Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Mire Marosvásárhelynek megszületett az energetikai stratégiája, az a veszély fenyeget, hogy nem lesz energiaforrása, amellyel a stratégia életbe ültethetô. S akkor pedig - stratégia ide vagy oda - a lakosság továbbra is úgy oldja meg saját energetikai problémáit, ahogy tudja, s ahogy jellemzôen az utóbbi években tette: aki bírja, marja alapon.

Romániára, s ezen belül Marosvásárhelyre ugyanis az utóbbi években leginkább a fejetlenség volt jellemzô, különösen ami a fûtésgondokat illeti. Már akkor is, amikor a távhôszolgáltató rendszer a szétesésnek komoly jeleit mutatta, s számos kazánház bezárásával párhuzamosan gomba módra szaporodtak el az ellenôrizhetetlen egyéni fûtôrendszerek (az a jobbik eset, ha valaki új, megbízhatóan ellenôrzött egyéni hôközpontot szerelt fel), ez semmilyen reakciót nem váltott ki a hatóságokból. Márpedig bármilyen kényelmes is az egyéni megoldás (ha nem valamilyen improvizációról van szó, ami pedig kényszerhelyzetben számos lakásban tapasztalható), egy energiában szegény ország számára megengedhetetlenül pazarló, esztétikailag és környezetvédelmi szempontból is kifogásolható.

No persze senki nem kötelezhetô arra, hogy megmaradjon a központosított távhôszolgáltató rendszerben, ám tekintve, hogy ez közösségi érdek, az államnak kötelessége lett volna olyan vonzóvá tenni a távhôszolgáltatást, hogy senkinek se akaródzon kiválni belôle. Energetikusok egybehangzóan állítják, s nyugati példák igazolják, hogy ez a leggazdaságosabb megoldás.

Nos, ilyen szempontból Marosvásárhely viszonylag szerencsés helyzetben van, még közel 40 ezer lakás van távhôre csatlakoztatva, ami esélyt jelent a rendszer sikeressé tételére. Ehhez azonban a hatóságok eddigi következetlenségét meg kell szüntetni, s az Energomurnak olyan szintû szolgáltatást kell biztosítania, ami a kétkedôket meggyôzi. Mégis éppen most került az Energomur szinte lehetetlen helyzetbe. A központi költségvetés nem utalta át azt a különbözetet, amelyre törvény kötelezné, éppen a fent felsorolt érvek miatt. Márpedig az Energomur esetleges csôdje energetikai káosszal fenyeget a városban.

Egy ilyen forgatókönyvnek az elkerülése pedig a döntéshozó tényezôknek ma a legfontosabb feladata. Akár az energetikai stratégiát csütörtökön megvitató városi tanácsról és polgármesterrôl, akár a városból származó kormányhivatalnokokról van szó.

Vasile Blaga belügyminiszter hétfôn elmondta, 2012-ig elérik az egymilliárd eurót az országhatár biztonságossá tételére költött összegek, mivel az uniós csatlakozás után Románia határa mintegy 2050 kilométeren egybeesik az EU külsô határával.

Blaga Quinton Quayle brit nagykövettel és Tony McMulty bevándorlási és állampolgársági kérdésekkel foglalkozó brit államtitkárral együtt részt vett az Egyesült Királyságba való illegális bevándorlás kockázatairól és következményeirôl szóló reklámkampány bemutatóján.

A kampányt Nagy-Britannia bukaresti nagykövetsége, a brit belügyminisztérium, valamint a Nemzetközi Bevándorlási Szervezet indította Az egyetlen út a törvényes út címmel.

A Marosvásárhelyi Fotóklub szeptember 11-én, vasárnap különleges fotókiállítást rendezett Dicsôszentmártonban. A Marosvásárhelyen megrendezett 3. nemzetközi kiállítás díjnyertes képeibôl rendeztük a tárlatot. Az 52 díjazott képbôl 44-et állítottunk ki. A kiállítást Kakassy Sándor RMDSZ-területi elnök, valamint Török Gáspár, a fotóklub alelnöke nyitotta meg. A megnyitón a klub részérôl jelen volt: Bálint Zsigmond, Szegedi Ferenc, Both Gyula, valamint Incze István. A megnyitón szép számmal jelentek meg a helyi érdeklôdôk.

Számomra meglepô volt a családias, közvetlen hangulat, ami kialakult a megnyitóbeszédek után a fotóklub tagjai és a közönség között. Sokan kérdéseket tettek fel nekünk. Hogyan készülhetett egyik, másik kép? Hol alkalmazott a fotómûvész digitális eljárást s hol nem? Érdekes volt számomra, hogy keresték a fotómûvész nemzeti hovatartozása és fotós látásmódja közötti kapcsolatot... Fölfedezték, mennyire másként fotózik egy ukrán fotómûvész, s mennyire más mondanivalója van egy francia vagy német fotómûvésznek. A tárlat a dicsôszentmártoni Magyar Házban nyílt meg s október közepéig marad nyitva. Azok a fotókedvelôk, akik még egyszer meg szeretnék nézni a díjazott képeket, s éppen Dicsôszentmártonban járnak, megtehetik, ha felkeresik az ottani Magyar Házat a volt zsinagóga épületében.

Szeptember 17-18. között elsô alkalommal szervezik meg megyénk több településén a kulturális örökség napjait, amely része az Európai Unió Kô kövön elnevezésû programjának. A kétnapos rendezvénysorozatban azokat a településeket vonták be, ahol régi várak, kastélyok udvarházak vannak, név szerint Marosvásárhelyt, Szászrégent, Szovátát, Szászkézdet, Gyulakutát, Marosvécset, Keresdet, Mikházát, Gernyeszeget és Görgényszentimrét.

Mint Laurentiu Boar görgény-szentimrei polgármestertôl megtudtuk, az esemény fô szervezôje a megyei tanács és az Európai Integrációs Iroda, a helyi polgármesteri hivatal fôként a rendezvény helyszínét biztosítja. A polgármester ismeretei szerint Románia 1992- ben kapcsolódott be a Kô kövön elnevezésû programba, melynek célja a fennmaradt régi kastélyok, udvarházak népszerûsítése, megôrzése, a turizmus fellendítése.

A hétvégén Görgényszentimrére látogatók szombaton 9 órától, kalauz segítségével meglátogathatják az Erdészeti Iskolaközpontnak helyet adó volt Bornemissza- kastélyt, a dendrológiai parkot, a görényszentimrei vár maradványait. A volt Bornemissza-kastélyban mûködik egy vadászmúzeum is, az itt ôrzött tárgyakat is szemrevételezhetik az érdeklôdôk, megismerkedhetnek történetükkel. Szeptember 18-án, vasárnap 10 órakor tartják a hivatalos nyitóünnepséget, amikor a helyi és megyei közigazgatás képviselô köszöntik az egybegyûlteket. 10.30 órától kezdôdik a mûvészi mûsor, melynek keretében néptáncegyüttesek lépnek fel. 13 órától ismét nyitott lesz a látogatók elôtt a kastély és udvara.

A megye többi településére érvényes részletes programra visszatérünk.

A Marosszentannai Polgármesteri Hivatal a múlt pénteken a megyében elsôként hirdette meg az orvosi rendelôk eladását célzó árverést. Mint ismeretes, az érvényben levô törvény alapján a családorvosok megvásárolhatják az orvosi rendelôket és a hozzájuk tartozó szolgálati lakást. Viorel Bubau marosszentannai polgármester tegnap érdeklôdésünkre elmondta: - A közegészségügyi igazgatóság nem küldött képviselôket az árverési bizottságba, így nem tudtuk eladni az egészségügyi létesítményeket. Számunkra létfontosságú az orvosi rendelôk értékesítése, hiszen szeptember 15-ig több mint 14 milliárd lejt kell kifizetnünk a SAPARD-program keretében elkészített szennyvíz-hálózati munkálatokért - hangsúlyozta a polgármester.

A Sapard-pályázaton elnyert csatornázási terv kivitelezéséért a marosszentannai tanács szeptember 15-ig ki kell még fizessen közel 14 milliárd régi lejt. A helyi tanácsnak kapóra jött az orvosi rendelôk értékesítését szabályozó törvény, így szeptember 9-ére tûzte ki az árverés napját. Viorel Bubau polgármester megegyezett a községi családorvosokkal, hogy az árverést követô pár napon belül kifizetik az orvosi rendelôkért kért összeget.

- Ha a Megyei Közegészségügyi Igazgatóság nem akadályozta volna a képviselô kiküldésének elmulasztásával az árverés megtartását, akkor minden gondunkat meg tudtuk volna oldani - véli Bubau Viorel polgármester. - Jelenleg kényes helyzetben vagyunk, hiszen nincs lehetôségünk kifizetni a Sapard-szerzôdésben vállaltakat. Egyetlen kiutat látok a helyzetbôl: a napokban újra megszervezzük az árverést, remélhetôleg a szakigazgatóság is képviselteti magát - nyilatkozta a marosszentannai polgármester.

Nyárutó, szezonvég. Az üdülôtelepi üzletek, bódék, kioszkok közel harmada zárva, vasrácsos ajtajukról a lakat már csak jövô májusban hull le. Ôk azok a kereskedôk, akik vonalat húztak, számvetést készítettek, s tudják: a telepen maradt kevés vendég már nem hoz hasznot konyhájukra. De még van néhány reménykedô, talán nekik nem jött be a remélt profit.

Kisgyerekes anya lép be a mindenes boltba. Kicsomagolás után derült ki, elfelejtettek hozni órát, a szomszéd településen levô sóbányába azonban percnyi pontossággal indul a busz, reggel korán kell kelni. Pár napos itt- tartózkodásról van szó, olcsó, de megbízható idômérô kellene. Huszonötezer, plusz az elem, mondja az ötvenes hölgy. Az utóbbit nem kérik, hoztak magukkal. Az órát félig húzza ki dobozából, majd hirtelen mozdulattal dugja vissza. A vásárlásról kasszajegy nem tanúskodik. A szállodában derül ki, a másodpercmutató kókadtan lóg a hatoson, a vadonatúj elemre sem indul el a ketyegés. Mi több, egy állítógomb is hiányzik. Másnap elsô út a boltba vezet. Ugyanaz a hölgy, arcáról azonban lekókadt a mosoly. Tudja, miért jöttek vissza vásárlói, lehetséges, hogy nem ôk az elsô "boldog" tulajdonosai a pár ezer lejes idômérônek. Dühében félrelök gyereket, nôt, majd undorral dobja vissza a termék ellenértékét.

"Én is ráfáztam itt" - mondja az ajtóban álló idôs hölgy. Kiderül, ô bevásárlószatyrot szeretett volna, két különféle méretre volt ugyanaz az ár felragasztva. A nagyobbat választotta. - Mivel ez nagyobb, ötezerrel többe kerül, mondta ekkor az elárusító. "Azonnal távoztam. Nem azért az ötezres felárért, hanem, mert pimaszul be akart csapni" - zárja panaszát a nyugdíjas.

A rászedett vásárló a fogyasztóvédôkhöz szeretett volna fordulni. Nem az összegért, a gesztus bántotta. Az, hogy jóhiszemûségét kihasználva becsapták, majd hazugnak nevezték, s csaknem tettlegességre vetemedtek. A telepen azonban nincs irodájuk, csak a megyeközpontban. Pedig idényben, zsúfolt üdülôtelepeken szükség lenne a fogyasztóvédôk jelenlétére.

(MTI/AP) - A mérsékelt iszlám és a Nyugat közötti ôszinte párbeszéd elômozdítása érdekében tett, biztató lépésnek nevezte II. Abdalláh jordániai király hétfôi találkozóját XVI. Benedek pápával.

A jordániai uralkodót és hitvesét, Rania királynét az olasz fôvárostól délre fekvô Castel Gandolfo-i nyári rezidenciáján fogadta a római katolikus egyház feje.

A Corriere della Sera címû milánói újságban hétfôn megjelent levelében II. Abdalláh arra kérte a világ közvéleményét: utasítsa vissza a szélsôséges elemek kísérletét, amellyel civilizációk összecsapását akarják elôidézni az iszlám és a Nyugat között. Felhívta a figyelmet arra, hogy egy ilyen összecsapás meggyengíti a békére és a jólét megteremtésére irányuló erôfeszítéseket világszerte.

"Mindannyiunknak vállalnunk kell annak felelôsségét, hogy nemet mondjunk a gyûlölködésre, a tudatlanságra és az erôszakra" - írta. "Ez pedig ôszinte és állandó párbeszédet feltételez a nyugati és az iszlám világ között". Ennek az erôfeszítésnek volt része pápai audienciája, amely II. Abdalláh megítélése szerint hozzá fog járulni a két hit "pozitív és tiszteletteljes egybevetéséhez".

XVI. Benedek pápa korábbi megnyilatkozásaiban hasonló nézeteket vallott a terrorizmusról és a muzulmánokhoz fûzôdô viszonyról. Az augusztusi kölni ifjúsági világtalálkozón muzulmán vezetôkkel találkozva felszólította az iszlám hívôket, hogy csatlakozzanak a keresztényekhez a terrorizmus terjedésével szemben vívott harcban és mûködjenek együtt a terrorizmus mögött húzódó "könyörtelen fanatizmus hullámának feltartóztatásában".

(MTI/AFP/AP) - A palesztin biztonsági erôk és több ezer, örömmámorban úszó palesztin hétfôre virradó éjszaka behatolt a Gázai övezeti kiürített zsidó telepekre, ahol az izraeli hadsereg befejezte a Mahmúd Abbász palesztin elnök által "gyôzelemnek" minôsített kivonulást.

A palesztin rendvédelmi erôk behatoltak mind a 21 telepre, közöttük a Gázai övezet déli részén fekvô Gus Katif-i teleptömb tizenöt telepére. Neve Dekalímban a volt izraeli fôhadiszállás épületére felvonták a palesztin zászlót.

"Azt kell mondanunk, hogy ez olyan "örömnap", amilyet a palesztin nép egy évszázada nem látott" - jelentette ki újságírók elôtt Mahmúd Abbász Gázában.

"Sok munka van még hátra, de ez nem vesz el semmit a gyôzelembôl. Látjuk az izraeli katonákat, a harckocsikat és a katonai jármûveket elhagyni földünket, az izraeli zászlót levonva és helyette mindörökre felvonva a palesztin lobogót" - tette hozzá a palesztin vezetô.

Mahmúd Abbász fontos és történelmi lépésnek nevezte az izraeli kivonulást, ugyanakkor hangsúlyozta: meg kell oldani a határátkelôk, közöttük a palesztin terület és Egyiptom között fekvô rafahi átkelô kérdését, "hogy a Gázai övezet ne váljék egy nagy börtönné".

A palesztin biztonsági erôk kordona ellenére több ezer bámészkodó behatolt a telepekre. A Hamász fejüket zöld szalaggal övezô aktivistáinak szintén sikerült utat törni a tömegben.

Kfar-Daromban az izraeli katonák kivonulása után több száz palesztin fiatal kifosztotta az elhagyott telep zsinagógáját. Betörték az üres épület ablakait, felgyújtották az elôtte álló pálmafákat, többen felmásztak a tetôre és azt kiáltozták: "Allah Akbár" (Allah a legnagyobb). A palesztinok több telepen, így a Gázai övezet déli részén fekvô Moragban is felgyújtották a zsinagógát. Az izraeli kormány vasárnapi ülésén döntött úgy, hogy nem rombolják le a kirürített telepek zsinagógáit. Mahmúd Abbász hétfôn közölte: a zsinagógákat a többi épülethez hasonlóan lerombolják.

Az izraeli kormány vasárnap rendeletben vetett véget a Gázai övezet katonai közigazgatásának, azaz a terület katonai ellenôrzésének. A hadsereg a palesztinok lakta övezet 1967-es megszállása óta látta el ezt a feladatot.

Wolfe a Kölner Stadt-Anzeiger címû német lap hétvégi számában megjelent nyilatkozatában egyúttal élesen bírálta a katasztrófahelyzet kezelését és rámutatott, hogy a San Franciscót 1906-ban sújtó katasztrofális földrengés hatására sem omlott össze a kormány és a rendôrség is, pedig a New Orleanst sújtott katasztrófa nem hirtelen következett be, mint tavaly karácsonykor a cunami Ázsiában, és az illetékeseknek mégis napokra volt szüksége ahhoz, hogy felfogják: a víz tovább fog emelkedni - mutatott rá a 74 éves író, aki szerint a 2001. szeptember 11-i New York-i terrorista merényletek sem okoztak akkor pusztítást, mint most az árvíz.

A katasztrófa sújtotta New Orleans még a romok között élô lakosai egyelôre otthonaikban maradhatnak: a rendôrség ugyan megpróbálja ôket távozásra bírni, de nem fog fizikai erôszakot alkalmazni - állította egy rendôrségi szóvivô vasárnap, röviddel George W. Bush elnök megérkezése elôtt.

Bush elnök harmadik alaklommal érkezett a katasztrófa sújtotta térségbe és az éjszakát a város elôtt horgonyzó "USS Iwo Jima" hadihajón töltötte. Hétfôn elôbb tájékoztatást kért a mentési munkálatok állásáról, majd tovább utazott Mississippi államba.

A hatóságok eközben bejelentették, hogy hétfôn megkezdték szúnyogirtó szer kiszórását egy C-130-as teherszállító repülôgéprôl. Ezzel elsôsorban a szúnyogok által terjesztett nyugat- nílusi vírus terjedését akarják megakadályozni - jelentette a Times Picayune címû lap.

A Katarina hurrikán által két hete okozott pusztítások óta valamelyest javult a helyzet New Orleansban. A szennyezett víz kiszivattyúzása kétszer olyan gyors ütemben folyik, mint remélték. Valamelyest vigasztalóak azok a becslések is, amelyek szerint lényegesen kevesebb a halálos áldozatok száma, mint azt korábban gondolták. Hivatalos adatok szerint Louisiana és Mississippi államban a halálos áldozatok száma eddig meghaladja a háromszázat.

A dalai láma vasárnap a CNN televíziónak adott nyilatkozatában felhívta az amerikaiakat, hogy lehetôleg minél gyorsabban felejtsék el a hurrikán okozta katasztrófa és a válság hatóságok általi kezelése fölött érzett haragjukat. A Béke-Nobel-díjjal kitüntetett dalai láma egy tibeti közmondást idézett, amely szerint "a tragédiát erôforrásként kell felhasználni". Felhívta az embereket, hogy imádkozzanak az áldozatokért és azután térjenek vissza mindennapi életvitelükhöz.

A tanügyi szakszervezetek vezetôi ígéreteket kaptak az Oktatásügyi Minisztérium képviselôitôl elsôsorban béremelési követeléseik megoldásával kapcsolatban, amelyekrôl a szaktárca képviselôi állításuk szerint a sajtóból értesültek.

A tanügyi szakszervezetek - Spiru Haret Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége, Országos Tanügyi Szakszervezeti Szövetség (FEN) és a Tanügyi Szabad Szakszervezetek (FSLI) - vezetôi közölték, a tiltakozás minden formáját alkalmazzák, hogy elérjék céljaikat: a decentralizáció megszüntetését, a bérezési törvények kidolgozását és reális párbeszédet a minisztériummal. Október 5-ig, ameddig újabb tiltakozó nagygyûléseket terveznek a fôvárosban, a szakszervezetek szavazólapokat osztogatnak a teljes tanügyi személyzetnek, hogy szavazzanak az általános sztrájk beindításáról.

Paloma Petrescu oktatásügyi államtitkár hétfôn azt nyilatkozta a sajtónak, hogy megígérte a tiltakozóknak, kéréseikrôl tájékoztatja Mircea Miclea szaktárcavezetôt, aki megpróbálja megoldani a követeléseket.

A tanügyi szakszervezetek egyik fô követelése, hogy az oktatásügy a GDP 6 százalékát kapja a 2006-os költségvetésbôl és a 7 százalékát 2007-ben. A tiltakozók kérik továbbá Mircea Miclea miniszter lemondását is.

Amint Sacarea Ioan tájékoztatott, megyénkbôl 27-en utaztak tegnap Bukarestbe, hogy részt vegyenek a szenátus elôtt szervezett tüntetésen, s azt követô felvonuláson az Oktatatás- és Kutatásügyi Minisztérium épülete elé. Fô sérelmük a tárgyalókészség hiánya valamint az, hogy a nemzeti bruttó össztermékbôl továbbra sem akarják biztosítani a megígért hat százalékot az oktatásügynek, holott az európai felzárkózás érdekében erre az összegre szükség lenne - nyilatkozta a megyei szervezet elnöke.

Az Alma Mater Országos Szakszervezeti Szövetség népszavazást tart az egyetemi oktatók körében egy általános sztrájk kapcsán, amelyet az egyetemi év elején rendeznének amiatt, hogy az oktatásügyi miniszter nem válaszolt kéréseikre az alapfinanszírozással és az új bérezési rendszerrel kapcsolatban.

Razvan Bobulescu, az Alma Mater elnöke hétfôn elmondta a Mediafaxnak, hogy Mircea Miclea oktatásügyi miniszter semmilyen választ nem adott július 25-i levelükre, amelyben az egyetemi oktatók arra figyelmeztettek, hogy nincs költségvetési fedezet az alapfinanszírozásra, azaz a 13,5 százalékos béremeléssel kapcsolatos 138-as törvény alkalmazására.

"Nem kaptunk választ, az egyetemek vezetése pedig nem hajlandó alkalmazni ezt a béremelést. Továbbá nem tárgyaltuk újra az új bérezési rendszert sem. Ezért népszavazást rendezünk, hogy megtudjuk, minden egyetemi oktató egyetért-e az általános sztrájk beindításával az egyetemi év kezdetén. Egyébként október 3-án sor kerül az elsô helyi szintû tiltakozásokra", mondta Bobulescu.

Az amerikai képviselôház külügyi bizottságának rangidôs demokrata párti tagja a szerb kormányfôhöz a hét végén intézett levelében mélységes felháborodását fejezte ki a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Kasza József elleni kézigránátos támadás miatt, amelyet a térségbeli etnikai feszültségek veszélyes fokozódásának, a kisebbségi jogok súlyos megsértése következményének nevezett. Leszögezte, hogy csak az átfogó és független nyomozás bizonyíthatja hitelesen, hogy a kormány intézkedik s gátat szab a további kisebbségellenes erôszaknak.

A befolyásos politikus kitért arra is, hogy idén júniusban a szabadkai és az újvidéki ügyészség igazolhatatlan módon letartóztatással fenyegette meg Kasza Józsefet és Bunyik Zoltánt, a VMSZ alelnökét, valamint más magyar vezetôket. Mélységes felháborodását fejezte ki két vajdasági magyar, Ágoston Gabriella ügyvéd és Nemes Gábor letartóztatása, és kellô jogi indoklás nélküli, négy hónapja tartó fogva tartása miatt is, ami - mint írta - aláássa a nemzetközi és hazai bizalmat a jog és az igazságszolgáltatás iránt. A vajdasági kisebbségekkel szembeni türelmetlenség és erôszak miatt Tom Lantos tavaly július 9-én már levélben fejezte ki aggodalmát Kostunica kormányfônél és most megállapította, hogy a helyzet azóta igen kevéssé vagy egyáltalán nem javult.

"Az elmúlt közel két év során az Ön kormánya elmulasztotta a hatékony intézkedéseknek a meghozatalát, amelyek megfékezhették volna a nemzeti kisebbségek zaklatását és az ellenük irányuló fizikai erôszakot, a magyar nemzetiségûek megfélemlítését, a Vajdaság nagyobb autonómiáját szorgalmazó személyek zaklatását, a temetôk meggyalázását, a magyar-, horvát- és zsidóellenes falfirkák megjelenését, valamint a történelmi jelképek elleni vandalizmust" - olvasható a levélben, amelyet a Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) juttatott el hétfôn az MTI-hez. Tom Lantos csalódottságát fejezte ki afelett, hogy a kormányfô nem alakította meg azt a két bizottságot, amelyre 2004. július 13-án ígéretet tett. Az egyik a kisebbségellenes támadások teljes kivizsgálására alakult volna, a másik pedig cselekvési programot dolgozott volna ki a további erôszak megelôzésére.

Tom Lantos levelében arra kérte Kostunicát, hogy vesse latba befolyását Ágoston Gabriella és Nemes Gábor azonnali szabadon bocsátása érdekében, és biztosítsa az ügyészségi és bírósági visszaélések tüzetes kivizsgálását.

A képviselô levelében sürgette az Újvidéki Rádió és Televízió magyar mûsorát érintô hátrányos intézkedések visszavonását, a kisebbségi egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatásának a megkezdését, valamint a szabadkai Magyar Tanítóképzô Egyetem megnyitását.

Tom Lantos idén augusztusban ellátogatott Szabadkára és találkozott a vajdasági magyar vezetôkkel.

Az idén júniusban, jelentette be, megalakult a Romániai Magyar Közoktatási Tanács. A kilenctagú testületben jelen van az RMDSZ (oktatási fôosztály, parlamenti képviselet, szaktárca, kisebbségi hivatal), a Romániai Magyar Pedagógus-szövetség, az Iskola Alapítvány, az Erdélyi Tankönyvtanács, a Magyar Tankönyvkiadók Egyesülete és a Román Tankönyvkiadó. A jelentésbôl megtudtuk, hogy a testület elsô munkaülésén döntés született arról, hogy a 2005-2006-os tanévre fordításra kiírt 50 tankönyvet a minisztériumi pályázaton nyertes 13 kiadó csakis az oktatási fôosztály által felkért szakértôk kedvezô véleményezése esetén adhatja ki.

A kapcsolatfelvételeket követôen, jelentette ki Lakatos András, az oktatási fôosztály adatbázisába 80 egyetemi és középiskolai tanár került. A felkért tanárok mind vállalták a feladatot, azonban "az eddig beérkezett 39 fordítás döntô többsége silány minôségû, vagy egyenesen katasztrofális. A lektorok többsége - sziszifuszi munkát végezve - szinte újraírta a tankönyvet". Az alelnök szerint ennek ellenére, több olyan tankönyv is van, melyet kétszeri javítás után sem ajánlott elfogadásra a szaklektor. Sôt, mint mondta, arra is volt példa, hogy a fordításon nem lehetett javítani, újrafordítást kellett kérni.

Kritikáját példákkal is alátámasztotta: * "Marea Britanie - Brit tenger" (Nagy-Britannia helyett); * "szöge a csúcson" - (csúcsszög helyett); * "autodeterminare- önmegtartóztatás" - (önrendelkezés helyett); * "frecventa sunetului - hang gyakorisága" - hang frekvenciája (rezgésszáma) helyett; "Az emberi megélhetéshez és az embertársi viszonyokhoz az embernek szüksége van arra, hogy javakat és szolgáltatásokat fogyasszon azaz változatos szükségleteit se". - Magyarul: Az emberi léthez és az emberi kapcsolatokhoz az embernek szüksége van javak fogyasztására és szolgáltatások igénybevételére stb.

Ezek után a 39 fordításból csupán 17 tankönyv esetén adhatták meg a jóváhagyást sorozatnyomásra. Így az idén is számolni kell az év eleji tankönyvhiánnyal.

Az alelnök szerint "mindenekelôtt a Nastase-kormány idején, a 2005/2006-os tanévre összeállított tankönyvkiadási ütemterv" vezetett ehhez az állapothoz, amely "a kései határidôk megállapításával szinte lehetetlenné tette, hogy évkezdésre diákjaink padjára kerüljenek a tankönyvek". Másik ok a tankönyvkiadók késlekedése, illetve az, hogy a kiadók "sok esetben olyan fordítókkal kötöttek szerzôdést, akiknek szakmai felkészültsége(...) igencsak megkérdôjelezhetô".

A helyzet javítására az alelnök a kisebbségi könyvkiadásnak is megfelelô ütemterv kidolgozását javasolta a 2006/2007-es tanévre; a lehetô leghamarabb tájékoztatni kell a szakembereket a 3950- es számú miniszteri rendelet biztosította lehetôségekrôl; meg kell gyôzni a magyar érdekeltségû könyvkiadók vezetôit, hogy az olcsó a drága, hiszen mára már egyértelmû, hogy hosszabb távon csak jó tankönyvírókkal és -fordítókkal érdemes szerzôdést kötni. Végül, jelentette ki, azzal a lehetséggel is élni kell, hogy "ugyanazon miniszteri rendelet szerint, kölcsönös megállapodás alapján", Magyarországról is beszerezhetôk tankönyvek, amelyeket "a megfelelô engedélyeztetést követôen hivatalos tankönyvként használhatunk iskoláinkban".

Lakatos András egy javaslatcsomagot is készített, amelyben, többek között, felkéri Markó Bélát "mint az oktatási tárca tevékenységének koordinálásáért is felelôs miniszterelnök-helyettest", kezdeményezze, az oktatásra vonatkozó, hosszú távú fejlesztési stratégia kidolgozását, bevonva a Szociáldemokrata Pártot is.

Ugyanakkor, mint mondta, egy új, korszerû tanügyi törvényre van szükség, amely törvényes keretet biztosít ahhoz, hogy: * az oktatási intézmények tényleges autonómiát nyerjenek; * az iskolafenntartó helyi közösségnek, a szubszidiaritás elvén alapuló érdekérvényesítô képessége érvényesülhessen minden területen; * szûnjön meg a végleges/titular pedagógusi státus a közoktatásban; * a pedagógusok alkalmazása kerüljön az Iskolaszékek hatáskörébe; * a pedagógusok kapjanak teljesítményalapú, de megfelelô szintû bért; * a nemzeti kisebbségek esetében a közoktatás minden szintjén minden tantárgyat az adott kisebbségek nyelvén tanítsanak; * a román nyelv és irodalom oktatása sajátos, az adott kisebbség számára kidolgozott tanterv, és az ennek megfelelôen megírt tankönyv alapján történjen; * el kell törölni az alapjaiban indokolatlan, a tanulókat hátrányosan érintô képességvizsgát; * vezessenek be egy olyan kétszintû érettségi vizsgát, amely tényleges esélyegyenlôséget biztosít a kisebbségek számára.

Az alelnök felkérte az RMDSZ parlamenti képviselôit, illetve kormányzati tisztségviselôit, hogy a törvénynek megfelelôen kérjék az oktatás számára a bruttó nemzeti össztermék 4%- ának a kiutalását. Végül, mint mondta, megoldást kell találni egy hatékony, átható és betervezhetô oktatás-támogatási rendszer kidolgozására, mind a hazai, mind a magyarországi erôforrások számára.

A dévai magyar középiskola terve sokak számára csupán egy álom volt: az elmúlt másfél évtizedben azonban megtanultuk, hogy összefogással, közösségi erôvel bármilyen álom megvalósítható - jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes hétfôn, a dévai Téglás Gábor Középiskola ünnepi felavatásán.

Az ünnepségen elhangzott, az iskola létrehozása régi álma volt a régió magyarságának, hosszú évtizedek óta ugyanis ez az egyetlen magyar középiskola Hunyad megyében. Az épület, amelyet az RMDSZ és a helyi Geszti Ferenc Társaság támogatásával, valamint az Apáczai-, az Illyés-, és a Communitas Alapítvány anyagi segítségével építettek fel, több száz környékbeli magyar diák számára biztosít majd anyanyelvû oktatást, az ingatlan ugyanakkor kulturális központként is mûködik majd.

Markó Béla elmondta, a szövetség az elmúlt években következetesen dolgozott azon, hogy különösen szórványvidéken újabb és újabb oktatási intézményeket hozzanak létre. Így sikerült a közelmúltban Máramarosszigeten, Nagybányán, Aradon, Brassóban is létrehozni hasonló intézményéket. Ebben az évben Szilágysomlyón magyar általános iskola, Déván pedig középiskola jött létre az RMDSZ támogatásával.

A szövetségi elnök kifejtette, az oktatási központ kétségtelenül egész megye számára fontos lesz, és bízik abban, hogy ezáltal sikerül jelentôs mértékben megerôsíteni ezt a szórványmagyar közösséget is. Leszögezte, bár az épületet még nem sikerült teljes egészében befejezni, hasonló összefogással és kitartással a következô hónapokban teljesen elkészül az új ingatlan.

A rendezvény végén felolvasták Mircea Miclea oktatási miniszter tanévnyitó üzenetét is.

Becsengetés 2005

Nagyszülôk, szülôk kíséretében, tanítóknak, tanároknak szánt virágcsokrokkal, ünneplôbe öltözve több tízezer diáknak szólalt meg megyénkben az idei tanévben elôször az iskolacsengô. Maros megyében 888 oktatási intézmény nyitotta meg kapuit szeptember 12-én, köztük 423 óvoda, napközi otthon, 194 elemi, 221 általános iskola, 2-2 speciális iskola és inasiskola, valamint 37 líceum és iskolaközpont.

A megyei tanfelügyelôség tájékoztatása szerint 5025 3-3,5 éves kisgyerekkel bôvült az óvodások száma, mely most a huszonegyezerhez közelít. 6420-an léptek át az óvodából az iskolapadba. Míg az iskolák elemi osztályai közel huszonhatezer-ötszáz diákot várnak, addig a gimnáziumi osztályokba közel kétezerrel kevesebbet. 480 tanuló részesül speciális oktatásban, közel hétezren inasképzésben. 16310-en a középiskolák nappali tagozatán, 1635-en esti tagozaton végzik tanulmányaikat, míg több mint ezren posztlíceumokban, mesterképzôkben kezdték az új tanévet.

Negyvennégy év után újból csak magyar tagozaton folyik az oktatás a közel ötszáz éves múltra visszatekintô Bolyai Farkas Elméleti Líceumban, melynek tanévnyitó ünnepségét az iskola vezetôsége mellett Markó Béla, RMDSZ-szövetségi elnök, Pap Géza református püspök, Albertini Zoltán fôtanfelügyelô-helyettes, Frunda György szenátor, Burkhardt Árpád alispán, Lokodi Edit megyei tanácselnök, Csató Béla római katolikus fôesperes és Eötvös József esperes, Szepessy László, az RMDSZ elnöki hivatalának igazgatója, Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének vezetôje, Csép Andrea, az RMDSZ megyei ügyvezetô elnöke, Szalkay József, a Bolyai Közalapítvány elnöke, Dáné Károly, a Nemzeti Tankönyvkiadó igazgatója, Darabán Ottó, az Aquaserv vezérigazgatója tisztelték meg jelenlétükkel.

- Az összefogás, a sikeres párbeszéd meghozza gyümölcsét - emelte ki a tanintézmény vezetôje, aki szerint vállalni, akarni, tenni kell. Bálint István reményeit fejezte ki, hogy megfelelôképpen felkészült az általa vezetett intézmény a rá váró feladatra, a minôségi- és elitképzésre. A Bolyai líceumban tegnap 9 órától negyvenegy osztály 1134 diákjának szólt az iskola csengôje, akiknek oktatását 120 tanító, tanár vállalja fel. Székely Emese, a Református Kollégium igazgatónôje egy újabb jó fordulat kezdeteként értékelte az idei tanévnyitót.

A tudás, a hûség és összefogás mércéjét és örökségét hangsúlyozta Markó Béla, aki a Bolyai líceum magyarrá válását ünnepnapként ítélte meg, mely megvalósult annak ellenére, hogy sokan kishitûen álltak az ügyhöz. A líceum tornatermének renoválására kormánytámogatással kerülhet sor - hangoztatta továbbá az miniszterelnök-helyettes.

- Amit akartunk azt megtettük, de nem elégedhetünk meg. A harc még nem fejezôdött be - emelte ki beszédében Pap Géza püspök, utalva arra, hogy a líceum épülete jelenleg még per alatt áll.

Albertini Zoltán fôtanfelügyelô-helyettes Mircea Miclea oktatási miniszter üdvözlôbeszédét tolmácsolta. A szakminisztérium ezt az évet a termôfa évének nyilvánította.

Bérletadósságot törleszt a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata a Csíki Játékszín A Csodaforrás címû mesejátékával. A kínai népmese alapján készült elôadás a 2004/2005-ös diákbérlet tulajdonosai számára kerül színpadra.

Egy kisfiú, hogy édesanyján segítsen, elindul felkeresni a csodaforrást, melynek vize minden betegséget meggyógyít. Az úton sok akadály áll elô, és számára is kiderül, hogy nagyon nehéz dolgot vállalt magára. Szereplôk: Ma Da: Kosztándi Zsolt, Anya: Szabó Enikô, Phoenix-lány: Fekete Bernadetta, Matsubo Istennô: Lôrincz András Ernô, Vénember, Madáranya: Dálnoky Csilla, Tûzaranykakas, Madárfiú: Ciugulitu Csaba, Víz Tigrise: Veress Albert, Tûz Sárkánya: Varga Sándor. Az elôadás koreográfusa Liviu Matei, díszlet- és jelmeztervezôje Szakács Ágnes. A mesejátékot kínai népmese alapján írta és rendezte: Budaházi Attila.

Az elôadások mûsorrendje:

2005. szeptember 18., vasárnap - Marosvásárhelyi Nemzeti Színház - Nagyterem

10 óra - Harag György-bérlet

11.30 óra - Kôszegi Margit-bérlet

13 óra - Hunyadi András-bérlet

Elôadások elôtt a szabadon maradt helyekre jegyek válthatók.

A 2005/2006-os színiévad elsô bemutatójának és elsô két elôadásának adott helyt péntek és vasárnap este a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem Stúdió terme. A Prospero Alapítvány égisze alatt megszervezett és létrehozott elôadás az intézet Akadémiai Mûhelyének második produkciója. A mûhely nem titkolt célja: az egyetem fiatal tanárainak elôadásait láthassa a marosvásárhelyi közönség. Az elsô elôadás R. Schimmelpfennig Arab éjszakája volt Szabó Máté m.v. rendezésében, a második produkció színpadraviteléhez Barabás Olga rendezôt kérték fel. Ezúttal nem csak fiatal, a Színmûvészeti Egyetemen oktató tanárok, hanem a Nemzeti-, illetve az Ariel Színház mûvészei is színpadra léptek, így B. Fülöp Erzsébet, Berekméri Katus, Tompa Klára, László Csaba, Puskás Gyôzô, Sebestyén Aba és Bodolai Balázs nevét olvashattuk a plakátokon. A produkció Bertolt Brecht A szecsuáni jólélek címû darabját vette alapul, a stúdióelôadás címe: Valahol Szecsuánban. A songbetétekkel, megzenésített Brecht-versekkel (zene: Apostolache Zénó) tûzdelt, pasztell-színekben (és hangulatban) játszó elôadás valóban Brecht- szerintire sikeredett, a nyilvánvaló elidegenítési szándék erôteljesen tört elô a pontos és ritmusos játék mögül, míg az egyszerû cselekményt - hogyan legyünk jók, avagy egy utcalány lélekváltozásai - a szintén egyszerûen megfogalmazott, ám vegytisztán tálalt érzelmek rétegei és rétegzôdései gazdagították, hisz ez esetben a történet csupán ürügy és ok a lélek megmutatkozására.

A Szecsuánba helyezett, ám örökké és bárhol aktuális témát feldolgozó, negyedóra híján kétórás produkciót e hónapban még szeptember 15-én csütörtökön, és 20-án kedden láthatjuk a Stúdió Színházban, mindkét alkalommal este nyolc órától.

Célunk egyszerû, mondja Hajdó Károly, ez az örökvidám természetû ember: a kórusmûvészet sajátos eszközeivel ökumenikus keresztényi szellemiséget sugározni, közösséget formálni, ápolni zenei anyanyelvünket, hagyományainkat, és derûs jövôképet bemutatni. "Hogy miklyen lesz a jövô?" - tette fel a szónoki kérdést Kodály Zoltán. Mi ma már tudjuk, hogy világunk nem kimondottan tündérkert, de egy kicsit azért mindannyiunktól is függ, hogy milyen lesz: gondolataink tisztaságától, cselekedeteink és választásaink bölcsességétôl. Egyedül Istené a dicsôság - ez kórusunk neve is, övé az áldás és a diadal. Az emberé a küzdelem, a munka, de ezt nem kényszerként és kínként, nem penzumként kell megélnünk. Ez a mi hitünk. Hogy Isten nem teremtett rossz világot. Rajtunk múlik, mivé tesszük környezetünket.

Negyven év hûség. Alázat a zene és a közösség szolgálatában. Ezzel a címmel készül kórushangversenyre a Hajdó Károly zenetanár irányította két kórus: a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria vegyes kar és a marosvásárhelyi Keresztelô Szent János Plébánia Laudate Dominum ifjúsági kara.

Hajdó Károly éppen negyven éve kezdte el kórusvezetôi pályáját. Az akkori fess fiatalember mára nem kevésbé elegáns, ám ôsz hajú s bajszú tanár úrrá vált, hangja azonban semmit sem veszített harmóniájából: ahol csak felhangzik markáns baritonja, megváltozik az idô. Ahol megjelenik, ott a munka örömmé nemesedik, jó kedélye, töretlen munkabírása, kedves humora jól kamatozik az énekkarok teljesítményében és a dalosok életvitelében is.

Az új évadot a jubileumi kórushangversennyel nyitjuk, mondja, a mûsorterv már összeállt, idôpontját most egyeztetjük. Ezentúl is szolgálunk a szentmisék liturgiájában és az istentiszteleteken, adventi és karácsonyi hangversenyeket tartunk Marosszentgyörgyön és szolgálunk a szórványban, dalos farsangi bálunkat is megtartjuk majd, és gondosan elôkészítjük a Marosszentgyörgyi Tavasz kórustalálkozót, de persze nem hagyjuk ki a Bárdos Lajos Kórusfesztivált sem. Fogadjuk a jászberényi Vasas testvérkórusunkat, közös hangversenyen lépünk fel Marosszentgyörgyön és Marosvásárhelyen, ünnepi szolgálaton veszünk részt szülôfalumban, Zetelakán a római katolikus templomban, vállaljuk a Maros megyei keresztény ifjak hangszeres és énekegyütteseinek fesztiválját - a legkiemelkedôbb esemény mégis hollandiai utunk lesz. A Hopp op Zegen testvéregyüttes neve magyarul: Reménység az áldásban. Baráti kapcsolatunk tízéves évfordulóján szívélyes meghívásuknak teszünk eleget, és közös jubileumi kórushangversenyen veszünk részt a tulipánok országában.

Idôjárásunk szélsôségeit már-már megszokjuk, a meteorológusok terminológiájával viszont nem mindig boldogulunk. Mit jelentenek az elôrejelzéseikben, jelentéseikben gyakran hallott fogalmak?

A vihar, bár nagyon erôs szél, légmozgás, nem jár együtt csapadékkal. Például van porvihar is (amikor a szél felkavarja a száraz port). Fuvallat, szellô, szél, vihar, orkán - ezek a növekvô szélerôsség skálafokai.

Ami kiadós esôvel, villámlással, mennydörgéssel és sokszor erôs, viharos széllel is jár, az a zivatar. Többnyire nyáron, magasra emelkedô gomolyfelhôkben, cumulusokban fejlôdik ki, mert azok tornyai 8-12 kilométer magasra is felemelkednek s bennük a vízcseppjeik jéggé fagynak, hiszen ott már mínusz 50 fok is lehet a hômérséklet. A jégszemek aztán elnehezedve lefele hullanak, közben meghíznak, mert rájuk fagyhat a felhô vízpárája és sokszor már jégesô formájában zuhannak a földig. A gomolyfelhôkben a kavargásuk közben különféle elektromos töltések alakulnak ki, amelyek kisülései a villámok, s a "hang-robbanásuk" a mennydörgés.

Gyakori, hogy özönvízszerû felhôszakadás lesz a zivatarból és olykor kis körzetben fél óra alatt leesik egy havi átlagos csapadékmennyiség. A zivatarfelhô elôtt és alatt nagy sebességgel áramló levegô valóban elérheti a viharos fokozatot is. Az ilyen zivatar kétszeresen pusztít: a levezethetetlen mennyiségû, rombolva utat keresô vizével s a fákat kicsavaró viharos szelével. Olykor forgószélrôl, tornádóról is szólnak a meteorológiai jelentések. A forgószelek a talaj felett egymással ellentétes irányból érkezô kisebb széllökések találkozásakor keletkeznek. A függôlegesen forgó "orsó" belsejébôl kiperdül a levegô, ott lecsökken a nyomása és így abba felszívódik és benne kavarog, táncol tovább a por, meg az apró szemétdarabkák. A forgószél nem tart sokáig.

A tornádók a zivatarfelhôk belsejében keletkezô hasonló, de hatalmas orsók. Ha egyik végük leér a talajra, ott a forgó orsó alja lezáródik és hatalmas "szívószálként" mûködik a felhô és a talajfelszín között. Ám a peremén viharos erôvel kavarog a szél, s a felhôjével együtt haladó tornádó az útjába kerülô holmikat elôször a peremszelével ledönti, aztán ha föléjük ér, a szívótölcsérébe beszívja, megpörgeti, magasba emeli, végül kidobja. A vizek felett hatalmas víztölcsérként forogva alakul ki, s ott trombának hívják.

Sokkal nagyobb területre terjednek ki a ciklonok, tájfunok, orkánok, hurrikánok, amelyek tulajdonképpen más tájak nyelvein ugyanazt jelölik: egy nagyméretû, sok száz kilométer átmérôjû, alacsony nyomású hatalmas, felhôkkel teli légtömeget. Ezek az északi féltekén (a meteorológiai mûholdfelvételeken szépen láthatóan) az óramutató járásával ellentétesen forognak, s lassan haladnak. Középpontjukból a centrifugális erô a peremükre szorítja a felhôket. A széleken a gyorsan forgó és irányát is változtató szél sebessége elérheti a 300 km/órát, s azt a vastag felhôkbôl lezúduló záporozó esôzés kíséri. A középpontjukban a peremre sodródó felhôk miatt kiderül az ég, így alakul ki a ciklon "szeme".

Az anticiklonokból, a magas légnyomású légtömegekbôl az alacsonyak felé áramlik a levegô. Ezekben nyugodt, leszálló jellegû a nedvesség, nyugodt, derült, szép idô alakul ki. Bennük a szelek, s a felhôk az óramutató járása szerint forognak.

Fôleg az alacsony nyomású légtömegekben alakulnak ki a spirálszerû, a középpont körül forgó "karok", közkedvelt nevükön az idôjárási frontok. Ezek lehetnek melegek, hidegek, összezáródóak, egyesültek is. A melegfrontok érkeztét a magasban fátyolfelhôk, cirrusok jelzik, melyek lassan egyre vastagabb rétegfelhôkké állnak össze, s megindul belôlük a csendes esô. Érkeztükkor a levegô nem hûl le lényegesen.

A hideg közeledtét fenyegetô zivatarfelhô-sorok kialakulása, a szélcsendet hirtelen megtörô erôs talajszél, porvihar jelzi. Aztán megindul az égszakadás-földindulás, zápor, viharos szél, villámlás-mennydörgés. Gyors elvonulásuk után tiszta, de hûvös levegô váltja fel a korábbi, olykor fullasztó meleget.

A túlzott mennyiségû csapadékot hozó szeles, zivataros idôszak ellentéte az aszály. A többnyire magas légnyomású, helyben maradó anticiklonban hetekig zavartalanul süt a nap, s végül már a csillagos hajnalokon sem alakul ki harmat. Esônek pedig se híre, se hamva. Az eredmény: a növényzet sorvadása, a termés kipusztulása, s ha a kutak is kiapadnak, a haszonállatok lesoványodása, sôt elpusztulása.

Egyesek már az autóközlekedés, a gépkocsival történô szállítás végét vetítik elôre. A new-orleansi természeti katasztrófa, a Katrina hurrikán augusztus végi pusztítása tetézi az üzemanyag iránti igényeket, amelyeket többek között az iraki háború, de legfôképp (a nyugati világ ösztönzésére) óriási ütemben fejlôdô ázsiai gazdaság amúgy is táplál. Bár még bôven vannak tartalékok, a finomítók alig bírják már a túlterhelést.

A korábbi olajkríziseket legtöbbször világpolitikai események, s nem konkrét hiányok váltották ki. Nagy szerepe volt és van bennük annak a ténynek, hogy a világ kôolajkészletének zöme a Perzsa-öböl térségére koncentrálódik, s az ottani történések nagyban befolyásolják, sokszor el is bizonytalanítják a világgazdaság olajellátását.

A legelsô említésre méltó olajválságra 1951-ben került sor, amikor az irániak - még Rezah Pahlevi sah uralkodása alatt - államosították az angol-perzsa olajvállalatot, a késôbbi British Petrolt és az abadani finomítót. Ám a kellô hozzáértés és a kereskedelmi kapcsolatok hiánya miatt a termelés a korábbinak a töredékére esett vissza, bár ez a válság csak a közlekedésben okozott ideig- óráig tartó zavart. Az árakat kevéssé befolyásolta, mert akkor a világ energiaigényének 80 százalékát még kôszénbôl elégítették ki.

1956-ban Nasszer egyiptomi elnök államosította a Szuezi- csatornát, de a felajánlott kártalanítást Anglia és Franciaország nem fogadta el, ezért a csatlakozó Izraellel októberben megtámadták Egyiptomot. Mivel az akkori két világhatalom - az éppen egyidôben zajló magyarországi forradalommal elfoglalt Szovjetunió és a világméretû katonai összecsapást elkerülni akaró Egyesült Államok - aktuálpolitikai okokból úgy döntött: az egyik Magyarországon, a másik viszont Egyiptomban nem avatkozik közbe, Egyiptom elsüllyesztett hajókkal meg tudta akadályozni a Szuezi-csatorna forgalmát. Szíria elzárta az olajvezetékeket, Szaúd- Arábia embargóval sújtotta az angolokat és a franciákat. Ekkor vezették be Angliában egy idôre a benzinjegyet, Belgiumban pedig megtiltották a kocsik hétvégi használatát.

1967-ben Izrael a hatnapos háborúban elfoglalta a gázai övezetet, a Golán-fennsíkot és Nyugat- Jordániát. Az arab olajkitermelô országok emiatt embargót hirdettek Izrael és támogatói ellen, de ôk akkorra már bôséges tartalékokat képeztek, így a konfliktus akkor sem növelte meg nagymértékben az árakat.

1973 októberében Szíria és Egyiptom megtámadta Izraelt. Az arab-izraeli háború elsô szakaszában az arab országok exportcsökkentésrôl döntöttek, ám Líbia teljesen leállította exportját, amit a többi arab államnak az Izrael támogatóivá nyilvánított nyugati országok elleni újabb embargója követett. Ekkor rövid idô alatt négyszeresére, a csúcson 36 dollárra emelkedett egy hordó olaj ára. A fejlett országokban csökkentették az áramfogyasztást, sorok álltak a töltôállomások elôtt, valóságos pánik tört ki, keresetté váltak a japán kiskocsik. Egyes szakértôk szerint az USA nagyvállalatai az áremelés támogatásával is segítették csökkenteni a hatalmas államháztartási többletet. (Bennünket ez kevésbé érintett, hiszen akkor a Szovjetunióból kaptuk az olajat, KGST árakon. Persze idôvel a világpiaci olajárak - a gyakran használt akkori jelzôvel - begyûrûztek hozzánk is).

1979-ben a két nagy olajtermelô, Irak és Irán háborúja idején 40, majd 50 dollárra ugrott az olaj hordónkénti ára, ami mai értékre átszámítva legalább a kétszeresének felelne meg. A nyolcvanas években aztán ennél lényegesen alacsonyabb szinten rögzültek az olajárak, s csak tizenöt évvel ezelôtt emelkedtek ismét 35 dollárra, amikor Irak lerohanta Kuvaitot és fenyegette Szaúd-Arábiát. Az 1991-es öbölháború, majd a 2003-ban megkezdôdött iraki harcok idején még hullámzott, elôtte olykor 20 dollár alá is csökkent az üzemanyag ára, de átlagban ez év elejéig nem drágult lényegesen, bár az olaj iránti kereslet növekedésével mind nehezebben bírnak lépést tartani a finomítók. Hogy mit hoz a jövô az olajfronton? Valójában senki sem tudja, de érdemes meggondolni a világ egyik vezetô olajtársasága, a Shell egyik vezetôjének tréfába csomagolt jóslatát: az emberiség kôolajkorszaka nem az olajhiány miatt ér majd véget, ahogy a kôkorszak sem azért zárult le évezredekkel ezelôtt, mert elfogyott a kô.

Nyárádmagyarós község 2004. június 18-án vált szét Bere és Nyárádmagyarós községközpontokkal. Nyárádmagyarós községhez jelenleg Nyárádselye és Torboszló tartozik, összterülete 5.000 hektár (ebbôl 1.700 hektár erdô, 1.100 hektár legelô). A község rendelkezik a mûködéséhez szükséges hét alapintézménnyel - köztük a polgármesteri hivatal, rendôrség, iskola, kultúrotthon, gyógyszertár, egészségügyi központ - emelte ki Kacsó Antal polgármester. Az infrastruktúra kellô kiépítése is folyamatban van: az út, villany- , mobil- és telefonhálózat, internetvonal, a víz- és csatornarendszer, valamint a szemételhordás.

A telefonhálózat a községben csak részben van kiépítve. Nyárád-magyaróson teljes a lefedettség. Torboszlón 2004 ôszén vezették be, a mintegy 100 lakásból 35 telefonhasználó és van egy köztelefon is. Nyárádselyében a központ kiépítése folyamatban van.

Székelyhodos, Csíkfalva, Bere, Makfalva, Székelykál és Nyárádmagyarós összefogásában a Caro Comp a Bekecsen épít egy központot, mely révén bôvül a mobiltelefonhálózat és internetezésre is lehetôség nyílik. A remények szerint az idén már megvalósul ez a terv.

A régió víz- és csatornahálózatának kiépítésére a környezetvédelmi minisztériumnál pályáznak. A hálózat kiépítésének tervei most készülnek, nemzetközi audit csoport dönt arról, hogy a létezô három változat közül melyik a legelônyösebb és leghatékonyabb.

Kacsó Antal polgármester azt a tervet tartja a legkézenfekvôbbnek és leggazdaságosabbnak, mely révén a szovátai tisztítóállomásból a vizet kinyomatnák a Bekecsre és szabadeséssel el tudná látni a községeket. A terv csak vízvezetésre vonatkozik csatornahálózat nélkül.

Ez a beruházás mintegy 38 millió eurót igényel, és a polgármester szerint 2007-re megvalósítható.

A községben közel két hete 2,5 kilométernyi utat aszfaltoztak le a megyei tanács anyagi támogatásával. A Torboszló és Abod közötti hat kilométeres útnak felét a gázvállalat segítségével kövezték le. A községbôl a Sóvárad felé vezetô 11 km-es út 1975-ig volt járható, ekkor egy földcsuszamlás következtében tönkrement. A földcsuszamlás megakadályozására gátak, tavak létesítésére lenne szükség, ezek elkészítésére Hollandiában pályáznak, a munkálatok összértéke 34 milliárd lej.

Az árvizek mintegy 900 millió lej kárt okoztak az utakban, de beszakadt egy híd is, amit mára sikerült használhatóvá tenni. Nyárádselye felé nehéz a közlekedés, ugyanis a víz lemosta a kövezetet az útról. Az áradások során tíz házat öntött el a víz Nyárádmagyaróson, ötven hektár területet és hetven kutat árasztott el a községközpontban és Torboszlón. A kutak kitisztításában a nyárád-szeredai tûzoltóság, valamint a székelyhodosi községvezetôk, Orbán Sándor és Barabás Ottó nyújtottak hathatós segítséget.

A község fô jövedelemforrását az állattenyésztés jelenti, viszont a jobb megélhetés érdekében készül egy községfejlesztési terv több település összefogásában, melynek alapja a turizmusra való áttérés. Egy francia érdekeltségû cég 25-30 elhagyott és elhanyagolt ház felvásárlására és felújítására vállalkozik, melyeket panziókká alakítana. Ezáltal nem csak új munkahelyek teremtôdnének, hanem a községbeliek a termékeiket is könnyebben, jobban eladhatnák. A Bekecs- tetôn még az 1600-as években létezett egy kápolna, ezt szeretnék újjáépíteni. Lehetôség nyílna elsôsorban nyári nyelvi táborokra, ahol a helyiek idegen nyelvet, a külföldiek magyarul tanulhatnának. A pisztrángtenyészet mellett vadászati lehetôség is lenne, ugyanis a vidék gazdag vadállománnyal rendelkezik.

A nyárádselyeiek öt éve tartják a kapcsolatot Zalaandráshidával, Zalaegerszeg külvárosával. Elsôsorban a tánccsoportokat fûzik egymáshoz szoros szálak. Tavaly a Baranya megyei Selye várossal kötöttek testvérkapcsolatot.

Legutóbb idén májusban találkoztak. A kapcsolat fontosságát a polgármester elsôsorban az információcserében látja, a tervek közt szerepelnek a közös projektek megírása és pályázások is. Nyárádmagyarós július 28-án a Balaton melletti Mezôszilassal kötött kapcsolatot, gyerekek táboroztatásában, családok kölcsönös látogatásában gondolkodnak.

Torboszló a kilencvenes évek eleje óta a Reckomblier nevû svájci településsel tartja a kapcsolatot. A svájciak minden évben ellátogatnak Erdélybe, ruhával, élelmiszerekkel, pénzzel segítik az ittenieket, 50 különféle mezôgazdasági gépet is hoztak. Svájci támogatásból tudták megvenni tavaly a nyolcvanmillió lej értékû hídmérleget. Torboszló és az észak-magyarországi Bekecs lakói is évente találkoznak. Az anyaországi testvértelepülés anyagi segítséget nyújtott a kultúrotthon és a templom javításához.

A 13 községet magában foglaló nyárádmenti kisrégió közös pályázat révén egymillió eurót nyert a szemétgyûjtésre és szállításra. Szeptember 15-én kötik meg a szerzôdéseket a szolgáltatókkal.

A települések intézményeiben nagyobb kukákat helyeznek el, a fizikai személyek ökozsákokba gyûjthetik a fém-, mûanyag-, papírhulladékot, a háztartási szemetet.

A hulladékot Ákosfalván dolgozzák fel, míg a háztartási szemetet a nyárádtôi szeméttárolóba szállítanák.

Júliusban kezdôdtek és a tervek szerint november végére fejezôdnek be a nyárádmagyarósi egészségügyi központ körüli munkálatok. Az épületben eredetileg kórház mûködött, aztán orvosi rendelôvé alakították.

A helyi önkormányzat két éve Gyulafehérváron nyerte el a pályázatot a központ elkészítésének támogatására. A munkálatok hátterében hétmilliárd lej áll: ebbôl 2,8 milliárd kormányzati, 1,3 milliárd megyei tanácsi pénz, míg a többit önerôbôl teremtette elô a helyi tanács.

Az épületben egy tizenhat férôhelyes öregotthon - melynek mûködtetésérôl még folynak a tárgyalások, fogászati és háziorvosi rendelô, valamint gyógyszertár kapna helyet. Bevezetik a vizet és a központi fûtést, modern illemhelyeket építenek ki.

Jelenleg Bere és Nyárádmagyarós községekben két családorvos látja el a betegeket, míg a márkodi otthoni beteggondozó központ egy-egy asszisztense hetente ellátogat Nyárádselyébe, valamint Torboszlóra és Nyárádmagyarósra.

Szeptember 24-én avatják fel a nyárádmagyarósi kultúrotthont, melynek felújításába tavaly kezdtek. A mintegy másfél milliárd lejes, saját alapokból elôteremtett beruházással kicserélték az épület tetôzetét, külsô és belsô javításokat végeztek rajta.

A kultúrotthon földszintjén nyitja meg kapuit a diszkó, népitánc-mulatságokra is várja az érdeklôdôket, míg a klubteremben biliárdozásra, asztaliteniszre, sakkozásra nyílik lehetôség. Itt kapott helyet a községkönyvtár 7000 kötete is. A tervek közt szerepel egy falumúzeum és egy internetkávézó létesítése is.

A nagyterem mûvészcsoportok fogadására képes, nemrég pedig a község lakói szüreti bálra gyûltek össze.

A nyárádselyei kultúrotthont két éve építették újból, a tágas, modern épületben a nem megfelelôen kiépített csatornarendszer okozott gondot.

A torboszlói kultúrotthonban jövôre terveznek belsô javításokat.

Nyárádmagyarós a közeljövôben a turizmusra szeretne szakosodni. A vállalkozókedvûeknek felkészítôt tartottak, néhányan már a mûködéshez szükséges akkreditációt is elnyerték. A községbelieket arról kérdeztük, milyen jövôt látnak a turizmusban, hogyan képzelik el azt, milyen terveik vannak.

Gálfi Margit, Nyárádmagyarós: - Jelenleg mezôgazdasággal foglalkozunk, nehéz ebbôl megélni. Ezért szeretnénk ráállni a turizmusra, már megkaptuk az akkreditációt a mûködéshez. Három kiadó szobánk van fürdôszobával, igény szerint hat személyt tudunk elszállásolni. Ahhoz, hogy a vendég visszatérjen hozzánk, nem elégségesek csak a jó körülmények, hanem jó koszt - házikenyér, kalács - kedvesség és mosoly is szükségeltetik. Emellett gondoskodni szeretnénk a programjukról: rendezvények szervezése mellett a Bekecsre, a hegyekbe, Szovátára vinnénk ôket kirándulni.

Kacsó Ibolya, Nyárádmagyarós: - Elvégeztem a turisztikai tanfolyamot én is. Megtanultuk, hogyan kell berendezni a lakásunkat, hogyan kell a vendégeket fogadni, sok jó tanácsot kaptunk, például ételrecepteket is ajánlottak. A házunkba be van vezetve a víz, fával oldottuk meg a központi fûtést. Egyelôre csak egy szoba áll készen a vendégfogadásra, de amennyiben az anyagiak engedik, még kettôt fogunk erre a célra szánni.

Kása Levente, Nyárád-magyarós: - A feleségem jelentkezett a tanfolyamra. A házunkat ’89-ben újítottuk fel, meghagytuk a gerendás mennyezetét, - sok turistának ez tetszik. Még nem jött meg az akkreditációnk. A feleségem pedagógusként dolgozik, úgyhogy a nyári idôszakban lesz ideje a vendégekkel foglalkozni.

Kiss László, Nyárádmagyarós: - Szép a község fekvése, ide folyik a Bekecs vize, nincs ami szennyezze, a vendégek biotermékeket kaphatnak itt. Sok család kezdett komolyan foglalkozni a turizmus gondolatával: beépítik a házak tetôterét, központi fûtést, vizet szerelnek, vezetnek be, kellô feltételeket teremtenek. A Sóvárad felé vezetô út megjavítása óriási elônyt jelentene ezen a téren, ehhez viszont több milliárdos befektetésre van szükség.

Demeter Erzsébet, Torboszló: - A községbôl Torboszlónak van a legnagyobb esélye, hogy beinduljon az idegenforgalom. A település egyik látványossága a fatornyos templom. Én is gondolkodtam azon, hogy idegenforgalommal foglalkozzak, ehhez viszont idô és pénz egyaránt szükséges lenne.

Az utóbbi nyolc évben, mondhatom évente, akárcsak az egyházi "búcsúsok", meglátogattam a Kôhalomhoz tartozó Homoród falut. Kôhalom vasútállomásán leszállok, s onnan gyalog visszafelé jövet, a 246-os km-nél megállok, megpihenek, majd folytatom utam a homoródi volt ôrházig, ahol a 247-es kilométerkô van. Így tettem az elmúlt napokban is, talán utoljára, tekintettel hajlott koromra, hiszen a nyolcvanat meghaladtam. Nem néztem a fizikai fáradtságot, hogy korán kell felkelnem a vonathoz, s ott, a vasút mentén gyalogolok az "apostolok szekerével", oda és vissza, több idôt szentelve a 246-os kônek, ami másnak a fôvárostól mutatja a távolságot a vasúton. Mások észre sem veszik e követ, annál is inkább, mert a bozótban fekszik, de számomra hatvanegy éve nagyon sokat jelent.

Miért tekintem "búcsújáró helynek" ezt a követ, ezt a falut? Miért több nekem, mint a többi. Engedtessék meg, hogy térjek vissza ezért 1944-re, a dúló második világháborúra, amikor mint alig kiképzett újoncot Galíciába vittek, az orosz csapatok beözönlését ezen a részen késleltetni, illetve ahhoz hozzájárulni. Szerény felszerelésünk és erônk volt. Kint többször hol erre, hol arra vittek, amíg végül kilenc hónap után visszavonulásra kényszerültünk és fogságba estünk. Mindez nem történt oly simán, annál is inkább, mert több száz kilométer után végül a gyulafehérvári vasútállomáson, egy hosszú fogolyvonatban kötöttünk ki 1944. december 5-én. Hosszú vonatunk este elindult Földvár, Focsani, Konstanca vagy ki tudta volna melyik fogolytábor felé. Fáradtan, éhesen, piszkosan voltunk berakva ötvenenként egy-egy vagonba, többnemzetiségû emberek. Aki ebben az idôben volt katona a fronton, tudja, mivel járhatott akkor.

Lassan beesteledett. Mindenki valamit tervezett, valamiben mindenki reménykedett, a susogás mind hangosabb lett, annak dacára, hogy a vagonban egy fegyveres orosz vigyázott ránk. A vonat gyorsan haladt át az állomásokon, Segesvárt elhagytuk, s én már borzadtam a tudattól, hogy alig másfél óra múlva elérjük az elsô állomást, Földvárt, ahol a hírhedt fogolytábor van. Mi is terveztünk tartalékos társammal, csak a kivitelezése volt igen nehéz. Tél volt, talán éjfél után lehetett, tehát sürgôsen kellett nekünk is cselekedni. A robogó vonat áthaladt két hosszabb vashídon, ekkor engem elfogott a borzalom. Az ôr elszundított. A társam segítségével megpróbáltam az ablak vasredônyét lassan lehúzni, kibújtam, majd ugrottunk, egymás után a vaksötét bizonytalanba, a vasúti töltésre, ahonnan aztán továbbgurultunk. A vonat továbbment. Mi, bárhogy megütöttük magunk, boldogok voltunk, hogy szabadok vagyunk. Így feküdtünk a sötétben, távol egymástól. Kiáltottuk egymást, majd közeledtünk a vaksötétben. Nem tudtuk, merre vegyük utunk, mert két település volt jobbról és balról is valahol, de nem tudtuk, mennyire és hol vannak. Éjjel, megfázva, éhesen, de szabadon elindultunk Segesvár felé. Nem oly nagy távolságra találtunk egy ôrházat, egy sorompót, egy névtáblát, amit nem tudtunk kiolvasni, sötét lévén.

Itt nem volt más kiút, a vasutas szénakazlában találtunk reggelig menedéket, amikor aztán ki tudtuk olvasni, hogy Homoród megállóhely, 247-es km. Lassan kigyúltak a lámpák a közeli házakban. Itt érdeklôdtünk, hogy merre kellene mennünk, de bár ne mentünk volna be, mert nemsokára Kôhalomba kísértek, onnan Segesvárra, végül a szebeni fogolygyûjtô táborba. Megnyugodtunk, mert elsô dolguk az volt, hogy fertôtlenítsenek, szerény, de tiszta ruházatot adjanak, s bekísérjenek egy iskolába, ahol a többi magunkfajta fogoly volt, várva további sorsuk alakulását. Éjszakánként odajött egy-egy orosz kocsi, amely névsor után kiválogatta azokat, akiket többé nem láttunk. Ott töltöttük, a meg- maradottak, a 44/45-ös karácsonyt, újévet.

Sok év után, talán 53 év után lett számomra "búcsújáró" hely, amikor már idôsen, szabadon jártam Kôhalom állomástól Homoród felé. Ekkor mértem be, hogy a 246-os km-nél ugrottunk ki. Ez lett számomra felejthetetlen hely. Itt megpihentem, ettem, felidéztem azt az éjszakát és napot, a jó és rossz embereket. Ezen a helyen visszagondoltam az éjszakára, amikor elhatároztam, hogy megkockáztatom és kiugrom.

Társammal, akivel kiugrottunk, késôbb úgy terveztük, hogy ketten elutazunk Homoródra, a 246-os kilométerkövet újból felkeresni. Sajnos, ez a terv nem sikerült, mert tartalékos társam idôközben elhunyt. Így ez az emlék már csupán az enyém és családomé, akiknek néha egy-egy foszlányt elmesélek frontéletembôl.

Tekeres József,

Marosvásárhely

Szorongó szívvel, jó szándékkal indultunk szeptember 5-én délelôtt a segélyszállítmányunkkal úticélunk, Siménfalva felé. Szorongva azért, hogy a médiákban látottak és hallottak után még milyen meglepetésben lehet részünk, amíg megérkezünk.

Alig billentünk át a Kalondán, már az erdô között mély vízmosások árulkodtak arról, amit eddig csak sejtettünk. A Nyikó völgyéhez közeledve, azon végigdöcögve láttuk meg a természet vad erejét, hogy ez a szelíd, szôke Nyikó hogy tudott ilyen vad erôvé vadulni, nézve azt a rombolást, amit falvakon, völgyekben végzett megfékezhetetlenül. Láttuk az emberi arcokat, amelyekrôl a rémület, kétségbeesés, a félelem rítt le. Akkor éreztem, hogy jó volt eljönni ide, hogy szembenézzünk a valósággal, hogy szorongó szívünk jó cselekedetben feloldódjon. Augusztus 29-én a nyárádgálfalvi unitárius egyházközség kezdeményezésére a polgármesteri hivatal, a testvérfelekezetek (református, római katolikus) az ügy mellé álltak, megszületett a döntés a segélynyújtásról. Anyagi lehetôségeinket számbavéve - mivel az aratás utáni, az ôszi munkálatok elôtti idôszakban voltunk -, a pénzforrások megcsappantak, úgy döntöttünk, hogy természetbeni adományokkal próbálunk segítséget nyújtani hit- és nemzetbeli testvéreinknek.

A testvérfelekezetek gondnokai, jó szándékú emberek álltak az ügy élére, gyûjtöttek, szólítottak fel mindenkit az adakozásra azok részére, akiknek anyagi és erkölcsi veszteségük felmérhetetlen volt. Az eredmény után az ôsi rendtartó székely faluközösség erejét éreztem, amelyet az elmúlt idôk sem tudtak megsemmisíteni, kiirtani, amely egy olyan erô, amely holnapot, jövendôt ígér.

Még ott érzem a búcsúzáskor Szén Sándor lelkész, ifj. Sándor János, Joó László, Sándor Balázs meleg, köszönô kézszorítását a lelkészi lakás udvarán, amikor kinyilvánították a jövendô találkozások lehetôségét, reményét és igényét olyan körülmények között, amely alkalom mindannyiunk számára ünnep lehet.

A fenti tapasztalatokkal gazdagodva köszönöm meg a polgármesteri hivatalnak, a felekezetek vezetôinek és híveinek, a felekezeteken kívülieknek azt a 14.500.000 lejes természetbeni adományt - amely csepp a tengerben -, de jelent valamit: élünk, összefogunk, élni akarunk.

Török Elek

unitárius lelkész.

A "Régi lej-új lej - a Nagy Átverés" címû olvasói levélben a cikkíró azt írja, hogy: "Arra persze nem volt magyarázat, hogy a sok zéró hogyan is került a lejek után, hiszen a bevallott infláció mértéke éves szinten - emlékezetem szerint - soha nem haladta meg a 10%-ot, tehát ez a 15 évre a 150%-os inflációs rátát semmiképp sem haladhatta volna túl és akkor nem kellett volna négy zérót levágni a nemzeti valutánkból."

Egyik országos napilap 2001. január 11-i számában közölt statisztikai adatokból kiderül, hogy az infláció 1990-ben 5,1% volt, 1991-ben 170,2% (ekkor szabadította fel az árakat Petre Roman kormánya), 1992-ben 210,4%, 1993-ban 256,1% (ekkor mûködött a Caritas nevû szélhámosság), 1994-ben 136,8% 1995-ben 32,3%, 1996-ban 38,8%, 1997-ben 154,8% (a Demokratikus Konvenció hatalomra kerülése után hirtelen megugrott az infláció), 1998-ban 59,1%, 1999-ben 45,8%, 2000-ben 40,7%. 10% alá csak a kétezres években csökkent az infláció. Ez tehát a sok zéró magyarázata.

Zilahi J. Gergely,

Marosvásárhely

A sajtó jóvoltából tudomást szerezhettünk arról, hogy a nyár folyamán - naponta akár több helységben is - névadó ünnepségekre, mûvészeti, kulturális összejövetelekre, falutalálkozókra került sor.

Számunkra különös jelentôséggel a július másodikára szervezett székelykáli falunap bírt, ahova 38 év után feleségestôl meghívtak. Nagyon jó érzés volt találkozni régi munkatársakkal, barátokkal, ismerôsökkel, a múltunkkal.

Gálfalván szerényebb körülmények között július 17-én és 31-én Török Elek unitárius lelkész szervezett ünnepi istentiszteletet, ahová meghívásos alapon - felekezeti különbség nélkül - mentünk el.

Elôbbin a templomépítô elôdök emlékezete, utóbbin a szabadságharc elbukása képezte a központi gondolatot. Az unitárius templomban régebb is volt tartottak megemlékezô ünnepi mûsorokat, többnyire az óvodások közremûködésével. Meglepôdtünk az unitárius egyházközség ifjúsági csoportja által - mindkét alkalommal - bemutatott színvonalas zenés-irodalmi mûsor láttán, de a kettôs folytonosságon is. Az iskolapadokból kinôtt fiatalok folytatni fogják a kulturális-mûvészi tevékenységet a lelkész házaspár irányításával és a Török család több mint 100 éves népnevelôi munkáját viszi tovább a méltó utód.

Sebe Ákos

Újra a szászrégeni motokrosszpályáról

A Népújság augusztus 30-i számában megjelent Pálya(tor)túra Szászrégenben címû cikkével kapcsolatos véleményemet szeretném kifejteni azon gondolat jegyében, hogy hallgattassék meg a másik fél véleménye is.

Teszem ezt elsôsorban a város szülötte és idôsebb tagjaként, valamint több ezer szászrégeni lakos nevében (függetlenül az aláírások számától), akik aggódnak a helység tiszta levegôjéért, csendes, nyugalmas napjaikért, gyermekeik, unokáik egészséges életfeltételeiért, s nem hajlandók a pénz érdekében mindenrôl lemondani.

Magyar Klára, az újságcikkben említett aláírásgyûjtô, a közvélemény támogatásával vállalta fel és tette tiszteletreméltó hozzáállással az aláírásgyûjtést, amely nem a motokrossz és nem személyek ellen irányult. A pálya helyének megválasztása váltotta ki az ellentmondást.

Sajnálatos, hogy a Népújság cikkírója ellenségképet sugall Magyar Klára ellenében, de az ellen is tiltakoznék, ha e cikk olvasói modernizálást, fejlôdést ellenzô, begyepesedett agyú társaságnak vélnék az aláírókat.

Nagy András jelenlegi polgármester, valamint a városi tanácsosok munkája nyomán napról napra érzékelhetô a változás eredménye. Büszkén, örömmel nyugtáztam külföldi ismerôseim pozitív véleményét is. Valóban épül, szépül, egyre vonzóbbá válik városunk arculata. Rendezvények sorozata teszi színessé életünket.

A motokrosszpálya megépítésének gondolata azonban nem mondhatni, hogy a lakosság széles körû egyetértésével született. Városunk lakóinak nagy része csak utólag értesült errôl. Nyilván, szûkebb körû döntés eredményeként jött létre, s ha már szerintük oly sok pénzt fektettek be, nyilván "tûzön-vízen" keresztül mûködtetni szeretnék, s próbálják elhitetni velünk a pénz szentsége érdekében, hogy csak annyi zaj és kipufogógáz ér majd bennünket, amennyi a "megengedett határán belül van", mivel "szakértôk" nevével fémjelzett személyek "kiszámították" a várható pozitív eredményeket.

Szeretném megjegyezni, egy esetleges országos rendezvényen (kivéve a versenyzôk számát, de talán azt sem), ki tudná felmérni, hány száz jármû, kiszolgálóegység lepi majd el a várost, óriási zajt, kipufogógázt okozva és sok-sok tonnányi szemetet hagyva maga után.

A szépséges Kerekerdô, a hozzá tartozó domboldal, s az oda vezetô utak, utcák sorsa érthetô aggodalommal tölti el a lakosság nagy részét.

Remélem, e cikk nem fog újabb feketebárányt szülni városunkban, mivel hiszem, hogy több ezer hasonló gondolkodású társunk akad, akik nem városunk ellenében, hanem környezetünk, tiszta levegônk érdekében érez együtt velünk. Hiszem azt is, hogy aláírással és anélkül sokan osztják majd véleményünket Szászrégenben.

Bartha Gizella
nyugdíjas tanárnô

Hatvanezren vették igénybe a RomTelecom magyar nyelvû tudakozóját

Mintegy hatvanezer erdélyi vette igénybe eddig a RomTelecom augusztustól mûködô magyar nyelvû tudakozóját a 932-es telefonszámon - közölte szombaton Marosvásárhelyen Nagy Zsolt távközlési miniszter. Nagy Zsolt az SZKT és a Szövetségi Egyeztetô Tanács összevont ülésén elmondta, a szolgáltatás sikere nyomán a szaktárca elemzi a Brassóban mûködô központban dolgozó diszpécserek számának növelését. A 932-es szolgálat sikere kapcsán a miniszter ajándékot kapott Tamás Sándor Kovászna megyei RMDSZ-képviselôtôl: a Névtelen Telefontársaság egyik 1930-as részvényét. A RomTelecom magyar nyelvû tudakozója augusztus elejétôl mûködik, naponta 07.00 és 22.00 óra között.

Románia - 8,9 százalékra esett az infláció augusztusban

Augusztusban 8,9 százalékra csökkent a tizenkét havi infláció Romániában, a júliusi 9,3 százalékot követôen. A statisztikai hivatal hétfôn közzétett adatai szerint a havi fogyasztói áremelkedési ütem 0,1 százalék volt augusztusban, a júliusi 1,0 százalék után. Az augusztusi havi infláció a legalacsonyabb Románia piacgazdasági fejlôdésének 15 éve alatt. Júniusban 9,7 százalékos, májusban és áprilisban 10-10 százalékos, márciusban 8,7 százalékos, februárban és elôtte januárban egyformán 8,9- 8,9 százalékos, tavaly decemberben 9,3 százalékos volt a tizenkét havi infláció Romániában. A nemzeti bank a kormánnyal egyeztetve idén 7 százalékos, jövôre 5 százalékos tizenkét havi fogyasztóiár-emelkedést c&