Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

A politikai demagógia hullámai soha nem látott magaslatokig csaptak az elmúlt napokban. A sajtó, túláradó kedvvel, bô lére eresztve teregeti ki a képtelenebbnél képtelenebb állításokat. A politikusok, mint akik eszüket vesztették, mikrofontól mikrofonig rohangálva, egyetlen alkalmat sem szalasztanak el, hogy az érdeklôdô közvélemény tudomására hozzák üdvözítô agyszüleményeiket. Mintha a népszavazás, az egykamarás parlament elnöki lufija egyenesen arra született volna az Óperencián túl, hogy a pártoknak, politikusoknak lehetôvé tegye maradék népszerûségük eljátszását. Senki sem maradhat ki a demokrácia paródiájából. Ez is demokrácia, csak a fonákjáról. Ahol különös vízválasztók keletkeznek. A hatalom (legalábbis egy része) alkalmilag egy csónakban evez az ellenzékkel. Gondolatébresztô pillanatkép… A váratlan szomszédság láthatóan (egyelôre?) kényelmetlen, de most így célszerû elkerülni a biztos zátonyra futást. Vannak, akik szélárnyékba húzódnának a népszavazásra, karcsúbb és egyszerûbb parlamentre voksoló közvélemény utálata elôl. Nem sok sikerrel tehetik, mert, tetszik, nem tetszik, "viszonyulni" kell. S minthogy önkényre hajló elnökünket érvekkel nehéz a józan belátás útjára terelni, ki kell bekkelni a valóságra ébredés pillanatáig.

A komédia számomra leghangulatosabb élményét azok a politikusok szolgáltatják, akik az "általános", némiképp védett szférájába próbálják emelni a parttalan diskurzust, s a politikai osztály reformjáról értekeznek. Mivel hiszékenység-tartalékaim vészesen megcsappantak, az elnökünkéhez hasonló nevetô reflexekkel kísérve figyelem a megújulás gondolatával házalók önzetlennek látszó megváltó hevületét. A fejemben meg ott motoszkál a méltatlanul feledésre ítélt mondás: ha azt akarod, hogy a nevedet ne olvassák, neked kell felolvasnod a névsort. Mert bizony a reformálók egyike sem gondol önmagára, amikor a közélet zaklatottsága láttán a megújulás halaszthatatlanságáról szónokol. Így aztán annyira vehetô komolyan, mint aki azt állítja, hogy képes átugorni a saját árnyékát. A most folyó politikai csatározás nyomán várható érdemi változás esélye sem nagyobb ennél. Nem lesz egyhamar sem népszavazás, sem egykamarás parlament. Az elnök szeptemberre idôzített politikai kabaréjával azonban egyvalamit biztosan elért: jól szórakozunk. Annyira jól, hogy közben elfeledkezünk a hamarosan befutó fûtésszámlákról, az "ôsbûn", a 16 százalékos adókulcs bevezetésének közvetlen meg áttételes következményeirôl. Ez is valami.

Elsôdleges az árvizek következményeinek felszámolása, ehhez azonban elengedhetetlen a politikai osztály összefogása - jelentette ki Markó Béla szerdai, szeptember 21-i sajtóértekezlete kezdetén.

A szövetség elnöke fontosnak tartja a házszabálymódosítását, ugyanakkor elfogadhatatlannak minôsítette az elmúlt idôszak huzavonáit, mivel a parlamenti tevékenység prioritása elsôsorban az európai integrációval kapcsolatos tervezetek megvitatása, a jogszabályok elfogadása kellene legyen. Az nyilvánvaló, hogy a két ház elnöke befolyásolhatja a parlamenti tevékenységet, errôl tanúskodnak az elmúlt napok történései is - hangsúlyozta Markó Béla.

"A házszabály módosításának gondolatát el kell fogadnia az ellenzéknek is, amennyiben a többség szándéka és döntése az, hogy változtatni kell a szabályzaton, alkalmazkodnia kell az elhatározáshoz. Különben a két ház elnökének leváltása napok, rossz esetben hetek kérdése, hiszen ezt támogatja a többség politikai akarata. A házszabály más cikkelyeinek módosítására is azért van szükség, hogy a jövôben elkerüljük ezek folytonos értelmezését" - nyomatékosította a szövetségi elnök.

Az elmúlt idôszakban több ízben került sor egyeztetésre az RMDSZ törvényhozási és kormányzási prioritásainak meghatározásairól. Ezek között szerepel a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet parlament általi elfogadtatása, valamint a decentralizációs törvénycsomag módosítása - tájékoztatta Markó Béla a sajtót.

A Traian Basescu államfô azon véleményét, miszerint alkotmánymódosítás révén be kellene vezetni az egykamarás parlamenti rendszert, a szövetség nem osztja - mondta a szövetségi elnök, hozzáfûzve: "Az alkotmány legutóbbi módosításáig a szenátus és a képviselôház közötti különbség valóban nem volt reális, hiszen hatáskörük azonos volt, csupán a szenátorok és képviselôk létszáma különbözött. A RMDSZ olyan kétkamarás parlamenti rendszert támogat, amelyben a szenátorok a megyéket vagy a történelmi régiókat képviselnék, a képviselôk a pártok jelöltjei lennének - jelentette ki Markó Béla. "Azt is elképzelhetônek tartom, hogy minden megyét 2-2 szenátor képviseljen, ezáltal csaknem hatvannal csökkenne a tisztségviselôk száma" - fogalmazott az elnök.

A jelenlegi alkotmány módosítása nem tekinthetô prioritásnak, ám amennyiben erre mégis sor kerülne, Markó Béla elmondta, fontosnak tartja, hogy a kormány csakis sürgôsségi esetekben, illetve a parlamenti vakáció idôszakában bocsáthasson ki sürgôsségi rendeleteket, hogy ne tevôdjön egymásra a kormány és a parlament törvényhozási tevékenysége. Ugyanakkor a módosítás révén a kormány, valamint a prefekturák hatáskörén kellene változtatni, valamint bôvíteni kellene a kisebbségi jogok körét is.

Az RMDSZ képviselôi szombaton jelen lesznek a Traian Basescu államelnök által összehívott tanácskozáson, amelynek napirendjén az alkotmánymódosítás kapcsán kiírandó referendum szerepel. Újságírói kérdésre válaszolva a szövetség elnöke a referendum kiírását fölöslegesnek tartja, hiszen a közvéleményt nem csak referendum által lehet megismerni.

Ugyanakkor fontosnak tartotta a Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök által csütörtökre összehívott megbeszélést is, amelyen a parlamenti pártok vezetôi az integrációs folyamat felgyorsításával kapcsolatos intézkedésekrôl tárgyalnak.

Az egyéni választókerület bevezetése Markó Béla szerint nem biztosítaná az arányos képviseletet, véleménye szerint tévedés volna a jelenlegi rendszert felváltani egy olyanra, amely nemhogy javítaná, de kétségkívül rontaná az amúgy is sokak által megkérdôjelezett színvonalat a parlamentben.

A magyar kormány által a határon túli magyar kisebbségek számára megfogalmazott javaslatok kapcsán Markó Béla elmondta, hogy a szövetség szakemberei jelen pillanatban elemzik a dokumentumot, és ennek függvényében a napokban nyilvánosságra hozzák az RMDSZ álláspontját.

Az idei elsô nyolc hónapra vonatkozó elôzetes adatok szerint a költségvetési bevételek 14 százalékkal nôttek az elôzô év azonos idôszakához képest, az egységes adókulcs év eleji bevezetésének köszönhetôen közölte Calin Popescu Tariceanu.

A miniszterelnök a Snagov-palotába hívta a szakszervezetek és a munkáltatói egyesületek képviselôit, hogy ismertesse velük a kormány adópolitikai elképzeléseit, és hogy konzultáljanak a következô idôszak gazdasági intézkedéseirôl, illetve az adócsalás ellen tervezett lépésekrôl. Tariceanu ismertetett egy sor adatot az idei költségvetési bevételek alakulásáról.

Az adatok szerint a többletbevétel az év elején 25 százalékról 16 százalékra csökkentett profitadóból és a hozzáadottérték- adóból (héa) származnak.

A fôként kis- és közepes vállalatoktól befolyó héa-bevételek még mindig alacsonynak számítanak, tekintettel arra, hogy Bulgáriában a GDP két százalékával magasabb a bevételek szintje. Az idei elsô nyolc hónapban ezenkívül többletbevételre tett szert az egészségügyi alap (22 százalékos növekedés), az állami társadalombiztosítási alap (+11%), a munkanélküli alap (+12%), valamint a helyi költségvetések (átlagosan +15%) -olvasható a Mediafax tájékoztatójában.

Dr. Kelemen Atilla képviselô, a képviselôház mezôgazdasági szakbizottságának elnöke

A jó vidékfejlesztési program nem más, mint egy életképes jövôkép. Ennek kidolgozása nem könnyû feladat. Már csak azért sem, mivel nincsenek standard modellek és megoldások. Lehet egymástól tanulni, de tulajdonképpen minden térségnek megvan a maga sajátossága - mind arculati, mind földrajzi, társadalmi vagy kulturális szempontból. Végre rá kellene ébredni, hogy ezek a sajátosságok szinte kivétel nélkül értéket képeznek, amit kamatoztatni lehet, sôt a térség fejlôdésének meghatározó elôfeltétele ezeknek a felismerése, felértékelése és kamatoztatása. A jövôképet meg kell tervezni. A terv megfogalmazza a prioritást képezô elôfeltételeket. Ezek pedig kötelezô érvényûek, amire következetességgel kellene ráhajtani! Nem mondok újdonságot, csupán megismétlem: még mindig az infrastruktúra képezi a legfontosabb prioritást! Jó út-, víz- és csatornahálózatok kellenek ahhoz, hogy egy település beruházóbarát környezetnek minôsüljön. Tudom, Maros megyében több önkormányzat is úgynevezett várakozási listán van, vagyis beterjesztette a pályázatát, az illetékes ügynökség kedvezôen bírálta el, de fedezet hiányában még nem jutott hozzá a konkrét támogatáshoz. Ez valóban egy kellemetlen helyzet, mivel a vidékfejlesztés sürgetô kihívása nem tûr várakozást! Ezért úgy gondolom, hogy fel kell tenni a kérdést: feltérképeztük, kiaknáztunk és kamatoztattunk-e minden helyi természeti és humán erôforrást? Az EU-s támogatás rendkívüli segítséget jelent, de nem az egyetlen megoldási lehetôség! A helyi lakosság és a potenciális beruházók érdekeltté tétele legalább ilyen rangú megoldási alternatíva.

Maros megyében van olyan község, amely - kihasználva kedvezô földrajzi fekvését - olyan beruházókat vonzott közigazgatási területére, ahol nemsokára több ezer (!) munkahely létesül! Ez azt jelenti, hogy azokon a településeken egy jó idôre megoldódott a vidéki társadalom alternatív foglalkoztatása. Mindez a helyi önkormányzati gazdaszellem leleményességének és bátorságának köszönhetô! Továbbá van olyan példa is, ahol a község lakói a faluturizmusra hangolódtak rá sikeresen. Nemcsak beszéltek az alternatív ágazat lehetôségeirôl, hanem német és francia nyelvkurzuson, vendégfogadó-képzésen vettek részt, fürdôszobákat építettek, kitakarították udvaraikat és hagyományaikat valutában kamatoztatják. Vannak példák, modellek, de sajnos, meg kell állapítanom, hogy Maros megyében még igen sok vidéki önkormányzat alussza Csipkerózsika-álmát. Attól tartok, hogy az EU nem a mesebeli herceg ábrázatában jön hozzánk, hiába várjuk, hogy homlokon csókoljon.

Összegezve: meg vagyok gyôzôdve arról, hogy stratégiai célkitûzésünket nem képezheti a vidékiség feladása, hanem sokkal inkább ennek erôsítése kell legyen a követendô szempont; ugyanakkor fontos szükségszerû kiindulólépés lenne az érintett térségek összetett fejlesztési programjának megfogalmazása; s mindezek megvalósításához elengedhetetlen a helyi kistársadalmak, közösségek szolidáris összefogása. Tudatában vagyok annak, hogy ebben a folyamatban a politikum támogatása létérdek; azonban a helyi közösségek is meg kell értsék, hogy ma már nem lehet ötletszerû és pillanatnyi megoldásokban gondolkozni, hanem csakis hosszú távra megfogalmazott, következetesen elkezdett fejlesztési lépéssorozatokban.

Közép- és Kelet-Európában a lakosság közel 60 százaléka inkább több munkát vállalna több pénzért, hogy többet költhessen, a GfK gazdaságkutató egy, a fogyasztási szokások változását vizsgáló, 11 országra kiterjesztett tanulmánya szerint.

A legcsekélyebb hajlandóság, hogy szabadidejük egy részét a több pénz oltárán feláldozzák a horvátokban van: náluk csak 46 százalék szeretne többet dolgozni, hogy többet keressen. Leginkább az ukránok - 65 százalékban - lennének hajlandóak a szabadidô rovására többet dolgozni, és ezzel többet keresni. Egy tavaly közzétett összehasonlító tanulmány az öt vezetô nyugat-európai országban - Németországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban és Spanyolországban - azt mutatta, hogy ezekben a fejlett gazdaságú államokban csak a lakosság 37 százaléka kész többet dolgozni, csökkentve ezzel szabadidejét. A most vizsgált 11 ország lakosai közül a lengyelek bizonyultak a leginkább fogyasztásbarátnak: 55 százalékuk a jövôben több pénzt szeretne fogyasztásra költeni. E tekintetben a legvisszafogottabbak a románok, akiknél csak 24 százalék akarná növelni fogyasztását. Nyugat-Európában az átlag 39 százalék volt.

A "Fogyasztók Európában 2005 - életstílus, fogyasztás és médiapreferenciák" címû tanulmány elkészítéséhez 2004 végétôl 2005 közepéig 12 ezer, reprezentatív mintavétellel kiválasztott személyt kérdezett meg a GfK Bosznia- Hercegovinában, Bulgáriában, Horvátországban, Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Oroszországban, Szerbia-Montenegróban, Szlovákiában és Ukrajnában.

A VMSZ szerdán tájékoztatta az MTI-t arról, hogy Kasza József, a VMSZ elnöke és Kern Imre alelnök fogadta Telekit, s beszámoltak neki az utóbbi egy év során a Vajdaságban történt magyar és más kisebbségeket ért atrocitásokról. Kérték arra, hogy érdekvédelmi egyesülete tegyen meg mindent, hogy a vajdasági magyarság biztonságban érezze magát szülôföldjén. A VMSZ vezetôi átadták Telekinek az utóbbi egy év során történt jogsértésekre vonatkozó anyagokat.

Kasza külön kérte Telekit, hogy személyesen tolmácsolja köszönetét Tom Lantosnak, az amerikai képviselôház tagjának, aki nemrég nyílt levélben szólította fel a szerb kormányt, hogy foganatosítson érdemi intézkedéseket a jogállamiság és a kisebbségi jogok nemzetközi normák szerinti védelme érdekében. A beszélgetésen résztvevôk megállapították: többek között ezen levélnek is köszönhetô, hogy szabadon bocsátották Ágoston Gabriellát, a szabadkai önkormányzat volt jegyzôjét és Nemes Gábort, a Subiro vállalat tulajdonosát.

A megbeszélésen szó esett a vajdasági magyarság autonómiatörekvésérôl, amelyet az amerikai magyar egyesület elnöke is támogat. Teleki leszögezte, hogy amennyiben Szerbia közeledni akar a fejlett nyugati társadalmakhoz és gazdaságokhoz, akkor ennek alapvetô feltétele, hogy tartsa tiszteletben a kisebbségi
jogokat.

Románia és Bulgária mielôbbi EU- csatlakozása mellett érvelt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök keddi parlamenti felszólalásában.

Szûkkeblûen, nem messzire nézve és nem kellôen megértve, hogy mi a mi felelôsségünk ebben a térségben, nem lehet sikeres nemzetpolitikát folytatni - mondta a kormányfô a Bulgáriának és Romániának az Európai Unióhoz történô csatlakozásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának kezdetén.

Hangsúlyozta: nem az a dilemma, hogy ez a két ország tagja lesz-e az EU-nak. "Tagja lesz, nincs kétségem efelôl" - tette hozzá. "A kérdés az, hogy mi itt Magyarországon ezt a tagságot milyen módon, milyen érveléssel, milyen átgondolt politikával, milyen magatartással támogatjuk, segítjük, sürgetjük" - mondta a miniszterelnök hozzátéve: van, aki szerint lassítani kell, "én ez utóbbiakkal nyilván nem értek egyet".

Hangsúlyozta azt is: európainak lenni, a közös Európai Házba belépni, és ezt a belépést segíteni, az nem elsôsorban a csatlakozási szerzôdéshez való viszonyunkban fejezôdik ki.

Feltette a kérdést, fûzôdik-e ahhoz érdek, hogy ez a világ itt a modern korban újra összekapaszkodjon, akarjuk-e megérteni egymást és közös örökségbe venni ezt a történelmet, vagy arról akarunk vitatkozni még tovább, hogy melyikünk foglalta el régebben a helyét Európában?.

"Az én értelmezésemben fontosabb ez a közös európai kultúra, amely a büszkén vállalt nemzeti kultúrák együttélésébôl, megértésébôl, egymás megtermékenyítô hatásából is épül" - mondta. Európaiak vagyunk és magyarok, de azt gondolom - tette hozzá -, hogy ugyanezt gondolják a románok, a bolgárok, a horvátok és a macedónok. Ôk is európaiak, és mellette románok, bolgárok, horvátok, macedónok - jegyezte meg.

(MTI) - Pénteken kezdôdik Budapesten az Európa Tanács (ET) hetedik ifjúsági miniszteri konferenciája, a kétnapos rendezvényre 48 országból érkezô küldöttek arról tanácskoznak majd, hogy miként válaszolhat az ifjúságpolitika az erôszak megnyilvánulásaira - közölte az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlôségi Minisztérium az MTI-vel.

Az "Emberi méltóság és társadalmi kohézió: ifjúságpolitika az erôszak megelôzéséért" címû kétnapos tanácskozás során a miniszterek áttekintik az erôszak megelôzésére alkalmas helyi, nemzeti és európai ifjúságpolitikai módszereket, átadják bevált tapasztalataikat, határoznak a közös akciókról és arról, miképpen tehetô szorosabbá a partneri viszony a minisztériumok és a civil szervezetek között.

Az ifjúsági terület európai döntéshozóinak magas szintû találkozóján szó lesz a városi és az iskolai erôszak, a gyûlöletbeszéd és a kultúrák közötti párbeszéd kérdésérôl, valamint megvitatják azt is, hogy a fiatalok miként tudnak közremûködni az erôszak megelôzésében. A négyévenként megrendezett találkozón részt vesz Terry Davis, az Európa Tanács fôtitkára és az Európai Unió képviseletében Jan Figel, az Európai Bizottság ifjúsági ügyekkel is foglalkozó oktatási biztosa.

A szeptember 24-i záróülésen, a Parlamentben bemutatják azt a kampányt is, amelyet az Európa Tanács Kulturális Konvencióját aláíró 48 ország indít el 2006-ban a sokszínûség, az emberi jogok érvényesítésének és a fiatalok közéleti szerepvállalásának elômozdítására.

MTI) - Amerikai tudósok szerint a fogyókúrázóknak távoli ôseik étrendjéhez igazodva, át kellene térni a "barlangi" diétára.

Az étrend elsôsorban azoknak ajánlott, akik meg akarnak szabadulni fölös kilóiktól, ám utálják a kalóriaszegény kosztot. A "barlangi" diéta szerint annyit lehet enni, amennyi csak "belefér" a delikvensbe, viszont a napi adagot egy ültében, este kell elfogyasztani - olvasható a Beseder címû orosz nyelvû hírportálon.

Távoli, kôkorszaki ôseink ugyanis akkor ettek, amikor erre volt lehetôségük, de akkor viszont sokat. Ebbôl kiindulva Mark Mattson, a National Institute on Aging kutatója és munkatársai középkorú, negyven- ötvenéves önkéntesek bevonásával folytattak kísérleteket, akik hamburgertôl a fagylaltig bármit ehettek.

Az egyik csoportot naponta háromszor terített asztal várta: reggelire müzlit, tojást, virslit, péksüteményt, ebédre levest és salátát, vacsorára pedig rendszerint húst zöldségkörettel és gyümölcsöt kaptak.

A második csoport önkéntesei ugyanazt kapták, ám a reggelit, ebédet és vacsorát egy ültükben, délután négy és hét óra között kellett "belapátolniuk".

Mint kiderült, a második csoport tagjai szépen lefogytak, amit a kutatók kôkorszaki ôsök örökségével magyaráznak. Véleményük szerint az emberi szervezet számára sokkal inkább megszokott a nagy trakták és éhezések váltakozása, mint a napi háromszori étkezés, amely a fiatalok esetében még "elmegy", de semmiképpen sem ajánlott középkorúak vagy idôsek
számára.

Azért, mert az utóbbi idôben annyi mindent összehordtak az árvízkárosultak megsegítésére kiutalt pénzekrôl, illetve a további találgatásokat megelôzendô, sajtótájékoztatót tartott tegnap Ciprian Dobre prefektus, amelyen elmondta, hogy az említett pénzalapok kizárólag a kormány tartalék-, illetve intervenciós alapjából származnak.

Ebbôl az alapból az idei árvízkárok nyomainak eltüntetésére Maros megye 63 milliárd lejt kapott, amibôl a múlt héten megkapott 22,3 milliárdot. Ezen a héten érkezik az árvizek nyomán tönkrement 19 lakóház újjáépítésére kiutalt építôanyag: faanyag, beton, vasbeton, cement, cinklemez és egyéb.

A jelentések alapján a sürgôsségi esetekkel foglalkozó megyei bizottság (amelynek negyven tagja van, kezdve a tûzoltóságtól, a prefektuson át, el egészen a RomTelecomig) határozatot hozott, amelyben megállapította a legsürgôsebb tennivalókat, vagyis melyek a felújításra szoruló hidak, utak. A prefektus szerint a megyei tanácsnak, a kiutalt pénzalapok kezelôjének, ma reggel lesz az utolsó tárgyalása a tervezôkkel és az építôkkel, és a hét végén megkötik a szerzôdéseket. A szerzôdésekhez mellékelik a munkálatok végrehajtási grafikonjait, amit nyilvánosságra hoznak és bárki megnézheti, hogy melyik utat-hidat mikorra kell pl. átadni, jelentette ki Ciprian Dobre prefektus. Az építôanyagokat konténerekben szállítják a megyébe és a nyárádtôi betonelemgyár melletti Renel- raktárban tárolják.

Tegnaptól négyre nôtt a BRD - Groupe Société Generale kirendeltségeinek száma megyeközpontunkban. Az új székhely a Rózsák tere 27-30. szám alatt található, a Kultúrpalota szomszédságában, a hajdani Gulliver üzlet helyén.

- A szebeni mûépítészek munkáját dicsérô elegáns és talán a legszebb kirendeltségünk nyílik meg a város szívében. De nem ez az utolsó egységünk, mert év végéig újabb három hivatalt létesítünk - mondta dr. Corneliu Grosu igazgató, aki kifejtette, hogy a fôtéren nyílt egység ügyfélként kiváltképpen a magánszemélyeket célozza meg, akiknek változatos és minden igényt kielégítô banki szolgáltatást nyújtanak. A bankkirendeltségben európai szintû, nagy teljesítményû számítógépes felszerelés áll a fiatal munkaközösség rendelkezésére. A bank célja, hogy minôségi kiszolgálással elnyerjék az ügyfelek tetszését és bizalmát. Az igazgató úgy fogalmazott, hogy a bank érdeke minél több befektetôt vonzani, s az ipari park létrehozásával ilyen értelemben jó üzleti lehetôségek mutatkoznak.

A bank megnyitóján jelen volt Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke, és Alexandru Petru Fratean alelnök. A tanácselnök kitért arra, hogy a BRD megbecsült bank, amely nem feledkezik meg a kulturális intézmények felkarolásáról sem, lévén, hogy a marosvásárhelyi filharmóniát is anyagi támogatásban részesítette. Fratean pedig azt hangsúlyozta, hogy a megyei tanácsnak érdeke együttmûködni olyan erôs és komoly pénzintézménnyel, mint a BRD.

Csütörtöki kimenô

A minap egy magát liberálisnak álcázó helyi lapban a szememre vetette állítólagos iskolatársam, hogy türelmetlen vagyok. (Kommunista és ateista szüleim személyi adatait is közzétette régi titkosszolgálati kapcsolatai révén, ui. tôlem s rokonságomtól nem kérte, a személyi akták pedig titkosak... Természetesen nem szégyellem szüleimet, nagyszerû, igaz emberek voltak, kiváló nevelést, rendkívüli szellemi és erkölcsi örökséget kaptam tôlük, s többes etnikai tudatot.)

No, de nem errôl akarok beszélni (csak kiszaladt a számon), hanem arról, hogy amit a Hagymakupolás gyógyszertárak címû tárcámban megírtam, az váratlanul megerôsítést nyert egy statisztikai adat révén. Olvasom ugyanis a lapban, hogy Romániában harmadnaponként egy bizánci templomot avatnak, azaz évente átlagban százhúszat. És ez még nem elég.

Persze, a hívô emberek számára fontos az áhítat csarnokának megépítése, ám az már nem közömbös, hogy mennyibe is kerülnek ezek az ingatlanok. Hiszen a mi adófizetôi garasaink is benne vannak ilyen vagy olyan módon, s ehhez nem kérik a beleegyezésünket.

Mert ha föltételezem, hogy egy templom kb. 10 régi milliárdba kerül (s ekkor még a legalacsonyabb építésköltségi áron számoltam), akkor ez 120-szal beszorozva már szép kis summára rúg, ha jól számolok, egybillió 200 milliárd lejt tesz ki. Talán vetekszik egy kisebb ország teljes évi költségvetésével. GDP nincs ebben.

Túl azon, hogy Isten azok számára, akik benne hisznek, mindenütt jelen van, velü(n)k van otthon és amikor alszunk, úton és kertben, kórházban, gyógyszertárban, parkban és parkolóban, levegôben és bányákban, iskolában és börtönben, csak meg kell Ôt idézni szívbôl eredô igaz imával, fohásszal, akkor tehát a ráció, mely a 20. század elmúltával sem hanyatlott semmivé, azt mondatja, hogy ekkora összeget egy szegény, rosszul szervezett és korrumpálható ország nem engedhet meg magának. Ebbôl az összegbôl, sôt még a töredékébôl is rendbe lehetne tenni az egészségügyet, a közutakat, autósztrádát építtetni Bihartoroktól Barcapüspökfalatig, lakásokat a rászorulóknak, itthon lehetne tartani az elvándorlókat, felépíteni pl. Marosvásárhely régi álmát, a korszerû fedett sportuszodát, és a felavatáson megvendégelni százhúsz derék szakállat, akik áldásukat adják az elitsportra és a testnevelô tömegmozgalomra.

Merthogy az istenhit egyik alapfeltétele az egészség, az, hogy az emberek elmehessenek dolgozni, legyen munkahelyük, az életüknek legyen értelmes célja, jót kell cselekedni önszántukból, a szegényeken és betegeken segíteni illik, kell, szükséges. Ezt pedig az egészségesek tehetik meg leginkább. Ha a pénz kupolákra megy, akkor rengeteg fontos dolog szenved haladékot, aligha valósulhat meg hamarosan.

Visszafogottabb ütemet, ha szabad kérnünk, több szociális érzékenységet, több odafigyelést a lakosság mindennapi gondjaira. A reálisan orvosolhatókra. Az ember és bölcsessége, tudása által. Mindez végül pozitívan hat vissza az istenhitre.

Nagyon megszorultnak kell lennie annak az országnak, melyen már csak az elburjánzó katedrálisok segíthetnek. Ha a templom drágább, díszesebb, mint az emberi élet, Isten legnagyobb ajándéka, akkor baj van a fejekben és a szívekben.

Az apostolok állandó jelzôje a szegénység volt. Jó lenne ismét felfigyelni erre.

Monica Stefan konzultált az intézmény jogtanácsosával, s úgy döntöttek, hogy az elbocsátott igazgatónak nem jár a betegpénz, így megtagadták ennek kifizetését. Ezért fordult jogorvoslásért a törvényszékhez Reghina Farcas. Az aligazgató, aki addig a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal jogügyi osztályán dolgozott, sikeres versenyvizsga után, június 9-én foglalta el új állását. A sajtónak bevallotta, többször volt konfliktusa volt igazgatójával, akivel nem értett egyet szakmai téren. Egy alkalommal, szerinte indokolatlanul, számára megmagyarázhatatlan módon, munkahelyi kihágásért 5 %-ot levontak a fizetésébôl. Amikor magyarázatot kért felettesétôl, a válasz újabb 5 %-os fizetésmegvonás volt. Monica Stefan azt is elmondta, a volt igazgató igencsak kemény kézzel bánt beosztottjaival, módszerei elégedetlenséget váltottak ki az alkalmazottak között. Az is különös volt, ahogyan ragaszkodott állásához, bizonyítva, mindegyre hangsúlyozva, tisztességgel végzi munkáját, ezért nem váltják le soha. Tudomásunk szerint a PSD- hez állt közelebb, valószínû emiatt is kellett távoznia. Az aligazgató kijelentette, semmiképpen nem pályázik Reghina Farcas székére semmiféle bosszúvágy nem vezérelte, amikor arról döntöttek, hogy nem fizetik ki a betegpénzt. Az igazgatói állás betöltésére még nem hirdettek versenyvizsgát, bár politikai berkekben azt beszélik, hogy a beosztás a Demokrata Pártot illeti meg, s e formáció állítólag már kiszemelte jelöltjét Core Luminita - a marosvásárhelyi piacok volt igazgatójának felesége - személyében.

Monica Stefan a sajtónak elmondta, sok mindent mondhatna még Reghina Farcas terhére, nemcsak a táppénz ügyében, hanem egész munkahelyi tevékenységérôl, azonban a perre való tekintettel nem hozza nyilvánosságra mindezt. Az elsô tárgyalást október 18-ára tûzték ki, akkor elég érve lesz ahhoz, hogy a bírákat meggyôzze saját igazáról - mondotta.

A szeptember 16. és 22. közötti idôszakra az Európai Unió negyedik alkalommal hirdette meg a mobilitás hetét, amelyet ezúttal a környezetbarát jármûvek népszerûsítésére szántak. A légszennyezés csökkentéséért elsôsorban a kerékpározást, a közszállítási eszközök igénybe vételét ajánlják a személygépkocsik helyett, illetve az egyre több gyaloglást javasolják.

A globális felmelegedés egyre inkább érezteti hatását, ezért kell mindent megtenni annak érdekében, hogy világszinten csökkentsék a szennyezô gázok kibocsátását. Ez új tecnhológiák bevezetését igényli, elsôsorban a gépjármûgyártásban, ugyanakkor az ipari szennyezést is jelentôsen redukálni kell. A helyi közigazgatóságoknak pedig korszerûsíteniük kellene a közszállítást, hogy többrétû elônyük miatt inkább az ô jármûveikkel közlekedjenek a városlakók. Emellett olyan alternatív programokat kellene ajánlani a lakóknak, amelyek révén gyalog vagy kerékpárral lehetôség nyílik a saját településük és környékük épített örökségét, természeti szépségeit felfedezni. A megyei környezetvédelmi ügynökség a megyei tanács Európai Integrációs Irodájával közösen ma egy kerekasztal- beszélgetést tart, amelyen a hatóságok a civil szervezetekkel, a közigazgatóságok képviselôivel megoldásokat keresnek a kerékpáros közlekedés támogatásra, ún. zöldfolyosók kialakítására a városban, s ennek érdekében partnerkapcsolatot igyekezzenek kialakítani az állami és nemkormányzati szervek között. Az akcióba a marosvásárhelyi Pro Biciclo Urbo szervezet is bekapcsolódik. A civil szervezet tagjai 18 órakor a Vársétányon találkoznak, ahonnan kerékpárral vonulnak fel a városban. Ezzel a rendezvénnyel szeretnék felhívni a figyelmet a légszennyezettség, a gépkocsik okozta zajártalomra, ugyanakkor valóban arra szeretnék rábírni a lakosságot, hogy a kerékpárt válasszák - a forgalmi dugókat is kikerülô - közlekedési eszközként. Ismét hangot adnak annak az igényenek, hogy a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal alakítson ki kerékpáros sávokat a megyeszékhelyen.

2005. augusztus 23-án talán soha nem látott özönvíz zúdult Udvarhely-székre, óriási károkat okozva. Szinte azonnal beindult a károsultak gyorssegélyezése, de az özönvíz nyomai sokáig láthatók lesznek.

Marosszék és Marosvásárhely Székely Tanácsa 2005. szeptember 2-án felhívással fordult Marosszék települési Székely Tanácsaihoz, hogy vegyenek részt a helyreállítási munkálatokban.

2005. szeptember 17-én a kezdeményezô tanácsok tagjai a felhívásra jelentkezô Maros megyei Magyar Polgári Szövetség tagjaival (akik az árvíz másnapján 3,5 millió lej értékben ásványvizet és kenyeret vittek Székelyudvarhelyre) , a Bolyai Farkas Líceum és a Református Kollégium diákjaival együtt (összesen 41 személy) egynapos munkát vállalva Kobátfalvára utaztak.

A kobátfalvi kárfelmérô bizottság, mely a helyreállítási munkálatokat is irányítja, a küldöttségtôl átvett 500 kg cementet, 10 zsák ruhát, cipôt, ágynemût, játékot, 5 millió lejt (Nyárádszentmárton Székely Tanácsának adománya). A munkát vállalók kitakarítottak 120 méter sáncot Kobátfalva központjában, a Tarcsafalva felé vezetô út mentén kiástak és kitakarítottak 250 méter, az özönvíz által teljesen betemetett sáncot, összegyûjtötték a víz által ugyanebben az utcában széthordott, felborogatott járdalapokat, eltakarították a hordalékot a helyi iskola udvaráról, ugyanott helyére raktak a víz által széthordott 40 köbméter tûzifát, a falu központjában kitakarítottak 10-12 szekérnyi hordalékot egy beltelekrôl.

A küldöttségben részt vevô Hidi Imre, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezetének nevében 8 tonnás gabonaszállítmányt ajánlott fel a helyi gazdák számára. A Székely Tanácsok részt vállalnak a súlyosan károsult helyi óvoda helyett építendô új óvoda tervezésében és egy lakóház felépítésében is.

Marosszék és Marosvásárhely Székely Tanácsai ezúton is köszönik a résztvevôk áldozatos, önzetlen munkáját és adományaikat.

Anyanyelvünk

Egy menasági asszony, életét panaszolva, ilyen gondolatokat ejtett: akkora bánatra jutottam, hogy faltól falig sírtam… már-már ártatlanságomból is kitagadtam volna magamat…" Kicsi fiáról szólva meg ezt: "Mit tudhat még egy suhanc ág?"

Faltól falig sírni? Kitagadni magunkat ártatlanságunkból? Rágódhatnánk, hogy véletlen elszólások, hogy egy nagy lélek rejtett kamrájából való kincsek. De ahol mások nem ugyanígy vagy hasonlóan "szólják el" magukat, ott senki se beszélhet ilyen lélekre támaszkodó boldog és boldogtalan nyelven. Mert ha igaz, hogy a történelem mindnyájunk önarcképe - elmondhatjuk ezt az anyanyelvrôl is. Az asszony egyéni feljajdulásában a történelemé is kicsordul, amely a szavakat kölcsönözte neki. Idézett mondatában a falak nem pusztán a látható falak, nem csupán a parasztszoba falai. Egyúttal a láthatatlanok is a bezártság, a tehetetlenség ütközôi. Az ártatlanságból való kitagadás képzete sem a valláserkölcs fogalmával függ össze, hiszen az ilyen sûrûségû nyelv sohasem a töredékes, az egyetlen élménybe zárt sorsot, hanem a teljes embert fejezi ki. S nemcsak az egyedit, de a közösségit is. Néha egyetlen mondatba sûrítve össze egész életét.

A tanulság ezen a ponton már nem is csak azoknak szól, akik ártatlanul ámuldoznak, ha egy anyaországon kívüli magyar döccenôk nélküli és háborgás nélkül szólal meg magyarul, de mindnyájunknak, akik nem a fönti szabályok szerint lélegzünk együtt az anyanyelvvel. Mert beszélhetünk szépen, választékosan, akár gyöngyöket szórva is szét mondatainkban, hanem a nyelv belsô tartása, igazságérzete, jelleme indít bennünket útra. Szókincs? Csak akkor ér valamit, ha értéke elsôsorban a gondolatnak van, amit közölni akarunk. A menasági asszony elrejtett mondatában nincs különleges szó, meghökkentô cifraság, csillogó elôkelôség, mégis, mégis ismeretlen mélységek tárulnak benne föl. Ha csak annyit mond, hogy volt idô, mikor nagyon sokat sírtam, akkor is az igazat mondja. Pontosabban szólva: nem hallgatja el az igazságot. De ha azt mondta: faltól falig sírt, a leghétköznapibb szavaknak olyan kiterjedést, tágasságot és erôt kölcsönzött, amely a legpazarabb szógazdagságnál is lenyûgözôbb.

Színek és illatok kavalkádja

Vannak olyan helyek, ahol egyszerûen jól érezzük magunkat. Otthonosan, még akkor is, ha csak elsô alkalommal vagyunk ott. Ilyen volt számomra az udvarfalvi zöldség- és virágkiállítás, bár az elsô benyomásom az volt, hogy kicsi, szegényes a vásár. A tér egyik felét a virágok, zöldségek foglalták el, másik felét a bográcsgulyásfôzésre tartották fenn. Azonban amikor elindultam a szebbnél szebb virágokkal, fényesre törölt zöldségekkel megrakott sátrak között, egyre több látnivalóm akadt. Itt egy francia muskátli ragadta meg a figyelmem, amott pedig egy nagy cseberbe ültetett apró törpekrizantém kápráztatott el. Milliónyi bimbó, még több félig vagy egészen kinyílt, apró sárga vagy bordó virág köszönt vissza. A petúniák, amelyek nálam már közel két hete végleg elköszöntek, itt szebbnél szebb színekben pompáztak. A látogatóknak kínált zöldségeket is jól összeválogatták, felülmúlták piaci társaikat. A termelôk kedvesek voltak, türelmesen várták, hogy kedvemre nézelôdjek. Már a második sátornál észrevettem, hogy bár eladással egybekötött a kiállítás, sehol nincs feltüntetve az ár.

- Bukarestben és Máramaros megyében kevesen kérdezik meg, hogy mennyi egy cserép virág. Kiválasztják azt, ami a legjobban tetszik, egyet, kettôt, néha többet is, és kifizetik - mondja Pál István, aki feleségével, Enikôvel két éve hagyott fel a föld mûvelésével, az állattenyésztéssel, választotta a virágok termesztését-nevelését. A szomszédok jó példáját követtük - teszi hozzá félig viccesen Enikô. A fiatal házaspár szerint a magok beszerzése, maga a virágtermesztés viszonylag egyszerûen ment - megy, a legnagyobb nehézséget az értékesítés jelenti. - A környékbeli piacok telítettek, a vásárhelyi vevôk háromszor körbejárják a piacot, megkeresik a szépet, de olcsót, s azután még percekig képesek alkudni 5- 10.000 lejért. Éppen ezért naponta négyszáz kilométert vezetek, s a fôvárosban és Máramaros megyében adom el a terméket. Ott akármennyit megadnak egy szép cserép virágért, s ha jó tanáccsal is szolgálok, máskor is visszajönnek. Jelenleg a fóliaházaink összfelülete 3.500 négyzetméter, már megvettük a csöveket a központi fûtés beszereléséhez. Feleségem eléggé haragszik, hogy a virágoknak hamarabb gondoskodunk melegítésrôl, mint magunknak a házban, de most ez az elsôdleges. Folyamatosan fejleszteni kell, ha meg akarunk maradni a piacon - véli a fiatal virágkertész. Felesége beleegyezôen mosolyog.

A cserepes virágok ára egyébként százezer lejnél kezdôdött, s amit egy kicsit sokalltam (hiszen ilyenek a vásárhelyi vevôk), az az árvácska volt, száláért 15.000 lejt kértek.

Csak most kezdôdik a szezonja, azért drágább, mondja kicsit mentegetôzve Baki Ilona néni, aki 35.000 lejért adta a kétökölnyi nagyságú, érett, piros paradicsom kilóját. A paradicsom idén csak a fólia alatt maradt meg, a kintiek leragyáztak. 30 éve piacolok, minden évben van olyan zöldség, ami gyengébb, s van, ami bôségesen terem. Idén szép lett a paprika, a murok, de a krumpli apró maradt. Tavaly 8 árterületen lett 70 zsák, idén ugyanazon a felületen nem lett csak 20 zsák. Az is megteszi. Hiányzik a petrezselyem, mondom, miután végignézek a napraforgókkal díszített polcokon. - Reggel kiszedtem egypárat, gondoltam, abból is hozok, de megrágta ôket a csiga, nem kirakatba valók. A zöldségek mellett virágokkal is foglalkozom. Kertészkedtünk egész életünkben, a kertbôl mindig megéltünk. A jó Isten, mint minden évben, az idén is megsegített.

Ilona néni zárómondatával fogalmazott Balázs József alpolgármester, igaz, kissé megfordítva a szerepeket. Jól imádkoztunk, s azért maradt meg a termés nagy része, azért tudtuk megszervezni immár harmadszor a kiállítást - mondta derûsen. Jó házigazdaként bemutatott a legszebb és legfiatalabb szakácsnônek, Derzsi Csillának, aki nemrég egy vásárhelyi kisvendéglôben dolgozott, jelenleg elsôsorban kismama- teendôit látja el. De azért volt ideje benevezni a kiállítást kiegészítô bográcsgulyásfôzô versenyre. - A jó gulyás titka a zöldség- és húsmennyiségben és -minô-ségben, no meg a fûszerekben rejlik. Ha elôször megpároljuk a zöldségeket, legalább másfél órát fôzzük a kockákra vágott marhahúst és a füstölt disznóbordát, s ízesítéskor egy kis köményt is használunk, a siker biztos - véli Csilla.

A nyolc bográcsban készült finomságokat nem tudtam sorra kóstolni, de az üres edényeket szemlélve határozottan állíthatom, mindenik elsô helyezésre méltó volt. S mi eshet jobban egy enyhén zsíros tokány után, ha nem egy kis édesség. Két leleményes udvarfalvi asszony erre is gondolt. Nagy Rozália és Fodor Rozália egy régi rézkályhában rotyogtatott három vedernyi érett, kimagolt szilvát. Fôzés közben is meg lehetett kóstolni a természetes finomságot. Késô délutánra a finom szilvaízbôl sem maradt egy kiskanálnyi sem.

A szép virágok, zöldségek látványa mellett hazahoztam a lobbanásra váró tábortûz közelében falatozó székely ruhás gyerekek emlékét is. Jól éreztem magam az udvarfalviak között. Nemcsak azért, mert kedvesek voltak, s megvendégeltek, csakúgy, mint a többi látogatót, hanem azért is, mert közvetlenek voltak. Nyíltak és barátságosak. Csak jó reklámfogás volt ez részükrôl, mondogatja bennem a kisördög.

Lehet, de bevált.

A marosvásárhelyi IX. Ref. Egyházközségbôl mintegy 35 személy - Nagy József tiszteletes úr vezetésével - tett eleget a celldömölki ref. egyházközség meghívásának.

Utunkat megszakítva elôször az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot látogattuk meg. A kései utódok méltán mondhatják: itt született Magyarország.

Magyarországnak ez a tenyérnyi darabja - az itt kialakított emlékparkkal - a magyar nép több mint egy évezredes helytállását hirdeti Közép- Európában.

Megérkezésünk pillanatában a fogadtatást nagy örömmel éltük át. A bemutatkozás és a családokhoz való elosztás pillanatok alatt történt. Éreztük az ünnep, a szeretet melegségét. Mielôtt elváltunk volna egymástól, az igehirdetésre a templomba vonultunk, ahol Nagy József tiszteletes úr szolgált. Befejezésül Szövérffy István tiszteletes úr Berzsenyi, Reményik és Wass Albert költeményeibôl szavalt. Fellépett Borsos Edit mûvésznô, orgonán kísérte Makkai Gyöngyvér zene szakos tanárnô.

Másnap reggel újból igehirdetés volt, amelyet az ottani tiszteletes úr szolgált, és máris várt a buszunk. Körmend városába is ellátogattunk. E város történeti emlékeit és természettudományi értékeit tekintettük meg, majd a Batthyány-kastély-múzeumban megismerkedtünk a család történetével: a múzeum névadójával, a boldoggá avatott dr. Batthyány-Strattmann László életével, továbbá a 16-18. századi történeti fegyvergyûjtemény válogatott példányaival, valamint a családi könyvtár legszebb darabjaival. A végére maradt a várossal való ismerkedés és a templomlátogatás. Estére a Rába partján rendezett augusztus 20-i ünnepségen vettünk részt. Gyönyörû volt a tûzijáték.

Celldömölk három település ötvözetébôl alakul ki: Pordömölk, Nemesdömölk és Kiscell. Közel 750 éves múltra tekint vissza: 1252-bôl maradt fenn az elsô hiteles adat a dömölki bencés apátságról, amely 1353-ig mûködött. Az apátsági romtemplom megmaradt falszakaszain ma is megtekinthetôk a román kori és a gótikus stílusjegyek.

Látogatásunk átfogta Kemenesalja nevezetességeit. A kemenesmagasi határban lévô temetôben áll a Berzsenyi család kriptája.

Kemenesalja ékköve a 291 méter magas, mintegy 5 millió éves Ság-hegy, ma tájvédelmi terület, a Kis-Somlyó és a Somló-heggyel együtt a történelmi borvidékek közé tartozik.

A ság-hegyi bor gyógybor, a népi nyelvben "vesemosó". A barátaink megkérdezték, hogy állunk az egészséggel? De hogy meggyôzôdjünk a híres bor minôségérôl, barátaink beinvitáltak az egyik borpincéjükbe. Mondanom sem kell, hogy a jobbnál jobb ízû borok kortyolgatásával eluralkodott a jókedv. A szebbnél szebb mulatókat énekeltük, a hangulat "megrugaszkodott", még akkor is, amikor a Ság- hegy megmászása közben bôrig áztunk. Úgy éreztem, hogy 20 évvel fiatalabb lettem!

Eljött a hazaindulás pillanata. Kora reggel nehéz volt egymástól megválni, de a remény azt sugallta, hogy nemsokára újból találkozunk, és viszonozhatjuk mindazt a szeretetet, amellyel minket körülvettek.

Utunk a Kisalföldrôl a Nagyalföldre vezetett. Utolsó állomásunk Kunhegyes volt.

Innen már csak a hazafelé indulás maradt! A határátlépés kulturált módon történt. Szellemileg, lelkileg gazdagabbak lettünk. Köszönjük barátainknak, amit értünk tettek!

Mircse Dezsô

Akik szeptember 16-án és 17-én Marosvásárhelyen részt vettek a Bethlen Alapítvány által szervezett gombaismereti tanfolyam elsô rendezvényén, bizonyára szép élményekkel és a gombákkal kapcsolatos új ismeretekkel, hasznos tudnivalókkal gazdagabban zárhatták az elmúlt hetet. A tanfolyam meghívott elôadói a sepsiszentgyörgyi László Kálmán Gombászegyesület (LKG) diplomás gombaszakértôi voltak.

Péntek este dr. Zsigmond Gyôzô, az LKG elnöke a gombákkal kapcsolatos néprajzi (etnológiai) vonatkozású, érdekes elôadása után Puskás Attila biológus ismertette a gombák sajátságos életmódjával, felépítésével, szaporodásával, elterjedésével kapcsolatos elemi tudnivalókat. Szombaton délelôtt gombásztúrán vehettek részt az érdeklôdôk, akik a természetben is gyarapíthatták tudásukat, majd délután a túrán gyûjtött gombákból (szám szerint 48 faj) a Zoltán Sándor által összeállított kiállítást tekinthették meg a résztvevôk, ahol a gombaszakértôk ismertettek külön-külön minden kiállított és azonosított gombafajt, kihangsúlyozva a mérgezô gombák megkülönböztetô jellegzetességeit. Végül, ezek után került sor a ,,gomba- szépségversenyre". A külön standon kiállított 16 legszebb példány, illetve gombakompozíció közül a közönség szavazata alapján a tüskés galóca igen szép példánya és szedôje nyerte el az elsô helyet, valamint a zsûri ajándékát.

A találkozó szervezôi köszönetet mondanak az elôadóknak és a szép számban megjelent érdeklôdôknek. Külön köszönetet érdemel a szervezô Bethlen Alapítvány, az Oázis Alapítvány, amiért házigazdaként megfelelô helyiséget és körülményeket biztosítottak ennek a jól sikerült gombaismereti tanfolyamnak a megvalósításához.

Tervek szerint a tanfolyam következô elôadására október második felében kerül sor, amire minden érdeklôdôt újra szeretettel várnak a szervezôk.

Málnási András

A Marosvásárhelyi Református Kollégium, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum végre újra magyar és református. A schola szeretettel várja az I. és IX. osztályos tanulóit. A többi osztályok is fokozottabb örömmel készülnek folytatni iskolai munkáikat.

Nemrégiben zajlott le az 1955-ben végzett növendékek 50 éves találkozója. Az erre az alkalomra megjelent könyv forrásértékû.

A 75 végzett diák közül, sajnos, húszan már nem lehettek jelen, heten pedig különbözô okok miatt maradtak távol. A könyv magában foglalja minden akkor végzett diák életútját, a kollégium Bolyai-szellemiségét. Tanúbizonyság minden életrajz a helytállásról, a következetes, becsületes munkáról. A hagyományhoz híven emlékoklevelet (arany, ezüst, hagyományos fokozatú) és egy ajándékcsomagot kapott minden véndiák, volt tanáraik és a meghívottak. A batyuban szellemi táplálékként két véndiák kötete állott Czire Dénes: Diákok az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharcban, Ráduly János: Fekete szônyeg a sátor (néprajzi tanulmányok, közlések) és egy dísztányér, amelyen a Bolyai líceum és a Bolyaiak szobra látható, dr. Baranyai Attila ajándéka. Úttörô évfolyam e három osztály, mert l965-tôl minden alkalommal együtt ünnepelt a találkozókon. Az évfolyam 98 %-a egyetemet, fôiskolát, technikumot végzett. Szétszórta ôket a sors az Amerikai Egyesült Államokba, Németországba, Magyarországra, Románia egész területére.

Bálint István, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum igazgatója beszélt az iskola múltjáról, jelenérôl, derûlátóan a jövôjérôl és mindnyájunk közös felelôsségérôl. Az öregdiákok örömére szolgált, hogy velük lehettek volt tanáraik is, Darvas Erzsébet, Szabó Margit és Szabó Sándor, akik nyomatékosították mondandójukban a Bolyai-szellemiség megôrzését, az összetartozás szükségességét.

Az Öregdiákok Baráti Köre nevében levélben köszöntötte Kiss József az egybegyûlteket Szabó László olvasatában.

Dr. Györffy Péter hozta létre Györffy Zoltán - aki egyetemista korában tragikus körülmények között hunyt el - emlékére a róla elnevezett ösztöndíjat, amelyet évente osztanak ki a három legjobb végzôs tanulónak 600 USD értékben . Nem felejtette el szülôföldjét a Gyôrffy család, a Bolyai iskolától kapott útravaló ma is tart.

Ráduly János neve nem csak Erdélyben, de Finnországban is ismert. 33 kötetes író, költô, mûfordító, rovásírás- szakértô és neves folklorista. Kelemen Kálmánt csúnyán meghurcolta az élet, 17-18 évesen ismerte meg a kommunista börtönöket. Napjainkban a KDM vezetôje, politikus, aki világszinten szolgálja népét.

Dr. Csôgör István, az emberiség egyik súlyos betegségének kutatója, Svájcban és Németországban nyugdíjasként is dolgozik.

Czire Dénes történész Erdély-kutató, egyetemi tanár. Az utóbbi idôben több tanulmánykötete jelent meg.

Antal István az Amerikai Egyesült Államokból is támogatja az erdélyi magyarságot.

Sárkány Ernô, a szászrégeni 2-es számú líceumban dolgozott 41 éven át, több mint húsz évig volt igazgatója és aligazgatója iskolájának.

A néhai Nagy György egész életét egyetemi tanárként a hazai magyarságtörténelem kutatásának szentelte.

László Gyula a Marosvásárhelyi Rádió fôtechnikusa, túrafônöke volt 1961- 1985 között, haláláig.

Komáromi Sándor 43 év alatt fôleg fômérnöki beosztásban vett részt kb. 450 falu villamosításában, majd a hálózatok átépítésében, lakónegyedek, intézmények, iskolák, üzemek, több tízezer lakóház villamos ellátásában Maros, Hargita, Kovászna és Fehér megyékben.

Adorjáni László és Csáky Károly református lelkészek mindig, a legne- hezebb idôkben is következetesen és bátran hirdették Isten igéjét. Az 50 éves találkozón Adorjáni tiszteletes úr az ünnepi istentiszteleten a hitnélküliség lehetetlenségét, az Isten ajándékának, az emlékezésnek az értelmét fejtette ki. Csáky Károly pedig a Református Kollégium új életérôl, jövôjérôl, az öregdiákok kopjafájánál példamutató elôdeinkrôl emlékezett.

Mátyás Zoltán a Maros megyei és a marosvásárhelyi TV-szervizhálózat megalapítója, vezetôje, a kábeltévé- társaság (Telesatco) alapítója, részvényese és mûszaki igazgatója. Kiváló szakemberként több mint 40 éven át tevékenykedett. Megszállottja a Bolyai-ügynek. Dr. Kozma Béla, a schola 440. évfordulójára írt iskolatörténeti könyvének fôszponzora, a Bolyai Farkas-szobor állításának anyagi támogatója 2000-ben, minden évben a ballagások alkalmával több mint 350 iskolatörténeti könyvet ajándékozott 13 éven át. Ügyszeretete, hozzáállása, lelkesedése nélkül nem születhetett volna meg ez a színvonalas találkozó és Az ôsi schola mindig visszavár címû emlékkönyv. Az Öregdiákok Baráti Köre alelnökeként minden öregdiák-találkozón 1963-2002 között az államelnöknek küldött levelében megfogalmazta az összesereglett diákok kérését, hogy állítsa vissza a fél évszázados ôsi alma mater eredeti státusát, legyen újra református és magyar tannyelvû. A késés miatt konferenciákon élesen bírálta az RMDSZ felsô vezetését és helyi vezetôségét is. Véleménye szerint sajnos a jelenség csak 15 évvel az 1989-es események után válhatott valóra, Kolozsvártól, Nagyváradtól, Sepsiszentgyörgytôl eltérôen, ahol ez már rég megoldódott, csapatmunka eredménye volt, amihez az Öregdiákok Baráti Köre is hozzájárult. Reméljük, hogy az RMDSZ mielôbb megoldja a Ref. Kollégium tulajdonjogi ügyének tisztázását és telekkönyvezését.

A szervezô-rendezô bizottság: Mátyás Zoltán, Ráduly János, Csáky Károly, Kelemen Kálmán, Kiss Csaba, Adorján László, Balogh Tibor, Barabási Béla, Nagy Endre, Lengyel Ferenc és az Öregdiákok Baráti Köre a véndiákok nevében üzenjük az ifjúságnak Ady szavaival:

Bár zord a harc, megéri a világ,

Ha az ember az marad, ami volt:

Nemes, küzdô, szabadlelkû diák.

Szabó László,

az Öregdiákok Baráti Körének vezetôségi tagja

Kérem mindazon volt magyar királyi honvédeket, akik a marosvásárhelyi 27. székely hadosztály valamely alosztályánál (27., 57. gyalogezredek, 27. felderítôosztály, 27. híradószázad stb.) szolgáltak, hogy adatfelvétel céljából az alábbi telefonszámokon jelentkezzenek:

0265/257-974,

0746-052974

Jelentkezésüket köszönöm!

Berekméri Árpád-Róbert levéltáros

A mezôgazdasági életjáradék célja a mezôgazdasági felületek összpontosítása a hatékony mezôgazdasági termelés érdekében. A mezôgazdasági életjáradék az a pénzösszeg, amit a mezôgazdasági járadékos kap, aki a tulajdonában levô földterületét elidegeníti vagy bérbe adja, s így biztosítja magának az állam által garantált jövedelemforrást élete végéig.

A mezôgazdasági életjáradék összege minden elidegenített mezôgazdasági terület után hektáronként évente 100 eurónak megfelelô lej, valamint minden bérbe adott hektár után évente 50 eurónak megfelelô lej. A lejben történô kifizetés a Román Nemzeti Bank árfolyamának középarányosa alapján történik a kifizetés évének elsô évnegyedében, amikor a kifizetést kell végezni. Az 1 hektárnál kisebb területek esetében a kifizetett összeg arányban lesz az elidegenített vagy bérbe adott felülettel. A mezôgazdasági életjáradék kifizetése évi egy részletben történik az esedékesség évét követô év elsô évnegyedében. A mezôgazdasági életjáradék személyes jellegû, nem átadható, és megszûnik a mezôgazdasági életjáradékra jogosult halálával. Bérbeadás esetén a mezôgazdasági életjáradék a bérbe adó szerzôdés megszûntétôl számított 30 napon belül szûnik meg, kivéve, ha ebben az idôszakban a mezôgazdasági járadékos nem igazolja egy újabb bérbeadási szerzôdés megkötését.

A járadékos halála után az örökösök bevételezik az elhalálozás idôpontjában esedékes utolsó részletet, az elhalálozás utáni legtöbb 3 hónapon belül az örökösi bizonyítvány és a mezôgazdasági járadékkönyv alapján. A mezôgazdasági járadékos az a fizikai, természetes személy, akinek életkora 62 évnél több, aki tulajdonosa legtöbb 10 hektár mezôgazdasági területnek, és aki élôk közötti jogügylettel elidegeníti vagy bérbe adja mezôgazdasági területeit, jelen törvény életbe lépése után, és megkapja a Mezôgazdasági Életjáradék Nemzeti Hivatalától a mezôgazda-ságijáradék- könyvecskéjét.

Hogy járadékos legyen, csak olyan földterületek idegeníthetôk el vagy adhatók bérbe, amelyek 1990 után nem képezték élôk közötti jogügylettel egy másik elidegenítés tárgyát. Az elidegenítés bizonyítása az elidegenítést igazoló hitelesített irattal történik, a bérbe adás igazolása a 16/1994. számú bérbeadási törvény rendelkezései szerint megkötött bérleti szerzôdéssel. A házas tulajdonosok mezôgazdasági járadékossá válhatnak a mezôgazdasági területek elidegenítésével és bérbeadásával, ha ezek a javak közös tulajdont képeznek, és ha közülük az egyik elérte a legalább 62 éves életkort.

Ebben az esetben a mezôgaz-daságijáradékos- könyvecskét annak a házastársnak a nevére állítják ki, aki megfelel a kort elôíró rendelkezésnek. A mezôgazdasági járadékos személyes használatra tulajdonosa maradhat egy 0,5 hektárig terjedô mezôgazdasági földterületnek. A Nemzeti Hivatal irodájaként minden megyében megszervezik ezeket az irodákat, amely nyilvántartja a megyében található mezôgazdasági életjáradékosokat és kibocsátja a mezôgazdasági járadékos könyvecskéjét. A mezôgazdasági életjáradék kifizetéséhez szükséges alapokat az állami költségvetés biztosítja. A mezôgazdasági életjáradék kifizetése a megyei irodákon keresztül történik, a mezôgazdaságijáradék-könyvecske alapján. 60 napon belül hagyják jóvá a végrehajtási szabályzat. A fentiek a 2005 évi 247-es számú törvény által jóváhagyott, a tulajdon és az igazságszolgáltatás reformcsomag XI. fejezetében találhatók.

Mellau György

A megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal egy sajtóközleményben ismételten felhívja a vásárlók figyelmét arra, hogy (az 1995. évi 665-ös számú kormányhatározat értelmében) milyen jogokat gyakorolhatnak, ha rossz minôségû használati cikkeket vásároltak.

A nem megfelelô termékeket vagy kicserélik, vagy megjavítják, vagy visszafizetik ennek árát. A panaszt a vásárlástól számított 30 napon belül kell benyújtani az eladónak, akinek kötelessége ezt elfogadni a termékkel együtt. A vásárló meg kell ôrizze a számlát, amit a panasszal együtt fel kell mutatnia. Jó, ha a vásárló a termék dobozát, címkéjét is megôrzi. Ha a panasz indokolt és a termék hibás, ki kell cserélni. Abban az esetben, ha nincs lehetôség a termék cseréjére, akkor az eladónak kötelessége a termék árát visszafizetni.

Az eladó 10 napon belül megjavíttathatja a terméket, de csak abban az esetben, ha a vásárló ebbe beleegyezik. A vásárló csak akkor hagyja az eladónál a terméket, ha kapott egy elismervényt arról, hogy az árut átvették és hogy milyen határidôre végzik el a javítást.

Az eladó más terméket is ajánlhat, de csak akkor, ha a vásárló ebbe beleegyezik. Ha a termék drágább, mint az eredeti, a vásárlónak különbözetet kell fizetnie.

A termékcserével vagy -javítással járó költségeket az eladó állja - közölte Livia Galenco, a hivatal ügyvezetô igazgatója.

Nyomtatványok a gázvállalat kasszáiban is

Hová kell forduljanak azok a kis jövedelmûek, akik nem kaptak nyomtatványt a gázfûtéspótlék igénylésére? - tette fel a kérdést idôs olvasónk.

A kérdésre Györfi Mária, a Családügyi, Szociális Szolidaritási Párbeszéd igazgatóságának ügyvezetô igazgatója válaszolt:

- Azok a kis jövedelmû családok, egyedül élô személyek, akiknek az egy fôre esô havi jövedelmük nem haladja meg a 31 új lejt, igényelhetik a gázfûtéspótlékot. Azok esetében, akik a tavaly is igényeltek pótlékot, azoknak a gászolgáltató vállalat alkalmazottai házhoz viszik a nyomtatványokat. Akik eddig még nem igényeltek fûtéspótlékot és idén jogosultak lennének erre, azoknak a gászolgáltató vállalat kasszáihoz kell fordulniuk, itt átvehetik az igénylési kéréseket és nyilatkozati íveket. A kiitöltött nyomtatványokat postán küldik el igazgatóságunkhoz.

A biztosítottnak nem kell szembesülnie elôzô családorvosával

Mi a teendô, ha egyik családorvostól a másikhoz iratkozik a beteg?

A kérdésre dr. Kovács Beatrix, a Családorvosok Egyesületének titkára válaszolt:

- A páciens az általa választott új családorvosnál bejelentkezik a szükséges iratokkal, amelyek a következôk: biztosító (kék) kártya - ha ez nincs, akkor személyi igazolvány -, esetenként munkahelyi igazolvány, nyugdíjszelvény vagy diákigazolvány, 14 éven aluli gyerekek esetében születési igazolvány fénymásolata. (A személyi kódszámra feltétlenül szükség van.)

Az újonnan kiválasztott családorvosnak írásban kell kérie a biztosított kórlapját az elôzô családorvostól. Ezt a családorvosnak eredetiben kötelessége postázni. Az eredeti kórlap fénymásolatát az elôzô családorvos egy évig kell megôrizze. "Családorvoscserekor" semmilyen költség nem terheli a biztosított pácienst. A procedúra menetét az egészségbiztosító pénztár és a családorvos között kötött keretszerzôdés rögzíti.

Hol fogható az ATV és a HÍR tévé?

- teszik fel a kérdést olvasóink, akik a Magyar Televízió 1-es mûsorának bevezetése után nem vételezik az ATV-t, illetve a HÍR tévét. A kérdésre Prostean Gheorghe, az RCS kábeltévé szolgáltató cég marosvásárhelyi kirendeltségének vezetôje váklaszolt.

- Az M1-es mûsora a 273,25 MHz-es, az ATV a 607,25 MHz-es, míg a HÍR tévé a 407,25 MHz-es frekvencián vételezhetô. Annak, hogy a nézôknek nem sikerül beállítaniuk a tévékészüléket, két oka lehet: egyik, hogy a tévékészülékük régi és nem rendelkezik a 300-491 közötti frekvenciasávval, a másik pedig, hogy a kábeltévé-hálózatot azon a környéken - a Portal által kiszolgált övezetek - még nincs korszerûsítve. A régi készülékkel rendelkezô tévétulajdonosok forduljanak tévés szakemberekhez, hogy egy szerkezetet szereljenek be a készülékekbe, ami lehetôvé teszi majd a mûsorok vételezését.

A Közpénzügyi Igazgatóság közleményt adott ki az új lej bevezetését követô intézkedésrôl. A pénzügyi törvénykönyv módosításai - 2005. évi 59-es számú sürgôsségi kormányrendelet és a 2003. évi 92-es kormányrendelet - értelmében 2005. július elsejétôl az adókat, illetékeket, adókat - új lejben határozzák meg, ennek váltópénze nélkül, úgy, hogy 49 baniig lefele, 50 banitól felfele kell kerekíteni az összegeket. Az elôírást alkalmazzák a 2005. június 30-a elôtti hátralékokra is.

Abban az esetben, ha a pénzügyi nyilatkozatokat július elseje után régi lej feltüntetésével nyújtották be, arra kérik az adófizetôket, hogy forduljanak a pénzügyi szervekhez, hogy a hibát javítsák ki.

A nyomtatványok kitöltésébôl adódó hibát egy kérés alapján javítják ki, amelyhez mellékelni kell az új lej alapján kitöltött pénzügyi nyilatkozatot.

Kivételt képeznek a 2004. december 31-ig terjedô periódusra kiállított jövedelemnyilatkozatok és tájékoztató jellegû nyilatkozatok, amelyeket 2005. július elseje után nyújtottak be.

... Náznánfalván (Nazna), mely az utóbbi idôben a városkörnyéki falvak között a leglátványosabban fejlôdött. A régi, alacsony, tapasztos házak helyére rövid idô alatt emeletes házak épültek, de az út mentén a régi gyümölcs- és diófák továbbra is ékesítik a környezetet.

Határa a falu felett elhúzódó domboktól a Maros partjáig tart. Jelentôsebb dûlôi: az Alsótér, a Bodorba, a Bordásszegi rész és a Berek.

Az 1557-es évi pápai registrumban Náznánfalva négy, Kisfalud (Kwsfalud) szintén négy kapuval és Bordásszeg Borzazegh néven szerepelt. Az 1910-es népszámláláskor Náznánfalvának 559, a szomszédos Bordásszegnek 575 lakója volt. 1924-ben Kisfaludot Náznánfal-vához kapcsolták, ami a lakosság számának megduplázódásához vezetett. Ezt igazolja az 1941-es népszámlálás is, amikor a helység lakossága 1153-ra emelkedett. Ma 2029 lakost tartanak számon, kiknek túlnyomó része román, kisebb számban magyar. 1600 körül jelentôs számú zsidó lakosa is volt a településnek. A falut jelzô táblánál volt Kisfalud, melyet egy 1685-ös okmány szerint székelyek laktak. Ôk építették 1749-ben a kör alakú római katolikus templomot, majd a fából készült haranglábat. A templom Nagyboldogasszony napján búcsújáró hely...

Szomszédságában volt az 1747-ben fából készült zsinagóga, mely abban az idôben Erdély- szerte a legszebbek közé tartozott. A zsidó hitközség a XIX. század közepén hanyatlani kezd a hívek tömeges Vásárhelyre való költözése következtében.

A falu közepén van a reformátusok temploma, orgonáját 1882-ben Takácsy Ignác marosvásárhelyi orgonaépítô készítette.

Ugyancsak itt láthatjuk a XVIII. századbeli mûemlékszámba menô régi görögkeleti templomot, ami helyett 1993-ban egy nagyméretû, bizánci stílusú kôtemplomot építettek. A templomkertben helyezték örök nyugalomra azokat a román katonákat, akik a II. világháború idején a falu nyugati részén lezajlott súlyos harcokban estek el.

A ’80-as években az adventisták is építettek egy imaházat.

Náznánfalván a reformátusok 1739-ban, a görögkeletiek 1778-ban hozták létre az iskoláikat (amit 1920-ban az állam vett a birtokába). Az iskola épületét 1928-ban építették, majd 1961- ben emeletráépítéssel bôvítették. Ebben az idôben épült fel a 250 személyt befogadó mûvelôdési otthon is.

A faluban neves építkezési vállalat, pékség, szabóság és számtalan kft. mûködik, de sokan dolgoznak Marosvásárhelyen is.

A falun vezet át az a megyei út, melyen Mezôbergenyét, Mezôbándot érhetjük el. A falu végén két út ágazik le, az egyik Csittszentiván, a másik Mezôpanit felé tart.

Miután a falut megtekintettük, autóbusszal visszatérhetünk Marosvásárhelyre.

Fodor Sándor (s.)

Felfokozott életritmusunkat, állandó versenyhelyzetünket, a kisgyermekeket sem kímélô, mérhetetlen információáradat pszichés terheit megsínyli szervezetünk. Mind több közöttünk az állandó szorongásban élô, meghatározott dolgoktól, jelenségektôl irtózó ember. Mai korunk népbetegségei közé immár a fóbia is besorolható. Mi is a fóbia? Beteges félelem, pszichés zavar, tartós és erôs szorongásos állapot; iszony bizonyos helyzetektôl, tárgyaktól, jelenségektôl. Számos lehetséges indok állhat a hátterében, ámde azok nincsenek arányban a kiváltott reakció erôsségével. Az érintetteket ugyanis pánikérzés keríti hatalmába: szívdobogás, izzadás, ájulásérzet, látászavar, hideg végtagok kísérik, aminek azonban meghatározott testi oka nincs. Napjainkban a pszichológusok, pszichiáterek több száz fajta fóbiát ismernek, különbözô csoportokban is próbálják megközelíteni és megérteni a jelenséget. Így például az agorafóbia, azaz a tériszony fogalomkörébe sorolható: a magasságtól, mélységtôl, a nyílt terektôl, a nagy tömegektôl való beteges félelem. Ám a fóbiák között szerepel ellentéte - a bezártságtól való irtózás - a klausztrofóbia. Ilyen például a bezárt liftben érzett felfokozott félelem, amit nyilván a régebben éltek nem érezhettek, amint a repüléstôl való viszolygást sem. Állatoktól, bizonyos tárgyaktól, jelenségektôl való kóros félelem is gyakran jelenik meg a fóbiák sorában. A zoofóbián az állatokkal összefüggô fóbiákat értik, leginkább a kígyóktól, rovaroktól való rettegô szorongás a gyakori. Túlzott félelmet keltenek sokakban betegségek is. Ez is jellegzetesen korunk jelensége,
"köszönhetôen" az információk felduzzasztott áradatának és a média szenzációéhségének, amely a ritka betegségek érzékletes ismertetésében is megnyilvánul. Hasonlóképpen korunkhoz köthetôk az úgynevezett szociofóbiák, vagy társas fóbiák, az idegenektôl való beteges félelem, de a közös étkezésekre való fóbiás reakció is. Fóbiás választ adhatnak a közszereplések, a nyilvánosság elôtti beszéd, de különösen a konfliktushelyzetekre való reagálás.

Egyes kutatók szerint a konfliktusok megoldási hibái magukban hordozzák a pszichés betegségeket. A tíz éve Amerikában elhunyt német szakember, E. H. Erikson állította fel a konfliktushelyzetek modelljét. Az emberek vagy kerülik a konfliktust, vagy keresik, netán hamis kompromisszumot kötnek. Ezek a helyzetek idézhetnek elô beteges félelmet, szorongást, fóbiákat. Aki konfliktuskerülô, azt félelemmel tölti el, ha konfliktushelyzetbe jut, és erre a mindenároni menekülést választja, ezáltal hátrányos helyzetbe is kerül, ami fóbiás gyötrelemmel tölti el. Tudja, hogy mit kellene tennie, de nem képes rá. Ez betegíti meg. A másik változat, a konfliktuskeresô magatartás arra épül, hogy "a támadás a legjobb védekezés". Ezért, ha kell, ha nem - megszállottként - és öncélúan is keresi a támadást és a konfliktust. Az ilyen beállítottság sok kockázattal és feltétlen vereséggel jár, ami a fóbia alapját adja.

Labdarúgás

Szeptember 14. és 16. között Craiován szervezték meg a belügyminisztérium keretén belül rendezett labdarúgó-bajnokság döntô turnéját. Ezen az ország legjobb négy csapata vett részt: a marosvásárhelyi csendôrség csapata, a Vulturul, a bukaresti rendôrség ASPOL együttese, a Maros Megyei Rendôr-felügyelôség válogatottja és a Bákó megyei rendôrök tizenegye. A döntôt a Gica Popescu Labdarúgó-iskola pályáján játszotta a marosvásárhelyi Vulturul és a bukaresti ASPOL. A mérkôzés nagy részében úgy tûnt, hogy az Istrate Sorin csendôr alezredes által edzett marosvásárhelyi csapat elveszti a játékot, hiszen 1- 0 arányban vezettek a bukarestiek. A második félidôben azonban sikerült kiegyenlíteni. A hosszabbítás alatt mindössze 10 emberrel a pályán sikerült 3-2 arányban legyôzni az ASPOL csapatát. Mivel a csendôrök harmadszor nyerték el a kupát, ez örökre a marosvásárhelyi laktanyában marad.

Megyei bajnokság

Füleháza - Dedrádszéplak 7-3 (0-2)

A megyei bajnokság harmadik fordulójában rendezett találkozón a vendégek jól kezdték a mérkôzést, már a 15. percben Dan I. gólt lô, nem sokkal a szünet elôtt pedig Bloj V. a 43. percben talál hálóba. A hazaiak lassan magukra találnak és az 50. percben Bîndila I., az 53. percben és a 60 percben pedig Bîndila D. szerencsés találatai miatt veszi át a vezetést Füleháza. Erre csak ráadás, hogy a 65 percben Bindila I büntetôjét is értékesíti. Csak mintegy 15 perc telik el gól nélkül, aztán újabb sorozatot láthat a közönség: a 72. percben Bîndila D., majd a 85 p.-ben Puscas G. lô gólt. Tamasnak a 88. p-ben lôtt gólja már nem sokat szépít az eredményen, mert egy perccel késôbb Bîndila I.
újra a hálóbe küldi a pöttyöst. Végeredmény: 7-3,
s ez talán annak is köszönhetô, hogy a füleháziak a szünet után két olyan cserejátékost küldtek a pályára, akiknek megfelelôen sikerült mozgósítaniuk a csapatot.

Füleháza: Bîndila S., Cif N., Movila B., Cadar V., Bîndila I., Bîndila M. (Bîndila A.), Bîndila D., Rosca M. (Tanase S.), Bîndila T., Bîndila V., Puscas G.

Dedrádszéplak: Farcas G., Hârsan P., Lazar I., Lepadat Fl., (Goia D.), Goffert I., Harsan V., Tamas S., Dan S, Truta S., Dan I., Bloj V.

Lövér -Marosvécs 8-2 (4-1)

Ugyancsak a megyei bajnokság harmadik fordulójában került egymással szembe e két csapat. Nagyon sok gól született, mindkét együttes jól játszott, így szép mérkôzést láthatott a közönség. A házigazdák Cengher Claudiu révén már az elsô félidôben gólt rúgnak. Hogy a vendégeknek nem lesz jó napjuk, jelezte az is, hogy a 3. percben kihagytak egy büntetôt. Nem sokkal késôbb, a 8 p.-ben a lövériektôl Vaida Silviu ismét hálóba talál. A kihagyott tizenegyesét megbosszúlja Buf Paul, aki a 12 percben viszont gólt lô. Még jut idô az elsô félidôben egy lövéri gólra, a találat Moraru I.-é a 33. percben. A második félidôben Moraru T. nyitja meg a gólok sorozatát s a lövérieknek az 58. percben szerez még egy gólt. Aztán Graur a 87. percben növeli az eredményt, s ugyanakkor Buf Paul által az ellenfél replikázik. Hiába, mert ugyanaz a Graur C. a 89. percben még egyszer hálóba kergeti a pöttyöst. A házigazdák megérdemelten gyôztek, hiszen láthatóan jobbak voltak mint vendégeik.

Lövér: Vaida A, (Cîmpean I.), Morar Fl., Vaida S., Graur C., Cengher D., Bugnar E., Morar M. (Buenar E.), Chenger Cl., (Toncean L.), Chengher I., Craciun T., Morar T.

Marosvécs: Szabó Zs., Moldovan P., Szakács Sz., Balogh Cs., Buta R., Szabó L., Szilágyi I., Gorbai Z., Szabó L., Gazsi I., Buf P.

• Vian Bont

70 millió lej labdákra

Ezzel a jeligével indította el sportszer- támogatási programját az RMDSZ ügyvezetô elnöksége, melynek keretében több erdélyi vidéki iskola I - VIII. osztályos tanulóinak 200 labdát osztanak ki. A kezdeményezést a Communitas Alapítvány támogatja. A foci illetve kézilabdákat az elsô hullámban 100 Kolozs, Beszterce, Hargita és Kovászna megyei iskolába juttatják el, a Communitas Alapítvány sport szaktestületének döntése értelmében. A szaktestület évi költségvetésének a 10 %-át fordítja sportszertámogatásra, ami 70 millió régi lejnek megfelelô összeget jelent. Az elsô focilabdát a Kolozs megyei mérai iskola igazgatója, Varga György vette át Bodor Lászlótól, a Communitas Alapítvány sport szaktestületének elnökétôl. Hargita megyében már a tegnap, míg ma Besztercén kezdik meg az adományok átadását. Bodor László lapunknak elmondta, a második hullámban számítanak eljutni Maros és Brassó megyébe is, így megyénk sem marad ki a sportadományokból. Sok helyen nagyon örültek az ajándékoknak, hiszen sok vidéki iskola anyagiak hiánya miatt nem tudja megengedni azt, hogy labdákra költsön, így jó ötletnek bizonyult e kezdeményezés.

• v.gy.

Négymillió eurót fizet az adóhatóságnak, hogy megmeneküljön a börtönbüntetéstôl Manuel Ruiz de Lopera, a spanyol élvonalban szereplô Betis futballklub elnöke. A 61 éves építési vállalkozót adócsalással gyanúsították, és az ügyész 14 hónapos szabadságvesztés kiszabását kérte rá.

A sportvezetô ügyvédei azonban még a per megkezdése elôtt megegyeztek a vád képviselôivel, hogy de Lopera a 2,1 milliós elmaradáson túl 1,9 milliós büntetést is törleszt.

Teremlabdarúgás

A hét v&eac