Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Érdekes vélemények hangzottak el pénteken és szombaton az autonómiáról a Project on Ethnic Relations által szervezett tanácskozáson. A Babes- Bolyai egyetem prorektorát még türelemmel végighallgatták, azonban amikor az RMDSZ által kezdeményezett kisebbségi törvénytervezetre került sor, egyesek nem tudták visszafogni magukat, kirobbant belôlük az egyértelmû magyarellenesség.

Mindenekelôtt és mindenekfölött Vasile Burtea, a nép ügyvédjének helyettese (!) háborodott fel, aki egyenesen alkotmányellenesnek nevezte a törvénytervezetet, amelyet szerinte a nemzetközi törvényekbôl és egyezményekbôl ollóztak össze, és már "startból" rosszul indul, mert utólag, úgymond, nem lehet javítani rajta. Azt állította, hogy "kiszorító, antidemokratikus, "a romákat meg sem említik benne", hanem egy "magyar enklávé" létrehozását célozza. Színtiszta nagy- romániás duma.

A tanácskozás nem kevésbé furcsa epizódját Ion Solomon, sepsiszentgyörgyi tanácsos produkálta. Szavai a rendszerváltás utáni évek magyarellenes hangulatát idézték. Szerinte a Kovászna megyei románokat a végtelenségig elnyomják, és bár a lakosság 25%-át teszik ki, "tilos számukra az anyanyelvhasználat a közigazgatásban". Emellett sérelmezte, hogy a megye címerébôl hiányoznak a "specifikusan román elemek", a munkavállalást a magyar nyelv ismeretéhez kötik, és így tovább. A Roma Párt jelen levô vezetôje, diplomatikusabban fogalmazott ügyvédtársánál. A frontális támadás helyett az iróniához folyamodott és kijelentette, egyetért a törvénytervezettel, még akkor is, ha nem pont olyan, amilyennek szeretné. Majd a moldovai szokást idézte, ahol a halottnak nem azt mondják, hogy Isten nyugtassa, hanem azt, hogy "ez van, nincs mit csinálni".

Nem a Solomon szavai voltak meglepôek, hiszen közismert egyes Kovászna megyei románok álláspontja, meg az is köztudott, hogy a romák mindig igyekeztek tájba simulni, ha ily módon elônyökhöz jutottak. Meglepô számomra az emberjogi aktivista véleménye volt, aki számára a jelek szerint egyetlen kisebbség létezik, a roma. Kérdés, ha már ennyire 'témában" van, hogy nem tud arról, hogy a kisebbségi törvénytervezet elôkészítését széles körû konzultáció elôzte meg, és a Romániában élô nemzeti kisebbségek mindegyike, tehát a romák is, elmondhatták a véleményüket, észrevételeiket, javaslataikat pedig belefoglalták a jogszabálytervezetbe. Vagyis olyan törvényt igyekeztek kidolgozni, amely az ország minden kisebbségének a javát szolgálhatja.

Így a Burtea-féle kirohanásról nem igazán tudni, hogy zsigeri magyarellenességbôl, vagy netán utasításra szórta a vitriolos megjegyzéseket. Tény, hogy az ilyen megnyilvánulások semmiképp sem segítik a kisebbségi jogok kiterjesztését, s aligha van keresnivalójuk a szellemi eszmecserében. Mellesleg: ha kisebbség a kisebbségnek "tart be", az primitív és ízléstelen módja a közszereplésnek.

Románia az utolsó helyen áll az EU-tagjelöltek és tagországok sorában a korrupcióellenes kapacitás tekintetében, derül ki a Transparency International tanulmányából, amelyet kedden ismertetett a szervezet romániai képviselete.

A szervezet globális szinten készített tanulmánya szerint Románia világszinten a 85. helyen áll "a korrupcióval szembeni ellenállás fokát" tekintve, és a lehetséges tízbôl három ponttal Mongóliával és a Dominikai Köztársasággal egy szinten van. A legkevésbé korrupt ország Izland, amely 9,7 pontot kapott a lehetséges tízbôl, míg a legkorruptabb állam Csád 1,7 ponttal.

A listán Romániánál jobb helyezést értek el olyan államok, mint Surinam, Lesotho, Burkina Faso, Kuba és a Seychelles-szigetek.

Az EU-tagállamok és a tagjelöltek körében Románia az utolsó helyen áll a korrupcióval szembeni ellenállás tekintetében, az utolsó elôtti helyezett Törökország fél ponttal elôzi meg.

A Transparency International tanulmánya szerint Románia 2005- ben 3 pontot szerzett a lehetséges tízbôl, az utolsó elôtti Törökország 3,5 ponttal, majd következik Bulgária 4 ponttal. Az EU-tagállamok átlagos pontszáma 6,66, az elsô helyen Finnország áll 9,60 ponttal, a másodikon Dánia van 9,5 ponttal.

A Romániánál korruptabb európai államok Albánia, Örményország, Bosznia, Szerbia, Moldova, Macedónia és néhány exszovjet köztársaság.

A Transparency International romániai aktivistái szerint Romániában a 2005-ös év kudarcot jelentett a korrupció elleni harcban.

"Az adatok alapján elmondható, hogy a román vezetés nem tesz elegendô konkrét lépést a korrupció elleni harcban. Itt az ideje, hogy az illetékes szervek konkrét intézkedéseket hozzanak, és hagyják abba a csak a nyilatkozatok szintjén történô fellépést" – nyilatkozta a Medafaxnak Victor Alistar, a Transparency International Románia ügyvezetô igazgatója.

Codru Vrabie, a szervezet vezetôségének tagja szerint Románia helyzete az 1989 utáni rossz kormányzatok eredménye.

"Minden a politikusoktól és a pártoktól ered, akiknek nincs és soha nem is volt konkrét és koherens politikájuk a korrupció felszámolására. Szükség van ezekre a konkrét mechanizmusokra, hogy sikerüljön a jelenlegi helyzet meghaladása" – mondta Vrabie.

Színpompás ünnepséggel köszöntötték az ôszt az elmúlt pénteken a nyárádköszvényesi iskola diákjai és tanárai. A nagy készülôdésbôl mindenki kivette a részét. Moga Anna, Szopos Katalin, Kovács Anna, Vass Etelka tanítónôk irányításával az I-IV. osztályosok varázsolták a természet minden szépségét az iskola tornatermébe. Munkájukat a nagyszülôk és szülôk ôszinte elismeréssel vették számba, s nemegy nagymama csodálkozva kiáltott fel, hogy ez még a múlt évinél is szebbre sikerült. A falu mûvelôdési házában nagyobb társaik szórakoztatták a népes közönséget az ôszrôl szóló irodalmi összeállítással és népi tánccal. Valóban különleges évszak az ôsz, mivel most az emberek életében együtt van a munka, az áldozat, a fáradozás és a munka eredményének jól megérdemelt örömteli elfogadása is – hangzott el a diákokat irányító Bege Kinga magyar szakos tanárnô bevezetôjében. "És hány élete van a természetnek? Ez csak tôlünk, emberektôl függ, hogy hányszor hagyjuk felébredni és hányszor óvjuk meg, ahelyett, hogy rombolnánk" – hallottuk a felolvasott fogalmazások egyikében.

Lelkes fiatal pedagógusok lelkes tanítványai láttán igazat adhatunk Bege tanárnônek. "Az ôsz szomorú színei között ott van a vidámabb zöld, sárga, piros és bordó árnyalat is, és ha a székely ruhás fiatalokra nézünk, bátran kijelenthetjük, hogy van még remény. Az ôsz s a pihentetô tél után mindig eljön a tavasz és az újjáéledés."

Október 15-én lejárt a törvény által elôírt fûtéspótlék-igénylési határidô. A megyei Családügyi és Szociális Szolidaritási Igazgatóság közel 80 ezer kérés beérkezésére számít, amibôl eddig 68 ezret iktattak. A kérések nagy hányadában a gázfûtéspótlékot, kisebb hányadában a távfûtéspótlékot igényelték a kis jövedelmû családok. A fûtéspótlék- igénylés körül felmerült gondokról, illetve a folyósítás menetérôl Györfi Mária igazgatót kérdeztük.

– A kérések nagy része beérkezett az igazgatóságra, tervek szerint október 31-ig befejezzük ezek számítógépes feldolgozását. November folyamán nyomtatják ki az értékjegyeket, és ugyancsak novemberben postázzuk a jogosultaknak. Az értékjegyeket decemberben használják fel, amikor a novemberi fogyasztási számlákat kell kifizetni. Bár októberben már megkezdôdött a fûtési idény, erre a fél hónapra nem jár pótlék.

– Mi a teendô abban az esetben, ha valaki benyújtotta a kéréseket – a lakótársuláshoz, az igazgatósághoz vagy postázta –, azonban nem kapja kézhez az értékjegyeket?

– Annak, hogy a kérelmezôk nem jutnak az értékjegyek birtokába legfôbb oka, hogy gyakran hibásan töltik ki az igénylési és a jövedelembevallási nyomtatványokat. Eltévesztik a személyi kódszámokat, a lakcímet, a helységnevet vagy nem tüntetik fel a község nevét. Ez utóbbi nagyon sok galibát okoz, ugyanis a megyében több azonos nevû település van és ha a község neve nincs feltüntetve, legfeljebb következtetni lehet, hogy a fûtéspótlékot hová is kell küldeni. Felhívom a figyelmet, hogy a Karácsonfalva községhez tartozó somosdiak, az Ádámoshoz tartozó sövényfalviak ne csak Cornesti-et, a mezôkirályfalviak és az Ádámoshoz tartozó magyar-királyfalviak ne csak Craiesti-et vagy az Alsóidecshez tartozó idecspatakiak és a Pagocsához tartozó sárosiak, továbbá a Szászbogácshoz tartozó magyarsárosiak a továbbiakban ne csak Deleni-t vagy Delenii-t tüntessenek fel a kérésen, mert az értékjegyek nem jutnak el hozzájuk.

További hibalehetôség, hogy a kérelmezôk nem új lejben jelölték meg a jövedelmeket, vagy úgy akarták, de hibásan írták be. Sokan elfelejtették aláírni a nyilatkozatokat. A hibás kérések állnak a igazgatóságon, nem lehet feldolgozni azokat és még lehetôség sincs arra, hogy a kérelmezôket külön-külön értesítsük.

Számtalan olyan kérés jutott az igazgatósághoz, amelyben a kérelmezô nulla jövedelmet tüntetett fel. Véleményünk szerint ilyen nincs. Mindenkinek kell legyen valamilyen jövedelme ahhoz, hogy megéljen. Például a mezôgazdasági jövedelmet nem minden esetben tüntetik fel. A nyilatkozaton erre külön fejezet van! Tehát aki nem vallott be jövedelmet, nem részesül fûtéspótlékban. Ôket külön is értesítjük errôl.

– Tavaly több panasz érkezett szerkesztôségünkbe azzal kapcsolatban, hogy a 416-os törvény értelmében szociális segélyre jogosult személyek nem részesülnek fafûtéspótlékban. Ezt a polgármesteri hivatalok kellene folyósítsák. Mi a megoldás ebben az esetben?

– Azok, akik fafûtéspótlékra jogosultak, és ezt nem kapják meg, kérjék írásban kérjék az elutasító választ a polgármesteri hivataltól. Vannak olyan esetek, amikor a hivatalnak tényleg nincs anyagi lehetôsége a fûtéspótlékra, de vannak olyan esetek is, amikor felelôtlenül kezelik a kérést, s elmulasztják az elutasításról értesíteni a kérelmezôt. Ilyen esetben az igazgatóságunkhoz kell fordulni, hogy tisztázzuk a helyzetet.

Embere válogatja. Mûveltség, veleszületett jóérzés, illemtani ismeretek szerint. A valóság mégsem szívderítô, mert mutassanak nekem csak egyetlen köznapi kisembert, akinek nincs a címmel kapcsolatos történet a tarsolyában, s hallatán nem tör fel emlékeibôl a kiszolgáltatottság, a megalázottság évek múltán is tompíthatatlanul kellemetlen érzése. Akarod vagy nem, nap mint nap ügyintézésre kényszerít a nagy ceremóniamester. Hiába nem hiszel a 13-ikához tapadó babonákban, a sorsodat el nem kerülheted. Történetesen épp csütörtök délelôtt mész el a fellebbviteli bíróság iktató irodájába, s történetesen az eldadogott kérdéseidre- kétségeidre pattogós, udvariatlan válaszokat kapsz, idegesen-fülsértôen csattog a pecsétnyomó is, aztán a beadványod neked járó példánya már szinte repül (repíti a rossz kedvével tüntetô morcos, durva hölgy) hozzád, amikor felágaskodik az önérzeted s megkérded: miért a harag, megbántottad volna, tudtodon kívül, valamivel? Kissé megtorpan az amazon, nem számított arra, hogy benned is mocorog egyéniség, hogy te is érzô lény vagy, mintha hajszálnyi bûntudat is rejlene a hangjában, amikor közli, hogy nem veled van baja.

No, de akkor miért rajtad csattan a baljós kedve? No miért? Mert az ott a hölgy birodalma, ott ô az úr, a hatalmas. Te csak egy köznapi adófizetô polgár vagy, akinek a hozzájárulásából ôt és számtalan hivatalnoktársát fizeti az állam (talán sokkal jobban, mint amennyit te keresel). Elvárnád hát, joggal, hogyha oka is lenne tombolni, tegye a sérelmét félre s mosolyogva, kedvesen, elôzékenyen szolgáljon ki. Ezért cseppet sem csodálkoznék, ha tovább mennél, s követelnéd (teheted!), hogy minden közhivatalba illedelmes, jó modorú személyeket alkalmazzanak, akik felderítsék a napod, ha ügyintézni benyitsz hozzájuk. Követelnéd, hogy ha már a vízcsapból is EU folyik (EU-színvonal, EU- követelmény, EU-elvárás, EU-kitétel, EU- kívánság, EU-szabvány stb.) eusítsák meg egy kis illemtannal a modortalan, neveletlen embereket is, s ha ez csak a jövô zenéje, akkor (akár Mátyás király álruhás módszerével is) ellenôrizzék néha a köztisztviselôket, nem hoznak-e szégyent a nagy felzárkózási buzgalmunkra s a lakossággal való bánásmódra.

Még távol állunk attól, hogy ember az embert tisztelje-becsülje, csak a funkciónak jár hajbókolás. Még nem tudunk élni a tisztségünkkel, hivatalunkkal, inkább csak visszaélni vele. Vajon ki figyel oda erre? Megfontolandó, hogy az idô múlásával arányosan nô a tandíj is, aminek árán megtanuljuk a rendet.

Ui.: Tisztelet a kivételeknek, akik léteznek, s akiket példaként népszerûsíteni- mutogatni kéne.

Az oktatásügyi szaktárca vezetése határozottan elutasít minden etnikai elkülönülési tendenciát az oktatásban, miután több magyar egyesület hétfôn tüntetéseket rendezett a magyar tannyelvû Bolyai Egyetem visszaállításáért. Az Oktatásügyi Minisztérium keddi közleménye szerint az etnikai alapú szegregáció ellentétes az európai szellemiséggel, az ilyen tendenciák híján vannak minden tudományos alapnak. "A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem bebizonyította életképességét multikulturális egyetemként, az Oktatásügyi Minisztérium és Mircea Miclea szaktárcavezetô pedig az egyetem jelenlegi szerkezetét támogatja. A minisztérium a BBTE Szenátusát ismeri el az egyetlen legitim partnerként az errôl szóló dialógusban" – áll a közleményben. Több erdélyi magyar egyesület Kolozsváron, Nagyváradon, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön tüntetett hétfôn este a magyar tannyelvû állami Bolyai Egyetem visszaállítása érdekében. A BBTE Vezetôtanácsa, Akadémiai Tanácsa és Rektori Hivatala nyilatkozatot adott, ki, amely szerint "az utca nyomása – bárhonnan is érkezik – nem vezetett és nem vezet eredményre az EU rendszerében".

"A BBTE-n belüli és azon kívüli személyek tényszerû alap és felhatalmazás nélkül nyilatkoznak az egyetemrôl és diverziót keltenek. Újabban ezek a személyek mozgósítani kívánnak más személyeket – diákokat, a városba látogatókat stb. – hogy nyilvánítsanak véleményt a BTE szerkezetérôl. Kijelentjük, hogy a BBTE-n tett lépések helyeseknek bizonyultak kezdve az 1995-ös Chartától, majd folytatva a román, magyar és német szakokkal, a héber nyelvû szakosodással, összhangban Erdély hagyományaival és történelmi kultúrájával. Az EBESZ fôbiztosa, az European University Association, a Salzburg Seminar és más hivatalosságok értékelései objektívek és beszédesek" – áll a nyilatkozatban.

Ôrizetbe vettek 18 nagymamát, akik további nyolcvan társukkal együtt az iraki háború ellen tüntettek a New York-i Times Square-en – közölte kedden egy polgári tiltakozó csoport.

A tüntetôk – a Nagyanyák a Háború Ellen nevet viselô csoport tagjai – egy toborzóiroda elôtt ülve adtak hangot nézeteiknek. Elôzôleg be akartak jutni az irodába, mondván: be akarnak állni a hadseregbe. Nem fogadták ôket, ehelyett a rendôrség érkezett ki valamivel késôbb. A begyûjtött tiltakozókat, akiknek kora 49 és 90 év között van, rendbontás miatt vonhatják felelôsségre.

Egy nagy ökumenikus központot hoznak létre Krakkó külvárosában az idén elhunyt II. János Pál pápa emlékére, aki a náci megszállás idején munkásként dolgozott egy ottani szódagyárban. A központ Lagiewniki városrészben, az egykori Solvay szódagyár területén jön létre a Ne féljetek Alapítvány gondozásában. Karol Wojtyla – a késôbbi II. János Pál pápa – a német megszállás éveiben itt dolgozott kétkezi munkásként, jóakaróinak köszönhetôen így kerülhette el, hogy koncentrációs táborba hurcolják.

A központ létrehozását a néhai pápa egykori személyi titkára, Stanislaw Dziwisz, a jelenlegi krakkói érsek jelentette be a Lagiewniki Isteni Irgalmasság-bazilikában tartott vasárnapi koncelebrációs szentmisén, amelyet az idén áprilisban elhunyt pápa gyors boldoggá és szentté avatása szándékára mutattak be több tucat pap részvételével. A Vatikán képviseletében jelen volt Jean-Louis Tauran érsek, és részt vett az istentiszteleten Aleksander Kwasniewski távozó lengyel elnök, illetve Donald Tusk és Lech Kaczynski elnökjelöltek.

A tervek szerint a létesítményben lesz ökumenikus párbeszédközpont, kórház, dokumentációs és oktatási központ, iskola, öregek otthona, könyvtár, múzeum, sportpályák, mozi és park. A komplexum felépítését a világ katolikus hívôinek adományaiból szándékoznak finanszírozni. Az ökumenikus központ tervét nem véletlenül a Lagiewniki-bazilikában hozta nyilvánosságra Dziwisz érsek. Az itt álló, a mainál jóval szerényebb templomba Wojtyla gyakran betért, amikor a Solvay szódagyárba munkába igyekezett. A néhai pápához különösen közel állt az általa szentté avatott, egykoron itt élt Faustyna Kowalska szerzetes nôvér által közvetített isteni irgalmasság üzenete. 2002-ben, utolsó lengyelországi zarándoklata alkalmával II. János Pál az egész világot felajánlotta az isteni irgalmasságnak.

Franciaország és Spanyolország közös kezdeményezést terjeszt az Európai Unió illetékesei elé az illegális bevándorlás megfékezése céljából – jelentették be a két ország miniszterelnökeinek hétfôi találkozóján Barcelonában. A majdani terv magvát az afrikai országok gazdaságának fejlesztése képezi. Európába a fekete földrészrôl érkezik a legtöbb illegális bevándorló. A hónap elején afrikaiak tízezrei rohamozták meg a Marokkó és a területén fekvô két spanyol beékelôdés, Ceuta és Melilla határán húzódó drótkerítést, hogy azon áthatolva bejussanak spanyol területre, amely az "ígéret földjét", a gazdag Európát jelenti számukra.

A francia-spanyol kezdeményezést az október második felében Londonban esedékes EU- csúcsértekezleten kívánják az állam- és kormányfôk elé terjeszteni. "Országaink átérzik a bevándorlás jelenségének fontosságát és azt, hogy erre mielôbb átfogó választ kell adni" – hangoztatta a barcelonai találkozó végén José Luis Rodríguez Zapatero.

Egy közép-európainak talán elmegy az étvágya a belekbôl és belsôségekbôl készített ételtôl, a törököknek azonban sosem elég belôle: a nap bármely órájában elôszeretettel fogyasztják az erôsen fûszerezett, kenyérbe töltve tálalt ínyencséget.

Az a lehetôség, hogy az Európai Unió által megkövetelt higiéniai elôírások egy szép napon a kokorec betiltásához vezethetnek, tiltakozást vált ki a Sampiyon vendégeinél. "Bizonyos dolgok nélkülözhetetlenek a törökök számára, és a kokorec is ezek közé tartozik" – állítja Haluk Heytani számítógép-szakember és kokorec- rajongó.

A kokorec leginkább a skót haggis-ra emlékeztet, amelyet úgy készítenek, hogy a birka gyomrát megtöltik az állat szívével, májával és tüdejével. Távoli rokona még a kokorecnek a pfalzi Saumagen, a sertésgyomor is. Az, hogy a skótok a haggis-t, a pfalziak pedig Saumagent akár egy éber brüsszeli hivatalnok szeme láttára is ehetik, tulajdonképpen megnyugtathatná a törököket. Ennek ellenére a török sajtóban egyre-másra jelennek meg értesülések arról, hogy az EU a szivacsos agysorvadás (kergemarha-kór), és más betegségek elleni védekezés jegyében állítólag betilthatja majd a kokorecet, ha a csatlakozási tárgyalások sikerre vezetnek.

A törökök közül többen azt is hiszik, hogy az európaiak nemcsak a kokorecet üldözik, hanem más török specialitást is számûzhetnek, például a Maras városából származó híres fagylaltot és a török vattacukrot is. A kokorec-rajongó Burak Hakan, aki szintén törzsvendége Tokgöz éttermének, egyenesen politikai okokat gyanít a pánikkeltés mögött.

A kokorec-készítôk azonban készek felvenni a kesztyût. Egyesületbe tömörültek, módosítják a húsfeldolgozási elôírásokat, és biztosítani szándékoznak, hogy Törökországban csak EU-konform kokorecet szolgáljanak fel.

Az önellenôrzés elve szerint az egyesület felügyelôinek gondoskodniuk kell az európai normák betartásáról. Sabri Aksu egyesületi elnök nemrég büszkén állította, hogy a kokorec készítési módjai Törökországban jobbak, mint a szomszédos Görögországban, ahol ugyancsak kedvelt étel. Galip Tokgöz pedig már azt tervezi, hogy terjeszkedni fog Törökország EU- csatlakozását követôen. "Akkor majd üzleteket nyitok Németországban és Ausztriában, hogy az európaiak is ehessenek kokorecet" – jelentette ki.

– A kulturális autonómiát hol leegyszerûsítve, hol túlbonyolítva tálalják a közvéleménynek. Így aztán meglehetôsen zavaros kép él errôl a közéletben. Hogyan írná körül?

– A kulturális autonómiát egészen pontosan a két másik autonómiaformához viszonyítva tudjuk definiálni. Ugyanis a kulturális autonómia a ritkábban elôforduló fogalom. A gyakrabban elôforduló változatai a területi, illetve a személyi elvû autonómia. Tehát az autonómiának, ami tulajdonképpen hatalommegosztásos politikai berendezkedés, két alapelve van: egyrészt a területi hatalommegosztás, másrészt a személyi elvû hatalommegosztás. A kulturális autonómia ennek egy köztes változata, amely rendszerint elôfordul a személyi elvû autonómiában, ugyanakkor észrevehetô a területi autonómiával való kombinációja is. A lényeg röviden: az autonómiakompetenciák, vagyis az önkormányzati hatáskörök nagyon szigorúan a kulturális identitás fenntartásával, fönnmaradásának a biztosításával függenek össze. Ezek a kompetenciák rendszerint a konkrét helyzetekben nagyon különbözô dolgokat ölelhetnek föl, de szinte minden esetben tartalmazzák a nyelv kérdését, a kulturális, szellemi és tárgyi örökség kérdését, oktatási kérdéseket, illetve amikor a közösség természete olyan, hogy nagyon sajátos jogi hagyományai vannak, akkor ezeket a jogi hagyományi elemeket is.

– A kulturális autonómia sok eleme létrejött az elmúlt években. Mi hiányzik még, és fôleg mi hiányzik ahhoz, hogy mûködôképes, autonóm egységgé álljon össze? Gondolok itt az intézményrendszerre, anyagi fedezetre, önkormányzati jellegre...

– Ez egy nagyon jó kérdés, mert én folyamatosan azt próbálom hangoztatni, hogy tulajdonképpen az autonómiának adottak voltak olyan lehetôségei is a jelenleg létezô nagyon korlátozott kisebbségvédelmi rendszer keretei között Romániában, amelyekkel élni lehetett volna az eddigiekben. Nem kevésbé igaz az, hogy tulajdonképpen az autonómiaformák akkor a leghatékonyabbak, akkor mûködnek a legmegbízhatóbban, hogyha azoknak területi vonatkozása is van. Tehát könnyû azt mondani, hogy amíg nincs területi vonatkozású vagy kulturális autonómia, addig tulajdonképpen semmi nincs. Természetesen az eszményi az volna, ha lenne egy nagyon világosan körülhatárolható, a romániai magyarságra nézve elônyös területi formája az autonómiának. Persze, nem kell arról hosszan értekezni, hogy rövid távon ez az elképzelés nem realizálható. Amit én mondani szeretnék, az, hogy tulajdonképpen úgy gondolom, egy kissé fetisizáltuk az autonómia fogalmát a közgondolkodásunkban. Úgy gondolkodunk az autonómiáról, hogy az vagy van, vagy nincs. Amikor van, akkor mindent megold egymagában, amíg nincs, addig nem érdemes semmi mást csinálni, mint tiltakozni, mert ha bármit csinálunk, az kollaborációnak minôsül azokkal, akik az autonómia ellen harcolnak, vagy az autonómiával szembeszegülnek. Úgy gondolom, ez egy kontraproduktív álláspont, és az, hogy a romániai magyarság nem tudott élni az elmúlt tizenöt esztendô során az autonómia korlátozottabb formáival, amelyek elvileg adottak voltak lehetôségként, egy picit elôrevetíti számomra azt a lehetôséget, hogy akkor, amikor az autonómiának valamilyen formája létrejön, ki fog derülni, hogy ez bizony felelôsséggel, komoly munkával jár, és egymaga nem old meg semmit.

– Hogy áll ön szerint az erdélyi magyarság szellemi kapacitás dolgában ahhoz, hogy a kulturális autonómiát éretten, a mai követelményeknek megfelelôen mûködtesse? Az elvándorlás mély sebeket ütött a szellemi élet területén, olykor még egy-egy egyetemi kar mûködtetése is nehézségekkel jár. Mi a megoldás?

– Valljuk be, hogy ez a kérdés tendenciózus, szinte benne van a válasz egyik lehetséges változata. Meg kell mondanom, az én tapasztalatom az utóbbi három esztendôben valóban az, hogy a teljesítôképesség szempontjából az erdélyi magyarság nagyon rosszul áll. Biztos vagyok benne, hogy ha vonzóbbak volnának a lehetôségeink, ha vonzóbbak lennének az életkörülményeink, nem volna nehéz mobilizálni azokat a szellemi kapacitásokat, amelyek panganak jelenleg, nem élnek a létezô adottságokkal. De azt hiszem, szembe kell nézni azzal a ténnyel is, hogy a folyamatosan termelôdô szellemi potenciálunk legjavát nagymértékben elszívja az anyaország. Tegyük hozzá, hogy egy nem csekély részét elszívja a román közélet, a román nyilvánosságnak az eléggé dinamikus, vonzó opportunitásai, és hogy tulajdonképpen az erdélyi magyar közélet, az erdély magyar szellemiség nem tudja kitalálni magát olyan értelemben, hogy vonzóvá váljék, hogy karrierlehetôségeket kínáljon ezeknek az egyébként kiváló, nagyon ígéretesen megnyilatkozó fiatal szakembereknek. Ezzel a kérdéssel rendszerint azt szoktuk összekapcsolni, hogy az élet összehasonlíthatatlanul nehezebb, megpróbálóbb itt, mint például Magyarországon. Amíg el lehet mondani azt, hogy ugyanazzal a felkészültséggel, de sokkal kevesebb munkával, sokkal jobban meg lehet élni akár Magyarországon is, addig természetesen arra gondolunk, hogy aki itt marad, az csak valamiféle fanatizmus okán marad itt. Én félek attól a kisebbségi társadalomtól, amely fokozatosan fanatizálódik. Nos, ennek ellenére azt hiszem, hogy vannak a hûségnek olyan formái, amelyek itt meg tudnak tartani embereket akkor is, ha tudva tudják, hogy akár egy határral odébb sokkal könnyebben élhetnének jól, és hogy a maradás opciója mellett nem fanatizmusból, hanem annak reményében döntenek, hogy ha itt maradnak, és minél többen maradnak itt, akkor annál nagyobb esély van arra, hogy belátható idôn belül egyre többen dönthessenek hasonlóképpen. Illetve, hogy valamiképpen kialakuljon itt egy olyan közösség, amely vonzó szellemi életet tud létrehozni/fenntartani, és létrehozza azt a kisebbségi társadalmat, amelyet mindannyian remélünk.

–Az elôadásában azt mondta, hogy az erdélyi magyarság még nem érett meg az autonómiára.

– Nézze, én azt látom ebben a kérdésben, hogy azokban a példákban, amelyekben az autonómia egyrészt lehetôvé válik, megvalósítható, másrészt eredményesen mûködni is tud, azokban bizony a belsô demokráciának és a megelôzés képességének olyan szintjét lehet tapasztalni, ami egyelôre ránk nem jellemzô. A hozzászólásokban az állításomat többen is vitatták, de hozzá kell tegyem, hogy mindkét álláspont, tehát mind az én állításom, mind az ezzel szemben fölhozható állítások gyakorlatilag vélekedések. Tényekkel alá nem támasztható benyomások. Becsülettel bevallom és készséggel vállalom azt, hogy bennem ezt a gyanút a személyes tapasztalataim halmozták fel az elmúlt évek során. Tévedhetek, de egyelôre úgy gondolom, hogy azok az érvek, amelyeket ellene föl lehet hozni, ugyanúgy hitre alapozott kérdések, semmint bizonyosságra. Ennek ellenére, természetesen, semmiképpen sem szeretném, ha az általam elmondottakat bárki úgy értelmezné, hogy emiatt nem érdemes az autonómiáért síkra szállni. Csak azt hiszem, hogy másképpen kell. Az autonómia kérdése ne legyen ürügy arra, hogy nem tudom hányszorosan megosszuk önmagunkat, addig, amíg ezen a kérdésen nem tudunk egyszerûen úgy átlépni, hogy valamilyen konszenzust elérjünk, addig azt hiszem, az én állításom – formailag legalábbis – fenntartható.

A madárinfluenza antitesteit fedezték fel az ukrán határ közelében hattyúból vett mintákban Romániában, ezen kívül a Tulcea megyei Maliuc és Ceamurlia falu körzetébôl származó további minták szerológiai vizsgálatai is pozitív eredményt mutattak – jelentette be kedden Gheorghe Flutur román mezôgazdasági miniszter.

Az agrártárca vezetôje elmondta: újabb szerológiai vizsgálatokat végeztek a helyszíneken, azok pozitív eredményt hoztak. Vagyis a madárinfluenza antitesteit fedezték fel az ukrán határ közelében hattyúból vett mintán. Az elhullott vízimadarakat C.A. Rosetti település közelében találták, mindössze tíz kilométerre az ukrán határtól.

Ugyancsak pozitív eredményt mutattak ki a Duna-deltában vett további vadszárnyas-mintákból. Flutur keddi nyilatkozatában elmondta: mivel már országokban – így Görögországban is – megjelent a vírus, már nem jelent prioritást, hogy éppen a maliuci minták alapján bizonyítsák be a fertôzöttséget.

A kormány képviselôi az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Bukarestbe érkezett szakértôivel egyeztették a nemzeti madárinfluenza-ellenes akciótervet. A vesztegzár alatt lévô két faluba például kísérleti jelleggel olyan "tesztcsirkéket" telepítenek, amelyek segítségével ellenôrizni lehet, hogy a már elpusztított baromfiállomány és a kiterjedt fertôtlenítés után maradtak-e gócpontok.

Bukarest eközben olyan mozgó laboratóriumot igényelt az Egyesült Államoktól, amelynek segítségével a helyszínen is elvégezhetik a virológiai vizsgálatokat a Duna-deltai szárnyasokból vett mintákon.

– Egy nem kívánt társadalmi konfliktus látszik körvonalazódni a lakosság és az állami erdészeti hivatalok között – hívta fel a figyelmet Tamás Sándor háromszéki parlamenti képviselô a képviselôházban tartott felszólalásában. Az RMDSZ-es képviselô arra utalt, hogy az Állami Erdészeti Hivatal a hatályos törvényre hivatkozva gyors ütemben kezdte kitermelni azokat az erdôterületeket, amelyek visszaszolgáltatás elôtt állnak, de még mindig a megyei Erdészeti Igazgatóság ügykezelésében vannak. Eközben az állampolgárok ezrei nézik tehetetlenül, amint volt erdejüket a fakitermelô cégek "útra teszik".

A képviselô elmondta, a Kovászna megyei természetes személyek, közbirtokosságok és polgármesterek megkeresése után levélben fordult Gheorghe Flutur mezôgazdasági és erdôgazdálkodási miniszterhez, annak érdekében, hogy leállítsák az erôltetett fakitermelést.

– A román állampolgárok milliói üdvözölték a Tariceanu-kormány azon döntését, hogy visszaszolgáltatják a kommunista rendszerben elkobozott erdôs területeket volt tulajdonosaiknak. Most ezek az elkeseredett emberek végignézhetik ezt az utolsó törvényesített lopást, hiszen ezeket a területeket gyorsan kitermelik, hogy a nyereségbôl ne a régi tulajdonosok részesüljenek. – mondta Tamás Sándor. Felkérte a mezôgazdasági minisztert, hogy vizsgálja meg a felvázolt esetet, amely egy potenciális társadalmi konfliktust is jelent, és állítsa le a fôvágásokat és a gyérítéseket.

Tamás Alajos (1915-1967) ferences karnagy, zeneszerzô, tanár emléke elôtt tisztelegtek október 8-án Budapesten. A karnagyról elnevezett alapítvány (kuratóriumának tagjai: dr. Kollár Éva, dr. Windisch István és P. Hegedüs Lajos) célja, hogy zenei pályázatának segítségével megismertessék Páter Tamás Alajos munkásságát, és mûsorra tûzzék, mûveit énekeljék határokon innen és túl. 2005-ben harmadszorra hirdettek eredményt, gyermekkarok, ifjúsági kórusok és felnôttkórusok kategóriában. A gyermekkarok között két rangos budapesti iskola után harmadiknak végzett Marosszentgyörgy Szent Cecília együttese, melyet Simon Kinga kántor vezet. A felnôtt kategóriában pedig ugyancsak harmadik díjat kaptak – az esztergomi Ars Musica vegyes kar és Mátészalkai Zenebarátok Vegyes Kórusa után – a marosvásárhelyi Laudate Dominum és a Soli Deo Gloria vegyes karok Hajdó Károly vezette énekesei. Az ünnepélyes díjátadás egyházzenei koncert keretében történt az Országúti Ferencesek Templomában (Bp., II., Margit krt. 23.), a rendezvény védnökei dr. Beer Miklós váci megyéspüspök és dr. prof. Tarjányi Béla egyetemi tanár voltak. Felléptek a díjazottak: az újpesti Pécsi Sebestyén Általános és Zenetagozatos Iskola Kórusa, a Mátészalkai Zenebarátok Kórusa, a herendi Szent Euszták Kórus Nôi Kara, a budapesti Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium Gyermekkara, a miskolci Egressy Béni Zeneiskola Ifjúsági Vegyes Kara, az esztergomi Ars Musica Kamarakórus és a marosszentgyörgyi Szent Cecília Együttes. Elhangzottak Páter Tamás Alajos mûvei (részlet a Lacrimae Petri címû kantátából, részlet a Missa Juventutisból, az Ó memoriale, Tui sunt coeli, a Mária neve a Szent Ferenc himnuszból, az Ave Maria a Kánai mennyegzôbôl, és a Hunyadi, bízzál, a nép melletted áll! Utóbbi szövegébôl idézünk: "Vezesd a népet, csak ôbenne higgy, / Szívére tûzd a kereszt jelét. / S a pogányok ellen gyôzelemre vidd / A puszta karddal Jézus szent nevét!")

A díjat Hajdó Károly karnagy és felesége, Hajdó Mária Magdolna vette át. – Elmondtam Wass Albert: Ezerszáz esztendeje már címû költeményét – újságolja a karvezetô. – Lovász Ágota marosvásárhelyi és Veress Anita kárpátaljai egyetemisták elôadták Sillye Jenô: Szállj, dalom, szállj! címû alkotását, velük énekelt a terem. Köszönet azoknak, akik hozzájárultak a sikerhez, Makkai Editnek az orgonakíséretért, Madaras Ildikó és Balla Sándor magánénekeseknek, Bakos Sándor kántornak, Dóczy Tamásnak a videofelvételért, Péter Béla István egyháztanácsosnak, Csató Béla plébános-fôesperes úrnak és a két együttes vezetôségének. A díjátadást követô állófogadás keretében a Simon Kinga vezette Szent Cecília külön mûsorral lépett fel: Baricz Lajos marosszentgyörgyi papköltô megzenésített verseivel aratott megérdemelt sikert.

Új iskolát avattak Szövérden

Szombaton délután a közel kétszáz lelkes szövérdi közösség együtt ünnepelt az új iskolaépület hivatalos felavatásán. Az Ákosfalvához tartozó kis településen négy évvel ezelôtt földcsuszamlás miatt megrepedtek a régi iskolaépület falai, használhatatlanná vált a tanintézmény. Az óvodások és iskolások a helyi református parókia épületében kaptak ideiglenesen helyet. Pécsi Annamária helybéli tanítónô felvette a kapcsolatot a hollandiai Sprong Capelle- i iskolával. A holland tanintézmény keretében mûködô szülôi közösség felvállalta a szövérdi iskola támogatását. Az ákosfalvi polgármesteri hivatal által megvásárolt volt szövetkezeti épületet közel négy év alatt tette rendbe egy helybéli vállalkozó a holland testvériskola adományaiból.

– Az elmúlt években a helyi református parókián tanítottunk. Idén ôsztôl azonban új lelkész, Székely Attila érkezett Szövérdre, így az épületet szabaddá kellett tennünk. Szerencsére szeptember közepére, iskolakezdésre, az új épület már használhatóvá vált, így be tudtunk költözni. A régi épület felújítása során összefogtak hollandiai barátaink, a község és az iskola vezetôi – meséli Pécsi Annamária tanítónô, akitôl azt is megtudtuk hogy jelenleg 11 kisdiák tanul az I-III. összevont osztályban, s ugyanannyian vannak az óvodás csoportban is.

A 90-es években tapasztalt rohamos létszámcsökkenés ma már enyhült, így úgy tûnik, mégsem fenyegeti a teljes kiöregedés az országúttól öt kilométerre levô települést. A korszerû, új iskolaépületnek, a lelkes oktatóknak fontos szerepük lehet abban, hogy az óvodások és kisiskolások helyben tanuljanak meg írni-olvasni, s csak ötödik osztálytól ingázzanak a közeli, nagyobb tanintézményekbe.

Nemzeti kisebbségünk megmaradásának letéteményesei azok az oktatók, akik mindennapi munkájukkal nevelik azokat a fiatalokat, akik vállalják az anyanyelven tanulást, és itt Erdélyben akarnak maradni. Ezekkel a gondolatokkal adta át szombaton délelôtt a szovátai Teleki Oktatási Központban a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége a pedagógusokat kitüntetô hazai szakmai elismerést.

Az idén a beérkezett javaslatok alapján 43 oktatót részesítettek a kitüntetésben. Az ünnepélyt a Nagy M. Vera vezette Teleki Oktatási Központ Kodály Zoltán Gyermekkara nyitotta meg. A laudációkat Szôcs Judit, az RMPSZ alelnöke olvasta fel, majd a kitüntetéseket Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke adta át a kollégáknak. Maros megyébôl Bíró Donát szászrégeni történelem szakos tanárt díjazták, aki nemcsak élménynek számító történelemóráival, hanem a Szászrégen és környéke szakavatott ismertetôjével vált híressé. Szakmai elismerésként megkapta a Kriza János Néprajzi Társaság díját, a budapesti Néprajzi Múzeum gyûjtôpályázatának díját, valamint az Erdélytörténeti Alapítvány kutatási pályázatának díját. A rendezvényt a székelyudvarhelyi Palló Imre Mûvészeti Szakközépiskola diákjainak színvonalas mûsora zárta.

A marosvásárhelyi Dr. Bernády György Közmûvelôdési Alapítvány kuratóriuma október 28-án és 29-én, pénteken és szombaton Bernády Napokat szervez. Pénteken 19 órakor sor kerül a Bernády- emlékplakettek átadására azoknak a szakembereknek, akik a városért valami kiemelkedôt tettek. A Kultúrpalota nagytermében rendezendô ünnepség Ránki Dezsô rendkívüli zongoraestjével zárul. Szombaton 10.15 órától a marosvásárhelyi református temetôben megkoszorúzzák Bernády György sírját, 10.30-kor pedig a Bernády téren felállított köztéri szobornál helyeznek el koszorúkat. 12 órától a Bernády Házban kezdôdik a Bernády és a képzômûvészet tematikával rendezett diákvetélkedô. Kiértékelik a pályázatra készített rajzokat, s díjazzák a legsikerültebb alkotásokat.

A Borsos Tamás Egyesület október 22-én, szombaton a diakóniai központ Bocskai Termében Marosvásárhely helytörténetébôl szervez tanácskozást. Az egész napos rendezvényen négy témában hangzanak el elôadások. Marosvásárhelyi változások címszó alatt értekeznek többek között a legújabb régészeti kutatásokról, a marosvásárhelyi diétákról, illetve a két világháború közötti prostitúcióról. A gazdaság és társadalom támakörben a XIX. századi város gazdasági életérôl, vonzáskörzetérôl lesz szó. Az elitek történeteibe nyújt betekintést a Politikai elitek a XIX. században címû disszertáció, illetve a marosvásárhelyi református kollégium tanárairól szóló elôadás, valamint az 1937-es vásárhelyi találkozóról szóló beszámoló. A szocializmus és a diktatúra éveibe tekintenek be az 1944–1948 közötti idôszakkal, az 1956-os eseményekkel és a 60-as évekkel foglalkozó tanulmányok. 18 órától a tanácskozás keretében bemutatják Bárdi Nándor Autonóm magyarok? Székelyföld változásban címû ,a csíkszeredai Pro-Print Kiadó gondozásában megjelent kötetét.

A mai politikai élet általában arra kényszeríti a médiát, hogy mindig két szembenálló oldalt szólítson meg – olvasom a mûsor ismertetôjében. – A mi törzsasztalunk körül olyan emberek ülnek, akik saját szellemi teljesítményük jogán váltanak szót egymással. Egy-egy beszélgetés témáját ôk maguk határozzák meg – legyen szó akár a népesedésrôl, a határon túli magyar nemzetrészek sorsáról, az oktatásról, a tudomány dolgairól, népmûvészetrôl, irodalomról vagy bármi másról. Nem mindennapi társaság: Kósa Ferenc filmrendezô, országgyûlési képviselô, Martonyi János volt külügyminiszter, egyetemi tanár, Romsics Ignác történész, Szabó István református püspök, és az egyáltalán nem "moderátorkodó" Vizi E. Szilveszter agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Amikor odakattintottam, éppen az értelmiségi emberrôl, hatalom és értelmiség viszonyáról szólt a beszéd. Kommentár helyett álljon itt néhány gondolat: A politikus karaktere jellegzetesen közéleti. Az értelmiségi munkája nem feltétlenül és karakteresen közéleti jellegû. Dolgozhat laboratóriumban, könyvtárában, publikál, hidakat épít, esetleg a háttérbôl lobbizik…* De van egy köztes réteg, amely számomra a legproblémásabb: az értelmiség tudományos eredményeit vagy gondolati eredményeit valakinek közvetítenie kell. Miközben duzzad a lehetôsége az értelmiségi munkának, bár meglenne az anyagi feltétele is, sok kimûvelt emberfô van Magyarországon, és egyre kisebb része jut értelmiségi munkához, fontos tudni, hogy kik is azok, akik az értelmiség eredményeit közvetítik a közélet felé, a publikum felé, a döntéshozók felé. Mert fontos az, hogy ma egy politikus szóba áll-e az értelmiségivel, meghallgatja-e az értelmiségi aggályait vagy vétóját… Nagyon sok közvetítô, mediáló réteg jelent meg, kérdés, hogy ôk értelmiségiek? Vagy ôk már a politika kiszolgálói? Jelesül: sajtó, tévé, rádió, a publikumnak az eredményeket megjelenítô közírók – ôk most hova tartoznak? Szerintem az elmúlt tizenöt év egyik nagy problémája. * A hatalomnak a régebbi idôben szüksége volt az írástudó értelmiségre, hogy közvetítse az elképzeléseit, mintegy koncentrikus körökként terjedtek azok az elképzelések, amelyeket a hatalom csúcsán meg akartak valósítani. Ma egyre kevesebb szükség van az értelmiségre, tudniillik a tömegdemokrácia, a médiademokrácia korszakában mindenkit vagy majdnem mindenkit elér, és ezért nincs szüksége olyan típusú közvetítésre, mint korábban. Ez persze azt jelenti, hogy a legegyszerûbb üzeneteket kell közvetítse, és erre a médiumok a legalkalmasabbak. * A gondolkodó, alkotó értelmiség azért ma is megszólal, a legkimûveltebb fôk például elkészítették a Szent István- tervet, amely hatni akarás a jövô világára. Nem a politikára, nem a választásokra, hanem hogy miként alakuljon ennek az országnak a sorsa. Ez igazi szellemi alkotás. A legmegdöbbentôbb számomra egy közíró vélekedése volt, aki azon döbbent meg, hogy ennek a tervnek nagy részét természettudósok írták. Hogy jönnek ôk ahhoz, hogy ilyen fontos kérdésekhez hozzászóljanak?!… De gondoljuk meg, hogy a XX. század történelme egészen másként alakult volna, ha a természettudósok több ponton nem szólnak bele a tudománytörténetbe. Ha Einstein nem írja meg azt a bizonyos levelet Roosevelt amerikai elnöknek… hogy alakult volna a XX. század második felének a történelme? Tehát azt mondani, hogy a fizikusoknak, a biológusoknak, a matematikusoknak, az orvosoknak nincs joguk ahhoz, hogy hozzászóljanak a társadalompolitika alapvetô kérdéseihez, az valami hihetetlen. * Az értelmiségnek igenis bele kell szólnia, felelôssége azonban nem alapvetôen politikai, hanem morális. Azt hiszem, nekünk az a dolgunk, hogy próbáljuk egy kicsit visszavinni a politikába az értelmiségi gondolkodást és különösen annak morális tartalmát. Mert az, hogy valaki okos, nem jelenti azt, hogy jó is. Még a bölcsesség sem feltételezi a jóságot. Ami az értelmiséget a szó valódi értelmében értelmiséggé teszi vagy tenné, az az, hogy talán van egy erkölcsi tartása és egy erkölcsi háttere is, és ezt megpróbálja képviselni. * Egy New York-i lap interjút készített Einsteinnal. Az újságíró azt kérdezte: – Professzor úr, hogy van az, hogy olyan kérdést, mint az atomenergia vagy a relativitás, szépen meg tudjuk oldani, és annak a felhasználását, vagyis a politikát, hát sehogy sem lehet befolyásolni? Azt mondta Einstein: – Tudja, uram, akármilyen bonyolult is föltalálni az atombombát, a politika sokkal bonyolultabb még annál is. * A politika tehát rendkívül bonyolult volt mindig, és az is marad. Elhangzott itt három szó: a bölcsesség, a konszenzus és a morális fékek megtalálása. Ezek csak úgy valósulhatnak meg, ha az értelmiség mindezeket nem bízza a politikusokra. Mert a politika önmagában ebben a mezôben nem tud cselekedni, nem eszerint mûködik. * Az értelmiségnek feltétlenül van egy olyan történelmi és társadalmi felelôssége, hogy ezeket a humán szempontokat, mint például a bölcsesség, az egymás iránti nyitottság, az egymás megértési szándéka, valamilyen formában rákényszerítse a politikára, anélkül, hogy ráerôszakolná. Mint morális mértéket, talán rákényszerítheti. * És hogyha arra gondolunk, hogy az elmúlt tizenöt esztendôben a magyar értelmiségiek, mindannyian, akik vagyunk ebben a hazában, el tudták-e érni azt, hogy az itt öröklött és fölhalmozott és megteremtett morális értékeket a politikában érvényesítsék, akkor fájdalommal azt kell látni, hogy sajnos, nem. Sôt egyre inkább nem. Hiába, hogy a világon ez mindenütt így van, az a világ dolga. Nekem az fáj, nekünk az kell, hogy fájjon, hogy nálunk mért nem lehetett ezt megtenni. * A Batthyány professzori kör úgy látta, hogy a program, amit elkészített, az a magyar nemzet érdekében van. De kialakult egy értelmiségi diskurzus ezzel kapcsolatban, amely más értékek alapján úgy látja, hogy ô azzal nem ért egyet. Én a rendszerváltás nagy érdemének azt tartom, hogy ilyen dolgokról vita indul, és ez az értelmiség lényege: hogy különbözô módon gondolkodik, ez a felelôs értelmiségi lét egyik feltétele, a vélemények különbözôsége, a vita. Amely elvezet a konszenzushoz. * A felelôs értelmiségi nem egyéni és nem pártérdekek alapján alakítja ki a véleményét, hanem ezektôl függetlenül. A társadalom, a nemzet érdekei mentén, a kor nemzetközi tudományos állása szerint, függetlenül attól, hogy esetleg ez tetszik vagy nem tetszik a hatalomnak. Érdeke ma a politikai elitnek, hogy odafigyeljen az értelmiségre. A felelôs értelmiséginek, függetlenül egyéni és hatalmi érdekektôl, meg kell szólalnia. Kötelessége, ha tudja, hogy valami rossz, ami nem szolgálja az ország érdekeit, a civil társadalom érdekeit, akkor meg kell szólalni, s azt kell mondani: állj, ezt így nem lehet tovább csinálni. (Törzsasztal. DUNA TELEVÍZIÓ)

Tegnap öt új lakóval bôvült az éjjeli menedékhely kis közössége. Az évekkel ezelôtt árvaházakból kikerült fiatalok – akik visszatérô vendégnek számítanak, egyelôre csak ideiglenesen maradhatnak a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal által fenntartott épületben, hiszen nincs állandó megyeszékhelyi lakhelyük.

A 25-30 férôhelyes éjjeli menedékhelyre való befogadás egyik legfontosabb feltétele: a marosvásárhelyi illetôség. Kivételt csak akkor tehetnek, ha a polgármesteri hivatal az elôzetesen elrendelt szociális ankét nyomán engedélyezi a befogadást. Sokuk sorsa emiatt van függôben.

A szigorú kapusnak még az épület elôtt állingálóra is kiterjed a figyelme, s rögtön arról érdeklôdik, hogy kit várunk, miért jöttünk. Székely István, a menedékhely és a szociális otthon igazgatója azonban régi ismerôsként köszönt, így komplikációmentesen bennebb kerülhetünk.

Mint ismeretes, a meggyesfalvi negyedbeli emeletes épületben eredetileg csak menedékhely mûködött, majd az épület korszerûsítése után két szintre szociális otthont rendeztek be. Itt találnak ideiglenes otthonra azok a családok, akiknek nincs saját lakásuk, s nem tudják kifizetni az albérletet sem. Többnyire többgyerekes családokról van szó, ahol csak az egyik szülô dolgozik, vagy mindketten, de alacsony bérért. Folyamatosan nyújtanak be újabb és újabb kéréseket, de csak szigorú szociális ankét során dôl el, hogy valóban jogosultak-e szociális lakásra, vagyis egy szobára. Az esetek nagy többségében pár hónapos ittlét után sem tudnak annyi pénzt félretenni, hogy albérletbe költözhessenek, s ki tudják fizetni a közköltséget is. Hiszen itt is törleszteniük kell a költségek rájuk esô részét és egy szimbolikus bérleti díjat. A szociális otthonban mindig fenntartanak három szobát az úgynevezett sürgôsségi esetekre.

Idôsek, árvák, volt fegyencek

A menedékhelyen szigorúbb szabályok vannak. Ide a jövedelem nélküli, magányos emberek jutnak be, akiknek nincs családja, vagy családja nem tudja, nem akarja vállalni gondozásukat. Jelenleg olyan idôs személyek találtak itt ideiglenes otthonra, akik az elállamosított házak visszaszolgáltatása nyomán kerültek az utcára. Egészségi állapotuk alapján egy kórházotthonba lenne a helyük, a szociális asszisztensek össze is állították a szükséges iratcsomót, de mindenhol zárolták a helyeket. Van, akit már fél éve próbálnak öregotthonba vagy kórházotthonba elhelyezni, mindhiába. Szintén a menedékhely jelenlegi lakói közé tartoznak a fegyintézetbôl kikerült személyek, akik 15-20 év börtönbüntetés letöltése után most megpróbálnak talpra állni. Nehezen találnak munkahelyet, s enélkül nem tudnak szobát, lakást bérelni. Aztán ide hozza be a mentô- vagy rendôrautó azokat a hajléktalanokat is, akik az utcán tengôdnek, adott esetben kórházi kezelés után nincs hova menniük.

– Minden ember esete egyedi, más-más okból kerültek végleges helyzetbe. Mi megpróbálunk a menedékhelyen levôkön és a szociális otthonba szorulókon egyaránt segíteni. Lehetôségeink függvényében. Van, aki elfogadja a segítséget, s talpra akar állni. Van olyan is, aki biztonságban érzi magát, s fél kilépni – mondja Székely István, aki név szerint ismer minden lakót. – Példaként említhetem, hogy vannak olyan volt árvaházból kikerült fiatalok, akik már három éve a szociális otthon lakói. Egy év után sikerült munkahelyet találnunk számukra, s most már huzamosabb ideje dolgoznak. Lehetôségük lenne, hogy ketten-hárman összeköltözzenek egy albérletbe, de nem merik megtenni. Mi biztatjuk ôket, s hisszük, hogy megérnek az önálló életvitelre. Egyébként télen, hideg idôszakban vannak visszatérô vendégeik, többnyire olyan férfiak, akik tavasztól késô ôszig a szabad ég alatt élnek, de télire szeretnének egy meleg ágyat. Igyekeznek mindenkit befogadni. Az éjjeli menedékhelyen is mindig vannak fenntartott helyek, amelyeket sürgôsségi esetekben töltenek be. Eddig még nem maradtak szabad ágy nélkül. Végszükség esetén emeletes ágyakká alakíthatják a meglevô fekvôhelyeket .

Civil szervezetek vására

A hét folyamán dôl el, hogy mekkora pályázati pénzalappal gazdálkodnak a megyei ifjúsági igazgatóságok – tájékoztatta lapunkat Kakassy Blanka, a Maros Megyei Ifjúsági Igazgatóság vezetôje, aki még elmondta, hogy az ifjúsági civil szervezetek vagy azok a nemkormányzati szervezetek, amelyek fiataloknak szóló programokkal foglalkoznak, a www.e-tineret.ro honlapon olvashatnak a pályázások feltételeirôl.

A pályázási lehetôségekrôl, programokról bôvebben szombaton a marosvásárhelyi közigazgatási palotában szóltak az Országos Ifjúsági Hatóság ismertetô karavánja keretében, amely október 12 – november 6. között több romániai városon áthalad. Kolozsvár, Nagyvárad után Marosvásárhelyen találkoztak a hatóság tagjai a helyi civil szervezetek és az ifjúsági igazgatóság képviselôivel.

A civil szervezetek vásárán közel tizenöt egyesület, alapítvány mutatkozott be szórólapok, képek révén. A megyei fôispánság támogatását élvezô rendezvény megnyitóján Kakassy Blanka mellett Marius Ichim a prefektúra képviselôjeként szólt, hangsúlyozva a szervezetek közti együttmûködés fontosságát, annak a reményében, hogy minél több fiataloknak szóló program születhessen.

A találkozó kerekasztal-beszélgetéssel zárult, ahol az Országos Ifjúsági Hatóság, a pályázatokkal és nemzetközi csereprogramokkal foglalkozó ANSIT és az elsôsorban kulturális tevékenységû Euro 26 képviselôi számoltak be a szervezetek nyújtotta lehetôségekrôl.

A karaván az ifjúsági hatóság bemutatása mellett a civil szervezetek közti együttmûködést szeretné elôsegíteni, a fiatalokat a közélet felé vonzani, feltérképezni a helytôl, társadalmi hovatartozástól függetlenül az általános gondokat – tudhattuk meg az Országos Ifjúsági Hatóság szórólapjából, amelyet szombaton a város központjában több marosvásárhelyi fiatal is kézhez kaphatott.

Rendhagyó eseményre került sor a tegnap délelôtt a marosvásárhelyi börtönben. Dr. Gheorghe Florian pszichológus A bûnözés megelôzése. Elmélet és gyakorlat (Prevenirea criminalitatii. Teorie si practica) címû, idén megjelent könyvét mutatták be. Ugyanakkor a rendezvény alkalmat biztosított a bûnözés visszaszorítására létrehozott, a közbiztonsági intézmények képviselôinek tapasztalatcseréjére is.

Felszólalásában Boar Liviu, az Állami Levéltár vásárhelyi kirendeltségének igazgatója a kiadványt méltatva hangsúlyozta: nemcsak a szakemberek, a bûnözés visszaszorítására szakosodott szervek, de egyetemi hallgatók, középiskolások is haszonnal olvashatják. Livia Popa rendôr- fôfelügyelô, a Maros Megyei Rendôr- felügyelôség sajtószóvivôje rámutatott: a könyv két elven alapszik. Az elsô az úgynevezett törött ablak elve, azaz az egyszer kitört ablakszem ragasztása, helyettesítése után sem a régi; a másik elv az, amely szerint minden egyes bûnözô kezdetben valami apróságot követett el, ezt követték a nagyobb, súlyosabb cselekedetek. "Egyre nagyobb méreteket ölt a bûnözés, elsôdleges feladatunk a megelôzés. Ebben nyújt segítséget Gheorghe Florian könyve" – mondta rá Zamfira Pora, a prefektúra fôtitkára. Dan Petru fôügyész véleménye szerint rendkívül fontos a bûnözést elôidézô okok azonosítása, megismerése, hiszen csak így elôzhetôk meg a következô jogsértések. Példaként említette az 1990. márciusi eseményeket, amikor "nézeteltérés alakult ki, s a városszéli települések lakói közül néhányan ôrséget álltak a megyeszékhely bejáratánál, ahol különös kegyetlenséggel verték meg a megyén átutazókat. A kihallgatáskor derült ki, valójában csendes, nyugodt emberek, akik kizárólag csoportosan cselekedtek, tehát csoportpszichológiáról van szó, egyébként eszükbe se jutott volna ilyesmi" – mondta a felszólaló.

– Tíz évvel ezelôtt az országban fogva tartott 70.000 rab mellé egyetlen pszichológust neveztek ki. Azóta egyre több börtönpszichológust képeznek ki, s a büntetés-végrehajtó intézetekben megjelentek az oktatók is – mutatott rá Szöllösi Géza vezetô fôfelügyelô, a vásárhelyi börtön igazgatója. Elmondta, jelenleg azt tanulmányozzák, milyen hatással van a börtönrendszer azokra, akiket elsô alkalommal ítéltek szabadságvesztésre. "Általában azzal a gondolattal jönnek, hogy a börtönben verik ôket, embertelen körülmények várnak rájuk. Itt derül ki, hogy mindebbôl semmi sem igaz" – mondta az igazgató.

Dr. Gheorghe Florian pszichológus 1950-ben született. A Rahovai Szigorított Börtön elsô igazgatója, jelenleg az Országos Kriminológiai Intézet igazgatóhelyettese.

– 28 éve dolgozom a börtönrendszerben. Számos elítéltet megkérdeztem, hogyan került ide. Azt felelték: mert soha senki nem tanított jóra. Rendkívül fontos a család, az iskola szerepe a megelôzésben, a helyes útra nevelésben – emelte ki a tanulmány szerzôje. A bûnözés a társadalmi, de semmiképpen sem a politikai realitást tükrözi. Az új társadalmi modell feltétlenül magába kell foglalja a kriminológiát, ehhez pedig magasan képzett szakemberekre van szükség. Az Országos Börtönigazgatóság és a Kriminológiai Intézet együttmûködésében készül az a tanulmány, amelynek célja feltérképezni az okokat, amelyek a 15 leggyakoribb bûncselekmény elkövetéséhez vezetnek. A felmérés decemberben készül el.

A kötetben a szerzô külön fejezetet szentelt a kiskorúaknak. "Romá-niában a mintagyerek egy információval túltelített gyerek, s az is vitathatatlan tény, hogy a romániai iskolai program a világon az egyik legzsúfoltabb. A pszichológusokhoz került gyerekeknél korán pszichológiai rendellenességet állapítanak meg. Az érdektelen, anyagi gondokkal küzdô családi háttér pedig nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a magát mellôzöttnek, értéktelennek érzô kiskorú bûnözôvé váljon" – fejtette ki a szakember.

– A bûnözés soha nem tûnik el, de mérsékelhetô. Ebben a legnagyobb szerepe a megelôzésnek van – összegzett a felszólaló.

Az európai idegenforgalom kezd veszteni súlyából a világ más térségeihez képest: a turizmus európai növekedése "érezhetôen lassul" – hangzott el az európai turisztikai cégek (ETC) kétnapos bécsi konferenciájának elsô napján.

Bár a világ idegenforgalmában az "öreg kontinens" még mindig 60 százalékot képvisel, ez az arány szakértôk szerint 20 év múlva 40 százalékra csökkenhet.

Kína, India, Oroszország, vagy Brazília mint gazdasági központok fejlôdése jelentôs átrendezôdést von maga után a világturizmusban is – állapították meg. Az ETC, amelyhez a legnagyobb európai idegenforgalmi cégek tartoznak, ezért fokozni kívánja erôfeszítéseit a nem európai turisták Európába csábítására. Ezek részaránya az európai idegenforgalomban eddig elenyészô: az évi 421 millió látogatónak csak tíz százalékát képviselik, a többiek a kontinensen belül utaznak.

Osztrák idegenforgalmi adatok szerint az európai idegenforgalom a kontinens hazai össztermékének tíz százalékát adja, míg az európai munkapiacon a foglalkoztatottak 12 százalékának ad munkát.

A világ jármûgyártása 2010-ben 79 millió darab körül lesz, a tavalyi 66 millió után – véli a jármûipari kutatásokkal foglalkozó amerikai J.D. Power vállalat. A növekedés fô letéteményese szerinte Kína lesz.

Becslését azon tokiói nemzetközi konferencia alkalmából adta ki, amelyen elsôsorban a jármûipar jövôjérôl esett szó, különös tekintettel a hét végén nyíló nagy tokiói autókiállításra.

A konferencia résztvevôi a globális jármûipari kibocsátás öt év alatt mintegy 20 százalékot közelítô növekedése kapcsán arra hívták fel a figyelmet, hogy az ipar anyagellátásában feszült helyzet várható. Ez elsôsorban a minôségi acéltermékekre vonatkozik majd, azzal együtt, hogy az ázsiai térség nagy acéltermelôi fokozatosan növelik minôségi acélgyártásukat. Ez lehetôséget biztosít az évtized végéig az acélgyártók számára rekordösszegû profitok megszerzésére, a vasércben érdekelt bányászati vállalatoknak pedig áraik határozott növelésére. Utóbbiaknak a folyó üzleti évben elért árdrágítása meghaladja a 70 százalékot.

A faluturizmus az idegenforgalomnak azon ága, amely viszonylag kevés befektetéssel hamar megtérül. Nyugaton, de már Magyarországon is azért népszerûek a falusi vendégfogadók, mert ott azt tudnak nyújtani a zsúfolt városi környezetbôl "kimenekülôknek", amire leginkább szükségük van: odafigyelést, törôdést, családias hangulatot, melegséget. Ez az ún. humán tôke, amellyel minden olyan vidéki ember rendelkezik, aki szereti embertársait és megpróbál adni valamit mindebbôl, úgy is, hogy ebbôl természetszerûen haszna származik belôle. Persze, ez mind nem elég. Ahhoz, hogy valaki vállalkozásként foglalkozzon faluturizmussal, mindenekelôtt el kell döntenie, hogy miben tehetséges, hogyan lehet egyedi. A vendégfogadás titka: olyasmibe kell belefogni, amit addig más nem csinált. Mindezek mellett elengedhetetlen feltétel a kommunikációs készség, hiszen a vendégeknek meg kell teremteni azt a közvetlen családias hangulatot, amire vágynak. A vidéki turizmus nemcsak a szállásadást és az étkeztetést jelenti. A természet adottságaihoz igazodva vendégmarasztaló programokat kell kitalálni. Ez bármi lehet, a vállalkozó lehetôségei és fantáziája szerint: szervezhetnek kézmûvestáborokat, bortúrákat, gasztronómiai túrákat, feleleveníthetik a hagyományokat stb. Ha mindezt kigondolták a vállalkozók, akkor jöhet csak az üzleti számítás, a tervezés, ami ebben a "szakmában" is elengedhetetlenül szükséges a nyereségesség megteremtéséért. Nagyon fontos, hogy a falusi vendégfogadók egy térségben gondolkozzanak és fogjanak össze. A magyarországi tapasztalatok igazolják, hogy mintegy 60 km-es körzetben kell megkeresni azokat a lehetôségeket, amelyekkel tartalmasabb programokat kínálhatnak a vendégeknek. Ha megvan a szállás, egy-két program is kialakult, akkor a következô lépés a marketingmenedzsment tevékenység, amit minél elôbb szakszerûen kell végezni. Gondolni kell a szórólapok készítésére, az interneten való jelentkezésre, a vendégfogadó minôsítésére, az állandó továbbképzésre. Kórikné Terebes Mária véleménye, hogy a falusi turizmus a község, a régió fellendülését is segítheti. Ha minél többen vállalkoznak ebben, akkor közösen ösztönözni lehet az önkormányzatot, hogy minél elôbb felújítsák a települést, nagyobb figyelmet fordítsanak a helyi infrastruktúra fejlôdésére. A faluturizmusban vállalkozóknak nemcsak helyi, hanem globális tervekben kell gondolkodniuk, s amennyiben szakmai szövetségbe tömörülnek, erôs lobbiszervezetté válhatnak. Itt a szakember az olyan gondok regionális rendezésének elôsegítésére gondolt, mint a hulladékgazdálkodás, az ivóvíz- és csatornahálózat kifejlesztése, amelyekre közös projekteket lehet készíteni, akár EU- támogatás megpályázására is. A legnehezebb a szolgáltatás piacra juttatása. A legegyszerûbb, ha a vállalkozó célcsoportok számára alkot különbözô programokat, s ezt a megfelelô PR-kampánnyal próbálja eladni. A magyarországi vendégfogadók ma már 50 %-os nyereségi kulccsal dolgoznak, s van olyan vidék, ahol ez a szolgáltatói ágazat lett a helyi gazdaság hajtómotorja. Kórikné Terebes Mária véleménye, hogy nincs lehetetlen, csak tehetetlen ember! A faluturizmus, fôként Erdélyben számtalan lehetôséget kínál a vállalkozók számára, tôlük függ az, hogy mennyire sikerül ezeket kihasználni, kamatoztatni.

Vajda György

Ma már hazánkban is általános tapasztalat, hogy az új szakmai alapokon nyugvó felkészültség szilárd piaci pozíciót biztosít, emellett nagyobb teret nyit a termelés innovatív megközelítésére a mikro-, kis-, és középvállalkozók számára. Az EU-elôcsatlakozás idôszakában termelôk alapvetô céljaik – zöldségtermelés minôségfejlesztése, piaci helyzetbe hozása, termény strukturális átalakítása – megvalósítása nélkül nem válhatnak versenyképessé a csatlakozás után.

Az Alsó-Nyárádmentét már évtizedek óta Murokországnak nevezik, utalva a hagyományos zöldségtermesztésre. A kis- és nagygazdálkodók hozzáállása a termesztéshez és értékesítéshez kezd megváltozni. Ehhez nagymértékben hozzájárult a kiállítások, szakmai találkozók megszervezése, amelyet a Lôrincfalva Egyesület kezdeményezett. Az elsô látványos lépésként jegyezhetô, hogy például Imreh József vállalkozó két évvel ezelôtt kezdte el csomagolva árulni az általa termesztett zöldséget. Kezdetben a piacokon alkalmilag kínálta, késôbb felvette a kapcsolatot a Transilvania üzlethálózattal, ma már szerzôdés, megrendelés alapján szállítja a terményeket. Így biztonságossá vált az értékesítés. Saját tapasztalataira emlékezve mondta el, hogy akkor nagyon nehéz idôszakot élt át, mivel egyedül volt, a beruházásokat sok kínnal-bajjal valósította meg. Mára bebizonyosodott, hogy a zöldségtermesztôk összefogására égetô szükség van. Jó példa erre a Magyarországon megalakított termelô és értékesítô szövetkezetek (TÉSZ). Ezekben az üzemszerkezeti formákban a földtulajdonos önmaga termel, de a termesztés elindításához szükséges anyagok beszerzése és az értékesítés közösen történik És nem utolsósorban: csak így igényelhetôk EU- támogatások. A TÉSZ-ek már bebizonyították fejlôdôképességüket.

A múlt hét végén az Agronómusok Háza elôtti lóversenypályán szervezett szarvasmarhaszemle jó alkalom volt arra, hogy a pálya szomszédságában hat alsó-nyárádmenti gazda saját standján mutassa be termékeit. A vásárlók szerint a termékek minôsége megfelelô, az árak sem rugaszkodnak el a valóságtól. Fábián Emma zöldségtermesztô fiával, Sándorral dolgozik 70 ár területen. Terményeik iránt nagy volt a kereslet. Különben hét közben a Marosvásárhelyen a kövesdombi piacon kínálják portékájukat. Az idény kezdetén 20 millió lejt ruháztak be a termesztésbe. A pénz már busásan megfordult, az igaz, hogy rengeteg munka nyomán. Az ilencfalvi Kakasi Tünde és György számára a zöldségtermesztés immár életforma. Jól megélnek munkájuk nyomán. Jutott pénz számítógépre is, amelyen gazdálkodási tevékenységükkel kapcsolatos adatokat is tárolnak. Egy papírral bélelt ládában láthattuk a különbözô alakokra formálódott murkokat. Nem mindenhol látni ilyet, talán egyenként kellett volna eladni azokat. Az emberi kézre, állatokra és más formákra hasonlító murkok talán a sok esôzések miatt fejlôdtek furcsa alakokba. Ott láthattuk a 30 kg-os fôzôtököt (10.000 lej/kg), a 25 kg-os ép, jó minôségben megérett sütôtököt, amelynek kilogrammjáért 15.000 lejt kértek.

A dózsagyörgyi, ilencfalvi, teremei, lôrincfalvi zöldségtermesztôk derûlátóak, azt elismerik, hogy az EU-csatlakozási idôszak nem lesz könnyû, de hogy a nehézségeket leküzdjék, mielôbb megalakítanak egy érdekvédelmi társulást. – Az elsô lépéseket már megtettük – nyilatkozta Imreh József.

Kilyén Attila

A belgiumi Flamand Régió nyolc programot finanszíroz Romániában, egyebek mellett a vidéki turizmus fejlesztése, környezetvédelem, egészségügy területén. A megállapodásokat a román–belga Flamand Régió vegyes bizottsága ülésén írták alá.

Gazdasági mutatói alapján Belgium az EU legfejlettebb országaihoz tartozik. Az ország föderális államszerkezete miatt külön említést kell tenni a gazdaságilag önálló régiókról, mivel ezek széles hatáskörûek. Belgium üzleti életének meghatározó ereje a Flamand Régió, ahol a belga GDP 60 %-a keletkezik és a belga export 70 %-a származik. A Flamand Régióban található a multinacionális és belga nagyvállalatok döntô többségének a székhelye. A régió elsôsorban gazdasági kompetenciákkal rendelkezik és önállóan alakíthatja nemzetközi kapcsolatait, szerzôdéseket köthet – nyilatkozta Winkler Gyula miniszter.

A kereskedelmi ügyekkel megbízott tárcavezetô leszögezte a továbbiakban: – A vegyes bizottság ülésén tárgyaltunk a román és a belga fél számára olyan kiemelt fontosságú területekrôl, mint például a gazdaság, külkereskedelem, mezôgazdaság, szállítás, egészségügy, kommunikáció, kultúra és oktatás. A következô idôszakban a Flamand Régió mintegy 900 000 euró értékben folyósít vissza nem térítendô alapokat különbözô programok számára. Románia számára fontos, hogy Belgium támogassa az uniós csatlakozási folyamatban, elsô lépésben a csatlakozási szerzôdés ratifikálásával.

2004-ben a román–belga külkereskedelem összforgalma elérte a 767,4 millió eurót, ami mintegy 36,8% növekedést jelent 2003-hoz képest.

Exportunk 2004-ben 51 %-kal nôtt az elôzô évhez viszonyítva, ennek értéke 374,2 millió euró, az import pedig 393,2 millió euró volt. Ez egy 19 millió eurós negatív egyenleget jelent. Az idei év elsô nyolc hónapjában a Belgium és Románia közötti kereskedelmi forgalom összvolumene elérte az 544,8 millió eurót.

A legfontosabb román exportcikkek többek között ebben az idôszakban: gépek és alkatrészek, ruházati cikkek, mûanyagok, a gumi-, a bútoripar termékei, élelmiszerek és fából elôállított termékek. A behozatalunkat tekintve a legfontosabb tételek: gépjármûvek, szállító eszközök, fémek és a fémipar termékei, élô állatok, élelmiszerek, mûanyag áruk, gépek.

Belgium a mûködôtôke-befektetések területén is fontos partner. 2005. augusztus 31-ig 64,8 millió euró érkezett az országba. A Romániában megtelepült mintegy 1392 vegyes vállalat a gazdaság széles spektrumát öleli fel: ipar, szolgáltatások, turizmus, kereskedelem, mezôgazdaság, építkezés.

Terrorizmussal gyanúsított személyek és cégek

Közel 50 külföldi állampolgár és több mint 200 külföldi cég szerepel a terroristatevékenységgel, vagy a terrorizmus finanszírozásával gyanúsított személyek és cégek vagy intézmények listáján, amelyet kedden hagyott jóvá a kormány. A listán 47 jemeni, algériai, marokkói, tunéziai, etiópiai, szudáni, szíriai, indonéziai és iraki állampolgár, és 202, javarészt iraki intézmény vagy kereskedelmi cég szerepel. A terrorizmus elleni országos hálózat intézményei idôszakonként elkészítik ezt a listát az ENSZ Biztonsági Tanácsától kapott információk alapján. A listát határozattal fogadja el a kormány. A kormány által a tavaly elfogadott lista mintegy 90 személy és mintegy 40 cég nevét tartalmazta.

Parlamenti "adomány" az oktatásügynek

Az NLP–DP Szövetség országos vezetôtanácsa hétfôn reggel úgy döntött, hogy a képviselôház és a szenátus 2006-os költségvetésének csökkentésébôl származó összegeket az oktatásügy kapja meg. Ezt Calin Popescu Tariceanu, az NLP elnöke jelentette be a pártszövetség vezetôtestületének ülése után. A kormányfô elmondta, a jövô évi költségvetés elemzése során kiderült, hogy bizonyos intézmények, így a parlament két háza esetében indokolatlan kiadások szerepelnek. Tariceanu elmondta, noha a szenátus 2006-os költségvetése kapcsán nyílt levelet intézett a felsôház elnökéhez, a szenátus elküldte a Hivatalos Közlönyhöz elfogadott költségvetését anélkül, hogy tekintettel lett volna a miniszterelnök ajánlásaira azzal kapcsolatban, hogy a szenátus büdzséjét legalább a 2005-ös szintre csökkentsék. Az NLP elnöke közölte, a D.A. Szövetség javasolni fogja parlamenti frakcióinak és a koalíció többi pártjának, hogy támogassák a parlament költségvetésének csökkentését, az ebbôl származó összegeket pedig a fontos ágazatoknak, így az oktatásügynek adják.

Trikolórt loptak

Vizsgálat indult két budapesti diák ellen, akik romániai kiránduláson elloptak egy román zászlót egy nagyenyedi intézmény épületérôl. A Fehér Megyei Rendôr- felügyelôség sajtóirodája szerint a két fiatal osztálykirándulásra érkezett Romániába két nappal korábban, a diákokat egy nagyenyedi középiskola bentlakásában szállásolták el. A keddre virradó éjszakán a két diák több társukkal együtt a kísérô tanárok tudta nélkül elhagyták a bentlakást és egy nagyenyedi bárban szeszes italokat fogyasztottak. Ezt követôen a fiatalok megálltak a nagyenyedi rendôrség közelében levô Liviu Rebreanu könyvtár elôtt, két diák felmászott az épületre és levette az egyik, több mint három méter magasan levô román trikolórt. A két fiatalt tetten érte és ôrizetbe vette egy rendôrjárôr. A 16 éves E. Máté és a 17 éves B. Marcell ellen vizsgálat indult, a két fiatal pénzbírságra vagy három évig terjedô börtönbüntetésre számíthat.

Leállhatnak a sepsiszentgyörgyi megyei kórház helyreállítási munkálatai

Pénzhiány miatt leállhatnak a sepsiszentgyörgyi kórház helyreállítás munkálatai. Bács Mihály a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Kórház igazgatója kedden azt nyilatkozta a sajtónak, hogy az Egészségügyi Minisztérium eddig 1 millió lejt (10 milliárd régi lejt) utalt ki, ebbôl az idei munkálatokat lehet finanszírozni, de a helyreállítás folytatására a jövô évben 2,5-3 millió lejre van szükség. Bács elmondta, értesülései szerint a szaktárca csak 1,5 millió lejt kíván kiutalni, ez pedig a munkálatok leállását jelenti. "Ha nem kapjuk meg az ígért összeget, le kell állítanunk az építkezést, ez pedig veszélyezteti mind a betegeket, mind a kórház alkalmazottait, mivel az épület szerkezeti elemei annyira meggyengültek, hogy egy kisebb földrengés nyomán összedôlhet, nyilatkozta Bács. A Kovászna megyei kórház helyreállítása szeptember 20-án kezdôdött, a beruházás értéke 8 millió lej. A kórházban tavaly beomlott egy terem mennyezete. A kórházigazgató szerint sürgôs javítási munkálatokra van szükség, mivel a kórház épületét 1977 óta nem tatarozták.

Szacsvay-emléknap Nagyváradon

Az elmúlt évek hagyományaihoz híven a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Bihar megyei szervezete a Magyar Országgyûlés Jegyzôi Karával közösen az idén is megemlékezik Szacsvay Imre halálának évfordulójáról. Az ünnepi rendezvényekre október 23- án, vasárnap kerül sor. Ennek keretében megemlékezést tartanak és megkoszorúzzák Szacsvay Imre mártír jegyzô nagyváradi szobrát. Ezt követi a Szacsvay- díjak átadása a Nagyváradi Római Katolikus székesegyházban, majd ünnepi orgonakoncertre kerül sor Sirák Péter, a Budapesti Zeneakadémia orgonaprofesszora elôadásában.

Félmillió túlélô v&a