Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

"Bezárták" a Megyei Kórházat. A látogatási idôn kívül az egyszerû halandóknak képtelenség bejutni a különbözô klinikákra, ahol szeretteik fekszenek, mivel egy idô óta csak kártyával nyílnak ki az ajtók. Családorvosok panaszolták, hogy a rendelkezésükre álló idôben nekik sem sikerült kapcsolatot teremteniük betegeikkel, akiket a hozzátartozók kérésére vizsgáltak volna meg. Aki gyógyszert, élelmet, esetleg pelenkát vagy egyebet szeretne bevinni családtagjának, rokonának, annak elôször is a kapus, azután a lifteshölgyek, majd a bezárt klinikákon ki-be járó egészségügyiek jóindulatát kell megnyernie. Nem kis teljesítmény! Néha órákba kerül. A látogatókkal való civilizált kapcsolattartást nehezíti az is, hogy az emeleti elôcsarnokok többségét fokozatosan beépítették. Így megszûnt az a lehetôség is, hogy ki lehessen hívatni a fennjáró beteget néhány szóra egy civilizált helyiségbe, ami alapvetô követelmény egy magára valamit is adó kórház esetében. Mondják, hogy a kártyás beléptetôrendszer felszerelése tetemes összegbe került, ami jó biznisz volt valakinek. Belsô körökben azt is beszélik, hogy a rendszerre költött pénzzel korszerûen fel lehetett volna szerelni a kórház valamelyik klinikáját, amely mûszerezettség terén jócskán le van maradva a csúcsklinikák mögött. Megkérdeztük az illetékeseket is, akik szerint már tûrhetetlen volt, ahogy az emberek ki-be jártak a kórházba, ahonnan folyamatosan leloptak mindent a csapoktól, az égôkig, az illemhelyek berendezésétôl az orvosi szobákban levô tárgyakig. Ami azért meglepô, mivel eddig is "harapós" kapus ôrizte a lépcsôfeljáratot. Miért nem a kapusokat vonták felelôsségre, ha a munkájukat nem végezték el, vagy miért nem duplázták meg a számukat, ha kevesen voltak ahhoz, hogy szemmel tartsák a látogatókat? Ami pedig a lopásokat illeti, a "szakemberek" számára ezután sem lesz az nehéz a hivatalos látogatások során, amikor ellenôrizhetetlen tömeg lepi el a kórházat. Mindezek után feltevôdik a kérdés, hogy kiért is van a kórház? És ki a legfontosabb a rendszerben, amelyet mindnyájunk járulékából tartanak fenn? Ha a hozzátartozó biztos lehetne abban, hogy elegendô mennyiségû és megfelelô minôségû ételt, de fôleg elegendô gyógyszert és kifogástalan ellátást biztosítanak (hálapénz nélkül is) hozzátartozója számára, hét lakattal zárhatnák be a kórházakat. De amikor még az intenzív terápiára beutalt betegnek sem tudják az életmentô gyógyszert elôteremteni, és a hozzátartozónak kell fûhöz-fához rohangálnia, akkor igencsak kifogásolható ez az intézkedés. Mondják, hogy fizetni fogunk a kórház elôtti parkolásért, látogatási napokon fizetni kell a papucsokért. A látogatási órákon kívül pedig meg kell találnunk a módját az ajtók nyílásának. Csak bírjuk szusszal, pénzzel és türelemmel is!

Nagyváradi látogatással folytatta romániai programját pénteken Gyurcsány Ferenc, Magyarország miniszterelnöke, miután elôzô nap Bukarestben részt vett az elsô román-magyar közös kormányülésen és számos kétoldalú megállapodás aláírásán.

Gyurcsány Ferenc kora délután kezdte meg nagyváradi programját.

A miniszterelnök Markó Béla miniszterelnök- helyettessel, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével együtt érkezett a Püspöki Palotához, ahol közös sajtóértekezletet, tartottak.

A magyar kormány sikeres reálpolitikát kíván folytatni, nem szabad megengedni, hogy a múlt beárnyékolja a jelen lehetôségeit a magyar- román viszonyban – fejtette ki sajtótájékoztatóján Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.

Markó a sajtóértekezleten megállapította: mindenfajta kapcsolatépítés a két ország között fontos az erdélyi magyarság számára, hiszen az erdélyi magyarság ezáltal közelebb kerül Magyarországhoz, a magyarországi magyarokhoz.

Gyurcsány és felesége a sajtóértekezlet után megtekintette a Szent László Bazilikát.

Ezután a püspöki palotában találkozott Tempfli József püspökkel, aki ebédet adott a tiszteletére. A látogatás záróprogramja az a fórum, amelyen a helyi közélet szereplôivel találkozott a Nagyváradi Polgármesteri Hivatal Dísztermében.

A magyar kormányfô és kísérete nagyváradi látogatása ellen csütörtökön tiltakozott az erdélyi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Bihar megyei szervezete, azzal vádolva a miniszterelnököt, hogy "saját nemzete ellen kampányolt" a tavaly decemberi népszavazás alkalmával.

(Újra) Marosvásárhelyen járt a legendás Omega együttes, ezúttal azonban nem koncertezni, örömzenélni jöttek, hanem csíkszeredai koncertjük napjának reggelén tartottak sajtótájékoztatóval egybekötött közönségtalálkozót a Kultúrpalota kistermében. A rendezvényre sajtósok tömkelege (közöttük a román nyelvû újságírás mûvelôi), valamint nagyszámú, fiatalabb és idôsebb rajongó is kíváncsi volt.

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezetô elnöke nyitotta a beszélgetést, aki elmondta: az Omega betartotta ígéretét és visszajött Erdélybe. Az elôzmények, a pusztító árvízsorozatok szomorú következményekkel jártak, ugyanakkor új célkitûzés megfogalmazói is: a segítésé. Mert az Omega segíteni jött, a bevételt a székelyföldi árvízkárosult helységek számára ajánlják fel.

Kóbor János, az együttes frontembere kifejtette, hogy a székelyföldi koncertek megszervezését Bige László, Erdélybôl elszármazott magyarországi üzletember tette lehetôvé, aki felajánlotta, hogy biztosítja a technikai feltételeket. Noha a csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi buli nem lesz annyira látványos, mint a marosvásárhelyi volt, hiszen zárt térben játszanak, ahova mindössze 4-5000 ember fér be, teljes repertoárral érkeztek. Az együttes a bevételt nem árvízkárosult magánszemélyeknek osztja el, hanem közületek – többek között iskolák, óvodák, hidak – felújítására, újjáépítésére fordítja, amely gesztus akár szimbolikusként is értelmezhetô.

És igaz, hogy objektív okok miatt a székelyudvarhelyi koncert elmarad (rengetegen zarándokolnak/zarándo-koltak a péntek esti csíki bulira Udvarhelyrôl), de az együttes jövôre teljes erdélyi turnéval jelentkezik. Mint hallottuk, régi tartozásaik vannak (köztudott – a kommunista Romániából több mint húsz évig kitiltották ôket), ezért az összes erdélyi és partiumi nagyvárost felkeresik, és e városokra úgy tekintenek, mint hazai koncertkörútjuk állomásaira. Úgy legyen!

A román hatékony energiahasznosítási ügynökség (ARCE) marosvásárhelyi fiókja a szakterületet érintô törvényes elôírások alkalmazásáról szervezett megbeszélést a megye területén mûködô önkormányzatok és közszolgáltatók képviselôivel. A fiókot vezetô Sorin Ciurba felvázolta a törvényes keret legfontosabb elôírásait, míg a megyei tanács részérôl Ioan Ciuchina a többlakásos, központi rendszerben fûtött lakóépületek termikai rehabilitációját célzó kormányprogram elôírásait ismertette részletesebben. Ezt követôen a kolozsvári EnergoBit igazgatója, Florin Pop az energetikai menedzsment korszerû elveirôl, valamint a hatékony energiafelhasználási beruházások finanszírozási lehetôségeirôl beszélt az ún. ESCO (Energy Saving Companies) cégek bevonása révén. Elhangzott többek között, hogy Romániában az energiafelhasználás hatékonysága 2,5-3-szor alacsonyabb az EU-átlagnál, ennek a mutatónak a csökkentése pedig a közeljövô egyik legfontosabb feladata. Míg Európában a nem konvencionális, újratermelôdô energiaforrások a szükséglet 6%-át biztosítják, Romániában a napenergia vagy szélenergia alkalmazása gyerekcipôben jár. Sikertörténetként mutatták be viszont az öt településen mûködésbe helyezett, fûrészport használó hôközpontok létesítését.

A résztvevôk hozzászólásai alapján azonban az is kiderült, hogy a jó szándék elvesztôdik a bürokratikus elôírások útvesztôiben, ugyanis az energetikai programok kidolgozása, a beruházások olyan mennyiségû pénzt igényelnek, hogy a legtöbb polgármester inkább hajlandó kifizetni a sokkal alacsonyabb bírságot. A megfogalmazódott vélekedések szerint hamvába halt a társasházak rehabilitációjának programja is, mert noha az állam 25%-os támogatást vállal magára, a maradék összeg lakásonként 150-200 millió lejes érték körül mozog, s ezt az összeget – még ha tízéves lejáratú részletfizetéssel is – minden egyes lakónak külön- külön vállalnia kell, ráadásul a munkálatok megkezdésekor saját forrásból elkülönítve rendelkezésre kell állnia a becsült érték legkevesebb 15%-ának. Aki pedig ismeri a romániai tömbházak átlag lakóközösségeit, tudhatja, hogy a fenti feltételek teljesítése gyakorlatilag lehetetlen.

A backamadarasi általános iskola egyik osztályából a volt moziterembe költözött az a falumúzeum, amelynek tárgyait Albert-Búzási József tanár a kilencvenes évek elején kezdte gyûjteni. A nagyszülôktôl örökölt eszközök tárát a helyi közösség által adományozott tárgyak bôvítették ki.

A szövés-fonás munkaeszközeit a fonók emlékképei egészítik ki, a katonasisakot, háborús tárgyakat a huszárok fényképei, régi pénzérmék teszik színessé. Régi felvételek ôrzik a már nem létezô házak, középületek emlékét, ôsrégi faragott kapukét, legtöbbjük a backamadarasi iskolások munkáját dicséri. A konyhai, mezôgazdasági eszközök egyik legértékesebbje egy háromszáz éves faeke. Albert-Búzási Margit iskolaigazgató, a múzeum lelke úgy véli, hogy ezek a tárgyak sokkal nagyobb odafigyelést igényelnek. A néprajzi múzeum egyik szögletében egy szobát szeretne berendezni a falusi lakások jellegzetes tárgyaival.

A múzeumot gyakran látogatják a helyi iskola, sôt óvoda gyerekei, a már rég letûnt tárgyakkal ismerkedve.

Siemens a Sapientián

A Siemens VDO temesvári kirendeltsége a Sapientia campusában tartott elôadást a diákoknak és tanároknak az általuk kínált lehetôségekrôl.

Október 19-én, kora délután ismerkedhettek meg a tanárok és diákok a Siemens VDO egyetemekkel kapcsolatos programjaival. Az elôadás nagy érdeklôdést váltott ki a hallgatók körében, a nagy amfiteátrum majdnem teljesen megtelt a mechatronika, számítástechnika és automatizálás–ipari informatika szakok hallgatóival.

A cég öt éve alakult és azóta több egyetemi központtal építettek ki együttmûködési kapcsolatokat. Eddig ez elsôsorban a temesvári, kolozsvári egyetemekre vonatkozott, idéntôl ezekhez zárkózik fel a Sapientia EMTE is. Amint azt Bogdan Centea, a Siemens Humán Erôforrás (HR) szakembere elmondta, ezután minden évben megrendezik ezt a találkozást, és mindkét fél szoros együttmûködési kapcsolat kialakításában reménykedik.

Petru Demian a cég képviseletében elôször a tanároknak tartott egy általános bemutatást a temesvári kirendeltség tevékenységérôl, melybôl kiderült, hogy fô foglalatosságuk a gépkocsik számára fejlesztett hardware és szoftver.

A vállalatot a diákoknak a németországi dr. Reiner Seitz mutatta be. Az elôadás angol nyelven hangzott el, hiszen e nyelv ismerete fontos kritérium az alkalmazások során.

Végül Bogdan Centea ismertette a Siemens VDO által felkínált lehetôségeket és elvárásokat.

Minden évben 25 ösztöndíjat hirdetnek meg azon hallgatók számára, akik médiája 8.50 felett van, az elsô 20 helyezett között található, és harmad-, negyed- vagy ötödéven folytatja tanulmányait.

Továbbá lehetôséget nyújtanak hat héttôl három hónapig terjedô nyári gyakorlatra. Akik jónak bizonyulnak, továbbra is itt dolgozhatnak fôállásban, vagy akár diákként bedolgozhatnak.

Azok a vásárhelyi sapientiások, akik állást szeretnének, ösztöndíjat pályáznának meg vagy a nyári gyakorlatra jelentkeznének a Siemensnél, elküldhetik az önéletrajzukat a HR-es által megadott e-mail címre.

Több konkrét eredményt is hozott a romániai magyaroknak az elsô, történelminek nevezhetô magyar- román együttes kormányülés – hangsúlyozta Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke csütörtökön Bukarestben.

Markó rövid megbeszélést folytatott Gyurcsány Ferenc magyar kormányfôvel az RMDSZ bukaresti székházában.

A találkozó utáni sajtónyilatkozatában a szövetségi elnök a konkrét eredmények között azt emelte ki, hogy megállapodás született a csíkszeredai magyar fôkonzulátus megnyitásáról, fiókintézményt létesíthet a bukaresti magyar kulturális intézet Sepsiszentgyörgyön.

Ugyanilyen fontos, hogy a román kormány elkötelezte magát a Sapientia egyetem támogatása mellett, így a magyar kormány finanszírozásával létrehozott erdélyi magyar magánegyetem a jövôben a magyar költségvetési pénzek mellett román állami segítségre is számíthat.

Gyurcsány Ferenc azt emelte ki, hogy a mostani találkozón, s annak elôkészítése során több kétoldalú megállapodást sikerült tetô alá hozni, mint a megelôzô öt- hét évben együttesen.

"Azt gondolom, amit ma elértünk, az igazi nagy haladás, ami sok év küzdelmére tesz pontot" – mondta.

Gyurcsány kiemelte, hogy a magyar kormány és az RMDSZ kapcsolatát a megoldások keresése jellemzi, az, hogy mindketten sok-sok kompromisszummal az elôre lépést szorgalmazzák.

Újságírói kérdésre válaszolva a miniszterelnök elismerte, hogy jelenleg elmaradás van a határon túli magyaroknak szánt oktatási-nevelési támogatás kifizetésében, de határozott ígéretet tett arra, hogy az idei támogatást még a karácsonyi ünnepek elôtt kifizetik.

A közös kormányülés visszhangjából

Magyarország nem akarja Erdélyt, mert tudja, milyenek az aktuális politikai realitások, s hogy a Trianonban elvesztett területek visszaszerzésére irányuló XX. századi politika csak szenvedéseket okozott – idézte Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnöknek a román televízióban csütörtökön elhangzott kijelentését a Rompres hírügynökség.

A magyar kormányfô Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnökkel együtt szerepelt a román és a magyar kormány együttes ülése után a román televízió politikai talkshow mûsorában, amelyet a Magyar Televízió Este címû mûsora is sugárzott.

Gyurcsány Ferenc a televíziónak adott interjújában elmondta, hogy ha van is a két ország történelmében nagyon sok fájó pont, a múltat megváltoztatni nem lehet.

"Ha azt kérdezi, hogy a magyarok többsége az elsô világháborút lezáró békét igazságosnak találja-e vagy sem, akkor azt tudom önnek mondani, hogy tízbôl kilenc azt mondja, hogy nem, és én is a kilenc között vagyok" – mondta Gyurcsány Ferenc a román televízió mûsorvezetôjének arra a kérdésére, hogy Magyarország vissza akarja-e kapni Erdélyt.

"Ha azt kérdezi, hogy a magyarok többsége tudomásul veszi-e megváltoztathatatlan realitásként ezt a békét és ennek következményeit, azt fogom mondani, hogy tízbôl kilenc igen, és a kilenc között vagyok én is" – mondta Gyurcsány Ferenc.

A magyar miniszterelnök hangsúlyozta: a magyar népnek és a budapesti kormány politikájának nincsenek soviniszta tendenciái. Rámutatva, hogy a XX. században a román és a magyar királyi állam kölcsönösen sebeket ejtettek, de ma már ezek túlhaladottak, a magyar kormányfô kijelentette: a két ország kapcsolataiban jobban ki kell használni a jelent és a jövôt, magunk mögött kell hagynunk a múltat, mert abban találhatók a nézeteltérések okai.

A történelminek nevezett közös román-magyar kormányülés után Popescu Tariceanu román kormányfô kilátásba helyezte: a jövôben a bukaresti más szomszédos országok kormányával is tarthat együttes ülést. Ezek között nevezte meg Bulgáriát és – a moldovai demokratizálódási folyamat folytatásának függvényeként – a Moldovai Köztársaságot.

Lényegi módosítások nélkül zárult csütörtökön a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet vitája a szenátusban.

A jogszabály cikkelyenkénti vitája során ezúttal is heves ellenzést váltott ki ellenzéki oldalról az a törvényi elôírás, amely megerôsíti a kisebbségek jogát nemzeti szimbólumaik használatára, saját nemzeti és vallási ünnepeik megtartására – mutatott rá a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) sajtóirodájának tájékoztatója.

A Nagy Románia Párt (PRM) szenátorai által beterjesztett módosító javaslatok a már meglévô jogszabályok által több éve érvényben lévô jogok eltörlését irányozták elô. Az RMDSZ parlamenti csoportja részérôl Eckstein-Kovács Péter, Frunda György, Verestóy Attila, Pete István, Puskás Bálint szenátorok, a liberális-demokrata frakció nevében pedig Puiu Hasotti frakcióvezetô érvelt a kormány által az RMDSZ kezdeményezésére beterjesztett törvényszöveg módosítások nélküli elfogadása mellett.

De mivel a szenátorok a csütörtök délutáni ülésen nem jelentek meg döntésképes létszámban, a parlament felsôházának munkálatait felfüggesztették. S tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat az elsô olvasata számára elôírt, meghosszabbítás utáni legvégsô határidô október 21-én zárul, a törvénytervezet az eddig elfogadott módosításokkal, a továbbiakra nézve hallgatólagos jóváhagyást nyert a szenátusban. Második olvasatban való tárgyalására a végsô döntéshozatalra illetékes képviselôházban kerül majd sor – közölte az RMDSZ elnöki hivatalának sajtótájékoztatója.

A Nagy-Románia Párt egyszerû indítványt nyújt be a parlamentben "Mentsétek meg a román falvakat" címmel, közölte pénteken, sajtótájékoztatón Petru Calian Kolozs megyei képviselô, az indítvány kezdeményezôje.

Calian elmondta, arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a romániai falvak súlyos problémákkal küszködnek az infrastruktúra, a népszaporulat, az oktatás és az egészségügy területén. "Az indítványban kérjük Borbély László területrendezési miniszter menesztését, a gyereknevelési támogatás összegének növelését a népszaporulat pozitív befolyásolása érdekében, orvosi rendelôk építését, a mezôgazdasági termelôk támogatását, valamint 100 millió euró kiutalását vidéki iskolák építésére" – fejtette ki a Kolozs megyei NRP-képviselô.

Calian reméli, hogy a parlament két héten belül napirendre tûzi az egyszerû indítvány megvitatását – jelenti a Mediafax..

(MTI-Press) – Egy év híján fél évszázad telt már el 1956 októbere óta. Népfelkelés, forradalom és szabadságharc, ellenforradalom. Ilyen jelzôkkel illették, a politika mindenkori igénye szerint az akkori eseményeket. A budapesti 56-os intézet tudományos munkatársa szerint ma sem teljesen egyértelmû még az akkor történtek értékelése, s ezt napjaink politikai csatározásai is gyakran visszatükrözik.

Tiszteljük-e a hôsöket, akik életüket áldozták? Értjük-e a forradalmak fontosságát, vagy egybemosódnak a hétköznapokkal? Szakolczai Attila, az 56-os Intézet tudományos munkatársa válaszolt az ezzel kapcsolatos kérdésekre.

– Lehet-e 1956-nak akkora hatása a fiatalokra – de említhetjük a magyar lakosság egészét is – mint az 1848-as szabadságharcnak?

– A kérdés lényege szerintem az, hogy mikor és hogyan tud ötvenhat a nemzeti emlékezet részévé válni. Negyvennyolc után, tíz- húsz éven át szintén komoly viták folytak a forradalom és szabadságharc értékelésérôl. Ahhoz, hogy egy történelmi esemény a nemzet tudatában megkapja megfelelô helyét, hosszú idônek kell eltelnie. Ötvenhat óta ugyan eltelt egy év híján fél évszázad, valójában azonban csak tizenöt év, hiszen a Kádár-rendszer összeomlásáig 1956 ellenforradalomként való elítélése olyan politikai dogma volt, amit nyilvánosan nem lehetett vitatni. Egy idô után persze el fogja foglalni a maga helyét a nemzeti emlékezetben. Ehhez az szükséges, hogy a forradalomnak a tudomány megrajzolta képe a tankönyvek, népszerûsítô történelmi könyvek közvetítésével eljusson minden érdeklôdôhöz, és felülírja a valóban történteket addig elfedni hivatott torzót. Az 1848-49-es szabadságharc irodalmi mûveken keresztül vált az emberek élményévé, gondolok elsôsorban Jókai regényeire. A XX-XXI. századi irodalom más, nem igazán tud ellátni ilyen feladatot, helyette a népszerûsítô tudományos munkák, valamint a filmek elôtt adott a lehetôség, hogy az ismereten túl, élményeket közvetítve 1956-ot a nemzeti emlékezet részévé emelje.

– Lassan el is fog tûnni az a generáció, amely errôl az idôszakról hiteles emlékezôként írhatna, szólhatna.

– Bizony, éppen a napokban ért nagy veszteség bennünket Eörsi István halálával.

– Hogyan ítélhetô meg az a tény, hogy 56- ban lincselések is történtek, vagy hogy az igaz forradalmárok mellé börtönbôl szabadult bûnözôk is csapódtak?

– A falusi forradalmak során alig csattant el egy-két pofon. Viszonylag kevés népítéletre került sor. Nem azt mondom, hogy tekintsük hôsöknek, akik a lincselésekben részt vettek, de a tömegindulat ezen kitörései – tetszik vagy nem tetszik – részei a forradalmaknak. Párizsban, 1789-ben lemészárolták a Bastille védôit, 1848-ban felkoncolták a Lánchídon a Batthyány Lajossal tárgyalni érkezett Lamberg grófot. Ötvenhatban azonban – tudomásom szerint – szinte mindig a hatalomnak valami különösen kegyetlen akciója elôzte meg a lincseléseket. Miskolcon október 25-én az államvédelem elismerte a megyei munkástanácsot, együttmûködött vele, másnap mégis a megyei fôkapitányság elôtt tüntetôk közé lôttek. Mosonmagyaróváron a határôrlaktanya elôtt békésen, fegyvertelenül – sok esetben gyermekükkel – felvonuló tömegre nyitottak tüzet, és lôtték a menekülôket is. A Köztársaság téren nemcsak az ostromlókra, hanem a mindkét fél sebesültjeit ellátni igyekvô mentôsökre is tüzeltek a védôk. Egyébként a forradalom napjaiban – hiába szabadultak ki a börtönökbôl köztörvényes elítéltek is – nagyobb volt a közbiztonság, mint elôtte vagy utána.

– Ez hogyan volt lehetséges?

– A forradalmi hangulat varázsa miatt. Az embereket magával ragadta a hôsi pátosz, hogy részesei lehetnek a nemzeti szabadság visszaszerzéséért folytatott küzdelemnek. A forradalom tisztító tüze megváltoztatta a korábban megbotlott embereket is. Másfelôl nem igaz, hogy a felkelôk válogatás nélkül szabadították ki a rabokat. Az igazán súlyos bûncselekmények miatt elítélteket Sopronkôhidán ôrizték, a börtönparancsnokság a forradalmi szervek utasítására visszaverte a rabok kitörési kísérletét, ehhez az egyetemi zászlóaljtól fegyveres segítséget is kaptak.

– Megjelent Önnek egy könyve 1956-os forradalom és szabadságharc címmel. Az Oktatási Minisztérium segédtankönyvvé nyilvánította. Mennyivel nyújt többet, mint egy hagyományos tankönyv?

– Arra törekedtem, hogy a forradalmat elôzményeivel, illetve utóéletével együtt mutassam be, és sok- sok forrásrészletet, illetve visszaemlékezést szerkesztettem a könyvbe, részint a leírtak alátámasztásaként. Sok esetben azonban nincs is szerzôi szöveg, narráció, hagyom, hogy a dokumentumok, a visszaemlékezôk beszéljenek. Kis munkával, a források és memoárok segítségével bárki maga is összeállíthatja a kötetbôl a forradalom történetét. A könyv jól használható például az iskolai ünnepségeken, de elsôsorban azok számára íródott, akik többet szeretnének tudni 1956- ról, mint amennyi a tankönyvekben szerepel. A könyvben található egy eléggé részletes kislexikon, hetven fontos résztvevô életrajzával, illetve megtalálható benne számos fontos fogalom, intézmény magyarázata is.

– Miért tarthatjuk ma 56-ot forradalom és szabadságharcnak?

– Az ötvenhatos események résztvevôi tudatosan igyekeztek követni 1848-as elôdeiket. Október 23-án az egyik nagy tüntetô csoport a Petôfi-szobortól indult, a Bem szobránál találkoztak a mûegyetemistákkal, majd mentek vissza a Parlament elé, a Kossuth térre. Az 56-os egyetemistákat márciusi ifjaknak is nevezték. A legtöbb elnevezés: Nemzetôrség, Országos Honvédelmi Bizottmány – még csak nem is bizottság – 1848-ra utalt vissza. Már a korban, a résztvevôk számára is egyértelmû volt mindenki számára a két esemény lényegi azonossága, hiszen 1848-ban ugyanúgy egy külsô hatalommal szemben kellett fegyveres harcban kivívni az ország és az emberek szabadságát, mint 1956-ban. Tudományos stúdiumok nélkül forradalomnak, néha szabadságharcnak nevezték az emberek – a pártvezetést leszámítva. Forradalom volt, mert a fennálló rendszert erôszakkal megdöntve egy másik, számos elemében új rendszert kívánt létrehozni. Szabadságharc, mert Budapesten, de nem csak Budapesten, napokon át fegyveres harcot folytattak a szabadságharcos csoportok a szovjet megszálló csapatokkal szemben. És népfelkelés is volt, mert valóban szinte az egész ország fellázadt és részt vett a küzdelemben, ha nem mint harcos vagy forradalmi intézmény vezetôje, akkor mint tüntetô, sztrájkoló, elsôsegélyt nyújtó, röplapokat készítô, terjesztô vagy olvasó, vagy ami 1956- nak egészen különös jellemzôje volt: mint a harcosokat lôtávon belül buzdító nézôközönség.

– Mikor kerül a helyére 1956 a magyar politikában és történelemben?

– Mindent összevetve, optimista vagyok. Hiszem, hogy azt a sok mocskot, amit ötvenhatra rászórtak, részben sikerült eltakarítani az elmúlt tizenöt év alatt, és hogy ez folytatódni fog. Már csak kevesen ragaszkodnak az ellenforradalmi bélyeghez, ôk sem merik nyíltan vállalni a véleményüket. El kell még telnie egy-két emberöltônek ahhoz, hogy minden letisztuljon. Nehezíti a helyzetet, hogy a Kádár-rendszer elleni politikai küzdelemben fontos fegyverré vált 1956 hiteles történetének bemutatása, és hogy a forradalom egyes eseményeit, helyszíneit vagy szereplôit sokan még ma is eszközzé alacsonyítják a politikai csatározásokban.

A Románia Magyar Demokrata Szövetség Maros megyei és marosvásárhelyi szervezete, valamint a Nôk a Nôkért Szövetség megemlékezô ünnepséget szervez október 23-án, vasárnap 18 órai kezdettel a Kultúrpalota Kistermében az 1956 forradalom évfordulójára. Meghívott: Bartis Ferenc költô, az Összmagyar Testület elnöke (Magyarország ). Fellépnek: Csiki Zsuzsanna, a Lôrincz néptáncegyüttes Dózsa György községbôl, Szabó Péter a Kolozsvári Állami Opera énekese. Zongorán kíséri Szakács Mária Magdolna. Énekel a Gecse utcai Evangélium kórusa és a Dr. Bernády György kamarakórus. Kórusvezetô : Csiki Ágnes. Belépés díjtalan, minden érdeklôdôt szeretettel várunk.

A Magyar Állami Népi Együttes fellépésével, illetve a kolozsvári magyar fôkonzulátus által szervezett fogadással emlékeztek az 1956-os forradalom évfordulójára Kolozsváron.

Az ünnepségeket a szokottnál hamarabb szervezték meg a csütörtökre Bukarestben tervezett román-magyar együttes kormányülés miatt, ennek ellenére nagysikerûek voltak a rendezvények. Szerdán számos erdélyi magyar közéleti személyiség és román politikus, helyi hivatalosság jelenlétében zajlott az a fogadás, amelyen Cseh Áron kolozsvári fôkonzul emlékezett az 1956-os forradalom erdélyi és kolozsvári áldozataira, felidézte, hogy 1956 november elsején számos kolozsvári személy a Házsongárdi temetôben gyertyagyújtással és koszorú elhelyezésével emlékezett a budapesti forradalom áldozataira, ezért ôket késôbb 8 és 18 év közötti börtönbüntetésre ítélték. A fôkonzul beszédében üdvözölte, hogy Kolozsváron a románok és a magyarok számára egyaránt érthetô In memoriam feliratú emlékmûvet terveznek felállítani a forradalom erdélyi áldozatainak emlékére.

Mintha március idusa lett volna...1956. október 23-án a fiatal színészt, Sinkovits Imrét is magával ragadta a lelkes tömeg hangulata. hat évvel ezelôtt a nemzet nagy színésze az Aranyfüst kamerája elôtt járta végig azokat a helyszíneket, ahol megfordult és elszavalta a Nemzeti dal.

A Szabad Magyarország hangja, a Szabad Európa Rádió szerepét a forradalomban sokan sokféleképpen értelmezték és fôleg magyarázták utólag. Mi volt a valódi célja és mi lett a szerepe a SZER-nek a forradalom elôtt, a forradalom alatti napokban és az azt követô hónapokban, években. Drábik János közíró, amerikai állampolgár éveket töltött el a müncheni adó kötelékében. Hiteles visszaemlékezése gazdagítja a forradalmunkról szóló történelmi dokumentumokat.

Bartis Ferenc, Erdély szülötte a kommunista diktatúrában napra pontosan tíz évet töltött a romániai börtönökben. A költô ezúttal az '56-os erdélyi tájakon barangol gondolatban, s igazán nem ô tehet róla, hogy számára a szép emlékekhez a börtöncellák komor világa is kitörölhetetlenül hozzátartozik....

Kié is ötvenhat? Ki mondhatja magáénak? Szigethy Gábor személyes élményeit feldolgozva nemrégen írta meg az 56 árnyéka címû könyvét, melyben sok izgalmas és érdekes kérdést boncolgat ama nevezetes 12 napról, amely megrengette a világot.

Egy elmaradt forradalom áldozatai címmel az 1956-os magyar forradalom romániai hatásairól vetít filmet a Magyar Televízió M2-es csatornája október 23- án, vasárnap – tájékoztat a közszolgálati televízió kisebbségi és határon túli szerkesztôsége. Az Ismertem a félelmet alcímû filmben "megrázó, igaz történeteket mesélnek el az egykori romániai diákok, akiket a magyarországi események tömörítettek egy sorba, és akik ezért kegyetlen büntetésben részesültek, megkínozták, börtönbe zárták" – olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.

Boros Zoltán és B. Nagy Veronika filmje "egy kicsi törlesztés abból az adósságból, amellyel mi, televíziósok tartozunk feldolgozatlan múltunknak" – írták az ismertetôben.

vasárnap 10.30 órától élôben közvetíti Kolozsvárról az 1956-os megemlékezô ünnepséget. 13 órakor a déli harangszó is a kolozsvári Farkas utcai református templomból csendül fel.

Hát hallgassunk,

Mert hallgatásra ért meg az idô.

Voltak korok, hogy tisztelték a jókat,

A sírni legjobban tudókat,

Akik bomoltan tépték rengeteg

Szakállukat és bôgtek,

Akár a fergeteg,

Akár a sebzett barmok, mint a vad

Csaták sarában széttiport lovak:

Voltak korok, hogy tisztelték és félték...

De most már nincs mód, hogy szavunk megértsék.

Hát hallgassunk,

Mert hallgatásra ért meg az idô.

Tudván tudok jajoktól

Visszhangzó korszakokról,

Amikor mégis ünnep volt kiállni,

Bús-érdemes volt mégis kiabálni,

Káromlani és jósigéket hozni,

Jajgatni, sírni, inteni, botozni,

Ha belehaltál, akkor is...

De most már saját hangunk is hamis.

Hát hallgassunk,

Mert hallgatásra ért meg az idô.

Úgy hallgassunk, mint aki meghal,

Akár a szárazra vetett hal,

Mint a kihunyt zsarátnok,

Akár az eltiport virágok,

Vagy mint a Semmi; mint a puszta szik...

Hogy hátha csendünk fülükbe veszik!

Ó, hát hallgassunk,

Mert hallgatásra ért meg az idô.

Higgyük: van hallgatás,

Mely hangosabb, mint bármi más,

Mint omló bányák siket dobbanása,

Mint barmok ordítása,

Mint vihar, amely nem szûnik soha,,

Mint a haldoklók sikolya;

Van hallgatás, mely sokkal rémesebb,

Kiáltóbb és félelmetesebb,

Mint hogyha lánc sír, vagy ha bomba robban...

Így hallgassunk. Vagy ezeknél is jobban.

(1957)

A fény, a fény

szuronyok hegyén villan.

Nem ilyen fényre vágytam én,

amilyen itt van.

A szél, a szél

katonaszaggal libben.

Ne fújd, ne fújd el ôszi szél,

amit még hittem.

A vér, a vér

agyamban vadul lüktet.

Ó isten, isten, hogyha vagy,

segítsd meg véreinket.

Kolozsvár, 1956. október 25. éjszaka

* A Felemás ôszi versek címû kötetbôl, Jelenkor Kiadó, Pécs, 2002

(MTI) – Az 1956-os magyar forradalomról és szabadságharcról nyílt fotókiállítás szerda este a brüsszeli magyar kulturális intézetben a Párizsban élô világhírû magyar történész, Fejtô Ferenc és a képek készítôje, Ata Kandó részvételével.

A ma már 92 éves hölgy, Ata Kandó a harmincas években férjével együtt több évet töltött Franciaországban (itt ismerkedett meg Fejtôvel), majd a II. világháború után Hollandiába emigrált. Fotográfusként dolgozott, s az 1956-os magyar események hírére azonnal Ausztriába utazott, ahol a magyar határ közelében lévô kis településeket bejárva a menekültekrôl készített fotóriportokat. Ezek már akkor, néhány hónap múlva megjelentek könyv formájában Nyugat-Európában (a neki járó tiszteletdíjat Ata Kandó teljes egészében átutalta a menekült gyerekek segélyezésére) – 1999-ben pedig Magyarországon is kiadták a fotókat egy kötetben. "Ata Kandó 1956-os képei bejárták a világot. Valószínûleg sokkal többet mondtak el a forradalomról, mint akár könyvek sokasága" – írta az "Édes hazám, Isten veled" címû mûhöz írt elôszavában Göncz Árpád akkori magyar államfô.

Ezek a képek alkotják a brüsszeli kiállítás gerincét.

A megnyitó után a két régi jó barát, Fejtô Ferenc és Ata Kandó beszélgetett a közönség elôtt fiatalságuk éveirôl, megismerkedésükrôl, a korabeli párizsi magyar kolóniáról. Mint Fejtô elmondta, ez utóbbinak (melynek tagja volt például Faludy György és József Attila is) Ata Kandó volt az "élesztôje" – s amikor az érintett kedvesen tiltakozott, hogy ô errôl nem is tudott, Fejtô így válaszolt: "hát persze, mert nem árultuk el Neked"...

Kit érdekel, sorsuk mi lesz: / infarktus, rák vagy éhhalál? / Nekik nem hízik bankbetét – "Hol vagy, István király?" (Kerék Imre) * Istennel az a legfôbb bajunk, hogy Isten. Magunkkal meg az: fölfogjuk, hogy Ô fölfoghatatlan, s ez félelmetes tisztaságot jelent minden értelemben. De mi beszennyezôdünk, ha élni akarunk. (Vasadi Péter) * Veres Péter se volt imádkozó sáska, / Illyés Gyula meg csak cecei szabadgondolkozó, / kinek Paul Éluard és Tristan Tzara lett a ministránsa, / miután pappá szentelte Petôfi, a jakobinus pápa. (Tornai József) * Ott állt, nekitámaszkodva egy fa törzsének, langyos, sós vizet tartott egy bögrében, nyögött és azon iparkodott, hogy legalább egy kortyot magába erôltessen. Egész testét elöntötte a veríték, a remegés okozta félelem verítéke, mielôtt az ember kiadott magából mindent. (Elmer István) * Különös kort élünk: ma már nem fenyeget bennünket az atomháború veszélye – bár háborúval megvesszôzött országok a nagyhatalmak "igazságosztó" kegye folytán igencsak vannak –, de a globalizáció mint rém, mint a nemzeteket, nemzeti karaktereket bedarálni – egységesíteni? – kívánó malom itt zúg már az elôszobákban. (Szakolczay Lajos) * a végzet csikósa / ráncaimon ugrál / s egyszer majd engem is / lóvá tesz a halál. (Magyari Barna) * Most, több mint nyolc évtized elmúltával, annyi szomorú vereség és veszteség után, mintha ismét értelme lenne azoknak a tervezgetéseknek, amelyekre annak idején Kós Károly, Paál Árpád és Zágoni István a méltatlan kisebbségi sorsra jutott erdélyi magyarság jövôjét szerette volna bízni. Az európai integráció – és ebben mind Magyarország, mind Románia szerepvállalása – mindenesetre ismét elhozta a nemzetstratégiai tervezgetés korszakát. "Együtt Európában" – ez megint olyan jelige lehet, amely megdobogtatja a szíveket, amely ígéretes jövôképet vetít a magyarság elé, és nem találkozik a románok ellenkezésével. (Pomogáts Béla) * dadoghatom / a Magyar Himnuszt, / amit az életemmel tudok. / Egy kicsi országot / naggyá tenni / tornázom, úszok, / vívok, futok. (Deák Móra) * Hát nem elképesztô, hogy az emberiség kultúrájának megalapozói soha nem lehettek részesei annak a csodának, amely munkájuk következtében az emberiséget a harmadik évezred magaslataira emelte? Ha valami csoda folytán erre lehetôség nyílna, ugyan miként élnék meg mindazt, ami az emberi tudás következménye? (Gál Sándor) * 13 angyal közt Blake köröz / az angolszász parlamentek felett, agg próféta, ifjú látomás / zászlaival a kézben. (Pardi Anna) * Ha a nincstelenek számára nem létezik közösségi garancia a megélhetésre, akkor számukra a gazdaságnak, a gazdasági szabadságnak nincs értelme, s jöhet a tulajdon nélküli kollektív társadalom hazugsága – újra! Az ember tevékenységre született és szabadsága mit sem ér, ha a kizárólagossá tett magán haszonvadászat ôt feleslegessé teszi! (Tôkéczki László) * A lenin-fiúk még / megvannak s viszik / a képet is – én csak / egy Turgenyevet vettem / negyed kg kenyér áráért / lám lassan kiárusítva / lecsorognak a hegyek / oldalán hisz a sós víz / már az ülepünket mossa / így fertôtlenít Isten / tartósít...(Pethô László) * Kisebb-nagyobb megszakításokkal hosszú idôn át mentek a levelek Kolozsvárról, Farkaslakáról, Budapestrôl Székelyudvarhelyre, az Áron utcai Tompa- otthonba, a Kossuth utcai szerkesztôségbe – tele biztató szóval, forró szeretettel, "Kedves Laci!", "Drága jó Lacikám!" megszólítással, a család sorsa, a hétköznapi élet eseményei iránti érdeklôdéssel, s ugyanúgy vitte a posta a hasonló hangulatú válaszokat is. (Nagy Pál) * A Sors, amelyet Te olyan sokszor elevenre hívtál, szidtál és puhítottál, most hálásan fordult Rajtad keresztül Erdély felé. Van az egészben valami kemény törvényszerûség: Te vagy az, aki véleményem szerint kijelölted és építeni kezdted az erdélyi líra útját, s mivel ez így van, Erdélynek ezt tudomásul kellett vennie. (Tamási Áron levele Tompa Lászlóhoz, 1929. augusztus 7.) * jó kövérre hízik a bankár / ha akarsz kamatra megdögölhetsz / nemcsak a lelked / szüleidrôl is lopják a földet (Novák Béla Dénes) * jó- e, ha mûvész nap-nap feléleszti félelmét, rút varázsát szemünkbe nagyítja? Jó, mint Károlyi András esetében is, ha a kimondott rútban világló réseit keresi a remény, érzôdik: értünk e pokol; sorsvivô jelenét szenvedi! (Tamás Menyhért) * Én nélküled csak por vagyok, / miként por lesz majd a testem. / Ha szétnyílik ama függöny, / Uram, ne felejts el engem. (Fazekas István) * A mi családunk ötven észt és lett társaságában a Szudétaföldre kerül, egy Zwickau nevû kisvárosba, ahol anya és én egy ejtôernyôgyárban kapunk munkát. 1945 áprilisában az oroszok közeledtével innen is tovább kell menekülnünk. (Hellar Grabbi észt emigráns, fordította Jávorszky Béla) * Orosz István jó néhány versérôl elmondható, hogy valóságos ihletett pillanatban, kegyelmi állapotban tudott reflektálni személyes sorsára, képzômûvészeti, tehát szigorúan szakmai: intellektuális és formai kalandjaira, anamorfizáló gyakorlatára. (Nagy Gáspár) * Dávidházi Péter figyelmének a múltfeltárást vezérlô, mérô ingája a lélekelemzô, szinte intim eljárástól a legátfogóbb jelenségekig leng ki. (Imre László) * Sárközy Péter hasznos és értékes könyvvel adózott a három évszázada született stílusmûvész, Faludi Ferenc emlékének. (Bitskey István) * A meszelô menyecskék vész elôtti, szerelmes, kipirult arca immár fehér-sápadt, halálszerû, élettelen. Ez a versben az átokverte szakrális jelentésréteggel színezôdött tovább. A fehér-piros dráma hátterében a Nagy László-i költôi világkép alapvetô ellentétét, Hó és Tûz viszályát, e jelképek mögött pedig az életre igézô erôk és az életnek teret nem engedô hatalom misztikus (örök) harcát fedezhetjük fel. (Fodor Miklós) * Németh László születésének századik évfordulójára Monostori Imre hatalmas mûvel ajándékozott meg bennünket. Az ezer lapnyi terjedelmû kötet két könyvet foglal magában. (Görömbei András) *Ady is úgy gondolta: "Debrecen szülte s megölte" a költôt. Móricz azt írja 1925-ben: "szülôvárosának vértanú áldozattal feláldozott gyermeke." (Cs. Nagy Ibolya) * Énistenem-Jóistenem, az osztály létszáma / a jövô tanévben tízmillió alá csökken. (Szôke Kálmán) * HITEL, 2005. szeptember

B.D.

(Hódolat Apáczai Cserének!)

"És honnan vannak egyházunkban annyian

a kereszténység alapelemeit sem ismerô,

lelkipásztori álarcot magukra öltött papok,

lomha hájtömegek, papi állásokkal üzérkedôk,

farkasok, bérencek? És az iskolában annyi

élôsdi éhenkórász, a tudományok híveinek

álarcát magukra öltött üresfejû emberek,

az iskolaügyek rókái? És az állami életben

annyi megvásárolható bíró, Bileám-követô

ügyvéd, annyi igazságtalan per, méltatlan

adóztatás, zaklatás, zsarolás?"

(De summa scholarum necessitate, 1656)

Erdélyben, útszélen,

Apáczai Csere,

Sosem egyes madár dalol –

Csak dolmányos varjak hangján

Akácfa csicsereg.

Mit sem tud az Magyar

Encyclopaedia

Effélékrûl... Barbár nyájban

Mívelt agynak, nagyokosnak

Lenni komédia!

Te se akarj bölcsebb,

Csak taplósabb skólát –

Pöffeszkedô palást alól

Galád, kevély balgatagság

Kilóg, mint az lóláb.

Tudás lángja korom,

Mit kanyargós füst pök –

Kiátkozza pártoskodván,

Kegyelemmel pecérkedvén

Pár haragvó püspök.

"Hol hamiskártyások

Kézelôje ont ászt –

Belga külhon küld nyakunkra

Protestálót, independenst,

Doktort, dôre nyomdászt!"

"Egyház ellen való

Kétség, elmevétek,

Gondolkodó kórság, fekély,

Mit hollandus lelkû betûk

Lehelnek belétek!"

"Nem magyar s keresztyén

Ultraiectum s Leiden –

Idegenült szellem fertôz,

Újdon tanok szítnak zavart,

Dúlnak zápult fejben!"

Gôggel dördül fosztó,

Farizeus papság –

Álomittas népség nyalja

Orációk hígult levét,

Hazug nagyság tapsát.

Hiába is traktált

Türelemmel Torda –

Kifog rajtad vak gyûlölség,

Hitváddal vág orrba ismét

Gaz hatalom horga!

Ostobák markában,

Apáczai Csere,

Tudományról zsinatolgat,

S béketûrést prédikálgat

A pálca zsigere.

Régi nóták, elnyûtt vonók,

Sok hegedôs vére –

Mások hitén kufárkodók

Kígyónyelven peng, buzog az

Antikrisztus bére.

Sánta Csaba kiállítása a szovátai Teleki Oktatási Központban

Sci-fire kihegyezett mai világunkban a cím magyarított részének rokon hangzása nyomán a Mátrix is fölvillanhatna valamelyik kultikus filmrajongóban, a távoli jövôbe képzelt virtuális valóságra, cyber-térre azonban ne számítson a Teleki Központ Bíró István Termében. Egyfajta idôutazásra viszont, amelyben természetes módon összeölelkezik a múlt, jelen és jövô, mindenképpen felkészülhet. Fôleg arra, hogy ez a másfél évtizedes pályája során már sok mindent megvalósított szovátai szobrász, fittyet hányva az idônek, kisplasztikái révén letûnt évszázadok, évezredek korszakaival teremt kapcsolatot. Programszerûen persze, ezt a tárlathoz társított címválasztása is érzékelteti. A Religiót ugyanis nem eredeti jelentésében használja, hanem a szót részekre bontva, re-ligióként, vagyis újrakötésként értelmezi. Vissza a gyökerekhez. A leegyszerûsített, tiszta, lényegretörô formákhoz, a jelképhordozó, fogalomértékû, metaforikus megfogalmazásokhoz. A késôi vaskorszak naiv mûvészi jelenségeitôl kiindulva, az etruszk, a Villanova kultúra sajátosságaira is rímelve, megannyi forrásvidéket eszünkbe juttatnak Sánta Csaba bronzszobrai. A népmûvészetet, népi látásmódot is nyilván, de percig sem kétséges, hogy mai alkotó, jelenkori világunk groteszk jelenségei között élô mûvész munkái ezek. Olyan derûs kisegyüttes, amelyek között jól érezheti magát a szemlélô. A tárlatnyitó népes közönségébôl jó néhányan szóltak is errôl a hivatalos rész lezajlása után. De sokan vélekedtek így a nyáron a Mûvészetek Völgyében is, Kapolcson, ahol szintén láthattak válogatást a kisplasztikákból.

E mûvekbôl már hosszabb ideje állandó kiállítás is látogatható a mûvészetekre is egyre nagyobb figyelmet fordító oktatási központban. A most bemutatott kilenc újabb alkotás a tucatnyi másikkal kiegészülve nyújt valóban maradandó élményt, s vértezi fel a nézôt azzal a képességgel, hogy olvasni, érteni, élvezni tudja Sánta immár alaposan kidolgozott, újszerûsé-gében is koherens plasztikai nyelvét. Háromszögek, körök, gömbök, kelyhek, négyzetek, gombszerû alakzatok, hasábformák keltik életre a mûvész ötletsziporkáit, s a kifejezést szellemesen dúsítják, színesítik a motívumrendszerré összeálló bekarcolások, kidomborodó rajzvonalak, a kompozíciót netán mozgó kellékekkel gazdagító kiegészítôk. Hol ad címszerû eligazítót szobraihoz Sánta Csaba, hol nem. Gyakoribb az utóbbi, mert nem akarja megkötni a közönség fantáziáját. Ki amit belelát, az is hozzátartozik a mûhöz. Ehhez igazodunk magunk is, elvégre a kiállításon sincsenek címkék.

Azt viszont megjegyezzük: Szováta mind nagyobb jelzést érdemel képzômûvészeti központjaink térképén, s ebben e termékeny és lendületes szobrásznak és egyik pályaindító mesterének, Bocskai Vincének meghatározó szerepe van. Számos fontos mû készült már Sánta Csabáék bronzöntô mûhelyében, a másokéi is természetesen, de bizonyára nem lesz másképp ezután sem. Erre is ígéret ez a mostani kiállítás.

N.M.K.

Harminc év után újból Erdélyben

– Közel öt évtizedes múltra tekint vissza a kvartett. Mi lehetett az az erô, ami összetarthatta az együttest, mi Ön szerint a sikerük titka?

– Teljesen egyedülállóak vagyunk, hiszen nagyon fiatalon kezdtük a pályánkat. Ami szintén ritkaságszámba megy az az, hogy a kvartett négy tagjából három alapítótag, a másodhegedûsünk fiatalabb, ô késôbb jött, de már húsz éve az együttes tagja. Nagyon sok tolerancia szükséges, emellett diplomácia, ami nélkül nem lehet élni. Becsülni, tisztelni egymást, és persze, ismerni kell egymás erényeit, hibáit, és azokhoz alkalmazkodni. Az is elv, hogy nem muszáj mindig együtt lenni.

– Igazi remekeken, mesterhangszereken játszanak: Ön egy 1731-es, Antonius Stradivarius által készített hegedûn, a másodhegedûs, Hargitai Géza Giovanni Battista Guadagnini 1779-es hangszerén, Németh Géza egy 1712-es Giovanni Grancio-brácsán, Mezô László pedig egy 1730-as évi Domenicus Montagnana-gordonkán. Mit jelent Önnek ez a hangszer?

– Eleinte egy háromezer forintos hegedûvel játsztam. Erre egy nagy mester azt mondta, hogy maga ne panaszkodjon, harcoljon meg minden hangért, és a hangszer majd jön. Aztán jött is az elsô 1972-ben, és amin most játszom, az 1987-ben. A legrosszabb akusztikájú teremben is inspirációt tud adni egy élô fa. Az én hangszeremet a mester 1731-ben készítette, ahogy mondani szoktam, ez egy idôs hölgy, de nagyon szeretem és nagyon jól tudunk együtt dolgozni.

– Sok külföldi hangversenyt tudhatnak maguk mögött. Erdélyben mikor szerepeltek utoljára?

– Tulajdonképpen ez az elsô turnénk határon túli magyar vidéken. Erdélyben már jártunk harminc évvel ezelôtt, a nagy szünetnek nyilván politikai oka volt. Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, majd egy székelyudvarhelyi zeneiskolában koncerteztünk eddig. Nagyon szerettük a fellépéseket, a közönség fogékony volt a zenénkre. Ezután Kolozsváron, majd Szatmárnémetiben koncertezünk, Nagyvárad kimarad, mert nem sikerült az idôpontot egyeztetni.

– Bartók zenéjét mennyire sikerült elfogadtatni, megszerettetni a nem magyar anyanyelvû közönséggel?

– Ô már teljesen klasszikusnak számít. Rengeteg Bartók-mûvet játszottunk, a legtöbb Bartók-ciklust Japánban, Tokióban sokszor, Amerikában is igen népszerû. Az erdélyi turnéra hat mûvel jöttünk. A kvartett ötvenedik születésnapjára igyekszünk elérni a 4000. koncertet, a marosvásárhelyi hangversenyünk már a 3953-ik.

Mészely Réka

A madarak röptét hallgatom,

szállnak évezredes csontjaikkal;

ôket a repülés, engem a

költészet veszejt el – s ha

erre jársz, láthatod:

testem ôsi hamvaiba

veri hallgatag ritmusát

az esô meg a szél...

"Valahol egy messzi ösvényen apró termetû, fekete legényke lépeget felénk mezítláb. Korsó a kezében és vadon nôtt gyöngyvirág a kalapjában." * "A szerzô, aki legkedvesebb virága nevét tûzte címül könyve fölé, mint az újonnan épült ház tetejére a bokrétát szokták szülôföldjén, Tamási Áron édesöccse. Ezt nem annyira a nagyobb piacosság kedvéért említem mindjárt az elején, inkább csak útbaigazításul a könyvek s a nevek egyre sûrûsödô rengetegében el- elbizonytalanodó olvasónak. De a név és vér szerinti rokonságon túlmenôen a szó szerinti rokonság, az egyazon szavak egymáshoz való illesztése is indokolja a nagy íróra való hivatkozást. Mégse gondoljon senki valami halovány utánzengôre, aki nagynevû bátyja árnyékában s annak morzsáiból élôdne. A szavak s fûzési módjuk rokonsága is vérségi. (Kányádi Sándor: Elôszó az elsô kiadáshoz) * Tartsa meg a hite szerinti teremtô, ameddig még meg vagyon írva. Mert tudván tudjuk, hogy emlékezései második könyvével, éppúgy, mint az elsôvel, nem hozott, nem hoz szégyent, sem nemzetségére, sem pedig nemzetére. (Kányádi Sándor: Elôszó másodszor) * Az Elsô könyv végén ez áll: "Béfejeztem 1968. szeptember 26-án". A Második könyvet ezzel zárta a szerzô: "Megkérem szépen, hogy a kéziratot átnézés és elolvasás után szíveskedjék a címemre visszaküldeni megôrzés végett. Farkaslaka, 1974. I. hó 15. Tamási Gáspár." * "Ha valaki idejön ebbe a faluba, sok új házat lát, amelyeket csak most két évtized alatt építettek. Azelôtt egy évben csak egy-két házat építettek, de most évente tíz-tizenöt is felépül. Régebb inkább földet, vagy ahogy mi szoktuk mondani, birtokot vásároltak az emberek, mert mind azt mondták, hogy a föld nem döglik meg, s a tûz nem égeti el, s el sem viszi senki, s majd amikor megöregedem s arra szorulok, akkor eladok egy-egy darabot." (Részlet a Második könyvbôl) * A gyöngyvirág, lám, ismét illatozik. Gáspár bácsi négyszáz oldalas irkájának
"termését" új, pompás kötetben jelentette meg a budapesti kiadó. (Tamási Gáspár: Vadon nôtt gyöngyvirág. Emlékezés két könyvben. Palatinus, 2005.)

B.D.

(MTI) – Szobrot állítottak az egri remeteként is emlegetett Gárdonyi Gézának szerdán Egerben.

Az egri csillagok szerzôjének bronzmása – Varga Imre szobrászmûvész alkotása – egykori barátja, Bródy Sándor szobra mellett, az Érsekkertben, a Múzsák Ligetében kapott helyett.

Régi adósságát pótolta a város Gárdonyi Géza szobrának felállításával, hiszen ô az az ember, akinek talán a legtöbbet köszönhet a város – mondta az ünnepségen Nagy Imre, a település polgármestere. Neki köszönhetô, hogy a magyar történelmi emlékezet a nemzet egyik legdicsôbb tetteként tartja számon a vár 1552. évi sikeres védelmét, ami egyben hírnevet és ismertséget is jelent a városnak – hangoztatta. Mint hozzátette: különös játéka a sorsnak, hogy Gárdonyi és a város másik nagy irodalmi alakja, Bródy Sándor bronzalakban újra egymásra találtak. Ugyanis a két ember barátságának közös pontja Eger, igazából Bródy Sándornak köszönhetô, hogy Gárdonyi Egert választotta lakóhelyéül – mondta a polgármester. Alexander Brody, Bródy Sándor unokája, aki mecénásként hozzájárult mindkét szobor felállításához, úgy vélekedett, a két barát most bizonyára élvezi, amit itt lát. Úgy, ahogy együtt élvezték a hevesi dinnye és az egri kenyér ízét, amikor Gárdonyi Budapesten meglátogatta az akkor már a fôvárosban élô barátját. Az életnagyságú bronzszobor álló helyzetben ábrázolja Gárdonyi Gézát, mellette padon ül Bródy Sándor. A szoborállítás alkalmából Eger két írócsillaga: Bródy Sándor és Gárdonyi Géza címmel a két író kapcsolatát bemutató könyvet jelentetett meg a település önkormányzata.

(MTI) – Öt költô, író vehetett át tegnap Déry Tibor-díjat a magyar irodalom mûvelésében elért kimagasló eredményeiért Budapesten. A Déry Tibor Alapítvány elismerésében Ágh István költô, író, Lövétei Lázár László és Sajó László költô, Báthori Csaba költô, mûfordító, valamint Dragomán György író, mûfordító részesült. A jutalmakat és okleveleket Déry Tibor születésének évfordulója alkalmából, 20. alkalommal adták át. Az 1894. október 18-án született Kossuth-díjas író emlékére létrehozott alapítvány Déry Tibor özvegyének végakaratán alapul, aki vagyonát a magyar államra hagyta azzal a kikötéssel, hogy azt értékesítsék és a befolyó összegek kamataiból évente jutalmazzák a kimagasló irodalmi tevékenységeket.

(MTI) – Kettôs kiállítás nyílt, és József Attila ihlette performance is volt csütörtökön este a berlini Collegium Hungaricumban: a két kiállítás az UNESCO támogatását is élvezô József Attila Centenárium németországi rendezvényeinek a fénypontja, egyben záróeseménye. Az egyik kiállítás a budapesti Petôfi Irodalmi Múzeum Eszmélet címû multimédiás interaktív vándorkiállítása. A szervezôk szerint ez kitûnô lehetôséget kínál annak, aki most akar megismerkedni a nagy magyar költô életmûvével, de annak is, aki még jobban el akar mélyedni benne. A másik bemutató a Collegium Hungaricum vállalkozásának az eredménye. Az emlékévben berlini gimnáziumokban "örökbe fogadták" a költô verseit, feldolgozták, megzenésítették, színre vitték, újrafordították ôket, festmények születtek a versek hatására. A berlini Collegium Hungaricumban ebbôl a "termésbôl" látható válogatás az Eszmélet- kiállítás mellett.

(MTI) – Valamikor Móricz Zsigmond is beszélt a rádiónak, de a magnószalag Nyíregyházán megôrizte a Szabolcshoz kapcsolódó költôk közül Ratkó József és Váci Mihály hangját is. Mindezt most egy CD-lemezen mások is meghallgathatják a Magyar Rádió Nyíregyházi Regionális Stúdiója jóvoltából. Zsoldos Barnabás stúdióvezetô szerint úttörô vállalkozás, hogy az 53 éve mûködô nyíregyházi rádióban tárolt hanganyagból Mieink címmel olyan válogatást készítettek, amelyben a térség mûvészeti, tudományos és kulturális életének félszáz, azóta már elhunyt, prominense saját hangján szólal meg.

Már készülnek a következô 3-4 CD-album összeállítására is, hogy az idô által megviselt magnószalagok helyett a digitális technikával rögzített hanganyag ôrizze meg az utókornak az események neves résztvevôinek gondolatait.

Kozma Józsefre emlékeznek Párizsban

(MTI) – A világhírû sanzon- és filmzeneszerzôre, Kozma Józsefre, azaz Joseph Kosmára (1905-1969) emlékeznek a napokban Franciaországban, születése századik évfordulóján – tájékoztatta az MTI-t a Párizsi Magyar Intézet.

A Joseph Kosma Baráti Társaság, a Montagne Sainte- Genevieve Zenés Keddek szervezôi és a Párizsi Magyar Intézet (PMI) összefogásában rendezvénysorozattal emlékeznek Franciaországban a magyar születésû zeneszerzôre, a francia sanzon egyik megújítójára, akinek a nevéhez fûzôdik többek között az Yves Montand elôadásában világsikerré vált Hulló falevelek címû dal.

A megemlékezések során október 15-én emléktáblát avattak Kozma József La Roche Guyon-ban lévô házánál, és megnyílt a zeneszerzôt felidézô kiállítás is, amelyen Trauner Sándor (Alexendre Trauner), Gérard Philippe, Jean Gabin és Marcel Carné is feltûnik a fotókon. A napot az Ensemble Vocal Français koncertje zárta. A megemlékezésen részt vettek Kozma egykori barátai, Jacques Gaucheron és Antoine Duhamel zeneszerzôk, Alain Quenneville, La-Roche-Guyon polgármestere és Csernus Sándor, a PMI igazgatója. Felvetôdött annak lehetôsége is, hogy 2006 ôszén Kozma Zenei Napokat tartanának La Roche Guyonban a zeneszerzô emlékére.

A héten a francia fôvárosban folytatódtak az események. Október 18-án a Párizsi Magyar Intézetben az Ensemble Vocal Français adott elô részleteket Kozma darabjaiból. A tizenkét tagú együttes többek között kantátákat, operarészleteket és természetesen híres sanzonokat énekelt.

Két nappal késôbb, október 20-án Serge Le Péron 1996-ban készült Joseph Kosma címû dokumentumfilmjébôl ismerhették meg az érdeklôdôk Kozma József életét.

Nizzában is Kosma-hetet tartanak – koncertekkel, elôadásokkal – október 17-tôl 22-ig: a zeneszerzô özvegye ugyanis az ottani konzervatóriumra hagyta Kozma József szerzôi jogait. Október 25-én, valamint november 1. és 4. között pedig filmvetítések várják az érdeklôdô nizzaiakat.

A francia filmtörténet egyik leghíresebb zeneszerzôjeként számon tartott Kozma József Budapesten született 1905. október 22-én. Pályája a Budapesti Operaházban indult el, ahonnan – egy ösztöndíjnak köszönhetôen – útja a berlini Operaházba vezetett. 1933-ban a nácik elôl Párizsba me-nekült. Ekkor és ott kezdôdött ismeretsége Jacques Prévert francia költôvel, akinek több mint nyolcvan verséhez írt zenét – többek között a Les feuilles mortes-hoz, a Hulló falevelekhez. 1949-ben francia állampolgárságot kapott.

Kozma – ekkor már Joseph Kosma – zeneszerzôként számtalan film társalkotója volt. Közremûködött például Marcel Carné elsô filmjében, az 1936-os Jennyben, és az ô muzsikája hallható az Éjszaka kapuiban (Carné) vagy az Állat az emberben címû Jean Renoir-filmben is. 1951-ben Cannes-ban elnyerte a legjobb filmzene díját Carné: Juliette avagy az álmok kulcsa címû alkotásának zenéjéért.

Joseph Kosma nem csupán filmzenékkel és – a többek között Juliette Greco elôadásában világszerte ismertté vált – sanzonokkal ért el nagy sikereket, hanem például az ô zenéjére készített több pantomim-elôadást Marcel Marceau, és ismertek Kozma balettjei, kantátái, operái, Sartre-darabokhoz írt színpadi kísérôzenéi is.

Kozma József, Joseph Kosma La Roche Guyonban hunyt el 1969. augusztus 7-én.

Ha minden jól megy, 2007. január elsején Románia is tagja lesz az Európai Uniónak. Ezzel pedig automatikusan mi is úgynevezett európai állampolgárokká válunk. Azt azonban tudni kell, hogy ezáltal nem szûnik meg a román állampolgárságunk, az EU- állampolgárság kiegészíti azt, és újabb jogokat biztosít számunkra.

MILYEN PLUSZJOGOKHOZ JUTUNK AZ EU-ÁLLAMPOLGÁRSÁG RÉVÉN?

A legfontosabb, hogy szabad mozgási és letelepedési jogosítványt kapunk az összes többi tagország területén. Egy másik kiegészítô, hogy azokban a tagországokban, ahol esetleg nincs romániai diplomáciai képviselet, a román állampolgárok, mint az Európai Unió állampolgárai, bármelyik másik uniós tagország nagykövetségén vagy konzulátusán teljes jogú konzulátusi védelmet élveznek: betegség, súlyos baleset, haláleset, börtönbüntetés, akár elôzetes letartóztatás, illetve támadás vagy a státusügyek rendezése során.

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGRENDJE

Az EU mûködését belsô jogrend szabályozza, amely kötelezô valamennyi tagország számára, tehát a 2007-es csatlakozás esetén Románia számára is kötelezô érvényûvé válik. A jogrend a tagállamok megállapodásával létrejött, aláírt és a tagállamok által ratifikált alapszerzôdéseken nyugszik, amelyet az EU-intézmények által elfogadott jogforrások – rendelkezések, direktívák, határozatok – egészítenek ki. Elôbbiek általános hatályú és a tagállamokban közvetlenül alkalmazott szabályzók; a direktívákkal a tagállamok elkötelezik magukat egy meghatározott cél mellett, de megvalósításukhoz nem jelölnek ki jogi eszközöket; a határozatok viszont minden tagállamra nézve kötelezô jellegûek. Az EU-jogrend fontos része az Európai Közösségek Bíróságának és az Elsôfokú Bíróságnak a gyakorlata. Az Európai Unió ezenkívül ajánlásokat és véleményeket bocsát ki, amelyek nem kötelezôek, csak irányelvekként alkalmazzák a tagországokban.

LE KELL MONDANI A SZUVERENITÁS EGY RÉSZÉRÔL

Az EU-jogrend, amely minden tagállamra kötelezô, kijelöli azokat a területeket, amelyek az unió kizárólagos jogkörébe tartoznak, illetve azokat, amelyeket az Európai Unió a tagállamokkal együtt szabályoz. Egyéb ügyeiket a tagállamok önállóan rendezik. Azokban a kérdésekben, amelyek az EU kizárólagos jogkörébe tartoznak, a tagállamok szuverén jogaik egy részét az unióra ruházzák át.

Számítsuk ki Matuzsálem valódi életkorát

Igaz-e, hogy az emberiség az ôsi Egyiptomból örökölte a 10-es számrendszert, a 365 napos évnaptárt, a feltámadásba és örök életbe vetett hitét? Hogyan lehet kiszámítani a 4600 éves memphisi piramis eredeti méreteit? Honnan ered az 5100 éves sakkjáték? – ezekre a kérdésekre keresi, s véleménye szerint meg is találta a választ Nagy Károly nyugalmazott lelkipásztor a Bibliai számok örök üzenete címû, szeptember elején megjelent új könyvében. A nyárádmenti Lôrincfalván élô lelkész 1964 óta foglalkozik bibliakutatással, ekkortól alkalmazza a matematikai módszerrel való kutatást.

A szerzô a kórházi ágyon látott látomásban fedezte fel azt a sajátos matematikai analízist, melynek alapján – bevallása szerint – pontosan ki lehet számítani az Ószövetségben szereplô reális idôrendet, például Noé vagy Matuzsálem életkorát, de a piramisok méreteit is. Könyvében külön táblázatba foglalta híres személyek valódi életkorát, s a kiszámítási mód is adott, így bárki ellenôrizheti.

– Három szorzással és egy osztással helyettesíteni lehet Pitagorasz tételét, a nehézkes gyökvonásokat, s e négy egyszerû mûvelettel mindent ki lehet számítani. Könyvemben több helyen hangsúlyozom: a Biblia magas színvonalú tudományos szöveg, s jelen van benne a matematika is – mondja a könyv szerzôje, akit október végén fogad a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Vizi Szilveszter is.

S ha azt hinnénk, hogy a Nagy Károly által felismert képlet egy bonyolult matematikai elmélet része, akkor tévedünk. A szerzô úgy véli, hogy könyvét, eszmefuttatását még a négy osztályt végzettek is meg tudják érteni. Nem kell más, csak egy kis figyelem és egy kis matematikai tudás.

S talán kellô érdeklôdés – tehetjük hozzá.

(simon)

Bárhol legyen, tiszta, érdeklôdô, okos tekintetével, állandó érdeklôdésével, kérdezôsködésével pillanatok alatt magára vonja a figyelmet. A négyéves marosvásárhelyi Illyés Dávid igazi kis zseni.

Dávid 2001. július 8-án született, vasárnap. Korán kezdett beszélni, 1 éves és 2 hónapos volt, amikor a 150 állat rajzát tartalmazó könyvbôl minden állat nevét hibátlanul elsorolta. Másfél évesen tisztán beszélt, s megkülönböztette a színeket. Háromévesen figyelt fel a fôzôkályha feliratára: B-E-K-O – betûztette anyukájával. Közösen írták a bevásárlási listát, a lerajzolt termékek mellé akkor kerültek az elsô ákombákom betûk. Mindössze pár hónapra volt szükség ahhoz, hogy megismerje a kis- és nagybetûket, négyévesen már az írott betûket is felismeri. A verseket, énekeket alig egy-két hallás után megtanulja. Idén húsvétra édesanyja három verset talált a legszebbnek, kérte fiát, válassza ki azt, amelyet meg szeretne tanulni. Dávid mindhármat hibátlanul elmondta. A napokban újabb ismerettel lepte meg édesanyját: keresztrejtvényrácsot készített, s a négyzetekbe betûket írt.

– Román iskolába jártam, számomra is tanulást, ismereteimnek bôvítését jelenti a fiammal töltött minden pillanat – büszkélkedik az anyuka, aki, elmondása szerint, négyéves korában már maga is olvasott.

(nagy a.)

Nem mindennapi közúti baleset történt a múlt hét végén Segesváron. Bár személyi sérülés nem történt, a balszerencsés elkövetô ellen bûnügyi vizsgálatot indítottak.

Az egyik segesvári utcán haladt motoros kerékpárjával a 26 éves helybeli C. Florian. Az utcára tilos volt jármûvel behajtani, ez azonban nem zavarta a kissé mámoros állapotban levô fiatalembert. Alaposan meghúzatta a kétkerekû motorját, hogy gond nélkül kifusson a kaptatón. Itt azonban már nem tudott megállni, s azt is mellôzte, hogy a fôúton jármûvek haladnak. Egy kormányrándítás, s egyenesen a városi közúti rendôrség VW Vento haszonjármûvének rohant. A rendôrség sajtóirodája szerint a haszonjármû megkárosodott. S ha már közúti balesetrôl volt szó, elôkerült a szonda. A rendôr józan volt, a kerékpáros esetében azonban a készülék 0,54 ezrelék alkoholszintet mutatott.

(n. a.)

– Á! Mádzsár!? Kámárád! Szervusz vizibusz! Csá-csumi-csá!

A magyar nyelv, valamint a pesti szleng több-kevesebb ismeretének mindeme csillogtatása barátságos hátbaverés kíséretében történik, hogy az ember majdnem kiesik a szûk térbôl az ajtón. Sôt, jöhet akár egy csontropogtató ölelés is, mintha rég nem látott rokon üdvözölné a látogatót. Utóbbi: magyar (lehet erdélyi is, de ez most nem szempont) turista, elôbbi arab (írhatnók: tunéziai, de alighanem általánosítható) szuvenírkereskedô. S mielôtt még felocsúdna elsô meglepetésébôl az áldozat, már vonszolják is – szinte a szó legszorosabb értelmében – az üzlet mélyébe, "ocsó, ocsó! nem szélhámus!" felkiáltások kíséretében.

A zsúfolt boltban nem csupán ajándéktárgyak igen nagy választéka (az éneklô plüsstevétôl a napon szárított kerámiáig), nem csak kétes értékû bóvli, de igen szépmívû bôrtárgyak, hagyományosan hímzett ruhanemû is található. A bôr különösen jó vásár – erre már otthon felhívták az utazó figyelmét –, hát inkább érdeklôdik egy bôrtáska, mint egy tevét formázó, igen gyatra agyagszobrocska iránt. Az árgus szemû kereskedô azonnal kiszúrja, hogy mi tetszik, s már hadarja is: ez a táska igen kiváló minôségû bôrbôl készült, Európában legalább 300 eurót elkérnének, de ô olyan nagylelkû, hogy csak most kivételesen, csak azért, mert a vásárló magyar, szimpatikus és kamarád, 150-ért odaadja.

Ô is tudja, hogy túloz, a vevô is, ám mielôtt utóbbi megszólalhatna, újabb ajánlat érkezik: Hogy szó ne érje a ház elejét, legyen mondjuk cakli- pakli 108 dínár (lám-lám, már nem is euró). Drága, mondja a vevô, s már menekülne is kifelé a levegôre, hisz valójában csak nézelôdni tévedt be ide, ám ez nem olyan egyszerû, mert elállják az útját, s tuszkolják ismét befelé: Jó-jó, ha ennyit nem, hát akkor mennyit ad érte mégis? Huszonöt – vág rá egy elég kevésnek tûnô összeget a turista. Kereskedô azonnal siránkozni kezd, hogy ô ilyen vásárlókkal tönkremegy, de egye fene, megegyezhetnek hatvanban, de tudja mit, legalább ötvenet fizessen, na jól van, akkor negyvenet adjon. Vásárló azonban ragaszkodik a huszonöthöz, s határozottan indul az ajtó felé, de kereskedô elhaló hangon még utánaszól: jól van, rendben. Ám legyen huszonöt. Azért reménykedve még hozzáteszi: euróról volt szó, nemde?

Pechje van, mert turista emlékszik, hogy dínárt mondott, leszámolja a pénzt, s már iszkol is kifelé a zsákmánnyal. Szabotázs – hallja még távoztában a kereskedô panaszos hangját, s immár nem kámárád, nem szervusz vizibusz, még csak nem is csá-csumi-csá – csak váratlanul táskatulajdonossá lett mádzsár.

Bálint Zsombor

Az ayurvéda szanszkrit eredetû szó, és életbölcsességet jelent. Nagyon régóta alkalmazzák, Asoka (i.e. 272–231) indiai uralkodó számos ayurvédikus kórházat létesített és a tanítványokat a Közel- és Távol-Keletre küldte. Ezáltal az ayurvéda Kínában, az arab országokban, Perzsiában és Görögországban is ismertté vált. Az ayurvédikus gyógyítás nagyban befolyásolta a kínai gyógyászatot is: mindkettô energiapontokkal, pulzusdiagnosztikával és gyógynövényekkel dolgozik.

Indiában a XX. század elején az ayurvéda volt a legjelentôsebb gyógymód. A gyarmatosítók azonban "régimódinak" tartották, és a nyugati "modern" gyógyászatban bíztak inkább. Annyira divatba hozták Indiában a nyugati módszereket, hogy számos tehetôsebb indiai a gyerekeit Nyugatra küldte tanulni, és az ayurvéda szinte teljesen feledésbe merült.

1980-ban azonban úgy döntött az indiai kormány, hogy az ayurvéda egyenrangú a nyugati gyógyászattal. Az utóbbi években ismét annyira virágzásnak indult, hogy India-szerte több mint 500 ayurvédikus kórház mûködik.

Az ayurvédát Nyugaton Maharishi Mahesh jógi tette ismertté, aki egyébként a nálunk is ismert transzcendentális meditáció, röviden TM guruja.

Az ayurvédikus gyógyításban fontos szerepe van a gyógynövényeknek. A kiképzésnek nyolc különféle ágazata van (fül-, orr- és torokbetegségek, mérgek, szülészet és nôgyógyászat, gyerekgyógyászat, fiatalítás, általános gyógyászat, sebészet, idôsgyógyászat), és a gyógyítók a táplálkozási ismeretek, pszichológia és gyógynövény-, valamint éghajlattan mellett általában tanulnak a kövekrôl, ásványokról és az asztrológiáról is.

Az ayurvéda célja nemcsak a betegek meggyógyítása, hanem a betegség megelôzése, valamint az élet megôrzése is. A test, szellem, lélek (tudat) egysége, valamint az öt elem (föld, levegô, tûz, éter és víz) egymással folytonos kölcsönhatásban vannak, kiegészítik egymást és életünkben mindegyik egyformán fontos.

Meg kell említeni a karma fogalmát is, mely a buddhizmus, hinduizmus és egyéb keleti vallások jelentôs eleme, és az ayurvéda tanításaiban is megtalálható. A karma az ok és okozat viszonya. Minden cselekvés, minden tett valamilyen következményt von maga után és az nem feltétlenül mostani életünkben, hanem egy következô inkarnációban (újjászületésben) is megnyilvánulhat. Bizonyos súlyos betegségek karmikus eredetûek lehetnek.

Ciorba Ildikó Melinda

Piscsik. A Cseresznyéskert Piscsike, Csehov ezúttal bolondos, elszegényedett földbirtokosa, A Szomszéd, aki mindannyiszor kölcsönkér. Olyan bájosan és kedvesen, hogy lehetetlen visszautasítani, holott mindenki tudja – nem adja meg. Nem azért, mert gerinctelen, hanem azért, mert nincs mibôl... De a lelkifurdalás nem állítja meg mókáiban, csókot lop a szépasszonytól, nem létezô legyeket csapdos a tavaszszínû szobafalon, rúgkapál és nyerít, mint a ló, nem létezô kávét szemelget, hogy végül, nagy örömében minden tartozását lerója egy szerencsés sorsfordulat után. Figyelmetlen, magával törôdô, hóbortos, excentrikus, jószívû, nagyvonalú, bûbájos, tragikus. A magány az egyetlen társa. Föl nem nôtt gyerkôc, sokat megélt aggastyán, a hit és humor szócsöve. Szélyes Ferenc játszott agresszív melóst, csalafinta és zseniális szolgát, ítélô esküdtet, nyomornegyedi családapát. A cári idôk egykori, már életében elfelejtett tekintetes ura ugyanolyan hiteles. A figura, aki nélkül nincs elôadás, és akinek a nevét mégis a leghamarabb elfelejtjük. Jól érzi magát a világvészek elôtti világban. Ahogy Szélyes Ferenc is a szerepeiben. És a kisugárzás meghatározó...

(N)

A vita eldôlt, egyesegyedül Peru a burgonya ôshazája – jelentette amerikai kutatók legfrissebb eredményére hivatkozva a perui La Republica címû lap.

Az amerikai Wisconsin Egyetem kutatócsoportja nemrég 261 vadon termô és 98 "háziasított" térségbeli krumplifajta DNS-ének összehasonlító elemzése után mondta ki a verdiktet: a mai krumpli "bölcsôje" Peruban van, nem különbözô országokból származik.

"Az eredmény világos. A többnemzetiségû ôsburgonyával kapcsolatos hipotézisekkel szemben egyértelmûen kiderült, hogy a növényt elôször Peru déli részének nagy területein nemesítették és termesztették" – idézte az újság a kutatócsoport vezetôjét.

Archeológiai leletek szerint Dél-Amerikában több mint hétezer évvel ezelôtt már fogyasztották az étkezési burgonyát, ami – a spanyol hódítók által összerabolt arany, ezüst és drágakô szerény útitársaként – az 1500-as évek második felében került Nyugat- Európába, majd jutott késôbb kalandos utakon Magyarországra.

Itt azután II. József császár, a Kalapos király minden fanyalgása ellenére a XVIII. század vége felé elindult a honi karrierje. Oly népszerû lett, hogy a hivataloskodó burgonya és a kissé rusztikus krumpli elnevezés mellett hívták többek közt kolompérnak, csucsorkának, földi almának, katiflinek, kutyatöknek, vagy éppen pityókának a laktató gumót, ami idôközben a latin növénytani keresztségben az elôkelô "Soleanum tuberosum" titulust kapta.

Bizonyára dúsgazdagok pénztárcájához méretezték a Mercedes 2007 S típusú új személygépkocsiját. A szuper teljesítményû és villámgyors luxusautó utasait újszerû módon, kettôs radar útfigyelô és fékvezérlô rendszerrel is védik az esetleges ütközéstôl.

A Mercedes 2007 S osztályú új szedánját 5,5 literes, 382 lóerôs V-8-as motor 5,4 másodperc alatt gyorsítja 100 km/órás sebességre. A szuper- személygépkocsinak (az ezek szerint nagyon is szükséges) biztonsági extrái között egy újdonság is fölfedezhetô: az Advanced Pre-Save (fejlesztett megelôzô védelem) elnevezésû extrához tartozó, a kocsi elôtti akadályokat teljes sötétségben is "látó" kettôs radar.

Az egyik 80 fokos látótérben a 30 méteres távon belül feltûnô akadályokat, a másik szûkebb, 9 fokos nyalábban a 150 méterre lévôket is észleli. Ha az akadály még elkerülhetô, hangjelzés figyelmezteti a vezetôt a fékezésre. Ám ha nem reagál, a szerkezet egyenesre állítja a háttámlát, megfeszíti az övet, felhúzza az ablakokat és maga indítja el a fékezést. Ha pedig a sofôr túl finoman lép a pedálra, fokozza a fékezés erejét.

A stuttgarti gyár eddigi, már szintén radarral, de még nem advanced rendszer szerint mûködô védôberendezéseivel felszerelt kocsijaiban a figyelmeztetés után a vezetônek kellett cselekednie.

Elszigetelték a madárinfluenza-gócokat

Romániában elszigetelték a madárinfluenza- gócokat, és az elmúlt napokban egyetlen új esetet sem észleltek – jelentette be pénteken a mezôgazdasági miniszter. Gheorghe Flutur hangoztatta, hogy az ország tíz megyéjében és a fôvárosban végzett mintegy kétszáz ellenôrzô vizsgálat mind negatívnak bizonyult. Továbbra is szigorú ellenôrzés alatt tartják a Duna-deltát, ahol két gócban is kimutatták a kór emberre is veszélyes H5N1 változatát, és ahol a költözô madarak erôsödô átvonulása várható a közeljövôben – mondta. Flutur közölte, hogy több ezer euró értékben mintegy száz bírságot szabtak ki olyan polgármesterekre, állatorvosokra és baromfitartókra, akik a veszélyeztetett övezetekben nem tartották be a szárnyasok elzárására vonatkozó elôírást.

A gazdasági növekedést nem érinti

Az ország teljesíteni fogja a bruttó hazai termék 5,5 százalékos növelésére vonatkozó célját annak ellenére, hogy két farmon is azonosítottak madárinfluenza fertôzést a hónap elején – közölte Codrutt Seres kereskedelmi miniszter. A miniszter ljubljanai látogatása alkalmából fejtette ki, hogy a H5N1-es vírus csak két térségre korlátozódik, és a kormány mindent megtesz a továbbterjedés elkerülése érdekében. A miniszter ugyanakkor azzal számol, hogy visszaesik a baromfi exportja és hazai fogyasztása is, viszont a gyógyszerek behozatala növekedni fog. Az idei romániai 5,5 százalékos GDP növekedési fôként a nyári áradások hatása miatt alatta marad a tavalyi évi teljesítménynek, amikor is a gazdaság 8,3 százalékkal bôvült.

Art HUNGARICA – Európa Kulturális Fôvárosában

Október 19-én partnerségi megállapodást írt alá a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete és az Itthon, fiatalon mozgalom. Az aláíró felek együttmûködnek a 2007. augusztus 20–27. között megrendezésre kerülô Art HUNGARICA nevet viselô magyar hét, ezen túlmenôen, az egy éven át, havonta megrendezendô magyar nap szervezésében, lebonyolításában. Az eseményre a Nagyszeben 2007 – Európa Kulturális Fôvárosa program keretében kerül sor.

Erôs földrengés Törökországban

Nagy erejû földrengés rázta meg péntekre virradóra a Törökország nyugati részén fekvô Izmirt, a földmozgás miatt pánik tört ki, egy ember meghalt, tizenöten megsérültek – közölte Izmir kormányzója. A Richter-skála szerinti 5,9-es erôsségû földrengés röviddel éjfél elôtt történt, epicentruma az Égei- tengerben volt az Izmirtôl 40 kilométernyire délre fekvô Seferihisar város magasságában – közölte internetes honlapján az isztanbuli székhelyû Kandilli szeizmológiai megfigyelô állomás. Az athéni geodinamikai intézet szerint a földrengés erôssége elérte a Richter- skála szerinti 6-os fokozatot. Görögországból, ahol a földmozgást mindenekelôtt az Égei-tenger szigetein lehetett érezni, sem áldozatokról, sem károkról nem érkeztek jelentések egy órával a földrengés után. Izmirben egy hatvannyolc éves férfi szívroham következtében meghalt, amikor a háza lépcsôjérôl futva menekült a szabadba – közölte Izmir kormányzójának szóvivôje. Korábban Ogüz Kagan Koksal kormányzó a CNN-Turc televíziónak nyilatkozva az mondta, hogy Izmirben tizenöt embert szállítottak kórházba, akik a földrengés miatti pánikban az erkélyrôl vagy az ablakból ugrottak le, illetve szívrohamot kaptak.

Holtan találták meg a Szaddám-per elrabolt egyik védôjét

Holtan találták meg Szaddám Huszein volt iraki elnök és hét társa ügyében folyó per egyik védôjét – közölte a rendôrség és az iraki ügyvédi kamara. Szaadun Dzsanabi ügyvéd holttestét egy mecset közepén találták meg pénteken Bagdad keleti, Ur nevû negyedében. Dzsanabival két fejlövéssel végeztek. Az irodájából csütörtök este elhurcolt férfi a volt diktátor egyik vádlott- társát, Avad Ahmad al-Bandart, a hajdani elnöki kabinet helyettes vezetôjét, a Szaddám-féle forradalmi bíróság volt vezetôjét védte a perben.

Veszélyes mesterség

(MTI) – A németországi PEN-központ adatai szerint az idei év elsô felében 28 írót és újságírót öltek meg a világon, tizenketten eltûntek, több mint kétszázat üldöztek és lecsuktak, tízet elraboltak, harminchármat halállal fenyegettek meg. Az adatokat a német PEN-központ Írók Börtönben Bizottsága tette közzé a vasárnap záruló 57. frankfurti könyvvásár alkalmával. A bizottság, saját adatai szerint, 2005 elsô felében 699 emberért emelte fel szavát több mint száz országban. Egyedül Törökországban körülbelül ötven szerzô, újságíró és kiadó ellen folyik peres eljárás, köztük Orhan Pamuk író ellen is, aki vasárnap veszi át Frankfurtban a német könyvszakma idei békedíját. A díjban tavaly Esterházy Péter részesült.

52,5 milliárd euró a német autópálya- rendszer értéke

(MTI/APA/AFP) – A német autópálya-rendszer eladásáról szóló viták közepette a német szövetségi statisztikai hivatal pénteken becslést hozott nyilvánosságra a német autópályák jelenlegi értékérôl, a kapcsolódó telkek és földterületek nélkül: e szerint az év elején 52,5 milliárd euró volt az autópályák összértéke. A hivatal adatai szerint a szövetségi utak együttes értéke jelenleg 240,7 milliárd euró. Az autópályák értéke tíz éve még csak 45,4 milliárd euró volt, a hivatal szerint. A statisztikai hivatal annak kapcsán hozta nyilvánosságra az adatokat, hogy a kinevezett német pénzügyminiszter a múlt hétvégén felvetette az autópálya-eladások ötletét. A felvetés aztán erôs bírálatok kereszttüzébe került.

8.800 nyilvántartott munkanélküli

A megyében 8802 munkanélkülit tart nyilván a Munkaerô-foglalkoztatási és -átképzési Ügynökség. A munkanélküliek majdnem fele semmilyen jövedelemben nem részesül. Core Luminita, a megyei ügynökség új ügyvezetô igazgatójának tájékoztatása szerint a munkanélküliségi ráta 3,37 százalék, több mint két százalékkal kisebb, mint az országos átlag. A nyári és ôszi idénymunkák befejeztével ismét magasabb munkanélküliségre lehet számítani. Állásbörzét azonban idén már nem szerveznek.

Nyilt napok az ügyészségen és a bíróságon

A Marosvásárhelyen mûködô Fellebbviteli Bíróság hatáskörébe tartozó valamennyi igazságszolgáltatási fórumon október 25-én 10-16 óra között a Polgári Igazságszolgáltatás Európai Napján nyílt napokat szerveznek. Az esemény célja az igazságszolgáltatás átláthatóságának biztosítása a romániai igazságügyi rendszer reformja keretében. E bizalomerôsítô rendezvény során az állampolgárok betekintést nyerhetnek az ügyészek és bírák munkakörülményeibe és az intézményekben folyó munkába. Ebben nyújtanak segítséget azok a szórólapok, amelyeket a nyílt nap során ingyenesen bocsátanak az érdeklôdôk rendelkezésére.

Beoltják az állategészségügyi alkalmazottakat

Több mint 400 állategészségügyben dolgozó személy, állatorvos és asszisztens influenza elleni oltását kezdték el a közegészségügyi igazgatóságon – közölte dr. Tuca Cristian, az Állategészségügyi Igazgatóság vezérigazgató-helyettese. Az intézkedésre az állategészségügyiek fokozott veszélyeztetettsége miatt kerül sor. Bár megyénkben nem fenyeget a madárinfluenza, ajánlott a háztáji gazdaságokban elhullott szárnyasokat a körzeti állatorvossal megvizsgáltatni.

Perel a Romvelo szakszervezete

Szeptember 15-20. között a marosludasi ROMVELO munkásai az elmaradt bérekért és jobb életkörülményekért teljes munkabeszüntetéssel tiltakoztak. A sztrájkot annak idején azért szüntették be, mert ígéretet kaptak, hogy a hátralékokat maradéktalanul kifizetik. A Romvelo szakszervezete perbe hívta a gyár tulajdonosait amiatt, hogy a 130 munkásuknak még mindig nem fizették ki az augusztusi bérek egy részét és a szeptemberi béreket.

Elterelik a forgalmat Szászrégenben

A szászrégeni Unirii negyedben végzett útjavítási munkálatok miatt a 3,5 tonna fölötti nehézgépjármû-forgalmat október 22. és november 4. között a következô útvonalra terelik: vasútállomás-Alsóidecs- Felsôidecs-Marosvécs. Jelenleg a Sarii és az Unirii utca keresztezôdésénél a csatornahálózaton dolgoznak.

Erdélyi templomerôdök a világörökségben

Október 26-án 18 órától a marosvásárhelyi Deus Providebit Tanulmányi Ház kápolnájában Markó Enikô szervezésében a Belvárosi szerdák rendezvénysorozat keretében Csortán Ferenc, az Erdélyi templomerôdök a világörökségben címmel tart vetítettképes elôadást.

Jogi tanácsadó

Szerkesztôségünk – Dózsa György utca 9. szám, II. emelet – október 26-án, szerdán délután 3 órakor jogi tanácsadót tart. Olvasóink ne feledjék el magukkal hozni elôfizetési szelvényüket és az üggyel kapcsolatos valamennyi iratot.

Reformáció és évfordulós ünnepek Radnóton

A radnóti református gyülekezet október 30- án, a vasárnap délelôtti istentisztelet keretében emlékezik meg a reformáció ünnepérôl. Az alkalomra a radnóti gyülekezeten kívül meghívják az innen elszármazottakat is, ugyanis az úrvacsorával egybekötött ünnepen köszöntik a 10, 20, 30, 40, 50, 60 illetve 70 évvel ezelôtt konfirmáltakat. Az utóbbiakból hárman élnek a gyülekezetben, tájékoztatott Mester Imre helybeli lelkipásztor.

Szerelem az isteni kód

Október 24-én, hétfôn 17 órától az Eminescu utca 28. szám alatti diakóniai otthon Bocskai István Termében dr. Czeke András magyarországi elôadó Szerelem az isteni kód, szerelem a megvilágosodás útja, illetve Aranyasszonyok címmel tart elôadást.

Számítógép-adományokat gyûjtenek

A Kis-Küküllô Térségi Társulás házhoz és ágyhoz kötött fiatalok számára számítógép-adományokat gyûjt, hogy ezáltal biztosítsák számukra az internet-hozzáférhetôséget, a világgal való kapcsolatot. Telefon: 0742/210-849.

Önképzôkörök a Máltai segélyszolgálatnál

A marosvásárhelyi Máltai Szeretetszolgálat hagyományt felelevenítô tevékenységet kezdeményez I-VIII. osztályos tanulóknak. A különbözô önképzôkörökkel – rajz, festészet, modern- és népi tánc, színjátszás, egészségügyi alapismeretek, viselkedési normák elsajátítása – a gyerekek kreativitását kívánják serkenteni. Az elemi iskolások tanulmányi felkészítését is vállalják. Érdeklôdni és beiratkozni a Berek utca 1. szám alatt lehet hétfôn délután 16-17. óra és kedden 14-15. óra között.

Áramszünet

Az Electrica áramszolgáltató vállalat marosvásárhelyi egysége közli, hogy hálózati munkálatok miatt október 25-én 8-16 óra között szünetel az áramszolgáltatás Nyárádtôn a Cserged felé és a Hidegkút felé vezetô úton.

Nem lesz ivóvíz

A marosvásárhelyi vízhálózaton végzett munkálatok miatt ma délelôtt 8-12 óra között a Jeddi út 4. szám alatt szünetel az ivóvíz-szolgáltatás.

ELADUNK hûtôszekrényeket, fagyasztókat, kombinált hûtôszekrényeket, hûtôvitrineket, automata mosógépeket. Tel. 265-373, 0744-626-544. (4521)

ELADÓ 1989-es 650-es traktor nagyon jó állapotban, 5 t-ás utánfutó, 3-as eke, 4 tárcsás körkasza. Beszámítunk szarvasmarhát is. Tel. 0740-457-022. (4534)

ELADÓ tégla bontásból. Tel. 0744-640-875. (4419)

VESZEK 3 db húsdisznót 120 és 140 kg között. Tel. 312-798, 19 óra után. (3814074)

ELADÓK két hónapos fajtatiszta német vizsla kölykök. Tel. 267-543, 0747-113-990. (-)

ELADÓ 2.400 lóerôs VW Transporter furgon. Tel. 0744-503-315. (4565)

VESZEK kalorifereket, kádakat. Tel. 0743-827-316. (4614)

VESZEK telket Vásárhely és Hagymásbodon között. Tel. 0744-503-774. (4620)

ELADÓ tavaszi-, ôszi árpa, tritikálé és búza nagyobb mennyiségben. Tel. 333-261. (4628)

ELADÓ Avemar gyógyszer daganatos betegek részére. Tel. 265-880. (4635)

ELADÓ modern 3 szobás, fürdôszobás ház Backamadaras központjában, a 199. sz. alatt. (4574)

ELADÓ ház kerttel és nagy gyümölcsössel Magyarpéterlakán. Tel. 0365/404-425. (4575)

ELADÓ vagy elcserélhetô 3 szoba-összkomfortos ház Nyárádszeredában 200 m²-es szegfûmelegházzal. Összterület: 10 ár. Alkudható ára: 170.000 RON. Tel. 576-287, 0744-209-695. (4537)

KÉT komoly egyetemista fiú kétszobás lakást keres a Fortuna vagy az 1918. December 1. út környékén. Tel. 0740-492-883, 0740-643-037. (4612)

KIADÓ garzon központi zónában 110 euróért. Tel. 0265/260-116. (4569)

ELADÓ sürgôsen a Kornisán 2 szobás, földszinti tömbházlakás. Ára: 30.000 euró. Tel. 216-290, 0742-756-958. (4456)

ELADÓ 2 szobás, III. emeleti tömbházlakás az Unirii negyedben. Tel. 220-401, 0745-407-744. (4451)

ELADÓ családi ház Nyárádszeredában, melléképületekkel. Tel. 0265/576-858, 0745-797-987. (4420)

ELADÓ ház földterülettel. Kapa utca 8. szám, Marosvásárhely. Tel. 0747-698-755. (4438)

ELVESZETT egy közepes nagyságú félmalamut kutya. Fejszôrzete fehéres, nyakán két nyakszíjjal. Megtalálója jutalomban részesül. Tel. 211-961, 0744-790-230. (4604)

ELVESZTETTEM Vásárhelyi Katalin névre szóló egyetemi igazolványomat. Semmisnek nyilvánítom. (4552)

ELVESZTETTEM Csoma Julianna névre szóló utazási igazolványomat. Semmisnek nyilvánítom. (3814073)

AUTOMATA mosógépek javítását vállalom. Tel. 0746-871-562, 312-828. (4595)

KIADÓ garázs a Tudorban. Tel. 257-110. (4568)

KÉSZÍTÜNK, szerelünk külsô redônyöket, függôleges szalagfüggönyöket és harmonikaajtókat. Tel. 218-321, 0744-121-714. (3763)

ÉPÍTKEZÉST, belsô-külsô munkákat, gyárak, magánházak, lakások teljes felépítését, felújítását, átalakítását vállaljuk. Tel. 0744-572-889. (13548)

KÔ-, homok-, osztályozottkavics- (sort) szállítás rendelésre. Tel. 0744-691-992, 217-025. (4365)

ALKALOM! Eladó hengerelt, jó teherbírású, 7 mm-es klikkes parkett. 199.000 lej/m² héával. Tel. 0744-640-875. (4419)

HÛTÔK javítása lakásán. Garancia, gyorsaság és professzionizmus. Tel. 0740-625-817. (4506)

TERMOPÁN ajtók és ablakok szerelését vállalom. Tel. 0740-704-879. (4535)

SZERDÁN, 26-án autóval Budapestre utazunk egy hétre. Társakat keresünk. Tel. 0365/802-256, 0744-533-962. (4555)

MATEMATIKÁBÓL felkészítek elônyös áron VIII-XII. osztályos tanulókat. Tel. 0740-516-115. (4603)

EGYETEMISTA matematikaórát ad elônyös áron magyar és román nyelven. Tel. 0742-129-104. (4603)

KÉMIAÓRÁKAT adók. Tel. 224-513. (4611)

KOMET és Zenit betonelemgyártó gépek javítását, beüzemeltetését vállalom. Tel. 0727-677-737, +36-20-39-55-115. (se.)

Soha nem szûnô fájdalommal, örökre szóló szeretettel - naponta, minden pillanatban, minduntalan föl-fölragyog lelkünkben arcod, múlhatatlan emléked, drága fiacskánk, szívbéli fivérünk, feledhetetlen FERIKÉNK, CSIBI LÁSZLÓ FERENC, aki egy esztendeje 2004. október 22-én távoztál közülünk egy magasabb és mérhetetlen örökkévalóságba. Minden mosolyodat, mozdulatodat, szavadat és egész fiatalságodat féltôn és hûségesen ôrizzük emlékezetünkben: számunkra egyre fényesebb a lényed. Nyugodjál csendesen Isten békességében. Sokat és szeretettel gondolnak rád a te bánatos szüleid és testvéred, Levente. (4500)

"Olyan az ember, mint a lehelet; napjai, mint az átfutó árnyék." (144. Zsoltár) Fájdalommal és szeretettel emlékezünk drága unokaöcsénkre és unokatestvérünkre, CSIBI FERIKÉRE aki egy éve, 2004. október 22-én ment el közülünk. Mindazonáltal nem halhatnak meg soha, akik az emberek és a földi dolgok emlékezetében élnek a maguk fényében, örökös fiatalságukban. Nyugodjál békében, Ferike. Kovács Ferenc, Kovács András Ferenc és családjaik. (4501)

Fájó lélekkel, könnyes szemmel emlékezünk drága keresztfiunkra, CSIBI LÁSZLÓ FERENCRE, a csodálatos FERIKÉRE október 22- én, elhunytának elsô évfordulóján. Nyugodjál békében. Irén és Musi keresztanya Marossárpatakról. (4502)

Szomorú szívvel, igaz szeretettel emlékezünk drága unokaöcsénkre, CSIBI LÁSZLÓ FERENCRE, az ifjúsága teljében hirtelen eltávozott FERIKÉRE, október 22-én, halálának elsô évfordulóján. Nyugodjál Isten kegyelmében. Emléked ôrzi Kati nénje és családja Pókából. (4503)

Szomorú szívvel emlékezünk október 22- én szeretett unokaöcsénkre, CSIBI FERENC- LÁSZLÓRA halálának elsô évfordulóján. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Ilonka nénje és családja. (4493)

Ott, ahol béke, ott a nyugalom, ott pihen a szív és nincs többé fájdalom. Szomorú az út, amelyen hozzád járunk, de még szomorúbb, hogy néma sírodra találunk. Pihenhetsz sírodban örökre csendesen, de elfeledni nem tudunk sohasem. Szomorú szívvel emlékezünk életünk legszomorúbb napjára, október 22-re, amikor egy éve a kegyetlen halál elragadta az élni akaró drága jó keresztgyermeket, szeretô unokatestvért, CSIBI FERENC-LÁSZLÓT. Emlékét ôrzi bánatos keresztlánya, Nusi, unokatestvére, Emma, Emese, Magdi, Hilda családjaikkal együtt. (4536)

Szomorú szívvel emlékezünk október 22- én drága unokatestvérem, FERIKE halálának elsô évfordulójára. Emlékét örökre ôrzô András és családja. (4583)

Fájó szívvel emlékezünk október 22-én szeretett szomszédunkra, FERIKÉRE halálának elsô évfordulóján. Emléke legyen áldott, Isten nyugtassa békében. Ifj. Vajda Lajos és családja. (4494)

Megállt egy szív, mely élni vágyott, pihen az áldott kéz, mely dolgozni imádott. Szomorú szívvel emlékezünk október 23-án a nagyteremei ELEK ERZSÉBETRE halálának második évfordulóján. Te számunkra sosem vagy halott, örökké élni fogsz. Bánatos leánya, veje, két unokája, unokamenye, anyatársa, apatársa, két kicsi dédunokája, Barnika és Péter-Csaba. (4376)

A múltat felidézve szívünk nagyon fáj, valaki hiányzik, aki nincs közöttünk már. Szerettél és mi is szerettünk téged, de ez a szeretet már csak a mi szívünkben van meg. Szép emléked és mosolygós arcod már csak emlék marad, de a szívünkben a fájdalom örökre marad. Fájó szívvel, könnyes szemmel, soha el nem múló szeretettel emlékezünk október 22- én KERESZTESI JENÔRE, a gondos gyermekre, jó férjre, szeretô édesapára, nagytatára, testvérre és apósra, akit 3 éve a kegyetlen halál hirtelen elragadott szerettei közül. Szép emlékét és jóságát megôrizzük egy életen át. Szerettei. (4482(

Rohan az idô, múlnak az évek, minden október egy fájdalmas búcsúzásra emlékeztet, az élet most oly szomorú nélküled. Feléd sóhajtok: Istenünk, adj erôt midôn itt állok sírhantja elôtt. Fájó szívvel emlékezünk életünk legszomorúbb napjára, október 22-ére, amikor három éve, hogy hirtelen elragadta a kegyetlen halál a marosfelfalusi SZABÓ JÓZSEFET. Emlékét megôrzi egy életen át bánatos felesége, keresztlánya, férje, két sógornôje családjukkal. Drága Jézus, légy mindenem, mindenki elhagyhat, csak te nem. Nyugodj békében. (3814068)

Kegyelettel emlékezünk október 22-én a szeretett férjre, nagyapára, apósra, DÓSA GYÖRGYRE halálának 12. évfordulóján. Emlékét örökre megôrzi bánatos felesége, Gizella, menyei és unokái. Nyugodj békében. (4617)

Váratlan halálod óta eltelt három esztendô alatt az irántad érzett szeretetünk és hálánk semmit sem halványult, s a magad után hagyott ûr az idô múlásával még nagyobbra terebélyesedett. Kimondhatatlanul hiányzol, SZÉLYES EMMA, drága jó feleség, szeretô édesanya és gondos, féltô nagymama. Szeretteid. (4638)

A múltat felidézni nem lehet, szívünk nagyon fáj, valaki hiányzik, aki nincs közöttünk már. Megállunk némán sírod mellett, könnyes szemmel áldjuk emlékedet. Elfeledni téged úgysem lehet, csak meg kell szokni élni nélküled. A virág ha elhervad, nyílik más helyette, de a mi családunk csonka lett örökre. Hogy mi voltál nekünk, azt leírni nem lehet, szeretnénk még egyszer megfogni a kezed és megköszönni végtelen szeretetedet. Soha meg nem szûnô fájdalommal emlékezünk életünk legszomorúbb napjára, október 22-ére, amikor 4 éve búcsú nélkül távozott közülünk CSÖBI IRÉNKE szül. Gulácsi. Drága szép emléked sírig tartó fájdalommal ôrizzük. Bánatos férje, fia, menye, unokája. Nyugodjál békében. (4586)

Csillogó szemed fénye eltûnt valahol a világûrben 2005. október 18-án reggel 9.10 perckor GAZDA GÉZÁNÉ szül. Vetési 1923. május 17.De egymást szeretô lelkünk tovább él velünk. Temetése 2005. október 24- én du. 3 órakor lesz a református temetôben. Szeretô harcostársad, Géza és szemed fénye, lányod, Ria. (4609)

Szomorú szívvel tudatjuk, hogy drága édesanyánk, szeretett nagymama, dédnagymama, testvér, anyós, nagynéni, rokon és szomszéd, a gegesi születésû özv. SIMONFI GÉZÁNÉ szül. Kovács Róza hosszú szenvedés után 80 éves korában október 20-án csendesen megpihent. Temetése 2005. október 22-én, szombaton 14 órakor lesz a gegesi családi háztól. Nyugodjon békében. Búcsúznak tôle: leányai, Irma és családja, Irén és családja, Gyöngyi és családja, hat unokája és két dédunokája. (4605)

Megrendült szívvel vettük tudomásul, hogy drága nagymamám és dédnagymama, SIMONFI ROZÁLIA örökre eltávozott közülünk. Szemünkben könnyel és fájó szívvel búcsúzunk a messzi távolból. Unokád, Babi, Jocó és egyetlen dédunokád, Ingrid. Lélekben ott vagyunk és együtt érzünk veletek, édesanyám. Nyugodjál békében, Rózsa mama. (v.)

Megrendült szívvel tudatjuk, hogy drága édesanyánk, a szeretett nagymama, dédnagymama, anyós, nagynéni, anyatárs, rokon és jó szomszéd, özv. VÍZI MÁRTONNÉ szül. Kovács Irma életének 88. évében, október 21-én eltávozott szerettei körébôl. Október 23-án 14 órakor a marosszentgyörgyi református temetôben helyezzük örök nyugalomra unitárius szertartás szerint. Emléke legyen áldott. A gyászoló család. (4644)

Ôszinte részvétünket fejezzük ki Vízi József polgármesternek szeretett ÉDESANYJA elhunyta alkalmából. A Marosszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal munkaközössége. (4644)

Köszönetet mondok mindazoknak, akik szeretett édesanyámat, BRANISCH MÁRIÁT elkísérték utolsó útjára, sírjára virágot helyeztek, valamint orvosainak, ápolóinak és azoknak, akik mindvégig az ô és családunk segítségére voltak. Lánya, Melinda. (4649)

Köszönetet mondunk mindazoknak, akik drága halottunk, SIKLODI BÉLA temetésén részt vettek, sírjára virágot helyeztek és fájdalmunkban osztoztak. A gyászoló család. (4631)

Köszönetet mondunk mindazoknak, akik drága halottunk, SZÖLLÖSI MÁRTON temetésén részt vettek, sírjára virágot helyeztek és fájdalmunkban osztoztak. A gyászoló család. (4641)

Köszönetet mondok mindazoknak, akik szeretett testvérem, BAKOS ILONA halála okozta mély fájdalmamban mellettem voltak, ôt utolsó útjára elkísérték. Klára. (17)