Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Állítólag áprilisi tréfának szánta, s hordereje kapcsán tulajdonképpen nem is érdemelne figyelmet, hogy az egyik kolozsvári étteremtulajdonos április elsején a bejáratra kifüggesztett felirattal tudatta: "Ma nem szolgálunk magyarokat ki." Hogy a fekete humor eme kétes módjához nyúló – igaz, anyanyelvét törve beszélô – magyar nemzetiségû tulaj, az esetrôl román nemzetiségû bejelentôk révén értesült újságírók humorérzékének hiányát rótta fel, azon nem csodálkozunk, mert ez a gyanú kölcsönös. Hogy valaki nem érzékeli, hogy egy ilyen felirat 2006 Kolozsvárjában még egy halvány mosoly elôcsalogatására sem alkalmas, az még nem ütközik törvénybe, legfeljebb kellemetlen. A nemzetiségi gyûlöletre való uszítás viszont igen, még akkor is, ha csupán rossz viccnek szánták. Mindemellett nem a jobb sorsra érdemes tulajon kívánjuk elverni a port, jóhiszemûen elhisszük neki, hogy nem gondolta komolyan. Ám éppen ezért mutatnak messzibbre az ügy kísérôjelenségei, mint egy blôd "tréfa".

Kezdjük mindjárt az alapötlettel, hisz ugyan milyen beteg társadalmi közegben élô ember elméjében fogalmazódhat meg hasonló "vicc"? Mitôl képezik tréfa tárgyát egy nemzeti kisebbség jogai, egyáltalán léte? A történet nyilván nem elôzmény nélküli, gondoljunk csak a fôleg a két világháború között széles körben elterjedt zsidó viccekre. Nem állíthatjuk, hogy a magyarokat a zsidó holokauszthoz hasonló veszély fenyegeti, ám sokat mond, hogy a társadalom vevô, avagy nem, egy- vagy másfajta "humorra". Akkor, amikor a decemberi népszavazás után a székelyudvarhelyi étterem ugyanezt a figurát magyar állampolgárok vonatkozásában játszotta el, senki nem nevetett, nem is beszélve a régóta élô – és a legtöbbször fröcskölô gyûlöletbeszéd keretében elôadott – makacs tévhitrôl, hogy Székelyföldön nem adnak kenyeret a románul beszélô vásárlónak. Ezért logikus a kérdés: miként sült volna el egy hasonló vicc mondjuk Székelyudvarhelyen, a potenciális román vendégek vonatkozásában?

A másik lényeges aspektus a hatóságok reakciójára vonatkozik. A törvény szigorú kolozsvári ôrei ugyanis, akik csak a sajtó hosszas noszogatására voltak hajlandóak kiszállni a helyszínre, tanácstalanul álltak a felirat elôtt. Nem jutott el a tudatukig, hogy ez kimeríti a nemzeti diszkriminációra vonatkozó, a büntetô törvénykönyvbe foglalt passzusok tartalmát, amelyek ellen eljárni nekik munkaköri kötelességük. És ismét csak az a buzgalom jut eszünkbe, amellyel az egyenruhás testület tagjai a korábbi években ugyanebben a városban – amúgy ártatlan tartalmú – magyar nyelvû feliratok eltávolításában szorgoskodtak, avagy vajon fordított esetben a törvényben szavatolt egyenlôség a még egyenlôbbek részérôl hahotázást eredményezett volna?

Tovább romlik, pusztul a szentpáli kastély, amelyet 2001-ben kapott vissza a volt tulajdonos, aki hamarosan át is adta a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnek. A kastélyt bekerítették, ôrzik, a veszélyessé vált tetôt lebontották, de a felújítás, sajnos, nem kezdôdött el.

Az Azomures vegyi kombinát Alternativa 2002 szakszervezetének vezetôje, Maria Dandarau tegnap elmondta a Népújságnak, hogy tudomása szerint a vállalat vezetésének sikerült megegyeznie a Gazdasági Minisztérium képviselôivel a földgáz árával kapcsolatosan.
"Pontos információkat nem tudok adni a földgáz áráról, de a kialkudott ár bizonyára elônyös az Azomures számára, ha ismét teljes kapacitással mûködik" – jelentette ki a szakszervezeti vezetô. Hétfôtôl visszahívták azt a mintegy 800 alkalmazottat, akiket múlt héten kényszerszabadságra küldtek eredetileg április 30-ig, és nem valószínû, hogy újabb listák készülnek. Dandarau szerint gondot jelent, hogy a földgáz árával kapcsolatos megegyezés csupán az elsô félévre érvényes, és nem tudni, hogyan alakulnak július 1. után a gázárak.

Az RMDSZ jól szerepelt azokon az erdélyi településeken, ahol vasárnap idôközi helyhatósági választásokat szerveztek – értékelte Markó Béla szövetségi elnök hétfôn, bukaresti sajtótájékoztatóján.

Felsô-Háromszéken, a nemrég létrejött Esztelneken a szavazatok csaknem 80%-át szerezték meg az RMDSZ jelöltjei, ami azt jelenti, hogy a 9 tagú tanácsban 8 tanácsos képviseli a szövetséget. A község polgármesterének szintén az RMDSZ színeiben induló Varga Attilát választották meg.

A Szatmár megyei Avas-újvárosban a legtöbb szavazatot az RMDSZ jelöltjei szerezték, ami azért is fontos, mert a község lakosságának csak egyharmada magyar nemzetiségû. A 15 tagú tanácsban a szövetséget 6 tanácsos képviseli.

Az Európai Néppárt múlt heti római kongresszusát elemezve, a szövetségi elnök rendkívül fontos eredménynek tekinti, hogy az RMDSZ javaslatára bekerült a kongresszus alapdokumentumába, hogy az EPP-hez tartozó pártok támogatják Románia 2007. január elsejei EU-csatlakozását. Eredményesek voltak az európai vezetôkkel folytatott tárgyalások is, amelyeken szintén Románia EU- csatlakozása volt a legfontosabb napirendi pont.

Markó Béla sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy jelen pillanatban a román parlamentbôl csak az RMDSZ az Európai Néppárt tagja, véleménye szerint a Demokrata Párt EPP-taggá válásának alapfeltétele elsôsorban a párt magatartásának megváltoztatása. A kisebbségi törvény mellett a kommunizmus elítélése tekintetében is változtatnia kellene eddigi alapállásán a DP-nek.

A demokrata kollégák érzik, hogy romlott a megítélésük a Szekuritáté Levéltárát Átvilágító Bizottság vezetôségének kinevezése kapcsán, és ezen próbálnak javítani azáltal, hogy az átvilágítási törvényt a kormány felelôsségvállalásával fogadtatnák el a parlamentben. A szövetség nem ért egyet azzal, hogy a kormány töltse be a törvényhozó szerepet. Ezt a törvénytervezetet jelen pillanatban a szenátusban vitatják, és annak elfogadására hamarabb sor kerülne, mintha a kormány felelôsséget vállalna, tette hozzá Markó Béla. Nem beszélhetünk kormányválságról, de egyértelmû, hogy a koalícióban bizonyos problémák nemhogy nem oldódnak meg, hanem egyre súlyosabbá válnak.

Markó Béla elégedetlenségének adott hangot a CNSAS vezetôségének megválasztása kapcsán, egyrészt Constantin Ticu Dumitrescu félreállítása miatt, de amiatt is, mert a vezetôség tagjává vált a Nagy-Románia Párt képviselôje. A szövetségi elnök szerint ez az intézmény hitelvesztéséhez vezet.

Borbély László területrendezéssel megbízott miniszter elmondta, az általa vezetett minisztérium idén is fel kell készüljön az árvizek megelôzésére, illetve a károk csökkentésére.

A miniszter közölte, hogy a Középítkezési Minisztérium tavaly közel 1500 házat épített újjá az árvíz sújtotta területeken. Az újjáépített házak mellett a téli fagyok további 400 épületet tettek tönkre ezeken a vidékeken. A Középítkezési Minisztérium további alapokat kell majd kiutaljon ezen házak újjáépítése érdekében.

Borbély László felvetette az újjáépített házak kötelezô biztosításának kérdését is. A miniszter kifejtette, a költségvetésbôl mintegy 45 millió eurót fordítottak újjáépítési munkálatokra, ezek a hatalmas költségek indokolttá teszik az épületbiztosítások kötelezôvé tételét. Ennek érdekében a minisztérium a kormány elé terjesztett egy határozattervezetet.

Az elmúlt napokbeli esôzések miatt leomlott a segesvári középkori vár egyik falrésze, 35 méteres szakaszon. A polgármesteri hivatal közleménye szerint már elkészült a dokumentáció a sürgôsségi javításokra, és holnap dôl el, jóváhagyja-e azt a Kulturális Minisztérium keretében mûködô Történelmi Mûemlék-igazgatóság.

Mint lapunkban is írtunk róla, a segesvári várfalak javítására legalább 40 éve nem költöttek egyetlen lejt sem állami költségvetésbôl, az önkormányzat saját büdzséjébôl pedig keveset tudott áldozni az évek során erre a célra. Dorin Danesan polgármester március közepén a Népújságnak nyilatkozva elmondta, hogy a várat három helyen fenyegeti az összeomlás veszélye: a Petôfi-szobor alatti falnál, a központba vezetô lépcsônél, illetve a Szabók bástyájánál, és hangsúlyozta, hogyha a munkálatokhoz hamarosan nem fognak hozzá, a várfalak egy része leomlik. Nos, az esôzések miatt ez be is következett: március 30-án 35 méteren omlott le a várfal és következett be talajcsuszamlás, a Malom utca felôli részen 5 lakóház is megrongálódott. A szakemberek azt is megállapították, hogy a vár déli részén 60 méteren keletkeztek repedések a falban. A kulturális világörökség részévé nyilvánított vár restaurálását elhanyagolják, nyilatkozta korábban Dorin Danesan, arra hivatkozva, hogy még 2004-ben készen kellett volna lennie a restaurálási tervnek, amivel a kulturális, illetve a középítkezési szaktárcák engedélyével rendelkezô egyik tervezôt bízták meg, a tanács pedig jelentôs összeget fizetett ki elôlegként. A terv még mindig nem készült el, talán a történtek most ráirányítják a figyelmet Segesvárra – jelentette ki kérdésünkre a polgármester, aki nem zárja ki azt sem, hogy további esôzésekkel máshol is omlanak le falrészek. Dorin Danesan a történteket jelezte Borbély László területrendezési és közmunkaügyi miniszternek, aki pontos helyzetelemzést kért, amelyek alapján sürgôsségi eljárással pénzt utalnának ki a legfontosabb munkálatokra. Egyelôre lezárták a szóban forgó várrészt és az esôvizet is a Múzeum térre vezették, a tanács döntése alapján pedig nekikezdenek az egyes, omlásveszély fenyegette falrészek megerôsítéséhez.

Április 3-án ünnepelték a román csendôrség fennállásának 156. évfordulóját. 1850-ben Grigore Alexandru Ghica moldvai uralkodó aláírásával törvényerôre emelte a csendôrség megalakulását szentesítô okiratot.

Az alakulatokat francia modellre hozták létre, azzal a céllal, hogy a törvényes keretek között felügyeljenek a közbiztonságra. Az intézmény 1949-ig mûködött, majd a kommunista hatalom ezt is megszüntette. A rendszerváltás után 1990-ben hozták létre újra a csendôrséget, amely az új demokratikus rendszerû állam egyik alapintézménye lett. S mint ilyen, a hatáskörét is kiterjesztették. Jelenleg az alakulatok az országos nemzetvédelmi rendszer keretében a demokratikus rendszer stabilitására, a rendfenntartásra vigyáznak és krízishelyzetek kezelésében is segédkeznek. 1998-tól, a 116-os törvény szerint, április 3-a csendôrség napja. 2004-ben átszervezték a csendôrséget, amely a szolgálatot új, az Európai Uniónak megfelelô koncepcióra helyezte.

Ez alkalommal szerveztek ünnepséget tegnap a megyei csendôralakulat marosvásárhelyi laktanyája elôtt, ahol elôször Bonteanu Stelian Marius fôfelügyelô beszámolt eddig elvégzett feladataikról, sikereikrôl. Ezt követôen felolvasták az államelnöknek és a kormányfônek az erre az alkalomra írott üzenetét, majd Ciprian M. Dobre prefektus és dr. Dorin Florea polgármester szólt az egybegyûltekhez, végül a prefektúra, a polgármesteri hivatal, a megyei tanács, a katonai intézmények és pártok nevében megkoszorúzták a csendôrség alapítójának, Grigore Alexandru Ghica uralkodónak a laktanya bejáratánál levô mellszobrát. A rendezvény a díszszázad felvonulásával zárult.

A mezôcsávási mûvelôdési házban a falu hivatalosságai, szülôk és gyerekek jelenlétében nyitották meg azt a húsvéti vásárt, amelyen az iskolás gyerekek által készített tárgyakat vásárolhatják meg az érdeklôdôk. Contiu Gheorghe iskolaigazgató bevezetô szavait követôen Bernád Enikô mûszaki nevelés szakos tanár beszélt annak a programnak a jelentôségérôl, amelynek célja a vidéki iskolák fejlesztése, a közösség és az iskola együttmûködésének kialakítása és megerôsítése. A program keretében nyílt alkalom a dísztárgyakhoz szükséges anyagok beszerzésére. A megnyitó közönsége a kivetített képekbôl a több hónapos munka menetérôl tájékozódhatott, majd az iskola két tagozatának rövid mûsora zárta az ünnepséget.

A húsvéti díszbe öltözött kultúrotthonban a programot vezetô Bernád Enikô valamint Sajgó Mária magyar szakos tanárnôvel beszélgettünk, miközben a színes fonallal kivarrt képeslapok, a papírszalvétából készült képek, a tojástartó nyuszik és csibék, fûzött gyöngyök, díszes húsvéti tojások és a gyerekek által készített egyéb tárgyak gazdára találtak.

A program, amellyel a 164 millió régi lejes pályázatot megnyerték, több tevékenységbôl áll. Az ügyes kezek célja az volt, hogy a gyermekek megismerjék egy termék elkészítésének és értékesítésének folyamatát. Mindez egyben szépérzéküket, ízlésüket is fejleszti, ami késôbb lakásuk, környezetük kialakításában is megnyilvánul. Az órák után, szombatonként folyó munka iránt a szervezô pedagógusok elképzeléseit fölülmúló volt az érdeklôdés, s a fiúk is hihetetlen türelemmel varrták a képeslapokat. Munka közben együtt énekeltek, tréfálkoztak, nevettek, s a különbözô osztályokba járó iskolások közel kerültek egymáshoz. A tevékenységeken nem volt gond az iskola egyébként legrakoncátlanabb diákjaival sem, a program a közösségnevelés kitûnô eszközének bizonyult – mondotta Bernád tanárnô, aki elárulta, hogy a pénzbôl újabb szép anyagokat vásárolnak egy következô, hasonló vásárra készülve.

A tevékenységsor másik eleme egy községi lap szerkesztése lesz. Ehhez nyomtatót és hozzávalókat, digitális fényképezôgépet és riportermagnót vásárolhatnak a kapott összegbôl – egészítette ki kolléganôje szavait Sajgó tanárnô. A csávási iskolában öt éve szerkesztik a diáklapot, s a 12. osztályba járó volt tanítványait szólította meg a tanárnô, hogy a községi lap szerkesztésébe besegítsenek, aminek mellékleteként közlik majd az iskola életét tükrözô oldalakat. Az elsô szám, amelyben a falu életének legkülönbözôbb vetületeit készülnek bemutatni, két hét múlva jelenik meg.

A tevékenységsor harmadik eleme a színjátszó kör létrehozására irányul, ami valójában létezik, de a támogatás segítségével kis színpaddal, mozgatható bútorzattal egy termet erre a célra rendezhetnek be. Az elmúlt évben a Ludas Matyit és a Toldit adták elô, az idén merészebb próbálkozás a Jónás könyve.

Az iskolaigazgató vezetésével mûködik majd a helytörténeti kör, amelynek tagjai régi tárgyakat fognak felkutatni és összegyûjteni.

Egy további hasznosnak ígérkezô tevékenység, amelyre támogatást nyertek, hogy a gyékényfonást már gyermekkorukban elsajátító mezôfelei iskolások tudásukat átadják csávási társaiknak is.

Érdekes eleme a pályázatnak az iskolai nyílt napok megszervezése, erre a célra egy videoprojektort kaptak. A rendezvényen azt szeretnék bemutatni a szülôknek, hogy milyen eszközökkel folyik a korszerû oktatás. Reményeik szerint a tevékenység során elbeszélgethetnek a gyermeknevelésrôl, az iskolában felmerülô gondokról, s ugyanakkor sikerül a pedagógusok munkáját is népszerûbbé tenni a szülôk és oktatók közé épült fal lebontásával, a tanárok kedvezôtlen megítélésének feloldásával.

Lezárult a magyarországi parlamenti választások elsô szakasza az európai földrészen is: a külképviseleteken kialakított körzetekben azok szavazhattak, akik elôzetesen kérték felvételüket a névjegyzékbe. A részvételi arány mindenütt magas volt – jelentették az MTI külföldi tudósítói.

Londonban a választói névjegyzékbe magukat bejegyeztetôk 79,4 százaléka vett részt a magyarországi parlamenti választások elsô fordulóján.

A külföldön voksolni szándékozók közül messze a legtöbben Nagy-Britanniában vetették fel magukat a névjegyzékbe: a londoni nagykövetség listáján 1247 választásra jogosult magyar állampolgár neve szerepelt. A külképviseletre kitelepült választási bizottság közép- európai idô szerint este fél tíz után elkészült elsô összesítése szerint közülük 991-en éltek szavazati jogukkal.

Bécsben a jegyzékbe vett jogosultaknak több mint 85 százaléka élt szavazati jogával.

Kiemelkedôen magas részvételi arány jellemezte a választások elsô fordulóját a belgiumi és a luxemburgi magyar külképviseleteken. Brüsszelben a választói névjegyzékben szereplô 643 személybôl 574-en, Luxemburgban pedig a 195 választó közül 174-en adták le szavazatukat. Ez 89 százaléknak felel meg.

Németországban is magas volt a választópolgárok aktivitása. Berlinben 319-en, Münchenben 409-en vétették magukat jegyzékbe.

A szavazásra jogosult, Franciaországban tartózkodó magyar állampolgárok 84 százaléka adta le voksát vasárnap a párizsi magyar külképviseleten.

A moszkvai magyar nagykövetségen 71 választó adta le voksát a jegyzékbe vett 87 közül az országgyûlési választások vasárnapi elsô fordulójában, ez 82 százalékos részvételnek felel meg – közölték az esti urnazárás után a külképviseleten berendezett választási irodán az MTI-vel.

Vasárnap több tíz személy szavazott a csíkszeredai magyar konzulátuson.

Dr. Szabó Béla, Magyarország csíkszeredai fôkonzulja hétfôn egy sajtótájékoztató keretében elmondta, 57-en iratkoztak fel a listára, 49-en adták le voksukat.

A szavazólapokat hétfôn a diplomáciai futár vitte Magyarországra.

Új emberi jogi biztosa van a demokratikus intézmények mûködésének ellenôrzésével és az emberi jogok tiszteletben tartásával foglalkozó nemzetközi szervezetnek, az Európa Tanácsnak: a svéd Thomas Hammarberget hétfôn iktatták be a tisztségbe. Elôdje a spanyol Alvaro Gil-Robles volt.

A 63 éves Hammarberg a nyolcvanas években az Amnesty International nemzetközi emberi jogvédô szervezet fôtitkáraként dolgozott, aki emellett is rengeteg tapasztalatot gyûjtött ezen a területen. Így például 1996 és 2000 között az ENSZ- fôtitkár emberi jogi különmegbízottja volt Kambodzsában, 2001 és 2003 között pedig az ENSZ menekültügyi fôbiztosának európai, közép-ázsiai és kaukázusi térségekért felelôs tanácsadójaként tevékenykedett.

Az Európa Tanács parlamenti közgyûlése tavaly októberben választotta meg e tisztségre, három jelölt közül. Az emberi jogi biztosi poszt az Európa Tanács (ET) egyik legfontosabb tisztsége: a mandátum hat évre szól, s nem lehet megújítani.

Ezt hétfôn jelentették be Brüsszelben, miután megbeszélést tartott a NATO nagyköveti tanácsa és az EU kül- és biztonságpolitikai bizottsága.

A NATO egyik illetékese szerint az a célkitûzés, hogy három év alatt összesen 13 millió euró gyûljön össze az alapban. A pénzt annak a 19 országnak kellene összeadnia, amelyek mind az EU-nak, mind a NATO- nak tagjai. A lépés célja nyilván a boszniai béke fenntartása, ami mindkét szervezetnek érdeke.

Az EU másfél éve vette át a békefenntartás feladatát a NATO-tól a balkáni országban, s mind a mai napig többezres haderôt állomásoztat az országban. Az észak-atlanti szövetség pedig nem szeretné, ha a balkáni régióban bármi veszélyeztetné a stabilitást, különösen most, hogy megkezdôdtek a Koszovó jövôjérôl folyó tárgyalások.

A boszniai polgárháborúnak véget vetô daytoni békemegállapodás értelmében a balkáni országot alkotó két területi egység, a bosnyák-horvát föderáció és a szerb államalakulat bizonyos korlátok között megôrizhette saját haderejét; magának Bosznia- Hercegovinának mint közös államnak a határôrségen kívül nem volt saját hadereje. 2003-ban a védelmi reform kidolgozása végett életre hívott bizottság javaslatot tett e helyzet megváltoztatására, közös katonai parancsnokság létrehozására, a haderô létszámának csökkentésére.

Nemzetközi nyomás hatására ez a folyamat be is indult. 2006 elején a két boszniai államalakulat haderejét közös parancsnokság alá helyezték, a boszniai köztársasági elnök pedig jelentôs haderôcsökkentést írt elô. Ennek keretében szerelnek le 11 ezer embert a két haderôbôl, s az ô integrálódásukat szeretné segíteni az EU és a NATO a közös pénzügyi alap létrehozásával.

Az Európai Bizottság képviselôje közölte hétfôn, hogy a várakozások szerint az érintett országok közötti kereskedelem 90 százalékban akadályoktól mentesen bonyolódna le, az ipari termékeket érintôen teljesen szabadon, a mezôgazdasági terményekre vonatkozóan részlegesen. A Világbank számítása szerint a Balkán nyugati és keleti része közötti külkereskedelem a CEFTA-bôvülés révén a háromszorosára emelkedhet , a nyugat-balkáni országok között pedig megduplázódhat.

Az új szabadkereskedelmi megállapodás 31 kétoldalú megállapodást vált majd fel, ami nemcsak a kereskedelmi szabályok egyszerûsödését jelenti, de azt is, hogy a térség nagyobb vonzerôt gyakorol majd a külföldi befektetôkre. Tavaly a régió országaiba 10 milliárd eurónyi tôke irányult, azonban szinte kizárólag csak Horvátországba, Bulgáriába, és Romániába.

A Balkán-megállapodás létrejöttének Brüsszelben nem látják akadályát. A Horvátországból hallható ellenvélemény, miszerint az EU-bizottság egy " új Jugoszlávia" létrehozását szorgalmazná, félreértéseken alapul, és idôközben el is halványodott.

Brüsszel a régió szabadkereskedelmi övezetének projektjét nemcsak az árucsere ösztönzôjének tartja, hanem az országok fontos tapasztalatszerzési eszközének tekinti az uniós tagságuk szempontjából. Csütörtökön Jose Manuel Barroso, EU bizottsági elnök és Olli Rehn, az unió bôvítési biztosának jelenlétében tárgyalnak a Balkán országainak miniszterelnökei az új megállapodás részletkérdéseirôl, azután pedig májusban kerülhet sor a szakértôi megbeszélések elsô fordulójára. A brüsszeli bizottság abban bízik, hogy a tárgyalásokat ez év vége elôtt le lehet zárni.

A sztárok iránt legkevésbé a fiatalok és a felsôfokú végzettségûek vonzódnak. Ennek ellenére az emberek hatvan százaléka mégis szívesen fogad híreket a sztárokról. Tízbôl kilencen állítják, hogy a hírességek témát jelentenek a beszélgetéskor. A sztárvilág legkevésbé a felsôfokú végzettségûek között kerül szóba. Az emberek alig egyötöde lenne szívesen ismert. A megkérdezettek csupán negyede érzi magát tájékozottnak, bár ez az arány a fiatal, képzett, városi emberek körében jóval magasabb. Bár a felsôfokú végzettségûek tájékozottabbnak vallják magukat, közülük az átlagnál kevesebben vállalják, hogy a hírességekrôl tájékozódnának a legszívesebben. A vidéki lakosság körében ez az arány pont fordított.

Bár a megkérdezettek közül a legtöbben a színészeket tartják a legpozitívabb szereplônek, az elsô két helyet mégis a politikusok foglalják el. A fiatalok példaképei fôleg a zenészek közül kerülnek ki.

A SztárAudit különleges közvélemény- kutatás, amelyet egy országos reprezentatív mintán végeztek el azért, hogy kiderüljön, milyennek látják a modern médiaközpontú kultúrát a fogyasztók. A sztárok és a közönség kapcsolatáról elsô ízben készült ilyen jellegû, speciális szociológiai és kortárs kulturális anyag.

A kutatást 500 fôs, országosan reprezentatív mintán mérték a kutatók, telefonon, a 18-55 éves válaszadók körében.

Az Al-Duna menti településeket fenyegeti a folyam romániai szakaszán keletkezett árhullám, tavaszi árvizek pusztítanak számos erdélyi megyében – jelentették hírforrások hétfôn.

Az elmúlt 24 órában az ország számos vidékét árvizek sújtották, a helyi hatóságok és az országos katasztrófaelhárító felügyelôség szakemberei pedig az erdélyi és moldovai folyókon várható árhullámok megelôzésére, illetve elhárítására készülnek.

A legfrissebb jelentések szerint a Maros, a Szamos, valamint a Körösök erdélyi vízgyûjtô medencéiben lehullott esôk és a hegyekben gyorsan olvadó hó miatt sok patak, helyi jelentôségû folyó és több helyen a nagyobb folyók is kiléptek medrükbôl. Lakott települések, nagy kiterjedésû termôföldek kerültek víz alá, az ár falvakat zárt el a külvilágtól és gondokat okoz a közlekedésben.

Fehér megyében a medrébôl kilépett Maros és mellékfolyói négy települést öntöttek el, Máramaros megyében öt település került víz alá. A Székelyföldön a múlt héten Hargita megye településeinek egyharmadát sújtotta az Olt folyó felsô szakaszán keletkezett árhullám. Kovászna és Brassó megyében viszont a legújabb jelentések szerint apadt az Olt, de nôtt az árvízveszély az Oltba ömlô Feketeügy mentén fekvô településeken. Maros megyében, a Kutyfalvához tartozó Marosdátos mintegy 600 lakosát teljesen elszigetelte a kiöntött Maros.

Sok gondot okoz az Al-Duna-menti megyékben és városokban (például Brailán és Galacon) a folyamon keletkezett árhullám. Különösen nagy károk keletkeztek a jórészt elöntött galaci hajógyár telepein. A folyam deltavidékét felölelô Tulcea megyében számos település került víz alá.

Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester tegnapi sajtótájékoztatójának fô témája a repülôklub területe miatt kialakult konfliktus volt. Mint kijelentette, kiábrándította a megyei tanácsi szavazás, ami ékes bizonyítéka annak, amit az elmúlt hetekben mondott a közigazgatás felelôsségérôl, vagyis, hogy sokan a települések érdeke fölé helyezik a hazardírozást, a kalandorkodást, az érdektelenséget, a kétértelmûséget.

Az egyetlen, jelentette ki, aki kiállt a város érdeke mellett, Benedek Imre volt. A többiek pártparancsra szavaztak. Mint mondta, "a megyei tanács a legördögibb politikai kuplerájjá vált", amelybe az RMDSZ (kivéve Benedek Imrét), a PSD, a PNL és a PRM tartozik. Ezek megszerették a "politikai cucli ízét", "ajatollahokra" van szükségük, és ennek vetik alá a város érdekeit is. Így alakulhatott ki az a helyzet, hogy Marosvásárhelynek nincs saját területe. Az egyetlen "nagy" dolog, amit a megyei tanács megvalósított, tette hozzá, az, hogy a repülôteret elnevezték Transilvania reptérnek.

Emlékeztetett, hogy a polgármesteri hivatal, a tanácsülést megelôzôen, még március 23-án átiratban kérte a megyei tanácsot, hogy "ne vegyék át a repülôklubot és a területét", mert ezzel "fékeznék Marosvásárhely gazdasági fejlesztési programját". A terület a város belterületén található, benne van az általános városfejlesztési tervben és a helyi tanács beruházási tervében, amely szerint egy mûszaki parkot szeretnének ott létesíteni. Ugyanakkor a repülôklubot egy másik területre költöztetnék és biztosítanák a megfelelô mûködéséhez szükséges beruházásokat. Ezt a javaslatot vetették el a megyei tanácsosok.

Dorin Florea sajnálatát fejezte ki a megyei tanácsban történtek miatt (fôleg az RMDSZ-re haragudott), és mint mondta, a közvélemény elé fogja tárni az összes városfejlesztési tervet és azok nevét, akik akadályozzák a tervek kivitelezésében. Mert jelenleg, mondta, megpróbálják megtorpedózni a város összes tervét. Ebben cinkos a prefektus is, aki Eugen Nicolaescuval együtt folyamatos választási kampányban van.

Véleménye szerint a megyei tanács elnöke "nincs felkészülve a tanács vezetésére", ezt, mint mondta, az elmúlt másfél év is bizonyítja. Ô maga javasolta az RMDSZ-nek, elemezzék a tevékenységét, mert "sajnos, rossz választás volt", "a hölgy" ékes példája a "közigazgatási amatörizmusnak", amely a "prefektus érdektelenségével" közösen a közigazgatás leblokkolásához vezetett. Akit szívesen látna a megyei tanács élén, az Benedek Imre. Egyébként, jelentette ki, a prefektus is felkészületlen, amatôr. Ô pedig allergiás a "tehetetlenekre, a hülyékre és az amatôrökre". Ezért minden csütörtökön 12 és 13 óra között hajlandó tanácskozni a megye polgármestereivel és a politikai vezetôkkel is, hogy a legfontosabb tennivalókról tárgyaljanak.

Arra reagálva, hogy a koalíciós pártok mindegyike azt állítja, miatta nem mennek a dolgok, kijelentette, hogy a tavaly nyár óta egyszer sem találkoztak a koalíciós partnerek. Egy tárgyalócsoportot is kijelölt a megyei tanáccsal folytatandó tárgyalásokra, de az embereit meg sem hallgatták, egyszerûen kitessékelték. Nem normális, ami a közigazgatásban történik, mondta. Maros megyének annyi képviselôje, annyi RMDSZ-es tisztségviselôje van a kormányban, hogy "hétfônként a repülôgép alig tud velük felszállni", ô pedig a kormány hibáit kijavítandó 2 millió eurós kölcsönt volt kénytelen felvenni például azért, hogy az Energomurnak kifizesse az adósságot. Mint mondta, egyre nehezebben viseli el a közigazgatást átszövô "hülyeséget, a tehetetlenséget és az amatörizmust".

Az Európai Bizottság azt tervezi, hogy májusra elkészülô országjelentésében javasolni fogja Bulgária és Románia 2007. január 1-jei felvételét az Európai Unióba, ugyanakkor mindkét országot további reformok végrehajtására fogja sürgetni – közölte vasárnap a Die Welt címû német lap.

Az újság hétfôi cikkének elôzetes ismertetése szerint "az Európai Bizottsághoz tartozó magas rangú források" elmondták, hogy ez lesz a bizottság hivatalos értékelése a májusra elkészülô hivatalos jelentésben.

Mindazonáltal a bizottság további reformok végrehajtását fogja kérni a két országtól, s kilátásba fogja helyezni, hogy a reformok elmaradása esetén az uniós pénzügyi támogatások csökkentésére számíthatnak – áll a lapjelentésben.

Olli Rehn, az EU bôvítési biztosa a múlt héten azt mondta, hétfôn ad majd elôzetes értékelést arról, vajon Bulgária és Románia kellô fejlôdésen ment-e keresztül ahhoz, hogy 2007-ben csatlakozhasson a 25-ök tömbjéhez.

Veszélyes politikai következményekkel járna Románia és Bulgária jövôre esedékes EU- csatlakozásának késleltetése a hétfôi Financial Times által idézett magas rangú EU- tisztviselôk szerint, akiknek álláspontját más uniós politikusok ugyanezen a fórumon vitatták.

Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) szocialista frakciójának vezetôje a brit üzleti napilapnak azt mondta: a halasztás "a nacionalizmust és a populizmust engedné szabadjára" a két országban. Mindkét országban jelen vannak
"ultranacionalista, fasiszta és volt kommunista" erôk – tette hozzá.

Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának elnöke ugyanakkor a Financial Timesnak azt mondta:
"zsarolással felérô érvelés" az, hogy Románia és Bulgária felvételének halasztása 2008-ig politikai instabilitást teremtene a térségben. Szavai szerint ez éppen fordítva igaz, vagyis az teremthet instabilitást, ha arra felkészületlen országok kerülnek be az EU-ba.

Ollie Rehn, az EU brüsszeli bizottságának bôvítési biztosa azonban szintén a Financial Timesnak írt, hétfôn megjelent külön cikkében úgy vélekedett: a Balkán most "elôbukkanhat a nacionalizmus hosszú alagútjából a fényre ... csatlakozva az európai nemzetek családjához, amelyhez tartozik".

Rehn szerint az idei év a lehetô legrosszabb idôszak arra, hogy a jövôbeni bôvítés iránti EU- elkötelezettség meginogjon, ugyanis ez az az év, amelyben a balkáni térség végre valós eséllyel maga mögött hagyhatja háborús örökségét.

Traian Basescu államfô elutasította hétfôn, a Román Hírszerzô Szolgálat 2005-re szóló mérlegének bemutatásán azon vádakat, miszerint "harc folyna a titkosszolgálatokért" és azt tanácsolta a szolgálat alkalmazottainak, hogy ne hagyják magukat politikai vitákba belekeverni.

Az elnök úgy véli, hogy a Román Hírszerzô Szolgálat "politikai disputák középpontjába került" és arról biztosította a jelenlévôket, hogy
"minden tôle telhetôt" megtesz annak érdekében, hogy a szolgálat ne legyen politikai viták része – jelenti a Mediafax.

Traian Basescu azt javasolta az RHSZ-nek, hogy azon tevékenységek felett gondolkozzanak el, amelyek nyilvánosságra hozhatók, majd hozzák is nyilvánosságra, hogy ezáltal is nôjön a lakosság bizalma az intézményben.

Basescu azt is kijelentette, ha folytatódnak a politikai harcok a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanácsban (CNSAS), megtörténhet, hogy a kormánytól egy sürgôsségi rendelet kibocsátását kéri, mely lehetôvé teszi a média hozzáférését a volt Szekuritáté irattárához.

Basescu szerint nyílt, átlátható módot kell találni az iratok hozzáférésére. Az államelnök arra a 105 ezer dossziéra gondolt, melyet a SRI- CNSAS vegyes bizottsága szigorúan titkosnak nyilvánított nemzetbiztonsági szempontból.

Az államfô szerint valószínû, ugyanennyi dosszié van még megyei szinten.

Az Európai Emberjogi Bíróság (CEDO) 2005. július 12-én határozott a "Moldovan és mások Románia ellen" (a hadrévi eset néven is ismert) ügyben. A fellebbezések megtárgyalását követôen a határozat 2005. november 30-án végleges maradt. Ennek ellenére, máig sem tették közzé Románia Hivatalos Közlönyében, ami akadályozza a Legfelsôbb Törvényszék végleges döntésének a végrehajtását.

A Pro Európa Liga emberjogi irodájának vezetôje, Haller István, szerkesztôségünkhöz eljuttatott közleményében megjegyzi, hogy 2005 augusztusában a Külügyminisztérium egy tájékoztatást küldött a Marosludasi Bírósághoz, arra biztatva, hogy adjon helyt az emberölésben és gyújtogatásban résztvevôk által a végrehajtás ellen benyújtott óvásnak, aminek a következményében a pert az Európai Emberjogi Bíróság döntésének Hivatalos Közlönyben való megjelenéséig halaszthatják.

A probléma felületes kezelését súlyosbítja, hogy Románia mindmáig nem hajtotta végre az elôzô döntést sem (2005. július 5.) a "Hadrév-ügyben", amely arra kötelezte Románia kormányát, hogy Hadréven és Maros megyében egész sor programot hajtson végre.

A PEL szerint a hatóságoknak ez a magatartása súlyos károkat okoz Romániának, ami az Európai Emberjogi Bíróság újabb szankcióit vonhatja maga után – olvasható Haller István, a PEL emberjogi irodájának igazgatója által aláírt közleményben.

A kelementelki Simén-kúriában tartott rendezvényrôl szóló hétfôi tudósításban sajnálatos elírás történt. A szöveg helyesen: "Akkor Gáll Sándor felkérte dr. Fekete Albert egyetemi adjunktust és Gecséné Tar Imola egyetemi tanársegédet, hogy készítsenek egy ötlettervet a gyulakuti kultúrotthon elôtti tér parkosítására." Elhangzott a kelementelki kultúrotthont megtöltô hallgatóság elôtt.

Egy héten keresztül versengtek egymással a megye líceumai a végzôs nyolcadikosok megnyeréséért. A toborzásnak is beillô bemutatkozáson, a líceumok által felállított standoknál legtöbb helyen elôre begyakorolt szövegekkel próbálták meggyôzni a pályaválasztás elôtt álló diákokat. A 6064 nyolcadikot végzô diákból 3200-an fordultak meg a bemutatkozáson. A marosvásárhelyi Romulus Guga Líceum tornatermében fülledt levegô fogadta a látogatókat, ennek ellenére a diákok felszabadult hangulatban próbáltak válaszolni a tétovázó nyolcadikosok kérdéseire. Külön kérésre hat különbözô gimnázium diákjai vagy a beszélgetésbe bekapcsolódó tanárok számoltak be arról, hogy melyek az iskola elônyei, esetleg hátrányai, amirôl általában kevesebbet beszélnek, milyen a diák–diák vagy éppen a tanár–diák viszony?

A Református Kollégiumba járó diákokkal beszélve ritkán tapasztalt elégedettség sugárzott a szavaikból, szerintük a kollégium valamiképp többletet ad, sokkal többet nyújt, mint amit máshol kapnának. Ezt nagymértékben befolyásolja, hogy a tanárok megértôk, és bármilyen kérdésben hozzájuk lehet fordulni tanácsért. A megszerzett ismeretek mellett a másfajta gondolkodás is hozzájárul a fejlôdéshez, ami leginkább a viselkedésben és a beszédben nyilvánul meg. A kollégium célja olyan embereket nevelni, akik tisztelik, becsülik embertársaikat, és ha fizikai vagy szellemi gyengeséggel találják szembe magukat, ne nézzék le azt.

A kórus az egyik legfontosabb iskolán kívüli tevékenység, amellyel kiváló lehetôség nyílik a diákoknak ellátogatni más településekre, majd ezt viszonozva vendégül látják az ottani diákokat is. Emellett rendelkezésre áll az iskolaújság szerkesztése, ahol eseményeket mutathatnak be az iskola életébôl, vagy megvitathatják az éppen aktuális problémákat. A hagyományôrzés nem marad ki a kínálatból, a délutáni tevékenységen a néptáncok lépéseit sajátíthatják el. Az ismerkedésre, összeszokásra nyújtanak megoldást a vidám körök, a rendezvények közül pedig megemlítették a Mikulás-bulit, a csendes napot, a farsangi mulatságot és a gólyabált.

Ha valakinek szándékában áll nyolcadik osztály után egy magyar tannyelvû iskolába felvételizni, ahol nagyok ugyan az elvárások, de ezekhez mérten magas szinten folyik az oktatás, akkor mindezt megtalálja a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban. Az itt végzô diákoknak nagy esélyük van folytatni tanulmányaikat, beiratkozni a legjobb egyetemekre.

Arra a kérdésre, hogy leginkább mivel próbálnak hatni a standhoz látogató nyolcadikosokra, elmondták, hogy a "gimnáziumot úgy kell elképzelni, mint egy nagy családot, ahol közvetlen a hangulat a tanárok és a diákok között." Bolyaisnak lenni annyit jelent, mint tagja lenni egy igazán jó közösségnek, amelyet a fent említett magas színvonalú oktatás és különféle diáktevékenységek kovácsolnak össze.

Diákszövetség próbál írt találni a felmerülô kérdésekre, vagy éppen kitalálni egy hasznosítható ötletet. Iskolarádió és az átalakulóban levô Tentamen címû iskolaújság áll a diákok rendelkezésére, akik sok kiránduláson, tantárgyversenyen vesznek részt. Az utóbbiakon elért eredményekkel öregbítik az iskola hírnevét, és ez az egyik oka annak, hogy az elmúlt napok folyamán nagyon sokan felkeresték a standot. A megnövekedett érdeklôdést bizonyítja, hogy az idén fogyott el a legtöbb szórólap, és a bolyaisok jó megoldásnak tartják, hogy tanáraik mellett ôk is képviselhették a gimnáziumot, mert így közvetlenebb társalgás alakulhat ki a felvételi elôtt álló érdeklôdôkkel.

"A te otthonias vidéki kis iskolád", áll a Nyárádszeredai Iskolaközpont 2006-os naptárának hátoldalán. Hogy nem légbôl kapott mondatról van szó, nagyon jól alátámasztják a líceum tornatanárának, Csíki Sándornak a szavai: "egy biztonságos hely, ami sok rossz dologtól megóv, kevesebb a bûnözés, az agresszió és anyagilag is elfogadhatóbb itt taníttatni a gyereket."

A felsoroltakon kívül a hagyományôrzés sem mellôzhetô, sôt erôsen összefügg az iskolaközpont életével. Az évente megszervezett farsangi vagy szüreti bál megóvja a diákokat attól, hogy megfeledkezzenek ôseik kultúrájáról és a népszokásokról. A sportrendezvények sem maradnak ki a kínálatból, sôt a tornaórákon való népesebb részvételi arányt jelentôs mértékben befolyásolja az új tornaterem. A tanórákon való részvétellel nincsen különösebb gond, mégis megjegyezték, hogy sajnos, a humán szakokon is majdnem annyira megkövetelik a matekot, a kémiát és a fizikát, mint a reálon, tehát nem árt ezekbôl is jobban felkészülni. A diákok szavaiból az is kiderült, hogy nemrég szavazásra bocsátották az egyenruha bevezetésének kérdését, és meglepetésre egyáltalán nem okozott felháborodást. Egy tizedik osztályos tanuló, Szakács Rozália szerint "így a diákokat legalább meg lehet különböztetni más iskola diákjaitól, és egyéb elônyei is vannak".

A tizenkettedikes Aszalos Hunorral való beszélgetés közben nyolcadikosok gyûltek körénk, akik egymás szavába vágva osztották meg tapasztalataikat, véleményüket az iskoláról és az ott folyó oktatásról. Meglepôen vidám társalgás alakult ki, és a nyolcadikosok egyhangúlag közölték, hogy az osztályok több mint fele továbbra is ott szeretne maradni. Nemsokára válasz is érkezett a ragaszkodás kérdésére, mert egyáltalán nem mindegy, hogy jól felszerelt elektronikai, informatikai laborokban, profi szinten sajátítják el a szakmát, ami a felszabadult hangulattal társul. Figyelemre méltó volt egyik diák kijelentése: "ha most kellene választanom, ugyanezt a sulit választanám." Poénos "körettel" tálalva arra is fény derült, hogy "az iskola sok izgalomra ad okot, fôként a felelésnél, a tanárok elég jók, jól lehet velük dumálni". "Néha eléggé vidám órák vannak, és ha valamelyik diák nem oldja meg a feladatát, akkor beszámolókkal válthatja ki a jegyét". Arról, hogy milyen a viszony a román és magyar diákok között, már megoszlanak a vélemények, egyesek szerint néha akadnak konfliktusok, mások meg pozitívan vélekednek a helyzetrôl. Ha valakinek sportolni támad kedve, kiváló lehetôsége van testedzésre az iskola kosárlabda- vagy atlétikacsapatában, és fellendülôben van a nôi futballcsapat is, amely az utóbbi idôben nagyon jó eredményeket ért el. A zene iránt érdeklôdôk beállhatnak a kórusba is, egyes rendezvényeken a helyiek a magyarországiakat fogadják, késôbb meg ôk látogatnak el hozzájuk.

Az iskola minden diákja névvel ellátott kitûzôt visel, így megszabadulnak az egyenruhától, amely szerintük nem engedné kibontakozni az egyéniséget.

A Szovátai Faipari Iskolacsoport egy román és egy magyar nyelvû turisztika szakkal is büszkélkedhet. A több szállodát is mûködtetô Danubius cég azzal az elképzeléssel kérte a magyar osztály létrehozását, hogy a végzôs diákok késôbb ott vállaljanak munkát, és németórák szponzorizálásával is elôsegíti a tanulást. Az iskolacsoport egyik diákja nagyon pozitívan vélekedik a diákéletrôl, szerinte serdülôkorban ezek a legszebb évek, amit kiegészített azzal, hogy "a licis évek duplán számítanak." Úgy tartják, hogy a jövô a "sulitól" függ, és a csalódások is jelentôs mértékben felkészítik az életre. A tavalyi líceumi napok keretében egy fogadással egybekötött ételkiállítást szerveztek, ahová meghívták a tanárokat is. Az ott bemutatott "mûvekrôl" készített fotókat az érdeklôdôk megtekinthették az iskolacsoport által felállított standon is. Az iskolacsoport, tudva, hogy kevesebb az esélye annak, hogy Marosvásárhelyrôl is toborozzon diákokat, leginkább a szovátai és a Szováta környéki nyolcadikosokat célozza meg. A líceumi toborzót is jó megoldásnak tartják, de az igazi bemutatkozás nem itt, hanem az idei szovátai líceumi napok keretében lesz, ahol külön lehetôséget adnak a környékbeli nyolcadikosoknak a líceummal való megismerkedésre. A tanárok fontosnak tartják tanítványaik fejlôdését, amit azzal próbálnak ösztönözni, hogy az iskola évente 5-6 diáknak segíti a továbbtanulását a gimnázium elvégzése után. A sportkedvelôk számára is széles a választék, férfi és nôi foci- és kézilabdacsapat várja a mozogni vágyókat. Ha valakit ez mégsem vonz, akkor atlétikában is próbára teheti tudását.

Találó példája az összetartásnak, mikor egy diák nemcsak a saját munkáját tekinti fontosnak, hanem figyelemmel kíséri társai tevékenységét is, sôt néha be is segít neki. A Mûvészeti Líceumban nem elôször történt meg, hogy pl. egy zene szakos megnyitotta egy képzômûvészetis diák kiállítását. Tehetik ezt osztályok szintjén vagy egyéni kiállításokon is, mert számtalan alkalom adódik az egyéniség érvényesítésére, kifejezésére. Egy-egy bemutatóval rengeteg tapasztalatra lehet szert tenni, mindenik alkalom ihlettel szolgálhat egy következô munkához.

Arra viszont nem árt felkészülni, hogy sokszor késô délutánig folyik az oktatás, de ezt megszokva rengeteg élményben lehet része az ott tanulónak.

"Különbözô versenyekrôl is szép számmal hoznak díjakat az iskola diákjai" – árulta el az egyik tizenkettedikes, amit kiegészített azzal, hogy nem csak ikonfestésben és zeneolimpiákon jeleskednek, hanem a szaktantárgyakon kívül többször voltak díjazottak szavaló-, kreativitásversenyeken, vagy általános mûveltséggel kapcsolatos vetélkedôkön. Holland, budapesti, zalaegerszegi testvériskolákkal közös rendezvényeket szerveznek, és nemrég a design szak Lengyelországban kiránduláson vehetett részt. A versenyekre, rendezvényekre felkészítô szaktanárokkal szinte "haveri" viszony van, kölcsönös tisztelet áll fenn a mentorok és a tanítványok között. Az elméletet oktatók, ha nem is annyira közvetlenek, de elnézôek a diákokkal. Alapjában véve elég "lezser" az oktatás, de jó a felkészítés. A líceumok bemutatkozó hetével kapcsolatban megjegyezték, hogy eléggé visszahúzódnak az emberek, mert még nem jöttek rá a mûvészet jelentôségére. Ennek ellenére megpróbálják felvázolni a nyolcadikosoknak, hogy milyen szerepet játszik a mûvészet az életben, és ha mégis oda felvételiznek, mire készüljenek fel leginkább.

Az abszurd: része mindennapjainknak. Aki hozzáedzôdött a sokoldalúan fejlett semmihez, a csirkelábas szocializmushoz, nem esik kétségbe, ha nyolcszázezer lejért kínálják a húsvéti bárányt, inkább azért füstölög, miért gyenge a kínálat. Nem lepi meg a primôrök drágasága – edzett koplalónak a nagyböjt is ünnep. Apropó nagyböjt, vasárnap haldömpingre számítottam, hiszen görögkeleti és katolikus ember, de még a protestáns is, ilyenkor megtartóztatja magát a zsírbô kajáktól – de nem, nem volt hal, élô hal legalábbis nem. Oroszpiaci bóvli nem kell, így hát szöveges árut "vettem": megnéztem, milyen nyelvileg, föliratilag a napipiac.

Régóta tudjuk: Marosvásárhely nyelvi szórványnak számít, ezt dr. Péntek János bármikor megerôsítheti. Mindennapi anyanyelvünk olyan, mint a "gyivecs", maholnap csak makrónikumokban tudunk gondolatot cserélni. Azt mondja alkalmi ismerôsöm, megyek a fináncokhoz, rekuperálni a tévéát. Igaza van a gagás reklámmondónak, már csak a koszticás fuszulyka meg a nyakleves hiányzik rólunk, annyira leettük magunkat. A piac nyelvi logisztikája iszonyatosan fejlett, néhol bizarr magyar szöveggel is szembetaláljuk magunkat – és ledöbbenünk.

A húzd meg-ereszd meg politika pompás állatorvosi hintalova, amit a marosvásárhelyi piacokon látunk. Elôbb bosszúskodtam, miért van mindössze ennyi a "hétnovember" negyedbeli csarnok oromzatán, hogy HALA MARKET, vagyis balkán-angol hibrid, késôbb azonban érteni váltem az Illetékes Hatóság (a továbbiakban IH) óvatosságát: majd ha a lakosság nyüszkölôdik, intézkedünk. Addig minek?

Az IH vezérei bizonyára nem magyarok, mindössze két polgármester-helyettesünk az. Az IH emberei minden bizonnyal sosem láttak magyar szöveget, holott idônként azt olvasom róluk: magyar testvérvárosokban képviselik Marosvásárhelyt. Olyan zsúfolt lehetett a programjuk, hogy nem jutott idô szétnézni egy magyarországi város napipiacán, megtudni, milyen egy VÁSÁRCSARNOK például. Mert ha megfordulták volna magukat olyan helyeken, tudnák, miként fordítandó magyarra ez: Hala lactate, brânzeturi, akkor szorgalmaznák, hogy ne csak egyes boltok kínálják magyarul is áruikat, például így:
"Friss tojás Sáromberkérôl", hanem a többi is, hiszen ahol magyarul állnak szóba velem, ott szívesebben és feltehetôen gyakrabban vásárolok; tehát az eladó haszna nagyobb.

Ha az IH vezetôi között olyan magyarok vannak, akik nem tudnak magyarul (mint a kolozsvári tulaj, aki románul írta ki április elsején, hogy nem szolgál ki magyarokat, ami legalább logikus, hiszen ha tudna magyarul, akkor ezen a nyelven írta volna ki, hogy márpedig ama napon a románok lesznek diszkriminálva), akkor az volna a természetes, hogy magyarul jól tudó szakemberekre bízzák a román felira- tok (nem lefordítását, hanem) magyar megfelelôinek a kiíratását – a magyar nyelv érvényben lévô szabályai, normái szerint. Ha ezek az urak és hölgyek nem hívei a posztkommunista abszurdnak, akkor irtóznának az efféle piaci feliratoktól: Mezôgazdasági termelôk szektora, Virágok szektora, Engedélyezett személyeknek fenntartott szektor, Kézmûves termékek szektora, Családi vállalkozások és kft.-k szektora stb.

Legtitokzatosabb az "engedélyezett személyek szektora" – ott ugyanis egyetlen lelket nem találtam. Ez volna a piac kísérteteinek a tanyája? És csak éjfélkor jönnek elô?

Az ôstermelôk nem tudhatják, vajon engedélyezve vannak-e, vagy pedig szigorú tilalom alatt zöldell ökosalátájuk a láthatatlan melegházakban.

Ahol viszont "nem engedélyezett személyek" árulnak, és "szektoristájuk" sem kekeckedik, ott vidáman folyik a vásárlás, az eladás. A román eladó asztalai mögött efféle nevek olvashatók a hátsó névtáblákon: Farcádi Béla, Ungvári Géza, Ráduly Jolán, Kelemen Irma, Kelemen Katalin, Imreh Mária, Pál Gyôzô, Bartha Ferenc, Csernátoni Rozália, Dávid Márton.

Bizonyára ôk is titokban vannak tartva. Hétköznapokon még csak-csak: megtûrik ôket – vasárnap nuku engedély.

Az IH emberei echte Engedélyezett Személyek. Engedjük nekik, mi balekok, hogy csúfolódjanak nyelvünkkel. Teszik ezt a város agoráin. Tudják, miért. (Emlékezzünk: Gyógyszertár fölirat szolgált ürügyként a Fekete Március kirobbantásához.)

Az Engedélyezett Személyek kalapjában láthatatlan, titkos bolondrózsa virít – nyilván a Virágok szektorából.

Simon István, Kerelôszentpál polgármestere mozgalmas idôszak elé néz. Az infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó tervek az idén látszanak beérni. A község költségvetése 14 milliárd régi lej, ebbôl hétmilliárd saját bevételbôl származik, s ezt az összeget jórészt tervezésre fordítják. A korábbi években készült terveknek pedig elkezdôdik a megvalósítása.

Az idén felújítják a községközponton átvezetô aszfaltutat, amely, bár az ôsszel javították, a tél elmúltával jócskán megtelt kátyúval. Az országos útalapból a közlekedési minisztérium és a megyei tanács közvetítésével származó közel hárommilliárd régi lejbôl a szentpáli fôutca másfél kilométeres szakaszára új aszfaltszônyeg kerül, a padkára tört követ helyeznek el.

Nagyobb megvalósításnak számít a másik terv, amely a Búzásbesenyôbe vezetô 3,5 kilométeres köves út aszfaltozására vonatkozik. A bekötôúttól a falu túlsó határáig terjedô szakasz leaszfaltozásához szükséges 28,5 milliárd régi lejt pályázat útján nyerte a polgármesteri hivatal. Nem egyszerre és nem könnyen, hiszen 2002-ben tették le az elsô pályázatot, majd a 2005. évi 1512-es kormányrendelettel fogadták el a várakozási listán levô tervet. Jelenleg a munkálatok elôkészítését célzó ügyintézés folyik, az engedélyek birtokában a kivitelezési tervet Gyulafehérvárra kell benyújtani. A polgármester becslése szerint körülbelül két hónapot vesz igénybe a versenytárgyalás, ami hasznos olyan szempontból, hogy addig elhelyezik a besenyôbe vezetô ivóvíz-fôvezetéket, majd azt követôen valószínû, a nyár folyamán kezdik el az út alapozását.

Az 1903-ban készült két kilométer hosszúságú elavult vízmûvet, amely források vizének összegyûjtésével szabadeséssel biztosította a községközpontnak a vizet, le kell állítani. A kormányhoz benyújtott pályázat kedvezô elbírálása nyomán 37 kilométer hosszúságú vízvezeték építését kezdik el. A fôcsövet a csapói vízüzembôl a vasút mellett már Marosugráig lefektették, s ez Szentpál, Búzásbesenyô és Kerelô ellátását biztosítja. A vízház a szentpáli malom udvarán lesz, onnan szivattyúzzák a vizet a vezetékekbe, ha az 1,35 millió dolláros beruházás elkészül.

Kérdésünkre a polgármester elmondta, hogy a szennyvízelvezetés érdekében most készülnek az elôtanulmányok.

Búzásbesenyôben a mûvelôdési ház udvarán hamarosan elkezdôdik a sportterem építése, Szentpálon a régi iskola épületét újítják fel, megerôsítik az alapokat, új ablakokat tesznek, új tetôszerkezet készül, és folyosót is építenek, hogy melegebbé tegyék a helyiségeket. A PHARE-program segítségével a fôépületben központi fûtést szerelnek, új parkettát raknak le és mellékhelyiségek is épülnek.

Kérdésünkre, hogy hány önálló iskolára elegendô a gyereklétszám, Simon István elmondta, hogy a tanács is támogatja a besenyôi Dósa Dániel iskola önállóságának a megôrzését, olyan módon, hogy a kis létszámú szentpáli magyar tagozatot is odacsatolják, amire határozatot hozott a helyhatóság.

Kérdésünkre, hogy egyetértenek-e azzal, hogy a nyárádtôi ipari parkhoz tartozó területet eladják a befektetôknek, Simon István úgy vélekedett, hogy a hasonló külföldi létesítményeknél tett látogatás arról gyôzte meg, hogy számottevô befektetô cégek akkor telepednek meg és eszközölnek nagyobb beruházásokat az ipari parkokban, ha egy bizonyos idô elteltével a területet megvásárolhatják. Kerelôszentpál község 16,5 hektár területtel járult hozzá az ipari park létrehozásához. A szóban forgó terület felértékelése most van folyamatban, s a legközelebbi tanácsülésen döntik el, hogy az elôszerzôdést milyen feltételek mellett kötik meg a leendô befektetôkkel.

Simon István polgármester szerint pályáztak a gátrendszer építésére, ami Szentpált, Magyardellôt és Kerelôt megvédené, és most készülnek a megvalósíthatósági tanulmányok. A munkálatokhoz pedig még az idén hozzáfognak.

A község területén örvendetesen szaporodik az ipari egységek száma. Ezek közé tartozik a 2000-ben megtelepedett Tile Construct Kft., amely az elsô betoncserepet gyártó cég megyénkben. Vezetôi Hategan Cornel és Szathmáry Zsolt. Ez utóbbit a kezdetekrôl és a cég jelenlegi teljesítményérôl kérdeztük.

Elmondása szerint véletlenül találtak rá a szentpáli telephelyre, amit bérbe vettek, majd szintén véletlenül értesültek arról is, hogy a volt traktorjavító mûhely épületét 2004-ben árverezi a nyugdíjpénztár. A telephelyet megvásárolták, és ma 35 személyt foglalkoztatnak, két személy kivételével helybelieket. Nehézséget jelent, hogy a legjobb szakmunkások némelyike egy idô után külföldön vállal munkát.

Amint a cég udvarán is látható, kétféle betoncserepet gyártanak, a hagyományos méretût valamint a NOVA elnevezésû hullámos cserepet, az elsôbôl 15 darab, a másodikból 10 tölt ki egy négyzetméternyi felületet. Mindkét modellt különbözô színekben és antik hatású kivitelezésben is elôállítják. Ezenkívül szél-, kupás és szellôztetô cserepet is készítenek. Az alapanyagukban színezett betoncserepek bevonata kvarchomokból készül, ami lezárja a pólusokat, és nem üt ki rajta a moha. A téli szünet után most már javában beindult a szezon. Vásárlóik általában a magánház- tulajdonosok, s ezt a fajta cserepet használják régi épületek felújításához, valamint a települések környékén levô lakóparkok villáinak befedésére. 10 négyzetméteren felül a megrendelôknek ingyenesen hazaszállítják a cserepet. Terveik között szerepel a felvevôpiac kiterjesztése Erdélyen kívül is. Amint Szathmáry Zsolt elmondta, jelenleg az ISO- minôségbiztosítási rendszer bevezetésén dolgoznak, aminek véglegesítését júliusra tervezik. A beszerelésre kerülô új, automatizált gépsor segítségével jelentôs mértékben tudják növelni a termelést, ami lehetôvé teszi, hogy a megszaporodott megrendeléseknek eleget tegyenek.

Gond az összevont osztályokkal

194 diák jár a szentpáli általános iskolába, a dellôi és szentmargitai alsó tagozattal együtt számuk 214, Búzásbesenyôben 132, Kerelôn 86 gyerek tanul.

Mivel a község iskolásainak jelentôs hányada roma nemzetiségû, a központi iskola a kormányon és a szakminisztériumon keresztül zajló PHARE-program keretében a hátrányos helyzetû gyerekek támogatását célzó finanszírozást nyert.

A 41.000 eurós támogatást Ignat Mariana iskolaigazgató szerint a tanulási nehézségekkel küszködô roma gyerekek támogatására használják fel. A program keretében szervezték meg augusztusban az iskolába induló óvodások intenzív képzését. Az egy hónapig tartó program célja az volt, hogy a leendô elsôsök felkészültségében levô hiányosságokat pótolják.

Az I-IV. osztályosok számára délutáni segítô programot szerveznek, Porime Marioara tanítónô naponta 15 tanulási nehézségekkel küzdô gyermekkel foglalkozik a kora délutáni órákban. Elkészítik a házi feladatokat, megtanulják a leckét, a tanítónô szerint érzékelhetô eredménnyel. A szóban forgó gyerekek családjának támogatását célozza a havonta egyszer megtartott szülôk iskolája.

Az V-VIII. osztályos gyerekek számára PHARE- pénzekbôl az oktatást megkönnyítô felszereléseket vásárolt az iskola, két legújabb típusú számítógépet, egy multifunkcionális másolót, faxos telefont, kivetítôt, két osztály számára bútorzatot. Ezt egészíti ki a központi fûtés bevezetése valamint négy osztályterem parkettájának cseréje.

Májusban nyílik meg az iskola dokumentációs központja. Az e célra kialakított teremben már ott van a tíz számítógép, amelyeket rendszerbe kötve mûködtetnek majd.

Az igazgatónô szerint, amit egyébként a szaktanárok is megerôsítettek, nem kis gondot jelent a jövô iskolai évre, hogy az osztatlan osztályokban, amelyek elsôsorban a magyar tagozaton mûködnek, szeptembertôl a kisérettségi tantárgyakat nem tanítják külön óra keretében, mint eddig. Ez az óraszám csökkenése mellett a gyerekek teljesítményének a rovására megy – vélekedik Sepsi Sándor matematikatanár.

Vox populi…

A szentpáli fôutca bal oldalán élôk számára évente többszöri fenyegetést jelent az áradó Maros, amely elönti az alacsonyabban fekvô réteket. A múlt csütörtökön víz alatt voltak a kertek, a gazdasági udvarok egy része, s az ott lakók azt lesték, hogy nô-e a víz. Mit várnak a faluvezetéstôl, mit lehetne tenni az árvízvédelem érdekében?

Bogdán Ilona: – A tavaly négyszer, az idén már másodszor önt ki a Maros, a kert, a pince tele van. Az éjjel többször jártam kint, sajnos, hajnal felé nemhogy apadt volna, hanem nôtt a víz. Többször ígérték, hogy az utolsó háztól egy gátat építenek az iskoláig, ami ezt a néhány házat megvédené, de az eltelt évek alatt nem történt semmi.

Bogdán Emil: – A házunk falai megrepedtek, a pincében nem lehet tárolni semmit. Itt most már a kavics országa van, annyi kocsi hordja, hogy a fôutcán lévô házak dôlnek össze, de a gátat nem javította meg senki. A faluvezetésnek kötelessége lenne, hogy segítsen, mi is mennénk, ha hívnának, de még csak nem is értesítenek, ha jön az ár. Így éjszakákat nem alszunk, amikor árad a Maros.

Illyés Gizella: – Szentpált elviheti a Maros, azzal nem törôdik senki. A férfiak mind meghaltak, egy sor idôs asszony élünk itt, és nem számíthatunk segítségre. A víz évente háromszor, négyszer elönt, de a faluban nincs összetartás. Mikor húzódik vissza ez a rengeteg víz, ha továbbra is esôs, csapadékos marad az idô?

Czakó Attila: – Egész éjjel ôriztük a vizet, 1973-tól, mióta itt lakunk, mindig gond volt. A Maros átvágta a gróf által készített töltést, azóta nem állította helyre senki. Talán az idén hozzáfognak az új töltés építésének, ami megvédené a házakat. A rét megtelt sással, a pincébôl a nyáron sem apad ki a víz.

Czakó Irén: – Bár magas a házunk, annyi év óta alulról feláztak a falak. Penészedik a lakás, a ruhák nyirkosak, dohosak. A víz elöntötte a kertet, ott nem lehet veteményezni.

Szakács Margit: – Tele vagyunk seregéllyel a réten nôtt sás miatt, amit le kellene vágni. A pince tele van vízzel, amikor leapad, a házfalak megrepedeznek. A közegészségügyiek még a tavaly megígérték a fertôtlenítôszert, de nem kaptunk. A kertben pedig a tavaly sem termett semmi. Amikor be volt vetve, meg volt kapálva, az árvíz úgy elvitt mindent, hogy még egy gyökér sem maradt. A házra, a kertre a nyugdíjból lehetetlen biztosítást kötni.

Stílusában (vissza)szólva: S.M. nemigen moderálta magát…

Ízléstelenül, rosszhiszemû tájékozatlansággal – és a Teleki Téka írástudó igazgatójához méltatlanul – firkált összevissza a magyar köztársasági elnökrôl a Népújság 2006. március 23-i számában. A "Modorta-lanságok" címû írásakor némely képességei és tulajdonságai láthatóan "csütörtöki kimenôn" voltak…

Már hangulatteremtô elsô mondata is sántít, ugyanis nyelvünkben a "modoros" jelzô ellentétes jelentésû párja nem a "modortalan", hanem a "természetes"… Lefitymálóan idézi az olvasó elé a nemzeti ünnep kitüntetési aktusát. S rögtön szerét ejti, hogy kifigurázza a köztársasági elnököt is. Aki mellesleg nem "egykori", hanem ma is alkotmányjogász. Aki (nem mellesleg!) nem "egy kis átverôs trükkel", hanem törvényes választással lett államfô ebben a
"Duna-parti ország"-ban, amelyet mi, országlakók – és a határainkon túlra taszított honfitársaink elsöprô többsége is – csak röviden Magyarországnak mondunk… A rend kedvéért azt is elárulom, hogy alkotmányos berendezkedésünk szerint az ország "legfontosabb közjogi méltósági székében" a miniszterelnök, s nem az államfô foglal helyet. Az államfô ugyanis "csak" a legfôbb közjogi méltóság. S ez az államfô, hivatalához és jogállamhoz méltóan, alkotmányos aggályai esetén igenis alkotmánybírósághoz fordul, de fenntartásai, kétségei ellenére is aláírja és átadja az eléterjesztett kitüntetéseket. A "kéktalárosok" pedig még nem válaszoltak. S különösen nem úgy, hogy "sajnos, Lacikám, igen"… – Azt a tévedést és megtévesztést is el kell oszlatnom, hogy az elnöki aggály és kifogás a Kossuth-díjra javasoltakkal volt kapcsolatos. Ugye, ugye!? Az a fránya történeti hûség! Az egyébként külön sajnálatos, hogy Kossuth "Marosvásárhelyen még mindig Calarasi". Vagy ahogy én tudom: a volt Kossuth Lajos utca még mindig Calarasilor. (Helyi tanácsosként nem "kérkednék" ezzel…)

Nem tisztem itt megvitatni a bukott kommunista rendszer manapság kitüntetett egykori kiszolgálóinak sem érdemeit, sem kártékonyságát. Annyit azért megjegyeznék, hogy ezek demokratikus jogállami kitüntetése a tájékozottabb és jobb érzésû magyarok számára, finoman szólva, gyomorforgató. Nem kevésbé gyomorforgató, mint az, hogy S.M.
"alattvaló"-ként veszi a szájára, tollára honfitársait. Kikérem magunknak!

Sólyom László hivatalaiban tanúsított tisztessége, becsületessége nem szorul védelemre, ám ennek farizeusi fondorlattal történt megkérdô-jelezése, megsértése, személyének inszinuálása – éppen ezért is – nem hagyható szó nélkül. (Nem is értem, hogy mindez miért maradt eddig is szó nélkül!?) – S én is mellesleg jegyzem meg, hogy Szili Katalin négy éve van hivatalban, Sólyom elnök úr pedig néhány hónapja, így kettejük erdélyi látogatását összevetni nem tisztességes. Hangulatkeltésre viszont kiváló…

És most Szabad Györgyrôl, akit mûvelt könyvtárosunk ugyancsak "kulturált bírálattal" illetett, mondván, hogy a 'szemüveget viselô agg történész Szabad bácsi vérszemet kapva' nem fogott kezet Gyurcsánnyal.

Lássuk a tényeket. A Magyar Köztársaság elnöke "A szakszerû magyar történetírás megújításában való tevôleges részvételéért, a magyarországi újkorkutatás legjobb hagyományait követô munkásságáért, életmûve elismeréseként dr. Szabad György történésznek, akadémikusnak, nyugalmazott egyetemi tanárnak, professor emeritusnak" Széchenyi-díjat adományozott. Az átadási ceremónián elôbb a Kossuth- és Széchenyi-díjak átnyújtására került sor, majd csak ezek után a többiére, amelyek közül Marjai József és Fekete János is kapott. Egyfelôl nem volt hát kitôl "vérszemet kapnia" a jeles Kossuth- kutatónak, az elsô szabadon választott országgyûlés elnökének… Másfelôl ô szuverén módon, szabad elhatározással döntött úgy, hogy nem fog kezet Gyurcsánnyal. Ez jelzés- és üzenetértékû politikai gesztus volt. Ezt persze lehet és szabad is vitatni, lehet és szabad is eltérôen értékelni, véleményezni. Amint, hogy könyvtárosnak klasszikust idézzek: "disznólkodni is szabad – de csak szépen"! S csendben felhívnám a figyelmet arra is, hogy Gyurcsány egy Szabad Györgynek sosem volt és sosem lesz követendô példa – még etikettben sem!

És még valami. Vajon mit írt S.M. 1999-ben, amikor Efraim Kishon (magyarul: Kishont Ferenc) kitüntetése átvételekor nem fogott kezet sem Áder János házelnökkel, sem Orbán Viktor miniszterelnökkel, mondván, hogy testôrnek nézte ôket Göncz mellett…?

Ejsze, többszörösen kilóg itt a lóláb, kérem! Tollnokunk, kérve-e vagy kéretlenül, egy gyékényen árul azokkal, akik csúsztatásokkal, félretájékoztatással, lejáratással, besározással igyekeznek befolyást gyakorolni, kampányolni, s ilyen-olyan tôkét kovácsolni.

S mindeközben domnul Mihai Sebastian udvariatlan, neveletlen, illetlen, tiszteletlen, tapintatlan, kulturálatlan, faragatlan, bárdolatlan, csiszolatlan, pallérozatlan, nyers, durva, bugris, bunkó, útszéli, közönséges, otromba, goromba – egyszóval: modortalan.

Tisztelettel,

Tóth Tamás, Kecskemét

Van ilyen. A Nagyernyei Polgármesteri Hivatalnál lehet érdeklôdni, ôk már állítottak ki egyet az elmúlt hetekben. No nem papírra, csak úgy: tettekkel. Az történt ugyanis, hogy egy cég (a név nem fontos, reklámra pedig nincs szüksége) aszfaltkeverô állomást akar építeni a sáromberki legelôre, a sáromberkieknek pedig ez nem tetszik. Ilyen is van, kérem. Sôt, vannak helyek, ahol ezt meg is lehet mondani. E sorok írója is ezt tette egy plakát segítségével, amelyben felsorolta, hogy mire nincs szüksége a sáromberkieknek: aszfaltgyárra, koromra, zajra, méregre. Sôt, tiltakozó aláírás is gyûlt ebben a tárgyban a faluban, elég szép számban, pontosan 525. Vannak ugyan helyek, ahol ilyesmit el lehet követni büntetlenül (t.i. aláírásgyûjtést), de nem Nagyernye községben. Mert meglepetések meglepetése, a Hivatal (nem a só-, hanem a polgármesteri hivatal) feljelentett nem egy, de hét személyt Sáromberkérôl félreinformálás és pánikkeltés vádjával, véletlenül éppen azokat, akik az aláírásokat gyûjtötték. Hogy mivel foglalkozik ez a hét ember? Hát van ott két doktorandus egyetemi elôadó, három egyetemi hallgató, egy mérnök, egy tanár. A közellenség, aki pánikot kelt. Az, aki egy kicsit több idôt fordított a tanulásra, mint kellett volna. Hogy minek is kell az ilyen?! A vádaskodás bizonyítéka pedig az a plakát, amelyet jelen sorok írója nyilvánosan felvállalt a polgármester jelenlétében, már a kifüggesztése napján (március 14.). Akkor meg mirôl szól az egész, ha már a "tettes" ismeretében történt meg a feljelentés hat olyan ember ellen, amelyrôl tudta a polgármester úr, hogy semmi része nincs a plakát megszerkesztésében vagy kifüggesztésében? Azt nem mondom, hogy nyílt támadás a vidéki értelmiség ellen, akiknek véleményük van, mert az talán túlzó vagy esetleg pánikkeltô lenne. Akkor lehet, hogy ez megidézése azoknak a megfélemlítô hadjáratoknak, amelyeknek sokan tanúi voltak az átkosban? Ha errôl van szó, akkor hadd idézzek Kahlil Gibran Homok és tajték címû mûvébôl:

"Egyszer egy madárijesztôhöz így szóltam: "Te állandóan a szántóföl-dön állsz. Fáradt lehetsz." Ô így válaszolt: "Az ijesztgetés mély és tartós öröm, s én sohasem fáradok el."

Erre, hogy kissé utánagondoltam, így szóltam neki: "Így igaz, valamikor én is ismertem ezt az örömet."

És ô így válaszolt: "Csak az ismerheti meg ezt, aki szalmával van kitömve."

Akkor otthagytam ôt. Nem tudtam, hogy hízelgett-e nekem, vagy kigúnyolt. Eltelt egy év. Ezalatt a madárijesztô bölccsé vált. S amikor ismét arra jártam, a kalapja alatt varjak fészkeltek."

Kedves választott elöljáróink! Nehogy esetleg egy- két év múlva, amikor majd ismét voksolásra kerül sor, az ijesztgetett madarakra legyen szükségük. Nehogy a bölccsé válás megkésett legyen, és annak a falu lássa nagyobb kárát. Esetleg megérett az idô figyelembe venni a választópolgárok óhaját. Mert 525 ember nem kutya. És esetleg megérett az idô kézbe venni Románia Alkotmányát és az Emberi Jogok Nyilatkozatát. Tanulmányozás végett is.

Nagy Domokos

Hatodik vagy hetedik éve, hogy a deményházi közbirtokosságot újra bejegyezték. Örvendetes hozadéka ez a l989-es változásoknak. Az RMDSZ kiharcolta. 40 (negyven) ha erdôvel gazdálkodik a "Vezetôség", veszteséggel. Pénzt gyûjtöttek, amikor a jogi bejegyzés elkezdôdött, és azóta minden esztendôben pénzért veszi meg a tagság a neki járó famennyiséget, valamivel olcsóbban, mint más lelôhelyen.

Tény, hogy nem nagy a terület, de minden esztendôben kitermelés és faeladás van: és itt kezdôdne a számok, adatok közzététele. A könyvelés (évi bevételek és kiadások) ismertetése. Ez viszont itt nem történhet meg – ezért íródik ez a levél –, mert hat (hét) éve egyetlen zárszámadó, elszámoló gyûlést nem tartott a vezetôség: ifj. Balog András elnök, Orbán Dezsô alelnök, Orbán Sándor pénztáros.

Nem hivatalos forrásból tudni lehet, hogy minden esztendôben több a bevétel, mint a kiadás. Például sikerült vásárolni egy Stihl láncfûrészt az elnöknek. S mivel ô vásárolta, ô is ôrzi, ô is használja, persze nem a közbirtokosság céljaira, hanem a sajátjára. Az "azt mondják"-okat nem írom ide (a pénz elköltésével kapcsolatban), mert ami nem támasztható alá tényekkel, azt nem lehet valósként kezelni. Idén újra pecsételtek az erdôben, és nemsokára kezdôdik a kitermelés. Ki fog dolgozni, mennyiért, mikor, sajnos ismét titok. Mennyi fát adnak el és mennyit kap érte a közbirtokosság (semmit), nem tudni, mint ahogy azt sem, ki mennyit zsebel el a közösség jövedelmébôl.

Egy kicsit a falu hibája – a mi hibánk – is, hogy ez így van. A "szék", a "polc" mindenkit megkísért.

Mintha bebetonoznák azt, aki pozícióba kerül, neki mindent szabad, az ô királyságának nem lesz vége.

Pedig ennek nem kellene így lennie.

Tisztelettel

Balogh Zalán, Deményháza

Marosfelfalu – Görgénysóakna 5-2 (1-1)

Nagy érdeklôd