Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

A téma nem új és az ahhoz kapcsolódó érzelemkitörések, szándékolt izgatások sem azok. Idôrôl idôre, kiszámíthatatlan pontossággal, ám megjósolható módon törnek ki egyes kötelességtudó, igaz "hazafiak" begyébôl. Ezen idôpontok bekövetkezte általában egybeesik egy-egy fontos döntés meghozatala elôtti idôszakkal, vagy hosszú közéleti aszállyal, amikor a szóban forgóknak szükséges némi port kavarni, hogy a mioritikus tájainkon élôk el ne felejtsék: léteznek még, tevékenykednek, végzik "hasznos" társadalmi munkájukat. Ez esetben döntés elôtt állunk. Azaz döntés elôtt állnak-állnának azok, akik képtelenek dönteni. Hiszen az újra terítékre került ügyben minden határozat és szavazás ellenére évek óta ugyanaz a rúd járja. Mindenkire, leginkább ránk.

Egyes nemzetféltôk számára még mindig a gyûlöletfröcskölô uszításra alkalmas téma: a Kossuth utca ügye, amelynek Calarasi-ról való visszakeresztelését e hét csütörtökén vitatja meg a városi tanács, csakúgy, mint az egykori korzó, a mai Antonescu sétány Vár sétánnyá való átnevezését (holott arról már 2003-ban született – a prefektúra által késôbb megtámadott – jóváhagyó döntés). Megfelelôen idôzítve, a tegnap az ilyesminek mindig nagylelkûen teret biztosító helyi, román nyelvû "demokratikus és független" napilap fôoldalán jelent meg a "tiltakozásnak" álcázott véleménynyilvánítás. Zengzetes címe: Kossuth Lajos és a zsaroló RMDSZ. Aláírói között ott találjuk a "kultuszhôselnököt", a Román Nép Alapítványt, a veteránegyesületet és még egypár hasonló, buzgó szerzetet. A "protest" a következô "történelmi igazságokon" alapszik: "Kossuth Lajos az 1848-49-es forradalom elsô számú terroristája, akinek befolyása Erdélyre nézve katasztrofális volt. A román nép szenvedései a felkelôk uralmának négy hónapja alatt: népirtások. Bem rendelte el. Kossuth engedélyezte (...). 40 ezer áldozat." Azzal, hogy a többezres példányszámban kinyomott lap ilyen, már többször tudományosan megcáfolt, hamis adatokat közöl, most nem foglalkozunk. Foglalkozunk inkább a "tiltakozók" határozott kérelmeivel: az utcanév ne változzon, Kossuth kultúrpalotabeli arcképét szedjék le (bújik a szög, bújik...), valamint az összes többi "interetnikus gyûlöletre" buzdító jelképet tüntessék el a Palotából, a Megyeházából (apropó, mûemlék) és Marosvásárhelyrôl. Ja, és az Antonescu sétány nevét, ha már muszáj, változtassák Maresal Alexandru Averescura.

Foglalkozunk továbbá azzal, hogy miként dönt majd a városi tanács. Hogy többségben levô tanácsosait mennyiben képes befolyásolni e hôskolompos figura. És hogy a kormányzáson levô pártokat képviselô tanácsosok, az RMDSZ- esekkel azonos oldalon levôk a tanácsi döntést kétségtelenül manipulálni kívánó közleményre miképpen reagálnak, hogyan szavaznak majd. Hogy újra bebizonyosodik-e, hogy az ilyen és hasonló módszerek eredményesebbek az összes többinél, a tanács pedig részben képtelen, jó részben pedig nem is akar a sarkára állni? Fôleg, ha tudjuk: az említett utcanév- jóváhagyáshoz csupán a jelen lévô tanácsosok többségének szavazata, azaz fele plusz egy szükségeltetik.

A vissza nem szolgáltatott földterületekre illetve erdôkre nyújtandó kárpótlást szabályozó, tavaly megjelent 1546-os kormányhatározat alapján több mint húszezer hektár földterületre kellett volna az államnak pénzbeli kárpótlást fizetnie a volt tulajdonosoknak. A kormányhatározat az idei 247-es, az ingatlan- és igazságügyi reformra vonatkozó törvény megjelenésével azonban érvénytelenné vált, az új jogszabály alapján a kárpótlásra várakozó volt tulajdonosok nem pénzt, hanem részvényeket kapnának. A kárpótlás értékének megállapítása egyelôre várat magára, ugyanis még nem jelentek meg a felértékelési kritériumokat tartalmazó alkalmazási utasítások.

Pora Zamfira, a prefektúra fôtitkára kérdésünkre elmondta, hogy az 1546-os tavalyi kormányhatározat alapján 18 községben véglegesítették a kárpótlási listákat, ám egy tavaly decemberi összesítés alapján a megyében összesen 20.358 hektárnyi földterület szerepel a kárpótlási mellékleteken, ebbôl 680 hektár I kategóriájú, 2492 hektár II. kategóriájú, 5127 hektár III. kategóriájú, 5182 hektár IV. kategóriájú és 6173 hektár V. kategóriájú terület. Azonban a statisztikai adatok várhatóan módosulnak, hiszen az idén júliusban megjelent 247-es törvény számos újdonságot hoz. Egyik fontos újdonság például az, hogy a volt tulajdonosnak, aki visszaigényli és bizonyítékokat mutat fel a jelenleg önkormányzati vagy állami magán-illetve köztulajdonban levô területekkel kapcsolatban, visszakaphatja azokat. Erre az ingatlan-visszaszolgáltatásra vonatkozó elôzô törvény nem nyújtott lehetôséget.

A kárpótlás módját is szabályozza a 247-es törvény, de csak nagyvonalakban. Pora Zamfira szerint a jogszabály elôírja, hogy a volt tulajdonosokat a Tulajdonalap kárpótolja, amelyet a 247-es törvény megjelenésétôl számított 180 napon belül alakítanak meg. Azaz 2006. január 1-tôl kezdôdôen fog mûködni, elsô lépésben többségi állami tôkével. A volt ingatlantulajdonosok nem készpénzt, hanem a majdani Tulajdonalap által kibocsátott részvényeket kapnak. Ezek értéke változik majd a kárpótlási listán szereplô ingatlan (földterület vagy építmény) nagyságától, minôségétôl, elhelyezésétôl stb. Az ingatlan-felértékelési kritériumokat azonban még nem tudni, az ezeket tartalmazó alkalmazási utasításokat egyelôre nem jelentették meg. Annyit lehet tudni, hogy a kárpótlást a miniszterelnöki hivatal mellett idôközben megalakult tulajdon- visszaszolgáltatásra vonatkozó törvények alkalmazását végzô hatóságra bízták, ahol 7 személy dolgozik. A megyei földosztó bizottságok tehát egyelôre, az újabb rendelkezések hiányában, várakoznak. Pora Zamfira hozzátette: a 247-es törvény lehetôséget ad a kárpótlási határozatok megfellebbezésére az 554-es számú 2004. évi, a Közigazgatási Bíróságra vonatkozó törvény alapján. Azt is kijelentette, hogy bár még nem ismertek az alkalmazási normák, a kárpótlási határidô 2007, vagyis még az EU-s csatlakozást megelôzôen végre kell hajtani.

Akik nem tudnák: az ingatlan-visszaigénylésekre vonatkozó kérések benyújtásának határidejét 2005. november 30-ig meghosszabbították.

A román külügyminisztérium különös elégedettséggel fogadta, hogy a magyar parlament nagy többséggel elfogadta Románia és Bulgária csatlakozási szerzôdését – olvasható a minisztérium által kedden nyilvánosságra hozott közleményben.

A külügyi tárca a Rompres hivatalos hírügynökség által ismertetett közleményében megjegyzi, hogy Magyarország a második állam, amelyik ratifikálja az említett szerzôdést. A magyar országgyûlés tagjainak szavazata nagy jelentôségû mozzanat nem csak a két ország közötti viszonyban, hanem Romániának az Európa felé vezetô útján is. A román külügyminisztérium szerint a magyar törvényhozó testület döntése megerôsíti azt az állandó támogatást, amelyet Magyarország nyújt Románia számára, hogy az ország 2007. január elsején az Európai Unió tagjává váljon. Ez a szavazat ugyanakkor megszilárdítja a két ország közötti kapcsolatokat, amelyeket az európai családon belül folyó együttmûködés jellemez.

A közlemény szerint Románia és Magyarország eddig is e távlatok jegyében mûködött együtt mind a magas szintû politikai érintkezések, mind az azonos intézmények partneri kapcsolatai, mind pedig a román és a magyar állampolgárok közötti nyílt párbeszéd révén. A külügyi tárca emlékeztet arra, hogy október 21-én és 22-én a két ország közös kormányülést rendez Bukarestben. Ez szimbolikus esemény lesz az Európai Unión belüli román-magyar együttmûködés, valamint a két ország közös érdekeinek az érvényesítése szempontjából. A közlemény utal arra is, hogy a kétoldalú kapcsolatok e kiemelkedô eseményének az elôkészítése céljából szeptember 30-án Gyulán találkozik a román és a magyar külügyminiszter.

Mint a dokumentumban olvasható, a román hatóságok nagyra értékelik Románia csatlakozási szerzôdésének magyarországi elfogadását, azt gesztusértékûnek tekintik mind az európai szolidaritás, mind pedig a barátság szempontjából. Ez a szavazat megszilárdítja a különleges partneri viszonyt a két állam között, és új lehetôségeket teremt a közös cselekvés számára, amelynek eredményei nem csupán a két országnak, hanem az Európai Unió egészének a javát is szolgálják majd – olvasható a külügyminisztérium közleményében.

Az Országgyûlés fontos döntésének nevezte a Románia és Bulgária európai uniós csatlakozásáról szóló szerzôdés kihirdetésére vonatkozó törvényjavaslat elfogadását Markó Béla miniszterelnök- helyettes, az RMDSZ elnöke.

Fontos döntése ez az Országgyûlésnek, egyértelmû jelzés arra vonatkozóan, hogy Magyarország támogatja Románia integrációját – mondta a politikus. Azt is fontosnak tartotta, hogy Magyarország a legelsô országok közé tartozik, amelyek jóváhagyják Románia és Bulgária csatlakozási szerzôdését. Ez különös jelentôséggel bír, azért is, mert néhány hét múlva (október 20-21-én) sor kerül a közös román-magyar kormányülésre – fûzte hozzá.

Markó megismételte korábban többször is hangoztatott álláspontját, amely szerint az erdélyi magyarság érdeke, hogy Románia csatlakozása mielôbb megtörténjék. Az Országgyûlés, amikor Románia csatlakozásáról szavazott, kinyilvánította akaratát, hogy az erdélyi magyarok is ott legyenek az Európai Unióban a magyarországi magyarokkal együtt – hangoztatta az RMDSZ elnöke.

Markó kedvezôen fogadta az igen szavazatok nagy arányát. Szerinte ez azt mutatja, hogy az Országgyûlésben nagyon fontos külpolitikai kérdésekben vagy akár a magyar-magyar viszonyt érintô kérdésekben mégis lehetséges egyetértést kialakítani.

Az Országgyûlésnek nem kellett volna ilyen sietôsen döntenie Románia európai uniós szerzôdésének témájában – fejtette ki Tôkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke.

Az EMNT kezdettôl azon a véleményen volt, hogy a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvét konkrét formában kell alkalmazni a romániai magyarság autonómiájának a vonatkozásában – mondta Tôkés, emlékeztetve arra, hogy az Európai Parlament elôírta a fenti elvek alkalmazását. Az EMNT azt az álláspontot is támogatta annak idején – tette hozzá –, hogy Románia csatlakozásának elôfeltétele legyen a romániai magyarság autonómiája.

Az EMNT támogatja Románia európai uniós csatlakozását – mondta Tôkés, de feltette a kérdést: miért kellett a Romániát érintô novemberi országjelentés elôtt ezt a kérdést szavazásra bocsátani az Országgyûlésben, miért kell e kérdésben elôtte járni szinte az összes tagországnak? Tôkés "pártpolitikai háttért" vél felfedezni ebben az "erôltetett menetben".

Traian Basescu államfô kedden kijelentette, Románia elhalasztotta volna a reformokat, ha feje fölött nem lógott volna "az európai integráció bárdja".

Az államfô szerint Románia most fizeti meg az integráció árát, mivel ezt nem tette meg idôben. "Ezt az árat meg kell fizetni, hogy Románia sikeres ország lehessen. Teljesítenünk kell bizonyos, a csatlakozási tárgyalásokon vállalt kötelezettségeket, a reformok célja pedig az, hogy Románia az EU szempontjából sikeres ország legyen" – fogalmazott az államfô a Networking Europe címû konferencián, Bukarestben.

Basescu szerint ha "nem lett volna az integráció bárdja", Románia folyton halasztgatta volna a csatlakozás árának megfizetését. "Millió okot találtunk volna a halasztásra. Ez jellemezte az utóbbi 15 évet: folyton okok kerültek a halasztgatásra" – mondta az államelnök. Hozzátette, az integráció árának megfizetése több évvel kitolódott volna, ha a jelenlegi hatalom nem tûzi ki célul a 2007. január 1-jei csatlakozást.

Traian Basescu kifejtette, a romániai politikusok egyik nagy hibája az volt, hogy demagóg módon vállalták az európai integrációval járó felelôsségeket és nehézségeket. "Az utóbbi években tapasztaljuk, hogy az integráció 22 millió lakost érint. Egyetlen kormány sem fizeti meg az integráció árát, ez 22 millió romániai lakos vállát nyomja" – fûzte hozzá.

Az államfô azt is elmondta, bizonyos termékek árának robbanásszerû növekedése részét képezi az integráció árának. "Elképzelhetetlen egy olyan Románia, amely szubvenciós árakkal lép versenybe az integráció után. Olyan ár ez, amelyrôl a politikusok nem beszéltek, ám a lakosságnak tudnia kell, hogy az integrációért fizet" – mondta Basescu. Az elnök kérte, hogy a média magyarázza el helyesen ezt a folyamatot, és ne hibáztassa a kormányt vagy a parlamentet.

Három hónapos megfigyelés és nyomozás eredményeként érték tetten azt a két személyt, akik kábítószert próbáltak értékesíteni.

Simona Tîrlea, a Szervezett Bûnözés és Terrorizmus Kivizsgálásával Megbízott Igazgatóság marosvásárhelyi területi ügyosztályának fôügyésze a tegnap sajtótájékoztatón ismertette az ügyet. A marosvásárhelyi területi ügyosztály, a Hargita Megyei Szervezett Bûnözés Elleni Ügyosztály és a Bukaresti Központi Szervezett Bûnözés Elleni Ügyosztály tisztjei szeptember 18-án tetten érték azt a két férfit, akik Parajd és Szováta között 1137 darab Extasy tablettát próbáltak értékesíteni. A fôügyész elmondása szerint az elkövetôk egyike magyar állampolgár, a drogot ô hozta Magyarországról. A tettenéréskor egy Hargita megyei férfival közösen kínálták eladásra a drogokat. A tranzakció a két település között történt, olyan helyen, ahol szemmel tarthatták a területet. Az elkobzott kábítószert a feketepiacon 300 millió régi lejért értékesíthették volna. A két személy nevére a Hargita Megyei Törvényszék 29 napos elôzetes letartóztatási parancsot bocsátott ki.

– Az idén országos szinten az egyik legnagyobb méretû kábítószerzsákmányt füleltük le – nyilatkozta Simona Tîrlea fôügyész.

Pár nappal késôbb, szeptember 22-én újabb kábítószer-szállítmányt fogtak. A helyszín ezúttal Csíkszereda. Egy személyautóban négyen foglaltak helyet, üzérek és fogyasztók egyaránt. A tettenérés pillanatában éppen az adásvétel folyt, ezúttal 23 Ecstasy tablettát foglaltak le. A fôügyész elmondása szerint a drogok Marosvásárhelyrôl származtak, de semmiféle kapcsolat nincs a két eset között. A drogok feketepiaci értéke 6 millió régi lej. A törvényszék az egyik kábítószerkereskedô nevére 29 napos elôzetes letartóztatási parancsot bocsátott ki. A fôügyész elmondása szerint a bûnrészesség miatt letartóztatott egyik férfi Maros megyei illetôségû. Mindkét esetben a tetten ért személyek életkora nem haladja meg a 30 évet.

Kábítószer-csempészet bûntettének elkövetése miatt a büntetô törvénykönyv 10-tôl 20 évig terjedô szabadságvesztést szab meg, míg drogfogyasztásért a büntetés legtöbb 5 évi szabadságvesztés.

A nemtörôdömség életveszélyes

A rendszeres tájékoztatás, felvilágosítás ellenére még mindig vannak olyan fiatalok, akik nem ismerik a HIV-vírus terjedésének módját és felelôtlenül viselkednek – hangzott el tegnap a HIV-vírussal fertôzött fiatalokat és szüleiket tömörítô Pro Karma Egyesület sajtótájékoztatóján, ahol többek között ismertették azt az országos programot is, amelynek egyik legfontosabb része, hogy az egyesülethez tartozó öt fiatalnak szakmai továbbképzést biztosít.

A Népújság kérdésére válaszolva Lassel Irén, az egyesület elnöke elmondta: bár az egészségügyben dolgozó személyek ismerik a legjobban a HIV-vírus terjedésének módját és a védekezési lehetôségeket, az orvosok, egészségügyi asszisztensek részérôl tapasztalható a legtöbb diszkrimináció. Példaként említette, hogy nemrég két fertôzött kiskorú lányt kísért el abortuszra az egyesület pszichológusa. A megyei kórház ügyeletes orvosa elôször visszautasította a beavatkozást, arra hivatkozva, hogy csak a régi szülészeten foglalkoznak a fertô-zöttekkel. Majd csak pénz ellenében végezte el az abortuszt, holott kiskorúaknak díjmentesen végzik a mûtétet. A következô kérdésünk az volt, hogy mennyit tudnak a HIV-vírus terjedésérôl az érintettek, ha teherbe esnek, vagyis védekezés nélkül élnek nemi életet? Lassel Irén elmondta: sajnálatos módon, annak ellenére, hogy az érintett lányok és egészséges partnereik is ismerték a fertôzés terjedését, nem védekeztek. Az emberi butaság és felelôtlenség határtalan. Mivel kiskorúakról van szó, a szülôk ellen bûnügyi eljárást indíthatnak azok, akik ily módon fertôzôdnek meg a HIV-vírussal. Az azonban, hogy valakit beperelnek, nem változtat a helyzeten – véli az egyesület elnöke, akitôl azt is megtudtuk, hogy az UNOPA által támogatott tíz hónapos program keretében kiscsoportos és egyéni beszélgetéseken keresztül megpróbálják újra meg újra rávezetni az AIDS-es személyeket és szüleiket, hogy felelôsségteljes életet éljenek.

A szakemberek által vezetett beszélgetések, tájékoztató formanyomtatványok megjelentetése mellett a tíz hónapos program legfontosabb része, hogy szakmai továbbképzést biztosít öt fiatalnak. A lányok a fodrászat mellett döntöttek, a fiúk még bizonytalanok.

Szeptember 26-án tartotta soros ülését az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének választmánya. Napirendjén elsôsorban szervezési kérdésekkel foglalkozott, melyek egyrészt a következô idôszak programjára, másrészt a szervezeti élet gondjaira összpontosítottak. A választmány elfogadta a következô negyedév rendezvénynaptárát. Október 6-án koszorúzással egybekötött megemlékezést szerveznek a marosvásárhelyi Postaréten felállított Székely Vértanúk emlékoszlopánál, illetve október 23-án, az '56-os magyar forradalom emlékére tartanak nagyobb szabású ünnepi rendezvényt a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. Ez utóbbi rendezvényre nemcsak a Maros megyeieket, hanem Erdély más megyéibôl is meghívják az '56-os meghurcoltakat. A rendezvény egyik díszvendége a Magyarországra elszármazott Bartis Ferenc költô, az Összmagyar Testület elnöke lesz. Továbbá a választmány tagjai közé fogadta a Nôk a Nôkért szervezet képviselôit. Ugyanakkor határozat született arra nézve, hogy a testület állandó bizottsága a közeljövôben kivizsgálást tart azokban a marosvásárhelyi körzeti szervezetekben, ahol az RMDSZ tevékenysége az utóbbi idôben megszûnt.

A dicsôszentmártoni Kis-Küküllô Alapítvány kulturális napokat szervez. Ennek keretében október elsején, szombaton 11 órától a Közmûvelôdési Központban Kisvállalkozások a jövô Európájában címmel tartnak gazdasági tanácskozást, 16 órától pedig a Kis- Küküllô menti magánbortermelôk XV. borversenyét tartják. Vasárnap 12.30-tól Kántor Zita és Kolumbán Árpád képzômûvészeti kiállítását nyitják meg, ugyanaznap 17 órától a napok megnyitóünnepsége keretében átadják a Pro Urbe-díjakat, ezt követôen a Maros Mûvészegyüttés lép színpadra. Október 3-án, hétfôn 11.30-kor a kolozsvári Puck bábszíntársulat elôadja Szántai János Világszép Nádszálkisasszony címû bábjátékát, majd rajzfilmet is bemutatnak. Kedden 17 órakor Csepregi András és Csepregi Henrik Dicsôszentmárton régi képekben címû könyvét ismerteti Sebestyén Mihály és Káli Király István. Szerdán 17 órakor a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia hangversenyét hallgathatják meg az érdeklôdôk. Csütörtökön este dr. Szekeres Gerô Séta a kontinensek tetején címmel tart diavetítéses elôadást, gitáron közremûködik ifj. Szekeres Gerô, pénteken a hajdúböszörményi Bartók Béla Zene- és Mûvészeti Iskola népdal- és tánccsoportjának vendégjátékát tekinthetik meg, szombaton este pedig színházi elôadással zárulnak a Dicsôszentmártoni Magyar Kulturális Napok.

Hogyha a marosvásárhelyi ivóvízszolgáltató cég, az Aquaserv Kht. és a dr. Dorin Florea polgármester közötti "harcot" labdarúgó- mérkôzéshez hasonlítanánk, akkor most elmondhatjuk, hogy az elôbbiek óriási gólt lôttek a városvezetô hálójába a szennyvíztisztító állomás rehabilitációjára megnyert újabb európai uniós támogatással, illetve a munkálatok kivitelezésérôl szóló szerzôdéskötéssel. A saját érdekekkel szemben gyôzött a szakmaiság, a teljesítmény és az eddig felmutatott eredmények. Mert az unióhoz nem lehet csak úgy pályázni kampányígéretekkel, tûzijátékszerû sziporkázásokkal, ahogy azt már megszokhattuk megyeszékhelyünk vezetôjétôl, akinek sok esetben több kifogásolnivalója is volt az Aquaserv Kht. menedzsmentjét illetôen. Populista fegyverei gyenge töltetûnek bizonyultak mindazzal szemben, amit eddig a közszolgáltató elért. Dorin Florea azzal is "mellélôtt", amikor egy olyan céget támadott, amely valóban a várost szolgálja, ugyanúgy mint a polgármester. Persze, az tagadhatatlan, hogy az ivóvíz díjának növelése, a város utcáinak építôteleppé alakítása hátrányosan érinti a lakosságot, de valóban, ezek a beruházások hosszú távúak. Az Európai Unió környezetvédelmi feltételei nagyon drasztikusak. Ha a megadott türelmi határidôn túl az ország nem tartja be, súlyos következményei lehetnek. Konkrétan, ha a szennyvízkibocsátás paraméterei nem felelnek meg az unió által megszabott értékeknek, akkor elôször megbüntetik, majd, ha nem sikerül a jelzett hiányosságokat kiküszöbölni, be is zárhatják az egységet. A büntetést is mindenképpen a lakosság érzi meg legjobban. Emellett az említett projekt keretében – amelynek egy már korábban megnyert részeként a vízüzemet is feljavítják – a csatornahálózatot is bôvítik, ami sok lakost igencsak pozitívan érint. Az unióbeli tagság – minden téren – perspektivikus gondolkodást, elôrelátó, pontos tervezést és garanciát is jelent mindarra, hogy az elképzeléseket valóra is váltják. Ezt a marosvásárhelyi ivóvízszolgáltató merte vállalni. A polgármesteri hivatalban mindezt már évek óta nem tapasztalhatjuk. 1-0 az Aquaserv javára.

Románia újrakezdi a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal (NVA) a 2004-ben aláírt megállapodás kapcsán, a nemzetközi pénzintézet delegációja október 20- án érkezik Bukarestbe, tájékoztatott közleményben a Pénzügyminisztérium.

Az NVA-delegáció látogatásáról Michael Deppler, az NVA Európáért felelôs igazgatója, valamint az a román küldöttség állapodott meg, amely részt vett az NVA és a Világbank Washingtonban tartott ôszi értekezletén: Sebastian Vladescu pénzügyminiszter és Mugur Isarescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója.

"Megállapodtunk a tárgyalások megkezdésérôl a Valutaalappal kötött egyezmény kapcsán, az NVA küldöttsége pedig október 20-án Bukarestbe érkezik" – tájékoztat Vladescu a pénzügyminisztériumi közleményben.

A miniszter közlése szerint a tárgyalások napirendjén a 2005-ös költségvetés lezárása, a jövô évi költségvetés szerkezete, egy 2006-2010-re szóló középtávú esetleges adóprogram, a folyó fizetési mérleg helyzete, a negatív feljemények megelôzésére szolgáló monetáris és adópolitikák, valamint a gazdasági átszervezés kérdései szerepelnek majd.

A Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodást, amelynek révén Románia közel 400 millió dolláros alapokhoz fér hozzá, dén tavasszal függesztették fel, mivel a nemzetközi szakértôk attól tartottak, hogy Románia csak kis mértékben lesz képes kompenzálni a költségvetési bevételek csökkenését a 16 százalékos egységes adókulcs bevezetése miatt.

Június végén a bukaresti vezetés és az NVA képviselôi megállapodtak a járulékos levél elôzetes formájáról, a Valutaalap pedig intézkedett, hogy a dokumentum augusztus végén az intézmény vezetôsége elé kerüljön.

A tárgyalások során az NVA fenntartotta kéréseit a költségvetési bevételek növelésével kapcsolatban.

Traian Basescu már nem erôlteti az általa mindeddig szorgalmazott elôre hozott választásokat – ezt maga az államfô jelentette be egy gazdasági konferencián.

Az ország elnökének e megnyilatkozását kedden idézték a bukaresti híradások. Eszerint Basescu az elôzô napon egy gazdasági konferencián hazai és külföldi befektetôk elôtt fejtette ki, hogy az elôre hozott választások kérdését a jelenlegi hatalom "már nem hozhatja szóba" 2007 (azaz az ország remélt európai uniós csatlakozása) elôtt.

"Elszalasztódott a megfelelô pillanat" (az elôre hozott választások számára) – mondta Basescu, beismerve, hogy mindeddig maga is erôteljesen szorgalmazta az elôre hozott választásokat. "Most már túl kell lépni ezen" – fûzte hozzá, úgy vélekedve, hogy Románia belpolitikai stabilitása rögtön megrendülne, amint kimondaná, hogy nem bízik Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökben.

Az államfô szavát adta hallgatóságának, hogy semmiféle nyomást nem fog gyakorolni a jövôben a kormányváltás érdekében. Nagyon is nyomást fog gyakorolni ugyanakkor – tette hozzá –, hogy a kormány teljesítse vállalt kötelezettségeit. Konkrétan kiemelte például a vámügyi, az egészségügyi és az intézményi decentralizáció területét.

Jean-Claude Trichet az Európai Központi Bank (EKB) elnöke hívta fel a pénzügyminiszterek figyelmét arra, hogy többek között a magyarok is megszegik azt az 1997-ben született uniós szabályt, miszerint az eurót az Európai Unió minden hivatalos nyelvén egységesen "euro"-nak kell leírni. A hivatalos magyar helyesírási szótár szerint viszont magyarul euró-nak kell írni a közös pénz nevét.

A szabály megszegésével persze nincs egyedül Magyarország. Az új tagok közül a szlovének "evro"-t, a litvánok "eiro"-t írnak. A probléma megoldása "oly nehéz", hogy az angol szöveg nem is tudja követni a magyar írásmódot, az euró-t, hanem a hibát, ékezet hiányában körülírja.

A 25 EU-tagállam közül egyetlenként a görögök kaptak felmentést az euro írásmód alól, tekintettel a görög abc sajátosságaira – adta hírül a Deutsche Welle elnevezésû német rádióállomás a honlapján.

Saron csekély többséggel ugyan, de gyôzelmet aratott a Likud központi bizottságában a pártelnöki, egyben kormányfôjelölti választások idôpontjáról tartott szavazáson. A 3050 fôs testület 1433 tagja állt ki a tavaszi pártelnöki választást szorgalmazó miniszterelnök mellett, s 1329- en támogatták Netanjahut, aki a szavazás idén novemberben való megtartása mellett kardoskodott.

"A központi bizottság tagjaiban munkálkodó legerôsebb ösztön még mindig a túlélés ösztöne" – írta a Jediót Ahronót izraeli lap hírmagyarázója.

Saronra a nevéhez fûzôdô, e hónapban levezényelt gázai övezeti kivonulás óta úgy tekintenek, mint aki jelentôsen balra tolódott a Likud- fôsodortól. Politikai elemzôk újabban rendre azon spekulálnak, hogy a kormányfô elhagyja a Likudot, és új centrumpártot alapít. Egy ilyen lépés nem mellesleg találkozna az izraeli választók többségének akaratával. Közvélemény-kutatások azt mutatják, Saron az izraeli népességen belül sokkal népszerûbb, mint a Likud-pártiak körében.

A Likud kettészakadásáról beszélt örvendezve a hétfôi szavazás után az izraeli kormány munkapárti kommunikációs minisztere. Dália Icik kijelentette: A Likud "nem egységes párt többé, két frakció(ra oszlott)".

A hétfôi szavazáson aratott gyôzelmével Saron csak idôt nyert a párton belüli további csatározásokhoz – írta az egyik izraeli hírmagyarázó, aki szerint ugyan Netanjahuhoz hozzátapadt "a vesztes imázsa", ám a pártelnöki választásokig Saronnak továbbra is a saját pártján belüli "nagyon befolyásos, sértett, bosszúszomjas ellenzékkel" kell egyezségre jutnia.

A francia gazdaság ez évi helyzetérôl készült felmérésében a francia statisztikai hivatal (INSEE) a franciák életmódjáról is adatokkal szolgál, amelyekbôl a Le Figaro címû napilap közölt válogatást.

185 600 euró egy francia radiológus éves jövedelme, amíg 2002-ben egy pszichiáter még csak 52400 eurót keresett. A következô húsz évben 28 százalékkal fog növekedni a nôi orvosok száma, akiknek aránya 2005-re eléri az 52 százalékot. Jelenleg 207 ezer orvos dolgozik Franciaországban.

A francia háztartások 74,3 százalékában van mikrohullámú- sütô. Negyedennyi volt 1990-ban. Ezzel szemben a mosogatógépek száma csak 44 százalékkal növekedett. Televízió ma már szinte minden lakásban található, és a háztartások harmada DVD-lejátszóval is rendelkezik. A francia háztartások kiadásaik átlag 6,3 százalékát fordítják technikai felszerelésre.

A Franciaországban dolgozó vendégmunkások 2003-ban 2,6 milliárd eurót küldtek haza származási országaikba. Ebbôl a legnagyobb összeg (871 millió) Portugáliába és az észak-afrikai országokba (1,1 milliárd euró) érkezett.

Szerencsejátékokra 7,8 milliárd eurót költenek a franciák. Ez lakosonként évente 130 eurónak felel meg. Bár 25 év alatt megduplázódott a játékkedv, a franciák még mindig az EU átlaga alatt maradnak.

A férfiak 19,3 százalékkal többet keresnek Franciaországban, mint a nôk. Egy francia középvezetô havi átlagkeresete 3577 euró, amely 2,7-szer több, mint egy munkásé, és 2,8-szor több, mint egy beosztott alkalmazotté.

Egymillió franciára alig 673 pénzkiadó- automata jut, pedig 90 százalékuk rendelkezik bankkártyával. A spanyoloknál ez arány 1230, Svédországban viszont csak 297.

Franciaország évente 75 millió külföldi látogatót fogad, ezzel az ország a turisták elsôszámú célpontja. A hét francia nemzeti parkban évente 7 millió látogató fordul meg.

A francia lakások 2,5 százalékában nincs se WC, se tus, amely a 30,3 millió háztartásból 612 ezret jelent. Tíz évvel ezelôtt még négy, 1984-ben pedig 15 százalékos volt ez az arány. A lakóhelyek átlag négyszobásak Franciaországban.

Négyszer annyi ólommentes benzint fogyasztottak tavaly a franciák, mint tíz évvel ezelôtt, miközben az átlag benzinfogyasztás 35 százalékkal csökkent. Az Északi-tenger partján fekvô országokból érkezik a legtöbb olaj Franciaországba.

Dánia és Spanyolország mögött harmadik helyen áll Franciaország a halászat terén. Évente 880 ezer tonna halat termelnek ki a franciaországi vizekbôl.

A legfrissebb hírek szerint a Konzervatív Párt két megfigyelôjét az Európai Parlament liberális csoportja fogadta be. Történt mindez nem sokkal azután, hogy az Európai Néppárt elutasította a humanistákból közfelkiáltással "született" konzervatívokat, miután az ugyancsak pár óra alatt szocdembôl néppártivá vedlett Demokrata Pártot viszont keblére ölelte.

Talán az Európai Parlament eme gesztusa adta az ötletet Dan Voiculescunak, hogy az európai liberálisok felé kacsintgasson. Ebben az ügyben a párt vezére levelet készül küldeni Annemie Neyts elnöknek, és reméli, hogy még az ôsz folyamán megejtik a befogadást.

Lehet legyinteni, hogy ugyan mi kivetnivaló van a dologban. Mindenki oda csapódik, ahová a szíve-lelke, elve- elvtelensége, érdeke kívánja, netán doktrinája diktálja. A humanistaként indult konzervatívok azonban hosszú és doktrinális szempontból is tarkabarka utat futottak be, amit érdemes röviden felidézni. 1991-ben alakultak. Akkor egyszerûen humanisták voltak. Késôbb módosult a nézetük és szociál-liberális humanistákká váltak. Miután a kezdetekkor a jogállamiságra és versenygazdaságra alapuló nézeteket vallottak.

Dan Voiculescu elnök egyszer csak (a 2000-es parlamenti választásokat megelôzôen) eldöntötte, hogy szociál-liberális lesz. Tette azért, hogy felsorakozhasson a Szociáldemokrata Párt mellé. A kilincselônek sikerült: ajtót nyitottak.

A 2004-es választások idején, már ismét humanistaként, a PSD listáin sikerült becsusszanniuk a parlamentbe. Ahhoz, hogy egy hét elteltével hátat fordítsanak addigi szövetségeseiknek és "erkölcstelen megoldásként" ugyan, de két miniszteri bársonyszékkel gazdagodva átálljanak a liberális-demokrata szövetség táborába. De még ez sem volt elég Voiculescunak. Ô is, a többi formációhoz hasonlóan, valamelyik európai nagy párt tagjává akart válni. És mivel most a legdivatosabb és persze, az Európai Parlamentben legerôsebb formáció az Európai Néppárt, ô is ezen az ajtón kopogtatott elsôre. Miután egy kongresszuson "egyhangúlag elhatározták", hogy másnaptól Konzervatív Párt lesz a nevük. Csakhogy az Európai Néppárt nem vette be (ezt) a maszlagot (éppúgy, ahogy a Nagy-Románia esetében sem), és nem volt hajlandó rokoni kapcsolatba kerülni a Voiculescu pártjával (holott a Demokrata Párttal megtette, bár az is egy kongresszuson lett sebbel-lobbal néppártivá). Ekkor újra hirtelen orientációváltásra volt szükség, és az európai liberálisok lettek "érdekesek".

Hogy mi a helyzetük itthon? Itthon sincs sok választásuk. Hiszen, miután a 2004-es választásokat követôen a PSD hátán bejutottak a parlamentbe, hogy rögtön elárulják szövetségesüket, a Szociáldemokrata Pártnál nincs sok keresnivalójuk. A hirtelen lett szövetségesek egyikével, a Demokrata Párttal sem lehet sok tárgyalnivalójuk, miután azok csak úgymond "erkölcstelen megoldásnak" tekintik ôket, akiket arra használtak mindössze, hogy kilopják a PSD kezébôl a hatalmat. Mert mindenki tudja, hogy a PSD kapta a legtöbb szavazatot a múlt év végén megtartott parlamenti választásokon.

Miután pedig sem RMDSZ-nek, sem a konzervatívoknak nincs nagy kedvük a közösködéshez, marad a Nagy-Románia és a Liberális Párt. Illetve csupán a liberálisok. Ehhez az elsô lépés megtörtént az Európai Parlamentben. Itthon, figyelembe véve a Basescu és T7riceanu közötti ellentéteket, könnyen megtörténhet, hogy újabb konjunkturális frigy jön létre, fôleg ha elôrehozott választások lesznek. "Természetesen", feltéve, ha Tariceanu megfelelô módon "honorálja" majd Voiculescu szolgálatait, és ha a PNL "nehéz fiúit" is be tudja vonni a játékba. Ugyanis olyan hangokat hallani, hogy a liberálisok belemennének a "fúzióba", de Voiculescu nélkül. Ez pedig -egyelôre legalábbis – elképzelhetetlen. Másfelôl, a Konzervatív Párton belül is vannak ellenzôi az egyesülésnek. Magának Voiculescunak is "testhezállóbb" a független pártocska, amely azonban, a körülményektôl függôen igyekszik "eladni" magát, ha úgy tetszik, zsarolni (konjunkturális) szövetségeseit.

Megkezdte megfigyelôi tevékenységét hétfôn az Európai Parlamentben (EP) 35 román és 18 bolgár képviselô. A romániai megfigyelôk között található az RMDSZ három megfigyelôje, Kelemen Atilla, Kónya-Hamar Sándor szenátor és Szabó Károly, akik a többi új jövevénnyel együtt mostantól – megfigyelôi státusuknak megfelelô jogosítványok erejéig – részt vesznek a parlamenti munkában.

A megfigyelôket üdvözölve Josep Borrell Fontelles, az EP elnöke jelezte, hogy kreatív munkát remél a román és bolgár kollégáktól. Az interneten is követhetô beszédében az elnök meggyôzôdését fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy Bukarest és Szófia tagsága a tervek szerint 2007 elsô napjától megvalósul.

Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselôje az MTI-nek elmondta: nagyon meleg fogadtatásban részesültek az Európai Parlamentben. Fontos momentumnak értékelte tevékenységük kezdetét, "hiszen szeretnénk, ha Románia 2007. január 1-jén csatlakozna, és addig az idô már nagyon rövid".

Legfontosabb feladatuknak a romániai magyar képviselô azt említette, hogy a parlamenti bizottságokban dolgozzanak intenzíven. Emellett lobbitevékenységet, kapcsolatteremtést terveznek az elsô idôszakban – adta értésre.

Közleményében a Fidesz-MPSZ "külön örömnek" minôsítette, "hogy a felvidéki Magyar Koalíció Pártja képviselôihez hasonlóan a Romániai Magyar Demokrata Szövetség megfigyelôi is a legnagyobb képviselôcsoporthoz, az Európai Néppárti Képviselôcsoporthoz csatlakoztak. Sok évtized után elôször fordul elô, hogy az egykor együtt élô magyarság képviselôi az Európai Unió keretei között ismét az egységes magyar nemzetért dolgozhatnak".

"Ez a folyamat, reméljük, elvezet a trianoni szerzôdésben megállapított igazságtalan határok légiesítéséhez és a Kárpát-medencében élô magyarság emberi, kisebbségi jogainak maradéktalan érvényesítéséhez A mai napon is hangsúlyozni szeretném – mondta Szájer József delegációvezetô köszöntôjében a közlemény szerint –, hogy a magyarság határokon átívelô újraegyesítése csak akkor lesz teljes, ha a vajdasági, kárpátaljai és horvátországi magyarságnak is lehetôsége nyílik az európai szintû önálló politikai képviseletre".

Tabajdi Csaba leszögezte: "nagy örömmel fogadjuk a román és bolgár megfigyelôket az Európai Parlamentben, és külön öröm számunkra, hogy három RMDSZ-es képviselôtársunk is csatlakozik hozzánk. Annak idején megfigyelôként mi ilyen segítséggel nem élhettünk. Ám nagyon fontosnak tartjuk, hogy az RMDSZ-es megfigyelôk már a kezdetektôl sikeresen végezzék munkájukat. Mi, szocialisták, bízunk abban, hogy a legfontosabb kérdésekben sikerül teljes magyar nemzeti egységet teremteni az Európai Parlamenten belül" – hangsúlyozta.

A parlamenti megfigyelôk részt vehetnek az EP plenáris ülésein, azonban nem szólalhatnak fel, nem szavazhatnak, és tisztségre sem jelölhetik ôket.

A Budapest-Marosvásárhely repülôjárat indítása isa szóba került a magyar Országgyûlésen hétfôn az azonnali kérdések órájában.

Csapody Miklós (MDF) felhívta a figyelmet, hogy szükség van egy Budapest-Marosvásárhely repülôjáratra, és választ várt arra, hogy a Malév mikor indítja el ezt a járatát. A politikus felvetette, hogy ez a járat az elsô évben kapjon állami támogatást.

Dióssy Gábor, a közlekedési tárca politikai államtitkára elmondta: a légitársaság maga dönt arról, hogy hova indít járatokat, döntésébe sem a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Rt., sem a szakmai jogokat gyakorló szaktárca nem szól bele. Mint mondta, maga is egyetért azzal, hogy több regionális járatra van szükség, és úgy tudja, hogy a MALÉV vizsgálja ezen járat elindításának lehetôségét. Hozzátette: egyetlen célállomás létesítéséhez sem adnak támogatást.

Márfai Péter (MSZP) az informatikai minisztérium határon túli tartalomszolgáltatás fejlesztési terveit, illetve azok fogadtatását firtatta.

Csepeli György, politikai államtitkár elmondta: határon túli magyar szervezetekkel együttmûködésben az elmúlt években jelentôs, hálózat és tartalomfejlesztések történtek, mintegy 200 millió forint értékben. A fejlesztések közül kiemelte az e-magyarország pontok létesítését, amelynek kiépítése tovább folytatódik.

Megalakult az Erdélyi Kézmíves Céh

Múlt szombaton a szovátai Teleki Oktatási Központban tartotta alakuló ülését az Erdélyi Kézmíves Céh. A rendezvényen mintegy 40 személy vett részt, kézmûvesek és a már mûködô, különösen népmûvészeket képviselô szervezetek, a székelyudvarhelyi Artera Alapítvány, a kolozsvári Kallós Alapítvány valamint az udvarhelyszéki Népmûvészek Egyesületének képviselôi.

Az Erdélyi Kézmíves Céh létrehozásával tulajdonképpen a már 1924-ben megalakult szakmai érdekcsoportosulást szeretnék ismét mûködtetni létrehozói. Felfogadták, hogy az akkor beindult mozgalom jelmondatának megfelelôen, miszerint "csak az értékest és jót, külsôben csak igazán szépet és mûvészit" pártolják, karolják fel. Ennek megfelelôen az újjáalakuló ülésen részt vevôk elhatározták, hogy szakmai csoportonként szakbizottságokat hoznak létre, amelyeknek a fô feladata az egyes termékek, alkotások zsûrizése lesz. A szakbizottságok által jóváhagyott termékek számára a céh termékkártyákat bocsát ki, amelyek tartalmazzák a kézmûves nevét, a képviselt tájegységet, a termék részletes beazonosító leírását. Ennek a fô hivatása egyfelôl a kézmûves termékeinek védelme az olcsó utánzatokkal valamint a giccsekkel szemben, másfelôl a vásárló tájékoztatása a termék eredetiségérôl, származásáról, egyediségérôl. Az alapító okmányban az is áll, hogy az EKC ernyôszervezetként szeretne mûködni, egyenrangú partnerkapcsolatokat kiépítve az egyes régiókban, tájegységeken mûködô hagyományôrzô szervezetekkel, csoportosulásokkal, intézményekkel – ezek tevékenységeit, bevált rendezvényeit erôsítve tovább, illetve szükség esetén új civil szervezeteket hozva létre olyan területeken, ahol a kézmûveseknek, iparmûvészeknek még nincs önszervezôdése. Szeretnének egy internetes kézmûvesportált is létrehozni, amely lehetôséget ad minden kézmûvesnek arra, hogy termékeit, vállalkozását, mûhelyét bemutassa, ugyanakkor értesíti tagjait a vonatkozó pályázatokról, táborokról, vásárokról, kiállításokról, szakmai elôadásokról. Tervben van továbbá egy hírlap kiadása, mely a fontosabb híreket juttatja el a tagokhoz. A rendezvényen résztvevôk szándéknyilatkozatot is megfogalmaztak az egyes kézmûves szakmák oktatásának akkreditálásáért. Egy másik hasonlóan fontos célkitûzés a kézmûves-turisztikai hálózat kiépítése, mely az aktív pihenésre vágyókat segítené azon helyek, falvak megtalálásában, ahol lehetôség van kézmûvesmû-helyekben való tevékenykedésre. Az alapítók abban is megállapodtak, hogy az éves közgyûléseket december elsején és másodikán tartják. Mivel 2006 a képességfejlesztô gyerekjátékok illetve a taneszközök éve, ennek érdekében külön szakbizottságot hoznak létre, amely pszichológusok, pedagógusok, kutatócsoportok bevonásával a játékokkal kapcsolatos szakmákat szeretné majd egybehangolni.

Az EKC megválasztotta vezetôségét: elnök Lôrincz Zsuzsánna Udvarhelyrôl, alelnökök: Major Melinda pedagógus Szamosújvárról és Egri István kolozsvári iparmûvész.

Az alapító ülés kiállítás- megnyitóval ért véget. Egri András kolozsvári és Vdovkina Anasztazia moszkvai származású képzômûvészek közös tûzzománc- kiállítását Egri István iparmûvész és Bréda Ferenc egyetemi tanár nyitotta meg. E rendezvényen jelen volt az RMPSZ vezetôsége, a Mákvirág-díjas diákok egy része és az EKC alapítói. Az ôsi egyiptomi tûzzománc- technikát a festészettel és a dekorációval harmonikusan ötvözô alkotások naponta 10-20 óra között tekinthetôk és vásárolhatók meg a szovátai Teleki Oktatási Központban, a könyvtár elôterében – tájékoztatta a Népújságot Molnár Attila programkoordinátor.

Marosvásárhelyen elôzsûrizték a hétvégén az idei Alter-Native rövidfilm-fesztiválra beküldött több mint 400 filmet. Sipos Levente, a rendezvény igazgatója szerint az eredmények összesítése még folyamatban van, mindazonáltal biztosnak tekinthetô, hogy idén is kb. 10-11 órás versenyprogramra lehet majd számítani a november elején a marosvásárhelyi Kultúrpalotában tartandó rendezvényen.

Sipos Levente elégedett a beküldött filmek számával. A Maros megyei MADISZ által idén immár a 13. alkalommal megszervezett rövidfilm-fesztiválra számszerûleg kb. 40-nel kevesebb film érkezett, mint tavaly, "viszont ha figyelembe vesszük, hogy ez elsôsorban azzal magyarázható, hogy az idén nem kaptuk meg az egyik filmirodától a filmeket, amely fesztiválnevezésekkel foglalkozik, akkor rögtön érthetô, hogy mi történt" – mondta a fesztiváligazgató. Idén ez 60–80 filmes kiesést jelentett, viszont azzal is járt, hogy ezúttal sokkal több helyrôl érkeztek alkotások – a tavalyi 34-hez képest idén 39 országból neveztek különbözô produkciókkal. – Ezzel az évek során a fesztiválra benevezett országok száma elérte a 60- at, tehát összesen 60 országból jött film a fesztiválra. Idén két újdonság van, elôször jött film Thaiföldrôl és a palesztin területrôl – mondta Sipos Levente.

Az elôzsûri tagjai egyébként Durst György magyarországi producer, Gáspárik Attila, a fesztivál mûvészeti igazgatója, Schneider Tibor, a Kolozsvári Televízió operatôre, Kónya Klára, a Filmtett magazin szerkesztôje, Rácz Ferenc bukaresti filmrendezô és Ungvári Zrínyi Imre egyetemi adjunktus voltak. Amit még tudni lehet, hogy az idei rövidfilm-fesztiválon is levetítenek több nagyfilmet, tervezik például Cristi Puiu Lazarescu úr halála címû alkotásának a mûsorra tûzését, amely díjat nyert a cannes-i filmfesztiválon, továbbá több magyarországi és 2-3 franciaországi film levetítését is.

"A drámai szöveg nyíltan tárgyalja az ember halála általi (lehetséges?) megdicsôülés problematikáját, alapkeretként használva fel a forradalmi bukásokat." – Vélekedik Patkó Éva rendezô Visky András A szökés címû színmûvérôl az ôsbemutató elôtt, melyre a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának elôadásában kerül sor 2005. szeptember 29-én. A szereposztás tagjai Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház mûvésze, B. Fülöp Erzsébet, Berekméri Katalin és László Csaba, a Tompa Miklós Társulat mûvészei, valamint Erdei Gábor, a Színmûvészeti Egyetem hallgatója. Az elôadás rendezôje: Patkó Éva rendezô szakos hallgató, dramaturg: Láng Zsolt m.v., díszlet- és jelmeztervezô: Dobre-Kóthay Judit, zeneszerzô: Nagy Endre m.v., asszisztensek: Dobre Júlia e.h. és Nagy B. Sándor m.v..

A darab – mely mûfaji besorolása szerint Játék a Szerelemmel, a Szabadsággal és a Történelemmel – a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által kiírt Katona József Produkciós Pályázat keretében kerül színpadra.

A ôsbemutató tehát szeptember 29-én, csütörtökön este fél 8-kor tekinthetô meg a Kisteremben. Következô elôadások: szeptember 30., péntek valamint október 1., szombat, mindannyiszor este fél 8-kor.

Lapozó

Viszi a Küküllô / Sok színes titkunkat, / Halkuló derûvel / a boldog nyarakat (Cs. Bartha Irén) * A kiegyensúlyozott nevelés kiegyensúlyozott egyént eredményez. (Csiszér Katalin) * Sajnos, az oktatás továbbra is két váltásban folyik, reggeltôl estig tart, mivel nincs elég osztályterem. (K.M.) * Ünnepi beszédek, szép gondolatok, versek hangzottak el, ajándékok cseréltek gazdát, majd az óvodások, iskolások, késôbb a jobbágyfalvi néptáncegyüttes elôadása szórakoztatta a közönséget. Aztán Bözödi György Romlás címû könyvének bemutatójára került sor a Bözödi György Emlékházban. Itt kapott helyet a bözödiek szalmából font termékeinek kiállítása is. Este falubál, elôtte félórás színdarab. (Vass Margit) * A kórházi fektetô felújításának és a Plan-les-Ouates-tal létesített kapcsolatnak egyik kulcsembere, Sven Wutrich: "Ez a 28. utazásom Erdôszentgyörgyre. (...) Legelsô benyomásom az itteni emberek határtalan vendégszeretete volt. (...) Eredménynek tartom, hogy Erdôszent-györgy is fejlôdik, egyre több szép épületet látni, üzletek nyílnak, az emberek törekszenek. (...) De negatívan értékelem, hogy bár egyre több a gazdag ember, ugyanakkor nagyon megszaporodott a szegények száma, és ez aggasztó." (Popa Szidónia interjúja) * Nemcsak pénzzel, de felszerelésekkel is segítették a kórházat. Két mentôautót ajándékoztak településünknek, és most a belgyógyászat felújításával bizonyították önzetlen segítségüket. (Kovrig Magdolna) * Boldogság az, ha egy leányanyát, akit senki sem támogat, meggyôzhetünk arról, hogy mégis vállalja egy új élet világrahozásának örömét/terhét. (Kinda Szidónia) * A Turul Együttes úgy jött létre, hogy mi, akik Dévai nagy Kamillánál nôttünk fel, egy idô után magunk is megpróbáltunk magasabbra merészkedni. (...) Nekem szívügyem, hogy hazajöjjek. Nemrég Tôkés Lászlóval voltunk egy templomi ünnepségen, ott beszélt a kivándorlásról, nekem ez nagyon fájt. Én mit tehetek? Hazajövök. (Szép Ibolya erdôszentgyörgyi énekes-gitáros – Székely Ferenc interjúja) * Körötte csendes a falu / A gémeskutak szótlanok / Kérges kezükkel álmokat / Simítnak alvó asszonyok (Puskás György) * Az I. amatôr színjátszótáborban nemcsak színpadon felhasználható ismereteket sajátítottunk el, hanem olyanokat is, amelyeket az emberekkel való kapcsolatainkban – az életben hasznosíthatunk. (Csonta Réka) ERDÔSZENTGYÖRGYI FIGYELÔ, 2005., szeptember

Hát mi újság errefelé? Egy Mikszáth- novellában válaszolja a pedellus az oda látogató fôhercegnek, aki megkésve, alkalmatlan idôben, mikor a professzor urak elunván a meddô várakozást, hazasietvén épp ebédelnek, toppan be kíséretével a hátsó bejáraton a diákbunyótól zajgó kollégiumba, hogy semmi, kegyelmes uram; szedik az adót mindenfelé. Hát az adót csak most kezdik igazán ránk srófolni a liberálisok, mentségükre szolgáljon, hogy ennyi adócsalója sosem volt Romániának, mint napjainkban. A mondás azonban túlmutat önmagán – ugyanis a sanyargató rendszerekre utal, amelyek – régi trükk, az ôskorban is alkalmazták – a levegôre, sôt a füstre is illetéket szabtak ki; nemrég egy miniszterelnök pedig a pincérek zsebére kacsintva próbálta bevezetni a borravaló adót, némi közröhejt váltva ki.

Románia a korlátlan adócsalások hazája. Mégis idônként lebuknak emberek, tulajok, "patronok", ritkán azok, akik valóban az államot, az ország gazdaságát, a nemzetet károsítják – holott ez a tôkés államokban fôbenjáró bûnnek számít, néhol keményebben büntetik, mint akár az emberölést –, az éppen "soros" bukottakról, azok ilyen-amolyan "hová- tartozásáról" ki lehet köbözni, hogy éppen melyik kispolitikai kurzus vize van dagályban, illetve hol süllyed a csiszlikség a mesterséges disznóferedô dágványába.

Románia jelentôs része víz alatt senyved. Most kellene a románoknak összefogniuk úgy, ahogyan 1859 óta sosem tették, azzal a nemes romantikával és azzal a példás egyetértéssel – amelyet megduplázhat az anyagi áldozatvállalás, árvízkárosult testvéreikért.

Most lehetne európai tôkét kovácsolni a nyomorúságból. (Ez sikerült egyszer, 1989 decemberében, de mára füstje sem maradt.)

Magyarok mindig jönnek segíteni, nemcsak székely rászorultaknak, nemcsak moldvai csángó testvéreknek, nemcsak bánsági magyaroknak, hanem mindannyiuk szomszédainak, barátainak, rokonainak is. Nem lesz, nem lenne ez másképp a dél-romániai települések esetében sem.

A szeretetszolgálat, ha igazi, akár a szeretet: egyetemes.

De azok a fránya rossz hírek. Hogy a Vajdaságban a szerbek nem találnak más kéjt maguknak, mint magyarokat verni – nota bene: volt ilyen idô tájainkon is, Kolozsvár fellegvári emelkedôin lánccal funárolták (Funár elôtt!) a magyar fiatalokat, ezzel is égre s pokolra írva, hogy ki a gazda és ki az "úr" –; ezek a fránya rossz hírek felbukkannak Erdélyben is, "újabban" csíkszentgyörgyi atyánkfiát agyabugyálta el a helyi ôrs két rendôre – mert nem beszéli jól az állam nyelvét. Talán. Lehetett egyéb ok is, J.E. azonban nem hagyta annyiban a dolgot, és munkát ad friss brüsszeli küldöttségünk magyar tagjainak – figyelem, Kelemen Ata, Csíkszentgyörgyön verik a székelyt! –, és erre most már nem az a válasz, hogy Istenem, mit tehetnénk: szedik az adót, verik a magyart mindenfelé, és az sem, hogy ha Csíkszentgyörgyön meg lehet büntetlenül verni a székelyt, akkor az csakis és csakis ôrajta múlik, mert – uraim és elvtársak – európai mércével köll mérnünk mindent, és az inkább húz a Bibliához (bár kereszténység dolgában az Unió sem jutott el a templom kapujáig)..., az inkább azt javallja, hogy kenyérrel meg más, effajta biotáppal dobd vissza, vigyél a károsultaknak ételt és italt, és szeresd ôket, hiszen felebarátaid, miként a csíkszentgyörgyi székelykoppoló milicista is az. (Az istókját a fejének.)

A román népnek nagyon rossz szolgálatot tesznek ezek a bumfordi egyenruhás gazemberek. A hír már szétfutott a magyar médiában, és azt "eredményezi", hogy a magyarok nagyon vegyes érzésekkel sietnek a románok segítségére, tudva persze, hogy a Kárpátokon túli szerencsétlenek semmit nem vétettek nekünk; a még mindég megtorló hatóságként fellépô rendôrök és a sovén hivatalnokok viszont hosszú évtizedek óta folyamatosan belerondítanak a román nép iránt érzett keresetlen rokonszenvünkbe, ôsi kultúrája, felbecsülhetetlen értékei iránti tiszteletünkbe – végsô soron: önzetlen, testvéri szeretetünkbe...

Kell ez a románnak? Kell ez akárkinek?

Sóspuskát a "csomagtartótokba". Milicista- pilicisták!

A Magyar Professzorok Világtanácsa

Ma a világ különbözô országaiban 2100 magyar egyetemi tanár él, a felmérések szerint 1300- an magyarországi egyetemeken és fôiskolákon, 800-an pedig a határokon túl az öt kontinens közel 40 országában fejtik ki tevékenységüket.

Együttmûködésük megteremtését Kecskés Mihály egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia Szabolcs-Szatmár Megyei Tudományos Testületének elnöke kezdeményezte az 1997 januárjában tartott elnökségi ülésen. Ennek nyomán a hármas határszögben tevékenykedô testület 1997 novemberében Nyíregyházán megszervezte a Magyar Professzorok Elsô Találkozóját, amit még abban az évben a Magyar Professzorok Elsô Világtalálkozója követett.

– Mi volt a szervezô munka célja ? – kérdeztük Kecskés professzortól a marosvásárhelyi Sapientia egyetemen tartott világtalálkozó alkalmából.

– A két elsô rendezvényen az volt a szándékunk, hogy nyilvántartásba vegyük a magyar professzorokat, fórumot teremtsünk az együttmûködésükre, s ezáltal felmérjük a felsôoktatás és tudományos kutatás problémáit, majd a következtetések nyomán ajánlásokat tegyünk a magyar kormánynak. Az együttmûködés rendszeresítése és folyamatossá tétele érdekében határoztuk el a Magyar Professzorok Világtanácsának a megalakítását.

A Magyar Tudományos Akadémia védnöksége alatt megtartott világtalálkozón 17 országból 300 professzor vett részt, akik az alapszabály-tervezet megvitatását követôen a Világtanács díszelnökének Oláh György Nobel- díjas akadémikust választották.

– A Világtanács élére pedig Kecskés Mihály professzort, akit arra kértünk, hogy a megalakulást követôen megfogalmazott feladatokat ismertesse.

– A magyar ifjúságot akarjuk szolgálni azzal, hogy ernyôként összefogjuk a magyar szellemi tôke jelentôs részét képviselô egyetemi tanárokat (függetlenül attól, hogy aktív, nyugdíjas, címzetes kutató vagy vendégprofesszor), akik számára fórumot biztosítunk a felsôoktatás (oktatás) és tudományos kutatás terén való folyamatos együttmûködésre. Ezzel a nemzet felemelkedését szeretnénk elôsegíteni.

Elsôdleges feladatunknak (a professzorok szakmai tevékenységének és elérhetôségi adatainak regisztrálásával) egy adatbank létesítését tekintettük, hogy a következôkben elôsegíthessük a magyar felsôoktatás és tudományos kutatás színvonalának megerôsítését és fejlesztését célzó kapcsolatokat. A felsôoktatás és tudományos kutatás problémáinak felmérése nyomán levont következtetések alapján megfogalmazott ajánlásokat a kormány elé terjesztjük az oktatás és kutatás mindenkori helyzetének javítása érdekében. Együttmûködési tevékenységünk eredményeit folyamatosan visszacsatoljuk a tudományos, egyetemi illetve gazdasági életbe és figyelemmel kísérjük annak érvényesülését.

– Említette, hogy tevékenységükkel az ifjúságot kívánják szolgálni. Valószínû, hogy a megbeszélések során az elvándorlás kérdése is szóba kerül, ami már nem csak a határon túli területeket érinti, hanem Magyarországot is. E jelenséggel kapcsolatosan milyen álláspontot képvisel a professzorok testülete?

– Hosszú idô után most nyílt igazán lehetôség arra, hogy akár a professzorok, vagy a fiatal végzettek elmehessenek szerte a világba, és közben megmaradjon a lehetôségük a visszatérésre. Hozzá kell tennem, hogy sok országban nagyon szívesen látják a jól képzett magyar szakembereket. Másik konkrét tapasztalatunk, hogy az eltávozók igyekeznek helytállni, és a lehetô legmagasabb szintû teljesítményt elérni. Akik elmennek, különbözô anyagi, szakmai és egyéb szempontokból teszik, a politika ma már ebben nem játszik szerepet. Számomra is legalább háromszor adatott meg a lehetôség, hogy távozzak, de hogy ki hogyan dönt, embere válogatja. Végleg elmenni nagyon nagy lépés. Ami a fiatalokat illeti, nekem az a véleményem, hogy menjenek, lássanak világot, szerezzenek tapasztalatokat, aztán meg térjenek vissza.

– Éppen azzal van a gond, hogy ez utóbbi nem történik meg, s példaként a marosvásárhelyi orvosi egyetem végzôseit említhetnénk, akiknek a többsége Magyarországra távozik, miközben itthon nincs, aki betöltse elsôsorban a vidéki állásokat.

– Magyarországon 30 százaléka "hiányzik" az orvosoknak, s a legjobban képzett, jó szolgálatot végzô gárda tagjai, akik kiválóan dolgoznak, 5-10 év múlva nyugdíjasok lesznek. Az utánpótlás gondot jelent, hisz Magyarországról Nyugatra mennek tovább a végzett orvosok. Meggondolkoztató az is, amikor Kárpátaljáról átjön 300 orvos, de valamennyien tovább akarnak menni. Van közöttük olyan is, hogy amikor azt mondja a beteg, zsibog valahol, nem érti, mirôl van szó. Véleményem szerint az elkövetkezô évek során a helyzet megállapodik, rendezôdni fog....

– Eredményesnek tekinthetô-e a világtanács eddigi munkája?

– Megítélés kérdése. Én azt látom, hogy betölti a fórum szerepét, lehetôvé teszi a kapcsolatok kialakítását a bárhol, bármilyen szakterüeten mûködô egyetemi tanárok és a máshol élô más területtel foglalkozó professzorok között. Ajánlásaink közül, amelyeket a világtalálkozók után nyújtunk be a kormánynak, beszámolhatok olyanokról, amelyekbôl törvény lett. Jelenleg a környezetvédelem és az informatika mellett kiemelt feladatunknak tekintjük az anyanyelv tisztaságának megôrzését. Erre azért kell annyira figyelnünk, mert magyar nyelvû disszertációkban gyakran elôfordulnak fél vagy egész sorok angol nyelven. A szakirodalomban egyeduralkodóvá váló angol nyelvnek a magyar szaknyelvbe való betörése ellen tennünk kell valamit. Ezzel kapcsolatosan az idén volt már egy találkozónk, s a jövôben egy nagyobb fórumot szentelünk ennek a kérdéskörnek.

– Mi a véleménye a felsôoktatás átalakítására vonatkozó bolognai elôírások bevezetésérôl a más hagyományokkal rendelkezô magyar felsôoktatásba?

– Bizonyos országok elzárkóznak ettôl, Magyarország, a jelek szerint, nem. Egyéni véleményem szerint nem biztos, hogy a késôbbiekben egyértelmû pozitív hatásról beszélhetünk. Úgy gondolom, hogy egy sor új dolgot vezetünk be, ami a késôbbiekben nem biztos, hogy egyértelmû sikerrel jár. Ilyen például az oktatás eltömegesítése is, hogy csak egy példát említsek....

– Miközben egyesek elismerik a Magyar Professzorok Világtanácsának szerepét, hallani ellenkezô véleményt is a testületrôl?

– Ez attól is függ, hogy ki mondja. Ha professzorról van szó, valami okból sértôdött ember lehet az illetô. Szeretném az elhangzottakhoz hozzátenni, hogy az MPV messzemenôen szorgalmazza, hogy a hazánkkal szomszédos országokban élô, a magyar oktatás és kutatás színvonalát kellôképpen reprezentáló magyar professzorok megfelelô fogadtatásban és elismerésben részesüljenek. Az országos célok elérésében értékeljük a segítségüket (a nyugati országokban mûködô egyetemi tanárokéval együtt) és igényt tartunk a közremûködésükre.

– Marosvásárhely után hol szervezik a következô világtalálkozót?

– Minden valószínûség szerint Pozsony lesz a helyszíne a két év múlva megrendezendô eseménynek.

A táborok, táborigazgatóság és az ifjúsági osztály összevonásából, a 2005-ös évi 753-as számú törvény értelmében idén júliusban jöttek létre a megyei ifjúsági igazgatóságok, amelyeknek tevékenységét az Országos Ifjúsági Hatóság irányítja. A Maros Megyei Ifjúsági Igazgatóság vezetôjévé szeptember elején Kakassy Blankát választották, ôt kérdeztük az újonnan létrejött intézményrôl, a jövôbeli tervekrôl, valamint a szeptember 21-én megrendezett ifjúsági civil szervezetek – igazgatóság találkozójáról.

Marosvásárhelyen a Victor Babes utca 11. szám alatt (telefonszám: 218-841) mûködô igazgatóság – a megyei tanfelügyelôséggel egy épületben – elsôdleges céljai közt az ifjúsági vagy fiataloknak szánt programokat szervezô civil szervezetekkel való hatékony kapcsolattartás, egy érvényes adatbázis kidolgozása. Az igazgatóság elsôsorban közvetítôként és társként segítene a nemkormányzati szervezetek pályázásánál. Az Országos Ifjúsági Hatóságnál különféle tevékenységre irányuló pályázatokat adhatnak le az érdekelt szervezetek, a lehetôségekrôl bôvebben a www.e- tineret.ro honlapon olvashatnak.

– A mi segítségünkkel több esélyük van a pályázóknak – hangsúlyozta Kakassy Blanka, ugyanis az igazgatóság ajánlása is számít a pályázáskor, de támogatást nyújtanak a pályázatírásban is. Emellett ha a civil szervezetek szállást igényelnek tevékenységeik lebonyolítására, az ifjúsági igazgatósághoz is fordulhatnak. Az intézmény székhelyének épületében – a 3-4. emeleten – 160 személyt tudnak elszállásolni, létezik egy gyûlésterem, de a tervek közt szerepel újabb konferenciatermek létrehozása is. A Victor Babes utcai épületet nemrég újították fel, a régi ablakokat termopanra cserélték, központifûtés-rendszerét is korszerûsítették. Az igazgatónô elmondása szerint anyagi erôforrásaikat elsôsorban a mûködô egységek jó körülményeinek biztosítására fordítanák, hogy minôségi elszállásolási lehetôségek álljanak a vendégek rendelkezésére. Az igazgatóság Szovátán két egységet is mûködtet: az egyik, az Alunis Szálloda melletti 45 férôhelyes vendégház, amelyben jó körülmények várják a kirándulókat, télen-nyáron egyaránt használható. Kakassy Blanka szerint viszont nem volt megfelelôképpen kihasználva, ezért ennek a forgalmát szeretnék dinamikusabbá tenni. Itt szemináriumok, konferenciák szervezésére is lehetôség nyílna. Egy másik szovátai épületkomplexum is az intézmény fennhatósága alá tartozik, itt akár kétszáz személyt is el tudnak szállásolni. Az egyik kisebb épület télen is várja a vendégeket – max. 36-ot – ezért itt már az idéntôl sítáborokat szeretnének rendezni kicsiknek-nagyoknak egyaránt, a civil szervezetek bevonásával. A nyári táborok változatosabbá tétele is az igazgató tervei közt szerepel – például kézmûvestevékenységek bevezetésével, hogy a gyerekek, fiatalok szívesen jöjjenek a táborokba, hogy keresettek legyenek. A laposnyai táborhelyet az idén már nem használták, az épületek régiek, felújításra szorulnak. A renoválásukról az igazgatóság tárgyalásokat folytat különféle szervezetekkel. Az igazgatóság ratosnyai tulajdona jelenleg munkásszállóként funkcionál.

A szerdán tetô alá hozott találkozón nyolc civil szervezet képviseltette magát. A tagok beszámoltak a szervezetek tevékenységi köreirôl, a felmerült problémákról, és kifejtették az igazgatósággal szembeni elvárásaikat, pályázási panaszaikat vagy pozitív élményeiket. Kakassy Blanka a felek közti kommunikáció hatékonyabbá tételét szem elôtt tartva hívta össze a szervezeteket.

Az Országos Ifjúsági Hatóság 2004 folyamán nagy átalakulásokon ment át. A felújult szervezet bemutatkozó karavánt szervez a közeljövôben, emellett a diákok benevezhetnek egy esszépályázatra is, melynek témája, hogy milyen egy ideális tábor.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Communitas Alapítvány pályázatot hirdet az ifjúság közéleti tevékenységének támogatásra, a Kisebbségi Tanács 2005. évi célalapjaiból. Csak 2005. október – december idôszakban sorra kerülô programok megvalósítására lehet pályázni

PÁLYÁZNI AZ ALÁBBI TÉMAKÖRÖKBEN LEHET:

• az ifjúsági szervezeti élet szempontjából hátrányos helyzetû régiókban, településeken tevékenykedô szervezetek által kezdeményezett programok támogatása;

• helyi, területi és regionális szintû képzések, konferenciák szervezése felkészült szakértôk bevonásával;

• ifjúsági szervezetek internet- hozzáférésének résztámogatása;

• vidéken vagy szórványban mûködô ifjúsági szervezetek programjainak támogatása;

feltételek: csak községekben, falvakban, illetve olyan szórvány településeken mûködô szervezetek pályázhatnak, amelyekben a magyarság számaránya 20% alatti.

• középiskolás szervezetek kisebb programjainak, kezdeményezéseinek támogatása (ebben az esetben a felsô határ 1.000.000 lej). Egy diákszervezet legtöbb három pályázatot nyújthat be egy évben. Ez a témakör esetében a pályázati kiírás folyamatos.

ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

o A pályázatok benyújtása csakis erre a célra kiállított formanyomtatványokon, azaz pályázati ûrlapokon történhet, amelyek letölthetôk az RMDSZ honlapjáról (www.rmdsz.ro) vagy beszerezhetôk a Communitas Alapítvány titkárságán (hétfôn és csütörtökön 11-17 óra között), az RMDSZ területi szervezeteinél, illetve kérhetôk e-mailen, a communitas@rmdsz.ro címen.

o A pályázat leadásának határideje 2005. október 10. (postabélyegzô dátuma). A pályázatot EGY PÉLDÁNYBAN a következô címre kérjük eljuttatni:

Fundatia Communitas
(Ifjúsági Szaktestület)

400489 Cluj-Napoca,
str. Republicii nr. 60., jud. Cluj

o A borítékra ne felejtsék el feltüntetni, melyik szaktestülethez pályáznak!

o A pályázatok beküldése csakis ajánlott levél, prioripost vagy valamely gyorsposta-szolgálat révén történhet. A titkárság a személyesen behozott pályázatokat a határidô napján du. 2 óráig fogadja.

o Pályázatot sem faxon, sem e-mailen nem fogadunk el!

o Minden pályázót postán értesítünk a támogatási kérelmére vonatkozó döntésrôl.

o Kedvezô döntés esetén a megítélt összegrôl, a felhasználás és az elszámolás módozatairól a pályázót külön értesítjük.

o A program lefutásától számított 45 napon belül a pályázónak kötelezô elszámolnia a támogatás felhasználásáról. Ellenkezô esetben a lebonyolítónak joga van megvonni a támogatást.

o A formai hibás pályázatok iktatásra kerülnek, de nem képezik tartalmi elbírálás tárgyát.

Formai hibának tekintendôk a következôk:

* a pályázati program nem sorolható be a kiírásban szereplô kategóriák egyikébe sem;

* a negyedik pont esetében a pályázó szervezet nem teljesíti a kért feltételeket;

* a pályázati ûrlap nincs két különbözô személy által aláírva;

* a pályázati ûrlap nincs eredeti pecsét által hitelesítve (jogi személy esetén);

* a pályázat határidô után érkezik be;

* nincs részletes költségvetés mellékelve;

* az ajánló személy nem írja alá az ûrlapot, vagy nincs ajánlás csatolva a pályázathoz;

* a program nem 2005. október – december között kerül megvalósításra;

* az ûrlap hiányosan van kitöltve.

További információkért forduljanak a Communitas Alapítvány titkárságának munkatársaihoz: Gyárfás Zsuzsánna – programfelelôs, Bordás Szabolcs – titkár.

A Kardiológiai (Szív) Világszövetség szeptember utolsó vasárnapját – idén szeptember 25-ét – a szív világnapjává nyilvánította, amelyet elsô alkalommal 2000-ben ünnepeltek meg.

E napon minden olyan országban igyekeznek fölhívni a figyelmet a megelôzés fontosságára, társadalmi jelentôségére, arra a fizikai, lelki és gazdasági teherre, amit a betegség az egyénre és az egész országra ró. Számos rendezvényen propagálják a szívet kímélô egészséges életmódot, mérik a vérnyomást és a koleszterinszintet. Az idei világnap jelmondata az "Egészséges testsúly, egészséges alak" volt, amely azt próbálja tudatosítani, hogy aki törôdik súlyával és alakja megôrzésével, az csökkenti a szívbetegségek és az agyvérzés kialakulásának veszélyét.

A teljes értékû élethez nemtôl és kortól függetlenül létfontosságú az egészséges szív. Ahogy a világnap mottója fogalmaz: "A szív egy életre szól". Ez a vérkeringés központjában elhelyezkedô, alig 300 grammos izmos pumpa óriási mennyiségû energiát használ fel, szakadatlan mûködése biztosítja a test különbözô részeinek vérellátását. Percenként 60-80-szor, óránként négy-ötezerszer ver, naponta 7200 liter vért mozgat meg, s hatvan év alatt összehúzódásainak száma 189 216-szor 10 a kilencediken. Bármennyire erôsnek tûnik azonban, a szív állandóan ki van téve a genetikai és biológiai tényezôk mellett a külsô tényezôk káros hatásának is, amilyen a helytelen, állati zsiradékokban gazdag táplálkozás, a mozgáshiány, a stressz, a túlzott alkohol- és kávéfogyasztás. A szívrohamok mintegy kétharmadát a magas koleszterinszint és a dohányzás okozza.

A koszorúér-betegség és az agyi érkatasztrófák a világon évente mintegy 15 millió ember halálát követelik. Ez az iparilag fejlett országokban a halálozási lista elsô helyét jelenti a mortalitás 30 százalékával, a közép- és kelet-európai régióban ez az arány 50 százalék fölött van, és különösen magas a fiatal férfiak infarktus- halálozásának aránya. A szív- és érrendszeri betegségek nem csak a férfiak körében, nem csupán idôs korban szedik áldozataikat, hanem a nôk között is ezek okozzák a legtöbb rokkantságot és halált. Talán meglepô adat: a hölgyeknek nyolcszorta nagyobb esélye van arra, hogy szívinfarktus vagy szélütés következtében fejezzék be életüket, mint arra, hogy emlôrákban, petefészek-daganatban haljanak meg.

Jelentôs változást csak a megelôzés eredményességének fokozása, az életmódváltás hozhat. Azok a nemdohányzók, akik rendszeresen esznek gyümölcsöt, hetente háromszor testmozgást is végeznek, és megisznak naponta egy kevés alkoholt, 80 százalékkal csökkentik annak az esélyét, hogy szívroham érheti ôket.

Szívroham esetén az újraélesztés egyetlen módja a szív idôben történô elektromos sokkolása, az úgynevezett defibrilláció. A technika fejlôdése lehetôvé tette olyan kis méretû, automata mûködésû defibrillátorok kifejlesztését, amelyet az orvosokon, illetve szakembereken kívül a laikusok is használhatnak. Az elsôsegélynyújtás keretében alkalmazott újra&eacu