Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Mély reformot (reforma profunda) képzelek el, olyant, amelyért a liberálisok sok éve harcolnak. Ez volt a fô téma egyébként, amelyet a Nemzeti Liberális Párt küldöttsége felvetett Traian Basescunak is – nyilatkozta a múlt hét végén Eugen Nicolaescu. A nemrég egészségügyi miniszterré kinevezett képviselô azt is elmondta, hogy a PNL több mint három éve harcol egy "profi és hatékony politikai osztályért", és ilyen értelemben be is nyújtott egy törvénytervezetet, amelyben névre szóló szavazást szorgalmaz. Mi több, 2003-ban a liberálisok megpróbálták bevinni az új alkotmányba a parlamenti képviselôk politikai migrációjának a betiltását, de sikertelenül, mert, mint kiderült, akkor a PSD volt többségben, és hallani sem akart róla.

A miniszter kijelentette, hogy pártja nem mond le ezekrôl az elvekrôl, és "következetesen" fog harcolni, hogy bevezessék a politikai rendszerbe. Ezt pedig "egy minél hatékonyabb választási kódexben" képzeli el. Az ügyben még áprilisban kérték a parlament két házát, hozzanak létre egy "speciális parlamenti bizottságot", amelynek a célja az összes tervezet harmonizálása lenne, ebbôl pedig egy olyan választási kódex születhet, amelyben – a román törvényhozásban elsô ízben – benne foglaltatnék a jövendô európai parlamenti képviselôk megválasztása is.

Miután ilyen jól "megoldotta" a politikai osztály reformját, rátért a politikusok felelôsségére. Mint mondta, a politikus felelôs egyfelôl azokkal szemben, akik rájuk adták a voksukat, másfelôl annak a politikai szisztémnek tartozik felelôsséggel, amely belôle politikust csinált. Ezért a PNL újabb törvénytervezetet tett le a képviselôházba a nyílt szavazásról. Ez azt jelenti, hogy minden törvénytervezet megszavazásakor tudni lehet majd, melyik képviselô hogyan szavazott. Ráadásul az egész felkerül a parlament honlapjára, s "minden állampolgár" megtudhatja, hogyan szavazott az a képviselô/szenátor, akire a voksát adta. Ezt a "gesztust" a felelôsségtudat és a transzparencia újabb jelének nevezte. Basescu legújabb vesszôparipájáról, az egykamarás parlamentrôl úgy vélte, nem oldja meg a problémát. Nem csökken(né)nek a kiadások, ami miatt a közvélemény – jogosan – háborog. Ehelyett a képviselôk/szenátorok számát csökkentené 15%-kal, illetve a kiadásokat a felére. A megoldás számára kézenfekvô: ugyanis mivel elkészült, úgymond, a szenátus, "jövôre ennyivel is kevesebb lesz a probléma".

Szép dolog, hogy a liberálisokba ennyi "felelôsségérzet" szorult. Ám tirádája közben a miniszternek eszébe sem jutott említést tenni, hogy egy nappal korábban Dobrudzsát elsöpörte az áradat, vagy hogy az ország többi részét korábban sújtó árvizek után még mindig sátrakban vagy isten tudja hol húzzák meg magukat a szerencsétlen emberek. Akik azonban bizonyára érdeklôdéssel fogják követni az interneten a parlamenti szavazások eredményét. Ha pedig a parlament kiadásait azzal látja csökkenni, hogy jövôre nem kell folytatni az építkezést, akkor megvan a véleményünk a "mély" liberális reformról.

A Petrom kedden 3 baniig terjedô összegekkel csökkenti kedden a benzinek és a Super Euro Diesel gázolaj literenkénti árát, tájékoztat közleményében a kôolajipari társaság.

Az Eco Premium benzin literenkénti ára 3,52 lej lesz, az ólommentes Premium benziné 3,49 lej.

A Top Premium 99+ benzin maximális ára 3,82 lej lesz, a Super Euro Diesel gázolajé 3,30 lej. Nem módosul az Euro Diesel gázolaj jelenlegi 3,23 lejes literenkénti ára, az autógáz is az eddigi áron lesz megvásárolható.

Az új üzemanyagárak a kôolaj világpiaci árának ingadozását követik. A Petrom töltôállomásai a helyi piaci körülmények és a versenykörnyezet függvényében állapítják meg áraikat.

Szeptember 22-24-én Szováta volt a helyszíne a XV. endourológiai szimpóziumnak, amelyen közel 200 urológus szakorvos és gyakornok orvos volt jelen az ország minden nagyobb központjából.

A rendezvény érdekessége, hogy a résztvevôk képernyôn követhették a neves kollégáik által a marosvásárhelyi szakklinikán végzett endourológai mûtéteket, amelyekrôl azonnal véleményt is nyilváníthattak.

A szimpózium munkálatait Boja M. Radu egyetemi tanár nyitotta meg, aki az urológiai klinikán dolgozó kollégáinak mondott köszönetet. A redezvényt üdvözölte Nagy Örs professzor, a MOGYE prorektora, Morariu Silviu közegészségügyi igazgató és Péter Ferenc, Szováta polgármestere. Radu Constantin professzor, az egyesület elnökének szavait, aki többek között a kezdetekre utalt vissza és a marosvásárhelyi urológiai klinika hagyományait is méltatta, bukaresti kollégája tolmácsolta.

– Az 1990-es változások után a Marosvásárhelyi Urológiai Klinika kezdeményezésére szerveztük meg országos szinten elôször az I. endourológia-szimpóziumot, amely a mûtétek egyenes, élô adásban történô közvetítését jelentette egy olyan auditóriumnak, amely akkoriban még csak hallott az endoszkóppal a belsô üreges szerveken keresztül végzett beavatkozásokról. Mivel ez a rendezvény nagy sikernek örvendett, ma már a 15.-nél tartunk. 2000-ben szintén mi szerveztük a tizediket, amelyen már a laparoszkópos (lyuksebészeti) mûtéteket is bevezettük. Mai rendezvényünkre külföldi vendégeket is várunk a bukaresti, kolozsvári, nagyváradi professzorok mellett. A résztvevôk 14 mûtétet láthatnak, s az orvosoknak kérdéseket lehet feltenni – tájékoztatott dr. Schwartz László urológus fôorvos a szervezôk nevében.

Pénteken este a rendezvényre ellátogatott Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter, aki az ágazatban tervezett változásokról beszélt, és arról biztosította a jelenlevôket, hogy a közeljövôben korszerû urológiai ellátás feltételei adottak lesznek.

Ha létezik olyan, hogy irodalmi évad, akkor az a Látó folyóiratnál minden bizonnyal elkezdôdött szombat délután, hiszen 2005 ôszén elôször "hívták össze" a Látó Irodalmi Színpadát. Az est hagyományos recept szerint zajlott és zajlik, vannak házigazdák és minden esetben van egy vendég is, akivel az elôbbiek beszélgetnek. A szombati rendezvényre András Sándort hívták meg az irodalmi folyóirat szerkesztôi. A nálunk kevéssé ismert József Attila-díjas költôvel, esszéíróval, mûfordítóval, szerkesztôvel és egyetemi tanárral Gálfalvi György társalgott: családiasság, közvetlenség és humor határozta meg az est hangulatát. A meghívott elmondta: 1934-ben született Budapesten és az ötvenes évek derekán hagyta el Magyarországot. Utazásairól, kényszerû távozásáról mesélt, a névváltoztatás okairól, miszerint Sándor Andrásból András Sándorrá vált, az ötvenes évek Szegedjének hangulatáról, az egyetemi bohémévekrôl és kedves kocsmákról, többek között a Béke Tanszék elnevezésû lokálról. 1956-ban külföldre utazott, majd a közismert politikai viszonyok miatt ott kellett maradnia, így oxfordi évek következtek, késôbb germanista professzorrá vált, úszómester volt Amerikában, háromszor hajózta át az óceánt, elôször az akkor még meglévô Queen Elizabeth-en. Éjszakánként sonkát csomagolt egy gyárban, közben pedig megírta doktori dolgozatának fejezeteit. Nem bírta az angliai teleket, azért ment Kaliforniába, de közben megállapodott egy barátnál Jamaicában. Kaliforniában öt évet élt, ez után alapították meg barátaival a Washingtonban kiadott, késôbb legendássá vált Arkánum címû folyóiratot, amely elméletileg félévente jelent volna meg, gyakorlatilag ritkábban, mert a szerkesztôk és szerzôk saját zsebbôl finanszírozták a megjelentetést. Összesen 12 száma készült el és jelent meg. Mint mondta, híressé vált, mert hófehér lapra nyomtatták, akkoriban pedig nagyon rossz minôségû papírok voltak kaphatók Kelet- Európában (és mert természetesen minôségi volt a "bennvaló"). Az Arkánum meglepôen új, igen kritikus hanggal jelentkezett a nyugat- európai (amerikai) magyar irodalmi életben, törzsolvasói és törzskritikusai voltak, a lap több estet szervezett New Yorkban, Torontóban. Érdekesnek, néha dühítônek találták. Ennek ellenére a közolvasó nemigen tudott létezésérôl, irodalmi körökben annál ismertebb volt a kiadvány, elsôsorban merész hangú, néha kimondottan vad recenziói révén – mesélte az egykori szerkesztô, aki az igencsak jó hangulatú est végén saját verseibôl olvasott fel, nagy tetszésnyilvánítás közepette.

Szeptember 20-án a Nagy-Britanniában bejegyzett Mihai Eminescu Trust együttmûködési szerzôdést írt alá a megyei környezetvédelmi ügynökséggel. A külföldi alapítvány 16500 euróval támogatja a segesvári régió bekapcsolását a Natura 2000 táj- és környezetvédelmi programba.

Mint ismeretes, a The Mihai Eminescu Trust volt az az alapítvány, amelyet Károly herceg brit trónörökös is támogatott, s mely célul tûzte ki Segesvár és a volt szász települések épített örökségének védelmét, ugyanakkor hevesen ellenezte a Drakula Park megépítését a város melletti Breite-tisztáson. A civil szervezet végül is elérte, hogy a terveket Bukarestbe költöztessék. Akkor tett ígéretének tesznek eleget azáltal, hogy a környezetvédelmi hatósággal kötött szerzôdés értelmében támogatják a Segesvár – Nagy-Küküllô régió természetvédelmi területté nyilvánítását. A környezetvédelmi hivatal szakemberei korábban már végeztek kutatásokat a vidéken és több természetvédelmi területet azonosítottak, köztük az említett tisztást, ahol több százéves tölgy is található. Az új egyezmény alapján a Natura 2000 program alapján Segesvár – Kôhalom – Szászágota és Erzsébetváros környékén mintegy 75.000 hektárt szeretnének ökológiailag védetté nyilvánítani. Errôl azonban egy tudományos dokumentációt kell készíteni, amit terepkutatások elôznek meg. A Mihai Eminescu Trust az említett projekt kivitelezését 16.500 euróval támogatja és a 2005. szeptember 15. és 2006. szeptember 16. közötti idôszakra partnerséget vállalt a terv gyakorlatba ültetésében, ami azt jelenti, hogy szakemberek és újabb pénzügyi források felkutatásában is segédkezik a szervezet. A tervet készítô és kivitelezô környezetvédelmi hivatal szabad kezet kapott a munka végzésére – tájékoztatott Gabriela Boca mérnök, a megyei környezetvédelmi hivatal szintéziskészítô és monitorizáló, valamint koordináló osztályának vezetôje.

A minap adtuk hírül, hogy leomlik a vásárhelyi vár. Kissé dramatikus ez így? Jó. Akkor úgy is fogalmazhatnánk, hogy leomlik a vár egy része. Mivel azonban a vár épületegyüttesét teljes egészében nyilvánították mûemléknek jótét lelkek, a megfogalmazás kérdése ez esetben mellékes. Arról van szó, hogy két-három hete a várbeli egykori osztrák katonai istálló tetôzete beomlott, jókora lyuk tátong a fedélen, szabadon beesik az esô és hasonlók. Ami különösen szomorú az ügyben, hogy a több száz éves épület Erdélyben egyedülálló és annyira eredeti állapotban maradt meg, hogy még fém ablaktáblái is eredetiek. És ez még csak a depresszió kezdete, ugyanis a tetôomlás, valamint az ahhoz elvezetô jelenlegi állapot oka: az elhanyagolás, mellôzés. Évek óta egy ujjal hozzá nem nyúltak a lassan, de biztosan elrohadó épülethez, és amint az gyanítható – szándékosan. Hiszen bizonyos városgazda szájából el- elhangzott, miszerint nem akarja ott látni az istállót, mert mást tervez a helyére. Nos, az épület valóban ronda látvány. Ha csupán állapotát szemléljük, e kijelentéseken nem is csodálkozhatunk. Az illetô azonban, úgy látszik, egy jelentéktelen dolgot "elfelejtett". Azt, hogy – bármennyire is szeretné – a vár nem az övé. Hanem a városé. Lehet, nem is tudnak odafönt az említett egyediségrôl, értékrôl. Lehet, tudnak, csak éppen nem érdekli ôket. Lehet, annyira nem érdekli, hogy addig akarják hanyagolni, ameddig le nem omlik, hogy új büfésátrakat, majomparádét és hasonlókat húzzanak a helyére egy-egy jól sikerült Vásárhelyi Napok után. Az értékmentôk azonban nem tétlenkednek. Mint azt az ásatásokat végzô marosvásárhelyi régészektôl megtudtuk, amennyiben rövid idôn belül semmi sem történik, feljelentik a polgármesteri hivatalt a mûemlék épület szándékos elhanyagolásának vádjával. Nagyon jól teszik, hiszen ez az utolsó csepp ama bizonyos pohárban! Mert a szóban forgó(k)nak rá kellene már ébredniük több év demagógia után, hogy nem ôk a város kiskirályi hajlamú, teljhatalmú urai, akik kedvük szerint rendelkezhetnek egy egyedülálló, több száz éves mûemlék épület sorsa fölött. Mindezek mellett az eset, mondhatni, tipikus. Valaki jön valahonnan, elhelyezkedik, majd minden háttérismeret, lokálpatriotizmus nélkül, személyi ízlése szerint rendelkezni kezd, épít vagy éppenséggel elhanyagol. Ami pedig különösen szomorú, hogy mindezt egyesek természetesnek veszik. A kettesek pedig nagy kárát látják. A kettesek ez esetben mi vagyunk, a város lakossága...

Elmaradt az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) megbékélési tárgyalása szombaton Beregszászon, mert a KMKSZ küldöttsége nem jelent meg az UMDSZ által javasolt megbeszélés helyszínén.

Az elmaradt tárgyalás kapcsán az UMDSZ tárgyalóküldöttségét vezetô Gajdos István elnök, parlamenti képviselô nyilatkozatot adott ki és juttatott el az MTI-hez, amelyben megállapítja, hogy az UMDSZ még 2005. július 21-én fordult levélben a KMKSZ elnökségéhez, javasolva, hogy néhai Fodó Sándor, mindkét szövetség elsô elnöke politikai végakaratának megvalósítása érdekében kezdjenek tárgyalásokat a két szervezet közötti ellentétek felszámolása és a kárpátaljai magyarság érdekeinek markánsabb megjelenítése érdekében.

Az UMDSZ a maga részérôl a következô témákat javasolta tárgyalási alapul: az 1944-1945- ben elhurcoltak rehabilitációjáról szóló törvénytervezet, az Ukrajna területi- közigazgatási berendezkedésérôl szóló törvénytervezet, a kisebbségi törvénytervezet, az ukrajnai magyar internet-rendszer közös kiépítése, az esetleges választási együttmûködés – írja Gajdos.

Sajnálatos módon azonban – folytatódik a politikus nyilatkozata – megkeresésünkre sem szóban, sem pedig írásban nem kaptunk konkrét választ, bár a KMKSZ központi hivatala tájékoztatott bennünket, hogy levelünket megkapta, s azzal a szervezet egyik következô vezetô testületi ülése fog érdemben foglalkozni. Noha tudomásunk szerint erre nem került sor, küldöttségünk ígéretéhez híven megjelent a megadott idôben és helyszínen, ám a KMKSZ küldöttsége nem érkezett meg – állapítja meg az UMDSZ elnöke.

Nyilatkozata szerint a kulturális szövetség magatartása érthetetlen és felháborító, s az UMDSZ megítélése szerint a kárpátaljai magyarság érdekei ellen irányul. Távolmaradásukkal egyértelmûvé tették: számukra testidegen minden olyan elképzelés, amely a magyarságunk érdekeit szolgálná, tevékenységük mind inkább az olcsó populizmusra, a magyarságért tenni tudó és tenni akaró személyek, intézmények lejáratására épül – írja Gajdos.

Noha továbbra is nyitottak maradunk a párbeszédre, az együttmûködés híján minden, a kárpátaljai magyarságot érô esetleges kudarcért a felelôsséget a továbbiakban a KMKSZ vezetôire hárítjuk – zárja nyilatkozatát az UMDSZ elnöke.

Az Egyesült Államok megítélése már alig lehet rosszabb a muzulmán világban egy amerikai bizottsági jelentés szerint, amelyet a The Washington Post ismertetett hét végi számában.

A bizottságot a kongresszus hozta létre tavaly azzal a feladattal, hogy tanácsokkal szolgáljon az amerikai külügyminisztériumnak az Egyesült Államok nemzetközi arculat-építésében. A kérdéskörrel foglalkozó államtitkár- helyettesi posztot nemrég George Bush amerikai elnök egyik Texasból ismert bizalmasára és tanácsadójára, Karen Hughes-ra bízták. Az államtitkár-helyettes vasárnap a közel-keleti térségbe utazott, hogy személyes tapasztalatokat gyûjtsön és "odafigyeljen az emberekre". A bizottság jelentésébôl ítélve nem lesz könnyû dolga. A felmérések tanúsága szerint Egyiptom, Marokkó és Szaúd-Arábia lakosságának jelentôs többsége nagyobb veszélyt lát a világra nézve George Bush amerikai elnök személyében, mint Oszama bin-Ladenben, az al-Kaida terrorhálózat vezérében. A világ kiterjedt részein az Egyesült Államokat "reménysugár helyett inkább veszélyes erônek tekintik, amellyel szembe kell szállni".

A jelentést nem hozták nyilvánosságra, a lap azonban részleteket közöl belôle. A múlt évben szakértôi csoport járt a közel-keleti térségben, és megállapította, hogy az emberek mély és tartós haragot táplálnak az Egyesült Államok politikájával szemben. A bizottság ajánlásai között szerepel, hogy fordítsanak több pénzt és figyelmet az amerikai kultúra és eszmék terjesztésére.

Hughes helyettesének Dina Powellt nevezték ki, aki Egyiptomban született, és folyékonyan beszél arabul.

(MTI) – A brit és az ír kormány hétfôn megkapta azt a hivatalos jelentést, amely az északír britellenes katolikus mozgalom legnagyobb radikális milíciája, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) fegyverzetének leszerelését tanúsítja.

A hétfôi londoni bejelentés szerint John de Chastelain nyugalmazott kanadai tábornok, az északír félkatonai szervezetek leszerelését ellenôrzô nemzetközi bizottság elnöke nyújtotta át a brit és az ír kormánynak az IRA-fegyverek használaton kívül helyezésérôl szóló hivatalos igazoló jelentést.

Kérdéses ugyanakkor, hogy a britpárti protestáns unionista szervezetek elfogadják-e hitelesnek a történelmi bejelentést, mivel az elôzetes értesülések szerint a leszerelés folyamatáról nem készült fotódokumentáció, a fegyverek hatályon kívül helyezését csak két hivatalos tanú igazolja. Az ír sziget megosztása óta ez az elsô eset arra, hogy valamely katolikus milícia önként beszolgáltatja fegyvereit. A köztársasági mozgalom legnagyobb radikális csoportja ugyanakkor fenntartja, hogy a leszerelés nem azonos a vereség beismerésével.

Az IRA már tavaly felajánlotta az érdemi leszerelést, és ennek alapján tavaly ôsszel már majdnem sikerült történelmi áttörést elérni az észak- írországi rendezésben, de a protestáns oldal mind újabb követelései miatt végül nem jött létre egyezség a rendezési folyamat újjáélesztésérôl. A fô követelés, amelyen az akkori kezdeményezés végül megbukott, éppen az volt, hogy a katolikus milícia fegyvereinek beszolgáltatásáról készüljön hiteles fotódokumentáció; ezt a katolikus oldal annak idején megalázónak minôsítette és elvetette.

Az IRA idén februárban aztán vissza is vonta egyoldalú leszerelési ajánlatát, elsôsorban azért, mert – többszöri cáfolata ellenére – az északír tartomány rendôrfônöke, valamint a brit és az ír kormány is a karácsony elôtti példátlan belfasti bankrablás tettesének nevezte a katolikus fegyveres csoportot. Az IRA azonban a vádak és az unionisták ismétlôdô provokációi ellenére júliusban hivatalosan bejelentette, hogy 30 évi erôszak után felhagy a fegyveres harccal, és demokratikus eszközökkel küzd tovább az ír sziget egyesítéséért. John de Chastelain tábornok és stábja szeptember eleje óta kísérte figyelemmel a bejelentést követô leszerelési folyamatot.

Ha a leszerelést az unionista oldal hitelesnek fogadja el, megkezdôdhet a befagyasztott északír önkormányzatiság újjáélesztése. Az 1998-as nagypénteki megállapodásban életre hívott ulsteri önrendelkezés intézményrendszere 2002 novembere óta ismét nem mûködik, miután a protestáns-katolikus viszály kezelhetetlenné válása miatt a brit kormány akkor újból magához vonta Észak-Írország irányítását.

(MTI) – Rossz útra térhet Harry és William herceg, ha túl sok pénz húzza a zsebüket – aggódik a brit királyi család némely tagja.

Károly wales-i herceg kisebbik fia 20. születésnapja alkalmából hozzájutott annak 4, 9 millió fontos összegnek a feléhez, amelyet dédnagyanyja, Erzsébet anyakirályné hagyott rá. Harry vagyonát így 28 millió fontra becsülik, mert anyja, Lady Diana után már örökölt 13 milliót, II. Erzsébet királynôtôl is kapott kompenzációt amiatt, hogy nem ô, hanem bátyja, Vilmos lesz majd egyszer a király. És maga Károly is tartalékol fiai számára állítólag 15 millió fontot, de mindenesetre Károly halála után a két fiú jelentôsebb részhez juthat a brit uralkodó család állítólag mesés vagyonából.

Az apa fél attól, hogy miután fiának ennyi pénz áll a rendelkezésére, letérhet az egyenes útról, otthagyhatja a sandhursti katonai akadémiát, ahol jelenleg tanul és közös életet kezdhet szerelmével, Chelsea Davyvel. Ez a perspektíva megrémíti nagyanyját is, annál is inkább, mert a lány apja üzleti kapcsolatban áll Robert Mugabe zimbabwei diktátorral. Ám Harry állítja: a Sandhurst katonai akadémián töltött elsô éve alatt "lényegesen felnôttebbé vált". A királyi ház ismerôi arra is felhívták a figyelmet, hogy William herceg, aki jövôre egyetemi tanulmányai befejeztével követi bátyját, és a Sandhurst akadémián tanul tovább, jövendô trónörökösként amúgy is lényegesen kiegyensúlyozottabb – mutatott rá a Daily Mail címû brit lap.

Az El País címû spanyol újság viszont arról számolt be: az ifjú Harry herceg baráti körében is aggódnak: úgy vélik, hogy azoknak a gazdag és semmittevô dél-afrikai fiataloknak a befolyása alá kerülhet, akikkel a Dél-Afrikai Köztársaságban tanuló szerelme révén ismerkedett meg. Úgy tudják, hogy Harry és Chelsea meg akarja vásárolni kedvenc szórakozóhelyét, a fokvárosi All Bar Bone-t, ahol elôször táncolt egymással.

Végéhez közelednek az útfelújítási munkálatok a Szováta–Balavásár szakaszon is. Miután tavaly, a Balavásár–Csíkszereda közötti út bizonyos részeken már-már járhatatlanná vált, az RMDSZ részérôl Borbély László és Kerekes Károly parlamenti képviselôk szorgalmazták a javítási munkálatok mielôbbi megkezdését. Pénz híján erre csupán idén kerülhetett sor, amikor a közmunkaügyi és területfejlesztési miniszterré kinevezett Borbély László közbenjárására sikerült elôteremteni a szükséges összegeket. A szóban forgó, a turizmus szempontjából különösképpen fontos út felújításának költségei a miniszter szerint közel másfél ezer milliárd lejre rúgnak.

A Bucsin–Parajd útszakasz tegnapra tervezett ünnepélyes átadását az árvizek okozta súlyos problémák miatt mintegy 2-3 héttel elhalasztották – nyilatkozta a Népújságnak Borbély László. Hozzátette, az átadási ünnepség elmaradása nem befolyásolja a forgalmat, hiszen az út készen van, a kivitelezô bákói cég rekordidô alatt végezte el a minôségi munkát. Csak a Bucsin tetô – Parajd szakasz mintegy 500 milliárd (régi) lejbe került. Borbély László kérdésünkre kijelentette, hogy a Szováta és Balavásár közötti út felújítása is folyamatban van, a kivitelezô cég legkésôbb holnapra befejezi a második aszfaltréteg lefektetését, és két- három héten belül a koptatóréteg is rákerül az útra. A Szováta–Balavásár út javításával párhuzamosan elkezdték a Csíkszereda és Székely-udvarhely közötti szakasz felújítását is, a munkálatokkal mintegy 15 kilométert haladtak. A Csíkszereda és Balavásár közötti 130 kilométeres út felújításának költségei elérhetik az 1400 milliárd lejt, ám mivel a miniszter szerint "ezt vállalták idénre", a súlyos árvízkárok ellenére a pénzt is elôteremtik a szállításügyi minisztérium alapjaiból illetve a kormány tartalékalapjából.

Borbély László a Népújság kérdésére elmondta, hogy a 415 kilométer hosszúságú észak-erdélyi autópálya ügyében még mindig tárgyalások folynak a szállításügyi minisztérium és az amerikai kivitelezô, a Bechtel képviselôi között, a munkálatokkal pedig egyelôre leálltak. A miniszter szerint a szerzôdésben 2-3 tisztázni való kérdés szerepel, amelyek fôként az elôleg kifizetésével kapcsolatosak. A tárgyalófeleknek a hónap végéig kell dûlôre jutniuk, ezt követôen folytatódhatnak az építési munkálatok. A kormány jelenleg mintegy 80 millió euróval adós a Bechtelnek, az összeg törlesztésére 100 millió eurós kölcsönt vett fel, a hitelszerzôdést egy héten belül aláírják.

Az Európai Szocialista Párt (ESZP) elnöksége nyilatkozatban adott hangot aggodalmának a romániai politikai helyzet miatt. Az elnökség felkéri Traian Basescu elnököt és Calin Popescu Tariceanu kormányfôt, hogy mindenekelôtt az ország reális gondjaira figyeljenek és biztosítsák az európai uniós feltételek betartását.

A közlemény szerint a nehéz gazdasági, politikai, szociális helyzet ellenére a román hatalom értelmetlen harcot folytat az Alkotmánybírósággal és az ellenzékkel. A parlament két házának elnökét akarják leváltani és módosítani akarják a helyi közigazgatási törvényt is, hogy leválthassák a megyei tanácsok elnökeit.

Az ESZP elítéli a kormánypártokat, a Nemzeti Liberális Pártot és a Demokrata Pártot, mivel a folyamatos politikai bizonytalanság fenntartásával veszélyeztetik Románia EU-csatlakozását. Ugyanakkor kijelenti, a DA Szövetségnek be kell fejeznie a zaklatásokat és megfélemlítést, és a 2004-es helyhatósági választások eredményeinek megváltoztatására irányuló törekvéseket. Felkéri a kormánykoalíciót, tartsa tiszteletben a demokratikus és alkotmányos elveket, és folytasson hatékony párbeszédet az ellenzékkel.

Végül, olvasható az Európai Szocialista Párt elnöksége által kiadott nyilatkozatban, az ESZP üdvözli a PSD-nek az Európai Paktum megkötésére vonatkozó kezdeményezését, és arra biztatja a pártokat, csatlakozzanak, hogy ezzel is biztosítsák Romániának a 2007. január 1-jére esedékes uniós csatlakozáshoz szükséges politikai stabilitást, és megerôsítsék az európai partnereknek a romániai demokráciába vetett bizalmát.

Tatai-Tóth András magyar szocialista képviselô szerint a Székely Nemzeti Tanács kérését Románia EU-csatlakozási szerzôdésének ratifikálásával kapcsolatban csak akkor lehet teljesíteni, ha a felszólítás Markó Béla RMDSZ-elnök részérôl érkezik.

A Magyar Szocialista Párt (MSZP) országgyûlési képviselôje hétfôn levélben válaszolt arra a kérésre, amellyel Csapó József SZNT- elnök fordult a budapesti parlament tagjaihoz: csak akkor hagyják jóvá Románia EU-csatlakozási szerzôdését, ha Bukarest területi autonómiát biztosít s Székelyföldnek és személyi elvû autonómiát az erdélyi magyaroknak.

Csapó József elmondta, Tatai-Tóth szerint az SZNT felszólítását csak akkor lehet teljesíteni, ha azt Markó Béla, "az erdélyi magyar közösség legitim képviselôje" kéri. "Az én nyilatkozatom a válasszal kapcsolatban: kommentár nélkül", szögezte le az SZNT elnöke. A magyar Országgyûlésnek csak akkor kellene jóváhagynia Románia EU-csatlakozási szerzôdését, ha Bukarest területi autonómiát biztosít a Székelyföldnek, illetve személyi elvû autonómiát az erdélyi magyaroknak, idézte az MTI Csapó Józsefet, az SZNT elnökét.

Csapó szombaton nyílt levélben fordult a magyar országgyûlési képviselôkhöz, és figyelmeztette ôket, hogy alkotmányos kötelességük felelôsen viszonyulni a határon túli magyarok problémáihoz. Az SZNT elnöke hangsúlyozta, az Európai Parlament április 13-i jelentésében jelezte, Romániának különleges intézkedéseket kell hoznia az erdélyi magyar közösség védelmére, valamint az önkormányzatiság és a szubszidiaritás elvének érvényesítésére.

Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter hétfôn azt nyilatkozta a Mediafaxnak, hogy a gyógyszerárak csökkentésére vonatkozó döntést nem alkalmazó gyógyszertárak arra számíthatnak, hogy megszûnik az Országos Egészségbiztosító Pénztárral kötött szerzôdésük, sôt, visszavonják mûködési engedélyüket. Nicolaescu elmondta, a Pénzügyôrség ellenôrzi a döntés alkalmazását. Hangsúlyozta, nem ijed meg attól, hogy a gyógyszertár-tulajdonosok perrel fenyegetôznek, és közbelép, ha a döntést nem alkalmazzák. "A memorandumon szerepel a Gyógyszerészkamara képviselôinek aláírása. Nem ijedek meg a fenyegetôzésektôl, és azt hiszem, nagyon rossz hozzáállást tanúsítanak. A városokban egymást érik a gyógyszertárak, ennyire rosszul megy nekik. A célunk az volt, hogy csökkentsük a gyógyszerek árát, és ez sikerült is", szögezte le az egészségügyi miniszter.

Mariana Moldovan, a Maros megyei gyógyszerészek munkáltatói egyesületének képviselôje elmondta, az egészségügyi miniszter döntése elsôsorban a vidéki gyógyszertárakat érinti, amelyek nem lesznek képesek fennmaradni. Az egészségügyi szaktárca kérte a Pénzügyôrséget, hogy ellenôrizze, a gyógyszertárak alkalmazzák-e Eugen Nicolaescu miniszter rendeletét a gyógyszerárak 7-11 százalékos csönkkentésével kapcsolatban, tájékoztatott az Egészségügyi Minisztérium. A miniszteri rendelet értelmében a gyógyszertáraknak szeptember 16- tól csökkenteniük kellett a gyógyszerek árát.

Tegnap délelôtt a marosvásárhelyi Kultúrpalolta kistermében Darabán Ottó, a marosvásárhelyi ivóvíz-szolgáltató cég, az Aquaserv Kht. vezérigazgatója és J. B. Nolte Trenité, a hollandiai Spaans Babcock cég vezérigazgatója aláírták azt a szerzôdést, aminek alapján a külföldi cég hozzáfoghat az Európai Unió ISPA-progrmaja által támogatott marosvásárhelyi szennyvíztelep korszerûsítési munkálataihoz. A beruházás értéke 8,5 millió euró. Az eseményen a cég munkatársai, a vízügyi és környezetvédelmi hatóságok képviselôi, valamint Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke és Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere is jelen volt.

Az Aquaserv Kht. nem egészen egy hónap leforgása alatt a második olyan nagyhorderejû beruházásra vonatkozó szerzôdést kötötte meg, amellyel elsôsorban a szolgáltatás minôségét javítják majd. A szennyvíztelepen mindenekelôtt azokat a szûrô-, ülepítô- és szennyvízkezelô berendezéseket újítják fel, aminek következtében az Európai Unió szabványainak megfelelôen tisztított vizet juttatnak vissza a Marosba. A tegnap aláírt tervkomponens egy nagyobb projekt része, melynek keretében korszerûsítik a vízüzemet, kicserélik a csatornahálózatot, s több marosvásárhelyi utcában is kiépítik a lefolyókat. Az említett program költsége 28 millió euró, aminek a 75 %-a az ISPA által biztosított vissza nem térítendô hitel, a többi mintegy 7 millió eurót a cég az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól felvett hitelbôl biztosítja. A kivitelezôt nemzetközi versenytárgyaláson választották ki. A nyertes, a holland Spaans Babcock az Alpha Group konzorcium tagja, több mint 70 országban, köztük Angliában, Kanadában, az Amerikai Egyesült Államokban, Egyiptomban, Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, de Dél-Amerikában és Afrikában is vannak leányvállalatai.

A szerzôdés-aláírást követôen Darabán Ottó, az Aquaserv Kht. vezérigazgatója elmondta, a marosvásárhelyi vízellátás, csatornarendszer és szennyvíztisztító állomás korszerûsítésének munkálatai az unió által támogatott legnagyobb munkálat megyénkben. Ezek a beruházások az életminôségen javítanak, hiszen mind az ivóvíz, mind a természetes körforgásba visszajuttatott megtisztított víz is a lakosság egészségét szolgálják. Az Aquaserv Kht. igyekszik minél elôbb megfelelni az unió követelményeinek, ez áldozatokkal jár ugyan, s a beruházások hosszú távon, de megtérülnek. A lakosság csak néhány év múlva érzi majd mindennek a hatását. Az Aquaserv sem áll meg itt, a SAMTID projekt keretében elvállalta, hogy regionális ivóvíz-szolgáltató legyen. A most aláírt projekt következô lépésében elkészülnek a részletes tervek, beszerzik a szükséges engedélyeket, a munkagépek, valószínû, jövô augusztusban fognak hozzá a kivitelezéshez, hiszen 2007-ig be is kell fejezni mindent. A vezérigazgató külön köszönetét fejezte ki Borbély László miniszternek, aki már 1999- tôl kormányszinten támogatta a cég projektjeit.

J. B. Nolte Trenité vezérigazgató felszólalásában elmondta, ez az elsô nagyszabású terv, amelyet elvállalnak Romániában. A múlt héten Ghánában egy ivóvízhálózat-kiépítési terv kivitelezéséhez fogtak hozzá. Akárcsak az afrikai országban, nálunk is fiókegységet nyitnak, s remélik, hogy innen más munkálatokat is végezhetnek. A holland szakember dicsérte az Aquaserv Kht. munkaközösségét, ahol szakmailag nagyon jól képzett kollégákkal találkozhatott, s azt is elmondta, a kivitelezésben romániai alvállalkozókkal dolgoztatnak majd.

Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke reményét fejezte ki, hogy immár a SAMTID terv részeseként az Aquaserv Kht. a megye ivóvíz-hálózatának a kiépítéséhez is hozzájárul, s az a tény, hogy ilyen nagyszabású tervet vállaltak el, s megnyertek rá uniós pénzt, garantálja a komoly szakmaiságot. Ezt a gondolatot hangsúlyozta Csegzi Sándor alpolgármester is, aki elmondta, bel és-külföldön már ismerik, elismerik az Aquaserv Kht. teljesítményeit. Azért sikerül mindent megvalósítaniuk, mert van elképzelés, hosszú távú tervezés, s emögött egy olyan szakembergárda, akik kivitelezik, meg is valósítják a terveket. Az unióban csakis az ilyen cégek léphetnek elôre – vélte az alpolgármester.

Ami a lakosság "áldozatait" illeti, Sófalvi Szabolcs, a cég szóvivôje elmondta, a kölcsönök visszatérítése céljából növelik majd az ivóvíz- használati díjat, s a munkálatok alatt lesz olyan nap, amikor felfüggesztik a szolgáltatást.

A liberálisok nagyszabású tervvel, divatos szóval projekttel rukkoltak ki. Elhatározták, hogy a Görgény völgyének "humán potenciálját" európai színvonalra emelik. A nagyszabású terv neve POTECA, magyarul Erdô–Emberek–Hagyományok–Ökoturizmus–K&oum l;zösség–Levegô, és arra szolgál, hogy a Görgény völgyének a természeti és humán forrásait kihasználva, az övezetet európai színvonalú turisztikai paradicsommá változtassa. A projektet négy szakaszban kívánják megvalósítani: az elsôben összeállítják a szükséges dokumentációt, a másodikban kiépítik az infrastruktúrát, a harmadik szakaszban – közösségi alapokból – kifejlesztik a gazdaságot (agroturizmus, ökoturizmus, mesterségek, családi farmok), végül pedig monitorizálják a gazdasági fejlôdést, és bekapcsolják a Görgény völgyét a hazai és nemzetközi turistaforgalomba.

A liberálisok szerint, bár a POTECA-terv a regionális fejlesztés egyetlen szegmentumát jelenti, úgy vélik, hasznos, és a "célcsoport" – a Görgény- völgyi lakosok – lesz "a hajtómotorja és elsô számú haszonélvezôje a regionális fejlesztési menedzsment új standardjainak". A fentieket Eugen Nicolaescu képviselô nyilatkozta, hangsúlyozva, hogy a liberálisok szívügyüknek tekintik a regionális fejlesztést.

A nagyszabású tervre a PSD megyei korifeusai csak legyintettek. Mint mondták, nekik sokkal régebbi terveik vannak. Szeptember végén a megyei tanács útjavításra máris 14 milliárd lejt utal ki. Jövôre újabb 12 milliárdos beruházást terveznek a vízhálózat kiépítésére.

(MTI) – Nem lehet ultimátummal politizálni, ráadásul nem vagyunk nagyhatalom – hangsúlyozta Horn Gyula volt miniszterelnök egy vasárnapi rádiónyilatkozatában, azzal kapcsolatban, hogy a Székely Nemzeti Tanács elnöke nyílt levélben kérte a magyar Országgyûlést: csak akkor szavazza meg a Románia európai uniós csatlakozásáról szóló törvényjavaslatot, amikor területi önkormányzást szavatolnak Székelyföldnek és személyi elvû autonómiát az erdélyi magyarságnak Romániában. "Nekünk ugyanúgy érdekünk, Székelyföldnek ugyanúgy érdeke (...), hogy Románia minél gyorsabban haladjon elôre az átalakulás útján" – mondta a szocialista politikus, a Magyar Rádió Vasárnapi Újság címû mûsorában.

"Ez a nép bölcs, és ez a bölcsesség megjelent tavaly december ötödikén" – reagált Horn Gyula a riporter azon felvetésére, hogy a román EU- tagsághoz való hozzájárulást sokan ahhoz hasonlóan élnék meg, mint a kettôs állampolgárságra vonatkozó magyarországi népszavazás kimenetelét. Az MSZP egykori miniszterelnöke elvetéltnek minôsítette a kettôs állampolgárság felvetésének mikéntjét, és – a román EU-felvétellel kapcsolatban – azt emelte ki, hogy a regió fejlôdésbeli elmaradásának ledolgozása közös érdeke a magyarországi és a határon túli magyaroknak.

A megyei munkaerô-elosztó hivatal pénteken állásbörzét szervezett a 2005-ben végzett fiataloknak. A széleskörû kínálat ellenére megyeszinten csupán 10 fiatalt alkalmaztak azonnal, további 194-et kiosztottak, de nem kötöttek velük munkaszerzôdést.

Monica Stefan aligazgató lapunknak elmondta, hogy az országban elôször 1995-ben szerveztek állásbörzét fiatal végzetteknek. Az ügynökség 1999-ben alakult meg különálló intézményként. Ezt követôen három hónappal késôbb szerveztek az ország összes megyéjében hasonló állásbörzét, akkor 21.000 munkahelyigény volt. Az ügynökség adatai szerint a tavaly 738 személy jelent meg a börzén, ezek közül 241-et a helyszínen kiválasztottak, közülük 111-et alkalmaztak is. A hivatal illetékeseinek véleménye, hogy ez jelentôs létszám megyénk gazdasági átalakulásának állapotát tekintve. A 2005-ben végzett középiskolások, egyetemi hallgatók pénteken a marosvásárhelyi Grand Szálloda bingótermében, a szászrégeni George Enescu mûvelôdési otthonban, a dicsôszentmártoni Vasile Miclea utca 2. szám, a marosludasi Köztársaság utca 43., a segesvári Dumbravei utca 2. szám, illetve a szovátai Fô út 148. szám alatti kirendeltségeken kereshettek állást maguknak. A megyébôl 594 gazdasági egység jelentkezett a börzére 445 munkahelyet ajánlva. Csak Marosvásárhelyen az ügynökség 317 céggel vette fel a kapcsolatot. Az állásbörzén végül összesen 54 cég jelent meg, többek között a következô mesterségekben ajánlottak állást: építész, szállodai recepciós, adminisztrátor, készruhagyártó, pincér, báros, elárusító, lakatos stb. Összesen 721 személy érdeklôdött állás után, ezek közül 693-an 2005-ben fejezték be iskolai tanulmányaikat. 194 személyt válogattak ki annak érdekében, hogy a továbbiakban, amennyiben megfelelnek az elvárásoknak, munkaszerzôdést kössenek velük, s mindössze 10 érdeklôdôt alkalmaztak azonnal. Ezek közül felsôfokú végzettséggel egy állatorvos és két könyvelô kezdheti meg munkáját, a többi nyolc középiskolai végzettel együtt, akiknek kedvezett a szerencse. Ez kevés, annak tükrében, hogy a kormány támogatja azokat a munkáltatókat, akik frissen végzetteket alkalmaznak, mivel a 2002-ben kibocsátott 76- os számú törvénynek megfelelôen különbözô kedvezményekben részesülhetnek. Minden alkalmazott után, amennyiben az illetô 12 hónapig munkaviszonyban marad a céggel, az állam egy országos bruttó alapbérnek megfelelô javadalmazást biztosít. Ha a végzett szakiskolát, vagy mûvészeti líceumot végzett, ez az összeg 3.100.000 lej. Amennyiben az alkalmazott posztliceális tanulmányokat végzett, akkor 3.720.000 lejt az állam áll. Egyetemet végzetteknek 4.650.000 lejt ajánl fel havonta az állam. Hátrányos helyzetûekre is érvényesek ezek a rendelkezések azzal a különbséggel, hogy nem 12, hanem 18 hónapig folyósítja a támogatást. A cégek csak úgy kapják meg az említett pénzösszegeket, ha legkevesebb 3 évig munkaviszonyban maradnak az érintett alkalmazottal. Ha hamarabb megszûnik a szerzôdés, a cég vissza kell fizesse a támogatást, kivétel, amikor az alkalmazottat saját hibája miatt kell elbocsátani. Megyénkben 2005 elsô félévében a 76-os törvénynek megfelelôen 6,3 milliárd lejt (627.651 új lej) kaptak a cégek, mivel 2004-ben összesen 701 fiatalt alkalmaztak. Ezek közül 287-en licencvizsgát tettek le, 414-en pedig posztliceális, illetve szaktanfolyamokon vettek részt.

Több évtizedes létezésük óta számos koncertet tudhatnak maguk mögött, szerepeltek világhírû hangversenytermekben Japántól New Yorkig és kis erdélyi falvak kultúrotthonaiban. A négytagú Muzsikás a legrégibb és leghíresebb népzenei együttesek egyike, amely a komoly- és a népzene közti falak lebontására törekszik – sikerrel.

Ennek bizonyítéka a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban vasárnap este a közönségnek ajándékozott koncertjük, melyre az együttest elkísérte Petrás Mária, a moldvai Diószénben született csángó népdalénekes. Fellépésük azon koncertsorozat része, melynek során erdélyi városokba látogatva szerveznek gyûjtést az Udvarhely környéki árvízkárosultaknak. A hangversenysorozatot már tavasszal tervezték, de ez idôközben jótékonysági akcióvá érett, amit a MOL Rt. karolt fel. A nyolc helyszínt felölelô, szeptember 23-án startolt turné során lehetôség nyílik a pénzadománytételre az árvízkárosultak javára, a MOL minden eladott jegy után egy újabb jegy árát teszi ehhez az összeghez. A MOL már átutalt egy nagyobb pénzadományt a Székelyudvarhelyért Alapítványnak, mely építôanyag- vásárlásra alkalmas értékjegyek formájában juttatja el az összeget a rászorulókhoz.

A Muzsikás számára mindig nagy örömet jelentenek az erdélyi fellépések – vallják a tagok, nem csak azért, mert sok barát fogadja ôket itt, hanem mert a magyar népzenekincs jelentôs részét éppen az erdélyi és moldvai falvak lakói ôrizték meg számukra, és ezen gazdag örökség gyöngyszemeit a világ nagy koncerttermeiben is ismertethették. A magyar népzenét önálló mûfajként sikerült elfogadtatni, amit Bartók és Kodály már nem érhettek meg. Úgy érzik, régi adósságukat törlesztik a turnéval.

A magyar népzene gazdagságát de egységét is – igazolja koncertjük. Szászcsávási dallamokkal indítottak, ezeket a Békás-szoros környékérôl származó tánczene követte. Petrás Mária kristálytiszta, csengô hangjával csángó balladával, moldvai stílusban elôadott gregorián énekével, majd egy esti imával örvendeztette meg a közönséget.

Az északkelet-magyarországi Szatmár megyében gyûjtött csárdások (lassú, friss és magyarverbunk), a Rákóczi-induló gyímesi változata, betyárdalok, mezôségi – magyarpalatkai – improvizációk tették színessé a koncertet. A már több évtizede együtt játszó Muzsikás-tagok igazi jó barátok is, fél szavakból, jelekbôl megértik egymást. Egy falusi zenész beleszületik a népzenébe, ôk a komolyzenén keresztül kerültek közel a népzenéhez, gyûjtôkörutak során tanulták meg a "mesterséget", lesték el nem csak a technikákat, dallamokat, de azt is megtanulták az idôk folyamán, hogy miért muzsikálnak, miért éppen azt muzsikálják azok az emberek.

A magyar népzenét modernnek tartják, hiszen a mai ember számára is nyújt valamit, és nem csak a magyar nyelvterületeken, hanem a világ bármely pontján. Sok év telt el a legutóbbi erdélyi koncertjük óta – a legközelebbi találkozóra, remélik, nem kell ennyit várniuk. A színházbeli fellépésük sikere valószínûleg megerôsíti ôket döntésükben.

Valakinek, aki nekem kedves, villanypostán (e-mailon) kértem egy M.G.-dalt a DTV kívánságkosarából. Napokig nem jött sem nóta, sem visszajelzés. Észbe kaptam: M.G.-rôl nincs, nem is lehet tévéfelvétel a Duna partján, sem más tévé archívumában; esetleg tán Bukarestben valami. Újabb v-postán kértem bármit, bárkitôl, ami kedvet hozhat ünnepeltünknek.

Madaras Gáborról nem maradt fénykopjányi jel, szívrezdülésnyi képernyôdallam. Madaras Gábort úgy takarta el, nyomta a felejtés semmijébe a sokoldalúan fejlett szocialista bumfordiság agyaghülyesége, hogy mára csak hangjából font s rajzolt lelkét/lelkületét képes a szeretô, sosem felejtô kisvilág évrôl évre – Marosvásárhelyen, szíve-csücske- városában, emlékezô lelkek égkék lobogású életvásznaira – bátran visszahívni.

Ha erdélyi népdalok, nóták elôadóit szeretnôk képernyôn látni, mondjuk, a Sosem Tévé (Transsylvania) erôs igényû s nézettségû kívánságmûsorában, hát: lefagy a számítógép. Oly kevés a színes, szép, szakmailag hiteles, kiváló képi felvétel az erdélyi magyar népzene és nóta jeles elôadóiról. (És persze egyebekrôl is.)

Madaras Gábor (1918. augusztus 23. – 1980. szeptember 20.) emlékét tisztelettel idézte a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) gazdájának, dr. Bozóki Andrásnak a levele. Keresztesi Péter olvasta fel, Madaras Gábor színinövendék unokája; ô verset is szerkesztett a Nagyapa emlékére, szövegét felolvasta. Kacsó Ildikó mint (családjával) a Madaras Gábor zenei örökségének odaadó, önzetlen propagálója vezette be a mûsort, melynek vezetésére a magyar nóta erdélyi nagyasszonyát, Cseh Juditot kérte fel. A romlatlan kedélyû mûvésznô páratlan vitalitással tett eleget feladatának. Ebben nemcsak ôt, a többi fellépôt is segítette a zenekar: Jakab Attila zenekarvezetô kollégáival nemrég tért haza Japánból, kitörô sikert könyvelhettek el a felkelô nap országában. A virtuóz prímások sorába lépô ôstehetség (aki, nem mellesleg, a kolozsvári zeneakadémia harmadéves hallgatója) mindvégig biztos érzékkel vezette a mûsort, vendégprímás kollégájával, Gyárfás Józseffel. A cimbalom bûvölôje Rácz Béla volt, csellón remekelt Seres Antal, klarinétjának csipkézetével díszítette a hangzatok abroszát Székely István. Vidám Gyula brácsája és Gondos Tibor bôgôje adták a ritmus lelkét. Olyan remekül összeszokott a zenekar, mintha legalább száz éve muzsikálnának együtt –, Attila szeme rezdülése, lábfeje mozdulása felért egy-egy karmesteri jelzéssel.

Az est elsô részében a gyengéd rokonszenvvel fogadott Nagy József színmûvész érdes baritonján elôadott nótáit Marton Irén iskolázott szopránján felcsendülô érzelmes -szenvedélyes dalok váltották, majd az évôdô, némi kis hazai nótatörténetre is oktató Cseh Juditnak tapsolhattunk. Szünet után a temperamentumos Kós Éva fergeteges fellépése forralta fel a kedélyeket. Utána következett egy kései, ám annál hûségesebb tanítvány. Zsombori Róbert (Koncz J. Róbert felvételén) Madaras Gábor egykor csúcssikert aratott repertoárjának, de énekmodorának, elôadói stíljének is egyedül méltó erdélyi "várományosa", sôt: örököse, továbbvivôje – elôzô fellépéseihez mérten sokkal tisztultabb, nem utánzó, inkább személyiségéhez szeretettel illesztôen, orgánumában mégis hatalmasan a Mestert idézô skálán bûvölte el a Kultúrpalota nagytermének kakasülôig megtelt terét. A teljes közönségsikert a karrierje csúcsát évrôl évre a következôre át- meg áttevô Cseh Judittal elôadott "páros dalokkal" aratta a szovátai fiatalember. Valamikor így daloltak ôk: Jutka és Gabi. Zsomborinak voltak még sikerei, de ilyen – elôadói és erkölcsi – egybeforrott aratása sosem volt Marosvásárhelyen. Pályája csúcsán megérett az igazi, ún. összmagyar megmérettetésre – ugyanis ott a helye a kortárs nagy és sikeres magyar nótaénekesek között.

Kettôse Cseh Judittal egyszerre volt fájdalmas és boldogságos. Gazdag színpadi játékkal tûzdelt elôadói játékuk huncut módon ötvözte Jutkától egy falusi kamaszlány félénkségét a tûzrôl pattant menyecske férfivágyának félreérthetetlen kifejezésével, Robi felôl meg a székely legény naiv kivagyiságát, büszke kiállását a balladás hangulatú bátorsággal. Nem csoda, hogy alig engedtük le ôket a színpadról.

(Visszatérve a feljátszásban elôhozott gondolatra: miért nem készítenek hazai tévémûhelyek azokról a most felfutó vagy égboltunkon csillogó/kihunyóban levô "házi csillagainkról" kazettára, CD-re rögzíthetô felvételeket, amelyeket majd hazavihetünk, de legalább szívküldiként kérhetünk kedveseinknek? Az elsô és utolsó órák fontosságát senki sem ismerné föl?)

Aki a kultúra Istentôl adott folyamatosságában gondolkozik, a népdallal, a nótával s mûdallal, néptánccal és balettel, kóruskultúrával és zenével stb., folyamatosan "kapatja" a szélesedô közönséget, mondjuk, az operettre, aztán az operára, a szimfonikus muzsikára... Nincs olyan emberellenes kor, korszak, amely kitilthatná életünkbôl a népi és az úgynevezett magas mûvészetet – együttesükkel: az igazi szépet. A mûvészet úgy része életünknek, mint a vérünk. Mint levegônk. Nem önmagáért való, hanem a lelkünkbôl izzó csillapíthatatlan szomjúhozás beteljesülhetetlen szerelme. Teremtônk ezt talán feltámadhatóságunk zálogaként tûzte szívünk szüntelen dobogásának feltételéül.

Aki nem tud gyönyörködni – az minek él; s minek halna.

Madaras Gábor hangja simogatja a Kultúrpalotát. Szoruló torokkal fogadom újra és újra emlékezetembe Ôt, a Mûvészt, az Embert; tenyeremben megköt, mint a beton, erôs kézfogása. Páratlan zengésû hangja egyedül csak a barát, a fogolytárs, Szatmári Dénes bácsi halkabb, nem kevésbé tükrös baritonjához fogható – gyakran csodáltam, Szászcsáváson... Ô is ott van immár, ahol Gábor bácsi.

*

Csillag, Madaras Gábor! Dalol a lelkünk, énekel Erdély. Kristályos üvegharang-zengzet forráslelkû ember szívébôl. Hóolvadás után, vizek szakadásán, hóvirág mezôben, nárcisz nászágy ölén, szivárványjátékban, pisztrángtánc vizében, havas ég szabadján, fájdalmak folyásán, ölek ölelésén, szerelmes zubogón, tüzek temetésén – Teremtés titkában: öröklét öröme.

Havasi gyopárok hajnali harmata. Kibéd küldött fia, dalok királyfija.

Hej, Madaras Gábor!

Az egyetemi év kezdetén benépesedik Marosvásárhely, állami és magánegyetemein közel 15.000 hallgató folytatja, illetve kezdi meg tanulmányait. Az európai felsôoktatási rendszer nemzetközi követelményeit megfogalmazó bolognai elôírásokhoz való igazodás jegyében az egyetemek többségére a folyamatos átalakulás jellemzô. Milyen újdonságokat kínál az új tanév, mi változik az európai felsôoktatási térséghez való csatlakozás érdekében, és mi marad meg a hagyományokból? – tettük fel a kérdést négy felsôoktatási intézmény vezetôinek az elmúlt napok során. Ezekbôl adunk most kettôt közre.

Dr. Nagy Örs tanszékvezetô egyetemi tanártól, a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem rektorhelyettesétôl elôször is a számadatokról érdeklôdtünk.

– Hányan kezdik az idén tanulmányaikat a magyar vonalon?

– Második éve mûködünk a kormány által meghatározott beiskolázási szám alapján, ami a helyek 43 százalékát jelenti, mivel e szám meghatározásakor a bejutó diákok arányának ötéves átlagát vették alapul. Az általános orvosi karon 104 diák kezdi el tanulmányait a térítésmentes oktatás keretében, és 73-ra növekedett a tandíjköteles elsôévesek száma, ami 50-50 százalékos arányhoz vezetett. Az idén is folytatódik a kétszériás oktatás, ami nagyobb oktatói kart tesz szükségessé. A fogorvosi karon 24 magyar és 26 román diák jutott be az államilag finanszírozott helyekre, a gyógyszerészeten fordított az arány. E két fakultáson a pontos adatokat még nem ismerjük, mivel a felsôéves tandíjköteles diákok felvételi vizsgája nyomán, akik ily módon tandíjmentesen folytathatják tanulmányaikat, kevesebb lesz az elsôéves hallgató.

A bábaképzô fôiskolán 11 magyar és 10 román diák kezdi meg a felkészülést.

– Az idei felvételi vizsgán magasabb volt a bejutási átlag...

– Ez az évfolyam minôségileg jobbnak tûnik, mint a korábbi években, hisz a kilencesen felüli átlaggal szemben a múlt években sokkal kisebb médiával is vettünk fel hallgatókat. Örvendetesnek érzem, hogy a nagyhírû temesvári és iasi-i egyetemhez viszonyítva Marosvásárhelyen nem kellett ôsszel pótfelvételit tartani, mivel a nyáron minden hely betelt.

– A kétnyelvûséget illetôen nem történt elôrelépés az egészségügyi asszisztenseket képzô fôiskolai (kollégiumi) oktatás terén. Semmi remény arra, hogy magyar nyelven is oktassanak középkádereket?

– Valóban fura helyzet, hogy miközben a minden szinten lehetséges anyanyelvû oktatásról beszélünk, a fôiskolán nem indíthattunk magyar szakot. Az egyetemi charta elôírásait kell megváltoztatni, ami a bolognai normáknak való megfelelés érdekében amúgy is aktuálissá vált. Így remélhetôleg jövôtôl a fôiskolán is indul magyar vonal. Egyébként az európai követelményrendszerhez igazodva bevezettük az egyéves mesterképzést ezen a szinten. Ami a orvosok felkészítését illeti, ez a 3+3 éves (alap- és gyakorlati képzés) ciklusokban valósul meg.

– Miközben a magyarul tanuló diákok létszáma nô, a tanszemélyzet számáról elmondhatjuk-e ezt a tendenciát?

– Az oktatók száma egyelôre elmarad a lehetôségektôl, annak ellenére, hogy a fiatalokat igyekszünk elôreléptetni, és az oktatószemélyzet tagjai közül mindazokat, akik eleget tesznek az elôírásoknak. Az utánpótlást a végzôs hallgatók kivándorlása nehezíti meg, az itthon maradók közül esetenként nehéz válogatni. Reményeink szerint az ország gazdasági helyzetének javulásával ez a folyamat méreteiben kisebb lesz. A nehézségek ellenére egyelôre nincs olyan tantárgy, amelybôl ne tudnánk a magyar nyelvû elôadást biztosítani. Besegítenek a nyugalmazott óraadó professzorok is.

– Többen vetik fel, hogy az adminisztratív személyzet összetétele egyáltalán nem tükrözi, hogy ezen az egyetemen kétnyelvû oktatás folyik...

– Ez is olyan dolog, amin a jövôben el kell gondolkozni...

– A végzôs hallgatók egy része a rezidensi vizsga elôl távozik külföldre, ahol könnyebbnek, esetleg hozzáférhetôbbnek tûnnek a szakosodás feltételei. Mire számíthatunk az idén?

– Azért gyengébb a magyar diákok körében végzett statisztika, mivel a végzettjeink egy része a külföldi szakosodás lehetôségét választja, s egy évfolyamról a 10 százalékuk jelentkezik rezidensi vizsgára, annak ellenére, hogy ismerik annyira a román szaknyelvet, hogy eleget tudjanak tenni a követelményeknek.

Egyébként szeretnénk az angol nyelvû oktatást is bevezetni az egyetemen, az EU-s követelményekhez igazodva.

– A tanszemélyzet száma mellett közismert, hogy felszerelés dolgában is van még tennivaló a marosvásárhelyi tanintézményben. A nyár folyamán javult-e valamit a helyzet, hisz a költségtérítéses diákok révén a MOGYE-nak is elég szép bevétele lehet...

– Nagyon lassan alakul a helyzet ezen a téren. Különösen a preklinikai tantárgyak esetében van gond a korszerû felszerelés hiánya miatt, a klinikák többségén a különbözô alapokból és támogatásokból sikerült felújítani, korszerûsíteni a felszerelést.

Gyenge pontunk még a pályázatokon való részvétel is, bár az idén öt nemzetközi pályázatunkat fogadták el, az orvosi továbbképzés, a gyógyszerészet, a neurológia és a gasztroenterológia terén. Ez azonban kevés, s az arányt a most induló egyetemi évben javítanunk kell – mondotta kérdésünkre az egyetem rektorhelyettese.

Idén lesz 45 éves a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem, amely az 1960-ban létesített pedagógiai fôiskolából alakult át mérnökképzô intézetté, majd 2000- tôl egyetemmé. 2000-tôl kezdôdôen látványosan fejlôdött és bôvült, s az idei egyetemi évben a három karon valamint a mesteri és egyetem utáni képzéseken közel hatezren tanulnak az intézetben – foglalta össze a történelmi visszatekintést kérésünkre dr. Marian Liviu mérnök, egyetemi tanár, a Petru Maior Egyetem rektora.

– A Mérnöki Karon hét, a Tudományok és Bölcsészkaron szintén hét, a Gazdasági, Jogi és Közigazgatási Karon pedig hat szakon kezdi meg tanévet az a 440 hallgató, akik az államilag támogatott helyekre nyertek felvételt. 660 tandíjköteles helyet is meghirdettünk, 620-at pedig a csökkentett óraszámú képzés keretében, amelyek szintén beteltek.

– Nem túl magas-e ez a hallgatói szám, lehet-e ilyen körülmények között minôségi oktatásról beszélni?

– Elôször is hadd mondjak el néhány tendenciát, amit az utóbbi idôben megfigyeltem. A frissen végzett hallgatók, akik bejutnak az egyetemünkre, elég nagy számban választják a csökkentett óraszámú oktatást, mivel az egyetem mellett dolgozni szeretnének. Jó-e? Rossz-e? A következtetéseket majd három év elteltével tudjuk levonni, de véleményem szerint a nappali oktatás az igazi.

Jó jel viszont, hogy kezd megélénkülni a mérnöki képzés iránti érdeklôdés, amit az is jelez, hogy a nyári felvételin valamennyi helyet elfoglaltak, sôt, voltak jelentkezôk, akiket vissza kellett utasítanunk. A jelenséget más egyetemeken is megfigyelték, ami arra utal, hogy elkezdôdött a gazdasági élet fellendülése. Furcsának tûnhet, hogy harmadévtôl kezdôdôen hallgatóink már elhelyezkednek, ami viszont azzal jár, hogy gyakran hiányoznak. Igaz, hogy a nappali oktatás nem kötelezô, de a román felsôoktatás, amely az ismereteknek az elméleti továbbadására épül, megkövetelné, hogy részt vegyenek az elôadásokon. A mi hallgatóinkban még nem alakult ki az a fokú felelôsségérzet, hogy önállóan dokumentálódjanak...

– A mesteri képzésben is változatos az egyetem kínálata.

– 23 szakon 600 helyet hirdettünk meg, s a beiratkozás szeptember végéig tart. Szeretnénk minôséget biztosítani, s ennek érdekében a budapesti Corvinus Egyetemrôl, a Versailles-i Egyetemrôl és Belgiumból a Liege-i Egyetemrôl hívtunk meg tanárokat, elsôsorban a menedzsment terén.

– A korábbi években élénk volt a diák- és tanárcsere, van-e folytatás?

– 29 hallgatónk tanul egy szemesztert az uniós Erasmus- program keretében külföldi egyetemeken és 21 egyetemi oktatónk tart elôadásokat neves európai felsôfokú intézményekben.

Egyébként 150 egyetemi oktatót foglalkoztatunk, akiknek a munkáját 175 bel- és külföldi vendégtanár egészíti ki.

– A folyton növekvô hallgatói létszám mellett hogyan férnek el a meglévô épületekben?

– Az október elsejei ünnepélyes tanévnyitó alkalmával avatjuk fel a Gazdasági, Jogi és Közigazgatási Kar új székhelyét, ami 1,3 millió euróba került. Ezt a pénzt jobbára önerôbôl teremtettük elô, mivel a kormányígéretek csak részben valósultak meg. A 4.000 négyzetméter felületû épületet az Elektromarostól vásároltuk meg, a volt számológépgyár adminisztratív épületérôl van szó, amit az igényeknek megfelelôen korszerûsítettünk és elmondhatom, hogy az európai követelményeknek megfelel. Ezenkívül sürgôsségi kormányhatározat alapján a megyei tanügytôl átvettük a Köztársaság téri iskolaépületet, ahol már el is kezdtük a javításokat. Ha befejeztük, mérleget készítünk és döntünk arról, hogy milyen felszereléseket tudunk még beszerezni. Sajnos, a mi felsôoktatásunk alulfinanszírozott, amit egyetemünk a tandíjköteles diákok felvételével próbál egyensúlyozni.

– Honnan kerülnek ki a diákjaik, elsôsorban a környékrôl vagy más megyékbôl is jönnek?

– Pontos felméréseket készítünk a felvételi vizsgák során, ezekbôl kiderül, hogy 65 százalékban marosvásárhelyi hallgatók választanak minket, a Bolyai, a Papiu és az Unirea líceumokból van a legtöbb felvételizô. El is határoztuk, hogy szoros kapcsolatot építünk ki ezekkel a középiskolákkal, és a legjobb diákok számára lehetôvé tesszük, hogy még a felvételi vizsgát megelôzôen beiratkozhassanak egyetemünkre.

Abból kiindulva, hogy sohasem lesz elégedett a pályát tévesztett ember, mesterképzést indítunk a pálya- és karrierválasztási tanácsadás terén, és egyetem utáni továbbképzéseket is szervezünk.

– Vállalták a magyar szakos tanárok továbbképzését is, holott nem rendelkeznek szakoktatókkal.

– A szóban forgó tanárok beleegyeztek, hogy egyes tantárgyakat románul hallgassanak.

– Egy vonatot már lekéstek, hisz a magyarul tanulni kívánó mûszaki érdeklôdésû diákok a Sapientia Egyetemet választják. Nem készülnek arra, hogy más szakokon, mint például a közigazgatás, magyar nyelvû képzést is indítsanak?

– El kell gondolkoznunk ezen... Egyébként a Sapientiával is szeretnénk együttmûködni, annál inkább, mivel az oktatóink egy része ott is tanít. Össze kellene fogni a marosvásárhelyi egyetemekkel, egy reprezentatív szövetséget alkotva. Célunk, hogy a közösség igényeit szem elôtt tartó egyetem legyünk, és ennek érdekében a szükségleteknek, az igényeknek megfelelôen indítsunk, s ha kell, szüntessünk meg szakokat. Szeptember 17- én Bolognában aláírtam a Magna Chartát, ami azt jelenti, hogy a jövôben nagyon szigorú ellenôrzésekre számíthatunk. Büszke vagyok az egyetemünkön tanító oktatókra és arra is, ahogy végzettjeink helyt állnak a mindennapi életben – fogalmazott Marian Liviu professzor, a Petru Maior Egyetem rektora.

Elképzelésben nincs hiány

A Marosvásárhelyrôl visszaköltözött bernádi származású Pop Mircea független polgármester szívesen fogad a kékre festett községházán. Részletes beszámolójából kiderül: a szûkös költségvetés ellenére az elmúlt évben sikerült korszerûsíteni a közvilágítást, megvalósíthatósági tanulmányt készíteni a Bernád-Dányán vidéki útra, nekifogni a bonyhai piac átalakításának, feltérképezni a javításra, cserére szoruló hidakat és átereszeket. A község vezetôjének véleménye szerint hosszú távon a község fejlôdését csak a turizmus, a vendégházhálózat kiépítése tudja biztosítani.

– Az emberek gyors változásokat várnak, azt szeretnék, ha napokon, heteken belül megoldanánk az éppen aktuális gondjaikat. Az elsô dolgom az volt, hogy feltérképezzem a legfontosabb tennivalókat. Tudni kell, hogy a községnek helyi adókból és illetékekbôl évi 780 millió lejes jövedelme van. Az évi községszintû közvilágítás 700 millió lejbe kerül. Ez a két számadat sok mindent elárul a község anyagi helyzetérôl. Ennek ellenére sikerült a tanintézményekben megfelelô körülményeket biztosítanunk, s elkezdtük a helyi utak javítását is. Tudni kell, hogy a községben 13 kilométernyi földút van, elkezdtük ezek karbantartását, lekövezését. A megyei vízügyi igazgatóság által biztosított nagygépekkel jelenleg a községközponthoz tartozó iszappal telítôdött sáncok kitakarításán dolgozunk. A napokban megnéztünk egy kotrógépet, amelyet szeretnénk megvásárolni. Meggyôzôdésem, hogy csak úgy tudjuk gyorsan elvégezni a munkálatokat , ha saját gépeink vannak. Idén tervezzük újrafedni a községközponti kultúrházat és lehetôségeinkhez mérten biliárdasztalokkal és sakktáblákkal felszerelni. Kár lenne, hogy egy nagyméretû épületet csak temetések és esküvôk alkalmával használjunk. Fiataljaink megérdemlik, hogy megfelelô szórakozóhelyet biztosítsunk számukra. Megkezdtük a bonyhai piac átalakítását is. A termények értékesítésére alkalmas részét járdakövekkel rakjuk ki, az asztalokat fedett rész alá költöztetjük. Az állatvásároknak fenntartott helyen itatót készítünk. Azt szeretném, hogy a község arculata megváltozzon, civilizáltabb legyen. Ehhez szükségem van a helybéliek segítségére is. Véleményem szerint Bonyhához olyan szép – részben eldugott, ezért védett – falvak tartoznak, amelyek kellô reklámmal vonzanák a turistákat. Természetesen ehhez ki kell építeni a vendégházakat, azonosítani kell a helyi jellegzetességeket, korszerû szálláslehetôségeket kell biztosítani. Sok a tennivaló, de meggyôzôdésem, hogy a turizmusé a jövô.

2001-tôl nincs családorvos Gógánban, a 680 lakos gondozását, ellátását a Bonyhán 35 éve szolgáló dr. Gombos József végzi. A községközpontba kényszerültek menni a kundi betegek is, a súlyos esetekhez az orvos kiszállt a helyszínre. Nem volt könnyû dolga, hiszen a község hét települését, valamint Héderfája, Kápolna, Küküllôszéplak és Nagy László néhány betegét – összesen 3060 személyt – látja el.

Pop Mircea polgármester elmondta, jelenleg folyik az eljárás a rendelô engedélyeztetésére, s az utolsó simításokat végzik a helyiség berendezésére és felszerelésére. "90 százalékban már elkészültek a munkálatok, amelyeknek értéke meghaladja a félmilliárd lejt. Az óvodaépületbôl kialakított rendelôt korszerû mûszerekkel szereljük fel, s berendezünk egy szolgálati lakást is a frissen végzett új orvosnak. Az állás iránt a négy év alatt öt orvos érdeklôdött, ám eddig senki sem vállalta a megbízatást, mivel a faluba vezetô megyei út járhatatlan állapotban volt. Most kátyúztak, foltoztak. Október elsején nyitja meg kapuit a rendelô, akkor költözik a helységbe az új orvos" – mondja a polgármester.

A helyszínen azonban egészen másról gyôzôdhettünk meg. A rendelô egyik terme beázott. Egy korábbi vihar felszakította a cserepeket, a réseken beszivárgott az esôvíz, penészes, fekete lett a mennyezet, a fal. A helyiségekben egyetlen rendelôi ágy, néhány fiókos szekrény. Segélybôl származhatnak. A szolgálati lakásnak nyoma sincs, a szomszédos teremben helyet kapó szociális asszisztens is kétkedve fogadja a polgármester híreit.

(nagy a.)

Közel 15 kilométert kell utazzanak reggelente a községközponti iskoláig a kundi és jövedicsi V-VIII. osztályos diákok. A polgármesteri hivatal által mûködtetett iskolabusz már hat órakor felveszi az egyik csoportot, hogy idejében beszállíthassa az ellenkezô irányban lakókat is. Tanévkezdés elôtt elvégezték a tisztasági festést a tanintézmények nagy többségében, egyedül a jövedicsi régi iskolaépület tatarozása maradt el. Az ajtó és ablak nélküli, jelenleg felújítás alatt álló jövedicsi iskolaépület egyik részében osztálytermeket alakítanak ki, a másik részében egészségügyi rendelô lesz.

Internet-hozzáférés – felügyelettel

Hat számítógéppel áll a diákok, tanárok rendelkezésére a községközponti dokumentációs központ. A volt tanári lakás helyén kialakított könyvtárban és számítógépes teremben tanórákat is tartanak. Baia Gheorghe igazgató tájékoztatása szerint a dokumentációs központban van egy állandó ügyeletes, akinek a jelenlétében internetezhetnek a diákok. Általános tapasztalat, hogy az elemi osztályosokat elsôsorban a játékok érdeklik, míg a nagyobbak a számítógépes programokhoz, a tanórákhoz kapcsolódó kérdésekre keresik a választ. A tanárok is gyakran navigálnak az interneten, hiszen sok újdonságot letölthetnek, s idôben tájékozódhatnak a minisztérium által kiadott rendeletekrôl, pályázatokról is. Baia Gheorghe arról is beszámolt, hogy a szakminisztériumból ígéretet kaptak, a közeljövôben húsz korszerû számítógéppel bôvíthetik a központot. Amennyiben ezek megérkeznek lehetôség adódik, hogy korszerû informatikalabort hozzanak létre, s a szakórákon minden diáknak gépet biztosítsanak.

Múlt pénteken Bethlen Fruzsina Katalina tulajdonos és Benczédi Albert nyugalmazott lelkipásztor hivatalosan is átvette a községközponti Bethlen-kastélyt. Az átadási jegyzôkönyv értelmében az évekig polgármesteri hivatalként használt épületegyüttest három szoba kivételével átadták a Bethlen család leszármazottjának. Mint Benczédi Alberttôl megtudtuk, a még elfoglalt három helyiségben könyvtár van, s a polgármesteri hivatal képviselôi ígéretet tettek, hogy egy éven belül elköltöztetik. A leszármazott ügyét képviselô lelkipásztor elmondta: az épület állapota siralmas, a kastélyhoz tartozó területek egy része be van építve, kerítés sehol nem védi az ingatlant. Pénteken Kali Ellák építész a helyszínen terepszemlét tartott, hiszen ôt bízta meg Bethlen Fruzsina az épület felújítási tervének elkészítésével. A kastély tulajdonosa az épület rendbetétele után humanitárius célokra szeretné felajánlani a bonyhai kastélyt.

A múlt hét eleji látogatásunkkor meglepetten tapasztaltuk, hogy az új, szintes polgármesteri hivatal épületét két kôoroszlán ôrzi. A község vezetôje bevallotta: az oroszlán a hatalom szimbóluma, s a polgármesteri hivatalnak is ezt kell jelképeznie, azért hozták el a kastély elôl a két kôszobrot. Pop Mircea polgármester megígérte: még a napokban visszaviszik eredeti helyére a két kôoroszlánt.

A bonyhai, gógáni, gógánváraljai, mikefalvi, dányáni, héderfáji református gyülekezetek az elmúlt hetekben gyûjtést szerveztek a székelyföldi árvízkárosultak javára. Az összegyûjtött gabonát, zöldséget és pénzt elszállították a szükségben levô falvakba. A bonyhaiak adományát Hodgyára vitték, míg a többi református gyülekezet tagjai által összegyûjtött segély Bikafalvára jutott. Az adományokkal a helyszínre érkezô lelkészek beszámolója szerint Hodgyában és Bikafalván még mindig nagyon nehéz körülmények között, sátorban él pár olyan család, akiknek a házát lerombolta az ár.

A községet hét falu alkotja. Közülük négyben – Gógán, Kund, Dányán és Jövedics – jelenleg is fával fûtenek. A jelenlegi önkormányzat tervezi, hogy a jövô évben elkezdik az intézkedéseket a földgáz bevezetésére. Egyetértenek-e a polgármesteri hivatal terveivel?

Negru Costel, 44 éves: – Eddig csupa ígérgetô, ám ígéretüket be nem tartó polgármesterünk volt. Nem vagyok meggyôzôdve afelôl, hogy ezúttal valami jó irányba változna. 1986 óta lakom Kundon, s mindvégig fával fûtöttünk. Éppen most vásároltam 4 millió lejre tüzelôfát, sajnos, ezzel nem tudom kihúzni a telet. Jómagam is a gázkitermelô vállalatnál dolgozom, ezért tudom, mennyivel könnyebb lenne, ha bevezetnék a földgázt. De számolni kell azzal is, hogy a falu lakossága szegény, még munkahelyek sincsenek, nem lenne mibôl egyenlítsék a számlákat.

Bolgár István, 52 éves: – Bonyhán lakom, ahol földgázzal fûtünk. Kundon tanítok, s az iskolában fával fûtünk. Reálisan fel tudom mérni a különbséget. A kérdés azonban az, hogy a szegény településeken meg tudják-e valósítani a meglehetôsen költséges beruházást. Ismeretes, hogy több faluban miután lefektették a fôvezetéket, a lakosságnak nem volt pénze, hogy bevezesse a lakásba. Pedig a természetes az lenne, hogy a villanyáram, a meleg és a víz senki számára ne legyen luxuscikk.

Suteu Saveta, 50 éves: – Egy pótkocsinyi tüzelôfa alig 2-3 hónapig elégséges. Az ára 4 millió lej. Jövedelmünk azonban rendkívül alacsony. Mégis biztos vagyok abban, ha valóban elkezdôdnének a munkálatok, mindent megtennénk, hogy a mi házunkban is égjen a gáz.

Varga Ilona, 48 éves: – Nagyon jó ötletnek tartom, rendkívül megkönnyítené a lakosok életét. Azonban Kund lakossága kiöregedett, kétlem, hogy zömük ki tudná fizetni a bevezetést, s késôbb a számlákat. Az '50-es években is egy tehén árába került, most is annyit fognak fizetni, de akkor sem adta el senki a tehenét, hogy bevezethesse a gázt. Megtörténhet, hogy mi is a többi falu sorsára jutunk, ahol a gáz bevezetése után az emberek mindössze azt a helyiséget fûtötték, amelyben laktak, s inkább tûrték a hideget, hiszen a téesznyugdíjuk távolról sem elég a költségek fedezésére.

Nagy Klára, 40 éves: – A polgármester ígérget, tenni azonban nem igazán tesz. Megígérte, hogy rendbe teszi a gógánváraljai iskolát, semmi sem lett belôle. Aztán még a tanévkezdésre sem jött el. Szegény falu vagyunk, nem sok családnak lenne lehetôsége a gázbevezetési és az azutáni költségek fizetésére. Jó tíz évvel ezelôtt gyûjtést szerveztek a faluban erre a célra. Nagy volt a lelkesedés, mindenki kifizette a ráesô részt. Aztán az egész pénz eltûnt, a lakosság maradt a semmivel, s a gázvezeték sem jutott ide a 14 kilométerre levô községközpontból.

A minap a Népújságban megjelent – a szóval kapcsolatos cikkemben – megpróbáltam a szó fontosságát röviden érzékeltetni.

Most visszatérek a szó mindennapi életünkben kifejtett hatá