Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Tegnap délután Ciprian Dobre prefektus, Silviu Morariu, a Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetôjének és a sajtó képviselôinek kíséretében három iskolát látogatott meg, köztük a Nyárádtôhöz tartozó Malomfalvát, valamint Lackódot és Gyulást Marosugra községben. Az említett tanintézményekben nincs vezetékes víz, benti illemhely, tetôszerkezetük és padlózatuk megrongálódott. (Az ellenôrzésrôl bôvebben holnapi lapszámunkban olvashatnak.)

Immár "hivatalosan" is megérkezett az ôsz, a városi-polgári élet nyári hibernálás utáni elsô megmozdítója, benépesültek a különbözô intézmények, kifüggesztették a hirdetôpannókra a téli kulturális tobzódás elsô jeleit, a plakátokat, évadterveket is. Mert mindig nyáron, és általában más helységekbôl érkezett emberekkel beszélgetve döbbenünk rá arra, hogy hiába állítjuk azt, miszerint "Vásárhelyen nem történik semmi", ez nem, vagy csupán részben igaz. Amint pedig elkezdjük a más városokkal történô összehasonlítgatást, ezen cáfolat jóval hangsúlyosabbá válik. Hiszen az Állami Filharmónia mellett, immáron öt (!) színház, illetve profi színjátszó társulat mûködik a városban, a klasszikus Nemzeti mellett ott a kísérletezô és sokszínû Ariel, a kortárs román- és világirodalmat feldolgozó 74 Színház, az összmûvészeti törekvéseirôl híresedô, magyar Yorick Stúdió, valamint a színmûvészeti egyetem Stúdió terme. Hamarosan pedig megkezdôdik az évad, hiszen elsôként e hét péntekén épp a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem alkotócsoportja, az Akadémiai Mûhely mutatja be legújabb produkcióját, Bertolt Brecht A szecsuáni jólélek címû színmûve alapján írt Valahol Szecsuánbant, Barabás Olga rendezésében. Mindezt megelôzi a Nemzetiben az Erdôs Irma-díjak kiosztása csütörtökön, amelyet szintén elôadás, az évek óta nagy sikerrel játszott, felfrissített Komámasszony, hol a stukker? követ. Szeptember 18-án pedig a gyerekbérlettel rendelkezôket várják a Nemzetibe, ahol a Csíki Játékszín társulata szerepel vendégjátékával. Az elsô új bemutatóra, Szigligeti Lilomfiára elôreláthatólag október 14-én kerül sor a színházi deszkákon. Mindemellett pedig a tárlatnyitók, könyvbemutatók sorozata is megkezdôdni látszik, a megszokott helyszínek (például a Bernády Ház, a Várgaléria, vagy a Bocskai Terem) immár kiállításokkal várják a látogatókat. Mindez "natyon szép, minden natyon jó", ahogy mondotta vala néhai császárunk és királyunk, a kérdés csupán az: vajon megtelnek-e ez évben (is?) a nézôterek, elfoglalja-e a publikum a tárlatnyitók és irodalmi estek székeit? Hiszen, mint arról megannyiszor meggyôzôdhettünk (leginkább különbözô estek esetében), a fiatal, húszas éveit taposó generáció szinte teljesen hiányzik, a megszokott törzsközönség fehér zorrói ritkasággal gyarapodik. A színházak esetében (fôleg a két új társulat megjelenésével) ezen tendencia megfordulni látszik, az azonban nyilvánvaló, hogy a bemutatókra szakosodott lúzersznoboktól eltekintve nincs szó szerint vehetô törzsközönség. Reméljük, hogy az idei, gazdagnak tûnô programkínálat egy lépéssel tovább vezet a célhoz, az értô érzô és újra vágyó törzsközönség, az igazi, önmagát folyamatosan mûvelô fiatal (és idôsebb) értelmiség kineveléséhez.

A megyei tanács szakemberei mintegy 160 milliárd lejre becsülik a július-augusztusi árvízkárokat. A javításokat végzô tervezô és kivitelezô cégek kiválogatása folyamatban van. A nyárádtôi regionális környezetkímélô hulladéktelep építését még egynegyedéig sem végezték el, a határidô pedig novemberben lejár.

Az év eleji árvízkárokat 264 milliárd lejre becsülték a szakemberek, ehelyett Maros megye 63 milliárdot kapott – hangzott el a megyei tanács tegnapi sajtótájékoztatóján. Lokodi Edit tanácselnök szerint ebbôl a legsürgôsebb munkálatokat, azaz a hidak javítását végzik el, a határidô november végén jár le. Eddig 8 tervezési céget választottak ki, amelyek elkészítik a mûszaki dokumentációt, a kivitelezô cégek száma 12 lesz megyeszinten. Maros megyében 32 hidat, 48 átkelôt, 16 megyei útszakaszt, 4 támfalat kell többek közt megjavítani. A július-augusztusi újabb árvizek okozta károkat is nagyrészt sikerült felmérni, az elôzetes adatok szerint a települések által beküldött jelentések 71 milliárd lejrôl szólnak, a megrongálódott utak kijavítására 92 milliárd lejre lenne szükség.

A nyárádtôi regionális környezetkímélô hulladéktelep építése, amelynek határideje november, nagyon lassan halad. Lokodi Edit szerint egy buldózer, egy földkotrógép, egy teherautó és 3-4 személy dolgozik csupán a telepen, így nem csoda, ha nem sikerül betartani az ütemtervet. Az elnök szerint az Agenda 21 – a megyei tanáccsal társult olasz cég, amely saját költségén építi a telepet – igazgatótanácsa kérte, hogy újabb ütemtervben állapodjanak meg, ám ezzel Lokodi Edit nem ért egyet. "Az olasz cég azt hozta fel indokul a munkálatok késése miatt, hogy tavaly nem rendezték a terület tulajdonjogát, majd az euró-lej árfolyamára hivatkozott, mondván, hogy jelentôs veszteséget könyvel el az árfolyamingadozás miatt" – mondta lapunk kérdésére Lokodi Edit. A 11.322.935 új lej értékû munkálatból eddig 2.280.247 lejt fizettek ki csupán. A gondot az jelenti, hogy Szászrégen, Marosludas és Dicsôszentmárton esetében a szeméttelepek az év végre olyannyira feltelnek, hogy fel kell azokat számolni. Akkor pedig probléma lesz a hulladék tárolása. A szerzôdés külön "ér-dekessége", hogy a munkálatok megkésésének esetére nem ír elô késedelmi kamatokat. Marosvásárhely még mindig nem társult azokkal a városokkal, amelyek igénybe vennék a nyárádtôi, a környezetvédelmi hatóság valamint az EU által jóváhagyott hulladéktelepet, bár ez a majdani költségek csökkenését eredményezné.

Csütörtökön újabb igazgatótanácsi ülés várható, ezt követôen dôl el, mit tesz a megyei önkormányzat. Lokodi Edit szerint a szerzôdés felbontása sem kizárt, csak meg kell találni a jogi utat.

A Látó folyóiraton kívül a megyei tanácshoz tartozó egyetlen kulturális intézmény sem remekel a saját bevételek szempontjából. Lokodi Edit külön kiemelte a Maros Mûvészegyüttes helyzetét, amely 1,1 milliárd lej betervezett bevétel helyett mindössze 287 millió lejt gyûjtött össze. "Ez nem tolerálható tovább. Az EU-országokban 20-30 százalékos a kulturális intézmények saját bevétele, ezt a szintet kell elérniük a mi menedzsereinknek is. Vagy az együttes vezetôjét kell kicserélnünk, vagy pedig akár az is felvetôdik, hogy megválunk a Maros Mûvészegyüttestôl. Gyôr–Moson–Sopron megye önkormányzata hasonló helyzetben volt, ott a mûvészegyüttes gondjait úgy oldották meg, hogy privatizálták. És kiderült, hogy igenis, lehet bevételekhez jutni" – mondta az elnök.

Lokodi Edit szerint a pályázatok készítésével is tudnának szerezni pénzt a kulturális intézmények, de idén még egyetlen ilyen pályázatot sem nyújtottak be a Mûvelôdésügyi Minisztériumhoz. Ami önmagáért beszél.

Négy nagy-romániás (NRP) szenátor négy törvényhozási kezdeményezést nyújtott be kedden a felsôház Állandó Bizottságához, és többek között kérik a magyarigazolvánnyal rendelkezô miniszterek menesztését, valamint azt, hogy a kormányüléseket pénteken, szombaton és vasárnap tartsák.Gheorghe Funar és Liviu Bindea szenátorok elmondták, az NRP négy törvénytervezetet nyújtott be a házbizottsághoz. Az elsô tervezet elôírja a magyarigazolvánnyal rendelkezô miniszterek, vagyis az RMDSZ képviselôinek menesztését a kormányból.

Az indoklásban a kezdeményezôk azt állítják, hogy a magyarigazolvány "ugyanolyan személyazonossági dokumentum, amilyen a magyar állampolgároknak van". "Tekintettel erre, a kezdeményezôk javasolják, hogy a mindenkori román kormánynak ne lehessen tagja olyan román állampolgár, aki magyarigazolványt kért és kapott" – mondta Gheorghe Funar.

Egy másik javaslat "kompromisszumos megoldást" ír elô a kormányban is tisztséghez jutó honatyák számára. Az NRP-szenátorok javasolják, hogy a kormányüléseket pénteken, szombaton és vasárnap tartsák, hogy a parlamenti mandátummal rendelkezô miniszterek is részt vehessenek a plenáris üléseken.

Romániának nincs alternatívája arra az esetre, ha 2007-ben nem csatlakozik az EU-hoz, és nem is áll szándékában ilyen alternatívát kidolgozni, jelentette ki Traian Basescu államfô egy rendezvényen, amelyet a Román Kereskedelmi és Iparkamarában tartottak."Románia naprakészen teljesítette vállalt kötelezettségeit. Meggyôzôdésem, hogy az országjelentés nyugtázza majd, hogy a kormány képes felkészíteni Romániát az uniós csatlakozásra, és nyugtázza Románia 2005-ös elôrelépését is" – szögezte le Basescu.

Az államfô elmondta, "rossz híre" van azok számára, akik a csatlakozás elhalasztását jósolják. "Az integrációért harcolók számára ez jó hír. Minden stratégia a 2007-es csatlakozással számol, és így is fog történni" – mondta az államelnök.

Több kedvezményre lenne szükség, de jelen pillanatban ennyit sikerült kialkudnunk – jelentette ki a Népújságnak tegnap Dandarau Maria, az Azomures vegyikombinát Alternativa 2002 szakszervezetének elnöke. Hétfôig a patronátus legutolsó ajánlatát tanulmányozzák a szakszervezeti tagok és ha egyetértenek a tulajdonosok javaslataival, jövô héten sor kerülhet a kollektív munkaszerzôdés aláírására.

Dandarau Maria a Népújságnak elmondta, hogy a kombinát tulajdonosa több ajánlatot is tett a szakszervezetnek múlt hét végén, ezek közül a legutolsóban a patronátus vállalja, hogy az alkalmazottaknak ismét kifizeti az évi prémiumokat (a pihenôszabadság, karácsony, húsvét, a vegyész napja alkalmából nyújtott, egyenként a minimálbérrel egyenlô pénzbeli juttatásokat), valamint az ebédjegyeket. A 9,5 százalékos béremelés helyett új megoldásként a profit szerinti juttatásokat adnának az alkalmazottaknak. Eszerint ha az évi profit 0-500.000 dollár közötti, ezzel egyenlô összeget oszt el az alkalmazottak között, ha a nyereség viszont 500.000 – 1,5 millió dollár közötti, 500.000 dollárt oszt el, és végül ha a profit meghaladja az 1,5 millió dollárt, ennek egyharmadát osztják el. A szakszervezet elnöke szerint ez utóbbi ajánlat meglepô volt, de mielôtt megkötik a kollektív munkaszerzôdést, a szakszervezeti tagok mindenikének alá kell írnia, hogy beleegyezik. Ez hétfôre várható. Addig is, míg a konfliktusban álló felek dûlôre jutnak, a tulajdonos vállalta, hogy kifizeti az elmaradt prémiumokat.

A múlt héten tartott versenytárgyaláson választotta ki a Mikefalvi Polgármesteri Hivatal azt a kivitelezô céget, amely elôreláthatólag a téli vakációban hôközpontot szerel fel a Belle József nevét viselô szászcsávási általános iskolába. Mint Réti György alpolgármester beszámolójából kiderült, az I-VIII. osztályos tanintézményben, ahol 160 diák tanul, hûvös idôben egyelôre csempekálykákkal fûtenek. Tervek szerint a tanintézmény melegítésére két hôközpontot szerelnek fel, s korszerû fûtôtestekkel látják el az osztálytermeket. Természetesen a csempekályhákat csak azután szerelik le, miután a két központot mûködésbe helyezik. Azért szükséges két hôközpont felszerelése, hogy a mellékhelyiségekben kézmosásra alkalmas meleg vizet is tudjanak biztosítani. Hosszú távon a mellékhelyiségek korszerûsítése is tervben van. Az ivóvíz az iskola közelében levô kútból származik, minôségét minden évben ellenôriztetik a közegészségügyi igazgatóság szaklaboratóriumában. A múlt héten odaítélt munkálat összértéke 420 millió lej, ezt a befektetést helyi költségvetésbôl törlesztik.

Az alpolgármestertôl azt is megtudtuk, hogy a községhez tartozó iskolákban és óvodákban már befejezték a fertôtlenítô, tisztasági festést, s a kisebb javítási munkálatokat. A község minden tanintézménye megkapta a mûködési engedélyt.

Jegyzet

Sok gyerek, fiatal a nyár folyamán alig szusszant fel az egyik tábor, fesztivál fáradalmaiból, máris pakolhatott, készülhetett a következô kellemes kikapcsolódásokat ígérô rendezvényre.

Az idei nagyvakáció idejére is különféle szervezetek gondoskodtak a szünidejüket hasznosan kitölteni kívánó iskolások, egyetemisták programjáról. Korántsem meglepô módon megnôtt a hon- és magyarságismereti táborok száma, ahol ôseink kultúrájával, a népmûvészettel ismerkedhetnek a résztvevôk. A kézmûves foglalkozások közül aligha hiányozhat a nemezelés technikájának elsajátítása, szorgos kezek alatt alakulnak a népi motívumakkal díszített táskák, szatyrok, toll- avagy mobiltelefontartók, gyapjúból labdát vagy színes karkötôt göngyölgetnek. Az oktatók gyakran magyarázatokat is fûznek a tevékenységekhez: így a nemezelôk nemcsak azt tudhatják meg, milyen módszerekkel készülnek a különféle tárgyak, hanem azt is, hogy a honfoglaló magyarok hogyan "építkeztek" nemezbôl, még mire használták azt. Az íjazás "mesterségének" elsajátítása is egyre több fiatalt vonz. Bár szemerkélt az esô, és koromsötét volt, a gyerekeket nem lehetett elcsalni az íj mellôl – árulja el egy táborvezetô tanárnô, s a nyár egyik fôeseményének számító Félszigeten is sorban álltak azok, akik az ôsi fegyverrel kívántak célozni. Akik az íjazás technikáiban még inkább el akartak mélyedni, azoknak külön tábor állt e célra rendelkezésükre, ahol még a lovaglást is kipróbálhatták.

A táborszervezôk közül sokan tartalmas és mégis játékos szórakozási lehetôségét kívánnak nyújtani a sokszor igen különbözô korosztályú gyerekeknek, fiataloknak. Hogy tanulni, fejlôdni, alakulni is legyen idejük a rövid néhány nap alatt, de azért idejük maradjon összerázódni a közös csínytevések, agy- vagy testmozgató vetélkedôk során. És nem utolsósorban, hogy jövôre újból visszavágyjanak, régi barátként köszöntsék egymást.

Magyarországon 1,8 millió háztartás, mintegy 4 millió ember, a lakosság 39,4 százaléka tekinthetô jövedelmi szegénynek – áll abban a tanulmányban, amely az Esély címû társadalom- és szociálpolitikai folyóirat 2005/4. számában jelent meg Havasi Éva tollából.

A tanulmány szerint egy háztartás akkor számít szegénynek, ha tagjainak éves nettó jövedelme az országos átlagjövedelem 60 százaléka alatt marad.

A szerzô szerint a szegénységen enyhít ugyan a társadalombiztosításból, a szociális jövedelmekbôl származó bevétel, de nem szünteti meg.

"Koherens és stabil társadalompolitikai gondolkodás, nagyobb és koncentráltabb anyagi erôforrásokat mozgósító szociálpolitikai rendszer nélkül nem várható a szegénység enyhítése" – vonja le a következtetést.

A folyóiratban Ferge Zsuzsa szociológus a magyar társadalom egyenlôtlenségeirôl publikált tanulmányt, amelyben két nagy szakadékról is ír: a felsô néhány százezer és a többiek között, és a lent lévô 2,5-3 millió ember és a többiek között.

A szakadék növekedését "társadalomromboló" tényezônek nevezi, amely még a fizikai életesélyeket is rontja amellett, hogy bomlasztja a társadalmi kapcsolatokat, elôsegíti a területi és intézményi szegregációt és gyengíti a politikai demokrácia alapjait.

Az akadémikus tanulmányában kifogásolja, hogy számos politikai erô az állami újraelosztás csökkentését szorgalmazza, pedig – mint írja – ennek éppen az ellenkezôjére, az elosztási viszonyok szociális értelmû módosítására volna szükség az egyenlôtlenség mérséklése és a szegénység visszaszorítása érdekében: munkához és megélhetéshez kellene juttatni a rászorulókat.

A piac jótékony hatására vonatkozó várakozás téves, mert a gazdasági növekedés hozadéka nem csurog le a társadalom aljáig, nem áramlik szét a társadalom egészében" – állítja a szociológus.

Az akadémikus jóslata szerint Magyarországon növekvô egyenlôtlenséggel, a társadalmi szakadék elmélyülésével kell számolni a közös valutához való csatlakozást elôkészítô konvergencia-program, és a versenyt mindenek elé helyezô fejlesztési programok miatt.

Ferge Zsuzsa végkövetkeztetése az, hogy ha továbbra sem veszik komolyan az egyenlôtlenségek tarthatatlanságát, akkor a társadalom többségének rossz lesz ebbe a társadalomba beleszületni, élni és megöregedni.

New Orleans polgármestere nem tartja kizártnak, hogy a tízezret is elérheti a Katrina hurrikán és az általa kiváltott áradás halálos áldozatainak száma – számolt be róla kedden az amerikai sajtó.

Több mint egy héttel azután, hogy a hurrikán hatalmas pusztítást vitt végbe a Mexikói- öböl északi részén, továbbra is csak találgatások vannak az áldozatok számát illetôen. Amennyiben igaznak bizonyul, amit Ray Nagin mondott, úgy a múlt heti volt az Egyesült Államok történetének legtöbb halottal járó természeti csapása. 1900-ban a texasi Galvestont elpusztító hurrikán nyolcezer ember életét követelte.

Kathleen Blanco, Louisiana állam kormányzója szerint az államban több ezerre tehetô a halottak száma. Mitch Landrieu louisianai kormányzó-helyettes a The Times Picayune-nak így nyilatkozott: a maga részérôl abból indul ki, hogy egyedül a várostól 25 kilométerre fekvô St. Bernard körzetben elérheti az ezret a halálos áldozatok száma.

Amikor leszáll az este, Charlie Hackett fogja fegyverét, leül a hurrikán szaggatta New Orleans egykor jómódú lakónegyedében lévô házának lépcsôjére, és vár.

Várja a zavarosban halászókat és a fosztogatókat, bárkit, aki azt hiszi, hogy a város oly sok más épületéhez hasonlóan az ô otthona is üresen és elhagyatottan áll. Két háznyira tôle ugyanezt teszi szomszédja, John Carolan is, aki egész éjszaka pisztollyal a kezében, fedett verandáján ülve vigyázza egyetlen megmaradt tulajdonát.

Mindketten úgy döntöttek, hogy nem hajlandóak otthonukat magára hagyni a rablóbandák kénye kedvére, amikor New Orleansban a jog és a törvény helyett az erôszak és a káosz uralkodik. "Elhatároztuk, hogy megóvjuk, amink megmaradt, és lehetôség szerint megvédjük a környéket. Persze nem akarok megölni senki, csak jól megijesztem ôket " – mondta az ötvenes éveit taposó Charlie Hackett, a fehér szakállú háborús veterán, foglalkozására nézve asztalos, aki jobb idôkben konyhabútorokat készít a környékben lakók számára.

"A hurrikán utáni napok voltak a legszörnyûbbek. Úgy tûnt, hogy miután a rablóbandák sorra kifosztották az áruházakat, nem lévén több könnyû zsákmány a számukra, a lakóházak felé fordították figyelmüket. A múltkor hárman jöttek és késsel fenyegetôzve követelték a generátoromat. Szerencsére eltûntek, amikor megmutattam nekik a pisztolyomat – mondta John Carolan.

A két férfi nincs teljesen egyedül a katasztrófa sújtotta város Garden District nevû, valaha kellemes, zöldövezeti elôvárosában. A lakóközösség zöme kétségtelenül messze jár, többségük már a hurrikán megérkezte elôtt elmenekült, a többiek azonban elszánták magukat, hogy megôrzik, amijük maradt. Pedig a környéket még valamelyest megkímélte a forgószél, sok ház – némelyik múlt századi, vagy még annál is régebbi, a 19. századi amerikai Dél sajátos építészeti formáit idézô családi otthon – alig sérült meg, de van olyan is, amely teljesen érintetlennek tûnik.

A katasztrófára leginkább az egykor árnyas utcákon heverô kidôlt fák, hatalmas fatörzsek, és villanyoszlopok emlékeztetnek, és a nagy csend, az ember úgy érzi, mintha erdôben járna. És persze villany nincs, csak a generátorok mûködnek szorgalmasan.

A Garden District csendjét nem csupán egy néhány perces autóút, de szinte egy egész világ választja el a belvárostól, ahol sok ezernyi éhes, szomjas és mind dühösebb ember várja a segítséget.

Az éjszakák azonban sötétek, szinte feketék, de soha nem teljesen csendesek, mindig hallatszik innen-onnan fegyverropogás. Néha olyan érzésem van, mint annak idején Vietnamban – mondja John Carolan, aki az est leszálltával minden éjszaka hatalmas tüzet gyújt házának hátsó udvarán, az elülsô ajtóhoz pedig egy hatalmas deszkát támaszt, hogy az esetleges betolakodók ne tudják egykönnyen, és fôleg csendben betörni azt. A múlt éjszaka elhúzott itt egy kocsi, szerencsére csak részeg fiatalok voltak, elég volt meglengetnem elôttük a pisztolyomat és eltûntek – mondja a férfi, aki testvérével, feleségével, fiával, és hároméves unokájával próbálja túlélni a természeti katasztrófa következményeit.

Charlie Hackett egyedül él a házában, egy csomó állattal, amelyek közül csak két cica az övé, többit megsajnálta és befogadta, amikor szomszédai a hurrikán elôl sebtében menekülve sorsukra hagyták ôket.

Hogy meddig tud a Garden District-i kis közösség kitartani? Charlie Hackett azt mondja, körülbelül egy hónapra való élelme és üzemanyaga van. Carolan is hetekig tudja etetni még a családot, üzemanyagot pedig a hátrahagyott kocsik tartályából szivattyúz.

"Minden, amink van, itt van ezekben a házakban. Hogy hagyhatnánk itt ezt, amikor a városban a káosz tombol? Sokan azt hiszik hülyék vagyunk. Megkérdezik, miért maradtunk? Hát én meg azt kérdem, hogy ôk meg miért nem maradtak itt?" – mondja John Carolan.

MTI) Sokat ártott a magyar–magyar kapcsolatoknak a december 5- i népszavazáson felelôtlenül feltett kérdés; a kialakult helyzetben a feladat az, hogy megkeressük azokat az ügyeket, amelyekben egyetértés van – közölte a miniszterelnök a Magyar Rádiónak adott szokásos keddi interjújában.

"Sokat ártott a magyar–magyar kapcsolatoknak egy felelôtlenül feltett kérdés" – mondta Gyurcsány Ferenc, aki azt követôen nyilatkozott, hogy hétfôn konzultációt folytatott a határon túli magyar szervezetek vezetôivel a Parlamentben.

Arra az újságírói felvetésre, hogy a megbeszélésen résztvevôk közül többen azt nyilatkozták, a kettôs állampolgárság megadását semmilyen más intézkedéssel nem lehet kiváltani, megismételte korábbi álláspontját.

"Magyarország tavaly december 5-én úgy döntött, hogy nem ad ehhez a kettôs állampolgársághoz politikai felhatalmazást. Én szerintem ebbôl mindenkinek le kell vonni a tanulságot" – mondta a kormányfô.

A népszavazás után kialakult helyzetben "én azt mondom, hogy keressük meg azt, amiben van egyetértés, menjünk el legalább odáig" – mondta, utalva azokra a javaslatokra, melyeket hétfôn ismertetett a határon túli magyar szervezetek vezetôivel. Gyurcsány Ferenc a többi közt egy, az európai uniós országokban szabad utazást biztosító speciális személyi igazolvány bevezetésére tett javaslatot.

A Fidesz kritikájára válaszul közölte: "eddig mindenki azt mondta, a kettôs népszavazási kampányban is, hogy a magyar útlevélrôl van szó", (...) hogy ez az igazán fontos, a legnagyobb ellenzéki párt méretes útlevelet írt alá, hogy errôl szól ez a történet, hát most akkor itt van".

Akkor mirôl szól itt valójában a vita? – tette fel a kérdést.

Csapody Miklós MDF-es képviselô az MTI-nek elmondta: pártja üdvözli a határon túliak bizottságának felállításáról szóló bejelentést, amelynek létrehozását a párt régóta szorgalmazta.

Hozzátette: az MDF jó lépésnek tartja az alkotmány módosítását is. Mint mondta, a párt korábban kezdeményezte az alkotmány azon passzusának megváltoztatását, amely a határon túli magyarok iránti felelôsségvállalásról szól.

"Az MDF-nek az az álláspontja, hogy ezt a felelôsséget nem elég érezni, hanem, amennyire az anyaország erre képes, ezt a felelôsséget viselni, vállalni is kell" – szögezte le.

Az MDF-es politikus hiányolta, hogy nem került szóba a Magyar Állandó Értekezlet reformja. Példaként említette, hogy álláspontjuk szerint szükséges lenne a közös állásfoglalásokat, nyilatkozatokat, döntéseket szakmai kérdésekben az egyes szakbizottságok javaslatai alapján szavazással meghozni.

A személyi igazolvány bevezetése olyan kérdés, amelyrôl a határon túliakkal közösen kell kialakítani egy parlamenti véleményt. Ez lehetne a határon túliak bizottságának elsô fontos feladata – tette hozzá.

* Az RMDSZ-tagok kiábrándultak, csalódottak a gazdasági helyzet miatt; * A fiatalokat nem lehet bevonni a munkába; * A tagdíjbeszedôket be sem engedik; * Románia nincs felkészülve a liberális politikára; * A helyi önkormányzatot nem érdeklik a segesváriak problémái, állítja a PUNR; * "Munkanélküli pártok".

A múlt héten végigjártuk a politikai pártok segesvári székházait. Csupán az RMDSZ- nél és a PUNR-nél találtunk valakit, a többi párt ajtaján – PNL, PSD, PRM – lakat porosodott, látszott, nemigen nyitják ki.

Az RMDSZ-elnök épp külföldön tartózkodott. Az emberek azzal fogadtak, hogy csalódottak a gazdasági helyzet miatt, a magas árak miatt és nem csináltak titkot abból sem, hogy a problémákat az RMDSZ-politikusoknak is tulajdonítják. Egymás szavába vágva mondták el, hogy nem ezt ígérték nekik a választási kampány idején, hogy bár az utcafelelôsöknek a begyûjtött tagdíjak 20 százalékát ajánlották fel, senki sem vállalja, mert – fôleg mióta a tömbházakban kaputelefon van – a lakók nem nyitnak ajtót a tagdíjbeszedôknek. A nyugdíjasok a havi 5 ezer lejt is sokallják. A nyilvántartott 2400 tagból tavaly például 760 fizetett tagdíjat.

Miután a fiatalokat nem lehet bevonni a tevékenységbe, Veress Zoltán nyugalmazott mérnök vállalta a munkát. A tavasz óta feltérképezte a várost, újraosztotta a körzeteket és minden negyedbe talált utcafelelôst. A nyári szabadságolások lejárta utánra tervezik összehívni az elsô gyûlést, összehívják az utcafelelôsöket, és remélik, "beindul az élet". Az emberek ugyanakkor, mint mondták, "igénylik a találkozót" Frunda György szenátortól, elvárnák, hogy "leüljön és beszélgessen " velük.

A PUNR-székházban Bondulescu Nicolae elnökkel és Strainu Petruval, a segesvári szervezet alelnökével beszélgettünk. Mint mondták, a pártnak Segesváron több mint 500 aktív tagja van. Naponta többen megkeresik ôket különféle problémákkal, kezdve az utak állapotától el egészen a földproblémákig. Mint megtudtuk, a PUNR-nek ugyan nincs egyetlen helyi tanácsosa sem, de az emberek mégis hozzájuk fordulnak, "oda mennek, ahol valakit találnak". Ôk pedig meghallgatják a panaszokat, segítenek beadványokat megfogalmazni.

Itt sem volt hiány panaszban. Az emberek egyre elégedetlenebbek, mint mondták, "a kampányban elbolondították ôket", mind a helyiek, mind a kormány. A PUNR elnöke szerint Románia nincs felkészülve a liberális politikára, a szociális védelemrôl pedig kijelentette: "létezik, de teljességel hiányzik (exista dar lipseste cu desavârsire). Legsúlyosabb problémának az egészségügyet nevezték, az emberek azt mondták: miután 30-40 évig fizették az egészségügyi biztosítást, most megint meg akarják bírságolni a nyugdíjasokat.

Az önkormányzatról az volt a véleményük, hogy míg 2000 és 2004 között "csak tettek valamit az emberekért is", most a tevékenységük "külföldi kiruccanásokban merül ki". A helyi költségvetésbôl 500 millió lejt különítettek el kiszállásokra. Mint mondták, "a csoportérdek mûködik, nem a szociális védelem". Ugyanakkor felrótták, hogy a polgármester, bár ilyenszerû igényt megfogalmaztak, nem találkozott egyszer sem a pártok képviselôivel, pedig ôk tolmácsolhatták volna az emberek elvárásait, igényeit.

A pártvezetôk szerint a kisemberekre senki sem gondol, csak a választási kampányban, akkor "fizetnek egy-egy fröccsöt, hogy rájuk szavazzanak". "Semmi bajunk velük, de tegyenek már valamit, hogy jobban éljünk. Mert ezt ígérték a kampányban" – jelentették ki. A kérdésre, hogy mikor találhatnánk meg a többi pártot, azt mondták, azok "munkanélküli pártok", hetekig nem járnak arrafelé sem.

Bondulescu Nicolae a végén kifakadt: "Megérdemeljük a sorsunkat! Kellett nekünk rájuk szavazni!"

Traian Basescu államfô kedden a Román Kereskedelmi és Iparkamarában kijelentette, hogy növelni kellene a dohány és az alkohol jövedéki adóját, a befolyó összeget pedig az egészségügyi alapba kellene átutalni.

"Ha az egészségügyben pénzre van szükség, hát fordítsuk a jövedéki adót azok irányába, akik a betegséget szolgáltatják. Ha az energia esetében egy évvel korábban liberalizáltuk a piacot, nem látom, miért kellene 2010-ig a cigarettafogyasztás európai szintû megadóztatásával. A cigarettaforgalmazás esetében 2010-ig van átmeneti mentességünk. Azt javasolom, hogy csökkentsük le ezt az idôszakot, a jövedéki adó emelésébôl származó összegeket pedig irányítsuk át az egészségügyi alapba" – mondta Basescu.

"Én leszek az elsô, aki abbahagyja a dohányzást, miután a kormány megemeli a cigaretta jövedéki adóját és a befolyó összeget átutalja az egészségügynek" – tette hozzá az államfô.

A magyar országgyûlés mintegy két hét múlva kezdi el Románia uniós csatlakozási szerzôdésének ratifikációját – tájékoztatta Bársony András, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára Calin Popescu Tariceanu kormányfôt.

Kedden, a Victoria-palotában lezajlott találkozón Tariceanu méltányolta a budapesti vezetés intézkedéseit a csatlakozási szerzôdés ratifikálása érdekében.

"Az EU-hoz való csatlakozásról szóló szerzôdés jelenleg kiemelt fontosságú Románia számára" – mondta a miniszterelnök.

A megbeszélésen szó esett az októberben, Bukarestben esedékes román-magyar közös kormányülés elôkészítésérôl is. Tariceanu szerint fontos, hogy a két kormány együttes ülésének legfôbb napirendi pontján a két országot összekötô európai kérdések legyenek.

"Célunk az, hogy közös fejlesztési projekteket indítsunk be, például az infrastruktúraépítés területén, tekintettel arra, hogy Magyarország tagja az EU-nak, Románia pedig készül a 2007-es csatlakozásra" – fejtette ki Tariceanu.

Bársony András találkozott Markó Béla kormányfô-helyettessel is, akivel arról a lehetôségrôl tárgyalt, hogy a két kormány együttes ülésére október 20-21- én kerüljön sor.

A megbeszélés után Markó elmondta, a román–magyar közös kormányülés megrendezése különleges jelentôséggel bír mind Románia, mind Magyarország számára. "Jelenleg folyik az egyeztetés a napirendi pontok megállapítására, ezeknek minél tágabb területet kell felölelniük. Minden bizonnyal szó esik majd az integráció kérdéseirôl, a határon átnyúló regionális projektekrôl, környezetvédelemrôl, valamint a két ország kisebbségeit érintô kérdésekrôl" – tette hozzá Markó Béla.

Ma délelôtt Markó Béla szövetségi elnök a Victoria-palotában fogadja a Velencei Bizottság két szakértôjét, Alain Chablaist és Sergio Bartolét.

A megbeszélés során Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Markó Attila államtitkár, illetve a szakértôk a kisebbségi törvénytervezetrôl tárgyalnak.

Ezt követôen a parlamentben tanácskoznak a Velencei Bizottság küldöttei, majd Kötô József államtitkár fogadja Alain Chablaist és Sergio Bartolét.

Csütörtökön délelôtt az Országos Diszkriminációs Tanács elnökével, Asztalos Csabával folytatnak megbeszélést.

A fôvárosi rendôrség kedden elfogta a nápolyi maffia, a La Camorra egyik tagját, aki ellen nemzetközi körözést adtak ki az olasz hatóságok kábítószer-kereskedelem miatt.

Az Országos Rendôr-felügyelôség szerint a 48 éves Di Noia Augusto olasz állampolgár hamis személyazonosság alatt lakott egy bukaresti lakónegyedben.

Az olasz férfi egy romániai cég társtulajdonosa volt két honfitársa és egy román állampolgár mellett.

Az olasz nemzetközi körözés alatt állt, mivel le kell töltenie öt évet és három hónapot kábítószer-kereskedelem miatt kapott hatéves börtönbüntetésébôl.

Az Országos Rendôr-felügyelôség közölte, hogy az olasz hatóságoktól kapott adatok szerint Di Noia Augusto egy veszélyes bûnszervezet tagja, amely Olaszországban és más európai országokban kábítószergyártással és - forgalmazással foglalkozik.

Folytatódik a legforgalmasabb székelyföldi utak felújítása. Tegnap Csíkszereda határában kezdôdtek el a munkálatok. Borbély László területrendezéssel és középítkezéssel megbízott miniszter elmondta: Egy ígéret része válik valóra most, amikor Csíkszereda határában is hozzáláttak az útjavítási munkálatokhoz. Ez évben, amikor a legnagyobb árvizek pusztítottak az országban nagyon nagy teljesítmény, hogy a Balavásár–Szováta, valamint a Szováta–Csíkszereda közötti útszakaszokat fel lehet újítani – mondta Borbély László, majd hozzáfûzte: a lehetô legrövidebb idôn belül megkezdôdik ez a munkálat Balavásáron is.

Véleményem szerint a Csíkszereda és Balavásár közötti hozzávetôlegesen 120 km- es útszakasz legnagyobb részét az idén sikerül felújítani, hiszen a Gyergyószentmiklós és Parajd közötti mintegy 60 km-es útszakasz javításával kevesebb mint négy hét alatt készültek el – mondta a területrendezéssel és középítkezéssel megbízott miniszter.

Mindentudás Egyeteme

Klement Zoltán, biológus

Az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének kutató professzora, az Intézet Bakteriológiai Csoportjának vezetôje. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fô munkássága a baktériumok okozta növénybetegségek kutatása, elsôsorban a növény védekezési mechanizmusainak felderítése. Munkatársaival a világon elôször bizonyította, hogy a betegség- ellenálló rezisztens fajták az ún. "hiperszenzitív reakció" segítségével védekeznek a kórokozó baktériumokkal szemben. Jelenleg a növények általános, nem specifikus védekezési mechanizmusának feltárásán dolgoznak. Munkásságát a Magyar Köztársaság Széchenyi-díjjal jutalmazta.

Történelmünk folyamán gyakran a népek sorsát befolyásoló növényi járványos betegségek pusztítottak, amelyek éhínséget, halált és népek vándorlását okozták. Ma már általánosan ismert, hogy ezeket a növényi betegségeket kórokozó gombák, baktériumok vagy vírusok okozzák. Az emberi és állati szervezetekhez hasonlóan a növények is képesek a kórokozók ellen aktív módon védekezni. A növények sajátsága, hogy egy-egy sejten belül többféle védekezési mechanizmus dolgozik egyszerre.

Az emberiség történetén súlyos, történelemformáló növényi járványok vonulnak végig. Akárcsak az ember és az állatok, a növények sem passzív módon tûrik el a betegséget, hanem aktív módon védekeznek a kórokozók támadásával szemben. Nézzük meg ezek után, hogyan védekezik a növény? Ennek bemutatására a növénykórokozó baktériumkapcsolatokat használom, mert errôl a kapcsolatról tudunk a legtöbbet, módszertanilag a baktériumok a legkönnyebben kezelhetôk, és azért is fontosak, mert ezek ellen növényvédô szerekkel nem tudunk védekezni. Bár a növények és az emlôsök védekezési rendszere (immunreakciói) különbözô, mégis több közös vonás fedezhetô fel közöttük. Ilyen közös jegy például, hogy mindkét esetben két különbözô védekezési rendszer mûködik. Az állatvilágban megkülönböztetnek egy "veleszületett vagy természetes immunitást", ami a növényeknél az "eredendô vagy általános (nem specifikus) védekezésnek" felel meg, és egy "szerzett vagy adaptív immunrendszert", amit a növényeknél "fajtaspecifikus hiperszenzitív (túlérzékenységi) reakciónak" nevezünk. Jelentôs különbség azonban az, hogy a védekezésben részt vevô sejtek az emberi és állati szervezetben nem a fertôzés helyén, hanem távolabb esô szervekben (csontvelô, nyirokszervek, csecsemômirigy stb.) képzôdnek. Vagyis nem a megtámadott sejt védekezik, hanem a védekezésre speciálisan kiképzett, gyakran memóriával is rendelkezô "rendôrök", úgynevezett limfociták, makrofágok stb., melyeket a véráram szállít a fertôzés helyére. A növényvilágban ilyen keringési rendszer nincsen, a védekezés jóval egyszerûbb, mint az állati. Ugyanis minden növénysejt közvetlenül önmaga védekezik, mivel ugyanabban a sejtben mindkét védekezési rendszer párhuzamosan, közel egy idôben mûködik. Ha ezeket a védelmi gátakat a kórokozó áttöri, akkor képessé válik a szövetek inváziójára és a különbözô mérgezô anyagok nagy mennyiségû termelésére, ami a tipikus betegségtünetek kialakulásához vezet.

A növények két fontos védekezési rendszerét, az általános, nem specifikus és a specifikus ellenálló-képességet összehasonlítva a következôket állapíthatjuk meg.

1. Az elsôre jellemzô, hogy minden, a növény számára idegen organizmus szaporodását gátolja. Ennek a tünetmentes védekezésnek van egy korai, 1-3 óra alatt kialakuló formája, amit tudományos néven korai indukált rezisztenciának (Early Induced Resistance, EIR) hívunk, és egy kései, 6 napig tartó formája, amit késôi indukált rezisztenciának (Late Induced Resistance, LIR) neveztünk el.

2. A specifikus ellenállóképesség csak genetikailag meghatározott kórokozó – növény kapcsolatokban mûködik, és mind a növénysejt, mind a kórokozó halálával jár együtt. Ezért hívjuk "hiperszenzitív (túl-érzékenységi) reakciónak".

Az a kórokozó, amely a fogékony növényben "kikerüli" vagy képes "átlépni" ezeket a védekezési módszereket, szinte akadálytalanul tovább szaporodik, és nagy mennyiségben termeli a baktériumfajtól függô toxinokat, enzimeket és további mérgezô vegyületeket, amelyek ezután a különbözô betegségtünetek kialakulásáért felelôsek.

Ha belegondolunk ennek az általános, eredendô védekezési mechanizmusnak a fontosságába, csakhamar rádöbbenhetünk arra, hogy ennek hiányában az emberiség nem létezne. Ugyanis ha az általános védekezési rendszer nem biztosította volna a növények életét a mikroorganizmusokkal szemben, akkor növények hiányában az állati és az emberi élet sem fejlôdhetett volna ki. Azért hívjuk ezt a védekezési mechanizmust általánosnak, mert minden növényben már eredendôen megvan ez a képesség, és azért nevezzük nem specifikusnak, mert nem csak a kórokozók, hanem a nem kórokozók is elôidézik, az indukált rezisztencia kifejezés pedig arra utal, hogy ez a védekezés csak a mikroorganizmusok jelenlétében alakul ki. Kísérletileg bizonyítottuk, hogy az általános ellenállóképesség a növény fehérjeszintézisétôl függ. Ebbôl adódik, hogy a fiatal, életerôs levelekben nagyon gyorsan, 1-2 óra alatt kialakul, míg idôsebb levelekben lelassul, a sárguló levélben pedig már egyáltalán nem mûködik. Feltételezhetôen az általános rezisztencia hiánya is hozzájárul a sárguló ôszi levelek gyors lebontásához.

Olyan szélsôséges körülmények között, amikor az általános védekezési mechanizmusok már nem mûködnek, még az eredetileg rezisztens növények is áldozatul esnek a mikroorganizmusoknak. Szélsôségesen alacsony hômérsékleten, 10⁰C alatt az általános rezisztencia gyengén vagy már egyáltalán nem mûködik. Ez a körülmény ad lehetôséget egyes alkalomra váró opportunista patogéneknek az ôszi lehûlések alkalmával a tömeges felszaporodására és járványkeltésre, például a paprikatermésen.

Az általános védekezési mechanizmust a baktérium felszíni molekulái (lipopoliszacharidok, flagellin stb.) indukálják. Ezeket a molekulákat a növény sejthártya-fehérjéi, az úgynevezett receptorok (érzékelôk) azonosítják. Bonyolult biokémiai úton üzenetek jutnak el ahhoz az általános, védekezést beindító génhez vagy génekhez, amelyek aktiválódva olyan hidrogénperoxid (H₂O₂) molekulák termeléséhez vezetnek, amelyek a sejt közötti térbe jutva meggátolják az ott tanyázó baktériumok továbbszaporodását. Továbbá olyan növényi sejtfalvastagodást hoznak létre, amelyek a baktériumsejtet becsomagolják, immobilizálják: "mozgás-képtelenné" teszik. Ez a jelenség hasonlít az állati szervezetben képzôdött falósejtek munkájához.

Ha kimegyünk a gyümölcsösbe, akkor gyakran tapasztaljuk, hogy egyes fák betegek, ugyanakkor a mellettük álló másik fajta egészséges. Miért van ez így? Nyilván azért, mert a szépen viruló fajta ellenálló az adott betegséggel szemben. Ennek oka az, hogy az ellenálló fajta rendelkezik olyan fajtaspecifikus védekezési mechanizmussal, amely a betolakodó kórokozót vagy nem hagyja szaporodni, vagy egyszerûen elpusztítja. Az ilyen növényeket betegség- ellenálló vagy egyszerûen rezisztens fajtáknak hívunk.

Gyakran elôfordul azonban az is, hogy a korábban rezisztens fajta egyszer csak megbetegszik. Ilyenkor új kórokozótípusok vagy rasszok jelennek meg a gyümölcsösben. Ma már tudjuk, hogy mind a fajtarezisztenciát, mind a kórokozótípus változását gének határozzák meg. Ebbôl alakult ki a gén a génnel szembeni rezisztencia elmélete, miszerint csak olyan kórokozó képes fertôzni egy adott növényfajtát, amelynek a kórokozó-képességért felelôs géntermékei, mint kulcs a zárban, megfelelnek a fajtára jellemzô rezisztencia géntermékeknek. Ezért is hívjuk ezt a genetikailag szabályozott védekezési mechanizmust specifikusnak. Mivel mind a patogenitást (kórokozóképességet), mind a betegségrezisztenciát több gén is szabályozhatja, a növények ellenállóképessége változatos képet mutat. Minden olyan kórokozó–növény kapcsolatban, amelyben összeférhetetlenség (inkompatibilitás) van, a növény ún. hiperszenzitív (túlérzékeny) reakcióval válaszol. Ennek az a lényege, hogy a növénysejt a kórokozó indukálására néhány óra alatt elpusztítja magát, annak érdekében, hogy a kórokozót is elpusztítva a betegség továbbfejlôdését megakadályozza, lokalizálja.

Ahhoz, hogy a kórokozók a tömeges szaporodásukat biztosítsák, a következô feltételeknek kell eleget tenniük: 1./ Meg kell gátolniuk a HR indukcióját. 2./ Biztosítaniuk kell a növényen belüli szaporodáshoz szükséges környezeti feltételeket, mint például a szükséges tápanyagokat és a sejt közötti járatok telítôdését vízzel.

A foltosodás

Az egészséges növényben a sejt közötti járatok biztosítják a légcserét. Az érintkezô növénysejtek felületén csak egy vékony folyadékhártya van, amely ugyan lehetôvé teszi a baktériumok kezdeti szaporodását, de a tömeges inváziót nem. Ehhez arra van szükség, hogy a sejt közötti járatok vízzel telítôdjenek. Ezt a vízzel telítôdést segíti elô a baktérium EPS burka. Ugyanis az EPS burok egyik fontos alkotórésze az alginát, amely aktív vízmegkötô képességgel rendelkezik. Így az alginát megköti a vizet a környezetbôl (a harmatcseppbôl, a környezô sejtekbôl, a párás levegôbôl), miáltal a sejt közötti járatok vízzel telítôdnek. A fertôzött szövetek vízzel telítôdése okozza az elsô, baktériumfertôzésre jellemzô tünetet, a zsírfoltosodást. Azért hívjuk zsírfoltosodásnak, mert az ilyen szövetet a fény felé tartva a papíron lévô zsírfolthoz hasonlóan áttetszôvé válik. (Csak mellékesen jegyzem meg, hogy az ipari alginátot, amit a tengeri algákból nyernek ki, vízmegkötô képessége miatt számos területen használják: így például a kozmetikában, a cukrásziparban, gyógyászati kenôcsökben.)

Érdekes, hogy a zsírfoltosodás stádiumában a növénysejtek még funkcionálisan egészségesnek mondhatók. Mi okozza akkor a szövetpusztulást? Tudjuk, hogy a hiperszenzitív nekrózis megindításához, a növénysejt önpusztításához a baktérium- és a növénysejtfal közvetlen érintkezése szükséges. Ezt a közvetlen érintkezést az EPS burok fizikailag lehetetlenné tette. Éppen az érintkezés elmaradása biztosította ez idáig a zavartalan baktériumszaporodást. Kísérleteink azt bizonyítják, hogy a zsírfoltokban a sejtelhalás csak akkor kezdôdik meg, amikor a baktériumsejtek már felélték a glükózt, ami az EPS baktériumburok képzôdését biztosította. Így az új baktériumsejtek már "meztelenül", burok nélkül születnek. Az ilyen "meztelen" baktériumsejtek már képesek arra, hogy a fertôzött szövet sejtjeivel érintkezve megindítsák a hiperszenzitív reakcióhoz hasonló tömeges sejtpusztulást. Ennek köszönhetô az oly gyakori levélfoltosság betegség kialakulása.

A szövetekben már nagy számban jelen lévô kórokozó enzimeket, toxinokat, hormonokat és más káros anyagokat termel, amelyek a különbözô betegségtünetekért felelôsek. Attól függôen, hogy a kórokozó baktériumfaj milyen másodlagos káros anyagokat termel, a tünetek nagyon változatosak lehetnek. Így bizonyos baktériumtoxinok sárgulásokat, elhalásokat; a pektinbontó enzimek lágyrothadásokat, hervadásokat; a baktérium termelte vagy indukálta növényi hormonok pedig növényi tumorokat, torz növekedést okozhatnak.

A kajszigutaütés

Sokan ismerik a kajszigutaütés betegséget, amit 30 évvel ezelôtt még élettani okokra vezettek vissza. A köznyelv nagyon találóan gutaütésnek (apoplexiának) nevezi a kórképet, mert hiszen az elôzôleg viruló kajszifák hirtelen, szinte napok alatt elpusztulnak. Munkatársaimmal sikerült bizonyítani, hogy a gutaütés nem élettani, hanem fertôzéses betegség, amiért egyrészt egy baktérium, a Pseudomonas syringae pv. syringae, másrészt a Cytospora cincta gomba a felelôs. A mesterséges fertôzések bizonyították, hogy a kórokozó a csonthéjas gyümölcsfákon a kéreg, de fôleg a kambium pusztulását okozza. A betegség Magyarországon kétféle formában jelentkezik: 1. rákos sebek keletkeznek; 2. ha a rákos seb a fertôzött ágat vagy törzset átéri, akkor a felette levô egészséges részek, sokszor egész ágak elhalnak. Az utóbbi esetben jelentkezik az ismertebb gutaütés-szindróma.

A betegség évi lefolyásának tanulmányozása során kitûnt, hogy a rákos sebek csak akkor fejlôdnek ki, ha a fertôzéseket a téli hónapokban végeztük. Egy tanulmányutunk alkalmával feltûnt, hogy az Adriai-tengerpart közelében lévô kajszifákon a gutaütés nem jelentkezett, viszont minél inkább haladtunk északnak, a tünetek annál erôteljesebbek voltak. Ezért mesterséges fertôzéseket végeztünk három különbözô klimatikus zónában. Ezek a kísérletek azt bizonyították, hogy nem a hideg az, ami hajlamossá teszi a kajszifát a fertôzésre, hanem fordítva, a baktérium teszi hajlamossá a szöveteket az elfagyásra. Hogyan lehetséges ez?

A baktériumok szaporodás közben a cukrokat felhasználják, és így a kéregszövet, beleértve a kambiumot is, cukortartalma lecsökken. A kéregszövet alacsony cukortartalma fagyérzékennyé teszi a kajszifát. A baktériumfertôzött kajsziágak kérgében a cukorszint a nem fertôzött ágakhoz viszonyítva 19-48%- kal csökkent, ami elegendô volt a fertôzött szövetek fagykárosodásához.

Mindezek ismeretében most már érthetôbbé válik a kajszigutaütés teljes kórfolyamata:

1. A Pseudomonas syringae baktérium képes a csonthéjas gyümölcsfák kéregszövetében télen felszaporodni.

2. Szaporodás közben a cukrokat hasznosítja, így a lecsökkent cukorszint miatt a jégkristályok keletkezése már gyengébb téli fagyok hatására is megindul, és ezáltal a fertôzött szövetek megfagynak. A betegség kórképe azonban csak tavasszal vagy nyáron realizálódik, amikor a törzsben és a vastagabb ágakban a víz- és tápanyagszállító szövetek a téli károsítás miatt már nem tudják feladatukat betölteni.

Széles körû nemzetközi kutatások azt bizonyították, hogy a Pseudomonas syringae erôsen elterjedt baktérium, ami növényeinken és gyümölcsöseinkben szinte állandóan jelen van a növények felületén. Részben ennek a széles körû elterjedtségnek köszönhetô a tavaszi fagy kártétele gyümölcsöseinkben. Ugyanis a virágokon, a nektáriumban mindig jelen levô jégmagképzô baktériumok tavasszal már gyenge fagyok (-1, -2 C fok) alkalmával is súlyos fagykárokat okozhatnak.

A gombás növénybetegségek ellen számos növényvédô szer van forgalomban, a baktériumos és víruseredetû fertôzések ellen azonban nincsen. Éppen ezért a növényvédelem új célja a betegség-ellenálló növények nemesítése.

Az elôadás teljes szövege a mindentudás.hu honlapon olvasható.

Az utóbbi idôben, úgy tûnik, minden baj forrása az Egyesült Államokban keresendô. Az energiafüggô nemzetközi gazdaság mind az öbölválság, mind most, legújabban a Katrina pusztításait az olajárak növekedéseként görgeti tovább. A napokban a hordónkénti nyersolajár 65 dollár fölé ugrott és év végére a 80 vagy akár százdolláros lélektani határ átlépését jósolták a szakértôk. Az olajtermelô országok – azért is, hogy ellenôrzésük alatt tarthassák a piacot – bejelentették a kitermelés fokozását. Az újságolvasó számára mindez érdektelen információ lenne – kivéve, ha tôzsdei befektetéseit nem érinti –, ha a begyûrûzés okán az üzemanyagárak megugrását nem idézné elô.

Fogyasztóként bosszantónak tartjuk, hogy miközben a benzin- és gázolajár-növekedést a kitermelési ár változására kenik a forgalmazók, addig arról is hírt kapunk, hogy a legnagyobb nyereséget bezsebelô ágazatok közt vezetô helyen szerepelnek az üzemanyagokkal üzletelôk. Piaci körülmények közt érthetô, hogy a fogyasztóra hárítják minden esetben a költségnövekedést. De ennyire pofátlanul, uraim? Már mi is túlléptük az 1 eurós lélektani szintet. Hol a következô határ?

Jó lenne valakinek ezt szabályoznia. A kormány is léphetne. Mert például Oroszországban az olajipari cégeket terhelô adók módosítására készülnek, a gazdaságfejlesztési és kereskedelmi minisztérium javaslatára, hogy az üzemanyagárak mérséklôdjenek. Ez csak egyik példa arra, hogy a kormányoknak vannak eszközeik az árak fékentartására. Csak akarni kell. De hogyan is akarna a román kabinet üzemanyagár-csökkenést, mikor minden lejnyi termelôi árnövekedésen duplán nyer a költségvetés. Számoljunk csak utána: a kutaknál forgalmazott üzemanyagár kétharmadát az adók és illetékek képezik. Tehát a mostani literenkénti 36000 lejes árból 24000 az államkasszába vonul. Ez biztos bevétel, pótolja a 16 százalékos egységes adókulcs okozta hiányt. Hát ezért nincs sok remény arra, hogy látszatmegoldá-sokon túl nagyobb lépésre szánná magát a kormány. Legyünk optimisták. Ha a Katrina hatása lecseng, holtbiztosan jön egy másik olajársrófoló esemény.

(karácsonyi)

Lengyelország az Európai Unió legnagyobb televíziógyártó országa lett – írja a Gazeta Wyborcza, emlékeztetve, hogy a dél-koreai LG- nek, a Daewoo-nak több helyen és a kínai TTE cégnek, a világon tévét legnagyobb számban gyártó konszernnek is készülékgyártó gyára van az országban. A lap szerint azonban most egyfajta szövetségbe tömörültek, elérendô, hogy a lengyel kormányzat mérsékelje a behozott elektronikai alkatrészekre megállapított 22 százalékos áfát.

Létezik ugyan áfa-visszatérítés, de ez legalább száz napig tart, és ez azt jelenti, hogy az országban mûködô elektronikai vállalatoknak, a hét legjelentôsebbnek, évente háromnegyed milliárd zlotyja (mintegy 50 milliárd forintnyi pénze) válik hosszabb idôre mozdíthatatlanná. A kérést támogatja az LG Philips, a folyadékkristályos televíziók gyártóóriása is, amely éppen két tervezett lengyelországi üzemével kapcsolatban áll – már csupán napokkal – végsô döntés elôtt.

Augusztus végén röppentette fel a lengyel sajtó, hogy két üzemet is építene Lengyelországban folyadékkristályos képernyôk gyártására az LG Philips, a dél-koreai és a holland elektronikai óriásvállalatok közös vállalkozása. A két beruházás értéke elérné az egymilliárd eurót és 12 ezer új munkalehetôséget teremtene.

Kedd reggel a kôolaj szabadpiacán mintegy 1 dollárral mérséklôdtek az árak, mivel az ipari országok a stratégiai nyersolajkészletek felszabadításával igyekeznek megelôzni a válság kialakulását. A Katrina hurrikán következtében esetleg kedvezôtlenebbé válik az amerikai fogyasztói bizalom, ez kihat az amerikai gazdasági növekedési ütemre – mindez hatott az ármérséklôdésre a mellett a hír mellett, hogy a hurrikán miatt kiesett nyolc olajfinomító közül öt hamarosan újrakezdheti a termelést.

A nyugati féltekén irányadó amerikai West Texas Intermediate könnyûolajfajta a legközelebbi, októberi határidôre közép-európai idô szerint kedd reggel hordónként (159 liter) 66,65 dollár volt a New York- i árutôzsde (NYMEX) Szingapúrban folytatódó, elektronikus ACCESS jegyzésében, 92 centtel ( 1,36 százalék) olcsóbb a hétfôi New York-i zárónál.

Hasonló mértékû volt az északi-tengeri Brent típus árcsökkenése is: hétfôn a Brent 1,22 dollárral olcsóbbodott és 64,84 dolláron zárt a Londoni Nemzetközi Olajtôzsdén (IPE).

Az ólmozatlan normálbenzin szintén csökkent: a legközelebbi, szeptemberi határidôre kedd reggel gallononként (3,78 liter) 2,0870 dollár volt a szingapúri ACCESS-ben, 0,0967 dollárral ( 4,4 százalék) olcsóbb a hétfôi NYMEX-zárónál.

A piac egyes szakértôk szerint túlreagálta a stratégiai készletek megnyitásáról szóló döntéseket. Számos akadálya van ugyanis annak, hogy az Egyesült Államokban jelentkezô esetleges benzinhiányt tankhajókkal történô szállítások enyhítsék, fôként Ázsiából. A Nemzetközi Energiaügynökség pénteken jelentette be, hogy a 26 fejlett ipari ország 2 millió hordó nyersolajat szabadít fel 30 napon át a készletébôl. Ez volt az elsô ilyen kormányzati döntés az 1991 évi Perzsa-öbölbeli válság óta. A mennyiség fele az amerikai stratégiai készletekbôl ered, a másik fele Európából, illetve Japánból, ahol szerdától mintegy napi 200 ezer hordónyi mennyiséget szabadítanak fel oly módon, hogy 3 napra csökkentik a finomítók tartalékolási kötelezettségét. Kérdés azonban, hogy miként dobják ezeket a készleteket a piacra.

A bizonytalanságot érzékelteti, hogy az októberi határidôs WTI ár több mint 1 dollárral mérséklôdött az azonnali készlet- felszabadítások hírére, a márciusi határidôs ár azonban csak 38 centtel 68,76 dollárra süllyedt.

Japán 7,3 millió hordó olajat és olajterméket dob fokozatosan piacra, hogy enyhítsen az amerikai termelés kiesése miatt keletkezett hiányon.

Nakagava Szoicsi gazdasági miniszter kedden bejelentette, hogy szerdától kezdve napi 200 ezer hordó kôolajat és finomított terméket dobnak piacra a finomítókban felhalmozott tartalékokból. A kormány közvetlen tartalékaihoz nem nyúlnak hozzá – mondta.

A Nemzetközi Energia-ügynökség pénteken jelentette be, hogy 26 tagállama egy hónap alatt napi 2 millió olajat és olajterméket szabadít fel, hogy megnyugtassa a piacot, amelyet a Katrina hurrikán okozta amerikai termelô- és finomítókapacitás kiesése zavar.

Az európai vállalati szektor egyelôre figyelemreméltóan jól állja a 70 dollár körüli olajárakat, sôt a vállalati elôrejelzések javulnak – nem utolsósorban éppen az olajtermelô országok erôsen élénkülô importja miatt –, és az európai fogyasztói kereslet is élénk – áll a Standard & Poor’s hétfôn Londonban kiadott felmérésében.

A világ legnagyobb hitelminôsítôjének négyoldalas európai helyzetelemzése szerint valahányszor felszöknek az olajárak, "Európa kasszandrái" mindig az általános fogyasztói kereslet összeomlását jósolják.

Ezúttal azonban két fontos tényezô miatt maradt el ez a hatás: egyrészt az energiára fordított kiadások ma már az európai háztartások fogyasztásának meglehetôsen csekély hányadát, átlagosan mintegy 8 százalékát teszik ki, másrészt az olajársokk olyan idôszakban érkezett, amikor a kiskereskedelmi árak egyébként alig nônek. Az energiahordozókat nem tartalmazó maginfláció csökkenése ellensúlyozta az energiaár- emelkedést, enyhítve annak negatív hatását a vásárlóerôre – áll az S&P elemzésében.

A jelentéshez csatolt grafikonok egyikébôl kitûnik, hogy az euróövezeti maginfláció az egy évvel ezelôtti 2 százalék után jelenleg már 1 százalék közelébe lassult.

A hitelminôsítô szerint az emelkedô energiaárak ellenére nem nôtt a profitfigyelmeztetések száma sem az európai vállalati szektorban. Éppen ellenkezôleg, az egy részvényre esô eredmények javított és rontott elôrejelzéseinek rátája 1,42 az európai tôzsdei cégekbôl képzett S&P Euro 350 index cégeinek körében, vagyis 1,42 javított vállalati eredmény-elôrejelzés jut mindegy egyes visszavett jóslatra – áll az elemzésben.

A Standard & Poor’s szerint ennek egyik fô magyarázata az, hogy éppen a magas olajárak miatt igen erôteljesen nô a kereslet az európai vállalatok termékei iránt az olajtermelô országokban. Az euróövezetbôl származik a FÁK-államok importjának 40, az OPEC-országok behozatalának 27 százaléka. Tavaly az OPEC-kartell együttes olajkitermelésének értéke 387,3 milliárd dollár volt; a hitelminôsítô becslése szerint ez az idén 45 százalékkal 564,0 milliárd dollárra emelkedik, ha az olajárszint a 65-70 dolláros sávban marad. Az elmúlt négy év átlagában az OPEC-országok importja évente több mint 20 százalékkal, a FÁK-országoké 35 százalékkal nôtt – áll az S&P hétfôi londoni jelentésében. (MTI)

Az üzemanyag-takarékos autók és az új modellek iránti kereslet fellendítette a németországi autópiaci forgalmat. Augusztusban a forgalomba állított autók száma 11 százalékkal 245 ezerre emelkedett az egy évvel korábbiról – írja a Verband der Automobilindustrie (VDA) német autóipari szövetség. Januártól augusztusig a forgalomba állítások száma 3,2 százalékkal 2,2 millióra nôtt.

Az idén az augusztusi volt a legnagyobb ütemû növekedés. Mind a belföldi, mind az exportforgalom bôvült ebben a hónapban. Az ötödik hónapja tartó javulás miatt a VDA biztosan teljesíthetônek tartja az éves 3,3 milliós értékesítési elôirányzatot.

A kereslet fôként az alacsony fogyasztású és károsanyag kibocsátású dízeljármûveket részesíti elônyben. A dízeljármûvek aránya két viszonylag gyenge hónap után ismét elérte a 40 százalékot. A koromszûrôvel szerelt dízeljármûveken belül 80 százalékos volt a német márkák aránya. Az eladások növekedése részben az új modellek nagy számának is tulajdonítható. Ebbôl a szempontból újabb lökésre lehet számítani a hamarosan megrendezésre kerülô frankfurti autószalontól is. Az újonnan üzembe helyezett autóknak több mint a felét tették ki a nemrégiben piacra került modellek.

Meglepô gyorsasággal épültek fel magánvagyonok a rendszerváltás másfél évtizede alatt a kelet-közép-európai országokban és Oroszországban. Ennek eredményeként a leggazdagabb felsô réteg Oroszországban összesen 335 milliárd dollárnyi vagyont halmozott fel, míg három kelet-közép-európai ország – Csehország (81 milliárd), Lengyelország (73 milliárd), Magyarország (35 milliárd) – pénzemberei együttesen is csak feleakkorát.

A brit Scorpio Partnership pénzügyi tanácsadó cég által – egyebek között magánbanki, befektetésialap-kezelô szakemberekkel való konzultáció alapján – végzett összesítés szerint az orosz multimilliomosok majdnem minden vizsgált kategóriában az élen állnak. Egyetlen területen azonban a középnagyságú gazdaságnak számító Csehország megelôzi még Oroszországot is: a térségben ott a legmagasabb az 5-10 millió dolláros vagyonok összege.

A nekilódult vagyonosodás – a kezdeti költekezés után – a külföldi mintára meghonosodott bankrendszer kiépítésével megteremtette az igényt a személyre szabott magánbanki szolgáltatásokra, jóllehet az üzletág nyugati összehasonlításban még gyerekcipôben jár. Az egyébként egyre telítettebb bankpiacon így még nagy jövôje van a magánbankári tevékenységnek, melynek kilátásai a felmérés készítôi szerint Csehországban a legjobbak.(hvg.hu)

Az euróövezetben júliusban átlagosan 8,6 százalékos volt a munkanélküliség, kissé kisebb a júniusi 8,7 százalékosnál, és a legkisebb két és fél éven belül, jelentették az EU statisztikai hivatalában csütörtökön.

Az átlag javulását a német helyzet segítette fôleg: ott júliusban 9,3 százalékra csökkent az állástalanok aránya az EU statisztikai hivatalának nyilvántartása szerint a júniusi 9,5 százalékról. Franciaországban 9,7 százalékon változatlan maradt az arány. A szerény csökkenés ellenére a munkanélküliség továbbra is igen nagy az euróövezetben, hozzájárulva a fogyasztói bizalom csökkenéséhez. A termelôk a rohamosan megdrágult energiát, a megdrágult nyersanyagokat, a viszonylag erôs eurót és az általános gazdasági lassulás hatásait a munkaköltségekkel igyekeznek ellensúlyozni, ami nem ösztönöz alkalmazottak felvételére. A foglalkoztatás jobbára csak a rosszul fizetett, részidôs állásokban bôvül.

Az euróövezetben júliusban átlagosan 12,5 millió munkanélkülit tartottak nyilván. Ugyanakkor az Egyesült Államokban 5,0 százalékos, Japánban 4,4 százalékos volt az állástalanok aránya az EU statisztikai hivatala szerint. A legalacsonyabb arányt (4,3%) Írországban mérték, a legnagyobbat (17,6%) pedig Lengyelországban.

(hvg.hu)

Evolúciós szempontból nézve az utódnak, a magzatnak érdekében áll, hogy egészséges anya hozza a világra, és amint most szingapúri biológusok kimutatták, a magzat tesz is ezért valamit: a placentán is átjutó ôssejteket, javító kommandókat küld az anya szervezetébe, s egyes ôssejtek még az anya sérült agyát is befoltozzák.

Mint arról a The New Scientist címû brit tudományos folyóirat beszámolt, Gevin Dawe és Hzsiao Zsi-cseng, a Szingapúri Nemzeti Egyetem, illetve a szingapúri molekuláris és sejtbiológiai intézet munkatársa kimutatta, hogy várandós egereknél egyes magzati ôssejtek átjutnak a placentán és az anya vér-agy gátján, s az anya agyában különféle idegsejtekké alakulnak. Az agyban elôforduló minden sejttípus elôfordul közöttük.

A kísérletben genetikailag módosított hímekkel pároztatták a normális nôstényeket. Az apáktól származó sejtek egy medúzától származó fehérjét tartalmaztak, amitôl a magzati sejtek is élénkzölden világítottak. Az is kiderült, hogy a magzati ôssejtek nem egyenletesen oszlottak el az agyban. Amikor a kutatók stroke- szerû károsodást okoztak az anyák agyában, a sérült területeken hatszorosára nôtt a magzati ôssejtek koncentrációja. Ez valószínûsíti, hogy az ôssejtek részt vettek a javításban, de nem világos még, hogy miért jutottak oda, adtak-e a sérült sejtek valamilyen S.O.S. jelet.

A csapat próbálja azonosítani az agyig eljutó ôssejtek speciális felületi fehérjéit, hogy emberi köldökvérbôl vagy csontvelôbôl származó sejtek közül is ki lehessen választani ilyeneket. A vér-agy gáton átjutó sejtekkel végzett terápia sokkal egyszerûbb lenne, hiszen ezeket a sejteket nem kellene a koponyán át injekciózni, elég lenne csak bejuttatni a véráramba, és megtalálnák az utat az agyig.

A felismerésnek a terápiában való alkalmazásáig azonban még hosszú az út, sok a nyitott kérdés. Ôssejtek okoztak már súlyos immunproblémákat is, de azt sem tudni, hogy az agyba eljutó új sejtek meddig élnek, és hogy a kifejlett idegsejtek mûködnek-e egyáltalán.

Az alkoholt jobban tûrik azok a legyek, amelyeknek géntérképében egy különleges gén is fölfedezhetô. A felismerésbôl az emberekre is érvényes következtetéseket vonhatnak le a kutatók. Amikor egy legyet a kutatók alkoholgôzbe irányítanak, akkor a kis rovar elôbb hiperaktívvá válik, majd elveszíti koordinációs készségét, s végül szinte megmerevedik – azaz a legyek is le tudnak részegedni.

Német kutatók azonban nemrégiben felfedezték, hogy akárcsak az embereknél, a legyeknél is vannak olyan egyedek, amelyek a többinél jobban bírják az alkoholt. A kutatók találtak egy olyan légycsaládot, amelynek tagjai fokozatosan egyfajta ellenálló képességet hoztak létre: az elsô alkalommal 20 perc után "részegedtek le", de második alkalommal már 28 percig bírták az alkoholgôzt. A német kutatók – akiknek egy része a würzburgi, másik része pedig a san franciscói egyetemen dolgozik – megvizsgálták ezeknek a különleges legyeknek a géntérképét, s mint várható volt, találtak egy olyan gént, amely az alkoholt jól bíró egyedeknél eltért a többiekétôl. Mivel ennek addig neve sem volt, rögtön el is nevezték "másnaposság-génnek."

A Nature címû tudományos folyóirat beszámolója szerint ez az eredmény elôrelépést jelenthet az alkoholizmus emberi formájának kutatásában, különösen, hogy számos jelbôl a kutatók arra következtetnek: a génváltozás csak a jéghegy csúcsa, a valóságban egy sajátos, a stresszhez kapcsolódó mechanizmusról van szó. Ez utóbbit kell majd pontosan feltérképezni, hogy jobban megérthessük, miért képesek egyes emberek jobban ellenállni az alkohol hatásának, mint mások.

– stóla –

Állatbarátok az erdôt járva találkozhatnak magányosnak tûnô ôzgidával. Ha megsimogatják ôt, majd azzal a tudattal mennek tovább, hogy kellemes élménnyel gazdagodtak, bizonyára nem ismerik az ôzek természetét. Az emberi kéz szaga ott marad a kis állaton, s anyja emiatt többé nem ismeri fel. Tehát sorsára hagyja, ami a még gyenge, önmagát ellátni képtelen gida pusztulását okozhatja.

Kiránduláskor, az erdôbe érve gyakran találkozhatunk az avarban megbújó, árvának tûnô, félénk kis ôzgidákkal. Nem mindig rémülnek meg tôlünk, olykor azt is tûrik, hogy megsimogassuk, akár ölbe is vegyük ôket. Mi pedig, állatszeretetünkben – a gida esetében talán Felix Salten kis mesehôsére, Bambira is gondolva – szívesen babusgatjuk a kedves, fiatal állatot.

Az erdészek gyakran panaszkodnak, hogy az erdôt járó túrázók – merô szeretetbôl – gyakran visznek be a parkerdôgazdaságokba 1-2 hetes kis ôzgidát, amit úgy találtak, nem is sejtve, hogy mekkora bajt okoznak ezzel védenceiknek. Hogy miért? Az egy-két hetes gida még gyenge ahhoz, hogy a turisták közeledtére anyját futva követni tudja, ezért rejtôszíne védelmében bízva meghúzódik a lombos bokrok rejtekében. Bár az ôzsuta elmenekül, a veszély elmúltával újból visszatér arra a helyre, ahol gidáját hagyta, és együtt folytatnák útjukat, ha a jóhiszemû turisták nem zavarnák meg ôket. Akik azt is megteszik, hogy ezeket a kis állatokat hazaviszik, s megdöbbennek, amikor a dédelgetett gida szeretetüket nem éli túl: vagy az ôket ért stressz miatt pusztulnak el, vagy a nem megfelelô etetés vezet pusztulásukhoz. A felfedezett ôzgidának nem okozunk kisebb bajt azzal sem, ha csupán megsimogatjuk ôt, s aztán ott hagyjuk pihenni, ahol rátaláltunk. Ilyenkor ugyanis a kezünk szaga ott marad az állaton, és a visszatérô anya már nem tudja ôt szag alapján azonosítani, és sorsára hagyja a kis szerencsétlent. Ezért – bármilyen kedvesnek is találjuk az állatot – ne nyúljunk hozzá, ha nem akarunk ártani neki! Ha már mégis megsimogattuk, akkor viszont ne hagyjuk ôt ott, vigyük olyan helyre, ahol feltehetôen szakszerûen el fogják látni.

Dr. S. A.

Barátja esetleges rovott múltja után kutakodott egy kíváncsi hivatalnoknô a munkahelyén, az Egyesült Államok egyik bûnügyi nyilvántartó központjában, mire kis híján ô került börtönbe. A 22 éves hölgy Arkansas állam központi nyilvántartásánál dolgozott, és ha már úgyis ott volt, gondolta, leellenôrzi szerelmét. Alapos lehet és nem túl hiszékeny, mivel vagy hatszor kutakodott a bûnügyi adatbázisban, ám csipetnyi vajat sem talált barátja füle mögött. A központ emberi azonban észlelték a magánnyomozgatást a bizalmas adatok között, és azonnal kirúgták állásából a hölgyet, ráadásul pert indítottak ellene. A bíróság 13 havi felfüggesztett börtönre és 200 dollár bírságra ítélte a kíváncsiskodót.

A füstölgés a cselekvés meghatározására, de jelzôként is helyénvaló annak a társadalmi vitának az érzékeltetésére, amiben a dohányzás szenvedélyes hívei állnak szemben a társadalom nem dohányzó tagjaival – és a joggal. Kolláth György alkotmányjogász szerint a meggyôzés hatékonyabb eszköz, mint a merev tilalmak.

Vannak olyan helyzetek, melyet a jog ugyan nem tilt, de bizonyos korlátok közé szorít. Ilyen például az italozás, a dohányzás, a szex.

Dr. Kolláth György magyar alkotmányjogász az élvezetet jelentô foglalatosságok, szokások, szenvedélyek ûzését – bizonyos megszorításokkal – az alapvetô emberi jogok közé sorolja.

– Az állam az esetek döntô részét magánügynek tekinti, viszont az egyik ember joga nem mehet a másik jogának a rovására – bocsátja elôre. – Például öklünket nem használhatjuk olyan célra, hogy mások testi épségében kárt tegyünk, magyarán: nem üthetünk. Felmerül azonban a kérdés, lehet-e valakit önfegyelemre bírni, vagy helyesebb az állam szigorával bizonyos korlátokat állítani. Tizennyolc éven alulit szeszes itallal, dohányáruval nem szolgálnak ki, amint a részeg ember sem kaphat újabb adag italt – elvileg. Ez természetes, ezzel mindenki egyetért, más kérdés, hogy a kiskorú mégis megissza az italt, illetve elszívja a cigarettát, a kapatos ember is rá tud még tölteni a legtöbb vendéglátó helyen.

– A megszorításokkal ugyan sokan egyetértenek, ám amikor érintettek lesznek, nyomban úgy érzik, megfosztják ôket jogaiktól. Érthetô, ha a vonaton megszabják, hol lehet dohányozni, de azt sokan furcsállják, hogy száz kilométernél hosszabb úton is csak egy kocsi áll a dohányosok rendelkezésére.

– Az államok tudomást vesznek arról a tényrôl, hogy – sajnos – a lakosság 30-40 százaléka dohányzik, és ez a fiatalkorúakra is érvényes. Az állam belátó, bizonyos korlátok között kijelöl helyeket, s módot ad, hogy az állampolgár ennek a káros szenvedélyének hódoljon. Az igaz, hogy ezeken a helyeken néha minimális a légtér, s jogos lehet a kérdés: szabad-e egy- két fülkébe zsúfolni az utasok egyharmadát, csak azért, mert ôk dohányosok, de a jog számára csak az döntô, hogy biztosította-e a dohányzás lehetôségét.

– Megszabhatja egy munkáltató, hogy csak nem dohányzó munkaerôt alkalmaz?

– Állami hivatalok ezt nem tehetik meg, hiszen alkotmánysértô lenne. Viszont a magánszférában, például egy kisiparos hivatkozhat arra, hogy a termelôidôbôl esik ki az óránkénti öt-tíz perc, amit a dolgozó dohányzással tölt. Az állami intézmények joga csak addig terjed, hogy kijelölnek dohányzásra alkalmas helyeket, és ezt szigorúan betartatják. Senkit sem lehet arra kényszeríteni, hogy dohányfüstöt lélegezzen be, ugyanakkor mindenkinek biztosítani kell a lehetôséget, hogy szenvedélyével élhessen. Visszatérve a vonatokhoz, nem képzelem, hogy egy dohányos harminc-hatvan percet ne bírna ki füstölgés nélkül.

– A tervezett új rendeletekrôl tudható, hogy mégiscsak a dohányzás zárt közterületrôl való kiszorítását szorgalmazzák. Például azzal – az egykori minisztertôl származó – javaslattal, amelynek értelmében az egészségügyi intézmények teljes területén megtiltanák a dohányzást, s nem jelölnének ki kivételezett területeket sem. Ha az ilyen elgondolásoknak utat enged a törvény, elképzelhetô, hogy a közeljövôben csak otthon szabad majd dohányozni...

– Húsz éven belül biztosan nem kell ettôl tartani. Viszont az tényleg nem mindegy, ho