Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Zsákutcába futni látszik a hatalmon lévô kormánykoalíció egyik próbaköve a törvényhozási vita szakaszában álló, a kisebbségek jogállását rögzítô törvénytervezet. Tegnap a szenátus, heves indulatkitörések közepette elutasította a törvénytervezetet. Ennek elôzményeként az RMDSZ szenátorai távoztak az ülésterembôl, mert a testület törölte a törvény szövegébôl a kulturális autonómiáról szóló fejezetet. Történt ez annak ellenére, hogy az RMDSZ választási programjában szereplô kitételek megvalósítása a koalíciós alku részét képezte.

A román politikai gyakorlat furcsasága, hogy amióta Európa-barát színezetet vett fel az ország, a kormányon levô pártok rendszeresen kisebbségbarátságot mímelnek, míg az ellenzékiek olcsó népszerûségre vadászva, a román nemzeti érzelmek (amelyet érdekes módon az égvilágon minden sért, aminek csak valamilyen érintôleges köze van a magyarokhoz) elsôrendû védelmezôinek tüntetik fel magukat. Hasonlóan viselkedtek a jelenlegi hatalmat alkotó pártok is ellenzékként, s nyilvánvaló, hogy most is csak kényszerûségbôl támogatják az elképzelést.

Így a tegnap történtek meglepôek is, meg nem is. Tény, hogy a szenátor urak nem voltak tekintettel, hogy a nagy tekintélyû Velencei Bizottság pozitívan véleményezte a tervezetet. Mi több, a legtöbb kifogást azokkal a kitételekkel szemben fogalmazta meg, amelyeket a koalíciós partnerekkel való egyeztetések során foglaltak, kompromisszum vállalásával, a tervezetbe. A Velencei Bizottság nem csupán nem kérdôjelezi meg a törvény ellenzôi által oly sokat vitatott kulturális autonómia fogalmát, hanem pozitívan véleményezi azt.

Érdekes módon, a jogszabály ellenzôi olyan helyrôl kaptak hathatós segítséget, ahonnan nem is számítottak. A radikálisnak titulált magyar csoportosulásokat, most, hogy érdekük úgy kívánja, szövetségesként üdvözli a Nagy-Románia Párt és elvbarátai.

Ha pedig valami ellen Vadim Tudor, Funar, Paunescu, Dan Voiculescu és Szász Jenô szövetkezik, az igazolja a legjobban annak a dolognak a helyességét. Mert igaz ugyan, hogy a kisebbségi törvénytervezet nem tökéletes, igaz, hogy kényszerû kompromisszumokat tartalmaz, igaz, hogy maga a Velencei Bizottság is – az általánosságban pozitív véleményezés mellett – számos kifogást fogalmazott meg vele szemben, ám elfogadása esetén mégis egy olyan elôrelépést jelenthet a kisebbségi jogrendszer terén, amilyenre korábban nem volt példa. S egyelôre nem is lesz – tehetjük hozzá. A tegnapi szenátusi botrány a román demokrácia kudarca. Írhat ma amit akar a szorongva várt országjelentés, Románia nem csak a részletek tekintetében alkalmatlan a csatlakozásra, hanem szellemiségében felkészületlen. Abban, amin semmiféle "monitorizálás" nem segíthet. Sszámomra a szenátusban történtek jelentik a hiteles országjelentést. Ami itt és nem Brüsszelben született!

Tegnap a szenátus plénuma elutasította a kisebbségi törvénytervezetet. A végsô szavazás elôtt az RMDSZ kivonult a gyûlésterembôl, mert törölték a törvénybôl a kulturális autonómiáról szóló fejezetet.

Frunda György szenátor a lapunk kérdésére elmondta, hogy a parlamenti pártokkal történt elôzetes megegyezés alapján tegnap volt a végsô szavazás mind a kisebbségi törvényrôl, mind a szabályzatról. A módosított alkotmány értelmében, ha a szenátus elsô olvasatban nem vitatja meg a tervezetet, az úgynevezett hallgatólagos elfogadás nyomán, a törvénytervezet megmarad eredeti formájában.

A törvény szerinti 45 nap lejárta elôtt az ellenzék kiharcolta, hogy 60 napra tolják ki a törvénytervezet elfogadásának határidejét. A határidô a tegnap járt le. Ha nem szavazott volna a szenátus, a törvénytervezet abban a formában került volna a képviselôház asztalára, ahogy a kormány benyújtotta.

Tegnap – meglepetésre – az ellenzék lemondott az összes módosítási javaslatáról, egy kivétellel. Ez az 5. fejezet volt, amely a kulturális autonómia jelentését, hatásköreit stb. fogalmazza meg.

A módosító javaslatot Antonie Iorgovan, PSD- szenátor terjesztette elô, alkotmányellenesnek nevezve, mert, úgymond, párhuzamos intézményeket hoz létre, amelyek gyengítik Románia szuverenitását.

Válaszában Frunda György rámutatott, hogy a kulturális autonómia a nyugati országokban mûködik. Valóban etnikai alapú, mert széles körû kulturális autonómiát kérnek a nemzeti kisebbségek, vagyis, hogy az oktatás területén például maguk dönthessenek az ôket érintô kérdésekben. Ez egy integrált rendszerben történik, azonban az állami intézmények nem hozhatnak döntéseket az autonómia-tanácsok nélkül.

A vita során, nyilatkozta a továbbiakban Frunda, Corneliu Vadim Tudor, Gh. Funar alpári stílusban, heves magyarellenes kirohanásokat produkált. Ion Iliescu kijelentette: "Románia modell a kisebbségi jogok biztosítása szempontjából, mert ki hallott még olyat, hogy az ország 18 nemzeti kisebbségének képviselete van a parlamentben." Ez nem csak teljesíti, de túlszárnyalja az európai követelményeket. Javasolta, töröljék a teljes 5. fejezetet, úgy a törvény elfogadhatóvá válik.

Az RMDSZ ekkor kivonult a terembôl. Ezt követôen, annak ellenére, hogy törölték a kulturális autonómiáról szóló fejezetet, a végsô szavazáskor a PSD, sôt a Konzervatív Párt is – az RMDSZ koalíciós partnere – a törvény ellen szavazott.

A kérdésre, hogy mi lesz a továbbiakban, a szenátor kijelentette, nem szabad érzelmi alapon dönteni, az RMDSZ higgadtan át kell gondolja, mi lesz a következô lépés.

A döntô ház a kisebbségi törvény esetében a képviselôház.

"Nem viseljük el többé a jelenlegi megalázó helyzetet, elégedetlenek vagyunk azzal a móddal, ahogy a jelenlegi kormány a romániai iskolaügyet kezeli, továbbá úgy véljük, hogy Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök, aki maga is pedagógus volt, folyamatosan figyelmen kívül hagyja a DA Szövetség választási ígéreteit..." – olvasható többek között a három nagy tanügyi szakszervezeti szövetség (Tanügyi Szabad Szakszervezetek, a Spiru Haret és az Alma Mater) felhívásában, amelyben október 26-án 11-13 óra között figyelmeztetô sztrájkot helyeznek kilátásba.

A tanügyi szakszervezeti szövetségek kérése, hogy a költségvetési törvényben a BNÖ (PIB) 6 százalékát fordítsák az oktatásügy finanszírozására, számítsák újra az egyetemek 2005-re vonatkozó támogatását, dolgozzák ki és fogadják el a tanügyi dolgozók bérét szabályozó törvényt, amely szerint a pedagógusok járandósága a kétszeresére emelkedne, tárgyalják meg az egyetem elôtti oktatás decentralizációjának a stratégiáját, tartsák meg a címzetes pedagósusi státust s a tanügyi dolgozók is részesüljenek étkezési jegyekben.

Egyetértenek azzal, hogy szüksége van a minôség növelésére az oktatásban, de ezt csak egyenlô versenyhelyzetben, az európai uniós országokban meghonosodott körülmények között tartják megvalósíthatónak.

Ha kéréseiket nem teljesítik, a következô tiltakozási mód az általános sztrájk lesz – olvasható a három szakszervezeti szövetség vezetôsége által szignált közleményben.

Az Európai Bizottság ma hozza nyilvánosságra a Romániáról és Bulgáriáról szóló éves országjelentéseit, de ezekben – a korábbi várakozásokkal ellentétben – egyelôre nem tesz javaslatot arra, hogy egy évvel el kell-e halasztani a két ország EU-belépését.

A román és a bolgár kormány által áprilisban aláírt EU-csatlakozási szerzôdések lehetôségek adnak arra, hogy az Európai Unió egy évvel eltolja a két ország eredetileg 2007. január elsejére kitûzött belépését, ha felkészülésükben, reformjaikban komoly késések mutatkoznak. Szakértôk azt gondolták, hogy az erre vonatkozó javaslatok az EU- bizottság mostani országjelentéseiben szerepelnek majd, de Olli Rehn, a testület bôvítési biztosa tíz napja Szófiában bejelentette, hogy e tekintetben majd jövô tavasszal várható döntés. Így azután a most közzéteendô két jelentés inkább csak a már elért eredmények és a még meglévô problémák leltára lesz – azzal az "üzenettel", hogy továbbra is lehetséges a 2007-es belépés, de csak akkor, ha mindkét ország komoly erôfeszítéseket tesz ennek érdekében.

A kiszivárogtatások szerint egyébként szûkült a rés a két balkáni ország között. Míg korábban az EU mindig Bulgáriát emelte ki "jó tanulóként", s Romániát kárhoztatta a reformok lassúsága miatt, az országjelentések most úgy foglalnak majd állást, hogy Románia az elmúlt egy évben jelentôs elôrelépést mutatott. Románia kapcsán állítólag a konkurenciára vonatkozó szabályok kérdésköre immár kikerült a legsúlyosabb problémák listájáról, ami az elôrehaladást mutatja. Ugyanakkor az EU-bizottság szerint a bukaresti vezetésnek továbbra is nagy erôfeszítéseket kell tennie a határellenôrzés hatékonyabbá tételére, valamint a korrupció elleni harc érdekében.

(MTI) – Szimbolikus jelentôségûnek nevezte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a múlt heti magyar- román közös kormányülést hétfôn a parlamentben, napirend elôtti felszólalásában. Szimbolikus jelentôségû volt a múlt heti magyar-román kormányülés, mert "két kormány nem tud ennél már többet tenni annak kifejezésre juttatásában, hogy érti, hogy nem egyszerûen partnernek kell lenni, hanem közösen felelôsséget vállaló, egymás iránt is nyitottságot mutató és a nyitottságban közös válaszokat találó stratégiai partner lesz" – fogalmazott a magyar kormányfô.

A magyar–román viszony alakulásáról szólva a miniszterelnök – mintegy felvezetve a közös kormányülésrôl szóló beszámolóját – kiemelte az alapszerzôdések megkötését a Horn-kormány ideje alatt, valamint az Orbán-kormány idôszaka alatt. Köszönettel tartozunk ugyanakkor azért a folyamatért, amely 2002 után Magyarország és Románia történelmi megbékélésének érdekében Medgyessy Péter kormányzás