Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Ma tartják Marosvásárhelyen a Magyarország határain túli magyar szervezetek harmadik értekezletét. Az elsôre, mint ismeretes, Szabadkán, a másodikra Bécsben került sor. A Kultúrpalota Tükörtermében zajló tanácskozás lazának mondható napirendjén a határon túli magyar közösségek autonómia-követelései, az európai integráció, a nemzeti kisebbségek jogai, illetve a magyar–magyar kapcsolatok aktuális témái szerepelnek. A tanácskozás végén elfogadandó zárónyilatkozatban feltehetôen, az említett tematikával kapcsolatos közös álláspontot jelenítik majd meg.

Figyelemre méltó mozzanat ezúttal, hogy a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Bugár Béla, és a szervezet vezetôi nem vesznek részt a tanácskozáson, azzal, hogy egy emlékmûavatás, illetve a "hosszú éjszakai utazás" okán nem tudnak jelen lenni. Markó Béla ugyan udvariasan mentegette szlovákiai kollegáját, ami szép gesztus, csak egyetlen problémája van: aligha fedi a távolmaradás tényleges indítékait. Találgathatunk, vajon kinek és miért érdeke, hogy a marosvásárhelyi amolyan féloldalas kis Máért legyen? Mert nagyon átlátszó kifogás a Bugáré. Sôt, információink szerint másokat is próbált rávenni, hogy hát, mondjuk csak így, Marosvásárhely messze esik..., a jelek szerint azonban csupán a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Ágoston András marad távol. Ô nem a Bugár-féle "technikai" okokra hivatkozott, hanem "elviekre": azért nem jön, mert nem kapott választ a levelére, amelyben kérte, hogy hívják meg Tôkés Lászlót "vagy a nevéhez kapcsolódó politikai csoportosulás képviselôjét".

A tanácskozás ennek dacára nem maradt el, és a napirend mentén várhatóan sok fontos tapasztalatot oszthatnak meg egymással a résztvevôk, feltérképezve a közös cselekvés lehetôségeit. Az egyeztetés arra is alkalmat teremt, hogy pontosabban körvonalazzák az elôbb-utóbb csak összehívásra kerülô "igazi" MÁÉRT-on felvethetô tematikát. Nem lenne azonban célszerû, ha a most már olcsónak mondható népszerûséget keresve újra és újra a délibábos kettôs állampolgárság követelésénél kötnének ki. Talán itt az ideje, hogy felismerjék, a kettôs állampolgárságra vonatkozó össznépi óhaj rövid távon beválthatatlan. Fontosabb ezért a tényleges és lehetséges teendôket átgondolni, inkább a mai és holnapi kihívásokra keresni válaszokat. Ha meg "általános" témát keresnek, akad az is szép számmal. Hogy csak egyet említsünk, a nemzetre legveszélyesebbet, a gyorsulónak látszó kivándorlást, ami múltunk, történelmünk, a szülôföld feladását jelenti. Ennek erkölcsi és egyéb vonatkozásait sem ártana végre komolyan venni. Tegyem hozzá, egyre feszélyezôbbnek érezhetjük az anyaország és a határon túli régiók kapcsolatában a tartósan meggyökerezett "kérünk-kapunk" viszonyt is. Némi túlzással úgy fest, mintha Magyarországnak a mindennemû és kimeríthetetlen igényeink kielégítését kötelezvényként kellene fölvállalnia. Akit hosszú idôn át támogatnak, elfelejthet a saját lábán járni! Ebben sem ártana hát józanabb vizekre eveznie a htm-szervezetek vezetôinek, s behatóbban foglalkozni azzal, hogy önerôbôl mire vagyunk, lehetnénk képesek. A szülôföldön való megmaradás érdekében. Hogy a kis Máért egyáltalán értelmet nyerjen.

Az utóbbi másfél évtizedben jelentôs változáson ment át a romániai magyar rádiózás és televíziózás. A nyolcvanas évek végére a hatalom megszüntette a magyar nyelvû sugárzást. Mára a közszolgálati médiumok mellett megjelentek a kereskedelmi alapon mûködô helyi stúdiók. A napokban Gáspárik Attila, a Román Audiovizuális Tanács alelnökének a szervezésében Marosvásárhelyen médiatalálkozót tartottak az Erdélyben magyar nyelven sugárzó rádiók, televíziók és kábeltelevízió- szolgáltatók képviselôi, valamit a magyarországi regionális médiamûhelyek képviselôi. A rendezvény fô támogatója és ötletgazdája a magyar Országos Rádió és Televízió Testület, melynek vezetôi az utóbbi két évben szakmai jelenlétüket éreztették a határon túli régiókban.

Az RMDSZ az elsô pillanattól felvállalta ennek a rendezvénynek a támogatását, Markó Béla elnök köszöntô beszédében a sajtó és politikum viszonyát egymástól függô partneri kapcsolatként próbálta meghatározni. Pozitívumként említette, hogy az erdélyi sajtó megôrizte konzervatív jellegét és nem majmolta az eldurvult, bulvárosodott román médiát. A Marosvásárhelyen létrehozandó közszolgálati televízió- stúdióról elmondta, hogy ez fele-fele arányban fog román illetve magyar nyelven sugározni.

Kovács György, az ORTT elnöke – akinek személyes érdeme a találkozó megrendezése – az általa vezetett testület támogatási, pályáztatásai lehetôségeit hangsúlyozta. Az ingatag gazdasági feltételek miatt kiszolgáltatott stúdiók számára ez az új pénzforrás piaci stabilitásukat eredményezheti.

A tegnap elhangzott elôadások és ôszinte helyzetismertetések, valamint gyakorlati tanácsok, a tapasztalatok megosztása és a kibontakozó együttmûködések a kölcsönösen elônyös, hosszú távú partnerség kezdetét jelenthetik.

(MTI) – A francia diplomácia legfontosabb személyiségei négy közép- és kelet- európai országbeli – litván, román, cseh és szlovák – vezetô politikusokkal találkoztak pénteken, ami a Libération címû napilap kommentárja szerint Franciaország külpolitikáját illetôen szimbolikus jelentôsséggel bír.

Jacques Chirac elnök litván kollegáját, Valdas Adamkust fogadta, Dominique de Villepin kormányfô Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel találkozott, Philippe Douste-Blazy külügyminiszter és Catherine Colonna Európai-ügyi miniszter pedig Csehországba és Szlovákiába látogat a nap folyamán. "Ez a hétzáró balett jól mutatja, hogy Párizs érdeklôdése újra Kelet felé fordul, miután (a térség) eddig meglehetôsen messze volt a francia diplomácia prioritásaitól" – jegyzi meg a francia baloldali újság.

A francia elnök 2003. február 18-én Brüsszelben tett, nagy vihart kiváltó kijelentését az iraki helyzettel foglalkozó európai csúcsértekezleten – amelyben úgy vélte, hogy kelet-európai országok az Egyesült Államokat támogató levél aláírásával elmulasztottak egy jó alkalmat a hallgatásra – mára hivatalosan mindenki elfelejtette.

A Libération magyarázata szerint Franciaország ma úgy látja, hogy van "kijátszható kártyája" Keleten. Miután az európai alkotmányos szerzôdésrôl tartott népszavazást követôen helyzete egyértelmûen meggyengült Európában, most új szövetségeseket kell találnia, akik támogatják az európai költségvetési vitában a francia álláspontot.

Románia 2007. január 1-tôl az uniós csatlakozással egy idôben tagja lesz az Európai Gazdasági Térségnek – mondta Bukarestben Winkler Gyula kereskedelmi ügyekkel megbízott miniszter

A tárcavezetô az Európai Gazdasági Térség elnevezésû szemináriumon hangsúlyozta: Románia kereskedelmi egyezményeket írt alá az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamaival, Izlanddal, Liechtensteinnal, Norvégiával és Svájccal. Ezek a kereskedelmi egyezmények elsôsorban a kétoldalú kereskedelem liberalizálását célozzák. Románia gazdasági fejlôdésével kapcsolatosan fontos, hogy a román termékek versenyképesek legyenek a társulás tagállamainak piacán.

Ugyanakkor a megbízott miniszter kiemelte: Az elmúlt években 60 %-kal növekedett a Románia és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás közötti kereskedelmi forgalom volumene. Románia leginkább textíliát, lábbelit, üveget, lakkokat és festékeket, bútort, valamint fémszerkezeteket exportál. A Szabadkereskedelmi Társulás tagállamai 72 millió USD értékben eszközöltek befektetéseket Romániában. A vegyes tôkéjû vállalkozások száma meghaladta a 300-at.

Szôkefalva lakossága vissza akarja szerezni a település önazonosságát, ezért kezdeményeztem az önálló faluvá való visszaalakulására vonatkozó törvénytervezetet – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Kerekes Károly RMDSZ-es parlamenti képviselô, aki Szôkefalva mellett hasonló törvénykezdeményezést terjesztett elô a Nyárádkarácsonhoz tartozó Csiba, Folyfalva és Káposztásszentmiklós esetében. Egyik törvénykezdeményezés sem kapta meg a jóváhagyáshoz elegendô szavazatszámot csütörtökön a szenátusban.

A Kis-Küküllô menti Dicsôszentmártontól 2 kilométerre levô Szôkefalvát már az 1314- bôl származó dokumentumok is említik, a falut az 1968. évi 2-es törvény alapján a lakosság megkérdezése nélkül felszámolták. Jelenleg csupán Vámosgálfalva község egyik utcája (!), amelyben a 2002-es népszámlálási adatok szerint 1356 lakos él. Egy "utca", amely falunak tartja magát, és amelyhez 650 hektár szántóföld, 52 hektár legelô és 86 hektár beltelek tartozik. Az utca számozása 1-tôl 425-ig tart, van elemi iskolája, vegyes, magyar–román óvodája, kultúrotthona, családorvosi rendelôje és négy különbözô temploma – közölte az újságírókkal a sajtótájékoztatón részt vevô Végh József, Vámosgálfalva polgármestere. Hozzátette: jelenleg tábla jelzi Szôkefalvát, bár törvénytelenül tették ki, de a turistaáradat miatt muszáj volt. Ugyanis Szôkefalvára a Mária-jelenés miatt számos hívô, turista érkezett, akik nem tudtak eligazodni. Szôkefalva vissza szeretne alakulni faluvá, ilyen értelemben nyújtott be törvénykezdeményezést Kerekes Károly parlamenti képviselô. De nemcsak Szôkefalva, hanem a Nyárádkarácsonhoz tartozó Csiba, Folyfalva és Káposztásszentmiklós esetében is. Kerekes Károly szerint premierszámba menô kezdeményezésrôl van szó, hiszen eddig municípiumok, városok vagy községek váltak külön, nem pedig falvak. A faluvá való visszaalakulás nem módosítja a közigazgatási viszonyokat, nem szükséges hozzá népszavazás sem. Miután a törvénykezdeményezéseket mind a képviselôházban, mind a szenátusban szeptember 23- án megvitatták, és miután a Nagy-Románia Párt (PRM) szenátusi frakciója arra hivatkozva, hogy a magyar települések számának gyarapításáról van szó, kijelentették, hogy nem szavazzák meg a tervezetet, a szôkefalvi ortodox egyház képviselôje levélben közölte mind a Nagy-Románia Párt, mind a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátoraival, hogy a településen 485 görögkeleti hívô él, és a törvénykezdeményezés egyáltalán nem a magyatr falvak számának gyarapítására irányul. A csütörtöki végsô szavazáson, a szenátusban nagy botrány kerekedett az ügybôl. A nagyrománia párt egyik szenátora immár törvényességi kifogásokat emelt, majd Gheorghe Funar PRM-szenátor egyszerûen lehamisítózta az ortodox egyházat, hamisítványnak titulálva a Gabor Cornel görögkeleti pap által aláírt levelet. A szavazásnál a PRM szenátorai ellenszavaztak, a PSD-sek pedig vagy a tervezet ellen szavaztak, vagy pedig tartózkodtak. Igennel csupán a DA Szövetség, a Konzervatív Párt és az RMDSZ szavazott, de ezek száma nem volt elegendô a törvénytervezet jóváhagyásához. Kerekes Károly képviselô szerint ha a PRM részérôl számítani lehetett a fenti hozzáállásra, a PSD-s szenátorok magatartása (kivéve a Maros megyeiekét) annál meglepôbb volt. Kerekes Károly ezért mind az Európa Parlamentet, mind a Szocialista Internacionálét értesíti a történtekrôl, a Szociáldemokrata Párt szenátorainak ez ügyben tanúsított hozzáállásáról, és reméli, hogy a tavaszi parlamenti ülésszakon sikerül "átvinni" mindkét törvénykezdeményezést.

Végre, egy liberális gyôzelem felkiáltással kezdte kommentárját Ovidiu Natea, a PSD megyei elnöke a héjjasfalvi esetre reagálva. Mint mondta, ez a liberálisok legnagyobb gondja most, amikor annyi égetô probléma van. A kommentárjából megtudhattuk, hogy a tavalyi helyhatósági választások második fordulójában Adrian Lapadat 715 szavazatot kapott (64%), szemben liberális ellenfelével, akire 351-en voksoltak.

A megyei elnök kijelentette, annak ellenére, hogy politikai nyomás nehezedik rájuk, egyetlen PSD-s polgármester sem fog a jelenlegi hatalom oldalára állni. "Az a kettô, tette hozzá, aki átállt, azért tette, mert megígérték nekik, hogy eltüntetik a Borsos Tamásban levô dossziéikat". Vagyis, megzsarolták ôket.

Natea szerint mondvacsinált okokról, kitalációkról van szó, és biztos benne, hogy ha Lapadat is beállt volna "ama bizonyos pártba", nem lenne semmiféle referendum. Egyébként, a referendum "nem fog nekik bejönni", tette hozzá, mert minden párt megfigyelôket küld ki, akik "tudják, mire kell figyelniük". Úgy, hogy az egész csupán pluszkiadás, majd még egy újabb költség, amikor a választásokat megszervezik. Újságírói kérdésre válaszolva biztosította politikai ellenfeleit, hogy Lapadat indulni fog az újabb megmérettetésen is.

A PSD közleményben tiltakozik a polgármestereit érô politikai nyomás ellen. Mint mondják, a jelenlegi hatalom a demokrácia legelemibb szabályainak megszegésével, hazugsággal és a közvélemény félrevezetésével érte el a referendum kiírását. Az utóbbi idôben Adrian Lapadatra súlyos nyomás nehezedett, addig mentek el, hogy "a szent kereszt ünnepén a prefektúra alkalmazottai autókkal szállították az embereket és kényszerítették, hogy írják alá a polgármester elleni feljelentést". Végül felkérik azokat, akik harcolnak a valós demokrácia értékeiért, foglaljanak állást ezzel a "politikai bohózattal" szemben, amely leleplezi a jelenlegi hatalom igazi céljait.

A posták világuniójának (UPU) alapító tagjaként a román posta az elsô kelet- európai államban rendezett tavalyi UPU-kongresszus szervezése által is kitüntette magát. Annak igazolásaként, hogy a román posta a kommunikáció eme hagyományos válfajában meghonosodott új stratégiák alkalmazása terén vonatkoztatási alapul szolgál, 2004-ben átvette az UPU igazgatótanácsának és az európai posta és távközlési adminisztrációk konferenciájának (CEPT) elnökségi tisztjét. Ezeknek a magas hivataloknak az átvétele révén Románia a postai szolgáltatások megreformálásának élvonalába került a világon.

A postai szolgáltatások minôségi szabványainak növelése állandóan foglalkoztatja a távközlési és információtechnológiai minisztériumot, amely megkezdte a román posta átszervezését és magánosítását célzó mûveleteket. Ebbôl a célból a minisztérium nemzetközi tekintélyû stratégiai tanácsadó cégeket kért fel a román posta átszervezésének és magánosításának elemzésére. Az átszervezés bonyolult mûvelet, s egy olyan hatékonyan mûködô társaság létrehozását célozza, amely európai színvonalú postai és gyorscsomagküldô szolgáltatásokat is vállal. Ez a folyamat lehetôséget teremt egy erôs szervezeti kultúra felépítésre, amely tagjai számára számos elônyt nyújt majd anyagi és professzionális téren egyaránt.

A román posta ügyfelei gyors és biztonságos szolgáltatásokat várnak el a nemzeti postai szolgáltatótól, s ezúton szeretném megköszönni, fôként a posta hivatalnokainak azt a módot, ahogyan kötelezettségeiknek, idôjárástól, évszaktól vagy megteendô távolságoktól függetlenül, eleget tesznek.

Nem utolsósorban kívánok önöknek egészséget és bôséget, biztosítom önöket teljes megbecsülésemrôl.

Tegnap sajtótájékoztatón mutatkozott be Covaciu Ioan, a Maros Megyei Postahivatal új fônöke. A Posta Világnapja alkalmából az új postafônök ismertette a szolgáltatások minôségének javításáról szóló terveit, és elsô ízben ítélte oda az Év postása címet.

Kellemes meglepetés volt számunkra, amikor Covaciu Ioan postafônök bejelentette: az év postásának Fogarasi Magdolnát választották, aki szerkesztôségünkbe is nap mint nap eljuttatja a postai küldeményeket, leveleket, a központi lapokat.

– Azért esett rá a választás, mert kifogástalanul és pontosan dolgozik, mindig idôben jut el az emberekhez, elôzékenyen, kedvesen szolgálja ki az ügyfeleket. Az általa kiszolgált körzetbôl – a Budai negyedbôl, Tudor Vladimirescu utca, Dózsa György utca egy része, Gyôzelem tér – soha egyetlen panasz nem érkezett a munkájával kapcsolatban. Éppen ezért jutalomban részesítjük – mondta a postafônök, aki azt is elismerte, hogy a postás munkája korántsem könnyû, mert naponta 38-40 kg teherrel, több kilométert kell megtennie, arról nem is beszélve, hogy a nyugdíjak kézbesítésekor még a rablótámadásoktól is tartania kell. A postafônök azt is kijelentette: a postán ezután semmilyen esetben sem döntenek etnikai alapon, kizárólag csak az elvégzett munka minôsége lesz mérvadó!

Covaciu Ioan postafônök eredeti és hasznos humanitárius ötlettel állt elô az árvízkárosultak megsegítésére. Az árvíz által sújtott valamennyi megye prefektusával felvette a kapcsolatot, és elkérte a károsult családok névjegyzékét. Ezeket a névjegyzékeket – lakcímmel, telefonszámmal együtt – kifüggesztik a postahivatalokban, hogy azok, akik célirányosan egy bizonyos családnak segíteni óhajtanak, megtehessék. A segélycsomagok viteldíját az adakozó állja, ami kilogrammonként 6 ezer lej.

Mivel szerkesztôségünk fájó pontja, hogy a lap szombaton nem ér el számos vidéki olvasóhoz, feltettük a kérdést: a közeljövôben megoldódik-e a lap szombati kézbesítése? A postafônök elmondta, megtalálják a módját, hogy még a legeldugottabb tanyán is reggel 7 órakor ott legyen az újság az elôfizetôk asztalán.

Jegyzet

Az aradi Szabadság-szobor kiszabadításával és felállításával, amelyet az RMDSZ mondhatni "logó-ként" (szimbólumként) használ, más jelentôséget nyert október 6-a, az aradi vértanúk kivégzésének napja, a nemzeti gyásznap megemlékezéseink sorában. Ahogy Markó Béla szövetségi elnök fogalmazott, Arad a gyôzelem jelképévé vált, bizonyítékává annak, hogy nem szabad belenyugodni a változtathatatlannak hitt dolgokba. Ez a többlettöltet mozgatta meg a marosvásárhelyiek egy részét is, akik csütörtökön délután emlékezni, fejet hajtani, és az együvé tartozás élményét átélni mentek ki az egykori Postarétre, hogy Marosvásárhely vértanúira is emlékezve ünnepeljék meg október 6-nak ezt az új jelentését is. A helyszínen csalódniok kellett, amit hangos méltatlankodással fejeztek ki, és többen tették szóvá, hogy a választópolgárok annyit csak megérdemeltek volna, hogy az RMDSZ-tisztségviselôk (képviselôk, szenátorok, tanácsosok) közül valaki szóljon hozzájuk. Ha pedig ez nem volt kivitelezhetô, akár egy iskolára, például a Bolyaira vagy a Református Kollégiumra is rá lehetett volna bízni, hogy legalább egy félórás ünnepi hangulatot teremtsen a koszorúk elhelyezése elôtt. Annál is inkább, mivel az idén is akadt olyan pedagógus, aki osztályával együtt vonult ki a megemlékezésre. Valószínû, senki sem várt hosszas, semmitmondó szónoklatokat, csak az esemény súlyának megfelelô rövid, tartalmas megemlékezést. Aminek, ha egyes RMDSZ-vezetôk szerint nincsen hagyománya Vásárhelyen, akkor éppen a mi dolgunk megteremteni, megtartani és továbbadni azt. Amíg még van, aki összegyûljön. Ami pedig a koszorúzás elôtt beharangozott október 23-i összevont ünnepséget illeti, hát március 15-ét sem szoktuk késôbb ünnepelni. Kár volt elszalasztani ezt a lehetôséget!

Tizenegy vadonatúj autóbusz vonult fel tegnap délelôtt Marosvásárhely központján. A polgármesteri hivatal elôtt fékeztek, majd a polgármester és a helyi sajtó képviselôi szálltak fel. Innen indult tovább a kocsioszlop a megyei kórház felé, vissza a November 7 negyeden át, felavatni a MAZ típusú jármûveket.

– Húsz autóbusz vásárlásáról döntött kedvezôen a helyi tanács, s terveink szerint jövô évben további tíz jármûvet helyezünk forgalomba – nyilatkozta Dorin Florea polgármester. A húsz jármû október 4-én érkezett Fehéroroszországból, Minszk fôvárosból, a MAZ cég gyárából. Tatár Béla, a Helyi Közszállítási Társulás igazgatója elmondta, a Mercedes motorral és ZTF- sebességváltóval felszerelt jármûvek CIP ára 112.000 euró, minden illeték kifizetésével együtt az ár eléri a 140.000 eurót. A marosvásárhelyi tanács a helyi költségvetésbôl fedezi a beruházást, az idén mindössze az elôleget kell kifizetni, amely közel 15 milliárd lej. A gyártó kétéves garanciát vállalt, valamint 2006 márciusáig kegyelmi idôszakot szabott meg, ezután 60 hónapos futamidô alatt kell törleszteni a lízingrészleteket. A jármûvek a város színében (kék) pompáznak. A buszban 26 ülôhely van, további 71 személy lábon állva utazhat. A hétfôtôl a legforgalmasabb útvonalakon (4, 14, 17, 18, 19, 20, 43) közlekedô jármûveket GPS-követôrendszerrel szerelik fel. Maximális sebességük 85 kilométer/óra, amelyet számítógépes vezérlô szabályoz. A társulás igazgatója elmondta, néhány hónapja a 19-es és 20-as vonalon nem közlekedett autóbusz, csak maxitaxi, ezt a hiányt pótolják elsôsorban az új buszokkal. Az utazás árán nem szándékoznak változtatni, "de ha a gázolaj litere eléri az 1 eurót, mi is kénytelenek leszünk drágítani" – tette hozzá Tatár Béla.

– A nagyvárosi övezet kialakításával a városi közszállítási vonalakat ezekbe a helységekbe is ki szeretnénk terjeszteni. Ugyanakkor tervezzük, hogy 3-4 év alatt Marosvásárhelyen civilizált, tiszta, európai színvonalú személyszállítást honosítsunk meg – összegzett Dorin Florea polgármester.

Sajtótájékoztatóra invitált a minap az Ariel Színház vezetôsége, a délelôtti "tömegtudósításra" pedig jószerivel megtelt színes népséggel a színház elôterében mûködô 6Fix kávézó. A tájékoztatóra több, jelenleg is zajló, illetve elkövetkezô esemény ismertetése adott okot, akárcsak a magasszámú meghívottak jelenléte, akik kellemesen eldiskuráltak az érdeklôdôkkel. Így kiderült, hogy nem csupán az éppen zajló miniévadot vádolhatjuk ama bizonyos okkal – a színháznak magasban szárnyaló tervei vannak. És ezen tervek igen jól hangzanak, hiszen jövôre fesztiválszervezésbe kezd az intézmény, errôl pedig Marian Popescu, a megszervezendô Multimédia Fesztivál egyik ötletgazdája és szervezôje beszélt. Mint mondta, nem egyszerû színházi seregszemlében gondolkodnak, hiszen abból már 14-et rendeznek az ország különbözô sarkaiban, hanem amolyan tematikus fesztiválban, amelynek gerincét az EU-csatlakozás, illetve kollektív tudatalatti képezi. Egyszerûbben: azok a csatlakozással kapcsolatos álmok, utópiák, visszahatások, amelyeket legteljesebben a mûvészet képes megfogalmazni. Ugyanakkor felépítik az "emlékezet utcáit", amely külön programot képez majd a fesztiválon belül, és amely – terveik szerint – a város kollektív memóriáját, hagyományait, történelmét és történeteit rögzítené a mûvészet szemszögébôl. E "történelmi-kulturális leckét" laborként szerveznék meg, a különbözô ötletek megvalósulásának folyamataként. A szervezô többszörösen kiemelte a fiatal generációk érdektelenségét a történelem, a hagyományok iránt, és mint mondta, Marosvásárhely történetei épp multikulturalitásuk révén oly érdekesek, hogy azokat érdemes "megkörnyékezni" a színház oldaláról is. A fesztiválra elôreláthatólag jövô ôsszel kerülne sor, sok helyi intézmény, szervezet és az önkormányzat is segítô jobbját adta vagy fogja adni majd. Gabi Cadariu színházigazgató az Ariel vasárnapig tartó Miniévadáról beszélt, valamint új együttmûködésükrôl a színházzal szemben található Avicola Klubbal, ahol ma este nyolctól játssza a társulat a Kamikaze címû román nyelvû felnôttelôadást, Alina Nelega rendezésében.

Végül egy további újdonságra terelôdött a szó, a színház új és legelsô weboldalára, amelyet Dan Masca, a szolgáltató cég képviselôje, illetve Fehér Csaba irodalmi titkár, az oldal egyik szerkesztôje mutatott be. A Typo3 platformra épült, Open Source-típusú oldal igen ízléses, színházhoz méltó kivitelezésben várja a látogatók hadát, a kellô mértékû információterjesztésben három nyelv: magyar, román és angol áll a szörfözôk rendelkezésére. Mint hallottuk, a jelenleg megtalálható szövegek és képek mellett hamarosan elôadásrészleteket is megtekinthetünk a www.teatrulariel.ro címû honlapon.

Ezt mondta tegnap délelôtt Viorel Bubau, Marosszentanna polgármestere a hivatal melletti téren megtartott rövid avatón, ahol többek között jelen voltak a község helyi tanácsosai, a munkálatot tervezôk, kivitelezôk, a hivatalosságokat pedig Ioan Toganel, a megyei tanács fôtitkára és Valer Bataga, a tanács európai integrációs irodavezetôje képviselte.

Viorel Bubau kifejtette, amikor 1990-ben a község élére került, a megyeszékhely árnyékában levô településen nem volt vezetékes víz, gáz, telefon és csatornahálózat. Akkor ígérte meg, hogy a községet korszerûsíti, és döntötték el közösen az akkori tanáccsal, hogy mindezt megvalósítják. Azóta lett víz, gáz, telefon, s most került sor a csatornahálózat átadására, amelynek finanszírozását elsôsorban SAPARD-pályázat által biztosították, de jelentôs önrészt is kellett állniuk. A munkálatok összértéke 65,4 milliárd lej volt, ebbôl az uniós pályázat 36,8 milliárdot fedezett, az önrész pedig 29,2 milliárd volt. 20 milliárd lejt 15 éves határidôvel meghitelezett a Román Kereskedelmi Bank, így elkezdhették a tervezést, majd ezt követôen a kivitelezést. Viorel Bubau külön kiemelte a községben mûködô Gerry Weber és a Sanlacta, valamint a Scorillo cégeket, amelyek, bár nem volt közvetlen érdekük, jelentôsen hozzájárultak a csatornahálózat kiépítéséhez. A lakosságtól is pénzt gyûjtöttek, bár ezt a prefektúra önkényesnek és törvénytelennek ítélte meg. A polgármester azonban elmondta, közel 2 milliárd lejt adtak a lakosok, megértve azt, hogy számukra mennyire fontos ez a környezetvédelmi beruházás, így dacoltak a bürokratikus intézkedéssel. Családonként 150 eurónak megfelelô pénzösszeggel kellett támogassák a beruházást. Ez az összeg megtérül, hiszen további finanszírozási forrásokat keres a hivatal. Amennyiben valamelyik család rákapcsolódik a hálózatra, az általa a közösbe adott pénzösszeget leszámítják a munkálatok díjából. A hozzájárulást különben hosszú távon kellett kifizetni, így ez senkinek nem okozhatott gondot – vélte a polgármester.

A községben összesen 29.370 méter vezetéket fektettek le, 11 szivattyúállomással. A rendszert a marosvásárhelyi szennyvízhálózathoz csatlakoztatták. Próbaüzemelés után a jövô hét elején helyezik használatba. Az avatón Ioan Toganel, Bataga Valer, valamint a kereskedelmi bank igazgatója, a hálózat tervezôje és a kivitelezô cég képviselôje is felszólalt, méltatva a munkálatot, hangsúlyozva, hogy valóban példamutató az, ahogyan mindezt sikerült kivitelezni.

Miközben javában osztogatják a "normális" Nobel-díjakat, az anti-Nobel-díjak is megtalálják méltó gazdáikat. Csütörtökön este immár 15. alkalommal osztják ki a vidám elismerést a Harvard Egyetemen.

Az egész procedúra szellemi atyja Marc Abrahams. 1991-ben alapította a citrom-Nobel-díjat humor által vezérelve, ám olyan tudósok számára, akiket nem a humor vezérel kutatásaikban, hanem nagyon is komolyan veszik dolgukat. Így aztán egyebek közt a következôkért kaptak már kutatók ilyen citromízû elismerést:

– a tornádók szélsebességének meghatározása csirkekopasztási, azaz baromfivetkeztetési erejük, tollfosztási eredményességük alapján,

– a heringek szellentés nyelvének bizonyítása (valóban hátsójukból eregetett légbuborékokkal kommunikálnak),

– a földre esô vajaskenyér zuhanási ideje és a becsapódás erejétôl függôen rárakódó baktériumok egészségre veszélyes mennyisége közötti összefüggés (a végkonklúzió szerint, ha 5 másodpernél rövidebb az esés, még nyugodtan meg lehet enni),

– békák lebegtetése mágnesek használatával,

– homoszexuális nekrofília a vadkacsák körében (azaz a döglöttek iránti meleg vágy)

– a piócák étvágyának alakulása sört, fokhagymát és egyes sajtfélét fogyasztó embereken,

– a country zene öngyilkosságra hajlamosító hatása bôrszín szerint (49 nagyvárosra terjedt ki a felmérés és a konklúzió szerint a country leginkább a fehéreket kergeti a halálba),

– kopaszok hajáthidalási fésûjének feltalálása (oldalt kell megnöveszteni a hajat, felfésülni és a fésûcsattal összefogni).

– köldökpiszok-szociológiai felmérés (az eredmény: az idôsebb, szôrös, enyhén pocakos férfiakéban halmozódik fel a legtöbb kosz. Mellékeredmény: a köldökpiszok alapszínárnyalata kékes),

– elefántfelület-kiszámítási matematikai képlet,

– taxisok agynagyobbodása térkép- és utcanévismeret miatt,

– a csirkék homoesztétikai érzéke (jobban szeretik a szép embereket),

– a puszta kezû orrpiszkálás és - túrás hányada (társadalmi) rétegekenként és korosztályonként.

Hogy mikért és kik kapják az idei a Nobel-citromokat, még nem tudni, mert Marc Abrahams hétpecsétes titokként ôrzi nevüket csütörtök estig, magyar idô szerint péntek hajnalig. De már csak egyet kell aludni, vagy sokáig ébren lenni...

Miközben riasztó híreket hallunk a depresszió világméretû terjedésérôl, s szakemberek szerint alig akad felnôtt magyar, aki ne szenvedett volna rövidebb- hosszabb ideig tüneteitôl, külföldi kutatók azt vizsgálják: miként mûködik a depressziósok agya, ha megjegyezni kívánnak egy hosszabb szöveget. Az új ismeretek segíthetnek a diagnózis felállításában.

Koncentráció hiánya, állandó fáradtság, rossz alvás, kedvetlen ébredés, búskomorság – ha valakit ezek a tünetek jellemeznek, elképzelhetô, hogy depresszióban szenved. Ez a betegség súlyos teher az érintettnek, de környezetét is megviseli. Ráadásul a helyzet állandósulhat, mert a depresszióval sújtottak általában nem nagyon akarnak orvoshoz fordulni.

Francia és kanadai kutatók nemrégiben érdekes adalékkal bôvítették a depresszió hatásmechanizmusáról szóló ismeretanyagot. Számítógépes képalkotási módszerrel összehasonlították 10 egészséges és 10 depressziós ember agyának mûködését egy memorizálási feladat közben. Kiderült, hogy miközben mindkét csoport az agykéreg ugyanazon részeit aktiválja a feladat megoldásához, a depressziósoknak a másik csoportéhoz hasonló eredmény eléréséhez sokkal intenzívebb munkára kell késztetni agyukat.

Azt egyelôre nem tudni, hogy ez a túlzott aktivitás a depresszió oka-e, vagy következménye, de mindenesetre újabb lehetôséget ad a betegség diagnosztizálására.

-stóla-

73 vegyszer jelenlétét "sikerült" kimutatni 13 európai család három nemzedékén át, nagyszülôk, szülôk és gyermekek vérében – közölte csütörtökön a Természetvédelmi Világalap (WWF) párizsi irodája.

A 12 évtôl 92 évig terjedô korosztályok egészét átfogó és 12 országban – ezek: Németország, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Lettország, Luxemburg, Lengyelország és Svédország – folytatott vizsgálat során a WWF 107 különbözô vegyszer jelenlétét kereste.

A legtöbb terméket a nagymamák nemzedékének vérében lehetett kimutatni, szám szerint 63-at. Ezután azonban nem az anyák, hanem a fiatalok következnek a sorrendben: az utóbbiaknál 59 mérgezô terméket jeleztek a vizsgálatok a vérben, míg az anyáknál csak 49-et.

A népszerû fogyasztási cikkeknél alkalmazott olyan új anyagok, mint például a brómos tûzvédelmi készítmények (amelyek jelen vannak a tévékészülékek, személyi számítógépek, bútorok, szônyegek stb. anyagában) nagyobb koncentrációban találhatók a gyermekek vérében.

"Megdöbbentô felismerés, hogy mindennapos használatban lévô vegyi anyagok mérgezik gyermekeink vérét" – hangoztatta a WWF közleményét jegyzô Karl Wagner, aki a vegyszerek jelenlétének kimutatására indított kampányt irányítja.

A nagyanyák nemzedékének vére olyan régebbi termékeket hordoz, amelyeknek alkalmazását ma már tiltják, mint például a DDT rovarirtó vagy az elektromos felszerelésekben használt PCB – polychlorobifenil – anyagok.

A WWF olyan anyagok jelenlétét keresi az emberi szervezetben, amelyek tartósak, felhalmozódnak az élet során, ugyanis azt gyanítják róluk, hogy rákkeltô hatásuk lehet, kihatnak az idegrendszerre és a szaporodásra.

A Természetvédelmi Világalap 2004-ben 39 európai képviselô és 14 egészségügy-miniszter vérének vizsgálatával indította el kampányát, amelynek célja az, hogy szigorúbban szabályozzák a vegyszerek gyártását és felhasználását Európában.

Az Európai Parlamentben november 14-én esedékes a REACH címen ismert, a vegyi termékek regisztrálását, értékelését és engedélyezését szabályozó tervezet vitája.

A krokodil-szafarikat továbbra is tiltják Ausztráliában, noha a hüllôk okozta halálos balesetek számának elszaporodása nyomán a leginkább érintett állam kérte a vadászat engedélyezését.

Ian Campbell környezetvédelmi miniszter azzal indokolta a döntést, hogy a krokodil-vadászat nem lenne összeegyezethetô a környezetvédelemrôl vallott korszerû felfogással, és hamis jelzést adna, ha megengednék. (A Northern Territory szövetségi állam azt szerette volna elérni, hogy az ott nyaraló turisták évente 25 krokodilt kilôhessenek.)

Az ausztrál hatóságokra az utóbbi idôben fokozódó nyomás nehezedik az újabban elszaporodott
krokodiltámadások miatt. Augusztusban egy, szeptemberben két ember halálát okozta krokodil- támadás, néhány nappal ezelôtt pedig egy tízéves kislányt sebesített meg súlyosan krokodil Nyugat- Ausztráliában.

A nem kívánt terhesség elleni védelem alkalmi módjaként a nôk eddig csak a tablettákra számíthattak. Most reményteli kísérletek kezdôdtek arra, hogy a férfiakhoz hasonlóan a nôk is egy-egy alkalomra hatásos, s a szervezet mûködését biztosan nem befolyásoló védôeszközt alkalmazhassanak.

Elkészült a nôk számára kifejlesztett óvszer – tudatja októberi számában a Science et Vie címû francia tudományos havilap. Folyékony, átlátszó és szagtalan anyagról van szó, amelyet egy québec-i (kanadai) egyetem fertôzéstani intézetének kutatói hoztak létre, s immár a gyakorlati kísérletek zajlanak vele, 454 kameruni nôi önkéntes részvételével.

Az új óvszer lényegében egy zselé, amely testhômérsékleten megszilárdul, hajlékony, ám a kórokozók számára átjárhatatlan, vékony hártyát képezve. Ez a hártya megvéd a szexuális úton terjedô betegségektôl, mint például az AIDS- fertôzés, vagy a herpesz.

A zselét egy kis henger oldalára kenve, ez utóbbi segítségével lehet bejuttatni a hüvelybe, ahol azután már magától alakul át védôhártyává.Idôvel felszívódik, de a bejutást követô két órán át hatékony marad – azaz a közösülésre ennyi idô áll rendelkezésre. Még nincs azonban meggyôzô eredmény arra vonatkozólag, ami a legfontosabb: vajon mennyire hatékonyan képez akadályt a spermiumok számára, azaz milyen védelmet nyújt a terhesség ellen? A mostani kísérletekkel éppen erre szeretnének pontos választ kapni.

A terméket azokra a nôkre gondolva fejlesztették ki, akiknek partnere nem hajlandó óvszert használni. Ha a kísérletek kedvezô eredményt hoznak, négy éven belül kerülhet forgalomba – írja a francia lap.

"Pattanjon sûrûn a kerékpár nyergébe, s adjon egy esélyt az impotenciára" – figyelmeztet nemzetközi orvosi tapasztalatokra hivatkozva az argentínai La Nacion címû lap.

Az újság szerint legfrissebb kutatások figyelmeztetik a notoriusan kerékpározó férfiakat: nagyon gondosan válasszák meg azt a nyerget, amin rendszeresen és hosszú órákon át kínozni akarják alfelüket. A manapság szabványosított kerékpár ülések ugyanis egyáltalán nincsenek tekintettel az ember anatómiai felépítésére.

Arról van szó, hogy a bicikliülés az egyetlen ma használt olyan alkalmatosság, amelyre altestünk úgynevezett "gát" részével tartósan nehezedünk. A lapban megszólaló orvosszakértôk szerint ez azért baj, mert a nemiszerv alatt található zónán fontos artériák és idegpályák futnak keresztül, amelyek mindkét nem esetében egyebek mellett a nemiszervek vérellátását és idegi vezérlését, ingerelhetôségét szabályozzák.

Ha azonban erre, és csakis erre a területre tartósan nagy nyomás nehezedik, az erek görcsössé válnak, beszûkülnek, a gát körüli vérellátás egyensúlya megbomlik.

"Bár nem kell feltétlenül egyetérteni egy amerikai orvos negyven évvel ezelôtt tett, nagy riadalmat keltô kijelentésével, miszerint "két kerékpárost ismer: aki már impotens és aki az lesz, orvosi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a rendszeresen kerékpározó férfiak mintegy öt százaléka panaszkodik csökkent libidóra, szenved enyhébb, vagy súlyosabb merevedési zavarban. Arányuk azonban nagyobb is lehet" – tette hozzá.

Mivel vizsgálatokat e körben csak férfiaknál végeztek, a lap feltette a kérdést: mi a helyzet a férfiakban izgalmas asszociációkat kiváltóan ringó csípôvel kerekezô hölgyekkel?

Az orvosok válasza egyértelmû: téved, aki "jóra gondol". A nôk gát- zónáján ugyanazok az erek és idegpályák futnak keresztül, és tartós elszorításuk feltehetôen nem a nemi vágyat fokozza, hanem éppen ellenkezô hatást vált ki.

Egy okkal több, hogy gyümölcsöt és zöldséget együnk, fôként nyersen. Így kerülhetjük el öregségünkre az Alzheimer-kórt.

Peter Houghton, a londoni King,s College bio-gyógyszerészettel foglalkozó professzora felfedezte, hogy olyan gyümölcsök, mint például az alma és a narancs, olyan zöldségek, mint a brokkoli, a burgonya, vagy a retek, úgy hatnak, mint a gyógyszerek, amelyeket az Alzheimer-kórban szenvedôk kapnak.

A kórnak, amelyet jelenleg még nem lehet gyógyítani és egyértelmûen nem tisztázott kialakulásának oka sem, egyik legnyilvánvalóbb tünete a fokozatos emlékezetvesztés, amelyhez nagyban hozzájárul egy agyi idegközvetítô, az acetilkolin. A gyógyszer, amelyet a betegek szednek, ennek pótlására szolgál – írta a Le Repubblica címû olasz napilap.

A professzor, akinek elsôdleges kutatási területe a növények hatása az idegrendszerre, elmondta, hogy a fenti gyümölcsök és zöldségek hatása ugyan gyengébb a gyógyszernél, de vizsgálják, hogy rendszeres fogyasztásuk hathat-e jelentôs módon. "A következô lépésben kiválasztunk két csoportot, amelyekbôl az egyik rendszeresen fogyaszt gyümölcsöt és zöldséget, a másik nem, és megvizsgáljuk, milyen különbségek lesznek közöttük a központi idegrendszerük romlását tekintve. Hosszú az út, de aki ezeknek a fogyasztására ösztönzi az embereket, nem tévedhet, mert ez csak egyik hatásuk lehet, viszont már több más jó hatásuk bizonyított" – nyilatkozta a professzor.

A brit királyi gyógyszerészeti társaság mindenesetre már megindította kampányát a gyümölcsök és zöldségek fokozott fogyasztására.

Kovács András Ferenc

(Újdonatúj thalyzások)

Megállj, kuruc, megháburudsz,

Nem telik zsákmányra!

Hosszan tartod az nagy orrod,

Szatmár s Ecsed vára!

Mokány hajdú, sovány varjú,

Rablást, becset várna –

Nem hál ágyban, csak Szilágyban

Van ám csecses párna!

Hoppsza, Zilaj, gondja szilaj,

Borért szaladj, lusta!

Somlyón, Zsibón sok dáridón

Sem terem galuska –

Csizmám csattog, nyelvünk pattog,

Kanócos fapuska!

Kedvünk dörög, csak nyöszörög

Pár csontos falucska.

Aprózd pörgén, Brassó s Görgény

Fönnen hányja füstit!

Medgyes, Szeben sem tesz szebben,

Pénzért ád kisüstit!

Kurtány, szemény, nincsen remény,

Hogy prédád kisüsd itt –

Gyerünk bestyén, Tyergovistyén

Elcsípjük tán csücskit!

Havaselve kivasalva

Kis bojérok hátán!

Nem köll többet török sörbet,

Rágódjunk salátán:

Bukurestbül fussunk egybül

Udvarhelyig, fátám!

Kuruc fátum, kum si máj kum,

Sátán rúgjon vápán!

(MTI) – Szabó Magda Kossuth-díjas írót köszöntötték 88. születésnapján, egyúttal legutóbbi regénye, a Für Elise százezredik példányának megjelenése alkalmából szerdán este Budapesten, a Károlyi-palotában.

Szabó Magda életmûve óriási: írt drámát, esszét és regényt is a versek mellett, mûveit a világ 42 országában ismerik – mondta Lator László irodalomtörténész a hatalmas érdeklôdéssel kísért ünnepségen.

A kétszeres József Attila-díjas, Corvin-lánccal is kitüntetett alkotó munkásságát méltatva hozzáfûzte, hogy mindegyik mûfajban, valamennyi könyvében ott van Szabó Magda, "ráismerünk az arcára".

Lator László kiemelte, hogy az író édesapjától kapta a latinitás iránti vonzalmat, de családja más örökséggel is ellátta: értelmi, érzelmi és erkölcsi "csomagot" kapott egész életére. Szabó Magda mögött van egy másik örökség is, egy súlyosabb: a háború – tette hozzá, kiegészítve mindezt azzal: tehetsége révén az írónô a világ legapróbb részletére is mindmáig emlékszik, a "részletek mestere".

"Szabó Magda olyan, mint egy rock and roll: intenzív, radikális, lehengerlô" – fogalmazott a fiatal írónemzedéket képviselô Háy János.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Szabó Magda az egyetlen élô szerzô, akinek mûve (Abigél) szerepel A nagy könyv programjának tizenkét, legnépszerûbbnek bizonyult kötete között.

Megfogalmazása szerint Szabó Magda "egy kommunikációs alap, közös nevezô", akirôl tudunk beszélni, s akitôl a legfontosabb, amit megtanult: egy írónak dolgoznia kell, nem lehet se link, se felületes.

Szabó Magda elmondta, hogy jelenleg a Für Elise második kötetén dolgozik, de még nem tudja, ezzel lezárul-e ez a munkája. Utalt továbbá arra, hogy nemrégiben Hollandiában járt, december 11-én pedig kitüntetést vesz át Szicíliában.

A Debrecenben született, református neveltetést kapott író különös pillanatnak nevezte a rendezvényt, amelyen ott érezte már elhunyt családtagjait is. Megemlékezett II. János Pál pápáról is, mondván: nem is ugyanahhoz a felekezethez tartoztak, de ma is érzi az áldását.

"Ha élek, azért fogok élni, hogy önöknek legyen mit olvasni" – mondta az olvasókhoz szólva, hálás hangon Szabó Magda.

Killár Kovács Katalin

Hanyatt, a Nagygöncöl alatt, egy

kamasz szilvafa tövében, a túlérett

idô hol lomhán meghasad, elválik

ólom-héjától, s a fénybôl

milliárd mázsás pillanat ragyogva

pernyéz, csillámport havaz, s némán,

egy helyben táncol. Kaján patak

kacag a kert alatt, s a csend,

amelyben oldódunk: merített fátyol.

Illannak álmok, homlokunk alatt

tülekednek sötét, gomolygó lázak;

szorosra zárt zsaluk vigyázzák kis

vagyonunkat, idôtlen pillanat

kering fölöttünk gyöngypalástú

násszal. Nagyon-nagyon távol

a loholó világ, s benne parányi,

cinikus bohócok ócska hordaléka.

Kiolvad jonhunkból sok ronda

kárhozat, s a fásult bénaság

remeg, kileng és újraépül

százezer csoda, s indulni víg

fényekbe készül. Öled:

csillagzáporos nyárutó, szemedbôl

fakuló panaszt szárít a hajnal.

Ébred a gyermek, te is mentsd

magad, hanyatt a Nagy-göncöl

alatt, tenyérnyi béke szigetérôl.

Parajd 2005. VIII. 13.

Csukás István alkotói díjas

(MTI) – Csukás István Kossuth-díjas író kapja az V. Gyôri Könyvszalon alkotói díját – közölte a könyvszalon fôszervezôje.

Az elismerést azzal érdemelte ki a gyermekirodalom népszerû szerzôje, hogy az elmúlt évben Csukás István munkáit kölcsönözték legtöbben a Rába-parti város gyermekkönyvtárában – mondta Tóth Nándorné.

A korábbi években Esterházy Péter, Kertész Imre, Szabó Magda és Závada Pál részesült a díjban.

Az október 14-én kezdôdô háromnapos program fókuszában ezúttal a gyermekolvasók és a nekik szóló irodalmi mûvek állnak – mondta Horváth Sándor Domonkos könyvtárigazgató.

A megnyitó napján rendezendô konferencia is az olvasó gyermekekrôl szól. Szociológus, olvasáskutató és pszichológus fejti ki véleményét a gyermekek olvasási szokásairól, az olvasás fontosságáról.

József Attila születésének centenáriumáról elôadómûvészek emlékeznek meg. Politikai kultúrák – kultúrpolitikák az ezredfordulón Közép- Európában címmel Rudolf Chmel volt szlovák kulturális miniszter, a pozsonyi Comenius egyetem professzora és Bozóki András kulturális miniszter folytat eszmecserét.

Számos író-olvasó találkozó és felolvasóprogram várja az érdeklôdôket. Mások mellett Faludy György Kossuth-díjas költô, író, Vekerdy Tamás pszichológus, Vámos Miklós író dedikálja mûveit. Kertész Imre Nobel-díjas és Spiró György József Attila-díjas író felolvasást tart és találkozik a közönséggel.

Az irodalmi programokat kiállítások és színházi események színesítik. A könyvszalonon több tucat magyarországi és külföldi kiadó vonultatja fel munkáit.

Könyvespolc

Különös formátumú (és tartalmú) könyv jelent meg Budapesten 2004-ben: "megépítése" a félköríves építészeti stílusra emlékeztet, fôcíme: Parancsolataink, alcíme pedig a kiadvány lényegi jegyeit "magyarázza": Ókori törvények és erkölcsi útmutatók (Szöveggyûjtemény). A kötet anyagát Tábori László keletkutató válogatta és szerkesztette, lektora és illusztrátora pedig a verseirôl, drámáiról is ismert Kiss Irén.

A kiadvány idôszerûségéhez kétség nem férhet. Bomladozó erkölcsû világunkban egyre inkább szükségét érezzük a megkapaszkodásnak, a talajvesztettség erôsödô ténye pedig példaerejû "normák" felé irányítja a figyelmünket. A pár soros elôszóban a szerkesztô meg is fogalmazza, hogy az "összehozott" anyag tanulmányozása közben "... új, ismeretlen világ tárul fel elôttünk, és mindez egymás fokozottabb megbecsüléséhez vezet."

Hogyan gazdálkodott a nyersanyaggal Tábori László?

Átnézte, átforgatta az ókori népek hozzáférhetô (tehát fennmaradt) törvénykezéseit, azaz olyan írott munkákat vett számba, amelyek erkölcsi szabályokat, kötelességeket, tanácsokat, intelmeket, példabeszédeket, "tízparancsolatokat" stb. tartalmaztak. A kiválasztott részekhez – elô- vagy utószóként – pár soros kommentárokat csatolt, a bemutatott jogszabályok után pedig feltüntette a forrást: az Irodalomjegyzék tanúsága szerint a legfrissebb tudományos munkákat is hasznosította. Melyek azok az ókori népek, amelyeknek törvényerôre emelt "szokásvilágából" idéz? Indul a sor az ókori Mezopotámiával: "Ur-Nammu a legrégibb általunk ismert törvényalkotó". A törvényeit megörökítô tábla Kr. e. a "XIX. és XVIII. század fordulóján készült". Ur város királya "... az országban megvalósította az egyenlôséget, számûzte az átkot, az erôszakot és a viszályt". Sajnos, nem örökre: ezek ma is fontos elvárásaink.

Aztán következnek az ókor jelentôsebb államainak, birodalmainak jogszabályai: Egyiptom, Kína, Izrael, India, Irán, Görögország, Róma, Ceylon. A két utolsó fejezetben a sztyeppei lovas népek és a kereszténység világának erkölcsi "képérôl" kapunk ízelítônyi tájékoztatást.

A lovas népek közül az ázsiai és az európai hunokról, valamint a párthusokról esik szó. Az utóbbiak "... az óperzsa birodalom helyén hoztak létre birodalmat", Kr. e. 247 – Kr. u. 226/228 között. Ôk "szövetségkötéskor a vérszerzôdést gyakorolták" (mint a magyarok). Birodalmukban görögök, macedóniaiak, szíriaiak és zsidók bonyolították le a kereskedelmet. Az államtörvény róluk is gondoskodott: kimondta, hogy "... ki-ki közülük a maga nemzetségének törvényeivel, szokásaival élhessen, ezek szerint ítéltessék"

Ráduly János

Szellemi rokonságban

Tér és idô, végtelenség és örökkévalóság, szellemi és tárgyi örökség, erdélyi gótika képen és szoborban, íme néhány mûalkotásra ihletô fogalompár, sajátos párhuzam, amely a két marosvásárhelyi mûvész közös csíkszeredai kiállításán feltûnhetett a Kriterion Galériában múlt pénteken összegyûlt szépszámú közönségnek. A grafikus-festô Major Gizella és a szobrász Kiss Levente aligha gondolt arra, amikor a nyáron együtt mutatta be igényes válogatását Gyergyóalfaluban, hogy ilyen szellemi rokonság fedezhetô fel munkáikban, valószínûleg inkább az lehetett együttes jelentkezésük ötlete, hogy egy ilyen tárlaton a színes pasztellek és metszetek valamint a nemes anyagból készült kisplasztikák jól kiegészítik egymást, akár fel is erôsíthetik a felkínált látványt. Úgy is lett, de amire talán nem is számítottak, a kiállítás gondolati töltete, hangulati, érzelmi hordereje, mûvészi üzenete is meghatványozódott. Pregnánsan megmutatkozott ez a hargitai megyeszékhely népszerû kiállítótermében is, a két méltató, Márton Árpád festômûvész és alulírott nem is mulasztotta el hangsúlyozni megnyitóbeszédében.

Major Gizella, aki miután közel három évtizedig mûvészpedagógusként csak tanároskodása mellett valósíthatta meg alkotói törekvéseit, 1995-ös nyugdíjazása óta valósággal megpendült. Az eltelt évtizedben nagyon sokat dolgozott, megannyi újdonsággal rukkolva elô, egyéni kiállításokon is mindegyre megméretkezett, az alkotótáborok légkörét is igyekezett megtapasztalni. Legutóbb a marosvásárhelyi Bolyai Alkotótábor meghívottjaként készített egy olyan lenyûgözô sorozatot, amelyre a mûvészettelep tudós névadója zseniális elméletétôl kölcsönözte az ihletet. A párhuzamosok, a fény, a határtalan ûr, a makrokozmosz problematikáját sikerült olyan finoman ütköztetett, meleg harmóniává szelídülô színek és formák pasztellkompozícióivá varázsolnia, hogy az senkinek a figyelmét nem tudta elkerülni. De nemcsak a Dimenziók ciklus váltott ki elismerést, a nézôk sokszorosított grafikai lapjainak erényeit is egyöntetûen dicsérték.

Bolyai János géniusza az idôk folyamán Kiss Leventét is többször lázba hozta, teóriája három és fél évtizedes pályáján több kisszobrának vált kiindulópontjává. Ezekbôl is láthatnak a csíkszeredaiak néhányat, de alkotói tevékenységének azokról a vetületeirôl is átfogó képet alkothatnak magukban, amelyek 1990-tôl napjainkig váltak élete részévé, elsôsorban nyaranta a németországi Iserlohnban. Az ottani bronzöntô telep visszatérô vendégeként számos tervének kivitelezését válthatta valóra. Nem csupán kisplasztikái nyerhették el végsô formájukat, németföldön köztéri szobrai is díszítik a köztereket. Egyik legújabb ilyen mûve egy monumentális bronzcorpus. Ez nyilván hiányzik a szeredai kiállításról, mint ahogy a Borsos Tamásról megmintázott marosvásárhelyi és az István papnak emléket állító gyergyóalfalui szobra se mozdítható el helyérôl, ötletdús, korszerû bronz- és kôkombinációs kisplasztikái, emlékidézô, életigenlô alkotásai viszont elegendô bizonyságot nyújtanak arra, hogy ô is bôven rászolgált az elismerésre.

Mai mellékletünket az ô munkáik reprodukcióival illusztráljuk.

N.M.K.

Demeter József

Amikor elvette

Már nem volt szûz.

A polgári esküvô

Egy héttel elôzte meg

Az egyházit. A templomi

Ceremónia óta viszont

Minden éjjel azt

Álmodja, hogy meg-

Csalja a felesége,

És hogy tettenérés után

Nagyon elveri az asszonyt.

Ilyenkor lihegve, csurom-

Vizesen ébred. Zsibbadt

Karjai olyan nehezek,

Mintha egész éjjel

A kaszát húzta volna.

Mióta elzavarta a háztól,

Azt álmodja, hogy égig érô,

Drótszárú szénát kaszál

A Pokol-dûlô placcán –

Minden éjjel. Minden áldott

Éjjel. Reggelenként

Lihegve, csuromvizesen

Ébred. Karjai olyan nehezek,

Mintha egész éjjel

A feleségét verte volna.

Villámposta

Kedves Annamária, édesapja ölébe ült egy tenyeres-talpas tûzrôl pattant menyecske, nem mindjárt lett izgalmas kontaktus, de aztán megindult a Gergely Müller-féle számláló, a menyecske mégsem bolondult bele az édesapjába, nem követte tûzön-vízen át, áldott állapotba se üvöltötte magát.

Hiszem is, nem is, kedves Annamária, egyszer öregapám motyogta, cigánypicsa: édes; patakparti virágra magyarázták alkalmi nevelôim, Irén és Rozi és Iboly, és az ô barátnôik, akik pelyhedzô férfiságomat fürkészgették a libaúsztató mellett, ágyékomat simogatták, egyikôjük betoccsant a libabûzös vízbe, én meg: iszkiri!, föl azon, az urasági istállók ösvényén, az udvari kertbe, annak park részébe, a magnóliák alatt fehér ernyôjû kisasszonyok nyafogtak az unalomtól, mellettük a maga édesapja pincérként, Annamária. Alacsony, tömzsi, százötven a súlypontja, bámulták a cselédek is, jaj, de tökös, együk meg.

Édesapja szolgálta limonádéval a hölgyeket, piroslottak a fehér ernyôk alatt, egyikôjük, tán Pirikovszky Erzsébet vagy Ábrándiné Kocza Eviánn, végül mégis a papkisasszony, Erôs Kiss Imelda csalogatta az angolpark hátsó, bokros dzsungeljébe, ahová elbújtam; Imelda örömsikítása egybejajdult a gangról felhangzó patefon muzsikával, Für Elise, tessék jönni vacsorára, kiáltotta Zsani néni, szétválni szerettek volna, kedves Annamária, úgy ment szét a két szerencsétlen, Imelda meg a pincér, a maga édesapja, hogy rossz volt nézni. Aztán Imelda kolostorba vonult, az édesapja többé nem közösült, ez a hivatalos verzió, mégis mesélték, hogy a szegény papkisasszony, Erôs Kis Imelda egy viharos nyári éjszakán otthagyta a kolostort, hetekig hányódott erdélyi kisvárosokban, durván elkurvulva adta össze magát minden jöttmenttel, és csak a Jóisten védte meg a vérbajtól; majd egy vásáron énekkel próbált pár garast keresni, felfigyelt rá egy óriás orgánumú kántor, magához vette, és házához vitte a Firtos alá, azt sosem csalta meg, szült neki tizenhat gyermeket.

Kedves Annamária, érdeklôdött az édesapjáról, én nagyon sokat tudok róla, mert van egy üveggömböm, és az úgy forog, mint menyecske a férfiban, mindég más-más idillt világít be, de azok voltaképpen kicsinyes tragédiák. Hát hol van már Irén és Rozi és Iboly, akik pelyhedzô legelôm cirógatták, hová lett Pirikovszky Erzsi, Ábrándiné Kocza Eviánn, és hol van Erôs Kis Imelda – akik mind-mind számot tarottak Potsa úr "rókavadászati szabadalmára", de reményeiket széttrombitálta a proletárdiktatúra bakterja, Csurulya Sándi Bikás.

Végül vele is megelégedtek volna, de szegény gondozót ágyékon döfte Misu, a községi bika, és kedves Annamária, elszállt minden, ami az erdélyi falura emlékeztetne, elfelejtettem románul, pedig, mint tudja, románok és magyarok közt nôttem fel, de a magamfajta ne kéjelegjen volt vagy sosem-lesz múltakon, Annamária, arra ébredtem: pofoznak jobbról és balról, nincs bennük szamaritánusi érzés, azért vernek, mert végcéljához érkezett a kisbusz, elvették a pénztárcámat; visszaadták. Bocsánatot és azt kérték, hogy egyikôjüknek, aki buzgóbban vert, mint azt a cég "elôírta", adjam vissza a hat pofont. Képzelje, többször gyengéden seggbe rúgtam! Tudja, miért? A tárcámban sosem hordok pénzt. De benne van az édesapja képe, alatta a neve: G.P. Nézték, és hajlongtak, hányták a keresztet.

Annamária! Van Isten. (Kiskocsival hoztak Vásárhelyre, hordoztak, mint násznagy a fonott kalácsot. Pávássy Hadrián temploma elôtt kisebb áldást osztottam rájuk, majd a Halasba vitettem magam, ahol újabban félkarú banditák biztosítják a forgalmat. Jár oda egy lerohadt csaj, adtam tíz lejt, beült a toksó-muksóba, én meg hátul hazaslisszoltam.)

Kedves Annamária, szeretném, ha tudná, hogy...De errôl majd máskor. Musztángokról jót vagy semmit. Viszlát!

bdomokos

A mûláb mennybemenetele

Nehéz dolga van egy színháznak, amikor ôsbemutatóra vállalkozik. Nehéz dolga van a rendezônek, hiszen eleddig nem látott, nem hallott szöveget kell színpadra vinnie, amelyhez sem pozitív, sem negatív jellegû recepció nem fûzôdik, amely szûz terület a mindenkori közönség számára – és ezért jóval feltûnôbbek az esetleges gyengeségek. Végül nehéz dolga van a kritikusnak, hiszen nem könnyû darabon kívüli fogódzókat találni, mûködô sztereotípiákat, amelyekhez kapcsolhatja ítészi szavait. A darab és elôadás ilyen esetben önmagáért beszél, hiszen elôször mutatja meg önmagát az ezerarcú szörnyeteg (értsd: a publikum) elôtt.

Patkó Éva, a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem negyedéves rendezô szakos hallgatója mindezek fényében nehéz feladatra vállalkozott, amikor színre vitte Visky András A szökés címû drámáját. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház kistermének deszkáin játszott produkció ôsbemutató, mindeddig sehol sem játszották, a premieren pedig a szerzô is jelen volt.

A rendezô több intézmény mûvészei közül választotta ki az elôadásbeli szereposztást, így a produkcióban játszik Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színmûvésze, B. Fülöp Erzsébet, László Csaba, Berekméri Katus, a Marosvásárhelyi Nemzeti mûvészei, valamint Erdei Gábor, a helyi színmûvészeti egyetem negyedéves hallgatója. A dramaturgiai munkáért Láng Zsolt felel, a rendezô munkatársa Nagy B. Sándor dramaturg és Dobre Júlia.

Elôre hozott, stúdiószínház-jellegû széksorok jellemzik a nézôtéri részt, keresztbe állított kifutószerû emelvény, rajta fémhordó, sakkfigurák, zsákok a színpadteret. A sejtelmes megvilágításban föltûnik Mária figurája (Berekméri Katalin) és indul a talán groteszknek szánt történések sorozata. A "talán groteszknek szánt" mondatrész nem véletlen és nem is határozatlanság szülte megállapítás. Hiszen a további szereplôk, a két fogoly (Bogdán Zsolt Bátyus, illetve B. Fülöp Erzsébet Angyal szerepében) elsô jelenésétôl a produkció "bemegy az erdôbe" és többet nem is hajlandó kisettenkedni onnan. Filozofikusnak tûnô, ám igencsak (össze)zavaró szövegrészek sorozatát halljuk a börtöncellát szimbolizáló emelvényrôl, amelyen a két halálraítélt fogoly várakozik a megváltó kivégzésre (amelyet természetesen el szeretnének kerülni). Gondolatokat hallunk életrôl és halálról, álomról és álmatlanságról, szökésrôl és maradásról, amely gondolatokkal önmagukban nem is lenne baj, ám a hozzájuk tartozó (ôket hangsúlyozni kívánó?) játék teljesen összezavar. Szereplôink ugyanis nem akármit csinálnak a színpadon, hanem – bohóckodnak. Bohóckodnak a legtisztább vásári komédia követelményei szerint, vihognak, a tai chi és szabadfogású birkózás keverékének ható tornamutatványokat végeznek egymás hátán és auráján belül, miközben el-elmerengenek életük értelména nézô pedig nem tudja eldönteni, hogy mit a bánatot is lát. Miért ez az egész, hiszen a sejtelmes fények, a bezártság nyomott hangulatát árasztó díszletek és kellékek közepette mindennek semmi helye sincs – a rendezônek nem sikerült sem feszültséget, sem párbeszédet teremtenie a komor külvilág és az abszurd élethelyzetbôl adódó önkéntelen humor között, a jelenet nem következmény és nem kiindulópontja az elkövetkezô dramaturgiai fordulatok sorozatának. Nem fecséreltünk volna ennyi szót e kiugró értelmezési módról, ha nem követné azt módszeresen a többi hasonló megoldás. Fel- feltûnik idôközben a fekete ruhába öltöztetett ítélôbíró Mária, a háromkerekû bevásárlóbiciklin néha- néha körbekarikázó kopasz tiszt (Erdei Gábor), kibújik a csôként értelmezett hordóból a Bolond Huszár (László Csaba), akinek Dosztojevszkij végnapjai-szerû állapota már-már sokkoló, majd elmond egy hoszú litániát, aztán felszívódik és így tovább. A humor, amelynek szülôje a keserûség, a kihasználtság és megalázottság tapasztalatainak bölcsessége, ezúttal a nevettetô mûfajok színpadi poénjainak sorai közé süllyed, tovább fojtva ezzel a játékot, még mélyebbre hatolva abba a bizonyos erdôbe. Több kihasználatlan kellék marad a színpadon, és alig találunk egy-két olyan dramaturgiai, avagy fizikai mivoltában valós elemet, amely helyet kapna a koncepción belül. Ezen azonban nincs mit csodálkozni, mert koncepció – nos, az nincs. Törések, ritmuseltérések, erôltetett "poénok" sorozata tarkítja a produkciót és a nézô lankadó érdeklôdését, igen mély szakadékkal a Huszár transzcendens hordóelhagyásakor, hogy végül e szivárványszínszerûen tobzódó és teljességgel következetlen massza egy talán szépnek szánt, ám groteszk és enyhén giccses képben végzôdjön: a Huszár a fénybe távozik, a színpad közepén, gyönyörû megvilágításban pedig ott marad jellemének legmeghatározóbb alkotórésze – egy mûláb.

A szöveggel mellesleg nincsen baj. Semmiképpen sem egyértelmû darabról beszélünk, amelyet azonban látványszínházi, vagy minimál színházi rendezésmódban igen érdekessé alakíthatott volna a rendezô. Mert ez a szöveg igényli a nézôi fantáziát, a saját olvasatra teret hagyó rendezésmódot, amely megkönnyíti a recepciót. Eredetileg hangjátéknak íródott, ott pedig mindez megadatik. Itt azonban egy minden áron megmagyarázzuk rendezéssel találkozunk, amely köti az ebet a karóhoz, nem adja meg az elvonatkoztatás szükségszerû lehetôségét, kihasználatlan, néhol igencsak hatásvadásznak tûnô elemeivel, töréseivel és teljes diszharmóniájával nem hagy mást hátra a nézôben, mint óriási kérdôjelet: ugyan mi volt ez? És miért volt rá szükség?

Nagy Botond

Közös gyerekbérlet-programot hirdetett meg az új évadra Hargita megye három kôszínháza – a csíkszeredai Csíki Játékszín, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház és a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház.

Mindhárom társulat egy-egy mesedarabbal kedveskedik a legfiatalabb közönségnek. A gyergyószentmiklósi társulat Wilhelm Hauff Orros, a Törpe
címû darabját viszi színre Dézsi Szilárd rendezésében. A székelyudvarhelyiek Balázs Ágnes Andersen, avagy a mesék meséje címû darabjával (rendezô Csurulya Csongor) emlékeznek
meg a nagy meseíró születésérôl, a
csíkszeredaiak pedig Bajor Andor
A csodálatos esernyô címû darabját (rendezô Budaházi Attila) jelenítik meg a színpadon.

A gyergyószentmiklósi társulat történetében az idén elôször hirdetnek bérletes elôadásokat a városban és környékén. Ennek keretében mutatják be Moliére Scapin furfangjai címû vígjátékát (a rendezô Béres László), G. Feydeau Zsákbamacska címû bohózatát (a rendezô Kövesdy István), Láng Zsolt Télikert címû színmûvét (a rendezô Patkó Éva). Ugyancsak bérletes elôadás a csíki társulat által színre vitt operett, Kálmán Imre Montmarte-i ibolya címû mûve (a rendezô Parászka Miklós).

Négy bérleten kívüli elôadást is tervez a Figura, amellett mûsoron tartja a korábbi évad sikeres produkcióit, például Csehov Lakodalom vagy Molnár Ferenc Üvegcipô címû alkotásait.

Sepsiszentgyörgy önkormányzati társulata, a Tamási Áron Színház az új évadban olyan mûveket kíván színpadra vinni, mint Samuel Beckett Godot-ra várva (a rendezô: Tompa Gábor) címû mûve. A színmû évadnyitó premiere vasárnap lesz. A névadó Tamási Áron halálának negyvenedik évfordulója alkalmából mutatják be a Boldog nyárfalevél címû darabot Török Viola rendezésében. Ugyancsak láthatja a közönség William Shakespeare Macbethjét (a rendezô az izraeli David Zinder), valamint John Millington Synge mûvét, A nyugati világ bajnokát Bocsárdi László rendezésében.

Bérleten kívüli elôadásként kínálják Kálmán Imre, Békeffi István és Kellér Dezsô Csárdáskirálynôjét. Ugyanakkor továbbra is mûsoron marad Balassi Bálint Szép magyar komédiája (a rendezô Török Viola), Euripidész Médeiája, vagy William Shakespeare Othelló, a velencei mórja Bocsárdi László rendezésében.

A zenés elôadások kerülnek elôtérbe több erdélyi magyar színházban az új évadban, a könnyû mûfaj mellett azonban a fajsúlyosabb darabokat sem hanyagolják el.

A szokottnál is több stúdióelôadással rukkol elô a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Ede Társulata, amely hagyományos nagytermi és zenés darabokkal is várja nézôit. Meleg Vilmos, a társulat igazgatójának ismertetôje szerint az idén négy kistermi elôadásra is lehet külön bérletet váltani. A "bérletes közönség" egyebek között Albert Camus Félreértését, és Slavomir Mrozek Mulatság címû alkotását tekintheti meg.

Az igazgató az új évadtervbôl a Vörösmarty Mihály mûve nyomán Görgey Gábor és Illés Lajos által feldolgozott Csongor és Tünde daljátékot emelte ki. Emlékeztetett: a nagyváradi társulat évek óta igyekszik minél több zenés darabot színre vinni, hiszen erre nagy az igény a helyi közönség részérôl. A mûsorterv kialakításakor figyelembe vették azt is, hogy Vörösmarty mûve minden bizonnyal a középiskolás tanulók és tanáraik figyelmét is felkelti majd, hiszen az alkotás része a romániai magyar tantervnek is. A Csongor és Tünde címen megszólaló darabot a kolozsvári Vadas László rendezi.

A nagyváradiak másik fontos elôadása William Shakespeare Othello, a velencei mór címû tragédiája lesz. Azért is döntöttek e klasszikus alkotás mûsorra tûzése mellett, mert az igazgató szerint éppen a váradi társulat rendelkezik azokkal a színészekkel, akik jelenleg Erdélyben a legjobban alakítják Othello, Jágó és Cassio szerepét. Az alkotást a marosvásárhelyi Kincses Elemér viszi színre. Említésre érdemes még Rideg Sándor Indul a bakterház címû vígjátéka, amely a társulat 60 éves tagjának, Hajdú Gézának lesz a jubileumi elôadása. Ezt a darabot a budapesti Pinczés István rendezi.

A kolozsvári magyar színház után a nagyváradiak is mûsorra tûzték Brian Friel Fordítások címû tragikomédiáját, amelyet az angol Russel Boyce visz színre. A mû cselekménye az angolok által megszállt Írországban játszódik, ahol a hódító hatalom arra törekszik, hogy minden utcanevet átírjon.

A szatmárnémeti Harag György Társulat is a zenés mûfajra helyezi a hangsúlyt. Lôrincz Ágnes igazgató nyilatkozata szerint: a tavaly a fajsúlyosabb elôadások kerültek elôtérbe, ezért némi elégedetlenséget éreztek a közönség részérôl. Az idei évadtervben növelték a zenés elôadások számát, de – mint mondta –, a komolyabb darabokról sem feledkeztek meg. Ezért Parászka Miklós rendezésében Shakespeare A velencei kalmárját is elôadják.

A társulat elôször a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról címû musicalt viszi színre Horányi László rendezésében. Ezt követi Árkosi Árpád rendezésében Hamvai Kornél Márton partjelzô fázik címû mûvének elôadása, amelyet a kortárs magyar írók darabjainak támogatására kiírt Katona József pályázat megnyerésének köszönhetôen mutathat be a szatmári társulat.

A Csíky Gergely Temesvári Színháznál még mindig nem sikerült befejezni a színház átalakítását – közölte Demeter András igazgató. A jelenlegi állapotok miatt a színészeknek és technikusoknak egyaránt hatszor több energiával kell dolgozniuk. Demeter úgy tapasztalta, hogy a temesvári magyarok már május vége után nem járnak elôadásokra, ezért augusztus közepe táján ismét megnövekedik az érdeklôdés a színház iránt.

A temesváriak az elsô és az utolsó elôadásukra összpontosították energiájukat, két olyan rendezôt hívtak meg, akiknek a neve garantálja a sikert. Az évad elején a kanadai Alexander Hauswater rendezi a Don Juan és Faust címû elôadást, az évad záróakkordjaként pedig a kolozsvári Tompa Gábor visz színre egy darabot. Utóbbinak a címével kapcsolatosan még folyik az egyeztetés. Szóhoz jutnak a fiatal rendezôk is, így a marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetemen végzett rendezô szakos hallgatók közül hárman is együttmûködhetnek a temesvári társulattal.

Demeter András a színházban mûködô bábtagozatra is felhívta a figyelmet, nekik évente egy bemutatójuk van. Az idén a gyerekek szüleikkel együtt a magyar népmesék alapján a Szent Péter alakjáról készített elôadást tekinthetik meg.

Kitekintô

(MTI) – Minden eddiginél több külföldi résztvevôvel nyitotta meg kapuit idén 32. alkalommal Európa egyik legnagyobb kortárs mûvészeti vására, a FIAC (Foire International d’Art Contemporain) a francia fôvárosban.

Az újjávarázsolt Grand Palais-ban a kétezer vendég a Baron nevû legismertebb párizsi DJ-jei által kevert ritmusokra táncolva ünnepelte szerda este az idén a dadaizmus jegyében rendezett nemzetközi mûvészeti kiállítás és vásár megnyitóját.

A Paris Expo területén 219 galéria keretében 27 ország képviselteti magát a FIAC-on. Az elôzô évekkel ellentétben a mûvészek többsége idén külföldrôl érkezett (118 galéria), és 52 részvevô elôször jött el a jelentôs mûvészeti vásárra. Az Egyesült Államok húsz, Belgium 15, Olaszország 12, Svájc és Németország tíz-tíz galériával van jelen.

A hagyományos kortárs mûvészeti kiadók és galériák mellett a Perspektívák és a Future Quake részen a nemzetközi színtéren nemrég feltûnt galériák is kiállítanak, ahol az árak még nem haladják meg az ötezer eurót. A legmagasabb színvonalú design mûvészetet idén másodszor tíz galéria képviseli, köztük a New-York-i Antik Galéria.

A vásár Forum részlegében mûvészek, kutatók, mûgyûjtôk, kiállítás- szervezôk, és mûkritikusok tartanak elôadásokat, vitáznak a kortárs mûvészet és annak piacának fejlôdésérôl.

Ma adják át a Marcel Duchamp díjat, amelynek 35 ezer eurós díjazottja egyben felkérést kap egy olyan eredeti mû megalkotására, amelyet jövô áprilistól a Pompidou Központ modern mûvészeti múzeumában állítanak ki.

A vásárral egybekötött kiállítás vasárnapig látogatható Párizsban.

Újabb elôkészítô megbeszélés a közös kormányülésre

Markó Béla miniszterelnök-helyettes, szövetségi elnök hétfôn délelôtt fogadja a bukaresti kormánypalotában Baráth Etelét, Magyarországi európai ügyekért felelôs tárca nélküli miniszterét. A találkozó napirendjén az október 20–21-i közös román–magyar kormányülés elôkészítésével kapcsolatos kérdések szerepelnek.

Több pénz a falusi utak felújítására

A kabinet heti ülésén elfogadták az 577/ 1997-es, a falusi utak kövezésérôl szóló kormányrendelet módosítását. Borbély László középítkezési és területrendezési miniszter kezdeményezését követôen a területrendezési tárca több pénzt tud fordítani az elkövetkezô idôben a falusi utak felújítására, aszfaltozására. A miniszter kijelentette: a jövô évben a községi utak kövezése mellett a vidéki települések számára beindítunk egy aszfaltozási programot is. Az érintett településeknek nagyon fontos lépés ez, mert az utak révén összekapcsolhatjuk majd ôket a nagyvilággal -mondta a miniszter, majd hozzátette: – Fontosnak tartom azt is, hogy a jövô évben mindenképpen több pénzt adunk ezekre a programokra.

Románia dobogós helyen

A közvetlen külföldi tôkebefektetések nagyságát tekintve Románia áll a második helyen Dél-Kelet-Európában: tavaly 5 milliárd dollár új mûködôtôke érkezett külföldrôl, az idén 6-7 milliárd várható, idézte Románia ENSZ képviselôjét a Rompres hírügynökség pénteken. Az ACT Media piackutató szerint a magyarországi tôke részesedése román cégekben az idei év végére elérheti az összesen egymilliárd dollárt. A külföldi befektetéseket kezelô hivatal, az ARIS szerint tavaly 116 százalékkal nôttek a külföldi beruházások: ennek jó részét a Petrom kôolajipari vállalat, a Distrigaz Sud és a Distrigaz Nord gázszolgáltatók, valamint a két áramszolgáltató, az Electrica Banat és az Electrica Dobrogea privatizációja tette ki. Az idén folytatódott az irányzat, külföldi cégek az elsô hét hónapban 69,5 százalékkal több befektetésre vállaltak kötelezettséget az egy évvel korábbinál.

Gyorsforgalmi út terve az M3-as felé

(MTI) – A magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg és a romániai Máramaros megye önkormányzata szorgalmazza az M49-es gyorsforgalmi út megépítését Rohod- Csengersima-Szatmárnémeti-Nagybánya között – erôsítették meg a térségek helyhatósági vezetôi pénteken, Nyíregyházán folytatott tárgyalásukon. Gazda László, szabolcsi önkormányzati elnök és Pamfil Bercean, máramarosi tanácselnök-helyettes a megbeszélést követô sajtótájékoztatón reményének adott hangot, hogy a két ország kormánya az október 20-21- én tervezett közös tanácskozásán dönt a beruházás indít&aacu