Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Megszoktuk. Meg sem lepôdünk, amikor a XXI. század hajnalán az egyik helyi román napilap szinte naponta köpködi a legtöbb esetben valótlanságon alapuló cikkeit. Fôoldalon. Amikor pedig történetesen igaz dologról véleményezik, akkor minden eszközt megragad arra, hogy ellenszenvet keltsen az itt élô nemzetiségek között. És ha észreveszi, hogy ez nem sikerült, árulót kiált, kompromittálja, megalkuvónak bélyegzi saját nemzettársait.

Egy hasonló förmedvény megjelentetésére a megfelelô alkalom nem is váratott soká magára – az utcanévváltoztatás. Öles betûkkel virít a címoldalon: "Marosvásárhely elmagyarosítása román kéz által történik!" A bevezetôbôl megtudjuk, hogy a megyeszékhely hangsúlyozott "magyarizálást" szenvedett, rengeteg kétnyelvû cég és reklám jelent meg szerte a városban, ami pedig – a szellemileg enyhén szólva gyengén eleresztett szerzô szerint – különösen súlyos a dologban, hogy mindez a román nemzetiségû lakosság marginalizálásával jár, visszaemlékeztetve az ötvenes évek Vásárhelyének sötét hangulatára (!). A cikkíró aktuális idegrángásában ezúttal nem említi a "terrorista Kossuthot" és a boldoggá avatandó Antonescut, hanem azon román nemzetiségû városi tanácsosokon tölti ki a – valószínûleg tehetetlenségbôl – fakadó mérgét, akik igennel szavaztak a Kossuth utca és a Vár sétány ügyében. Idézi az ülés jegyzôkönyvét, bizonyítandó szóban forgó románok gerinctelenségét, amellyel "harminc ezüstért" elárulták a "román méltóságot", és így tovább.

Nos, mindennek talán lenne is valami alapja, ha a kesergô újságíró nem felejtett volna el egy aprócska részletet. Éspedig azt, hogy ez a helyzet nem az a helyzet. Mert a "sógor visszaütött" szituáció ez esetben igencsak illusztris hasonlat. Elfelejti megemlíteni (vagy inkább nem hajlandó tudomásul venni), hogy az úgynevezett visszamagyarosításnak voltak elôzményei. Amelyet legtalálóbban elrománosításnak nevezhetnénk, és amely folyamat éppen az általa rettegett ötvenes években vette kezdetét. Elfelejti, hogy a vásárhelyi magyarság nem kér mást, mint azt, ami az ôslakos jogán hajdanán az övé volt. És betegesen elfogult szerzônk végül elfelejti, hogy ebben a városban – biztosan mély szomorúságára – még élnek magyarok. Akik legalább ugyanolyan polgárai Marosvásárhelynek, mint a többségiek. Amely magyarok ôsei egykoron felépítették ezt a várost. Szomorú, hogy egyesek nem hajlandók megérteni, elfogadni az együttélés íratlan szabályait. Mint ahogy azt megértették, vagy legalábbis elfogadták az igennel szavazó román nemzetiségû tanácsosok. Ahogy azt megértette az utca embere, akit nem zavar a névváltoztatás, hiszen a régi vásárhelyiek máig Kossuthutcát mondanak, nemzetiségtôl függetlenül. Ôk nem csak tudják, de érzik is, hogy a kelletlen együttélés, az ellentétek szítása helyett emberibb a méltányosság, a kölcsönös megértés szellemében építeni Marosvásárhely jövôjét. Úgyhogy kár a zokogásért. A cikk jegyzôje és hasonló nézôpontot valló, úgymond véleményformáló társai csupán egy okból zokoghatnának, de amiatt igencsak nagyon: saját, sötét korlátoltságuk és intoleranciájuk okán. Az ég azonban fényesnek látszik, még ha a pincébôl nézzük is.

A hôenergia referenciaárának novemberben esedékes 20 százalékos növekedése után legközelebb 2006 júliusában várható drágulás, közölte Nicolae Opris, az Országos Energiaügyi Szabályozó Hatóság elnöke.

"A törvény értelmében legkorábban 2006 júliusában történik újabb drágulás" – mondta Opris, kifejtve, az áremelési döntést az indokolná, ha a jelenlegi szinthez képest 33 százalékkal csökkenne a hôenergia termelésének nyújtott állami támogatás, illetve ha növekedne a földgáz ára.

Opris szerint a termelôk költsége gigakalóriánként 180 lej, míg a novembertôl érvényes országos referenciaár 107,5 lej. A két érték közötti különbséget szubvenciókból biztosítják az állami és a helyi költségvetésekbôl. Az állami támogatás fokozatosan csökken, 2007-ben pedig megszûnik, de a helyi önkormányzatok továbbra is fûtéstámogatást biztosíthatnak, tette hozzá.– jelenti a Mediafax.

Történelmi jelentôségûnek ígérkezik, gazdag napirenddel és sok konkrét megállapodással a mai bukaresti magyar–román közös kormányülés, amely egyebek között a csíkszeredai fôkonzulátus létrehozása elôtt is megnyithatja az utat.

Az elsô bejelentés, miszerint a két ország kormánya a történelemben elôször együttes ülést tart (a német-francia gyakorlatot tekintve mintának), januárban született Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök budapesti látogatása idején. Maga Tariceanu fogalmazott akkor úgy, hogy az ilyen jellegû fórumok komoly lépést jelentenek a magyar-román kapcsolatokban, és jelentôsen hozzájárulnak a konkrét tervek megvalósításához. A felek az elmúlt hónapokban valóban arra törekedtek, hogy ez az ülés ne pusztán szimbolikus, hanem valóban tartalmas legyen. Ezért is volt szükség annyi egyeztetésre, amelynek keretében két munkacsoport (Kiss Péter magyar kancelláriaminiszter és Markó Béla miniszterelnök-helyettes vezetésével) aprólékosan elôkészítette a terítékre kerülô témákat. Eközben megtörtént a két ország kapcsolatát kedvezô irányba befolyásoló esemény: a magyar parlament szeptember 26-án megszavazta Románia európai uniós csatlakozási szerzôdését.

A ma Bukarestbe érkezô Gyurcsány Ferenc és román kollégája, illetve a több mint harminc magyar és román miniszter, valamint a küldöttségek részét képezô államtitkárok, államtitkár-helyettesek és fôosztályvezetôk tehát már jól elôkészített témákban készülnek egyetértésre jutni.

Megállapodás, egyezmény memorandum, jegyzôkönyv, közös kormányhatározat és közös kormányfôi nyilatkozat egyaránt szerepel az ülés végén aláírandó kétoldalú dokumentumok között. Ezek a két ország jövôbeni együttmûködését irányozzák elô például a konzulátusi hálózat bôvítése terén. Gyurcsány Ferenc budapesti sajtónyilatkozatában már jelezte, hogy várhatóan megnyílhat a csíkszeredai magyar fôkonzulátus.

A környezet-, a természet- és az árvízvédelem, valamint a vízügyi együttmûködés terén sok feladatot tûzött maga elé a két ország. Az együttmûködés túllép a kétoldalú kereteken, hiszen a több országon át kígyózó Duna fejlesztésének kérdését közös projektként kívánják felvetni a kormányülésen, mégpedig abban a szellemben, hogy az valódi, emblematikus európai tervvé szélesedjen, beleértve a hajózás, a turizmus vagy a környezetvédelem fejlesztését.

Az EU-tag Magyarország kész több szinten is megosztani integrációs tapasztalatait a 2007. január elsejétôl csatlakozni készülô Romániával, elsôsorban a környezetvédelem, a pénzügyi menedzsment vagy az intézményrendszer európaivá tétele terén. Ebben az átmeneti helyzetben különösen fontos a határokkal kapcsolatos együttmûködés. Szó van például új határátkelôk jövôbeni megnyitásáról, a jelenlegiek korszerûsítésérôl és bôvítésérôl. Megegyezés várható a menekültügyek kezelésérôl és az államközi szociális együttmûködésrôl, így a tervek szerint tetô alá hozzák a magyar-román államközi szociális bizottsági egyezményt. Aláírásra vár egyebek között a katonai légi szállítási együttmûködésrôl szóló technikai egyezmény is.

A gazdasági együttmûködésnek fontos területein készülnek összefogni a felek, összehangolni kívánják nemzeti fejlesztési terveiket. Szó lesz energetikai beruházásokról, például villamos energia szállításáról. A hírek szerint megoldás látszik körvonalazódni a Gozsdu- alapítvány kérdésében is, az várhatóan magyar-román közalapítványként mûködik majd. Nem hiányzik a napirendrôl a kulturális együttmûködés sem, akárcsak az egyetemek közötti kapcsolatok elmélyítése.

Nyitott, de az ülésen felvetendô témaként szerepelnek majd olyan kérdések is, mint az önálló magyar egyetem létrehozása Romániában, vagy a magyar pénzekbôl finanszírozott Sapientia Egyetem román költségvetésbôl is biztosítandó támogatása. A román fél várhatóan tájékoztatást ad az észak-erdélyi autópálya építésével kapcsolatos álláspontjáról, felvázolnak majd vidékfejlesztési és turisztikai stratégiára vonatkozó terveket. Nem hivatalos értesülések szerint a madárinfluenza témája is szerepel a megbeszéléseken.

A vonatkozó törvénytervezet-csomag bemutatásával tegnaptól megkezdôdött az egészségügy új reformja – jelentette be szerda déli videokonferenciáján Eugen Nicolaescu szakminiszter, aki a változtatás alapelveit és céljait részletezte.

Ezt megelôzôen kijelentette, hogy az általa vezetett minisztérium szakszerûen járt el a madárinfluenza elterjedésének a megelôzésében. A nemzetközi normák által elôírt 20 százalék helyett a veszélyeztetett övezet egész lakosságát beoltották. A szóban forgó településeken egyetlen humán- és madárinfluenza-fertôzés sem fordult elô, ami a hatékony intézkedések és a szakszervek közötti jó együttmûködés eredménye. Az elégedetlenség kapcsán, miszerint kis mennyiségû oltóanyag jutott az ország különbözô megyéibe, a miniszter bejelentette, hogy november 10-ig másfél millió adag oltóanyag beszerzésére kerül sor, amelybôl térítésmentesen továbbra is csak a veszélyeztetett személyek részesülhetnek.

A reformcsomag arra az alapelvre épül, hogy az egészségügyi rendszerben a biztosítást fizetô állampolgár a legfontosabb, akit ennek megfelelôen kell kezelni. A rendszert nem az érdekek harca, a személyes célok fogják irányítani – hangsúlyozta a miniszter. A biztosítási járulékot az olcsó és jó minôségû gyógyszerekre, az idôben elvégzett szolgáltatásokra és a betegségek megelôzésére fogják fordítani, a rendszerben dolgozókra pedig nagyobb felelôsség hárul. Az átalakítás során a magánbiztosítás bevezetésével kínálnak választási lehetôséget.

A cél az egészségügyi ellátás minôségének és biztonságának elérése, valamennyi állampolgár egészségbiztosítási hozzájárulásának a bevezetése, a decentralizáció megerôsítése, az egészségügyi szolgáltatások és gyógyszerek szabadpiacának a megteremtése, a civilizált országokéhoz hasonló egészségügyi mutatók elérése.

Ennek érdekében módosul a kórháztörvény, amely szerint menedzserek fogják irányítani a szóban forgó intézményeket, akik ezen kívül más tevékenységet nem végezhetnek, és eredményeik függvényében évenként köt szerzôdést velük a szakminisztérium. Regionális és megyei kórházakat hoznak létre, s a nem megfelelô szolgáltatásokat végzô intézmények nem szerezhetik meg a mûködési engedélyt. Ezeket átvehetik a polgármesteri hivatalok vagy magánosításra kerülnek.

Hogy tiszta lappal indulhassanak, év végéig valamennyi kórház tartozását törleszteni fogják – ígérte az egészségügyi miniszter.

A sürgôsségi ellátás kizárólag az állam feladata lesz, hogy minden személy számára biztosítsák az életmentést, s a regionális és megyei mentôszolgálatok a betegeket a megfelelô helyre irányítsák.

Az egészségbiztosítás mindenki számára kötelezô lesz, a kisnyugdíjasok hozzájárulását 2007-tôl az Országos Nyugdíjpénztár fedezi, a 900 új lej fölötti nyugdíjak esetében, az azt meghaladó összegekbôl vonják le a 6,5 százalékos biztosítási járulékot. A külföldön munkát vállaló személyek a minimálbér 6,5 százalékát kell havonta befizessék, a szavatolt minimális jövedelemben részesülôktôl a polgármesteri hivatalok utalják át a biztosítási kasszába a 6,5 százalékot.

Az egészségbiztosítási törvényben pontosan meghatározzák a szolgáltatási alapcsomagot, s azt is, hogy milyen támogatott gyógyszerekre jogosultak a kötelezô biztosítást fizetô személyek.

A családorvosi ellátás is változni fog. Egyes családorvosoknak le kell mondaniuk a sok ezer betegrôl, hogy több idejük legyen a pácienssel és a megelôzéssel foglalkozni. Nagyobb hangsúlyt kap az otthoni gondozás, megszüntetik a gyógyszertárláncokat, s a gyógyszertárak mûködtetésére csak gyógyszerészek kaphatnak engedélyt.

Törvénytervezetet dolgoztak ki az országos és európai egészségbiztosítási kártya bevezetésérôl, amely a biztosított minden adatát tartalmazni fogja.

Módosítják az orvosi és gyógyszerészeti kamarák szerepére, az egészségügyi programokra továbbá a szervátültetésekre vonatkozó jogszabályokat, s az orvosi mûhibák terén jelentkezô joghézag is megoldódik – hangzott el többek között Eugen Nicolaescu szerdai videokonferenciáján, ahol a szaktárca vezetôjén kívül egyelôre senki sem kívánt véleményt nyilvánítani.

A 14 módosított és új törvénybôl álló csomagot, amely az egészségügyi minisztérium honlapján tanulmányozható, személyes találkozások alkalmával is ismertetni fogják, hogy az érintettek kifejthessék véleményüket. Ezt a 0746-755-084-es és a 0729-191-121-es telefonszámokra küldött sms-ben, valamint a 0 800 800 187 ingyenes telefonvonalon naponta 8-22 óra között tolmácsolhatják – hangzott el a videokonferencián.

Markó Béla a közös kormányülésrôl

Románia és Magyarország számára egyaránt fontos, szimbolikus jelentôségû együttes kormányülésen tárgyalnak csütörtök délelôtt a két kormány miniszterei – jelentette be Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes szerdai, bukaresti sajtótájékoztatóján.

A szövetségi elnök rámutatott, az ülésnek rendkívül fontos üzenete van az európai intézmények számára is, mindezen túl azonban a napirenden szerepelô kérdések, a problémák közös megoldásának keresése, az egyezmények, megállapodások elfogadása teszi még hangsúlyosabbá, még fontosabbá az eseményt. Bejelentette, közös memorandumok születnek majd a környezetvédelem, az infrastrukturális fejlesztés és a gazdasági együttmûködés terén.

A kisebbségi kérdésekre vonatkozóan Markó Béla szövetségi elnök áttörésnek tekinti azt, hogy a csütörtöki közös román–magyar kormányülés napirendjén szerepel az eddig kizárólag magyarországi forrásokból mûködtetett Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem román állam általi támogatása is. Ez ügyben elvi döntés születik majd, a részletek kidolgozására pedig a késôbbiekben kerül sor.

Az elnök elmondta, egy másik, a romániai magyarság számára rendkívül fontos határozat a Magyarország romániai konzulátusi hálózatának bôvítése lesz. Ily módon hamarosan megnyílhat Csíkszeredában a Magyar Köztársaság Konzulátusa, mint ahogyan szintén rövid idôn belül megnyílhat a Bukaresti Magyar Kulturális Központ fiókintézménye is Sepsiszentgyörgyön.

Markó Béla beszámolt arról is, hogy a mûvelôdési minisztériumok által aláírandó kétoldalú egyezmény számos, a két országban élô magyar, illetve román közösségek önazonosságának megôrzését szolgáló intézkedést tartalmaz majd.

Ami az észak-erdélyi autópálya építési munkálatainak folytatását illeti, a szövetségi elnök elmondta, hogy a beruházás megvalósítása ugyan a román állam feladata, jelentôs eredmény, hogy a közös kormányülésen megerôsítik az építkezés folytatásának fontosságát.

A kormányülést megelôzôen 9 órakor a magyar kormány képviselôi Snagovon megkoszorúzzák Nagy Imre szobrát, majd ezt követôen, 10 órakor kezdôdik a kormányülés Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök, illetve Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök- helyettes köszöntô beszédével. 13 órakor kerül sor az egyezmények, megállapodások aláírására, a két miniszterelnök sajtótájékoztatójára.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és a magyar kormány tagjai pedig szintén csütörtökön, 16 órakor az RMDSZ Bukaresti Elnöki Hivatalában találkoznak a szövetség vezetôivel, Markó Béla szövetségi elnökkel, Frunda György SZKT-elnökkel, Kelemen Hunor SZET elnökkel, Verestóy Attila szenátusi frakcióvezetôvel, Márton Árpád frakcióvezetôvel, Borbély László, ügyvezetô alelnökkel, középítkezéssel és területrendezéssel megbízott miniszterrel, Nagy Zsolt kommunikációs és információ- technológiai miniszterrel, valamint Winkler Gyula kereskedelmi megbízott miniszterrel.

A magyar kormány tagjai e két napon számos tárcaközi tárgyalást folytatnak román kollégáikkal.

A szövetségi elnök egy másik, fontos eseményre hívta fel a sajtó figyelmét. Pénteken és szombaton ülésezik a Velencei Bizottság, mely ülés napirendjén a Nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet is szerepel. A bizottság az eseményre meghívta Markó Béla szövetségi elnököt, az ülésen Markó Attila kisebbségügyi államtitkár is jelen lesz. A szövetségi elnök úgy értékelte, rendkívül fontos a Velencei Bizottság véleményezése, a kisebbségi törvény ugyanis végérvényesen rendezi majd a kisebbség–többség viszonyát Romániában.

Az eredmény pedig: "A nemzetekrôl alkotott klisék nem igazán tükrözik a különbözô országokban élô egyes emberek tulajdonságait" – idézte legutóbbi számában a Science címû amerikai tudományos folyóirat. A kultúrák közelsége különben is hasonlóságokra vezethet. Ez vonatkozik a tanulmány megállapítása szerint például Ausztriára és Németországra.

A megfelelô kritériumok hiánya miatt eddig csak kevés kísérlet történt arra, hogy megvizsgálják a nemzetekrôl terjedô klisék helytálló voltát – olvasható az Antonio Terracciano amerikai kutató vezette nemzetközi csoport által Maryland államban készült tanulmányában.

A kutatók nem találtak például bizonyítékot arra, hogy helytálló lenne az olaszokra jellemzônek mondott klisé. A közelmúltban más vizsgálódások is kimutatták, hogy az olasz férfiakra egyáltalán nem olyan macsók, és nem érzik magukat felsôbbrendûnek a nôkkel szemben. Magukról szólva a "playboy" minôsítést tartják találónak.

A tanulmány szerzôi figyelmeztettek rá: "A +nemzeti jellem+ nyilvánvalóan indokolatlan sztereotípiákból áll össze, s ezek feltehetôen elsôsorban a nemzeti identitást megôrzésére szolgálnak. Van azonban a +nemzeti jellemrôl+ szóló feltevésnek egy sötét oldala is. Amennyiben a nemzetek vagy etnikai csoportok sztereotípiái negatívak, úgy azok elôítéletekhez, diszkriminációhoz és üldözéshez vezethetnek. A történelem tele van ilyen tragikus példákkal".

A kutatók szerint nem meglepô, hogy az ausztrálok extrovertáltnak tartják magukat, a németek és a német nyelvû svájciak azt hiszik, hogy ôk különösen nagy mértékben kötelességtudóak és hogy a kanadaiak szeretetre méltónak mondják magukat. Elvégre a földrajzilag és történelmileg egymáshoz kapcsolódó kultúrák – mint Németország és Ausztria, vagy az Egyesült Államok és Kanada – hasonló személyiségi arculatokat mutatnak.

Miközben a – nemzeti jellemre – vonatkozó kliséknek a felmérés szerint nincs valóságalapjuk, úgy tûnik, hogy a nemek szerinti, az egész világon nagyjából egybehangzó ítéleteknek – amelyek szerint a nôk jószívûek, a férfiak képesek érvényesülni –, van némi alapja az egyes emberek tulajdonságaiban.

A tanulmány elkészítéséhez 49 országban és régióban csaknem 4000 embernek kellett három különbözô kérdéscsoportra válaszolnia: bizonyos tulajdonságok – kísérletezô kedv, kötelességtudat, vagy nyíltság – szempontjából kellett minôsíteni önmagukat, barátaikat és "egy, a kultúrájukhoz tartozó tipikus személyt".

(MTI) – Mindenekelôtt az egyházi javak romániai visszaszolgáltatásához kértek segítséget európai uniós tárgyalópartnereiktôl Brüsszelben kedden az erdélyi történelmi egyházak vezetô képviselôi – derült ki azon a nemzetközi sajtótájékoztatón, amelyet a küldöttség tagjai tartottak kétnapos látogatásukról.

A delegáció – amelyet Adorjáni Dezsô evangélikus püspök, Tôkés László református püspök, Szabó Árpád unitárius püspök, Friedrich Gunnes, a szász evangélikus egyház fôtitkára, Nicolae Anusca, a görög katolikus metropolita elsô tanácsadója, továbbá a római katolikus egyházat képviselô Fejes Anzelm Rudolf püspök, premontrei prépost alkotott – az Európai Bizottság és az Európai Parlament illetékeseivel, illetve Brüsszelben mûködô nemzetközi egyházi szervezetek képviselôivel találkozott, megbeszéléseik célja egyebek között egyházaik "áldatlan helyzetének" bemutatása volt, illetve annak jelzése: segíteni szeretnék, hogy Románia az európai normákat tiszteletben tartani tudó állammá váljék.

A megbeszéléseken szóltak a kisebbségi egyházakat – a román ortodox egyház javára – sújtó diszkriminációról, illetve a felekezeti oktatás korlátozott voltáról is. Kérték, hogy foglalják ezeket a kérdéseket a Romániáról szóló országjelentésbe, és érjék el, hogy Bukarest teljesítse az integrációs feltételeket. Reményüket fejezték ki, hogy még Románia tényleges csatlakozása elôtt sikerül elérni követeléseik teljesítését.

A 15 éve halogatott egyházi-vagyon- visszaszolgáltatás nem várathat többé magára – hangoztatták a mintegy kétmillió hívôt képviselô küldöttség tagjai. Ez idô alatt 4 ezer ingatlannak csak alig tíz százaléka jutott vissza jogos tulajdonosának birtokába. Csak a váradhegyfoki premontrei kanonokrend 13 millió amerikai dollárnyi vagyont szeretne visszakapni. A román görög katolikus egyháznak még a templomait sem adják vissza – derült ki a sajtóértekezleten.

Nicolae Anusca úgy vélte, Romániában az állam nem semleges az egyházakhoz való viszonyában, a kulturális államtitkárság idônként beavatkozik az egyházak belsô életébe, autonómiájába. Az egyházak közti esélyegyenlôség elvét szerinte is sérelmek érik.

Sürgôsségi kormányrendelettel módosították kedden a munka- nélkülisegély-alaphoz való hozzájárulásra valamint a munkavállalás ösztönzésére vonatkozó 2002. évi 76-os törvényt. Azonkívül, hogy 3 százalékról 2,5 százalékra csökkentik a munkáltatók hozzájárulását a munkanélkülisegély-alaphoz, a rendelet számos kedvezményt biztosít azon munkáltatók számára, akik frissen végzetteket, 45 év fölötti munkanélkülieket, egyedüli családfenntartó munkanélkülieket alkalmaznak. A változások 2006. január 1-jétôl lépnek életbe.

A kormányprogramban rögzített társadalomvédelmi intézkedésekre hivatkozva módosították és egészítették ki a 2002. évi 76-os törvényt. A jövô évtôl életbe lépô intézkedések egyike szerint 3 százalékról 2,5 százalékra csökkentették a munkáltatók hozzájárulását a munka- nélkülisegély-alaphoz és módosítják a munkanélküli-segély kiszámítási módját is. A munkáltatóknak ugyanakkor számos kedvezményt biztosítanak, ha a munkavállalás szempontjából hátrányosnak tekinthetô helyzetben levô személyeket alkalmaznak: egyetemi vagy más, egyetem elôtti oktatási intézmény friss végzettjeit, 45 év fölötti munkanélkülieket, egyedüli családfenntartó munkanélkülieket.

A kormányrendelet szerint azok a személyek (szabadúszók, családi vállalkozások tagjai), akik önként járulnak hozzá a munkanélkülisegély-alaphoz, a havi jövedelmük 3,5 százalékát fizetik be erre a célra az eddigi 4 százalék helyett. A munkaadó mentesül a munkanélkülisegély-alaphoz való hozzájárulás befizetésétôl 12 hónapos idôszakra, ha frissen végzetteket, ha meghatározatlan idôre 45 év fölötti munkanélkülieket, vagy egyszülôs családot eltartó munkanélkülieket alkalmaz. A kormány a munkáltatóknak nyújtott hitelek ellenében az így keletkezett új állások munkanélküliekkel való betöltésének arányát 50-rôl 60 százalékra növeli. Ami a munkanélküli-segély értékét és a segélyre való jogosultság idôtartamát illeti, ezt a munkanél-külisegély-alaphoz való hozzájárulás idôtartamától és a befizetés mértékétôl teszik függôvé. Eszerint ha valaki legkevesebb 1 évet járult hozzá a munkanélkülisegély-alaphoz, 6 hónapra jogosult munkanélküli-segélyre, aki legkevesebb 5 éven át fizetett hozzájárulást, 9 hónapon át kapja a segélyt, ha viszont a hozzájárulás ideje meghaladja a 10 évet, a munkanélküli-segélyt 12 hónapon át fizetik.

A rendelet szerint a munkanélküli-segély egyhavi fix, adómentes összeg, az országos garantált bruttó minimálbér 75 százalékát teszi ki, amit a 3 évnél hosszabb idôn át hozzájárulást befizetô személyek esetében egy bizonyos, az utolsó 12 hónapra számított havi bruttó átlag alapfizetésükre számított százalékkal egészítenek ki (3% abban az esetben, ha az alkalmazott legkevesebb 3 éven át járult hozzá a munkanélkülisegély-alaphoz, 5%, ha legkevesebb 5 éven át, 7%, ha legkevesebb 10 éven át és 10%, ha legkevesebb 20 éven át járult hozzá a munkanélkülisegély-alaphoz). Ily módon kiküszöbölik azt az igazságtalan intézkedést, amelynek során minden segélyre jogosult munkanélküli hozzájárulásának idôtartamától és mértékétôl függetlenül munkanélküli-segély címen egyforma összeget kapott.

A törvénymódosító kormányrendelet ugyanakkor leszögezi, hogy a fakultatív munkanélkülisegély-alaphoz való hozzájárulás csak egyidejûleg történhet a társadalombiztosítás és az egészségbiztosítás befizetésével. A frissen végzettek munkavállalását ösztönöznék azzal, hogyha állást találnak, akkor egy, az országos garantált bruttó minimálbérrel egyenlô, ún. prémiumban részesülnek, amihez hozzáadódik egy, a munkanélküli-segély értékével egyenlô összeg, amire a végzett jogosult lett volna.

A madárinfluenza halálos, H5N1 típusú vírusát mutatták ki a brit laboratóriumi vizsgálatok a Duna-deltában lévô Maliuc faluban vett újabb mintákon – jelentette be szerdán Bukarestben Gheorghe Flutur mezôgazdasági miniszter.

Az elmúlt napokban országszerte kétezer szárnyason végeztek vizsgálatot, és ezek tanúsága szerint a madárinfluenza vírusa nem terjedt túl a Duna deltavidékén – pontosított Flutur, aki szerint biztató, hogy nincsenek jelei a fertôzés továbbterjedésének nyugat felé.

Az elmúlt 24 órában további elpusztult szárnyasok tucatjait találták meg a deltavidék Ukrajnával határos falvaiban: tizenöt döglött hattyút Popinában, harmincat Obretinul Mic-ben, négy döglött kacsát pedig Caraormanban – közölte a miniszter. A tetemeket egyelôre vizsgálják.

A Bukarestben tömegesen elpusztult galambokról közben megállapították, hogy nem madárinfluenzával fertôzôdtek meg.

A hatóságok már több tucat falusi lakost megbírságoltak, mert nem tartották be azt a rendszabályt, amely szerint elzárva kell tartani a baromfit. A kormány bezárással fenyegette meg azokat a csirkefarmokat, ahol nem oltják be a dolgozókat a humán influenza ellen.

A deltavidék hatóságai felszólították a környékbeli lakosokat, hogy ne engedjék a szabadba a baromfit, mert el kell kerülni minden kapcsolatot a házi szárnyasok és a vadon élô madarak között.

A madárinfluenza becsapódott hazánkba. Végre valami, amitôl a hírekben, a világhíradókban Románia líderré válik. Másban aligha.

Teljesen ellentmondó vélemények látnak napvilágot fél- és egész órákban, hogy a kór emberrôl emberre is terjed, vagy csupán azokat fertôzi meg, akik foglalkozásuknál fogva csirkefogók. Lehet, hogy az amitôl Kiskacsán elhulltak a libák, az baromfipestis vagy egyszerû hûlés volt, és természetesen papagájkórtól múlott ki Nagyludason a tollfosztó mûvek mûvezetôje stb.

Oltóanyag van elegendô, csitítgatnak, nyugtatnak meg miniszterek és központi illetékesek, félvezetôk, ámbátor nem használ az ázsiai eredetû nyavalya ellen, mert a vírus gyors génmutánst hozott létre, amellyel szemben a hazailag felhalmozott oltóanyag, annyit ér, mint farkasvakság ellen pipén a csengettyû. A patikákban nincs, és nem is lesz kompenzálva, de ennek az ellenkezôje is igaz. Új hatóanyagot csak az USA-ból lehet behozni. Az illetékesek már intézkedtek.

Amit a tévékben látni sokszoros ismétlésig: az elalélt csirkék összefogdosása és mélyöblû kukákba dobálása, maszkos marconák gumicsizmában és szájtáti/felpezsdült falusiak csak úgy simán, védruha nélkül, fertôtlenítés és fôleg nagy-nagy deltai nyomor. Rettenetes falvak elhanyagolt, szélfútta emberi településutánzatok, amelyeknek állapota a 21. században a 12-re emlékeztet. Rosszulöltözött, meghajszolt emberek és olyan pofák, akik láttán az ember, ha felbukkannának házunk küszöbén, rögtön azt nézné(nk), elég biztonságosak-e a bejárati ajtó hevederzárai.

Vagy megszánva vet(nénk) neki egy darab kenyeret. Nem libamájpástétommal kenve.

Ki fog pusztulni a Duna-delta élôvilága, hiszen a madarak halála vagy leöldösése, felborítja a természet rendjét, a pillanat ökológai egyensúlyát – adják tovább a jobban értesültek. A környezetvédôk szavát nem nagyon érteni, hallani. Tessék mondani, most le kell ölni a szárnyasokat vagy ôrizzük mind a baromfiakat és vadmadarakat, mind a költözôket és örökhonosakat, és a természet majd elvégzi a maga dolgát?

Kérdések, amelyekre megnyugtató feleletek nincsenek, mert nem is lehetnek. A környezet egyidôs a Földdel, a környezetvédelem, annak tudatos formái és intézményei pedig szinte csak a tegnap jöttek létre. Nincsenek receptek.

Persze van ember, aki arra is kíváncsi lenne, vajon hogyan lett úrrá ezen a régi századok embere? Felgyújtotta a nádast és elmenekült, majd visszatért 50 évvel késôbb, amikor a vén európai folyam deltája, újra elkezdett nádasodni, madár- és halparadicsommá (paradicsomos hallá) válni? Visszaköltözött a büntetés, a sújtás múltán? Fölismert-e valamit? Levonta a tanulságokat?

Vagy úgy egyezett ki a lelkiismeretével, hogy azt mondta: a Nagy Természetet az Isten végül is jobb belátásra bírta?

Ui. Lehet még énekelni, hogy aszongya: "Cukrot adnék annak a madárnak, dalolja ki nevét"... Minek is?

Az elektronikus média fontos eseményén, az október 15-23. között zajló 13. Prix Európa Televízió- és Rádiófesztiválon Európa legjobb televízió-, rádió- és internetprodukcióit díjazzák. A rendezvény az elektronikus média fontos eseménye. Ebben az évben 38 országból közel 650 pályázati alkotás érkezett, a nemzetközi bizottság ezek közül választott ki mind a 10 kategóriából egy-egy tucat versenyfilmet.

Az MTV Roma Magazin kiváló stábja a Három napig magyar címû riportfilmjét nevezte a rangos versenyre. Joka Daróczi János szerkesztô, Kovács János rendezô-operatôr és Feriancz Andrea vágó az ismeretlen-ismerôs maros- szentgyörgyi Puczi Béláról készítettek filmet, aki romaként belesodródott a 20. század végének egyik történelmi csatájába. 1990-ben a marosvásárhelyi véres események középpontjába került, majd innen a börtönbe. A "marosvásárhelyi hôs" az elmúlt tizenöt évben megjárta a bicskei menekülttábort, menekültügyi hivatalokat. Élt egy Párizs környéki karavántelepen, miközben folyamatosan bujkált a rendôrök elôl. A segítség ára a "Három napig magyar" címû film. A történelem bizarr fintora, egy történelembe vésett esemény és annak magánosítása. Puczi Béla a marosszentgyörgyi békés táj helyett ma a budapesti rengetegben él család, barát, munka, hajlék és pénz nélkül. Puczi Béla köztünk él. Talán már találkoztunk vele a budapesti utcán. Ideje közelebbrôl megismerni. Nem akar híres lenni, de sorsa azzá teheti Berlinben – jelzik a film készítôi..

Bemutató a Nemzeti Színházban

A színházi évad alig kezdôdött meg, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház újabb premierre várja az érdeklôdôket. Október 21-tôl, péntektôl Szigligeti Ede – Mészöly Dezsô – Aldobolyi Nagy György nagy sikerû Liliomfi címû vígjátéka kerül mûsorra, míg Jean Cocteau Rettenetes szülôk címû mûvének október 27-én lesz a bemutatója.

A Székely Színház (1946 márciusában játszották az elsô darabot) megalakulása 60. évfordulójának jegyében esett a választás a Liliomfira, klasszikus drámatermésünk egyik legtöbbet játszott, színpadon, mozivásznon egyaránt népszerû darabjára, mely nemzeti színjátszásunk hôskoráról szól – hangzott el a bemutatót megelôzô sajtótájékoztatón, ahol Aldobolyi Nagy György zeneszerzô, dalszövegíró, Gali László Jászai- díjas rendezô mellett a Szellemfit játszó Kárp György, a Tompa Miklós Társulat vezetôje és a Liliomfit alakító Sebestyén Aba beszéltek a darab színrevitelérôl.

A könnyed hangvételû játék középpontjában szerelmi bonyodalom áll, a fiatalok boldogságát azonban legfeljebb késleltetni tudják az események, megakadályozni nem. Az álöltözetek, a komikus vénkisasszony nevelônô, a bogaras tudós nagybácsi a humor biztos forrásai, a szabad színészélet pedig reformkori ízû lelkesedéssel ábrázoltatik. A történetben ott van a magyar társadalom valósága: Szilvay Gyulának a Liliomfi nevet kellett fölvennie, ha a megvetett színészi pályára akart menni. A drámában nem csak a szerelem, hanem a hivatás is gyôz.

A mintegy százharminc színdarabot jegyzô Szigligeti Ede klasszikus sikerû vígjátékát Mészöly Dezsô dolgozta át – nemcsak a latin kifejezéseket fésülte ki, magyarosította a szöveget, hanem átalakította a darab végkifejletét. Aldobolyi Nagy György 1974-ben készítette el a musicalváltozatát a szolnoki színháznak. A darab ezen variációja a tananyag része a budapesti színmûvészeti egyetemen, számos színtársulat játszotta Magyarországon, viszont Erdélyben ez az elsô bemutatója.

– Jól képzett, lelkes csapat – fogalmazta meg a zeneszerzô, dalszövegíró a darab színészeirôl véleményét –, akik kiválóan teljesítenek. A színdarab fejlôdésérôl számolt be, színrevitelekor mindig kapott valami újat: az ôsbemutató kedves számára, de úgy érzi, az egri színtársulat elôadásában vált teljessé, kiforrottá a mû. Az egri Gárdonyi Géza Színház után Gali László most Marosvásárhelyen rendezte meg a Liliomfit. A rendezô úgy véli, ma is aktuális a mû mondanivalója, vallomás, számvetés arról, hogyan áll nálunk a színház, színjátszás. Mészöly Dezsô szavaival élve, a nemzeti színjátszásunk megalapozói kivert kutyák, hôsök voltak, de a sorsuk, életkörülményeik nem sokban különböznek a mostani erdélyi magyar színészekétôl, akiket a szakma szeretete tud a pályán tartani – emelte ki Gali László, aki szerint a Liliomfi a legjobb magyar vígjátékok egyike, különös remekmû. A rendezô a marosvásárhelyi színtársulat karaktergazdagságára is kitért. Sebestyén Aba címszereplô nagy kihívásnak, egyben Isten áldásának is tartja a Liliomfi alakítását, melyben megmutathatja színészi képességeit – a mintegy hétféle szerepben.

A komoly szakmai felkészültséget igénylô mû kihívás a színészeknek. Bár mûfaját tekintve bohózat, fontos dolgokról, a magyar színház, társadalom sorskérdéseirôl szól.

A fôbb szerepekben továbbá Kilyén László, Balázs Éva, Nagy Dorottya, Szélyes Ferenc, Szabadi Nóra, Ördög Miklós Levente, Biluska Annamária, Nagy János, Tollas Gábor, Makra Lajos, László Csaba, Meszesi Oszkár, Harsányi Zsolt látható, közremûködnek nyugdíjas színészek, középiskolások és egyetemi hallgatók. Koreográfus Szôke István, mozgástervezô Karsai János. Áldatlan anyagi helyzete miatt a jelmezek nagy részét az egri színháztól kapta kölcsön a marosvásárhelyi társulat.

Az 1956-os magyar forradalom minket Bákóban ért. Arra emlékszem, hogy az elsô híreket és röpcédulákat a magyarországi forradalomról Kallós Zoltán hozta, aki akkor Lészpeden tanított. A tôle hallott hírek bennünket lehangoltak, elkeserítettek. (…) A bákói magyar tanítóképzô testvéri kapcsolatot tartott fenn a székelyudvarhelyi tanítóképzôvel. Iskolánk diáksága és tanári kara 1956 tavaszán ellátogatott Székelyudvarhelyre. Több napig vendégül láttak bennünket az udvarhelyi pedások. (…) Ott és akkor ismertem meg egy Bartos Borbála nevû kislányt. Sokáig leveleztünk, de idô múltán teljesen megszakadt a kapcsolatunk. El nem tudtam képzelni, mi történhetett vele. Késôbb tudtam meg, hogy Borikát elítélték, politikai okokból, kilenc évre. A vôlegénye református teológus volt, a magyarországi forradalom kapcsán lebukott, és elzárták mindkettôjüket. (…) Az udvarhelyi kirándulást ma sem tudom feledni. Ott megfigyeltük, mi, bákói magyar diákok, hogy milyen más a bentlakás: példás tisztaság, állandóan meleg víz, jól felszerelt laboratóriumok, tornatermek. Nálunk pedig Bákóban balkáni állapotok uralkodtak minden téren. (…) Kirándulás után kezdôdtek a vizsgák. Nagy volt a hajrá. A vizsgáztató tanárok közül többen jöttek Udvarhelyrôl. Majdnem minden fontosabb tantárgyból vizsgáznunk kellett. Még a végzôsök bankettjére is emlékszem, hivatalosak voltunk mi is. Sajnos, már nem emlékszem, ki melyik faluból jött. Többen meghaltak már, sajnos, félig elrománosodtak. A tölgyesiek közül többen Bákóba mentek férjhez román férfiakhoz, és ezek az anyák semmit sem tettek, hogy gyermekeik tudjanak magyarul is. Továbbképzôkön találkoztunk, fájó szívvel vettem tudomásul, hogy a gyerekeik csak románul tudnak. Bennük a nemzeti hovátartozás fogalma teljesen megszûnt. Nem tudom, mi lett volna az erdélyi magyarságból, ha mindenki így gondolkozott volna. Olyan is volt, akinek soha nem adódott lehetôsége, hogy magyarul tanulhasson az iskola elvégzése után, és ô maga is törte a magyar nyelvet. (…) Iskolatársam volt a dzsoszéni Gyurka László is. Ô két vagy három évig a Bolyai egyetem román szakán volt, nem tudni, mi okból nem végzett. Egy továbbképzô tanfolyamon évekkel késôbb újra találkoztam vele. Nagyon megörvendtem, hogy annyi esztendô után újra látom. Ám keserû csalódás ért, mert amikor hozzá szóltam magyarul, ô románul felelt, nagy megrökönyödésemre. Egyáltalán nem beszélt velem magyarul. Váltottunk pár szót románul. Majdnem elsírtam magam, amikor megtudtam, hogy nem Gyurka Lászlónak hívják, hanem Vasile Ghircusornak. Sokat gondolkoztam azon, vajon miért változtatta meg a nevét, aztán valamivel késôbb értettem meg, amikor megtudtam, hogy KISZ-aktivista lett vagy valahol valamilyen pártfunkcionárius, talán párttitkár. Az érvényesülésért tette. Lelkileg engem ez az eset nagyon letört. (Antalné Tankó Mária: Diák voltam a bákói magyar tanítóképzôben, Moldvai Magyarság)

Ismerjük Marosvásárhelyt?

A közel hároméves Madártej humortársulat elsô zsíroskenyér-partiját október 22- én szervezi a marosvásárhelyi cserealji református egyházközség tanácstermében, a Bodoni Sándor utca 2. szám alatt. A Szóljál bele címet viselô rendezvényre 17-25 év közötti fiatalokat várnak.

Szombat reggel kilenc órától a résztvevôk Marosvásárhelyrôl hallgathatnak meg elôadásokat, az elhangzottak alapján délután vetélkedôn mérhetik össze tudásukat a versenyzôk. A megyeszékhely történelme mellett olyan aktuális témák is terítékre kerülnek, mint a fiatalok elhelyezkedési lehetôségei. A csapatoknak este különféle tárgyakat kell harácsolniuk két óra leforgása alatt. A rendezvényt hajnalig tartó buli zárja.

Voltaképpen igazságtalan a megnevezés, mert nem a sofôrök tömörültek bûnszövetkezetbe, hanem azonosítatlan személyek, akik elsôsorban az utasokat, de persze a gépkocsivezetôket is kíméletlenül sarcolják, zsarolják, hasznot húznak belôlük. Nem igazságos a név, hogy sofôrmaffia, mégis ez terjed. A világot nem az igazság, hanem különféle törvények kormányozzák. Az igazság bizonyára Istennél van; de ô nem zsarolható. Ezért az igazság a mennyei semlegességben lebeg, sem a sofôrök, sem az utasok, sem a maffiózók nem tûzhetik zászlajukra.

Marosvásárhely tehetséges és szorgalmas városgazdái, akiket a dolgozó és munkanélküli nép okos gyülekezete önként és hiszékenyen választott meg, másfél évtizede hangoztatja, hogy "megoldja" a tömegközlekedés és az áruszállítás gondjait, de a szájtépô bürgermájszteri szpícsnél meg az ide-oda nyilazgató városatyai nyilatkozatoknál nem jutott tovább. Marosvásárhely lakossága részint óriáshernyó buszokon vagy ócska pléhcsotrogányokon utazik, ezeken még ott az elkerített sofôrfülkén a retesszel ellátott lik, amelyen a jegy nélkül utazó atyafi az ellenôr feltûnésekor diszkréten beadhatta az ár felét, s ezzel megúszta a bírságot; részint pedig fürge maxitaxikon furikázik a városban. Elgondoltam: ha a Város nem volna tökhülye, még több fürge kisbuszt állíthatott volna minden vonalra, és a bevétel is a közös kasszába folyna, nem pedig különbözô magánérdekeltségek számláját duzzasztaná. A maffiotikus garázdálkodás persze minálunk sem érhetô tetten, pompásan összefonódtak a hivatalokban ücsörgôk és titkos üzlettársaik érdekei, "ha én bukom, te is buksz" alapon védik egymást, úgyhogy nem remélek semmiféle áttörést. A közönséges autóbuszok reggelenként és délben az iskolások közprédái, a többi órában szegény nyugdíjasok óvakodnak fel rájuk. Nyugdíjasjeggyel felülhetünk ugyan az egyik maxitaxi-vállalkozás jármûveire, de számolnunk kell két dologgal. Jó, ha a gépkocsivezetô megértéssel fogadja nyugdíjas-jegyünket, néha szeretettel vissza is adja. Istenem, neki is van anyja, és az sem fiatal. Rossz, ha arrogáns a vezetô; unottan elveszi a jegyet, bal markában galacsinná gyúrja, és hanyagul kipöccinti az ablakon. Ennyit érsz neki, nyugdíjas polgártársam. Ezeknek nincsen édesanyjuk, vagy már kiskorukban valami nagy lelki sérülés érte ôket. Ez a kidobigálás annyira fáj, mondja feleségem, akivel párszor megtörtént ez a keserû epizód, mintha pofon vágtak volna...

Van aztán a távolsági buszmaffia. Húsz percre a kisváros, félóránként indul maxitaxi, ha korábban beülsz, helyed lesz. Jön a sofôr, végigjárja az utasteret, összegyûjti a pénzt, indulás elôtt egy perccel hátraad egy maréknyi jegyet az egyik utasnak: adja tovább. Ez történik Vásárhelyen. Na de visszafelé? Ragyogó vasárnap, diákok serege, kezdôdik az egyetemi tanév. Na meg mások is, sok utas, sok csomag, félóránként indulva is zsúfolásig telne a kisbusz. Mégsem indul. Amíg úgy meg nem gyúródik, mint az átkosban a távolsági járatok kocsijai.

A pénzt itt is jó elôre kasszírozzák. Húsz percnyi útért egymillió lej üti a cég markát. Ez nem esik adózással, mert a jegyet, azt elfelejtik odaadni. Elöl, a vezetô mellett ül egy bôrkabátos fickó, nála a bevétel, kezében a jegycsomó. Intenzíven mobil-telefonál. Aztán megnyugszik. Csend van a vonalon, nincs kontroll. Marosvásárhely, Szentgyörgy tér, leszállnak az utasok, senkinek eszébe nem jut a jegy, örülnek, hogy simán, gyorsan, bár néhányan kilencven fokos szögben – de megérkeztek. A kollektív gyávaság a tömegbûnözés melegágya.

– Kérem a jegyet! – mondom a sofôrnek, utolsónak szállván le. – Egyet vagy kettôt? – vigyorog cinikusan, és átnyújt – hármat. Mindketten tudjuk, ezek árát három-négyszeresen kifizették már – mások. Elveszem, és szinte bocsánatot kérek. Aztán, mulyaságom okán, leforrázva kullogok a városi buszmegállóhoz – ahol a mai nap utolsó megaláztatása vár.

Bô három évem van még a nyugdíjkorhatárig. Átadja a helyét egy ôsz hajú hölgy, akirôl tudom, hogy valódi nyugdíjas – és még le is bácsiz.

Hát csoda, hogy rossz a közérzetem?

Az IOF (International Osteoporosis Fundation) határozata szerint az idei évben az oszteoporozis, csontritkulás világnapjának témája a TESTEDZÉS lesz. A mottó: mozgasd vagy elveszíted!

A fizikai aktivitás kétségkívül igen fontos szerepet játszik a betegség megelôzésében. A prevenció egész életre szóló feladat, hiszen a csontvázat folyamatosan érik negatív hatások.

Az elsôdleges mozgásprevenció célja az optimális fizikai terhelés biztosítása a maximálisan elérhetô csúcscsonttömeg felépítésében. Ez történik fiatalkorban, életünk elsô 20 évében, valamint egészséges felnôtteknél.

A másodlagos mozgásprevenció feladata az oszteoporózisban szenvedôk vagy a különösen veszélyeztetettek célzott tréningje, a már törékeny csontváz megóvása, fizikai kondíció fenntartása, esések elkerülése, a mozgáskoordináció javítása.

A mozgás hatása a csontrendszerre régóta ismert. Az izommunka hozza mozgásba a csontokat, és fokozott termelésre készteti a csontépítô sejteket. Ha az izommunka kimarad, akkor a csont nem kap elég ingert.

A kutatások bizonyították, hogy a fizikai aktivitás hozzásegít a csont tömegének megtartásához és javítja a teherbíró képességét, ilyenformán az izomtréning segít a csontépítésben és a csontritkulás megelôzésében.

A csont anyagcseréjét legjobban a test hosszanti tengelyére ható erôk serkentik. Ez a hatás érvényesül például gyalogláskor, szaladáskor.

Tehát a csontritkulás megelôzésének egyik összetevôje a tartós, fokozott erôsségû mozgás.

E célból meghívjuk a csontritkulás világnapja alkalmából szervezett rendezvényünkre, ahol lehetôséget nyújtunk a mozgáshoz - tánc formájában.

A helyszín:Cuba Libre diszkó. Idôpont: 2005. október 21., 18 óra.

A mozgás az élet fenntartója és az egészséges csontok feltétele.

Tehát mozgósítsuk energiánkat, építsük csontjainkat, mozogjunk!!!

A tájékoztatás kerül elôtérbe

Október elsejétôl a megyei fogyasztóvédelmi hivatalok felügyelôi csak a forgalomba került termékek minôségét, összetételét, a kereskedelmi helyiségekben levô körülményeket vizsgálhatják. A feladatok újraosztása nyomán a termelôket, gyártókat az állategészségügyi igazgatósághoz tartozó Élelmiszerbiztonsági és Minôségellenôrzési felügyelôség szakemberei ellenôrzik. Livia Galenco, a Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal igazgatónôje véleménye szerint ez az intézkedés nem szûkítette le a hivatal feladatait, csak átcsoportosította azokat. UIgyanakkor lehetôvé teszi, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek a fogyasztók, kereskedôk tájékoztatására, a piacra került termékek minôségi ellenôrzésére.

A harmadik negyedévi helyszíni terepszemlék során legnagyobb hiányosságokat még mindig a fogyasztók pontos tájékoztatása terén találtak. Az élelmiszer- és textilipari termékekrôl hiányzott a címke vagy nem tartalmazott megfelelô adatokat, a húsok és hústermékek esetében nem volt olvasható a szavatossági idô; a helyiségekben nem volt feltüntetve az árjegyzék vagy az órarend. Mint Livia Galenco elmondta, a rendszeres ellenôrzések ellenére még mindig találtak lejárt szavatosságú élelmiszereket, romlott zöldséget, gyümölcsöt. Hiányosságként tüntették fel azt is, hogy az elektronikus termékek, lábbelik esetében nem biztosították a törvény által elôírt garanciaidôt. A helyszíni vizsgálatok nyomán 49 millió régi lej értékû élelmiszert és 92 millió lej értékû nem élelmiszeripari terméket vontak ki forgalomból. A fogyasztóvédelmi hivatal laboratóriumában 22 termékmintát vizsgáltak meg, s ezek közel fele nem felelt meg a minôségi elôírásoknak.

Az elmúlt három hónapban a fogyasztóvédô szakemberekhez 318 panaszt és reklamációt juttattak el, ezeket kivizsgálták, s 74 százalékukat jogosnak találták. A legtöbb reklamáció a szolgáltatások kapcsán érkezett. A fogyasztók az elektronikai termékek javítása, a közszállítás és közélelmezés, a kábeltelevízió- szolgáltatás minôsége ellen panaszkodtak. A legtöbb észrevételt Marosvásárhelyrôl küldték be, de a segesvári, dicsôszentmártoni és szászrégeni fogyasztók is szóvá tették elégedetlenségüket. A reklamációk nyomán a panaszosok által vásárolt meghibásodott termékeket kicserélték vagy visszafizették azok ellenértékét.

Az írott panaszokat a Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal Jeddi út 7. szám alatti székhelyére lehet eljuttatni vagy a 255-153-as, 254-625-ös telefonszámon jelenthetôk be a reklamációk. A hivatal e-mail címe: ojpcmures@anpc.ro.

Október 21-én, a csíkszeredai koncert napján Marosvásárhelyen is találkozhatunk a Omega tagjaival. Erdélyi körútjuk elsô állomásaként ugyanis a legendás zenekar pénteken reggel 9 órakor, a Kultúrpalota kistermében sajtótájékoztatóval egybekötött közönségtalálkozót tart, amelyen bárki tehet fel kérdéseket az együttes tagjainak.

A szervezôk mindenkit szeretettel várnak a közönségtalálkozóra, illetve a csíkszeredai és a sepsiszentgyörgyi koncertekre.

E népes családot az európai nyelvek nagy többsége és néhány fontos ázsiai nyelv alkotja. Ezeket elágazások, nagyobb csoportok szerint különítjük el.

Az indoiráni ágat ind és iráni nyelvek képezik. Az ind nyelvek közül a legelterjedtebb az India és Pakisztán területén beszélt hindusztáni. Ennek egyik irodalmi változata a hindi Indiában, a másik az arab és a perzsa elemekkel színezett urdu Pakisztánban.

A sokféle és nehezen osztályozható ind nyelvek és nyelvcsoportok közül csak néhány fontosabb említhetô meg: bengáli, ászámi, orijá, bihári, pandzsib, rádzsásztáni, nepáli, kásmiri, szingaláz, szindi stb. Eredete szerint újind nyelv a cigány is. Az India északi részérôl elvándorolt cigányok sokféle nyelvjárást beszélnek, mindegyik cigány nyelvjárásra nagymértékben hatott annak az országnak vagy vidéknek a nyelve, ahol megtelepedtek. Nagy nyelvtudományi és irodalomtörténeti jelentôsége van a szanszkritnak. Ez nem más, mint az óind írásos emlékek nyelve. Egyféle szaktudományi felfogás szerint legrégibb változata a Védák (vallásos himnuszok, énekek nyelve az i. e. második évezredbôl).

Iráni nyelv a perzsa (Iránban), az afgán (Afganisztánban), a kurd (fôleg Irakban és Törökországban), a beludzs (Iránban és Pakisztánban), a tadzsik (Kaukázisban).

Magában álló tagja e nyelvcsaládnak az örmény. A legtöbb örmény a volt Szovjetunióban él, de örmény telepek másutt is vannak: Kis Ázsiában, Kelet- Európában és az Egyesült Államokban is.

Külön ág az albán, hasonló a helyzete a görögnek. Ókori változatának, az ógörögnek nagy a mûvelôdéstörténeti jelentôsége.

Ezeknél népesebb csoportja az indoeurópai családnak a balti szláv is. A baltiak közé a litván és a lett tartozik. Kihalt balti nyelv az óporosz.

A szláv nyelveket földrajzilag szokták felosztani. Keleti csoport: orosz, ukrán, belorusz. Nyugati: lengyel, cseh, szlovák, s egészen kis csoporttól beszélt a szorb vagy más elnevezéssel szoráb, vend. Déli ág: szerb-horváth, szlovén, bolgár és a makedón.

Déli szláv Cyrill és Method cirill betûs biblIafordításának nyelve. Ez az ószláv vagy óegyházi szláv volt az ortodox vallású szlávok egyházi nyelve.

Az indoeurópai nyelvek egy másik csoportját, a germán nyelvekET szintén földrajzilag szokás számba venni. Északi germán nyelv a norvég, dán, svéd, izlandi. Nyugati a német, angol, holland, flamand (Észak Belgiumban) és a fríz (Hollandiában a FrÍz-szigeteken). Nyugati ághoz számítjuk a jiddist is. Ez a felnémetbôl alakult ki, a XVI. századtól kezdve az európai zsidóság nagy részének nyelve. A keleti germán nyelvek, közülük fôleg a gót, mind kihaltak.

Édes ôszi bajlódás

Vidámság, jókedv tölti be a szôlô koszorúzta hegyeket, szôlôskerteket szeptember közepe táján, október elején. A szôlô szüretelése sokáig ünnepnek számított, bár mára sokat veszített régi fényébôl. A 16-17. században igazi sátoros ünneppel tisztelegtek a bor születése elôtt, még a törvénykezés is szünetelt. Közösségi munkának számított – és számít még sok helyen –, amit vidékenként változó módon tréfálkozással, énekléssel, hangoskodással tesznek színesebbé. Igazi társadalmi esemény, hiszen rokonok, barátok, vagy csak családtagok gyûlnek össze, a kalákás szüret mellett szórakoznak, legtöbb helyen bál teszi fel a koronát az idény végére borkirállyal, csôszkirálylányokkal.

Az idôjárás alakulása és a különféle szôlôfajták érési idejének megfelelôen változnak a vidékek szüretelési idôpontjai. Idejét jól meg kell választani: akkor jön el, amikor a cukor és a sav harmonikus egyensúlyba kerül a szôlôszemekben. A Küküllô mente ismert bortemô vidék, a szôlôsgazdák, bortermelôk arany-, ezüstdíjakkal térnek haza a különféle borversenyekrôl, ez ösztönzô a jobbra, bár mostanság az európai uniós csatlakozás körülményeire is mind sûrûbben kell belegondolniuk.

E vidéken igen jó fehérbor terem, jó években aszú is, vörösbort azonban csak keveset termelnek, jellegzetessége a savasság.

– Tavaly még az ökör is bort ivott – mondja furcsamód szomorkásan Sipos József, Ádámos község polgármestere. Aztán kiderül, hogy az idén feleannyi termett, mint tavaly. Küküllôdombón, Királyfalván már lassan két hete leszedték a szôlôt, a községközponthoz tartozó szôlôsben október 15-ére hirdették a szüretet, bár a serényebbek hamarabb nekiálltak.

– Az idei nedves, esôs idô nem tett jót a szôlônek – magyarázza a gyengébb termés okát a küküllôdombói Ozsváth András, aki húsz ár szôlôsben gazdálkodik. A kilencvenes évek eleje óta foglalkozik szôlôtermesztéssel, a kezdeti 11 árat tavaly toldotta meg újabb kilenccel. Szerencséjére, mert a 2004-es év ôt is rekordterméssel gazdagította. A fehérleányka, királyleányka mellett neuburger, rizling érik a hegyoldalon. A két utóbbi fajta megromlott a ködös, nedves idôjárás miatt. Így aztán a tavalyi száz zsák szôlôvel szemben az idén csak tizenhét zsák telt meg.

A szôlészet minden színes, könnyed hangulatos körítése mellett igényes foglalatosság. Ozsváth András két éve Ádámoson szôlészeti kurzust végzett. Szaklapokat forgat sûrûn, az Erdélyi gazda és a Kertbarát van mindegyre keze ügyében. A szôlô termesztésével a bajlódás sem kevés. Hét éve jégesô verte el, három éve a fagy ütött be. Idén is hatszor kellett permeteznie a lisztharmat, a peronoszpóra, vagy a pókok, atkák ellen – amelyeket a nedves idô még inkább megszaporított, de olyan gazda is akadt, aki tízszer szórt permetlét. A lopást megúszták, pontosabban megelôzték, heten társultak a szôlô védelmére.

Ozsváth András a borversenyek gyakori vendége: az idén egy arany-, és több ezüstéremmel ismerték el borainak kiválóságát. A mostani termésbôl kétszáz literre számít, eladásra ebbôl nem jut. Elônye viszont – hogy míg tavaly vedrenként 200 gramm cukrot kellett tennie, az idei termés cukorfoka megfelelô.

– Régebb puttonyokba gyûjtöttük a szôlôt, gyerekkoromban még nagy ostorcsattogtatással járt a szüret – nosztalgiázik az egykori idôkrôl, amikor még a mulatság, a mainál nagyobb vigasság kísérte a begyûjtést. A szüretelésben a csíki jó barátai segítenek be, így lesz a krumpliból jó bor...

– A disznóvágás után a szüret az, amely a családot összegyûjti – avat be gondolataiba Székely Király István Királyfalváról. Ôk a szôlô begyûjtésére idejekorán sort kerítettek, még mielôtt a seregélycsapatok megdézsmálták volna a legkívánatosabb szôlôfürtöket. A falu szôlôsgazdái augusztus 20-án gyûltek össze a vincellérfogadásra. A beérô termésre hat csôsz vigyázott. Az ilyen hétköznapiságok után belôle is feltör a nosztalgia, visszagondolva gyermekkorára. A szüret igazi ünnepként él emlékezetében, ostorcsattogtatással, puttonyokkal, muzsikaszóval. Szüreteléskor a nagyapa vitte, vezette a beszéd fonalát a világ közeli és távoli gondjairól, amit a család tagjai a maguk gondolataival toldottak meg. A szapora munkához ez a meghitt együttlét jó hangulatot teremtett.

Az ádámosi Dobra Ioan a rokonokkal közösen még a szüret úgymond hivatalos megkezdése elôtt munkához látott. A különösen hûvös délelôttön közel tízen szorgoskodnak a szôlôtövek mellett. Itt van minden korsztály a fiatalabbaktól, a 81 éves Serbu Gheorghe bácsiig. A kosarat végét megfogja, besegít Szentgyörgyi József is, aki immár tizedik éve csôszködik a községközpont szôlôseiben Indreica Ioan mellett. A gazdák szôlôsoronként negyvenezer lejt fizetnek – említi az anyagiakat Jóska bácsi. Két és fél hónapja, éjjel-nappal ôrzik, védik a területet, erre az idôre mindketten kiköltöztek. Öt éve az egykori kunyhó helyett házat építettek: még vakolatlan, a tûzhelyet is ellopták, de a bundák mellett van, ami melegítse ôket. A csôszök maguk is szôlôtulajdonosok, úgy vélik vincellérkedésük óta idén volt a legrosszabb termés, és a seregélyek támadása még rontott a helyzeten.

Az igazi szüreti hangulat után talán ünneprontás, de mindegyre visszatérô kép elôttem> az ádámosi szôlôhegyen – bár híres bortermô vidék – megböbbentôen sok a parlagon hagyott terület, a gondozatlan, bozótok, gazok övezte, elöregedett, nyesetlen szôlôtôke. Bennem a féltés, hogy a múltról hallottam, a jelent láttam, s nehogy a romlás legyen a jövô hírnöke.

A földtörvények végrehajtásának szabályzatáról (2)

A megyei bizottság fôbb jogköre, illetékessége a következô:

a. – megszervezi a községi, városi, municípiumi bizottságok oktatását, biztosítja a törvények, jelen szabályzat, a térképek és a tervek naprakész kiosztását, valamint a jó körülmények közötti mûködéshez szükséges más anyagokat is.

b. – biztosítja a községi, városi, municípiumi bizottságok irányítását és ellenôrzését a tagjai közül kijelölt személyeken keresztül.

c. – ellenôrzi a községi, városi, municípiumi bizottságok javaslatainak törvényességét, fôleg a bizonyító okmányok megléte, összefüggése, valószínûsége, hitelessége és meggyôzô ereje szempontjából.

d. – megoldja a helyi bizottságok által elrendelt intézkedések elleni panaszokat.

e. – igazolja vagy hatálytalanítja a községi, városi vagy municípiumi bizottságok javaslatait a határ-megállapítási és parcellázási tervvel együtt.

f. – kibocsátja a tulajdonjogcímeket az elfogadott és igazolt kérések alapján.

g. – megoldja a községeknek, városoknak és municípiumoknak az erdôterületekre vonatkozó, a tulajdonjog megállapítására vonatkozó kéréseit.

h. – megvizsgálja a helyi bizottságoknak a kibocsátott tulajdonjogcímek visszavonására vonatkozó javaslatait, ellenôrzi ezen javaslatok alaposságát és ennek megfelelôen dönt.

i. – azonosítja a törvénytelenül kiosztott földterületeket és értesíti a prefektust, aki bírósági keresetek által fogja kérni a teljes semmisség megállapítását a 169/1997-es törvény III. cikkelyében felsorolt okok fennállása esetén.

j. – havonta megvizsgálja a folyamatban levô bírósági perek helyzetét, amelyekben a megyei bizottság peres félként szerepel és dönt a meghozandó, foganatosítandó intézkedésekrôl.

k. – odaítéli a községeknek, váro- soknak és municípiumoknak járó erdôterületeket, amelyek ezek közvagyonát képezik.

1. – átveszi, megvizsgálja a tulajdonjog megállapítására vonatkozó olyan kéréseket, ahol a mezôgazdasági és erdôterület a megye több helységének területén található.

m. – gyakorolja a törvénybôl és a jelen szabályzatból rájuk háruló minden más hatáskört. A Szabályzat III. fejezete a bizottságok mûködésének szabályait tartalmazza. A községi, városi vagy municípiumi bizottságok plénumban fejtik ki tevékenységüket, tagságuk többségének jelenlétében, a polgármester vagy esetenként az alpolgármester kötelezô jelenlétében. A bizottság titkársági munkálatait a polgármesteri hivatal titkára biztosítja. Minden tag egy szavazattal bír. Egyenlô szavazatszám esetén a polgármester szavazata dönt. A megyei bizottságok tagjai többségének jelenlétében fejti ki tevékenységét. A megyei, községi, városi vagy municípiumi bizottság határozatait tagjainak többségi szavazatával hozza meg, amit jegyzôkönyvbe foglalnak és amit aláírnak az összes jelenlevôk. A határozat meghozatala érdekében a bizottságok az összes szükséges okiratok bemutatását fogják kérni és tudomásul veszik a tulajdon határok kölcsönös elismerését a szomszédok által. A Szabályzat IV. fejezete a földterületek tulajdonjogának megállapítása szabályait tartalmazza. A mezôgazdasági termelôszövetkezetek tagjainak és a törvény által megjelölt más személyek tulajdonjoga megállapításának a munkálatai a községi, városi vagy municípiumi bizottságok keretében történnek, figyelembe véve a szövetkezetbe hozott területek nagyságát, azon területeket, amelyeket a speciális törvények alapján vettek át, vagy bármilyen módon a szövetkezeti tagoktól. A szövetkezetbe hozott terület felülete az, ami kitûnik a tulajdonjogot igazoló aktákból, a telekkönyvbôl, a kataszterbôl, a szövetkezetbe való felvétel kérésébôl, a mezôgazdasági regiszterbôl, a szövetkezet nyilvántartásából vagy már bizonyítékból, ideértve a tanúvallomást is.

Mellau György

A gombavilág, közelebbrôl a pereszkefélék családja, magába foglal többek között egy olyan ehetô gombafajt, aminek megítélése különbözô, sôt ellentmondásos mind a gombaszakértôk, mind a gombafogyasztók körében. Egyes gombahatározókban a tölcsérgombák – Clitocybe – nemzetségéhez, más könyvekben a pereszkék – Lepistae – nemzetségéhez sorolják ezt a gombát. Vannak olyan könyvek, melyekben mind a két latin megnevezés (mint szinoníma) szerepel, másokban a szerzô megjegyzi, hogy újból a régi latin név érvényes. A magyar nyelvû szakirodalom szürke tölcsérgomba néven tárgyalja, viszont az amatôr gombászok körében általában szürke pereszkének hívják. Alakja és kalapja a pereszkékhez hasonlít, lefutó lemezei azonban a tölcsérgombákra utalnak. A gombafogyasztók egy része kimondottan kedveli erôs gombaillatú, fûszeres aromájáért, mások éppen emiatt idegenkednek vagy valósággal undorodnak tôle. Az viszont egyértelmû, hogy ôszi, késô ôszi gomba, és érdemes vele megismerkedni, mert szép külsejû, jó fogású, szapora gomba, ugyanúgy, mint a lila pereszke, és aki egyszer megkedveli, az alig várja a következô ôszt, hogy újra megtöltse kosarát szürke tölcsérgombával (vagy szürke pereszkével?). Az, hogy hogyan nevezzük, esszük vagy nem esszük, a gombászra van bízva, de a következô leírásban a szakirodalomban használt elnevezést, értékelést véve figyelembe mutatjuk be a Népújság olvasóinak e sorok írója által igen becsült gombát.

Szürke tölcsérgomba – Clitocybe nebularis vagy Lepista nebuleris

Lomb- és tûlevelû erdeink gyakori gombája. Októberben és novemberben jelenik meg tömegesen, népes telepekben, ritkán magányosan. Nagyobb termetû, rugalmasan kemény tapintású gomba. Kalapja vastag húsú, fiatalon domború, széle aláhajló, kissé begöngyölt, majd párnaszerûen ellaposodó. Sima kalapbôre hamvasszürke, középen lehet,sárgásszürke vagy barnásszürke árnyalatú. Jellemzô átmérôje 6-16 cm. Lemezei sûrûn állók, keskenyek, krémszínûek, sárgásfehérek, a tönkre kissé lefutók. Tönkje tömör, rugalmas, belül szivacsos, kívül hosszantian szálas. Lefele szélesedô, töve lehet bunkós is. Magassága 5-10 cm, vastagsága 1,5-2,5 cm. Színe a kalapénál világosabb szürke. Húsa fehér, merev, a tönkben szálasan foszló. Kellemes ízû és jellegzetesen erôs, fûszeres gombaillatú (nem lisztszagú!).

Aki szereti ezt a gombát, minden gombás ételt készíthet belôle. Paprikásba ajánlott csak keverékgombaként felhasználni. Jól szárad, szárítmányából kitûnô gombafûszert készíthetünk, amit levesbe, pörköltekbe, krumplipaprikásba, sültekhez, pizzához ízesítôként hazsnálhatunk.

Összetéveszthetô a mérgezô nagy döggombával (Entoloma lividum), de annak lemezei nem lefutók, szaga kellemetlen, dohos lisztszagú. Tudatlan gombagyûjtô összetévesztheti a begöngyölt szélû cölöpgombával (Paxillus involutus) de annak húsa, kalapbôre és lemezei nyomásra vörösesbarnára színezôdnek, és nincs erôs fûszerillata.

Málnási András

Milyen iratok szükségeltetnek a magyarországi, majd a schengeni övezetbe való átutazásunkhoz? – tettük fel a kérdést a kolozsvári magyar konzulátusnak. Válasz helyett azonban a román határôrséghez irányítottak, amelynek www.politiadefrontiera.ro honlapján találtuk meg a pontos, részletesen kifejtett információkat.

A belügyminisztérium 2005. évi 820-as számú jogszabályát módosító új, 2005. évi 900. számú rendeletének értelmében csak azon román állampolgároknak kell úticéljukat megnevezniük, akik a schengeni övezet országaiba utaznak, nevezetesen Ausztriába, Belgiumba, Franciaországba, Németországba, Görögországba, Finnországba, Olaszországba, Norvégiába, Hollandiába, Portugáliába, Spanyolországba, Svédországba, Izlandba és Dániába. Ezekbe az országokba az érvényes útlevél mellett egészségügyi biztosítást, menettérti jegyet – vagy a gépkocsi zöldkártyáját, a külföldi tartózkodás idejétôl függô minimális pénzt (valutában) kérhetik, amit meg kell toldani az utazás célját igazoló iratokkal (ami lehet a szállodafoglalást bizonyító irat, egy licensszel rendelkezô turisztikai vállalat által kiadott voucher, vagy meghívó a román állampolgár vendéglátója részérôl eredetiben és hivatalos fordító általi román nyelvû fordításban).

Magyarországra valamivel egyszerûbb körülmények között lehet átutazni. Azok, akik családlátogatási, turisztikai céllal kívánnak ott tartózkodni, a fent említett iratok közül nem kell hivatalos láttamozással ellátott írásos meghívót vagy elszállásolási bizonylatot felmutatniuk, a kétoldalú államközi megállapodás értelmében nem szükséges az egészségügyi biztosítás sem. A határnál – az elôzôleg kötelezô 500 euróval szemben – minimálisan ötnapi ellátás fedezésére szükséges napi 30 euró, vagyis minimálisan 150 eurónak megfelelô összeget kérhetnek.

(mr)

Július–október között megyénkben zajlott a Kelet-európai Szaporodás-egészségtani Intézet és a Megyei Rendôr- felügyelôség kísérleti jellegû projektje. A program célja hiteles képet alkotni a családon belüli erôszak megyei helyzetérôl, valamint tájékoztatni és segíteni az áldozatokat.

Három hónap alatt a rendôrségen 164 családon belüli erôszakot regisztráltak, zömüket városon követték el. Az esetek 39 százalékában elsô ilyen jellegû incidensrôl volt szó. 134 erôszakos megnyilvánulás az áldozat lakhelyén történt, tíz nyilvános helyen, kettô a munkahelyen. 63 esetben fizikai erôszakról (bántalmazás), 99 esetben lelki erôszakról (fenyegetés), egy esetben szexuális erôszakról, 33 esetben családelhagyásról, lakhelyrôl való elüldözésrôl, míg 25 esetben gazdasági jellegû erôszakról (károkozás) volt szó.

A családon belüli erôszak áldozatai a következô intézményekhez fordulhatnak segítségért: rendôrség (955, 112, 202-392); rohammentô-szolgálat (210-110); Igazságügyi Orvostani Intézet (a törvényszéki orvostani bizonylat kiállítására – 215-240); Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság (Marosvásárhely, Trébely utca 7. szám, 210-658, e-mail: monitorizare@rdslink.ro); a Családon Belüli Erôszak Megelôzési és Visszaszorítási Központja (Vásárhely, Moldova utca 1. szám, 255-931, ahol pszichológiai és jogi tanácsadást, szociális gondozást, sürgôsségi elszállásolást nyújtanak); Gyermek- és Családi Tanácsadó Központ (Trébely utca 7. szám, 251-101, ahol pszichológiai felmérést és tanácsadást, szociális felmérést és gondozást biztosítanak). Segesváron a Veritas Alapítványnál (Hermann Oberth utca 20. szám, tel. 779-999) nyújtanak pszichológiai és jogi tanácsadást, pszichoterápiát és szociális gondozást.

(nagy a.)

Decembertôl folyósítják az oktatási támogatásokat

Hozzánk intézett kérdések nyomán tájékoztattunk már az Iskola Alapítványhoz benyújtott oktatási támogatások folyósításának menetérôl. Erdélyi viszonylatban összesen 129.214 gyerek és 5709 egyetemista számára nyújtottak be oktatás- támogatási kérést. Eddig 55.301 nevelési- oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz- támogatásra, illetve 552 hallgatói támogatásra jogosult személynek utaltak át ösztöndíjat, 33.775 gyereknek szeptember folyamán küldtek ki értesítôt, további 40 ezret november folyamán értesítenek a pályázat elbírálásáról. Maros megye továbbra is rosszul áll, mivel év elején – objektív okok miatt – akadozott az adatfeldolgozás, a legutóbbi két kuratóriumi ülésen valamennyi kérést elbírálták. A támogatások kifizetését valószínûleg december elején kezdik meg – tájékoztatott Nagy Zoltán, a kolozsvári székhelyû Iskola Alapítvány irodavezetôje.

Idén elmaradnak a pedagógusok által igényelt támogatások

Friss információ, hogy az Oktatási Minisztérium forráshiány miatt 2005-ben nem biztosítja a határon túli magyar oktatók és pedagógusok által igényelt szakirodalom-vásárlási kedvezményt – közölte Galló János marosvásárhelyi irodavezetô.

A sepsiszentgyörgyi László Kálmán Gombászegyesület október 21-én és 22-én tartja a marosvásárhelyi Bethlen Alapítvány által szervezett gombaismeret-terjesztô tanfolyam II. elôadását.

A rendezvényre péntek délután 6 órakor kerül sor az Oázis Alapítvány Dr. Emil Dandea utcai elôadótermében, kedvezô idôjárás esetén szombat délelôtt 10 órától gombásztúrán vehetnek részt a jelenlévôk.

Jelentkezés és bôvebb felvilágosítás a Bethlen Alapítványnál, telefonszám: 250-800.

... Várhegyen, s lenyûgöz csodálatosan szép fekvése. A település eredetileg a Maroson túl az Oroszvíz nevû helyen feküdt. Jelenlegi helyére a Maros áradásai s az ellenség állandó zaklatásai miatt költöztették át.

A régi okiratokban (1319) Pinárd a neve. Ezzel a névvel szerepel Ulászló király 1493 és Báthori Zsigmond fejedelem 1597-ben kiadott adománylevelében is. Emellett tanúskodik a reformátusok 1750-ben öntetett harangján levô felirat is.

A Várhegy elnevezés újabb keletû, melyet a ma már nem létezô váráról kapott a falu. A vár a falu feletti hegyfokon, jól védhetô helyen volt. 1725-ben gróf Keresztes József ennek anyagából készítette el a barokk stílusú kastélyát. A Keresztesi család lányai révén házassági kapcsolatba került a Lázár, a Teleki és a Gáti családokkal, akik között osztódott a kastély tulajdonjoga, ami végül is gondozás nélkül lassan romossá vált. Ennek anyagából a XIX. század elején Gáti Gábor egy kisebb méretû udvarházat építtetett. Ugyancsak kastélyt épített a várfok lábánál Hadfalusi István (akinek a felesége Teleki lány volt). A kastély