Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

A színházi mellett hamarosan a zenei évad is újrakezdôdik Marosvásárhelyen, hiszen péntek este az idei idényben elôször várja a közönséget szimfonikus koncertre a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia.

Az évadnyitón szerzôi estre számíthat a törzs- és kevésbé törzsközönség, amelyen a zeneszerzô, Luciano Simoni is jelen lesz. A II. János Pál pápa emlékére írt Requiem della misericordia mellett a szerzô Magnificatját játssza a zenekar, énekli a filharmónia vegyes kara, szeptember 29- én pedig az immáron tizenötödik alkalommal megrendezendô Constantin Silvestri Fesztivál nyitókoncertjére várják a tisztelt publikumot.

Amely publikum azonban mintha lassan, de biztosan megfogyatkozott volna az utóbbi idôben. A "régi arcok" közül kevesen maradtak, az utánpótlás pedig nem és nem érkezik az ifjúság örökös helyére, a páholyok fölötti sorokba és lépcsôkre. Pár évvel ezelôtt, a péntek délutáni koncerteken szép számú közönség ült a lelátón, a földszinti székek pedig mind foglaltak voltak, míg az elmúlt évad végén harminc ember ha lézengett a második szinten, és a földszinti sorok is meglehetôsen foghíjasokká váltak. Amikor pedig rendkívüli koncertet harangoznak be a plakátok, neves elôadó, karmester érkezik a városba és megtelik a terem, akkor szégyenkezhetünk igazán: jólnevelt géntársaink chipsszel és üdítôvel fölfegyverkezve vetik magukat a sokat próbált székekbe, ropogtatnak, szürcsölgetnek, mint a moziban, jó részük lokálbeli háttérmuzsikaként értelmezi a színpadról fölszûrôdô hangokat kedélyes bájcsevegéséhez, hogy aztán meg se értse a pár feléje repülô rosszalló tekintetet. Az, hogy nem egy esetben a karmesternek kell kivárnia a pillanatot, ameddig elcsendesedik a tömeg, szomorú és kiábrándító. Megszoktuk? Nem szoktuk meg! Volt egy fiatal generáció pár évvel ezelôtt, mûvészetis, bolyais diákok, színis és orvosis egyetemi hallgatók, akik majdnem minden koncerten ott voltak, ismerték a zenekar tagjait, sokszor söröztek velük a hangversenyek után a Tranzitban. A jelek szerint ez már a múlté. Maradt az érdektelenség és maradt a hét otthoni év hiánya. Hogy van-e felelôs mindezért? Nos, reméljük, hogy a filharmónia színvonalas, rendhagyó, dinamikus és fiatalos koncertekkel, egyéb zenei - esetleg interaktív - programokkal várja ez évadban leendô közönségét. És reméljük, hogy a tévedésbôl odavetôdô, esetleg odaszokó koncertlátogatók többsége is rájön arra, hogy kivételesen, abban a két órában nem ô a központ. Hanem a Zene. Ez az "ódivatú, érthetetlen, nagyzenekarral játszott hangegyveleg, amely ma már csak hülyéket és nyugdíjasokat érdekel." Bizony-bizony, legyünk büszkék, ha a mindentudókák az említett kategóriákba sorolnak.

Gheorghe Flutur mezôgazdasági miniszter kedden kijelentette, a Nagy-Románia Párt által "A D.A. Szövetség - a mezôgazdaság katasztrófája" címmel benyújtott egyszerû indítvány elutasításával a szenátus bizalmat szavazott az általa javasolt új mezôgazdasági stratégiának. A szaktárcavezetô azt is elmondta, hogy az SZDP-szenátorok szavazataikkal saját politikájuk ellen foglaltak állást, mivel a Földmûvelésügyi Minisztérium 2004-ben, az elôzô kormányzat által jóváhagyott költségvetéssel mûködött. "Amikor aláírta és megszavazta az indítványt, az SZDP gyakorlatilag saját politikája ellen szavazott, mivel az idei költségvetést a tavaly fogadták el, a felhozott vádak pedig a korábbi kormányzat rossz teljesítményébôl fakadnak" - tette hozzá Flutur.A szenátus 68 "nem" és 52 "igen" szavazattal kedden elutasította az egyszerû indítványt. A kezdeményezô NRP-n kívül az SZDP szenátorai is támogatták az indítványt

Szeptember 13-a a román tûzoltók napja. Ennek tiszteletére a Maros megyei Horea Katasztrófa-védelmi Felügyelôség székhelyén a tegnap délelôtt megnyíltak a kapuk, s bárki betekintést nyerhetett a tûzoltóság tevékenységébe.

- 157 évvel ezelôtt a Dealul Spirii csatában 180 tûzoltókatona harcolt a török behatolók ellen. Az 1877-78-as háború idején a tûzoltók hozzájárultak Románia függetlenségének kivívásához. A második világháború idején a bombázások kiváltotta tüzek megfékezése érdekében léptek fel a tûzoltók - tartott rövid történelmi ismertetôt Chiorean Mihai ezredes, a Katasztrófa-védelmi Felügyelôség parancsnoka. Ciprian Dobre prefektus azt emelte ki, hogy az idei árvizek és természeti csapások hatásainak elhárításában a tûzoltókatonák oroszlánrészt vállaltak. "Éjjel-nappal a polgárok rendelkezésére álltak, s amikor szükség volt rájuk, azonnal a helyszínre érkeztek. A Hargita megyei szerencsétlenségnél is jelen voltak, életüket kockáztatva. Nagyobb hangsúlyt kellene fordítani arra, hogy ne a jelenlegi elavult jármûvekkel és felszerelésekkel kelljen beavatkozzanak. A tûzoltókra nemcsak akkor kellene gondolnunk, amikor szükségünk van rájuk, hanem amikor az alapokat utaljuk ki" - hangsúlyozta a fôispán. Groza Emil, a megyei tanács alelnöke az általa képviselt intézmény támogatásáról biztosította a tûzoltókat.

A következôkben Gazdac Ovidiu ôrnagy vette át a szót, s ismertette a harci felszerelést. A rendezvényen jelen levô hivatalosságok és kisiskolá-sok tudomást szerezhettek a tûzoltóság székhelyén mûködô rohammentô- szolgálat felszereltségérôl. Kiderült, a mentôt naponta közel húsz alkalommal veszik igénybe, míg a 60 lóerôs motoroscsónakkal a Hargita megyei árvízkor embereket, javakat mentettek. A tûzoltóautók meglehetôsen régiek, a legfiatalabb egy 10 évvel korábban gyártott jármû, amely négy oltóanyag tárolására alkalmas. A szivattyúkkal ellátott jármûvet az árvizek alkalmával vették igénybe.

A legnagyobb sikernek a bemutatók örvendtek. Kôolajipari termék gyúlt meg, s azt kellett a tûzoltóknak sûrített habbal eloltani. Majd egy közúti baleset színhelyére hívták a rohammentôsöket, a jármû alá szorult áldozat kimentésére. Alacsony nyomású emelôpárna került a jármû alá, így jutottak az áldozathoz, majd az elsôsegély-nyújtás után mentôvel szállították kórházba. Hirtelen robbanás rázta meg a teret. A forgatókönyv szerint egy emeleti tömbházlakásban keletkezett robbanás, ide hívták a tûzoltókat. Simon László kaszkadôr égô ruházattal ugrott ki az ablakon, s kérte a tûzoltók segítségét, a helyiségben maradt kisgyerek kimentésére. A szerencsétlenség színhelyére létrán jutottak fel az egyenruhások, s ezúttal is sikerült megfékezni a vörös kakast. "A tûzesetek zöme a háztartásban történik, amikor az áldozatok súlyos égési sérüléseket is szenvednek. - Felkészültünk a tüzek megfékezésére - mondta a parancsnok. Az utolsó bemutatón a nézôk is részt vehettek. A mentôpárnát fújták fel, s bárki rászökhetett az emeleti ablakból.

A bemutatót követô sajtótájékoztatón kiderült, a hónap elejétôl Olivetto Sebastien és Goulaouic Gildas franciaországi tûzoltók tartózkodnak a megyeszékhelyen. A Népújság kérdésére elmondták, csütörtökön érkezik az ország öt kísérleti központjából kiválasztott elsô 12 tagú csoport, akik ötnapos intenzív elméleti és gyakorlati képzésen vesznek részt. A két francia vendég a hónap végéig tartózkodik Marosvásárhelyen, melynek során 25 személyt készítenek fel elsôsegély-nyújtásra. A tanfolyamot elvégzôk oktatói oklevelet kapnak, s maguk is képezhetnek elsôsegély-nyújtásra felkészült személyeket.

A kulturális örökség napjai

A kulturális örökség napjai rendezvényeire várják a jelentkezôket - jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke. Az elsô ízben megszervezett eseménysorozat az Európa Tanács és az EU közös kezdeményezésére született, szervezôk a hazai Kulturális és Vallásügyi Minisztérium, és a magyarországi Kulturális Örökségvédelmi Hivatal valamint a Maros Megyei Tanács.

A rendezvénysorozat keretében szeptember 17-18. között több helyszínen egyidejûleg zajlanak programok. Ezek egyik részében kastélyokhoz, udvarházakhoz látogathatnak el a résztvevôk, másik részében a víztermeléssel foglalkozó épületeket nyitják meg a kíváncsiskodók számára. A résztvevôk ellátogathatnak a marosvécsi Kemény-kastélyba, a kastély parkjába, az emlékasztalhoz és a Kemény család sírjához. A keresdi Bethlen-kastély szintén látványosság, itt a kastélylátogatás mellett a Dános községbeli iskolák tanulói által bemutatott mûvészi programokra, vásárra kerül sor.

Egy másik "állomás" a mikházi katolikus templom. Látogatható lesz a templom és a kripta, régi miseruha-kiállításra kerül sor a templomban vásárra, fényképkiállításra a helyi iskolában. Szeptember 18-án 11 órától ünnepi misét tartanak, 12.30 órától a gyerek-furulya-együttes elôadására kerül sor, 13 órától vallásos verseket szavalnak. A gyulakutai református templom látogatása mellett szeptember 17-én itt képzômûvészeti tárgyak kiállítására is sor kerül. 11 órától komolyzenekoncert lesz a templomban, 12 órától az iskola gyerekkórusának elôadására kerül sor, 15 órától ellátogatnak a kelementelki Simén-kúriához, amelynek pincéjében borkóstoló lesz. 17 órától helytörténeti elôadást tartanak a templom gyûléstermében.

A gernyeszegi Teleki-kastélynál 17-én 18 órától kezdôdik a program komolyzenekoncerttel, kóruselôadással, népzenével és néptáncokkal, majd meglátogatják a kastélyt.

A görgényszentimrei Bornemisza-kastéllyal kapcsolatos programot keddi lapszámunkban részletesen ismertettük. A rendezvénysorozat keretében 17-én 11-12 óra között a szászrégeni evangélikus templomot látogatják meg, kulturális program lesz a szászkézdi evangélikus templomnál és menedékvárnál (17-én 11-16 óra között orgonakoncert-kiállítások, 18-án mûvészeti program a templom téren), 17-18-án 9-16 óra között a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai könyvtárba látogathatnak az érdeklôdôk. A marosvásárhelyi fatemplom mellett a kôtemplom, valamint a középkori vár, a régi megyeháza épülete, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum, a Közigazgatási Palota, a Kultúrpalota, a Toldalagi-palota is megtekinthetô. A Maroson levô vízi erômûhöz és a régi gáthoz szeptember 17-én 10-17 óra között szerveznek látogatást, 11-17 óra között a marosvásárhelyi szivattyúállomás épületéhez és a gyûjtômedencéhez, 10-15 óra között a régi városi közüzem épületéhez, 10-15 óra között a szovátai Simon-féle vízimalomhoz.

Lokodi Edit hangsúlyozta: pénteken 12 óráig várják az érdeklôdôk jelentkezését, hogy a látogatásokat szervezetten bonyolíthassák le a felsorolt helyszíneken, a jelentkezôk számának függvényében.

Látva azt a mérhetetlen pusztítást és szenvedést, amit az árvizek okoztak országszerte, az emberekben természetes módon támadt fel a segítô szándék, és mindenki lehetôségei szerint próbált tenni a bajbajutottakért, és nem meglepô módon külföldrôl is hathatós és értékes segítségek érkeztek majdnem rögtön, ahogy híre ment a szerencsétlenségeknek.

Az ország vezetôi is, kezdve az államfôtôl és miniszterelnöktôl a különbözô miniszterekig, mintha csak parancsra cselekednének, országjáró utakra indultak, sûrûn látogatva a katasztrófa sújtotta vidékekre, megígérve minden lehetséges segítséget.

Aztán, ahogy ilyen esetekben lenni szokott, ôk mentek, de a segítség nem jött, vagy ha igen, abban nem volt sok köszönet, lásd bürokrácia, korrupció stb.…

Miközben a bajbajutottak, ház és megélhetés nélkül maradt, fôleg vidéki, falusi emberek jogosan türelmetlenkednek, mivel nemsokára itt a tél, és ilyen körülmények között nem sok esélyt látnak arra, hogy fedél kerüljön a fejük fölé, beugrik a képbe egy jól ismert, híres-hírhedt személyiség. Ez a balkáni allûrökkel rendelkezô, újkeletû nábob bejelenti, hogy egymaga 200 házat fog felépíteni egy faluban azok számára, akik elvesztették házaikat, és a bejelentés után pár napra már el is kezdi a szükséges munkálatokat!

Ha csak az adott tényt nézem, nincs is azzal semmi baj, sôt, nemes és példamutató cselekedetnek tartanám az akciót, ha mögötte nem fedezhetnénk fel furcsa dolgokat. Éspedig azt, hogy az egyszerû pásztorból lett dollármilliomos, aki saját bevallása szerint vagyonát egyenesen a "Fennvaló" ajándékának tulajdonítja, kétes tevékenységei miatt a "lenti" hatalmasságok látómezejébe került, és a segélyakcióval, véleményem szerint önmagát is megsegítendô, azt akarja elérni, hogy felhagyjanak ezekkel a kutakodásokkal. Mert ugyebár, hogy néz az ki, hogy kétségbe merik vonni vagyona "isteni" eredetét, hisz látható, hogy ô csak egy eszköz, akin keresztül a Mindenható visszaadja azt, amit elvett! Micsoda égbekiáltó igazságtalanság, hogy ôt, annyi ember segítôjét zaklatják, vádolják? Vizsgálják azokat az újgazdagokat, akik kirabolták az egész országot, és most csak csücsülnek a mesés vagyonukon!

Ezek a "mellékes" dolgok a házukat elvesztett embereket nem nagyon érdeklik, ôk csak azt látják, hogy itt van egy ember, aki egyfajta Messiásként felépíti a házukat, és hálából már a településük nevébe akarják foglalni "megmentôjük" nevét! Így megy ez.

Traian Basescu államfô kedden reményét fejezte ki, hogy Mona Musca NLP-képviselô, egykori kulturális miniszter lesz a parlament egyik házának elnöke, ha a jelenlegi elnököt leváltják.

"Ha a két házelnököt leváltják, remélem, hogy Mona Musca lesz az egyik házelnök" - nyilatkozta Basescu mielôtt repülôgépe felszállt volna az Egyesült Államok felé.

Az államelnök szerint a parlament két házelnökének leváltása a parlamenti pártok versengésének kérdése, de az ô számára az árvízkárok megszüntetése és az energia kérdése jelent prioritást.

"Úgy gondolom, hogy az árvízkárok megszüntetésére kellene összpontosítanunk. A kormány anyagi erôforrásokat utalt ki, de az az érzésem, hogy az érdeklôdés kicsit alábbhagyott. Remélem, hogy a következô napokban a miniszterek helikopterbe ugornak és ellátogatnak az árvíz sújtotta térségekbe" - idézi mondta Basescut a Mediafax.

(MTI) - A XXI. század globális kihívásaival, a szegénység, az emberi jogok, a biztonság égetô kérdéseivel való szembenézést, és az ENSZ megreformálását tûzte ki célul a történelem legnépesebb csúcstalálkozója, amelynek a záródokumentuma azonban az elszánáshoz és az alkalomhoz, a világszervezet születésének 60. évfordulójához méltatlan módon nagyon vérszegénynek ígérkezik.

A New Yorkban szerdán megnyíló háromnapos ENSZ- csúcstalálkozóra a 191 tagállamból 175-nek az állam- vagy kormányfôje jelezte részvételét. Ott lesz a román elnök, Traian Basescu is.

A csúcstalálkozó záródokumentumát pénteken közfelkiáltással fogadják el, de egy nappal a "világcsúcs" kezdete elôtt még mindig vitatkoztak róla a diplomaták, és úgy tûnt, több lényeges kérdésben már nem is lesz megállapodás. Pusztán általánosságokat tartalmazó záródokumentum sokat rontana az ENSZ megtépázott hitelén, pedig Kofi Annan ENSZ-fôtitkár a csúcsot egy emberöltôben egyszer adódó lehetôségnek nevezte arra, hogy választ keressenek a világ legsúlyosabb bajaira és a szervezet megújulására. A fôtitkár egy éve kidolgozott "Nagyobb szabadságban" címû munkatervébôl Jean Ping gaboni diplomata, a Közgyûlés leköszönô elnöke szövegezte meg a záródokumentum tervezetét, amelynek a harmadik változatáról folyik a vita, feltehetôen az utolsó pillanatig.

A Biztonsági Tanács kibôvítésének az ügye már hetekkel ezelôtt zsákutcába jutott, döntés errôl nem várható. Az ENSZ- bürokrácia áramvonalasításáról hétfôn kudarcot vallottak az egyeztetések. Az Egyesült Államok az ENSZ-titkárság hatékonyságának és átláthatóságának a növelését szorgalmazza és ennek alátámasztására az olajat élelmiszerért elnevezésû iraki humanitárius ENSZ-programmal kapcsolatos korrupciós botránnyal érvelhet. Washington és a nyugati államok kibôvítenék a titkárság munkaügyi és ellenôrzési illetékességét, ez azonban a közgyûlés jogkörét nyirbálná meg, amit a többséget alkotó fejlôdô országok elleneznek. Oroszország, Pakisztán, Fehéroroszország, Venezuela ellenállása miatt a diplomaták nem tudtak zöldágra vergôdni az Emberi Jogi Tanács létrehozásában sem, amely az ENSZ levitézlett Emberi Jogi Bizottságát váltaná fel. Az utóbbiban olyan országok is helyet kaptak, ahol lábbal tiporják ezeket a jogokat.

Jelentôs a nézeteltérés a terrorizmus meghatározásában is. A csúcs témája még a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása, a demokrácia és a jogállamiság elômozdítása, valamint a szegénység és az éhség elleni küzdelem.

Második napja obstruálja az ellenzék a szlovák parlament munkáját: hétfôn a másfél száz tagú törvényhozásból mindössze 73, kedden pedig már csak 72 képviselô volt jelen a teremben. Ezért a házelnök sem az ôszi ülésszakot, sem a következô, rendkívüli ülést nem tudta megnyitni, ami a régen kisebbségben kormányzó kabinet eddigi legmélyebb válságának jeleit és az idô elôtti választások elkerülhetetlenségét hozza felszínre.

A helyzet azóta van elmérgesedôben, hogy zavaros pénzügyi tranzakciói miatt leváltották a gazdasági tárca élérôl Pavol Ruskót, a négypárti kormánykoalíció liberális pártjának, az Új Polgári Szövetségnek (ANO) az elnökét, az idôközben pártszakadást elszenvedô ANO-t pedig kizárták a koalícióból. Az ANO "szakadár platformját" azonban - kormányhûsége okán - a három koalíciós partnerpárt és a kormányfô továbbra is megfelelô partnernek tekinti. Az azóta ellenzékbe vonult Rusko-féle ANO maradéka vasárnap kizárta a pártból a "szakadár platform" tagjait, köztük Frantisek Tóth kulturális és Rudolf Zajac egészségügyi minisztert, valamint Jirko Malcháreket, akit Mikulás Dzurinda kormányfô a Rusko után megüresedett gazdasági tárca élére javasol. A kizártak között van a kulturális miniszteri székbôl tavasszal önként távozott Rudolf Chmel, a magyar-szlovák kulturális kapcsolatok ismert kutatója, az egykori budapesti nagykövet is.

Miután a Ruskóval megerôsödött ellenzék megmutatta hétfôi és keddi obstrukciójával, hogy "ki az úr a parlamentben", a pártok - kormánypártok, ellenzékiek és parlamenten kívüliek egyaránt - rendre kardoskodni kezdtek az idô elôtti választások mellett.

Magyar nemzeti és gazdasági érdek, hogy Románia és Bulgária európai uniós csatlakozása sikeresen folytatódjon és fejezôdjön be - jelentette ki Kozma József, az MSZP-frakció külügyi munkacsoportjának vezetôje kedden budapesti sajtótájékoztatóján.

"Kifejezett magyar nemzeti érdek, hogy ez a csatlakozás, elsôsorban Románia, de Bulgária esetében is töretlenül és sikeresen folytatódjék, fejezôdjön be" - fogalmazott a politikus, hozzátéve: Magyarországnak gazdasági érdeke is a két ország uniós csatlakozása, "hiszen ebben a régióban potenciálunk nô azzal, ha szomszédunkban további uniós országok jelennek meg".

Kozma József szerint a Romániában élô magyarokat is érintô nemzetpolitikai érdekek most érvényesülhetnek a csatlakozási folyamatban, hiszen - mint mondta - az RMDSZ kormányzati tényezôként ennek garanciáját jelentheti.

"Románia csatlakozásával, (...) az ott élô magyar kisebbség számára, megvalósul az a már korábban meghirdetett, de most már tényleg idôszerûvé váló nemzetegyesítés európai keretekben" - fogalmazott.

A szocialista politikus szólt arról, akkor gondolják ratifikálhatónak a román csatlakozást, amennyiben Románia eleget tesz a csatlakozási szerzôdés végzáradékában foglaltaknak, amely környezetvédelmi, valamint bel- és igazságügyi kérdéseket érint.

Amennyiben ez 2007-ig nem következne be, életbe lép a halasztó hatály - tette hozzá.

Kozma József elmondta azt is, úgy látják, hogy a parlamenti pártok körében "nincsen igazi ellenzôje" a ratifikációs folyamat elindításának.

Katasztrofális árvizek pusztítottak az idén Romániában. A Bánságban, Olténiában, Moldvában, Havasalföldön, Erdélyben élôknek hasonló természeti katasztrófákkal hosszú évtizedek óta nem kellett megküzdeniük. Az árvizek tragikus összképet hagytak maguk után: 68 halálos áldozat, több száz elöntött település, több tízezer kitelepített ember, sok ezer összedôlt, megrongálódott ház. Ez volt az összegzése az RMDSZ országos segélybizottságának, amely a múlt hét végi SZKT-ülésen hangzott el. Ugyanakkor tájékoztató hangzott el a segélybizottságnak az árvízkárosultak megsegítésére, illetve az árvízkárok felszámolására irányuló tevékenységérôl.

Az áprilisi árhullám után, amely fôleg Arad, Temes és Krassó-Szörény megyékben okozott drámai pusztítást, az RMDSZ felhívásban szólított fel mindenkit, hogy adományaival támogassa a természeti katasztrófa következményeinek felszámolását, és bankszámlát nyitott az árvízkárosultak megsegítésére. Az ügyvezetô elnökség egy központi csoportot hozott létre, megalakultak a megyei munkacsoportok is, amelyek feladata volt, hogy - az adományozók szándékát tiszteletben tartva - az RMDSZ adományait a szükséglet szerint osszák el.

A július közepén lezúdult esôk nyomán az RMDSZ vezetôi felkeresték a Hargita megyei településeket: Maroshévízt, Balánbányát, Csíkdánfalvát, Csíkmadarast, Madéfalvát, a pénzadományok fogadására a szövetség bankszámlákat nyitott, ugyanakkor arra kért minden romániai magyart, találja meg a módját, hogy lehetôségeihez mérten segítse a bajbajutottakat.

Akárcsak a bánsági árvíz idején, a moldvai áradások alkalmával is Magyarország volt az elsô, amely felajánlotta segítségét Romániának. Mindkét alkalommal több egészségügyi és katasztrófa- elhárító egységet, a Bánságba nagy teljesítményû szivattyúkat is, víztisztító és fertôtlenítô berendezéseket, illetve jelentôs segélyszállítmányokat küldött Romániába. Emellett több magyarországi önkormányzat nyári táborok megszervezésével kívánt a bánsági és moldvai árvíz sújtotta településeken élô gyerekeken segíteni.

A dokumentum külön fejezetben foglalkozik a székelyföldi természeti katasztrófával, az augusztus 23-án Udvarhelyszéken végigzúdult áradattal. Az RMDSZ vezetése augusztus 26-án hozta létre az országos segélybizottságot, amelynek koordinálását Takács Csaba ügyvezetô elnök látja el. Helyi szinten pedig Dézsi Zoltán alprefektus vezetésével megalakult a Hargita Megyei Katasztrófa-elhárító Bizottság. Ezek, a károk folyamatos felmérése mellett, a felajánlott adományok, szállítmányok elosztásában vállaltak szerepet.

Az elszigetelt települések a külvilággal való kommunikációjának mielôbbi visszaállításáért Nagy Zsolt távközlési miniszter közbenjárt, hogy a RomTelecom hálózata minél rövidebb idôn belül mûködjön, ugyanakkor kezdeményezésére a hazai mobiltelefon- szolgáltatók mobiltelefonokat juttattak el az árvizek által leginkább elszigetelt települések lakóinak. Magyarország ismét elsôként sietett az udvarhelyszékiek megsegítésére.

A Székelyföldön szinte példátlannak mondható összefogás tanúi voltunk: Gyergyószék, Csíkszék és Udvarhelyszék lakossága, magánszemélyek és vállalkozók egyaránt összefogtak a bajbajutottak megsegítése érdekében - olvasható az országos segélybizottság tájékoztatójában. Az RMDSZ parlamenti és kormányzati tisztségviselôi is komoly összegeket továbbítottak az RMDSZ által nyitott bankszámlára. Példaértékû az is, ahogyan sokan önkéntesként siettek az árvizek áldozatainak megsegítésére, a romok eltakarítására.

Az országos segélybizottság, megköszönve a segítséget, felhívta a figyelmet, hogy akik segíteni akarnak embertársaikon, az RMDSZ által nyitott bankszámlán továbbra is megtehetik.

U.D.M.R. -AJUTOARE SINISTRATI

Banca Româna de Dezvoltare - G.S.G. Cluj-Napoca

RO63BRDE130SV07880961300 RON

RO51BRDE130SV18265051300 EUR

RO04BRDE130SV25189851300 USD

Bancsi András, a héderfáji RMDSZ elnöke keresett meg tegnap a szerkesztôségben, mert mint mondta, a helyi RMDSZ választmánya nevében szeretné megcáfolni Sándor Mihály polgármester pár héttel korábban tett kijelentését, amely szerint azért volt kénytelen az Új Generáció Pártja színeiben indulni a 2004. júniusi helyhatósági választásokon, mert az RMDSZ nem támogatta.

Bancsi András szerint a községi választmány a tavalyi helyhatósági választások elôtt két hónappal nem tudott megegyezni abban, hogy Küküllôszéplak és Héderfája hány személlyel vegyen részt a testületben. Az RMDSZ alapszabálya értelmében ez a szám a magyar lakosság számaránya és a 2000-ben leadott szavazatok arányában alakul.

A vita tulajdonképpen az elôválasztások kapcsán alakult ki. Ugyanis, mint mondta, mivel Küküllôszéplaknak a 46%-a magyar, nem volt kötelezô elôválasztásokat tartani. Sándor Mihály (akkoriban még RMDSZ-es alpolgármester) a mozgóurnás elôválasztásokat szorgalmazta. Ebbe a széplakiak nem mentek bele, mert a 2000-es elôválasztások idején "óriási csalások voltak". Ezért állóurnás vagy elektoros választásokat akartak szervezni, illetve szerveztek.

Ezek után jelentette ki Sándor Mihály, hogy "kilép az RMDSZ-bôl és keres magának egy pártot". És talált is, mert 2004-ben az Új Generáció Pártja (PNG) színeiben lett polgármester. A kissé megkésett "replika" oka az volt, hogy Bancsi András nemrég érkezett haza külföldrôl.

Az elôzmény: Sándor Mihály küküllôszéplaki PNG-s polgármester, nagy- romániás alpolgármesterével együtt, augusztusban belépett a Demokrata Pártba. A DP székházában tartott sajtótájékoztatón jelentette ki, hogy bár az elôzô mandátuma idején "jó munkát végzett", a tavalyi helyhatósági választások idején az RMDSZ úgymond "marginalizálta", és anélkül, hogy a községben elôválasztásokat tartottak volna, egy másik jelöltet támogatott. Akkor döntött a PNG mellett, ugyanis, saját bevallása szerint csak ez a formáció volt hajlandó támogatni. Mint mondta, "nem volt más esélyem". Azt a pártot pedig, amely végül is polgármesteri székbe juttatta, mint már tájékoztattuk olvasóinkat, a jelenleg hatalmon levô Demokrata Pártra cserélte.

Szeptember 13-án került sor Bukarestben a román-angol parlamenti baráti társaság találkozójára. Az angol delegációt lord Alf Dubs szenátor vezette, a román parlamentieket dr. Kelemen Atilla (RMDSZ), Cristian Boureanu (PNL) és Mircea Pascu (PSD) képviselték. A találkozón elsôsorban idôszerû EU-s kérdések merültek fel, amelyek megbeszélése annál is inkább jelentôséggel bírt, mivel az idén júliusban Anglia vette át az EU-elnökséget. Ezek mellett az angol politikusok különös figyelmet szenteltek az RMDSZ kormányzati részvételének, valamint az erdélyi magyarság politikai szerepének. Dr. Kelemen Atilla elmondta, hogy az RMDSZ egyértelmûen támogatja Románia csatlakozását az unióhoz, és politikai/közigazgatási szinten mindent megtesz a csatlakozás sürgetése érdekében. "Nyilván, az RMDSZ- nek mint parlamenti képviselettel és a törvényhozásban jelentôs szereppel rendelkezô közéleti szervezetnek speciális rendeltetése is van: a romániai magyarság jogainak és érdekeinek képviselete" - mondta dr. Kelemen Atilla. Elsôsorban a tanügyben és a kultúra területén felmerülô megoldásra váró gondokról beszélt, de hangsúlyosan szóba került a mezôgazdaság és a vidékfejlesztés kérdése is. Ezzel kapcsolatosan Kelemen Atilla az angol képviseletet is tájékoztatta arról, hogy Romániában a lakosság fele vidéken él, ami speciális helyzetet képez társadalmi és gazdasági vonatkozásban. "Tekintettel arra, hogy a vidéki környezetben élôk arányszáma olyan jelentôs mértékû, hogy egyik napról a másikra nem lehet ezen a radikális csökkentés irányába változtatni, meg kell találjuk azt az adekvát társadalmi és gazdasági formulát, amelyik lehetôvé teszi, hogy ilyen körülmények között is európai szinten prosperáljon Románia lakossága. Nekünk is, de véleményem szerint az EU-nak is fokozottabban oda kell figyelnie országunk vidéki társadalmának jellegzetes kihívásaira, s ezek támogatását a nehézségek mértékéhez igazítania" - hangsúlyozta Kelemen.

Szerdahelyi Szabolcs, a Deport 56 elnöke az MTI rendelkezésére bocsátotta a rendôrség feljelentést elutasító határozatát. Ebben - amelyet a Nemzeti Nyomozó Iroda különleges ügyek osztályának vezetôje, Csizner Zoltán írt alá szeptember 1-jén - az olvasható: a kémkedés gyanúja miatt tett feljelentést elutasítja, mivel hiányzik a bûncselekmény gyanúja.

A határozat indoklása szerint a Deport 56 (56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága) elnöke, Szerdahelyi Szabolcs feljelentést tett Szatmári Tibor és Szatmári Ildikó ellen kémkedés gyanúja miatt. A feljelentô a bûncselekmény bizonyítékaként a "Nemzetbiztonsági Hivatal anyagára" hivatkozott.

"A Nemzetbiztonsági Hivataltól kért és kapott tájékoztatás alapján Szatmári Tibor és Szatmári Ildikó tekintetében büntetôeljárás megindítására alapul szolgáló adatokkal nem rendelkeznek" - írja az osztályvezetô.

Hozzáteszi: tekintettel arra, hogy "Szatmári Tiborral és Szatmári Ildikóval szemben sem a feljelentésben szereplô kémkedés bûntett, sem más bûncselekmény gyanúját megállapítani nem lehetett", ezért a feljelentés elutasításáról határozott.

Az MTI kedden megkereste a Nemzeti Nyomozó Irodát is. Szóvivôje, Horváczy Emese az ügyrôl annyit közölt: valóban elutasították a feljelentést.

Vasile Cornea, Radnót polgármestere becsületsértésért beperelte 10 tanácsosát. Mindegyiktôl 100-100 millió (régi) lejes erkölcsi kártérítést követel. Az ügy elôzménye ugyanis, hogy az említett 10 tanácsos nyílt levélben adócsalással, korrupcióval, pénzalapok eltérítésével vádolta meg a polgármestert. A tanácsosok a DA Szövetség, az RMDSZ, a PUNR és a Gigi Becali-féle PNG tagjai, a polgármester a volt kormányzópárt, a PSD képviselôje.

Cornea a múlt hét végén sajtótájékoztatón jelentette be a hírt. A rágalmazás mellett ezek a tanácsosok állítólag bojkottálják a polgármesteri hivatal által beterjesztett projekteket, annak ellenére, hogy a plénumban megszavazták. A helyi költségvetés 2 milliárd (régi) lejt veszített amiatt, hogy a hôerômûvet felmentették az épületadó kifizetése alól, úgy hogy "stratégiai fontosságú objektumnak" nyilvánították. Ráadásul a tanácsosok elhatározták, hogy a polgármesternek járó benzinkvótát 250 literrôl 100 literre, a telefonbeszélgetések felsô határát pedig 80 dollárról 30 dollárra csökkentették. Cornea szerint ez nevetséges, mikor ô néha havonta több mint 2000 kilométert is autózik szolgálati ügyben.

Ugyancsak vihart kavart a Radnóti Napok megszervezése körül kialakult vita, mivel a polgármesteri hivatal 200 millió lejt kért a rendezvényre, az említett tanácsosok pedig csupán 60 milliót szavaztak meg. Ezek után Cornea azt mondta, szervezzék meg ôk, ha akarják. A tanácsosok pedig meg is szervezték, sôt olyan jól megszervezték, hogy a helyi költségvetésbôl egyetlen banit sem vettek el, megoldották szponzorokkal. Ezt Cornea is kénytelen volt elismerni. A jelek szerint a központi szinten zajló háború legyûrûzött Radnótra is.

"Bátor reálpolitikát szeretnék csinálni, határon túli ügyben is", nem menekülni szeretnék a felelôsség elôl, hanem teljesíteni azt - mondta a közszolgálati rádiónak hétfôn adott, kedden sugárzott nyilatkozatában Gyurcsány Ferenc.

Közölte: nem elég felbiztatni, felpiszkálni az embereket, olyan megoldást is kell találni, amelyet a magyarok túlnyomó többsége határon belül és kívül egyaránt támogat és Európában is elfogadásra talál. Álláspontja szerint ehhez kompromisszum szükséges.

Bátor álmok kellenek, de ezek megvalósításánál végig kell gondolni, mire van képességünk és támogatottságunk - mondta.

"Annak semmi értelme nincsen, hogy alkotunk például egy státustörvényt, nem tudjuk végrehajtani, és sok-sok változtatással a végén egy kedvezménytörvény lesz belôle" - emlékeztetett a jogszabály körül kialakult vitákra. Jobb lett volna, ha olyat vállalunk, amit meg tudunk csinálni - tette hozzá.

A kormányfô szerint csak az érdekek türelmes egyeztetése visz elôre, egyoldalú kijelentések pedig sehova nem vezetnek.

"Megszokhattuk már, hogy Gyurcsány Ferencnél a szavak sajátos jelentéstartalmat kapnak" - fogalmazott reagálásában a Fidesz külpolitikai kabinetvezetôje, aki szerint annyiban jellemzi reálpolitika a miniszterelnök tevékenységét, hogy az kézzel fogható eredménnyel az elmúlt három évben a határon túli magyarok számára nem járt.

Németh Zsolt azt mondta, annyiban bátornak is tekintheti a kormányfô politikáját, hogy "felrúgta a határon túli magyarok kérdését övezô nemzeti konszenzust, és szembeállította Magyarországot a határon túli magyarokkal". "Gyurcsány Ferenc Magyarországon gyanakvást keltett, a határon túli magyarokban pedig csalódást" - közölte Németh Zsolt, aki szerint a bátor reálpolitika helyett megfontolt, elvi politika kell a határon túli magyarok ügyében.

Megjegyezte: ha a szocialista politika nem csonkította volna meg a státustörvényt, akkor ma nem kellene egy új, görög típusú igazolvány kibocsátásán gondolkodnia.

A marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ szeptember 16 - 18. között nemzetközi szemináriumot szervez regionális fenntartható fejlesztési tervek megvalósításának lehetôségeirôl. A tanácskozáson szó lesz az Európai Unió intézményeirôl és döntéshozó mechanizmusáról, a regionális politikáról. A résztvevôk választ keresnek arra a kérdésre is, hogy a nemkormányzati szervezetek miként mûködhetnek együtt határokon átnyúló tervek megvalósításában. Egy magyarországi esettanulmány ismertetése után pedig a 7-es sz. gyulafehárvári régiófejlesztési központ szerepérôl is szó lesz, ugyanakkor Hajdú Zoltán, a Fókusz Öko Központ vezetôje a központ regionális turisztikai stratégiájáról is elôadást tart.

Az idén 2005. augusztus 27-e - szeptember 4-e között szervezték meg Budapesten az Országos Mezôgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást (OMÉK) a Hungexpo vásárközpontban. A rendezvényen megyénkbôl heten képviselték a Romániai Magyar Gazdálkodók Egyesületét.

Ahogy Gráf József, a magyar földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter köszöntôjében elmondta: "Az OMÉK a 2005. esztendôben a hazai mezôgazdaság és élelmiszeripar teljes áttekintése mellett új történelmi távlatot tár a látogató elé, ugyanis Magyarországot, a földjeiken gazdálkodókat az Európai Unió teljes jogú polgáraiként mutatja be. Az idei kiállítás legsajátosabb vonása: magyar nemzeti értékeket vonultat fel, a hazai és az európai közösség együttes értékeivé ötvözve azokat".

Összesen 612 kiállító és társkiállító cég, magánvállalkozás termékeit tekinthették meg az érdeklôdôk a következô ágazatokban: növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, élelmiszeripar, agrár környezetgazdálkodás, vidékfejlesztés, kutatás, szakoktatás stb. A 17 ország kiállítói között romániai gazdák is jelen voltak. A rendezôk a kiállítás idején számos konferenciát és szakmai napot szerveztek, pl. a magyar vidék napja, agrárképzési fórum, ôshonos állatok szakmai napja, határon túli gazdák találkozója, lovas szakmai nap, élelmiszeripari és élelmiszerbiztonsági nap, mezôgazdasági géptechnológiai napok, fiatal agrárkutatók fóruma.

Az RMGE 14 megyei szervezete 50 tagú küldöttséggel 3 napon át vett részt a kiállításon a magyar földmûvelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium meghívására. Nekünk, az RMGE képviselôinek a legjelentôsebb esemény augusztus 30- án zajlott, amikor a Hungexpo konferenciatermében sor került a határon túli magyar gazdák és gazdaszervezetek találkozójára, amelyen több mint 150 meghívott volt jelen Erdélybôl, Kárpátaljáról és a Vajdaságból. Dr. Solymosi József minisztériumi fôtanácsadó a következô szavakkal nyitotta meg a találkozót:

"Történelmi pillanatokat élünk át, hiszen Trianon óta elôször történik meg, hogy a magyarországi és a határon túli magyar gazdák együtt találkoztunk itt, Budapesten. Alig egy órája írtuk alá az együttmûkodési megállapodást a vajdasági magyar gazdák küldöttjeivel. Így az RMGE után immár a kárpátaljai és vajdasági magyar gazdaszervezetekkel is együttmûködés született."

Gráf József magyar földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter beszédében nagyra értékelte az együttmûködés létrejöttét olyan területeken, mint a magyarországi tapasztalatok átadása az EU-s csatlakozás elôtt, az oktatásban, a gazdasági, élelmiszeripari és már területeken. Továbbá szót kaptak a határon túli gazdaszervezetek vezetôi, elsônek Sebestyén Csaba RMGE elnök, majd Homoki László Kárpátaljáról, Józsa László a Vajdaságból, akik szervezeteik bemutatása után ismertették a jövôre vonatkozó elgondolásaikat. Sebestyén Csaba hangsúlyozta a magyar-magyar gazdatalálkozó fontosságát, és a jelenlévôket meghívta Erdélybe, ahol III. alkalommal kerülne sor magyar-magyar gazdatalál-kozóra.

Ezután Gráf József, a szaktárca vezetôje a külföldi vendégeket Gödöllôre hívta meg, a Lázár testvérek tulajdonában lévô lovasbemutató-központba, ahol a búcsúvacsorára került sor. Tudni kell, hogy a Lázár testvérek tizenegyszeres fogathajtó világbajnokok, akik a vacsora elôtt kétórás lovasbemutatóval szórakoztatták vendégeiket. De volt kettôs és négyes fogathajtás, díszlovaglás. Versenyt is szerveztek. Egy oszlopra tett - borral tele - palackot kellett lecsapni karikás ostorral. Nos, a világbajnokok borát a torboszlói Kacsó Judit nyerte el.

Újabb szakmai ismeretekkel, tapasztalatokkal és persze a sokat ígérô együttmûködési szerzôdéssel tértünk haza.

Szeptember 17-18-án, szombat-vasárnap országos döntônek ad otthont a dátosi tereppálya - tudtuk meg a Maros Megyei Horgász- és Sportvadász-egyesület kedd déli saj-tótájékoztatóján. A döntô pedig olyan verseny fináléja, amelynek Maros megye - döntôi szinten - mindeddig még nem adott otthont: az ország legjobb sportvadászai érkeznek az Országos Agyaggalamb-lövészeti Bajnokság fináléjára. Maros megyét két sportoló képviseli. Mint azt a szóban forgó Teodor Lorand és Urcan Florin sportvadászok elmondták, kemény munkát és sok edzést igénylô sportágról van szó. Elôbbi hat éve vadász és négy-öt éve sportol, Urcan Florin három éve vadászik, a vadászsportba két éve kóstolt bele elôször. A tehetség önmagában nem elég a jó reflexekhez és pontos célzáshoz, a rendszeres edzés (valamint az anyagi háttér) nélkülözhetetlen. Ôk mindenesetre bíznak a szép idôben és jó eredményekben, hiszen mind a pályát, mind a verseny menetét segítô dobógépet a legjobbak közé sorolják az országban. A döntôre 33 résztvevô érkezik szerte az országból, és nagyon kemény lesz a mezôny: legalább tízen esélyesek az elsô helyre a négyszakaszos, mozgó-, illetve fix céltáblás megmérettetésen, amelybôl kettô szombaton, kettô vasárnap zajlik, a maximális elérhetô pontszám pedig 800 pontból áll. Mint hallottuk, a döntô helyszíne hagyományosan évenként változik, Maros megye idén elôször került sorra: a belépés ingyenes lesz, a helyszínen pedig büfét és lacikonyhát is felállítanak a megfáradt és megéhezett nézôk vendéglátására.

A verseny mellett a vadászszezonról is szóltak az illetékesek, mint mondták, az idei évet akár a vaddisznóénak is nyilváníthatnák, annyiszor kellett különbözô vadászcsoportoknak elkergetni az agyaras négylábút különbözô termôföldekrôl, hiszen több mint 900 egyed él a megye területén, idén tavasszal a horgászegyesület 556 állatra tette számukat. Emlékeztettek továbbá, hogy csütörtökön, szeptember 15-én kezdôdik a vadászszezon, valamint, hogy az orvvadászatot az 50-250 millió lejig terjedô pénzbüntetés mellett 3 és 5 év közötti börtönnnel bünteti a törvény.

A szovátai Teleki Oktatási Központban szeptember 24- én, szombaton tartja alakuló ülését az Erdélyi Kézmíves Céh. A szervezet céljaként, többek között, a kézmûvesipar és képzômûvészek, kisiparo-sok, hobbimûvészeti alkotók, díszítômûvészek érdekeinek képviseletét, termékeik védelmét, szakmai kompetenciájuk és képesítésük növelését, az értékteremtô és hagyományôrzô tevékenységük piacképessé tételét, a kézmûves faluturizmus kiépítését vállalja fel. Aki érdekelt mindebben, tagja lehet a szervezetnek. Legkésôbb szeptember 20-ig jelentkezni lehet a www.tok.ro honlapon. Az elsô 100 jelentkezô között értékes szerszámgépeket sorsolnak ki.

Vajdaszentivány híre-neve nem mai keletû, népviselete, táncrendje fogalom a szakmában és a médiában is. A kultúrigazgató, Mezô Palkó István sem riad vissza a kihívásoktól. Amikor tanfolyamot hirdettek népmûvelôknek, jelentkezett, és döbbenettel tapasztalta, mennyire ódzkodnak hasonló státusban mûködô kollégái az efféle képzéstôl. Ô a maga józan eszével felfogta, miféle hasznot kanyaríthat falujának, ifjúságának a helyzetbôl. Pályázni nehéz, mondják; de aki beássa magát a dolog lényegébe, méltán számíthat sikerre. Jól sült el. Bár országosan sokan pályáztak, kevés volt az esélyes, a nyertesek között viszont ott volt Vajdaszentivány. Mûvelôdési rendezvények szervezését, csoportok mûködését írta elô a holland Foenix 05 program. István életre hívta az ifi roma tánccsoportot, Akio Hayashi segítségével, mellette sikerrel mûködteti a hasonlóan fiatal magyar táncegyüttest, egész estét betöltô mûsorra tágult teljesítményük, nagy élmény hallani a húszéves Kapás Melinda balladaénekét, látni a dinamikus romatáncosok kirobbanó egyéni és közös számait, amelyek mindannyiszor tapsvihart váltanak ki a nézôkbôl, Horváth Mihály prímást látni kis munkatársai körében, a zenei utánpótlás biztonságában, Krisztina unokája és a kislegény muzsikusok hangzatai között. Mezô Palkó István az utolsó garasig elszámolt támogató alapítványával, s abban bízik, hogy lesz folytatás, lesz lehetôség tudományos, mûvészeti elôadások szervezésére, ezek "helyettesíthetik" az egykor inkább csak papíron számon tartott népi egyetemi kurzusokat... A kartárs irányítók, akik kíváncsiak voltak a vajdaszentiványiakra, Nagy-Lôrincz Anna Gernyeszegrôl, Zsigmond Tünde Disznajóról, Csizmás János Körtvélyfájáról, Héner János Marosvécsrôl és Kelemen Jenô Pókából - nem hivatásszerûen foglalkoznak ugyan népmûveléssel/kultúraszervezéssel, az élet hozta, hogy erre a hajóra szálljanak, mert van bennük egyfajta elhivatottság, önkéntesség, most, amikor semmi sem "kötelezô", nem divat felvállalni külön "terhet", vitorlát bontani az elárvult gályán.

Elmondták, mennyi bajjal jár ez. Amikor elemi fejlesztésekre, juttatásokra sem jut pénz, fellengzôsségnek számít kultúrát, mûvelt fôk fórumát emlegetni. Pedig kimûvelt fôk hatékony fórumára volna szükség, hatáskörrel rendelkezô okos emberek gyülekezetére, akik nem csak beszélnek - intézkednek is. Omladozó falak, roggyanó öntudat, néptelen kultúrházak, gyomlepte udvarok és a felelôtlenségtôl bûzlô "kultúrháttér" kiált segítségért.

"Felkent hivatásosaink" fényesebb képû tábora, úgy tûnik, inkább csak ilyen-olyan díjak és kitüntetések átvételére "szakosodott"; az erdélyi magyar kultúra valós helyzete nem igazán érdekli ôket. Írástudóink újabb árulásáról volna szó?

aki még meg tudja nekünk mutatni, hova is temették Bolyai Jánost! Közismert, hogy Bolyai János eredeti sírja nem ott volt, ahol ma van a marosvásárhelyi református temetôben, a cinterem sarkánál, Bolyai Farkas sírja mellett. Valahol fennebb, akkor a temetô elhagyottabb részébe temették el. A Népújság egy régebbi számában írtam (megjelent: Népújság, 2002. szeptember 25., szerda), hogy jó volna felkutatni és megjelölni azt a helyet, amíg még nem késô! Amíg még vannak öreg tanúk! Azt írtam akkor, hogy a Bolyai líceumban Bandi Dezsô által vezetett faragóiskola készíthetne is egy kopjafát erre a célra. Idôközben elhunyt Bandi Dezsô, a népmûvészet igazi mestere és mindentudója, mint ahogy a hosszú harcban elhunyt annyi, de annyi jeles ember, aki így vagy úgy tanúként segíthetett volna Bolyai János eredeti sírjának a felkutatásában.

Véleményem szerint a Bolyai-kutatás elmúlt 100 esztendejének egyik legnagyobb hibája az emberek kifaggatásának elmulasztása. Bedôházi János például elfelejtette Szôcs Júliát, Bolyai János hûséges cselédjét kifaggatni és lejegyzetelni vallomását. De még az ötvenes-hatvanas években is éltek olyan nagy öregek Marosvásárhelyen, akik tudhatták, hol is volt Bolyai János eredeti sírja. Farczády Elek biztosan tudhatta, bár szerintem ô az exhumálás ideje alatt Sorbonne-ban volt tanulmányúton. De annyi-annyi nagy öreg élt, akik sok mindent tudhattak a Bolyaiakról. Például kerestem Szilágyi Sándor doktor után, aki fényképeket készített az exhumáláson, vagy aki fonográfra vette Bolyai Dénes hangját. Nekünk, XXI. századi kíváncsiskodóknak már jóval nehezebb helyzetünk van, már csak levéltári és tárgyi forrásokból dolgozhatunk. Pedig az emberi szó és emlékezet mindennél többet ér!

Ugyancsak lefényképezte Bolyai János eredeti sírját Csonka Géza1 marosvásárhelyi fényképész. Az eredeti fénykép az MTA Könyvtára Kézirattárának tulajdona.

A marosvásárhelyi református egyháznak és temetônek egyik legjobb ismerôje, dr. Farczády Elek csak a következô szerény, de megbízható adattal szolgál az eredeti sír felkutatásában:

"Ugyanebben az évben, 1911-ben egy kegyeletes aktus játszódott le temetônkben: a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére és költségén kihantolták Bolyai Jánosnak, a magyar tudományosság egyik legkiemelkedôbb alakjának a temetô III. táblájában nyugvó hamvait s azokat édesapjának, Bolyai Farkasnak a cinterem mellett lévô sírjába vitték át. Így a vér és a szellem kapcsolata által egymásra utalt, de szerencsétlen körülmények miatt egymással örökké szembenálló két lángész földi maradványai ma már közös sírban pihennek. Ez a közös sír a zarándokhelye mindazoknak, akik a tudomány értékeit meg tudják becsülni. Az exhumálási jegyzôkönyv egyik eredeti példányát levéltárunk is ôrzi2."

Ezekbôl az adatokból kellene meghatározzuk Bolyai János eredeti sírját. A Csonka-féle fényképpel a kezemben többször végigjártam a temetô III. tábláját. Kerestem a régi sírkövek között egy olyant, amelyik hasonlít valamelyik fényképen láthatóra. Nos, a szerencsém és a megérzésem mellém állt, mert véleményem szerint megtaláltam azt a sírkövet, amelyik Bolyai János 1894-ben felállított síremléke mögött áll.

Az alábbi ízléses, szép fehér sírkô mintha csak azért maradt volna meg, hogy megmutassa nekünk, hová temették el Bolyai Jánost! Ez a szép fehér sírkô biztos, hogy legalább 120 éves.

"Hívséges férj, szorgalmatos gazda, gondos atya, nyájas ember-barát kedves vonások mellyek ékesítették néhai mészáros Rosnyai Istvánt, kinek emlékezetére emelte e sír oszlopát gyászos özvegye Petri Anna kivel a páros élet kötelei között folytatott kellemetes társalkodása 20 esztendôkig tartatt. Elhunyt (önmaga) elôtt elbotsátott ... négy ártatlan --- életének 72...."

Ez a sírkô csak véletlenül maradt meg, mert teljesen rá temetkeztek és az új betonsírra támaszkodik.

Én úgy gondolom, hogy a mellékelt fényképen látható sírkô az utolsó tárgyi emlék, ami még útbaigazít Bolyai János eredeti sírja felôl. És a szerencse dolga, hogy hely is volna egy kopjafa felállítására.

1 A Csonka-féle fénykép eredetije, az MTA Könyvtár Kézirattárának Bolyai- gyûjteményében van: K 29/77-78

2 Farczády Elek: A marosvásárhelyi református egyházközség élete 1556-1948. Marosvásárhely, 2000. 146-147 old.

Az elmúlt hét végén az Ákosfalva községhez tartozó Göcsre látogatott a magyarországi 400 lelkes Répcevis település vezetôsége. Az elmúlt évben aláírt testvértelepülési szerzôdés értelmében a két falu közössége kulturális és gazdasági szinten mûködik együtt. Ennek elsô lépéseként a magyarországi küldöttséget a göcsi gyerekek és fiatalok színes kulturális mûsorral lepték meg. Mint Fábián Olga fôszervezôtôl megtudtuk, a szombati mûsor keretében a helybéliek (3 évestôl 16 évesig) Wass Albert-, Nyirô József-, Sajó Sándor-, József Attila-, Vörösmarty Mihály-verseket, szövegrészleteket adtak elô nagy sikerrel. A kis mûsort a göcsi néptáncosok elôadása tette színesebbé. Veres Kálmán tanítványai széki és nyárádmenti táncokat mutattak be. A magyarországi vendégek a testvértelepülési kapcsolatok további ápolása érdekében jövô nyárra meghívták a göcsi fiatalokat Répcevisre.

Leszámolásaim múltammal

Az eladásra váró Pest megyei, Duna menti régi orvosi rendelô és lakás körül elvadult kert jelzi, hogy szabad a gazda. Eladásra vár az öreg épület. A garázs és a sufni körül gyermekek zsibonganak. Itt van a nagy papírgyûjtési szezon. Iskolások szeptemberi programja.

A dunai árvíz elôl gyors segítséggel a sufniba mentett rengeteg irat zsákokban kezdi majd meg vándorútját a zúzda felé. Minden nedves, nyirkos, penészes és dohos.

Figyelem az elôbányászott kötegeket, és fájó szívvel adok jelet a megsemmisítésre váró adag gyarapítására. Minden használhatatlan.

Hogy még a magyar Duna is megkergetett, hogy akiket segítségemre rendeltek ki, nem rakodtak az elôkészített száraz helyre, hogy ez az egész senkit sem érdekel már - elfogadom.

Gondolataim azonban visszaszállnak a múltba, és rájövök, hogy azzal kell leszámolnom, elfecsérelt évekkel elszámolnom, sérelmeimet összeszámolnom.

Marosvásárhelyi diákévekre emlékeztetô papirosokat simítok meg, még egyszer, utoljára. Közte az államvizsga-dolgozat - szerencsére csak - másodpéldányát. Már a 45 éves találkozónkra készülünk Maros- parti alma materünkben. Néhány nap és indulás az ifjúság felejthetetlen színhelyére. Ma már beengednek a helyszínre, de negyedszázaddal ezelôtt a tiltás is hozzájárult, hogy minden évben találkozni kezdtünk más-más, kollégáink által belakott helyeken. Ha jól tudom, több évfolyam is átvette e szép új hagyományt. Mára már ez is régi.

Aztán vizsgákra, versenyvizsgákra való felkészülésem írott nyomait dobom a nedves, gombás kupacba. Hiábavaló harcok, etnikai szempontok szerint történt döntéseket követô balsikerek, hatalmas erôfeszítésekkel elért sikerek emlékei. És megannyi kompromisszum, többségi kolléga nevével jegyzett saját dolgozat stb.

Aztán a kiharcolt szakosodás bonyolult történetének emlékei. Ha leírnám, félek, el sem hinnék. Több mázsa is lehet az a kézzel és hártyavékony papírra géppel írott szakmai anyag, mely lábaimnál hever, méteres kupacokban és dohtól bûzölögve. Tengernyi, könyvtárakban eltöltött óra kéziratos nyoma, ingázás közben az ölembe helyezett, s nehezen engedélyezett írógépen gépelt fordításokból több tucat, házilag gondosan bekötözött könyv. Hat példányban tudtam csak gépelni, ha erôsen vertem a gépet és volt friss indigó. Egy maradt, öttel csereberéltem a kollégákkal. Külföldi szakkönyvhöz csak így juthattunk. És itt vannak az irattárolók. Bennük a sok - becsatolható dossziékba rendezett - kézirat. És egy láda színes gépelt cédula. Sok ezer darab. Az elmegyógyászat bibliográfiája. Sok kolléga használta ôket, az e célból készült szekrényt böngészve. A klinikának nem volt ilyen. Csak az maradt meg évek munkájából, amit a közremûködésemmel szervezett Mentál-hygiénés Intézetben hagytam megírva, meg amit a klinikai státusom felszámolása miatt kényszerbôl elfogadott vidéki intézet kórlapjai megôriztek. Felújítottam az évtizedes múltú elfekvô betegek teljes anyagát, s kollégáimat is erre ösztönöztem.

Csakhogy azt akarták csináltatni velem, amit én nem akartam, és ott, ahol nem szerettem volna, meg úgy, ahogy megengedhetetlen. Aztán szemembe mondták, hogy nemzetiségem miatt voltam nemkívánatos szülôvárosomban, és évekig tartó gyötréssel sújtva, kifosztva engedtek (löktek) át a határon.

A szakmai emlékeket sokáig dédelgettem, de nem használhattam, esélyem sem volt, hogy itt - életemet az ötödik évtizedben újrakezdve - megélhessek. Visszatértem tehát elôzô szakvizsgámhoz, az általános orvosihoz, és ezt gyakoroltam nyugdíjazásomig. Nem panaszkodhatok, sok elégtétel, a megbecsülés számos jele, sorozatos kitüntetések és közéleti sikerek szegélyezték ezt a másodvirágzást, de az, amibe annyi munkát fektettem, elveszett, azok az évek elenyésztek, elvették tôlem, senki vissza nem adhatta ôket.

Nézem a papírhalmokat, beszívom átható, kellemetlen dohszagukat. Mintha a múltam súlyos miazmáit lehelném be.

Nem öltek meg, nem vetettek börtönbe, nem tépték körmeimet. Csak éppen megszabták pályám ívét. Kényszerítettek valamire, s bár ott is igyekeztem helytállni, de soha nem feledhettem az elfecsérelt energiákat. Bár olykor azt hittem, hogy sikerült erôvel elfedni ôket, elhantolni magamban.

A múlt azonban soha nem ér véget. Mindennap minden napunkból múlt lesz. És rendszeresen visszatérnek az elkerülhetetlen alkalmak, melyek emlékezésre kényszerítenek, vagy arra, hogy ismét el és sokszor leszámoljunk azzal az eltelt idôvel. Most nedves, összetapadt papírok tömege, 28 évvel ezelôtt családi házunk udvarán égô kupacok, hiszen 3 hét alatt kellett mindent felszámolni, ha nem akartunk földönfutókká válni. Ennyi idôt kaptunk az eltávozásra. S hogy miért? Csak. Csak azért, hogy miután kifosztottak és meggyötörtek, még egyszer belénk rúgjanak, és hátunkra akasszák az örök keserûség és bizonytalanság hátizsákját is. Akkor ott, a szülôi ház lepecsételésekor elbújtam, hogy ne lássák könnyeimet. Most már szikkadtabbak azok a források, de amint a kisdiákok talicskába rakják és elcipelik múltamat, érzem, hogy valahol benn, valahol nagyon mélyen gyûlnek könnyeim.

Miért? Miért? Kérdezem újra meg újra.

Trianon, Trianon jut eszembe újra meg újra.

Hiába okítanak, hogy hagyjuk abba már a siránkozást, hogy nézzünk elôre, hogy cselekedjünk és ne emlékezzünk.

Trianon valamilyen formában mindnyájunk életében visszatér. Sokan nem is sejtik, hogy mikor valami miatt könnyeiket kell letörölni, annak is ez a gyökere.

A könnyeket le lehet törölni, de a múltat nem lehet végképp eltörölni. A múltat nem lehet nem hordozni. Ha azt hinnénk, hogy lelkünkbôl kidobhatjuk azt, mint homokzsákot a tovaszálló léghajóból, tévedünk. Visszük magunkkal személyiségünkben, jellemünkben, reakcióinkban, cselekedeteinkben, s egymáshoz való viszonyulásunkban, jó néhányan, zsigereinkben, Ízületeinkben, gerincünk hajlásában, fájdalmas felszisszenéseinkben is.

Hallgatunk. Bölcsen hallgatunk.

Vajon helyes ez? Vajon igaza van a feledésre biztatóknak? Vajon van újrakezdés a múlt megismerése és tisztázása nélkül?

Szerintem nem.

Holnaptól már ez a nap is múltam része, az emlékezés e dohos pillanata is múltamat gyarapítja, miközben elszámolok vele magamban magammal és alázatosan a Teremtôvel is.

Amíg a kor s a kór agyam törlôfejeit túl nem mûködteti, én emlékezem. Cselekedve és nem tétlenül. Mert azt én is csak kárhoztatni tudom.

De most a régi barátok várnak. Indulunk Marosvásárhelyre, és felsétálunk a Klastrom utcán.

Viorel Bubau: Saját pénzembôl fizetem ki a részletet

- A Sapard-programból megvalósított csatornahálozati munkálatokat 99 százalékban elvégezték, szeptember 15-ig a marosszantannai tanácsnak törlesztenie kell 6 milliárd 400 millió régi lejnek megfelelô kölcsönrészletet. Amennyiben nem lesz rá más lehetôség, saját pénzembôl fizetem ki az összeget, de nem hagyom, hogy politikai okok miatt a fôispánság megakadályozza a község számára oly fontos terv befejezését - nyilatkozta tegnap sajtótájékoztatón Viorel Bubau marosszentannai polgármester.

Mint tegnapi lapszámunkban már beszámoltunk róla, a marosszentannai tanács különbözô, a község tulajdonában levô ingtalanok értékesítésébôl akarta fedezni a nagyméretû pályázatból rá esô részt. A régi iskolaépület és az orvosi rendelôk eladására vonatkozó határozatot a prefektúra megtámadta a közigazgatási bíróságon, így a marosszentannai tanács nem tudta életbe ültetni azokat, elesve a jövedelmi forrásoktól.

A csatornázási munkálat összértéke 55 milliárd lej, ebbôl 33 milliárd vissza nem térítendô hitelt kaptak a Sapard-alapból, míg a község önrésze 22 milliárd lej volt. Ezt az összeget három forrásból akarták fedezni: a lakosság hozzájárulásából (150 euró gazdaságonként), a helyi kereskedelmi társaságok szponzorizálásából, a 15 évre felvett 20 milliárd lejes kölcsönbôl (melynek jelentôs a kamatja és kifizetése szintén a helyi költségvetést terheli). A 2002-ben elkezdett munkálat legnagyobb része kész van, szeptember 15-ig törleszteni kell azonban még egy 6 milliárd 400 millió lejes részletet, amelyre a helyi tanácsnak nincs fedezete.

- Számos átiratot küldtünk a fôispánságra, a megyei tanácshoz, kértük, hogy lehetôségeik függvényében segítsenek, hogy törleszthessük a részletet - mondja Viorel Bubau polgármester. - A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivataltól is kértük, hogy 5,5 milliárd lejjel társuljon a programhoz, hiszen a Szabadi utca lakóinak egy része is bekapcsolódik majd a szennyvízhálózatba. Választ azonban csak a megyei tanácstól kaptunk, Lokodi Edit tanácselnök közbenjárására 1 milliárd lejt utaltak át erre a célra. Mivel a megyeszékhelyi polgármesteri hivatal válaszra sem méltatott minket, azon marosvásárhelyi lakók, akik csatlakozni akarnak a marosszentannai csatornahálózathoz, csak 7.350 új lejnek megfelelô összeg kifizetése esetén tehetik meg. A fôispáni hivatal, ahelyett, hogy segített volna, akadályokat gördített a marosszentannai tanács útjába, a közigazgatási bíróságon megtámadta azon helyi tanácsi határozatainkat, amelyek alapján értékesíteni akartuk a község tulajdonában levô épületeket. A régi, 1997 óta nem használt iskolaépületet és az orvosi rendelôket akartuk eladni, hogy ezekbôl a bevételekbôl törleszthessük a Sapard-programban vállalt kötelezettségeinket. A prefektúra a régi iskolaépület eladását szabályozó határozatunkat részben azért támadta meg, mert a helyi ortodox egyház visszakérte az épületet. Jogászaink iratokkal tudják igazolni, hogy a szóban forgó épület soha nem volt az ortodox egyházé. Ezeket a dokumentációkat eljuttattuk a prefektúrára is, de számba se vették ôket. Az orvosi rendelôk eladása kapcsán az a feltûnô, hogy amikor a gyógyszertárnak helyet biztosító helyiségeket adtuk el, amelyek ugyanabban az épületben vannak, senki nem ellenezte. A közigazgatási bíróság csak októberben dönt a megfellebbezett határozataink ügyében. Nekünk azonban holnapig ki kell fizetnünk a 6 milliárd 400 millió lejt. Egymilliárd lejünk van a megyei tanácstól, a többit én személyesen fizetem ki. S ha valaki megkérdi, hogy honnan van Viorel Bubaunak ennyi pénze, akkor megmondom: 15 milliárd lejért adtam el törvényesen egy nagyobb földterületet egy olasz cégnek - zárta beszámolóját a marosszentannai polgármester.

Az talán megkérdôjelezhetô, hogy van-e politikai háttere annak, hogy a fôispánság folyamatosan megtámadja a marosszentannai tanács határozatait. Az azonban bizonyos: a marosszentannaiaknak olyan polgármesterük van, aki inkább saját zsebébôl kivesz milliárdokat (igaz, csak ideiglenesen), mint hogy ne tudja betartani választási ígéretét: korszerû csatornahálózat lesz Marosszentannán.

A megyei tanács elnökének, Lokodi Editnek tegnapi sajtótájékoztatóján felmerült, hogy a Solel Boneh vidéki vízbevezetési programmal kapcsolatban több panasz is érkezett az önkormányzathoz. Ezek fôként a fagyásérzékelôk meghibásodására vonatkoztak - jelentette ki Alexandru Fratean alelnök, hozzátéve, hogy idôközben már megjavították a készülékeket, tehát ezen a télen nem lesznek hasonló gondok. Mások azt nehezményezték, hogy a kivitelezô nem vezette be a vizet a házakba. ezzel kapcsolatban az elnök elmondta, hogy a program csak az utcai kutak felállítására vonatkozik, a fôvezetékekrôl mindenki maga vezetheti be a házába a vizet. Ennek ellenére "rugalmasan" kezelik a vízbevezetést, ami azt jelenti, hogy nagyobb átmérôjû vezetékeket fektetnek le, megkönnyítve a lakosság rácsatlakozását a hálózatra.

A nyár eleji árvízkárok kijavítására meghirdetett munkálatokról holnap tárgyalnak a megyei önkormányzat vezetôi a kivitelezô cégekkel, ezt követôen kezdôdhet el a munka, tekintve, hogy a 63 milliárd lejt kiutaló kormányhatározat szerint a pénzt november 15-ig "el kell költeni". A Népújság kérdésére, miszerint nem késik-e le az idôpontot, hiszen még hozzá sem fogtak a munkálatokhoz, az elnök és az alelnök biztosított: a javításokat befejezik, erre kötelezi ôket a határozat, persze, feltéve ha az idôjárás is megfelelô lesz. Fratean szerint mínusz 5 C fokban is lehet betonozni, de ha véletlenül mégsem fejeznék be elsôsorban a hidak javítását, akkor "meglátják, mi lesz a megfelelô pillanatban".

Benedek Imrétôl nagyon távol áll az adminisztráció

A sajtótájékoztatón, amolyan bemelegítôként, szó esett a megyei tanácsi elnökök és alelnökök leváltását célzó jogszabály- módosításokról, amirôl Lokodi Edit kijelentette: annyi szóbeszéd járja, hogy errôl nem tud nyilatkozni, megvárja fehér-feketén lesz az új törvény. Amit mindenképpen betartanak. Újságírói kérdésre, miszerint töb megyei tanácsos (beleértve egyes RMDSZ-es képviselôket is ) állítólag elégedetlen a megyei tanács elnökével, és javaslatot készül tenni leváltására, Lokodi Editbôl "kipattant", hogy "nem bonyolódik Benedek Imre játszmáiba". A tanács elnöke és dr. Benedek Imre tanácsos közötti rivalizálás nem újkeletû, a tanácsi elnökválasztás szavazatszámlálásról mindketten más- más véleményen vannak. Valószínûleg ehhez kapcsolódtak Lokodi Edit ingerült válaszai, miszerint "Benedek Imrétôl nagyon távol áll az adminisztráció", "ha az illetékes szervek kérni fogják lemondását, lemond, de nem azért, mert Benedek Imre kéri", vagy hogy "Benedek Imre tegye a maga dolgát, a tanácsosok szavazata dönt majd", "én bebizonyítottam, hogy dolgozom, Benedek Imre bebizonyította, hogy tud beszélni" és végül "miért akar Benedek Imre mindent?".Lokodi Edit a Népújság kérdésére elmondta, hogy a jelenleg hatályban levô törvénykezés szerint a megyei tanács elnöke vagy az alelnökök leváltását bírósági határozat alapján kérheti a testület egyharmada. Vagyis csak jól megindokolt (a tanácsnak okozott kár, bûncselekmény stb.) kérés alapján lehet lecserélni az önkormányzati vezetést, ehhez végsôsoron a tanácsosok szavazatának kétharmada szükséges. " Nem tettem semmi olyat, ami miatt tartanom kellene ilyen javaslattól" - mondta Lokodi Edit.

A zöldtakarmány elônyei

El kell felejteni a régit, a hagyományokat - jelentette ki Peter Geber, a svájci AGROM cég képviselôje tegnap Mezôzáhon azon a rendezvényen, amelyen azt mutatták be, hogy a Pioneer hibridkukoricából hogyan kell elkészíteni az erjesztett zöldtakarmányt készíteni, amely nagyobb tejhozamot biztosít a hagyományos takarmánynál.

A svájci tôkével finanszírozott AGROM-RO Egyesület a Pioneer céggel közösen hívta meg a zöldsiló-készítés bemutatójára azokat a gazdákat, akik a szakmai oktatással és mezôgazdasági szaktanácsadással foglalkozó egyesület tanfolyamán részt vettek. A bemutató a kukoricatáblánál kezdôdött, ahol Darabant Ioan, a Pioneer körzeti kirendeltségének kereskedelmi igazgatója hangsúlyozta a zöldtakarmány elônyeit. Náznán Jenô, az AGROM-RO elnöke pedig kitért arra, hogy Maros megye az évi 1.100.000 hektoliter feldolgozott tejmennyiséggel országos szinten az elsô helyen áll. Ez a hely akkor ôrizhetô meg, ha a gazdák rátérnek a korszerû takarmánykészítésre és a gépi fejésre - mondotta az elnök, aki frissen szerzett külföldi tapasztalatairól számolt be.

Nem bírálni jöttek, hanem segíteni abban, hogy a gazdákat rávezessék, hogy mit kell tenniük és mit nem - tette hozzá a körzeti képviselô. A továbbiakban bemutatták a silóbetakarító gépeket, a szecskázás és a silózás helyes technikáját, amelynek során a levegô kiszorításával a zöldtakarmányban a cukor a Pioneer által biztosított baktériumtenyészetek segítségével tejsavvá erjed. A sorra megszólaló oktatók minden esetleges hibára figyelmeztették a gazdákat, majd a késôbbiekben a másik zöldtakarmány, a fûkeverékekbôl, pillangós növényekbôl készíthetô szenázs természtését és silózását mutatták be. A kísérleti parcellák számára, amelybôl több is található megyénkben, a magot a Pioneer, a tanácsadást az AGROM-RO biztosította azoknak a gazdáknak, akiknek a földterületén a silótakarmányt termesztették. A rendezvényen tombolát szerveztek és megvendégelték a résztvevôket.

A jó takarmánykészítéshez fejre és szívre van szükség - mondotta Urs Berger, a svájci AGROM elnöke, a gazdáknak adott útmutatókból pedig kiderül, hogy pénzre is, hisz egy hektár silókukorica mintaszerû termesztése 15 millió régi lejbe kerül. A szakemberek szerint azonban megéri.

A lakosság-nyilvántartás gyökeres átszervezésen esett át a közelmúltban. A rendôrség keretében mûködött egykori számítógépes személyi nyilvántartó kikerült a belügyminisztérium hatáskörébôl és tevékenységét a helyhatóságok hatáskörébe utalták át. A megyei tanács keretében mûködô személyi nyilvántartó élére a közelmúltban a volt katonai vezetést felváltó civil vezetô került, Ioan Ilies személyében.

- Ön a közelmúltban átszervezett lakosság-nyilvántartási tevékenység elsô civil vezetôje. Fel tudná vázolni röviden olvasóink számára, hogy miként is épül fel jelenleg a lakosság- nyilvántartás rendszere?

- A személyi nyilvántartás rendszerét, mint ismert, az európai uniós csatlakozási tárgyalások megállapodásainak megfelelôen alakították át. Ennek egyik fejezete írja elô a személyek nyilvántartásának új elveit is. Ennek megfelelôen 2001-ben a 84-es számú sürgôsségi kormányrendelet révén létrehozták a közösségi, helyi és megyei lakosság-nyilvántartókat. Nem az én tisztem megítélni, hogy a rendelet gyakorlatba ültetése miért késlekedett, ám végül 2004 decemberében-2005 januárjában a valóságban is megalakultak ezek az új struktúrák. Januárban jött létre a megyei tanács alárendeltségébe tartozó személyi nyilvántartó, s az ezt követô hónapokban létrejöttek a megye hét nagyobb városában mûködô, helyi alárendeltségû nyilvántartók is. A nyilvántartók tulajdonképpen a helyhatóságok keretében már létezô anyakönyvi hivatalok és a számítógépes személyi nyilvántartó szolgálatok személyazonossági iratok kibocsátásáért felelôs részlegének összevonásából keletkeztek.

- Önökhöz tehát csak a személyazonossági és anyakönyvi iratok, a születési bizonyítvány, házasságlevél és személyazonossági irat tartoznak, az útlevelek, a gépjármûvezetôi jogosítványok és forgalmi engedélyek már nem a lakosság-nyilvántartó feladata?

- A közösségi lakosság-nyilvántartó kizárólag az anyakönyvi és személyazonossági iratok kibocsátásával és nyilvántartásával foglalkozik. A megyei személyi nyilvántartó saját jogi személyiséggel rendelkezô közhivatal a megyei tanács alárendeltségében, s feladata a megye területén található s a települések önkormányzatának alárendelt helyi nyilvántartók munkáját összehangolni s metodológiai szempontból ellenôrizni. S itt nem csupán a hét nagyobb városban létrehozott külön lakosság-nyilvántartóra gondolok, hanem mind a 95 községre is, ahol a nyilvántartás külön létrehozott szakosodott struktúra nélkül történik. Ezeken a településeken a külön nyilvántartókat a rendelet értelmében a mûszaki ellátottság biztosítása után hozzák létre, ugyanis azt el kell mondanom, hogy jelenleg megyeszinten minimális felszereltséggel rendelkezünk a tevékenységünk ellátásához.

- Hogyan sikerül elvégezni az önökre bízott feladatot az éppen említett minimális felszereltséggel, hiszen köztudott, hogy - különösen Marosvásárhelyen - az állampolgárok elég mostoha körülmények között válthatják ki személyazonossági irataikat?

- A helyi lakosság-nyilvántartók ellátottságáért a továbbiakban az egyes polgármesteri hivatalok felelnek. Nekik kell biztosítani majd a szükséges felszereltséget, amely az ön példájánál, Marosvásárhelynél maradva, fizikailag és morálisan is elavult már, nem felel meg a követelményeknek. Értesüléseim szerint azonban erre sor fog kerülni. Itt nyitnék egy zárójelet: amikor átvettük a rendôrségtôl a lakosság-nyilvántartót, akkor vele együtt azokat a rendôröket is átvettük, akik ott dolgoztak. Sokan azonban nem maradtak meg közülük az új státusban, többen távoztak, ezért egy adott pillanatban súlyos munkaerôhiánnyal néztünk szembe. Közbelépésünkre azonban új hivatalnokokat vettek fel, Marosvásárhelyen is sok új, fiatal arc látható a fogadópultok mögött, nekik sok esetben még tanulniuk kell. Természetesen az elavult mûszaki felszerelést, számítógépeket, fényképezôgépeket is ki kell cserélni, s ennek érdekében felvettük a kapcsolatot a polgármesteri hivatalokkal. Szeretném azt is elmondani, hogy Marosvásárhely kivételével a megye városaiban egységes fogadópult mûködik, ahol a személyazonossági iratok mellett az útlevélre, gépjármûvezetôi jogosítványokra, forgalmi engedélyekre is átveszik az i