Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Több évig tartó munkálatok után a megyei tanács végre kipipálhat egyet a beruházások közül. És nem is akármelyiket. A repülôtéri utasterminálról van szó, amelyet ma avatnak fel hivatalosan, nagy csinnadrattával, miniszterek, képviselôk, szenátorok és más hivatalosságok jelenlétében. Miután az elmúlt években mintegy 80 milliárd lejt "emésztett" fel a repülôtér korszerûsítése, igazgatója pedig idén, tanácselnöki nógatásra végre gyorstalpalással elvégeztette azt, ami már eddig elvégezhetô lett volna, ezek után felszusszanhat kissé az önkormányzat.

Fontos esemény tehát a mai. Fôként, ha a turizmus fellendítését tartjuk szem elôtt, ami újabban nagy hangsúlyt kap a megyei önkormányzatnál. Joggal, hiszen olyan természeti szépségek, látványosságok vannak a megyében, amelyeket érdemes beiktatni a turisztikai körforgalomba. Nemhiába mondják, hogy Románia csak a turizmusból is megélhetne, mégpedig nagyon jól, ha azt szakszerûen csinálnák. Ez kicsiben is így van. De visszatérve a helyi dolgokhoz, van immár nemzetközinek mondott repülôterünk, modern utasterminállal és remélhetôleg civilizált szolgáltatásokkal. Van ipari parkunk, van információs irodánk a város szívében, mûködik megyei turisztikai egyesület (egy új meg egy régi) a városban. Lehetne kisvonat, lehetne ipari turizmus, konferenciaturizmus, agrárturizmus, kulturális és sportturizmus, és sok másféle turizmus, csupáncsak fantázia kérdése.

De nincs stratégia! Viszont éppen ez a lényeg. A turisztikai minisztérium állítólag folyton- folyvást követeli a megyei tanácstól, hogy küldje le a turizmussal kapcsolatos stratégiákat, pályázatokat. És kiderül, hogy nekünk ilyenek nincsenek. Meg hogy turisztikai szakembereink sincsenek, és valószínûleg egy szaktanácsadó céget fognak megbízni a stratégiák kidolgozásával. Hiszen valahogy meg kell állapítani, hova építsenek panziókat, melyik vidéket fejlesszék potenciális turisztikai célpontként stb. Mintha nem tudnánk, hogy Szováta mit jelent, hogy a kastélyok mit jelentenek, hogy ott van a gyulakutai hôerômû, a marosvásárhelyi látványosságok stb.

A helyzet az, hogy beszélhetünk napestig stratégiákról, készíthetjük a pályázatokat (mellesleg az elmúlt években az Astur turisztikai céghez érkezett be ilyen jellegû pályázat, nem is egy, amit a szaktárcához továbbítottak állítólag; látszólag senkit sem érdekel, mi lett a sorsuk!), de addig, amíg kátyúkkal teli, néhol járhatatlan utak szelik át a megyét, amíg a települések jó részén nincs bevezetve az ivóvíz, hiányzik a csatornázás, amíg lerobbant, a múltat kísértô épületek fogadják az odaérkezôt, amíg tehát az infrastruktúra kiépítetlen, nincs mirôl beszélni. Pénz is kell, uraim, nem csak stratégia!

Magyarország bejelentette az EU külügyminisztereinek informális nagy-britanniai találkozóján, csütörtökön, hogy szándékában áll Románia és Bulgária csatlakozási egyezményét szeptember végén-október elején ratifikálni, jelentette be a román külügyminiszter.

Mihai-Razvan Ungureanu, aki szintén részt vett a találkozón - akárcsak a bolgár külügyi tárcavezetô, Ivailo Kalfin - elmondta, a magyar kezdeményezést felkarolták más országok, köztük Spanyolország, Görögország is, míg Nagy-Britannia is hamarosan elkezdi az egyezmény ratifikálásához szükséges parlamenti procedúrákat.

A találkozón részt vett Olli Rehn bôvítési biztos is, aki felkérte Romániát és Bulgáriát, hogy újra gyorsítsa fel a reformokat, hogy 2006 végéig "tiszta menetlevelük legyen".

Mint mondta, a politikai instabilitás elôtt minkét ország nagyon jó trendet követett, és arra kérte mind a bukaresti, mind a szófiai illetékeseket, térjenek vissza a csatlakozási feltételek megvalósításához.

Az EU külügyminisztereinek informális nagy-britanniai találkozóján egyébként nem volt kedvelt téma a két ország csatlakozása. Jack Straw brit külügyi tárcavezetô elmondta, szeretnék, ha a meghatározott idôpontban Románia és Bulgária is csatlakozna.

Diplomáciai források elmondták ugyanakkor, hogy Romániával és Bulgáriával kapcsolatosan arra várnak az európai illetékesek, hogy lássák, mi történik a tavaszi országjelentés óta, hogy majd dönthessenek a védzáradékok kapcsán. (Mediafax)

Hétfôtôl literenként 7 banival emeli meg az üzemanyag árát a Petrom a kutaknál, a kôolaj nemzetközi árának fluktuációjára hivatkozva, áll a vállalat közleményében.

Az ECO premium benzin 3,63 lej, az ólommentes benzin 3,60 lej, a top premium pedig 3,94 lej lesz literenként.

A super euro diesel gázolaj 3,40, míg az euro diesel 3,32 lej lesz ezentúl.

A gázért ezentúl 1,73 lejt kell fizetni, ami 3 banis áremelést fed.

Az augusztus 11-21. között Kölnben megrendezett XX. Ifjúsági Világtalálkozón a marosvásárhelyi Máltai Segélyszolgálat harminchat fiatallal képviseltette magát. A segélyszolgálat tagjaihoz csatlakozott a mûvészeti és a Bolyai líceum néhány diákja is. A találkozót, melyre közel egymillió fiatal gyûlt össze, megtisztelte jelenlétével XVI. Benedek pápa is, akinek ez volt az elsô hivatalos külföldi útja.

A hagyományoknak megfelelôen a marosvásárhelyieket az elsô öt napban a fogadó ország mainzi Máltai Szolgálata látta vendégül a hívek otthonában. Vendégszeretetük honorálásaként a mûvészetis diákok koncerttel és képkiállítással kedveskedtek. A németországiak megismerkedhettek a székely népviselettel, és megkóstolhatták az egyik erdélyi csemegét, a kürtôskalácsot is.

A csíksomlyói búcsún megszentelt, és gyalog Marosvásárhelyre hozott két és fél méteres kereszt Kölnbe is eljutott, és összetartotta a csapatot - tudtuk meg Tulit Jánostól, a marosvásárhelyi Máltai Segélyszolgálat vezetôségi tagjától. A hagyományok szerint a kölni dómban ôrzött napkeleti bölcsek ereklyéi elôtt tettek tiszteletet.

Az idei világtalálkozóra II. János Pál pápa által választott jelmondat - "Eljöttünk, hogy hódoljunk neki" szorosan kapcsolódott a világegyház számára meghirdetett eucharisztia évéhez. A pápa mindenekelôtt különleges szeretettel köszöntötte azokat, akik a bölcsekhez hasonlóan a "Napkeletrôl" érkeztek. A találkozó egyik csúcspontja a szombat esti virrasztás és a vasárnapi záró szentmise volt a Köln melletti Marienfelden - meséli Tulit Viktória, a helyi szervezet vezetôje.

A marosvásárhelyiek ellátogattak a kölni Bibliai Múzeumba, ahol - a hagyományos múzeumoktól eltérôen - a bibliai hôsök bôrébe bújhattak.

Az észak-erdélyi autópálya szerzôdése körüli huzavona ellenére az idén elkezdett telekkisajátítás folytatódik - erôsítette meg Mircea Pop, az Országos Autópálya Rt. aligazgatója.

Mircea Pop szerint az idén sikerül az elkezdett két szakaszon végrehajtani a kisajátításokat, de Bihar megyében például nagy gondok vannak, ott csak a telkek 35 százalékát sikerült állami tulajdonba helyezni, mivel számos terület esetében zûrzavaros a tulajdonjogi viszony.

Szakértôk elmondták, hogy a legnagyobb gondot a zsebszerzôdések jelentik, mivel ezek alapján az állam nem fizethet kártérítést. A Berettyószéplak és Bors közötti szakaszon az autópálya nyomvonala által érintett földek mindössze 35 százalékát sikerült kisajátítani. Hasonló munka folyik még a Kolozs megyei Aranyosgyéres és Gyalu között. Itt a kisajátítással foglalkozó ügyvédi irodák munkája sokkal hatékonyabb volt, mivel a nyáron kibocsátott egyik kormányrendelet lehetôséget teremtett, hogy folytassák szeptembertôl is a kisajátításokat.

Mircea Pop szerint a tervezôk nem tértek el az autópálya eredeti nyomvonalától, mindössze "apró igazításokat" hajtottak végre az eredeti tervhez képest. De nem fordult elô az, hogy az eredetileg kisajátított telek fölöslegesnek bizonyult az utólagos nyomvonal-módosítások miatt. Az aligazgató közölte: a részvénytársaság nem adósa a volt tulajdonosoknak, maradéktalanul kifizették a kártérítést azoknak, akiktôl elvették a földet.

A megyei hatóságok elégedetlenek a júliusi árvízkárokra kiutalt pénzösszegekkel, azt állítva, hogy a 6,3 millió új lej nem elégséges a károk fedezésére, számol be a Mediafax tudósítója.

Lokodi Edit megyei tanácselnök pénteken úgy nyilatkozott, ebbôl az összegbôl 900 ezer új lejt a vízügy fog hasznosítani, hogy a partvédelmet biztosítsák belôle, illetve javítási munkálatokra, a visszamaradt összeget pedig a helyi hatóságoknak továbbítják.

"Útjavításokat végeznek majd, azonban csupán a legszükségesebbeket. A 63 milliárd régi lej közelrôl sem fedi le a júliusi árvizek okozta károkat" - mondta a megyei tanácselnök.

Ciprian Dobre prefektus nemrég találkozott a megye polgármestereivel, akik arra panaszkodtak, hogy túl kevésnek bizonyulnak a kiutalt pénzösszegek. A prefektus úgy nyilatkozott, összesítik a polgármesterek kéréseit, abban reménykedve, hogy még a következô kiigazítás után a kormány majd utal ki pénzt.

"Vannak ígéretek, hogy még utalnak ki pénzalapokat a július-augusztusi árvízkárokra, ezt azonban majd csak szeptember 8-a után tudjuk pontosan" - fejtette ki Dobre.

A megye hatóságai a hét végén találkoznak honatyákkal és Borbély László területrendezési és középítkezésügyi megbízott miniszterrel, hogy megvizsgálják annak lehetôségét, hogy a megye pénzt kapjon a költségvetési tartalékból. (Mediafax)

Jegyzet

Egyenesen bizarrnak is minôsíthetnénk azokat a jelenségeket, amelyek ebben az országban történnek. Most nem az égbe kiáltó bürokráciáról, a szinte iskolai tantárgynak számító korrupcióról, a lehetetlen és jobb esetekben másnap visszavont határozatokról, intézkedésekrôl beszélek elsôsorban, hiszen azokat amúgy is mindenki ismeri, hanem arról a hozzáállásról, amely leginkább a mértéktelenül korlátolt intelligenciaszinttel rendelkezô egyén(ek) sajátja, ám mégis, minálunk - balkáni humanoidok sorai között - terjedelmes méretekkel rendelkezik. Egy olyan országban, ahol a törvényeket többen nem tartják be mint igen (lényegtelen, hogy a bürokráciát, posztkommunista intézkedéseket megkönnyítendô-kikerülendô, avagy szándékos bûntény elkövetése végett), mindenképpen örömre ad okot, ha egy-két honfitársunkban következetes törvénytisztelôt vélünk felfedezni, akinek a számlájára semmi kihágást nem írhatnak a hatóságok. Akkor azonban, amikor mindez önmaga ellen fordul, és e fordulat ijesztô méreteket ölt, a helyzet aggasztóvá válik. Hiszen hányan ismerünk olyanokat, akik mit sem törôdve az elôírtakkal, mennek szembe mindennemû intézkedéssel, ugyanakkor másokkal szemben megkövetelik az elôírtak szigorú betartását. És ugyanez történt- történik most a borsi határátkelônél is, ahol már több mint egy napja vesztegel a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a gyermelyi tésztagyár öt és fél millió forint értékû, alapélelmiszerekbôl álló, árvízkárosultaknak szánt, közel 16 tonnás segélyszállítmánya, mivel a román vámhatóság állategészségügyi bizonyítványt követel a húskonzervekre (!). Itt az élô példa, az emberi bunkóság messzecsengô dicshimnusza (mert ugyan ki is feltételez rosszindulatot a háttérben?). Ugyanakkor a hatóság is moshatja kezeit, hiszen ôk "csak a munkájukat végzik", illetve "a törvényt tartják be". Nos, ha mindenki minden törvényt szigorúan és szó szerint betartana, egész más arca lenne a világnak. Úgyhogy ne menjünk bele abba, hogy miért nem, avagy mit kéne tenni, esetleg komolyan gondolják-e, hogy ilyen esetben egy papírfecni fontosabb szerencsétlenül járt emberek százainak megsegítésénél. Bármi is legyen az ok, következményéhez mindössze két dolog vezet - az egyik a rosszindulat útja, de errôl most nagyvonalúan feledkezzünk meg. Egyezzünk meg inkább abban a találó mondásban, miszerint "kong a fej". Ez pedig az országimázs- alakítás mifelénk legmagasztosabb eszköze.

Markó Béla szerint:

Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes heti sajtótájékoztatóján a lengyelországi eseményeket ismertette, tájékoztatott a szövetség országos operatív munkacsoportjának megalakulásáról, kifejtette az RMDSZ álláspontját a házelnökök leváltásával, valamint a nyugdíjasokra és földmûvesekre is kiterjesztendô egészségbiztosítással kapcsolatban.

Hét jelenlegi és volt államfô, kilenc kormányfô és még számos európai és amerikai tisztségviselô írta alá Lengyelországban, Gdanskban a Szolidaritás Európai Központja megalakulását tanúsító okiratot. Minderre a Szolidaritás Mozgalom megalakulásának 25. évfordulója alkalmával rendezett ünnepségek keretén belül került sor. Rendkívüli jelentôségûnek tekintette Markó Béla a negyed évszázaddal korábban történt lengyelországi eseményeket, kiemelve a Szolidaritás Mozgalom korszakalkotó fontosságát.

A szövetség elnöke tájékoztatta a sajtót az RMDSZ országos operatív munkacsoportjának megalakulásáról, amely Takács Csaba ügyvezetô elnök vezetésével az székelyföldi árvíz sújtotta települések segítésével foglalkozik. Mint mondotta, a munkacsoport minden lehetséges forrást kíván mozgósítni az árvizek okozta károk mielôbbi felszámolása érdekében, ugyanakkor nyomon követi a Székelyföldön 2005. augusztus 23-24. között zajlott, precedens nélküli pusztítást végzô árvízkárok összesítését. Markó Béla szerint sürgôsen le kell vonni a következtetéseket az idei természeti csapások kapcsán: "Jelenleg nem rendelkezünk országos infrastrukturális fejlesztési stratégiával, országszerte a legnagyobb gondokat infrastruktúra állapota jelenti, ugyanakkor hiányzik egy hatékony árvízvédelmi és megelôzési stratégia" - hangsúlyozta Markó Béla, szorgalmazva mielôbbi kidolgozást.

A hamarosan elkezdôdô parlamenti ülésszak és prioritásai kapcsán a szövetségi elnök elmondta: "Az RMDSZ nem tekintette elsôdleges feladatnak a szenátus és képviselôház elnökének leváltását, de a rendkívüli ülésszak eseményei, a sok huzavona bebizonyította, hogy elérkezett az ideje annak, hogy szintén a koalíció képviselôi vezessék a törvényhozás két házát." A hatékony törvényhozási folyamat biztosítása érdekében célszerû, ha a parlament alkalmazkodik az érvényes politikai konfigurációhoz - hangsúlyozta Markó Béla.

A nyugdíjasokra és földmûvesekre kiterjesztendô egészségbiztosítás témakörben a szövetség elnöke szerint az amúgy is szerény körülmények között élô nyugdíjasokat, földmûveseket nem érintheti a társadalom- és egészségbiztosítást fizetô kategóriák bôvítése. Vannak bizonyos társadalmi rétegek, amelyekre kiterjeszthetô ez az intézkedés, de semmi esetre sem alkalmazható a nyugdíjasok esetében. Az RMDSZ tehát nem támogathatja ennek bevezetését.

A hozzáadott értékadóval (TVA) kapcsolatban a szövetségi elnök elmondta, még egyelôre nem alakult ki egy egységes álláspont, a szövetség szakértôi bizottsága a napokban elemzi az esetleges növelés következményeit, az egységes adókulcs bevezetésével, a költségvetésben támadt hiánypótlási lehetôségeket. A koalíción belül ez a kérdéskör még nem került napirendre - tájékoztatta a sajtót Markó Béla, hozzátéve, a szövetség nyitott a problémakör koalíción belüli megtárgyalására.

Napra pontosan háromnegyed évvel a kettôs állampolgárságról rendezett - és mindenkiben keserû szájízt hagyó - népszavazás után találkozik hétfôn a határon túli magyar szervezetek vezetôivel Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök.

A népszavazást követô elsô ilyen jellegû találkozón a kormányfô tájékoztatást ad majd a nemzeti felelôsség öt pontjának eddigi eredményeirôl és a tervezett változtatásokról a meghívott tíz szervezet vezetôjének. Gyurcsány Ferenc nem sokkal a december 5-ei népszavazást követôen, még januárban hirdette meg a nemzeti felelôsség öt pontos programját.

"Egyik javaslatunk sem kôbe vésett, tehát ha lesznek észrevételeik és konstruktív javaslataik, akkor mi nyilván megpróbáljuk figyelembe venni azokat" - mondta Avarkeszi Dezsô kormánymegbízott az MTI-nek adott nyilatkozatában. Hozzátette: megvizsgálják, ezek az uniós elveknek megfelelnek-e, illetve a kormány elképzeléseivel összeegyeztethetôk-e.

Fogadókészek vagyunk konstruktív javaslatokra, de bizonyos alapkérdésekben a kormány nem kívánja megváltoztatni az álláspontját - hívta fel a figyelmet.

"A kettôs állampolgárság kérdésérôl a kormány nem kíván tárgyalni, nem változott az álláspontja a kérdésben december 5-e óta" - szögezte le a kormánymegbízott.

Avarkeszi Dezsô szerint a határon túli magyarok Európai Unión belüli utazását a magyar kormány - görög mintához hasonló - speciális személyi okmánnyal kívánja biztosítani.

A görög példa az egyik változat, amit figyelembe vettünk, "valahol e körül fog körvonalazódni az a megoldás, amit javasolni fogunk" a Parlament épületében megrendezésre kerülô találkozón - mondta.

Ez a megoldás vízummentes beutazást és korlátozott tartózkodást tenne lehetôvé a schengeni térséghez tartozó államokban a határon túli magyaroknak, hasonlóképpen, mint az Albániában élô görögök esetében. A speciális személyi okmányt az kaphatná meg, aki valamilyen módon igazolni tudja nemzetiségi hovatartozását. Avarkeszi Dezsô szerint ebben a magyarigazolványnak is lehet szerepe.

Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, hogy az elképzelést el kell még fogadtatni az Európai Unióval, továbbá tárgyalásokat kell folytatni az érintett szomszédos országokkal.

A szeptember 5-ei találkozó másik fontos témája a határon túli magyarok közjogi státuszának kérdése. Avarkeszi Dezsô elmondta, az alkotmányos státusz meghatározását kiterjesztenék nem csak a Kárpát-medencében, hanem a világban bárhol élô magyarokra.

Ez a státusz-rendezés jelentené egyben az alkotmányos alapját is a különbözô törvényekben foglalt kedvezményeknek - utalt a kormánymegbízott az idegenrendészeti, állampolgársági jogszabályokra, illetve a kedvezmény-, és a Szülôföld Alap törvényre.

Avarkeszi Dezsô közölte, a július végén, európai szakértôk részvételével Budapesten megrendezett tanácskozáson összegzett megállapítások jelentik a kiindulópontját a szeptember 5-ei megbeszélésnek.

Emlékeztetett: arra a kérdésre, adható-e külhoni állampolgárság a határon túli magyaroknak, "egyértelmû volt a nemleges válasz", ezért kezdtek más irányban gondolkodni.

A kettôs állampolgárság azonban aligha lesz megkerülhetô téma, különösen azután, hogy Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke több interjújában és legutóbb, augusztus 20-ai beszédében is arról beszélt: a határon túli magyarok állampolgárságának ügye megoldásra vár.

Az államfô szerint ehhez lehet új jogi megoldást találni.

Sólyom Lászlónak az a határozott véleménye, hogy a rendezés "nem puszta jogi kérdés, hanem politikai is".

Puszta érzelmi alapon könnyen tévútra jutunk. Meg kell ismerni szomszédainkat, az ottani magyarokat ahhoz, hogy békességes megoldást találjunk - hívta fel a figyelmet.

Londonban az ötcsillagos Grand Hotel City épületének egyik szárnya átalakul kizárólag nôk számára.

A szálloda, amelyben a szobák ára 265 és 2250 euró között mozog, a kliensek 50 százaléka nô. Többségük vezetô pozíciókat tölt be a bank- és a gazdasági élet más szektoraiban - írta a Corriere della Sera címû olasz napilap.

A hotel vezetése felfigyelt arra, hogy azokon a kérdôíveken, amelyeket a vendégeknek adnak, általában ugyanazok az igények merültek fel és úgy döntött, elsôrendû üzleti érdek ezeknek kielégítése. Indulásként a szálloda 300 szobájából 68-ban, ahol csak nôket terveznek elhelyezni, nagyobb hatóerejû hajszárító kerül, lesz benne sminktükör, amilyent eddig csak a hollywoodi sztárok használtak, a kádba beépítik a hidromasszázst, a szobai szekrény belsô világítást kap. Az ajtóra kémlelôt, láncot szerelnek és a szobai kiszolgáló személyzet csak nôkbôl fog állni - bár ez utóbbi döntést nem biztos, hogy minden vendég értékeli.

Ha a változások sikert aratnak, az üzletlánc többi szállodáit is átalakítják.

Ugyanígy megfigyelhetô a Corriere della Sera szerint, hogy az utazási irodák is figyelembe veszik, hogy egyre több nô veszi igénybe szolgáltatásaikat és olyan utakat is szerveznek, amelyeken csak nôk vesznek részt. Sôt, léteznek már nôk számára létesített turistafalvak is.

Természetes vitaminforrásaink, a gyümölcsök közül soknak már lejár az ideje. Az ôsz közeledésével változik a gyümölcspaletta is, ám a kínálat még bôséges, s az ôszi csemegék felhasználása, feldolgozása is változatos lehet.

"Ôsszel érik, babám, a fekete szôlô" - hirdeti szép népdalunk. Történelmi borvidékeink ilyenkor szürettôl annyira hangosak, hogy a szôlô mellett hajlamosak vagyunk feledni a többi ôszi csemegét, például a kukoricát, tököt vagy a csonthéjas gyümölcsöket.

A búcsúzó nyárral megváltozik a kert, s a piacok képe: zamatos körte csalogat a fához vagy a kofa standjához, az esô áztatta lombok mögül sárga birs kandikál ki - de finom birsalmasajt lesz majd belôle! Igazán jól rendezte el a természet: friss gyümölcsöket fogyasztva, kellemes ízekkel köszönhetünk el a nyártól, és vitaminokat raktározhatunk a szervezetünkbe. A szôlô, a dió, a gesztenye, mandula, a mogyoró, a szilva, a naspolya és a birsalma megannyi ízletes fogás és édesség alapanyaga lehet. Szôlôs-mustos pecsenyék sora van ilyenkor, melegítô mandulaleveseké, s finom gesztenyetortáké, -püréké, a csokiszósszal nyakon öntött gesztenyés palacsintáról nem is beszélve.

De ne legyünk mohók! A késôn érô gyümölcsfajtákat hagyjuk a fán vagy a bokron, ameddig csak lehet, hogy megtarthassák természetes aromájukat. Szeptember elsô két hetében még ne nyúljunk a dióhoz, mogyoróhoz! Várjuk meg, amíg maguktól lepotyognak. A zöld dió könnyen megromlik.

A nemes gesztenye, a szelíd gesztenye teljesen pótolni tudja a gabonaféléket, a dióféléket, a burgonyát. Egyes vidékeken igazi néptáplálék, még kenyérfélét is sütnek belôle. Tudnivaló: külsô kemény burkolatán kívül el kell távolítani a belsô bôrt is. Az ôsz hagyományos fôszereplôje mifelénk elsôsorban a szôlô. Amellett, hogy ízletes, még vértisztító és gyulladást gátló hatása is van (szépítôszernek sem utolsó!), a szôlômag olaja pedig rendkívül gazdag többszörösen telített zsírsavakban. Bogyói, de különösen a frissen préselt szôlôlé nemcsak az emésztést segíti, hanem hatékony idegerôsítô, feszültségoldó és regeneráló táplálék is egyben. Számításba jöhet minden fogyókúránál, tisztítókúránál.

Ôsszel akár napokig fogyaszthatunk csak szôlôt kenyérrel, például barna kenyérrel, hiszen e táplálékkettôsben szinte minden, a szervezet számára fontos tápanyag megtalálható. A szôlôtôkék termése jó káliumforrás, és sokféle ásványi anyagot (vas, magnézium, réz, cink, szelén) és vitaminokat is tartalmaz. C-vitaminban azonban egy másik ôszi gyümölcs, az október végétôl szedhetô és 1-2 hónapig tárolható naspolya termése a leggazdagabb, legalábbis az almatermésûek között. Feldolgozható lekvárnak, pürének, vagy más gyümölcsfajtákkal vegyesen ivólének. A naspolyamagból készített tea vesekô ellen gyógyhatású kortyolgatni való.

Az ôszibarack és a nektarin (kopaszbarack) különbözô fajtáinak gyümölcse szeptember végéig még érik, s helyes tárolással további 2-4 hétig még frissen tartható és fogyasztható. Zsenge kukoricára is találunk még a piacon, és a tökfélék is szinte kínálják magukat, változatos feldolgozási lehetôségeikkel vásárlásra csalogatva a háziasszonyokat.

Juhani Nagy János

A Szaturnusz egyik holdján, az Enceladuson lévô rejtélyes "forró pontot" fedezett fel a Cassini amerikai ûrszonda - közölték kedden szakértôk. A jelenség azért figyelemre méltó, mert az ehhez hasonló pontokat eddig még bolygókon, illetve holdjaikon csakis egyenlítôi térségükben mutattak ki.

Az Enceladus 500 kilométeres átmérôjû hold, bolygójától 230 ezer kilométerre kering. Az égitest felszíne fôként jégbôl és kôbôl áll.

A tudósok egyelôre igyekeznek kideríteni, hogy mitôl maradhat forró ez a pont az Enceladus fagyos sarkvidékén. Egyelôre azt feltételezik, valami belülrôl fûtheti.

A Cassini amerikai ûrszonda tavaly nyáron érkezett a gyûrûs bolygóhoz. Januárban vált le róla a Huygens európai leszállóegység, amely leereszkedett a legnagyobb Szaturnusz-hold, a Titán felszínére.

A Cassini pedig folytatta tudományos felderítô útját az óriásbolygó körül. Ennek során megközelíti a Szaturnusz néhány holdját is. Az Enceladus mellett már háromszor suhant el. A Cassini legközelebbre, 175 kilométerre július 14-én közelítette meg az egyébként rendkívül fénylô Szaturnusz-holdat.

"Mindennap szeretkezni akart, kétszer-háromszor is. Szexuális rögeszmés volt. Élve falt fel, mint az imádkozó sáska" - az egyik legnagyobb és legtitokzatosabb angol színész, Sir Laurence Olivier szavai voltak ezek Vivien Leigh-rôl, aki élete nagy szerelme és kárhozata is volt, társa a féktelen bujálkodásban.

A nagy Shakespeare-színésznek, aki modern drámákban, krimikben is marandandót alkotott, a pletykákkal ellentétben nem voltak homoszexuális kísértései. Danny Kaye-jel, ifjabb Douglas Fairbanksszel, akikkel "hírbe hozták", csak jó barátok voltak. Nem is lehetett volna más, mert a "Pussnak" becézett Cica féltékenyen ôrizte. Mindezt Terry Coleman írta meg egy engedélyezett életrajzban, amely szeptemberben jelenik meg. A színész eddig nem publikált levelei, özvegye, Joan Plowright és a barátok visszaemlékezései alapján készült - írta a Corriere della Sera címû olasz lap.

Laurence Olivier és Vivien Leigh: egy ragyogó, önzô ember és egy gyönyörû, tragikus sorsú színésznô története. Leigh Indiában született 1913-ban. Mintegy húsz filmben játszott, köztük az Elfújta a szélben (ide Olivier ajánlotta, annak ellenére, hogy ô nem kapta meg a film egyik férfi fôszerepét), a Waterloo Bridge-ben, nagy közös romantikus filmjükben, a Lady Hamiltonban, és A vágy villamosában, amelyben a fiatal Marlon Brandóval alkottak felejthetetlen párost. Utolsó nagy szerepe A bolondok hajója öregedô szépasszonya volt. Kétszer tüntették ki Oscar-díjjal. Mindössze 54 évet élt, tüdôbajban és krónikus depresszióban szenvedett.

Amikor Olivier és Leigh megismerkedtek, mindketten házasságban éltek, amelyet felbontottak, hogy 20 évig együtt élhessenek, boldogan és egymást pusztítva az erotikus szenvedélyben is. Az asszony még Ausztráliából is felhívta, hogy siessen hozzá egy szerelmes éjszakára és halálos féltékeny volt a 16 éves Jean Simmonsra, aki Opheliát játszotta Olivier oldalán a Hamletben. De férje sem lelkesedett más filmbeli partnerekért, annál többet játszottak együtt színpadon Londonban és New Yorkban egyaránt.

Vivien Leigh-t, az akaratos, szép Scarlett O’Harát 1967. július 7-én halva találták londoni otthonában. Sir Laurence-tôl akkor már hét éve elvált, de az egykori férj még nem sokkal 1989-ben bekövetkezett halála elôtt is azt mondta, Vivien egyik régi filmje láttán: "Ez igen, ez nagy szerelem volt."

(MTI) - Hatvanöt éve, 1940. szeptember 4-én továbbítottak elôször elektronikus eszközökkel színes televíziós képet az amerikai Columbia Broadcasting System (CBS) társaság stúdiójában.

A 343 képsorral mûködô eljárást Peter Charles Goldmark magyar származású amerikai mérnök vezetésével fejlesztették ki. Goldmark a magyar zeneszerzô rokona, 1936-tól a CBS laboratórium- vezetôje, 1954-72 között az egész CBS, majd saját cégének igazgatója volt.

Az elsô elektromechanikai televíziós rendszert Paul Nipkow német mérnök szabadalmaztatta 1885-ben: forgó tárcsáját csigavonalban, egyenlô távolságra elhelyezett lyukakkal látta el, amelyek a kép minden pontja elôtt elhaladva letapogatták azt. A fénynyalábok a megvilágítás erôsségétôl függôen jobban vagy kevésbé világították meg a tárcsa mögötti szeléncellát - ennek vezetôképessége a megvilágítástól függ, így a rákapcsolt lámpa a képpontok fényét követi. A vevôállomáson a fény egy másik Nipkow-tárcsán megy át, s egy ernyôre vetôdik. A kép átvitele nem sikerült, mert a két tárcsa nem mozgott szinkronban.

A színes televízió elsô úttörôje, Otto von Bronk német fizikus 1902-ban kapott szabadalmat, de hasznosítani nem tudta azt. Vlagyimir Kozma Zvorikin orosz fizikus 1925-ben katódsugárcsôvel mûködô, mozgó alkatrész nélküli színestévé-rendszert tervezett, a továbbítandó képet a piros, kék és zöld elemi szûrôkbôl álló Caget- szûrôvel képezte. Rendszerére amerikai szabadalmat kapott, felvevôkészülékét ikonoszkópnak nevezte. Ez egy katódsugárcsô volt, melynek 10 négyzetcentiméteres ernyôjét emissziós fotocellák sora alkotta. J. L. Baird angol mérnök 1928-ban kezdte kísérleteit, alapszín-szûrôkkel ellátott Nipkow-tárcsát alkalmazva, s a szelén helyett használt fotocellával megoldotta a tárcsák összehangolását.

Mihály Dénes magyar kutató 1929-ben Berlinben mutatta be Telehor nevû tévé- vevôkészülékét, ez az általa módosított Nipkow-tárcsával és fényreléként alkalmazott ködfénylámpával mûködött. Rezgô tükrös képbontó és -összerakó készüléke alkalmas volt filmek lejátszására, s 30 soron másodpercenként 12,5 képet továbbított. 1931-ben Manfred von Ardenne szabadalmazott találmányával, a piros, majd kék, végül zöld fénnyel végzett soronkénti bontással képet tudott továbbítani. 1936-ban Babics Viktor színes televíziós rendszere is mellôzte a mechanikus, forgó szûrôket. Nemes Tihamér 1938-ban a három alapszínt szinkronikusan váltakozva szûrte, elektromos Kerr-cellával.

A CBS 1941 júniusában kezdte meg Goldmark módszerével a naponkénti kísérleti adást, de csak 1950. január 12-én lépett a nyilvánosság elé a színes televízió- adással. A képet három alapszín, a zöld, kék és vörös összevetésébôl állítják elô, amely így szabad szemmel nem látható zöld, kék és vörös felületelemek sokaságából áll. Az egymást követô, szekvenciális képátvitel így folyt: egy fekete-fehér kamera elôtt vörös, kék, zöld szûrôkkel ellátott tárcsa forgott, ezek a képet három, egymást követô, egyszínû részképre bontották. Ilyen tárcsa volt a vevôkészülék elôtt is. A másodpercenkénti 20-as fordulatszám elég nagy volt ahhoz, hogy a részképek egybeolvadjanak a nézô szemében. A mûszaki fejlôdés során szerencsére jobb megoldást találtak - a képernyô elôtt forgó színszûrô ma elég furcsa lenne...

Az RCA amerikai rádiós cég 1949-ben fejlesztette ki az árnyék- vagy lyukmaszkos csöveket, melyek lehetôvé tették az elektronikus képek színes továbbítását. A három alapszínt egyidejûleg vetítik a képernyôre, itt azok additív keverés révén színes képet adnak. A színenként egy-egy elektronsugarat úgy vezetik egyidejûleg a maszkon keresztül, hogy minden képsugár csak a hozzárendelt színpontokra essék. E rendszer hibája, hogy fekete-fehér készülékek nem tudják venni a színes mûsort.

Az amerikai rádióhatóság 1953-ban engedélyezte az NTSC szabvány szerinti színes tévét, ezt 1954-ben vezették be és a színes vevôkészülékek csak a 60-as években kezdtek elterjedni. Az NTSC mellett a leggyakoribb rendszerek a német PAL és a francia SECAM, ezek a színek kódolásában térnek el egymástól, a PAL-t az NTSC továbbfejlesztésének tekintik. A SECAM-ot Henri de France dolgozta ki 1957-ben, ez illeszkedett a fekete-fehér rendszerekhez, s kiküszöbölte az amerikai rendszer színhibáit a kép visszaadásánál. France abból indult ki, hogy az emberi szem színfelbontó képessége rosszabb, mint világosság- érzékelése, ezért a színjelek átvitelére szolgáló sorokat csökkenteni lehet. A vöröst, zöldet és kéket e rendszer külön-külön veszi fel, s nem egymás mellett közvetítik ôket. Ma Amerikában 525, Európában 625 soros képeket vetítenek, minden képhez kétszer fut végig a képernyôn az elektronsugár, s felváltva rajzolja fel a páros és a páratlan sorokat.

Magyarországon a budapesti Szabadság téri stúdióban 1969. március 21-én avatták fel az elsô magyar színestelevízió- adóberendezést, s ezzel kezdôdött meg a kísérleti adás. Rendszeresen színes adást 1972 óta sugároznak.

Tisztelendô testvéreim, szeretett, jó hívek!

Ebben az évben már három alkalommal kértük segítségeteket, hogy adományaitokkal támogassátok az árvíz sújtotta településeket. Elsô alkalommal messzi földrész bajba jutottait - a délkelet-ázsiai szökôár szenvedôit - próbáltuk segélyben részesíteni. Második és harmadik alkalommal már a saját országunkban, a bánsági és moldvai testvérek megsegítésére gyûjtöttünk. Akkor azt reméltük, hogy hasonló felhívásra nem lesz szükség az elkövetkezô idôben.

Az augusztus 23-i heves esôzés és felhôszakadás következtében hatalmas árhullám zúdult Székelyudvarhelyre és a Nyikó menti településekre. Az elemi erôvel hömpölygô, hatalmas vízáradat mindent vitt, ami útjába került: embert, állatot, házat, autót, terményt, fát, utat, hidat, vasutat stb. Jelenlegi információink alapján 16 halottat és 2 eltûntet tartanak nyilván, nem beszélve az óriási anyagi kárról. A víz több ezer házat árasztott el, melyek közül számos teljesen lakhatatlanná vált. Felbecsülhetetlen a kár a termést és az állatállományt illetôen is. Errôl egyébként a híradásokból értesültetek.

Fôegyházmegyénk Caritas szervezetének munkatársai nyomban a helyszínen voltak, több mint 1 milliárd lej értékben osztottak szét szükségleti cikkeket, és segítették munkájukkal, vigasztaló szavukkal a bajbajutottakat.

Páratlanul szép példával szolgálnak híveink a keresztény segítségnyújtás és szolidaritás terén. Nemcsak a helyiek, hanem más helységekbôl is - kérés nélkül - ismeretlenül is sokan nyújtanak segítséget, azonban minden jóakarat és emberi erôfeszítés ellenére sem tudják az óriási kárt pótolni. A tönkrement családi otthonok helyébe újat kell építeni - közös összefogással.

Tisztelettel és szeretettel arra kérem fôegyházmegyénk valamennyi segíteni akaró, jó szándékú hívét, hogy a szeptember 11-én tartott templomi gyûjtésen járuljon hozzá adományával a székelyföldi árvízkárok megszüntetéséhez.

A gyûjtésbôl származó adományok fôegyházmegyei Caritas szervezetünk közvetítésével jutnak célba. A plébániák jegyzôkönyvet készítenek a begyûlt összegrôl és így adják át a kerületi fôesperesnek. A fôesperes urak, miután minden egyházközségbôl begyûjtötték az adományokat, összesítô kimutatást készítenek, megküldvén azt mind a Caritas gyulafehérvári irodájának, mind az Érseki Hivatalnak.

A befizetést az alábbi folyószámlára kérjük:

Caritas Arhidiecezan Romano-Catolic Alba Iulia,

RO42 RNCB 1100 0000 0046 0034 BCR ALBA IULIA.

Tudjuk, hogy minden adományozás lemondással is jár, de bajba jutott testvéreinkért meg kell hoznunk ezt az áldozatot.

Az adományozáson túl imádkozzunk testvéreinkért, hogy a jó Isten kegyelmével megerôsítve tudják viselni a megpróbáltatás nehéz keresztjét!

Elôre is köszönöm adományaitokat. Szeretettel küldöm fôpásztori áldásomat fôegyházmegyénk minden jó szándékú és segítôkész hívének!

Együttérzô szeretettel és imádságos köszöntéssel,

Gyulafehérvár, 2005. szeptember 1.

A moldvai Rekecsinbe tervezett csángó iskola helyzetérôl és az árvíz sújtotta erdélyi településeknek adandó segítség módjáról kíván tájékozódni Budapest Kisebbségi, Emberi Jogi és Vallásügyi Bizottsága hétfôn kezdôdô, egyhetes utazása során - közölte a testület elnöke pénteki sajtótájékoztatóján.

Tirts Tamás emlékeztetett arra, hogy a fôváros korábban tízmillió forintos támogatást helyezett kilátásba, ennek odaítélésére megfelelô szakmai program elfogadását követôen kerülhet sor.

Közölte, bízik abban, hogy a döntést a közgyûlés még szeptemberben meghozza.

A Béke Királynôjérôl elnevezett iskolaközpont céljára Böjte Csaba ferences szerzetes indított gyûjtést. Felhívásához késôbb több magyarországi önkormányzat csatakozott. A mintegy 500 millió forintra becsült intézmény alapkôletételére májusban került sor.

Böjte Csaba korábbi tájékoztatása szerint 240 ezer csángó közül ma mintegy 100 ezren beszélnek magyarul Moldvában. Hatvan olyan falu van Csángóföldön, ahol magyarul beszélnek, ezek közül eddig 12-13 helyiségben sikerült a magyar oktatást valamilyen formában megszervezni.

Tirts Tamás közölte azt is: kezdeményezik, hogy az árvíz sújtotta erdélyi és csángóföldi települések támogatásában a politikai pártok és a helyi önkormányzatok is vegyenek részt.

Elmondta, a szakbizottság látogatása során fel kívánja mérni, milyen segítséget tudnának felajánlani a székelyföldi magyar közösségeknek.

Az augusztus 30-án és 31-én megjelent cikkeket követôen, amelyek a táborokat fenyegetô veszélyt hangsúlyozták, Borbély Károly, az Országos Ifjúsági Hatóság elnöke tisztázta a helyzetet, kiemelvén, hogy a 2005. évi 247. sz. törvény által módosított 2001. évi 10-es sz. törvény alapján a hatóság vagyonában levô táborok épületeibôl 90 visszaszolgáltatási kérelmezés tárgya. Az intézmény illetékes bizottsága kiértékeli a kéréseket és határoz a visszaszolgáltatás, illetve a törvény szerinti kárpótlás felôl. A visszaigénylések vonatkoznak mind épületekre, mind ingatlanokra.

"Az Országos Ifjúsági Hatóság nyitott ezen esetek megoldására" - nyilatkozta Borbély Károly. "Vannak olyan helyzetek is, hogy a telek és a rajta levô épület tulajdonosa két különbözô személy. Az ilyen esetek, valamint az a tény, hogy számos dosszié hiányos, nehezítik a bizottság munkáját. Fontosnak tartjuk leszögezni, hogy egy táborhoz tartozó épület visszaszolgáltatása nem jelenti a tábor mûködésének felfüggesztését. A hatóság tulajdonában jelenleg közel 500 épület van, ami 185 tábort jelent, tehát egy táborhoz több épület tartozik. Következtetésképpen, nincsen jogos ok a táborok megszûnését elôrevetíteni, a gyerekek továbbra is a hatóság táboraiban üdülhetnek" - mutatott rá az elnök.

A Hargita megyei Oroszhegy község Székelyszenttamás és Ülke falvaiban több tíz milliárd lejre rúg az augusztus 23-ai árvíz okozta anyagi kár. Az ár nyolcvan gazdasági épületet, hatvan házat öntött el, négyet komolyan megrongált, négy csûrt vitt el. Hat hidat és több kilométernyi utat tett járhatatlanná, emberi áldozat nincs. Bálint Elemér polgármester tájékoztatása szerint leginkább nagy teljesítményû rakodóeszközökre, 6-10 tonnás szállítóeszközökre, az embereknek takaróra, tartós élelmiszerre, fertôtlenítô-, mosó- és mosogatószerre van szükségük. A segíteni kívánók anyagi támogatásukat a Román Kereskedelmi Bank következô számlaszámaira fizethetik be: RO31 RNCB 2920 002 4212 0004 (lej), RO04 RNCB 2920 0002 4212 0005 (euró), RO74 RNCB 2920 0002 4212 0006 (HUF).

Kovács András Ferenc

Kit az Gyarmathi Balassy Bálint

Vitézi emlékezetjére szerzettek

Szent Mihály havában,

Az másfélezerben és kilencvennégyben

(1) Kérlek, nagy irgalmú, végtelen hatalmú

Isten, légy már kegyelmes!

Ne hagyd, hogy Balassád rút hírbe halassák,

Mert nem volt veszedelmes,

Rossz fiad - Bálintod lelkét ha rázintod,

Szebb lázaktól sérelmes.

(2) Adgy már csendességet, lelki békességet

Balassy Bálintodnak,

Kit tündér Erdélben, talám egyszer délben,

Jól kupán kólintottak -

Ám késôbb halt szörnyûl, míg papjaid környûl

Szent képpel bólintgattak!

(3) Foghatatlan Isten, sírból fölsegítsen

Kegyelmed, kér Balassid!

Sokat veszekedtem, bûneimmel fekszem:

Sebhet, de nem csal az hit.

Eborca csiszárok hadából kiszállok:

Felvesz a Menny, ha lassít.

(4) Én édes egy Uram, elhágy ifjú iram,

El versszerzô találmány!

Balassi Bálint itt fekszik, hisz bármit hitt,

Nem vala bôsz fabálvány.

Nem lélek, aszú csont lettem: csupasz bú, gond

Morzsolgat, nem talján lány.

(5) Nincs már hova lenne, csak Istenhez menne

Valentinus Balassa!

Színe elé állhat, hogy mint szegény állat,

Szép szózatját hallhassa,

Hiszem rég nem feddik, szoknyák közt sem csetlik,

Hogy fodrossát pallhassa.

(6) Ez világgal bíró, vízre felhôt író

Poéták Úr Istene!

Kegyelmed magaslik, áraszd el Balassit -

Maga volt úrfis fene,

Ha szinte kén tépte, mert szép kegyes lépte

Volt néki új, friss zene!

(7) Kegyelmes Istenem, bocsáss meg itt nekem:

Sírban is bánt mord gazság!

Én Balassa Bálint veszhettem akármint:

Porban prédál ordasság!

Ne hadd, hogy híremet, sorsomat, nevemet

Mordály fôk átforgassák!

(8) Ez széles világon, mint fényes, víg ágon,

Énekeltem Júliát -

Mint vagyon, Úr Isten, ki kedvet nyújt itt lenn,

Szép éltet csak múlni ád?

Balassy Bálint kérd: Mért kell pár nôi térd

Köztén az ûrt hullni át?

(9) Irgalmad esmérem, haragod sem mérem,

Mindenható, jótét Úr!

Én Balassi Bálint bízom - rám sugárt hint

Kegyed, ha féreg nép fúr.

Szüvem égi üszög, s temérdek hôs nyüzsög:

Hamvamba tipor, bétúr.

Vita, quae fato debetur,

Patriae saluti solvatur.

Valentinus Balassy de Gyarmath DBG.

A gondolatok nyílt közlése, várható hatásuk mérlegelésének elhanyagolása gyakran veszélyes is lehet. Mondhatnánk: a cenzúra éppen e veszélyek megelôzését szolgálja. Csakhogy nem mindegy: az olvasó vagy az éppen aktuális hatalom védelmére irtják ki a cenzorok a megfogalmazott mondatokat vagy akár az egész írásmûvet.

Nepálban cenzúra van - harsogta nemrég a világsajtó. A fejlett demokráciában élôk borzongva veszik ezt tudomásul, holott a cenzúra létezô valóság még ma is, ha nem is minden országban, s nem egyforma mértékben.

Táncsics Mihály úgy tudta: a cenzúrát VI. Sándor római pápa gondolta ki, pár évvel a 15-16. század fordulója elôtt. Valójában viszont cenzúra létezett már az ókorban is: idôszámításunkból még csak nyolc év telt el, amikor Rómában betiltják Ovidius A szerelem mûvészete címû mûvét, a szerzôt pedig számûzik. Annyiban azért igaza volt Táncsicsnak: a cenzúra igazi virágkorát a középkori Európában élte. A katolikus egyház 1644-ben, amikor a rettegett cenzori jegyzékbe került Molière Tartuffe-je is, az írót a "megtestesült ördög"-ként bélyegezte meg. Száz évvel késôbb Goethe Az ifjú Werther szenvedései címû remekmûvének is a betiltás lett a sorsa, mégpedig abból a meggondolásból, hogy "fiatal embereket öngyilkosságra késztethet". 1864-ben Victor Hugo (Nyomorultak), 1918-ben James Joyce (Ulysses), 1929-ben - Olaszországban - Ernest Hemingway (Búcsú a fegyverektôl) ma már klasszikusként tisztelt alkotásait tiltották be, s a náci Németország elsô tömegméretû könyvégetései (1933) sem elôzmény nélküliek. A cenzori ceruza elôdje a tûz volt: egykor máglyára kerültek a Talmudot tartalmazó kódexek éppúgy, mint a reneszánsz szerzôk, köztük Dante mûvei.

Magyarországon 1528. november 5-én (két évvel a mohácsi csatavesztés után) született meg az elsô cenzúraintézkedés. I. Ferdinánd király könyvvizsgálati hatóságot hozott létre (tagja többek között a bécsi püspök és a bécsi polgármester). A cenzúra akkor még csak vallási kérdésekre vonatkozott. Az 1724-ben létesült magyarországi helytartótanács 1730-ban elrendelte, hogy "a politikai és egyéb közügyi mûveket elôzetes vizsgálatra hozzá küldjék be". A könyvcenzúra ekkor már nemcsak vallási, hanem nyíltan politikai üggyé is vált.

A cenzorok ceruzáját mindig a hatalmi akarat vezérelte. Amikor nemzetünk nagy gondolkodói felismerték a népnevelés fontos tényezôjévé vált kalendáriumok lehetséges szerepét, Mária Terézia kitiltotta belôlük a babonás meséket a napfogyatkozásokról és az érvágásra, a purgációra vonatkozó "tudománytalan" magyarázatokat. II. József az egyházi búcsúk hirdetését tiltotta meg cenzorai révén. Az abszolutista uralkodók cenzorainak ceruzája különösen akkor fogott vastagon, ha a nép elégedetlenségét növelô, tekintélyromboló írások kerültek elô.

Az igazán ravasz cenzor olykor csak kurtított, esetleg átírt. Angliában a XIX. század elején olyan Shakespeare-kiadás látott napvilágot, amelybôl eltávolítottak "minden olyan kifejezést, amelyet nem lehetne kimondani hangosan családi körben". Késôbb a szovjet olvasó sem sejthette, hogy amikor egy lap hasábjain oroszul megjelent Irwin Shaw Gazdagok és szegények címû regénye, a túlontúl "éber" fordítás során nemcsak a cselekmény lett kissé más, hanem olykor a szereplôk is elcserélték a mondandójukat egymás között. De kanosszát járt a különbözô kormányok cenzori hivatalaiban Lawrence Lady Chatterley szeretôje címû, erotikus tartalomban gazdag regénye éppúgy, mint Orwell látomása, az 1984, s Nabokov Lolitája, vagy Szolzsenyicintôl az Ivan Gyeniszovics egy napja.

Körülbelül kétszáz éve bölcs elôrelátással jelentette ki Thomas Jefferson amerikai politikus: "Egyetlen kormány sem lehet meg cenzorok nélkül." Felnôtt olvasóink még emlékezhetnek rá, miként tanultak a szocializmus építésének korszakában írók, nyilatkozók öncenzúrát, az olvasók pedig "a sorok közti közlések megértésének tudományát" - látva, hogy a sajtó pártirányításának mennyi írásmû, rádió- és tévémûsor esett áldozatul. Például a Tiszatáj vagy a Mozgó Világ címû folyóirat egy-egy száma, de bezúzott könyvekrôl, dobozban maradt filemkrôl is szól a fáma. Gömöri György írja a hatvanas évek Magyarországáról, hogy "nyári ottlétemkor túl sok hiteles értesülést szereztem a magyar irodalom helyzetérôl, különös tekintettel a cenzúra áldásos mûködésére, és az elvtársak ettôl felkapták a vizet".

Az írástudók leleményességén, bátorságán múlott, mennyire sikerült kijátszaniuk a mindenkori cenzorok éberségét. Iskolai tanulmányainkból jól ismert példa erre Arany János A walesi bárdok címû versének keletkezése. A megszívlelendô tanulságot a kortárs magyar irodalom nagyja, Konrád György - kinek A városalapító címû regényén ugyancsak találtak munkát a kor cenzorai - ekképp fogalmazza meg: "Szellemi hatalma csak annak van, aki nemhogy az állam, de még a jóisten, sôt, a kedves közönség kedvéért sem cenzúrázza magát."

Juhani Nagy János

Villámposta

Agressziót nem lehet elkerülni. Hajnalban felhôszakadás, reggelre kijózanodik a táj, viszi a víz a bûnt, a tudatot, emberek araszolnak báván munkahelyre.

Kilenc óra körül kisebb zavarodás a kereskedelmi bank bal oldali bejáratánál. A városi patak lefödött árka megtelt, kibuggyant a víz, nézték, mi lesz, ha tovább nô.

Olyan már sosem lesz, mint hetvenben, mondák. Az volt az árvíz, Erdélyt istenünk.

Ha bankár volnék, pénzt kölcsönöznék, suttogta Emmike, átfogta nyakamat, hosszan, tûzzel csókolt.

Ekkor lefröcskölt egy személygépkocsi.

Lucsok lett az a része testemnek, amellyel örömet lobbantok Emmikében. Mérhetetlenül felbôszültem.

Minden a pillanat mûve volt. Kitéptem a sofôrt a kormánytól, adtam neki négy-öt pofont, a Hangya- épület mellett kis fûágy zöldellt, lerántottam róla a nadrágját - príma anyag, de viszketôs -, rutinosan toltam le a magamét, átadtam, mehetsz, mondtam rekedten - majd tartalmasan seggbe rúgtam.

Ekkor észbe kapott, húzta magára a kétágút.

Sokan nézték, kevesen értették.

Elzúgott szégyenével. Emmike ismét átfogta nyakamat, apró kaccanások között becézgetett, kövér kezecskéi izgalmasan csusszantak le a derekamon. Csípôtôl visítottam, taxit intett, kidobta imént cserélt nadrágocskám, "Eredj a Poklosba!", majd utasította a sofôrt: "Álljon meg valahol árnyékban; itt egy százas, nyaljon fagyit, vagy mit. B.-ni akarok!"

A közvélemény arra emlékszik (több kép maradt róla), hogy egy hapsi, akit lefröcsköltek, kényszerítette a sofôrt ruhája átadására. Amaz nem engedelmeskedett, emez pediglen erôszakot alkalmazott.

Jó vagyok Emmikénél.

bdomokos

Csütörtökön délután a marosvásárhelyi Várgalériában megnyílt a zárókiállítás, a részt vevô mûvészek egyike-másika maradt még pár napig, hogy befejezze, amit induláskor megtervezett. Ez a munkakedv jellemezte mindvégig az idei táborozást, a képekben, szobrokban dúskáló tárlat is ezt tükrözi. A grafikusok ilyenkor mennyiségben többet tudnak felmutatni, mint a festôk vagy pláne a szobrászok, és ezen az 5. összejövetelen a grafika képviselôi voltak többségben, de ezen túlmenôen is különlegesen tevékeny volt a társaság, a hangulat pedig kitûnô, mindenki számára ösztönzô. Még azok is megtáltosodtak, akik kívülállóként követték nyomon a tábori tevékenységet, és elkezdtek rajzolni, rézkarcot, monotípiát készíteni, agyagot gyúrni, mintázni.

Rövid ez az idô persze, érthetô a lázas igyekezet, aki nagyobb térszoborban gondolkodott, mint például a tábor egyik mûvészeti vezetôje, Gheorghe Muresan, annak nagyon fel kellett kötnie a kötnivalót, reggeltôl estig keményen kellett dolgoznia, fizikailag is igazi megerôltetés volt az, amit kifejtett. Még szerda este, éjszaka is komoly harcot kellett vívnia a kemény cserefával, fúrnia, faragnia, csavaroznia a mestergerenda méretû oszlopokat, de végül is idejében elkészült és áll a monumentális kompozíció, A vizek urának karosszéke.

Ehhez képest a többiek munkái eltörpülnek, de természetesen egy mûalkotás esetében nem a méret a döntô, a kisplasztika is éppen annyi értéket rejthet magában, mint egy nagy köztéri szobor. A szovátai Sánta Csaba modern hangvételû, kis bronzmûvei illetve hangulatos gipsztorzói mindazokat az erényeket felmutatják, amiket mondjuk a napokban felavatott bihari, egész alakos Szent István szobrában felfedezhetünk. S a megállapítás érvényes a tábor másik két szobrászára, Pokorny Attilára és Szôcs Zoltánra is.

Ihletben, ötletekben nem szûkölködtek a vonalak, ritmusok, színek, lenyomatok mûvelôi sem. A mûvésztelep névadó tudósának szellemi, emberi nagysága, munkásságának egyetemes és úttörô jellege éppúgy sugallt számukra témát, mint a közvetlen környezet, a vár, a Sáros utca, a Teleki Téka környéke, a régi városkép és más jelenvalóság. Fôként a két bajai vendég, Nemes István és Sipos Loránd ült ki gyakran pasztellezni, rajzolni, vázlatozni. A kolozsvári Tiotiu Epaminonda, aki tavaly a textilesek zászlótáborában is sajátos színfoltot képviselt kompozícióival, most egy jelképes metszetsorozattal hívja fel magára a figyelmet. A fémkarc, a metszet különben igen népszerûnek bizonyult, a legtöbbet használt eszköz a nagy, közös mûteremben a prés volt. A vásárhelyi Csatlós Levente, Kiss Ármánd Zoltán, a szászrégeni Csorvási Szabó Attila sem nélkülözhette. Az utóbbinak egyébként a komputer is hû segítôtársa. Ifj. Molnár Dénes, a másik mûvészeti szervezô ötletsziporkáival gazdagította a grafikai lapok sorát. Major Gizella pedig ismét mívesen megoldott, impresszionisztikusan könnyed, lélekig ható képeivel gyarapította a kiállítást és az alkotótábor egyre bôvülô gyûjteményét.

A munkák közt olyanokat is láthat a közönség, amelyek "kültagok", a képzômûvészet bûvkörébe most bekerült és "hályogkovácsként" dolgozó Alina Costea és Csegzi Kamilla inventivitását, mûvészi érzékenységét tanúsítják. És olyan segítôtárs is akadt, mint a régeni Lackó Angi Noémi!

Mindezekrôl a tárlatnyitón a nagy szakmai tekintélyként számon tartott bukaresti mûkritikus, Vida György is kifejtette gondolatait, a továbbiakban jól hasznosítható észrevételekkel vértezve fel a Bolyai Alkotótábor éltetôit.

Csegzi Sándortól, a mûvésztelep értelmi szerzôjétôl és létrehozójától, az állandó házigazdától megtudtuk, a tábor folytatja a maga arculatkeresô, profilépítô mûködését. Az elsô öt évet szakszerûen is igyekeznek dokumentálni, katalógus, számítógépes feldolgozás is készül az eddigiekrôl. Noha úgy tûnik, kevesen ismerték fel azt a nagy lehetôséget, amit a város szépítése, idegenforgalmi vonzerejének növelése szempontjából a tábor jelenthet, és a szabadtéri szoborpark is ki van téve mindenféle veszélynek, rongálásnak, vandalizmusnak, mégsem mondanak le arról, hogy a mûvésztelep kínálta elônyöket kihasználják. Konkrét elképzelés, hogy néhány kompozíció köztérre kerül, és Marosvásárhely szoborállományát bôvíti majd. Jövôre elôreláthatólag a keramikusoké lesz a vár az augusztusi táborozás idején.

N.M.K.

Új könyv

A magyar költôk formálták a történelmet, s ebben valószínûleg alapvetôen különböznek más népek, más nemzetek költôitôl, akiknek sorsául nem jutott ekkora feladat, vagy lehetôség, vagy teher. Erôss Attila harmadik verseskötete kapcsán azért kezdem szavaimat ezzel a hivatkozással, mert a 80-on túllépett költô legélesebb, leginkább közösségi érzéseinket és ítéletünket is próbára tevô fájdalmaink elôl sem tér ki. Tételesen kijelenti több alkalommal is: Maradjatok magyarok!

Korszerûnek álcázott bizonytalan szövegértés - vagyis bizonytalankodó magatartás fölvetheti, hogy a központozás lehetôsége hogyan bôvíti vagy szûkíti a költôi felszólítás jelentéskörét, - magyarokként maradjatok, vagy magyarok, itt maradjatok, de mi most ne essünk ebbe a csapdába - aki a verset olvassa, ha szíve van hozzá, nyilván megérti, mert megérzi azt, amit a költô üzen. A költô ugyanis pontosan megfogalmazta, hogy évek óta "él bennem - ez a gond, a végtelen - hogy a világ védtelen."

A költô dolga, hogy megvédje a világot? Megvédhetô-e a világ?

A kérdések talán még jobban fölhívják a figyelmet a tényekre, Erôss Attila is aggódik, sok minden fáj neki, és sok mindenben bizakodik.

Zrínyi Miklós vagy Petôfi Sándor ténylegesen alakította a történelmet - Zrínyi ugyan inkább hadvezérként, de ne feledjük, hogy a magyar publicisztika elôfutára vagy megteremtôje is ô volt. Röplapja - Ne bántsd a magyart - sok száz gyújtó vezércikkel, esetleg éppen Kossuth vezércikkeivel mérhetô hatású. Petôfinek az életét és a verseit július végén, augusztus elején gyakrabban idézgetjük - ez az évfordulók alkalma... Ezt a felelôsségérzetet, felelôsségtudatot akartam említeni, illusztrálni, amely Erôss Attila verseiben is föllelhetô, anélkül, hogy ez verseiket is rokonítaná. Ha elôdöket keres az ember, akkor már inkább Ady Endre, József Attila és Vajda János ritmusaira, Gyóni Géza indulatára érezhetünk néhány sorában. Olyan ritmusok ezek, amelyeket nem a verstechnika, nem a nyelv, hanem a versek által megjelenített érzések keltenek. "A Hargita tetején felleg lebeg feketén, felleg lebeg feketén." Igaza van annak, aki a népdalokat véli e versnyelv gyökerének, akárcsak Vajda Jánosnál, de csak ennyi a rokonság, mert a gyökerek fölött már a tudatos, elemzô költô irányítja a szavakat, hitvallásának, politikai üzenetének megfelelôen. Nagyon erôs képekkel zárja versét, például vesztôhelyünkrôl - (Míg nem lesz igazság gyászperünkben,) - átokban égjen mind, ki lelket ölt.

Zsoltáros költôink mertek ilyen erôsen fogalmazni, ôk hittek a szavak erejében, s hitüket nyilván a való élet - a költôi szó hatása erôsítette.

Ezt a hitet érezhetjük ezekben a versekben is, azt a hitet, amely az életkedvet, a politikai krédót, a reményt és az engesztelhetetlenséget egységben tartja. Ebben a hitben mindezek együvé tartoznak és minden külsô hatás valójában ennek az egységnek a megjelenését segíti.

Az idô, a kor természetesen problémája, gondja és - ne hallgassuk el - baja a kötetnek. Kinek ne lenne baja a kor, ha elmúlt 80 éves? A magyar költô amúgy is érett elméjû, de fiatal ember. Arany János állta el az idôs költôk útját, több mint száz évre kijelölve azt, amit elvár, elfogad tôlük a közönség. Ady Endre már harmincegynéhány évesen vénülô embernek érezte magát, és hiába volt Füst Milán, Kassák, valójában még Illyés Gyula öregkori verseit is kuriózumként néztük. Faludi György fergeteges sikere kell hozzá, hogy elfogadjuk, a miénk a költô, akkor is, ha már méltán fehér a haja.

Az Ôszikék szelíd, bölcs, békés belenyugvása viszont nem Erôss Attilára jellemzô. Elégikus hangot találunk nála is, de elszántságát már 1963-as keltezésû versébôl el kell fogadnunk - költô vagyok - a villám gyermeke. A kötet legrégebbi versét hadd idézzem teljes egészében - magáról mondja -, magányos fia vagyok egy népnek,/ társtalan sírja temetôszélnek/

Vagyok örökös lázadó szégyen,/ csillagpásztor a keleti égen./

A belsô ellentmondásokat nyilván csak az idô oldhatja föl, amikor az alanyi költô megérti, tárggyá válik a lét, s az idôvel perlekedni továbbra csak a felsô igazságért lehet - de hát éppen ezért, a nagy igazságért, és az igazság szép kimondásáért fogott tollat a költô, írta le versét és gyûjtötte csokorba, szerkesztette kötetbe még ma is, amikor pedig már nem is jósoljuk, hogy irodalomnak, könyvnek leáldozott...

Gáspár Sándor

* Részletek a marosvásárhelyi könyvbemutatón 2005. aug. 12-én elhangzott szövegbôl.

Tôkés Tibor

kényszer magányom

nyom: idült

versem

akár a gyom

terem

és életterem farkasverem

igazságom

mint ujjaim közt a homok

lepereg

fakó sorsom

konokul cipelem

(MTI-Press) - Ha az egykori Monarchia festôi szépségû fürdôhelyére, Bad Ischl-be vetôdik a magyar látogató nem mulaszthatja el, hogy felkeresse azt a háromszintes kis palotát, amelynek homlokzatán messzirôl olvasható a magyaros felirat: "Lehár Villa". Könnyû megtalálni, hiszen a zeneszerzôrôl elnevezett rakparton áll.

Az operett királya, Lehár Ferenc 1910-ben vásárolta meg Sabran hercegnôtôl a Traun folyó menti épületet. Miután Bad Ischl díszpolgárává avatták, 1948-ban bekövetkezett halála elôtt végrendeletében a városra hagyta minden ingatlan és ingó vagyonát, azzal a kikötéssel, hogy villájában mindent hagyjanak úgy, amint az életében volt, és múzeumként nyitva álljon lakása a látogatók elôtt. Ennek köszönhetô, hogy bár azóta több mint fél évszázad telt el, manapság is közvetlen hatást sugároz ez a személyes emlékekkel zsúfolt, intim enteriôr.

Már a váróteremben otthon érezheti magát a látogató, hiszen a kinagyított, színes fotókon az itt vendégeskedett primadonnák jól ismert arcai köszönnek vissza a falakról: például Tiboldi Mária az 1981-es Cigányszerelemben, vagy Zsadon Andrea az 1983-as Cárevics-elôadás címszerepében, és Decsi Ágnes az 1986-os Frasquitában.

Az elôszobában - mindjárt a bejáratnál, a tiroli ládára állítva - két, fából faragott magyar királyszobor fogad. Az ebédlôben már természetesnek vesszük, hogy a krómzöld falakon tarkabarka mustrás, madaras-virágos herendi tányérok sorakoznak, dekorációként, de akár használatra várva. A lépcsôház falait valósággal ellepik a magyar történeti piktúra közismert remekeinek fekete-fehér litográfiái, amelyek megörökítették például Mátyás király bevonulását Buda várába és Hunyadi búcsúját, Szent Erzsébetet a koldusasszonnyal és Zách Felícián merényletét, az egri nôk hôsiességét és Dugovics Titusz önfeláldozását. A kisebbik munkaszoba íróasztalán az egykor ünnepelt dívák - Eggerth Márta és Ligethy Annie, Jeritza Mária és Réthy Eszter - dedikált fotói állnak az életre szóló jó barát, Giacomo Puccini levele mellett. A parányi biedermeier átjáróban bécsi akvarellek és metszetek között Lehár saját kezû vízfestménye látható a szerény, földszintes komáromi épületrôl, amelyben meglátta a napvilágot. Alatta az ismert dallamot idézô hangjegyek és a szöveg magyarul: "Messze mentem szülôházam tetôled..."

Dohánybarna tapétájú a nagy dolgozószoba, ahol legtöbb operettje született. A Steinway-zongorán honi ajándékként hatalmas herendi porcelánváza áll, teljesen beborítva kézzel festett operettjelenetekkel és fülbemászó melódiák kottasoraival. A váza nyakán körirat: "1941. okt. 13-25. - Lehár Ferencnek a Székesfôvárosi Zenekar Budapest". A fogadóteremben tarka virágos Zsolnay-majolika búcsúztatja a zarándokot.

A Traun átelleni partjáról már Lehár életében idehallatszottak saját szerzeményei a mindennapos promenádkoncertekrôl, akárcsak manapság. Tavasztól késô ôszig, délutánonként most is ingyen gyönyörködhetnek a sétafikálók az örökzöld operettslágerekben. A nyaranta megtartott, immár két évtizedes múltra visszatekintô operetthetek hivatalos neve is már Lehár Fesztivál, amelynek keretében a vegyes gálaestek mellett évrôl évre a zeneköltô egy-egy teljes dalmûvét is bemutatják. Mintha megállt volna az idô, Bad Ischl úgy ôrzi a békeidôk nosztalgiáját.

Wagner István

Kitekintô

Nemsokára teljesül Francis Ford Coppola régi álma: film lesz Jack Kerouac Úton címû filmjébôl.

Coppola, aki ezúttal producere lesz a filmnek, 25 éve keresi a megfelelô rendezô-forgatókönyvíró párost. Most végre megtalálta a brazil Walter Salles rendezôben és José Riviera forgatókönyvíróban. A páros által jegyzett és Oscar-jelölést kapott A motoros naplója megtekintése után jutott erre a következtetésre - annál is inkább, mert a fiatal Che Guevara dél-amerikai utazásai és Kerouac hôseinek bolyongása között nem kevés párhuzam vonható.

Salles elfogadta a felkérést. A 47 éves rendezô 20 évesen olvasta a könyvet. "Most újra elolvastam és szebbnek, nagyon aktuálisnak tartom. Kulcskönyv, hangot adott egy egész nemzedéknek, amely szomjazott a kísérletezés jogára, kifejezte elégedetlenségét a fennálló renddel szemben, és elutasította a rákényszerített igazságokat" - nyilatkozta a Corriere della Sera címû olasz napilapnak.

A filmet véleménye szerint nem a hagyományos módszerekkel kell elkészíteni. A 16 mm-es megoldást találja megfelelônek. Felmerült az is, hogy bevonják a még életben lévô kortársakat is, sôt, hogy készítenek elôzetesen egy dokumentumfilmet a beatmozgalom politikai örökségérôl.

Coppola hangsúlyozta, hogy viszonylag kis költségvetésû filmre gondolt, és fiatal színészek szereplésére. A hírek szerint Billy Crudup lesz Sal Paradise, Kerouac alteregója, Dean Moriartyt, a csábítót, akivel Paradise találkozik az úton, Colin Farrell alakítja. Nem derült még ki, hogy ki lesz Karl Marx, akit Kerouac a beat-nemzedék legnagyobb költôjérôl, Allen Ginsbergrôl mintázott.

A Sorstalanság képviseli Magyarországot a legjobb idegen nyelvû film kategóriában a jövô évi Oscar- díjért zajló versenyben - tájékoztatta az MTI-t a Magyar Filmunió az Oscar-díjra nevezô bizottság csütörtöki döntésérôl.

Az Oscar-díj szabályzata szerint azok a magyar filmek versengtek a nevezésért, amelyek hazai mozibemutatója 2004. október 1. és 2005. szeptember 30. között van - olvasható a közleményben.

Az Egyesült Államok leghíresebb filmes megmérettetésére minden ország nevezhet évente egy-egy alkotást, amelyek közül a Los Angeles-i Filmakadémia képviselôi választják ki január végén az öt szerencsés jelöltet, akik a legjobb idegen nyelvû filmnek járó szobrocskáért kelhetnek versenyre. A jelöltek listáját jövô január 31-én hozzák nyilvánosságra, az Oscar-díjak ünnepélyes átadására március 5-én 78. alkalommal kerül sor a hollywoodi Kodak Theatre-ben.

A Filmunió tájékoztatója megemlíti, hogy a Sorstalanság külföldi premierje a Berlinálén volt, melyet számos fesztiválmeghívás és elismerés követett. A lagówi filmfesztivál fôdíja után, legutóbb a koppenhágai fesztiválon nyert díjat, ahol Pados Gyula a legjobb operatôrnek járó Arany Hattyút kapta.

Emellett a múlt hónapban a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége, a FIPRESCI az idei év tíz legjobb filmje közé választotta a Sorstalanságot. A tízes listát a szövetség ajánlásként továbbítja az európai filmdíjakról döntô berlini székhelyû Európai Filmakadémiának.

A közlemény szerint a Sorstalanság a közeljövôben a torontói, a vancouveri, pusani, haifai és kijevi fesztiválokon is bemutatkozik. Az amerikai moziba járók pedig ôsztôl ismerhetik meg Koltai Lajos filmjét.

Könyvajánló

Duma-István András

Könyv a fény jegyében

(Szubjektív szerkesztôi elôszó)

- részlet -

Duma-István András 2000-ben megjelent elsô kötete, az Én országom Moldova elôszavában Ferenczes István így ír: "olyanok ezek a versek, mint a szívroham elôtti migrén, a végleges megôrülés elôtti neuraszténiák. Talán a moldvai csángómagyarok utolsó, utolsó elôtti nyelvemlékei (...) A végveszélybe került, elpusztításra ítélt anyanyelv szûkölô szavai." Azóta sok víz lefolyt a Szereten, és ma már bizton megállapíthatjuk, kissé túlzás volt ennyire elparentálni azt a fajta pompázatos, hihetetlenül tiszta ôsi magyar nyelvet, amelyet Duma-István András képvisel. Merthogy - asszimiláció ide, nemzet elôtti csángó állapotok oda - az azóta eltelt öt évben Boldogasszony újabb csodát tett moldvai népével, és megfordulni látszik a pusztulás folyamata. Amint az várható volt, a demokrácia elhozta a csángók számára is egyrészt a vadmodernizációt, az elképesztô méreteket öltô kivándorlást (mely - a jólétüket a "románoktól" féltô anyaországiaknak mondom - véletlenül sem Magyarországra, hanem Itáliába, "Szpániába", Izraelba irányul), de ugyanakkor elhozta az újjászületés, a csángó reneszánsz ígéretét is. A csángó, a moldvai magyar szó társadalmi értéke lassan, de biztosan nô, végre beindult és egyre terebélyesedik a magyar nyelv oktatása a Kárpátokon túl, és hála Istennek, megérhettük azt is, hogy egy fiatal mold(o)vai püspök, Kósa Antal magyarul imádkozik és magyar anyanyelvûnek tartja magát.

Ma már nem Duma-István András az egyetlen Moldvában élô magyar költô, ma már nem csupán "a kínvallatáson kimondott utolsó NEM után az ajkak közül kibuggyanó vért" (Ferenczes István) idézik a moldvai írások, hisz idôközben megszületett egy moldvai magyar irodalom (legyen írva az akár nyelvjárásban, akár irodalmi magyar nyelven), amely ugyanazon mércéhez méri magát, mint az irodalom általában: a Mindenséghez.

Sántha Attila

Árvíz Szeben megyében is

Több mint 50 gazdaságot öntött el a víz a Szeben megyei Nagyapold településen csütörtökrôl péntekre virradóra, számol be a Mediafax tudósítója. A lakosok elmesélték, éjfél elôtt zajra figyeltek fel, s mielôtt felfogták volna, mi történik, gazdaságaikat és lakóházaikat elöntötte a víz. "Még nem tájékoztattak, de elsô látásra több mint 50 gazdaságot árasztott el a víz. A víz behatolt az emberek házaiba, a konyhákba, pincékbe. Az áradás kifordította sarkukból a kapukat, leontott csûröket. Láttam döglött disznókat és tyúkokat a helyiek udvarán" - nyilatkozta Ioan Troanca nagyapoldi alpolgármester. Nagyapoldon napok óta nem esett, a hegyekben lezúdult esô okozta az áradást. A víz egyébként alig fél óra alatt vissza is húzódott. Az árvíz okozta károkat még nem mérték fel, de a helyi hatóságok szerint pár száz millió régi lejre rúgnak.

Nagyobb figyelmet a kutatásra

Az agrár- és erdészettudományok terén végzett kutatói tevékenység helyzetérôl tárgyalt pénteken Markó Béla miniszterelnök- helyettes és Cristian Hera, az Agrár- és Erdészettudományi Akadémia elnöke. A megbeszélésen egyetértés volt abban, hogy a kutatótevékenységek számára rendkívül fontos a törvénykezési stabilitás és folytonosság, valamint a megfelelô anyagi háttér biztosítása. E tevékenységek számára biztosított költségvetési támogatás mértéke és kiszámíthatósága egyik elengedhetetlen feltétele az európai felzárkózásnak, ezért a kormánynak nagyobb figyelmet kell fordítania a tudományos kutatás támogatására - hangzott el a megbeszélésen.

Beismerte kétszáz horvát hadifogoly lelövését

Beismerte egy volt szerb katona a délszláv háborús bûnök kivizsgálására létrehozott belgrádi törvényszék elôtt, hogy több társával együtt 1991-ben kivégzett mintegy kétszáz horvát hadifoglyot egy sertéshizlaldánál. Boza Latinovic mint védett tanú tett vallomást csütörtökön abban a perben, amelyben 16 szerb személyt vádolnak azzal, hogy részt vett az ovcarai gazdaság területén elkövetett tömegmészárlásban, miután a szóban forgó horvátokat foglyul ejtették a kelet- horvátországi Vukovár 1991 novemberi eleste után. Latinovic az elsô olyan volt szerb fegyveres, aki nyíltan beismerte a sertéshizlaldánál végrehajtott kivégzéseket, amely a délszláv háborúk legkegyetlenebb hadifogoly-kivégzési akciója volt. A büntetôpernek mind a 16 vádlottja tagadja, hogy részt vett volna a kivégzésben. Latinovic szintén gyanúsítottja volt az ügyben folyó eljárásnak, de ô a védett tanú státusért cserébe hajlandó volt vallani a többiek ellen. A per 2003 decemberében kezdôdött. A tanú elmondta, hogy a hadifoglyokat traktor húzta utánfutón, 30 fôs csoportokban szállították egy frissen kiásott veremhez a hizlalda mellett, majd ötösével-hatosával agyonlôtték ôket. A kivégzéseket egy bizonyos Stanko Vujanovic parancsára hajtották végre, aki egyike a 16 vádlottnak - tette hozzá.

Roppant erejû tájfun közelít Japán partjai felé

Roppant erejû tájfun közelít Japán partjai felé, ereje vetekszik a Katrina hurrikánéval, amely szörnyû pusztítást végzett a minap az Egyesült Államok három déli államában - jelentette be pénteken a japán országos meteorológiai szolgálat. A Nabi ("pillangó" koreai nyelven) tájfun pénteken 1900 kilométernyire délre volt Tokiótól. A jelenleg 180 kilométeres sebességû forgószél északkeleti irányba tart. Várhatólag a jövô hét elején éri el az ország déli szigeteit - hétfôn Okinavát, hétfôn vagy kedden Kjúsút. A szakemberek szerint van remény arra, hogy veszít erejébôl, mire eléri a japán partokat. A Nabi a harmadik tájfun lesz, amely az idén a japán partokra zúdul. A legutóbbi - a Mawar - egy héttel ezelôtt söpört át az ország középsô részén, de az jóval gyengébb volt, mint amilyennek a Nabi mutatkozik. Tavaly tíz tájfun pusztított Japánban. 220 halálos áldozata volt akkor az elemi csapások e sorozatának, és tetemes anyagi kár járt a viharok nyomában.

Nyelvével "tárcsázta" a segélyhívót az égô házból

Nyelvével tárcsázta fel az országos segélyszolgálat hívószámát az észak-angliai Newcastle-ben egy fiatalasszony, akit ismeretlen tettesek otthonában megtámadtak, megkötöztek, majd rágyújtották a lakást. A 21 éves fiatal édesanya égési sérülésekkel ugyan, de túlélte a brutális támadást, négyhónapos kisfián azonban már nem tudtak segíteni. A rendôrség két gyanúsított után nyomoz. "Nehezen felfogható, hogyan képes valaki ilyen borzalmas tettet elkövetni" - mondta kedden újságíróknak a rendôrség egy szóvivôje. A bûncselekmény indítékát egyelôre nem is sejtik. Mint az asszony elmondta, ketten behatoltak a lakásába, leütötték, úgyhogy elvesztette az eszméletét. Mire magához tért, kezei a háta mögött már össze voltak kötözve egy kábellel.

Pandaikrek Kínában

Pandaikrek születtek Kínában, az ország délnyugati részén lévô egyik kutató központban. Az anyaállat, a hatéves Hua Mej óriáspanda az Egyesült Államokban, a San Diego-i állatkertben látta meg a napvilágot, és 2004 februárjában került Kínába, a Szecsuan tartománybeli Volung pandakutató központba. Mint az Új Kína hírügynökség jelentette, hétfôn két bocsa született mesterséges megtermékenyítés eredményeként. Az egyik hím, ôt inkubátorba tették, a másiknak a nemét még nem sikerült megállapítani, mert az anya szorosan magánál tartja. A kipusztulás által talán leginkább fenyegetett óriáspandák természetes élôhelye Kína középsô, hegyvidéki erdôs részén van, ahol becslések szerint mintegy 1600 példány él szabadon. További 120, Kínában élô pandát természetvédelmi parkokban és állatkertekben tartanak. Két hónap alatt ez a harmadik eset, hogy pandaikrek születtek: júliusban szintén Kínában, egy rezervátumban, a közelmúltban pedig Japánban egy állatkertben fordult elô ilyen eset. Mindegyik nagy örömöt okozott a gondozó intézményekben, mert ez rendkívül ritka, védett állat fogságban nagyon nehezen szaporodik.

Étrendôrkutya

Étrendôrkutya kifejlesztésén fáradoznak amerikai tudósok: az állat nem igazi lesz, hanem mû, a japán Sony cég szórakoztató robotebét alakítják át úgy, hogy ôrködni tudjon gazdája fogyókúráján. Tulajdonosa elég, ha csupán annyit kérdez tôle: Hogy vagyok? A roboteb erre vagy vidám zenét kezd játszani és izgatottan ugrálni, vagy szomorúan leheveredik és gyászénekbe kezd. A roboteb hangulatreakciója annak függvénye, hogy gazdája betartotta-e az aznapi étrendelôírást, vagy fegyelmezetlen volt. Az étrendôrkutya zsûrizni persze nem önállóan tud, ahhoz elôbb meg kell kapnia a napi feljegyzéseket gazdája étkezéseirôl, testsúlyáról és mozgásáról. Ez rádióösszek&o