Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Az ország lakosságának több mint egyharmada szegénységben él. 144 ország közül a 64. helyen állunk szegénységi ráta szempontjából, derül ki az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (PNUD) által készített jelentésbôl. Ez öt ponttal több ugyan, mint a tavalyi rangsorolás, de Románia még mindig a közép-kelet-európai országok átlaga alatt áll. A jelentés szerint az ország lakosságának 1 százaléka a létminimum alatt él, azaz naponta egy dollárnál kevesebbôl, 12% nagyon szegény, 17% szegény. Vagyis az elsô kategória nem rendelkezik a mindennapi élethez legszükségesebb anyagi forrásokkal sem, a két utóbbi "relatív" szegény.

A jelentésben pozitívumként szerepel a humán fejlôdés (életszínvonal, életkedv, nevelés) és az, hogy egyre inkább figyelembe veszik az állampolgár véleményét. Ugyanakkor azonban az is kiderül, hogy a felnôtt lakosságnak csupán a 9%-a vett részt valaha egy helyi önkormányzati ülésen, és körülbelül ugyanennyi látta valaha elôzetesen a költségvetés-tervezetet, mielôtt a helyi tanács elfogadta volna. Az emberek nagy része nem is tudja, hogy joga van részt venni a tanácsüléseken, sôt, joga van megnézni az elfogadás elôtt álló költségvetést (fôleg, hogy az ô adójukból származik a bevételek nagy része).

Theodor Stolojan szerint annak ellenére, hogy a gazdasági fejlôdés jó, ez nem tükrözôdik a mindennapi életben. A szegénység legyôzéséhez, jelentette ki, jó egészségügyi és oktatáspolitikára, illetve szociális politikára lenne szükség, ez az egyetlen járható út. Jó, hogy most jön rá!

Mondhatjuk, hogy igaza van Stolojannak, de ugyanakkor azt is azonnal hozzátehetjük, hogy ô maga is volt már miniszterelnök meg pénzügyminiszter, és akkor miért nem szorgalmazta ezeket a lépéseket? Az is igaz, hogy jobb késôbb belátni, mint sohasem. Ezért ajánljuk a kormányzat, a törvényhozás, a központi és helyi közintézmények figyelmébe az ENSZ dokumentumát.

Mert mire van szükség ahhoz, hogy a gazdasági fejlôdés jótékony hatást gyakoroljon az életszínvonalra? Egyértelmû, mindenfajta értelmezésre nem alkalmas törvényekre, valóban a választópolgárok érdekeit szem elôtt tartó politikusokra, tisztességes köztisztviselôkre. Magyarán pontosan azokra a reformokra - igazságügy, belügy, közigazgatás - amelyeket az Európai Unió oly sürgetôen követel Romániától, ha a civilizált világhoz akar tartozni. Ehhez azonban komoly munkára van szükség, arra, hogy a választási ígéreteket és a kormányprogramot betartsák, ne pedig az legyen a legfontosabb politikusaink számára, hogy ki kit tud "kicsinálni", lett légyen szó a kormánytagokról vagy a parlament két házelnökérôl. Addig azonban, amíg a politikai csatározásokban merül ki "választottjaink" energiája, nem sok jót várhatunk. Sem az életminôség javulása, sem az ország megítélése szempontjából.

Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke meghívására a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátorai és parlamenti képviselôi részt vesznek a Kárpát-medencei Magyar Képviselôk Fórumának szeptember 16-án Budapesten tartandó csúcstalálkozóján. A ma délelôtti hivatalos megnyitón, amelyen jelen lesz Markó Béla szövetségi elnök is, dr. Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke, valamint Somogyi Ferenc külügyminiszter mond beszédet. A délutáni órákban Budapesten folytatódnak a román-magyar közös kormányülés elôkészítési munkálatai is. A megbeszélésen részt vesz Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes, Borbély László középítkezéssel és területrendezéssel megbízott miniszter, Jakab István pénzügyi államtitkár, Csutak István integrációs államtitkár, a magyar kormányt Kiss Péter kancelláriaminiszter, Baráth Etele európai ügyekért felelôs tárca nélküli miniszter, Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelôs tárca nélküli miniszter, Szabó Vilmos államtitkár, valamint Gémesi Ferenc külügyi államtitkár képviseli majd.

Traian Basescu román államelnök csütörtökön New Yorkban megbeszélést folytatott Sólyom Lászlóval, a Magyar Köztársaság elnökével. A találkozón jelen volt Nagy Zsolt RMDSZ ügyvezetô alelnök, távközlési és információ technológiai miniszter.

A gyakori és magas szintû magyar-román kapcsolatok megerôsítésének nevezte Sólyom László találkozóját román partnerével. Megbeszéléseik egyik témája az októberre tervezett közös magyar-román kormányülés volt. Konkrét témaként említette, hogy a csíkszeredai magyar konzulátus megnyitásának az ügye nyolcéves huzavona után sínre került és meg fog nyílni. A magyar fél azt tudta felajánlani, hogy a szintén régóta húzódó Gozsdu-alapítvány ügye is nyugvópontra kerül: magyar-román közalapítvány kezdheti meg a mûködését. Megelégedéssel nyugtázták, hogy kormányszinten befejezôdtek a tárgyalások és az októberi közös kormányülés jó alkalom lesz az eredmények bejelentésére. Traian Basescu méltatta az RMDSZ konstruktív szerepét a román belpolitikában és a két ország közötti viszonyban. Basescu ez alkalommal romániai látogatásra hívta meg a magyar államfôt

A hét elején újraindították a termelést az ország egyedüli karbidgyártó nagyüzemében, a dicsôszentmártoni Carbid-Foxban. Mint már beszámoltunk róla, a szolgáltatókkal szembeni adósságok miatt közel három hónapig bezárták a Carbid-Fox társaság közel ezer munkást foglalkoztató gyárát. Az iparügyi minisztérium képviselôinek közbenjárására az Electrica áramszolgáltató vállalat elfogadta a több milliárd lejre rúgó kintlevôség felosztását, s a villanyáram-szolgáltatást újraindították. Mint Mariana Serbantól, a Carbid-Fox mûszaki igazgatójától megtudtuk, jelenleg a karbidgyárnak 680 alkalmazottja van, hiszen az elmúlt három hónapi bizonytalanság miatt sokan munkahelyet változtattak.

- Ha sikerül termékeinket értékesíteni, újabb megrendeléseket szerezni, akkor be tudjuk tartani az adósságok kifizetésére vonatkozó határidôket, s a gázszolgáltatóval szembeni tartozásainkat is törleszteni tudjuk. Jelenleg a gyár helyzete továbbra is nehéz, de reméljük, hogy sikerül talpra állnunk - nyilatkozta Mariana Serban.

Az idei árvizek több ezer otthont tettek tönkre, gazdaságok ezreit vitte el az ár, emberek százai váltak hajléktalanná néhány óra leforgása alatt. A katasztrófa az ország számos megyéjét sújtotta, beleértve Maros megyét is. Az eltelt idôszakban számos segélygyûjtô akciót indítottak, amelyek a legkritikusabb helyzetben levô települések megsegítésére irányultak. Közel három hét telt már el a legutóbbi székelyföldi áradások óta, és azóta megkezdôdtek az újjáépítési munkálatok, a megrongálódott házak rendbehozatala, az utak javítása. Az összetartozás és együttérzés jegyében fogant segítôakció-sorozatok az egyre növekvô adakozókedvben fejezôdtek ki. Kis ankétunk célja, hogy felmérjük, mi a jelenlegi helyzet, hogyan próbálnak segíteni a bajbajutottakon a különbözô intézmények és civil szervezetek.

Marius Ichim, a Maros Megyei Prefektúra kabinetfônöke kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy az általa képviselt intézmény vezetôségét jelenleg a megye lakosságát érintô árvíz okozta károk helyreállítása aggasztja, céljuk elsôsorban a használhatatlan utak, útszakaszok megjavítása, illetve az árvíz által sújtott családi házak, gazdaságok helyreállítása. A prefektus által korábban indítványozott segélykampány (Maros megye Romániáért) utolsó, egyben negyedik fázisa júliusban zárult le, és ennek keretében segítséget nyújtottak az ország más katasztrófa sújtotta vidékeinek. Így segélycsomagokat küldtek Vrancea és Bákó megyébe, valamint Temes megye árvíz sújtotta lakosain 1 milliárd lejjel segítettek. A jótékony kezdeményezések szervezésében jelentôs szerepet vállaltak a különbözô vallási gyülekezetek, szervezetek és alapítványok. Gyûjtési akcióik, adományaik elsôsorban a Székelyföld katasztrófa sújtotta vidékeinek a megsegítésére irányultak.

Bányász Józseftôl, a gyulafehérvári Caritas katasztrófavédelmi biztosától megtudtuk, hogy több vonalon folyik a gyûjtés, a templomokban kihirdetett adományozás házalással egészült ki azért, hogy azoknak is lehetôségük nyíljon az adakozásra, akik egyébként nem jutnak el a szentmisére. A rászorulóknak már eljuttattak egy 1 milliárd lej értékû gyorssegélyt, amelybôl tisztítószereket és élelmiszert vásároltak, de az erdélyi katolikus falvakban, településeken zajló templomi gyûjtés korántsem zárult le, tovább folytatódik a gyûjtôakció. Az épületek újjáépítésére is gyûlnek pénzalapok, eddig százezer eurónyi pénzösszeg áll a bajbajutottak rendelkezésére. A marosvásárhelyi katolikus plébániák a szentmiséken összegyûlt perselypénzt is hasonló jótékony célokra ajánlották fel.

Elsôsorban pénzadományokat gyûjt Székelyföldnek a Maros Megyei Református Egyházmegye. Az adakozás lehet személyes jellegû, de az egyház bankszámlájára is történhet átutalás. Ötvös József arról tájékoztatott, hogy maga az egyházkerület fogja szétosztani és eljuttatni az adományokat, ezenkívül minden gyülekezet hivatalosan az eddig összegyûjtött perselypénzt is fel fogja ajánlani az árvízkárosultaknak. Jelenleg egyetlen vasárnap a vártemplomi perselyekben 22 millió lej gyûlt össze, ezenkívül a hívek kisebb-nagyobb pénzösszegekkel is folyamatosan segítik a bajbajutottakat. A református egyházmegye e hónap végéig folyamatosan várja a segíteni akarókat, tehát az adományozások folytatódnak. Borzási István lelkipásztor, a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetségének elnöke elmondta, hogy a 232 erdélyi baptista gyülekezet által összegyûjtött közel félmilliárd, azaz 470 millió lej értékû pénzadományt elsôsorban Székelyföld árvízkárosultjainak juttatják el. E figyelemreméltó pénzösszeg perselyezésbôl és a hívek adakozása révén gyûlt össze. Továbbá segítséget nyújt a gyülekezettel szoros kapcsolatban álló Magyar Baptista Szeretetszolgálat, amellyel közösen tervezik lakóházak építését a Nyikó mentén azoknak, akiknek házát elvitte az ár. Borzási István hangsúlyozta, hogy a gyülekezet szívén viseli a bajbajutottak sorsát, segélykérô felhívásukra a perselyezések során 150 millió lej gyûlt össze. A pénzadományokat Székelyud-varhelyen és a Maros megyei Havadtôn a megrongálódott házak újjáépítésére fogják felhasználni. Az unitárius egyházközség lelkésze, Nagy László kiemelte, hogy egész hónapos gyûjtési akciót szerveznek, ami a jövô hónapban is folytatódik a Nyikó menti települések megsegítése érdekében. Eddig elsôsorban unitárius felekezetû falvakba látogattak el: Siménfalvára, Kiskadácsba, Nagyka-dácsba, ahova háztartási eszközöket, ruhákat és élelmiszereket szállítottak. A helyszínre látogatva felmérték az igényeket, így további háztartási eszközök, valamint bútorok, ajtók, ablakok gyûjtésébe kezdtek. Sajnos, nehezség merült fel ezeknek az elszállításában, egy nagy autóra volna szükségük. A pénzadomá-nyokon és háztartási eszközök felajánlásán kívül kétkezi munkával is segítenek a bajba jutott falvak lakóin. Az elmúlt héten az unitárius egyház közmunkát hirdetett, amire a hívek közül már szép számban jelentkeztek. Indulásra, kiutazásra akkor kerül sor, amint egy autóbusznyi ember összegyûl.

Amint látható, kezdeményezésekben, segítô szándékban nincs hiány, a gyûjtési akciók folytatódnak.

Miközben felsôbb szinteken a közelmúltban arról folyt a vita, hogy a Hátrányos Helyzetûek Regionális Felügyelôségénél milyen politikai színezetû legyen vagy ne legyen az igazgató, hogy ezután felügyelôség vagy igazgatóság legyen az intézményes keret, hogy felügyelônek vagy igazgatónak titulálják a vezetôket, addig átsiklanak olyan dolgok fölött, amelyek felvállalására hivatottak. Hiába van meg az intézmény, hiába léteznek a törvények, ezeket csak felszínesen, a látszat kedvéért tartják be.

Mielôtt még valaki gondolatban megcáfolná a mondottakat, egy példával állok elô. Tengerparti, forgalmas üdülôtelepen jártunk, ahová százával érkeznek kezelésre a kül- és belföldi mozgássérültek. A kezelôvel rendelkezô háromcsillagos szálloda elôtt kétoldalt "kényelmes" feljárókon gurultak le-fel a tolókocsik. Lám-lám, nálunk is történt elôrelépés, gondoltam hirtelen, s megnyugvással nyugtáztam az együttérzés hatalmát. De a város minden középületének, kereskedelmi egységének bejárata elôtt is ott díszeleg a feljáró. Nem tévedtem, jó kifejezést használtam. Díszeleg. Mert ahogy teltek a napok és egyetlen személyt sem láttam ezeken közlekedni, figyelmesebben megnéztem a feljárókat. Tolókocsis legyen a kerekén, aki használni is tudja azokat! Végiggondolni is rossz, ahogy negyvenöt fokos dôlésszögû feljárón valaki kíséret nélkül - de még kísérettel is - felhajt. Nem csak a mozgássérültnek, de még a kísérônek is nyaka törik! De olyan feljárót is láttam, ami egyenesen a falnak megy! Aztán olyat, amin legfeljebb kerékpár vagy sovány tricikli fér el. A város fôutcáin több tucattal számoltam meg, egytôl egyig használhatatlanok voltak. A szállodai feljáró tehát csak üzleti fogás, hogy a jópénzû nyugati következô évben is ide jöjjön vissza.

Nem kellett sok töprengés, megfejtettem a helyzet miértjét. A polgármesteri hivatal csak abban az esetben adott ki építkezési engedélyt, ha a törvényes elôírásokat betartják, s az épületeket feljáróval látják el. A terv elkészült, a polgármesteri hivatal megadta az építkezési engedélyt, meglettek az építmények, beleverték a drága anyagot. Potyára.

De miért is mentem olyan messze? Itthon is meg lehet figyelni, hogyan alakították ki Marosvásárhelyen a fôtéri járdák feljáróit. Hol voltak a hátrányos helyzetûek sorsa fölött ôrködô urak, amikor ezeket a nyár folyamán megépítették? Most sem késô, üljenek tolókocsiba, és próbálják ki!

Az Európai Bizottság októberi országjelentése részletes, kiegyensúlyozott, korrekt lesz, és nem tartalmaz "végleges megítéléseket" Románia csatlakozási erôfeszítései kapcsán - közölte csütörtökön Anca Boagiu integrációs miniszter Ollie Rehn bôvítési biztos szavait tolmácsolva.

"A jelentés tartalmazni fogja eddig elért sikereinket, de szólni fog azokról a területekrôl is, amelyeken fokozni kell az erôfeszítéseket" - mondta Boagiu, aki szeptember 14-én hivatalos látogatást tett Brüsszelbe, hogy ismertesse az EB-vel a csatlakozási felkészülés helyzetét.

"Tekintettel arra, hogy a csatlakozásig hátralevô idô meglehetôsen rövid, Olli Rehn bôvítési biztos elmondta, hogy az országjelentés nem fog tartalmazni végleges megítéléseket, a végkövetkeztetések pedig - beleértve a védzáradék alkalmazását vagy nem- lkalmazását - a 2006 áprilisi jelentésben szerepelnek majd" - mondta Boagiu.

(MTI) - Ismerkedô látogatáson jártak Boris Tadic szerb elnöknél csütörtökön a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) vezetôi, a találkozón a kisebbségi önkormányzat tevékenységérôl és a vajdasági magyarságot érintô problémákról volt szó.

A megbeszélésen Józsa Lászlón, az MNT elnökén kívül jelen volt még Pásztor Bálint, az MNT intézôbizottságának elnöke és Varga Imre jegyzô. Józsa közölte az MTI-vel, hogy Boris Tadic rendszeres kapcsolatot kíván létesíteni a szerbiai kisebbségi tanácsokkal, és ebbôl a célból elôször a magyar önkormányzat vezetôit fogadta. Az MNT elnöke az elsôbbséget nemcsak annak tulajdonítja, hogy a magyar közösség a legnagyobb kisebbség Szerbiában, hanem annak is, hogy MNT kifejtett tevékenysége révén vezetô szerepet tölt be a többi 13 kisebbségi nemzeti tanács között.

Az MNT vezetôi tájékoztatták a szerb elnököt a szabadkai tanítóképzô beindításával kapcsolatos nehézségekrôl és késedelmes intézkedésekrôl. Tadic megígérte, hogy a tanintézet engedélyeztetési eljárásának felgyorsítása érdekében felveszi a kapcsolatot az oktatási miniszterrel. A magyar küldöttség rávilágított az újvidéki rádió és televízió kisebbségi nyelven mûködô szerkesztôségeinek hátrányos helyzetére. Az elnök azt mondta, hogy sürgetni fogja az újvidéki rádió és televízió elválasztását a szerbiai állami rádió és televíziótól, amit idestova harmadik éve törvény ír elô.

Józsa szerint Boris Tadic kikérte az MNT vezetôinek véleményét a vajdasági kisebbségek sérelmére elkövetett incidensekrôl is. Az MNT vezetôi hangsúlyozták, hogy fontos lenne, ha az elkövetôk minden esetben megkapnák a méltó büntetést, de még ennél is fontosabb, hogy a köztársasági kormányzat hatékony programokat dolgozzon ki a nemzeti közösségek, elsôsorban a fiatal generáció közötti bizalom helyreállítására.

A 60. születésnapját ünneplô ENSZ jubileumi csúcstalálkozója a történelem legnépesebb legfelsôbb szintû összejövetele: a 191 országból mintegy 150 képviselteti magát állam- vagy kormányfôvel.

Az utolsó napokban már-már úgy tûnt, hogy az ellentétek miatt a csúcsnak nem lesz mit jóváhagynia, de a diplomaták kompromisszumot kötöttek. A 36 oldalas dokumentumból a vitatott részeket kihúzták vagy a konkrét megfogalmazást általánossal cserélték fel, illetve a nehéz döntéseket az ENSZ Közgyûlésére hagyták.

Az ENSZ-fôtitkár szerdai nyitóbeszédében "jó kezdetnek" nevezte a záróokmányt, s úgy vélekedett, egyes kérdésekben sikerült valódi áttörést elérni, így a védelmi felelôsség elvében, amellyel a résztvevôk egyértelmûen elfogadják a kollektív felelôsséget a polgári lakosság védelméért a népirtással, a háborús bûnökkel és az etnikai tisztogatásokkal szemben. "Uraim, kötelezettséget vállalnak a cselekvésre, ha újabb Ruanda fenyegetne" - mondta.

A fôtitkár megjegyezte: "Legyünk azonban ôszinték egymással. Még nem vittük véghez azt a gyökeres és alapvetô reformot, amelyre szerintem és még sokan mások szerint is szükség lenne". A legnagyobb kudarcnak azt nevezte, hogy nem jött létre egyetértés az atomfegyverek terjedésének megakadályozása és a leszerelése kérdésében. Annan a "pózolást" kárhoztatta azért, amiért nem sikerült közös megközelítést kidolgozni. "Ez megbocsáthatatlan" - mondta. Az elôzô nap "szégyenletesnek" nevezte ezt a kudarcot.

Annan a kedvezô fejlemények közé sorolta, hogy már a csúcs elôtt létrejött a Demokrácia Alap, illetve évente további 50 milliárd dollár segíti a szegénység elleni küzdelmet a 2015-ig terjedô idôszakban a megnövelt fejlesztési segélyek és adósságkönnyítések révén.

A fôtitkár leszögezte, hogy csak közös fellépés lehet hatékony. Legyen szó béketeremtésrôl, nemzetépítésrôl, a természet vagy ember okozta katasztrófáról, láttuk, hogy még a legerôsebb sem boldogulhat egyedül - mondta.

A Windsor-ház fenegyerekének hírnévjavító PR-akciója teljesen lefoglalta a csütörtöki brit sajtót és médiát. Még a méltóságteljes BBC-nek is jutott egy fél óra Harrybôl, pedig a világ elsô számú közszolgálati mûsorgyára nem ápol túl jó kapcsolatokat a királyi házzal, mióta Károly trónörökös, Harry apja néhány hónapja a BBC udvari tudósítóját egy már bekapcsolt, de általa észre nem vett mikrofonba motyogva, milliók füle hallatára nevezte "rettenetes alaknak".

Harry a BBC rádiónak adott, csütörtökön sugárzott interjúban hosszasan ostorozta önmagát, amiért januárban, hatalmas belpolitikai, sôt világbotrányt kavarva a hitleri német hadsereg hírhedt sivatagi hadtestének, a Rommel vezényelte Afrika Korpsnak az egyenruhájában, virító horogkeresztes karszalaggal jelent meg egy jelmezbálon. A herceg, aki apja, valamint 23 éves bátyja, Vilmos után következik a trónutódlási sorban, többször is "ostoba dolognak" és "idióta döntésnek" nevezte a jelmez kiválasztását, amit saját "akkori" - nyolc hónappal ezelôtti - éretlenségének tulajdonított, és elnézést kért mindazoktól, akiket "esetleg" megbántott.

A botrányt annak idején elsô oldalas fotójával kirobbantó The Sun azonban még rúgott egyet Harrybe: a legnagyobb brit bulvárlap csütörtökön a neki adott hercegi interjút tíz centis betûkkel szedett, kétoldalas "I'm So Sorry" (Nagyon sajnálom) fôcím alatt hozta - a "So" és a "Sorry" szavak S betûit azonban az egykori SS által használt, stilizált, villámszerû betûformában nyomtatta.

Természetesen elôkerült Harry és a dél- afrikai szôke szexbomba, Chelsy Davy viszonya is. Davy kisasszony felbukkanása a legfelsôbb királyi körökben hatalmas mennyiségû újabb muníciót adott a bulvársajtónak, egyrészt a modellalkatú barátnô - Harryéhez hasonló - kicsapongó életformája miatt, másrészt azért, mert a szafarivadászatok rendezésébôl vagyont teremtô Davy papát hírek szerint szoros baráti és fôleg üzleti kapcsolatok fûzik a Londonban páriaként kezelt Robert Mugabe zimbabwei elnökhöz.

Harry a BBC-nek errôl azt mondta: "rendkívüli módon" irritálják a barátnôjével kapcsolatos pletykák, és nem is akar ebbe a témába belemenni, mert "ha az ember egyszer elkezdi, sosem tud kimászni belôle". Annyit azért elmondott, hogy Chelsy "nagyon nehéz idôszakot élt át" a sajtóban megjelentek miatt.

A királyi házat érintô másik központi ügyrôl, Károly trónörökös és Kamilla grófnô házasságáról Harry a The Sunnak elmondta: ô is, Vilmos is nagyon örül, hogy apjukat boldognak látják, és ezért nagyon hálásak Kamillának, akit mindketten nagyon szeretnek.

Az Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvány szervezésében került sor szeptember 14-én arra a turisztikai találkozóra, melynek célja a magyarországi és hazai turisztikai szakemberek, valamint az önkormányzati tisztségviselôk közötti párbeszéd kialakítása volt.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ügyvezetô Elnökségén lezajlott szakmai tanácskozáson jelen volt Pál Béla, a Magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, dr. Kovács Miklós, a Magyar Turisztikai Hivatal elnökhelyettese, Vígh Tamás, a Magyar Turisztikai Hivatal EU és Nemzetközi Kapcsolatok Fôosztályának tanácsosa, Bíró Gáspár, a Magyar Turizmus Rt. romániai képviselôje, dr. Cseh Áron, a Magyar Köztársaság kolozsvári fôkonzulja.

Pál Béla megnyitója után, a Vígh Tamás vezetésével zajló szakmai beszélgetésen a magyarországi szakemberek a magyar turizmusstratégia kidolgozásáról, metodológiájáról számoltak be, ugyanakkor átadták az e folyamattal kapcsolatos tapasztalataikat.

A tanácskozást megelôzôen a magyarországi vendégek megbeszélést folytattak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ügyvezetô Elnökségének képviselôivel: Kerekes Gábor gazdasági és Veress Emôd önkormányzatokért felelôs ügyvezetô alelnökkel. A találkozón a tárgyaló partnerek felvázolták az együttmûködési lehetôségeket, az e téren szükséges oktatási projektek kidolgozását, a gyakornokok csereprogramjának lebonyolítási módozatát. Szó volt mindemellett a határ menti régiók turisztikai együttmûködésérôl, a romániai és magyarországi stratégiák kapcsolódásáról. A felek egyetértettek abban, hogy Európában a nagy régiók versenyképességét kell növelni, ugyanakkor kiemelték, hogy az erdélyi magyarság, kétnyelvûsége következtében, természetes versenyadottsággal rendelkezik a szolgáltatások, turizmus terén. Megállapodtak abban, hogy ôsszel Kolozs megyében faluturizmus-képzés kezdôdik, amit jövôre Erdély többi részére is kiterjesztenek. A magyar vendégek ugyanakkor jelezték: segítséget kívánnak nyújtani a szövetségnek Erdély turizmusstratégiájának kidolgozásában, valamint az Interreg 3 pályázati lehetôség kihasználásában.

Nagy Zsolt távközlési és információs technológiai miniszter részt vesz a Traian Basescu államelnök által vezetett delegációban, amely szeptember 13-16. között hivatalos látogatást tesz az Amerikai Egyesült Államokban.

Az amerikai látogatás idején a delegáció találkozik a Hewlett-Packard vezetôivel, amely vállalat több mint 150,000 alkalmazottat foglalkoztat a világ több mint 170 országában. A találkozón Nagy Zsolt miniszter bemutatja a román IT&C piacot, illetve azokat a lehetôségeket, amelyeket a román piac ezen a területen fel tud kínálni, mint például a nagyszámú és magasan képzett szakemberbázist, illetve az alacsony elôállítási költségeket. Ezek az erôsségek felkelthetik a nagy amerikai cégek érdeklôdését a román piac e szakterülete iránt. A küldöttség programja magába foglalja az Oracle vállalat meglátogatását is, amely Romániai kirendeltségén keresztül elkötelezte magát az itteni oktatás támogatásában. A cég hat nagy egyetemnek nyújt technológiai támogatást, a bukaresti Közgazdasági Egyetemen az IBM-el közösen megnyitotta az Oracle Minôségi Központot, elindította az OAI (Oracle Academic Initiative) programot, amely eddig 26 szakprofilú fakultáson, az informatikai képzés 90%-át magába foglaló kezdeményezés, nem utolsó sorban, a bukaresti Politechnika Egyetem Automatizálás és Számítógépek Fakultásán megnyitotta a LaCOR Központot (Compaq és Oracle Laboratóriumok)

A román delegáció ezt követôen San Francisco- ba és Detroit-ba látogat, ahol találkozni fog a Ford vállalat vezetôivel. Ugyanakkor sor kerül egy találkozóra a Detroit, Chicago és Ohio környéki román közösség vezetôivel, amely találkozót Detroit Polgármesteri Hivatala és a Ford vállalat szervezi.

Calin Popescu Tariceanu kormányfô csütörtökön azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a leváltásra kerülô államtitkárok között minden koalíciós párt képviselôje megtalálható és hozzáfûzte, a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztériumban szinte minden államtitkárt menesztenek - tudósít a Mediafax.

"Mindegyik koalíciós pártot érintik az államtikár-leváltások. E személyek leváltása teljesítményük függvényében történik" - mondta Tariceanu.

A kormányfô közölte, az államtitkárok munkáját két kiértékeléssel mérték fel. Egyrészt ellenôrizték az európai integráció kérdéseiért, valamint a parlamenti kapcsolattartásért felelôs államtitkárok tevékenységét, másrészt megvizsgálták minden államtitkár személyes teljesítményét.

"A gazdasági szaktárcánál öt vagy hat államtitkárt váltunk le" - tette hozzá a minszterelnök. Azt is elmondta, hogy az NLP Központi Állandó Bizottságának ülésén négy minisztérium liberális államtitkárainak leváltását hagyták jóvá. Az egyik csere a pénzügyminisztérium egyik államtitkárát érinti, akinek tisztségét Claudiu Doltu helyettes külügyi államtitkár veszi át.

Az újvidéki lapnak adott nyilatkozata szerint a szeptember 5- én elhangzott javaslatok csak olyan látszatot akarnak kelteni, mintha a kormány valóban foglalkozna a határon túli magyarokkal.

A politikus szerint "szemfény-vesztés, sôt cinizmus" a szocialisták részérôl a határon túliakért viselt felelôsség alkotmányba foglalása. A határon túli magyarok ügyeivel mind a külügyi, mind az emberjogi bizottság foglalkozik, ezért nincs égetô szükség új bizottságra. Sokkal nagyobb szükség lenne olyan fórumok mûködtetésére, amelyeken "a határon túliakkal együtt és az egyenjogúság jegyében tárgyaljuk meg a közös ügyeket" - vélekedett.

A speciális magyar személyi igazolvánnyal kapcsolatosan úgy idézi a lap a fideszes politikust, hogy "Gyurcsány Ferenc feltalálta a spanyolviaszt", hiszen ez már megvolt - ez a státustörvény és a magyar igazolvány.

A fideszes politikus szerint a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívásának halogatásával a miniszterelnök megsérti a MÁÉRT alapszabályát.

Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség Kovászna megyei szervezetének elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Markó Béla RMDSZ-elnök félrevezette a Velencei Bizottságot a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény kapcsán.

"A Kovászna megyei MPSZ szerint politikailag elhibázott, helyrehozhatatlan lépés volt az a megbeszélés, amelyet Markó Béla kormányfôhelyettes folytatott a Velencei Bizottság képviselôivel. Meggyôzôdésünk, hogy Markó félrevezette a bizottság tagjait és megpróbált kedvezô színben feltüntetni egy diszkriminatív törvényt, mivel a testület tagjai nem ismerték a jogszabály- tervezetet" - mondta Gazda.

Gazda Zoltán közölte, az MPSZ központi vezetôsége levelet kíván küldeni a Velencei Bizottságnak, Traian Basescu államfônek, Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöknek, a parlament házelnökeinek és a parlamenti pártok elnökeinek, és felhívja a figyelmüket arra, hogy a törvénytervezet diszkriminatív elemeket tartalmaz, akárcsak a választási törvény.

Lucian Bolcas NRP-képviselô csütörtökön sajtótájékoztatón "ostobaságnak" nevezte Traian Basescu államfô javaslatát az egykamarás parlamenti rendszer bevezetésérôl - tájékoztat a Mediafax.

"A kétkamarás rendszer a mélységesen demokratikus államok hagyománya, és bebizonyosodott, hogy bizonyos fontos döntések meghozatala nem bízható egyetlen házra", fejtette ki Bolcas.

Az NRP-képviselô szerint az angol és az amerikai demokrácia elképzelhetetlen a kétkamarás törvényhozás nélkül. Hozzátette, a kétkamarás rendszer Bulgáriában és Moldovában is létezik, az egykamarás rendszer bevezetése pedig a demokrácia mércéjének alacsonyabbra helyezését jelenti.

Traian Basescu államfô New Yorkban kijelentette, támogatja az egykamarás törvényhozási rendszer bevezetését, amely megkönnyítené a döntéshozatalt Románia uniós csatlakozása perspektívájából.

Mindkét balkáni állam várhatóan 2007. január 1-jén lép be az integrációs szervezetbe, amennyiben teljesíti a csatlakozási feltételeket. Ha nem, akkor a csatlakozást egy évvel elhalaszthatják. Csehországnak érdeke, hogy a csatlakozás idôpontja ne legyen elhalasztva - hangsúlyozta a szenátorok elôtt Cyril Svoboda külügyminiszter, aki rendkívül fontosnak minôsítette a szenátus döntését. A képviselôház (a parlament alsóháza) késôbb szavaz a kérdésrôl, s várható, hogy ez a testület is gond nélkül igent mond a két ország csatlakozására. Bulgária és Románia olyan államok, amelyek mindenképpen Európához tartoznak. Gazdaságuk ugyan jelenleg eléggé "sérülékeny" helyzetben van, de az Európai Unióhoz történô csatlakozás bizonyára ösztönözni fogja a politikai és a gazdasági fejlôdést, s egyben hozzájárul az egész kontinens stabilitásának a megerôsödéséhez is - jelentette ki Premysl Sobotka, a szenátus házelnöke.

Mindenki egyetért azzal, hogy szükség van egy új tanügyi törvényre, a kérdés az, hogy milyen legyen ez az új szabályozás, mert azt, hogy korszerû és modern, sok mindenre rá lehet fogni. Gondolom, elemi követelmény, hogy az új oktatási törvény szövege legyen világos, érthetô és egyértelmû, azaz ne hagyjon kiskapukat és lehetôségeket a félremagyarázásra. Ez volna a forma, a tartalom pedig legyen átgondolt, szellemében és betûjében egyaránt végrehajtható. Mindezt azért mondom, mert a Népújság szeptember 13-i számában felvázolt elképzelések, - minden jó szándékuk ellenére - sok esetben vitathatók, illetve nehezen kivitelezhetôk.

Kezdeném azzal, amivel egyetértek: a kisebbségi oktatásban minden tantárgyat (kivéve persze a román nyelvet) anyanyelven kell tanítani. Nem titok, hogy itt elsôsorban a történelem és földrajz tanításáról van szó VIII. illetve XII. osztályban. Mindenáron ki kellene ezt harcolni, hisz a jelenlegi helyzet súlyos hátrányt jelent a magyar gyermekek számára. Ehhez a dologhoz még egy hozzáfûznivalóm volna: ha már e nagy demokráciában van nekünk olyan, hogy Diszkriminációellenes Tanács (gondolom így hívják!), s annak van magyar vezetôje, akkor ebben a kérdésben is fel kellene emelnie szavát, lehetôleg minél hangosabban. Már csak azért, mert több tízezer gyerekrôl van szó!

Másik kérdés az ún. képességvizsga (VIII. oszt.) eltörlése, melyet már sokan javasoltak, magát a rendszert sokan bírálták, legtöbbször joggal, de két elônye kétségtelenül volt: egyrészt több munkára sarkallt tanulót és tanárt egyaránt, másrészt lehetôséget adott a saját iskolánk falain kívül történt megmérettetésre, összehasonlításra. Tanuló és tanár láthatta, hol tart tudásban másokhoz képest. A másik gond, hogy mi lesz a képességvizsga helyett, mert az nem vitás, hogy valamilyen szempont, szempontok kellenek annak eldöntésére, ki hol folytatja tovább tanulmányait. E tekintetben több elképzelés létezik, ezeket meg lehetne vitatni, én csak a lehetôségek legrosszabbikát említeném: az országosan egységes felvételi vizsgát, melynek a képességvizsgánál is több hátránya, buktatója van.

Fogas kérdés az oktatási intézmények autonómiája a mai helyzetben, mikor mind több intézményt, vállalatot Bukarestbôl irányítanak. Itt azért van mit keresnünk, s talán bizonyos fokú önállóságot, függetlenséget el lehet érni. Egy másik kérdés is felötlik bennem: talán nem ártana a pedagógusok számára is bizonyos fokú "autonómiát" biztosítani. Példának okáért ne legyen kötelezô használnia, használtatnia a csapnivalóan rossz tankönyvet, a tanterv ne legyen annyira merev, s egyáltalán diplomás embereket ne próbáljanak mindenben irányítani. Önállóan gondolkodó és cselekvô ifjakat csak olyan emberek képesek kinevelni, akik maguk is ilyen önálló egyéniségek.

Szó van még az "iskolafenntartó helyi közösségek"-rôl, amely kívánatos lenne, lényegében nem új dolog, csakhogy valamikor ezek a közösségek fenn is tudták tartani iskoláikat, meg voltak az egyházi birtokok és egyéb közösségi javak, az iskola és 1-2 tanító fenntartása sem került annyiba. Kérdés, hogy ma a sok helyütt koldusszegény községi tanácsok és polgármesteri hivatalok elbírnak-e tartani egy vagy több olyan iskolát, melyek a XXI. sz. igényeinek megfelelnek.

Az iskolaszék intézménye sem új, annak megvolt a bejáratott rendszere, de nem hinném, hogy elég azt leporolni. Kérdés, milyen szempontok alapján alkalmaznák az oktatókat, ti. fennáll a veszélye annak, hogy elônybe kerülnének az olcsójánosok, a hajlékony gerincûek, az alkalmazók rokonai, haverjai. Ez ügyben lásd az anyaországi tapasztalatokat!

Van az elképzelések között egy érdekes kitétel: a végleges (címzetes r. titular) státus megszüntetése a pedagógusi állásoknál. Bevallom, nem értem mire és kinek jó ez, azt még kevésbé, hogy ezt miért kell nagy vívmányként prezentálni. Ennek kivitelezése sok ember érzékenységét sérti, ez azért rázós ügy lesz, hisz a végleges státus egyfajta elkötelezettséget, következetességet jelent, amit hiba volna figyelmen kívül hagyni.

Végezetül: az iskola, a tantestület a gyermekért van és nem fordítva. Ez alapigazság, csakhogy állandóan változó tantestülettel, bizonytalanságban élô pedagógusokkal nem lehet színvonalas munkát végezni. A tanügyi törvény kidolgozóinak arra is gondolni kell, hogy "a nemzet napszámosainak" nemcsak kötelességeik vannak, hanem jogaik is. Az iskolát ki kell vonni a politikai széljárások hatása alól, s ha valóban szeretjük gyerekeinket, akkor azokat is megbecsüljük, akiknek az a foglalkozása, hivatása, hogy oktassanak, neveljenek.

Saját fiaink, lányaink látják ennek hasznát!

Ilyen nagy horderejû törvényt pedig csak széleskörû konzultácó nyomán lehet elfogadtatni.

Szeptember 12-én, a tanévkezdéssel egy idôben nyitották meg kapuikat a középiskolai bentlakások. Ankétunk során arra voltunk kíváncsiak, milyen körülményeket biztosítanak az itt lakó diákoknak, illetve milyen díjszabásokat alkalmaznak.

Elôzô években a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal költségvetésébôl különítettek el alapokat, s a nyári szünidô idején javították az épületeket. A múlt tanév végén a helyi önkormányzat közölte a bentlakásos tanintézetek vezetôségével, hogy nem rendelkezik alapokkal a soros munkálatok ellenértékének kifizetésére. Az idén a megyeszékhelyen mûködô 13 bentlakást a tanintézetek saját jövedelmükbôl, alapjaikból javíthatták.

- Szeptember 9-én érkezett a polgármester és a hivatal gazdasági igazgatója által aláírt átirat, amelyben értesítettek, hogy mivel az internátusokban lakó gyerekek 90 százaléka más településrôl, 10 százaléka pedig más megyébôl érkezik, a helyi önkormányzat nem fedezi a kiadásokat - mondja Tibrea Adriana, a Constantin Brâncusi Iskolaközpont igazgatója. Ennek ellenére a nyár folyamán javítási munkálatok végeztek, közel 100 millió lej értékben, amelyet a nyári szünidôben és a hétvégeken itt elszállásolt vendégektôl befolyó összegekbôl fedeztek. A második és harmadik emeleti szobákat (itt fiúk laknak) kifestették, a második emeleti szobák parkettáját lefestették. "Az olaj drága és minden karcolás látszik rajta. Ezért találtuk azt a megoldást, hogy festékkel vonjuk be a parkettát" - mondja az igazgató. A 31 szoba 115 tanuló elszállásolására alkalmas. Mindössze húsz hely maradt üresen, azokat az egyetemi év kezdetekor a Petru Maior Egyetem hallgatói foglalják el. Mintegy tízen Vâlcea és Hargita megyébôl érkeztek, a gyerekek zömében a Brâncusi Iskolaközpont tanulói, de itt szállásolták el a Sportlíceum, a Sincai, Unirea és Traian Vuia középiskolák tanulóit is.

Tíz évvel ezelôtt a szobák 10-16 ágyasak voltak, idôvel elválasztó falakat húztak, s kisebbeket alakítottak ki. Jelenleg két szoba maradt nagyméretû, azok felezéséhez nemsokára fognak hozzá. A vezetôség 150 párnát és lepedôt, valamint a múlt tanév második felében 25 kétajtós szekrényt vásárolt. A közeljövôben további tíz szekrényt vásárolnak. "Még mindig komoly fegyelmi gondokkal küszködünk. A tavaly 20 favázas ágyat vásároltunk, amelyekkel a régi, rossz kinézetû fémvázasakat cseréltük ki. Két hónap leforgása alatt hat már használhatatlan állapotban volt, a tanulók tönkretették. De törnek ki ablaküveget, s tûnnek el maroktelefonok is. A verekedések, összetûzések szinte mindennaposak" - mondja Izsák Béla, aki 13 éve nevelô.

A bentlakók havonta 200.000 lejt kell fizessenek, míg a kantinban napi háromszori étkezésért 75.000 lejes díjat számolnak fel.

- Amikor legelôször jöttem, a falakon fogkrémmel felragasztott poszterek éktelenkedtek, a mellékhelyiségek szétverve. Minden évben javítottak, újítottak valamit. De télen most is nagyon hideg van, az ablakok húznak, s a fûtôtestek is túl kicsik a nagy termeknek. A mellékhelyiség ajtajait újakra kellene cserélni, falicsempét ragasztani - mondja a bentlakásban immár hatodik éve lakó, jelenleg másodéves egyetemi hallgató Horga Caterina.

A Ion Vlasiu Iskolaközpontban (volt faipari) Blajan Adela aligazgató fogad. Elmondja, a diákszálláson a 100 helybôl eddig 95-öt foglaltak el. A kétszintes épületben 20 szoba van, egyenként 5-6 ággyal. Legnagyobb gond a tetô, amelyet többéves igénylés ellenére sem javítottak meg, mindössze foltozgatás történt. A felsô emeleten a lányok laknak, a folyosó, de a szobák mennyezete is több helyen beázásról tanúskodik. A nyáron saját alapokból a tíz fiúszobát festették ki, a lányok jobban ügyelnek környezetükre. Az iskola mûhelyében 50 új favázas ágyat készítettek, de mivel egyelôre nem sikerült matracot vásárolniuk, nem tudják az ágyakat felszerelni. Megjavították a víz- és hôvezetékeket, s reményeik szerint az idén télen sem lesz gond a fûtéssel. "A tavaly a bentlakó gyerek havonta 1.500.000 lejt fizetett szállás-étkezésért. Kísérleti jelleggel ezen a díjszabáson az új tanév elsô hónapjában nem változtattunk. Ha azonban a hivatal valóban nem fizet többet, s önfenntartó egységgé válunk, megtörténhet, hogy év közben megugrik a bentlakási díj" - mondja az aligazgató.

- Egész nyáron azért csörgött a telefon, hogy mennyivel emeljük a bentlakási díjat. Bentlakó gyerekeink nagy része faluról érkezik, szüleiknek komoly anyagi megterhelést jelent még a jelenlegi támogatott díjszabás egyenlítése is. Amikor pedig kétségtelenné vált, hogy a helyi önkormányzat levette rólunk a kezét, s megtörténhetik, hogy önfenntartó intézménnyé válunk, több szülô is kijelentette: ha drágítunk, nem lesz módjuk a gyermekeket iskoláztatni, a bentlakást fizetni. Akkor pedig csak nézzük majd az internátus üres falait, máshol pedig osztályok szûnnek meg, tanárok maradnak állás nélkül a gyereklétszám drasztikus csökkenése miatt - mondja Murar Lucretia, a Gh. Marinescu Egészségügyi Iskolaközpont fôkönyvelôje. A 220 férôhely már szinte teljesen betelt, a gyerekek kifizették az elsô hónap bérét: a 6-7 ágyas szobákban fejenként 330.000 lejt (a tavalyi 250.000-rel szemben), a négyágyas szobában egy hely ára 410.000, a kétágyasban 490.000 lej. Ehhez hozzáadódik az étkezdei díj, a napi háromszori étkezésért 65.000 lejt kérnek el. Egyelôre, mert a vezetôség - a többi tanintézethez hasonlóan - a díjszabások emelését fontolgatja. Mivel hosszú ideig az Egészségügyi Minisztérium alárendeltségébe tartoztak, többet fordíthattak a korszerûsítésre. Így került termopán ablak a mellékhelyiségekbe, fali- és padlócsempét ragasztottak, az ágyakat Relaxa matraccal látták el. Az idén pénzhiány miatt semmit sem tudtak csinálni.

- A 13 vásárhelyi bentlakásra a helyi költségvetésbôl évente 15 milliárd lejt különítünk el, amelybôl az elszállásolási és étkeztetési díjak különbségeit fedeztük. A megyeszékhely bentlakásaiban 1098 megyei és 118 más megyébôl származó tanuló lakik. Igazságtalanság, hogy a vásárhelyi polgár adójából tartsák ezeket a gyerekeket. A tanulók havonta átlagban 150-350 ezer lejt fizetnek az ágyért, a valós kiadások értéke eléri az 1.500.000 lejt. A különbözetet a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal fizette. A múlt tanév végén a hivatal közölte valamennyi tanintézettel, hogy a 200 milliárd lejes költségvetési hiány miatt nem tudja fizetni ezeket a különbözeteket, s felkértük a megyei tanács vezetôségét, találjanak megoldást a helyzet orvoslására - nyilatkozta lapunknak Pascan Marius, a hivatal sajtószóvivôje. Felajánlották azt a megoldást, hogy a megyei tanács egyeztetô tárgyalásokat folytasson azoknak a településeknek a polgármestereivel, ahonnan a bentlakók származnak. "Régenbôl például 75 bentlakónk van, ezekért az ottani önkormányzat kellene fizessen. Marosvásárhely polgármesteri hivatala hajlandó fizetni azokért a vásárhelyi gyerekekért - ha léteznek ilyenek -, akik más települések bentlakásaiban laknak. Ez most már a megyei tanács problémája, az ô feladata megoldást találni a kialakult helyzetre" - fejtette ki a sajtószóvivô.

A rendszerváltást követôen minden kiutazás alkalmával jó érzéssel töltött el, hogy annyi minden rosszal egyetemben megszûntek a román-magyar határon kígyózó kilométeres sorok, s a megalázó bánásmód, ahogy a határôrök, vámosok az utazókhoz viszonyultak. A jelek szerint korai volt az öröm, hisz az utóbbi napokban szerzett tapasztalatok alapján újra az átkosban érezhette magát az, aki Borsnál ki- vagy beutazott az országba. Igaz ugyan, hogy idôközben az Európai Unió határa lettünk, de ez egyáltalán nem mentség a szervezetlenségre, a rendetlenségre, a határnál szolgálatot teljesítôk önkényeskedésére. Ma, amikor az utazási irodák menetrendszerû járatokat ígérnek, amiben az is benne van, hogy több- kevesebb eltéréssel az utast az ígért órában leteszik az érkezési helyen, elfogadhatatlan, hogy négy- öt órás késéssel érjen célba az utazó. Akinek esetleg repülôgépre szóló jegye van, vagy egészsége, állása, sorsa múlik azon a néhány órán, amit a határon várakozva kell eltöltenie. Bár az utaztató cégek gépkocsivezetôi minden ügyességüket és eszközüket latba vetik, hogy meggyorsítsák az átkelést, ez sajnos kettôn múlik. Ahogy például egy szeptember eleji éjszaka a borsi átkelônél történt. Mivel közismert tény, hogy nagy tömegben ilyenkor térnek haza szabadságról a Kelet-Európában tartózkodó nyugati turisták, s a külföldön munkát vállaló személyek számára is szeptember elsejére ér véget a szabadság, elôrelátó utasként a kora délutáni buszra váltottunk jegyet, hogy éjszaka megérkezve reggel elérjük a gépet a Ferihegyi röptéren. Joggal reméltük, hogy a torlódásra a határállomáson is felkészülnek. Mint kiderült, a buszok esetében nyoma sem volt ennek, és hiú reménynek bizonyult sima átkelésre gondolni. Szeptember elsején éjszaka kilométeres sorok kígyóztak a borsi határrendészet elôtt, amelynek alkalmazottai egy-egy autóbuszt vagy kisbuszt fél órát vagy annál is többet tartottak a határnál, majd egyes határôrök komótosan meg is vacsoráztak, beszélgettek, egyszóval úgy tûnt, hogy élvezték a hatalmukat. A buszok számára fenntartott két sáv közül pedig csak az egyik üzemelt. Közben fônököknek kinézô egyének is jöttek-mentek elegáns terepjárókon, de csak a gépkocsivezetôk többszörös reklamációja és az utasok hangos felháborodása nyomán kezdôdött el az átmenetelt meggyorsító útlevélvizsgálat a második sávon is. A többórás várakozási idô alatt az utasok egyetlen WC-t használhattak, ahol nem égett a villany, de jobb is volt nem látni, hogy mibe lép az ember, és ahova lopva kísérték el a gépkocsivezetôk a bajbajutottakat. Több mint öt óra után megtörtént a csoda, és a magyar vámôrségnél egy újabb, de már sokkal gyorsabban haladó sor után szabad volt az út. Addig azonban az Egyesült Államokba vagy más távoli tájak felé megváltott repülôjeggyel a zsebükben elkeseredett utasok kérezkedtek fel a sorban elôrébb álló buszokba, hogy célba érjenek. Jó lenne tudni, hogy ki a felelôs, ha a méregdrága repülôjeggyel a kezében lekési a repülôt az utas, annak ellenére, hogy idôben elindult. Kire hárul az anyagi és erkölcsi kár megtérítése? Es mikor lesznek valóban civilizált körülmények, mikor szûnik meg korrupció a már uniós határállomásokon, és mikor szervezik meg a munkát úgy, hogy az utasok szempontjait és érdekeit vegyék figyelembe?!

Tanácsokat, esetenként kioktatást kaptak azok a marosvásárhelyi tulajdonositársulás-vezetôk, akikkel szerdán délután találkozott Dorin Florea polgármester. A közel négyórásra nyúlt megbeszélésen jelen voltak a polgármesteri hivatal egyes igazgatóságainak vezetôi, a helyi tanács alárendeltségébe tartozó szolgáltatók képviselôi. Az idônként kampánystílusba "átment" polgármesteri kijelentések kereszttüzébe ismét az Aquaserv vízszolgáltató került, de az Electrica villamossági vállalat sem "úszta" meg: Dorin Florea kijelentette, hogy koncesszióba adja a villamos hálózatot 2 évre.

A Mihai Eminescu Ifjúsági Ház gyûléstermét megtöltô tulajdonositársulás-vezetôk indulásból megtudhatták: a polgármester ezután rendszeresen, hetente, kéthetente, de legalább havonta találkozni kíván velük, hogy megbeszéljék a város fontosabb, a közmûszolgáltatásokkal kapcsolatos gondjait. Dorin Florea úgy vélekedett, ezáltal hatékonyabbá válhatnának a társulások, amelyek vezetôi jobban is odafigyelhetnének az emberek problémáira. Ugyanis számos esetben a lakosok olyan panaszokkal fordulnak a hivatal igazgatóságaihoz, amelyek a tulajdonosi társulások keretében megoldhatók lennének. Bár arra számítottunk, hogy dinamikus párbeszéd alakul ki a társulásvezetôk és a polgármesteri hivatal képviselôi között, Dorin Florea "elôadása" meglehetôsen hosszan tartó volt. A polgármester kimerítôen beszélt az újabb garázsakciókról, miszerint kevés a hely az újabb garázsok felállítására, de a szabad helyek elosztása az adminisztrátorokra hárul, beszélt a lakónegyedekben felállított adóbeszedô irodák bôvítésérôl, a lakosság biztonságának növelésérôl. Ez utóbbi esetében a közösségi rendôrség munkájára utalt. A fûtésgondok, a víz- és csatornahálózat, a szemételhordás, a parkok ügye szintén szerepelt a témák között.

A tulajdonosi társulások vezetôi a gyûlés második felében jutottak szóhoz. A Ion Buteanu utcai 1087- es társulást képviselô Alexa Maria a Buteanu utcai csatornavezetékre panaszkodott, amely a közelben levô mészárszék miatt állandóan el van dugulva. Az Aquaserv képviselôje, Bauer Csaba aligazgató megígérte, utánanéznek a dolognak. Mások nehezményezték, hogy törvénytelen építmények jelennek meg a tömbházak mellett, hogy kevés a parkolóhely, a polgármesteri hivatal pedig a 38-as társulás gondjait 6 év óta nem képes megoldani. A 192-es társulás vezetôje azt kérte, hogy a melegvíz-órákat ugyanazon a napon olvassák le mindenütt, nem eltérô idôpontokban, ami teljesen összezavarja a számlázást. A November 7 negyedben például 11 cég olvas vízmérôórákat! Kérése nem lehetetlen, hiszen a Brassó utcai társulásnál ezt sikerült megoldani. A polgármester kilátásba helyezte, hogy a közeljövôben a vízmérôórákat olvasó cégekkel is megbeszélést tart. Egy lakótársulás- vezetô az esôvíz kiszámítási módját kifogásolta. Hangsúlyozta, hogy az esôvízdíj a tömbházak esetében elenyészô összeget jelent, ám annál nagyobb teher a magánházakban lakók számára. A Salubriserv nem tartja be a szemét elszállítására megjelölt idôpontot - panaszkodott több adminisztrátor. A 734-es társulás képviselôje szerint elfogadhatatlan, hogy sem pénteken, sem szombaton nem szállították el a hulladékot, és csak azután, miután a televízió kihívásával fenyegetôzött, vitték el a szemetet. Bezzeg fizetni kell - tette hozzá, személyenként havi 35.000 lejt. Mindamellett a hulladékelszállító autókból kicsorog a szennylé, amit ki takarít össze? - tették fel a kérdést. Egy másik felvetés arra vonatkozott, hogy a magánkazánnal rendelkezô tömbházlakás-tulajdonosok nem hajlandók fizetni a közös felületre számított hôenergia-fogyasztást, amire a polgármester kijelentette: ezt nem tehetik meg, erre törvény kötelezi ôket. A közvilágításról, a fanyírásokról, a csemeteültetésrôl is szó esett, utóbbi kapcsán egyesek arra voltak kíváncsiak, hogy a kertészeti igazgatóságtól beszerezhetik-e ingyen a facsemetéket? Amire a polgármester kifejtette: a csemeténkénti 70.000 lejes ár ingyennek számít, és nem várhatják el, hogy a kertészet mindent ingyen adjon. A költségelosztók beszerelése is folyamatban van, ezzel kapcsolatban volt, aki nehezményezte, hogy nem megfelelôen történik a költségek elosztása, ami a lakók között nézeteltérésekhez vezet.

Szám szerint ennyi - fenti problémákkal kapcsolatos - reklamáció érkezett augusztusig a polgármesteri hivatal bizonyos igazgatóságaihoz - jelentette ki Rus Dumitru, az ellenôrzô testület és auditosztály vezetôje. Hozzátette, a hivatal szempontjából az egyik fô gondot az jelenti, hogy a tulajdonosi társulások vezetôinek nagy része nem rendelkezik a tevékenységük kifejtéséhez szükséges jóváhagyással (atestat), ennek hiányában pedig bírságolhatók. Másik probléma, hogy sok társulásnál nem szervezik meg a közgyûléseket, amiért az adminisztrátorok szintén szankcionálhatók, és hozzátette: a társulások alapszabályzatait is meg kell újítani. Rus Dumitru kitért a tömbházak hôszigetelésére is, felsorolta a vonatkozó törvénykezést, és hangsúlyozta, nem érti, miért nem indul be ez a folyamat, mikor a szigetelési munkálatok 15 százalékát fizeti a társulás , 55 százalékát hitelbôl (5 %- os évi kamattal), 30 százalékát a helyi költségvetésbôl fedezik.

- jelentette ki a polgármester, arra célozva, hogy a lakosságnak, az adminisztrátoroknak jó kapcsolatot kell fenntartaniuk a negyedekbeli közösségi rendôrökkel. Filip Viorel ezredes, a polgármesteri hivatal alárendeltségébe tartozó közösségi rendôrség új igazgatója ismertette a tevékenységet, megadta azokat a telefonszámokat, amelyeken a közösségi rendôrség értesíthetô szükség esetén: 250-760 vagy a 112-es telefonszámokon. A rendôrök volt polgárôrökbôl kerültek ki, Filip Viorel szerint "a legjobbak", az egyenruhájuk alapján felismerhetôk.

Angela Rosca, a magán- és közterületek ügyosztályának vezetôje szerint sok törvénytelen garázst
"fedeztek fel", és a helyi tanácsnak kell eldöntenie, mi legyen ezekkel. Florita Tache, a kertészeti igazgatóság aligazgatója a fakivágásokkal kapcsolatban figyelmeztetett: csak egy bizottság által kibocsátott engedély birtokában lehet kiszáradt fát kivágni (350.000 lej/fa), helyette két csemetét kell ültetni. A polgármester szerint túl nagy a bürokrácia a favágások miatt, emiatt a környezetvédôk a hibásak, akik "megtévesztették" a tanácsot. Ô szíve szerint direkt az adminisztrátorokkal tárgyalt volna, hiszen "nem gyerekek".

Erre figyelmeztetett az Energomur hôszolgáltató kereskedelmi aligazgatója, Pop Tiberiu. Eddig az idôpontig be kell fejezniük 9 Tudor negyedbeli kazánháznak a korszerûsítését, és október 1. után nem bocsátanak ki engedélyeket a távfûtésrôl leválni szándékozóknak. A gigakalória ára jelenleg 1.317.000 lej, a polgármester "jövendölése" alapján azonban 2007 után ennek 3-4-szerese lesz. Ugyancsak Dorin Florea szerint a nagyfogyasztók járnak jól a magánszemélyekkel szemben, mivel kisebb áron termelhetnek majd hôenergiát. Florea kijelentette: 10-12 év múlva megtiltják Romániának, hogy a jelenlegi módon szennyezze a környezetet, és megtiltják a magán hôközpontok felszerelését.

A balhét megint az Aquaserv vitte el. A sorozatos polgármesteri támadások ezúttal sem kímélték a vízszolgáltató vezetését. Miután a vállalatot képviselô Bauer Csaba aligazgató beszélt a víz áráról, amely szerinte nem a legdrágább, de nem is a legolcsóbb az országban, arról, hogy milyen beruházásokkal szeretnének a víz minôségén javítani, európai minôséget biztosítani, hogyan fejlesztik a vízhálózatot, hogyan számítják ki az esôvízdíjat, a polgármester kifakadt. "Az utóbbi években szisztematikusan hazudnak. A víz nem jó víz. Akár háromszor annyit is fizetnék, csak lenne jó. Mit csinálnak 15 év óta, hiszen utolsó helyen állunk a vízvezetékek cseréjét illetôen. Nem engedhetem meg, hogy az orromnál fogva vezessenek. A Poklos-patakba 9 kanálison engedik be a háztartási szennyvizet. Öt éve kérem az Aquaservet, hogy mondják meg, melyek ezek a vezetékek, de nem válaszoltak. Én jóérzésbôl eljöttem a megbeszélésre, míg az Aquaserv igazgatói valószínûleg valahol szandálban Rióban üdülnek" - jelentette ki. A vádakat Bauer Csaba cáfolta, de végül is nem engedték szóhoz jutni.

A Salubriserv képviselôje, Varga Tibor különös jelenségre figyelmeztetett: a nyilvántartott lakosok száma egyre fogy, mindössze 120.000 személyt tartanak nyilván, míg a város lakossága legalább 170.000. A polgármester az Electricát sem kímélte, amely követelésére nem "adta át" a villamosvezeték-hálózatot, pedig az felújításra szorul. Ha a helyi tanács 2 évvel ezelôtt nem is szavazta meg a villamos hálózat koncesszionálását, ezt a hivatal újra megkísérli, hiszen egy bécsi cég már el is készített egy tanulmányt. A koncesszióba adás 2 évre szólna, amire versenytárgyalást szerveznének. A megbeszélés végén egy biztosítótársaság képviselôje a lakásbiztosításokról tartott tájékoztatót.

A szerdai megbeszélés nem volt érdektelen, de ha már rendszeresíteni akarják, talán nem ártana többet beszélni a mindenkit érintô problémákról, nem pedig személyes támadásokat intézni bizonyos intézmények ellen, a társulásvezetôknek pedig összefogottabban kellene felvetni a problémákat, hiszen számos esetben a lényeg elvesztôdött a részletekben.

Immár egy évszázada ugyanabban az épületben mûködik a polgármesteri hivatal. A szászok által épített házban hat helyiség van, de mindinkább kicsinek, zsúfoltnak bizonyult. Az önkormányzatnak új székházra volt szüksége.

- 650 millió lej plusz áfa volt az épület kikiáltási ára, s az árverést május elején tartották. A kedvezô elbírálást követôen a megyei tanács 400 millió lejt bocsátott rendelkezésünkre, amelybôl az ár 60 százalékát kifizettük. A szerzôdés értelmében novemberig kell kifizetnünk a fennmaradt összeget - mondta Harsan Ilie polgármester. Az adásvételi szerzôdést a héten írják alá, s a jövô héten állítják össze a feladatfüzetet a javítási munkálatok odaítélésére. Az épület teljes felújításra szorul, amelynek értéke számítások szerint meghaladja az 1 milliárd régi lejt.

A polgármester elmondta, ígéret van rá, hogy a vételár fennmaradt összegét is a megyei tanácstól kapják. Korábban a régi székházat tervezték eladni, s a befolyó összegbôl fedezni a javításokat, az önkormányzat azonban másként határozott: az 1 milliárd lejt a helyi költségvetésbôl különítik el, valamint ígéret van a megyei tanács részérôl érkezô támogatásra. Így a régi épületbe az óvodát költöztetik. Az evangélikus egyháznak több iskolai épületet kellett visszaszolgáltassanak, ezért döntöttek úgy, hogy a jelenlegi óvodai épület rendbetétele után itt fog mûködni az iskola.

A tervek szerint a polgármesteri hivatal új épületében gyûléstermet, házasságkötô termet alakítanak ki, valamint a tizenegy teremben megfelelô körülmények között folyhat a hivatal tevékenysége. Az idén ôsszel fognak a manzárdoláshoz és a tetôjavításhoz, míg a belsô munkálatokat a téli idôszakra idôzítették, hogy legkésôbb június elsejétôl új székházban folyhasson a bátosi önkormányzat tevékenysége.

• Szeptember 17-én, szombaton 13 órától vasárnap reggel 7 óráig a fôtéri Aesculap 3 (Gyôzelem tér 35. szám, telefonszám: 266-649) gyógyszertár szolgálja ki a vásárlókat.

• Szeptember 18-án, vasárnap 8-13 óra között a Belladonna (Radnai u. 59., tel. 269-971) és a Farma Dan (1848 u. 15. szám, telefonszám: 231-233); 8-14 óra között a Firu Farm (Horea u. 43., tel. 261-357) és Farmatop Plus (tel. 225-469, Állomás u. 1. sz.); 8-16 óra között az Ephedra (Brassó u. 2., tel. 230-652), az Iris (1848 u. 54., tel. 263-061), a Relad (Gh. Marinescu u. 60., tel. 210-930) és a Rubifarm (N. Grigorescu u. 19-21., tel. 215-930); 9-13 óra között a Viva (1989. December 22. u. 16/4., tel. 212-047), a Speranta (1918. Dec. 1. út 218/2., tel. 255-395), Salix (Pandúrok u. 113., tel. 249-622), a Pro Vita (Brassó u. 2. szám, tel. 230-807), az Euphorbia (Koós Ferenc u. 1/A, tel. 227-158) és a Diamant (Cutezantei u. 13., tel. 255-515); 9-14 óra között a Melinda (1918. December 1. út 249/1., telefonszám 240-687) és a Salvia I. (1918. December 1. út 94/1., tel. 250-126) tart nyitva.

• A fôtéri Aesculap (Gyôzelem tér 35., telefonszám 266-649), a B&B (Rózsák tere 16. szám, telefonszám: 260-103), a Pharma Plus (1918. December 1. u. 182-184., tel. 246-859) és a Royal (1918. December 1. u. 86B/6, tel. 311- 602) gyógyszertár állandó jelleggel nyitva tart.

• Naponta 8-20 óra között tart nyitva a Sensiblu I (Rózsák tere 36-38., tel. 264-206) és a Sensiblu II (1918. December 1. út 219., tel. 244-311); a köves-dombi Aesculap (tel. 237-026, 1848. út 37.sz.) és a Superfarm (tel. 249-033, Bazsalikom u. 7. sz.).

• Ügyeletes fogászat: vasárnap 10-17 óra között dr. Bucur Sorana Maria (Marosvásárhely, 1848 út 81. sz., tel. 217-235) magánrendelôje tart nyitva.

• Segesvár: szombaton 8-20 óra között a Gentiana I. (Herman Oberth u. 45. sz., tel. 771-831), este 8 órától vasárnap reggel 8-ig a Clematis (tel. 774- 499, 1918. December 1. út 45. sz.), vasárnap 8-20 óra között a Gentiana I. (Herman Oberth u. 45. sz., tel. 771-831), este 8 órától hétfô reggel 8-ig a Clematis (tel. 774- 499, 1918. December 1. út 45. sz.) tart nyitva.

• szombaton 8-20 óra között a Medifarm (tel. 520-771, P. Maior u. 5.), az Ultramed (tel. 511-200, M. Eminescu u. 8. sz.) és a Lotus (Iskola u. 11/1-2., tel. 511-298), 20 órától vasárnap reggel 8 óráig a City Pharma (tel. 0788/462-901, Petru Maior utca 40-41.); vasárnap 8-13 óra között a Geum (tel. 511-028, Só u. 21. sz.), 8-20 óra között az Ultramed (tel. 511-200, M. Eminescu u. 8. sz.) és a Lotus (Iskola u. 11/1-2., tel. 511-298), 20 órától hétfô reggel 8 óráig között a Catena (tel. 511-200, Mihai Eminescu u. 8. sz.) szolgálja ki a hozzájuk fordulókat.

• szombaton 13 órától hétfô reggel 8-ig az Aesculap (tel. 443-672, Szép u. 1. sz.) tart nyitva.

• szombaton 8-18 óra között a Panax (tel. 414- 604, 1918. December 1. u. 15. sz.), 18 órától vasárnap reggel 8 óráig a Vitafarm (Fecske utca 7. sz., tel. 413-049); vasárnap 8-13 óra között a Panax (tel. 414-604, 1918. December 1. u. 15. sz.), 13 órától hétfô reggel 8 óráig a Vitafarm (Fecske utca 7. sz., tel. 413-049) tart nyitva.

• Szováta: szombaton 9-14 óra között az Aesculap 16 (tel. 577-047, Fô út 145. sz.), 9- 13 óra között az Arthemisia (tel. 570-214, Függetlenség u. C/1. sz.), 8-13 óra között a Kakucs (tel. 577-730, Mihai Eminescu u. 3.), 8-21 óra között a Montana (tel. 570-726, Rózsa u. 82. sz.); vasárnap 8-21 óra között a Montana (tel. 570-726, Rózsa u. 82. sz.) szolgálja ki a hozzájuk fordulókat.

Jövôtôl csökken a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási járulék

A jövô évtôl két százalékponttal csökken a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási járulék összege, nyilatkozta csütörtökön a MEDIAFAX-nak Sebastian Vladescu pénzügyminiszter. A társadalombiztosítási járulék jelenleg 49,5 százalék, ebbôl 32,5 százalék a béralapból a cégek esetében, 17 százalék pedig az alkalmazottak esetében. A Pénzügyminisztérium nemrég közölte, hogy a járulékok csökkentése a cégek esetében azt célozza, hogy a munkaerô minél nagyobb része kerüljön adóztatás alá, miután az alkalmazottak számára többletjövedelmet jelent a 16 százalékos egységes adókulcs év eleji bevezetése.

Az SZDP alternatív költségvetési tervezetet készít

Mihai Tanasescu, a képviselôház költségvetési-pénzügyi bizottságának elnöke csütörtökön, sajtótájékoztatón elmondta, az SZDP alternatív költségvetési tervezetet dolgoz ki a 2006- os évre, mivel a kormány még nem ismertette a jövô évre szóló adóstratégiáját. Az ellenzéki politikus elmondta, az SZDP alternatív tervezete tükrözni fogja a párt költségvetési politikáját, általa az alakulat jelezni kívánja a költségvetési tervezet parlament elé terjesztésének és az év végéig történô elfogadásának szükségességét.

Bevásárló központokat építenek Romániában a franciák

(Rompres) - A francia Flash Consulting Invest csoport bevásárló központok építését tervezi Romániában. Az elsô Euromall 2007 elején nyitja meg kapuit Pitestiben. A beruházás értéke 30 millió euró. A cég az elkövetkezô öt évben további öt bevásárló központot épít öt másik romániai városban. Az elsô Pitestiben épülô létesítmény évi hatmillió eurós bevételt hoz majd a befektetôk tervei szerint. A beruházás finanszírozásáról a Raiffeisen Bank és BRD pénzintézetekkel folynak tárgyalások.

A cseh Zentiva megveszi a Sicomedet

(MTI/AP/Reuters) - A generikus készítményeket gyártó legnagyobb cseh gyógyszergyár, a Zentiva megállapodást írt alá arról, hogy 51 százalékos részesedést vásárol Románia vezetô gyógyszergyárában, a Sicomedben 102 millió dollárért. A Sicomed 51 százalékát a Venoma Holdings befektetô- társaságtól veszi meg a Zentiva, amely a fennmaradó részre is vételi ajánlatot készül tenni a tulajdonosoknak. A felvásárlás révén a cseh cég erôsíti pozícióit a közép- kelet-európai piacon, és további akvizíciókat is tervez. A Zentiva fô piaca jelenleg Szlovákia, Oroszország, a balti államok és Lengyelország.

Eger könyvet gyûjt a székelyudvarhelyi könyvtárnak

(MTI) - Az árvízben tönkrement székelyudvarhelyi könyvtár állományának pótlására Eger is könyvgyûjtési akciót szervez - jelentette be a város polgármestere sajtótájékoztatóján. Nagy Imre elmondta, hogy a város az akcióval a Magyar Televízió Kuratóriumának felhívásához csatlakozik. Az önkormányzat arra kéri az Egerben élôket, hogy fölösleges vagy megunt könyveiket, regényeket, szótárakat, lexikonokat adományozzák az erdélyi könyvtárnak.

Bôvíti romániai gyártó kapacitását az Eybl International

A magyarországi érdekeltséggel is rendelkezô osztrák Eybl International autóipari beszállító növeli gyártó kapacitását Deta üzemében a megrendelések tartós bôvülése miatt. Az osztrák cég egy 2000 négyzetméteres üzemcsarnokkal bôvíti a telephelyet, ahol naponta 3500 bôrbevonatot készítenek autók kormányához. Az öt évvel ezelôtt létrehozott gyárból eddig 3 millió kormánykerék-huzatot szállítottak ki, egyebek mellett a BMW, a Mercedes, a VW, az Audi, a Toyota, a Honda és a Suzuki számára.

Szabadkán meggyalázták a magyar áldozatok emlékmûvét

Szabadkán meggyalázták az 1944-ben ártatlanul kivégzett magyar áldozatok emlékmûvét. A Magyar Szó címû újvidéki napilap számolt be csütörtökön a város Zentai úti temetôjében állított emlékmû meggyalázásáról. Rendôrségi vagy más hivatalos közlemény mindeddig nem érkezett a bûntényrôl. Alig egy hét leforgása alatt ez a harmadik bûntény a szabadkai sírkertben. Egy héttel ezelôtt ismeretlen tettesek 12 fakeresztet húztak ki a földbôl a Zentai úti temetôben. Három-négy napra rá kidöntötték a temetô dombján álló négyméteres fakeresztet a második világháború ártatlan áldozatainak emlékhelyénél.

New Orleans lakói megkezdhetik a visszaköltözést

(MTI/AFP) - Mintegy 180 ezer ember térhet vissza a jövô vagy azt követô héten a katasztrófa sújtotta egyesült államokbeli New Orleansba - jelentette be a város polgármestere. Ray Nagin a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva elmondta, hogy a hatóságok már csaknem teljesen megtisztították a várost, a lakosok visszaköltözéséig helyreállítják az áramszolgáltatást és a vízellátást, rendbe hozzák a csatornahálózatot. Mint mondta, a visszatérôk félig-meddig normális életet élhetnek majd. Több mint 485 ezren menekültek el New Orleansbôl a Katrina hurrikán augusztus 29-i érkezése elôtt. Több mint egymillióan fedél nélkül maradtak. Szakértôk szerint a természeti csapás legkevesebb 160 ezer házat rombolt le.

Gyenge burgonya- és napraforgótermés

Teljében az ôszi betakarítás, az idei munka azonban kevésbé eredményes, mert a szeszélyes idôjárás miatt a legtöbb kultúránál gyenge termés mutatkozik a megyében. Burgonyából a gazdák átlagban 12.500 kilogrammos átlagterméssel számolnak. A 7.333 hektáros összterület 73 százalékáról sikerült kiásni a gumót. Kis mennyiséget takarítanak be napraforgóból is, az átlagtermés alig haladja meg az 1600 kilogrammot hektáronként. A napraforgóföldek összterületének 28 százalékán végezték el a begyûjtést.

Elején tart az ôszi szántás

A Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság adatai szerint a megyében 55.043 hektáron kell elvégezni az ôszi szántást. Annak ellenére, hogy szeptember elején kedveztek az idôjárási viszonyok, az összterület csupán 18%-án végezték el a szántási munkálatokat. Ennek fôként az az oka, hogy a sok esô miatt a talaj nagyon megkeményedett, és nehézkesen lehet dolgozni - tájékoztatott Dumitru Lucretia, az igazgatóság mérnöke.

Az ortodox egyháznak ítélték oda a Park Szállót

A Gyulafehérvári Táblabíróság 2005. szeptember 7-i 212-es számú határozatában helyet adott a román ortodox egyház azon kérésének, hogy az állam tulajdonában és az állami protokollalap ügykezelésében lévô marosvásárhelyi Park Szállót használatába vehessék. A táblabíróság döntése azonnali hatályú. Mint ismeretes, a Maros Megyei Tanács is igényt tart az épületre és megfellebbezi ezt a döntést.

A kulturális örökség napjai

Szeptember 17-18-án tartják megyénkben a kulturális örökség napjait. A rendezvénysorozat az Európa Tanács és az EU közös kezdeményezésére született. E két napon több helyszínre (Gyulakuta- Mikháza, Szászkézd- Segesvár-Keresd, Gernyeszeg-Görgényszentimre- Marosvécs-Szászrégen útvonalon) látogathatnak el az érdeklôdôk, ahol változatos rendezvényekre kerül sor. A jelentkezôket a Kultúrpalota földszintjén mûködô Megyei Turisztiaki Információs Központ irodájába várják ma 12 óráig. A látogatásokat szervezetten, kisbuszokkal bonyolítják le, indulás szombaton 10 órakor a Kultúrpalota elôl - tájékoztatott Ujváry Jenô irodavezetô.

Látogatókat vár az Aquaserv

A marosvásárhelyi Aquaserv vízszolgáltató vállalat - szintén a kulturális örökség napjai keretében - megnyitja kapuit a látogatók elôtt. Szombaton 11-15 óra között tekinthetô meg a régi városi közüzem épülete, a Kós Károly utca 1. szám alatt, valamint az ivóvíztároló medence és szivattyúállomás épülete, a Nyár utca 4. szám alatt. Mindkét épület szerepel a megyei mûemlékek jegyzékén.

Elôadás az EM-technológiákról

Szeptember 17-én, szombaton Marosvásárhelyen a Deus Providebit Tanulmányi Házban délelôtt 10 órakor kezôdik az EM-technológiák (effektív mikroorganizmusok) a fenntartható (mezô)gazdasági fejlôdés szolgálatában címû szeminárium, amelyet az Agremeco Egyesület, a Sapientia Egyetem és az Erdélyi Magyar Kertésztársaság közösen szervez. Meghívott elôadó Boróczki Gergely, a Magyarországon bejegyzett EM Technology Hungary Kft. képviseletében. Az elôadás célja az olyan gazdálkodókkal, magánszemélyekkel, szervezetekkel és intézményekkel való aktív együttmûködés kialakítása, akik érdeklôdést tanúsítanak az EM- technológiák gyakorlati alkalmazása iránt.

Néprajzi tanfolyam indul

Megkezdôdtek a beiratkozások a marosvásárhelyi Népi Egyetem magyar néprajzi tanfolyamára. A 80 tanórából 5 hónapon át tartó akkreditált tanfolyamra amelyet szombati napokon tartanak diákok és felnôttek jelentkezését várják. Naiv mûvészek, népi iparmûvészek, tanügyben dolgozók számára hasznos az itt elnyert oklevél iparengedély kiváltása és tanügyi érdempont szerzése céljából. Várják azokat az érdeklôdôket is, akiket vonz a magyar nép ôstörténete és népi kultúrája. Iratkozni a Népi Egyetem Rózsák tere 57. szám alatti székházában, az I. emeleten lehet, naponta 9-16 óra között. Telefon: 251-118.

Gombaismereti tanfolyam

A marosvásárhelyi Bethlen Alapítvány ma és holnap 18.30 órától gombaismereti tanfolyamot szervez, amelyet az Oázis Alapítvány Emil Dandea utca 10. szám alatti székházában tartanak. Elôadók a sepsiszentgyörgyi Kálmán László Gombászegyesület tagjai