|
LVII. évfolyam 229. (16105.) sz. |
2005. szeptember 30., péntek |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
A szenátusban az ellenzéknek kedden sikerült megakadályoznia a nemzeti kisebbségek jogállásról szóló törvény elfogadását, miután az RMDSZ elérte, hogy a kormány saját törvénytervezeteként terjessze a parlament elé és az úgynevezett hallgatólagos elfogadás procedúrája alá essen. Ez azt jelentette volna, hogy a törvényhozás az eredeti változatban fogadta volna el a nemzeti kisebbségek és különösen a romániai magyarság számára fontos jogszabályt. Az alkotmány értelmében ugyanis, amennyiben a kormány által benyújtott törvénytervezetrôl a parlament nem hoz 45 napon belül döntést, az "hallgatólagosan elfogadott" törvénynek számít. Az RMDSZ által készített kisebbségi törvénytervezet benyújtása utáni törvényes határidô szeptember 28-án járt volna le.
Ám a felsôházban kedden (amikor a hallgatólagos elfogadásról kellett volna dönteni), másként alakult a helyzet. A volt kormánypárt, élén Ion Iliescuval, vehemensen ellenezte az érdemi vita elmaradását, a Nagy-Románia Párt pedig ragaszkodott az általa benyújtott 300 módosító javaslat megtárgyalásához. Ekkor javasolta Mircea Geoana, az SZDP elnöke, hogy a szenátus tizenöt munkanappal halassza el a törvénytervezet vitáját. A javaslatot – meglepô módon – elfogadta a szenátus. Egyrészt, mint kiderült, nem volt elég szavazója a DA Szövetségnek, ráadásul a koalíció néhány tagja (köztük egy liberális) "véletlenül rossz gombot" nyomott meg. Ezt utóbb zavaros magyarázatokkal akarták eladni a közvéleménynek.
Ezzel a manôverrel és az említett koalíciós honatyák hathatós segítségével az SZDP gyakorlatilag halasztásra ítélte a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvénytervezet elfogadását.
Törleszt az SZDP? Úgy tûnik, igen. Annak ellenére, hogy az RMDSZ múlt év végi pálfordulását meglehetôsen kíméletesen kezelték, hiszen rossz szó igazán nem hangzott el errôl.
Kérdés, vajon mi lett volna a sorsa a kisebbségi törvénytervezetnek, ha az RMDSZ kitart korábbi útitársai mellett? Ugyanilyen kérdôjel azonban, hogy vajon hol tartana az észak-erdélyi autópálya, ha az új kormánykoalíció és Traian Basescu jóvoltából nem került volna – legalábbis egyelôre – holtvágányra? A jelenlegi "állás" szerint az új törvény, ha elfogadják – a nagy-romániások 300 módosításával –, köszönô viszonyban sem lesz az RMDSZ által elképzelt és kidolgozott eredeti változattal, és az erdélyiek is lemondhatnak arról, hogy a közeljövôben egy autópályányival közelebb kerüljenek Európához.
Tömeges elbocsátásokra lehet számítani a Megyei Út- és Hídügyi Vállalatnál. A megyei önkormányzat alárendeltségébe tartozó útjavító vállalat az elsô félévben már 6,6 milliárd (régi) lej veszteséget könyvelt el. A megyei tanácsosok a tegnapi ülésen közel egy órát vitatkoztak a vállalat sorsáról, míg végül megszavazták az átszervezésérôl és a tömeges elbocsátásról szóló határozattervezetet.
Nyolcvan alkalmazottjától válik meg a Megyei Út- és Hídügyi Vállalat. Az elbocsátottak fôként munkások, alig néhányan tartoznak az irodai személyzethez. Ezt többen is felvetették a megyei tanácsosok közül, mint például Bán Mózes, vagy Pokorny László, aki szerint nem igazságos, hogy a szakszerûtlen menedzsment miatt kerüljenek az emberek az utcára. Benedek Imre szerint különbséget kell tenni a vállalat átszervezése és magánosítása között, hatékonnyá kellene tenni a tevékenységét. Meglepô volt Szalkay József RMDSZ frakcióvezetô felszólalása, aki az útügyi vállalat könyvelési iratai kapcsán hangsúlyozta, hogy ezeket a cenzori bizottságnak kellett volna ellenôriznie, annak a bizottságnak, amelynek egyik tagja, Ioan Golu (mellesleg volt tanácsos) 24 fedezetlen csekket állított ki a volt Mezôgazdasági Banknak, és megírta saját nekrológját is. A felszólaló szerint Golu helye a mostani törvények szerint "egészen máshol lenne". Úgyhogy Szalkay József kérte a könyvelés újravizsgálatát. Giurgea Teodor a vállalat mihamarabbi "megmentését" szorgalmazta, Mora Ákos szerint a gond ott van, hogy az állami vállalatok vezetôi nem teljesítenek megfelelôen, mert nem érdekeltek a vállalat nyereségessé tételében. Amza Margarit "utánajárt", és kiderítette, hogy a cég mintegy 90 hektár területtel is rendelkezik, amit értékesíteni lehetne. A vállalat igazgatója elmondta, hogy az elmúlt 2 hónapban 3 milliárd lej profitot termeltek, ám a pénz elment az adósságok törlesztésére, de az emberek reménykednek. A megyei tanács elnöke, Lokodi Edit hangsúlyozta, hogy a tanács nevében már felkérte a megyei közpénzügyi igazgatóságot, vizsgálják meg a cég könyvelését. A testület végül is jóváhagyta a vállalat átszervezésére és az elbocsátásokra vonatkozó határozattervezetet. Lokodi Edit kijelentette, még ma eljuttatják a kormányhoz azt a kormányhatározat- tervezetet, amelynek alapján az elbocsátandó 80 személy kártérítést kaphat a 2003. évi 8-as számú sürgôsségi kormányrendelet alapján.
A testület döntött a nyárádtôi ipari park nyolc parcellájának koncesszióba adási feltételeirôl is. Az összesen 42,08 hektáros területbôl 24,58 hektárnyit adnak koncesszióba, legtöbb 49 évre, az indulási ár évente négyzetméterenként 2,34 euró, amely nem tartalmazza a héát. Ha a haszonbérletet beruházó 3 hónapon át elmulasztja fizetni, a szerzôdés semmisnek tekintendô – áll a feladatfüzetben. Egyes tanácsosi vélemények szerint az indulási ár nem túl magas, de ha ennél többet állapítanak meg, elriasztják a beruházókat. A tervezet jóváhagyását követôen az ipari park részvényesi közgyûlésének is rá kell bólintania a koncesszionálásra (amire várhatóan október elején kerül sor), ezután indíthatják be a versenytárgyalás kiírását, a jelentkezôk válogatását és a nyertes kikiáltását. A tanácsülés részleteire visszatérünk.
Uniós felkészítô konferenciát és képzést tartottak szerdán Marosludason. A magyarországi Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, az RMDSZ és az Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvány szervezésében zajló tanácskozást Lokodi Edit Emôke, a Maros Megyei Tanács elnöke vezette. Az EU házhoz jön program szakértôi és elôadói immár harmadik éve járják Erdélyt, hogy a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és az RMDSZ között 2003 novemberében kötött megállapodás értelmében segítsék a helyi kis- és középvállalkozókat az uniós felkészülésben. A program célja pedig valóban "házhoz vinni" az információkat, vagyis eljuttatni azt oda, ahol a vállalkozók tevékenykednek. A rangos elôadók között volt Gérnyi Gábor, a GKM fôosztályvezetôje, Halász János az ITD-H romániai hálózatának vezetôje, Fazakas Zsófia, a Corvinus Befektetési Rt., valamint Szabó Ildikó, a Pont pályázatfigyelô rendszer munkatársai. A hallgatóság összetétele nagyon esetlegesen alakult, mivel a várt célcsoport – vagyis a környék vállalkozói – valójában nem képviseltette magát. Mindez nem zavarta az elôadókat abban, hogy színvonalas, információgazdag értekezéseket tartsanak.
A magyarországi tapasztalatokra alapozva Gérnyi Gábor hangsúlyozta, hogy a hagyományos feldolgozóipar nagy kihívások elôtt áll, és jelentôs beruházások nélkül könnyen versenyképtelenné válhat. Ugyanakkor a csatlakozás potenciális nyertesei a turizmus, a környezetvédelmi és pénzügyi szolgáltatások, a közlekedés valamint az építôipar. Romániában már most felszálló ágon van ez a tevékenység, de a közeljövôben még dinamikusabb növekedés várható. A szerény tôkével rendelkezôknek – és a hazai gazdaságban ki nem mondhatja magát tôkesoványnak?! – a költségcsökkentésre kellene koncentrálniuk. Spórolni lehet a beszerzési, értékesítési és fuvarozási költségeken, ha szövetkeznek a vállalkozók, vagy más szóval hálózatot építenek ki.
A romániai gazdasági helyzet tökéletes ismeretérôl gyôzte meg újból a hallgatóságát Halász János, és arra a rendkívüli lehetôségre hívta fel a figyelmet, amit a két gazdaság – a magyar és a román – valamint a két kultúra ismerete ad az erdélyi magyar vállalkozók számára. De arról sem szabad megfeledkezni, hogy a pénznek nincsenek etnikai szempontjai. A befektetô számára a nyereségesség az elsô számú kritérium.
A délutáni szekciómegbeszélésekre már kevesen voltak kíváncsiak, pedig valódi élménynek számított Kórikné Terebes Mária faluturizmusról tartott kiselôadása. Sok tévhitet eloszlató és közösségszervezô lelkesedése a maroknyi hallgatóra is átragadt.
A szökés – áll a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház plakátjain városszerte. Az új premier plakátjain azonban egy másik, jelentôségteljes szó is írva vagyon: ôsbemutató. És az is, Visky András darabját ugyanis eleddig sehol sem játszotta színház. A tegnap esti, kistermi bemutató elôtt sajtótájékoztatót tartott a társulat, amelyen ott volt a szerzô, Patkó Éva rendezô, a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem negyedéves hallgatója, az ezúttal dramaturgi szerepben megjelenô Láng Zsolt, Dobre Kóthay Judit díszlet- és jelmeztervezô, valamint Dobre Júlia rendezôasszisztens, Nagy B. Sándor dramaturg, a produkció másik rendezôasszisztense ezúttal nem volt jelen.
A beszélgetést Kárp György, a színház gazdasági igazgatója nyitotta, aki elmondta: a nehéz gazdasági helyzetben tengôdô intézménynek sajnos nem állt módjában elôteremteni a produkcióhoz szükséges összeget, ezért pályáztak és pályázatukat kedvezôen bírálta el az Édes Anyanyelvünk Katona József Drámapályázat kiíró testülete. Így sikerült pénzt szerezni, a látható azonban ennek ellenére sem a végleges díszlet, csupán improvizáció. Arra nem futotta, remélik, hamarosan elkészül.
Visky András, akinek ez az elsô bemutatója Marosvásárhelyen, szintén szót kért, és mint mondta, a darab 1998-ban mint rádiójáték hangzott el. 1848-as tematikával kapcsolatos pályázatra íródott. Sikerét látva döntötte el, hogy színpadra alkalmas darabot farag belôle. Patkó Éva az elôadás létrejöttérôl beszélt, arról, hogy miként találta meg ôt a szöveg, valamint a próbafolyamatról: jó volt a szerzôvel – aki szintén dramaturg – együtt dolgozni, Visky András lejárt az olvasópróbákra, hagyta, hogy megváltoztassák a szövegét. A szerzô számára a drámai szöveg nem szent, nem végleges, csupán javaslat az elôadásra nézve. A dramaturgiai munkát elôször végzô Láng Zsolt szintén a szöveggel való munkáról beszélt, a szerzô rugalmas hozzállásáról szólt. Végül Dobre Kóthay Judit adott hangot csalódottságának, hogy a díszlet végleges változata, ami szerves része az elôadásnak, nem készült el, ám reményeik szerint hamarosan ez is meglesz. A tegnap esti premiert követôen leghamarabb ma és szombaton lehet az ôsbemutatót megtekinteni, amelyre természetesen még visszatérünk.
Az újságírók már szerda este kipróbálhatták a frissen érkezett példányokat, így megtudhattuk, mi újat hozott a gyártó a dízelmodellekkel. A forgalmazó szerint semmit, vagyis minden alkatrészt már kipróbáltak elôtte valamelyik modellben. Szerintük emiatt lesz megbízható az új Dacia. Annyira biztosak a sikerben, hogy a gyártó úgy döntött, hogy a legerôsebb versenytársat, a Renault Cliót nem is fogja hasonló formában gyártani.
Elsô ránézésre nem is különböztethetô meg a benzines változatoktól, és a belsô tere is hasonló, csak a különbözô felszereltség jelei láthatók a figyelmes nézelôdô számára. Az összeszerelésen látszik, hogy komolyan vették a változást a gyárban. A mûszerfal egyszerû és áttekinthetô, minden fontosat megtalálunk rajta. A tágas és kényelmes belsô, a viszonylag nagy csomagtér (510 liter) arra enged következtetni, hogy egy családi autóval van dolgunk. Az olcsóbb gázolajjal mûködô modellek is az 50 literes tartályt kapták, így az 5 liter alatti átlagos fogyasztással több mint 1000 km tehetô meg. Ez kárpótolja azt, hogy a 75 és 90 lovas benzines változatokhoz képest az 1,5 literes dízelmotor "csak" 65 lóerôs. Felszereltségében is nagy a választék – összesen 9-féle kombinációt kínál a gyártó, de egyik ára sem éri el a 9.000 eurót.
A romániai magyar felsôoktatás helyzetét, problémáit és hiányosságait ismertette a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem két oktatója az Európai Parlament (EP) egyik munkacsoportjának ülésén, amelyen Gál Kingának, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség EP-képviselôjének meghívására vettek részt – tájékoztatta az MTI-t csütörtökön a Fidesz-MPSZ EP-delegációja.
Hantz Péter és Kovács Lehel István, a Babes- Bolyai Tudományegyetem adjunktusa az Európai Parlament hagyományos nemzeti kisebbségekkel, az alkotmányos régiókkal és a regionális nyelvekkel foglalkozó pártközi munkacsoportjának strasbourgi ülésén szólalt fel.
A Fidesz-MPSZ EP-delegációjának közleménye szerint a kolozsvári egyetemi oktatók a romániai állami magyar egyetem visszaállítását és a magyar állam által fenntartott erdélyi magánegyetemek román állami finanszírozását jelölték meg az erdélyi magyar kisebbség legsürgetôbb kéréseként. A több mint 14 éve napirenden tartott kérdés különösen fontos az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén, hiszen az egyben a kisebbség oktatási gondjainak megoldását is jelenthetné. Ezzel szemben Hantz Péter elôadásából kitûnt, hogy a romániai közoktatásnak a magyar kisebbséggel szembeni diszkriminatív intézkedései mindmáig fennmaradtak. Az elôadók kifejtették: a jogsértô állapot a román politikai vezetés kisebbségellenes beállítottságának eredményeképpen állandósulhatott.
Az elôadást követôen az adjunktusok ünnepélyesen átnyújtották Gál Kinga parlamenti képviselônek a Báthory István díjat, köszönetképpen az erdélyi magyar oktatás ügyéért végzett munkájáért – áll a közleményben.
Kovács Lászó európai biztos a Szociáldemokrata Párt EP-megfigyelôivel tartott találkozón kijelentette, ô és az Európai Bizottságba baloldali kormányok által delegált hat biztos határozottan támogatják Románia 2007-es csatlakozását – közölte Titus Corlatean SZDP-képviselô.
Corlatean a Mediafaxnak adott nyilatkozatában elmondta, az EP szocialista frakciójának SZDP-s tagjai szerdán este találkoztak a magyar szocialista delegációval, a megbeszélésen részt vett Kovács László európai adóügyi biztos is.
Az SZDP-képviselô szerint Kovács László elmondta, Romániának hazai síkon, beleértve a parlamenti tevékenységet is, az integrációval kapcsolatos feladatokra kellene jobban összpontosítania, vagyis el kell fogadnia és alkalmaznia kell a szükséges jogszabályokat.
Kovács László kérdésre válaszolva elmondta, Románia problémái nem annyira az adózással, hanem inkább a vámüggyel kapcsolatosak – amint azt romániai látogatása alkalmával is jelezte – Bulgáriától eltérôen, ahol fordított a helyzet, mondta Corlatean.
A képviselô azt is közölte, hogy a találkozón megálapodás született arról, hogy parlamenti szinten együttmûködés kezdôdjön, legalábbis a szocialista frakcióban a "Visegrád Plusz" (Romániával és Bulgáriával) formula szerint.
A legutóbbi vajdasági magyarellenes incidensek kapcsán összehívott ülésen Dévavári Zoltán, a VMSZ elnökségi tagja és Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke egyaránt úgy fogalmazott, hogy Magyarországnak és az európai szervezeteknek egyaránt hatékonyabb lépéseket kellene tenniük a kérdésben Szerbia-Montenegróval szemben.
Gémesi Ferenc helyettes külügyi államtitkár hangsúlyozta: a magyar diplomácia minden lehetséges kétoldalú és nemzetközi fórumon jelzi, hogy konkrét és gyors lépések megtételét várja a szerbiai hatóságoktól. Hozzátette: a kérdés Boris Tadic szerb elnök jövô heti budapesti látogatásán is kiemelt téma lesz.
Az Európai Parlament felszólította az Európai Bizottságot, az Európai Unió tagországait képviselô tanácsot és az EU külpolitikai fôképviselôjét, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet arra a biztonsági veszélyre, amelyet a vajdasági kisebbségek zaklatása jelent.
A csütörtökön elfogadott dokumentum figyelmezteti a szerbia-montenegrói, illetve a szerb kormányt, hogy a szabadság és demokrácia elve, az emberi jogok és alapvetô szabadságok tiszteletben tartása, valamint a stabilizációs és társulási folyamat alapelemei elôfeltételét képezik annak, hogy az Európai Parlament beleegyezését adja a stabilizációs és társulási megállapodás aláírásához és általánosságban az Európai Unióval való jövôbeli partneri kapcsolatokhoz.
A kiszivárogtatások szerint a problémát továbbra is Ausztria okozza. A bécsi vezetés azt követeli, hogy a tárgyalási keret (ami a megbeszélések módozatait és céljait tisztázná) a teljes jogú tagság mellett kínáljon fel egy ennél szûkebb alternatívát, például a "privilegizált partnerség" lehetôségét, amit viszont Törökország jó elôre határozottan elutasított. Bécs emellett a horvát EU-csatlakozási tárgyalások mielôbbi megindítását is sürgeti: ezeknek már márciusban meg kellett volna kezdôdniük, de az EU az utolsó pillanatban visszalépett, mondván, hogy Zágráb nem mûködik együtt teljes körûen a jugoszláviai háborús bûnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszékkel.
A brit bejelentés szerint a diplomáciai egyeztetések a következô napokban is folytatódnak, de a döntéshez immár külügyminiszteri szintû tanácskozásra van szükség. Mivel pedig a 25 tagállam diplomáciájának vezetôi a jövô hétfôn amúgy is összeültek volna Luxemburgban a szokásos havi megbeszélésükre (s egyben a török csatlakozási tárgyalások ünnepélyes beindítására), a britek szerint a külügyminisztereknek ez elé idôzítve, már vasárnap este találkozniuk kell.
A változtatás már napok óta vezetô téma az osztrák tömegtájékoztatásban, szinte megszámlálhatatlan támogató és elutasító állásfoglalás látott napvilágot. A vitát Maria Rauch-Kallat egészségügyi miniszter – aki a nôk kérdéseivel is foglalkozik – indította el néhány nappal ezelôtt, amikor felvetette, hogy módosítani kellene a himnusz szövegét, mert az túlságosan férfipárti, csak a haza nagy fiairól tesz említést, a nôkrôl viszont nem. A sajtóban már egy módosításváltozat is napvilágot látott, amely szerint a himnusz szövegében a nôket is megemlítenék (a haza nagy lányaiként) a Vaterland szót pedig a Heimat (haza) szóval helyettesítenék, hogy a Vater (apa) kifejezés se utaljon a férfiakra. Wolfgang Schüssel kancellár eközben megbízta a vitát elindító miniszter asszonyt, hogy október 26- ig, az osztrák nemzeti ünnepig dolgozzanak ki konszenzusra esélyes szövegváltozatot.
Heinz Fischer államfô szóvivôje szerdán a sajtó érdeklôdésére kifejtette, hogy a köztársasági elnök támogat minden olyan lépést, amely a nemek közötti egyenlô elbánás és egyenjogúság érvényesülését célozza. Felhívta a figyelmet arra, hogy az osztrák himnusz nem a kormány vagy az ellenzék himnusza, hanem minden osztráké, ezért annak megváltoztatásához valóban a legszélesebb egyetértés kell.
Az osztrák tömegtájékoztatás emlékeztetett arra, más országokban is felmerült már, hogy módosítsák a himnusz szövegét: például Svájcban, Franciaországban, Olaszországban és Oroszországban. Utóbbiban 2001-tôl már új szövege van a himnusznak.
Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetôinek, valamint romániai és magyarországi vezetô politikusok jelenlétében emlékeztek csütörtökön Gyulafehérváron Márton Áronra, az erdélyi mártírpüspökre. A gyulafehérvári római katolikus fôszékesegyház búcsúja keretében tartott kivételes eseményen jelen volt Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Orbán Viktor, a Fidesz Magyar Polgári Párt elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezetô elnöke, Erdô Péter bíboros-prímás, esztergom-budapesti érsek, Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Papp Géza református püspök, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, valamint Terényi János bukaresti nagykövet is Dr. Jakubinyi György érsek úgy értékelte, az idei búcsú különös jelentôséggel bír az erdélyi magyar katolikustársadalom életében, ez ugyanis egybeesik a hitéért, nemzeti közössége melletti bátor kiállásáért meghurcolt Márton Áron püspök halálának 25. évfordulójával.
A szentmise végén, amelyet Erdô Péter bíboros-prímás celebrált, az egyházvezetôk és a meghívottak a székesegyház alatti kriptában koszorúkat és mécseseket helyeztek el Márton Áron sírjánál, majd megnyitották az egykori püspök tiszteletére kialakított emlékszobát. Az ünnepi mozzanatot követôen a püspök példamutató munkásságát, kivételes személyiségét méltató elôadások hangzottak el.
Az RMDSZ szövetségi elnöke különösen fontosnak nevezte az eseményt, ugyanis értékelése szerint Márton Áron személyisége, élete példaértékû mindannyiunk számára. Ugyanakkor kiemelte: a mártírpüspök mindig felemelte a szavát az intolerancia és a gyûlöletkeltés ellen. Mindannyian Márton Áron népe vagyunk – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök.
Orbán Viktor november elején Bukarestbe és Erdélybe látogat a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) meghívására – ezt a volt miniszterelnök, a Fidesz elnöke maga erôsítette meg csütörtökön Gyulafehérváron, ahol rövid megbeszélést folytatott Markó Béla miniszterelnök-helyettessel, az RMDSZ elnökével.
A két politikus egyaránt jelen volt csütörtökön Gyulafehérváron a Szent Mihály-napi búcsú alkalmából rendezett ünnepségen, és mint Markó Béla elmondta, az alkalom lehetôséget adott arra, hogy néhány szót váltson a Fidesz elnökével. E rövid megbeszélésen Orbán Viktor megerôsítette azt a korábbi szándékát, hogy az RMDSZ meghívására november elején Bukarestben és Erdélyben tegyen látogatást. A gyulafehérvári ünnepségen egyikük sem mondott beszédet, az esemény után mindketten rögtön elutaztak a helyszínrôl.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete megdöbbenéssel és értetlenséggel fogadja a Mûvelôdési Minisztérium legújabb döntését, amely a magyar nyelven megjelenô kulturális folyóiratok pénzügyi támogatásának teljes megvonását helyezi kilátásba. Az intézkedés a demokratikus jogállam elveivel nem egyeztethetô össze.
Elfogadhatatlan, hogy az európai uniós csatlakozás küszöbén a kormány diszkriminatív intézkedésekkel sújtsa a magyar mûvelôdési értékeket közvetítô kiadványokat, amelyek nem mellesleg a magyar- román párbeszédet, az interkulturalitást és multikulturalitást is szolgálják.
A kulturális önazonosság megôrzése alkotmányos jog. Ez a jog azonban állami támogatás nélkül nem jeleníthetô meg maradéktalanul.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete kéri a kormányt, a Mûvelôdési Minisztériumot, hogy részesítse állami támogatásban azokat a magyar vagy más kisebbségek nyelvén megjelenô kiadványokat, amelyek impresszumában a Mûvelôdési Minisztérium mint támogató, a minisztérium honlapján mint kiadó szerepel. Az adófizetô romániai magyarság joggal várja el, hogy a magyar nyelvû kulturális kiadványok hasonló támogatásban részesüljenek, mint a többségi nemzet nyelvén megjelenô mûvelôdési lapok.
Ambrus Attila elnök
Karácsonyi Zsigmond ügyvezetô elnök
Marosvásárhely, 2005. szeptember. 27.
Márton Áron szobormása ebben a kivételesen szép, agyagba mintázott formában, ahogyan a fotós megörökítette, immár soha nem látható. A 25 éve elhunyt nagy püspök karizmatikus személyiségét és jelképként is szolgáló impozáns alakját Bocskai Vince varázsolta elénk. A szovátai mûvész mûtermében azonban nem ez a letisztult, rövidesen bronzzá nemesülô, egész alakos alkotás fogad. Már napok óta kemény munkával, amelyben az ifjabb szobrásztárs, Sánta Csaba oroszlánrészt vállalt, az agyagszobrot gipsszel borítják, erôsítik, minden szükségessel ellátva elôkészítik az öntésre, a munkálat talán legfontosabb mozzanatára.
A talán szó használata valóban szükséges, mert döntô jelentôségû a bronzöntés, de a szoborállításhoz vezetô mindenik fázisnak megvolt a maga fontossága. A monumentális köztéri plasztika gondolatának megszületése után a helyszínt ki kellett választani, a hivatalosságokkal el kellett fogadtatni, az engedélyek, a nélkülözhetetlen papírok sokaságát beszerezni. Akkora ilyen tekintetben is a bürokrácia, hogy mint mondják, valamennyi igényelt dokumentum beszerzésének még nem is sikerült a végére járni. De tény, hogy a szobor a legmegfelelôbb helyre, Kolozsvár fôterére, a Szent Mihály templom közvetlen szomszédságába, köznyelvi kifejezéssel élve, a hatalmas, patinás hajlék tövébe kerül. Rendhagyó feladat és ahhoz mérhetô elégtétel lehet bármelyik alkotó számára egy ilyen nagyszerû megbízatás. A versenypályázaton Bocskai Vince nyerte el a bronzszobor megvalósításának a jogát.
Lapunk mellékletében, a Múzsában még a tavaly írtunk a mûvész töprengéseirôl, elképzeléseirôl, bemutattuk készülô munkáját is, arról viszont nem tudósítottunk, hogy miután hónapok teltével már-már kész lett az emberi léptékkel óriásinak számító, 3 méteres agyagmás, az anyagot tartó váz nem bírta a szokatlanul nagy súlyt és összeroppant. Kárba veszett sok-sok órányi, egész évszakokat átfogó, fáradságos, olykor gyötrô erôfeszítés. Erôt kellett gyûjteni ismét, és tanulva az eddigiekbôl, újrakezdeni mindent elölrôl. Bocskaiban megvolt a kellô motiváció és kitartás, januárban hozzákezdett megint. Azóta keményen dolgozott, és szerdán, ottjártunkkor bevallotta: úgy érzi, a szobor jobban megközelíti az álmait, elvárásait, mint az elôzô, megsemmisült változat. Addig azonban, amíg az avatáson a helyén nem látja, részletesebben nem mer nyilatkozni róla. Reményei szerint a felszentelésre még az idén, az évforduló évében sor kerülhet.
A gipszminták, amelyek alapján a bronzszobor felölti végsô formáját, pár nap múlva eljutnak Karcagra, a hírneves bronzöntô mûhelybe. Ott kiváló szakemberek veszik gondozásukba, és a Munkácsy-díjas szobrász, Gyôrffy Sándor irányításával zajlik majd az öntés, összeállítás. A véglegesítés, finomítás még néhány hétbe beletelik, aztán már tényleg az következik, hogy boldogemlékû Márton Áron szobra a mûhöz illô andezittalapzaton gyûjtse maga köré a fôhajtó tisztelôket. Felejthetetlen esztendôzárás elé néz Bocskai Vince. Szurkoljunk neki, hogy semmi se zavarja meg ezt a szép várakozást.
Törzsök Sándor, a tegnap délutáni marosvásárhelyi tanácsülés RMDSZ-es vezetôje indulásból felvetette, hogy ha egy nap alatt letárgyalják a napirendre tûzött 65 határozattervezetet, akkor a rekordok könyvébe kerülnek, így mindenki egyöntetûen elfogadta azt a javaslatot, hogy az elsô 40 pontot tárgyalják le, a többit majd jövô csütörtökön. Így is maradt elég vitatéma, egyes határozattervezeteket pedig inkább azért halasztottak el, hogy több információt kapjon a tanács a polgármesteri hivataltól.
A legtöbbet az Energomurral kapcsolatos határozattervezeteken vitatkoztak a városatyák. A hôenergia- szolgáltató egység a költségvetés- kiegészítésben 14 milliárd lejt kért a tanácstól, amivel törlesztheti adósságának egy részét az állami vagyonalap felé. Az Energomur ugyanis 120 milliárd lejjel adósodott el a Distrigaz Nordnak, a gázvállalat privatizálásakor az adósságot átvette a vagyonalap, s hogy behajtsa a pénzt, zárolta az Energomur számláit, az adósságot pedig újraütemezték 2008-ig. Mivel a költségvetés-kiegészítésben olyan tételekre is kért pénzt a polgármesteri hivatal, amivel a tanácsosok nem értettek egyet – többek között olyan telefonrobot-készüléket szeretnének vásárolni, amibe betáplálják az adófizetôk telefonszámát –, s majd ezen keresztül értesítik, illetve sürgetik az érintetteket, hogy törlesszék adóikat, ami alkotmányellenes –, ezért elnapolták a költségvetés vitáját, kivéve az Energomurnak szánt tétetelt, amelyet elfogadtak. Ez utóbbi kapcsán Molnár Gábor tanácsos elmondta, múlt pénteken Doru Opriscan kollégájával és az Energomur képviselôivel tárgyalásokat folytattak a gázvállalattal a fûtôanyag szolgáltatásáról. Az új tulajdonos, a Ruhrgaz vezetôsége kijelentette, hogy az adósoknak nem fog gázt folyósítani, így igencsak kényes helyzetbe kerülnek majd az Energomurhoz hasonló, lakossági hôenergiát szolgáltató cégek. Hogy növeljék az Energomur fizetôképességét, a cég javasolta, hogy a Gkalória árát növeljék meg 131,70 (új) lejrôl 159,30-ra. Többen a tanácsból hangsúlyozták, hogy ha ezt a lépést nem teszik meg, télen a város gáz, illetve fûtés nélkül maradhat. Ezzel szemben Vlas Florin tanácsos kijelentette, egyik szakbizottság sem látta az anyagot, így felelôtlenség lenne most errôl dönteni. Morar Octavian a kérdést megfordította: ha a tanács azért fogadja el a hôenergia árának növelését, hogy "lássa a német a jóakaratunkat", akkor ô majd mit nyújt nekünk? Kifejtette: 10 európai uniós országhoz viszonyítva Romániában a legdrágább a földgáz, nálunk miért ne lehetne csökkenteni? Dávid Csaba folytatta ezt a gondolatot: állami támogatás ide vagy oda, ilyen ütemben a lakosság is fizetôképtelenné válik. (Sz.m.: a 2005. február 10-én elfogadott határozat alapján 1 Gkal ára 896.000 lej volt, most 1.317.000 lej, a tervezett ármódosítással a Gkalória az idén 46,9 %-kal lesz drágább, ennyivel nô majd a közköltségre vetített érték is, ami azt jelenti, hogy egy lakrész fûtéséért 50 %-kal többet kell majd fizetni ezen a télen.) Doru Opriscan felvetette, hogy a földgáz árának megállapítása országos probléma. A vegyi kombinátoknak 1000 köbméter földgázt 132 dollárért adnak el, míg a lakosságnak szánt ugyanennyi földgázat 240 dollárban számolják fel. A gazdasági minisztérium és a kormány kell majd ezen elgondolkozzon, hogyan lehet az árakat befolyásolni. A vitába Dorin Florea polgármester is bekapcsolódott, aki elmondta, a törvények a városok realitását kell tükrözzék. Jövô héten a hôenergia- szolgáltatással kapcsolatos törvénymódosító javaslataival felkeresi majd Markó Béla miniszterelnök-helyettest és Borbély László minisztert is, hiszen mint mondta, nem lehet a végtelenségig nyújtani a támogatásokat a helyi költségvetésbôl, valamit a kormánynak is tennie kell. Mindezeket figyelembe véve több tanácsos javasolta, hogy halasszák el a döntést, míg az Energomur, a tanács és a polgármesteri hivatal képviselôi újabb tárgyalásokat folytatnak a gázszolgáltatóval.
A következô napirendi pont is újabb vitatéma lett: az Energomur Rt. javasolta, hogy a tanács fogadjon el egy hôenergia-hálózatról való leválási díjat a Tudor negyedben is, ahol az Unirii negyedhez hasonlóan egy hôközpontot korszerûsítenek. Molnár Gábor ezzel kapcsolatosan megjegyezte, a tanácsnak semilyen erkölcsi háttere nincs ahhoz, hogy egy ilyen határozatot elfogadjanak, ugyanis nem készült a városról egy hôenergia- szolgáltatási stratégia, amivel tiszta képe lenne a tanácsnak arról, hogyan képzelik el a távlatokban ezt a tevékenységet. Nincs pontos kimutatás arról, hányan igényelnek távhôszolgáltatást, illetve váltak le a rendszerrôl. Ezért javasolták, hogy az Energomur készítsen egy felmérést, s ennek alapján kössön egyéni szerzôdéseket a lakosokkal. Moraru Octavian azt hajtogatta, hogy amennyiben a Tudor negyedbeli hôközpontba befektettek már 65 milliárd lejt, akkor ezt be kell hajtani a fogyasztóktól, mert aki leválik a vezetékrôl, kárt okoz a cégnek, fizesse csak meg. Vlas Florin a versenytörvény 5. cikkelyének g. alpontjára hivatkozva kijelentette: nincs joga a tanácsnak egy ilyen határozatot elfogadni, mivel biztosítani kell a versenyhelyzetet, az Energomur ilyen szempontból monopolhelyzetben van. Pop Liviu javaslata: hagyják, hogy mindenki leváljon a rendszerrôl, abban az esetben viszont, ha vissza szeretne csatlakozni, ezért vegyenek el díjat. Mailat Liviu feltette az i-re pontot két kérdéssel: miért nem kínálják olcsóbban a hôenergiát, ha már bevonták az üzletbe a bécsi Energiekonfort céget is, miért nem gondolkodnak alternatív hôenergia-források felhasználásában is az illetékesek? Ennek kapcsán megtudhattuk, hogy a hôenergia- stratégia elkészült ugyan, de csak Doru Opriscan látta, s majd átadja kollégáinak is, azonban a vita végeredményeként a határozattervezet megvitatását elhalasztották márciusig, hiszen a távhôhálózat üzembe helyezése után az Energomur amúgy sem engedi meg senkinek a leválást.
A tanácsülés hátralevô részében a kolozsvári Matrix cég bemutatta az aluljáró mellé építendô üzletkomplexum terveit, szó esett még a Nemzeti Színház mögé építendô parkolóról és üzletkomplexumról, valamint a Rózsák tere 33. szám alatt levô épület (jelenleg fodrászüzletnek használja az Igiena SZKRT) sorsáról.
A hivatalos egyetemi évnél egy héttel korábban kezdôdött a tanév a Sapientia–EMTE marosvásárhelyi Mûszaki és Humán Tudományok Karán. Az egyetem hét szakán (pedagógia, kommunikáció, informatika, számítástechnika, mechatronika, automatika valamint kertészmérnöki) a hallgatók száma az idén megközelíti a 900-at.
– Miért a sietség? – tettük fel a kérdést dr. Hollanda Dénes professzornak, a marosvásárhelyi kar dékánjának.
– Az elsô félév végén egy pótszessziót tartunk, hogy le tudjuk zárni a szemesztert. Fontolgatjuk, hogy jövôre még hamarabb kezdjük meg az évet, egyrészt, hogy a téli szünidô után ne kelljen elôadásokra járni, másrészt nagyon fontos volna, hogy egyetemünk és a külföldi egyetemek tanítási ciklusa egybeessék, ami diákcserék esetén hasznos lehet.
– Továbbra is zavaró tényezô, hogy az úton még javában dolgoznak. Mikor lehet majd kényelmesen megközelíteni az egyetemet?
– Azért terveztük szerényre az idei évnyitót, mivel most van folyamatban az épület átadása, és a szerzôdés szerint október 30-ig kell elkészüljön az út. Az ünnepség rangját viszont emelte a Bolyai-szobor felavatása, amelyet a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Mûszaki Karától kaptunk ajándékba. Alkotója dr. Berek János mérnök professzor, az egyetem dékánja, a megöntését Sarkadi Szabó Juliánna támogatta.
Az évek során elfelejtjük a kellemetlenségeket, s az elsô ajándékba kapott szobor avatására emlékszünk majd.
– A hirdetésekbôl kitûnik, hogy továbbra is vesznek fel hallgatókat, nem teltek be a helyek?
– Minden tandíjmentes helyet elfoglaltak minden szakon, s a kommunikáción a tandíjas helyeket is betöltöttek, a többin viszont maradtak még tandíjköteles helyek. Ennek egyik oka, hogy felvételi vizsgát tartottunk. Egyetlen kar vagyunk az országban, ahol csak a felvételi-eredményeket vesszük figyelembe, amit diákjaink értékelnek. Ellenben a felvételire beiratkozottak közül többen is kivették a dossziéjukat még az írásbeli vizsga elôtt, mivel a Babes-Bolyai Egyetem informatika szakára felvételi nélkül lehetett bejutni.
Fontolgatjuk, hogy jövôben mi se tartsunk felvételi vizsgát. A kari tanács úgy döntött, hogy a tanszékek véleményét figyelembe véve hozzunk döntést arról, hogy jövôben esetleg az érettségi eredmények alapján vegyük fel a diákokat. Nagy dilemma számunkra, hogy az érettségi átlagot vagy a szakkal összefüggô érettségi tantárgyból elért jegyet vegyük figyelembe. Éppen most folyik az idén bejutott hallgatók érettségi és felvételi eredményeinek feldolgozása és összehasonlítása. Amit eldöntünk, azt idôben szeretnénk közölni a középiskolás diákokkal, és az idei tanév során sokkal hamarabb elkezdjük az egyetem népszerûsítését, mint az elôzô években.
– Honnan kerülnek ki a hallgatók, a megyébôl vagy nagyobb körzetbôl?
– Többségük Maros, Hargita és Kovászna megyébôl a nagy középiskolák számával arányosan, de jönnek Aradról, Nagyváradról is. Sajnos, nagyon kevés a vidéki hallgató, ezért szeretnénk támogatni a tehetséges vidéki gyerekek középiskolai tanulmányait, csak a módot és az anyagi forrásokat kell megtalálnunk erre a célra.
– Tudnak-e szállást biztosítani a diákságnak?
– A tervekben az egyetemi campus területén két bentlakás szerepel, ami sajnos nem épült fel, holott legalább egy 240 férôhelyes internátusra lenne szükség, amit 700-800 ezer euróból meg is lehetne valósítani. Ezenkívül egy étkezde költségei 1,8 millió euró körül lennének.
– A professzor úr említette, hogy most folyik az átadás. Elégedettek-e az épülettel?
– A kuratórium egy szakemberekbôl álló bizottságot nevezett ki, amely az átvételt végzi. Mint bármely építkezésnél, itt is vannak hibák, ezeket folyamatosan kijavítják. A szerzôdés szerint az átadást követôen 30 hónapos jótállást vállal a fôvállalkozó, aminek fejében az ár 5 százalékát garanciaként visszatartottuk.
– A pedagógián és az informatikán már útra bocsátottak egy–egy évfolyamot, a kommunikáció és a mûszaki szakokon az idén búcsúztatják az elsô végzôsöket. Miközben a diákok száma még mindig nô, elegendô-e az épület a hallgatók befogadására?
– A tervben tulajdonképpen három épület szerepel: az A mint az informatika és a számítástechnika szakok székhelye, a B épület adna otthont a mechatronikának valamint a humán szakok laboratóriumainak, a C épületben mûködne a kertészmérnöki. A kuratórium ugyanis olyan tervet kért, ami lehetôvé teszi a szakaszos építkezést. Mivel anyagi fedezet csak a fôépületre volt, abban kellett felszerelni a B épület összes laboratóriumát, hogy a mûszaki oktatásban a gyakorlati képzést is biztosítani tudjuk. Emiatt csökkent az elôadó- és a szemináriumi termek száma, ezért továbbra is bérelnünk kell a Deus Providebit Tanulmányi Házat. A legszükségesebb a C épület felépítése, ahol a kertészmérnökök képzését a legmagasabb fokon tudnánk biztosítani. Ez másfél millió euróba kerülne, a B épületre ötmillió euróra lenne szükség. Hárommilliárd forintból egy olyan infrastruktúrát lehetne létrehozni a mûszaki felsôoktatás számára, amely lehetôvé tenné az európai szintû képzést.
– Románia csatlakozott a felsôoktatás átalakítását jelentô Bolognai Egyezményhez. Ez a változás hogyan tükrözôdik a Sapientia marosvásárhelyi karának felépítésén?
– A pedagógia, kommunikáció és informatika szakon három, a mérnökin négyéves lett az alapképzés.
– Mikor lesz joga a Sapientiának mesteri és doktori iskolát indítani?
– Megváltozott a törvény, és az akkreditálást már két végzôs évfolyam kibocsátása után kérheti az egyetem, s ha ez sikerült, megszervezhetjük a mesteri és a doktori képzést is.
– Épületekrôl beszélgettünk hosszasabban, de végül is a hallgatók, a végzôsök minôsítik az egyetemet. E téren elégedettek-e ?
– Ezt a végzettek helyzetén lehet a legkönnyebben lemérni. A visszajelzések szerint a pedagógia szakot végzett hallgatóink az elsô helyeken szerepeltek a három megyében meghirdetett pedagógusi állásokra szervezett versenyvizsgán. Informatikusaink legjobbjait a Siemens cég marosvásárhelyi szoftverkészítô leányvállalata alkalmazta. Mivel nagyon elégedettek a teljesítményükkel, úgy döntöttek, hogy itt hoznak létre egy kutatóközpontot. Az egyetem kuratóriuma elvileg beleegyezett, hogy ez a központ a campus területén épüljön fel, és kinevezett egy bizottságot, amely a szerzôdést kidolgozza. A szóban forgó intézetben 2006-ban 120-130, 2008-ban pedig már 300-350 fôvel dolgoznának, s nemcsak informatikusokat, hanem valamennyi mûszaki szakról vennének fel végzetteket. Az a tény, hogy legjobb diákjaink itthon tudnak majd munkát vállalni, véleményem szerint felmérhetetlen elônyökkel jár.
Jelentôs eseményre készülnek a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem Szentgyörgyi István Tagozatán, október 3- án délután öt órakor felavatják a Bolyai utcai Pálffy-házat, amely a hosszadalmas felújítás után az egyetem zenei fakultásának lesz a székhelye. Amint dr. Kovács Levente professzor, a magyar tagozat tanszékvezetôje tájékoztatott, a másik újdonság, hogy kormányhatározat révén önálló fakultásként fog mûködni az elmúlt évben elkezdett zeneoktatási szak.
– A Pálffy-házban a bábszínészeknek is lesz egy speciális osztályuk bábszínpaddal, tanári szobát rendeztünk be, s a közös elôcsarnok mikro-hangversenyek megtartására alkalmas. Az avatóünnepségen részt vesz Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Borbély László szakminiszter, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint a Teleki Alapítvány képviselôi és helyi hivatalosságok. Az épület megmentéséhez és felújításához a Világbank, a román kormány, az Oktatás- és Kutatásügyi Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a budapesti Teleki Alapítvány, illetve a Bernády György Alapítvány járult hozzá, a tervezési munkálatokat az Arhing cég irányította – tájékoztatott a magyar tanszék vezetôje.
– Az elmúlt tanévben zene szak indult, az idén milyen újdonságokat kínál az egyetem?
– Az öt szakirányban folyó oktatás (színészet, bábszínészet, rendezés, teatrológia, zene szak) mellett a magyar tagozaton mesterképzés indul a kortárs rendezômûvészet irányzatairól.
– Hány hallgatóval kezdik a 2005–2006-os tanévet?
– Most várjuk a beiratkozások lezárását, egy azonban biztos, a magyar tagozaton tanuló hallgatók száma meghaladta a százat. A színészeten hét tandíjmentes és hét tandíjköteles hallgatónk lesz ( köztük két magyarországi is), a zene szakon hét tandíjmentes és öt tandíjköteles diák kezdi el tanulmányait.
– Milyen mûsorra számíthat a Stúdió színház közönsége?
– A repertoár már készen áll, s a megfelô pályázati háttér is biztosított az elôadások számára. Marin von Mayerburg A hideg gyermek címû darabját Béres Attila, a pécsi színház rendezôje állítja színpadra, Shakespeare Othellóját Török Viola rendezô szakos hallgató (akinek ez lesz a vizsgaelôadása), Gavril Pinte rendezésében pedig a Csíki Játékszínnel közösen mutatjuk be Ionesco A gyilkos játék címû darabot. Továbbra is folyamatosan mûködik a Romániai Mûhely, amelynek keretében fiatal mûvésztanáraink játsszák Brecht Valahol Szecsuánban címû darabját, s tervezzük Az arab éjszaka felújítását is.
Fontosnak érzem, hogy rendezô szakos hallgatóink számára lehetôvé tegyük a külsô nagyszínházakban való rendezést, amellyel államvizsgázhatnak. Két végzôsünk esetében ez már biztos, s a többi megszervezése is folyamatban van.
– Hogyan alkalmazkodik az egyetem a bolognai elôírásokhoz?
– Az oktatást ennek megfelelôen szerveztük át: a hároméves alapképzés, kétéves mesterképzés és a négyéves doktori képzés mind a tantervek, mind pedig a tanmenet szempontjából új helyzetet jelent. Hozzátenném: jó esélyünk van arra, hogy a doktori képzést is megszervezhessük, ami a bolognai folyamat elengedhetetlen feltétele.
Fontosnak tartom még elmondani, hogy Simó Sándor filmrendezô budapesti osztálya visszatér egyetemünkre, s a színpadi színészet és a filmszínészet közötti különbségre fogják oktatni a projektben részt vevô másodéves hallgatókat.
Színház
Visky András A szökés címû színmûvének ôsbemutatójával nyitotta meg a 2005/2006-os évadot a Kisteremben a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. A darab mûfaji besorolása szerint Játék a Szerelemmel, a Szabadsággal és a Történelemmel. A szereposztás tagjai Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház mûvésze, B. Fülöp Erzsébet, Berekméri Katalin és László Csaba, a Tompa Miklós Társulat mûvészei, valamint Erdei Gábor, a színmûvészeti egyetem hallgatója. Az elôadás rendezôje: Patkó Éva rendezô szakos-hallgató. Dramaturg: Láng Zsolt m.v., díszlet- és jelmeztervezô: Dobre-Kóthay Judit, zeneszerzô: Nagy Endre m.v., asszisztensek: Dobre Júlia e.h. és Nagy B. Sándor m.v. Az elôadások idôpontja: ma (péntek), szombat és vasárnap 19.30 óra.
A marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház magyar tagozata hétfôn 9.30 és 11 órától az Állatmesék címû elôadással várja a gyerekeket. A mesedarabot kedden 10.30 és 12 órától Dicsôszentmártonban is bemutatják.
Október 6-9. között az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház miniévadot szervez, mely során gyermek- és felnôttelôadásokkal várja a közönséget. Csütörtökön délután 5 órától a József Attila címû gyermekelôadásra lehet jegyet váltani. Este 8 órától a pinceszínházban az Infanta címû felnôttelôadást tûzték mûsorra, míg 9 órától a felnôtteknek ajánlott román nyelvû Színpadi zene munkamûhely szerepel a programban. További elôadások: október 7, pénteken 11.30 órától a Gólyakalifa címû román nyelvû gyermekelôadás, 12 órától a román gyerekeket várják a Színpadi zene munkamûhelybe, 17 órától Jennifer Johnston: Aproape de Babilon címû mûve szerepel a felolvasószínház mûsorán, a pinceszínházban, 20 órától az Avicola klubban a Kamikaze címû román nyelvû felnôttelôadást lehet megtekinteni. A miniévad október 8-án, szombaton és 9-én, vasárnap is folytatódik. A programra visszatérünk.
A XV. Constantin Silvestri Nemzetközi Zenei Fesztivál keretében kedden a Kultúrpalota kistermében Caius Hera reneszánsz lantestjére kerül sor. Mûsoron: Dufay-, Attaignant-, Phalese-, Bessard-, Dalza-, Casteliono-, Francesco da Milano-, Caroso-, Waissel-, Milan- és Downland-mûvek, valamint ismeretlen szerzôk darabjai. Csütörtökön este hét órától a nagyteremben vokálszimfonikus hangversenyre kerül sor (2. bérlet), vezényel az egyesült államokbeli Cesare Civetta, zongorán játszik Cristian Niculescu Németországból. Fellép a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia Vegyes Kara és szimfonikus zenekara, karvezetô Vasile Cazan, karvezetô asszisztens Sikó Szidónia. Brahms-, Chopin- és Beethoven- mûvek hangzanak el, köztük Chopin 2. f-moll zongoraversenye és Beethoven Esz-dúr szimfóniája, az Eroica.
Rendezvények
Ma (péntek) délután 5 órától a Pro Novum Kulturális Egyesület, a Népújság szerkesztôség, a MÚRÉ és a Marosvásárhelyi Írók Egyesületének képviselôi emléktáblát lepleznek le Oltyán László néhai író, újságíró tiszteletére. Az avatóünnepségre az egykori Hangya-épületben (a Népújság szerkesztôség székhelyén), a Dózsa György utca 9. szám alatt kerül sor.
A Castellum irodalmi esték sorozat kilencedik rendezvényét Csávossy György irodalmi munkásságának szentelik 80. születésnapja alkalmából. Haller Béla tanár bevezetô elôadása után drámarészleteket, esszét és verseket olvas fel Bodolai Balázs, Gyôrffy András, Kilyén Ilka, Szabó Eduárd és Szalma Hajnalka színmûvészek valamint a szerzô. Mûsorvezetô Csép Sándor. A rendezvényre a marosvásárhelyi Kultúrpalota kistermében kerül sor ma 18 órakor. A belépés díjtalan.
A dicsôszentmártoni Kis-Küküllô Alapítvány kulturális napokat szervez. Szombaton 11 órától a Közmûvelôdési Központban Kisvállalkozások a jövô Európájában címmel tartnak gazdasági tanácskozást, 16 órától pedig a Kis- Küküllô menti magán bortermelôk XV. borversenyét tartják. Vasárnap 12.30-tól Kántor Zita és Kolumbán Árpád képzômûvészeti kiállítását nyitják meg, ugyanaznap 17 órától a napok megnyitóünnepsége keretében átadják a Pro Urbe-díjakat, ezt követôen a Maros Mûvészegyüttés lép színpadra. Hétfôn 11.30-kor a kolozsvári Puck bábszíntársulat elôadja Szántai János Világszép Nádszálkisasszony címû bábjátékát, majd rajzfilmet is bemutatnak. Kedden 17 órakor Csepregi András és Csepregi Henrik Dicsôszentmárton régi képekben címû könyvét ismerteti Sebestyén Mihály és Káli Király István. Szerdán 17 órakor a marosvásárhelyi Állami Filharmónia hangversenyét hallgathatják meg az érdeklôdôk. Csütörtökön este dr. Szekeres Gerô Séta a kontinensek tetején címmel tart diavetítéses elôadást, gitáron közremûködik ifj. Szekeres Gerô. A további programra visszatérünk.
Az országos közéleti és családi napilap, az Új Magyar Szó megjelenésének alkalmából ma 19 órakor a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében ünnepi mûsorra kerül sor. Fellép Nagy István és Gáspárik Attila a Búcsúkoncert 1. címû zenés-humoros összeállítással. Közremûködik az Autostop MS együttes. A belépés díjtalan.
A Szászrégeni Református Egyházközségben vasárnap felavatják a száz éves felújított orgonát és megnyitják Bakk Áron festészeti kiállítását. A 100 éves orgonáról Csíki Csaba marosvásárhelyi orgonamûvész tart elôadás, s ô szólaltatja meg a felújított hangszert. Az istentisztelet után a DIO Házban megnyitják Bakk Áron kecseti festômûvész 35 alkotását bemutató kiállítást.
Az olajfestményeket, akvarelleket és szénrajzokat Bölöni Domokos, lapunk munkatársa méltatja.
Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Erdélyi Egyesülete október 7-9. között Bartók Erdélyben és Amerikában címmel szervez konferenciát a szászrégeni DIO Házban. A megnyitót pénteken 16 órakor tartják, a köszöntôbeszédek után László Ferenc zenetörténész, egyetemi tanár tart elôadást. A további programra visszatérünk.
A Tálentum Alapítvány változatos tevékenységekkel várja az óvodás és kisiskolás gyerekeket. Az iskolások választhatnak a rajz, festészet, grafika, színikör, ritmikus torna, modern tánc, kórus, matematikai-logikai fejtörôket oldó csoportok között. Újdonság a kínálatban a digitális fotózás. Az óvodásoknak szánt általános képességfejlesztô foglalkozáson együtt van az angol és számítógépes játék, a zenei hajlam, a rajzkészség fejlesztése, barkácsolás, gyermektorna. A Mesekuckó játékos személyiségfejlesztô tevékenységen a viselkedési, nevelési problémák orvoslásában ajánlanak segítséget szülôknek. Érdeklôdni és beiratkozni 9-11, 18-20 óra között az alapítvány székházában, Vihar (Furtunei) utca 13. szám alatt, telefonszám: 267-598.
Kiállítások
Csütörtökig még megtekinthetô Kusztos Endre festômûvész és grafikus nyolcvanadik születésnapja alkalmából nyílt ünnepi kiállítás a Bernády Ház földszinti kiállítótermeiben. Október 7-én, pénteken Márton Árpád csíkszeredai festômûvész tárlatát nyitják meg.
Az emeleti kiállítótermekben a magyarországi Nógrád Megyei Fotóklub Így láttuk Erdélyt címû kiállítása tekinthetô meg.
Október 8-ig hosszabbították meg a marosvásárhelyi Kultúrpalota kiállítótermeiben Bálint Károly szobrászmûvész évfordulós kiállítását.
Csütörtöktôl látogatható az évad utolsó kiállítása a Vár Galériában. Az olaszországi Virgilo Bardossi EFIAP fotómûvész képeinek egy része Máramarosban készült. Ezenkívül virágfelvételek és izgalmas motokrossz-jelenetek várják az érdeklôdôket.
Vasárnap 12 órakor a marosvásárhelyi unitárius egyházközség tanácstermében (Bolyai tér 13. szám) Fábián Margit megnyitja egyéni festészeti kiállítását.
Szeptember 30. – október 6. között a marosvásárhelyi Mûvész moziban a Lazarescu úr halála címû román filmet tûzték mûsorra. Rendezte Cristi Puiu, fôszerepekben: Ion Fiscuteanu, Luminita Gheorghiu, Monica Bârladeanu. A több nemzetközi fesztivál díjnyertes alkotás premierje ma 19 órakor lesz a Mûvész moziban. További vetítési idôpontok: 14, 16.30, 19, 22 óra. Késô este és hétfôn kedvezményes árú jegyek válthatók. Az Ifjúsági moziban 14.30,17, 19 és 21.30 órától A csajom apja ideges címû nagysikerû amerikai komédiát vetítik. Rendezte Kevin Rodney Sullivan, fôszerepekben: Asthon Kutcher, Bernie Mac, Zoe Saldana. A késô esti vetítésekre és kedden kedvezményes árú jegyek vásárolhatók.
A szenátus elvetette az NRP egyszerû indítványát
A szenátus szerdán elvetette Az árrobbanás elviselhetetlenné vált a lakosság számára címmel a Nagy-Románia Párt által benyújtott egyszerû indítványt. A felsôház 57 nem és 51 igen szavazattal utasította el az NRP és az SZDP 35 szenátora által benyújtott indítványt. Az ülés kezdetén a 137 szenátor közül 83-an voltak jelen a teremben, a vita során számuk 60-ra csökkent, majd a végsô szavazáson több mint 100 szenátor vett részt. Az indítvány kapcsán a kormány álláspontját Gheorghe Barbu munkaügyi miniszter ismertette – jelentette a Mediafax.
Autópálya-párti a BBTE
Az észak-erdélyi autópálya megépítése mellett foglalt állást és a felfüggesztett munkálatok újrakezdését sürgette legutóbbi ülésén a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa. A BBTE sajtóirodája által kibocsátott közlemény leszögezi, hogy Erdély, de egész Románia számára is létfontosságú bármilyen infrastrukturális kapcsolat, ami összeköttetést teremt az ország és Nyugat között. A multikulturális állami egyetem legfontosabb döntéshozó testülete szerint az autópálya nem számít luxusnak, égetôen szükség van rá a régióban. Az egyetemek számára ezek az infrastrukturális összeköttetések a versenyképesség egyik feltételét képezik. A BBTE szenátusa szerint minden erdélyi lakosnak vagy cégnek, de az ország bármely más részén élôknek is hasznot hozna a korszerû út. Az egyetemi szenátus ezekbôl a premisszákból kiindulva legutóbbi ülésén egyhangúlag úgy határozott: a BBTE az e téma kapcsán folytatott romániai vitában a Bukarest–Brassó–Marosvásárhely–Kolozsv&aacut e;r–Bors nyomvonalra tervezett autópálya haladéktalan megépítése mellett foglal állást.
Az SZNT tiltakozik az autonómiatervezet elutasítása ellen
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tiltakozik amiatt, hogy a képviselôház közigazgatási bizottsága elutasította a Székelyföld autonómiájának tervezetét, és úgy értékeli, hogy ez összeférhetetlen a jogállamiság elveivel és gyakorlatával. A Csapó József SZNT-elnök által aláírt közlemény szerint a szakbizottság elôzetes vita nélkül vetette el a törvénytervezetet. Az SZNT vezetôi szerint a Székelyföld nem mond le az autonómiához való jogáról, a Székely Nemzeti Tanács pedig demokratikus eszközökkel továbbra is harcolni fog a Székelyföld autonómiájáért az európai fórumoknál.
Cozma ismét rács mögött
Elutasította Miron Cozma egykori Zsil-völgyi bányászvezér fellebbezését szerdán az ötödik "bányászjárás" miatt kiszabott tízévi börtönbüntetés ügyében a legfelsôbb bíróság és semmítôszék. A mostani ügy az 1999. január 18. és 22. között lezajlott bányászjárásra vonatkozik. Akkor a Cozma vezette bányászhadak megütköztek a karhatalmi erôkkel, amelyek a Vâlcea megyei Costesti-nél végül feltartóztatták a menetet. Addig azonban a bányászok több megyét végigpusztítottak, hatalmas méretû kárt okozva. Háromszáz embert – köztük hivatalos személyeket – bántalmaztak. A bányászvezért négy hónapi "szabadság" után szerdán Otopeni-ben újra ôrizetbe vették.
Kormányzati támogatás a Hargita megyei árvízkárosult iskolák helyreállítására
Hargita megye több mint 1,3 millió lejt (13 milliárd régi lejt) kapott a kormány intervenciós alapjából az utóbbi idôszakban az árvizek által megrongált oktatási intézmények helyreállítására. Adrian Panescu, a Hargita megyei prefektus kabinetfônöke elmondta, az összeg legnagyobb részét, több mint egymillió lejt (10 milliárd régi lejt) Székelyudvarhely kapja a városi sportcsarnok, egy általános iskola, egy középiskola és két óvoda helyreállítására. A kobátfalvi óvoda és a siménfalvi iskola javítására 350.000 lejt (3,5 miliárd régi lejt) utaltak ki. A Hargita megyei oktatási egységekben folynak a javítási munkálatok, a tervek szerint novemberig elkészülnek.
Prefektusi figyelmeztetés a Kolozs megyei árvízkárosultaknak
Mihail Hardau, Kolozs megyei prefektus arra figyelmeztette az árvízkárosultakat, hogy ha nem vesznek részt házaik újjáépítésében, a prefektúra többé nem támogatja a munkálatokat. A Kolozs Megyei Prefektúra sajtóirodájának közleménye szerint Hardau találkozott Reketó, Várfalva és Tordaszentlászló polgármesteri hivatalának képviselôivel, és néhány helybélivel. "Megállapítottam, hogy azok az árvízkárosultak, akiknek házát most építik újjá, semmit nem csinálnak. Várják, hogy mások dolgozzanak nekik, de ezt nem fogadhatjuk el. Dolgozzanak ôk is, és mi segítünk" – mondta a prefektus. Mihail Hardau kérte a házakat újjáépítô cégektôl, hogy függesszék fel a munkát, ha a háztulajdonosok nem vesznek részt a munkában – tudósít a Mediafax.
Együttmûködés felnôttképzési szakra
Felnôttképzési szakot indít a Babes-Bolyai és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) 2006 ôszétôl Kolozsváron. Errôl a PTE rektora beszélt a baranyai megyeszékhelyen. Az egyetemi szintû andragógia mesterszak beindítását az európai uniós csatlakozással járó munkaerô-piaci változások, az élethosszig tartó tanulás igénye tette szükségessé – mondta Lénárd László sajtótájékoztatón, miután Andrei Margával, a Babes-Bolyai Tudományegyetem akadémiai tanácsának elnökével aláírta a kétoldalú együttmûködésrôl szóló megállapodást. A rektor ismertetése szerint a PTE, a szakmai tanácsadáson túl, a felnôttképzésben nagy tapasztalattal rendelkezô egyetemi oktatókkal vesz részt a kolozsvári andragógia-oktatásban, a pécsi szakemberek magyarul, angolul és németül tartanak elôadásokat.
Határon túli magyarok fesztiválja Baranyában
A határon túli magyarok 14. fesztiválja hétfôn kezdôdik Pécsett és hét környezô településen. Errôl a programsorozat igazgatója tájékoztatta az MTI-t csütörtökön. A fesztiválra a határon túli magyarlakta területekrôl mintegy négyszáz mûvész érkezik Baranyába, hogy ízelítôt adjanak a Kárpát-medence kulturális kincseibôl – mondta Bokor Béla. A kéthetes rendezvénysorozat tizenkét helyszínen zajlik majd és harminc különbözô programot kínál az érdeklôdôknek. A közönség határon túlról érkezô népi zenekarok, táncegyüttesek produkciói mellett megcsodálhatja például Józsa Judit kerámiaszobrász Magyar nagyasszonyok 1800- tól tegnapig címû kiállítását, a brassói György Papp Margit csángó népi kézmûvességrôl szóló tárlatát, s többek mellett Gyurkovics Hunor festményeit. Az érdeklôdôk emellett részt vehetnek egy fórumon, amelynek témája a Kárpát-medencei magyarság helyzete, de lesznek történelmi elôadások, úti beszámolók és író-olvasó találkozók is.
Tanévnyitó istentisztelet a Vártemplomban
A Kántor-Tanítóképzô Fôiskola ünnepi istentisztelet keretében tartja tanévnyitóját október 2-án a marosvásárhelyi Vártemplomban. A 10 órakor kezdôdô istentiszteleten igét hirdet dr. Nagy István, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem lelkész-tanára, a nagykôrösi tanítóképzô fôigazgatója, közremûködik a fôiskola kórusa. A tanévnyitó istentiszteleten sor kerül a hetvenöt elsôéves fôiskolai hallgató ünnepélyes fogadalomtételére, az idén végzett kántoroknak Barabás László igazgató átnyújtja a szolgálatra jogosító oklevelet.
Marosvásárhelyi mûvészek Csíkszeredában
Hargita megye székhelyén mutatkozik be Kiss Levente szobrász és Major Gizella festômûvész, akik legutóbb Gyergyó-alfaluban rendeztek közös tárlatot. A két vásárhelyi alkotó munkáiból ma délután 6 órakor a csíkszeredai Kriterion Galériában nyílik kiállítás. Kiss Levente bronz kisplasztikákkal, Major Gizella pasztellképekkel nyújt betekintést alkotómûvészetének sajátosságaiba.
Szerencsi küldöttség Nyárádszeredában
Ma, pénteken húsztagú küldöttség érkezik a Tokaj melletti Szerencsrôl Nyárádszeredába. A két település idén áprilisban kötött testvérvárosi szerzôdést. A pedagógusokból álló csoportot az ottani kollégium igazgatója vezeti, és ellátogatnak a nyárádszeredai iskolákba, szombaton pedig megtekintik a környék nevezetes helyeit. Az anyaországi település eddig kétmillió forinttal támogatta a helyi mûvelôdési otthont.
Idôsek világnapja
A Caritas marosvásárhelyi kirendeltsége és az Alpha Transilvana Alapítvány az idôsek világnapja alkalmából október 1-jén, szombaton 10 órai kezdettel nyílt napot szervez, aminek keretében a résztvevôk az idôskorral kapcsolatos elôadásokat hallgathatnak, marosvásárhelyi idôs csoportok bemutatkozóját, zenés, vidám mûsort tekinthetnek meg.
Vályi Gyula-emlékév záróülése
A Vályi Gyula Matematikai Társaság október 1- jén, szombaton 9 órától a Bolyai Farkas líceum dísztermében tartja a Vályi Gyula- emlékév záróülését, utána pedig a Vályi Gyula matematikakör megnyitóját. A szervezôk várják az érdeklôdôket és minden matematikát kedvelô V-VIII. osztályos tanulót szülôkkel együtt.
Romák romákért
A magyarországi Ózdi Cigányok Szövetségének tagjai Kótai Aladár vezetésével október 1-3. között Nyárádszeredába látogatnak. Jótékonysági koncertet szerveznek október 2- án, vasárnap du. a helyi mûvelôdési otthonban, a bevételt a Nyárádszeredában megalakulásra kerülô roma szervezet bejegyzésére fordítanák.
Ifjúsági civil szervezetek vására
A Románia-szinten megrendezett Országos Ifjúsági Hatósági Karaván Marosvásárhelyre október 15-én ér. Ezen a napon 10 órától a Mihai Eminescu Ifjúsági Házban a Megyei Ifjúsági Igazgatóság megszervezi a Maros megyei ifjúsági nemkormányzati szervezetek vásárát. A civil szervezeteknek lehetôségük nyílik a bemutatkozásra. A vásárra október 7-ig lehet jelentkezni a djtamures@yahoo.com e-mail címen vagy a Megyei Ifjúsági Igazgatóság Victor Babes utca 11. szám alatti székhelyén (tel. 218-841).
Szüreti kosaras bál
Az RMDSZ marosvásárhelyi 13-as körzete október 1- jén este 8 órától kosaras szüreti bált szervez a cserealji katolikus egyházközség gyûléstermében. Belépés meghívóval. Érdeklôdni a 245-807-es telefonszámon lehet.
Egyesület a falufejlesztésért
Szeptember 24-én, szombaton a Nyárádszeredához tartozó Székelybôben a Székelybôért Egyesület hét alapító tagja bemutatta az egyesületet, valamint Szente Kinga elnök ismertette a célkitûzéseket. Az egyesület céljai közt a falufejlesztés, a település kulturális, gazdasági fellendítése szerepel.
Ideális tábor
Ideális tábor címmel az Országos Ifjúsági Hatóság esszéíró pályázatot hirdet olyan csoportoknak, amelyek maximum öt egyetemi hallgatóból állnak. A pályázóknak az adott témában 10 oldalas projektet kell írniuk (12-es karakterrel, Times New Roman betûtípussal). A pályázatokat október 3-ig lehet leadni (Autoritatea Nationala pentru Tineret, str. Vasile Conta nr. 16 sector 2. Bucuresti). Bôvebb felvilágosítás a 218- 841-es telefonszámon, vagy a szervezet honlapján – www.e- tineret.ro.
Emberölési kísérlet miatt keresték
Szeptember 28-án a Megyei Rendôr- felügyelôséghez érkezett a bejelentés, hogy a 30 éves körtvélyfájai K. Mátyás megsérült, lapáttal vagy fejszével megütötték. A rohammentô-szolgálat beavatkozását kérték, és az áldozatot súlyos fejsérüléssel a megyei kórházba szállították. A helyszínre kiszállt rendôrségi csoport azonosította a tett elkövetôjét, a Hargita megyei 30 éves K. Gáspárt. A tettes ellen emberölési kísérlet vádjával indítottak eljárást, szabadlábon védekezhet.
Közúti baleset
Szeptember 29-én a marosvásárhelyi Dózsa György utcában a 31 éves megyeszékhelyi I. András a VW Transporter márkájú gépkocsi volánjánál ülve súlyosan megsebesítette a 69 éves N. Erzsébetet. Az idôs hölgy szabályosan akart átkelni az úttesten, viszont a jármû vezetôje nem tartotta be a közlekedési szabályokat.
ELADÓK színes tévék, automata mosógépek, hûtôszekrények, fagyasztók, kombinált hûtôk. 14 hónap garancia. Új aragázkályhák. Tel. 269-301. (3321)
FESTMÉNYEKET, antik bútort és mindenféle antik tárgyat vásárolok magas áron. Tel. 314-057, 0744-519-577. (2487)
BEVESZEK bizományiba vagy megveszek ezüsttárgyakat, faliórákat, festményeket, dísztárgyakat, kitüntetéseket, stílbútort. Sáros (Târgului) utca 12. szám. Tel. 212-716, 0740-147-380. (2317)
ELADÓ kályhacsô, varrógép, sokféle bútordarab, vécékagylók, mosógép, aragázrezsó, rádiók, szônyegek, elôszobai szekrény, kerékpár, kanapé. Tel. 242-342. (3213)
ELADÓ fogászati felszerelés, mikromotor, kompresszor, sterilizáló. Elônyös ár. Tel. 264- 488. (3562)
ELADÓK új olasz matracok, inoxkagylók, csaptelepek, drótháló kerítésnek – promóciós árak. 1989. December 22. út 113. szám. (1790)
ELADUNK RÁBÁKAT rendben levô iratokkal (mûszaki vizsga, útadó, engedélyek). Tel. 265-030, 263-710, naponta 7-20 óra között. (6140276)
ELADÓ német babakocsi. Tel. 338-095. (3545)
PLAZMA TV, mikro, kerámialapú sütôk, LCD-k a Media Galaxy ára alatt. www.neumarkt.hu. (3124)
HARASZTKERÉKEN, a 311. sz. alatt eladó 70 kg száraz fehér paszuly, 2004. évi termés. Id. Novák Lajos. (7308175)
ELADÓ egy közepes méretû, új szôlôprés. Elajándékoznék két db termô citromfát. Tel. 268-607. (7308177)
ELADÓK könyvek: szépirodalom, mûvészet, zene, pedagógia, kémia stb. Tel. 570-223. (205)
ELADÓ Singer varrógép, Vesta fôzôkályha, Zsolnay ebédlôkészlet, Arctic hûtôszekrény, régi hálószobabútor, sezlon, két kicsi fotel, 1300-as Dacia szett, két elsô új sármentô Daciához. Tel. 241-124, délután, 0744-977-474. (3558)
ELADÓ antik asztal, ruhásszekrény, ágyak. Tel. 211-668. (3585)
ELADÓ minôségi, masszív bútor termelési áron, gyári csomagolásban (hálószoba ötajtós szekrénnyel, szekrénysor két szekrénnyel). Tel. 0744-528-158. (3590)
ELADÓ Szovátafürdôn, a Teleki Oktatási Központtal szemben egy 20 áras villahely. Sáromberkén, a felüljáró mellett eladó 32 ár területû beltelek. Érdeklôdni a 0722-744-318-as telefonszámon. (3592)
ELADÓ házi bor, oxigénpalack. Tel. 219-380. (3607)
ELADÓ sír a katolikus temetôben. Tel. 584-225, 0742-498-455. (3496)
ELADÓ 78 ár házhely kerttel Kisadorjánban. Tel. 249-977, mobil: 0745-762-011. (2480)
ELADÓ gyulafehérvári, jó állapotban levô perzsaszônyeg (3,40X2,40 cm). Irányár: 2 millió lej. Eladó 1997-es kiadású, metallizált szürke 1410-es Dacia elsô kézbôl, 86.000 km-ben. Irányár: 68 millió lej. Tel. 247-858. (3499)
ELADÓ osztrák sport- és nôi bicikli, 34-es cipô és 39-es csizma. Tel. 260-167. (3522)
ELADÓ két házhely a Kishegyszôlô vállán, egyenként 250 m2. Tel. 260-059. (3613)
NÉMET gyûjtô régiségeket vásárol: német Zinger és Singer Kaiser varrógépeket, aranyórákat, írógépeket stb. Ajánlok: 25.000-45.000 eurót. Azonnal fizetek. Tel. 0745-396-081. (3632)
ELADÓ hallókészülék. Tel. 0743-813- 101. (3517)
ELADÓ csempekályha és konvektor. Tel. 318-879. (3577)
ELADÓ 1986-os kiadású 1310-es Dacia 20 millió lejért. Tel. 0741-520-640, 19 óra után. (3466)
ELADÓ beépíthetô 35 ár telek Sáromberkén. Tel. 337-014. (3622)
ELADÓ kétszemélyes Pick-up Dacia Diesel 4X4 0 km- ben, ugyanitt 2003-as évjáratú Pick-up Dacia Diesel 4X4 kitûnô állapotban. Tel. 0740-094-070, 0740-094-628. (3597)
ELADÓ 25 kW-os Löblik kazán központi fûtéshez. Tel. 222-405. (3690)
ELADÓ kicsi traktor után tárcsa jó állapotban, pékségbe dagasztógép. Tel. 433- 429. (3685)
SZEMÉLYGÉPKOCSIKAT vásárolunk bontásra. Tel. 0745-879-288, 0744-841-019. (3677)
ELADÓ pelenkamosó gép. Tel. 264-253. (3676)
ELADÓ ötkapcsolásos 1310-es Dacia. Tel. 0746-132- 445. (3675)
VESZEK delavári és izabella szôlôt. Tel. 249-296. (3670)
ELADÓ Schneider videorekorder, vadonatúj Vostok Orient automata, Casio nôi-férfi karórák, férfi- ezüstlánc, új, kör alakú ruhatartó üzlethelyiségbe, megfelelô áron. Tel. 0743-222-837. (3667)
ELADÓ 0,71 ha földterület Sáromberke falu határában. Érdeklôdni Marosvásárhelyen, az Azurului utca 6. szám alatt, szombaton 14 és 15 óra között. (3704)
ELADÓK padlószônyegek, fürdôkád- , kagyló-csaptelepek, WC-tartály, ablakok, ajtók, rendelésre csináltatottak. Tel. 220-178. (3729)
ELADÓ garzon a Grand Szálló mellett. Tel. 269- 627. (3566)
ELADÓ a November 7 negyedben 2 kétszobás lakás. Mindkettô víz-, gázórával felszerelve. Tel. 214-373, 0744-481-611. (3498)
ELADÓ Nagykenden kertes családi ház a Fô út 98. sz. alatt. Tel. 0747-828-082. (3535)
ELADÓ ház Nyárádgálfalván. Tel. 0740-188-162, 0365/404-394. (7308115)
ELADÓ nagy telek házzal: 3 szoba, fürdôszoba, garázs Maroskeresztúron és ház az Oltului utcában. Tel. 224-148, 0742-566-908. (3406)
ELADÓ 3 szoba-összkomfortos, I. emeleti lakás a Kárpátok sétányon. Irányár: 41.000 euró. Tel. 216-437, 17-20 óra között. (3509)
KIADÓ 2 szobás magánlakrész a Kornisa környékén igényesnek. Tel. 0721-152-457. (3274)
ELADÓ egyszobás, saját fûtésû, földszinti lakás a Moldovei utcában. Ára: 105.000 lej. Tel. 247-546. (3526)
ELADÓ 3 szobás tömbházlakás a Savinesti negyedben 29.500 euróért és egy kétszobás a Cutezantei utcában 31.500 euróért. Tel. 0740-037-087. (3510)
ELADÓ 3 szoba-összkomfortos ház kerttel Érmihályfalván (Bihar megye, határ melett). Ára: 90.000 új lej. Tel. 0744-345-886, 0259/355-667. (7308166)
ELADÓ ház Nyárádszeredában (Andrásfalva): 5 szoba, konyha, fürdôszoba, elôszoba, kamra, melléképületek, pince, 62 ár telek. Tel. 0740- 836-936. (3380)
ELADÓ kisebb magánlakás külön telken az Oltului utcában (oroszpiac közelében). Tel. 223-950, 0745- 509-114. (2426)
ELADÓ sürgôsen földszinti garzon a November 7- ben. Ára: 610 millió lej, alkudható. Tel. 217-749, 0727- 229-386. (3465)
SÜRGÔSEN eladó új, 3 szintes villa 2,5 ár telekkel Szovátán, csak 55.000 euróért. Tel. 0744-438-593. (1792)
ELADÓ emeletes ikerház külön bejárattal, udvarral 5 ár területen, Panitban. Tel. 322-502. (3633)
SZOBA kiadó iskolás részére. Tel. 256-892. (3635)
ELADÓ ház Marosszentgyörgyön. Tel. 318-038, 0927-013-522. (3636)
ELADÓ kétszobás tömbházlakás. Tel. 236-711, 0745-325-018. (7308176)
ELADÓ kétszintes, ötszoba-összkomfortos, kertes ház garázzsal. Tel. 570-223. (206)
BÉRBE adom emeletes ház földszintjét külön bejárattal (utcáról), hosszú távra, orvosi rendelônek vagy irodának, a Budai negyedben. Tel. 261-347. (3601)
ELADÓ magánlakás a Hídvég utcában. Tel. 314-485. (7308168)
EGY DIÁKLÁNYT felveszek albérletbe. Tel. 216-016. (3594)
ELADÓ Tompán, a várostól 18 km-re, 2,5 ha beépíthetô terület és b