Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Öröm látni, ahogy – lassan, de valószínûleg biztosan – megújul- felújul Marosvásárhely. Értem ezen régi épületeit, amelyek közül nem egy az utóbbi években visszanyerte eredeti arculatát és régi fényében (ha nem is régi színeiben) mutogatja magát büszkén a mindenkori városlakónak és idelátogató turistának. Az ôsi templomok visszanyerték egykori fényüket, a fôtéri, régi házak sora sem rettenti el látványával az érkezôt, és múlt héten a Pálffy-ház restaurálása is befejezôdött. Újra gyönyörû épületté változott az egykori szellemlak, amely klasszikus horrorhoz méltó homlokzatával riogatta harminc éven keresztül a gyengébb idegzetû járókelôket és kisgyerekes szülôket, akiknek sarjai az omladozó Bagolyvár ablakaiból parittyázták a szebb diáklányokat. Most kívül-belül felújítva fogadja a Színmûvészeti Egyetem diákjait. A Vásárhelyre gyakrabban látogató idegen valószínûleg elégedetten csettint: igen, így kell ezt csinálni, végre egy város, ahol adnak az örökségre, ahol teljes erôvel azon vannak, hogy megôrizzék mûemlékeit, ahol számít eleink munkájának megóvása. És ez részben így igaz. Számít az egyházaknak, amelyek restaurálják templomaikat, számít különbözô intézményeknek és szervezeteknek, amelyek nem hajlandók veszni hagyni a halálraítélt épületeket, számít az utca "régimódi" emberének, aki örömmel nyugtázza, hogy végre olyanná kezd válni a városa, amilyen volt a boldog békeidôk kezdetén. És valószínûleg igen hosszan nézne ki buksi fejébôl a látogató, ha megtudná, hogy kinek nem számít – egyáltalán. Ha megtudná, hogy a "városatyák" közül egyeseknek mindez mennyire mindegy. Mert úgy gondolják, hogy számukra a fôtéri, elengedhetetlen homlokzati felújítások sora a babérpárnára épp elégnek bizonyul. Bizony, érdekes lenne szembesíteni a kedves turistát a tényekkel, melyek szerint a Nemzeti Színház épülete évekig azon morfondírozott, hogy beomoljon, avagy sem, hogy a Pálffy- ház lezser három évtizedig agonizált módszeresen, hogy a várbeli felújításokat minden valószínûség szerint a Vásárhelyi Napok indokolták csupán, hogy a tanintézmények többségét külsô forrásokból sikerült állagmegóvni, és végül – amolyan non plus ultraként – a várbeli katonai istálló beomlott tetôzettel várja jótét lelkek segítô jobbját, amely jótét lelkek vannak ugyan, csak nem ott, ahol szükség lenne rájuk. Különösen elszomorító a tény: mûemlék épületrôl van szó, amely több száz éves és amely Erdélyben egyedülálló. Mindez azonban a szóban forgó(k)nak ugyan mit számít? A többiek megcsinálják, mi aztán majd dicsekszünk vele. Bernády és társai pedig forogjanak csak ott lent – nyugodtan – tovább...

Avarkeszi derûlátó

A marosvásárhelyi konferencia után van esély arra, hogy a miniszterelnök által összehívandó Magyar Állandó Értekezleten (Máért) jó néhány kérdésben meg tudjanak egyezni a résztvevôk, a kormány pedig október közepén négypárti tárgyalást kezdeményez a tervezett alkotmánymódosításról – mondta el Avarkeszi Dezsô, kormánymegbízott az MTI-nek kedden.

"Éppen a marosvásárhelyi konferencia után, igenis van esély arra, hogy úgy tudja a miniszterelnök úr összehívni a Máért-et, hogy jónéhány kérdésben a résztvevôk meg tudnak egyezni, és egy közös nyilatkozatot ki tudnak adni" – mondta Avarkeszi Dezsô, aki azonban a Máért idôpontjáról nem tudott felvilágosítást adni.

Az MTI nem hivatalos információi szerint ugyanakkor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kedd délutánra budapesti találkozót egyeztetett Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével és a párt más vezetôivel, azért, hogy a tervezett román-magyar közös kormányüléssel kapcsolatban meghallgassa az RMDSZ álláspontját, részben pedig azért, hogy tájékozódjon a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának harmadik, szombati, marosvásárhelyi ülésérôl, amelynek zárónyilatkozatában a résztvevôk a Máért mielôbbi összehívását sürgették.

Avarkeszi Dezsô hangsúlyozta: a marosvásárhelyi konferencián kiderült, hogy van néhány olyan kérdés, amelyben más a véleménye a határon túli magyar szervezeteknek és a magyar kormánynak, ilyen a kettôs állampolgárság kérdése és a Máért szerepe, de az ott elfogadott zárónyilatkozat arról tanúskodik, hogy a felvetett kérdések túlnyomó többségében abszolút azonos az álláspont.

Mint mondta, a zárónyilatkozatban a tanácskozás résztvevôi egyetértésüket fejezték ki a kormány azon szándékával, hogy a magyar alkotmány külön fejezetben foglalkozzék a határon túli magyarok jogállásával. Ezzel kapcsolatban a kormány várhatóan két héten belül, a határon túli szervezetekkel történô egyeztetés után, október közepén négypárti tárgyalásokat kezdeményez – tette hozzá.

Avarkeszi Dezsô kiemelte: a marosvásárhelyi tárgyalás zárónyilatkozatában pozitívnak tartották a magyar kormány azon szándékát is, hogy a nemzeti vízum intézményét Magyarország schengeni egyezményhez való csatlakozása után is fenn kívánja tartani, és fontosnak nevezték a Szülôföld Alap létrejöttét is. A kormány az alkotmány bôvítését, egy speciális magyar igazolvány bevezetését, valamint január elsejétôl nemzeti vízum kiadását javasolja a határon túli magyarok ügyében. A nemzeti vízumról a külügyi tárca múlt szerdán adott át jegyzéket az érintett Ukrajna, Szerbia-Montenegró, Románia és Horvátország budapesti nagykövetének.

Olli Rehn európai bôvítési biztos Bukarestbe látogat október 13-án, kevesebb mint két héttel azelôtt, hogy az Európai Bizottság ismerteti a Romániáról szóló országjelentést, áll az EB romániai delegációjának honlapján olvasható közleményben.

A bôvítési biztos látogatásának célja Románia uniós csatlakozási felkészülésének értékelése a 2007. január 1-jei csatlakozási idôpont perspektívájában.

Olli Rehn találkozik Traian Basescu államfôvel, Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel, Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszterrel, Anca Boagiu integrációs miniszterrel, Monica Macovei igazságügyi miniszterrel, Vasile Blaga közigazgatási és belügyminiszterrel, valamint Sebastian Vladescu pénzügyminiszterrel.

A bôvítési biztos találkozik Mircea Geoana SZDP-elnökkel is, továbbá elôadást tart egy, a Lisszaboni Menetrendrôl szóló szemináriumon, amelyet az EU brit soros elnöksége és a román kormány rendez.

Rehn emlékeztet arra, hogy a csatlakozási elôkészületeket gyorsítani kell, különösen az igazságügyi reform, a korrupció és a szervezett bûnözés elleni harc, a határellenôrzési hatékonyság, az állami támogatáspolitika, a versenypolitikák és a környezetvédelem területén.

A HRW bírálja Szerbiát

(MTI) – A kisebbségek elleni erôszak és a hatóságok "veszélyes közönye" miatt keményen bírálja Szerbiát hétfôn közzétett új jelentésében a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberi jogi szervezet.

A 52 oldalas jelentésnek már a címe is sokatmondó: "A veszélyes közöny: a kisebbségek elleni erôszak Szerbiában". A dokumentum felrója a hatóságoknak, hogy nem voltak képesek gátat szabni a különbözô etnikai és vallási kisebbségek elleni fokozódó erôszaknak. A HRW is megállapítja, hogy amíg ez így van, az ország nem közeledhet az Európai Unióhoz. A szervezet tudatja, hogy egy sor jogsértést, fizikai összetûzést, a kisebbségek vallási és kulturális létesítményei elleni támadást és temetôgyalázást jegyzett fel 2003. vége óta, amikor a szerbiai parlamenti választáson gyôztek a szerb radikálisok.

"Ezekre az esetekre nem megfelelôen válaszoltak a szerb hatóságok. Az illetékesek könnyelmûen tompítottak az incidensek élén, a rendôrség egyes esetekben nem védte meg a támadásoktól a dzsámikat és a kisebbségek tulajdonában lévô létesítményeket. Az ügyészségek lassan reagáltak, a bíróságok elé állított tetteseket általában felfüggesztett szabadságvesztésre vagy pénzbüntetésre ítélték" – áll a jelentésben, amely szerint ha a hatóságok folytatják ezt a gyakorlatot, fennáll a valós kockázata annak, hogy fokozódnak a kisebbségiek elleni támadások, ami a kisebbségek kitelepülését fogja eredményezni.

Bojan Kostres vajdasági parlamenti elnök "nagyon komoly figyelmeztetésnek" nevezte a HRW jelentését. Úgy foglalt állást, hogy a tartományi és a köztársasági szervek jobb együttmûködése és a bûnüldözô szervek hatékonyabb fellépése hozzájárulhatna ahhoz, hogy javuljanak az etnikumok közötti viszonyok, de ennek egyik feltétele az, hogy a Vajdaság visszakapja széles körû autonómiáját.

(MTI) – Az Európai Unió brüsszeli illetékesei örömmel fogadták a német kormánykoalíciós megbeszéléseken elért áttörés hírét, abban bizakodva, hogy így az EU életét lassan megbénító problémasorozatból legalább egy – s ráadásul egy elég fontos – záros határidôn belül megoldódik.

José Manuel Barroso, az EU-bizottság elnöke szóvivôje útján üdvözölte egy "stabil és erôs" német kormány létrejöttének kilátását. A jövôbeli kancellár megnevezése jó hír, Barroso elégedett, hogy a várakozási idôszak véget ért – közölte a szóvivô, hozzátéve: az EU-bizottság elnöke annak is örül, hogy együtt dolgozhat majd Angela Merkellel, akit jól ismer. Gratulált Angela Merkelnek Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai fôképviselôje is.

A német kormányalakítási tárgyalásokon elért áttörés, az, hogy immár nagyon valószínûnek tûnik a konzervatívok és a szociáldemokraták nagykoalíciója és Merkel kancellári tisztsége azért különösen fontos az EU számára, mert az elmúlt hónapokban egymást érték a szervezet presztízsét, hatékonyságát romboló kudarcok: az EU-alkotmány francia és holland elutasítása, az EU-keretköltségvetésrôl szóló megegyezés halasztódása, no meg az, hogy az európai gazdaság továbbra is nagyon lassan növekszik. Márpedig ha Németországban – az elhúzódó tárgyalások miatt – hosszú hónapokra megbénulna a döntéshozatal, az még a lehetôségét is kizárná a fenti problémák megoldásának. Nem véletlen, hogy José Manuel Barroso már a szeptemberi német választások másnapján gyors kormányalakításra sürgette a német politikai erôket, mondván: Európának dinamikus Németországra van szüksége ahhoz, hogy maga is gyorsan fejlôdhessen.

(MTI) – Több mint négy órán keresztül vitatta meg keddi zárt ülésén a magyar Országgyûlés Nemzetbiztonsági Bizottsága azt a jelentést, amelyet a kormány nemzetbiztonsági kabinetje készített a "kémügyként" is elhíresült Szatmári-ügyrôl.

Az ülés után – az ügy titkos volta miatt – szûkszavúan nyilatkozó Juhász Ferenc honvédelmi miniszter, a nemzetbiztonsági kabinet vezetôje és Kövér László, a bizottság fideszes elnöke annyit árult el, hogy a kabinet és a nemzetbiztonsági szolgálatok folytatják a tényfeltáró munkát, a bizottság annak lezárása után vagy új információk esetén tér vissza az ügyre.

Juhász Ferenc nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy igaz-e, a jelentésben csak fideszes politikusok szerepelnek. Kormánypárti politikusok szerepérôl azonban nem nyilatkozott.

Kövér László azt mondta, sem megerôsíteni, sem cáfolni nincs módjában a sajtóinformációkat.

Juhász Ferenc elmondása szerint két kérdés van: mi a teendô, ha politikusok is érintettnek bizonyulnak nemzetbiztonsági vonulatú ügyekben, illetve miként kerülhetô el, hogy a titkosszolgálatok által szerzett információk forogjanak a belpolitikában, politikában.

"Ha elmondhatnám, hogy mi van a jelentésben, akkor nem lenne ráírva: szigorúan titkos" – nyilatkozott Kövér László.

Elsô ülését tartotta hétfôn Békéscsabán az a magyar-román vegyes bizottság, amely a két ország között létrejött katasztrófavédelmi egyezmény rendelkezéseinek végrehajtását koordinálja – mondta Muhoray Árpád, a katasztrófavédelmi fôigazgatóság magyarországi vezetô helyettese. Magyarország és Románia 2003-ban kötötte meg a veszélyhelyzet-kezelésrôl és katasztrófák esetén történô együttmûködésérôl szóló egyezményt. Az ülés résztvevôi egyebek mellett értékelték a Romániában történt árvízi veszélyhelyzeteket, és annak tanulságait. A román delegáció vezetôje, Constantin Zamfir veszélyhelyzet-kezelési fôfelügyelô-helyettes kijelentette: az áprilistól szeptemberig tartó hét hullámból álló árvíznél a leggyorsabban a magyar kollégáktól kaptak segítséget, s ezért ezúttal is köszönetet mond. A vegyes bizottság vezetôi hét pontból álló jegyzôkönyvet írtak alá, melyben egyebek mellett megállapodtak a közös gyakorlatokról, kiképzésekrôl, a határ menti megyék ügyeleti központjainak összehangolásáról, és a veszélyes anyagokat szállító jármûvek határátléptetésének gyorsításáról.

(MTI/AFP) – Marina Berlusconit, az olasz kormányfô lányát, akit a héten a Fininvest családi konszern vezetôjévé választottak, Olaszország legbefolyásosabb asszonyának tekinti a Forbes amerikai magazin.

Maria Elvira, aki Marinának nevezi magát, 1966 augusztus 10- én született Silvio Berlusconi miniszterelnök Carla Elvira Dall'Oglioval kötött elsô házasságából. Három évvel fiatalabb nála öccse, Piersilvio, aki ma a család három tévétársaságát igazgató Mediaset társaság elnöke. Silvio Berlusconinak Veronica Larióval kötött második házasságából három másik gyermeke van: a 20 éves Barbara, a 19 éves Eleonora és a 16 éves Luigi.

Apjától eltérôen Marina háttérbe húzódó, diszkrét személyiség, csak ritkán mutatkozik a nyilvánosság elôtt és kevés interjút ad.

A Fininvest honlapján olvasható életrajza szerint "igen fiatalon" kezdte pályafutását a cégnél, koráról és képzettségérôl itt nem tesznek említést, viszont arról igen, hogy "mindig érdeklôdést tanúsított a vállalatvezetés és a csoport gazdasági- pénzügyi stratégiáinak fejlesztése iránt".

1996 júliusában lett a Fininvest cég alelnöke, 2003 júliusában pedig a Mondadori, a legnagyobb olasz kiadó elnöke. A Fininvest élére történt kinevezésének másnapján a Mondadori által kiadott Qui magazin hétoldalas fotóriportot szentelt az új elnöknek.

Ebben "elôször mutatja be" 43 éves élettársát, Maurizio Vanadiát, aki a milánói Scala szólótáncosa, valamint két fiukat, akik közül a két és fél éves Gabriele az idôsebb, míg a másik fiú, Silvio, egyéves: ô nemcsak nagyapja nevét viseli, hanem ugyanazon a napon is született.

A riport szerint mindkét szülô kerüli a mondén életet, minden szabad idejüket gyermekeiknek szentelik. Pályájáról maga Marina annyit árult el a lapnak, hogy 18 éves korában egy angliai konfekció-üzletben volt eladónô és elsô fizetésébôl egy kismacskát vásárolt magának, továbbá hogy imádja a japán konyhát.

A Paris-Match címû francia hetilap augusztusban foglalkozott hosszabb írásban Marinával, feltárva, hogy Marina és apja "elválaszt-hatatlanok egymástól". "Marina irányítja Silvio Berlusconi holdingját és ô látja el apját politikai tanácsokkal. A fontosabb kérdésekben döntéseinek meghozatala elôtt Silvio Berlusconi vele konzultál."

Marina Berlusconi az egyedüli olasz nô, aki szerepel a Forbesnek a világ legbefolyásosabb asszonyairól készített százas listáján, méghozzá a 74-ik helyen. A nem amerikai nôkrôl készült hasonló listán azonban már ô a kilencedik. A Forbes szerint Marina vagyona 4 milliárd dollárnak felel meg.

A múlt hét végén tartották Marosvásárhelyen a Határon Túli Magyar Szervezetek III. fórumát. A vajdasági magyarokat Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Dudás Károly alelnök képviselte. A délvidéki magyarok sajátos helyzetérôl kérdeztük Kasza Józsefet.

– Sok információ érkezik hozzánk a vajdasági magyarság helyzetérôl, nyilván inkább a kirívó fejleményekrôl. A tettlegesség azonban csak tünet. Ön hogyan foglalná össze röviden a vajdasági magyarság létét leginkább veszélyeztetô jelenségeket? Mennyire mélyek az ellentét, ellenszenv gyökerei, hiszen valamikor példaértékûnek tûnt a vajdasági autonómia. Most az érdekekbôl keverednek elô a konfliktusok vagy vannak érzelmi vonatkozásai is?

– Ez egy nagyon komoly téma és nagyon mélyen húzódnak a gyökerek. Az elôzô idôszakról kialakított látszatkép nem is annyira rózsaszín, mint ahogy az kívülrôl tûnt. Ugyanis, az a vajdasági autonómia a titói korszakban elfedte az asszimilációt, a beolvasztást. Igen perfid módon történt, a testvériség- egység címszó alatt az asszimiláció, a délvidéki magyarság beolvasztása. Sajnos, azt kell mondjam, hogy a délvidéki magyarság fogékony volt egy ilyen testvériség-egység nyitottságra, ami elvben csakugyan szép dolog, de ha a mélyére nézünk, ez azt jelentette, hogy mintegy 100 ezer magyarral lett kevesebb a délvidéken a házasságok folytán.

A milosevicsi korszak sokkal keményebben, nem ilyen burkolt formában törekedett mind az asszimilációra, mind arra, hogy megfélemlítések útján távozásra bírja a délvidéki magyarságot. Ugyanis Milosevics hátsó szándéka egy lakosságcsere volt a horvát-szerb relációban, és ehhez kellett tulajdonképpen neki a terület, ahová beköltözteti a horvátországi és a boszniai szerbeket. Így történhetett meg az, hogy pszichikai nyomással vagy akár fizikai fenyítéssel rábírja a magyarokat a távozásra.

– Pontosan mit ért fizikai fenyítés alatt?

– Azt, hogy bilincsbe verve vitték fiataljainkat a harctérre, a szerb-horvát háborúba, ahol semmi keresnivalójuk nem volt a magyar katonaköteles fiataloknak. De mivel katonakötelesek voltak, erôszakkal kényszerítették arra, hogy részt vegyenek a háborúban, holott tudták, hogy testvérháborúvá alakulhat. Ugyanis a horvát hadseregben is szolgáltak magyarok, így magyar küzdött volna a magyar ellen. Ezt sok fiatal nem vállalta, elmenekültek, megszöktek, elköltöztek Magyarországra, és természetesen, ha tehették, a szülôk is követték ôket, hogy Magyarországon egyesítsék újra a családot. Ez a délvidéki magyarságnak újabb 50-60 ezres lélekszám elvesztését jelentette. A Dzsindzsics- kormány alatt iparkodtunk erônkhöz mérten cselekedni ezeknek a folyamatoknak a meggátolásáért, így született meg a kisebbségvédelmi törvény, amely alapján jogi alapot teremtettünk a délvidéki magyarság politikai szervezôdéséhez, a Nemzeti Tanács kialakításához, az önkormányzatiság megvalósításához. Úgy tûnt, hogy a negatív jelenségek száma csökkent, nem olyan erôteljes a nyomás, tartott egészen addig, míg az akkori kormány erejét nem vesztette, valahol 2003 vége felé, amikor Kostunicáék eltökélték a kormány megbuktatását. Ezzel az idôszakkal kezdôdött egy újabb incidenssorozat- áradat, hogy ne mondjam, atrocitásáradat. Lényegében ez fedi a valóságot, csak éppen a szerb vezetésnek nem tetszik és állandóan azt kifogásolja, hogy túl erôs ez a megfogalmazás.

– Nem a megfogalmazás a súlyos, hanem az elkövetett bûncselekmények a pofonoktól kezdve a falfirkákig, a fizikai fenyítésekig.

– Illetve a különbözô törvénytelenségekig, amelyek meggátolása érdekében a Kostunica-kormány nem tett semmit, vagy keveset tett, és a mai nap újra fellángolni látszik ez a folyamat. Összegezve azt mondhatom, hogy a délvidéki magyarság helyzete nem volt rózsás a titói korszakban, de látszólag jobban élt az anyagi körülményeket tekintve, most viszont az anyagi ellehetetlenítést is szorgalmazza az aktuális hatalom, és a fizikai-pszichikai atrocitások tolerálásával nehezíti a délvidéki magyarság helyzetét.

– Tehát nem újkeletû, hanem mély, évtizedekre is visszavezethetô ez az ellentét?

– Nem mondhatnám, mert lényegében a szerb nép normális tagjai és a magyar nép között nincs ellentét. Ellenben az újonnan beköltözött menekültáradat, és a szélsôjobb politikai szervezet tagjai generálják ezeket a problémákat. Nem lehet azt mondani, hogy évszázados szerb-magyar ellentétrôl van szó, a népek nem utálják egymást. Ezek a felelôtlen egyének gerjesztik a feszültséget, amely napról napra mind nehezebbé válik.

– Nálunk, Erdélyben is, de a Vajdaságban még korábbra tehetô a párhuzamos, egymással rivalizáló magyar szervezetek megjelenése. Mennyiben látja ezt a jelenséget irányított, célzatos egységbontásnak és mennyiben fogható fel természetes jelenségnek?

– Bizonyos mértékben természetes jelenségnek is tekinthetô. A magyar társadalomban a pluralizmus kialakulása sokkal elôbb jelentkezik, mint akár a szerb társadalomban vagy akár más, velünk együtt élô társadalmakban. Mi erre sokkal fogékonyabbak vagyunk és gyorsabban reagálunk. Nem az a baj, hogy kialakulnak párhuzamos szervezôdések. A baj az, amikor ezek egymásnak esnek és elvész a közös érdek, a cél. Az egyéni érdek, az egyéni rivalizálás, az egyéni hatalomra törés a nemzeti érdeket háttérbe szorítja vagy gátolja ennek megvalósítását. Ez egyértelmû a Délvidéken: olyan esetben sem tudunk egyetérteni, mint a Nemzeti Tanács mûködtetése vagy a magyarok önszervezôdése. Minden elképzelést késélre vágva kritizálnak azok, akik mögött fellelhetôk az állami célok, hogy ezek sugallják az ilyen ellentétek kialakulását.

– Kire/kikre gondol?

– Egész konkrétan itt Ágoston Andrásra, aki a titói hatalomban kiemelkedô pártfunkcionárius volt és meg vagyok gyôzôdve, hogy mögötte olyan állami érdekek tornyosulnak, amelyeknek nem célja a délvidéki magyarság önszervezôdésének a kifejlôdése.

– Látszik, hogy Nyugat-Európa eléggé érdekelt abban, hogy integrálja valami módon Szerbia- Montenegrót. Elnézôen szemlélik a szerbiai, és ezen belül a vajdasági helyzetet. Véleménye szerint ez a jóindulat mennyiben jelenthet akadályt a vajdasági magyarság helyzetének megnyugtató rendezésében?

– Én nem vagyok meggyôzôdve, hogy annyira jóindulatú ez az európai integrációs folyamat. Inkább szükségszerûség, hogy Szerbiát integrálják az európai közösségbe, hogy ne legyen kontrollálatlanul kívül, hanem bizonyos normák betartására kényszerüljön. Én lényegében ezt látom és ezért is üdvözlöm azt, hogy gyorsítottan kezdôdnek a tárgyalások Szerbiával. Azonban nem vagyok meggyôzôdve, hogy a csatlakozás is olyan gyors ütemben fog sikerülni, mint ahogy most látszik. Ugyanis ahhoz, hogy Szerbia addig eljusson, nagyon sok követelménynek kell eleget tegyen. Többek között a kisebbségi kérdés pozitív rendezése is egy ilyen téma és amikor ezeket rendezik, majd akkor csatlakozik. Rá kell kényszeríteni, hogy normálisan, európai szemlélettel rendezzék a belsô dolgokat Szerbiában.

– Laptól jöttem, lapról kérdezem. Olyan hírek keringenek, hogy a Magyar Szó befolyás alá vonásáért egyfajta harc folyik a magyar szervezetek között. Mi a helyzet ?

– Lehet, hogy a többi szervezet részérôl így van, de a Vajdasági Magyar Szövetség sosem befolyásolta a Magyar Szó szerkesztéspolitikáját. Viszont rámutatott arra, hogy a lap pédányszáma állandóan csökken a szerkesztéspolitika hibái miatt, és ezen az áldatlan helyzeten változtatni kell. Az elmúlt 10-15 évben eltolódások történtek a kulturális életben a Vajdaságban. Az újvidéki úgynevezett kulturális fellegvár elvesztette jelentôségét, ugyanis a magyarság száma nagymértékben csökkent, ezért ez áthelyezôdött Szabadkára, de nemcsak oda, hanem akár Zentára is. És az normális, hogy a lap ott készüljön, ahol a lakosság zöme él, ahol a problémák naponta történnek és oda kell figyelni, nem pedig egy újvidéki szórványban, ahonnan nehéz megfigyelni a történéseket az egész Vajdaság területén. A Vajdasági Magyar Szövetség többszörösen anyagilag is tett a lap megmentéséért az elmúlt idôszakban, most is ezt kívánja megfelelô módon rendezni: anyagi alapokban stabil helyzetet kialakítani, de nem befolyásolni a szerkesztéspolitikát. Én mindig azt mondom, a lap csak azt írja meg, amit tesz a Vajdasági Magyar Szövetség és úgy írja meg, ahogy azt tesszük. Ha jó, akkor jót, ha nem jó, akkor kritizáljon minket, mert ha nincs, aki kritizáljon, akkor téves útra sodródhatunk. Én a kemény kritikától sem rettentem meg soha, ha az jószándékú volt. De ha valaki akadékoskodik, vagy mondvacsinált problémákat gerjeszt, arra már külön oda kell figyelni.

Egyszóval, nem áthelyezni kívánjuk a Magyar Szót Szabadkára, hanem átalakítani a szerkesztôséget, lényegesen lecsökkenteni a létszámot, mert a Magyar Szóban annyi az újságíró, mint a New York Timesnál, csak a két újság közötti különbség óriási.

A közlekedési, építôipari és turisztikai miniszter szerint az amerikai Bechtel cég továbbra sem akarja elfogadni a román törvényeket, ezért folyatódik az alkudozás az Erdély északi részére tervezett Bors–Brassó autópálya építésérôl.

Gheorghe Dobre keddi sajtóértekezletén elmondta: a minisztérium és az amerikai cég képviselôi új garancialevél-formában állapodtak meg, amely összhangban van a román törvényekkel, de a pénzügyi részletekben továbbra sem történt haladás. A miniszter nem tért ki arra, hogy a kormány pontosan mennyivel tartozik a Bechtelnek a már megkezdett munkálatokért.

Szeptembertôl az amerikai Bechtel cég elbocsátotta azt az 540 munkást, akik az észak-erdélyi autópálya Kolozs megyei telephelyén dolgoztak, a miniszterelnök pedig ismételten kijelentette, hogy a kormány a Dél- Erdélyen áthaladó európai közlekedési folyosónak biztosít elsôbbséget.

Iovian Ognean, a Bechtel román alkalmazottait tömörítô szakszervezet vezetôje élesen bírálta a kormányzó liberális-demokrata szövetséget, különösen Gheorghe Dobre közlekedési minisztert, amiért nem folyósították idôben a Bechtellel kötött szerzôdésben megállapított összeget. A szakszervezeti vezetô reményét fejezte ki, hogy az állam végül is nem bontja fel a szerzôdést, mert különben az abban szereplô összérték 40 százalékát kellene kifizetnie kártérítésként az amerikai cégnek. Ez legalább 700-800 millió dollárt jelentene.

Közhelyek szaunában

Gyakran használjuk a mondást, több-kevesebb közfigyelmet felkeltô alkalmakkor, évfordulókon, nyugdíjaztatásokkor, díszpinttyé avatáskor. Kényelmes, laza formula, és sem feladót, sem címzettet nem kötelez semmire. Az elôbbi, ha fantáziáját nem is tornásztatta túl, rosszat nem mondott, az utóbbi meg elszökkent évei számával s könyvlapok között felejtett álomszirmai irdatlan fölöslegével rádöbben, hogy belenôtt már a skatulyába. A takaros kis jókívánsággal egyetemben átveszi az obligát virágcsokrot, esetenként a hozzá mellékelt sétapálcát, vérnyomásmérôt, díszalbumot, hallókészüléket, plecsnit, ágytálat, elkoccintja a pohárnyi löttyöt, feltérképezi a svédasztalt, belekóstol az érfal-, epe- és gyomorkímélô reformkonyhai termékekbe, letudja aznapi semmitmondási penzumát, majd visszahúzódik, hogy megeméssze a legfrissebb napiparancsot. Nincs könnyû dolga. Nem tudhatja, hogy az emberi kor legvégsô határát számára meddig centizték ki, hol fogy el a világrajövetelekor a gólyától kiutalt spulnicérna. A fekete angyal ugyanis bármikor bejelentetlenül bejöhet, mint szerencsejátékos a lottóárudába. Meglehet, hogy a 2088-as nyári olimpiai játékokat már nélküle rendezik meg, jut eszébe. Jelenthet ez számára kiheverhetetlen traumát? Végül is Néró sem válhatott, minden jóindulata ellenére, Chivu labdarúgócsapatának, az AS Romának bérletes szurkolójává, II. Lajos magyar király nem perelhette a mi whiskys exporttermékünket, Ambrus Attilát palotabeli hold upért, Tárász Bulba nem stréberkedhetett a lenini kommunista szombatok hejruppjain, Antonescu marsall nem érte meg, hogy a parlamentben C.V. Tudort keblére ölelhesse, no meg dr. Dorin Florea is igazoltan elbliccelhette Bernády György városfejlesztési kurzusait. Ilyen és ehhez hasonló fáziseltolódások ellenére az emberiség történelme lineárisan göngyölôdött, araszolt elôre, háborúk és "boldog békeidôk", gazdasági progressziók és recessziók, társadalmi és politikai konfúziók és konvulziók, egyéni és kollektív bonôrök és malôrök mentén. Természetesen emberünk sem vehetett részt mindenben, nem lehetett mindenhol jelen. A fránya és megvesztegethetetlen kronológia kérlelhetetlensége mián. Nem vált, nem válhatott kivételezetté. Nem sûríthetett be mindent egy emberöltôbe. Az elsô elemi osztály elvégzése után nem iratkozhatott azosmódúlag egyetemre. Rá kellett bíznia magát a saját logikája szerint operáló idôre. Ha eljutott magától, esetleg jóakarói elkalauzolták a felmentô heurékáig, akkor, ha nem is lehetett boldog, de agyban-lélekben kiegyensúlyozott maradt a pohárköszöntôben megjövendölt limeszekig. Ellenkezô esetben besavanyodhatott, megkeseredhetett, az egészségtelen renitenskedés foltjai felválthatták orcáin az ésszerûség piros pozsgáit. S nem maradt más választása, mint a fenemód elszaporodott délibáb-vadászkörök várószobáiban színes sajtótermékek tömkelegébôl feltöltôdni. Azt, hogy élt és munkálkodott eddig is, nem vitathatják el sem hívei, sem ellenlábasai. Az elrebbentett jókívánság szerint továbbra is ezt teszi majd. De nem rúghatja fel múltját, nem konvertálhatja, kiürült göngyölegként, aprópénzre eddigi (vagy addigi?) cselekedeteit, nem lophatja meg glédába állított emlékeit. Míg a mindenkori kiválasztottak, többnyire nagy nyilvánosság elôtt, végeztetik el magukon doktrina- átültetéseiket, a kisembereknek még pirulákat sem kell szedniük szavahihetôségük konzerválására. S talán ez az emberiség örökkévalóságának titka. Noé szolgálataira a nagy, Bibliát majmoló kavalkádban mindeddig még csak egyszer volt szükség. A Washington–Bukarest tengely vonalán mai epigonjai még csak sújtogatnak.

A betegség híre hamar szétterjedt. Bizonyosság nincs. Az elmúlt hétvégén és a hét elsô napjaiban minden információforrásból a madárinfluenza-kór megjelenése zúdult ránk. Az ország délkeleti vidékén talált elpusztult madarak tetemeit a fôvárosi szakintézet mellett Londonban is megvizsgálták már. Az elmúlt napokban elvégzett szerológiai vizsgálat nyomán csak azt lehet kimutatni, hogy az illetô egyed valaha találkozott az influenzavírussal. A szerológiai vizsgálat nem elég, virológiai ellenôrzés szükséges, csak az erôsítheti meg, hogy a szárnyasok valóban a madárinfluenza-járványnak estek áldozatul? A virológiai vizsgálat végsô eredményére még várnunk kell. S bár a madárinfluenza-járvány megjelenése még nem bizonyított, országos és helyi szinten számos óvintézkedést léptettek életbe. Ankétunkban annak néztünk utána, hogy a megyei napipiacokon betartják-e az élô szárnyasok forgalmazására vonatkozó tilalmat? Az élelmiszer- üzletekben arról érdeklôdtünk, hogy a rémhírek hatására csökkent-e a baromfihús-vásárlás? Mezôkirályfalván, megyénk egyik legnagyobb csirkefarmján és vágóhídján az országos óvintézkedések betartását és a jelenlegi helyzetet mértük fel. A helyi szakemberektôl pedig azt kérdeztük: végeztek-e tegnap ellenôrzéseket, s ha igen, milyen eredménnyel?

A megyeszékhelyen csak a Cuza Voda utcai nagypiacon engedélyezett az élô szárnyas forgalmazása. Tegnap délelôtt jó piacnap volt, de a tyúkok, libák, kacsák számára fenntartott asztalok üresek maradtak. A kistermelôk sem tették ki az otthonról hozott házi tojásaikat, holott, mint Matei Mircea állatorvostól megtudtuk, a forgalmazási tilalom csak az élô szárnyasokra vonatkozik. A nagypiac állategészségügyi szakembere arról is beszámolt, hogy tegnap reggel egy szabadi gazda hozott több élô baromfit eladni, de már a kapunál visszafordították. Az állatorvos véleménye szerint elsôsorban az emberek, a gazdák kell óvatosak legyenek, figyeljék állataikat, s jelezzék, ha megbetegedést észlelnek. Az bizonyos: élô szárnyasokat egyelôre nem lehet a nagypiacon beszerezni.

A királyfalvi farmról származó fagyasztott csirkéket, tyúkokat forgalmazó üzletben a rémhírek ellenére a korábbiakhoz hasonlóan nagy a kereslet a baromfihús iránt. Az eladó elôször nem érti kérdésünket, majd határozottan állítja, hogy a vásárlók száma nem csökkent. Máskülönben az árut már a madárinfluenza-járvány megjelenése elôtt lefagyasztották, így egyáltalán nem fertôzôdhetett meg – jelenti ki kissé sértôdötten, hogy ellenreklámot csinálunk a vásárlók elôtt.

A napokban a Petry-üzletben sem csökkent a csirkehús- vásárlók száma. Az üzletvezetô véleménye szerint a lakosság nem fél a szárnyashús és húskészítmények fogyasztásától. Van olyan, aki megkérdezi, hogy honnan származik a termék, melyik vágóhídról, de még senki nem gondolta meg magát a helyszínen.

A tojásforgalmazók sem kell aggódjanak a vásárlók számának apadása miatt. Tegnap délután a nagypiaci csarnokban a vásárlók sorban álltak a szép, nagyméretû, 2.800 lejért kínált tojásért.

A Mezôkirályfalván létesített csirkefarmon a négy hatalmas csarnokban összesen 80.000 csirkét nevelnek, amíg elérik a 2-2,5 kg-os súlyt. Ezután kerülnek a vágóhídra, ahol a legkorszerûbb technológiával naponta 9000 szárnyast vágnak le. Az egyedek életét áramütéssel oltják ki, csak ezután kezdik el a feldolgozási technológiát. Naponta átlagban a megrendelôknek 15-16 tonna kész árut szállítanak Maros, Hargita, Beszterce, Kolozs, Szeben megyékbe. A vállalkozó, az Oprea Avicom Kft. Beszterce, Hargita, Kolozs és Máramaros megyékbôl is vásárol élô szárnyast. Mivel a felvásárlási és értékesítési terület több megyére terjed ki, tegnap ebbe az egységbe látogattunk.

Az adminisztrációs épület bejáratánál figyelmeztetés: "A fertôtlenítôszeres lábtörlô használata kötelezô". Az állatorvosi irodában Dunca Ioan állattenyésztési mérnök, termelésvezetô, dr. Lucaciu Silviu, az egység állatorvosa és dr. Oprea Vasile Liviu, a szászrégeni állatorvosi körzet felügyelôje tartották napi munkaülésüket.

A megbeszélés után a szakemberek elmondták, hogy farmjuk 1994-es beindulása óta betegség nem ütötte fel a fejét náluk. Ebben az idôszakban is azt teszik, amit eddig, de mostanától munkájukat még fokozottabb figyelemmel végzik. A baromfifarmon dolgozó hét alkalmazott egészségügyi bizonyítványa napirenden van, az élô szárnyasok el vannak különítve a külvilágtól, a számukra szükséges mikroklíma biztosított, csak minôsített takarmányt használnak, amit Magyarországról hoznak be. Az orvosok rendszeresen követik a szárnyasok mindennapi viselkedését, és ha szükségesnek látják, elvégzik a klinikai vizsgálatokat. A csarnokokba és a vágóhíd helyiségeibe idegen személyek csak nagyon indokolt esetben léphetnek be. Az egyszer használatos mûanyag védôruha és papucs nélkül a belépés elképzelhetetlen.

A vágóhídon 35-en dolgoznak, mielôtt munkába állnának, mindennap átlépnek az egészségügyi ellenôrzô ponton, majd zuhanyoznak és felveszik a munkaöltözetet, így lépnek be a vágó-, feldolgozó- és csomagolórészlegre. A személyzet fertôtlenítését szigorúbban ellenôrzik. A szárnyasokat szállító gépkocsikat a bejáratnál szintén fertôtlenítik. Vágásra egyetlen szárnyas sem kerül, ha nem rendelkezik bélyegzôvel ellátott egészségügyi bizonyítvánnyal. A más megyékbôl hozott szárnyasokat is állategészségügyi bizonyítvánnyal szállítják Mezôkirályfalvára.

A kérdésre, hogy az országos "hisztéria" begyûrûzött-e az egységbe, dr. Lucaciu Silviu így válaszol: – Nem beszélhetünk pánikról vagy félelemrôl, mi eddig is szigorúan betartottuk a biobiztonsági elôírásokat. A most pluszban hozott intézkedéseink szerintem biztonságot jelentenek számunkra, de az tény, hogy péntek óta nem csökkent a rendelések száma. Annál ellenére, hogy még nem nyilvánvaló, hogy a déli megyékben a szárnyasok, madarak pusztulásának oka a madárinfluenza-vírus. Ettôl függetlenül azonban fokozottabban figyelünk a tenyésztési, feldolgozási folyamatokra, a betegség-megelôzô intézkedések betartására – mondotta dr. Lucaciu Silviu.

(MTI/AP) – A francia külügyminiszter szerint az Európai Uniónak a madárinfluenza elleni hatékonyabb védelem érdekében össze kellene hangolnia intézkedéseit.

Philippe Douste-Blazy a France-2 francia televíziónak nyilatkozva kedden elmondta: szeretné, ha az EU egészségügyi és külügyminiszterei rövid idôn belül találkozót tartanának az intézkedések összehangolása végett.

Egyelôre még nem sikerült egyértelmûen azonosítani a törökországi és a romániai madárinfluenza vírusát, és nem biztos, hogy ugyanarról a törzsrôl van szó, amely Ázsiában szedi az áldozatait – közölte Párizsban az állategészségügyi világszervezet egyik illetékese.

A szakember szerint elôször annak kell a végére járni, hogy valóban a kórokozó ázsiai típusa jelent-e meg a két országban, majd azt is bizonyítani kell, hogy a vírust vándormadarak juttatták el Törökországba és Romániába.

Jean-Luc Angot szerint mindkét ország egészségügyi hatóságai helyesen cselekedtek, amikor levágatták a fertôzôdött állatállományt és más óvintézkedéseket is hoztak a kór felszámolására. Az igazgatóhelyettes úgy vélte, hogy az Európai Unióba igyekvô két ország saját érdeke is, hogy megmutassa: gyorsan cselekszik.

Az EU hétfôn megtiltotta élô szárnyasok és madártoll importját Törökországból, Albániából, Bulgáriából, Horvátországból, Görögországból, Lengyelországból, Ukrajnából és Szerbia-Montenegróból.

Találtak három madártetemet Bulgária Romániával határos északi részén, és a hatóságok vizsgálják ôket, de keddi közlésük szerint egyelôre nincs jele annak, hogy a madárinfluenza elérte volna az országot.

Fokozott óvatosságra intette a brit lakosságot a madárinfluenza veszélyei kapcsán az élelmezési, mezôgazdasági és környezetvédelmi tárca, amely a gyanús madárelhullások eseteinek azonnali bejelentésére szólított fel.

A keddi londoni felhívás szerint telefonos segélyvonalat is létrehoztak, amelyen keresztül a polgárok bejelenthetik a gyanús eseteket.

A madárinfluenzától való félelem a baromfifogyasztás drasztikus csökkenéséhez vezetett Olaszországban.

Csak az elmúlt napokban 30-40 százalékkal kevesebb csirke- és pulykahúst vásároltak az emberek, mint azelôtt, és a baromfi ára a hat évvel ezelôtti színvonalra esett vissza, ami milliós nagyságrendû veszteséget okoz az olasz tenyésztôknek – közölte a Mezôgazdasági Szövetség.

A madárinfluenza-vírus megjelenésének gyanúja miatt négy magyar került karanténba az érintett területen Romániában – közölte a magyar külügyminisztérium szóvivôje kedden az MTI-vel.

A négy magyar állampolgárról egyelôre semmi konkrétumot nem tudunk, csak azt, hogy Romániában a madárinfluenza-vírus megjelenésének gyanúja miatt kerültek karanténba, és nyolc napig mindenképpen vesztegzár alatt kell maradniuk – mondta Polgár Viktor.

A kormány rendelettel betiltotta a vadászatot a Duna- deltában és Tulcea megyében, jelentette a Rompres hírügynökség kedden.

A rendelet szerint szárnyasra vadászni az egész országban tilos.

Az intézkedés összefügg a lehetséges madárinfluenza- esetekkel, írta a hírügynökség.

A megyei környezetvédelmi felügyelôség szakemberei ellenôrizték a faragói madárvédelmi területen levô vándormadarakat. A rezervátumban nem találtak sem beteg, sem elhullott szárnyasokat. A helybélieket, halászokat, a tó ügykezelôjét is kikérdezték, de senki nem jelezte, hogy elpusztult madarak lennének a madárvédelmi övezetben. A tó adminisztrátora továbbra is figyelemmel követi a vándormadarakat.

A bonyhai piactér rendbetétele is szerepel Mircea Teodor Pop községi polgármester idei tervei között.

Az állatokkal és mezôgazdasági terményekkel való kereskedést lehetôvé tevô tágas téren jelenleg csak néhány asztal s egy nagy füves rész van. A község vezetôje megrendelt 400 tonna követ, amelyet a szarvasmarhák, sertések és lovak számára fenntartott területre terítenek le. Az állatok számára külön elkerített, itatóval ellátott helyet biztosítanak majd. A mezôgazdasági termelôk számára fedett asztalokat készítenek. Tervben van egy adminisztrációs épület és több mellékhelyiség építése is.

– A vásárnap igazi ünnepet jelent a vidékiek számára. Lehetôséget, hogy összevessék állataikat és terményeiket a környékbeli vagy az ország távolabbi részeibôl érkezettek kínálatával. Tapasztalatcsere, amelyet áldomással kell ünnepelni. Ezért szeretném, hogy modern piactere legyen a községközpontnak. Ha megvannak a megfelelô körülmények, megkapjuk az állategészségügyi igazgatóság engedélyét is, s akkor kéthetente, de legalább havonta egyszer országos vásárokat is szervezhetünk – véli a bonyhai polgármester.

A község vezetôjének távlati tervei is vannak, azt szeretné, hogy a piactér mellé egy kis mûhelyt építtessen a polgármesteri hivatal, ahol járda-lapokat öntenének, elvégeznék a közintézmények karbantartásához, felújításához szükséges ácsmunkákat, vasalatokat.

Új épületszárnnyal egészítik ki a backamadarasi öregotthont, a munkálatokat jövô tavasszal kezdik el – tájékoztatott Fehér Andor, a Diakonos Öreggondozó Egyesület elnöke. A huszonnégy férôhelyes, korszerû intézmény jelenleg tizenkét idôs személynek szolgál otthonául, a legtöbben marosvásárhelyiek.

A hollandiai Zeeland helpt in Roemenie egyesület finanszírozásával vásárolták meg azt a hatvan áras telket 2000-ben, ahol már abban az évben elkezdôdtek az otthon építkezési munkálatai. Egyelôre csak az épület alsó szintjét mûködtetik, az emeleti részt nem tudták beindítani, ugyanis – az amúgy európai színvonalú épületbôl – a tervezéskor kimaradt a liftház. Ezért vált szükségessé az épület kibôvítése, a több milliárd lejes beruházású építkezésre megvannak az anyagi alapok holland támogatásból. Az új épületben helyet kapna egy nappali, a beteg személyeknek egy szoba.

Az öregotthon épülete mellett nagy udvar található, a kertben megtermesztik a szükséges zöldségeket, tyúkokat, nyulakat tenyésztenek. Az intézmény egy szakácsot, kertészt és gondozót foglalkoztat, valamint két holland asszisztensnôt.

Az itt lakók által befizett összegbôl még nem tudják teljes mértékben fenntartani az intézményt – tudtuk meg Fehér Andortól, ezért a hollandok folyamatosan támogatják az öregotthont. Nem csak anyagilag – pénz, kötszerek, pelenkák stb. –, hanem önkéntes munkával is. A villanyhálózatot és a fûtésrendszert fiatal holland csoportok szerelték fel, egy hollandiai szakiskola diákjai készítették el és helyezték el a nyílászárókat is az épületben.

Közel egy hónapja kezdôdtek a bôvítési munkálatok a vásárhelyi börtönben, amelynek révén új étkezdét és személyzeti bejárót létesítenek.

– A kormány a Fogházak Országos Igazgatósága révén programot hirdetett, melynek célja a börtönrendszer korszerûsítése. A vásárhelyi büntetés-végrehajtó intézet is kedvezô elbírálásban részesült – nyilatkozta Szöllösi Géza ezredes. A munkálatokat a Constrascom Benta végzi. A beruházás során egyszintes épületet építenek, amely a konyhát és a személyzeti étkezdét foglalja magába, valamint irodahelyiségeket is kialakítanak. A Törvényszék utca felôl új bejáratot létesítenek, amelyen a börtön személyzete közlekedik. A régi, Retyezát utcai bejárat ezután a rabok ki- és beszállítására szolgál majd. Az új kaput videokamerákkal szerelik fel, valamint fémdetektor-készülékkel látják el. A projekt futamideje 24 hónap, a végsô határidô 2007. szeptember. Eddig a kormány a terv értékét, közel fél milliárd régi lejt fizetett ki. A parancsnok reméli, hogy a beruházás értékét hamarabb kifizetik, s akkor a munkálatok a jövô év végéig befejezôdnek.

Szöllösi Géza egy másik, a börtön keretében zajló programról is szólt. A vásárhelyi intézmény PHARE-alapokat nyert, melynek célja az orvosi rendelô korszerûsítése és a tüdôbaj visszaszorítása.

– A büntetés-végrehajtó intézetben jelenleg közel húsz tbc-ben szenvedô elítélt tölti büntetését, további ötven rab különbözô bántalmakban szenved. Ez utóbbi kategória a leginkább ki van téve annak, hogy elkapja a beteg társaktól a tüdôbajt. A nemzetközi alapokból fizetett projekt során a meglévô orvosi rendelôt tbc-szûrô készülékkel láttuk el, próbaoltásokat vásároltunk a betegség felismerésére, valamint elkülönítô helyiségeket alakítottunk ki – mondja a parancsnok. Az egy hete elkezdett munkálatok során felszámolták a kézmûves-mûhelyeket, helyükbe laboratóriumokat és elkülönítô helyiségeket létesítettek. A korszerûen felszerelt orvosi rendelô és beteggondozó decembertôl mûködik majd.

A kétgyerekes család a földszinten kapott lakást. Ablakuk alatt kacskaringós kocsifeljáró, karfával. A járda és utca több tíz méterre, így meg sem fordult a fejükben, hogy az építmény bosszúságot okozhat számukra.

Délután három óra, hétköznap. Csendidô. A szomszédban lakó felnôttek zöme már hazafelé szállingózik. Az anya féléves apróságát és négyéves kisfiát altatja. Két perccel múlt három, amikor hangos gyermekzsivaj veri fel a tömbház csendjét. Délutáni pihenésre vágyó szüleik küldik energiadús gyerekeiket a játszótérre. A hatodikról görkorcsolyázik végig a lépcsôkön az elemista lány, a negyediken csatlakozik hozzá barátnôje. Szintúgy, görkorival. A ház elôtt, a kocsifeljárón a szomszédos blokkok gyerekei gyülekeznek. Mindannyiuk lábán görkorcsolya. Mûanyagból készült – mert az olcsóbb –, nehezen forgó kerekeik szörnyûséges zajt csapnak. A kerekek robaját a gyerekek hangoskodása, kiabálása fokozza. Az apróság felsír anyja ölében. Az éjszaka nagy részét is ébren töltô, hullafáradt asszony haditervet kovácsol. Összehívja a tömbház elôtt zajongókat, nevük iránt érdeklôdik, majd kölcsönös bemutatkozás után pertut isznak, s apró ajándékokat osztogat közöttük. "Amikor elhúzom a zöld függönyt, maradjatok csendben, mert altatom a kicsiket" – kéri ôket, s a három legrosszabbat csendfelelôsnek nevezi ki. Tetszik az ötlet s az ajándék a gyerkôcöknek, a rosszcsontok büszkék "rangjukra". A csendóra valóban csendóra lesz. Iskolakezdés – jutalomként tolltartót kapnak a gyerekek. Már várják a beígért karácsonyi ajándékot. Az anya úgy érzi, csatát nyer.

Kora este. Szürkül, az apróság ilyenkor még félórányit szunyókálna. Az ablak alatt pattanásos képû tizenévesek jelennek meg. Lábukon görkorcsolya. Nyaktörô mutatványokkal, vagánykodással próbálnak imponálni a lányoknak. A csendet kérô anyának visszapofáznak, trágár szavakkal illetik. Ôket már nem lehet megvesztegetni.

A nyárádtôi ipari park parcelláiból már kiszivattyúzták az esôzések után felgyûlt vizet, a megyei tanács által készíttetett tanulmányból pedig kiderül: nem idôszerû a talajvíz elvezetésére elkezdeni a munkálatokat. Az ipari park iránt naponta érdeklôdnek a beruházók – jelentette ki Lokodi Edit tanácselnök a tegnapi sajtótájékoztatóján.

A napokban olasz, autóvillamossági termékeket gyártó vállalkozó érdeklôdött, ezt megelôzôen pedig német cégek. A beruházók zöme azonban szóban kér tájékoztatást, szándéklevelet nemigen hagynak maguk után. Valer Bataga, az Európai Integrációs Iroda vezetôje szerint eddig 16 beruházó nyújtott be szándéklevelet, ám azt megelôzôen, hogy a megyei tanács jóváhagyta volna az koncesszionálási díját. Ami négyzetméterenkénti 2,34 euró. Hogy ez sok vagy kevés, arra egyértelmû választ nem kaptunk. A tanácselnök szerint nem létezik általános recept az ipari parkok koncesszionálására, menedzselésére, az árak a park által nyújtott feltételektôl függnek, az önkormányzatok pedig könnyítéseket szavazhatnak meg. A Maros Megyei Tanács által jóváhagyott árat az elkövetkezôkben közlik az érdekelt cégekkel, ezután derül ki, melyiknek mennyire komolyak a szándékai. Valer Bataga szerint még a héten sor kerülhet a koncesszionálási versenytárgyalás meghirdetésére, ezt követôen 30 napon belül kell megszervezni a licitet. Két sikertelen licit után az önkormányzat vezetése tárgyalásos úton is haszonbérbe adhatja a parcellákat – és nem kizárt, hogy egyes cégek kivárásos taktikával éppen erre számítanak.

Bár a megyei tanács vezetése konkrét ütemtervet követelt a nyárádtôi környezetkímélô hulladéktelep munkálataira, ragaszkodott, hogy az ütemterv kidolgozásában az önkormányzat képviselôje, nevezetesen Valer Bataga is részt vegyen, az Ecologica Rt. képviselôi nem hívták meg az integrációs iroda vezetôjét a tárgyalásokra. Ehelyett átadtak egy saját maguk által készített ütemtervet, amit Lokodi Edit szerint "elemezni fognak". A tanácselnök elégedetlen, hiszen felkérte a kivitelezôt, hogy teljes gôzzel folytassa a munkálatokat, aminek "ered- ményeképpen" 3 teherautó, 2 buldózer és 3 földmarkoló gép dolgozik a helyszínen. Márpedig ebben a ritmusban nem tudni, mikorra fejezik be a telep megépítését – jelentette ki az elnök. Véleménye szerint a szerzôdés újratárgyalása nehézkes, hiszen noha a kivitelezô számára elônyös feltételeket tartalmaz, ennek ellenére megpróbálják újabb feltételekkel, illetve szankciókkal kiegészíteni. Eddig három felszólítást küldtek a cégnek, most következik a negyedik, és ha semmi nem változik, akár peres ügy is lehet a dologból – mondta Lokodi Edit. A telep kialakításának határideje a jövô év májusa.

A megyei tanács keretében mûködô Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság a nyáron bonyolította le a versenytárgyalásokat a gondozóközpontokban elhelyezett hátrányos helyzetûek ellátásához szükséges élelmiszerek beszerzésére. A licit után kiderült, hogy a leszállított termékek, alapélelmiszerek – kenyér, tej, cukor, tojás, csirkehús, étolaj, fehérliszt, búzadara, makaróni, kukoricadara, margarin, rizs stb – mindenike több ezer lejjel drágább az eddigi áraknál. A marosvécsi központ esetében egyes termékeknél jelentôs az árkülönbség, például a makaróni esetében: a nyári versenytárgyaláson nyertes cég 14 ezer lejjel, a rizs kilogrammját 6 ezer lejjel drágábban szállítja le, mint ezt megelôzôen. Pokorny László, a marosvécsi felnôttgondozó központ vezetôje szerint az igazgatóság amúgy is szûkös költségvetését jelentôs összegektôl fosztották meg, hiszen 310 gondozott szükségleteire jelentôs élelmiszermennyiségrôl van szó. Az is kiderült, hogy a liciten szereplô árnál drágábban szállított a versenytárgyalást megnyert cég, amit azzal magyaráztak, hogy a héát nem számolták hozzá az összegekhez. Pokorny László szerint ha ilyen drágán szerzik be az élelmiszereket, a szóban forgó intézmények költségvetése idônap elôtt kimerül, és év végére pénz nélkül maradhatnak.

A Népújság kérdésére Lokodi Edit kijelentette: elrendelte, hogy az audit osztály ellenôrizze a versenytárgyalás lebonyolítását. Ez megtörtént, de semmilyen törvénytelenséget nem tudtak bebizonyítani. Ennek ellenére az igazgatóság vezetôje, Florin Dumbrava tárgyalt a szállító céggel, és sikerült elérnie, hogy 15-20 százalékkal csökkentsék az árakat. A tanács elnöke szerint a licitet az igazgatóság volt vezetése bonyolította le, de törvénytelenség elkövetésével senki nem vádolható, az egyetlen, amit felróhat: nem megfelelô gazdálkodás, mivel nem a gazdaságosságot tartották szem elôtt. Lokodi Edit azt is hozzátette, hogy ha szükséges lesz, a Szociális és Gyermekjogvédelmi Igazgatóság költségvetését kiegészítik.

Bár a tegnapi videokonferenciát Calin Popescu Tariceanu kormányfô részvételével hirdették meg, végül Vasile Blaga belügy- és közigazgatási miniszter állt szóba a megye prefektusaival, alprefektusaival. Az infrastrukturális beruházások mellett a fô téma az árvízkárok helyreállítása volt.

Vasile Blaga miniszter a 2006-os helyi költségvetések kidolgozásának fontosságát hangsúlyozta, és kitért az ôszi költségvetés-kiegészítésre is, anélkül azonban, hogy részletezte volna, mire mennyi pénz jut pluszban. Röviden felsorolta, hogy országos szinten az árvízkárok helyreállítására milyen munkálatok vannak folyamatban, majd annak a 15 megyének az elöljáróival tárgyalt, ahol az árvizek a legsúlyosabb károkat okozták, és a lakosság egy részét menhelyeken szállásolták el és ahol a jelek szerint gondok lesznek az árvízkárosultak téli elszállásolásával. Mivel Maros megyében ilyenszerû gondok nincsenek, a videokonferencián nem kértek tájékoztatást Ciprian Dobre prefektustól. A fôispán lapunk kérdésére a videokonferenciát követôen elmondta, hogy a megyében 10 lakóházat kell újjáépíteni, 9 házat konszolidálni. Az építkezés még nem kezdôdött el, egyelôre a tervkészítésnél tartanak, idén várhatóan az alapok kiöntésére kerül sor csupán. Az infrastruktúra – utak, hidak – javítását megkezdték, összesen 81 munkálatról van szó, amelybôl 7 hídjavítás. Dobre szerint az építkezésekhez még 530 kilogramm betonvasra, 3 tonna cementre, 44 köbméter épületfára, 3 tonna pléhlemezre, 1 tonna mészre és 180 kilogramm rabichálóra van szükség. A prefektus kijelentette: Maros megyében az árvízkárosultak közül senki nem lakik sátrakban, a prefektúra és a polgármesteri hivatalok megtalálták a lakhatási megoldást.

Ötévi építkezés után október 9-én, vasárnap ünnepi istentisztelet keretében immár hivatalosan is befejezettnek nyilváníttatott a szovátai református templom bôvítése.

"Felépült egy templom, de önmagában véve az csak egy ház. Mitôl lesz ez az épület templom? Attól, hogy bevonul abba Isten dicsôsége" – mondta igehirdetésében dr. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Szükség volt erre a 350 új férôhelyet biztosító építkezésre, hiszen ahogy Székely András, a Küküllôi Református Egyházmegye esperese fogalmazott: "Ez a gyülekezet évrôl évre növekedett. Mára egyházmegyénk legnagyobb gyülekezete lett."

A templom közösségi épület. Építése is közös feladat. Nagyon sok ember összefogására volt szükség ahhoz, hogy felépülhessen. A templom egyházi jellegén túl egyúttal jelkép is. A szûkebb, tágabb közösség, de elsôsorban a gyülekezet erejét, vitalitását jelzi. És ebben Szovátán nincs hiány. Ahogy Baczoni Sándor lelkipásztor elmondta, tízéves szovátai szolgálata alatt a templomon és a környékén (imaterem, vendégház, lelkészi lakás, udvar) mintegy négymilliárd lej beruházást végeztek. A munkálatokat Zakariás Attila mûépítész tervei alapján végezték, a világítótesteket Kolumbán Árpád és Kolumbán Zoltán készítették.

"A tárgyi építés csak akkor érték, ha a lélek építésével társul" – állapította meg Tonk István, az egyházkerület ügyvezetô fôgondnoka. A lélek építését próbálják segíteni a szikszói polgármester és a Nagyvárad-Olaszi testvérgyülekezet bibliaajándékai. Panyik József szikszói polgármester a Vizsolyi Biblia alapján Komáromi Csipkés György által fordított, 1685-ben kiadott biblia, Nagyvárad-Olaszi küldöttsége pedig az 1661-ban kiadott Váradi Biblia hasonmás kiadásának egy-egy példányát hozta el.

A templomszentelô hálaadó istentiszteleten részt vettek az ökuménia jegyében a történelmi egyházak lelkészei, a testvérgyülekezetek küldöttei határon innen és túlról, egyházi és világi személyiségek. Lázár Levente unitárius lelkipásztor megköszönte, hogy a templom nélküli szovátai unitárius gyülekezetet évtizedeken át befogadták ebbe a hajlékba. Ajándékul a református templom "kicsinyített mását", Fekete Zsolt olajfestményét adta át. A testvérgyülekezetek sem csak szép szavakkal támogatták vendéglátóikat. A magyarországi Hajdúhadháza valamint a hollandiai Ermelo anyagiakkal is segítette a szovátaiakat. A hajdúhadháziak az Erdélyi Református Egyházkerület és a Magyarországi Református Egyház címerével díszítették a templomot.

Kápolnaavató a Bekecsen

Oda, ahol Orbán Balázs a Székelyföld leírásában is említette, pénteken délben, a régi helyett egy új kápolna alapkövét helyezték el a Bekecs-tetôn. Az esemény szervezôi, a nyárádselyei katolikus egyház és a Nyárádmagyarósi Polgármesteri Hivatal szerint ide a környékbeli katolikusoknak szeretnének zarándokhelyet létesíteni, ugyanakkor a megépítendô kápolna turisztikai célponttá is válhat.

A Bekecs-tetô nyárádselyei oldalán levô tisztáson több mint 500 résztvevô, nagyrészt a környékbeli iskolák diákjai, tanárok, valamint helybéliek gyûltek össze, hogy tanúi legyenek az eseménynek. Az alapkövet Csató Béla római katolikus esperes áldotta meg és helyezte el, a szervezôk, illetve az RMDSZ nevében Szabó Árpád beszélt. Az alapkônél és az 1916-ban meggyilkolt magyar hôsök emlékmûvénél díszôrséget álltak a gyergyói Mátyás lovas huszárezred tagjai. Az alapkôletételt követôen a nyárádköszvényesi és a nyárádremetei iskolások az alkalomhoz illô rövid mûsort muttattak be. Ezután a téren lovagolni is lehetett és futóversenyt is szerveztek a gyerekeknek. A kápolnát tervezô mûépítész szerint a munkálatokat még az idén megkezdik, s remélik, ha már elkészülnek az alapokkal, akkor jövôre a kultuszminisztériumnál is pályázni lehet a folytatáshoz szükséges pénzalapokra. A Nyárádmagyarósi Polgármesteri Hivatal úgy szeretné, hogy a Bekecs-tetôt a létesítendô kápolnával együtt belefoglalják a környék turisztikai programjába, ezzel is növelve a Nyárádmente idegenforgalmi vonzerejét.

Alig pár száz méter a falu, hétköznap sietve szaladnak át rajta kiskocsik, távolsági buszok, Nyárádszereda és a megyeközpont között szállítva utasaikat. A hétvégén azonban a két városból induló jármûvek ide igyekeztek, az elsô alkalommal megszervezett falunapokra.

A székelytompai születésû Gligor Róbert László gondolata volt a hagyományteremtô esemény megszervezése. A falut felrázni, ôseinkre, hagyományainkra, múltunkra emlékezni, s a jövôbe tekinteni hivatott rendezvényre már hosszú ideje készülôdtek. A közel fél évszázados kultúrház elôször került fôjavítás alá. "Szeptemberre terveztük a napokat. A méltó ünnepléshez a középületek felújítására volt szükség. Az esôs nyár miatt azonban ez jócskán eltolódott. Mentôötlet volt az október 6-i eseményekhez kapcsolni kezdeményezésünket" – meséli a kezdeteket Gligor Róbert.

A szombati nap mulatsággal, mókázással telt. A mûvelôdési otthon udvarán négy csapat mérte össze pörköltkészítô tudását. Az átmulatott, áttáncolt éjszaka után kissé nehéz volt az ébredés, s mégis fél tizenegyre a négy csapat kint volt a pályán. A nagyszámú szurkoló láttán a szervezôk megkönnyebbülten sóhajtottak fel: nem volt hiábavaló az igyekezet a feledésbe merült, elhanyagolt focipálya felújítására, s még nagyobb volt az elégtétel, amikor a tompai magyarok csapata vitte el a trófeát.

Délután négy órakor ünnepi istentiszteletre kondultak meg a harangok.

"Már voltak Nyárádszeredai, Szentannai és Andrásfalvi Napok. Az idéntôl Székelytompai Napokon is együtt ünnepelhetünk" – mutatott rá Dászkel László polgármester. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc székelytompai hôsi halottainak állított emlékmû elôtt a kegyelet koszorúit helyezte el a nyárádszeredai önkormányzat, az RMDSZ és az egyházközség képviselôi. Gáspár Ildikó és Kacsó Vilmos tanítók vezényletével a helybeli fiatalok alkalomhoz illô szavalatokat és dalokat adtak elô. A himnusz eléneklése után az ünneplô közönség az általános iskola udvarára vonult át, ahol a székelytompai népoktatás megalapítója, Bothos Péter (1604-1685), valamint a falu elsô ismert tanítója, Bodor Ádám (1807) emlékére állított táblát leplezték le.

A programban Székelytompa kismonográfiájának bemutatója is szerepelt. Sajnos, a kötet pár napos késéssel kerülhet olvasói kezébe. Tizenegy év gyûjtômunkájának eredménye a kiadvány, amely 300 példányban jelenik meg.

– Biztos vagyok benne, hogy mától másképp fogunk gondolkodni. S törekvéseinkben számíthatunk a helyi önkormányzat támogatására, hogy a többi közintézmény állagának megtartására is figyelmet fordít – mondta a kismonográfia szerzôje. "A mû címe: Székelytompa tegnapjai. Hiszen nem a mi szerepünk a jelen értékelése, ezt megteszi a jövô. A kis kötet visszatekintés, szinte mindenki megtalálja benne ôseit, ideszármazásának történetét, lelkészek nevét, a népoktatás 300 éves történetét. De vannak benne gyerekkori élmények és emlékek is, amelyek mindannyiunk számára kedvesek, s ez teszi személyesebbé az olvasmányt" – nyújtott ízelítôt munkájából a szerzô.

Este nyolckor újra benépesedett a mûvelôdési otthon. A vásárhelyi Madártej együttes elôadása és modern táncok zárták a kétnapos rendezvényt.

Diákszövetség az elsôévesekért

Hasznos telefonszámok, oktatással, képzéssel, a helyi közlekedéssel kapcsolatos információk, szabadidôs programok, szolgáltatások, fontos útmutatók csokrát vehetik kézbe a megyeszékhelyi egyetemek, fôiskolák elsôéves hallgatói. A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség két év után harmadik alkalommal adta ki a magyar oktatási minisztérium, ifjúsági minisztérium, az Illyés Közalapítvány, megyei tanács, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal, gazdasági egységek támogatásával Gólyafüzetét, amelynek újdonsága, hogy kétnyelvû, magyar és román nyelvû információkat egyaránt tartalmaz.

Az 1200 példányszámban kiadott füzetecske "kísérôtárs kíván lenni a mindennapok nehézségeiben" – emelte ki Hadnagy László, az MMDSZ elnöke. Az idegen városba, környezetbe, ismeretlen arcok közé került gólyáknak szeretne segítôtársává válni a mindennapi tájékozódásban, kellemes estékhez ad ötleteket, tanácsokat.

A diákszövetség adatai szerint az idei tanévben közel 2700 elsôéves diák kezdte el egyetemi, fôiskolai tanulmányait Marosvásárhelyen, ebbôl 2491 a Petru Maior, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Sapientia és a Színmûvészeti Egyetem hallgatója, 680 elsôéves tanul magyar nyelven. A Gólyafüzetet elsôsorban a magyar anyanyelvû elsôéveseknek szánják, de a fennmaradó példányokat a román karok között is terjesztik.

Az MMDSZ a Gólyafüzet mellett más, elsôéveseknek szánt programokat is szervez – szervezett. A felvételi ideje alatt információs irodát mûködtettek, egy hete a marosvásárhelyi Sapientia Hallgatói Önkormányzatával közösen rendeztek egy bemutatkozó estet. Mintegy 110 MOGYE-s gólyát az Elsô(s)Segély akció keretében beavattak az egyetemi élet rejtelmeibe, ismertették a diákszövetség tevékenységét, körbevezették ôket az egyetemen, a minden gólyának nagy fejtörést okozó órarendben is útmutatást adtak. A hétvégére az ötödik alkalommal Marosmagyarón megszervezett gólyatáborba mintegy hetven gólyát várnak ismerkedési, csapatösszerázó játékokkal, vetélkedôkkel, filmvetítéssel, karaokéval, kirándulással, sôt, a mosogatásból, szakácskodásból és a táborzáró takarításból is ki kell venniük részüket.

Új katalógusát mutatta be a minap az Erdélyi Magyar Könyvklub Marosvásárhelyen, a Bibliofil könyvesboltban. A 2005. október 3-tól 2006. január 13- ig érvényes, harminchat oldalas kiadvány azonban nem csak a friss megjelenés okán mondható újdonságnak, hiszen számos, eddig még meg nem jelent, illetve nemrégiben megjelent kötetet is tartalmaz a jó hagyományhoz híven, témakörönként ismertetve.

A szórakoztató irodalmi kínálatot tálaló rész két új könyvvel gazdagodott: Edda Thomson Számûzött szerelem, illetve Grósz Emese Szexuális nevelés címû kötete immár megvásárolható, csakúgy mint Lorand Gaspar Boldog Arábia, és Lôrincz György Pusztulás címû regénye. Szirtes I. János A terror kéme címû kémregényével jelentkezik, az egykori Monthy Python-tag Terry Jones pedig a középkor történetét írta meg "derûs, olvasmányos és informatív" stílusban, Könnyed középkor címmel.

A szépirodalom "címszó" alatt egész sor újdonsággal találkozhatunk, a szerzôk között ott találjuk Benedek Eleket, Demeter Szilárdot, Gyulay Lajost, Farkas Wellmann Évát, Kovács András Ferencet, Bitó Lászlót és Márkus Andrást, valamint a nagy Willt, akinek négy drámája, illetve 77 szonettje öltött ezúttal új ruhát. De megvásárolható Cs. Szabó László Erdélyi metszetek címû könyve, Marosi Ildikó Erdélyi Helikon képeskönyve, Makoldy József Erdélyi képek címû kötete, valamint Csetri Elek és Szabó Béla erdélyi fejedelmi arcképcsarnoka is.

Az ismeretterjesztô rész szintén több új kiadvánnyal gyarapodott, közöttük feltétlenül megemlítendô Gordon Brook-Shepherd A megkoronázatlan király címû mûve, amely nem más, mint Habsburg Ottó életregénye, illetve Szikszai Mária Történetek története címû, Remete Szent Antallal foglalkozó kötete. Fél évszázad elteltével szintén megjelent a vadonat-új, több mint 80.000 címszót tartalmazó Magyar-román szótár ezerötven, A4-es méretû oldalon. Mohás Lívia a Ki tudja, mi a siker? címû könyvvel jelentkezik, mellette Bányai Péter, György Attila, Brassai László-kötetekkel találkozhatunk, illetve a Beszélgetôkönyv a megértô irodalomoktatásról címû többszerzôs tanári kézikönyvvel.

Az Életmód, egészség feliratozású oldalakon A Csakragyógyítás könyve, illetve a Kozmosz élettana képez újdonságot, míg a Hobbioldalon a Kreatív ajándéktár, valamint két célirányú kiadvány szerepel: Csávossy Györgynek A bor dicsérete címû antológiája, valamint Steven Bradley Ôsz a kertben címû kertészkönyve.

Ajándékötletek közül is válogathatunk, az exkluzív, fából készült karácsonyi ajándéktárgyak mellett Mikszáth, Molière, E. T. A. Hoffmann és Robert B. Parker mûveit ajánlja újdonságként az Erdélyi Magyar Könyvklub.

Mindezeken túl kedvezményeket is ajánlanak, tájékoztatott Kósa Géza megbízott igazgató a katalógusbemutatón. Így, a Karácsonyi nosztalgiaválogatás akció keretében amennyiben legalább egy, teljes árú könyvet rendelünk, a készlet erejéig hihetetlenül olcsó áron válogathatunk a 2002-2004-es évek sikerkönyveibôl. Ezenkívül megvásárolhatjuk Wass Albert 26 kötetét összesen 410 új lejért.

Nyereményakcióval is jelentkezik a könyvklub: azok a klubtagok, akik 2005. október 3. és 2006. január 15. között 200 új lej fölött rendelnek a katalógusból, részt vesznek azon a sorsoláson, amelyen kétszemélyes hétvégét lehet nyerni a székelyudvarhelyi Gizi panzióba, ahol lehetôség nyílik arra is, hogy dedikáltathassák az Ízes Erdély címû, szintén újonnan megjelent kiadványt, megkóstolhassák az abban szereplô receptek alapján készült ételeket. A sorsolásra 2006. január 15-én kerül sor a marosvásárhelyi Bibliofil könyvesboltban.

Az elmúlt néhány év slágere volt a Romániába irányuló külföldi befektetések – mint a társadalom szinte minden gondját megoldó gyógymód – firtatása. Gyakorta még különbséget sem tettek az elemzôk a stratégiai, hosszú távú beruházások és a pénzpiaci befektetések között, holott az utóbbi elsôrendû célja – kihasználva az országban jelentkezô fokozott tôkeéhséget – a tôke kihelyezése, majd a profit kivitele. Senkinek eszébe sem jutott, hogy ez fordítva is történhet, azaz Romániában felhalmozott pénzek külföldön kamatoztathatók. Márpedig sokkal eredményesebben, mint a még mindig igen nehézkesen mûködô belföldi tôkepiacon. Elsô hallásra sokaknak, fôleg a befektetési piacon járatlanoknak, szokatlannak tûnhet az az ötlet, hogy romániai, erdélyi tôkét az Egyesült Államok piacára helyezzünk ki, ám ez mégis nem csupán lehetséges, de megfelelô feltételek mellett igen kecsegtetô nyereséget is hozhat. "Csupán" meg kell találni a megfelelô módozatot, ami – valljuk be – a nem szakember számára igencsak nehéz feladat.

Ezen próbál segíteni az elsô olyan marosvásárhelyi vállalkozás, amely az amerikai, jelesen a floridai ingatlanpiacon kínál jó üzleti haszonnal kecsegtetô befektetési lehetôséget romániai ügyfelei számára. A Florida Investment&Marketing Inc. Marosvásárhelyen bejegyzett romániai képviselete révén lehetôvé teszi, hogy helyi befektetôk a dinamikusan fejlôdô floridai ingatlanpiaci konjunktúrát kihasználva jelentôs haszonnal forgassák meg tôkéjüket a számunkra még szokatlan piacon. A befektetés módozatairól, valamint a piac várható alakulásáról maga a floridai befektetôi cég alapítója, a Magyarországról származó amerikai állampolgár, Kovács László tartott ismertetôt a múlt hét végén Marosvásárhelyen. Kovács László 1998-ban alapította meg ingatlanközvetítô cégét, azóta pedig jelentôs haszonra tett szert saját, valamint kelet-európai ügyfelei pénzének befektetése révén. A cégnek ugyanis képviseletei vannak Románián kívül Magyarországon, Csehországban, Oroszországban és Ukrajnában is. A szaklapokban megjelent elemzések tanúsága szerint az ingatlanügyletek produkálják az Egyesült Államokban a legnagyobb hasznot, s ez a bemutatón részletesen is ismertetett gazdasági-társadalmi folyamatok következtében Floridában még hangsúlyosabb, mint az Egyesült Államok egyéb részén.

A floridai befektetés persze nem egy második Caritas, nem produkál matematikailag lehetetlen nyereséget, s mint minden közvetlen befektetés esetében, számolni kell az üzleti kockázattal is. Ezt próbálta érzékeltetni bemutatója végén Kovács László is, aki ezzel a tanáccsal zárta a potenciális befektetôk elôtt tartott elôadását: Ne tartsuk minden tojásunkat egyetlen kosárban!

Bálint Zsombor

A jó bornak kell a cégér!

Az idei szüret alig kezdôdött el, a gazdák máris azt mérlegelik megfelelô szôlôtermés lett-e, kedvezett-e az idôjárás ahhoz, hogy jövôre jó bor kerüljön az asztalra. Sok évi munka gyümölcse érik be, hiszen a jó gazda tudja, hogy a minôségi bor elôállításához igencsak oda kell figyelni a termesztésre, a szüretet követôen pedig a szôlôlé tárolására. S ez még mindig nem elég ahhoz, hogy valóban a legfinomabb, eladható termék kerüljön ki a pincékbôl. Mind a nagy, mind a kistermelôknek követniük kell az uniós piacot is, hiszen a 2007 után liberalizált piacon nem biztos, hogy helyet kapnak a hazai borok. Az erdélyi borászat kilátásairól dr. Urbán Andrással, a magyarországi Hegyközségek Nemzeti Tanácsa fôtitkárával, egyetemi tanárral az október elsején Küküllôdombón a 15. alkalommal megrendezett magánbortermelôk versenyén beszélgettünk.

– A szakember szerint milyen a Küküllô menti bor?

– A jó minôségû Küküllô menti bor illatos, finom, markáns, egy kicsit savas, inkább hal, zsírosabb ételek mellé ajánlatos. Ezek a jellegzetességek elônyösek lehetnek piaci szempontok szerint is, ha a borkultúra e