Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Marosvásárhely polgármestere sajtóközleménynek álcázott politikai állásfoglalással lepte meg a város közvéleményét. Ebben kifejti, hogy is állnak az etnikumközi viszonyok, és hogy errôl neki mi a véleménye. Azt is megtudjuk, hogy mélységesen aggódik a közhangulatért, s emiatt aztán helyteleníti azt a kisebbségi törvényt, amelyet hétfôn mészároltak le a szenátusban.

Aggodalma jogos, csakhogy nem úgy, ahogy ô gondolja. Állásfoglalásából ugyanis egykettôre kiderül, hogy szerinte (is) azon múlik a békés együttélés, hogy például a magyar kisebbség zokszó nélkül elfogadja mindazt, amit a többség lát jónak. Ilyen túldramatizált mondatokkal játszadozik: "Ro- mániában az utóbbi évek munkája és áldozata árán megvalósított értékek vannak, amelyek esetében a politikai kompromisszum megengedhetetlen. (...) A régi sebek feltépése, a szeparatista és szegregacionista tendenciák álcázott táplálása a közigazgatás és oktatás szintjén, az alkotmányos elôírások könnyed semmibevevése rontja a multikulturális közösségek nyugalmát és szembeállítja a polgárokat. Azt a pozitív diszkriminációt, tüntetô kiváltságokat, amelyekkel a törvénytervezetnek megfelelôen egyes kisebbségek rendelkeznek, nem fogadják el, sôt az Európai Unió tagállamainak többsége elutasítja".

Nos, Dorin Florea felvetésébôl több minden kiderül. Például az, hogy fogalma sincs, mirôl beszél. S ezen még az EU-s csúsztatás sem változtat. Ha nem tudná, a kisebbségi törvénytervezetre a Velencei Bizottság rábólintott, s a kormány elôterjesztéseként került a parlament elé. Így, "elvileg" élveznie kellene a koalíciós partnerek támogatását. Amit egyébként a koalíciós pártvezetôk hétfô esti válságtanácskozásán újólag megerôsítettek.

A politikai haszonszerzés ösztöne persze nagy úr. Így a pártvezetôk felmelegített egyetértése is annyit ér, amennyit majd ebbôl konkrét cselekvésként érzékelhetünk. Minthogy Dorin Floreának sok beleszólása nincs az ilyenszerû ügyekbe, egyértelmû, a politikai haszonszerzés diktálta aggodalmaskodó állásfoglalását. Fellépése azért tetszhet furcsának, mert az elmúlt hetekben derült ki, hogy ambiciózus dörgölôzésbe kezdett a Demokrata Pártnál, mintegy politikai jövôjét bebiztosítandó. Jelzett nyilatkozata azonban szembemegy annak a pártnak az állítólagos nézeteivel, amely a koalíció része. Igaz, helyi demokratáink megnyilatkozásai, például kisebbségi ügyekben, nem esnek túl messze a nacionalista pártokétól, így aztán ki-ki hova tartozik, azt inkább a tetteikbôl ítéljük meg és nem a többé-kevésbé körmönfont politikai nyilatkozataikból.

Ha Dorin Florea most arról beszél, hogy az inkriminált törvény feszültséget kelthet, téved. Feszültséget éppenséggel a közvéleményt megtévesztô ilyenszerû nyilatkozatok keltenek, amelyek, álságos módon, a megbékélésre hivatkozva próbálják álcázni az igazi szándékokat. Ami ebben az esetben nem más, mint a mai és holnapi politikai haszonszerzés.

A megye kórházépületeinek állapota, az orvosi rendelôk sorsa, a Parc Szálló pere, az árvíz okozta károk javítási munkálatai és a Régiók Bizottsága voltak Lokodi Edit megyei tanácselnök tegnapi sajtótájékoztatójának fô témái. Lokodi Editet a Régiók Bizottságában a Romániát képviselô küldöttség póttagjává választották.

A megyei tanácselnök tegnap a Népújság kérdésére tájékozatlanságnak minôsítette dr. Silviu Morariu, a megyei közegészségügyi igazgatóság vezetôjének a dicsôszentmártoni kórház siralmas állapotával kapcsolatosan tett kijelentéseit. Nem cáfolta, hogy a megye kórházépületeinek nagy része igencsak rossz állapotban van, de a dicsôi kórház esetében pontosított: a kórháznak 2003-ban 300 millió lejt utalt át a megyei önkormányzat a hôközpont javítására, tavaly 3,5 milliárd lejt a csatornahálózat felújítására, amibôl csak 2,9 milliárdot használtak fel, és idén 1 milliárdot utaltak ki különféle javítási munkálatokra, amibôl mindeddig 350 milliót használt fel a kórház vezetése. Ezek után nem mondható, hogy a megyei tanács nem támogatta pénzzel a dicsôi kórházat, amely saját belátása és a prioritások függvényében használja fel az összegeket. A megye egyéb városaiban a kórházépületek szintén nagyon rossz állapotban vannak, de Lokodi Edit szerint sürgôsségi sorrendben utalják ki a pénzt. A kórházak számára biztosított pénzalapokról jövô hétre részletes kimutatást ígért a tanácselnök.

A 2-es számú poliklinika rendelôinek koncesszionálása érdekében a közigazgatási bíróságon indítottak pereket a szakorvosok, akik közül 16-an megnyerték a pert. Nyolc rendelôrôl van szó, amelyek azonban a megyei önkormányzat köztulajdonában vannak, így nem koncesszionálhatók és nem privatizálhatók – jelentette ki a tanács elnöke. A Népújság kérdésére, hogy az idôközben megjelent jogszabályt, amely az orvosi rendelôknek a köztulajdonból a tanács magántulajdonába való utalására vonatkozik, miért nem ültették gyakorlatba, Lokodi Edit elmondta, hogy e jogszabály nem kötelezô erejû, a megyei önkormányzatokra bízzák a döntést. A Maros megyei önkormányzat pedig tekintettel van Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter által a hétvégén bejelentett megyei stratégiára: egyrészt az egyetemi kórház fejlesztésére, másrészt a regionális kórház létesítésére. E stratégia kivitelezéséhez pedig még nem tudják, milyen helyiségekre lesz szükség, azokat, amelyek végül is nem felelnek meg e célnak, a megyei önkormányzat majd átutalja a magántulajdonába és privatizálhatók lesznek. Hogy e döntést mikor hozzák meg, nem tudni, Lokodi Edit viszont kijelentette: nem áll a megyei tanács szándékában a szóban forgó kabinetekben dolgozó orvosokat kitenni, és az sem kizárt, hogy a 2-es poliklinikára még egy emeletet húznak. Addig is, míg a helyzet tisztázódik, a megyei tanács megfellebbezi a közigazgatási bíróság határozatait. A pert nyert 16 orvoson kívül még legalább ugyanennyi szakorvos perelte be a megyei önkormányzatot, és az elnök bevallása szerint immár a laboratóriumok mûködését biztosító helyiségek magánosítására is naponta érkeznek a kérések az orvosoktól, asszisztensektôl, technikusoktól.

A megyei tanácsnak sikerült elérnie, hogy a Marosvásárhelyi Bíróságon tárgyalják a gyulafehérvári ortodox püspökség által indított pert. A tavalyi 60-as számú kormányhatározat ugyanis a Kulturális Minisztériumon keresztül a gyulafehérvári ortodox püspökség adminisztrálásába utalja a Parc Szállót, egy késôbbi, a 2005. évi 2451-es kormányhatározatban a szálló viszont az Állami Protokollalap tulajdonában és ügykezelésében szerepel. A gyulafehérvári táblabíróság már egy kedvezô döntést hozott a püspökség számára, amit azonban mind a kormányfôtitkárság, mind az Állami Protokollalap megfellebbezettt a Maros megyei tanács pedig intervenciós eljárást indított a perben mint érdekelt fél, és álláspontja szerint az idei 2451-es kormányhatározat hatályon kívül helyezi a tavalyi 60-ast. Mivel az érvényben levô törvénykezés szerint az ilyen jellegû pereket abban a helységben tárgyalják, ahol az ingatlan található, a gyulafehérvári táblabíróság úgy határozott, hogy a marosvásárhelyi bíróságra utalja az ügyet. Kérdés, hogy az elsô döntés hogyan születhetett meg mégis Gyulafehérváron, és hogy a megyei tanács és a prefektúra által a kormány elé terjesztett kormányhatározat-ter-vezetet a Parc Szálló megtartásáról miért nem bírálták még el.

A Maastrichti Szerzôdés értelmében a Régiók Bizottsága képviselôinek feladata az Európai Unió városainak és régióinak képviselete. A bizottság feladata, hogy egyrészt állást kell foglalnia az olyan európai törvényjavaslatok és más kezdeményezések vonatkozásában, amelyek kihatással lehetnek helyi vagy regionális szinten, másrészt a közvetlen kapcsolat szerepét tölti be az EU és polgárai között. A Régiók Bizottsága Romániában is megalakult, amelynek 15 teljes jogú és 15 póttagja van. A bizottságba a megyei tanácsok országos szövetsége, a muni-cípiumok szövetsége, a városok illetve a községek egyesülete képviselteti magát. A Maros megyei tanács elnöke póttag.

Az Európai Bizottság kedden nyilvánosságra hozta a Romániáról és Bulgáriáról szóló éves országje-lentéseit, de ezekben – a korábbi várakozásokkal ellentétben – egyelôre nem tett javaslatot arra, hogy egy évvel el kell-e halasztani a két ország EU-belépését.

A román és a bolgár kormány által áprilisban aláírt EU-csatlakozási szerzôdések lehetôséget adnak arra, hogy az Európai Unió egy évvel eltolja a két ország eredetileg 2007. január elsejére kitûzött belépését, ha felkészülésükben, reformjaikban komoly késések mutatkoznak. Szakértôk azt gondolták, hogy az erre vonatkozó javaslatok az EU- bizottság mostani országjelentéseiben szerepelnek, de Olli Rehn, a testület bôvítési biztosa bejelentette, hogy e tekintetben majd jövô tavasszal várható döntés. Így a most közzétett két jelentés inkább csak a már elért eredmények és a még meglévô problémák leltára.

Romániának és Bulgáriának további erôfeszítéseket kell tennie fôként a jogállamiság megszilárdítása érdekében, a közigazgatás és az igazságszolgáltatási rendszer javítása, valamint a korrupció elleni hatékony harc területén, hangsúlyozza az Európai Bizottság kedden ismertetett ország-jelentése.

A dokumentum megállapítja azonban, hogy a két ország megfelel az EU-tagság politikai feltételének, áll az EB bukaresti delegációjának közleményében.

A jelentés szerint "mindkét ország jelentôs elôrelépést tett a felkészülési folyamatban, de a 2007 január 1-re elôrejelzett csatlakozási idôpontig teljesítenie kell az EU-tagság feltételeit, és minden erôfeszítésüket a reformokra, különösen azok tényleges alkalmazására kell összpontosítaniuk".

A jelentés értelmében Bulgária és Románia teljesíti a mûködô piacgazdaság meglétével kapcsolatos követelményt. A reformok jelenlegi ütemének folytatása Bulgáriában, és a strukturális reformprogram határozott alkalmazása Romániában lehetôvé teheti a két ország számára, hogy helyt álljanak az EU-beli versenyhelyzetben és a munkaerôpiacon.

Mindkét ország folytatja az elôrelépést az európai joganyag elfogadásában és alkalmazásában, a területek többségében ezek elôrehaladott szakaszban vannak, értékel az EB.

Az Országos Tanügyi Szakszervezeti Szövetség (FEN) tagjai kedden kétórás figyelmeztetô sztrájkot tartottak, több tíz szakszervezeti tag pedig a parlament székháza elôtt állt sztrájkôrséget és a GDP 6 százalékával egyenértékû költség-vetésT követelt az oktatásügynek.

A következô idôszakban a FEN képviselôi konzultálnak a Demok-rata Párttal, amelynek elnöke egyetértett az oktatásügy költségvetésének növelésével, valamint más, hasonló állásponton levô pártok vezetôivel.

Szerdán három másik tanügyi és felsôoktatási szakszervezet csatlakozik a FEN újabb kétórás figyelmeztetô sztrájkjához.

A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI), a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség és az Alma Mater Országos Szakszervezeti Szövetség úgy döntött, hogy ma 11.00 órakor figyelmeztetô sztrájkkal folytatja a szeptember 12-én elkezdett tiltakozássorozatot, közölte Marius Nistor, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség ügyvezetô elnöke.

A tanügyi szakszervezetek a bruttó nemzeti össztermék 6 százalékával egyenértékû 2006-os költségvetést kérnek az oktatásügynek (az EU-standardok és a választási ígéretek alapján), valamint egy 850 milliárd régi lejes költségvetési kiegészítést 2005-re, az idei negyedik negyedév béreinek kifizetésére.

Az oktatók ezenkívül jelenlegi béreik megduplázását kérik 2007. január 1-tôl, az oktatásügyi bérezési törvény kidolgozása, megvitatása és elfogadása révén – jelenti a Mediafax.

Segesváron az RMDSZ helyi szervezetének elnökét, Gál Ernôt nem a szervezet székházában, hanem a Gaudeamus Házban találtuk meg. Miért itt kell beszélgetnünk, mi van a székházzal? – kérdeztük.

– Ennek kettôs oka van. Az egyik az, hogy úgy néz ki, egy éven belül el kell hagynunk azt az épületet, amelyben jelenleg az RMDSZ és a többi pártok székházai is találhatók. A székházat szépen kitataroztuk, ami nem kevés pénzbe került, mert annak idején elhittük a város vezetôségének, hogy ez végleges lesz. De kiderült, hogy már akkor állítólag vissza volt igényelve az épület, és minket, úgymond, szinte kényszerítettek arra, hogy odaköltözzünk. Akik a régi helyeken maradtak, most boldogok, mi pedig költözünk.

A másik ok pedig az, hogy egyszerûen nem bírjuk fizetni a költségeket, különösen a téli hónapokban. Milliókba kerül. Így találtuk meg a Gaudeamus Házzal közösen ezt a megoldást, a titkárnônk nekik is megold bizonyos feladatokat, mi pedig nem fizetünk bért.

– Milyen feladatokat old meg?

– Tulajdonképpen csak az RMDSZ problémáival és a magyar igazolványok ügyével foglalkozik, ugyanakkor itt szinte kapusként mûködik, így a Gaudeamus nem kell ezért külön valakit megfizessen. Ez így volt a tavaly is a hideg hónapokban, s elég szép összeget tudtunk megspórolni.

– Azért ez hosszú távon nem megoldás.

– Biztos, hogy nem megoldás, mert Segesvárnak állandó szolgálatra van szüksége az RMDSZ székházában, egy olyan helyen, amit az emberek megszoktak, könnyen megtalálható, s ahol lehet dolgozni. Most nincs nagy mozgás, mert az emberek várják, hogy megkapják a magyar kormánytól a beígért oktatási támogatást. Segesváron még nem hallottam, hogy valaki megkapta volna.

– Igényeltek új székházat?

– A legutóbbi tanácsülésen rákérdeztem a polgármesterre, hogy mi a helyzet, mondják meg tisztán. Egy darabig köntörfalazott, aztán bevallotta, hogy az épületet visszaigényelték és a volt tulajdonos azt mondta, egy éven belül ki kell költözni belôle. Amikor figyelmeztettem, hogy a törvény kötelezi, hogy biztosítson a pártoknak székházat, azt mondta, hogy épület egyelôre nincs, de reméli, megoldódik.

– Ön is tagja a helyi tanácsnak. Nem a tanács kell megszavazza?

– Az a gond, hogy Segesváron a legtöbb épületet visszaigényelték és nagy részüket vissza is adták a tulajdonosoknak. Van még egypár helyiség, de az utolsó helyen vannak a pártok. Meggyôzôdésem, hogy megoldódik.

– A PUNR-nél a múltkor panaszkodtak, hogy a helyi tanács nem foglalkozik az emberek problémáival, csak – idézem – kirándulnak közpénzeken.

– Ezen nem csodálkozom, mert az illetô, aki ott van, sose tudja igazán, hogy a PUNR vagy a Nagy-Románia nevében beszél-e. Nem állítom, hogy minden kitûnô, de a helyi tanács jól mûködik. És ez látszik a városon is. Az, hogy vannak elégedetlenek és fôleg ellenzékiek, nem csoda. Az emberek mindig panaszkodnak és ôk örömmel szidják a városvezetést.

– Visszatérve az RMDSZ-re. Mûködik?

– Persze, hogy mûködik. Mindig is mûködött. Van néhány olyan lelkes személy, aki úgy érzi, hogy kell csinálni és teszi a dolgát. Én azt mondom, jól mûködik, a három RMDSZ- tanácsos a városi tanácsban képviseli a magyarságot, az egyházaknak pénzt szereztünk, amibôl a katolikus egyház most felújításokat végez, de a református és az unitárius egyházat is támogattuk. Ha azt mondom, hogy az ötszázmilliós kiutalt összegnek majd fele a magyar egyházaknak jutott, akkor az mégiscsak szép eredmény. Az sem mellékes, hogy rengeteg embernek intézzük a személyes ügyeit. Szerintem ez a legfontosabb. Hogy az emberek tudják, van, ahová fordulniuk, mert a polgármesteri hivatalba hiába mennének. Az is tény, hogy szinte ötven magyar család jutott ANL-s lakáshoz a 140-bôl, ami itt épült. Ezért is rengeteget kellett talpalnunk, mert, sajnos, így mennek a dolgok. Ám az emberek feledékenyek, ezeket mind elfelejtik, s azt mondják, az RMDSZ nem csinál semmit. Ezért mondtam, hogy egy-egy szomszédsági gyûlésen, ahol 500 ember összegyûl, nem szereplési vágyból kér szót az RMDSZ elnöke, hanem azért, hogy elmondja, mit csináltunk. Az lenne a helyes, ha nem csak az utcasarkon beszélnének, hanem eljönnének az RMDSZ rendezvényeire.

– Milyen a kapcsolatuk a megyei vezetéssel?

– Nekünk mindig jó volt a viszonyunk. Igaz, volt egy idôszak, amikor elhidegültünk, úgy tûnt, nem érdeklik ôket a vidék problémái. Az utóbbi idôben azonban javult a viszonyunk. Egyetlen gond, hogy az emberek szeretnének találkozni a képviselôkkel/szenátorokkal, igénylik ezeket a találkozókat, csak nemigen szoktak kijönni, vagy ha igen, akkor is sietnek. Azt szeretnénk, ha gyakrabban jönnének és nem csak egy személy jönne, mert az emberek sokféle problémára szeretnének választ kapni, a mezôgazdaságtól a szociális kérdésekig és akár az európai integrációig. Az embereknek sokat jelentene, ha elbeszélgethetnének egy-egy képviselôvel.

Szombat délután fogadóórát, majd sajtótájékoztatót tartott Segesváron Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter és Ciprian Dobre prefektus. A panaszok közül egy esetet emeltek ki, a Hyperion könyvesbolt ügyét, amely szerintük "nem érdekli a polgármesteri hivatalt".

Az említett bolt nem megfelelô helyiségben található, ezért a PNL-s helyi tanácsosok határozattervezetet készítenek, a segesvári "kultúrát" megvédendô.

A prefektus ugyanakkor azt mondta, hogy a polgármesteri hivatal nem törôdik a turizmussal sem, sôt a városi tanács magas, 5%-os tutisztikai illetéket vetett ki, amelyhez hasonló nincs az egész országban. Ahelyett, hogy tiltakoznak, mert Szebent választották az EU kulturális központjává, tenni kellene valamit a kultúráért és a turizmus fejlesztéséért. A segesvári polgármesteri hivatal nem kíván hozzájárulni a turizmus fejlesztéséhez, vonta le a sommás következtetést Ciprian Dobre.

A sajtótájékoztatót követôen megkerestük Dorin Danesan polgármestert, mi a véleménye a fentiekrôl:

– Nem tudtam, hogy ez a legmagasabb illeték Romániában. A helyi tanács határozott errôl és egyetlen tanácsos sem tett ellenvetést. A határozat meghozatala elôtt azokkal is tárgyaltunk, akik a turisztikában dolgoznak, és ôk sem tiltakoztak. Úgy gondolom, épp ezzel tudjuk elôrevinni a turizmust Segesváron, mert pénzre van szükség, hogy elrendezzük a szállodák elôtti parkokat, zöldövezeteket, rendbe tegyük a járdákat, s a bevétel egy részét reklámcélokra is felhasználhatjuk. Ugyanakkor elhatároztuk, hogy a polgármesteri hivatal minden évben standot bérel a nemzetközi turisztikai rendezvényeken, ahol bemutatjuk ajánlatainkat és partnereket keresünk az együttmûködésre.

Tizenegy hónap telt el a Tariceanu-kabinet beiktatása óta, tizenegy hónap, amely alatt az Erdély autópálya ügye holtvágányra került. A kormány hezitálása és kapkodása mind jobban rányomja a bélyegét a gazdaságra és az ország külföldi megítélésére egyaránt. Nem értjük, miért halogatja a végtelenségig egy ilyen fontos terv kivitelezését, annál inkább, mivel az RMDSZ is a kormány tagja, jelentette ki hétfôn politikai nyilatkozatában Cristian Georgescu PSD-szenátor.

A honatya szerint felháborító, mennyire közömbösen és inkompetensen kezel egy ilyen fontos dolgot a kormány, élén Calin Popescu Tariceanuval. A koherencia, a folytonosság és a profizmus hiánya jellemzi a Bechtellel, úgymond, újra felvett tárgyalásokat, ami meglátszik az eredményen: nulla. A kormány által ily módon kreált blokázs naponta több tízezer eurós veszteséget jelent Románia számára.

Ezek után felteszi a kérdést: hogyan teszünk majd eleget az uniós követelményeknek a csatlakozás esetén mûködôképes autópályarend- szer nélkül? Georgescu emlékeztette a kormányt, hogy a DN1-es, Brassót Bukaresttel összekötô országút forgalmát a kamionforgalom nehezíti, esetenként több kilométeres forgalmi dugó keletkezik. Ilyen körülmények között az elkövetkezendô években teljesen felkészületlenek leszünk a közúti forgalom tekintetében. A szenátor kijelentette: a probléma kezelése a kormány részérôl túllépi az inkompetencia határát és a nemzeti érdekek szabotálása felé mutat.

Ezért javasolja: * a parlament fogadjon el egy nyilatkozatot arról, hogy az autópályaprojektek nemzeti prioritást jelentenek; * hozzanak létre a parlament szintjén egy munkacsoportot, amely felügyeli, hogy a kormány hogyan hajtja végre a sztráda-programokat; * alakítsanak egy minisztériumközi fôosztályt, amely kizárólag a projekt stratégiai céljaival, vagyis az összes törvényhozási, mûszaki, gazdasági és szociális elemek harmonizálásával foglalkozna, ugyanakkor vonzó partnerségi stratégiákat dolgozna ki regionális és helyi szinten.

Egy autópályarendszer kiépítése akár húsz évet is igénybe vevô nagyméretû beruházás, amelyet nem lehet megvalósítani politikai támogatás, illetve jól átgondolt és egyhangúlag elfogadott nemzeti stratégia nélkül. Ha a Tariceanu-kabinet továbbra is csak hónapokban képes elôre tervezni, oda jutunk, hogy az infrastruktúra hiánya miatt kimaradunk az európai gazdasági körforgásból, jelentette ki Cristian Georgescu PSD-szenátor.

Nem akar a kormánykoalíció kirakatszervezte lenni a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), amely tiszteletet vár el partnereitôl – hangoztatta Markó Béla, az RMDSZ elnöke hétfô esti rendkívüli sajtóértekezletén, amelyre azt követôen került sor, hogy a szenátus elutasította a romániai kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet.

A sajtóértekezleten Markó mellett részt vett Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetôje és Márton Árpád képviselôházi frakcióvezetô is.

Markó Béla bejelentette: a koalíciós egyezség megszegésére, a közös kormányprogram figyelmen kívül hagyására került sor a szenátusban. Hangsúlyozta: a kisebbségi törvénytervezet kormány általi elfogadását hosszas konzultáció-sorozat elôzte meg, szakemberek véleményezték, a hétvégén pedig a Velencei Bizottság fogalmazott meg pozitív véleményt a javaslatról. A Velencei Bizottság értékelte a kulturális autonómiát, amely nem vezet elszigetelôdéshez, hanem lehetôséget ad a nemzeti kisebbségek számára, hogy azok részt vegyenek az ôket érintô kérdésekkel kapcsolatos döntéshozatalban – fejtette ki Markó, majd rámutatott: a szenátus hétfôi döntése több, mint a koalíciós egyezmény megsértése. A hétfôi szenátusi szavazat tanúsága szerint az RMDSZ kormánykoalíciós partnerei valójában elutasították a kisebbségi közösségek helyzetének megoldását.

A sajtótájékoztató végén Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta, hogy az RMDSZ egyelôre nem kíván kilépni a kormánykoalícióból, de nyomatékosította: kedvezô megoldást vár a partnerektôl a kialakult helyzetre a kormánykoalícióban részt vevô pártok vezetôivel folytatandó megbeszélésen.

A kormánykoalíciót alkotó Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Demokrata Párt (PD), a PC és az RMDSZ vezetôi hétfô késô esti tárgyalásán áthidaló megoldás született a kisebbségi törvénytervezet szenátusi elutasítása által kiváltott koalíciós válságra.

A koalíciós pártvezetôk több mint kétórás tanácskozásán kompromisszum született. A megbeszélés részvevôi abban állapodtak meg, hogy a kérdésben döntési hatáskörrel rendelkezô képviselôházban a koalíciós képviselôk a kormány által elôterjesztett formában megszavazzák a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet. Ezzel párhuzamosan indítványozzák a választási törvény olyan értelmû módosítását, hogy azokban a helységekben, ahol a román pártok nem tudják elérni a választási küszöböt, mégis kapjanak egy minimális képviseletet a helyi önkormányzatokban.

Ezen túlmenôen, a koalíciós pártvezetôk abban is megállapodtak, hogy kedden frakcióik tagjai megszavazzák a képviselôház (új) mûködési szabályzatát. Ez meg is történt.

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök kedden biztosította Gyurcsány Ferenc magyar kormányfôt arról, hogy a képviselôházban a koalíció pártjai készek megszavazni a kisebbségi törvényjavaslatot, amely garantálná a kulturális autonómiát az erdélyi magyarság számára – közölte László Boglár, a magyar miniszterelnök sajtófônöke az MTI-vel.

László Boglár az MTI-nek elmondta: a román szenátus határozata kapcsán Gyurcsány Ferenc kedden telefonon felhívta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét és a román miniszterelnököt.

Utóbbi biztosította ôt arról, hogy a képviselôházban, amely a végsô döntést meghozza, a koalíció valamennyi pártja kész megszavazni a kormányjavaslatot.

Calin Popescu Tariceanu tudatta, hogy ezt Markó Bélával is közölték.

A sajtófônök tájékoztatása szerint – a szenátusban a törvényjavaslatot szintén leszavazó – konzervatívok aggályaira más törvényben keresnek megoldást.

A képviselôk 181 támogató és 94 ellenszavazattal kedden elfogadták a házszabályzat módosítását, a dokumentum új formája lehetôvé teszi a képviselôház elnökének leváltását.

A képviselôházban közel két hónapig tartó cikkelyenkénti vita után kerül sor a házszabályzat-módosítás végsô szavazására.

Miron Mitrea (SZDP) javaslatára a szavazás nyilvános volt, az új házszabályzat ellen csak a szociáldemokraták voksoltak.

Az NRP képviselôi a többségi koalícióval együtt támogatták az új szabályzatot, mivel álláspontjuk szerint ennek elôírásai jobbak a régi szabályzaténál, a házelnök leváltására vonatkozó 25. cikkely kapcsán pedig az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak azok, akik ezt akarják. "Meg kívántuk menteni a D.A. Szövetséget az RMDSZ zsarolásától", indokolta Ioan Mânzâna képviselô az NRP- képviselôk szavazatát.

Valer Dorneanu (SZDP) közölte, hogy pártja az Alkotmánybírósághoz fordul, mivel a házszabályzat bizonyos részei alkotményellenesek.

Márton Árpád (RMDSZ) kijelentette: a szövetség képviselôi azért szavazták meg az új szabályzatot, mivel az – noha nem tökéletes – jobb, mint az elôzô.

Négyszáz kilométeres óránkénti sebességgel száguldott a Szendai és Kitakami közötti próbapályán a kelet-japán vasúti társaság Fastech 360 nevû szuper-expressze, nyári bemutató útján. A rekordsebesség elérését a mozdony tompa hajóorra emlékeztetô, alul szinte élesre kialakított, 16 méter hosszú áramvonalas orrkúpja segíti. A nyolc kocsiból álló szerelvény elején és végén egy-egy pantográf szedi az üzemeléshez szükséges áramot, kanyarban pedig a kocsikat 2 fokra bedöntô pneumatikus rendszer szolgál a centrifugális erô kiegyenlítésére. Az utazás kényelmét és biztonságát, a kocsik elektromágnesekkel csillapított, különleges rugózása szavatolja.

A tervek szerint legkésôbb 2011-ben szolgálatba is állítják Tokió és a tôle északra, a Honshu-sziget csúcsánál lévô Aomori között, amint errôl az East Japan Railways (Kelet- Japán Vasutak)tájékoztatott. Persze a csúcssebességet nem várják el tôle, megelégszenek azzal, ha "csupán" háromszázhatvannal szállítja az utasokat, az ilyen sebességgel alig egy óra alatt elérhetô nagyvárosba. A vasúttársaság vezetôje, Suji Kubota a távoli határidôt azzal indokolta, hogy a hatalmas sebesség miatt a pálya elôkészítése különös gondosságot és még számos próbafuttatást igényel. A japán újdonság híres elôdje, a Sinkanzen – melyet az 1964-es tokiói olimpia idején állítottak forgalomba – 200-zal, európai "rokona", a francia TGV óránként 220 kilométeres sebességgel robog immár rendszeresített útjain.

A Fastech mûszakilag legmeglepôbb fejlesztése a vészfékezés esetén a szokványos fékek hatásának kiegészítésére mûködô, a kocsik mindkét oldalán ferdén magasra kinyúló áramlászavaró féklapok beépítése. (Ilyen, szaknyelven interceptornak nevezett, a szárnyból felemelhetô lapokkal fékezik a repülôgépeket is).

Románia valamennyi településére kiterjesztik a madárinfluenza-vírus kimutatására szolgáló állategészségügyi tesztek elvégzését, a Duna-deltai fertôzési gócok felfedezése után megfigyelés alá helyezett kilenc megyében pedig hetente hatszáz élômadarat tesztelnek – jelentette a Mediafax hírügynökség Gheorghe Flutur földmûvelésügyi miniszter keddi bejelentését idézve.

Az agrártárca vezetôje szerint megfigyelés alatt tartott Tulcea, Konstanca, Braila, Galat, Calarasi, Ialomita, Vaslui, Iasi és Botosani megyék mindegyikében hetenként 600-600 szerológiai vizsgálatot végeznek a betegség esetleges elôfordulásának kimutatására. Ugyanakkor az ország minden falujára kiterjesztik a megelôzô ellenôrzést, hogy az év végéig településenként legalább 30 biológiai próbát vethessenek szerológiai vizsgálat alá.

Flutur egyszersmind közölte: az elkövetkezô napokban újabb csirke- és kacsa-"kontigenst" küldenek a Duna-deltai Ceamurlia de Jos faluba, a madárinfluenza vírusának elsô elôfordulási színhelyére, hogy újabb tesztállatokkal ellenôrizzék a vírus esetleges elôfordulását, további jelenlétét a településen.

Közben a héten a vírusgócnak bizonyult másik Duna-deltai településen, Maliucon elvégzik "a végsô fertôtlenítést".

A román-ukrán határ közelében talált hattyútetembôl vett biológiai anyag nagy-britanniai laboratóriumi pótvizsgálata nem mutatta ki a madárinfluenza vírusát. Ezért Weybridge-ben újabb virológiai ellenôrzést végeznek a madár elhullását okozó vírus kimutatására – idézte a minisztert a hírforrás.

November 5-ig nyújthatók be illetve postázhatók az Electrica címére a szociális díjszabást igénylô formanyomtatványok, jelentette be tegnap sajtótájékoztató keretében Ovidiu Georgescu mérnök, az Electrica Rt. villamossági vállalat vásárhelyi kirendeltségének igazgatója.

A Villamosenergia-szabályozási Országos Hatóság 2005. évi 28-as számú rendelete értelmében november elsejétôl a szociális díjszabást csakis azon személyek igényelhetik, akik összesítve teljesítenek két feltételt: a család egy fôre esô havi nettó jövedelme egyenlô illetve kisebb az országos minimálbérnél (310 új lej), valamint a fogyasztás helye megegyezik a fogyasztó személyazonossági iratában feltüntetett lakcímmel. Az ismertetô levelet, az igénylési formanyomtatványt és a saját felelôsségre írt nyilatkozat formanyomtatványát az októberi villanyszámlával postázták azoknak a fogyasztóknak, akik eddig is szociális díjat fizettek. Maros megyében a 216.000 háztartási fogyasztó közül 91.000-en szociális tarifát fizetnek. "Az Electrica vezetôsége úgy ítélte meg, hogy elsôsorban azok a fogyasztók részesülnek a kedvezményben, akik eddig is szociális díjszabást igényelték" – mondta az igazgató. Nem kizárt azonban, hogy a jelenleg más, nem szociális tarifát fizetôk közül is többen eleget tesznek a követelményeknek. Ezek a személyek az Electrica bármely pénztáránál átvehetik a kitöltendô formanyomtatványokat, majd november 5-ig nyújthatják be azokat kitöltve a megyeszékhelyi illetve a megye többi településein nyitott kirendeltségeknél, de tértivevényként postán is elküldhetô (ez esetben november 5-e a postabélyegzô dátuma kell legyen). A kitöltött nyomtatványokhoz mellékelni kell a személyazonossági igazolvány fénymásolatát, opcionálisan pedig az utolsó villanyszámlát (eredeti vagy fénymásolat) és egy másolatot arról a dokumentumról, amelybôl kitûnik a fûtéspótlékra való jogosultság.

A benyújtást követôen elemzik a kéréseket, az Electrica a polgármesteri hivatalokhoz továbbítja a jövedelmi nyilatkozatokat, az adatok helyénvalóságának ellenôrzése érdekében. December 15-e a végsô határidô, amikoris felvezetik az ellenôrzött, kiigazított adatokat. "A szociális díjszabást igénylôk november elsejétôl részesülnek az igényelt tarifában, viszont ha a december 15-i összegzés alkalmával az derül ki, hogy nem tesznek eleget a követelményeknek, a kérést elutasítjuk, s visszamenôleg árkülönbözetet kell fizessen" – mondta Ovidiu Georgescu.

Abban az esetben, ha valaki december 15-e után szeretne szociális díjszabást, a jövedelmi nyilatkozatát a polgármesteri hivatalnál kell láttamoztassa, s ezután nyújthatja be a szükséges iratokat a villamossági vállalathoz.

A szociális díjszabás csak abban az esetben elônyös, ha a havi fogyasztás 90 kW-nál kevesebb. A napi 2 kW (havi 60 kW) fogyasztás esetében a villamos energia ára 0,15 új lej, napi 2-3 kW-os fogyasztás esetében 0,36, míg napi 3 kW-nál nagyobb fogyasztás esetében az ár 0,71 új lej.

– A formanyomtatványok kézbesítése óta naponta tolongás, hosszú sorok alakultak a vásárhelyi központi kirendeltségnél. Rendszerint idôs személyek fordulnak hozzánk, akik nem tudják kitölteni a kérdôíveket, mások pedig a saját felelôsségre írt nyilatkozattól ijedtek meg. Nyomatékosan kijelentem, egyszerû nyilatkozatokról van szó, amit postán is el lehet küldeni, az esetleges tévedéseket, elírásokat a kitöltött ívek ellenôrzése után is lehet korrigálni – összegzett az igazgató.

1944. október 25-én szabadult fel az utolsó talpalatnyi föld Romániában a fasiszta uralom alól. Azóta ezen az ôszi napon a román hadsereg napját ünneplik.

A vásárhelyi helyôrség szervezésében a tegnap délelôtt a Román katona szobra elôtt helyezték el a kegyelet koszorúit a helyôrség, prefektúra, a megyei tanács, a polgármesteri hivatal, a Háborús Veteránok Egyesülete, Belügyminisztérium, Román Hírszerzô Szolgálat, Különleges Távközlési Szolgálat, közösségi rendôrség, munkaügyi igazgatóság, közpénzügyi igazgatóság, megyei tanfelügyelôség, valamint különbözô politikai pártok képviselôi. Zárómomentumként a díszszázad vonult fel.

Ezt követôen a Kornisa lakónegyedi Hôsök temetôjében illetve a marosorbói Hôsök emlékmûvénél koszorúztak.

Az Európai Igazságügy Napja alkalmából tegnap elsô ízben szervezett Nyitott Kapukat a Marosvásárhelyi Táblabíróság. Az eseményre tanulócsoportokat is meghívtak, akik megtudhatták, milyen utat jár be egy peres ügyirat a bíróságon, hogyan osztják le a peres ügyeket a bírói tanácsoknak és elôadást hallhattak a nagykorúvá válás jogi következményeirôl, a drogfogyasztás kockázatairól és következményeirôl és az embercsempészek toborzási módszereirôl.

Bár Nyitott kapuk voltak tegnap a Marosvásárhelyi Táblabíróságon, az intézményben rendes munkaprogram szerint dolgoztak. Ez még inkább lehetôvé tette, hogy minden érdeklôdônek, aki egy peres ügyirat által "bejárt útra" volt kíváncsi, elmagyarázzák a bírósági procedúrákat. Ugyanakkor az intézmény összes helyiségébe szabad volt a bejárás, bemutatták a peres ügyiratok számítógépes program által végzett leosztási módját. A Táblabíróság két tanintézményt hívott meg az eseményre, a Papiu és az Unirea Nemzeti Kollégiumot, ahonnan 7 osztály kereste fel sorban és szervezetten a bíróság, törvényszék és fellebbviteli bíróság épületét, a diákoknak pedig elôadásokat tartottak a nagykorúvá válás jogi következményeirôl, a drogfogyasztás kockázatairól és következményeirôl, és arról, hogy milyen módszerekkel "dolgoznak" az embercsempészek. A diákok tájékoztató anyagokat is kaptak a bíróságok felépítésérôl, ezek hatásköreirôl.

A sajtótájékoztató keretében Floarea Grosu, a Táblabíróság elnöke a fenti eseménytôl eltérô kérdésekre is válaszolt. Kiderült, hogy a bíróságokon számos betöltetlen bírói állás van: a marosvásárhelyi törvényszéken 2, a bíróságon 6, a segesvári bíróságon 2, a dicsôi bíróságon 3, a szászrégeni bíróságon 5 és a marosludasi bíróságon 3. A Népújság kérdésére, hogy minek tudható be a sok üres magisztrátusi állás, Floarea Grosu kijelentette, semmi esetre sem az érdektelenségnek, hiszen az állásokra meghirdetett versenyvizsgákra (amelyre a szakterületen 5 év régiséggel rendelkezô jogászok jelentkezhetnek) bôven van jelentkezô, ám ezek szakmai tudása elmarad a követelményektôl. Újságírói kérdésre, miszerint neki személyesen miért nem sikerült a versenyvizsgája a Legfelsôbb Törvényszékre és Bíróságra, Florea Grosu elmondta, hogy 6 állásra 36 jelentkezô volt, és nem került sor versenyvizsgára, jelentkezési dossziét kellett benyújtaniuk a pályázóknak. Ô is benyújtotta szakmai tevékenységére vonatkozó dossziéját, de elutasították, arra hivatkozva, hogy a posztokat a polgárjogi részlegen hirdették meg, ô pedig a bûnügyi részlegen tevékenykedett.

Jegyzet

Jól rendelték az alvilágiak, hogy a gazdag ember is tudjon sírni. Aminthogy természetes az, ha a szegény kacaghat önnön nyomorúságán. Akinek nincs meg a hét krajcárja, kacagjon, nem hallja gyomrának korgását. Érdekes, a gyomor minden idôkben egyaránt – korog. Holott lehetne akként manipulálni, hogy az örömódát vartyogja, miközben hôsiesen nyeli az éhkoppot. Ma már elképzelhetetlen egy lagziban úgy kezdeni a menyasszony búcsúját, hogy "Fehér galamb száll a házra, / Édesanyám, Isten áldja", mert félô, hogy a vendégek urbánus része rémülten hagyja el a terepet. Miután búcsút vettünk a (kerge)marhahústól, báj-bájt intettünk a bárányflekkennek (nehogy klónt zabáltassanak velünk), most illik ágyôt venni a csirkepaprikástól is. Nem lesz érvényes ezentúl a sólyom-motívum a novellákban. A máltai sólymot örökre feledhetjük. De engem nem ezek miatt sanyargat a fekélyem. Számomra nem marad semmi "élvezeti cikk" a széles világon. Most éppen a baromfiak, a madarak repülnek igen alacsonyan. Ezért veszek szomorúan búcsút, azt hiszem, nem örökre, de egy illúzióval is leszámolva a tyúklevestôl, a rántott, a rizses, a töltött, a fasírozott, a paprikás, a borban sült, a zöldborsós, a gombás csirkétôl, a grillcsirkétôl, csirkerétestôl, majorságmájtól, a csirkehússal töltött padlizsántól, a csirkeszárnytól, a tyúklábfánktól, szárnyas koktéltól, a pulykamelltôl, tyúkmelltôl, a kakasos kajáktól: kakas boros mártással, borban sült kakas, kocsonyázott kakas, aztán a rucaapróléktól, a pörkölt, a tarhonyás ruca- vagy libaapróléktól, kajában nem lehetnek schengeni határok, maastrichti restrikciók, ki tudna visszaküldeni egy párolt rucát vörösbor- mártással, rucát vadasan vagy savanyú káposztával, kinek érdeke a gesztenyével töltött ruca bojkottja?, mit vétett a párolt vagy a vagdalt libamell, a gombás pulykamell, a májjal töltött liba, a töltött libanyak, a libamáj bormártással vagy a szó szerint sem olcsó libamájkrém? Búcsúzom a gombás rizzsel vagy makarónival, a gyümölccsel töltött libától, a varjúmártástól, verébgerinctôl, vércsepalacsintától, sasfészek-csorbától. Búcsúzom beteljesületlen gasztronómiai álmaimtól.

És maradok a túrós puliszkánál. A gazdagok pedig csak sírjanak, mint mindig, dicsô történelmünk diadalmas évezredei folyamán. Túrós puliszkától még senki sem kapott madárinfluenzát.

(Bár ki tudja...)

Hatalmas sor alakult ki kedd reggel a közpénzügyi fôigazgatóság épületében mûködô kincstár fogadópultjainál, ahol az adófizetôk befizetési kötelezettségüknek kívánnak eleget tenni. A sor és a lassú ügyintézés érezhetôen elégedetlenséget váltott ki az ügyfelekben, akik nehezen tudták megérteni, hogy miért kell sort állniuk azért, hogy fizessenek. Végül is kinek az érdeke, hogy az állam idôben begyûjtse az adókat? Azé, akinek a zsebébôl kiveszik a pénzt?

A tarthatatlan állapotról Pop Feliciát, a megyei fôigazgatóság vezetôjét kérdeztük. Az igazgatónô elmondta, hogy nem tartózkodik a helységben, de az az általános eljárás, hogy amennyiben torlódás alakul ki, több fogadópultot nyitnak. Általában a határidôk lejártakor szoktak kialakulni torlódások – nyilatkozta –, akkor akár hét-nyolc pult is fogadja az adófizetôket, ám a sorok így sem kerülhetôk el. Ezúttal arról lehet szó – vélte –, hogy megkezdték az összjövedelmi adó évi kiegyenlítését célzó határozatok kiküldését, naponta több százat, s az emberek minél hamarabb meg kívánnak szabadulni a tartozás kínos terhétôl. Felicia Pop azt is elmondta, hogy ilyenkor a helységben maradt helyettesítôjének kellett volna intézkednie, hogy újabb fogadópultokat nyissanak.

A gyakorlatban azonban csupán két pultnál lehetett befizetni az adókat, s nem csak a torlódás volt nagy, de a bürokratikus formaságok miatt igen lassan haladt a sor. Mivel a határozatok kikézbesítése már napokkal ezelôtt megkezdôdött, semmi sem utal arra, hogy nem lett volna a korábbi napokban is hasonló a helyzet, ám az illetékesek mindeddig nem intézkedtek az adófizetôket megalázó, s nem csak a pénzüket elvevô, de idejüket is rabló állapot megszüntetése érdekében.

(bálint)

A legnagyobb kereskedelmi bank az utóbbi másfél évtizedben sokat változtatott üzletpolitikáján. Az egykori ellenôrzô-felügyelôi szerepkörbôl a partneri pozícióba kényszerített pénzintézet, versenyhelyzetbe kerülve, szolgáltatásait bôvítve – tanácsadói-befektetôi kínálatával – üzletfelei kedvében próbál járni. Tegnap Marosvásárhelyen járt Cojocaru Constantin, a bank központi vezetôségének egyik igazgatója, aki cégük hitelpolitikájáról tartott elôadást Maros megye kis- és középvállalkozóinak.

Románia legnagyobb kereskedelmi bankja több mint 5 millió ügyféllel számol, ezért minden 10 ezer lakosnál nagyobb településen mûködtet kirendeltséget. Míg országos viszonylatban a piaci részesedése a hitelállomány szempontjából 26% , addig Maros megyében a lejben nyújtott hitelek esetében meghaladja a 40, a valutánál pedig az 50 százalékot. Ugyanakkor a kis- és középvállalatok beruházásaik zömét saját erôbôl valósítják meg. Félnek a bankkölcsöntôl, mivel nem rendelkeznek megfelelô fedezettel, illetve mert magasnak tartják a hitelek költségvonzatát. A tegnapi találkozón volt olyan vállalkozó, aki ezt szóvá is tette. Természetesen az uniós csatlakozás olyan kényszerpályát jelöl ki, amely jelentôs anyagi beruházás nélkül nem járható. Gondolunk itt elsôsorban a hús- és tejtermékekre vonatkozó elôírásokra, a környezetvédelmi szabályokra. Mindezek nem térülnek meg a termelésben. Tehát olyan költségek, melyeket a jó üzleti terven alapuló fejlesztési stratégiával lehet ellensúlyozni. A BCR ígérete szerint a mezôgazdasági kölcsönök (melyek sok esetben a vissza nem térítendô uniós pályázat önrészét képezik) mellett az induló vállalkozásoknak is hitelt nyújt életképes üzleti terv bemutatása esetén: ez az úgynevezett start up kölcsön.

Nem elhanyagolható tényezô az sem, hogy a magánosítás utolsó szakaszába érkezett pénzintézet a tulajdonosváltás után mennyire tud eleget tenni az ország gazdasági felzárkóztatását célzó intézkedések részfinanszírozásának.

(karácsonyi)

Winkler Gyula kereskedelmi ügyekkel megbízott miniszter a múlt héten dél-koreai befektetôkkel találkozott, többek között az Asset Management Corporation, az LG International és a General Motors Daewoo képviselôivel.

A találkozó után Winkler Gyula leszögezte:

– A Koreai Köztársaság, Japán és Kína után, az ázsiai térség harmadik vezetô gazdasági hatalma. A 2005. augusztus 31-i adatokat figyelembe véve, a Románia és Korea Köztársaság közötti kereskedelmi forgalom összértéke hozzávetôlegesen 350 millió dollár. Ezzel az ország a 41. helyet foglalja el a külföldi befektetôk sorában.

A román export 0,26 %-a irányul Koreába. Kivitelünket legnagyobbrészt a fémkohászat, a bútoripar termékei, a gépek, berendezések és autóalkatrészek alkotják.

Behozatalunkban a magas feldolgozottsági fokú termékek jelennek meg hangsúlyosan. Ilyenek például: autóalkatrészek, gépek és felszerelések, a textilipar termékei,mûanyagok. Az import területén Korea a 19. helyet foglalja el mintegy 1,33%-os részesedéssel.

A romániai rendszerváltástól eltelt idôszakban 91 dél-koreai cég telepedett meg az országban mintegy 217,4 millió $ összértékû tôkebefektetéssel. A legjelentôsebb dél-koreai vállalkozások sorában kiemelhetem a Daewoo befektetéseit a gépjármûgyártás és a hajóépítés területén, az LG-t a telekommunikációs berendezések, a Samsungot az elektronika és acélipar területén. A külkereskedelmi részleg szakértôinek véleménye szerint 2004- ben és 2005-ben a koreai nagyvállalatok elsôsorban az uniós finanszírozású projektek keretében szállítottak technológiát és berendezéseket. Úgy gondolom, hogy Románia uniós csatlakozása elôtt idôszerû minél több román és dél-koreai közös programot kidolgozni. Lehetôség és potenciál van a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére. A román exportajánlat megfelelô népszerûsítése és a befektetések növelése nyomán kiegyenlítôdik a kereskedelmi mérleg. Egy ilyen területet képez a befektetések számára az IT – tette hozzá a miniszter.

Az Európai Bizottság nemrégiben tette közzé "The 2005 European e-Business Readiness Index" címet viselô jelentését, olvasható a HVG hírlevelében. A tanulmány szerint a vizsgált két kulcsfontosságú dimenzió közül az információs és kommunikációs technológiák (IKT) üzleti célú adoptálásában sorrendben a svéd, a dán, a finn, a belga és a német vállalkozások állnak a legjobban, míg az IKT-használatban Belgium, Finnország, Németország, Hollandia és Dánia cégei a legsikeresebbek. Románia a 18. helyet foglalja el, maga mögé utasítva Magyarországot az IKT- használat terén.

A jelentés, amelynek elkészítéséhez az Eurostatnál már nyár eleje óta elérhetô, az uniós vállalkozások 2004-es megkérdezésén alapuló adatokat vették számításba, a Joint Research Centre szakmai irányításával készült. A számszerû értékelés lehetôvé teszi, hogy az egyes tagálla-mok döntéshozói számot vessenek gazdaságuk Európán belüli IKT- versenyképességével, illetve rámutat arra, hogy milyen jelentôsek a fejlettségbeli különbségek egyrészt a közösségen belül, másrészt a jelenlegi tagok és a csatlakozásra aspiráló országok között. A jelentés 26 ország felkészültségét rangsorolja: míg a román és bolgár adatokkal számot vetettek készítôi, a jelenlegi tagállamok közül Málta nem szerepel az összesített listákon. A felkészültségben megmutatkozó szignifikáns különbségeket jól jellemzi, hogy míg az IKT adoptálásában élen járó svéd vállalkozások mutatói alapján számított index 73,7, addig az ezen a listán vészesen lemaradó Románia hasonló mutatója mindössze 19,2 (az EU-átlag: 58,0; Magyarország 42,8-del került a 20. helyre).

Az IKT-használat terén Belgium került az élre (34,3), Magyarország az átlagtól (25,4) itt is elmaradva a 21. (17,7). Meg kell jegyeznünk, hogy e tekintetben a más
szempontból hátrasorolt Románia itt a 18., 20,3-es indexszel. Ezt a listát Bulgária zárja, 6,8-es
indexe súlyosan elmarad még a közvetlenül elôtte található Litvániáétól (14,5) is.

Aki az energiát kézben tartja, az a hatalmat is birtokolja – vélik a szakemberek, hiszen a világ válságövezetei is tulajdonképpen nagy kôolaj- vagy földgázmezôk közelében vannak.

Romániában a szükséglet 60%-át a belpiacról, 40%-át pedig külföldi – nagyrészt Oroszországból importált – gázzal fedezik. 1989 után csökkent a gázfogyasztás. Országos szinten 1,2 milliárd köbméter többlettermelés van, ezért a kitermelt mennyiség egy részét tárolni kell. Megyénkben is gazdag tartalékok vannak.Kissármáson 700 millió, míg Marosvásárhelyen (sz. m.: ide tartozik a koronkai egység is) 300 millió köbméter gázt tárolhatnak. A technológiai eljárásnak megfelelôen ugyanazokba az üregekbe nyomják vissza a gázt, ahonnan korábban kitermelték. Érdekesség, hogy majdnem az egész város alatt ilyen tárolójáratok vannak. A Kövesdomb fölötti állomásról a gázt egészen a Szabadság utcai sorompó és a lovarda által határolt zónáig nyomják vissza. A felmérések szerint az Erdélyi-fennsík alatt még 25 – 30 évre van gáztartalék. Ennek ellenére, miért kell mégis tárolni? Elsôsorban az elfogyasztott mennyiség idôszakos (szezonális) ingadozása miatt, másrészt pedig a földbe juttatott gázzal szabályozzák a kitermeléshez szükséges nyomást is. Annyit kell tárolni egy ilyen lerakatnál, hogy a körzethez tartozó fogyasztókat 60 napig akadálymentesen elláthassák gázzal. Az országban naponta 12 millió köbméter gázt termelnek ki, a tárolási kapacitás még 22 millió köbméter hálózatba juttatását biztosíthatja. A gáz raktározása azonban része egy globális energetikai politikának, amelytôl nem tekinthetnek el a Romgaz szakemberei sem, hiszen az Erdélyi-fennsíkon kitermelt gázmennyiséget is ennek megfelelôen juttatják az országos hálózatba, s ezáltal a fogyasztókhoz vagy tárolják a föld alatti üregekben. Az elmúlt öt évben Európában a gázkitermelés és a tartalékok csökkentek, míg Oroszországban, Norvégiában és a Kaszpi-tenger övezetében levô országokban jelentôsen megnôttek. Elôreláthatólag az unió tagországaiban a fogyasztás 2 – 10%-kal növekszik 2010-ig. Így a szükségletet elsôsorban észak-afrikai, közel- keleti, iráni és a Kaszpi-tengeri övezetekbôl kell pótolni. A majdani liberalizált globális piacon csakis a hazai tartalékokkal lehet valamennyire megtartani az áregyensúlyt. Az elkövetkezendô évtizedben a romániai gázárat leginkább a délkelet- európai energetikai átrendezôdések fogják befolyásolni. A görög kôolajtársaság ambíciós tervbe kezdett: Törökországgal közösen kidolgozták a Nabucco-tervet, amelynek alapján 4,6 milliárd eurós beruházással hozzáfognak egy transznacionális földgázvezeték megépítéséhez, amelyen egyik ágon Iránból és Azerbajdzsánból, másrészt Irakból, Szíriából és Egyiptomból, míg egy harmadik vezetéken Kazahsztánból és Türkmenisztánból szállítanának földgázt Európa felé. A tervezett kapacitás évi 4,5 – 30 milliárd köbméter. Romániának és Bulgáriának is esélye van bekapcsolódni ebbe a tervbe, de ehhez megfelelôen fel kell készülni az infrastruktúrával, a piaci viszonyok rendezésével. Az tény – mondják a szakemberek –, hogy a piac liberalizálása a fogyasztói díjak többszörös növekedésével is jár, de ezáltal az országnak igazodnia kell a világpiachoz.

Vajda György

Ahhoz, hogy az ember függetleníthesse magát a külsô benyomásoktól, elhatározásaiban, megvalósításaiban, helyesen – a valóságnak megfelelôen – viszonyulhasson a jelenségekhez, megôrizhesse egyéni egyensúlyát, meg kell ismerje, keresse és gyakorolja a befelé vezetô utat, melyet a keleti bölcsek elmélyedésnek neveznek.

Ekkor az ember önmagába vonul, gondolataiba mélyed, mely elvezet a belsô megvilágosodáshoz.

Az elmélyedésben az ember megvizsgálja, tisztán látja az eseményeket és rádöbben a földi élet értelmetlen, fölösleges zûrzavarára, melyben önmaga is vergôdik és melynek nincsen örökkévaló végcélja. Rádöbben, hogy mennyi bajt, szenvedést okozott magának, felülve a sok káprázatnak, mulandó illúziónak, elpocsékolva az élet idejét. Rádöbben, hogy egymás utáni változatokba csúszott át, melyekért annyi áldozatot, energiát vesztegetett el. Helyzetek, ideák – eszmék, fogalmak – peregtek le, foglalták el egymás helyét, melyben ô alkalmazkodni kívánva vergôdött, mint a vízben fuldokló ember.

Eszembe jut egy tibeti bölcs, Padmasambhava tanítása a nyílegyenes ösvényrôl. Az alábbiakban ebbôl idézek néhány gondolatot: "Elégedjél meg szerény életkörülményekkel. Légy zárkózott és alázatos. A világ nagyjaitól tartsd távol magad. Csak a jelentéktelen külsô körülmények teszik lehetôvé, hogy az ember gondolata a legmagasabbat elérje s a föld minden fényén, dicsôségén túlemelkedjen. Az emberek viszályait, a vélemények sokszerûségét, a szenvedélyek harcát szemléld nyugodtan és indulat nélkül. A világot lásd úgy, ahogy valaki a hegy csúcsán áll, s a mély völgybe néz."

Ehhez hozzácsatolnám TGPO LHÁDJE tibeti bölcs tanításaiból: "Tudni kell, hogy minden jelenség káprázat, s így elmúlik."Egy másik bölcsesség szerint az ember még akkor is érdekbôl cselekszik, tehát helytelenül, ha nem is törekszik éppen jelentôs sikerekre, hanem mindössze a sorsát igyekszik javítani, távol tartván magától a rosszat, a bajt, megakadályozván minden veszteséget, mely a külvilágban érheti.

Úgy ragaszkodni az anyagi világhoz, mintha az volna minden, mintha számunkra az örökkévalóságot jelentené – biztosítaná, nyújtaná – és megfeledkezni a lelkivilágunkról, esztelenség.

Végül is, életünk utolsó szakaszában – a még hátralevô bizonytalan idejében – torpanunk meg, riadtan állunk meg, mint aki a szakadék szélén találja magát: és most mihez is kezdjen, milyen további megoldást találjon?

Talán még nem késô, talán még maradt egy kis idô önvizsgálatra, számvetésre, bûntudatra és bocsánatkérésre.

A régiek úgy tartották, hogy az öregség bölcsesség. Igen, a késô öregkorban, a sok tapasztalat felhalmozódása után világosodik meg az ember elméje. És valóban úgy érzi, mintha a hegycsúcson állna és onnan figyelné a világ folyását. Most már látja, tudja, hogy mi az, amit érdemes tenni, amiért érdemes áldozatot hozni.

Bár önmaga már minderre képtelen, de bölcsességekben – intelmekben, tanításokban – fogalmazza meg a tennivalókat, a helyes magatartást, viszonyulást az utókor számára.

Bartis Árpád, Marosvásárhely

Október 23. Nekünk, magyaroknak különleges dátum. Levert forradalmunkról és az arról való megemlékezésekról bizonyára idén is több hír érkezett, azonban gondolom, nem fölösleges néhány sorban tudósítanom arról, ami ezen a napon Capestranóban történt. A világegyház Kapisztrán Szent Jánosra emlékezik, aki e napon költözött a mennyei hazába, és hiszem, hogy minden magyarnak megdobban a szíve, különösen, ha 1456 Nándorfehérvárjára gondol.

Ünnepet hirdettek és tartottak szülôvárosában, az olaszországi Capestranóban. Jelen voltak világi és egyházi képviselok, az olaszországi magyar katonai atasé, a magyar tábori lelkészek, a budavári önkormányzat képviselôi, valamint a ferences rend aquilai provinciálisa, aki a szentmisét celebrálta, valamint bencés, ferences szerzetesek, egyházmegyés papok és nagyon sok hívô. A szentmise után a kisváros élete megpezsdült, hisz a fúvószenekarok egymást váltva rótták le tiszteletüket településük nagy szülöttje elôtt, majd körmenetben a szent ereklyéket tartalmazó mellszobrát a város fôterére vitték, ahol ünnepi beszédekben emlékeztek meg és idézték fel Kapisztrán Szent János alakját és szolgálatát, melyért Európa számos népe hálával tartozik. Örömömre külön hangsúlyt kapott az az igazság is, mely Európa keresztény gyökereirôl szól és mindezt már értette, tudta és védte a capestranói ferences szerzetes, annak a békének szándékát tûzve zászlajára, melyet a Mestertôl tanult. Kérjük mi is közbenjárását, hogy népünk, családjaink és mi magunk is egyenként békében tudjunk élni mindenekelôtt önmagunkkal, Teremtônkkel és mindazokkal, akikkel sorsunk együttélésre hív. Kapisztrán Szent János, könyörögj érettünk!

Capestranó, Róma, 2005. október 23.

Lóri atya

Elôször, mikor kiküldték ôket a frontra. Ôk mentek kötelességük tudatában, a hazát védték. Sok ezren, százezren áldozták életüket, sokuknak még a sírja sincs megjelölve legalább egy fejfával vagy egy korhadt kereszttel. Sok ezrük hôsi halála hiábavaló volt. Másoknak kegyelem adódott, nem talált a nekik irányzott golyó, ágyúgránát, nem taposta szét testüket a tank lánctalpa. Front vagy fogság után hazavergôdtek családjukhoz.

A társadalom megkülönböztetett figyelemmel fordult a sokat szenvedettek felé. Háborús veteránok, akiket ingyen gyógyítottak az orvosok, ingyengyógyszert adtak a patikák az ingyenes receptre.

Most a miniszter úr sokukat másodszor ítélt halálra. Egyetlen tollvonással megszüntette a háborús veteránok számára az ingyengyógyszert. Jó, hogy van kedvezményes gyógyszer. Mi, akiknek 3-4 millió lejes nyugdíjunk (ez is csak nyögdíj) van, még tudunk fizetni pár száz ezer lejt a kedvezményes gyógyszerekért, de mit csinál az a nyomorúságban tengôdô öreg, volt kollektív tagságú földmûves, akinek a nyugdíja még kenyérre és tejre is csak szûkösen elég? Gyógyszert vegyen, vagy táplálkozzon?

Szomorú ez, tiszteletre nem méltó miniszter úr! Ön biztosan nem fogott fegyvert annak idején.

RMDSZ-es képviselô és szenátor uraim! Ilyen intézkedés esetén illenék hevesen tiltakozni. Nem engedni meg, miniszter urak, hogy emberi életekkel packázzon az egészségügyi miniszter, a minisztertársuk!

Elekes Béla, Szováta

s szép mint mindig" – minekünk. Tudjuk mi jól, hogy mi okból szeretjük, de szeretjük, mármint a magányosok vidám csapata, mert a szüreti bál évenként megismétlôdô színes folt az életünkben.

Ilyen volt ez az idén is, október 11-én hangos volt a TCM-kantin vendéglôje az összegyûlt magányosok és szimpatizánsaik jókedvétôl. A szôlôfürtökkel feldíszített terem közepén pompázott a Viola Margit által készített szüreti kosár. Nosztalgiát ébresztô dalok váltakoztak a zene modernebb ritmusaival. Jelezve azt, hogy ha bár a múltból táplálkozunk, a jelent is szeretjük, s igényeljük annak minden fellelhetô szépségét.

Ezt igazolja az a megható jelenet, ahogyan megünnepelte 60. születésnapját Szabadi Ida a szüreti bál keretében. Gyertyafényes hatalmas torta mellett kívántak a klubtársak boldog, boldog szülinapot.

Összecsengett minden ezen az ôszi délutánon. A jókedv, az öröm, a bajtársi szeretet, olyan hangulatot teremtve, melynek találó keretet nyújtott az októberi napfény.

Radványi Hajnal

Múlt héten Marosszentgyörgyön az Agrom-Ro Mezôgazdasági Oktatási Központban 61 kutyfalvi, cintosi, magyarsárosi gazda vette át a mezôgazdász és állattenyésztô szakképzést tanúsító oklevelet. A hat hónapos tanfolyamot végzettek között 39 nô volt. A gazdákat az oklevél feljogosítja többek között a hazai és európai uniós támogatások igénylésére pályázatok révén, saját termelési üzemszerkezetek létrehozására és irányítására.

A tegnapi nap a végzôsök számára olyan ünnep volt, mint a középiskolások ballagása. Náznán Jenô, az Agrom-Ro elnöke, az oklevelek átadása elôtt hangsúlyozta, senki sem gondolja, hogy a tanulás az oklevelek átadásával véget ért. – A tanfolyam egy újabb lehetôséget nyújt a jövedelmezô gazdálkodás útján. Az oktatási központban adottak a feltételek a gyakorlati tevékenységre is, úgy gondolom, hogy sikerült bôvíteni a szakismereteket, hiszen alaposan felkészült szakemberek voltak az oktatók – mondotta Náznán Jenô. Az oklevelek átadásának ünnepségén jelen volt a vizsgáztató bizottság elnöke, Baumgarten Ioan, a megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság mérnöke, Toma Constantin, a Megyei Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartó Hivatal munkatársa, Sician Valer mérnök, a vizsgáztató bizottság tagja és Adela Boar a Megyei Munkaerô-foglalkoztatási és - átképzési Ügynökség képviseletében.

Stef Tiberiu mérnök, az Agrom-Ro igazgatója az oklevelek átadása után díjazta azokat a végzôsöket, akik a vizsgán 9,50-es, illetve 10-es általánost értek el. A kutyfalvi-cintosi osztályból Mateiu Elena, Salcudean Adrian, Seres Emma, a magyarsárosi I. osztályból Mosneag Mircea, Németi János, a magyarsárosi II. osztályból pedig Kendi Jutka és Orbán Melinda vehette át az Agrom-Ro részérôl a kitûnô tanulmányi eredmény elismeréseként a díjakat: infravörös melegítôlámpákat, szelepes itatókat és tôgytesztelô tálakat.

Mindhárom osztály egy-egy képviselôje köszönôbeszédet mondott. Kendi Juditot kérdeztük arról, miért iratkozott be a tanfolyamra.

– Magyarsároson 5 hektár termôterületünk van, a férjemnek munkahelye is van, gondoltam, besegítek a növénytermesztésbe, az állattenyésztésbe. Traktorunk, mezôgazdasági felszereléseink vannak, úgyhogy érdemes volt elvégezni a tanfolyamot.

Rettenetes szülôkkel kell szembenéznie Marosvásárhely színházszeretô közönségének holnap délután. Rettenetes apák és anyák érkeznek a kisterembe Farkas Ibolya színmûvésznô, rendezô vezényletével, félni azonban nincsen ok – Jean Cocteau darabjának szereplôi bemutatkozni jönnek. Hiszen csütörtök este fél nyolc órától új, kistermi bemutatóval jelentkezik a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. A Rettenetes szülôk címû, immár klasszikussá vált darabot pedig Farkas Ibolya rendezi, aki több évtizedes színmûvészet után, illetve mellett most elôször mutatkozik be rendezôként. Vele beszélgettünk a premier kapcsán.

– Milyen érzés annyi év színmûvészet után rendezni?

– Nagyon régi vágyam a rendezés, legalább tizenöt évvel ezelôtti. Mindeddig azonban nem adódott rá alkalom. Úgy érzem, hogy a tehetség bátorságot is jelent, bátorságot is kell jelentenie. Bátorságot az új utak keresésére, arra, hogy másban is kipróbáljuk magunkat, hogy felvállaljuk az újat, és képesek legyünk végigmenni a keresett és megtalált úton. Ez a tehetség velejárója, és most én is új, más utakra találtam. Megpróbáltam és nagyon jó érzés volt. Jól ment a munka, végig segítettünk egymásnak, lelkes csapat alakult ki, ráéreztünk a darabra, egymással összhangban dolgoztunk. Most jött el a szorongás pillanata, a bemutató elôtti nehéz percek és órák ideje, hiszen nagy felelôsség levezényelni egy elôadást. Kíváncsi vagyok, hogyan fogadja a közönség.

– Miért a Rettenetes szülôk? Mi volt a darabválasztás motivációja?

– A színház és színjáték legfontosabb része, követelménye az emberábrázolás. Ebben a darabban emberek vannak, emberek élnek, generációk lélegzenek együtt, viszonyok alakulnak ki, jó és rossz tulajdonságok állnak örök harcban egymással. 1989 körül kezdtem a rendezésen gondolkodni, és rá nem sok idôre színpadra vittem a Színmûvészeti Egyetemen Remenyik Zsigmond Vén Európa Hotel-jét a Bogdán Zsolték évfolyamával. Nagyon tetszett, emlékezetes vizsgaelôadás volt, a Nemzeti akkori igazgatója azonban abszurdnak tartotta a színházi színrevitel ötletét. Most is visszanyúlhattam volna a darabhoz, ám az már elvesztette 89 utáni aktualitását, legalábbis számomra. Ezért (is) a Rettenetes szülôk.

– Milyen elôadást lát majd az érkezô közönség? Van-e elôre elmondható, tervezett üzenet?

– A színház nézô nélkül nem létezik. Azért, hogy a nézô többször is eljöjjön, hogy színházba járjon, meg kell annak a bizonyos áramkörnek teremtôdnie darab és színész, színész és nézô között. Emberközpontú elôadást igyekeztem megrendezni, olyat, amelynek kapcsán önmagunkba is beleláthatunk. Azt szeretném, ha az elôadás után a fiatalok azt mondanák, milyen rettenetesek ezek a szülôk, és a szülôk, hogy milyen rettenetesek ezek a fiatalok. Ha ráébrednének a generációk közötti viták súlyosságára. A szerelem, a bosszú, a kicsinyesség, az önfeláldozás drámája ez, mély érzelmekrôl, de ugyanakkor emberekrôl szól. Szeretném, ha a közönséget megérintené...

Hosszú, tartalmas, jó kapcsolat áll azon együttmûködési szerzôdés aláírásának a hátterében, amelyet kedden a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem és a Kaposvári Egyetem Mûvészeti Fôiskolai Kara kötött meg a két felsôoktatási intézmény vezetôinek jelenlétében.

Dr. Leitner Sándor, a Kaposvári Egyetem rektorhelyettese, a Mûvészeti Fôiskola fôigazgatója és dr. Béres András, a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem rektora a szerzôdés aláírásának fontosságát hangsúlyozták, mely révén hallgató- és oktatócserére, kiállítások szervezésére nyílik lehetôség, közös mûhelymunkákkal fejleszthetik tehetségüket a hallgatók.

A kaposvári felsôoktatási intézmény mûvészeti karain fotóriporter-képszerkesztô, kommunikáció- és médiatudomány, látványtervezô, rajztanár, vizuális kommunikáció (tanári), intézményi kommunikátor szak mûködik a hároméves képzési idejû színész szak (a budapesti színmûvészeti egyetem mellett Kaposváron létezik csak állami színészképzés) mellett. Az utóbbi elsô végzôs évfolyama az idei tanévben hagyja el a fôiskolát. A megyeszékhelyi egyetem tervei közt szerepel, hogy a színházmûvészetibôl mûvészetivé fejlôdjön, ezért is indították be a zenetanári szakot. A két egyetem közti együttmûködés egyik legfontosabb területe pedig a már többéves szakmai tapasztalat kicserélése lenne, esetleg éppen a szakpaletta fejlesztése végett. A My fair lady (a negyedéves színisek elôadásában) és a Valahol Szecsuánban címû darabok megtekintése után Leitner Sándor a marosvásárhelyiek magas szintû szakmai képzettségét is kiemelte.

A magyarországi egyetem a pozsonyi mûvészeti egyetemmel mûködik még együtt, a három felsôoktatási intézmény a továbbiakban az európai uniós pályázatokra közösen kíván jelentkezni. A szerzôdés aláírása után a kaposváriak átadták értékes könyvadományukat a vendéglátóknak.

Harmincnyolc – kilenc Maros megyei – könyvkiadó és -kereskedô mutatkozik be kiadványaival, termékeivel a Romániai Magyar Könyves Céh november 10-12. között tizenegyedik alkalommal megszervezett nemzetközi könyvvásárán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban.

A magyarországi Móra, Apáczai, Saxum kiadók, a Kráter Mûhely Egyesület könyvei mellett megvásárolhatók a szlovákiai Kalligram kiadványai is, az Erdélyért Könyvesház is bôséges kínálattal jelentkezik – tudtuk meg Káli Király Istvántól, a Mentor Kiadó igazgatójától, a Romániai Magyar Könyves Céh elnökétôl, a könyvvásár fôszervezôjétôl. Standot állít a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztôk Egyesülete, az Oxford Kiadó romániai kirendeltsége. A vásáron továbbá többnyire romániai magyar könyvkiadók kötetei vásárolhatók meg, de itt lesz a marosvásárhelyi Ardealul Kiadó, a kolozsvári, elsôsorban idegen nyelvû könyvekkel foglalkozó English Club, a Gaudeamus Könyvesbolt a bukaresti Noi szépmûvészeti kiadó kiadványainak forgalmazójaként.

A könyvvásár hivatalos megnyitóját november 10-én délelôtt 10 órától tartják, este fél héttôl a Kárpát- medencei irodalom értékei címmel az irodalomkedvelôket a Stúdió Színházba várják, ahol Tolnay Ottó délvidéki és Grendel Lajos felvidéki írókkal Mészáros Sándor, a Kalligram folyóirat felelôs szerkesztôje beszélget. November 11-én este 6 órától a Kultúrpalota nagytermében Buda Attila, az ELTE munkatársának kérdéseire a rendezvény díszvendége, Szabó Magda válaszol.

A háromnapos vásár során – amely naponta 9- tôl 18 óráig látogatható – a könyvkereskedôk és kiadók bemutatókat tartanak, valamint többek közt Pomogáts Béla, Vári Attila, Kántor Lajos, Nagy Attila, Ferenczes István dedikálnak.

A Mentor Kiadó a könyvásárra hét új kiadvánnyal lepi meg az olvasókat – árulta el Káli Király István: Nagy Attila Sehol a hely címû verseskötetével, Nemes László Józsua címû és Molter Károly Melánia Rt. címû regényeivel. Pomogáts Béla 5 költô címmel írt tanulmánykötetet, Banner Zoltán Tóth Lászlóról készített mûvészeti monográfiát. Magyar Zoltán Kis- Küküllô menti népmondákat gyûjtött, Válogatott magyar népmesék és Válogatott mondák címmel Wass Albert gondozta népmeséket és mondákat.

A "városépítô" polgármester építészeti tevékenységét részletesen ismertettem e lap hasábjain, ez alkalommal, a Bernády György Napok elôtt egyéniségérôl szólnék.

Dr. Bernády György m. kir. udvari tanácsos, Marosvásárhely sz. kir. város választókerületének országgyûlési képviselôje, Marosvásárhely polgármestere és fôispánja, az államhatalom változása után Maros megye kamarai képviselôje volt.

Bernády György 1864. április 10-én született, 1878-tól a helyi református kollégium tanulója volt. A "bölcselmi" osztály elvégzése után elôbb a családi hagyományok örökségét, a gyógyszerészeti pályát választotta, de másfél évtized gyógyszerészeti tevékenysége után, jól felkészülten, közéleti pályán haladva országgyûlési képviselô lett, 1902-ben Marosvásárhely polgármesteri székét foglalta el, a politikai élet küzdôterére lépett.

Marosvásárhely szabad királyi város polgármesteri széke a XX. század elsô éveiben számottevô és tiszteletre méltó tisztséget jelentett, a városnak sorsfordulatot, fejlôdést, igazi várossá válást. A Bernády György vezényelte munkamenet, a célt szolgáló alkotómunka éveken át oly nagyméretû volt, hogy a munka lázában a város minden polgára kivette részét, ugyanakkor nagyon sokan jó anyagi helyzetbe kerültek. Bernády György városépítô tervét az ország neves tervezôi, illetve képzômûvészei készítették és szakképzett dolgozók kivitelezték. Bernády naponként követte a sok irányban folyó építô- és alkotómunkát. Száz év távlatából láthatjuk emberi alkotásainak nagyságát és örökkévalóságát, mint azt bizonyítja a város székháza, a közmûvelôdési palota, nagyszámú iskolaépülete, a város közmûvesítése, utcáinak aszfaltozása.

Városépítô munkáját az elsô világháború szakította félbe. A háború második felében az Erdély-részi vármegyék iparügyi kormánybiztosságával tüntette ki a magyar kormány. Közhivatalban érte a háború, a gondjaira bízott város és polgárság vagyonának megóvása, a fegyelem fenntartása érdekében Bernády nem hagyta el a helységet. Az ôszirózsás forradalom kitörésének napjait Budapesten élte át. Hazajött Vásárhelyre, osztozott a magyarság balsorsában, s igyekezett a kedélyek megnyugtatásának munkájában becsületesen részt venni, a fenyegetô bajokat elhárítani s a nehéz helyzetbe beilleszkedni. A magyar nép iránt érzett szeretete révén részt kért a korszakalkotó munkából, küzdelembôl, a békés együttélés érdekében.

Bernády György történelmi idpben vitte végbe alkotásait s ha a történelem itélôszéke bírálatot mondana, az nem lehet más, csak elismerô szó s a nagy alkotó elôtt a város minden polgára meghajtja fejét, mint tesszük azt szobra elôtt.

Dr. Bernády György a romániai magyarság jelentôs személye volt. Mint a református kollégium fôgondnoka tiszteletre méltó munkát végzett, akinek 70. születésnapja alkalmával a kollégium dísztermében neves személyiségek köszöntötték, s helyezték el Bordi András festômûvész nagyméretû festményét az iskola fôgondnokáról. (Hol van az a festmény?)

Bernády Györgyöt magyarnak szülte anyja, magyarnak nevelték szülei és magyarnak &eacu