Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Nem tartalmaz lényeges újdonságokat az Európai Unió bôvítési biztosa, Olli Rehn által kedden ismertetett országjelentés. Az alapjában véve pozitívnak tartott jelentés felolvasását követôen a hazai illetékesek felszusszantak: egyelôre (!) nem tûnik valóságosnak a veszély, hogy egy évvel elhalasztódjon a 2007-re tervezett és remélt EU- csatlakozás.

Bár az elismerés és dicséret mindig hatásos és fontos, ennek viszont Románián kívül aligha tulajdonítanak jelentôséget mások, ezért az elôrehaladást és pozitívumokat most ne említsük. Maradjunk a lemaradásoknál. A diplomácia virágnyelvén ezúttal ismét tudtunkra adták, hogy a reformok terén van még tennivaló bôven: a közigazgatásban, a korrupció felszámolásában, a környezetszennyezés és az elôcsatlakozási pénzalapok felhasználása terén, a mezôgazdaságban, az emberi jogok szempontjából pedig a hátrányos helyzetûek jogaira kell nagyobb gondot fordítani.

Mindezek nem jelentenek újdonságot, másrészt az újdonság az, hogy még mindig ott tartunk, ahol korábbi jelentések alkalmával: a közigazgatás reformja késik, a bürokrácia és korrupció virágzik. A nagykorrupciós eseteket gyakran banális formai hibák miatt eltussolják, a korrupcióelleni ügyészség munkája pedig amolyan kirakattevékenységre hasonlít és kimerülni látszik a leginkább politikai vendettákra emlékeztetô korrupciós ügyek felfedésében. A környezetszennyezés terén szinte semmi elôrelépés nem történt a gyakorlatban (de miért is történt volna, tekintve, hogy a szennyezés mértékéhez képest a jogszabályokban elôírt alacsony bírságok nem ösztönöznek milliárdos beruházások eszközlésére).

A hátrányos helyzetûek jogainak tiszteletben tartása tételesen szerepel a jelentésben: az öregotthonokban, elmegyógyintézetekben levô siralmas körülményeken javítani kell. A jelentés utal arra is, hogy idén a megyei önkormányzatok keretében összevonták a hátrányos helyzetûek és a gyermekek védelmét biztosító intézményeket, ám kormányszinten nem történt meg a törvénykezés és az illetékes kormányhivatalok tevékenységének összehangolása. Míg a gyermekjogvédelem terén eredményekrôl lehet beszélni, a mozgássérültek, szellemi fogyatékosok esetében a hozzáférhetôség, az otthoni nevelés, a gyógyszerekhez való hozzájutás stb. biztosításával nem dicsekedhet Románia, az EU pedig joggal követel konkrét lépéseket ez irányban.

A tét mégis a korrupció felszámolása marad, ez a "falat" pedig könnyen megakadhat a kormány torkán. Korai még jubilálni hát, hiszen jövô májusig bizonyítani kell! Ekkor kerül sor újabb – döntô – országjelentés bemutatására, és várhatóan ezt követôen ratifikálja az EU-tagállamok többsége Románia csatlakozását. Már ha...

A kocka tehát nincs elvetve. Csupán néhány hónapnyi kegyelmi idôszakot kaptunk!

Sajtójelentések szerint az osztrák biztosítók már-már uralják a romániai biztosítói piacot, de még további román biztosítók megszerzését fontolgatják. Jelenleg hat osztrák érdekeltségû biztosító is tevékenykedik az országban.

Az osztrák biztosítók 1996-ban jelentek meg a román piacon és most éves forgalmuk 163 millió eurós, övék lehet a piac ötöde. Közülük vezetô helyen a Wiener Stadtische biztosító áll, miután ellenôrzése alatt van az Omniasig és az Unita biztosító, utóbbi viszont az Agras felett is rendelkezik.

Az idén tovább terjeszkedtek az osztrákok: az Unita Romániában 27 százalékos részesedést vett a nyáron az Astra Insurances-ban 10 millió euróért, s az évek óta a piacon lévô Grawe életbiztosító az idén megszerezte a Sara Merkurt.

Az Agrom-Ro Egyesület marosszentgyörgyi Mezôgazdasági Oktatóközpontjában újabb agroturisztikai tanfolyamot indítanak, amely révén állami oklevelet lehet szerezni. Vidéken élô sok gazdasszony számára a tanfolyam elvégzése kitûnô lehetôség lehet arra, hogy a jövôben alternatív, jövedelem- kiegészítô foglalkozást is végezhessenek alaptevékenységük mellett. A tanfolyam hét oktatója közül Magyarosi Éva és Kiss Borbély Tünde tájékoztatott a tananyagról, a képzés módjáról, hasznáról.

Svájcban szerzett tapasztalataik alapján elmondták, hogy a hazai gazdálkodóknak nagyon fontos lenne, hogy az EU-csatlakozás elôtti idôszakban alkalmazkodni tudjanak a kialakuló új gazdasági és társadalmi feltételrendszerhez. Ki kell válasszák azokat az alap- és kiegészítô tevékenységeket, amelyek biztosítják a (jobb) megélhetést, a helyben maradást, a jövô vállalását. Ezt segítheti a faluturizmus, a vidéki vendéglátás, magyarán a több lábon állás. Ehhez nyújt képzést a tanfolyam – jegyezte meg Kiss Borbély Tünde.

A 360 órás képzés (ebbôl 240 óra gyakorlati oktatás) céljai: a hallgatókban felkelteni az érdeklôdést a táplálkozás, az étkezési kultúra, a helyi szokások és hagyományok iránt; komolyan foglalkozni a háztartások ökológiai, gazdasági és higiéniai kérdéseivel; megértetni az emberek, állatok, növények egészségének fontosságát; fejleszteni a racionális tervezési és szervezési képességeket; segíteni a faluturizmust serkentô ajánlatok gyakorlatba ültetésében; lényeges ismereteket kínálni az állattartáshoz és növénytermesztéshez; segítséget nyújtani a tanulásban és a tanultak gyakorlatba ültetésében.

A vizsga nem ígérkezik könnyûnek, mert a tantárgyak 17 témakört érintenek: kommunikáció, informatika, idegen nyelv, a munkaterület szervezése, munkahelyi beilleszkedés, környezettan, a kultúrnövények gondozása, betakarítása, raktározása és értékesítése, takarmányozás, állatgondozás, gazdaságtan, talajmûvelés, növénytermesztés, az erdô termékei, állati és növényi eredetû élelmiszerek feldolgozása, gyümölcs- és zöldségtermesztés, higiénia a faluturizmusban, az agroturisztikai háztartás ápolása, élelmiszertan, táplálkozástan. A tanfolyam november közepén kezdôdik, az írásbeli és gyakorlati vizsgára április végén kerül sor a legjobbak svájci gyakorlaton vesznek részt. Az oktatás román és magyar nyelven zajlik az Agrom-Ro székhelyén (tel: 319-968) Marosszentgyörgyön, kérésre pedig vidéki településeken is.

Csak elképzelni kell: egy padlás, benne minden földi jóval, úgymint hintaló, kanapé, zegzugos födémszerkezet, szerszámtároló kamra, házi készítésû AI (értsd mesterséges intelligencia, azaz számítógép- robot keverék), mindezek fölött pedig a magasan elnyúló csillagos ég, szemben pedig pár száz, érdeklôdve figyelô emberszabású, azaz – a közönség. A fentiek rögtön értelmet nyernek annak az információnak a fényében, mely szerint színházi elôadásról van szó, jelen esetben a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának marosvásárhelyi vendégjátékáról. Még a múlt évad elôadás-kínálatából objektív okok miatt elmaradt bérletes vendégjátékát pótolta-pótolja ily módon a szatmári társulat. Musicallel érkeztek, és nem tették rosszul, hiszen idei bemutatkozó estjükön szinte teljes telt ház fogadta ôket, a vastaps is tartott bô öt percen keresztül. Tegyük hozzá – megérdemelten. A Presser Gábor – Sztevanovity Dusán – Horváth Péter által írt zenés darab gyerekelôadás-köntösbe bújtatott, ám minden korosztály számára élvezhetô produkció, ahol mese és valóság, álom és ébrenlét keveredik, e masszából pedig igazán élvezetes dolgok bontakoznak ki. A rádióamatôr-feltaláló remete pontosan a Kelet és Nyugat határán fekvô padlására négy kedves kísértet érkezik ama bizonyos éjszakán, amelyen a Révész segítségével elhagyhatják e világot, és négyszáz év kísértés után elrepülhetnek arra a távoli bolygóra, amelyen az emlékek és az "örökké szépek" élnek. A Herceg, a Törpe, a Kölyök és a néma Hóhér startolása azonban baljósnak ígérkezik, hiszen hiába haverkedtek össze rádiósunkkal, a padláson veszélyes bûnözô lapul, aki szellemeinkre, feltalálónkra, barátnôjére, nagymamájára, valamint az idióta és gonosz házmester nyakára hozza a kétbalkezes rohamrendôrséget. A négyszázévenként egyszer esedékes indulásig pedig pár óra van csupán...

A sztori és ezúttal Horányi László által rendezett színpadi változata egyaránt szórakoztató, giccsmentesen szép, a zene szerzôi nevéhez méltóan jó, és a szatmári színészek igen tudnak énekelni. Bármely korosztálynak ajánlott, nem olcsó módon szórakoztató produkciót láthattunk-láthatunk, hiszen a társulat vasárnapig Marosvásárhelyen tartózkodik.

Ma délután öt órától (Kántorné-bérlet), péntek este hét órától (Kemény János-bérlet), szombat délelôtt tizenegy órától (Hunyadi András- és Harag György-bérlet), szombat este hét órától (Szabó Ernô-bérlet), vasárnap délelôtt tizenegy órától (Kôszegi Margit-bérlet), valamint vasárnap este hét órától (Kovács György-bérlet) lehet a Padlásra látogatni, az elôadásra a tavalyi, 2004/2005-ös bérletek érvényesek. A szellemjárás tehát folytatódik...

Tegnap délelôtt újabb baleset történt a marosvásárhelyi Budai Nagy Antal, Pandúrok és Predeal utcák keresztezôdésénél. A Budai Nagy Antal utcából szabályosan közlekedô kék Dacia Logan személygépkocsi beleszaladt a Predeal utcából a Tudor negyed fele tartó MS 04 JZL rendszámú ARO típusú kisteherautóba. Az utóbbi gépkocsivezetôje a vállán sérült meg, s a helyszínen elmondta: figyelmetlen volt, hiszen elsôbbséget kellett volna adnia a Ionut Bogdan által vezetett Daciának. Ez utóbbi nem sérült meg, hiszen a jármû légzsákjai kivédték az ütközést. A kár elég tetemes, hiszen az ARO motorja és kapcsolószekrénye is megsérült, míg az alig két hete üzletbôl lízingelt Dacia jobb kereke teljesen kitörött, s a motor is megsérült. Annak ellenére, hogy jelzôtáblák és fekvôrendôr is figyelmezteti a jármûvezetôket a közlekedési szabályokra, a szóban forgó szakaszon nagyon gyakoriak a balesetek, s ezért egy villanyrendôr is elkelne az útkeresztezôdésben.

A képviselôház állandó bizottsága szerdán elutasította a kormány kérését azzal kapcsolatban, hogy a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet sürgôsségi eljárásban vitassák meg, mivel a házbizottság konzervatív párti tagjai kivonultak a gyûlésrôl. Kelemen Hunor RMDSZ-képviselô, háznagy, elégedetlenségének adott hangot a Konzervatív Párt magatartása miatt. Közölte, a KP házbizottsági tagjai akkor távoztak a gyûlésrôl, amikor ehhez a napirendi ponthoz értek, így a kormány javaslata elbukott a szavazáson. "Aki egyszer elárul, az másodszor is megteszi. Ez történt" – tette hozzá Kelemen.

A képviselô elmondta, azt a javaslatát is elutasították, hogy a törvénytervezet jelentését 20 napon belül nyújtsák be – szintén a KP képviselôinek távozása miatt. Így a házbizottság a Nagy-Románia Párt javaslatát hagyta jóvá, miszerint a jelentést 45 napon belül kell benyújtani. Arra az újságírói kérdésre, hogy a KP magatartása súlyos problémát jelent-e a kormánykoalícióban, Kelemen Hunor elmondta: "Az utóbbi tíz hónapban sajnos állandó probléma volt. Tehát nem újkeletû gondokról van szó. Meglátjuk, milyen súlyos a probléma".

Adrian Nastase, a képviselôház elnöke elmondta, a házbizottsági vita a kérdés kapcsán "meglehetôsen heves" volt. Hozzátette, a kisebbségi törvény tervezetének sürgôsségi eljárásban való megvitatása azt jelentette volna, hogy a szakbizottsági jelentést három napon belül kellett volna benyújtani, ez pedig lehetetlen egy ilyen fontos téma kapcsán.

Nastase közölte, a jogi és az emberjogi szakbizottság mellett az oktatási bizottság is jelentést készít a kisebbségi törvény tervezetérôl.

"Ami Európának jó a kisebbségek tekintetében, az Romániának is jó kell hogy legyen. Ezért meg kell néznünk az európai standardokat, nem kell túloznunk, ne legyünk katolikusabbak a pápánál. Másrészt fogadjuk el azt, ami a kisebbségek javát szolgálja, nem a kollektív jogokat, hanem az egyéni jogokat, a Velencei Bizottság észrevételei és ajánlásainak megfelelôen" – mondta Nastase.

A képviselôház elnöke szerint a házbizottsági szavazás "racionális" volt.

Kommentár

Jó úton halad Románia és Bulgária felkészülése az Európai Unió teljes jogú tagságára, és feltehetôleg mindkét ország teljesíti a 2007. január 1-jei csatlakozás feltételeit, ha maradéktalanul megteszi a hátralevô szükséges lépéseket. Az Európai Bizottság keddi strasbourgi jelentésében a fentiek mellett bejelentette, hogy jövô májusban újabb jelentést készít a két ország felkészülésérôl, majd annak alapján, ha a két ország valamelyike felkészületlennek bizonyul, javasolhatja a csatlakozás egyéves elhalasztását.

Ennek ellenére, a miniszterelnök kijelentette: a jelentés egyértelmûen mutatja, hogy Románia az utóbbi tíz hónap folyamán elegendô haladást mutatott fel, és hogy a 2007. január elsejei csatlakozási határidô "több mint bizonyos és teljes mértékben elérhetô". Az államfô szerint "sem örülni, sem szomorkodni nem kell az országjelentés miatt". A jelentésnek minden intézményben és minden állampolgárban "ébren kell tartania azt a meggyôzôdést, hogy Romániának sikerül a 2007. január 1-jei csatlakozás". Ugyancsak optimistán nyilatkoztak a politikai pártok képviselôi is. Dan Voiculescu, az "immorális megoldás" elnöke egyenesen azt állítja, hogy az országjelentés "a Konzervatív Párt biztosította politikai stabilitásnak köszönhetôen kedvezô".

Olli Rehn bôvítési biztos is méltatta ugyan Románia és Bulgária elért eredményeit, de jelezte, hogy "a kocka még nincs elvetve", és a következô hónapokban a figyelem középpontjában a reformok végrehajtásának kell állnia mindkét ország esetében. Figyelmeztetett, hogy a jelentésben felvetett problémákat komolyan kell venni, és a reformok gyorsítására kell felhasználni, ha a két ország "át kíván lépni a célvonalon 2007 elsô napján".

Ezek tükrében túlzottan optimistának tûnik Tariceanu. Ugyanis az országjelentés szerint Románia teljesíti a csatlakozás politikai feltételeit, de folytatni kell a jogállam erôsítését, fôleg a korrupció elleni harcot és az igazságügy hatékonyabbá tételét. Az Európai Bizottság azt is megállapította, hogy a magyar kisebbség helyzete tovább javult, az RMDSZ tagja a kormánykoalíciónak. Elôrelépés tapasztalható az igazságszolgáltatás függetlenségének, a sajtószabadságnak a biztosításában, a kommunista rezsim idején elkobzott javak visszaszolgáltatását biztosító törvénykezésben, a kisebbség- és gyermekvédelemben, azonban ezen területek nagy részén Brüsszel további lépéseket vár. A jelentés szerint mindkét csatlakozni óhajtó ország teljesíti ugyan a mûködô piacgazdaság feltételét, ám ahhoz, hogy helyt tudjon állni az Európai Unión belüli piaci erôk versenyében, fokozott erôfeszítéseket kell tenniük a szerkezeti reformok végrehajtásáért.

A jelentésbôl világosan kiderül, hogy melyek azok a területek, amelyek reformja nem meggyôzô, és fokozott erôfeszítéseket kell Romániának tennie. Ezek: A javak szabad mozgása, A személyek szabad mozgása, A tôke szabad áramlása, Mezôgazdaság, Versenypolitika, Halászat, Állategészségügyi ellenôrzés. Ugyanakkor "sürgôs és meggyôzô" lépéseket szorgalmaz a közbeszerzés területén, a szellemi és ipari tulajdonjog, a környezetvédelem és szintén "sürgôs" lépéseket kell tenni a belügyben, a határok ellenôrzésében, a schengeni szabályok alkalmazásában.

Az idei országjelentés pozitívabb az eddigieknél, azonban az ország ügyeit irányítóknak mégsem kellene lelkendezniük. Hiszen ez nem jelent még zöldutat az unióba. Az európai parlamenti felszólalásokból világosan kiderült, hogy tisztában vannak a dolgokkal. Szent-Iványi István magyarországi SZDSZ-es képviselô kiemelte, hogy az igazságügy reformja és a korrupció elleni fellépés akadozik, és hogy a szomszédos országok komolyan aggódnak a környezet állapota miatt, a verespataki aranybánya megnyitása újabb aggodalmakat kelt. Különösen aggasztónak nevezte a kisebbségi törvénytervezet szenátusi elutasítását. Az MSZP-s Tabajdi Csaba jelezte, hogy "bár a jelentés számos vonatkozásban kemény kritikát fogalmaz meg, esély és lehetôség van arra, hogy Románia és Bulgária teljesítse a kritériumokat". Azonban figyelmeztetett: "A jövô tavaszi végsô verdiktet kimondó országjelentésben komoly aggodalmak merülhetnek fel Romániával szemben, ha nem fogadja el a kisebbségi törvényt, ami kulturális autonómiát biztosíthatna az erdélyi magyarságnak". Olajos Péter (MDF) az iránt érdeklôdött, hogy mi lesz a sorsa a csatlakozási tárgyalások lezárta és a tényleges csatlakozás közötti idôszakban elkészült uniós irányelveknek. Kiemelten szólt a bányászati hulladékokról szóló irányelvrôl, és feltette a kérdést: garantálja-e az EB és a tagországokat képviselô tanács, hogy Románia nem kap semmiféle engedményt ezen a területen? Mint mondta, "azért is támogatom Románia uniós tagságát, hogy teljes mértékben vonatkozzanak rá az uniós szabályok, és hogy azok betartását ki tudjuk kényszeríteni".

Nos, kiderült, nem elég, hogy több mint kétszáz "jó", az európai normáknak megfelelô törvény született az utóbbi idôben, ha az alkalmazással nagy bajok vannak. Másfelôl a kisebbségi jogok biztosítása is kérdôjeles az EU számára. Amíg a törvényhozásban a hétfôihez hasonló, a ’90-es éveket idézô szélsôséges nacionalista kirohanások helyet kapnak, addig "a kocka" valóban "nincs elvetve".

Olyan átfogó területfejlesztési program kidolgozására van szükség, amely a Nemzeti Fejlesztési Tervvel van összhangban – jelentette ki Borbély László megbízott középítkezési és területrendezési miniszter keddi, kolozsvári sajtótájékoztatóján. Borbély László azt követôen nyilatkozott a sajtó képviselôinek, hogy az RMDSZ Ügyvezetô Elnökségének székházában a szövetség Kolozs, Szilágy, Beszterce-Naszód és Fehér megyei önkormányzati képviselôivel folytatott megbeszéléseket.

A megbízott miniszter hangsúlyozta, hogy a területfejlesztési programnak segítséget kell nyújtania a kistérségeknek, városoknak, községeknek abban, hogy minél több uniós pénzt tudjanak megszerezni. Lényeges ugyanakkor, hogy ezek fejlôdése harmonikusan történjen. Emlékeztetett arra, hogy a román és magyar kormány elmúlt heti együttes ülésén olyan memorandumot is aláírtak, melynek értelmében a két ország saját nemzeti fejlesztési terveinek összehangolására fog törekedni, de lényeges, hogy Magyarország csatlakozási tapasztalataiból tanuljunk, ezeket felhasználjuk – vélekedett a miniszter.

Borbély László a szövetség önkormányzati képviselôivel folytatott megbeszélésén ismertette a minisztérium 2006-ra vonatkozó falusi útkövezési, aszfaltozási, valamint ivóvízhálózat-fejlesztési, sportterem-építési programjait. Bejelentette, hogy a minisztérium 2006-os költségvetése az ideihez viszonyítva várhatóan 18 százalékkal. nô Ily módon majdnem négyszer több pénz jut aszfaltozásra, háromszor több pénz az ivóvízhálózat fejlesztésére, mint 2005-ben.

Megtudhattuk, hogy a kormány két új tornaterem- építésiprogramot is indít a közeljövôben. A közel száz létesítményre még az idén kiírják a közbeszerzési pályázatokat. Borbély László szerint a Nastase-kabinet által kezdeményezett tornaterem-építési programot folytatni kell, mivel ezek haszonélvezôi gyerekek, akiknek joguk van arra, hogy civilizált környezetben sportolhassanak. "Az eddigi projekt nem nevezhetô sikertörténetnek. 432 elkészült tornaterembôl 169 esetében különbözô tervezési és kivitelezési problémáról beszélhetünk. Alaposan meg kell vizsgálnunk, hogy mit tehetünk ezek megjavítása érdekében" – szögezte le Borbély.

Két egymást követô napon tartottak figyelmeztetô sztrájkot a tanügyi dolgozók. Tegnap a Tanügyi Szabad Szakszervezetek, a Spiru Haret és az Alma Mater Szövetségbe tömörülô tanszemélyzet hagyta abba 11-13 óra között a munkát. Az iskolákban a kissé szabadabb hangulat mellett nem történt rendbontás, a tanintézetek vezetôsége általában támogatta a munkabeszüntetést.

Crucian Cornel, a szabad szakszervezetek megyei szövetségének elnöke szerint szakszervezeti tagoak a 90 százaléka csatlakozott a figyelmeztetô sztrájkhoz, egyesek az osztályban töltötték a két órát a diákokkal, mások a tanári szobában tartózkodtak. – Ahol szakszervezeti tagjaink vannak, mind a 60 iskolában felfüggesztették a tanítást. Céluk, elsôsorban az, hogy a bruttó nemzeti össztermékbôl hat százalékot szánjanak az oktatásügyben elkezdett átalakítás folytatására.

– Erre azért is szükség van, mivel az oktatásügyre vonatkozó törvényeket csak így lehet gyakorlatba ültetni – nyilatkozta kérdésünkre Sacarea Ioan, a Spiru Haret Szövetség megyei szervezetének elnöke – Szakszervezeti tagjaink 72 százaléka vett részt a tegnapi tiltakozásban, s ha követeléseinket nem teljesítik, a következô lépés a szakbizottsági viták elkezdésekor a parlament elôtti sztrájkôrség, valamint az egynapos munkabeszüntetés lesz.

A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceumban a IX-XII. osztályokban maradtak el a 11-13 óra közötti tanórák. A pedagógusok egy része az osztályban tartózkodott, mások a tanáriban töltötték a két órát, a gyakorlatiasabb tanárok a temetôbe vitték az osztályukat, hogy az elhunyt tanárok, neves személyiségek sírját rendezzék.

Molnár Zoltán szakszervezeti megbízott és egyben a megyei szervezet alelnöke szerint a bolyais tanárok soha nem csatlakoztak ilyen egységesen a tiltakozáshoz, az évek során mindig volt, aki nem vállalt szolidaritást, tegnap azonban a nem szakszervezeti tagok és a nyugdíjas valamint az óraadó tanárok segítségére is számíthattak.

Presecan Gheorghe, a Sincai Iskolacsoport igazgatója szerint az iskolában 18 osztályban órát tartó 18 pedagógus közül valamennyien csatlakoztak a sztrájkhoz. Hasonlóképpen a kollégák is, akiknek a megszabott idôben nem volt órájuk. – A sztrájk jogos hisz abban az esetben, ha a nemzeti össztermékbôl nem biztosítanak legalább 5 százalékot az oktatásügynek, sem a központosítás lebontása, sem a minôség emelése nem következhet be – vélekedett az igazgató, aki arról is tájékoztatott, hogy egy kezdô középiskolai tanárnak 613 új lej, a véglegesítô vizsgával rendelkezô pedagógusnak 881, a 25-30 év közötti régiséggel tanító kettes fokozatú tanárnak 937 és az egyes fokozattal rendelkezô tanárnak 1.095 lej a havi bruttó alapjövedelme. A pedagógusok egyéb követeléseik mellett ennek a megkétszerezését kérik.

Az Omega együttes október 21-én és 22-én két nagy sikerû koncertet tartott Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön, amelyek bevételét a székelyföldi árvízkárosultak megsegítésére ajánlották fel.

Szepessy László, az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatalának igazgatója, a koncertek fôszervezôje elmondta, összesített adatok szerint a két koncert a rendezvények technikai költségeinek levonása után mintegy 702 millió régi lej bevételt eredményezett.

Az Omega együttes tagjai és a szervezôk úgy döntöttek, hogy a befolyt összeget közösségi célokra használják fel, az országos segélybizottság a helyi önkormányzatok vezetôivel folytatott megbeszéléseket, valamint az árvízkárosult településeken tett látogatást követôen pedig olyan döntést hozott, hogy a támogatást a malomfalvi, a siménfalvi és a hodgyai kultúrotthonok rendbetételére fordítják.

Ennek megfelelôen október 26-án, szerdán a három település polgármestere, Demény Gábor (Malomfalva – Farkaslaka község), Péter Zoltán (Siménfalva), illetve Sándor József (Hodgya – Felsôboldogfalva község) a helyszínen át is vette a támogatást Szepessy Lászlótól, Sófalvi Lászlótól, a szövetség udvarhelyszéki szervezetének ügyvezetô elnökétôl, a segélybizottság tagjától, valamint Barta Margittól, az RMDSZ gazdasági igazgatójától. A szükséges felújítási munkálatok nagyságának függvényében Malomfalva és Siménfalva egyenként 245.700.000, Hodgya pedig 210.600.000 lej értékû támogatást kapott.

Az Omega tagjaihoz hasonlóan helyi önkormányzatok képviselôi is úgy értékelték, az anyagi segítségen túl a koncertek legfôbb hozadéka a közösségi összefogás, a szolidaritás erôsítése volt, a telt házas koncertek pedig egyértelmû bizonyítékul szolgáltak erre.

Az Omega együttes tagjai és a szervezôk ezúton is köszönetet mondanak mindazoknak, akik a koncerteken való részvételükkel hozzájárultak a székelyföldi árvízkárosultak megsegítését célzó kezdeményezés sikeréhez.

Csütörtöki kimenô

56 nyomán újból és újból felbukkant Magyarország árulása, még pontosabban Kádár János 1958-as látogatása során tett kijelentése, mely szerint Magyarországnak nincsenek területi követelései Romániával (szomszédaival) szemben.

Erre persze gondolkodó, politikát követô ember felhúzza (nemzeti/nemzetietlen) vállát és azt kérdi, na és, ha lenne? Ki fog rajta segíteni, kinek tetszenék a jaltai rendszer megbontása?

Erre persze nincs nyilvános és Magyarország mellett kiálló válasz, mert akkor a világ közvéleménye agresszornak, acsarkodónak, területszerzô kalandornak (most csak az enyhébb jelzôket és szelídebb jellemzéseket soroltam fel) mondaná azt a kis országot, melynek ôseink egykor polgárai voltak, melynek gyermekeink, rokonaink mára ismét polgárai lettek az áttelepülés folytán. De a Kádár-kormány minden 56-ot tagadó és elfojtó gyarlósága (bûnössége) ellenére, csak a realitásokkal és a Szovjetunió hatalmával számolt. Sôt, azóta sem akadt egyelten szabadon választott magyar kormány sem (Antall-,
Boross-, Orbán-, Horn-, Medgyesi-, Gyurcsány-gubernium), amely az elmúlt 15 év alatt kijelentette volna, ököllel verte volna az asztalt az elcsatolt területekért. A kódolt üzenetek legfennebb a ruhatárban keltenek némi szenzációt.

Hogy miért alakult így? Evidencia. A határok a fejlettség és a demokráciák mikéntje, a nemzetiségi társadalmak szabadságjogai mentén fognak húzódni.

Sokkal veszedelmesebb az az állítás, hogy a román nacionalizmus csak erre a kádári kijelentésre várt, utána kíméletlenül lecsapott ötvenhat hazai résztvevôire.

Mi sem hamisabb. Legutóbb éppen Bárdi Nándor és Stefano Bottoni cáfolta. A román állami és pártnacionalizmus nyeregben érezte magát, mert a szovjet csapatok elhagyták Romániát, Moszkva ui. annyira ultravörösnek látta, megbízhatónak tartotta a román kommunista rendszert, hogy már nem volt szükség megszálló csapatokra. Bukarest állami és pártnacionalizmusa régen készen állott a fordulatra. (Annak elôtte Lucretiu Patrascanu jól megvetette az ágyát a nemzeti kommunizmusnak, csakhogy a negyvenes évek végén még nem volt idôszerû kivinni az utcára, bevarázsolni az erre váró köztudatba.) Készen voltak a börtönôrök és milicisták, párttitkárok, bürók és bírák, hivatalvezetôk, tanárok, hivatalnokok és az itt maradt polgárok városon és falun. A németeket már ki lehetett iktatni 1945-ben. Néhány évig kellett csak elviselnie az országnak a magyarokat, zsidókat és rövidlátó kommunistákat a hatalom elôszobájában. Amint a szocializmus az újságok fôoldalain gyôzött, elkezdôdhetett a leszámolás. Bukarestben már minden készen állott a hatalomátvételre. Kádár látogatása legfennebb a naiv- nosztalgikus és elvarázsolt magyaroknak volt öröm és meglepetés annak idején. Sokat vártak, mást kaptak.

56 kitûnô alkalom/ürügy volt a román nacionalizmus számára. Mennyei ajándék, tálcán kínált ideális alkalom a megtorláshoz, leszámoláshoz. És ez volt a lényeg.

Éltek vele, ezért lettek tele a börtönök és a jeltelen sírok.

Azt meséli egy német riporter, hogy Bukarestben a letartóztatott román résztvevôk fejét nem tömte 1956/65-ben a szeku Erdély magyar elszakításának rémmeséjével. Ez maximum Erdélyben lelt talajra. A szocializmust Magyar Autonóm Tartománnyal vagy anélkül az RMP/RKP saját román és asszimilálható híveinek építgette a felülkerekedô nacionalizmusban. Ilyen körülmények között lett csont nélkül Gheorghiu-Dej utóda Ceausescu (s nem Trabant- osztó Szent Fazék vagy Respublika Károly).

Tárca

Bölöni Domokos

Egyszer a madarak elhatározták, hogy szabadok lesznek. Aztán a nagy szabadságban a sólymok, a vércsék, a többi ragadozó szárnyasok szerre megtámadták a demokratikus gyülekezés táborait, és kedvükre lakmároztak a prédából. A Madarak bolygója épp szabadságot nyert, szabadulván a karmas széttépôktôl, a korlátlan sajtó, a szólás és cselekvés szabadságát alkalmazva hirdette az elsô igazi választásokat. A kampányra minden politikai tényezô szabadon nevezett be, de akinek több plakátja volt, az több tölgylevelet kapott, az urnák megteltek okos madárcédulákkal.

A Madarak bolygóján Marosvásárhely a korlátlan kalitkák városa. Annyi madár repülhet a város szabadsága fölött, amennyire csak szárny telik a Fennvalótól. És annyi újság hirdetheti az egyedül üdvözítô gyûlöletet, az elkülönülési tendencia átkát, a botrányos szeparatizmus vétkét, a szabad kettôs bilincs eszményi csuklógyakorlatait, ahányat csak el bír fizetni a mindenkori kétkulacsos román bel- és külpolitika.

Marosvásárhelyen másfél évtizede szítja a nemzetgyûlölet tüzét, hecceli olvasóit, uszítja nacionalista, soviniszta kirohanásokra román nemzettársait egy napilap. Évek, évtizedek múlnak el, tegnapi s mai gazemberek szobrait emelve kedveskedik a faramuci utókor, nem hangzik el egyetlen megjegyzés sem itt meg ott, amott meg emitt, egy-két igazság arról, amit szerkesztôi, szerzôi gyûlöletileg elkövettek. Ha van a faji utálatnak, a nemzetgyalázásnak – a keresztényi parancsok semmibevételének – valamiféle nagykönyve, fekete bibliája, akkor a magát szabad szóként parafrazáló újság "A román nemzet korma" kategóriában minden bizonnyal nagydíjra számíthat.

Mindebben csak az a szomorú, hogy másfél évtizeden át nem termett "a magyar sereg" egyetlen politikus vagy sajtóbéli Botondot, aki buzogányával áttöri a gyûlölködôk lapjának bizánci agyagkapuját. Nem termelte ki a széthúzásban jeleskedô romániai magyar sajtó azt a testületi ellenállást, amely Európa szabadabb mezôin érvényt szerez a tisztességnek, büntettetvén az alpári gazemberséget. Nincs fórum, vezetô egyéniség, személy, Béke Nobel-díjra ácsingózó tollas ember, elnök, fôszerkesztô, Vilma néni, aki nyílt sisakkal áll szembe az erdélyi románság félelmetes pestisével. Mikor már kibírhatatlanná vált, jött egy tiltakozás. (Mintha valaki hasát fordítaná az oroszlánnak.) A csuma csak csírájában semmisíthetô meg, lám, mennyire él és virágzik ma Romániában; fröcske és mocska arcunkon szárad, letörölni utódaink elôtt – ezzel a lagymatag "ellenkezéssel" – tán sohasem sikerül.

Notesz

Csak újságokban olvashattam, csak rádió- és tévéadásokban hallhattam, hogy a minap négy erdélyi városban – Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Kolozsvárt, Nagyváradon – békésen tüntetô fiatalok és nem fiatalok követelték az önálló állami magyar egyetem: a kolozsvári Bolyai visszaállítását. Nem lehettem jelen a tüntetôk között, sajnos, minálunk, épp a Bolyaiak városában senki sem vonult utcára ezen a hûvös októberi napon, hogy ország- világ szeme láttára, füle hallatára jelezze: Vásárhely magyarsága is szolidaritást vállal a jó ügyért harcoló tüntetôkkel, mindazokkal, akiknek volt és van bátorságuk ily módon is, ezúttal is kifejezésre juttatni a romániai magyar közösség jogos követelését.

Mi lehetett az oka ennek a meggondolkoztató tartózkodásnak? Máris feledésbe merült volna a másfél évtizeddel ezelôtti, történelmi súlyú gyertyás-könyves felvonulásunk emléke, mikor több mint százezer ember hullámzott végig a város fôterén, hallgatva a hívó szóra, s emelte fel szavát egyebek mellett a kommunista- nacionalista többségi diktatúra által önkényesen megszüntetett, beolvasztott Bolyai Tudományegyetem mielôbbi újraindítása érdekében? Vagy már nem is olyan idôszerû ez a követelés? Megelégszünk bizonyos magyar karokkal a multikulturálisnak becézett Babes-Bolyain? Az egész helyett, ami volt, a fennen lobogtatott töredékkel? Mintha változatlanul ott lappangana még némely koponyák mélyrétegeiben az a különös, megalázó vélekedés (magyar egyetemi oktató hangoztatta nyilvánosság elôtt), hogy az erdélyi magyarság még nem eléggé érett egy önálló magyar egyetem mûködtetésére...

1581-ben, midôn Báthory István fejedelem megalapította Kolozsvárt a Farkas utcai jezsuita kollégiumot, amit egy év múlva XIII. Gergely pápa akadémiai rangra emelt, Erdély, ugyebár, már érett volt szellemileg arra, hogy ilyen rangú tanintézményt mondhasson magáénak. S kerek 300 esztendô múltán ugyanitt megnyithatta kapuit a Ferenc Józsefrôl elnevezett tudományegyetem. 1945. május 29- én pedig a bukaresti Hivatalos Közlönyben megjelent a Mihály király által aláírt 406-os és 407-es törvényerejû rendelet, mely jóváhagyta egy állami magyar egyetem beindítását Kolozsvárt – ez lett a Bolyai. Amit aztán 1959-ben Ceausescu és Ion Iliescu vezényletével megszüntettek, illetve beolvasztottak a Victor Babes nevét viselô román egyetembe – nem utolsósorban az erdélyi magyar értelmiség nem kis hányadának az 56-os magyarországi népforradalommal való szolidarizálása megtorlásaként. Azóta élô gond és remény a Bolyai ügye sokak számára ezeken a tájakon. Sepsiszentgyörgyön éppúgy, mint Marosvásárhelyen. Errôl az élô gondról és reményrôl szólott az októberi tüntetéssorozat is.

Magas szintû csûrések-csavarások, részleges megoldások, ígérgetô politikai megnyilatkozások, hatalmi huzavonák közepette és ellenére sem mondhatunk le soha a kolozsvári Bolyairól. Tüntetésekkel és tüntetések nélkül kívánjuk érvényesíteni jogainkat. Talán rádöbbennek erre elôbb-utóbb a különféle rendû és rangú illetékesek is.

Rossz napok járnak a madarakra. Nem is illendô hivatkozni rájuk. Mégis idekívánkozik a gondolat: fehér holló mifelénk a jó karikaturista. Pedig olyan korban és olyan helyen élünk, ahol és amikor abszurditásban, groteszkségben szinte minden csúcsokat döntöget, amibôl az következnék, hogy az ország a karikatúra és mûvelôinek paradicsoma lehetne. De nem, ebben is inkább a rekordkísérletek és nem az igényesség, a minôség megnyilatkozásai dominálnak. Dub László múlt héten nyílt kiállítása a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház elôcsarnokában ennek éppen az ellenkezôjét bizonyítja: van színvonalas, gondolatgazdag humorgrafika és közönségigény is van rá tájainkon is. A megnyitón láthattuk, sokan kíváncsiak Dub görbe tükrére, és készek párbeszédet folytatni vele. Nem harsány nevetés, hanem többnyire derûs mosoly kíséretében, úgy, ahogy a karikaturista elvárja. A mûfaj területére több mint két évtizede betoppant mûszaki értelmiségi, jelenleg egyetemi oktató az intellektuális humor híve, dialogizálni kíván a nézôvel, önvizsgálatra próbálja késztetni. Legtöbbször sikerrel. A fogadtatás, a hazai és nemzetközi szakmai elismerései is ezt igazolják. Ötletsziporkái, abszurdba hajló látványteremtése, kiforrott egyéni stílusa joggal vonja magára a humor kedvelôinek figyelmét, akkor is, ha nem a manapság lépten-nyomon politizáló köztudat gyarló földi és szellemvilágát idézi meg, tûzi pellengérre. Sajnos, vagy a karikaturisták szerencséjére, egyéb gyarlóságainkban is kifogyhatatlanok vagyunk. A napi aktualitásnál általánosabb érvényû üzenetek is megfogalmazhatók. Ez Dub László megtekintésre feltétlenül érdemes tárlatán is nyilvánvalóvá válik.

A Pentagon kedden jelentette be, hogy egy texasi kórházban meghalt George Alexander ôrmester, aki október 17-én sebesült meg Szamarrában, egy új mellett elhelyezett pokolgép robbanásakor. A két és fél éve, 2003 márciusa óta tartó konfliktusban több mint 15 ezer amerikai katona sebesült meg.

A bejelentést követôen George Bush amerikai elnök – egy washingtoni légitámaszponton, amerikai katonafeleségekkel elköltött közös ebéden – megrendülten emlékezett meg az áldozatokról, egyszersmind az iraki amerikai szerepvállalás fenntartását ígérve. Mint mondta, az elesettek emléke elôtti legjobb tisztelgés az, ha az Egyesült Államok befejezi küldetését, és a szabadság elterjesztésével lerakja a béke alapjait. Az elnök szerint az Irakban a terrorizmus ellen vívott háború további áldozatokat, idôt és elszántságot fog követelni.

Összesen 1400 európai uniós jogelem egyszerûsítésére, összevonására, illetve megszüntetésére tett javaslatot kedden az Európai Bizottság annak a törekvésnek a jegyében, hogy könnyítsék meg a fölösleges paragrafusoktól a mintegy százezer oldalnyi, már-már átláthatatlan joganyagot.

Az EU tagországainak és brüsszeli végrehajtó testületének meggyôzôdése, hogy a lakosság unióba vetett bizalmát is növeli, ha az intézményrendszer mûködése áttekinthetôbbé válik. José Manuel Durao Barroso bizottsági elnök a Brüsszelben bejelentett döntést kommentálva úgy vélte, a bürokrácia csökkentése, az úgynevezett dereguláció az uniós cégek versenyképességét is jelentôsen javítja. Günter Verheugen alelnök, a témáért felelôs bizottsági tag viszont arra figyelmeztetett, hogy a szabályok ritkítása önmagában még nem jelent jobb szabályozást, ahhoz aktív jogalkotásra is szükség van.

A bizottság ôsz elején már visszavonta 68 olyan javaslatát, amely még keresztül sem ment az uniós jóváhagyási rendszeren, így nem lett belôle jogszabály. Most olyan jogelemekrôl van szó, amelyek már érvényben vannak, részei az 1957 óta gyarapodó jogtárnak, de rég elavultak, túlságosan aprólékosak, vagy lényegében nem viszik elôbbre az uniós együttmûködést.

A megszüntetni javasolt szabályok között olyanok találhatók, mint például a fákban található hibák, csomók kategorizálásával foglalkozó irányelv. Az egyszerûsítésre példaként 45, a kozmetikai termékekre vonatkozó jogelem egy irányelvbe tömörítését hozta fel az Európai Bizottság.

A francia Libération címû napilap jakartai tudósítójának adott interjújában az egykori terroristavezér elmondta: csak lassanként értette meg, hogy akik 1985-ben Pakisztánba küldték megtanulni a fegyverhasználatot, valójában nem afganisztáni harcokra, hanem egy indonéz iszlám állam megalapítására készültek.

A malajziai állampolgárságú, négy gyermekes, 36 éves családapa a nemzetközi dzsihád (szent háború) egykori harcosaként nevezi meg önmagát, de a terrorizmust mint eszközt egyértelmûen elutasítja.

A robbanóeszközök és fegyverek szakértôjének számító volt terrorista évekig harcolt Afganisztánban az oroszok ellen, majd egyik alapítója volt az Indonéziában véres merényletek elkövetô Jemaah Islamiyah terrorszervezetnek. Több száz dél-kelet ázsiai mudzsahid harcost tanított meg Pakisztánban a fegyverhasználatra, akik közül többen is rész vettek 2002-ben a Bali szigetén végrehajtott merényletben.

Két évvel ezelôtti letartóztatásáig Abbas a terrorszervezet kétszáz tagot számláló harmadik brigádjának volt a vezetôje, amely elsôsorban Malajziában és a Fülöp-szigeteken tevékenykedett. Jelenleg az október 1-jén ismételten Bali szigetén történt robbantásos merényletek felgöngyölítésében segíti a jakartai rendôrség munkáját.

A szingapúri születésû Abbaszt 16 éves korában küldték szülei abba a malajziai korán iskolába, amelyet rendszeresen látogatott két jemeni származású indonéz kereskedô, akiket Suharto elnök diktatúrája az Indonéziában 1949- ben iszlám állam megalapításának kísérletében való részvétel miatt küldött számûzetésre. Abdullah Sungkar és Abu Bakar Bashir alapították meg késôbb a Jemaah Islamiyah terrorcsoportot.

A kamasz fiú példamutatónak találta a látogatók vallásos életét, s ôk 18 éves korában felajánlották neki, hogy vegyen részt az oroszok elleni afganisztáni harcokban. Abbas eleinte csodálkozott, hogy a vallásos emberek fegyveres csoporthoz tartoznak, de mivel minden költségét fizették, elfogadta az ajánlatot. Három évig egy pakisztáni kiképzôtáborban afganisztáni harcosoktól tanulta a fegyverhasználat minden fortélyát, s emellett a Koránt és Oszama bin Laden legfôbb ihletôjének, Abullah Azzamnak könyveit is tanulmányoznia kellett.

A "dzsihád akadémiát" Szaud- Arábiából finanszírozták. A nyári vakáció idején, évente két hónapra egyetlen kalasnyikovval a kezében küldték Abbaszt Afganisztánba harcolni, ahol az ázsiai mudzsahidok Fülöp-szigeteki álnevet kaptak, hogy senki ne tudja, hogy az "afganisztáni szent háborúban indonézek és malájok is részt vesznek". Állítása szerint a Bali szigeti merénylet elôkészítésérôl semmit nem tudott, és azt sem, hogy Bashir parancsára történt a robbantás. Két évvel ezelôtti letartóztatásakor kifejezte a terrorizmus iránti ellenérzését, amely szerinte "befeketíti a Jemaah Islamiyah nevét". Azóta Abbas az indonéz rendôrség védelme alatt áll.

A Libération által megkérdezett szakértôk szerint Nasir Abbas az igazat mondja, még akkor is ha valószínûleg nem mond el mindent, amit tud.

Anyanyelvünk

A holland egyik változata a Dél-Afrikában az egykori búr telepesek leszármazottjai által beszélt afrikansz (afrikaans).

Az indoeurópai nyelvek itáliai csoportjába sorolható az ókori Itáliában beszélt oszk, umber és latin nyelv. Ahogy terjedt a római birodalom, olyan mértékben terjedt el a latin nyelv. Vulgáris változatából és a tartományok lakosságának nyelvébôl (pl. a gallból, dákból) alakultak ki a mai latin, újlatin nyelvek: portugál, spanyol, katalán (Spanyolországban), francia, provanszál (Franciaország déli részén), olasz, szárd (Szardínia szigetén), rétoromán vagy ladin (fôleg Svájcban) és a román. Kihalt újlatin nyelv a dalmát.

Kisebb csoportot alkotnak a kelta nyelvek. Ide tartozik az ír, a walesi vagy kymri (Angliában, Wales-ben), a manx (Man szigetén), valamint a breton (Bretagne félszigetén Franciaországban). Kihalt kelta nyelv a gall (az egykori Galliában beszélték).

Történelmi és nyelvtudományi jelentôsége miatt meg kell még említenünk néhány kihalt indoeurópai nyelvet, mint amilyen a trák, fríg, makedóniai. Századunkban felfedezett írott emlékek alapján beszélünk hettitáról és tokhárról.

A juhok hangja

Tavasszal, amikor a juhok kiszállnak a legelôre, hát szép, fiatal, zsenge a fû. Ilyenkor a juhok sok tejet adnak. Dicsekedve mondják a gazdának:

– Van téj, ne törôdj! Van téj, ne törôdj!

Aztán augusztus közepe után a fû kezd elöregedni. A juhok nap mint nap kevesebb tejet adnak. Így panaszkodnak:

– Nin-csen téj! Nin-csen téj! Nin-csen téj!

Egyszer a nyúl s az elefánt összetalálkoztak. Azt mondták: – Meg kell tudjuk, hogy kettônk közül ki az erôsebb.

– Én erôsebb vagyok – mondta a nyúl. Az elefánt kacagott.

– Na, tegyünk próbát – mondta a nyúl –, kötök az ormányodra egy hosszú kötelet, itt a tó, ereszkedj a vízbe, s meglátod, erômnél fogva kihúzlak a partra.

Pontosan úgy is lett, az elefánt szépen belegázolt a vízbe, a nyúl pedig elfutott, s az egyik gazdától elkérte az ökrét.

– Né, verseny van, ki kell húznunk az elefántot a tóból – mondta az ökörnek.

– Avval a nyúl a kötél másik végét rábogozta az ökör szarvára, s kezdte megbiztatni:

– Húzzad, húzzad, ökör koma, húzzad az elefántot!

Hát az elefánt egy hoppra kikerült a tóból. Mérges volt:

– Hol vagy, nyúl – azt mondja –, tapossalak össze, mert nem lehetsz te a legerôsebb állat.

De a nyúl elszaladt, az ökör pedig visszament a gazdájához. Itt a mese vége.

Ráduly János gyûjtése

Botond gondjai

Anyukám már megint

valami kötôféket emleget,

ami szerinte hiánycikknek

számít.

Nem értem, mi lehet, de

nekem személy szerint

biztosan nem hiányzik.

(Ki köti meg a féket és miért?)

Néha gyeplôrôl is szó esik,

ami valakinek hosszúra

sikeredett, de nekem tényleg

szereznek majd egy rövidebbet.

Ezek a hátborzongató izék

az utóbbi idôben lettek

gyakoriak: mióta saját lábamon járok,

s mögöttem a székek felborulnak,

vagy hogy a fogpaszta a falra

tekeredik, s a megtörtént bajon

apukám nyakkendôje sem segít.

Szappanról nem beszélek.

Neki mindig sikerül

megugrani.

– Szerinted jók-e a reklámok? Helyesnek tartod-e, hogy a televízióban a legizgalmasabb részeknél szakítják meg a mûsorokat, filmeket?

Szerintem a reklám arra jó, hogy felhívja a nézô figyelmét a modern kor modern termékeire, ezzel hamis képet alkotva a jelenlegi helyzetrôl. A reklám tulajdonképpen nem a valóság képét mutatja, hanem valami ilyesmit, csak rózsaszínben. Mivel nincs egy, csak reklámokat sugárzó csatorna, és mivel nem minden ember olvassa el az utcán kezébe nyomott kis reklámcédulákat, ahhoz, hogy egy bizonyos termékbôl származó bevétel nôjön, a reklámkészítôk akkor folyamodnak a rádiós, televíziós reklámozáshoz fô mûsoridôben. Ha a film legizgalmasabb részénél következik a reklám, kíváncsiságod megmarad, várod a folytatást, ezért kénytelen vagy a reklámra is figyelni, és netán véletlenül a másnapi bevásárlás közben eszedbe jut a reklámozott termék, esetleg megveszed. Amirôl aztán utólag derül ki, hogy nem is olyan jó, mint ahogyan állítják.

– Szerintem a reklám fölösleges. Az, hogy a legjobb részeket szakítják meg ezzel, idegesítô, de bizonyára a reklámozott termék elônyére válik. Persze, a reklámozónak is jól fog a reklám ára, neki is meg kell élnie valamibôl. Ha mégsem akarjuk hallgatni, nézni a legtöbbször buta reklámszövegeket, inkább vegyünk kézbe egy könyvet, amelyet nyugodtan olvashatunk végig, anélkül, hogy reklám szakítaná félbe.

Ferencz Réka, VII. osztályos, Európa Gimnázium

A jóságversenyen indulók

nem lehetnek magasabbak,

mint az átlagos méretû

asztalok. Két láb használata

kötelezô. (Bizonyos határok

között.) Külön pont jár

annak a versenyzônek,

aki nem kérezkedik félóránként

ölbe. Kizárhatók viszont

az állandó prünnyögôk.

Aki kenyeret is eszik a hússal,

azt majd a bírák külön

díjakkal jutalmazzák.

Székely-Benczédi Endre

– Kedves fiacskám – mondta a beteg madár –, röpülj a szôlôskertbe, szakíts le egy érett szemet. Úgy érzem, attól meggyógyulok.

– Még nem szárad föl a harmat, máris itt leszek. Feküdj nyugodtan a fészekben és várj.

A csalogány egyenest Radojko apó szôlôsébe szállott, ahol a venyigéken hatalmas nagy fürtök értek.

Radojko apó az ôszibarackfa alatt üldögélt, és vesszôbôl kosarat font magának. Mellette hevert egy üres hordó, az öreg néha-néha ráütött egy pálcával, hogy elkergesse a szôlôtolvaj rigókat.

A csalogány leszállt az apó fölött levô ágra, és így csicsergett neki: – Radojkó apó, engedd meg, hogy lecsípjek egy szem szôlôt beteg édesanyámnak!

De az öregember nem értett a csalogány nyelvén.

– Jaj, milyen szépen szól ez a madár! – sóhajtotta, és egy érett barack után nyúlt.

A kis csalogány ijedten hussant föl a magasba, és a szôlôskert alsó végében leszállt. Nem mert lecsípni egy szôlôszemet sem, a hullottak után kutatott. Talált is egyet, de amint csôrét nyújtotta volna feléje, csörömpölés hallatszott – Rodojkó apó a hordóra ütött. A kis madár rémülten röpült haza.

– Ne aggódj, kicsikém – simogatta meg szárnyával kis fejecskéjét az édesanyja. – Szüret után megint odaröpülsz, s a bokrok alján biztosan találsz egy ottfelejtett szôlôszemet.

A kis csalogány leszállt az út fölé hajló mogyoróbokorra. Dalolni kezdett, de olyan szomorúan, hogy az út menti kô sírva fakadt. Hatalmas kô- könnyei az út porába hullottak, és szinte vízbe fojtották a vékony lábú hangyát. Csodálkozva kérdezte: – Miért sírsz, te kô?

– Meghatódtam a kis csalogánytól. Ôt kérdezd, minek dalol olyan bánatosan.

A hangya fölkiáltott: – Mondd, miért sír az a kô?

A kis csalogány leröppent a hangya mellé, és tövirôl hegyire elmesélt neki mindent.

– Segítek én rajtad – vigasztalta a hangya. – Röpülj a Radojkó apó szôlôse szélén csobogó forráshoz. Ott, az ösvényen nem egy, hanem két szép szemet találsz. Radojkó apó mindennap lemegy a forráshoz. Tegnap egy nagy szôlôfürtöt dobott a vízbe, hogy elhûtse, de remegett a keze – tudod, az öreg emberek karja mindig reszket –, így a fürtrôl lehullott a két legérettebb szem, és a földre pottyant. Próbáltam, de meg sem tudtam mozdítani. Menj oda, egyik szemet edd meg te magad, a másikat vidd haza édesanyádnak.

A kis csalogány a forráshoz röpült, rátalált a szôlôszemekre. Örömében csapkodni kezdett szárnyaival. Csôrébe vette a szôlôszemeket, és boldogan röpült hazafelé. Amikor a hangya házikója fölé ért, az egyik szemet az ajtó elé dobta, a másikat pedig hazavitte beteg édesanyjának.

(Folytatás október 20-i lapszámunkból)

A helységek belsôségeibôl, a lakóház és a gazdasági melléképületek építésére kiutalt területek a jelenlegi birtoklók tulajdonába jegyzendôk be, a szövetkezettôl vagy a régi néptanácsoktól e célból kapott terület mértékéig. A régi tulajdonosok vagy ezek örökösei kárpótlásként egy értékben egyforma belsôséget fognak kapni, vagy ennek hiányában olyan külterületet, amely a régi tulajdonosok vagy ezek örököseinek birtokában volt, vagy a község, a város, a municípium tulajdonában levô területekbôl, amit a régi tulajdonosok vagy ezek örökösei elfogadnak.

Amennyiben az eredeti terület már nem szolgáltatható vissza, a régi tulajdonosnak vagy örököseinek egy más területet ajánlanak fel ugyanabban vagy egy szomszédos helységben. Az ajánlatot a jogosult személyeknek ajánlva, átvételi igazolással küldik el, amire a választ az ajánlat kézhezvételétôl számított legtöbb hét napon belül kell megadni. Abban az esetben, ha a régi tulajdonos vagy örökösei nem fogadják el a felajánlott területet, a helyi bizottság 30 napon belül új ajánlatot kell tegyen, ha a jogosult személyek nem fogadnak el kártérítést. Ha egy bizonyos helységben a földosztó bizottság tartalékalapjában már nincs elegendô terület, a bizottság más helységek földalappal rendelkezô bizottságaihoz fog fordulni, amelyek rendelkezésre fogják bocsátani a rendelkezésre álló területeket. A törvényes elôírások szerint a tulajdonjog megállapítása csak kérés alapján történik, amit minden jogosult személy megszövegez, személyesen vagy meghatalmazott útján. Ha több örökös van, a kérés közösen is elkészíthetô, de közülük mindenki alá kell írja. A kérés a következô adatokat és elemeket kell tartalmazza: a kérelmezô nevét és keresztnevét, valamint szülei nevét, minôségét, rokonsági fokát, a terület nagyságát, amire jogosultnak érzi magát, valamint bármilyen más adatot, ami szükséges a tulajdonjog megállapításához a törvény értelmében. A kéréshez mellékelni kell: a tulajdont igazoló aktákat, az örökösödési bizonyítványt, a bírósági ítéletet. Minden esetben, ha van ilyen, a születési bizonyítványt, örökösök esetében a jogelôd halálát igazoló bizonyítványt, valamint bármilyen más aktát, amibôl kitûnik a tulajdonjog az igényelt területre. A kérést a felsorolt mellékletekkel együtt ahhoz a helyi tanácshoz kell benyújtani, amelynek illetékességi területén található az igényelt földterület, vagy személyesen vagy postán a törvény által megszabott határidôn belül. Ha a kérést személyesen adják be, a kérelmezô bemutatja a mellékelt iratokat eredetiben és egy-egy fénymásolatot, amit aláír azonosság szempontjából. A bizottságnál csak a másolatok maradnak. Ha a kérést postán küldjük el, ehhez mellékelni kell az azonosság szempontjából a kérelmezô saját felelôsségére aláírt fénymásolt iratokat. Ha a kérés beiktatása után, de a birtokba helyezés elôtt bizonyítékokat mutat be nagyobb területekre, ami a tulajdonában volt, a tulajdonjog megállapítása az egész igazolt területre történik. Minden esetben a kérés a kérelmezô jelenléte nélkül is megoldható, ha ez írásban nem nyilvánította ki óhaját, hogy személyesen részt kíván venni a megoldás alkalmával. Kötelezô viszont a kérelmezô jelenléte a tulajdonjogcím átvétele alkalmával. A tulajdonjog megállapítása az életben levô volt szövetkezeti tagok esetében a jogosult személyek nevére történik, és az elhunyt szövetkezeti tagok esetében az örökösök nevére. Ha több örökös van, a tulajdonjog megállapítása az összes örökös nevére történik. Amikor a tulajdonjog megállapítására több örökösi osztályba tartozó örökös nyújtott be kérést, a törvényes örökösök kéréseit elsôsorban kizáró jelleggel veszik figyelembe.

(Folytatjuk)

Mellau György

Ôszi gombáink közé tartozik a gyûrûs tuskógomba, amit a gombagyûjtôk inkább gebe (románul ghebe) néven ismernek. Ezt a gombát az erdészet által felállított gombabegyûjtô központokban tonnaszámra vásárolják fel, ami kettôs célt szolgál: egyrészt a külföldi piacokon való értékesítést, másrészt a gomba elterjedésének bizonyos fokú meggátolását. Ugyanis ez a gomba élôsködô, és igen káros az erdôállományra. Nemcsak az elhalt fák korhadó maradványain tenyészik, hanem betelepszik az élô fák sérüléseibe, és idôvel azoknak fehér korhadását, elhalását okozza. A gombáskönyvek ennek ellenére nem feledkeznek meg kiemelni jó tulajdonságait, és kiváló étigombaként kezelik ezt az igen szapora, telepekben, csokrokban termô mézszínû gombát. Egyes vidékeken használatos népies neve – tölgyfavirággomba – valamint latin elnevezése is inkább szimpatikus tulajdonságára utal. Érdekességként még megemlítjük, hogy a gyûrûs tuskógomba korhadékba kapaszkodó rizomorfája (fonadékos micéliuma) a sötétben világít, olyannyira, hogy fényében állítólag olvasni is lehet

Gyûrûs tuskógomba – Armillaria mellea vagy Armillariella mellea

Ôsszel, lomb- és fenyôerdôkben, vágásokban, elhalt fatuskókon, csoportosan termô gomba. Látszólag a talajon is tenyészik, de tulajdonképpen a micéliumtelep a föld alatti korhadt gyökereket szövi be, és abból nônek ki a termôtestek. Gyakran láthatunk élô fák tövén, kéregrepedésekben is egy-egy ,,csokrot" ebbôl a gombából. Általában kis- vagy közepes termetû, de néha kalapjának átmérôje a 20 cm-t is elérheti. Kalapja sárgásbarna, barnás színû, körkörösen sötétebb árnyalatú sávozással. Felülete pikkelyecskékkel, szôröcskékkel borított, amik idôvel lekophatnak. Alakja fiatalon domború, majd kiterülô. Kezdetben kalapszélét finom, hártyás fátyol köti a tönkhöz, ami késôbb a karimáról leszakadva, a tönkön fehéres, sárgás, barnás gyûrût, gallérocskát képez. Az alsóbb kalapok a rájuk hulló spóráktól sokszor lisztesnek tûnnek. Lemezei aránylag ritkán állók, tönkhöz nôttek, a tönkre kissé lefutók, fehéresek, bôrszínûek, majd barnásan foltosodók. Tönkje karcsú, alul vastagodó, 5-15 cm hosszú, tömör, rostos. Csoportos növése miatt rendszerint görbe, csavart. Színe a gyûrû felett a kalapénál világosabb, alatta sötétebb. Kezdetben a tönk is finoman pelyhes. Húsa rugalmas, a fiatal kalapokban vastagabb, az idôsebbekben vékony, a tönkben rostos, szívós. Színe fehéresen, rózsaszínesen világosbarna. Kellemes szagú és ízû. Az idôsebb példányok kissé csersavasak.

Ez a gomba nyersen mérgezô! A benne található méreganyag hô hatására felbomlik és ártalmatlanná válik. Ezért ajánlatos legalább 20 percig fôzni. A belôle készült gombapaprikás kissé nyálkás lesz, és emiatt inkább gombafasirtnak (prézlivel keverve), rizses gombának vagy majonézesen érdemes elkészíteni. Sokan teszik el télire zakuszkának vagy savanyúságnak, zöldséggel vegyesen.

Összetéveszthetô a fogyasztásra alkalmatlan, elég ritka tüskés tôkegombával (Pholiota sqarrosa), de annak pikkelyei durvábbak, tüskésebbek, húsa sárga és spórapora barna, nem fehér. Mérgezô gombával nem téveszthetô össze.

Málnási András

2004 márciusában jelent meg a 214-es számú Hivatalos Közlönyben a 25-ös törvény, amely a munkahelyi anyaságvédelemre vonatkozó 2003. évi 96- os sürgôsségi kormányrendeletet módosítja.

A terhes nôk illetve a kismamák kétféle szabadságot vehetnek igénybe. Szülés elôtt és után 126 napot, amelyben benne van a szülés utáni 42 nap (concediu pentru sarcina si lauzie, concediu postnatal). Ezenkívül, ha olyan munkahelyen dolgoznak, ahol a saját vagy a magzatuk egészsége sérülhet, a 126 napon kívül 120 napos szabadságot vehetnek ki a terhességi kockázatok elkerüléért (concediu de risc maternal). Ennek érdekében a családorvosi vagy szakorvosi bizonylattal a terhességrôl írásban kell értesíteniük a munkaadót, akinek kötelessége a terhességi kockázatokra vonatkozó törvény elôírásait betartani – tájékoztatott dr. Kovács Bea fôorvos, a családorvosok egyesületének titkára. A jogszabály elôírja, hogy a munkaadónak, aki megkapta az értesítést, tíz napon belül fel kell mérnie, hogy az a munkahely, ahol a terhességét bejelentô nô dolgozik, milyen mértékben veszélyezteti a leendô anya és a magzat egészségét, és tájékoztatnia kell alkalmazottját hogy a törvény alapján a terhes nôknek milyen jogaik vannak. A jogszabály értelmében a cég munkaorvosának és a kerületi munkaügyi felügyelôségnek is ellenôriznie kell a terhes nô munkahelyét. A munkaadónak bizalmasan kell kezelnie a bejelentést, és csak a terhes nô beleegyezésével közölheti a többi dolgozóval.

Ha a felmérés során kiderül, hogy a munkahelyi körülmények veszélyeztetik a terhes nô vagy a magzat egészségét, a munkaadónak kötelessége olyan munkakörbe áthelyezni, ahol ez a veszély nem áll fenn. Ha a törvény ezen elôírásának nem tud eleget tenni, a terhes nônek vagy a szoptató anyának joga van 120 napos anyaságvédelmi szabadságot kérni, a családorvos vagy a szakorvos ajánlására. Ezt a szabadságot részletekben is ki lehet venni, de a terhesség után csak akkor jár a kismamának, ha nem vette igénybe a két- vagy hároméves gyereknevelési szabadságot.

Az anyaságvédelmi szabadság (concediu de risc maternal) idejére a terhes nônek az utolsó 10 hónapi átlagbérének a 75 százalékát fizeti a társadalombiztosítás. Ha a terhes nô órákon át egy pozícióban kénytelen dolgozni, a munkaadó (a cég munkaorvosának az ajánlására) lehetôséget kell biztosítson, hogy idônként szünetet tartson és megváltoztassa a helyzetét. Ha a családorvos úgy ítéli meg, hogy a terhes nô nem tudja végigdolgozni a munkaidôt, javasolhatja, hogy a munkaadó az egyharmadára csökkentse azt, anélkül, hogy a bérezés megváltozna. A terhes nônek joga van havi 16 órát kérni a munkaadótól, ha a szükséges orvosi vizsgálatokra csak munkaidôben tud jelentkezni. A kismamának, aki nem veszi igénybe a gyereknevelési szabadságot, a kötelezô 42 napos szülés utáni (postnatal) szabadság után a munkaadó napi kétórás szünetet kell biztosítson a szoptatás érdekében. Az anya kérésére a szoptatásra járó két órával csökkenteni lehet a munkaidôt. A terhes nô kérheti, hogy mentesítsék az éjszakai szolgálat alól és a szennyezett környezetben végzett munkától. Munkaszerzôdését, a szülési és gyermeknevelési szabadsághoz hasonlóan, az anyaságvédelmi szabadság idején sem bonthatják fel.

A jogszabályt minden munkahelyen kötelezô kifüggeszteni. A kockázati tényezôket a törvény melléklete tartalmazza. A legfontosabbak: nagy zaj, káros sugárzások, sokk, rázkódás, túlzott szellemi és fizikai igénybevétel, az egészségre káros vegyi anyagok jelenléte a munkahelyen, föld alatt végzett munka stb.

(b.)

Marosvásárhelyrôl a Maros völgyén északkelet felé haladva Maros-szentgyörgyre érkezem. A község környéke nagyon szép, délkeleti részen szelíd dombok erdôségei határolják, míg az ellenkezô oldalon a Maros öleli át a falu határát. A határdûlôk közül megemlítjük a Meggyesmáj, a Paprét, a Mocsár, a Küsrét, a Borzás, a Futtató, a Terebics, a Cinegetetô, a Németkalap, a Paperdô, a Rókalyukak táját.

Marosszentgyörgyrôl elôször 1332-ben esik szó mint önálló egyházközségrôl, de az 1567. évi pápai tizedjegyzékben Maros Szent György néven 15 kapuval van bejegyezve. Lakói az erdélyi nemzeti fejedelmek alatt református székelyek voltak, de a XVII. század végétôl nagy számban találunk román nemzetiségû földmûveseket is. 1910-ben 1952, 1941-ben 2854, jelenleg 7120 a lakosok száma. A XV. században a Szentgyörgyi család a falu birtokosa, majd feltûnnek a Petkiek, a Tóthok, újból a Petkiek, végül anyai ágon a Máriaffiak. A falu közepén levô magaslaton gyönyörû környezetben a XVII. században a Petkiek terjedelmes, ma már nem létezô erôdített várkastélyt építettek. 1870- ben a Máriaffiak felépítik a ma is látható kétszintes neoreneszánsz kastélyukat, ami az utóbbi idôkig majdnem eredeti szépségében fennmaradt. A kastély legutolsó tulajdonosa Máriaffi Lajos volt. 1947 óta a Román Mezôgazdasági Kísérleti Állomás székhelye, jelenleg a csendôrök lakják az épületet.

A helység feletti magaslaton található a római katolikus templom. Építése a XIV. századra tehetô, építészetileg átmenetet képez a román és gótikus stílus között. 1750-ben készült el kazettás, festett mennyezete, melynek központi részén Szent György lovag képe látható. A mûemlékké nyilvánított tornyát 1823-ban építették. A többi templom újabb keletû, a görögkeleti a XIX. században, a reformátusoké 1938-ban, míg az unitáriusoké 1997-ben épült.

Iskoláját a XIX. században nyitották meg. A két világháború között volt református, római katolikus és állami iskolája. Jelenleg román és magyar tannyelvû általános iskolája mûködik az 1930-ban felépített, 1961-ben és 2004-ben kibôvített épületben. 1983-ban épült sportterem is. Ebben az idôben átépítették a kultúrotthont is.

A Máriaffi-kastély alatt elterülô réten, a Borzáson, 320 m tengerszint feletti magasságban található a híres sós fürdô, mely jódot, mangánt, fluort, brómot, magnéziumot, kalciumot és radioaktív anyagokat tartalmaz. Mellette szálloda, s a községben több vendéglô vonzza az idegeneket, a turistákat.

A község területén kavicskitermelô és betonkészítô vállalat, a Romcereal gabonaraktár, a benzintöltô állomás és több mint 125 kft. mûködik, mely magába foglal számos ipari, kereskedelmi és vendéglátó egységet. Sokan dolgoznak a mezôgazdaságban s még többen Marosvásárhelyen. A község továbbfejlesztéséért sokat tett a polgármesteri hivatal. Támogatta a mezôgazdasági kísérleti állomás tudományos tevékenységét, a gazdasági egységek mûködését, köztük a híres gyógyfürdôközpontot. Ösztönözte a magánházak építését, a régi épületek modernizálását, a községközpont csinosítását. Felállították sárkányölô Szent György szobrát. Elérték azt, hogy az ide látogató turista ma már Marosvásárhely elôvárosának tekinti Marosszent-györgyöt. Sétánk befejezése után autóbusszal visszatérhetünk Marosvásárhely központjába.

Fodor Sándor (S.)

A Romtelecom-elôfizetôk az e havi telefonszámla mellett névre szóló nyomtatványt is kézhez kaptak, amellyel a Távközlési Szabályozó Hatóság tavalyi határozata értelmében a kisjövedelmûek támogatást, illetve a számla kifizetésénél kedvezményt, átütemezést igényelhetnek. Feltétel az, hogy a családtagonkénti havi jövedelem ne haladja meg a havi 310 új lejt.

Az elôfizetôknek a nyomtatványon fel kell tüntetniük a maguk és családtagjaik személyes adatait, valamint a család keresô tagjainak jövedelmét, esetenként bérét, nyugdíját, a szociális juttatásokat, állandó jellegû pótlékokat, gyereknevelési pótlékot, ösztöndíjat, segélyt, más jövedelemforrásokat.

A kitöltött nyomtatvány saját felelôsségre tett nyilatkozat. A hamis nyilatkozat a büntetô törvénykönyv értelmében csalásnak minôsül, és ennek 215-ös és 292- es számú cikkelye értelmében büntetendô. A kéréseket ajánlott levélben november 4-ig kell elküldeni a Romtelecom Marasti utca 15. szám alatti címére.

Tavaly egyhavi bérletet "vállalt át" a Romtelecom, idén milyen periódusra folyósítják a támogatást és mekkora összeget? – tette fel a kérdést olvasónk.

A kérdésre a marosvásárhelyi kirendeltség nem adhatott választ, innen átirányítottak a brassói regionális központhoz, ahonnan a fôvárosi sajtótájékoztató osztály sajtóközleményét küldték ki, melyben a támogatás összegére vonatkozóan nem kaptunk választ.

Eszerint a Romtelecom elemzi a beérkezett kéréseket és 15 napon belül dönt elfogadásukról, illetve visszautasításukról. A hibásan kitöltött kéréseket – családtagok nevének, keresztnevének, személyi kódszámának hiánya, a 310 lejes határérték túllépése – visszautasítják. Errôl tájékoztatják az igénylôt. A támogatást egyszer folyósítják, a 2005. szeptember 14 – 2005. december 31. között kijelölt idôszakban, miután ennek értékét a Távközlési Hatóság közli.

Életüket az életért

Erre mondják, hogy elképesztô! A marosszentgyörgyi Gazda Ella betegségekkel küszködött, többek között diszkuszsérvvel. Kezelésre járt, gyógyszerezték, de a betegség nem engedett. Tavasszal hallotta, hogy Marosvásárhelyen dolgozik egy orvos, aki méhekkel gyógyít. Felkereste, s a kezelések után meggyógyult. Néhány hete meghûlt, náthás volt egyfolytában. Nagyon meglepôdött, amikor az orvos a méhecskét a tenyerére helyezte, s egy adott ponton a fullánkját otthagyta. Néhány kezelés után a tünetek egyszerûen eltûntek.

Erre mondják, hogy szokatlan, fura, de annál hatásosabb. A marosvásárhelyi megyei klinika földszintjén az egyik kabinet ajtaján olvasható az orvos neve: Chiriac Gabriel Christian. Néhány perc várakozás után középmagas férfi lép ki orvosi köpenyben, kezében mûanyag dobozzal, elsiet a folyosó végi szobába. Nemsokára szinte szaladva visszatér a bent várakozó betegeihez. Valaki megjegyezi: kicserélte a méheket. Késôbb mi is bejutunk. Három férfi van kezelés alatt, egyikük ágyon fekszik, alsónadrágra vetkôzve, ketten széken ülnek, felsôtestük meztelen. Az orvos elôbb kitapogatta a megfelelô pontokat a testrészeken, majd az asztalán lévô mûanyag dobozból – amelyben lépen mászkálnak a méhek – csipesszel kivett egyet és a testfelületre helyezte. A méhecske ott hagyta fullánkját. Az egyik beteg bal válla környékét négy méhszúrrással kezelte az orvos. A fullánkok 20-30 percen át a testrészben maradnak. Ez idô alatt beszélgettünk.

Chiriac doktor a múlt év ôszén a Discovery tévéadón látta azt a mûsort, amelyben bemutatták, hogy az amerikai orvosok akupunktúrával, majd pedig méhekkel gyógyítják a multiplex szklerózist. Szöget ütött a fejébe a dolog, de nem csak ennyit. Múlt év októberében kurzuson vett részt Bukarestben, oklevelet szerzett, amely feljogosítja arra, hogy alkalmazza a méhterápiát. Most egy éve alig három- négy páciense volt, ma pedig… nem tudja. Egyre több, mert a "történetnek" híre megy.

– Csodálatosak ezek a méhek, életüket adják az életért – lelkendezik a kezelôbôl kilépô egyik beteg.

Kilyén Attila

Amerikai kutatóknak sikerült embrionális ôssejteket úgynevezett természetes ölôsejtekké alakítaniuk, és azok – legalábbis "in vitro" laboratóriumi környezetben – sikeresen elpusztították a rákos sejteket. Embrionális ôssejteket már sokféle betegséggel kapcsolatba hoztak, de ez az elsô alkalom, hogy leukémia és limfóma ellen vetették be ôket.

A minnesotai orvosegyetem és ôssejtkutató intézet munkatársai Dan Kaufman vezetésével leukémiás és limfómás ráksejteket pusztítottak el emberi ôssejtekbôl kifejlôdött immunsejtek, a limfociták csoportjába tartozó "természetes ölôsejtek" segítségével, és eredményeikrôl a Journal of Immunology címû amerikai tudományos folyóiratban számoltak be. A kutatás költségeit a National Institutes of Health és az American Society of Hematology fedezte.

A még nem differenciálódott ôssejtekbôl vörösvérsejtek és fehérvérsejtek is kialakulhatnak. A fehérvérsejtek közé tartozó természetes ölôsejtek a véráramban úszva védik a szervezetet a fertôzések és egyes rákfajták ellen. A beszámoló szerint a kísérletek során sikerült jobban megérteni az immunsejtek kifejlôdésének menetét.

A kutatók eddig két, központilag engedélyezett ôssejt-vonallal kísérleteztek, de úgy gondolják, emberek gyógyításához új sejtvonalakra is szükség lesz. Az üvegcsészétôl az emberi alkalmazáshoz vezetô hosszú úton a következô lépés az állatkísérlet lesz.

Az ember legkisebb és legádázabb ellenségei. Ôsidôk óta szedik áldozataikat az egész élôvilágból. Különbözô csoportjai a legkülönbözôbb járványokat okozzák emberben, állatokban, növényekben és baktériumokban egyaránt. Gondoljunk csak a himlô-, kanyaró-, hepatitis- és a HIV-vírusra, hogy csak a legismertebbeket említsük. Alig csendesedett el a HIV-vírus okozta rettegés, újabban a madárinfluenza-vírus fenyegetô veszélyérôl hallunk egyre többet.

Hogyan alakultak ki a vírusok, hogyan hatnak, hatásukat hogyan próbálta megfékezni az ember, mire számíthatunk a madárinfluenza-vírus terjedését illetôen? – kérdéseinkre dr. Péter Mihály nyugalmazott mikrobiológia- professzortól kértünk választ.

– Mi is valójában a vírus?

– A legkisebb fertôzô szerkezet, amely csak elektronmikroszkóppal látható többezerszeres nagyításban. A vírusok nukleinsavat és fehérjét tartalmaznak. Egy bizonyos vírusban egyfajta nukleinsav van, így két nagy csoportra, RNS- (ribonukleinsav) és DNS-(dezoxiribonukleinsav) tartalmú vírusokra oszthatók. A nagyobb vírusok más anyagokat is tartalmazhatnak.

– Mi a különbség a vírusok és a baktériumok között?

– A baktériumok a legkisebb élô sejtek, a milliméter ezredrészével, a mikronnal mérhetôk, szabad szemmel nem, fénymikroszkóppal viszont láthatók. A vírusoknak nincs sejtes szerkezete, nagyságuk a mikron tized-, századrészével, a millimikronnal mérhetô. Ma sincs pontos válasz a kérdésre, hogy melyik létezett elôbb? Egyes tudósok szerint az élet a sejtes szerkezettel kezdôdött, s a vírusok retrográd evolúció során jöttek létre. A baktériumokból kiszabadultak olyan anyagrészek, amelyeknek nem volt sejtes szerkezete. Mások úgy vélik, semmi sem utal arra, hogy a vírusok más mikroorganizmusból származnának. Jelenlegi formájuk valószínû sorozatos mutációk és szelekciók következtében jött létre. Egyébként a mikroorganizmusok nélkül a földi élet elképzelhetetlen. Sokkal nagyobb számban fordulnak elô számunkra hasznos mikroorganizmusok, mint az a néhány tucat, amelyek betegségeket okoznak. A vírusok között is vannak kórokozók, amelyek betegségeket, járványokat idéznek elô, de vannak olyan vírusok is, amelyeknek nem ismerjük a pontos biológiai szerepét.

– Hogyan, mikor fedezték fel a vírusokat?

– A kínaiak már 2000 évvel ezelôtt védekeztek a járványok ellen. A himlô és a kanyaró tüneteit, amely bet