Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Tíz nap alatt 204 ellenôrzést végeztek a közegészségügyi szakemberek a megye iskoláiban, s miután a részeredményt a szaktárcának közvetítik, az ígéretek szerint szeptember végére készülnek el a végleges felméréssel. Az eddigi becslések szerint nem sokat javul a korábbi állapot, megyei szinten az idei tanévben is 60-70 között lesz azon tanintézetek száma, amelyek nem tesznek eleget a közegészségügyi feltételeknek. Ezen iskolák és óvodák közül marad az a 24, amelynek soha nem volt mûködési engedélye, mivel a legelemibb elôírásoknak sem felelnek meg, és a jelenlegi körülmények között sok helyütt reménytelennek tûnik, hogy valami is megváltozzék. Morariu Silviu közegészségügyi igazgató szerint elfogadhatatlan, hogy olyan tanintézetek legyenek megyénkben, ahol nincsen vezetékvíz, s ahol ajtó nélküli árnyékszékek maradnak kitakarítatlanul, és szinte rádôl az iskola a gyerekekre. Véleménye szerint a sok fesztivizmus - falunapok, ünnepségek - helyett a helyi tanácsok legalább egy hidrofort kellett volna felszereljenek, emésztôgödröt kialakítsanak minden iskolában, amire a következôkben megyei programot fog kezdeményezni. Természetesen kezdeményezni lehet, csak a megvalósulás bizonytalan. Hisz az eltelt 15 év alatt tapasztalhattuk, e téren nem történt szinte semmi. S a lehetôségeket, a buzgalmat tekintve kétséges, hogy változik-e a helyzet. A kérdésre ugyanis, hogy ki tesz lakatot azokra a tanintézetekre, ahol nem megfelelôek a körülmények, az igazgató kijelentette, hogy ez nem a közegészségügy dolga. Iskolát a tanfelügyelôség sem szüntet meg, hisz tíz osztályig kötelezô az oktatás. A megoldást a polgármesteri hivataloknak kellene megtalálni, csakhogy akik eddig nem keresték, talán nem is fogják, különösen akkor, ha a megoldáshoz szükséges anyagiakkal sem rendelkeznek, és lemaradtak az iskolabusz-programról is. De Marosvásárhelyen vagy Segesváron sincs remény a tömbházak földszintjén berendezett óvodáknak, napközi otthonoknak a közeljövôben történô átépítésére vagy átköltöztetésére. Feltevôdik a kérdés, hogy akkor miért ez a sok hûhó így tanév kezdetén az iskolák körül? A közegészségügyi igazgató véleménye szerint vannak polgármesteri hivatalok, amelyek a sajtóvisszhang nyomán mégiscsak munkához láttak. Sovány vigasz ez megyénk eleve hátrányos helyzetben levô kis- és nagyobb gyerekei számára, akik az iskolában csapvízzel, szappannal esetleg csak középiskolás korukban mosnak kezet. Ha a kötelezô tízosztályos oktatás ellenére az utazáshoz, bentlakáshoz szükséges anyagiak hiányában egyáltalán eljutnak odáig.

Három napon keresztül tekinthették meg az épülôfélben levô Orizontului lakónegyedben azokat a bemutató lakóházakat, amelyeket a manzárdokban megvalósítható kiváló térkihasználást és különleges hangulatot szemléltetik. A kivitelezô a VELUX România és a Contrascom Benta Rt. Az ünnepélyes megnyitóra péntek délben került sor.

- Míg a gazdasági nehézségek arról próbálnak meggyôzni, hogy egy ház építése, vásárlása lehetetlen álom, a polgárok mindegyre megcáfolják és bizonyítják, hogy igenis, elérhetô terv a lakóház - mutatott rá beszédében Dorin Florea polgármester. Hozzáfûzte, a következôkben a Contrascom Bentával közös projektek gyakorlatba ültetésén dolgoznak, hiszen a nemsokára épülô Belvedere lakónegyed kivitelezôje is a nagynevû marosvásárhelyi cég.

A Marosvásárhely+Jedd közötti Orizontului lakónegyed a Contrascom Benta társaság által kidolgozott program szeritn valósul meg. A negyed négy szakaszban épül, a végeredmény: 230 ház. A lakások haszonélvezôi 11 alapháztípus között választhatnak, s mindegyik esetében több változat lehetséges. A beépített terület 105-240 négyzetméter között változik, míg a parcellák 500-1500 négyzetméter felületûek. Jelen pillanatig 50 házat adtak át, s a jövô év végéig további 120 házba költözhetnek tulajdonosaik. A projekt 2007-ben zárul.

Mick Schou Rasmussen, a Velux România eladási és marketingigazgatója a kísérleti jelleggel használt tetôszerkezet térnagyító és komfortnövelô hatásait ismertette. Elmondta, az Orizontului lakónegyed 52. számú házának tulajdonosa javasolta a tetôtér Velux- ablakokkal való beépítését, ezáltal sok természetes fény áramlik a helyiségbe, kellemes környezetet teremtve. Rámutatott: a mindennapos tevékenységeknek szánt manzárdok felülete teljes mértékben kihasználható, a Velux-ablakok révén pedig nemcsak a környékre nyílik szép kilátás, de egyúttal világosabb, kellemesebb, télen a melegház- hatásnak köszönhetôen melegebb helyiséget nyerhetnek.

+ A Velux fényt hoz életünkbe, mi pedig értelmet adunk ennek a fénynek - mondta Benta Romeo, a cégcsoport elnöke. A bemutató - amelyhez hasonlót a korábban épített lakónegyedekben is tartottak - célja, hogy a potenciális vásárlók, házat építtetôk személyesen meggyôzôdjenek a két cég partnersége révén épített házak minôségérôl, komfortjáról.

A távfûtési hálózatra csatolt, kisjövedelemmel rendelkezô tömbházlakók, a gáz- vagy más tüzelôvel fûtött lakásokban élô családok az idei téli idôszakban is jogosultak fûtéspótlékra. A teljes idényre szóló igénylések benyújtásának határideje 2005. október 15. A fûtéspótlék igénylésének feltételeirôl az idei 776-os kormányhatározat rendelkezik, amelyet 2005. július 14-én adott ki a kormány. Eszerint a fûtési szezon 2005. november elsején kezdôdik és 2006. március 31-én ér véget.

A törvényes elôírás szerint a lakók választhatnak: vagy egész évre kérik a támogatást, és ekkor havonta kisebb összeghez jutnak, vagy csak 5 hónapra igénylik, és ekkor a hideg idényben jelentôsebb támogatásban részesülnek. A Maros Megyei Családügyi és Szociális Szolidaritási Igazgatóság azt tanácsolja az igénylôknek, hogy az utóbbi változatot válasszák, mert ez elônyösebb.

Fûtéspótlékban részesülnek azok a távfûtési rendszerre csatolt kis jövedelmû tömbházlakók, akiknek jövedelme nem haladja meg a havi 310 lejt (3.100.000 régi lej). A jövedelemsávok és a támogatások a következôk: 223 lejes (2.230.000 régi lej) támogatásban részesülnek azok a családok, egyedül élô személyek, akiknek az egy fôre esô jövedelmük nem haladja meg a 110 lejt (1.100.000 régi lej).

A következô jövedelemsáv 110-150 lej között helyezkedik el, ebben az esetben a támogatás 145 lej havonta. A 150-190 lej közötti jövedelemmel rendelkezôk 97 lejben részesülnek. A 190-225 lej közötti jövedelmûek 65 lejes havi támogatást, a 225-260 lej közöttiek 49 lejt, míg a 260-310 lej közötti jövedelemmel rendelkezôk havi 32 lejes támogatást kapnak.

A földgázzal fûtôk esetében a támogatások 2005. novemberre és decemberre így alakulnak: Az egy fôre esô, 110 lej alatti jövedelmmel rendelkezôk 160 lejt, a 110-150 lej közötti jövedelmûek 98 lejt, a 150-190 lej közötti jövedelmûek 71 lejt, a 190-225 lej közötti jövedelemmel rendelkezôk 51 lejt, a 225-260 lej közötti jövedelemmel rendelkezôk 41 lejt, végül pedig a 260-310 lej közötti jövedelmûek 20 lejt igényelhetnek.

A támogatások értéke 2006. januárra, februárra és márciusra magasabb, a felsorolt jövedelemsávonként 178, 108, 79, 56, 45, illetve 22 lej lesz.

Györfi Mária, a Családügyi és Szociális Szolidaritási Párbeszéd Igazgatóságának igazgatója tájékoztatott, hogy fûtéspótlékot kizárólag a lakástulajdonosok, a törvényes bérlôk és a törvényes, közjegyzôi felhatalmazással rendelkezô bérlôk, illetve gázfûtés esetében a Distrigaz gázszolgáltatóval szerzôdöttek igényelhetnek.

A távfûtési rendszerre csatolt lakók a tulajdonosi társulásoktól kérhetik a nyomatatványokat és ide is nyújthatják be. A gázfûtéssel rendelkezôknek a szolgáltató kézbesíti a kéréseket, amelyeket kitöltve postázni kell. Az igazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy az igénylôk október 15-ig nyújtsák be a kéréseket, mert ellenkezô esetben a novemberi fûtéspótlékot elveszítik.

Fával, szénnel vagy kôolajipari termékekkel fûtôk abban az esetben kapnak támogatást, ha a szavatolt minimáljövedelemre vonatkozó 416-os számú törvény elôírásait élvezik. A téli hónapokra a támogatás 48 lej.

- A tavaly kevés ellenôrzés volt, kevés nyilatkozatot vizsgáltunk át, de idén nagyobb figyelmet fordítunk erre - mondta az igazgató -, ezért tanácsos ôszintén és becsületesen bevallani a jövedelmeket, valósan és ôszintén nyilatkozni.

1. Business English tanfolyam indul október 24-én az igényeknek megfelelôen Elementary/Pre- Intermediate/Intermediate/Upper-Intermediate szinten. A nagy-britanniai LCCIEB (London Chamber of Commerce and Industry Examination Board) vizsgaközpontjaként a tanfolyamok végzôseinek lehetôséget biztosítunk örökérvényû nemzetközi oklevél (EFB - English For Business) megszerzésére is, amelyet a romániai Kereskedelmi Kamara és több egyetem is elfogad. Érdeklôdni és iratkozni szeptember 30-ig az alapítvány székhelyén lehet (Bernády tér 3. szám) naponta 9-14, kedden és csütörtökön 16-18 óra között is. Más elérhetôségeink: 0265/264-660 és calepinus@rdslink.ro

2. Angol nyelvtanfolyam indul elemi iskolások részére október 3-án. Játékos, vidám és rendszeres tankönyvalapú nyelvtanulást biztosítunk heti 2 órában 10-es létszámú csoportokban a Philothea Klub (Kossuth utca 2. szám) barátságos környezetében. Érdeklôdni és jelentkezni szeptember 23-ig az alapítvány székhelyén lehet (Bernády tér 3. szám) naponta 9-14, kedden és csütörtökön 16-18 óra között is. Más elérhetôségeink: 0265/264-660 és calepinus@rdslink.ro

Jegyzet

A még spilhóznis vásárhelyi közösségi rendôrség vezetôje - nyugalmazott katonai parancsnok - évtizedekkel korábban jól betanult kimerítô jelentést írt a város polgármesteréhez (bizonyítandó, hogy megérdemli a fizetését), a közszolgálat tevékenységét részletezve.

Hogy mi derül ki ebbôl? Pár hónapos megalakulása óta kétszáz lakossági bejelentésre szálltak ki a helyszínre, s csillapították le a csendháborító szomszédokat, polgárokat. A Horea, Csillag-köz és Malom utcákról a prostituáltakat gyûjtötték össze, félezer koldust vontak felelôsségre. A Cuza Voda utcai napipiacon megfékezték a zsebtolvajlásokat. Jelenleg azon dolgoznak, hogy a kövesdombi piacon szorítsák vissza ezt a jellegû bûnözést. A sorokat olvasva az adófizetô polgár megkönnyebbülten lélegezhet fel: a fekete mundért kellemesebb kékre váltó egyenruhások mentalitást is váltottak, s nemsokára nyugodt, csendes, biztonságos városunk lesz. A szusszanás azonban félúton megáll, a valóság nem azonos a jelentésbe foglaltakkal. Hiszen a koldusok mit sem apadtak, a szinte ismerôsként kezelt nyomorékok, kificamított végtagú testüket görbe botokkal vonszolók a minap is ott álltak a Pandúrok útja aljában, úgy, mint tíz évvel ezelôtt. A csupasz lábú pár éves fiúk és lányok pedig továbbra is a forgalmas útkeresztezôdések "fôszereplôi", a sofôrök nem is hangos átkozódásuktól tartanak, inkább attól, hogy elgázolják a pár ezer lejért életüket kockáztató rongyosokat. Lehet, hogy a fôtéri utcákból eltávolították a prostikat, de egy szó sem esik az igazi vadászterületnek számító Kossuth utcáról, a Segesvári terelôútról. Persze nem kizárt, hogy ezeknek a területeknek az átfésülése ezután következik.

Piacra járó ismerôseim kávé mellett egészen másról mesélnek. A Cuza Voda utcai piacon fizetéskor derül ki, hogy hiányzik a pénztárcájuk. A harmincas asszony férje polgárôr (bocsánat, közösségi rendôr). A kövesdombi piacot ôrzi. Soha nem tér haza üres kézzel, a zöldségért, gyümölcsért csak nagy ritkán kell fizetnie. A falusi nénik figyelmesek, hálásak a védelemért. "Sokszor vele megyek, s úgy vásároljuk a zakuszka, lekvár alapanyagát. Hiába, az uram mindig kedves az árusokhoz, tud beszélni a nyelvükön" - mondja a munkanélküli asszony.

Mi pedig megtanultunk olvasni a jelentések sorai között.

Erôsíteni kell a magyar nyelvû oktatás teljes vertikumát a határon túli régiókban. Ehhez többletfinanszírozás szükséges egy határon túli magyar felsôoktatási alap létrehozásával. Nagyobb figyelmet kell fordítani e régióban az oktatói utánpótlás rendszeres biztosítására, törvényes lehetôséget kell teremteni a végzett orvosok és gyógyszerészek magyarországi szakintézetekben való továbbképzésére s a diplomák kölcsönös elismerésére. Fontos a diák- és oktatócsre, ez utóbbi állami támogatással. Európai uniós pályázatok elnyerése úgy lehetséges , ha a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elôsegíti, hogy a Kárpát-medencei kutatóhelyek bekapcsolódjanak a fejlesztési munkába. Több választási cikluson átnyúló, hosszú távú tudománypolitikai stratégia kidolgozása szükséges , meg kell szüntetni a pályázati rendszerek túlbürokratizálását, meg kell állapítani a húzóágazatokat, a kutatási és fejlesztési hungarikumokat, hogy ezek támogatása elsôbbséget élvezzen.

Szombaton este a magyar kormánynak címzett ajánlások megfogalmazásával (ezekbôl idéztünk részleteket) ért véget a Magyar Professzorok Világtalálkozója, amelyet a Sapientia egyetem marosvásárhelyi új épületében tartottak.

A szekcióüléseken sor került szinte valamennyi jelentôs magyar egyetem (beleértve a felvidéki és délvidéki magyar nyelvû felsôoktatást is) bemutatására. Ez általában a rektorok, rektorhelyettesek, fôigazgatók elôadásában hangzott el, akik beszámoltak a fejlesztési eredményekrôl, a bolognai folyamat elôírásaihoz való alkalmazkodás helyzetérôl és a távlati tervekrôl valamint a nehézségekrôl is, különösen a határokon túli régiókban.

Szombaton két szekcióban folytatódtak a tanácskozás munkálatai. Az egészségtudomány terén az onkológiai fejlôdés irányelveirôl, az elhízásról mint világjárványról és annak kezelésérôl, a magyar állatorvosképzésrôl, az egyetemek közötti magyar-magyar kapcsolatokról esett szó, s a vendégek mellett figyelemre méltó elôadásokat tartottak a marosvásárhelyi OGYE professzorai.

A B szekció érdeklôdéssel kísért momentumai között kell megemlítenünk Csath Magdolna, a gödöllôi Szent István Egyetem professzorának a nemzetek versenyképességérôl készült dolgozatát. Az elôadó szerint egy nemzet versenyképességét nem az alacsonyan tartott bérekkel, a legyengített nemzeti valutával és a külföldi cégeknek kínált támogatásokkal lehet javítani, sokkal inkább azzal, hogy egy ország mennyit áldoz a képességek, az általános tudásszint emelésére és az infrastruktúrára. A bolognai folyamatnak való megfelelés buzgalma mellett megszólalt az ellenvélemény is. Kósa András gödöllôi matematikaprofesszor tette fel a kérdést, hogy az oktatásban le szabad-e mondani a régi korok értékeit is ôrzô hagyományokról? Ami évszázadok alatt felépült, azt rövid idô alatt le lehet bontani, de visszaépíteni nagyon nehéz lesz - vélekedett a vendég, aki szerint figyelembe kell venni, hogy az alacsony tudásszintû társadalmat könnyen lehet manipulálni.

Szombaton a világtalálkozó vendége volt Markó Béla miniszterelnök-helyettes, aki az erdélyi magyar felsôoktatás 15 éves mérlegét vonta meg. Ez idô alatt sikerült egy olyan felsôoktatási rendszert felépíteni, amelyrôl már lehet kritikusan szólni. További közös feladatunk és felelôsségünk, hogy eszközeink birtokában ezt a rendszert teljessé tegyük és képessé a legfontosabb kihívásra: nem csupán helyt állni, hanem versenyképessé, nyertessé is válni az EU-s versenyben - mondotta az RMDSZ elnöke. Markó Béla beszélt a további feladatokról az orvostudományi- és gyógyszerészeti valamint a Babes-Bolyai egyetemen és hangsúlyozta: el kell érni azt, hogy a Sapientia egyetem fenntartásában a román állam is szerepet vállaljon. Markó Bélát a Magyar Professzorok Világtanácsa Pro Universitate ét Scientia-díjjal tüntette ki. Ezt követôen a Világtanács oklevelét és emlékérmét vehette át Kásler Miklós, a budapesti Országos Onkológiai Intézet professzora, valamint a MOGYE egyetemi tanárai: Csedô Károly, Jung János és Nagy Örs rektorhelyettes. A rendezvény végén oklevelet adományoztak Nagy Márton polgármesternek, hisz pénteken este a helyi mûvelôdési házban Koronka látta vendégül a világtalálkozó résztvevôit.

A munkabizottságokban a Kárpát-medencei magyar nyelvû felsôoktatás jelenérôl és jövôjérôl, az EU-s támogatási lehetôségekrôl valamint az EU-s prioritások tükrében viszgált kutatási irányokról és az európai uniós támogatási lehetôségekrôl folytattak vitát a jelen levô professzorok, és fogalmazták meg a bevezetôben ismertetett ajánlásokat.

Rendhagyó könyvbemutatónak adott otthont csütörtökön a Deus Providebit Ház Szent Mihály Terme és az elôcsarnok. Rendhagyónak, hiszen rengetegen voltak, a terem és elôtér is megtelt, mert kiállítással egybekötött bemutatóról volt szó, és végül a kiadvány jellege miatt sem mondhattuk szokványosnak: a HIFA- Románia Egyesület szervezésében ugyanis kiadattatott Rejtett gyöngyszemek címû könyv mozgássérültek antológiája kíván lenni. Az általuk alkotott irodalmi, képzômûvészeti munkák tárházaként szolgál a Könczey Elemér tervezte-rajzolta kiadvány.

A megnyitón Simon Judit, az Appendix Könyvkiadó által megjelentetett könyv szerkesztôje elmondta: rengeteg olyan sérült él közöttünk, akik adni szeretnének, ám nincs lehetôségük a megnyilatkozásra, a közlésre. Másfél év, valamint rengeteg ember munkája a most megjelent kiadvány. Frei Gizella a HIFA, majd a HIFA-Románia segélyszervezet és egysület történetét ismertette a jelenlevôkkel. A nemzetközi, nonprofit szervezet 1971-ben alakult Ausztriában, Romániában 2000 óta van jelen. Végül a szervezet nevében is megköszönte a szülôknek, édesanyáknak, édesapáknak, hogy éveken keresztül hûségesen és nagy szeretettel nevelték-nevelik e csodálatos embereket. A beszédek elhangzása után a jelen levô antológiaszerzôk olvasták fel egy-két, a kötetben megjelent versüket, írásukat, majd Irsai Zsolt képzômûvész méltatta a mozgássérültek munkáiból felállított tárlatot, egyenként értékelve a kiállítók mûvészetét. A jó hangulatú, szívhez szóló rendezvény a kiállítás megtekintésével és közös beszélgetéssel ért véget.

Rágandó csontok boltja

nem csempészhetô fel ukmukfukk bádogtáblákra, közintézmények homlokzatát, utcasarkok irányát megjelölendô. Metikulózus csûrök-csavarok "jóvoltából" nem rögzíthetô látványosan kollektív memóriánkba Kossuth Lajos, Visky Árpád, Szász Albert emléke. Minôsített kákaszálak tövén, a tojásukat kiköltô rucák árnyékában mindenütt millimikronnyi csomócskákat vélnek felfedezni csalhatatlanul "tisztánlátó" szemek. A "nem lehet az ember fából" elvét követve, túlbuzgó határpásztorok figyelmét kijátszva végül is úgy döntöttem, kislisszolok rám kényszerített karanténomból, s újból beszabadulok a zabba, a mesébe illô fondorlatokkal megbélyegzettekhez fûzôdô kapcsolataim jogán.

Úgy hozta a sors, hogy a "szelíd kötélhez" vonszolódott (vonszolt?) színmûvészhez s a száguldó acélkerekek alatt megbékélt sportpedagógushoz intim baráti szálak fûztek évtizedeken keresztül. Az elôbbivel megvalósíthatónak tûnô álmokat szôttünk csupán, az utóbbival az inkompetencia szûrôjén fennakadt elképzelések realizálására törekedtünk. Az emberi butaság, szûklátókörûség, bénaságra kárhoztatott cselekvôkészség ádáz ellenségei voltak mind a ketten. Más-más történelmi idôszakokban hajoltam össze egyikkel is, másikkal is, nem bús magyarként, hanem érzô, aggódó, jobbulásra-jobbításra szomjazó értelmiségiként, együtt muzsikáló cinkosként. Visky Árpival a múlt század 60-as éveinek legelején futottunk véletlenül össze. Ugyanannak a múzsának csaptuk abban az idôben a szelet. Thália nyilvánvalóan a tehetségesebbet szemelte ki magának, s ez sajnos, nem én lehettem. A megmásíthatatlan realitás azonban nem távolított el minket egymástól. Ömlött belôlünk a József Attila-i szöveg, bárhol találkoztunk. Ha elkezdte: "emberek, nem vadak-elmék vagyunk!", tüsténkedtem rögvest a folytatással: "szívünk míg vágyat érlel, nem kartoték-adat". Órákig képesek voltunk folytatni ezt a lelki tréningként felfogott végszavazást. Ha épp kapás volt kupicák, kancsók védelmében, "soványabb esztendôkben" a szabad ég alatt. Játszótársam 19 éve halott. Szülôhelye, az ország "törékeny falvainak" egyike, Székelyvécke, szerény kultúrotthonát keresztelné el nevével. Don Corleone megyénkbeli helytartói tüstént lest fújnak. Elv-társam kommunistaellenességét még elnéznék, de az államrend megbolygatását állítólag megcélzó kijelentéseit már nem bocsáthatják meg neki. Mintha tájainkon a két fogalom nem járt volna kéz a kézben egymással több mint négy évtizedig. Mintha Dózsa György (Gheorghe Doja), Horea, Closca és Crisan, Tudor Vladimirescu a maguk idejében nem hasonló gondolatokat propagáltak volna követôik körében, nem egy igaztalannak vélt társadalom megváltoztatásáért szálltak volna harcba.

Szász Albival, az univerzális érdeklôdésû, ízzig-vérig sportemberrel jó húsz esztendôvel késôbb ütköztetett a providencia. Éceszt éceszbe öltve, intézményvezetôkként, a gyermek- és iskoláskorú teljesítménysport struktúráinak megteremtésén, megszilárdításán, jelentôségéhez illô anyagi elimertetésén fáradoztunk elkoptathatatlan konoksággal. Az önálló, törékeny infrastrukturális pillérekre épített sportlíceum végül is megszületett, s élére természetszerûen, megálmodójaként odaállhatott. Elismert, megbecsült szakemberként, számottevô eredményekkel tarsolyában. Munkatársai, tanítványai szeretetétôl, ragaszkodásától övezve. Tragikus halálát követôen, közkívánatra, szakminisztériumunk rábólintott: viselje csak a sanyarú gyermekkorát kinövô schola elsô direktora nevét. "Na-na, ne siessük el a dolgot" - avatkozik be ingerülten a bulvár(sajtó) a kormány vidékén meghozott ukázba, "várjuk meg, míg a kiszemelt iszonyú emberi mulasztásait átvilágítja a megkörnyékezhetetlen, megtéveszthetetlen konzultatív névadó bizottság", akinek kétségtelenül nagy tudású tagjai hírbôl sem ismerték górcsô alá kényszerített áldozatukat. Várjuk meg Godot, hátha nagyobb szerencsénk lesz vele, mint Vladimirnek és Estragonnak.

Kis jegyzetem harmadik szereplôjének bizalmába köztudott katipilaságom ellenére sem sikerült beférkôznöm. 140 évet késtem a kortárstalálkozóról. Mentségemre szolgálhat, hogy kis megszakításokkal majdnem fél évszázadig lehettem az egész világon elismerésnek örvendô jogász, publicista, csúcspolitikus Kossuth Lajos neve által fémjelzett utca lakója. Önhibámon kívül, 1951-ben, kíméletlen osztályharcos idôkben pottyantam bele a realitásba. Csak jóval késôbben soroztak be lovas bakának, calarasnak. Anélkül, hogy beleegyezô aláírásomat igényelték volna. 15 esztendeje az igaztalanul, önkényesen elorozott tárgyi és szellemi értékek visszaszolgáltatásán fáradozunk, de Lajos apánknak nem sikerült erkölcsi elégtételt szereznünk.

A "jobb ma egy Antonescu, mint holnap egy Kossuth" kisstílû szubjektivitással megfogalmazott szlogen nehezen törölhetô ki a hivatalos közgondolkozásból. Pedig harcos polgármesterünk, immáron tanácsi támogatással, meghirdette az általános féregirtást.

Telenézô

Csappan kedvem, mint ôsszel a nyárikert forgalma. Holott örülnöm illene: végre nem kell irigyen merednem az MTV csak írott mûsorára mint elérhetetlenre - tessék, itt van, M1 a neve, és tobzódhatok a magyar közbeszéd tengerének felszínén lebegô legfôbb témákban, a füligjimmys anyázás és a trendi kakatémák pazar választékából azt szúrom ki, amihez éppen a tévé ügyvédje meg a szólás szabadsága terelne, bámulok: a média nem kap állkapocsgörcsöt saját sikongatásaitól, holott a népet, (más olvasatban: az embereket) bájoló globális világtendencia urbánus csatornabudizó reality-majmok popója alól tör elô showban-kerekasztalban, lekonferálva a Viagrát, a közbudik tisztasága ugyebár egyenes arányban áll a lakosság mentális színvonalával, agyalok, tudod, stb. tudjuk, tudjuk, a médiában nincs megállás, ha mienk a magyar haza, miért ne lopnánk szét, módosul a feröeri poetica, adj több kínait a magyarnak, hogy mi ne legyünk roma gyarmat, kiabálják a szóhoz juttatott házifasiszták, József Attila Thomas Mannt forgatja a sírjában, tente-tente, mindjárt megsülsz, vigasztalja, és nagyjából ennyi, a magyar agora annyira nem kínál semmit a romáknak, mint egy mûködésképtelen légkondi a MÁV-kocsiban az elsô osztályra jegyet váltó piackutató kofának, aki klasszikus kínai bugyit árul hurkái közül.

Romániához képest Magyarország egy elkeserítôen ingerszegény Tasmánia.

Úgyhogy gyorsan kiörvendem magam a fôcsatorna hozzáférhetôségén, okos és unalmas mûsorait részesítem elônyben és hátrányban, gratulálok a Duna Tévének is ôszi okos és majdnem unalmas frissítéseiért, elgondolom, mi az az agyi görcs, amivel így le lehet fogni közszolgálati és kereskedelmi mûsorvezetôk könnyed, fordulatos, élvezetes mûsorvezetését, riporterek okadatolt, lényegre törô, mégis izgalmas, sôt izgató kérdéseit, és nem mindig a megszólaltatott eukompatibilis bürokraták, a papagájkórt mûvészetté emelô pártfajankók körbélyegzôs dumáiban találom a magyarázatot; ezek a szépek és buták valahogy maguktól jönnek. Ilyen társasághoz zálogból visszamaradt eszcájg.

Anyázós össznépi lelkiállapot van és lesz Magyarországon, felemelô, mint síparadicsomos turné aranymozzanata a magaslift kabinjában, zuhanás elôtt. A jópofa balhék, melyekhez nincs közünk, hál’istennek, december 5. óta beleszólásunk sem, a nagy lincselés, az össznépi bunyó csak ezután kezdôdik. A nagymagyar választási csetepatéban mi, erdélyiek kisnemzeti hunyók sem lehetünk. (Hiányzik a francnak egyébként.)

A médiatér gyôztesei ismét a politikai marketing és kommunikáció gurui és zsoldosai lesznek. Kismillió banda fúvózik és dobol. Hiába mondanánk Énekes Ferenccel, hogy nekünk többet ne trombitáljanak.

Ha botrány, ha zûr, ha kavarodás, ha börtön, szabadulás, ha egetverô átverés, pokoli zsarolás, elnöki rocsogás és ellenzéki fröcsögés - akkor inkább a román tévéket választom. Ezek buzgóbban fújják az Örömódát az Internácionálé dallamára trikolórban, mint a szervilizmus decens homokozójában szocializálódott késôkádári kollégáik. A médiatirpákság uborkafáit megülô majmoknak magam is Beethovent játszatnék, nem Mozartot. Elôbbitôl ôszinte elefántok lefröcskölik a zenekart.

Ôsz van, a természet álomba merül. Ébredjünk.

(MTI) - Vaskos meglepetéssel végzôdtek a vasárnapi német választások: a konzervatív pártok (CDU/CSU) nyertek ugyan, de messze nem annyival, mint amennyit a közvélemény-kutatások jeleztek, s nem szereztek abszolút többséget partnerükkel a kiválóan szereplô FDP-vel (liberálisok).

Angela Merkel, a konzervatívok kancellárje- löltjemindazonáltal azt mondta, hogy a CDU/CSU vállalja a kormányalakítási megbízatást, a legnagyobb erô a CDU/CSU lett, a szociáldemokrata-zöld koalíciót leváltották. Merkel annyit árult el, hogy a keletnémet szocialista múlttal rendelkezô Baloldali Párt kivételével minden párttal készek tárgyalni, s továbbra is a kancellári posztra törekszik. A kancellárt a Bundestag választja meg, ahol a szociáldemokratáknak (SPD), a környezetvédôknek (Szövetség'90/Zöldek) és a Baloldali Pártnak a dolgok jelenlegi állása szerint többsége lenne.

Franz Müntefering, a szociáldemokrata párt elnöke ugyanakkor azt mondta, hogy "az ország Gerhard Schrödert akarja kancellárnak", az eredményt Angela Merkel személyes vereségének értékelte. Müntefering ismét elutasította, hogy a Baloldali Párttal alkossanak koalíciót (a szociáldemokraták és a környezetvédôk). Szavaiból arra lehet következtetni, hogy esetleg ajánlatot tesznek a liberálisoknak SPD/Zöldek/FDP koalíció alakítására.

A szavazatok töredékének feldolgozása alapján készült elôrejelzések szerint a CDU/CSU végzett 35,7-35,8 százalékkal az élen az elôre hozott választásokon, de ez történetének egyik legrosszabb eredménye - közölte az ARD közszolgálati televíziós állomás.A közvélemény-kutató intézetek 41-43 százalékot jeleztek utoljára a kereszténydemokrata és a keresztényszociális uniónak. A CDU/CSU néhány hónappal ezelôtt még az abszolút többség megszerzésére is esélyes volt. Három évvel ezelôtt a szavazatok 38,5 százalékot szerezte meg. Vasárnap este a konzervatív tábor kórusban szidta a közvélemény- kutatókat.

Második a szociáldemokrata párt 33,7-33,8 százalékkal, visszaesése a 2002-es eredményhez képes közel öt százalék. A liberálisok 10,3-10,4 százalékot, a környezetvédôk 8,2-8,4 százalékot szereztek, a Baloldali Párt 7,7-8.0 százalékot kapott az elôrejelzés szerint. 2002-ben az FDP 7,4 százalékon végzett, a Zöldek pártja 8,6 százalékot kapott, a Baloldali Párt (akkor még Demokratikus Szocializmus Pártja néven) viszont nem jutott be 2002-ben a Bundestagba.

Az adatsor nem tartalmazza a drezdai 160-as választókerület eredményeit, mivel ott egy egyéni képviselôjelölt halála miatt csak két hét múlva szavaznak.

A részvételi arány 79,1 százalékos volt, azaz nagyjából megegyezett a három évvel ezelôttivel.

Ljajic a Vecernje Novosti címû belgrádi napilapban vasárnapmegjelent interjújában beszél errôl. A lap emlékeztet arra,hogy Kasza József "beszélni fog az Európai Parlamentben", és a meghallgatáson ott lesz Ljajic is. Ezzel kapcsolatosan a Vecernje Novosti azt kérdezi a politikustól: megakadályozza-e, hogy Kasza nemzetköziesítse a kisebbségi kérdést, és a valósnál rosszabbként mutassa be a kisebbségek helyzetét az országban.

"Nyíltan beszélni fogok a tényekrôl. A tények pedig azt mutatják, hogy történtek incidensek, de nagy részük nem volt etnikai indíttatású. Megértem a nemzetköziesítésre való törekvést, kiváltképpen a magyar kérdést illetôen, de azt hiszem, hogy ez téves módszer. Ha valahol is történt elôrelépés, akkor az az emberi és kisebbségi jogok terén történt, ahol valóban sokat tettünk" - mondta a szandzsáki muzulmán politikus.

A EP kisebbségi kérdésekkel foglalkozó frakcióközi munkacsoportja októberi ülésén kívánja meghallgatja Kasza Józsefet; a fô téma a vajdasági helyzet lesz. A VMSZ elnöke a Beta belgrádi hírügynökségnek adott vasárnapi nyilatkozatában felhívta figyelmet arra, hogy a Vajdaságban ismét romlik a helyzet a magyarellenes incidenseket illetôen.

"A helyzet nem javult, mi több, az elmúlt néhány hétben még romlott is. Az állam, az állami intézmények hallgatnak. Ismét elôfordulnak verekedések, megjelennek a falfirkák...." - mondta Kasza. A VMSZ elnöke szerint Tom Lantos amerikai képviselônek igaza volt, amikor Vojislav Kostunica szerb miniszterelnöknek írt minapi levelében úgy értékelte, hogy a hatóságok nem tettek meg mindent a vajdasági magyarok jogainak védelmében. Kasza abban is igazat ad Lantosnak, hogy a VMSZ vezetôi elleni bûnvádi feljelentések elsôsorban egyfajta nyomásgyakorlást jelentenek a legnagyobb vajdasági magyar pártra, a VMSZ-re.

Az elsô részeredményeket október 10-e körül, a végeredményt 22-e körül fogják bejelenteni. A legjelentôsebb független megfigyelôi csoport, a Szabad és Tisztességes Választások Afganisztánban (FEFA) valamivel több mint 50 százalékra becsülte a részvételi arányt, ami lényegesen alacsonyabb a tavalyi elnökválasztáson jegyzett 76 százaléknál. Az Afganisztánnak majdnem mind a 34 tartományába megfigyelôket, összesen 7 ezer fôt szétküldô egyesület elnöke, Nader Nadery vasárnapi kabuli sajtóértekezletén közölte szervezetének elsô becslését a szavazók arányáról. A FEFA szerint zavart okozott a jelöltek nagy száma: ez megnehezítette a választást és elvette az emberek kedvét attól, hogy elmenjenek szavazni. Hamid Karzai afgán elnök örömét fejezte ki, hogy sok nô is elment szavazni, még a legkonzervatívabb tartományokban is, amit "nagy elôrelépésként" értékelt. Az államfô gratulált a népnek ahhoz, hogy "e nehéz idôkben megint egyszer dacolt a terroristák fenyegetésével" és részt vett a választásokon. A tálibok támadásokat és robbantásokat helyeztek kilátásba a választások napján a "megszálló" csapatok ellen, és az urnáktól való távolmaradásra szólították fel a lakosságot. Az incidensekrôl készült elsô összesítés szerint nyolc ember, köztük egy francia katona vesztette életét szombat éjjel és vasárnap a lázadókkal vívott összecsapásokban, és a merényletekben. A francia erôk szóvivôje szerint ez az elsô elesett katonájuk az afganisztáni misszió kezdete óta. Az afgán belügyminisztérium a választások viszonylag nyugodt lebonyolítását "nagy gyôzelemnek" tartja.

A Le camp d,Attila (Attila tábora) nevet viselô,földöntúliak látogatta búzamezôre emlékeztetô terület a Reims közelében található La Cheppe faluhoz tartozik, melynek római neve Fanum Minervae volt. Az épségben megmaradt, harminc hektáros kör alakú táborhely tulajdonképpen egy földvár. A hunok egy oppidumból, a gallok által épített, erôdítménnyel megerôsített városból i.e. 80-ban alakítottak át a rómaiakkal szembeni védelemre.

A hely különlegessége, hogy a kerek mezôt körülfogó hét méter magas földbástyán végigfutó sûrû fasor, és az azt körülvevô mély árok teljesen kivágja a búzamezôbôl Attila táborhelyét. A földvár mellett húzódott egykor a hunok híres szekérvára. A terület része az egykori catalaunumi mezôknek, ahol Isten ostorát - aki Gallia meghódítására indult, és egészen Orléans-ig eljutott - a római Aetius hadainak gót és frank segítséggel 451-ben a híres Catalaunumi csatában sikerült visszaszorítania, és Európát a hun horda nyilaitól megmentenie.

A dombot - amelyen a középkorban egy ma már nem létezô vár is emelkedett -, sokáig gall múltjáért tartottak számon Franciaországban, és csak a XVIII. században azonosították Attila táboraként. III. Napóleon 1857-ben megvásárolta a terület egy részét, és a domb tetején ásatásokba fogott, de az igazi, eredménnyel is járó régészeti kutatások csak késôbb kezdôdtek meg a területen. A korabeli kerámiadarabok, bronzékszerek és kovácsoltvas szerszámok maradványai a Saint-Germain-en-Laye-ben található régészeti múzeumban tekinthetôk meg.

Markó Béla RMDSZ-szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes fôvédnöksége alatt zajlik Bukarestben, szeptember 19-20-án az Európai Bizottság és az Országos Diszkrimináció- ellenes Tanács által szervezett európai uniós törvények és politikák a diszkrimináció ellen címû szeminárium. A kétnapos rendezvényen az integráció elôtt álló Bulgária és Románia, illetve az Unióhoz csatlakozni kívánó Horvátország és Törökország képviselôi keresnek megoldást a hatékony diszkrimináció-ellenes törvénykezés érdekében.

Markó Béla miniszterelnök-helyettes a szeminárium megnyitóján tájékoztatta a résztvevôket a Diszkrimináció-ellenes Tanács, a kormány és a civil szervezetek által kidolgozott diszkrimináció- ellenes törvénytervezetrôl, amely - mint mondta - összhangban van az Európai Bizottság által megfogalmazott elôírásokkal. A tervezet elfogadása esetén a jogszabály kimondja az esélyegyenlôség elvét, faji és nemzeti hovatartozástól függetlenül, ugyanakkor általános keretet biztosít a munkavállalás és a munkakörülmények meghatározása terén.

Ez a jogszabály lehetôvé tenné egy erôs, független, az állampolgárok számára hatékony Tanács mûködését - tette hozzá Markó Béla miniszterelnök-helyettes.

"A Romániai Magyar Demokrata Szövetség eddig is és ezután is koherens, európai normákkal összhangban lévô, a nemzeti kisebbségi jogok elfogadása és alkalmazása, illetve a diszkrimináció-ellenes harcban hatékonyan mûködô, modern struktúrák kialakítása mellett foglal állást." - hangoztatta a szövetségi elnök.

Markó Béla elmondta, a tervek szerint a tervezetet ôsszel bocsátanák vitára a Parlamentben, és reményét fejezte ki, hogy 2006-ban, az integrációs folyamat sorsdöntô évében, sikerül egy hatékonyan mûködô diszkrimináció-ellenes rendszert kialakítani Romániában.

Az SZDP vezetôsége hétfôn úgy döntött, hogy a párt honatyái meghatározatlan idôre, "a normalitás helyreállásáig" parlamenti sztrájkba lépnek, ha a házszabályzatokat az Alkotmánybíróság döntése elôtt módosítják.

Az SZDP Országos Állandó Bizottságának ülését követô sajtótájékoztatón Mircea Geoana pártelnök a házszabályzatok parlamenti vitája kapcsán kifejtette, "nem természetes és kontraproduktív", hogy az egész ország végignézze, amint a parlamenti pártok feláldozzák a reális tennivalókat a hatalmi harcért.

Az SZDP újból javasolja a hatalomnak, hogy a házszabályzat alkotmányosságával kapcoslatos végsô döntést az Akotmánybíróság hozza meg, a szabályzatok életbe lépése pedig a testület döntése után történjen, mondta Geoana.

Ha a parlamenti többséget alkotó pártok nem lesznek annyira tisztességesek, hogy megvárják az Alkotmánybíróság döntését, az SZDP "radikálisabb lépésekre kényszerül az alaptörvény és a demokrácia védelmében, tette hozzá Mircea Geoana. Elmondta, a párt Országos Állandó Bizottsága jóváhagyta, hogy az SZDP honatyái parlamenti sztrájkba lépjenek, amíg a parlament megvárja és alkalmazza az Alkotmánybíróság döntését - tudósít a Mediafax.

A képviselôház állandó bizottságának NLP-DP szövetséget képviselô tagjai a testület hétfôi ülésén kérik, hogy az új házszabályzatot gyorsított eljárással vitassák meg, és 3-5 napos határidôt javasolnak a tervezet elfogadására, közölte Eugen Nicolaescu, az NLP szóvivôje a D.A. Szövetség Országos Vezetôtanácsának hétfô reggeli értekezlete után. Nicolaescu elmondta, a döntés oka az, ahogyan a parlamentben alakul a házszabályzatok módosításának kérdése: a szenátusban a normális kerékvágásban halad a folyamat, a képviselôházban azonban problémák adódtak.

A szóvivô kifejtette, a szövetség vezetôtestülete úgy döntött, hogy a képviselôház állandó bizottságának liberális és demokrata tagjai kérjék a munkaprogram meghosszabbítását, hogy az új házszabályzatot
"elfogadható határidôn belül" lehessen megvitatni és elfogadni.

A képviselôház jogi bizottsága pénteki ülésén 13 támogató szavazattal jóváhagyta a z alsóház házszabályzatát módosító tervezetet, noha a testület vezetôsége csütörtökön úgy döntött, hogy a viták csak a következô héten kezdôdjenek - tudta meg a Mediafax.

Az államfô az utóbbi napokban a tengerentúlról három nagyobbpolitikai bombát dobott át a hazai politikai porondra. Pedig alig ültek el az elmúlt hónapok belterjes botrányai: Basescunak a nyáron már majdnem sikerült kikényszerítenie az elôrehozott választásokat, és azóta is szinte hétrôl hétre különféle, vihart keltô közbeszédtémákat dob be a közéletbe. Ezúttal múlt heti amerikai látogatása során három olyan témát feszegetett, amely alapjaiban rengethetné meg a román politikai intézményrendszert.

Elôször is alkotmánymódosító népszavazás kiírását helyezte kilátásba az alkotmány olyan értelmû módosításáról, hogy a jelenlegi kétkamarás törvényhozó testület helyett egykamarás parlament alakulna az országban. A másik két "bomba" az észak-erdélyi autópálya építésére vonatkozó szerzôdés újratárgyalása, illetve a Petrom olajtársaság osztrák privatizációjának felülvizsgálata.

Hazatérése után Basescu bejelentette: napokon belül konzultációra hívja a parlamenti pártok vezetôit az alkotmánymódosító népszavazás ügyérôl. Az államfô azért fordulna közvetlenül a néphez e témában, mert úgy tartja, hogy a romániai pártok csak beszélnek a politikai szféra megreformálásáról, valójában semmit sem tesznek érte. Basescu szerint a jelenlegi - általa költségesnek is tekintett - két szintû parlamenti rendszer fenntartása Románia 2007. január elsejére tervezett EU-csatlakozása után a jelenleginél is nehézkesebbé teszi majd a törvényhozói tevékenységet.

Basescu kezdeményezését volt saját pártja, a Demokrata Párt (PD) támogatja csupán fenntartás nélkül. Emil Boc demokrata párti elnök ráadásul az egyéni választókerületek bevezetését is szorgalmazni fogja a konzultáción. A PD legfôbb koalíciós társa, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), illetve a liberális miniszterelnök, Calin Popescu Tariceanu idegenkedve fogadja az újabb államfôi ötletet, úgy vélve, hogy az elnök továbbra is az elôrehozott választások kikényszerítésére játszik.

Nemcsak a liberálisok, hanem más parlamenti erôk - így a koalícióban helyet foglaló Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) - is ellenzik az egykamarás parlamentet és a Basescu által felkarolt egyéni választókerületi rendszert. Nemcsak azért, mert konkrét pártérdekeikkel ellenkezne a dolog, hanem azért is, mert a politikai felépítménybeli erôviszonyok átalakulásától is tartanak. Szerintük gyengülne például a parlament képviseleti ereje.

A Nagy-Románia Párt az ellenzékben lévô, decemberig kormányon

volt Szociáldemokrata Párttal (PSD) együtt ugyancsak hátsó szándékot sejt az államfô javaslatai mögött. Mircea Geoana PSD-elnök nem is rejtette véka alá álláspontját, miszerint Basescu valójában az államhatalom teljes megkaparintására, az elôre hozott választásokba torkolló belpolitikai válság kirobbantására törekszik.

Éppen a szociáldemokrata elit ellen irányul az észak-erdélyi autópályát érintô újratárgyalási indítvány, hiszen a PSD- kormány kötötte meg a szerzôdést tavaly az amerikai Bechtel társasággal. Basescu úgy tartja: a szociáldemokrata kormány törvénytelenül adta áldását a projectre. Az államelnök szerint amúgy is a négyes számú páneurópai folyosó dél-erdélyi sztrádaszakaszának a kiépítése jelenti a prioritást.

Az államfô felülvizsgáltatná a Petrom olajtársaság privatizációját is, mivel szerinte az elôzô kormány hibát követett el, amikor teljes nyersolajkészletét egyetlen magáncégnek, az osztrák OMV-nek a kezébe adta. Tariceanu kormányfô ezt nem hagyhatta szó nélkül, sietett is leszögezni: a másfél milliárd eurós ügylet egészének megkérdôjelezése rontaná az ország tekintélyét a külföldi befektetôk elôtt.

Bukaresti elemzôk azonban határozottan érzékelik, hogy e két utóbbi Basescu-bomba elsôsorban a mai ellenzék fô erejét veszi célba. Az elnök ugyanis meg akarja törni a szociáldemokraták "kiskirályainak" továbbra is érvényesülô központi és helyi hatalmát.

(MTI) - Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium és a határon túli magyar szervezetek együttmûködésének eredményeként 200 eMagyar pont, valamint tudományos, gazdasági és kulturális együttmûködés jött létre - mondta Kovács Kálmán informatikai miniszter hétfôn Budapesten.

A miniszter errôl a Magyarság az Információs Társadalomért Testület (MA-ITT) második konferenciáján beszélt, ahol ünnepélyesen átadta a horvátországi Csúzán létrehozott 200. eMagyar pontot.

A Kohézió és versenyképesség címû egynapos fórumon a határon túli magyar szervezetek képviselôi beszámoltak az együttmûködés két évének eredményeirôl.

Az IHM támogatásával szélessávú internet-elérési helyek, tisztaszoftver-programok, informatikai táborok és képzések valósultak meg.

A határon túli magyar iskolák, önkormányzatok és szervezetek a magyar kormány által támogatott infrastrukturális fejlesztéseinek programját 2003-ban fogadták el.

Kovács Kálmán az MTI-nek elmondta: az eMagyar pontok létrehozására eddig mintegy 140 millió forintot költött a magyar kormány, a többi program támogatására további 100 millió forintot adtak.

Hozzátette: jövôre a tervek szerint hasonló összeggel kívánnak hozzájárulni a fejlesztésekhez.

Ismertetése szerint a tárca tervei alapján minden közintézménnyel rendelkezô magyar és határon túli településen szeretnének internet- elérési pontot létrehozni. Eddig a határon túli 200 eMagyar pont mellett 2700 magyarországi pont létezik körülbelül 2000 településen. Nagy Zsolt romániai informatikai miniszter, az RMDSZ alelnöke elmondta: az együttmûködés keretében 168 informatikai eszközt vásároltak, 51 iskolában történt informatikai fejlesztés. Ismertetése szerint 26 honlapot hoztak létre és 89 eMagyar pont mûködik. Kiemelte: 2006-ban 61 újabb pont létrehozását tervezik.

Egy éven belül meg fog valósulni a cél, a 333 határon túli eMagyar pont a Kárpát-medencében - hangsúlyozta Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke.

Kovács Kálmán hangsúlyozta, hogy az elkövetkezô évek feladata az alapok lerakása után a tartalommal való feltöltés, a legjelentôsebb projekt a kulturális örökség digitalizálása lesz.

Ötszáz euro helyett csak háromszázat kell felmutatni október 1-tôl a határon a külföldre utazóknak a belügyminiszter egyik rendelete értelmében, amelynek tervezetét már megvitatták.

Vasile Blaga közigazgatási és belügyminiszter a szaktárca több jogásza társaságában hétfôn ismertette a civil szervezetekkel és a munkáltatói egyesületekkel azt a tervezetet, amely módosítja a román állampolgárok kiutazási feltételeirôl szóló 144/2001-es sürgôsségi kormányrendelet kiegészítésére hozott miniszteri rendeletet.

A jogszabály-tervezet szerint a Schengen-térségbe utazáshoz szükséges napi összeg 100 euroról 30 eurora csökken, ehhez hozzáadódik további 150 euro, ami fedezi a ki- és hazautazáshoz szükséges kiadásokat.

A tervezet alternatívákat is tartalmaz az említett pénzösszeg felmutatására.

"Áttekintettük, mit kérnek a Schengen- térség országai más államok beutazó állampolgáraitól: a szükséges összeg két részbôl áll, az utazás és az önfenntartás kiadásaiból. Az országok többségében az önfenntartáshoz szükséges összeg legtöbb 30 euro. Megmaradt a legalább ötnapos tartózkodásra vonatkozó elôírás, és az így kiszámított 150 eurohoz hozzáadtuk a ki- és hazautazás költségeit fedezô 150 eurot" - fejtette ki Vasile Blaga.

A Schengen-térség államaiba utazó román állampolgárok a román határon vagy 300 eurot mutatnak fel, vagy pedig egy menettérti jegyet és 30 eurót a kinntartózkodás minden napjára. Ha a kiutazó bizonyítani tudja, hogy szállását és étkezését elôre kifizette, semmiféle összeg felmutatását nem kérik tôle a határon, közölte a belügyminiszter.

Az alternatívák között több dokumentum szerepel, az utazás deklarált céljától függôen: felhatalmazás a képviselt cég részérôl, meghívók különbözô renddezvényekre vagy tanulmányi bizonyítványok.

A tervezet a következô napokban nyerné el végleges fomáját, és október 1-tôl életbe is léphet.

"A civil szervezetek 99,99 százalékban támogatják a tervezetet" - mondta Vasile Blaga a találkozó végén.

Nagy András polgármester, Iacob Dumitru, a hivatal jegyzôje és Maris Angela gazdasági igazgató becsületsértésért beperelték Anton Gheorghe Nagy-Románia párti tanácsost. A városatya azzal vádolta a polgármestert, a jegyzôt és a gazdasági igazgatót, hogy sorozatosan nem tartják be a törvényeket, meghamisították a legutóbbi tanácsülés jegyzôkönyvét. A politikus azt nyilatkozta egy napilapban, hogy a polgármesteri hivatalban megszokottá vált a törvénysértés. A vitát az váltotta, ki, hogy az egyik határozattervezetben a tanácsosok az iskolák javítására és higienizálására 1,4 milliárd lejt irányoztak elô. Az augusztus 29-i ülésen, melynek ülésvezetôje Anton Gheorghe volt, ebbôl a pénzösszegbôl azonban az utak javítására is megszavaztak bizonyos pénzösszeget. Anton szerint ezt a tanács nem szavazta meg, így nem volt hajlandó aláírni, elfogadni a határozatot. Sorin Vlad PSD-s tanácsos javasolta, hogy az említett pénzösszegbôl az útjavításra is költsenek, s ezt - az ellenzékben levô 8 tanácsos kivételével - mind elfogadták. Ezt az ülés jegyzôkönyve és az ott készült hangfelvétel is tanúsítja. A polgármester úgy tartja, hogy Anton Gheorghe állítása miatt folt esett a polgármesteri hivatal becsületén, ezért kért jogi úton elégtételt. Az említett határozattervezetet rendkívüli tanácsülésen ismét napirendre tûzik, hogy ezáltal minden kétséget oszlassanak el a pénz felhasználásával kapcsolatosan. A hivatal szerint ugyanis elég pénzt költöttek iskolajavításra, most inkább az utak felújítására kellene költeni.

A polgármesteri hivatal a gazdasági és az adó- illeték osztály korszerûsítésére megnyert egy 20550 eurós összértékû projektet. Az összeg 20%-át a hivatal saját költségvetésébôl állta. Ebbôl a pénzösszegbôl hat számítógépet vásároltak, emellé egy dokumentumkezelô és egy könyvelôi programot is. A gépek közül kettôt a hivatal könyvelôségén, négyet pedig az adó- és illetékosztályon üzemeltetnek. A program - amely a múl héten zárult - keretében 14 alkalmazott továbbképzô tanfolyamon is részt vehetett. Amint Nagy András polgármester lapunknak elmondta, a számítástechnikának köszönhetôen hatékonyabbá és áttekinthetôbbé vált az adatkezelés két olyan osztályon, ahol nagyon fontos figyelemmel követni a munkát, mivel a hivatal pénzügyeirôl van szó, s mint köztudott, ettôl sok minden függ.

Múlt csütörtökön Nagy András polgármester a város egyházvezetôivel találkozott. Felkérte a papokat, hogy az új restitúciós törvény értelmében minél elôbb nyújtsák be a szükséges okiratokat a hivatalhoz, hiszen rövidesen lejár a határidô. Ezenkívül tájékoztatta a jelenlevôket, hogy a hivatal egy magáncég segítségével feljavítja a város közvilágítását, s e terv keretében szeretnék az összes templomot külön megvilágítani. A munkálatokat a város állja, az egyházaknak csak a lámpatesteket kell majd megfizetniük. Az ötletet örömmel fogadták a lelkészek. Az általuk felhozott gondok között megemlíthetjük a radnótfáji és az abafáji temetôkrôl elmondottakat. Mindkét helyen azt kérték a hivatalt, tegye lehetôvé ezek bôvítését. Abafáján pedig egy halottasházat is szeretnének építetni és a világítást is fel kellene javítani. A polgármester megígérte, ha mindezt hivatalosan is kérvényezik a hivataltól, akkor a lehetôségek függvényében igyekszik teljesíteni a kéréseket. Természetesen mindezekhez tanácsi határozat is szükséges majd. A felek abban egyeztek meg, hogy szorosabbra fûzik az egyház és a városvezetés kapcsolatát, s rendszeresítik majd a konzultációt.

Augusztus közepén felejthetetlen élményekkel teli hetet tölthettek az Alexandru Ceusianu Általános Iskola diákjai Érden, ahol a Kôrösi Csoma Sándor Általános Iskola vendéglátását élvezhették. Reichenberger Ildikó aligazgatónô vezetésével harminc 1-8. osztályos utazott az anyaországi településre.

A kapcsolatteremtés lényegét az aligazgatónô a két ország kulturális, földrajzi és történelmi értékeinek kölcsönös megismerésében látja. A régeni diákok Érd látványosságai mellett megtekinthették Budapesten az Országházat, a Halászbástyát, a Mátyás-templomot, a Citadellát, a Hôsök terét, sétálhattak a Gellért-hegyen és a Duna-parton. A balatoni és a siófoki kirándulás is élményszámba ment.

A magyarországiak júliusban látogattak Erdélybe. A tervek közt szerepel, hogy majd rendszeresen részt vesznek a szászrégeni iskolában szervezett nemzetközi Geller Dávid-matematikaversenyen, amelyet legközelebb jövô március folyamán rendeznének meg, közös sportvetélkedôket is tetô alá hoznának.

A tanintézmény fôépületét világbanki támogatással újították fel, a negyvenhárom osztályterembôl tizenhét vár még a renoválásra. Az iskolában nyolcszázhatvan diák kezdte az idei tanévet, a negyvenháromból tíz magyar osztály.

Mészely Réka

Május elsejétôl a polgármesteri hivatalban kereskedelmi és fogyasztóvédô ellenôrzô testület alakult. Azóta az osztályon dolgozó három felügyelô több mint 400 céget ellenôrzött. Megállapíthatták, hogy a kereskedelmi társaságok 60 %-a nem rendelkezett a hivatal által kibocsátott mûködési engedéllyel. A másik gond, hogy a közélelmezési alkalmazottak nagy része szakképzetlen. A piacokon az ôstermelôk engedély nélkül árulnak, s több helyen nem függesztik ki az árjegyzéket. Az érintett cégeket összesen 40 millió lejre büntették. A Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal jogtalannak ítélte a hivatal ellenôrzô testületének tevékenységét. Szerintük csak nekik van joguk ilyen téren intézkedni, büntetéseket kiróni. Nagy András polgármester véleménye: korábban a fogyasztóvédô hivatal kérte a polgármesterséget, támogassák ôket abban, hogy Szászrégenben is létesítsenek egy kirendeltséget. Ezt ô megoldotta a hivatal keretében, s valószínû, az a gond, hogy a büntetések bevétele nem a fogyasztóvédô hivatalt illeti, hanem a helyi költségvetést egészíti ki. A polgármester úgy tartja, helyesen járt el, mert a közigazgatási törvény is megengedi, hogy a kereskedelmi tevékenységet ellenôrizze, s kihágások esetén büntetéseket is bevételezhet. Minden pénz, ami a költségvetést egészíti ki, a városlakók javát szolgálja.

Szászrégent kétszer érintette az idén az árvíz. Elôször augusztus 17-én a záporesô miatt a Rózsa-patak lépett ki medrébôl. Ekkor mintegy 10 utcában 22 házat érintett, víz alá került egy fél hektár zöldséges, három kútban ihatatlanná vált a víz, s több kisebb híd is megrongálódott.

Augusztus 29-én az eltömött árkok és a szûk csatornarendszer miatt újabb árhullám söpört a Pandurilor utcát és a Radnótfáji negyedet. Ekkor az Eugen Nicoara kultúrház és a radnótfáji óvoda pincéje is megtelt vízzel. A kárfelmérô bizottság megállapította, hogy 6 milliárd lejre lenne szükség mindezek kijavításához. Ezt az igényt benyújtották a prefektúrához is, ahonnan még mindig csak ígéretet kaptak. Ezzel szemben a lakosság példásan összefogott az ország más helységeiben levô árvízkárosultak megsegítésére. Összesen 600 kg nem romlandó élelmiszert, 8,1 tonna gabonát, több száz ruhás, lábbelis csomagot gyûjtöttek össze és szállítottak a marosvásárhelyi várban levô központba!

Szászrégenben valamennyi tanintézetben megfelelô körülmények között kezdôdött a tanév - tájékoztatott Fábián András sajtószóvivô. A helyi költségvetésbôl a nyár folyamán az Augustin Maior Gimnáziumnak 34.500, a Virgil Onitiu Gimnáziumnak 12.500, a Mezôgazdasági Iskolaközpontnak 11.500, a Lucian Blaga Iskolaközpontnak 47.000, a Petru Maior Iskolaközpontnak 34.000, az Abafájai 4-es Számú Általános Iskolának 9.500 új lejt különítettek el, amelyekbôl a szükséges felújításokat, javításokat végezték el. A legszerencsésebb helyzetben az Alexandru Ceusianu Gimnázium van, amelyet világbanki támogatással az idén teljesen felújítottak. Hamarosan hozzáfognak a Lucian Blaga Iskolaközpont sporttermében a tetôszerkezet felújításához is.

(n.a.)

Szászrégen több külföldi testvértelepüléssel tartja a kapcsolatot, és egy újabb szerzôdés megkötésére készül Érddel. A szászrégenieket arról kérdeztük, ismerik-e ezeket a kapcsolatokat, miért látják ôket elônyösnek, ha pedig nem, min kellene változtatni.

Vajda Irén, 62 éves: Én semmi eredményét nem érzékelem a testvérkapcsolatoknak. Akkor lehetnének igazán jól mûködôek, hogyha javítani tudnának az életszínvonalon, hiszen minden napról napra drágul. Tudom, hogy jó a viszony az érdi és a volt 2-es iskola között, az unokám augusztusban járt Érden, családoknál szállásolták el ôket.

Menyei Ildikó, 36 éves: A testvérvárosok közti kapcsolatot elsôsorban a polgármesteri hivatalok, a városi vezetôség látogatásai révén tartjuk. Bekapcsolódtak az iskolák, valamint a mûvelôdési ház magyar néptánccsoportja, a múzeum, hiszen népmûvészeti tárgyainkat kölcsönösen kiállítjuk. A szászrégeni és nagykôrösi mûvészek is gyakran találkoznak. Ahhoz, hogy a szélesebb közönség is tudjon ezekrôl a testvértelepülési kapcsolatokról, szerintem arra lenne szükség, hogy több elôadást szervezzünk közösen.

Horváth Katalin, 25 éves: Nagykôrössel, a hollandiai Bourg la Reinnével, az olaszországi Saviglianóval és a hegedûgyártásáról híres Salléval van már testvértelepülési szerzôdése a városnak. Szeptember elején Érden jártunk, és megállapodás született, hogy november folyamán ezzel a magyarországi várossal is együttmûködünk majd.

Blaga Ioan, 48 éves: Én mozgássérült vagyok, nem tudok dolgozni és a nyolcvanéves beteg édesanyámat is én gondozom. Tudom, hogy Szászrégennek vannak külföldi testvértelepülései, de nem tudom, melyek azok. 1,8 millió lejbôl tartom el magam, jó lenne, ha a külföldiek pénzzel, ruhanemûvel tudnának segíteni.

Weber Anna, 78 éves: Bár szászrégeni vagyok, Marosvásárhelyen tartózkodom a legtöbbet. Az új polgármester megválasztása óta jó irányba haladt a város: szebb lett a park, az iskolák. Tudom, hogy Szászrégennek van magyar testvértelepülése, csak nem tudom, melyik az.

Antal Sándor, 74 éves: Sokat változott a város az utóbbi idôben. Azt, hogy Szászrégennek vannak testvértelepülései, az újságból olvastam.

Olyan rég volt, hogy még visszaemlékezni is nagyon nehéz. Ide s tova közel hat évtizede.

Abban az idôben a magyar királyi József Nádor Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója voltam.

Erdélybôl több székely fiú Budapestre ment egyetemre tanulni. Egyesületet létesítettünk a Rákóczi u. 15 szám alatt - SZEFHE - : Székely Egyetemi és Fôiskolai Hallgatók Egyesülete néven. Itt volt bentlakásunk és dísztermünk is.

Az idôsebb férfiak szintén egy egyesületbe tömörültek, az Erdélyi Férfiak Egyesületébe, melynek elnöke Nyirô József volt.

Szabadidônkben kulturális rendezvényeket szerveztünk, kiváló székely tánccsoportunk volt, melynek magam is tagja voltam. Összejártuk Magyarországot Budapesttôl Sopronig. Budapesten - legtöbbet a magyar mûvelôdési házban - nem egyszer nagyon sikeres székelytánc-bemutatót tartottunk. De nemcsak székely táncokat, hanem székely tárgyú balladákat, guzsalyast stb. mutattunk be.

Nagy mesterünk Köpeczi Bócz Mihály volt, kiváló pártfogónk Veress Péter író.

A SZEFHÉ-ben magam is tevékenykedtem, bizonyos tisztségeket is vállaltam. A diákegyesületek kebelébôl példamutató magaviseletû hallgatókat választottak ki, akik különbözô alkalmakkor képviselhették a magyar ifjúságot. Így került sor egy alkalommal reám is Kátai László, Krasznay Barnabás társaimmal együtt.

Egy alkalommal felkértek bennünket, hogy csípjük ki magunkat, mert részt kell vennünk a Török Köztársaság jubileumi ünnepén. Díszmagyarba vágtuk magunkat, és elmentünk a követségre, mely Budán a Rózsadombon volt. Idejében érkeztünk. Megkezdôdött az üdvözlés, a köszöntés a diplomaták, meghívottak részérôl. A török követ és gyönyörû szép felesége egy dobogón álltak. A társaság pedig félkörben sorakozott fel a dobogó körül. Franciául folyt a köszöntés, az akkori diplomáciai nyelven. A félkörben álló üdvözlôk egymás után mutatkoztak be. Mindannyian doktori címet is viseltek. Végül reánk került a sor. A bemutatkozásnál Kátay barátunk volt az elsô. Ô nagyképûen bemondta a neve után a doktori címet is. Mi sajnos, nem tehettünk mást, mint utánoztuk. Ekkor a hátam mögött megszólalt egy hang: "No, ezt jól megcsináltad! Ezért megkapod a büntetésedet!" Megszeppenve fordultam hátra, lássam, ki ijesztett rám. Dr. Erôdi Harrach Béla professzor volt, aki nagyon pártfogolt a közgazdasági egyetemen.

Vége szakadt az üdvözléseknek és kezdôdött a lakoma.

Oldalt megnyílt egy kristályüveges fal és egy nagy terem tárult elénk. Két hatalmas asztal szaladt párhuzamosan egymással, tele mindenféle török csemegével, finomságokkal. Ekkor megszólalt a professzorom: "No, itt a büntetés. Ragadj azonnal egy tányért és pakold meg rogyásig." Felszabadultam a feszültség alól és boldogan tettem eleget a büntetésnek. De a magam tányérját sem hagytam üresen. Nemegyszer elemlegettük kedves tanárommal! Bár még sokszor lett volna részem ilyen büntetésben!

Bartis Árpád, Marosvásárhely

Az elmúlt évtized minden község életében hozott változásokat. Az üzemek, gyárak "átszervezése" után falura visszaköltözött már nem ipari munkás, de a földmûveléstôl is elszokott lakossági réteg örömmel fogadta a munkalehetôségeket kínáló vállalkozásokat. Több tucat embernek biztosított megélhetési lehetôséget a Hármasfaluban megalakult fakitermelô- értékesítô SILCOM cég is, ami a külsô szemlélôbôl a cég vezetôje - Csont Gyula - rátermettsége, üzleti érzéke iránti elismerést váltott ki. Megcsappant azonban az iránta érzett tisztelet, amikor növekvô profitéhsége - a cég profilját szénégetéssel és kôkitermeléssel is bôvítve - olyan elképzelhetetlen mennyiségû fakitermelésre sarkallta a vállalkozót, ami nemcsak a környék ökológiai változását eredményezte, de tucatnyi család életét is megkeserítette.

Cséje mindig mostohagyermeke volt a községnek. Isten háta mögötti tanyai település, amit a régi rendszer el akart törölni a föld színérôl. 1989 után több fiatal család zöldség- és virágtermesztéssel, méhészkedéssel foglalkozva gyökeret vert itt és biztosítani tudja létfeltételeit. Néhány városi nyugdíjas család pedig - nem lévén anyagi fedezete a Kanári-szigeteki nyaralásra - itt talált egészséges pihenésre.

E települést körülvevô erdôkbôl termelték és szállították a fát Hármasfaluba, oly módon, hogy az erdei-mezei, valamint az út Felsô-Cséje nevet viselô házak közötti szakasza járhatatlanná vált még szekerek számára is, az Alsó-Cséjében magánpénzen karbantartott út súlyosan megrongálódott, ami megnehezíti a termény- és takarmánybetakarítást, hisz az igavonó állatok épségét is veszélyezteti. Mivel jármûvekkel a házak egy része megközelíthetetlen, lakóik kézben cipelik a fôúttól - gyakran igen nehéz és sok - csomagjukat, mert hitegetésre igen, de a Csont Gyula által ismételten megígért útjavításra egész nyáron nem került sor, pedig a felhôszakadások még besegítettek a traktorok, megterhelt szállítóeszközök keréknyomainak árokká mélyítésébe, és itt állunk az újabb esôs idôszak elôtt.

Többen, több alkalommal személyesen kérték a vállalkozót ígéretének teljesítésére, írásban a Makfalvi Polgármesteri Hivatal közbenjárásáért is folyamodtak, eredménytelenül.

Az érintettek tudatában vannak, hogy a "pénzemberek" világa nem ismeri az empátiát, az együttmérzést, mindössze annyi igényük van, hogy a tönkretett utat tegye újra járhatóvá az illetékes, mivel minden feltétele megvan hozzá, és az sem ártana, ha az adott szónak nagyobb értéket tulajdonítana, hisz ez minôsíti az embert, mind az önbecsülés, mind pedig az embertársak tiszteletének záloga és remélhetô, hogy Mammon birodalmába is visszatérnek idôvel az ilyen "elavult" erkölcsi értékek.

Sipos Anna, a panaszosok nevében

(Az aláírók listája a szerkesztôségben)

A szent énekben nem egyszerûen az ember gondolata fejezôdik ki, hanem az ének is kinyilatkoztatás, amelyben összefonódik az isteni üzenet és az emberi visszhang. Mindennek teológiai garanciája Krisztus személye és az egyházban tovább mûködô Krisztus.

A katolikus ifjak közösségének kórusa 2001. szeptember 26-án alakult meg a Keresztelô Szent János Plébánia Deus Providebit Tanulmányi Házában. Célja, hogy az egyházzene felbecsülhetetlen kincseit minél magasabb mûvészi szinten szólaltassa meg a liturgia keretében is, gazdagabbá és ünnepélyesebbé téve a szent szertartásokat. Istent imádni, dicsôíteni, az együvé tartozás szent érzését erôsíteni, anyanyelvet, zenei anyanyelvet ápolni, tiszteletre nevelni az élet, önmagunk, embertársaink és a mûvészet iránt, széplelket "építeni", amelyben otthonra talál a szeretet, a béke, az öröm, a türelem, az alázat, a szívesség, a jóság, a megbocsátás, a hûség. Tevékenységei közé tartozik a zeneolvasási készség fejlesztése Kodály Zoltán "relatív szolmizációs" módszerének alkalmazásával, ugyanakkor a többszólamú éneklési készség fejlesztése, a homofontól az igényesebb polifonikus alkotások megszólaltatásáig.

A kórus tagjai lehetnek azok a fiatalok, 14-30 év között, akik önkéntesen vállalják ezen célok megvalósításának szolgálatát tehetségükkel és rátermettségükkel.

Isten áldását kérjük nemes törekvéseinkre, munkánkra!

Közösségünk tevékenysége legyen erôs, eredményes fegyver a lélek ellensége ellen!

Szeretettel várunk minden szerdán 19.30 órától!

Hajdó Károly karnagy

Évente visszatérô nagy nap a székelyszállási búcsú. Idén már az ötödik éve, hogy hiányzik valaki errôl az ünneprôl. Reméltem, hogy távolmaradását néhány sorban igazolják, kimentik a már végképp "elmentet". Ma már látom, nem kellett volna ilyen sokat várnom.

Tabéry Géza írja egyik regényében: "Túl a harcokon és szenvedelmeken, átvészelvén egy élet tisztítótüzén.....nem fáj már a seb. A halott nyugszik, s az élônek nem marad más, mint megkövetni az elköltözött szellemárnyát, letenni sírjára az utólagos elismerés örökzöld koszorúját." Ez az "örökzöld koszorú" rideg felsorolás lesz egy 'tanítvány' részérôl, akit tanított, akivel megszerettetett Istent, embertársat, hitet, vallást, jámborságával, egyszerûségével, konok kitartásával, elvhûségével, dolgos-küzdelmes életével és nem utolsósorban humorával.

Élt 1933. május 5. és 2001. november 9. közt. Szülei negyedik gyermekeként egyszerûségben, szegénységben nôtt fel.

A II. világháború katasztrófája, az utána érkezô kommunizmus borzalmas istentelensége, valamint tanulni vágyása sem távolítják el, hanem közelebb viszik Istenhez, hûségesebbé teszik egyházához. 1956-ban házasságot köt. 1960-1974 között nyolc gyermekük születik. 1960-2000 közt kántor, elôbb szülôfalujában, késôbb az egész vidéken. Szinte minden gyermekét bevezeti ebbe a "szent szolgálatba" - Ô így nevezte. Ma három gyermeke van Isten és egyháza "hivatalos, szent igájában."

A "bûvös fordulat" még felcsillantja benne a reményt, hogy megvalósíthatja utopisztikus álmát:

"igazságos elosztás", a becsületes munka felértékelése, az ideális, falusi, földmûves ember mintájának újbóli következetes megalkotása a modern világ szemében. Befejezni azonban nem tudja.

Utolsó éveiben nehéz betegséggel látogatta meg ôt a Mennyei Atya, hogy még jobban bebizonyíthassa hozzá való hûségét, ragaszkodását, gyermeki szeretetét.

Sírkövén ez áll: Rózsa Gáspár kántor

Úgy döntöttem, én is megírom véleményem a szászrégeni moto-krosszpálya ügyérôl, jelzem, hogy nem vagyok régeni, csak egy motoros vagyok.

A nyár elején örömmel olvastam a Népújságban, hogy egy lelkes motoroscsapat pályát épített Régenben, és megrendezik az elsô versenyt.

Mint amatôr, nem hivatásos motoros, én is elmotoroztam a versenyre, kíváncsi voltam, hová fejlôdött a hazai motokrossz. Amióta Marosvásárhelyen nem rendeznek futamokat, nem voltam egy versenyen sem.

Nem ismerem a régeni motorosokat, de le az összes kalappal elôttük, nagyon szép pályát építettek, megvalósították azt, amit mi, vásárhelyiek nem tudtunk.

Meg vagyok gyôzôdve, hogy nem kis erôfeszítésbe került, amit a régeniek létesítettek, és most jönnek a bírálatok, és kik részérôl ?

Olyan személyek írnak nagy felháborodással a motokrosszpályáról, akiknek semmi közük hozzá, például nyugdíjas tanárnôk, és ez még semmi, aláírásokat is gyûjtenek a pálya megsemmisítése érdekében, hát ez felháborító.

A nyugdíjas tanárnô aggódik a régeni levegô tisztaságáért, amit persze a motorosok fognak beszennyezni, hát ez nevetséges, továbbá a gyerekei és unokái egészségéért aggódik, amit ugyancsak a motorosok veszélyeztetnek.

Nem feltétlenül muszáj a gyerekeiket a motokrosszpályára engedni, el lehet küldeni például egy füstös bárba vagy diszkóba, és lehet motorzúgás helyett fülsiketítô manelét hallgatni, ez biztos egészségesebb a gyereknek.

A nyugdíjas tanárnô megkérdôjelezi azon szakértôk tudását is, akik a pályát tervezték.

A pénz szentségérôl is beszél, én meg vagyok gyôzôdve róla, hogy ezen a vállalkozáson senki nem nyert egy fityinget sem, csak befektetett, önzetlenül, pénzt és fizikai munkát a város és a motorozás érdekében, ezt már csak azért is állítom, mert ottjártamkor nem fizetett senki sem belépti díjat, tehát nincs honnan nyereség jöjjön.

Egy ilyen pálya fenntartásához rengeteg pénz és munka kell, nem tudom és nem is érdekes, hogy honnan teremtik elô, fô az, hogy van, és ez dicséretre méltó.

Lengyel János motoros

Örömmel vettük tudomásul, hogy a 932 magyarul válaszol a kérdéseinkre. S hogy van létjogosultsága ennek a szolgáltatásnak, bizonyíték a hatvanezer hívás nem egészen egy hónap alatt. A Romtelecom, úgy tûnik, megértette az idôk szavát.

Nem úgy a Román Posta.

Ki tudja mióta külföldre csak telefonon lehet táviratot feladni. (Nem tudom, mit csinál az, akinek nincs otthon telefonja. Átmegy a szomszédba?) De ez csak az egyik baj. A másik, a nagyobb, hogy ez az intézkedés teljesen ésszerûtlen. Hiszen külföldre többnyire nem román nyelven küldenek, küldünk táviratot, s ezért fontos lenne, hogy aki felveszi és aki továbbítja, lássa maga elôtt a szöveget (még akkor is, ha nem ismeri az illetô nyelvet).

Most elmesélem, hogy adtam fel a minap egy magyar nyelvû táviratot. A hölgy, aki jelentkezett a 957-es számon, amikor megtudta, hogy Budapestre küldöm a táviratot, arra kért, természetesen románul, amíg visszahív, írjam le a szöveget, hogy aztán könnyen tudjam betûzni. Kis idô múlva vissza is hívott, s megkezdôdött a beolvasási procedúra - miközben nem tudtam, sírjak vagy nevessek. S ca Sandu, i ca Ileana, r ca Radu, i ca Iliana, g ca Geta és így tovább. (A szöveg egyébként így hangzott: Sírig tartó boldogságot kívánunk.) Arra is megkért a kedves hölgy, hogy jelezzem a szóközöket, mert ô nem tudhatja, hol következnek. És ez a felháborító. Hogy nem Bukarestben, nem Craiován, hanem Marosvásárhelyen vagy Maros megyében, vagy a régióban, ahol élünk néhányan, akik néhanapján magyar nyelvû táviratokat is adunk fel, még arra sem szám&i