Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Az elmúlt két hónapban volt példa az üzemanyagár rekord növekedésére, amikor is a benzin litere többe került egy eurónál, meghaladva egyes uniós országokbeli árakat, és volt példa az üzemanyagár csökkenésére is.

Az üzemanyag árának drágításakor mindig a világpiaci helyzetre és a kôolajárak növekedésére hivatkoznak a hazai forgalmazók, ám a benzinárak alakulásánál nemcsak ez játszik közre. Az országonkénti luxusadó ugyanis eltérô, ezért (is) történhetett, hogy Spanyolországban adott pillanatban olcsóbb volt a benzin, mint nálunk.

Az utóbbi években a kôolajfinomítók, üzemanyag-forgalmazók, benzinárusok – állami segédlettel – gyakorlatilag kényük-kedvük szerint alakítgatták az árakat, ami óriási hasznot hozott e cégeknek. A luxusadót érdemes volt az államnak felsrófolnia, hiszen jól jövedelmezett a büdzsének.

A legutóbbi üzemanyagár-drágulás azonban túltett minden eddigin, amire a közvélemény- kutatásokban egyre gyengébben szereplô kormányszövetségnek is, kelletlenül ugyan, de oda kellett figyelnie. Míg Tariceanu miniszterelnök nagy belenyugvással kezelte a benzinügyet, Traian Basescu államelnök, valószínûleg jó kampánylehetôséget látva a dologban, most az üzemanyagár csökkentésére próbálja rávenni a legnagyobb forgalmazókat.

Basescu a négy legjelentôsebb cég képviselôitôl a gyenge vásárlóképességre hivatkozva a hét elején azt követelte, hogy csökkentsék a benzinárakat. Persze, a dolog nem ennyire egyszerû, de az államfô közbelépése jelzésértékûnek tekinthetô. Ha az "olajbárók" úgy érezhették, hogy az államfô sarokba szorította is ôket, diplomatikusan cáfolták ezt. Ami lényeges: nem zárták ki az akár 9 százalékos benzinár-csökkentést sem (Rompetrol), ám ehhez számos gazdasági jellegû feltételt támasztottak. Elsôsorban a villamos energia megawattonkénti árának csökkentését követelték: 13 dollárról az EU- tagállamokban alkalmazott 2 (!) euróra, aztán a gázolaj és a benzin luxusadójának egységesítését, a luxusadó csökkentését, az adócsalás, a lopások, a kôolajtermékek hamisítása elleni hatékonyabb fellépést.

Hogy mindezekbôl mit sikerül elérni, az a kormánytól függ. Codrut Seres gazdasági miniszter pénteken dönt az üzemanyag árának módosításáról. Az viszont teljességgel érthetetlen, hogy miért a többszörös villamosenergia-ár a hazai piacon, miközben folyton az uniós árakhoz való igazodás szükségességét szajkózzák az illetékesek, hogy miért a nagy, és minden egyéb termék árát befolyásoló luxusadó az üzemanyagnál, és miért kell államelnöki vezénylet ahhoz, hogy valakik valahol "észhez térjenek"?

A speciális tartózkodási vízum többszöri beutazásra jogosít, és három hónapnál hosszabb tartózkodást tesz lehetôvé azok számára, akik a magyar nyelv gyakorlása, a kulturális nemzeti identitás megôrzése, állami felsôfokú oktatáson kívül esô tanulmányok folytatása, valamint családi kapcsolatok ápolása céljából kívánnak Magyarországon tartózkodni – közölte Fekszi Márta.

A díjmentesen kérelmezhetô nemzeti vízumot valamennyi ukrán, szerb és montenegrói, román és horvát állampolgár igényelheti, összesen kilenc magyar külképviseleten: Kolozsváron, Bukarestben, Szabadkán, Belgrádban, Zágrábban, Eszéken, Kijevben, Ungváron és Beregszászon.

Fekszi Márta kiemelte, hogy a nemzeti vízum igénylésekor továbbra is meg kell felelni a kétoldalú megállapodásokon alapuló általános vízumkiadási feltételeknek, emellett igazolni kell a magyarországi tartózkodás anyagi, lakhatási körülményeit.

"Nemzeti vízumot az fog kapni, aki számára ez indokolt, és megfelelô okmányokkal rendelkezik" – fogalmazott az államtitkár.

A jegyzékeket a nagyköveteknek szerdán átadó Gémesi Ferenc helyettes külügyi államtitkár ehhez hozzátette, hogy a nemzeti vízum bevezetése azok számára kiemelten fontos, akiknek az utazási szabadságot, a Magyarországgal való kapcsolattartás zavartalanságát biztosítja.

Bár egy hosszabb tartózkodást lehetôvé tevô, és ezért nemzeti hatáskörbe tartozó vízumról van szó, a Külügyminisztérium mégis tájékoztatást adott bevezetésérôl az Európai Uniónak.

"Szerettük volna elkerülni a félreértéseket a jövôben, hiszen Magyarország 2007-ben csatlakozni kíván a schengeni rendszerhez" – mondta a közigazgatási államtitkár.

Mint elhangzott, a külügyi tárca további szakkonzulokat küld ki az érintett külképviseletekre, és a technikai állományt is megerôsíti.

Az EU egyik fôigazgató-helyettese október 26-án Budapesten egyeztet a kérdésrôl az illetékes belügyi helyettes államtitkárral. Fekszi Márta tájékoztatása szerint Brüsszelben egyértelmûvé vált, hogy a magyar nemzeti vízum bevezetése összhangban van az unió vízumpolitikájával.

A nemzeti vízum birtokában tulajdonosaik a bevándorlási és állampolgársági hivatal regionális igazgatóságain hosszabb idôre szóló tartózkodási engedélyt kapnak további kérelem benyújtása nélkül, amely Magyarország teljes jogú schengeni tagságát követôen lehetôvé teszi az engedély birtokosainak a továbbutazást a schengeni térség többi országába.

Az új vízumtípus nem érinti az eddig is kiadott vízumok fajtáit, tehát nem jogosít például munkavállalásra, vagy jövedelemszerzésre.

Tegnap délután a fôvárosban Traian Basescu sajtókonferencián jelentette be a parlamenti pártok képviselôivel kedden este folytatott konzultációinak következtetéseit. A megbeszéléseken nem vettek részt az ellenzékiek, akik nem fogadták el az államelnök tanácskozásra szóló meghívását.

A média reprezentánsainak az államfô kijelentette, a konzultációk végkicsengése, hogy megreformálásra szorul a parlament, ebben a megbeszéléseken részt vett mindenik párt egyetért, csak a reformmódozatokra vonatkozó elképzelések különböznek. Az RMDSZ, a többi kisebbségek képviselôi és a liberálisok továbbra is a kétkamarás parlament hívei, de jelentôsen csökkentenék a honatyák létszámát, és más-más szerepet adnának a két háznak. Az RMDSZ az egyetlen alakulat, amely ellenzi az uninominális szavazás bevezetését, mondotta Basescu. Azt is közölte, hogy eltökélt szándéka folytatni a konzultációkat ebben a fontos kérdésben.

Traian Basescu kifejtette azt is, hogy a Cotroceni palotában lezajlott megbeszéléseken teljes egyetértés volt az integrációs folyamat felgyorsításának szükségességérôl. Meggyôzôdése, hogy a közelgô EU-s országjelentés kedvezô lesz Románia számára. De várhatóan felszólítanak, hogy az ország nagyobb erôfeszítéseket fordítson a vállalt kötelezettségek teljesítésére, különösen az igazságügy, a környezetvédelem és a közigazgatás illetve a belügy tekintetében. Két olyan problémát lát, amely a védzáradék alkalmazásával is összefüggésbe hozható, ez a nagykorrupció elleni harc és a határok megerôsítése, az EU-s elvárásokhoz való igazítása. Ezektôl függetlenül, az államfô bizakodón néz a jelentés elé.

Az Európai Parlament emberi jogi albizottságának küldöttsége október 5. és 7. között Romániában tájékozódik.A látogatás célja "tapasztalat gyûjtése a Romániáról novemberben esedékes uniós országjelentéshez emberjogi szempontból, különös tekintettel a kisebbségi, diszkriminációs és örökbefogadási ügyekre". A küldöttségben részt vesz Dobolyi Alexandra, szocialista képviselô, a magyar külügyi EP-bizottság tagja, aki európai parlamenti delegációval többször járt Romániában, és EP-jelentések készítésében való részvétellel is szerepet játszott Bulgária és Románia csatlakozásának elôkészítésében.

A küldöttség tagja a brit liberális Emma Nicholson of Winterbourne, a brit szocialista Michael Cashman, valamint a német zöld párti Milan Horacek.

Az európai parlamenti képviselôk találkoznak Bogdan Adrian Panait gyermekvédelmi államtitkárral, Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszterrel, Monica Macovei igazságügyi miniszterrel, Asztalos Csaba Ferenc diszkrimináció elleni fellépésért felelôs államtitkárral, Theodora Bertzi örökbefogadási ügyekben illetékes államtitkárral, és megbeszélést folytatnak a képviselôház külügyi bizottságában Mircea Geoana elnökkel – derül ki a Brüsszelben kiadott tájékoztatásból.

A határozati javaslatot az Európa Tanács mostani strasbourgi parlamenti ülésszakán jelen lévô mindhárom magyar párt (az MSZP, a Fidesz-MPSZ és az SZDSZ) képviselôi támogatták, de jelentôs siker, hogy az aláírók köre ennél jóval szélesebb, azaz nem csak a magyarokra korlátozódik. Így például a javaslatot hivatalosan Luc Van den Brande, a kereszténydemokrata, konzervatív erôket tömörítô Európai Néppárt parlamenti közgyûlési frakcióvezetôje nyújtotta be, jelezve, hogy ô maga is támogatná az ET újabb vajdasági szerepvállalását, de aláírta azt a két másik nagy képviselôcsoport, a szocialisták és a liberálisok frakcióvezetôje is.

A dokumentum szerint az aláírók mély aggodalmuknak adnak hangot a vajdasági etnikai és nemzeti kisebbségek elleni, riasztó és immár huzamosabb ideje tartó emberi jogsértések miatt. Iskolás gyerekek, nôk és egyházi személyek is zaklatásnak és fizikai támadásoknak vannak kitéve, a kisebbségekhez kötôdô intézmények, valamint magántulajdonban lévô javak ellen vandál cselekedeteket hajtanak végre, rasszista, antiszemita, idegengyûlölô falfeliratok jelennek meg. Mindennek célja, hogy egyes nemzeti kisebbségek tagjait megpróbálják otthonuk elhagyására, illetve az anyaországhoz fûzôdô kapcsolataik megszakítására rábírni. A határozati javaslat megemlíti, hogy jelenleg a legfôbb célcsoportot vezetô értelmiségiek és politikusok jelentik, így például Kasza József, a legnagyobb vajdasági magyar szervezet, a VMSZ elnöke.

Folynak a találgatások

"Lehet, hogy az MSZP és az SZDSZ között egyébként hajszálrepedésekként érzékelhetô törésvonalak mögött nagyobb problémák vannak" – mondta az ellenzéki politikus egy lakossági fórumon közel hatszáz ember elôtt azzal kapcsolatban, hogy a magyar Országgyûlés Nemzetbiztonsági Bizottsága várhatóan egy hét múlva hallgatja meg a "kémügyrôl" összeállított jelentést.

Hozzátette: "lehet, hogy a miniszterelnök más utat, módot nem talál az egyébként tehertétellé vált koalíciós minisztertársának eltávolítására, mint hogy olyan helyzetbe hozza ennek az ügynek az újbóli fölmelegítésével, hogy muszáj lesz neki menni".

A Fidesz választmányi elnöke szerint, ha újra a közérdeklôdés középpontjába kerül ez az ügy, annak biztosan nem a fideszesek lesznek a vesztesei, hanem "azok a kormányzati politikusok, akiknek a neve mindennap elhangzik majd".

Levél a kettôs állampolgárság érdekében

A magyar állampolgárságnak a határon túli magyarokra való kiterjesztése tárgyában intéztek levelet Sólyom László köztársasági elnökhöz a romániai magyar történelmi egyházak vezetôi, akik külön- külön levélben keresték meg egyházaik gondjaival a román államfôt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökét is.

A Sólyom Lászlóhoz, a Magyar Köztársaság elnökéhez intézett levelet kilenc erdélyi fôpap – a római katolikus egyház részérôl Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Tempfli József nagyváradi, Schönberger Jenô szatmárnémeti és Roos Márton temesvári püspök, illetôleg Tamás József gyulafehérvári segédpüspök, a református egyházak nevében Pap Géza kolozsvári és Tôkés László nagyváradi püspök, továbbá Szabó Árpád unitárius és Adorjáni Dezsô evangélikus püspök látta el kézjegyével.

Levelükben az erdélyi magyar fôpapok bizakodással méltatták Sólyom Lászlónak azt a kijelentését, miszerint az Európai Unióban nincs akadálya a kettôs állampolgárságnak, hiszen az unióban "ismert és alkalmazott a kettôs állampolgárság intézménye".

A Traian Basescu államfônek és Markó Béla RMDSZ elnöknek írt leveleikben a romániai magyar történelmi egyházak vezetôi egyházaik közös gondjairól (az egyházai javak visszaszolgáltatásáról, a vallásügyi törvényrôl, a tanügyi törvény egyházakat érintô módosításáról, az egyházak finanszírozásáról, valamint az erdélyi magyar politikai, egyházi és civil szféra együttmûködésérôl) fejtették ki álláspontjukat és kéréseiket.

Mint a levelekbôl kiderült, ezeket a kérdéseket a romániai magyar történelmi egyházak elöljárói állandó értekezletének szeptember végi tanácskozásán beszélték meg a fôpapok.

A kérdés olyannyira komollyá vált, hogy Bécsben nemzetközi konferenciát rendeztek 250 orvos részvételével a gyerekkori elhízás problémakörének a megtárgyalására. A tanácskozás egyik résztvevôje szerint a világon ma már 155 millióra tehetô a kövér gyerekek száma, akik közül 30-40 milliónyian elhájasodtak.

Kurt Widhalm, a bécsi orvostudományi egyetem képviselôje sajtónyilatkozatában már amellett érvelt, hogy az Európai Unióban már betegségként kellene elismerni a túlsúlyosságot, és a betegbiztosítóknak téríteniük kellene a kezelési költségeket. Az orvosok szerint a reklámokban kerülni kellene az elhízást okozó édességek népszerûsítését, és kizárólag az egészséges táplálkozást kellene propagálni, hogy ezáltal is elôsegítsék a túlsúlyos gyerekeket fenyegetô – mintegy 30 – betegség terjedését. A szakértôk szerint ugyanis a túl kövér gyerekeket cukorbaj, magas vérnyomás, szívproblémák és a magas koleszterinszint miatti betegségek fenyegetik. Javasolták például, hogy az iskolákban legalább heti 4 órára növeljék a testnevelési órák számát.

A szakértôk úgy vélik, hogy csak összehangolt erôfeszítések hozhatnak eredményt, azaz olyan szakosított kezelési központoknak a mûködtetése, amelyekben táplálkozási szakemberek, pszichológusok és testnevelési szakemberek együtt adhatnának tanácsot a túlsúlyosság leküzdésére. Felhívták a figyelmet arra, hogy európai szinten már létezik olyan intézkedési program, amely a gyerekkori túlsúlyosság problémakörével foglalkozik, Ausztriában azonban még nincs ilyen.

(MTI-Press) – Október 6-án az 1848-as magyar szabadságharc mártírhalált halt hôseire, az aradi vértanúkra emlékezik a magyarság. Mi a mártíromság története, mit is jelent a tragikus szó: vértanú?

Nyelvstatisztikai vizsgálódások bizonyosan kimutatnák, hogy október hatodikán és környékén az átlagos gyakoriság többszörösével fordul elô a magyarban a vértanú szó. A görög gyökerû mártír (valamely eszme, meggyôzôdés vállalásáért üldöztetést, vértanúságot elszenvedett ember; szûkebb értelemben a keresztény hitükért meghaltak megjelölése) magyar megfelelôje az Aradon kivégzett szabadsághôsökre utal a nemzeti gyásznapon, e szomorú október hatodikán.

Az aradi vértanúkkal kapcsolatban széles közben elterjedt, hogy Damjanich tábornokot végezték ki utolsónak (Horváth Mihály is ezt írja Magyarország függetlenségi harcának történetében). Az utolsó vértanú azonban gróf Vécsey Károly tábornok volt, éspedig azért, mert "az osztrák különösen gyûlölte ôt Temesvár megvétele miatt". Damjanich Jánost elôtte vezették a bitó alá. Meg is jegyezte a szerb határôrcsaládból származó honvéd tábornok: "Már azt hittem, én leszek az utolsó; pedig a csatákban mindig elül szoktam járni."

"Világos után beborult a magyar ég, a nemzet jobbjai vagy vértanúhalált haltak, vagy börtönben sínylôdtek, vagy idegen földön várták s amennyire tehették, munkálták is az újabb felvirradást." – írta a Nagy magyarok életében Benedek Elek. Vértanúk Arad elôtt is, után is voltak a magyar nép történelmében, gondoljunk csak Martinovicsék vértanúhalálára, "A szigetvári vértanúk" címû Jókai-darabra vagy például Vass Lajos (1936-1958) segédmunkásra, az 1956-os forradalom vértanújára.

Az aradi tizenhármak elôtt tisztelgô utókor megemlékezéseinek egyikérôl plasztikus képet fest Csáth Géza: "Ma volt az Önképzô- Kör gyászünnepélye az aradi vértanúk emlékére. Mindannyian részt vettünk, és végighallgattuk a felolvasást, a szavalatokat, a gyászbeszédet és az énekeket. Egy Steiner nevû fiú a nyolcadikból remekül szavalta el Az aradi tizenhárom c. verset. Ebben a versben arról van szó, hogy a vértanúk emléke szent legyen mindig a magyarok elôtt. Az jutott eszembe, hogy sokkal helyesebb volna, ha arról írnának verset, hogy az aradi vértanúk halálát meg kell bosszulni a kutya németeken. Megkérdeztem édesapámat, hogy ez miért nem történt meg. Azt mondta, azért, mert a magyar hitvány népség." (Egy vidéki gimnazista naplójából, 1897. okt. 6.)

Csáth unokaöccse volt Kosztolányi Dezsônek, aki A vértanúk nyelvérôl cikkezik a Pesti Napló 1919. február 23-i számában. A stílusmûvész író tudta: a vértanú szó átvitt értelemben is használatos számos nyelvben. Nemcsak olyan emberre mondják, aki életét áldozza valamely eszméért, hitért, azaz "vérével tanúskodik hite, eszméi mellett", hanem ezzel a szóval illetik a tántoríthatatlan, áldozatos, önmagát feláldozó hôst, legyen szó akár a tudomány, akár a munkásmozgalom mártírjairól.

A kereszténység számos vértanút tart számon.

A magyar történelemben Szent Gellért, Bôd, Beneta, Beszteréd püspökök az elsô "magyar" vértanúk (1046. szept. 24), s a korabeli politikai közbeszédben nyilván ekként szerepeltek a pogánylázadások más áldozatai is. A mohácsi csata elôtt a magyar haditanács egyik résztvevôje arra szólította fel az egyik, a táborban lévô püspököt, írjon a pápának, hogy a csata napját nyilvánítsa huszonötezer magyar vértanú napjává. S csak hat évtized választ el bennünket báró Apor Vilmos gyôri püspöktôl, aki életének hôsies feláldozásával megvédte a rábízottakat a testi-lelki veszedelemtôl, és ezzel kiérdemelte a vértanúság koronáját. "Vértanúnak tartottuk mi már akkor, ott a nyitott sírfülkénél: a segítés, a szeretet vértanújának" – írta temetésének egyik szemtanúja. A vértanú püspököt II. János Pál pápa hosszú várakozás után 1997. november 9-én a boldogok sorába iktatta.

A vértanúság mint motívum szinte behálózza az egyetemes és a magyar mûvelôdéstörténetet. Vértanú volt a szeretet februári ünnepének nevet adó Valentin is. Az egyik leginkább elterjedt történet szerint II. Claudius császár idején, a keresztényüldöztetéskor élt. Keresztény hite miatt s mert megtagadta a pogány istenek imádását, a császár börtönbe vetette, majd 269. vagy 270. február 14-én kivégeztette.

A mûalkotások sokaságában a szentek életét, csodáit, szenvedéseit és vértanúhalálát színre vivô misztériumdrámákat nevezik mirákulumnak. Valamikor "szerteszéjjel népdalokat énekeltek Hunyadi László, a deli levente, vértanúhaláláról". "Az egész földet megáztatta a mártírok vére" – tudósít ugyancsak a régmúltból Pázmány Péter. Vértanú Alexandriai Szent Katalinról teret neveztek el, egy kápolnában pedig megtekinthetô Szent Martiális vértanú csontváza is.

Szépirodalmunkban tallózva Kodolányinál Sebastianus, Gellér és Szent György vértanúk nevével találkozunk, a külföldre szakadt Lénárd Sándor Szent Filoméláról jegyzi meg, hogy "virgo et martyr" volt, tehát szûz és vértanú. Krúdynál "Szent Ágnes vértanú napja ebben az esztendôben hétfôre esett." Török Tamás A vértanú címû, a 17. századi Erdélyben játszódó regényének hôsei az úgynevezett szombatosok, akiknek 1637 elejéig át kell térniük a három bevett vallás egyikére. A vonakodót halálra kövezik. S ki ne emlékeznék Arany János A walesi bárdok címû versének utolsó versszakára: "De túl zenén, túl síp-dobon, / Riadó kürtön át: / Ötszáz énekli hangosan / A vértanúk dalát." Juhani Nagy János

Nem sürgôs a parlamenti rendszer reformja – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök, szerdán bukaresti sajtótájékoztatója kezdetén. Mint ismeretes, kedden este a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselôi Traian Basescu meghívására tárgyaltak az államelnökkel. A megbeszélésrôl tartott beszámolójában Markó Béla elmondta, hogy a szövetség képviselôi kifogásolták ugyan a lassú, nehézkes parlamenti munkaütemet, ám véleményük szerint ez a pártok tevékenységének összehangolásával megoldható. Markó Béla elismerte, hogy nem hatékony a jelenlegi kétkamarás rendszer, de véleménye szerint a szenátus rendeltetésének átgondolása, a szenátorok létszámának csökkentése mellett Romániában helye van a kétházas parlamenti rendszernek.

Az államelnökkel folytatott tárgyalások napirendjén szerepeltek az ország európai uniós csatlakozásával kapcsolatos kérdések is. Markó Béla szövetségi elnök szerint: "Valamennyiünk feladata az, hogy az integrációs folyamat felgyorsítása érdekében cselekedjünk. Eredményt pedig csakis összefogással érhetünk el." Fontos szerepük lehet ebben az Európa Parlamentben, megfigyelôként tevékenykedô romániai képviselôknek is, az Európai Néppárt parlamenti frakcióján belül hatékony munkát végezhetnek az RMDSZ és a Demokrata Párt megfigyelôi" – hangoztatta a szövetségi elnök. A megfigyelôk kapcsán azonban megjegyezte, hogy míg külföldön lobbizhatnak Románia csatlakozásáért, hiányuk jelentôs mértékben befolyásolja a hazai parlamenti munkálatokat. Véleménye szerint a megfelelô megoldás az lenne ha a végszavazások alkalmával a megfigyelôk is Bukarestben tartózkodnának.

Az RMDSZ továbbra is határozottan elutasítja az egyéni szavazókörzet bevezetését. – hangsúlyozta a szövetségi elnök, mondván, hogy az ily módon kialakult eredmény nem tükrözné a valós romániai társadalmat.

Szintén a bukaresti sajtótájékoztató alkalmával Markó Béla üdvözölte a belügyminisztérium legutóbbi döntését a határátkelés tekintetében. Mint mondotta, az RMDSZ határozott fellépése is hozzájárult ahhoz, hogy a határátkelésnél bevezetett szigorítások csak a schengeni térség országaira érvényesek. Véleményünk szerint semmilyen módon nem szabad megakadályozni azt, hogy a romániai magyarok Magyarországra utazhassanak – mondotta.

A szövetségi elnök két fontos eseményre hívta fel a sajtó figyelmét. Egyrészt holnap, október 6-án ezúttal ünnepélyes hangulatban emlékezhetnek az 1948–49 forradalomban Aradon kivégzett 13 vértanúra. Markó Béla szerint a csütörtöki esemény valóban tükrözni fogja a szabadságharc üzenetét, a megbékélést. A megemlékezésre ugyanis az aradi Megbékélési Parkban kerül sor, ahol a Zala György általa készített Szabadság-szobor is megtalálta helyét. A eseményen jelen lesz a szövetségi elnök, valamint a román és a magyar kormány képviselôi is.

Másrészt jelezte azt is, hogy az RMDSZ szervezésében kerül sor szombaton, Marosvásárhelyen a határon túli magyar szervezetek képviselôinek tanácskozására. A meghívottak ebbôl az alkalomból a magyarok jelenlegi helyzetét elemzik, valamint megoldásokat keresnek – a felmerült problémákra.

Mint tegnap már jeleztük, módosította a külföldi utazások feltételeit szigorító rendeletét a belügyminiszter. A szerdán aláírt jogszabállyal gyakorlatilag visszaállította a román-magyar határon október 1-jéig érvényben volt kilépési követelményeket.

A közigazgatási és belügyminisztérium tömegkommunikációs szolgálata közleményében rámutatott: a 820/2005. számú jogszabályát módosító új, 900/2005. számú rendelete a román hivatalos közlönyben történô közzé tétele pillanatában lép érvénybe. Az új rendelet értelmében a külföldre utazó román állampolgárok közül csak azoknak kötelezô úti céljukat és annak feltételeit igazoló iratokat felmutatniuk, akik a schengeni övezet országaiba – Ausztriába, Belgiumba, Dániába, Finnországba, Franciaországba, Görögországba, Hollandiába, Izlandba, Luxemburgba, Németországba, Olaszországba, Portugáliába, Spanyolországba és Svédországba – igyekeznek.

A közlemény szerint a schengeni övezeten kívüli más államokba való utazás esetében azért vált lehetôvé, hogy eltekintsenek az úticélt és feltételeit igazoló okmányok megkövetelésétôl, mert "a román és a magyar határrendészet között jegyzôkönyvben rögzített megállapodás született az illegális migráció megakadályozásáról".

A belügyi tárca sajtóközleménye ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a román állampolgárok külföldre utazásáról szóló 820/2005. számú rendeletben szereplô többi feltétel továbbra is érvényben marad.

(MTI) – A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) nem vesz részt a határon túli magyar szervezetek úgynevezett kis magyar állandó értekezetének (kis Máért) Marosvásárhelyre összehívott hét végi fórumán.

Az MTI úgy tudja, hogy Bugár Béla korábban már szóban is, levélben is kérte a fórum házigazdáját, az RMDSZ-t és telefonon annak elnökét, Markó Bélát, hogy ha lehet, ne a távoli Marosvásárhelyen, hanem valahol egy "határközelibb ponton" kerüljön sor a "kis Máért" harmadik fórumára. – A fórum házigazdája ennek a kérésnek nem tudott eleget tenni – mondta az MTI-nek Pokstaller Lívia, az MKP szóvivôje.

Bugár és az MKP vezetôi pénteken, várhatóan az esti órákig eltartó hazai rendezvényen vesznek részt: egy csallóközi faluban, Csicsón az aradi vértanúknak szentelt emlékmûvet avatnak. Az eseményre a csicsói önkormányzat és a Csallóköz-Csilizköz Hagyományaiért és Kultúrájáért nevû közhasznú társaság Orbán Viktort is meghívta. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke a meghívást elfogadta. Az ünnepségen részt vevô Orbán Viktor pénteken délután Csicsón az MKP vezetôivel pártközi megbeszélést is folytat.

– A program péntek esti befejezése után reménytelen lenne nekivágni a Marosvásárhelyre vezetô hosszú, éjszakai utazásnak, a reggeli kezdésig nehéz lenne odaérni – tolmácsolta Bugár indoklását a szóvivô.

A "kis Máért" résztvevôi korábban Bécsben, elôtte Szabadkán találkoztak. A marosvásárhelyi fórumra a házigazda az összes határon túli magyar szervezet küldöttségének, köztük tengeren túli magyar szervezeteknek is küldött meghívót.

A marosvásárhelyi kultúrpalota tükörtermében szombaton reggel kezdôdô tanácskozás a tervek szerint zárónyilatkozattal és sajtótájékoztatóval zárul. A napirenddel kapcsolatos nézeteltérések miatt a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) sem vesz részt a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának (HTMSZF) harmadik, marosvásárhelyi ülésén.

Ágoston András, a VMDP elnöke szerdán tájékoztatta az MTI-t, hogy errôl már levélben értesítették az összejövetel házigazdáját, a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ). Ágoston szerint pártja még idejében, a meghívó kézhez vétele után megkérte Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, hogy egyeztessenek az értekezletrôl, mert a VMDP "túl általánosnak" találta a napirendet.

Négy napig tartó miniévadát kezdi ma az Ariel Színház. Csütörtök délután három elôadás, illetve rendezvény zajlik az egykori bábszínház falai között, így 5 órától a József Attila címû elôadásra látogathat el a közönség, este nyolckor pedig A díva címû, román nyelvû felnôttelôadás kezdôdik az Undergroundban, azaz az intézmény pinceszínházában. Elôbbi rendezôje Barabás Olga, utóbbié Radu Afrim. Este kilenc órától román nyelvû színpadi- zenei workshopon vehet részt az immáron felnôtt publikum, a minden bizonnyal újszerû rendezvény zenei vezetôje Apostolache Zénó.

Október hetedikén, pénteken délelôtt fél tizenkettôkor a Gólyakalifa címû gyerekelôadást játssza román nyelven a társulat, fél egytôl szintén román nyelvû színpadi-zenei workshop Apostolache Zénóval, ezúttal azonban gyerekeknek. Délután öt órától felolvasószínház az Undergroundban: Jennifer Johnston How many miles to Babilon címû darabjának rendezését Costin Gavaza jegyzi. Este nyolctól román nyelvû felnôttelôadást játszanak a színházzal szemben lévô Avicola Klubban, a Kamikaze címû darabot Alina Nelega viszi színre.

Szombaton a Gavril Cadariu rendezte Zurinka címû, román nyelvû gyerekelôadással kezd a társulat délelôtt 11 órakor, délután öttôl Conor McPherson Port Authorities címû darabját olvassák fel a pinceszínházban Oana Leahu rendezésében. Este nyolctól a Barabás Olga jegyezte Valahol Szecsuánban címû elôadást lehet megtekinteni a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem Stúdió Színházában.

Október kilencedikén, vasárnap a Hatházi András írta Álomfestôt láthatja a publikum – a szerzô rendezésében – délelôtt 11 órától, 12-tôl magyar nyelvû színpadi- zenei workshop Apostolache Zénóval, gyerekeknek. A vasárnapi, román nyelvû felolvasószínházi elôadáson Martin McDonagh The Beauty Queen of Leenane címû darabját hallhatjuk Catalin Chirila rendezésében, a miniévad pedig este héttôl az immár hagyományosan humoros Sandino 2005/2006-os rendezvényével, Szélyes Andrea kollekciójának divatbemutatójával zárul.

Állítólagos etnikai konfliktus veszélye miatt állíttatta le a régészeti ásatások nyomán keletkezett gödrök betemetését Emil Boc kolozsvári polgármester, a Demokrata Párt (PD) elnöke, aki ezzel a helyi kormánykoalíciós együttmûködési megállapodás felbomlását veszélyezteti.

László Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kolozs megyei szervezetének elnöke szerdán sajtótájékoztatót tartott annak kapcsán, hogy kedden a polgármester leállíttatta a Szent Mihály plébániatemplom és a Mátyás király szoborcsoport közelében levô gödrök betömését. Ezt annak ellenére tette, hogy a polgármesteri hivatal által két önkormányzati határozat alapján kibocsátott építkezési engedély szeptember 30-át állapította meg határidôként a gödrök betemetésére.

A sajtótájékoztatón Boros János alpolgármester elmondta: a múlt szombaton a régészekkel megegyeztek, hogy kedden délig kapnak haladékot a régészeti ásatások befejezésére. Éppen ezért kedden délután négy órakor kellett volna betömni a gödröt, de egy órával az akció elôtt az Egyesült Államokban tartózkodó Boc az akció halasztását kérte, mivel "magasabb szintrôl" olyan értesítést kapott, hogy "a cselekedet etnikai konfliktust okozna".

Boros megerôsítette a kolozsvári Szabadságban megjelent értesülést, miszerint állítólag a Román Hírszerzô Szolgálat (SRI) készített egy ilyen tartalmú jelentést, ezért gondolták Bukarestben, hogy jobb lenne leállítani az akciót.

László Attila elmondta, hogy hétfôig, a polgármester hazaérkezéséig várnak, de elvárják tôle, hogy majd "ô dobja a gödörbe az elsô lapát földet". Az RMDSZ- vezetô hangsúlyozta: törvényes elôírásokat tartották volna be, ha a polgármester kérése ellenére eltüntetik az árkot. Ezt mégsem tették, hogy a kormánypártok helyi szervezetei közötti koalíciós együttmûködési megállapodás ne bomoljon fel.

Az RMDSZ a további együttmûködésrôl csak azután dönt, hogy kiderült, mi a polgármester álláspontja a kutatóárkok eltüntetésérôl.

Csütörtöki kimenô

Jujj, alig vártam, mikor eszel már ki a nagyságos belügy egy újabb utazási korlátozást. Ez az ország ugyanis imádja bezárva tartani polgárait. Mindig ki lehet találni valami izgalmasan bosszantó, gyalázatos akadályversenyt, amíg lesz elég pénz és eusszapard támogatás, hogy a spanyolországi epermunkások testi erejével felépítôvé váljék a nagy román fal, amely még a Marsról is látszani fog. Tudod: mars haza! Vagy maradj otthon, mint dobozy doboz, a rettenthetetlen, egykori világgyûlési szenátor, aki arra büszke, hogy még soha nem járt külföldön, holott már küldték is. Ez a hazafiság minimálmércéje.

Más: a meghívólevél bemutatásának kötelezettsége ismeg csak a kisebbségieknek kedvez, hiszen ma már nincsen olyan magyar (vagy majdnem magyar) család, ahol ne lennének külföldre vagy csak a testvérpátriába szaladt, távozott-közeledett gyerekek, nagymamák, dédtántik. Ôk, ha írni tudnak, küldeni fognak. A többiek pedig rághatják a körmüket, míg beengedik az országlakosokat az unióba, vagy gyors sorshúzással választják ki maguk közül, ki lesz az a családtag, aki kivándorol és argentin-tibeti-francia állampolgárságot szerez rövid idôn belül, hogy meghívhassa a família többi tagjait Nyasszaföldre és NewLondonba.

Ha bent leszünk az Unióban, akkor is ki fog találni valamit az Utazást Akadályozó Nemzeti Fôosztály. Anélkül, hogy ötleteket adnánk, elképzelhetô, hogy csak az utazhat Balavásárra vagy onnan Vásárhelyre, aki kötelezôen megvásárolja a Marosvásárhely–New Orleans–Tokió repülôjegyet oda-vissza, biznisz förszt klássz, de a jegyet nem használhatja föl, sôt vízumot sem igényelhet. Másféle utazásokról szó sem lehet, pl. Budapestre, Prágába vagy Berlinbe, ui. 2007. január 1-jétôl az Unió házhoz jött, amint azt a minapi akciókban hirdette magáról az egyesült és egyre távolodó Európa.

Végül: volt egy olyan, egyébként hamis lenini tan, mely szerint az országok külpolitikája egyenes folytatása a belügyeknek, csupán az eszközök különböznek. De a romániai kiutazások tekintetében ugyanvalóst igaz.

Ti. ha az útlevélosztályokon (okmányirodákban) dúló irodák tevékénységére gondolnánk, az ott uralkodó fejetlenséget, várakozást, sorokat és az ügyintézés hatékonyságát tekintjük, az embernek máris az a gondolata támad, hogy nincsenek szabályok, az erôsebb, az acélosabb könyökû gyôz, s aki megtanul korrumpálni – ez minden szinten igaz – annak nyert ügye van. Ha meg itthon így járja, az alig szocializált, a pénz mint univerzális kenôanyag alapon mûködô mutyitársa-dalomban ez normális, akkor nem lehet ez másként külföldön sem. Kiszabadulva ott tesz-vesz-alkot-hat és gyarapít magán – ahol csak éri, mert nincs fogalma a kinti liberális és demokratikus társadalmak írott és íratlan játékszabályairól.

Bár ami a liberalizmust illeti, mifelénk épp egy szabadnak eléggé szabad, de az elvekhez nem ragaszkodó kormány van hatalmon. Ehol a liberalizmus azt jelenti: szabad, liber korlátozni a mozgásszabadságot, ami még a honi alkotmánnyal is szöges ellentétben áll.

Tárca

Mondd hozzá: Probatum est. És akkor nem fázol. Ha egy módszert kipróbáltak és bevált, akkor nincs mese, bár a kivétel erôsíthet mindenfélét, ugye, Nagy Lajos író úr a tanú rá, Teliha és Teliháné úgy fagytak meg, hogy melegük lett, és ablakot nyitottak.

Az öregedés nagy tudománya az, mondotta ötvenévesen (!) Székely János egy rádiómûsorban a szerkesztô-riporter Jászberényi Emesének, hogy az ember ne kompromittálja addigi életét. Találkozom Emesével, szomorkásan újságolja: januártól megválik kedvenc mûsorától, a Helikontól. A Rádiótól is. Nyugdíjba vonul. Teheti, megdolgozott érte. Többen távoznak, mert rossz a világ, a lakosok írásba adták, hogy nincs rádiójuk, ezt az állam természetesen elfogadja, de nem szabad ellenôriznie, jogot sértene, hát rettenetesen megcsappant az elôfizetôk száma, a légy nevû volt miniszter asszony annyit tett, hogy elrendelte a karcsúsítást, abban pedig a vidék húzza a rövidebbet, ergo félszáznyi kül- és belmunkatárs szolgálatairól mond le a területi adó.

A Marosvásárhelyi Rádió fontos fórum, gyerekkoromtól szeretem. Elsô pedagógusi fizetésembôl rádiókészüléket vásároltam, hétszázötven lejbe került, alig maradt pár garasom, de a mûszer mindennapjaim társává vált, kitettem falusi házunk tornácára, a gyümölcsös mélyébôl, a veteményeskert zöldjébôl is tisztán hangzott mûsora, a szomszédság fôleg a kívánságmûsorokat szerette.

A Helikon korábban szerda délutánonként szólt, aztán beütött a "trend", az újságírás embertelenebbik pofája mutatkozván erôsebbnek, több kiváló új mûsor mellett becsórelte magát néhány kamu is, és hátratúrta a kultúrát, a szépirodalmat szombatra, mikor kirándul a világ vagy meccset néz a nép. Lehet benne része a megfáradt szerkesztônek, aki hagyta, hogy magára hagyják, de nagyobb a bûne a város elit értelmiségének és az érdekvédelmi szervezeteknek, mért engedték, hogy a kereskedelmi adók kétségkívül dinamikusabb, érdekorientáltabb s ezért naprakészebb, "toposabb" mûsorpolitikája elcsalja a hallgatókat? Amikor pedig észbe kapva a rádió megkísérelte a fölzárkózást, egyik-másik esetben bizony a magzatvízzel a bébit is kilottyantotta – jó pár "kisded" kültelki gyomok közt sírt fel – oda kell riasztani most a szellemi rohammentôk Arafátjait...

(Lám, mire jó egy kötetlen mûfajú rovat. Arról kívántam fecsegni, hogy tízemeletes tömbházunkban már csak páran maradtunk, akiknek nincs saját kis házi bombánk, mini hôközpontunk, volt is kalapálás, fûrészelés, hegesztés, fúrás egész nyáron át, aztán összefogtunk, mi, elnyomottak, összetörpikéltek, és – házgondnokunk javaslatára – hôszabályzókat szereltetünk a fûtôtestekre, ez nagyon jó, mert... De itt el is bizonytalanodunk, mindenki mást mond, a szerelô legények egyet hirdetnek és máskor érkeznek, szedett-vedett csapat, este azon tanakodnak, mit hazudjanak igazgatójuknak, hogy még dolgoznak-e, vagy már isznak, az órát nézik, na végre, húsz óra, "Jóestét, fônök, végeztünk mára!" – de van a rádiónak Miben segíthetünk? mûsora is, azért közszolgálati, hogy a közt szolgálja, úgyhogy be lehet szólni, Toth Béla a "villámhárító", a vásárhelyi rádió hallhatólag még független, nem vált egyetlen sármos szenátor vagy miniszter szócsövévé sem; használható.)

Tudjuk, a tél meg fog gyötörni, mint máskor, hogyha akar, nyomorítjuk az Ady-verset. (A föld persze rég nem grófi, még kevésbé magyar.) Leányunk, pénzünk, borunk – ja, annyira nem kell. Számunkra az a fontos, hogy minél kevesebbet dideregjünk, és a didergésért ne kérjenek túl sok pénzt új, XXI. századi kizsákmányolóink.

Ezért aztán a hideg ellen való orvosság az önszervezôdô közösség, annak összefogása lehet, az egységes kiállás jogainkért, miközben természetesen nem hanyagoljuk kötelességeinket. Jó pár esztendô hüllôcsendje után mostanság minálunk, "a blokkban" ismét mocorog valami polgári öntudatféle. Attól retteg egyébként minden elnyomó hatalom. Nagyobb mellel járunk. Ez az igazi hôszabályzó – a kilátástalanság dermesztô fagya ellen.

Október 5., a Nevelés Világnapja alkalmából közleményt adtak ki a közoktatási dolgozókat képviselô Spiru Haret és Preuniversitaria megyei szervezetei. Véleményük szerint Románia uniós integrációjának közeledtével a globalizáció elôrehaladása, az euroatlanti civilizáció társadalmi-kulturális értékeinek gyors térhódítása az oktatásügy különleges fontosságának elismeréséhez és növeléséhez kellene vezessen.

A Nevelés Világnapján a több mint 400.000 közoktatási alkalmazott nagyobb figyelmet, tiszteletet és elismerést érdemelne.

A megyei tanügyet képviselô szakszervezeti szövetségek elismerésüket fejezik ki valamennyi pedagógusnak azért az odaadásért, amellyel oktató-nevelô munkájukat végzik. Ugyanakkor reménykednek abban, hogy közös összefogással sikerül elérni, hogy jobb körülmények között végezhessék értékes munkájukat. Értékelik továbbá partnereik – tanfelügyelôségek, iskolaigazgatók és mindazok – erôfeszítéseit –, akik jószándékkal irányítják az oktatásügy bonyolult folyamatait.

Az ünnepet azonban beárnyékolja, hogy kormányszinten nem hozták meg a szükséges intézkedéseket az oktatásügy helyzetének javítása érdekében.

A politikai akarat hiánya, és a társadalmi párbeszéd szabályainak be nem tartása miatt a két tanügyi szövetség a szakszervezeti harc újraindításáról döntött. A cél az oktatásügy finanszírozásának növelése, az iskolák korszerû felszerelése. A tiltakozás október 12-én a prefektúrák elé állított ôrséggel kezdôdik, s ha az országos szintû akció nem jár az elvárt sikerrel, a tiltakozást az általános sztrájk kirobbantásáig folytatják – olvasható a Sacarea Ioan, a Spiru Haret megyei szervezetének elnöke valamint a Crucean Cornel, a Preuniversitaria megyei szervezetének elnöke által szignált közleményben.

Régi álom megvalósulásának nevezte Bozóki András kulturális miniszter, hogy megtalálták New Yorkban a Magyar Kulturális Központ új helyét; az intézményt magyar idó szerint csütörtökre virradóra Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nyitja meg.

A szaktárca vezetôje szerdán ez alkalomból az MTI- nek elmondta, elôdei 1997 óta keresték az intézmény helyét. A központ sokáig a konzulátus épületében mûködött, ily módon azonban alkalmatlan volt egy nyitott kulturális funkció betöltésére – tette hozzá.

Bozóki András hangsúlyozta, hogy a külföldi magyar kulturális intézeteknek "egyre inkább kulturális menedzseri hálózat kialakítása és felerôsítése felé kell haladnia".

Az intézetek helyzetét áttekintve elmondta: nemrégiben új székházba költözött a tallini központ, tavaly decemberben megnyílt a brüsszeli magyar intézet, és jövô tavasszal elkezdôdik a berlini Collegium Hungaricum új épületének létrehozása. Az utóbbi létesítményt, amely német befektetôi tôke bevonásával épül, 2007-ben adják át.

Beszámolt továbbá arról, hogy új épületbe költözik a varsói magyar intézet is: ez 2006 közepén, második felében történhet meg, a felújítás jövô tavasszal várható.

Elmondta még, hogy Bécsben e hét végén lesz a múzeumok éjszakája, amelynek keretében az ottani Collegium Hungaricum is nyitva tartja galériáját.

"Nemsokára lesz Bukarestben egy közös román- magyar kormányülés, és fontos számunkra az, hogy sikerüljön elérni, hogy megnyithassuk a sepsiszentgyörgyi fiókintézetet is, amirôl hosszas- hosszas tárgyalások folynak a román féllel" – mondta Bozóki András.

Kiemelte, hogy október 10-30. között magyar kulturális hónap zajlik Bukarestben, ezért számára különösen fontos az ottani lá- togatás.

Hétrôl hétre nehezebben lehet közlekedni a csergedi tetôn – panaszkodnak azok, akik rendszeresen utaznak a megyeszékhely és Dicsôszentmárton közötti útvonalon. Mint ismeretes, az elmúlt években a Marosvásárhely felôli rész teljesen beszakadt, s világbanki támogatással erôsítették meg a lecsúszó domboldal elsô részét. A támfalakkal megerôsített útszakaszon, bár még nincs leaszfaltozva, most jól lehet közlekedni. Kissé lennébb azonban, Mikefalva felé több helyen megrepedt az aszfalt. Néhol félméteres lyukak leselkednek a gyanútlan gépkocsikerekekre. Az elmúlt télen a kukoricáson keresztül közlekedtek a személygépkocsik, az autóbusszal ingázók pedig egyik jármûrôl leszállva átgyalogoltak a problémás részen, s a túlsó oldalon várakozó jármûvel folytatták útjukat.

– Ismerjük a fent említett útszakaszon felmerülô gondokat, de a megyei tanácsnak nincs anyagi lehetôsége útjavítást végezni – tájékoztatott Oarga Marieta, az útjavításért felelôs osztály szakfelügyelôje. – A szakminisztériumot rendszeresen tájékoztatjuk a fent említett útszakasz helyzetérôl, támogatást is kértünk. Az elsô részt is csak külföldi támogatással tudtuk megjavítani. Az a lehetôség is felmerült, hogy eltereljük a forgalmat. Döntés e téren még nem született. Egyelôre nincs megoldásunk a csergedi tetôre – nyilatkozta az osztályvezetô.

Déli 11 órára hirdették a keskeny nyomtávú kisvonat indítását, ám az érdekelt spanyol turisták késése miatt közel két órával késôbb hangozhatott fel az indulást jelzô vonatfütty.

– Két nappal korábban értesítettek, hogy érdeklôdnek a kisvonat iránt, s sebtiben hozzáfogtunk az elôkészületekhez. Volt dolog bôven: a síneket sûrû fû, bozót nôtte be, azokat kellett kivágni. A sínek apróbb elemeit kellett pótolni, mert ismeretlen tettesek állandó jelleggel elhordják – mondja Beian Emil vonatvezetô. A 2003-ban újraindított kisvonat kezdetben Bándig is elment, azonban a Mezôségen ellopták a síneket, Bergenye határában, a gyümölcsös mellett pedig a nyári felhôszakadások mosták ki a töltést s tették lehetetlenné a közlekedést. A tegnap 28 spanyol turista foglalt helyet a kétvagonos szerelvényen, s óránként 30 kilométeres sebességgel "száguldottak" az alig egy kilométeres távon. "A síneket megrongálták, alkotóelemeit ellopták, nem tudunk hosszabb távon közlekedni" – magyarázta Stoia Catalin, a Turisztikai Vasúti Társaság övezeti osztályvezetôje.

– Kedd este már elôkészítettük a vonatot. A tartályba 5 köbméter vizet töltöttünk, ez 30 kilométeres szakasz megtételéhez elégséges. A vonat szerkocsijában 3,5 köbméter szenet tárolunk, azzal állítjuk elô a 400 C fokos gôzt – magyarázza Cândea Valer mozdonyvezetô.

Legutoljára február 14-én, a szerelmesek napján üzemelt a szerelvény, akkor is csak 1 kilométert gördülhetettek a kerekek a síneken.

A tizenhárom aradi vértanú emlékére október 6-án 16 órai kezdettel a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Marosvásárhelyen a Székely Vértanúk emlékmûvénél rendez ünnepséget.

Októberi gondolatok címmel emlékeznek a szászrégeniek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Aradon kivégzett honvéd tábornokaira. 18 órától az Ifjúsági Ház nagytermében az RMDSZ, a MADISZ, az Ifjúsági Ház és a mûvelôdési otthon munkatársai közös zenés, verses elôadással hajtanak fôt. Közremûködik Géczi János zongorista, a római katolikus egyház ifjúsági kórusa, a MADISZ Öröktûzápoló csoportja, a mûvelôdési ház magyar néptánccsoportja, a Petru Maior Iskolaközpont IV. B. osztályos tanulói és más szászrégeni diákok. Az ünnepségre a belépés ingyenes.

Anyanyelvünk

Van-e külön emberi, van-e külön nyelvi magatartás? Válaszom kettôs: tagadás és állítás. Miért? Elôször azt mondom: nincs. A nyelvi magatartás ugyanis beletartozik az emberi magatartásba, elválaszthatatlan része annak. Az emberre jellemzô a beszéde és az írása: ahogyan köszön, kérdez, kér, felel, magyaráz, bírál és védekezik. Nincs külön emberi és nyelvi magatartás és mégis helyes a cím megfogalmazása, mert kiemeli az emberi magatartás sok jellemzôje közül az egyik legkönnyebben érzékelhetôt. Az egyéniségnek erre a vonására csak az utóbbi években kezdtünk igazán odafigyelni.

Ha a nyelvi magatartás elválaszthatatlan része a teljes embernek, akkor a kettô közötti összefüggés nyilvánvaló. Az embert elsôdlegesen tettei minôsítik, tetteit pedig világnézete és tudása határozza meg. E tettekben, világnézetben és tudásban tükrözôdô egyéniség értékét emelheti, megerôsítheti és csökkentheti a nyelvi magatartás.

Ma még nagy a különbség az emberek között a nyelvi érzékenység, a nyelvi tudatosság és a nyelvi teljesítmény fokában, színvonalában. Vannak "nyelvi érzéketlenek", akik nem tudják, hogy hibásan beszélnek. Vannak, akik csak egyszer, utánzással tanulták anyanyelvüket, gyermekkorukban. Vannak, akiknek hangképzése szabálytalan, vannak, akik idegenül hangsúlyozzák a magyar szavakat, vannak, akik az igéket nem tudják szabályosan ragozni, vannak, akiknek mondatai homályos, zavaros jelentésûek.

Társadalmi osztályok és életkorok szerint is tagozódik a nyelvi magatartás. Például a munkás és paraszt beszéde eltér a köznyelvitôl. Az iskola nyelvi nevelését megnehezíti az, hogy a családban "más" nyelven beszélnek, mint az iskolában. A kollégiumban lakó tanulók saját nyelvjárásukat is magukkal hozzák.

A szakmai tudás önmagában még nem biztosítéka a helyes beszédnek. Értelmiségi ember, nyelvész, tudós is beszélhet helytelenül, hibásan. éppen ezért mondhatjuk azt is, hogy van külön emberi és nyelvi magatartás. Annak a tudósnak, aki tudományágában, szakterületén országos jelentôségût alkot, akinek igen értékes az emberi magatartása, "elnézik azt", ha nyelvi (hangképzési, hangsúlyozási, alaktani mondatszerkesztési) hibákat követ el. (Kérdés, hogy jogos-e ez az "elnézés").

Módosul és kiegészül a Hivatalos Közlöny 299. számában 1997. november 4-én közzétett, a földalapra vonatkozó 1991. évi 18-as számú törvény.

Módosul a III. szakasz 1. bekezdésének a) pontja, aminek az új szövege a következô: Teljes semmisség sújtja (sunt lovite de nulitate absoluta) a polgári törvénykezés szerint, a jogi aktus véghezvitelének napját számítva, a következô kiadott aktusokat, amelyeket az 1991. évi 18-as számú földalaptörvény, a 2000. évi 1-es, a földterületek és erdôterületek visszaszolgáltatására vonatkozó törvény rendelkezéseinek áthágásával bocsátottak ki, olyan területeken, amelyeket az 1991. évi 18- as, az 1997. évi 169-es, valamint a jelen törvény rendelkezéseinek alapján igényeltek vissza. a.) A tulajdonjog visszaállítására és megállapítására kiadott iratok olyan személyek részére, akik a törvény szerint erre nem voltak jogosultak, olyan visszaállításra és megállapításra, mint a következôk: i) visszaszolgáltatási iratok olyan személyek részére, akik soha nem rendelkeztek földtulajdonnal, amit a termelôszövetkezetbe vagy az államnak átadtak volna, és akik nem örököltek ilyen területeket; ii) azok a visszaszolgáltatásra és megállapításra vonatkozó iratok más személyek esetében olyan területekre vonatkozólag, amiket a régi tulajdonosok törvényes határidôben igényeltek vissza, és amelyek ekkor szabadok voltak, amiket a régi tulajdonosok az 1991. évi 18-as és a 2000. évi 1-es törvény alapján igényeltek vissza, mint termôterületeket vagy belsôséget, valamint a köztulajdonból visszavont területekre, amelyeket szintén igényeltek a régi tulajdonosok; iii) a tulajdonjog visszaállítására és megállapítására vonatkozó olyan iratok, olyan személyek számára, akik nem voltak beiratkozva a mezôgazdasági termelôszövetkezetbe, az államnak nem adtak át földterületeket vagy ezek tulajdonátruházó iratokkal nem voltak átvéve az állam részérôl; iv) azok a visszaállítási és megállapítási iratok, amit a régi tulajdonos régi területeire megkapott, amit a telekkönyvbe feltüntetett, valamint ezen iratok alapján eszközölt tulajdonátruházások iratai; v) azok a tulajdonjog visszaállítására vagy megállapítására vonatkozó iratok, amelyeknek alapján a mezôgazdasági termelôszövetkezetek által a helységek belsôségein a házépítésre és a mellékgazdaság létesítésére jóváhagyott területek használata nagyobb, mint az ilyen célra jóváhagyott belsôség összterülete; vi) az erdôterületekre vonatkozó tulajdonjog visszaállítását elrendelô iratok olyan személyek számára, akik elôzôleg nem voltak tulajdonosai ilyen területeknek. Azok a közigazgatási intézkedések, amelyeknek alapján az állam vagy a helységek köz- vagy magánterületének (domeniu public sau privat) voltak nyilvánítva, olyan területek, amelyekre visszaigénylési kérés volt letéve, felfüggeszti hatályát, amíg a földalap- bizottság nem dönt a kérés fölött. A visszaigénylési kérés jóváhagyása után a terület visszakerül a bizottság hatáskörébe a birtokba helyezés érdekében. A semmisséget kimondó kérések megoldása a bíróságok hatáskörébe tartozik, azt kérheti a polgármester, a prefektus, a tulajdonok visszaszolgáltatásának országos hatósága, valamint bárki, aki törvényes érdeket tud igazolni. A teljes semmisség (nulitate absoluta) kimondása kérhetô a folyamatban levô perekben is. A teljes semmisség nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a régi tulajdonosok már más területekre szereztek tulajdonjogcímet, és az ô eredeti területük már más személynek van törvényesen odaítélve.

A régi tulajdonosok visszakaphatják eredeti, régi földterületüket, ha a birtokba helyezett személyek önszántukból lemondanak a javukra ezekrôl a területekrôl, elfogadva a már kiadott tulajdonjogcímek visszaadását.

A területek többszöri eladása esetén az, aki a semmisnek nyilvánított tulajdonjogcím alapján adta el a területet, az aktualizált árat vissza kell adja a terület nélkül maradt régi tulajdonosnak.

A régi, a területek eredeti helyén történô (pe vechiul amplasament) visszaszolgáltatásának az elve nem újdonság. Ezt nem csak a 247. számú, a tulajdonjog reformját jóváhagyó törvények hangsúlyozzák ki kifejezetten, mint a tárgyalt törvény is, hanem már a 2000. január 12-én a Hivatalos Közlönyben közzétett 1. számú földtörvény 8-as cikkelye az elsô bekezdésben szentesíti ezt az alapelvet, vagyis azt, hogy a területek természetbeni visszaszolgáltatása az eredeti területeken kell történjen (pe vechile amplasamente). Ugyanezt az alapelvet rögzíti az idézett törvény 12/1 cikkelye is. Ugyancsak ezt az alapelvet rögzíti a 2000. március 17- én közzétett 180. számú kormányhatározat (megjelent a Hivatalos Közlöny 119. számában), amely módosítja az 1991. évi 131- es kormányhatározatot, amely ugyancsak elôírja, hogy a területek visszaszolgáltatása az eredeti helyen történik – lásd az 50. cikkelyt. Ha ez nem lehetséges, ugyanolyan minôségû földterület szolgáltatandó vissza, a jogosultak beleegyezése alapján – lásd az 57. cikkelyt.

Sajnos, a földosztó bizottságok, valamint az ôket felügyelô megyei bizottságok figyelmét sokszor elkerülte a törvényes alapelvek alkalmazása, és nagyrészt ez az okozója a jelenleg is folyamatban levô nagyszámú földpernek.

Mellau György

Ôszi gombáink egyik legfurcsább képviselôje a trombitagomba, nemcsak formája, megjelenése, szaporasága miatt, hanem a különbözô nyelveken használatos népi elnevezése miatt is. A németek és a franciák holtak trombitájának, az angolok bôségszarunak, a magyarok manók kürtjének is nevezik. Érdekességként még megemlítjük, hogy a M. Toma és E. Eliade által írt, és 1977-ben CIUPERCI címen megjelent gombahatározó könyvben a román népi megnevezéseknél mind a három változat szerepel: trâmbita mortilor, cornul abundentei, trâmbita piticilor. A gomba alakja valóban egy ütött- kopott, rozsdás, sötét színû trombitához hasonlít. Ezek a kis tölcséres, szürkés, feketés, barnás trombitácskák kora ôsszel sûrû csokrokban lepik el a szálfás erdôk talaját, néha annyira összefüggô telepeket alkotva, hogy ,,lépni se lehet tôlük". Mégis a kevésbé ismert gombák közé tartoznak. A nem gombaismerô ember észre sem veszi, vagy ha igen, annyira jelentéktelennek tartja, hogy ,,rá se hederít", s így nagy mennyiségû ízletes gomba marad ,,felhasználatlanul" az erdôk talaján. Pedig ez a nem éppen kívánatos külsejû kis gomba közeli rokona a mindenki által ismert és nagyra becsült rókagombának, nagyon kellemes ízû, és sokféleképpen felhasználható. Aki ismeri ezt a kis gombácskát, az tudja, hogy megéri a gyûjtésével, tisztogatásával járó fáradságot.

Az a kedves olvasó, aki még nem ismeri, most megismerkedhet ezzel a gyakori és szapora ízletes gombával.

Trombitagomba – Craterellus cornucopioides

Ôsszel talán ez a legszaporábban termô gombánk. Lombhullató erdôk talaján gyakrabban, fenyvesekben ritkábban fordul elô. Sötét színû, tölcsér alakú, csoportosan, csokrosan, boszorkánykörökben megjelenô, kis termetû gomba. Kalapja (termôteste) alulról felfele szélesedô, felsô része visszahajló, fodros, beszakadozó. Rugalmas, vékony húsú. Alul 1-2 cm átmérôjû, felsô, visszahajló része 6-7 cm-re is kiszélesedhet. A kifejlett példányok magassága legfeljebb 10-12 cm. Színe hamuszürke, barnásszürke, a visszahajló rész és a belsô üreg mindig sötétebb árnyalatú, olykor majdnem fekete. Az idôsebb példányoknál a felsô részen kezdôdô és alább szûkülô üreg az egész termôtesten a talajig visszavonul. Nincsenek lemezei, termôrétege tekervényes, bársonyos felületû redôkbôl áll, amik mélyen lefutnak a tönkre. Színük kékesszürke, hamvasszürke. Tönkje egészen rövid, gyengén gyökerezô, sötétebb színû, mint a termôrész. Ropogós, rugalmas, vékony húsa sötét színû, de az ételt nem feketíti meg. Enyhe illatú, kellemes ízû, sütés-fôzéskor jellegzetesen fûszeres gombaaromát ad az ételnek.

Tisztításkor hasítsuk ketté a ,,trombitácskát", hogy könnyebben ki tudjuk mosni a benne levô szennyezôdést. Minden gombás ételben használhatjuk keverékgombaként. Önállóan salátának elkészítve, gombafasírtnak vagy rizses gombának kitûnô. Könnyen és szépen szárad, szárítmányából aromás gombaport készíthetünk.

Alakja és színe miatt mérgezô gombával nem lehet összetéveszteni.

Málnási András

Az ôszi természet kémiája és viráginspirációi címmel a Holland Virágiroda közzétette legújabb trendjét, amelynek idei lényege: vissza a természethez!

A virágkötôk újabban elôszeretettel használják fel a kaprot, a kakastaréjt, a szerelemvirágot, vagy más nevén az afrikai avagy fokföldi liliomot, az amarántot vagy "vérzô szerelmet", ahogyan gyakran nevezik ezt az Afrika és Ázsia trópusi régióiban honos növényt.

Az ôszi virágkompozíciókban szinte mindent szabad. Olyan növényekkel társítják a klasszikus krizantémot – akár balkonokra, akár csokrokhoz, akár temetôi virágkompozíciókhoz – amelyek eddig csak megtûrt konyhai vagy névtelen kerti növények voltak, illetve az európai piacon ismeretlen, ám a trópusokon hétköznapi virágok.

A királynô kétségkívül a krizantém, amely egész évben kapható, az üvegházi termesztésnek köszönhetôen. A krizantémok családja ma már mind szín, mind forma tekintetében nagyon gazdag. Kisebb és nagyobb pompom virágok, pók- és kökörcsinfajták széles színskálájában lehet gyönyörködni, a barnától a bíborig,
a rózsaszíntôl a sárgáig, a fehértôl a vörösig.

A krizantém neve görög eredetû és annyit tesz: aranysárga. Japánban ôsrégi múltja van, de a teuton mítoszokban is igen fontos szerepet tölt be.

Az ôszi napokon, ha csak lehet, sétálni kell az erdôben – tanácsolják a holland virág- és növényszakértôk –, be kell lélegezni a természet ôszi kémiájának sajátos föld-, avar- és termésillatát. Vissza a természet ismétlôdô és mégis utánozhatatlan kémiájához – ez a jelszó vezet el a legeredetibb virágkompozíciók megalkotásához.

Ezek kétségkívül izgalmas és új szerepben feltûnô összetevôje a kapor, amelynek filigrán virágernyôjét sokáig nem alkalmazták díszként, ám gyógyszerként idôtlen idôk óta használják, és fûszerként is kedvelt, különösen a skandináv országokban.

Marosszentannán. Nagyon szép helyen, a Maros jobb oldalán fekszik, amit a község feletti lankás domb erdôkoronái ékesítenek.

Fontosabb határdûlôi: a Baksa, a Nagyberek, az Istás, a Lókert, az Almafánál, a Malomberek, a Benefalvi határ, a Malomrét, a Csûrös földek, a Felhágó és a Kerekerdô.

Marosszentanna már 1332-ben önálló egyházközség volt. Az 1567-es pápai registrumban 4 kapuval volt bejegyezve, akárcsak Benefalva, mely hosszú idôn át Marosszentannához tartozott, aminek a város felé esô része 1609-ben beolvadt az egyre növekvô Vásárhelybe.

1910-ben 1250, 1941-ben 1360, jelenleg 1836 lakóinak száma. Piacközpontú település, egy csoportban láthatók a templomok, az iskola, a kultúrotthon és a községháza épületei.

Építészeti szempontból jelentôs a XIII. századi református templom, mely eredetileg a római katolikusok tulajdona volt. A sok átalakítás sem tudta eltüntetni a román stílusú építkezés jellegzetes vonásait. A XIV. század elején készített falfestményeit az 1912-es restauráláskor fedezték fel. 1820-1928 között fatornya volt, csak 1930-ban építették fel a jelenlegi, kôbôl és téglából épült tornyát. A templom orgonája 1881-bôl, a szószék koronája 1733-ból való. A karzat kazettás mellvédjét 1962-ben Adorján István marosvásárhelyi fiatal iparmûvész festette.

A község jelenleg, görögkeleti templomát 1929-ben a görög katolikusok építették.

Az oktatás megszervezésérôl már 1662- bôl vannak feljegyzések a reformátusok irattárában, 1880-ban, majd 1911-ben, végül 1913-ban építik fel iskolájukat.

1794-tôl görög katolikus elemi iskola is mûködött a községben. Az 1948-as tanügyi reform a két iskolát egységes irányítás alá rendeli, majd 1963-ban felépítik az új iskola épületét.

A község lakói a mezôgazdasági munkálatokon kívül más tevékenységben is részt vesznek. Sokan dolgoznak a faluban az autójavító, a fafeldolgozó, a tejfeldolgozó és más gazdasági egységekben, de még többen Marosvásárhelyen.

A község megtekintése után maxitaxijárattal térhetünk vissza Marosvásárhelyre.

Fodor Sándor (S.)

A. L. szászrégeni lakos 40 ár kert tulajdonosa Marosfelfaluban, s ezzel kapcsolatban szeretne egypár kérdésre választ kapni.

A kertet minden szomszéd felôl bekerítette saját költségén, kérdése, kötelezheti-e a szomszédokat, hogy hozzájáruljanak a kerítés költségeihez?

A szomszéd gyümölcsfái milyen távolságra kell legyenek a kerítéstôl?

A gyümölcsfák áthajló ágai árnyékot tartanak, és kárt okoznak a növényekben. Felszólította a szomszédot, hogy vágja le az ágakat, de nem tette meg. Az átesô gyümölcsöt ki szedi fel? Mi a törvényes eljárás?

Ha a kutyák bejárnak a kertbe, mi a teendô?

A kérdésekre jogtanácsosunk, Mellau György válaszolt.

– A kerítés közös, közösen kell építeni, közösen kell javítani. Követelheti a szomszédtól a költségek rájuk esô részét. Ha nem hajlandók fizetni, akkor be kell perelni ôket.

Ami a magas fákat illeti, ezek legkevesebb 2 méterre kell legyenek a kerítéstôl, az élô sövényeket, bokrokat pedig fél méterre kell ültetni.

Fel kell szólítani a szomszédot, hogy az áthajló ágakat vágja le. Ha ez nem történik meg, akkor a kerttulajdonos levághatja a szomszéd fájának ágait. A gyümölcsöt az szedi fel, akinek a kertjébe esik.

Ha városi kertrôl volna szó, akkor a sintéreket kellene kihívni, hogy a kutyákat összeszedjék, de mivel falun ilyen szolgáltatás nincs, akkor a kerttulajdonosnak kell lépni és magasabb és keményebb kerítést kell állítani.

Tejkvótarendszer a láthatáron

Tegnap délelôtt a Marosvásárhelyi Szaporodásbiológiai és Állatnemesítési Hivatal a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatósággal közösen Maros, Szeben, Brassó, Hargita, Kolozs, Fehér, Kovászna és Máramaros megyei szakembereknek szemináriumot szervezett a tejkvótarendszer alkalmazásáról. Az elôadást Jan Venneman a hollandiai Veepro Holland szaktanácsadó és információs központ munkatársa tartotta, az a szakember, aki 1983-ban, a tejkvótarendszer hollandiai bevezetésekor a holland mezôgazdasági minisztériumban felelt a kötelezô uniós elôírás alkalmazásáért. Az elôadás-sorozatot Marosvásárhelyen kívül Bukarestben, Râmnicu-Vâlceán és Focsaniban is megtartották a román-holland partnerkapcsolati szerzôdés alapján.

Miután a rendezvényt Szabó Árpád, a mezôgazdasági szaktanácsadó hivatal vezetôje és Suba Kálmán, a szaporodásbiológiai és állatnemesítési hivatal vezérigazgató-helyettese megnyitotta, Jan Venneman elsôsorban hollandiai tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Többek között elmondta, hogy Románia uniós tagságának elônyei és hátrányai is vannak. Szakterületi példával élve az elôny az, hogy megnô majd a minôségi tejtermelés és biztos piaca lesz, a hátrány az, hogy be kell vezetni a tejkvótarendszert, ami nagyon szigorú bürokratikus intézkedéseket is követel majd, s néhány évig igencsak megköti majd a gazdák kezét. Hollandiának négy hónap alatt kellett, hogy bevezessék a kvótarendszert, Romániának még gyakorlatilag másfél éve van. Ehhez nagyon szorosan összehangolt munkára, együttmûködésre van szükség a kormány, a farmerek és a különbözô szakterületen levô szolgáltató intézmények, hivatalok között. A kvótarendszerrel tulajdonképpen a tej árát védi az unió. Ki kell dolgozni a megfelelô támogatási és áruvédelmi szabályokat is. Ahhoz, hogy az unió a farmereknek is megfelelô szinten tartsa a tejárat, 1983-ban az unió kivonta forgalomból a tejport és a vajat, ugyanakkor támogatták a tagországokon kívüli tejtermékexportot. Ezt azonban az adófizetôk kellett állják, ami költségvetési hiányt is okozott, több ország pénzügyminisztériuma nem egyezett bele az intézkedésbe. Ekkor kellett más megoldáshoz fordulni, s így jutottak arra a megoldásra, hogy az unió tagországainak korlátozniuk kell a tejtermelést. Az intézkedést 1984 áprilisában már be kellett vezetni az unióban. A holland gazdák tiltakoztak ez ellen, hiszen ezt megelôzôen nagyon sok kölcsönt vettek fel a farmok átépítésére, az állattartási rendszer reformjáért. A gazdáknak azonban meg kellett azt is érteniük, hogy többlettermelés esetén már nem volt piaca a tejterméknek, így hiába is munkálkodtak volna. A kezdetekben Hollandiának az unió 12,3 millió tonna tejkvótát határozott meg, késôbb ezt csökkentették – nemcsak Hollandiában, hanem más uniós országokban is, ez most 11,1 millió körül van. Ebbôl 11,0 milliót tejfeldolgozó üzemeknek ítéltek oda, míg közvetlen értékesítéssel 0,077 millió tonnát szabad csak eladni. Ez az érték jóval több Németországban (27,8), Franciaországban (23,8), Nagy Britanniában (14,4 ), összesen 117,6 milliót tejet termelhetnek az EU-országokban. A tíz nemrég csatlakozott országban összesen 18,3 milliót hagytak jóvá. Romániának a tárgyalások során 3,057 millió tonnát engedélyeztek, ezt nem lehet megváltoztatni. Bulgáriának ehhez viszonyítva sokkal kevesebbet, mindössze 0,979-et sikerült "kiharcolnia". Országunknak az uniós államokhoz viszonyítva több tejet lehet direkt módon értékesítenie (nem tejfeldolgozó üzemeken keresztül), ez az érték 1,093 millió t, ezt azonban csökkenteni lehet tejfeldolgozó egységek javára. A nemzeti kvótarendszer megállapítása után a kvótákat egyedül gazdálkodó termelôkre is leosztják. Románia referenciaéve 2005. április 1 – 200. március 31. között van. Ebben az idôszakban az értékesített tejmennyiségnek és zsírtartalomnak megfelelôen állapítják meg a kvótát Romániára, azaz osztják el a tejfeldolgozó üzemeknek és a közvetlen értékesítésre szánt mennyiségeket. A mennyiséget és a minôséget a farmereknek dokumentálniuk kell, így nagyon fontos, hogy az ebben az idôszakban beszolgáltatott mennyiségrôl és minôségrôl elismervény legyen, hiszen késôbb az egyéni kvótákat is ennek alapján kapják majd meg a gazdák. Ez az idôszak tehát nagyon fontos, hiszen a szarvasmarha-tenyésztôknek mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy minél több és jobb tejet termeljenek és adjanak le dokumentáltan hivatalos begyûjtôkhöz. Többlettermelés esetén nemcsak az országot, hanem a gazdákat is megbüntetik – hollandiai tapasztalat: inkább a farmereket bírságolják. A kvóta bevezetésekor 33 euró bírságot kellett fizetni minden 100 kg többlettermelésért, jelenleg ez az érték 27 euró uniós szinten. Ezért nagyon fontos egy számítógépes követôrendszer kiépítése, amivel naprakészen figyelni lehet a tejtermelés mennyiségét és a minôségi mutatókat, hiszen amennyiben ezeket nem tartják be a gazdák, nem adhatják el a tejet.

A holland szakember az említetteken kívül elmondta azt is, hogy a tejkvótarendszer bevezetése után megnôtt az állatállomány, de csökkent a farmok száma. Jelenleg 3.713.000 fô szarvasmarhát összesen 23.500 háztáji gazdaságban, családi vállalkozásként mûködtetnek. Romániában tudomása szerint 5,5 millió farm létezik, átlagban 1,5 szarvasmarhával.

Az esôs nyár károsan hatott az idei termésre, a talajok magas víztartalma pedig nehezíti az ôszi munkálatokat – jelentette ki Náznán Jenô a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezérigazgatója, aki kedd délelôtt Moldovan Dumitru állattenyésztési és növénytermesztési helyettesével tartott sajtótájékoztatót. Az állami támogatások helyzetérôl, a SAPARD-program teljesítésérôl és a farmok regisztrációjáról hallhattunk beszámolót.

Az utóbbi két hétben a jó idô kedvezett a mezôgazdasági munkálatoknak, ezért egyre többen takarították be terményeiket és készítették elô a talajt az ôszi vetésre. Még nem kezdôdött meg a mintegy 70.000 hektáron termett törökbúza begyûjtése. Az igazgató reményét fejezte ki, hogy a szép idô beérleli a szemeket. Sikerült 7333 hektárról betakarítani a burgonyát. Átlagban 12,5 tonna termett hektáronként. Folyamatban van az almaszüret, a nagyobb gyümölcsösökben összesen 45.000 tonna termett, ebbôl 18200-at már leszedtek, az idei átlagtermés hektáronként 17 tonna. Az elôzô évhez viszonyítva ez nem rekord, de elfogadható mennyiség - vélte az igazgató. 15.000 tonnából az idén is gyümölcslevet készítenek, nagyrészt exportra. Megyénkben 2700 tonna körte termett, eddig 2100-at raktároztak el. Megtudhattuk, hogy szeptember 26-ától mûködnek a cukorgyárak. 3300 hektáron termett cukorrépa, eddig 480-ról dolgozták fel. A répa minôsége megfelelô, cukortartalma 12,5 %-os, ami átlagosnak mondható. 55.000 hektár területet készítenek elô az ôszi vetésre, ebbe 48.000 hektáron búzát, 5200 ha-on pedig zabot vetnek. Késnek a szántással, eddig az összterület 34 %- án végezték el ezt a munkálatot, emiatt az ôszi vetés is késedelmes.

A mezôgazdasági igazgatóságon összesítették a támogatásokra benyújtott kérvényeket. A 2005-ben kibocsátott 117-es kormányrendelet szerint az ôszi munkálatokra 2129 kérvényt regisztráltak, erre hektáronként kuponokkal 1.350.000 lejt, illetve szintén egy hektár megmunkálása esetén 400.000 lej gázolaj- támogatást biztosít az állam. A támogatás 4578,6 hekt&a