Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

A kormánynak még mindig nem sikerült "végrehajtania" minden intézménynél a kedvére való vezetôcserét. Helyenként olajozottan mentek a dolgok, mert a régiek, a "PSD-vírussal fertôzött" igazgatók, aligazgatók "önként" távoztak, átengedve az állásukat az új hatalom képviselôinek, máshol viszont nehezen sikerül megszabadulni a köztisztviselôként besorolt intézményvezetôktôl.

A "megszabadulás" módozatait már megtapasztalhattuk az elmúlt hónapokban: kit zsaroltak, kit szakmai kihágások miatt menesztettek, vagy addig piszkálták, míg lemondott. A legagresszívebb manôvernek azonban az tûnik, amit a Hátrányos Helyzetûek Regionális Felügyelôségével szemben alkalmaztak. Egészen pontosan az augusztusi utolsó kormányülésen elhatározták a felügyelôségek felszámolását. Személyzetcsökkentésre, takarékoskodásra hivatkozva egyetlen tollvonással szeptember 3-tól megszûntek a hátrányos helyzetûek regionális felügyelôségei, szám szerint 8. Mintegy 88 személy vált munkanélkülivé a döntés nyomán.

A kormányhatározatban szereplô indokok azonban nem igazán állják meg a helyüket. Ugyanis párhuzamosan tervbe vették egy-egy, a rokkant személyek problémáival foglalkozó megyei igazgatói állás létrehozását, amely egyenesen a Hátrányos Helyzetûek Országos Ügynökségének hatáskörébe tartozna. Ami azt jelenti, hogy alkalmazni kell 41 új személyt. Szinte biztosra vehetô, hogy a 41 megyei igazgató mellé titkárnô is kell, meg szolgálati kocsi, sôt irodahelyiség, telefon, fax, és minden egyéb "kellék". Mert azt mégsem lehet, hogy a terepre járó igazgató vonattal, netán autóbusszal közlekedjen, az adatbevitelt saját maga végezze. Az országos ügynökség pedig ha eddig 8 regionális felügyelôvel (akik lefedték a régiókat alkotó megyéket) tárgyalta meg a sajátságos problémákat, ezek után 41 emberrel fog kommunikálni. És akkor gyakorlatilag hol van a spórlás, hol van a személyzetcsökkentés?

Szerintem a dolgok hátterében egy nagyon jól kilogikázott személyzetcsere áll. Minek fáradozni, keresni a vezetôk munkájában a bibit, konfliktusokba, netalántán pereskedésekbe belehajszolni magukat, mikor egész egyszerûen ,eh léehet tisztítani a terepet, hogy ezt követôen saját embereiket ültessék az igazgatói székekbe.

Ilyen messzire talán egyetlen intézmény esetében sem mentek el. Ha figyelmen kívül is hagyjuk a vezetôi gárda cseréjét, akkor sem elfogadható a hangsúlyosabb központosításra való egyértelmû törekvés, amelynek hátterében feltehetôen egészen más, leginkább gazdasági érdekeltségek állhatnak (gondoljunk csak az EU-s pályázatokra), sem pedig az, hogy 15 éve játsszák a pingpongmeccset a mindenkori hatalmak. Ilyenformán ha 3 év múlva netalán újra a szocdemek gyôznek, a fenti logikával ismét visszaállítják a regionális felügyelôségeket, saját embereikkel az élen. Miért is ne?

A The Banker angol szaklap, a Financial Times üzleti csoport tagja, a legjobb pénzügyi eredmény és minôségi tevékenység szempontjából immár a negyedik alkalommal jelölte meg a Román Kereskedelmi Bankot (BCR) az év bankjaként Romániában. A The Banker- díjazásokat elsô alkalommal 2000-ben tartották meg.

A 2005-ös The Banker-díjak átadására tegnap este kerül sor Londonban, az eseményen 400, a világ 138 országában mûködô legfontosabb bankintézmény képviselôje vett részt. Az idei versenyre nevezett be a legtöbb, 510 bankintézmény. A The Banker által kiosztott Az Év Bankja díjak a világ pénzügyi intézményeinek sikereit tükrözik, a díjak nyertesei a világ bankintézményeinek a krémje - mondta Stephen Timewell, a szaklap kiadója.

Különlegesen ünnepélyes tanévnyitót tartottak a mezôpaniti Kádár Márton Általános Iskolában, ahol a harangszót nem csupán a 233 tanuló összejövetele, a tankönyvek kiosztása követte, hanem kopjafaegyüttes avatása is, amely a múlt emlékezete és a jövô felé mutatás ötvözôdésének szimbóluma kíván lenni.

Hétfôn hagyomány szerint a helybeli református templom harangja hívogatta a tanulókat, szülôket és pedagógusokat. A felújított hajlékban Nagy Péter budafoki református lelkész hirdette az igét. A zsúfolásig megtelt templomban, a több mint négyszázas gyülekezetben jelen voltak a hollandiai - amerfordi - testvérgyülekezet képviselôi is.

A templomból a Kádár Márton Általános Iskola elé vonultak át, ahol a terméskô talapzatra állított hármas kopjafa várt felavatásra. A hármas kopjafa egyik ága az elhunyt igazgatóknak, a második a pedagógusoknak, míg a harmadik az elhunyt tanulóknak állít emléket. A kopjafákat a nemrégiben elhunyt Bandi Dezsô tanítványai faragták, akiket jelenleg - szintén egykori tanítvány - Borbély Attila II. éves formatervezô egyetemista faragász vezet. A kopjafák népi szimbólumokat örökítenek meg, a legalacsonyabb két méter, a legmagasabb két és fél méter.

Deák Júlia helybeli tanárnô lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a kopjafaállítást a Monográfia Iskola Alapítvány kezdeményezte, és az iskolával közösen, személyesen Bartha Mihály polgármester támogatásával állították. A kivitelezés jó példa arra, hogy helyi szinten fel lehet éleszteni a hagyományos kalákákat, s közös összefogással a falu közössége maradandó értékek teremtésére képes.

Tanévnyitó ünnepi beszédet mondott Deák János, a tanintézet igazgatója, aki hangsúlyozta a templom és az iskola fontosságát és összefonódását a településen, azt, hogy a vidéki iskolák is képesek komoly oktatást biztosítani, s erre példa, hogy a mezôpaniti tantestületbôl többen is ott helyben tanultak. Arról is szólt, hogy kár a gyerekeket kiskorban városra ingáztatni. Beszédet mondott még Bartha Mihály polgármester, a kopjafaegyüttest Pitó Antal helybeli református lelkész áldotta meg. Elhangzott Rimay János Az idô ósága, Reményik Sándor Templom és iskola címû verse. A falu életképességének mintegy reménykeltô utánpótlásaként szintén a tanévnyitó ünnepségen mutatkozott be a 29 elsô osztályos is.

A Marosvásárhelyi Rádió szerkesztôkbôl, mûszaki munkatársakból összeállt csapata tegnap délelôtt immár ötödször indult útnak a megyeháza elôl, hogy közel 400 km-t megtéve közvetlen kapcsolatot teremtsen az adáskörzetbeli hallgatókkal.

Mindemellett a szerkesztôk tájékozódnak az érintett településeken lakók gondjairól, megvalósításairól, a turizmusban rejlô lehetôségekrôl stb. A rádiósok ezáltal az alternatív közlekedési lehetôséget, a kerékpározást is népszerûsítik. Az elôzô túrák alkalmával minden településen az elöljárók is ünnepélyesen fogadták a média küldötteit. Az útvonalról pedig minden alkalommal a Marosvásárhelyi Rádióban élô tudósításokban számoltak be kollégáink. A nagyon sok élményanyagot pedig a késôbbiekben, a különbözô tematikus mûsorokban feldolgozva sugározzák majd. Az indulásnál jelen volt Mirela Moldovan, a Marosvásárhelyi Rádió igazgatója, Borbély Melinda aligazgató, valamint Burkhárdt Árpád alispán és Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke is. Miután a hivatalosságok bejegyezték üdvözletüket a túra emlékkönyvébe, a kerékpárosok a rendôrség kíséretében elindultak a Nagyernye - Nyárádremete - Szováta útvonalon. Szeptember 15- én, csütörtökön Szováta - Bucsin-tetô - Gyergyószent-miklós között karikáznak. A 4-es km- nél levô kempingben szállnak meg, majd a negyedik nap Gyergyószent-miklósról Csíkszeredába mennek. Hargita megye székhelyén részt vesznek az Európai Unió mobilitás hetének rendezvényein. Vasárnap folytatják az utat a Csíkszereda - Csíkszentkirály - Hargitafürdô vonalon. Hétfôn pedig Csíkszeredából Székelyudvarhelyen át Korondra tartanak, míg szeptember 20- án, kedden Korond - Szováta - Nyárádszereda útvonalon jönnek haza, várhatóan késô délután érkeznek vissza Marosvásárhelyre.

Hivatalos nyelvünk pontosságra és egyértelmûségre törekszik, s ez így van rendjén. De az ügyiratok fogalmazói gyakran olyan bôségesen használják a pontosító eszközöket, hogy a hivatalos szöveg körülményeskedôvé válik. Fontos jelentésárnyaló és nyomatékosító nyelvi eszközeinket, az igekötôket is sokkal többször alkalmazzák mostanában, mint szükséges volna. Divatos szószaporító igekötôink közül most kettôre hívjuk fel a figyelmet.

A le- igekötôt szívesen használják a cselekvés befejezettségének hangsúlyozására. Ez azonban csak akkor helyénvaló, ha a puszta ige nem érzékelteti a befejezettséget! A leellenôriz ige például csak ebben a jelentésben elfogadható: végigellenôriz valamit, illetve az ellenôrzést befejezi. Egyéb esetben jobb az igekötô nélküli ellenôriz ige. A leigazol, lejelentkezik, lesokszorosít szavakban pedig mindig fölösleges az igekötô, mert az egyszerû igazol, jelentkezik, sokszorosít sem jelent kevesebbet, mint az igekötôs forma. Fölöslegesen hivatalos-kodó tehát az ilyen mondat: A rendôr leigazoltatja a rendbontókat, illetve leigazoltatja magát, vagy igazolta személyazonosságát. A következô mondatokban is jobb volna az egyszerû igekötô nélküli formát választani: A körlevelet lesokszorosították; A tanú lejelentkezik a bíróságon. Természetesen helyesen: A körlevelet sokszorosították; A tanú jelentkezik a bíróságon.

A letárgyalt igében helytelen a le- igekötôt alkalmazni a meg- rovására. A megtárgyal forma is érezheti a befejezettséget, ezért megtárgyalva lezár, elintéz jelentésben is használható. Helytelen tehát ez a fogalmazás: A bizottság letárgyalja a javaslatokat (a költségvetést, a tervet stb.)

Helyesen: A bizottság megtárgyalja a javaslatokat stb.

A ki- igekötô is kedvelt eszköze a pontoskodó, hivatalos nyelvnek. Az értesít és kézbesít ige önmagában is kifejezi ugyanazt, amit a kiértesít és kikézbesít fölöslegesen túlmagyaráz. Kerüljük tehát ezeket az igekötôs formákat és a hivatalos nyelvben is inkább az értesít, kézbesít szavakkal éljünk, például így: Értesítették az érdekelteket.

A részletez ige mellett sincs jelentésmódosító szerepe az igekötônek, a kirészletez használatát tehát lehetôleg kerüljük. Többnyire megfelel az egyszerû részletez ige, de ha nem mond eleget, akkor keressünk helyette akár hosszabb, de valóban pontos jelentésû kifejezést! Például: Az irányító hatóság kirészletezte a tervfeladatukat. Helyesen: ... részletesen megszabta a tervfeladatukat.

Bíró Ágnes nyomán

Száztizennégyre nôtt a szerda reggeli bagdadi öngyilkos robbantásos merénylet halálos áldozatainak száma, a sebesülteké pedig 156; ez volt a második legvéresebb merénylet azóta, hogy az Egyesült Államok vezette koalíció 2003 áprilisában megbuktatta Szaddám Huszein iraki diktátort és rendszerét.

Szerdán újabb öngyilkos merényletek is történtek az iraki fôvárosban, amelyekben összesen heten meghaltak, és 24-en megsebesültek.

Az elsô merénylet elkövetôje egy kisbusszal megállt munkára várakozó emberek tömege mellett Bagdad túlnyomórészt síiták lakta Kászimíja negyedében, és munkalehetôség ígéretével egy nagyobb csoportot jármûve mellé csalt, majd hirtelen felrobbantotta a buszt, amelyben legalább 220 kilogramm robbanóanyag volt. A véres merénylet helyszíne szinte pontosan megegyezik az augusztus 31-i tragédiáéval, amelyben hozzávetôleg ezer síita zarándok veszítette életét. A vallási ünnepre igyekvô több ezres tömegben akkor ismeretlen okból pánik tört ki (egyes feltevések szerint készülô merénylet híre terjedt el), sokakat halálra tapostak, mások pedig a Tigris folyóba estek és megfulladtak.

Bagdad nyugati, Súla negyedében - egy belügyminisztériumi illetékes közlése szerint - levegôbe repítette magát egy keresztezôdésnél egy öngyilkos merénylô, négy ember halálát és 22 másik sebesülését okozva. A fôváros Adl negyedében egy másik öngyilkos merénylô egy iraki katonai menetoszlop ellen hajtott végre robbantásos támadást gépkocsijával: ott három katona halt meg. Az amerikai hadsereg közölte, hogy két katonája megsebesült Bagdad keleti részén szerdán, amikor egy merénylô felrobbantotta mellettük gépkocsiját.

Szerdára virradóra a Bagdadtól 15 kilométerre északra fekvô Tadzsi településen is súlyos merénylet történt. A rendôrség közlése szerint iraki katonai egyenruhába öltözött ismeretlen fegyveresek kirángattak otthonaikból 17 embert, akiket késôbb egy téren agyonlôttek. A fegyveresek távozásuk elôtt kirabolták a falut. Szunnita lázadók az utóbbi idôben több támadást hajtottak végre síiták ellen bosszúból, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy felekezeti konfliktust idézzenek elô.

A kezdeményezés mögött az Újvidéki Civil Szervezetek Fórumát alkotó Árgus - Szerbiai Magyar Kisebbségjogi Civil Szervezet, a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság, a Nagy Sándor Hagyományápoló és Mûemlékvédô Egyesület és a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete áll.

Nagy Margit, a pedagógus egyesület vezetôje kedden arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a fórum vezetôi elégedetlenek az MNT munkájával. Ezért közzéteszik a vajdasági magyar sajtóban felhívásukat, amelyben felvázolják a majdan megalakuló Polgári Együttmûködés nevû érdekképviseleti testület céljait. Várják a vajdasági magyarok visszajelzéseit, és egyúttal aláírásgyûjtést is kezdenek, hogy kiderítsék, van-e elegendô támogatás egy ilyen érdekvédelmi szervezet létrehozása mögött.

A fórumosok megkérdôjelezik az elektori rendszerrel létrejött, szerintük "egypárti" MNT legitimitását. A tanácsnak szemére vetik, hogy nem képviseli eléggé a vajdasági magyarok érdekeit. Egyebek mellett az kifogásolják, hogy az oktatási intézményekben a magyar tagozatoknak nincs önálló tanmenetük, korlátozott a magyarországi tankönyvbehozatal, a szórványterületeken fokozatosan megszûnik a magyar oktatás, folyik a vajdasági magyar tájékoztatás leépítése, leépül az újvidéki Magyar Szó, folytatódnak a vajdasági magyarok elleni jogsértések.

Nagy Margit hangsúlyozta, hogy "alulró induló" kezdeményezésrôl van szó, a szervezet a vajdasági magyarság "lelkiismerete" lenne szemben az MNT-vel, amely - szerinte - nem tartozik felelôsséggel senkinek.

László Gyula, a VMDP vajdasági parlamenti képviselôje bejelentette kedden, hogy pártja támogatja a "párhuzamos" nemzeti tanács létrehozását, mivel ugyancsak elégedetlen az "illegitim és egypárti" MNT munkájával, amely nem a magyarságot, hanem a Vajdasági Magyar Szövetség érdekeit képviseli (az MNT háromnegyed részben a VMSZ delegáltjaiból alakult 2002. szeptemberében).

Az újvidéki kezdeményezésre és a bírálatokra reagálva Józsa László, az MNT elnöke leszögezte, hogy a tanács jogszabály alapján alakult meg és került bejegyzésre; a kisebbségi önkormányzat nem egypárti, mert tagjai párton kívüli értelmiségiek is. Emlékeztetett arra, hogy a tanács megalakításakor minden vajdasági pártnak lett volna lehetôsége részt venni az MNT munkájában. Az MNT elnöke szerint három éves távlatból az ezzel kapcsolatos kifogások "kissé állottak".

"Ha egy civil szervezet - bármilyen széles támogatottsággal bír is - kínál valamit, az legitimitás tekintetében még mindig fényévekkel elmarad az illegitimnek minôsített MNT javaslataival szemben. Örülnék a reális alapokon nyugvó kritikának. Nem jajveszékeléssel, hanem az MNT szakmai tevékenységével kapcsolatos alternatívák felvetésével lehet érdemi vitát folytatni, de ilyen alternatívákat egyelôre nem láttunk" - mondta a távirati irodának Józsa László.

(MTI/ANSA) - Tizenegy évvel hirtelen halála után az olasz ügyészség felújította a vizsgálatot Moana Pozzi olasz pornócsillag életének utolsó órái ügyében. A dosszié újranyitását a COISUC olasz fogyasztóvédelmi szervezet kezdeményezte abbéli meggyôzôdésében, hogy Itália leghíresebb pornósztárja valójában életben van. A díva halálába belenyugodni nem tudó fogyasztóvédôknek szent meggyôzôdése, hogy Moana Pozzi és családja csak megrendezte a halált, hogy a lepedôakrobata megszabadulhasson múltjától és más néven új életet kezdhessen. A szôke hajú Pozzi májrákban halt meg 1994. szeptember 15-én egy lyoni kórházban, és holttestét azonnal elhamvasztották. A szexmûvésznô betegségérôl semmit sem lehetett tudni egészen addig, amíg be nem jelentették halálát. Két hónappal a halála elôtt még kiváló formában látták kocogni Róma egyik parkjában.

A hirtelen eltávozás és a halálát övezô titkolózás tápot adott azon pletykáknak, miszerint színlelt halálról van szó, amelynek célja, hogy a rendkívül népszerû sztár új életet kezdhessen. A COSIUC vezetôje, Ennio Biasciucci azután kért új vizsgálatot a hatóságoktól, hogy elolvasta Brunetto Fantauzzi életrajzíró könyvét Moanáról és a halálával kapcsolatos kérdôjelekrôl.

Fantauzzi könyve nagyon meggyôzô, és komoly kételyeket támaszt Moana halálának körülményeivel kapcsolatban - jelentette ki Biasciucci.

A fogyasztóvédô furcsának tartja például, hogy édesanyján és nôvérén kívül senki nem láthatta Moana holttestét, még a franciaországi klinika személyzete sem. Ellentmondanak egymásnak a hozzátartozók Pozzi hamvaival kapcsolatos nyilatkozatai is: elôbb azt mondták, hogy a hamvakat szétszórták az Alpokban, a Matterhorn-csúcson, késôbb azzal a verzióval álltak elô, hogy az urnát a Piemonte tartományban fekvô Lerma temetôjében helyezték el.

Csakhogy az urnát senki nem látta Moana legközelebbi hozzátartozóin kívül, az állítólagos hamvvedernek nyoma sincs a lermai temetôben. Mindemellett Moana Pozzi vállalkozásának cégbírósági bejegyzését mind a mai napig nem törölték.

A család szerint azért nem emeltek síremléket Moanának, hogy "rajongói ne zavarhassák emlékét".

Egy másik volt pornósztár, a magyar származású Henger Éva ugyanakkor biztos abban, hogy barátnôje meghalt. Azt állítja, látta Moanát betegségének különbözô stádiumaiban, mivel közösen bérelt lakásban laktak. Kolléganôje nagyon gyenge volt, idôként fel sem tudott kelni az ágyból, mondta Henger, aki Moana volt menedzserének, Riccardo Schicchinek a felesége.

Henger szerint késôn diagnosztizálták a májrákot, az orvosok eleinte bélparazitákra gyanakodtak. Moana azonban akkor sem csüggedt el, amikor megállapították nála a daganatot, bízott benne, hogy felépül. Henger szerint még ha nem is lenne igaz a halálhír, akkor is tiszteletben kellene tartani Moanát, "az élet és a szerelem szimbólumát".

Az értelmiségi családból származó Moana Pozzi 1981-ben tûnt fel színészjelöltként kisebb alakításokkal, még Federico Fellini legendás Ginger és Fredjében is kapott kisebb szerepet. Fénykora 1987-ben kezdôdött, amikor csatlakozott Riccardo Schicchi és Staller Ilona, a Cicciolina mûvésznéven híressé vált magyar származású olasz szexmûvésznô pornóbirodalmához.

Moana és Cicciolina együtt alapította a Szerelem Pártot, amely a bordélyházak legalizálásáért, a jobb szexuális nevelésért és "szerelemparkok" létrehozásáért kampányolt. Moana is többször indult választásokon, de Staller Ilonától eltérôen nem jutott be sem helyi, sem az országos parlamentbe. Vetkôzôs és késôbbi, komolyabb kampánygyûlései azonban sok ezer hívet szereztek neki. Gyakran vendégeskedett televíziós csevegô mûsorokban, végül maga is több varietémûsor háziasszonya lett.

A kormány 21 millió eurót fordít az udvarhelyszéki árvizek következtében megrongálódott utak, hidak rehabilitációjára, és közel 7 milliárd lej értékben építôanyagokat biztosít a károsodott házak újjáépítéséhez - jelentette be Borbély László középítkezési és területrendezési miniszter szerdán, az udvarhelyszéki árvíz sújtotta településeken tett látogatásán.

A tárcavezetô a helyi és megyei önkormányzatok vezetôivel a súlyos árvízkárokat szenvedett Galambfalván, Siménfalván, Kobátfalván, valamint Dobón tartott helyszíni szemlét, amelyen a kárelhárítási munkálatok jelenlegi állását ellenôrizte.

Borbély elsôként a nagygalambfalvi hidat tekintette meg, amelynek felújítása a napokban kezdôdik. A miniszter bejelentette, a kormány már megkezdte az építôanyagok kiszállítását, elsôként mintegy 47 tonna cement, és jelentôs mennyiségû vasbeton, valamint faanyag érkezett a helyszínre. Az építôanyagokat mindenekelôtt a lakhatatlanná vált házak felújítására fordítják, a prioritás ugyanis az, hogy a kiköltöztetett családok a hideg idôszak beállta elôtt mihamarabb visszatérhessenek otthonaikba - jelentette ki a miniszter, aki abban a Siménfalva határában felállított ideiglenes sátortáborban is járt, amelyben jelenleg 65 fedél nélkül maradt ember lakik. Borbély felszólította a megye prefektusát, valamint a megyei hatóságokat, hogy szakemberekkel segítsék a házak újjáépítését.

A helyszínen látottakat értékelve a miniszter kifejtette, felemelô, példamutató a helyi közösségek szolidaritása és kitartása: alig három héttel az árvizek után ugyanis sikerült a nagy részben teljesen tönkrement utakat, portákat helyreállítani.

- Nagyon fontos volt látni, hogy a közösség és a polgármesterek összefognak.

Székelydobón ünnepi keretek között avatták fel azt a gyorsépítésû házat, amelyet egy csehországi vállalkozó adományozott és épített az otthon nélkül maradt Lázár családnak. A kétszobás, konyhás, fürdôszobás lakást, elôre gyártott elemekbôl szállították a faluba, ahol alig 3 nap alatt szerelték össze. Borbély úgy értékelte, a nagy mennyiségben érkezett adományok hatalmas segítségnek bizonyultak az árvízkárok helyreállításában, amelyhez az RMDSZ tisztségviselôi 150 millió lejjel, a Bernády Alapítvány 1000 euróval járult hozzá.

A miniszter ezt követôen Székelyudvarhelyen, majd Csíkszeredában folytatott megbeszélést a helyi és megyei vezetôkkel a helyreállítási munkálatokról.

Mondja a minap valaki, hogy ha ez így megy tovább, maholnap olyan lesz, mint a kóbor kutya vacsorája. Bizonytalan. Mármint az észak-erdélyi autópálya.

Ebben a lassan formálódó közvélekedésben lehet valami, hiszen meglehetôsen ellentmondásos megnyilatkozások látnak egyre- másra napvilágot. Hol igen, hol nem, hol kell, hol nem kell, hol hasznos, hol nem...

Legalább két bizonyosság azonban van. Az egyik, hogy az RMDSZ kormányzati részvételének sarkalatos problémája az észak-erdélyi autópálya, amirôl nem mondhat le, illetve meghatározó eleme a koalícióban való részvételnek. Magyarán, ha a terv elbukik vagy "történelmi" idôkre odázzák el a megépítését, az a koalíción belül minden valószínûség szerint kenyértöréshez vezethet.

Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke a Szövetségi Képviselôk Tanácsának múlt hét végi ülésén a nyolc hónapi kormányzás "elégtételeirôl" és "elégedetlenségeirôl" szólva kijelentette, hogy az elégtételek "nem fedik azt, hogy ez a nyolc hónap fölösleges vitákkal telt el, hogy ez a nyolc hónap legtöbbször meddô konfliktusokat hozott, és hogy ez a nyolc hónap végül azt jelentette Erdély számára is, hogy az észak- erdélyi autópályáról csak vitáztunk, de épülni belôle nem épült semmi. Sôt, összesen csak tíz kilométernyi autópálya épült fel ebben a nyolc hónapban, és ez sem Erdély felé mutat, hanem a Fekete-tenger irányába". Ezt egészítette ki azzal, hogy Romániában körülbelül 220 km autópálya van, és ebbôl is 100 kilométer még 1989 elôtt épült. Ez mutatja, jelentette ki, hogy nem vitázni kell és nem állandóan, hétrôl hétre fölborítani kell azt, amiben megállapodtunk. (Ugyanis az Erdélyen áthaladó autósztráda benne van a koalíciós programban.)

Ennél sokkal egyértelmûbben fogalmazott Frunda György szenátor, aki határozottan kijelentette: az erdélyi autópályáról nem lehet lemondani. Ez a sztráda is kell (az összes többi mellett), ellenkezô esetben szakítópróba lehet az RMDSZ és a koalíciós partnerek között.

A másik bizonyosság is nyílt titok. Arról van szó, hogy valójában két kemény lobbi harca folyik, amit - az elôzô kormányzattal szemben - a Tariceanu-kabinet nem igazán képes kezelni.

Az úgynevezett 4-es páneurópai korridort támogatók nyilván azok, akik eme útvonal mentén érdekeltek. Ezek az Európai Unió zászlaját fennen lobogtatva próbálják dûlôre vinni akaratukat, mindenféle biztosok és fôbiztosok szavaiba kapaszkodva.

A másik lobbit, mint jeleztük, az RMDSZ, a kormánykoalíció egyensúlyát is kilátásba helyezô érvvel, valamint Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, mondhatnánk úgy is, hogy a Demokrata Párt erdélyi szárnya képviseli, akinek ugyancsak érdeke, hogy az Erdélyen áthaladó nyomvonal érintse a kincses várost is. A parlamentben úgynevezett lobbicsoportok alakultak, amelyek - mindkét részrôl - megpróbálják a maguk érdeke szerint befolyásolni a végsô döntést. Tehát ez a két lobbi vívja a harcát, nem biztos, hogy olyan sikerrel, mint amilyen a médiákból tükrözôdik. A politikai küzdelem végkifejlete egyelôre beláthatatlan.

Ám további, semmiképpen sem mellôzhetô körülmény is közrejátszik: a pénz. Fôleg ezért folyik a halogatás, az idôhúzó taktikázás. Ezért találták ki korábban, hogy az elôzô kormány nem törvényes szerzôdést kötött, hogy a PSD ellopta a pénzeket, hogy a Bechtel, úgymond, bátorítja a feketemunkát és még sorolhatnánk a figyelemelterelô manôvereket. Tény, hogy az autópálya jövôje egyrészt a támogatók politikai sikerétôl is függ, de legfôképpen attól, hogy miben tud végül is megegyezni a Bechtel cég a szállításügyi minisztériummal.

De még nem is ez a legnagyobb baj. A baj az, hogy ha sokáig folyik a vég nélküli vita, fennáll a veszély, hogy mások közben felépítik az autópályát, s oda lyukadunk ki - mint ahogy már a minap is rebesgették -, hogy a késlekedés miatt a nyomvonal elkerüli az országot.

Hát itt tartunk az Erdély-autópálya ügyben. Ha nyolc hónap alatt mindössze 10 kilométer sztrádát volt képes felépíteni a kormány, akkor egy mandátum alatt (4 év, ha közben meg nem bukik), legjobb esetben is 70 kilométer épülhet meg. Ez azonban korántsem elég. Európába ennél sokkal hosszabb az út, és az Uniónak szüksége van autópályákra, hogy az áruszállítás keletrôl nyugatra és nyugatról keletre simán menjen.

A megye több településén javában folyik az erdômérés. A volt tulajdonosok régi álma valósul meg ezáltal: saját vagy elôdeik erdeit vehetik tulajdonba. Míg az 1948-ban történt államosításkor egy tollvonás elegendô volt a tulajdonoscseréhez, addig a kárpótlási törvények életbe lépése után évekre van szükség, hogy megtörténjen a jóvátétel. De nem csak az idôhúzás nyugtalanítja a jogosultakat, hanem a tulajdonba helyezéssel járó anyagi költségek is. Ugyanis a tulajdonosoknak nem kis pénzükbe kerül az, amirôl úgy gondolták, hogy díjmentes.

Az egyik Nyárád menti községbôl jelezték, hogy múlt héten mérték az erdôket. Egyes gazdák nagy meglepetésére és elégedetlenségére az erdô hektáronkénti kimérésére 700.000 (régi) lejt kértek el tôlük. Annak ellenére, hogy tudatában voltak a törvényes elôírásnak, éspedig annak, hogy a tulajdonba helyezés ingyenes! Ráadásul a kifizetett pénz ellenében még nyugtát vagy számlát sem kaptak.

- Mi a szabályos eljárás erdôkiméréskor? - kérdeztük Burkhárdt Árpád alprefektust, a megyei földosztó bizottság elnökhelyettesét?

- Elsôsorban tisztázni kell egypár kérdést a tulajdonba helyezés folyamatában. A törvényes, szabályos eljárás szerint a jogosultak, akár földrôl, akár erdôrôl van szó, díjmentesen kapják kézhez a birtoklevelet. Ezért eredetileg 27.000 lejt kellett fizetni, de ezt is törölték. A tulajdonlapnak azonban nincs "technikai" értéke. Ahhoz, hogy a tulajdonlapot "átváltsák", a tulajdon bekerüljön a kataszteri nyilvántartásba és a telekkönyvbe, nem elég csupán a birtoklevél, hanem szükség van a topográfiai felmérésre, topográfiai rajzra is, ami pénzbe kerül.

- Az erdô kimérésének díjáról nem szól a törvény?

- Sajnos, hiányossága a törvénynek, hogy ennek a szolgáltatásnak nem határozta meg az árát, s nem kapcsolta össze a birtoklevél-átadással. Az erdôt egyben vették el, egyben adják vissza, amit a földosztó bizottság, a polgármesteri hivatal nem minden esetben tud jogosultaknak külön-külön kimérni. Az erdôt egy darabban - amire erdôgazdálkodási rajz van -, tegyük fel, 50 hektáros területen adják vissza, aminek n tulajdonosa lehet, akik a birtoklevél alapján csupán annyit tudnak, hogy ebben az erdôben bizonyos kiterjedésû erdôbirtokuk van. De azt nem tudják, hogy ez hol fekszik. Ennek meghatározására, a birtokhatárok kijelölésére topográfusra és erdômérnökre van szükség. (Ritka, amikor az erdômérnök topográfus is.) Az erdômérés nem olyan egyszerû, mint a szántóföld vagy legelô esetében, ahol az emberek egyénileg is meg tudták oldani a méréseket. Az erdômérés sokkal komplexebb és igényesebb munka, amit kizárólag szakemberek végezhetnek. Ez az a szolgáltatás, amiéer fizetni kell. Minden erdôgazdának egyéni érdeke, hogy az erdejét kimérjék és mielôbb telekeljék. A kárpótlási törvények nem, de a többi "melléktörvények" elôírják, hogyan lehet teljes legalitásban megoldani a telekkönyvezést - mondta Burkhárdt Árpád alprefektus.

A gyakorlat általában az, hogy egy-egy településen gyûlést hívnak össze, amelyen megtárgyalják az erdôk kimérésének menetét. A tulajdonosok fogadják fel a topográfusokat, s ugyancsak ôk egyeznek meg a szolgáltatás árában és kötnek magánszerzôdést. A polgármesterek általában abban segíthetnek, hogy összehívják a falugyûlést, s jegyzôkönyvet íratnak a döntésekrôl, amibôl egy példányt megôriznek.

Karácsony Károly, Nyárádgálfalva polgármestere lapunk kérdésére elmondta, hogy a község területén minden faluban közös megegyezésre jutottak az erdôtulajdonosok, miszerint hektáronként bizonyos összeget fizetnek a topográfusnak s az ôt segítô munkásoknak.

Csíkfalván - elsôként a megyében 2002-2003- as években 400 hektárnyi erdôt adtak vissza a volt tulajdonosoknak - nyilatkozta Balogh István polgármester. Az erdészettel jól együttmûködve számítógépes térképet készítettek, s pontosan kimérték és adták át az erdôk 98 százalékát. Mivel éppen akkor a polgármesteri hivatalnak volt topográgusa - ami más hivatalokhoz hasonlóan, azóta sincs - gyorsan ment a munka. Igaz "prefektusi" feladat is volt! - mondta. De az erdôk - egy tulajdon kivételével - ma sincsenek telekelve, mert az általuk végzett mérés alapján - bár pontos és megbízható - nem telekelnek. Ehhez újabb engedéllyel rendelkezô szakértô mérésére van szükség.

Osváth Csaba Ákosfalva - ahol 95 százalékkal, szintén jól állnak a tulajdonba helyezéssel - polgármestere szerint a tulajdonba helyezéskor az erdôgazdáktól nem vettek el pénzt, a mérés ingyenesen történt. Az erdôk azonban itt sincsenek telekelve, éppen azért, mert az "expertizák" nem készültek el. A birtoklevéllel még nem igazi tulajdonosok az erdôgazdák. Mint mondta, személyes javaslata, hogy az erdôk telekelésének ügyét kormányszinten kellene intézni, ugyanis anyagi támogatásra lenne szükség, mert sok esetben a szakértôi felmérés többe kerül, mint maga az erdô. A gazdák viszont nem rendelkeznek az ehhez szükséges pénzzel.

Az erdô akkor is érték, ha lábon áll, akkor is, ha kitermelik. Értesüléseink szerint egy hektár fenyôerdô félmilliárd lej körül kel el, de a jó minôségû lombhullató erdô hektárjáért is megadják az 50 millió régi lejt, természetes, hogy a gazdák ragaszkodnak hozzá. A szakértôk ennek tudatában szabják meg a mérések árát, akik nem sajnálják elvenni a pénzt az erdôgazdáktól, Egyéni alkuképességen múlik tehát, hogy mennyire tudják - ha tudják - leszorítani az árakat, hogyan sikerül megegyezni. És hogy az ügyintézésbe - közös megegyezéssel - illegalitások is csúsznak, az biztos. Mert a szakértô olcsóbb, ha nyugta nélkül dolgozik, s erre inkább hajlanak az emberek, drágább, ha nyugtát kell szakítania. De a nyugta létének vagy nem létének kiderítése nem a mi dolgunk, hanem fináncoké.

"... Híve, de nem utánzója a természeti valóságnak. Alig akad napjainkban jelentôs szobrász, akivel rokonítani lehetne, mert azt teszi, ami elôl a modern szobrász kétségbeesetten menekül. Nagy mûgonddal munkálja meg az anyagot, legyen az márvány, fa, vagy terrakotta. A szó szoros értelmében életet lehel az anyagba. Formai tökéletességük nem áraszt hidegséget, mint a tökély általában... Elkerüli a pátoszt, ami pedig szinte mindig elkerülhetetlen az olyan alkatú mûvész számára, mint Ô... Elválás címû szobra lenyûgözô, az észbontó fájdalomnak szimbolikus rögzítése..." - írta róla Polgár István. Ô maga így vall errôl: "Talán származásom határozta meg, hogy hûségesen kitartottam mind a mai napig felfogásom és életcélom mellett (a tanítást vállalva megtehettem, hogy a mûvészetem ne váljon a pénz függvényévé). Ábrázolni szeretném a kimeríthetetlenül gazdag testi és lelki, emberi szépségeket, érzelmi állapotokat, méltóságot, életállapotokat és rezdüléseket, életkorokat és idôtlen nyugalmat, azt a belsô igazi valót, amit a test kiemelt vonzásainak hordoznia kell, a legnemesebbet, a legmaradandóbbat (ha ezt munkáim tükrözik, elértem a célomat)." - Az évfordulós tárlat kiállított munkái között sétálva eme elért cél teljességének nyugodt és derûs érzése keríti hatalmába a látogatót. Hiszen Bálint Károly - ôróla beszélünk - elérte célját. Órákon keresztül lehetne értekezni mûvészetérôl, ám mûveinek sajátos, szinte áttetszô szépségét, finomságát és ugyanakkor drámaiságát, a pillanatba faragott érzelem fényét és sötétjét egyszerûen, tisztán és minden értelmezésnél- értekezésnél találóbban fogalmazza meg az idézett ars poetica. A munkák sokaságára pedig látogatók tömege volt kíváncsi Bálint Károly szobrászmûvész (és mellette 37 éven keresztül marosvásárhelyi pedagógus) egyéni tárlatára. A kiállítás egyik oka ünnepi alkalomban rejtezik: a mûvész az idén hetvenéves.

Gheorghe Muresan, a Maros Megyei Képzômûvészek Egyesületének elnöke nyitotta a tárlatot, majd Nagy Miklós Kund szerkesztô beszélt az egybegyûltekhez Bálint Károlyról, munkásságáról és örök fiatalságáról - az általa teremtett világgal ápolt örök kapcsolatról. Ritiu Krisztina éneke után Gáspár Sándor szerkesztô értekezett az ünnepelt mûvészetérôl, majd Nagy István színmûvész szavalatát, Wass Albert versét hallgathattuk meg. A program szerint Ritiu Krisztina újabb népdaléneklésével ért volna véget a megnyitó, valójában azonban az ünnepelt, immár hetvenéves mûvésznek szóló vastaps zárta a beszédek sorát. Hiszen tele voltak a kiállítótermek, a vásárhelyi (képzô)mûvészeti élet szinte valamennyi képviselôje eljött a Kultúrpalotába ünnepelni. Esti fényben, negyvenöt év szobrászmûvészetének sejtelmes és szép alakjai között.

A magyar tudományosság jeles képviselôit látja vendégül pénteken és szombaton a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi Mûszaki és Humán Tudományok Kara. A kétnapos rendezvényre a Kárpát-medence egyetemeinek közel negyven magyar nemzetiségû professzora érkezik megyeközpontunkba, ahol a Magyar Professzorok Világtanácsa megalakulásának hetedik évfordulóját is megünneplik.

A vendégeket Hollanda Dénes professzor, a marosvásárhelyi kar dékánja, Csegzi Sándor, Marosvásárhely polgármester-helyettese és Nagy Márton, Koronka polgármestere üdvözli, Kecskés Mihály elnök a Professzorok Világtanácsának évfordulója alkalmából mond beszédet.

A pénteki nyitóünnepségen Markó Béla államminiszter, Miklós László szlovák környezetvédelmi miniszter és Tôkés László Királyhágó- melléki református püspök mond köszöntôt, majd a felkért elôadók következnek. Mang Béla, a magyar Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára a magyar felsôoktatási reformról, Szilágyi Pál rektor a négyéves Sapientiáról, Hollanda Dénes dékán az egyetem marosvásárhelyi karáról, Benedek József professzor a Babes-Bolyai Tudományegyetemen folyó magyar nyelvû oktatás szerkezeti változásairól tart elôadást.

A felkért elôadók szereplését követôen adják át a kitüntetéseket és írják alá az Együttmûködési Megállapodást a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Kara és a Professzorok Világtanácsa között.

Szombaton plenáris és munkabizottsági üléseken folytatódik a tanácskozás, amelyek során a Kárpát-medencei magyar nyelvû felsôoktatás jelenét és jövôjét, az európai uniós támogatási lehetôségeket és a kutatási irányokat, az orvos- és állatorvos-tudományi szakemberek utánpótlását, valamint az orvosi és állatorvosi mûszerellátottság tematikáját vitatják meg a jelenlevôk.

A plenáris üléseken igen változatos tematikát ölel fel a professzorok elôadása.

A magyar egyetemi tanárok világtalálkozója felsôoktatási vitafórummal, illetve a kormánynak címzett ajánlások megfogalmazásával zárul.

A rendezvény megszervezését a magyar Oktatási Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia, a SEMTE, a Gábor Dénes Fôiskola, a Partiumi Keresztény Egyetem és a Richter Gedeon RT támogatja.

Bizonyára tapasztaltad bölcs öreg város, hogy nem vagy közömbös számomra. Sokszor járok-kelek utcáidon, megcsudálom meg-megújuló forgatagodat. Elviszem oda a külhonos barátaimat, büszkélkedem Veled.

Mégis azt hirdetik rólad idegenforgalmi ügynökök, hogy Te volnál Európa egyetlen lakott középkori vára. Engedd meg, hogy ebben erôst kételkedjek. Már csak azért is, mert te ma város vagy. Sôt a középkorban is az voltál és már régen nem vár. Az, amit az idegenforgalmi csábok várnak neveznek, az bizony maga volt a fallal körülkerített város (der Stadt és the city). Mint testvérvárosod, bátyád, a szászok ispánjának székhelye, Nagyszeben, ahol még állnak a városfalak (részben) és a védmûvek mindenütt ugyanazt a funkciót töltötték be (védelem-védekezés, a beosonni vágyó - inkább fellógatni való - gonosztevôknek állt ellen, a kapukhoz kényszerítette a vám elôl szaladó kalmárokat, szatócsokat és utazókat, megakadályozta, hogy a rossz kisfiúk és elcsapott cselédlánykák eltûnjenek büntetlen a városokból stb.).

A középkorban csekély a városok népessége, ma egy nagyobbacska faluéval alig mérhetôk össze, Erdély is jóval gyérebben lakott, s az alattvalók legnagyobb része, kb. 95 százaléka falvakon élt. Ezért aztán a várat és a szabad királyi kiváltságos várost (amit falak vettek körül) könnyû összemosni a mai ember elôtt, holott ezek jogi státusa nagyban különbözött egymástól. A várak általában magánbirtokon feküdtek, a városok, az igazi fallal övezettek viszont az országé (ahogy akkor mondták: a királyé) voltak. Akkora különbség, mint egy magánvállalkozás és egy állami közintézmény között - durván megsaccolva.

De nem csak ez a bajom, hanem a lakottság is, illetve az, hogy aki ezt rólad kitalálta az egyáltalán nem ismeri Európát és e távoli földrészen fekvô mûemlékeket, az ajrópai embernek építészeti örökségét. Hiszen, hogy messzebb ne menjünk, mint Prágába, ott is áll a Hradzsin, amely lakott vár, a moszkvai Kremlt csak azért nem említem, mert az veres szimbóleum. De itt van a minden erdélyi által könnyebben elérhetô Buda, amely ugyancsak lakott vár, jó mélyen a középkorból, amit még a 150 éves török hódoltság sem tudott elpusztítani.

Ja, és házaidban édes Segesvár, régi szász házaidban a ma ott lakók is tudhatnák, hiszen a falaknak lelkük van, áthúzódhat az ottlakó Pityiri Palkókba is, amit a régebbi Pitten Paulok is tudtak, hogy ugyancsak középkori, sôt nagyon is lakott város Németországban (Deutschland über...) Rotenburg ob der Taube, nem is szólva a skót várakról, ahol a kísértetek mellett valós emberek is laknak szép számmal.

És itt kell megrónom Marosvásárhely imidzsfaragóit is, akik következetesen városom középkori váráról beszélnek. Kedves városgazdik, a középkor - nem a feudalizmus - már Amerika felfedezésével (1492) vagy mindenesetre a mohácsi csatavesztéssel (1526) véget ért Erdélyben is. A hûbériség valóban az 1848-as, Kossuth kezdeményezte jobbágyfelszabadítással adta ki szufláját.

Vásárhely vára (nem a vártemplom kizárólagos védelmi övezete) a 17. század elején és közepén épült meg, amikor már szépen bennejártunk az újkorban.

Nem szégyen ezt bevallani, hogy a várunk fiatalabb. Szép dolog volt megépítése, bár védelempolitikai szempontból, stratégiailag már nem vették sok hasznát a lakosok. Új világ járta, amikor a várak védelmi ereje egyszerûen megszûnt a nagyobb tûzerô, az új stratégiák és taktikák miatt. Megbukott, mint a lovagi páncél.

Emlékezés a világhírû zeneszerzôre

Október 7-8-án Bartók Erdélyben és Amerikában címmel rendez konferenciát az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Erdélyi Egyesülete Szászrégenben, a DIO-házban. Bartók Béla 1945. X. 8-án hunyt el. Halálának hatvanadik évfordulóján gazdag program keretében emlékeznek a világhírû magyar zeneszerzôre.

A pénteki megnyitón, 16 órakor igei köszöntôt mond Demeter József lelkész- házigazda, továbbá Tonk István mérnök, az Erdélyi Református Püspökség fôgondnoka, Nagy András mérnök, Szászrégen polgármestere, Jaskó Tamás geológus, az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem (EPMSZ) elnöke. Zongorán közremûködik Kovács János. 17 órakor Bartók Béla és Erdély címmel értekezik László Ferenc kolozsvári zenetörténész, zongorán közremûködik ifj. Kovács János. Október 8-án, szombaton a reggeli áhítatot Veress Kovács Attila nagyvárad-olaszi lelkész vezeti, majd Kántor Lajos kolozsvári író-fôszerkesztô tart elôadást 9.40 órától Szilágyi Domokos Bartókja címmel, közremûködik Hadházi András elôadómûvész. 11.15 órakor szól az egybegyûltekhez az Erdélyi Egyesület külön meghívottjaként Sütô András író. 11.30-tól az EPMSZ a Kárpát-medencében címmel hangzanak el köszöntések, beszámolók. Felszólalnak: dr. Szöllösy Pál jogász, az EPMSZ tiszteletbeli elnöke (Zürich), Kôszegi Ábel rádiószerkesztô (Budapesti Egyesület), Tonk István (Erdélyi Egyesület), dr. Bordás László orvos (Kossuthfalva), B. Kovács István muzeológus (Rimaszombat), Benedek Imre iskolaigazgató (Aknaszlatina, Kárpátalja). 15.30 órától Orth Enikô nagyszebeni zenetanár elôadása: Bartók gyûjtései Erdélyben; zongorán közremûködik Orth Enikô. 19 órakor kezdôdik az Erdélyi Egyesület közgyûlése (választások, a mûködési szabályzat ismertetése). Este barátkozás, népdalozás, tánc, a helyi muzsikusok közremûködésével. Vasárnap, 9- én kirándulást szerveznek Szovátára. A résztvevôk templomszentelési ünnepi istentiszteleten vesznek részt, amelyen az igét Ft. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdeti. A konferencia délután zárul, az EPMSZ Erdélyi Egyesülete új elnökének székfoglalójával és dr. Frenk Róbertnek, az EPMSZE budapesti elnökének értékelôjével.

*

A konferencián való részvétel - szállás és szovátai utazás nélkül - 460.000 lejbe (péntek, szombat); a szovátai kirándulással és az ottani ebéddel együtt 760.000 lejbe kerül. A teljes részvétel, két éjszakai szállással és Szovátával együtt: 1.240.000 lej. Jelentkezés a szállást is igénylôknek legkésôbb szeptember 25-ig, a többi résztvevônek szeptember 30-ig. - A részvételi díjak - mondja Demeter József lelkész-házigazda - egyformán érvényesek minden kedves barátunkra, égtájtól függetlenül; de akik támogatni kívánnak bennünket, azoknak szeretettel megköszönjük. Természetesen az euró-, forintelszámolást napi árfolyamon elfogadjuk. A bejelentkezésnél feltétlenül tudnunk kell, hogy melyik lehetôséget választja a résztvevô a felsorolt három közül, hiszen csak így tudunk idôre és pontosan elkészülni. A szovátai kiránduláshoz különösen szükséges a jelentkezôk pontos létszáma az autóbuszfogadás és a szovátai ebéd miatt. Szállásaink három panziója mintegy 30 résztvevônek szól, 300.000 lej/fô értelmében, luxuspanzióban viszont az egyszemélyes szoba 980.000 lej, a kétszemélyes, ha egyedül igényli a vendég, 1.100.000 lej; ha ketten veszik ki, akkor 1.800.000 lej/éjszaka. Ez utóbbi 12 személyt tud elszállásolni.

Szászrégen megközelíthetô gépkocsival Marosvásárhely felôl, vonattal ugyanúgy. A Kolozsvár-Szászrégen vonalon (a Mezôségen át) száz km a távolság. Postacím: Demeter József, Parohia Reformata 545300 Reghin-Szászrégen, Str. Mihai Viteazul, nr. 51., Romania. Telefon/fax: 0040-265-512433. Mobiltelefon: 0040-742-892669. E-mail:refregen@yahoo.com

Nem az ôsz, a mediterrán nyár "szökött be" szeptember elsô napjaiban Párizsba. A tûzô napfényben fehéren ragyogtak a világváros palotái, amelyeket csak a rendkívül változatos mintázatú fekete kovácsoltvas erkélyek díszítenek. Párizsban nincsenek színesre festett házak. A kô sárgás, a márvány természetes színei mellett a mûemlékek aranyozott díszítése képez kivételt, no és az öreg hölgy, az Eiffel-torony drappos árnyalata, amely a napfényben aranyosba, árnyékban barnásba hajlik. De csak a szín, mert az 1889-es világkiállításra készült 326 méter magas óriást Eiffel mérnök olyan szilárd betonalapokra tervezte, hogy a szélben alig, inkább a tûzô napsütésben hajtja meg karcsú nyakát néhány centiméternyire az árnyékra áhítozva. Ha az ember dédelgetett álma valóra válik, s eljut a mûvészetek világvárosába, a látogatást érdemes "az öreg hölgyrôl" kezdeni. S bár megvan bennünk a vágy, hogy mind fennebb menjünk a csúcs felé, ahova pillanat alatt röpít a felvonó, Párizs a torony elsô emeletérôl a legszebb. A város felleltározásában kivilágított térképek segítenek, s távcsövekkel vagy a fényképezôgép objektívjével hozhatóak szinte elérhetô közelbe a városrészek, mûemlékek, s a szeszélyesen kanyargó Szajna változatos hídjaival. Párizsban minden óriási, a Cité-sziget páratlan temploma, a Notre Dame vagy a Saint Chapelle színes csipkeablakai, az Invalidusok dómja Napóleon márványkoporsójával, a nemzet halhatatlanjainak emléket állító Pantheon, az Opera páratlan szépségû épülete, a Louvre, amelynek gyûjteményét hosszú napokon át lehetne megcsodálni. Nem könnyû mulatság a világ legszebb múzeumának nevezett egykori állomás, az Orsay kiállítócsarnokait sem bejárni, amelynek ötödik szintjén az impresszionisták világában mélyülhet el a látogató. Egyedi élmény a modern mûvészetek romboló és építô tendenciáit bemutató Pompidou Központ üveg- és vaspalotája, amely elôtt a fiatalok tanyáznak, de a környezô tereken az öregek is kiülnek egy kártyapartira. A Sorbonne környékén utcai zenészek szórakoztatják a bisztrók közönségét. A hét egy napján késô este is látogatható a Diadalív, amely ijesztô méreteivel hat a turistára, de a több száz lépcsôfok megmászása után a Champs Élysées fényei vagy az éjszakai világításban pompázó Eiffel-torony igézi meg a tekintetet. A Cité és a Szent Lajos-sziget a Notre Dame tornyából nyújt páratlan látványt, de a csúcsok után Párizs gyomrába is betekinthetünk a kanálismúzeum járataiban. A nagy rohanásban, az elkeseredett buzgalomban, hogy mindent megtekintsen a kelet-európai álmodozónak, aki talán nem jut el többé Párizsba, a Rodin múzeum csendes szépsége és a párizsi parkok, kertek, a Tuilleries, a Luxemburg ... szabályosra nyírt fasorai, virágcsodái, medencéi nyújtanak pihenést. Este a Montparnasse különleges hangulata, a szex- és mulatóipar központja, a Place Pigalle vagy a Latin negyed szûk utcáin hajnalig zajló életbe kóstolhatunk bele, ahol a látogatókat szorgalmasan kaszáló "bevándorló halált" is elviszik a rendôrök. S ha Szent Mihály útján nem annyira, a Rodin múzeum parkjában mégiscsak tetten érhetô a párizsi ôsz. A franciákat azonban hiába keresi a látogató, a metrón színes bôrû utasok tömkelege tölti meg a kocsikat, a mûemlékek közelében a világ minden nációjának képviselôi állják türelmesen a hosszú sorokat, hogy bejuthassanak. Talán csak a párizsi New York ötvenemeletes toronyházaiba tartó kosztümös tömeg tûnik franciának, de közelebbrôl kiderül, hogy eredetük változatosabb, mint hinné az ember. Párizs monumentalitása mellett kicsivé válik az ember, de a múzeumok kincsestárába betekintve, a tornyok magasát megjárva sokáig visszatérô álmainkban mégiscsak az emberi nagyság érzését ôrizzük meg emlékezetünkben.

Jelen pillanatban Szudánban tartózkodik az a sáromberki gólya, amelyet Kelének kereszteltek a Milvus Madártani és Természetvédô Egyesület tagjai. Az idén a "gólyák falvában" született fiókára szerelt rádióadó révén tudják követni annak útját.

Az egyesület tíz éve foglalkozik a gólyák vizsgálatával - tudtuk meg Papp Tamástól, a Milvus elnökétôl. Megyénkben a legtöbb gólyafészek Sáromberkén (ennek a magyarázata, hogy soka a természetes táplálkozási terület, a kaszáló, legelô) található, így nem véletlenül nevezték el a települést a gólyák falvának. 2004-ben ezzel a címmel indult egy program, amelynek kivitelezésében a Milvus tagjait a csíkszeredai Polgártárs Alapítvány és a Világ Környezetvédelmi Alap (GEF-SGP) támogatják. A program révén a helyi lakosságot is be szeretnék vonni a gólyavédelembe, éppen ezért is szerveztek Sáromberkén július 2-án egy gólyafesztivált, melynek igen jó visszhangja volt. Berendeztek egy gólyamúzeumot, ahol többek között az egyik gólyacsalád életét is végigkísérhették az érdeklôdôk a fészekbe felszerelt videofelvevô (ezt május 12-én helyezték el) által. Ezen háromtagú gólyacsaládból került ki Kele, ô volt az a szerencsés, mely a tojó által letett négy tojásból egyedüliként kikelt június 8- án. Rossz év volt ez a gólyák számára - hangsúlyozza a szakember, késôn jött a tavasz, így sok gólya nem kölött. Kohl István ornitológus adatai szerint a hetvenes években huszonöt gólyafészket számláltak Sáromberkén, tavaly tizennégyet, idén viszont már csak tizenkettôt. Kevés gólyafióka kelt ki, idén az egyesület tagjai Sáromberkén tizennyolcat gyûrûztek.

Kelére a napelemmel mûködô rádióadót július 28-án szerelték fel, ez egy mûholdnak ad jeleket, melyeket egy földi adó gyûjti be. Az igen költséges szerkezet egy kolozsvári székhelyû madártani egyesület tulajdona, és még két hasonlót helyeztek el egy Szeben megyei keresztényszigeti (Romániában itt él a legtöbb gólya) és egy uzonkai öreg gólyára, viszont a három madár közül úgy tûnik csak Kele hagyta el az országot. A keresztényszigeti gólya valószínûleg elpusztult, a szakember feltételezései szerint áramütés által, míg az uzonkai sem tudott elrepülni, mivel tavaly megsérült. Kele viszont az elsô szerencsétlenebbre sikerült repülési próbálkozása után - augusztus 10-én beesett egy sáromberki udvarba -, augusztus 23- án reggel végleg elhagyta otthonát. Három napon belül már a Fekete tenger partján fekvô Bulgas településig - Bulgáriáig jutott el, míg Szírián, Izraelen, Egyiptomon keresztül Szudánba érkezett. Ez a gólyák egyik elôterelési területe szeptember-októberben itt gyûlnek össze, pihennek, innen útjuk Dél-Afrikába vezet.

A nyugat-európai gólyák egész más útvonalat választanak, és csak Közép- Afrikáig repülnek. A tengereket elkerülik, és a Gibraltári-szorosnál vagy a Boszporusznál repülnek át.

A mûholdas jeladó használatát azért is tartja fontosnak Papp Tamás, mert ezáltal nyomon követhetik, hogy gólyáink milyen útvonalon érkeznek a telelési területeikre, melyek a fontos állomásaik. Kele útja a www.ciconia.ro címû honlapon kísérhetô végig.

A 247/2005. számú törvény - 50 megjelent a Hivatalos Közlöny 653. számában 2005. július 22- én - XIII. fejezete tartalmazza a címben foglalt intézkedéseket.

A 18/991. számú földalaptörvény, az 1/2000 számú földterületek és erdôterületek tulajdonjogának visszaállítására vonatkozik, a 169/1997. számú törvény alkalmazása során felmerült panaszok, óvások letárgyalásának meggyorsítása érdekében, amit a következôkben "földpereknek" nevezünk, a bíróságok elôtt történô peres eljárás a fejezetben foglalt elôírások szerint, valamint a polgári eljárási szabályok szerint fog lefolyni, sürgôsséggel és mindenekelôtt, még a bírósági szabadságolás idôszakában is. A tárgyalás elhalasztása nem lehet nagyobb, mint 15 nap, kivéve azokat az eseteket, amikor a peres felek beleegyeznek egy hosszabb idô engedélyezésébe. A bíróságok keretében a földpereket szakosított tanácsok fogják megoldani. Az elsô tárgyalási napra, valamint a per felfüggesztése utáni tárgyalási napra történô idézés kivételével a peres felek eljuttathatnak idézést, kéréseket vagy bármilyen iratot. A folyamatban levô per megoldására hozott bírósági határozat kiközlése szintén hivatalból történik.

Ebben az esetben, a peres fél a Polgári Eljárási Törvénykönyv 118. cikkelyének harmadik bekezdésében foglaltak kivételével nem kérheti az ügy elhalasztását a védelem elkészítése érdekében vagy az ügycsomóban levô iratok vagy kérések tudomásulvétele érdekében, ha az idézés a tárgyalási határnap elôtt legalább 5 nappal megtörtént. A bizonyítékok javaslata és kezelése során a következô szabályok alkalmazandók:

a.) A technikai szakértôi vizsgálatot csak akkor engedélyezik, ha a kérelmezô peres fél már a nyilvános tárgyaláson elôterjeszti a kért szakértôi vélemény tárgyait.

b.) A bizonyítást tanúkkal csak akkor engedélyezik, ha a peres fél már a tárgyalás napján elôterjeszti az ajánlott tanúk teljes nevét és lakcímét.

c.) A személyes kihallgatást mint bizonyítékot csak akkor engedélyezik, ha a peres fél, aki ezt a bizonyítási módot javasolja, már a tárgyalás napján leteszi a kérdések jegyzékét, amire a másik peres félnek válaszolnia kell. A tanúkat nem idézik meg kihallgatás érdekében, jelenlétük biztosítása arra a peres félre hárul, aki ezt javasolta. A szakértôi jelentés a szakértô részérôl elküldhetô a peres feleknek, még aznap, amikor azt a bírósághoz benyújtja. Ha a szakértôi jelentés a szakértô hibájából nincs letéve a bíróságra legalább 7 nappal korábban, mint az a nap, amit a bíróság meghatározott, a szakértô a polgári eljárási rendelkezések szerint polgári jellegû bírsággal sújtható, még akkor is, ha elôzôleg a bíróság ezt nem helyezte kilátásba. Ha a szakértô bebizonyítja, hogy ez nem az ô hibájából történt, mentesül a bírság kifizetése alól, feltéve, ha a jelentést a kitûzött tárgyalási határnapig elôterjeszti. Ha a késés a bíróság által megjelölt terminust meghaladja, a szakértô kötelezhetô legkevesebb napi 100.000 lej büntetô bírság fizetésére az állam javára, a kitûzött tárgyalási nap utáni naptól számítva. A bíróság által el nem rendelt szakértôi vélemény a földperekben épp olyan bizonyító erejû, mint amelyeket a bíróság rendelt el, azzal a feltétellel, hogy a szakértô az Igazságügyi Minisztérium által engedélyezett szakértô legyen.

A földügyekben, az elsôfokon hozott bírósági határozatok ellen csak felfolyamodással lehet élni. A végleges és visszavonhatatlan bírósági ítéleteket, amelyek a telekkönyvben feltüntethetôk, a bíróságok hivatalból közlik a telekkönyvi hivatalokkal.

A polgári perrendtartás 264. cikkelyével ellentétben a földperekben hozott ítéletek megindoklása legtöbb 7 nap alatt kell megtörténjen. A földperekben hozott bírósági határozatok végrehajtása bélyeg- és igazságügyibélyeg-mentes. A hitelezô 20%-ot fog kifizetni a kényszervégrehajtás költségeibôl, beleértve az igazságügyi végrehajtó honoráriumát is, hogy azután a különbséget a bírósági végrehajtó egyenesen az adóstól hajtsa be a kifizetett elôleggel együtt.

Mellau György

Az oktatási támogatásokról

Több olvasónk érdeklôdött az Iskola Alapítvány által nyújtott oktatási támogatások sorsa felôl, illetve, hogy mikortól kezdik folyósítani ezeket. A kolozsvári székhelyû alapítvány még augusztus folyamán sajtóközleményt bocsátott ki arról, hogy a kuratóriumi ülésen 40 174 nevelési-oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatásra, továbbá 3 319 hallgatói támogatásra jogosult személy pályázatát fogadta el és terjesztette végleges döntésre a Határon Túli Magyarok Hivatalához. A nyár folyamán az Iskola Alapítvány 81.031 nevelési-oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatásra jogosult személynek utalt át támogatást. Annak függvényében, ahogy a magyar kormány folyósítja a soron következô támogatások összegét, az alapítvány átutalja a jogosultaknak.

Szintén oktatási támogatással kapcsolatos kérdést vetettek fel az olvasók, a hazai középiskolai oktatási támogatást illetôen. A líceumpénz néven ismert támogatásról azonban Negau Nicolae, a megyei tanfelügyelôség gazdasági igazgatója csupán arról tájékoztatott, hogy egyelôre semmilyen újabb értesítést vagy útmutatást nem kaptak az illetékes minisztériumtól. Mihelyt a támogatás igénylésének feltételeirôl és módjáról információk birtokába jutnak, közlik az érdekeltekkel.

A betegnyugdíjas éveket beszámítják a "régiségbe"

M. E. marosvásárhelyi olvasónk, aki három éve betegnyugdíjas arra a kérdésre vár választ, van-e lehetôsége, hogy társadalombiztosítást fizessen? A kérdésre Morent Ilona, a Megyei Nyugdíjpénztár vezérigazgatója válaszolt.

Az új nyugdíjtörvény értelmében a betegnyugdíjasoknak automatikusan figyelembe veszik az ebben a minôségben eltöltött éveket, ugyanis a biztosított önhibáján kívül került ebbe az állapotba, és nem azért nem dolgozik, mert nem akar, hanem azért, mert nem tud. Tehát ezek az évek nem vesznek el, ezeket beszámítják a "régiségbe". Általános szabály, ha a társadalombiztosítási alapból valamilyen juttatást, ebben az esetben betegnyugdíjat folyósítanak valakinek, ugyanazzal a személlyel nem kötnek társadalombiztosítási szerzôdést. Egy idôben ugyanabból az alapból kifizetni és az alapba befizetni ugyanannak a személynek nem lehetséges. Társadalombiztosítási szerzôdést a szóban forgó személy csak akkor köthet, ha lemond a betegnyugdíjáról.

A tejelôgombák (Lactarius) nemzetségéhez tartoznak ezek az ehetô, jó ízû, többféleképpen elkészíthetô nyári- ôszi gombák. Két faj közülük kimondottan ízletes, amit már régóta ismernek, szednek és fogyasztanak mind a fenyôerdôk közelében élô vidéki emberek, mind a városi gombászok. Egyedüli hátrányuk, hogy hamar kukacosodnak, leszedés után is. Emiatt ajánlatos csak a teljesen ép példányokat gyûjteni, és minél hamarabb elkészíteni. Népies elnevezésük, a fenyôalja gomba is arra utal, hogy fenyvesekben teremnek (lucfenyô, erdei fenyô, feketefenyô gyökereihez közel) ,,gyökérkapcsolt" életformájuk miatt. A fent említett két faj közül az alábbiakban az ízletes rizikével ismerkedhet meg a kedves olvasó, de a leírás alapján felismerheti a lucfenyvesi rizikét is, ugyanis ezek olyan közeli rokonságban vannak, hogy csak a nagyon szakavatott gombász veszi észre a közöttük levô különbséget.

Ízletes rizike - Lactarius deliciosus

Már júniusban megjelenhet, de fôként augusztustól októberig terem erdei fenyôk, feketefenyôk vagy vegyes tûlevelû erdôk fái alatt egyesével, gyakran csoportosan. Kalapja fiatalon domború, begöngyölt szélû, közepén kis bemélyedéssel, majd lassan kiterülô tölcséres lesz. Jellemzô átmérôje 5-10 cm. Színe narancsvörös, kissé fakul, zöldül, körkörösen sötétebben sávozódik. Felülete sima, nedves idôben síkos, nyálkás. Lemezei sûrûn állók, kissé lefutnak a tönkre, törékenyek. Élénk narancsszínûek, a kalap színéhez hasonlóak, nyomásra-törésre zöldülnek. Tönkje henger alakú, zömök, üregesedô, a kalapéval megegyezô színû. Felületén gyakran kis bemélyedések vehetôk észre. Húsa törékeny, merev, a széleken narancssárgás, a közepe felé sárgás-fehéres. Íze kellemes, enyhén kesernyés-édeskés. Tejnedve narancssárga, rövid ideig színtartó, majd fakul, és végül zöldes színû lesz.

Nagyon hasonlít hozzá az ugyanolyan ízletes lucfenyvesi rizike - Lactarius deterrimus, ami viszont rózsaszínesebb árnyalatú, lazacszínû. Egyéb jellemzôi megegyeznek vagy alig térnek el az ízletes rizikétôl.

Mindkét faj felhasználható minden gombás ételnek, de különösen ízletes roston vagy tepsiben kisüve. Sült húsok mellé finom salátát készíthetünk belôle. Téli eltevésre a besavanyítást ajánlja Misztótfalusi Kis Miklós az 1698-ban saját nyomdájából kikerült ,,Szakáts mesterségnek könyvetskéje". Szárításra nem alkalmas.

Az ártalmas gombák közül csak a hozzá kissé hasonló nyírfa szôrgombával (Lactarius torminosus) téveszthetô össze, de a szôrgombának a kalapja rózsaszínes, különösen a karimája felé sugarasan szôrös, nem sima, tejnedve és húsa is fehér, íze égetôen csípôs.

Málnási András

A Megyei Rendôr-felügyelôség statisztikái szerint az idén 13 közúti balesetben sérültek gyerekek, 9 szerencsétlenség a gyerekek figyelmetlensége miatt következett be. A balesetekben két gyerek életét vesztette, heten súlyosan sérültek. Hét baleset városon, kettô vidéken történt.

A balesetek megelôzhetôk, ha betartják az alábbi tanácsokat: csakis a gyalogátjárón keljenek át; az úttesten való átkelés elôtt figyelmesen nézzenek körül; ha nincs zebra vagy jelzôtábla, az utcasarkon lehet átkelni, figyelmes szétnézés után; az úttesten tilos szaladni, kimért, gyors léptekkel keljenek át; ha nincs járda, az úttest bal szélén lehet közlekedni; közszállítási eszközökre járdán vagy a kijelölt megállókban várakozhatnak; az iskolástáskát ne hátukon hordják, mivel a becsukódó ajtók közé szorulhat, sérülést okozva; a jármûbôl leszállva tilos a busz elôtt vagy mögött átkelni az úttesten, csakis az erre a célra kijelölt helyen szabad az átkelés; tilos haladás közben kinyitni a jármû ajtaját, le- vagy felszállni, illetve a lépcsôkön utazni; tilos közutakon görkorcsolyázni, játszani.

(nagy a.)

A 2004. évi 107-es számú, a munkaerô- foglalkoztatásra vonatkozó törvény értelmében - amely a 2002. évi 76-os törvényt módosítja - a frissen végzettek alkalmazásának támogatása az elvégzett tanintézmény szintjétôl függ. Azok a gazdasági egységek, amelyek frissen végzetteket alkalmaznak és legkevesebb 3 évig foglalkoztatják ôket, 1-1,5 bruttó minimálbérnek megfelelô támogatásban részesülnek 12 hónapon át. Ha az alkalmazók szakiskolát végzett fiatalt alkalmaznak, 1 bruttó minimálbérnek megfelelô, ha líceumot vagy posztliceális tanintézményben végzett fiatalt alkalmaznak, 1,2 bruttó minimálbérnek megfelelô, míg a fôiskolát végzett fiatalok esetében 1,5 bruttó minimálbérnek megfelelô anyagi támogatásban részesülnek.

2004 folyamán 682 munkahelyet szubvencionáltak, amelyre 1.243.000 új lejt fordítottak. 2005. elsô felében ugyancsak 1.243.000 új lejt költöttek, de 470 munkahely támogatására, tájékoztatott a Megyei Munkaerô-foglalkoztatási és -átképzési Ügynökség, amely bôvebb tájékoztatót nyújt az érdekelt gazdasági egységeknek. Érdeklôdni a 268-035-os vagy 263-760-os telefonszámon. A frissen végzettek állásbörzéjét szeptember 23-án szervezi meg az ügynökség.

A Föld egyik legnagyobb, mészkôbôl álló területe a Dinári Alpok Adriai-tengertôl Triesztig terjedô része, a Karszt-hegység. Az itt tanulmányozott, mészkôben kialakult jelenségeket e vidékrôl nevezték el karsztnak. A természet erôinek, elsôsorban a víznek a munkája e kôzetben csodálatos alakzatokat hoz létre, így születnek a cseppkôbarlangok, amelyek sok természetjáró számára titokzatos túracélokat jelentenek. Annak, akit esetleg riaszt az örök sötétségnek e világa, ajánljuk ismerkedjen meg a felszíni karszttal, hasonló lesz az élmény. Szerintem országunkban az ilyen felszíni formák legérdekesebb, leggazdagabb vidéke a Fehér Kövek. Az idén itt tartotta évi táborát a Kolozsvári Amatôr Barlangászklub. A Vigyázó tövében fehérlô sziklák sok barlangot rejtenek, és még sok vár feltárásra. Ezért volt a tevékenység egyik legfontosabb része a felszíni kutatás. Kikapaszkodva a Száraz Völgybôl, egy olyan patakvölgyben haladhatunk, melyben a száraz idôben csak gyéren csordogáló karsztvíz, de fôleg a tavaszi hóolvadás és nagy esôk idején alázuhanó ár rombol és alakít: szépen mosott falak, hatalmas üstszerû medencék, érdekes formákra csiszolt kövek. A langyos vizû medencékben hûsítô a fürdés nyári forróságban. Egy ilyen medencesort örökített meg Kerekes Péter Pál a mellékelt képen. A sok színben pompázó oldal vörös áfonya, kakukkfû, ritka növények, a környezô fenyvesek fekete áfonya, málna, szeder és gombák sokaságával várják a túrázót. Természetesen barlanglátogatásra is van lehetôség, hisz itt van a klub egyik legszebb barlangja: a Vârfuras, valamint a Balogh Ernô, Függönyös stb. Tudni kell, hogy lezárt, védett barlangok, látogatni csak megfelelô felkészültséggel és a klub vezetésével lehet. A Fehér Kövek környéke természetvédelmi terület, az oda vezetô fakitermelô út is viszonylag jó állapotban van - ez lehet, árthat is a tájnak -, elérhetô Bánffyhunyadtól letérve Rekicel falun át. Kívánunk kellemes ismerkedést a karszttal, de igazi természetjáróhoz illô módon óva is e világot.

Az Erdélyi Kárpát Egyesület Marosszéki osztálya nevében

Kerekes Ibolya

... a Kossuth Lajos utcai Maros-hídon át Marosszentkirály (Sâncrai de Mures) irányába. Egy idôben a települést Székelyházának, majd Hosszúfalunak is nevezték, mely magában foglalta Szentkirályon kívül Egerszeget, Náznánfalvát, Bordásszeget és Kisfaludot. A községet a mezôségi dombok erdôvel ékesített gerince és a Maros folyó fogja közre. Jelentôsebb dûlôi a szentkirályi részen a Berek, a Berekmezô, a Sziget, a Tüzesberek, a Malomberek, a Tanorok, a Bese-torka, és az egerszegi részen a Bodó, az Irtás, a Klastrom-oldal, a Klastrom-tetô és a Nagyrét. A település már 1332-ben önálló egyházközségnek volt bejegyezve. Az 1567. évi pápai tizedjegyzékben Zent-Király néven négy kapuval szerepelt. 1910-ben 896, 1941-ben 1766, ma 4098 lakost tartanak nyilván, akiknek egy része földmûves vagy önálló vállalkozó, de sokan dolgoznak Marosvásárhelyen. A község nevezetességei közé tartozott a klastrom-tetôi Kerekdombon a pálosok által alapított kolostor és templom, melyet Szent István király tiszteletére 1350-ben szenteltek fel. Az épület a reformáció idején a tûz martaléka lett, romos állapotba került és ezért lebontották, s az anyagát beépítették 1620-ban a marosvásárhelyi vár Vargák bástyájába. A Klastrom- tetôtôl délre 1192-bôl egy régi román ízlésû, kisméretû templom ma is áll, ami a református egyház tulajdonát képezi. A görögkeletiek templomát a XIX. században építették. Az iskolai oktatást a reformátusok már 1609-ben megszervezték, míg a görögkeletiek 1794-ben nyitották meg iskolájukat, ami az elsô világháború után állami irányítás alá került. 1928-ban felépült az új állami iskola épülete, amit 1962-ben kibôvítettek. Jelenleg itt van a nyolcosztályos általános iskola román és magyar tagozata. A községházat és a mûvelôdési házat az 1900-as években építették. A község feletti erdô közelében 1995-ben norvég segítséggel a fogyatékos gyerekek számára egy telep felépítéséhez kezdtek. Körülötte új lakónegyedet is létrehoztak, ami a helység városiasodásához is hozzájárult.

Fodor Sándor (S.)

102 millió euró nyereség Joseph Blatter élesen bírálta az európai vezetô klubokat a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) marrákesi kongresszusán. A FIFA elnöke hétfôi beszédében kiemelte, a jómódú európai klubok arra törekszenek, hogy minél nagyobb vagyonra tegyenek szert, ezt azonban csak úgy tudják elérni, hogy más egyesületeket pénzügyileg lehetetlen helyzetbe hoznak. "Ahol füst van, ott tûz is ég" - mondta Blatter. "A vezetô klubok elsôsorban Afrikát zsákmányolják ki a legnagyobb tehetségek Európába csábításával. Egyre nagyobb lesz a különbség a gazdagok és szegények között, ahelyett, hogy mindenki azért küzdene, ne legyenek szegények."

Blatter az aktuális problémák megoldására rendkívüli bizottság felállítását javasolta, amit a résztvevôk nagy többséggel támogattak. Ez a testület a végrehajtó bizottság ajánlása alapján végzi majd munkáját.

A FIFA elnöke reagált Richard Poundnak, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) elsôszámú vezetôjének bírálatára is. Pound a napokban azért kritizálta a FIFA-t, mert szerinte a sportszervezet túl engedékeny a doppingolókkal szemben. Egyúttal követelte, hogy más sportági szövetségekhez hasonlóan a FIFA is kétéves eltiltással büntesse az elsô alkalommal doppingoláson ért futballistákat. Ellenkezô esetre kilátásba helyezte, hogy a WADA mindent megtesz a 2006-os németországi világbajnokság elhalasztásáért.

"Nagyon kellemetlen a FIFA elnökeként olyan váddal szembesülni, hogy nem teszek meg mindent a doppingolás visszaszorításáért. Úgy gondolom, sokkal igazságosabb, ha minden ügyet külön bírálunk el és az elkövetett vétséggel arányban büntetünk. Ha valaki nem érdemel kétéves eltiltást, akkor nem fogjuk két évre megbüntetni. Ha Pound úrnak nem tetszik a doppingszabályzatunk, nyugodtan felveheti a kapcsolatot a svájci Sportdöntôbírósággal (CAS). Nem is értem, eddig miért nem tette meg. Ha a CAS kötelez minket a doppingszabályzatunk szigorítására, természetesen azonnal megtesszük, de a WADA felszólításával nem kívánunk tovább foglalkozni."

A svájci sportvezetô ismertette a gazdasági bizottság jelentését is, melybôl kiderült, hogy a FIFA 2004-ben 479 millió eurós költségvetés mellett 102 millió euró nyereséggel zárt. A következô évre 514 millió eurós költségvetést tervez a szövetség.

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség küldöttei két új tagállam felvételérôl döntöttek. Kelet-Timor és a Comore-szigetek jelentkezésének elfogadása után a FIFA már 207 tagországgal rendelkezik.

A Kelet-Timori Demokratikus Köztársaság az indonéz szigetvilág tagja, területe 15007 négyzetkilométer, 953 000 lakosa van. Az ország labdarúgó- szövetségét 2001-ben alapították, 2002 óta tagja az ázsiai szövetségnek. A küldöttek közül 198-an támogatták Kelet-Timor felvételét, egy résztvevô szavazott ellene.

A Comore-szigetek Afrika dél-keleti partjainál található, a világ egyik legszegényebb országa. A csecsemôhalandósági ráta az országban 81.8 százalék. Az ország alapterülete 1862 négyzetkilométer, a népesség 614 000 fô. A Comore-szigetek labdarúgó-szövetségét 1979- ben alapították, az afrikai szövetségnek 2003 óta tagja. Felvételét a FIFA-kongresszuson 198-an támogatták, hárman szavaztak ellene.

Hétfôn cége székhelyén találkozott Luca Teodor az FC Transilvania elnöke Artur Melo edzôvel és néhány játékossal, hogy felmérje annak a lehetôségét, miként térhet vissza a teremlabdarúgó csapat Marosvásárhelyre, ahonnan anyagi támogatás hiánya mia