Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

A város szülötte, a város hû polgára szereti városát, ragaszkodik hozzá, ismeri történetét, fejlôdését és régi építészeti emlékeit s nem utolsósorban kulturális életét.

A városkép ismereteink alapján tükröt tart elénk, elárulja, hogyan értékeljük és miként beszélünk váro-sunkról. Marosvásárhely régi épületeinek szépsége mutatja koruk építészeti stílusait, szépségük érthetôen tükrözi rendeltetésüket. Miként nem látunk két azonos növésû fát, úgy nem látható két azonos méretû és azonosan díszített épület sem. A város régi épületeinek ereszmagassága változó. Tetôhajlásuk különbözô, ablaknyílásaik mérete formánként más és más, s homlokzataik díszítése változatos. Az egyiknél az ablakok keretezése kevésbé, másoknál gazdagabban díszített. A homlokzatokat vízszintes párkányok sávozzák, illetve falisávjai (lizénái) függôlegesen tagolják, de mindezeknél az építészeti forma (stílus) követelményeinek megfelelôen kialakítva. A régi épületek homlokzatainak színezése változatos, harmonikusan illeszkednek a szomszédos épületek színezéséhez. Mindegyik régi lakóház vagy középület más és más kialakítású homlokzatával adja a régi utcák városképét, hangulatát.

A város régi középületei mondhatni remekmûvek, valamelyik építészeti stílushoz tartozóak, a város tereinek, utcáinak szép, harmonikus és jellegzetes városképet adnak. Régi épületeink homlokzatainak kialakítása következetes, homlokzati részei megfelelôen díszítettek, díszítésük nem hivalkodó. Szerényen állnak egymás szomszédságában, de mindenik egyéni szellemi és fizikai munka szüleménye. Tervezôjük és kivitelezôjük jó elôképek után az építészeti forma teljességére és betartására törekedett. Az építészeti (kômívességi) céltudatosság vezette az alkotó kezeket, de a társiparosok munkája is a szépre törekedett. Valamennyi alkotót a mûvészi céltudatosság ihlette és vezérelte.

Marosvásárhely városképét nagyon megváltoztatta a régi városrész területén épített többemeletes tömbházak jelenléte és a napjainkban épített "kacsalábon forgó" villák, valamint a régi házak homlokzatainak teljes vagy részleges újrafestése rikító színekkel, továbbá a várost övezô lakótelepek "kaszárnya" épületei. A típustervek épületeinek formakiképzése elfogadható a lakótelep összességében, de mennyire bántó azok egyhangúsága.

A városképnél amennyire kívánatos, hogy a meglévô utcasor házainál az új épület ne legyen hivalkodó, annyira bántó a sok szabványos, azonos méretû és homlokzatú házakból álló utcasor. Bántó, mert lélektelenek, unalmasak és összetéveszthetôk.

A város régi házai között megjelenô új, hivalkodó épületek szépségét s az azokon megjelenô épületrészeket és formákat magyarázni kell, de nem érdemes.

Az új épületek is a városkép alkotóelemei lesznek, építésüknél értékelni, vigyázni kell a város hangulatának megóvására, egyéniségére. Marosvásárhely régi városképe valóságos élô történelem, melyet "örökség lévén" meg kell ôrizni!

Markó Béla miniszterelnök-helyettes a lapunknak adott nyilatkozatában kijelentette: tegnap tárgyalásokat folytatott Vasile Blaga belügyminiszterrel a Magyarországra utazni kívánó román állampolgárok határátlépési feltételeinek megkönnyítésérôl, és várhatóan rövid idôn belül megoldást találnak az október 1-jétôl kormányrendelettel életbe léptetett szigorítások eltörlésére.

A két ország belügyminiszterei egyetértettek abban, hogy a Magyarországra utazók esetében ne alkalmazzák a schengeni országokra érvényes határátlépési feltételeket – mondta Markó Béla. "Magyarország, bár tagja az Európai Uniónak, nem tartozik a schengeni övezethez, ezért azt kértük, hogy ne támassza ugyanazokat a határátlépési feltételeket a román állampolgárokkal szemben, mint a schengeni országok" – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.

Markó Béla szerint a két ország határrendészete nagyon rövid idôn belül megállapodást köt arról, hogy a két ország közötti határátlépéskor ne alkalmazzák a kormány által október 1- jétôl életbe léptetett kiutazási feltételeket. E megállapodást követôen Vasile Blaga belügyminiszter módosítja a vonatkozó kormányrendeletet, ami azt jelenti, hogy a Magyarországra utazókra a felháborodást kiváltó rendelet megjelenése elôtt alkalmazott határátlépési feltételek maradnak érvényben.

Napokkal a kormányrendelet elôtt az RMDSZ már írásban is kérte, hogy Magyarország esetében ne alkalmazzák a határátlépéssel kapcsolatos szigorításokat, amit a belügyminisztérium nem vett figyelembe. Markó Béla szerint a mostani tárgyalások eredményeként 2-3 napon belül megoldódhat a probléma.

A jövô évi költségvetési terv 1 százalék alatti GDP arányos államháztartási deficittel számol – közölte hétfôn Gheorghe Pogea miniszterelnök- helyettes. Románia, korábban megállapodott a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) arról, hogy az idei államháztartási hiány a GDP 0,74 százalékát teszi ki, de ez valószínûleg 1 százalék lesz a hatalmas árvizek miatti károk hatására. Az október közepéig a parlament elé kerülô 2006. évi költségvetési terv egyebek között 6,0 százalékos gazdaságnövekedést irányoz elô az idei 5,5 százalék után. Eközben a folyó fizetési hiány a GDP 6,9-7,0 százalékára mérséklôdik az idei évre tervezett 7,75 százalékról, ami azonban várhatóan eléri a 8,1 százalékot – mondta Pogea.

A kormány 50 százalék plusz egy részvényrôl 61,88 százalékra emelte fel a legnagyobb kereskedelmi bank, a Banca Comerciala Romana (BCR) eladásra szánt hányadát.

A kormány hétfôi bejelentése szerint október 17-ig várja a kötelezô ajánlatok benyújtását. Szakértôk szerint a többségi hányad eladása akár 1,5 milliárd euró bevételt eredményezhet.

Az elmúlt hónapban az AVAS privatizációs ügynökség kilenc ajánlattévôt vett fel a pályázók szûkített listájára. Ezek a Fortis, a Banco Comercial Portugues, a National Bank of Greece, a Banca Intesa, a Deutsche Bank, az Erste Bank, a Dexia, a KBC, a BNP Paribas.

A bank mérlegfôösszege 26 százaléka a teljes román bankrendszernek.

Az Európai Unió még hétfôn megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal – jelentette be Jack Straw,soros EU-elnök Nagy-Britannia külügyminisztere hétfôn késô este Luxembourgban tartott sajtóértekezletén.

A tárgyalások megkezdésérôl szóló megállapodás hétfô este, maratoni tárgyalások után, korábbi híradásunkkal ellentétben mégiscsak megszületett a tagállamok között. Csak az idô, pontosabban az órák jelképes "meg- állításával" sikerült felvenni a tárgyalásokat a kitûzött október 3-i idôpontban, miután – nem sokkal éjfél után – a török külügyminiszter is megérkezett.

Az EU-tagállamok külügyminiszterei ugyanakkor keddre virradó éjszaka jóváhagyták Horvátország EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdését is. A maratoni hosszúságúra nyúló, kisebb megszakításokkal vasárnap este óta tartó luxemburgi külügyminiszteri tanácskozás legújabb fejleményeként a tagállamok diplomáciai vezetôi közleményben szögezték le: most, hogy Horvátország teljesítette a csatlakozási tárgyalások elôfeltételét (azaz Carla Del Ponte, a Nemzetközi Törvényszék fôügyésze szerint immár teljesen együttmûködik a hágai testülettel), az EU is kész a tárgyalások megkezdésére. A közlemény az idôpontot illetôen mindössze annyit közöl, hogy a megbeszéléseknek a lehetô leghamarabb el kell kezdôdniük – de egyes diplomáciai források szerint a gyakorlatban megegyezés született arról, hogy már keddre virradó éjszaka, a török csatlakozási tárgyalások beindítása után megkezdi ezt a folyamatot is.

A hétfô késô esti luxembourgi sajtóértekezleten mind Jack Straw, mind Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai fôképviselôje történelmi jelentôségû eseményként méltatta az EU–török csatlakozási tárgyalások megkezdését. Straw elismerte, hogy ez hosszú folyamat lesz, s valószínûleg tele buktatókkal. Ugyanakkor emlékeztetett, hogy minden eddigi bôvítés erôsebbé, virágzóbbá tette az összes tagállamot, s – mint mondta – kétségkívül ez lesz az eredménye a most kezdôdô folyamatnak, Törökország, egy iszlám állam majdani felvételének is. Olli Rehn ehhez azt tette hozzá, hogy az EU korábban megígérte, nem támaszt majd új feltételeket a török csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez, s ezt az ígéretét végül be is tartotta.

A törvényszék egyúttal elutasította a megdöntött diktátor védôinek azon állítását, hogy nem tájékoztatták ôket megfelelôen a tárgyalás kezdetének idôpontjáról, a vádiratról és a bizonyítékokról. Iszám Gazávi, az ügyvédcsoport szóvivôje szeptember elején hangoztatta, hogy törvénytelen a per kitûzése, mert azt a kormány szóvivôje jelentette be, és nem a bíróság, valamint a vádirat ismeretének hiányában nem tudnak felkészülni a perre.

A vádlottak listáján a volt elnökön kívül csupán hat név szerepel. Nincs rajta Szaddám Huszeinnek egy olyan volt jobbkeze, akit Leisz Kubba bagdadi kormányszóvivô korábban a vádlottak között említett. Az ezt a személyt firtató kérdésre a törvényszéken azt mondták hétfôn, hogy keddre kijavítják a mulasztást. A listán szerepel még Taha Jaszin Ramadan volt alelnök, Barzan Ibrahim al-Haszan, a hírszerzés volt vezetôje, Szaddám Huszein féltestvére és Avad Ahmad al-Bandar, aki az elnöki kabinet vezetôhelyettese volt. Az október 19-ei tárgyalás napirendjére annak a tömegmészárlásnak az ügyét tûzték, amelyet a volt diktátor-elnök rezsimje követett el 1982-ben egy síita faluban, a Bagdadtól 80 kilométerre északra lévô Dudzsailban. Miután a településen egy sikertelen merényletet kíséreltek meg Szaddám Huszein ellen, bosszúból a diktátor pribékjei meggyilkoltak 143 helybeli férfit. Ha a volt iraki diktátort bûnösnek találják, akár halálbüntetést is kiszabhatnak rá. Szerepel még a vádlottak listáján a feloszlatott Baasz Párt négy körzeti tisztségviselôje is, akik szintén részt vettek a tömegmészárlásban. Közülük az egyik maradt le a hétfôn közzétett listáról.

Az Egyesült Államok nem akarja feladni ellenôrzését az internet fölött, és nem hajlandó átruházni azt egy ENSZ-testületre, jelentette ki David Gross amerikai ENSZ-nagykövet Genfben. ENSZ-körökben azonban egyre nagyobb a nyomás a kompromisszum irányába, mivel egyre több ország van azon az állásponton, hogy az internet ellenôrzése nem lehet egyetlen ország kiváltsága.

Gross – aki egyben az amerikai külügyminisztérium nemzetközi kommunikációs és tájékoztatáspolitikai koordinátora – azonban kereken kijelentette, hogy az internetirányítás ENSZ általi átvételéhez nem járulnak hozzá, ez az Egyesült Államok számára elfogadhatatlan. Utalt a novemberben Tunéziában rendezendô világinformatikai csúcsértekezletre, amely éppen azokon a kérdéseken fulladhat kudarcba, hogy ki gyakorolja az ellenôrzést a címrendszer és az internet- irányítás felett.

Az internetellenôrzés hagyományosan az Egyesült Államoké, ahol az eredeti rendszert lényegileg felépítették és finanszírozták. Bár ez általánosan elismert, mindenekelôtt a fejlôdô országok részérôl nô az elégedetlenség, elsôsorban az internetcímek kiadása miatt.

Egy javaslat szerint például a hálóoldalcímek ellenôrzése az amerikai székhelyû ICANN internet-igazgatástól átkerülhetne egy államközi testülethez, amelynél megvalósulhat az ENSZ-ellenôrzés.

Az amerikaiak csalódottságuknak adtak hangot az európaiak javaslata miatt, amely pontosan az ENSZ-ellenôrzés irányába történô elmozdulásnak tûnik. Ugyanakkor az Egyesült Államokat csak néhány ország támogatja a kérdésben.

Az "internet szelleme" – amerikai vélekedés szerint – éppen az, hogy rugalmas és a gazdaság által irányított. Gross határozottan kijelentette: ez a nemzeti érdekek kérdése, nincs mit alkudozni róla. Mindenekelôtt az ENSZ központi szerepét ítéli az Egyesült Államok jelenleg kizártnak.

A ramadán a megtisztulás és az önmegtartóztatás ünnepe. Az iszlámhívôknek a ramadán alatt napkeltétôl napnyugtáig tilos enniük, inniuk, dohányozniuk és nemi életet élniük. Ez ugyanakkor a családi és baráti összejövetelek ideje is. Ilyenkor különösen sok élelmiszer és édesség fogy a boltokban és a piacokon.

A ramadán – a muszlim naptár kilencedik hónapja – akkor kezdôdik, amikor feltûnik az újhold sarlója. Míg tavaly az arab-muzulmán világ országaiban különbözô idôpontokban köszöntött be, idén majdnem mindenhol ugyanakkor kezdôdik. Indonéziában, Törökországban, Ománban, Tunéziában és az iraki síiták egy részénél csak szerdán kezdôdik a ramadán hónap.

Indonéziában, a legnépesebb muszlim országban idén szomorú hangulatban fog telni a ramadán. Egyrészt a Bali szigetén történt terrortámadások miatti gyász, másrészt az üzemanyag árának drasztikus – 80-180 százalékos – emelkedése nyomja rá bélyegét a közhangulatra. A kormány abból a megfontolásból idôzítette erre az idôszakra a benzináremelést, hogy ilyenkor kevesebb üzemanyag fogy, és így a lakosok talán könnyebben nyelik le a keserû pirulát.

A ramadán egyúttal a hit nevében folytatott harc ideje is. A dzsihád (szent háború) hirdetôi rendszerint felhasználják arra a ramadánt, hogy erôsítsék a mudzsahedek, a "szent harcosok" harci kedvét. A közelmúltban történt, 26 halálos áldozatot követelô hármas robbantásra utalva egy angol nyelvû indonéziai napilap, a Jakarta Post arra szólít fel, hogy legyen a ramadán ezúttal "a megbékélés, a könyörület és az erény" szent harcának idôszaka.

A böjtöt négynapos áldozati ünnep (arabul: íd al-fitr) zárja. Ennek elsô napján halottaikról emlékeznek meg a világ muzulmánjai. Az íd al-fitr alkalmával a muszlimok meglátogatják rokonaikat és megajándékozzák egymást.

A megye családorvosai havi gyûlésüket a múlt héten tartották a megyei kórház I-es amfiteátrumában, ahol az újdonságok mellett a felmerült problémák is terítékre kerültek, fô témaként pedig az orvosi rendelôk megvétele szerepelt napirenden.

A körorvosok rendelôiket a július 22-ei 654-es Hivatalos Közlönyben megjelent sürgôsségi kormányrendelet értelmében kérvényezhetik megvételre. A rendelôk eladását a Megyei Közegészségügyi Igazgatóság és a prefektúra támogatja – tájékoztatta lapunkat Kovács Beatrix, a Megyei Családorvosok Egyesületének elnöke, viszont a legtöbb polgármesteri hivatal, helyi tanács nem pártolja eladásukat. A polgármesteri hivataloknak kell elkészíteniük az épületek felértékelését, a különféle intezmények (polgármesteri hivatal, közegészségügyi igazgatóság, orvosi kollégium, stb.) képviselôibôl álló bizottságok hoznak döntést az ügyben.

Készülôben van az Országos Családorvosok Egyesületének tiltakozása a sürgôsségi rendelet hiányosságai ellen – tudtuk meg Kovács Beatrixtól, aki még elmondta, hogy tudomásukra jutott az is, hogy a parlamentben készül a rendelet kiegészítése, amelyet a szenátus már elfogadott.

A megyei családorvosok vezetôjének véleménye szerint mindenképpen elônyös ez a kormányrendelet. Ha a családorvosok birtokába kerülnek a rendelôk, inkább végeznek javításokat rajta, inkább fektetnek hangsúlyt modernizálásukra, hogy az EU-s normáknak, elôírásoknak megfelelhessenek.

A Megyei Családorvosok Egyesülete összegyûjtötte a felmerült problémákat, amelyeket a közegészségügyi igazgatósággal közösen jövô héten szerdán vitatnak meg.

A tanácskozáson még szó esett arról, hogy október elsejétôl az érdekeltek családorvosi ajánlással ingyenes méhnyakrákszûrésre jelentkezhetnek a családtervezési kabinetekben. A vidéki családorvosok felméréseket végeztek, hogy kik igényelhetnek ingyenes fogamzásgátló tablettákat. A hátrányos helyzetû, kereset nélküli nôk mellett az iskolások és egyetemisták is jogosultak az ingyenes gyógyszerekre.

Kedd este avatták fel a marosvásárhelyi építészeti líceum tulajdonában lévô a minifutball-pályát, amelyet a kolozsvári Constal Kft. korszerûsített, emelt európai színvonalra. Az eddigi aszfaltburkolatú pályára mûfüvet helyeztek el, megemelték a kerítés magasságát, hálóval borították be, éjszakai világítást szereltek fel.

A munkálatokat a nyár folyamán kezdték el, besegítettek az iskola diákjai is – hangoztatta Székely Ildikó, a tanintézmény aligazgatója. Az iskola tíz évre kötött szerzôdést a kolozsvári céggel, mely a pálya folyamatos karbantartására tett ígéretet.

A pálya felújításával párhuzamosan modernizálták az iskola tornatermének egy öltözôjét,zuhanyozóját és illemhelyét, viszont a tervek közt szerepel a teljes tornaterem korszerûsítése.

A pályát nem csak a tanintézmény diákjai használhatják, hanem más sportkedvelôk is bérbe vehetik.

A vidéken élô nôk egyharmada használ modern fogamzásgáltó gyógyszereket eszközöket, a fiatal lányok egyötöde nem védekezik a nemkívánt terhesség és a nemi úton terjedô betegségek ellen – derül ki abból a tavaly készült felmérésbôl, amely során 15-49 év közötti nôket kérdeztek meg.

A felmérésnek egyik célja az volt, hogy kimutassa hatékony volt-e a 2002-ben indított, az ország 18 megyéjére kiterjesztett ingyenes fogamzásgáltó gyógyszereket biztosító program. A statisztikai adatokból kiderült, hogy bár csökkent, még mindig igen magas az abortuszok száma: vidéken 1,1 mûvi vetélés, míg városon 0,7 jut egy nôre. Egy élve született csecsemô mellett 1,6 magzat életét szakították félbe. A szakemberek értékelése szerint a vidéken élô fiatal lányok, asszonyok nagy többsége a korszerû fogamzásgátló módszerek használata helyett az abortusszal védekezik a nemkívánt terhességek ellen.

Az egészségvédelmi kampány folytatását, az ingyenes fogamzásgátló szerek további díjmentes biztosítását a múlt hét végén jelentette be David Liana, a Megyei Közegészségügyi Igazgatóság egészségnevelôi központjának vezetôje. Mint megtudtuk, annak ellenére, hogy jelenleg a vidéken dolgozó 160 családorvosból 120-an felírhatják és kiadhatják a nemkívánt terhességet megelôzô tablettákat, megyeszerte csupán 700 vidéki nô él a lehetôséggel. A családorvosok mellett a megyeszékhelyen, Szászrégenben, Marosludason, Dicsôszentmártonban, Segesváron is mûködik családtervezési rendelô, ahol ingyen, vagy a jövedelemmel rendelkezô városi asszonyoknak kedvezményes áron biztosítják a gyógyszereket, eszközöket. Díjmentesen biztosítják a gyógyszereket, eszközöket a diáklányoknak, egyetemistáknak, a munkanélküli személyeknek, a vidéki lakhellyel rendelkezôknek, az abortuszra jelentkezôknek, s azoknak is, akik egy nyilatkozatot írnak, hogy jövedelmük nem teszi lehetôvé, hogy megvásárolják azokat.

A szakemberek tapasztalata szerint sajnálatos módon a lányok, asszonyok közel fele azt vallja, hogy egyszerûbb abortuszt végeztetni, mint a gyógyszert beszerezni, rendszeresen bevenni. Külön kategóriát jelentenek a roma asszonyok, hiszen nekik férjeik, hagyományaik tiltják a fogamzásgátló szerek használatát.

Az idei egészségvédelmi kampány keretében a közegészségügyi igazgatóság szakemberei a Hidegvölgyben és 14 vidéki településen fognak kiselôadásokat tartani a fogamzásgátló módszerek alkalmazásának fontosságáról, tájékoztatva a hallgatóságot arról is, hogy hol lehet díjmentesen beszerezni a gyógyszereket.

Jegyzet

Egyre több erdélyi falu gondolkodik ma a turizmusban. Sokfelé belátták, hogy a megfelelô infrastrukturális háttér nélkül ezt felvirágoztatni lehetetlenség. A helyi önkormányzatok összefogva – mert egyedül hiábavaló lenne a harc – próbálnak a fennálló helyzeten javítani. Együtt pályáznak a víz- és csatronahálózat kiépítésére, az utak járhatóvá tételére, a telefon- és mobilrendszer kibôvítésére. Ezzel párhuzamosan sokfelé arra is fordítanak energiát, hogy felkészítôket tartsanak az érdeklôdôknek, ahol elsajátíthatják a vendéglátás csínját-bínját.

Jelentkezôk, vállalkozó kedvûek akadnak bôven, sokan a mezôgazdálkodás gyötrelmeibe belefáradva vagy éppen amellett képzelik el a turistafogadás elindítását. Sok erdélyi településen jól beváltak a próbálkozások. Ehhez viszont nem csak az volt szükséges, hogy a gazda háza tája csábító legyen a vendég számára, megfelelô körülmények álljanak rendelkezésükre, hanem még egyéb apróságok is csalogatóak lehetnek…

A világhálón mûködtetett honlapokon téren igen nagy a kínálat. A horgászás, vadászás, lovaglás, sízés, fürdési és csónakázási lehetôségek mellett különféle ínyencségek várnak a turistákra, többek közt szekértúra, lovasszánozás, kürtôskalácssütés. A nagyvárosokból érkezôket, ha jó helyen érdeklôdnek, akár még munkába is foghatják, ha nem "vigyáznak". Mert hát hányan emlékeznek, tudják már, hogy hogyan kell lovat patkolni, szénát csinálni, tehenet fejni, disznót vágni, vagy akár székely kaput faragni, zsindelyt készíteni, akár igazi zamatos házi kenyeret sütni.

A vendéget azonban nem csak a rég elfeledett házi ízek örömével, minôségi körülményekkel lehet elcsábítani, hanem egy kedves szóval, mosollyal, apró helyi jellegzetességgel. Amiért érdemes lesz azt mondania: ide még hamarosan visszatérek!

Szeptember végén megkezdték munkájukat az Európai Parlamentben a romániai képviselôk és szenátorok, akik megfigyelôként vehetnek részt a fórum munkálatain. Ez azt jelenti, hogy a plénumban nem szólalhatnak fel és nincs szavazati joguk sem, viszont a bizottságokban elmondhatják a véleményüket. Az RMDSZ három képviselôt küldött Strasbourgba: Kelemen Atilla, Kónya Hamar Sándor képviselôket és Szabó Károly szenátort. Az elsô hét tapasztalatairól Kelemen Atillát kérdeztük.

– Úgy is mondhatnám, fárasztó kirándulás volt, tekintve a kezdet zökkenôit és bosszúságait. Az elszállásolás zûrökkel zajlott, a képviselôk egy része egész közel lakott a parlament épületéhez, másik része máshol, mi pedig 15 kilométerre Strasbourgtól. Úgyhogy az esti találkozók után igencsak tetemes összegért jutott ki (esetleg taxival) az ember a szállására. Ami a legfurcsább ebben a megfigyelôi státusban, hogy a román csoport egész héten nem találkozott. Mindenki a politikai családoknak megfelelôen kapott helyet, az RMDSZ természetesen az Európai Néppárthoz csapódott. Ez itt a rend, pedig hasznos lenne, ha mind a szocialistáknál, mind a liberálisoknál tájékozódhatnánk, hiszen mindhárom helyen rengeteg információ kering, és jó minél többet megtudni. A mi dolgunk annyival könnyebb, hogy a magyarországi képviselôkkel állandó kapcsolatban vagyunk. Mindent egybevetve, elég nagy "kalamajka" az egész Európai Parlament, meglepô a nagy nyüzsgés, sürgés-forgás, rohanás.

– Hogyan fogadták önöket?

– Egymást érték a különbözô találkozók, Barroso elnöktôl kezdve mindenki részérôl nyitottságot tapasztaltunk, minden információhoz hozzáférhetünk, minden vitán részt vehetünk. Ennek ellenére egy kicsit furcsa világ ez számunkra, olyan, mintha az ember egyszerre négy vagy öt parlamentben dolgozna, a különbözô történések pedig néha jókora távolságra vannak egymástól. Így hát rohangáltunk egyiktôl a másikig. Egy kicsit úgy éreztem magam, mint amikor egyetemista koromban kezdetben keresni kellett, hogy hol vannak az elôadótermek, hol vannak a gyakorlótermek, hol van a kantin, s hol van a szállás. Irodákat is kaptak a megfigyelôk, ami egy kis lyuk, ahol két iróasztal fér el meg egy polc, amelyen az EP-dokumentumokat lehet tartani. Kónya Sándorral osztozunk egy irodán.

– Akárcsak itthon, ott is zajlik a "bizottságosdi". Hol kötött ki?

– Az EP parlamenti csoportjaira osztják le a helyeket. A néppártiaknál 9 romániai és 4 bolgár megfigyelô van, tehát a bolgárokkal kellett kialkudni, hogy melyik bizottságba kerüljünk. Hiba volt, hogy a román megfigyelôcsoport nem szögezte le elôre, melyek azok a szakbizottsá-gok, amelyekben feltétlenül ott szeretnénk lenni. Mert pl. a költségvetési vagy a költségvetést ellenôrzô bizottságban tudtommal nincs egyetlen román megfigyelô sem. Mircea Cosea liberális képviselô, aki ragyogó közgazdász, nem kapott helyet ezekben, a liberálisoknál végül a mezôgazdasági szakbizottságban jutott neki hely.

– Tehát a testhez álló mezôgazdasági szakbizottságba sorolták...

– Errôl nem volt vita, a román pártok is úgy döntöttek, hogy egyedül én kerülök a mezôgazdasági szakbizottságba. Vannak bizottságok, mint a költségvetési vagy a külpolitikai bizottság, ahol 80-an vannak, míg a kulturális bizottság 31 tagból áll. Ezekért is elég nagy a harc. Az elején úgy nézett ki, hogy a kultúrában nem kapunk helyet, végül két ember jutott be, Kónya Sándor és Mona Musca. Ez a nagy huzavona még nem járt le, mert vannak olyan képviselôink, akik úgy jöttek haza, hogy nem tudták, melyik bizottságban fognak dolgozni.

– Az EP úgynevezett nemzeti kisebbségügyi frakcióközi csoportjának ülésén Kelemen Atilla is felszólalt, tudtuk meg a híradásokból. Mirôl beszélt?

– Kétszer is felszólaltam. Egy walesii képviselô azt mondta, hogy nincs szükség külön egyetemekre, hiszen a skótok is milyen jól megvannak angol közegben. Erre kénytelen voltam azt mondani, hogy azt hiszem, nagy különbség van Románia és Anglia között, s egyszer jöjjön el hozzánk, nézze meg, hogy állnak a dolgok, és hogy nekünk miért fontos az, hogy a saját oktatási rendszerünket fenn tudjuk tartani.

A másik alkalommal a romániai magyar egyetemrôl volt szó, ott is vita támadt. Azt mondtam el, hogy lehet vitatkozni errôl, de két dolog tény: a romániai magyarságnak szüksége van egy állam által finanszírozott magyar felsôoktatási intézményre, ugyanakkor a romániai magyarságnak is érdeke, hogy Románia 2007. január elsején csatlakozzon az Európai Unióhoz. Ezeket kell valamilyen módon egyeztetni.

Hozzászóltak angolok, németek, svédek, finnek, elég sokan bekapcsolódtak a vitába. Azt azonban tudni kell, hogy az Európai Parlamentben kissé másként látják a dolgokat. Mi pedig megszoktuk a hazai vizekben való politizálgatást. Ott egészen más dimenzióban kell ezekrôl a dolgokról beszélni, s szembeszállni a sokszor hiányos vagy téves információkkal. Ezért nekünk nem elég csak azzal odamenni, amit el akarunk mondani Romániáról, hanem meg kell gyôznünk ôket, hogy amit mi akarunk, megfelel az európai normáknak, de specifikusan a mi jogos ügyünk. Sok az ütközôpont. Például arról kell meggyôznünk ôket, hogy mi egészen specifikus mezôgazdasággal rendelkezünk, van 6 millió kisgazda, és nekünk sem a holland, sem a német modell nem lesz jó, egy sajátos erdélyi mintát kell követnünk. Ha az EU egyszerûen azt mondja, hogy erre nincs szükség, 80%-át fel kell számolni, Románia egyelôre nem tudja teljesíteni. Azt hiszem, nálunk sok olyan érték van, amit Európának meg kellene tartania, csak ezeket úgy kell bemutatni, hogy el is fogadják. Nem könnyû, de úgy érzem, méltányolják, hogy elsô kézbôl kapnak információkat.

Végül azt mondhatom, ott lenni hasznos, friss élmény volt. Az itthoni karosszékbôl Európa is másképp látszik, éppúgy egy ottani irodából is másként látszik Románia. Azt hiszem, sokat kell dolgozni és tapasztalni. Az elején tartunk.

(MTI) – Az MSZP abban érdekelt, hogy Szerbia és Magyarország jó szomszédként éljen egymás mellett, ennek azonban meghatározó feltétele a Vajdaságban élô magyarok biztonságának garantálása; ezt Hiller István pártelnök mondta kedden Budapesten újságíróknak.

Tapasztalataim szerint Boris Tadic elkötelezett abban, hogy a vajdasági magyarok biztonságban legyenek, életkörülményük stabil legyen – közölte Hiller István, miután megbeszélést folytatott a hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó szerb elnökkel.

Az MSZP elnöke arra kérte Boris Tadicot, hogy ez az elkötelezettség a gyakorlati politikában, a hétköznapokban is érvényesüljön. Megjegyezte, hogy az incidensek lezárása érdekében az MSZP, mint Közép-Európa legerôsebb baloldali pártja kész nemzetközi kapcsolatai segítségével fellépni.

"Itt most azonban a szerbiai politikának kell lépni. Lássuk, hogy a korábbi incidensek kivizsgálása és bírósági lezárása megtörténik és a helyzet minden tekintetben normalizálódik" – fogalmazott a szocialista politikus.

Szerinte a magyar-szerb kapcsolatok erôsítésében a szerbiai magyar befektetések is komoly hozzájárulást jelenthetnek.

A találkozón a szocialista pártelnök üdvözölte, hogy az EU hétfôi döntése értelmében tárgyalások kezdôdnek az unió és Szerbia-Montenegró között a társulási egyezményrôl.

Arra kértem a szerb elnököt, vesse latba tekintélyét annak érdekében, hogy az emberi jogok és a jogállami normák érvényesüljenek a Vajdaságban – mondta a Fidesz elnöke újságíróknak, miután kedden Budapesten megbeszélést folytatott Boris Tadic szerb elnökkel.

"Az EU-tagság feltétele, hogy a csatlakozni kívánó országok betartsák az emberi jogokat és a jogállami normákat. (...) Ez nemcsak magyar, hanem európai ügy, a vajdasági magyarok az Európai Uniónak is kisebbségei" – fogalmazott Orbán Viktor.

Orbán Viktor hangsúlyozta: nem akarnak beavatkozni szerb belpolitikai kérdésekbe, de némi aggodalommal tölti el Magyarországot, hogy Szerbiában a radikális pártok egyre jobban erôsödnek.

"Érdekeltek vagyunk az európai integrációt elôtérbe helyezô, az EU-val együttmûködni akaró, a nemzeti konfliktusokat nem erôbôl, hanem megegyezéssel megoldani akaró politikai erôk sikerében Szerbiában" – közölte Orbán Viktor. Hozzátette: a tendencia szerinte jelenleg más irányú, és ügyelni kell arra, hogy mi történik a szomszédainknál.

A megyei tanács múlt heti ülésének végén egyik a megyei bizottság összetételének megváltoztatására irányuló határozattervezet váratlan módon felbolygatta a kedélyeket. A 29 tagú megyei területrendezési és urbanisztikai bizottságban ugyanis mindössze négy magyar nemzetiségû személy szerepel, ami nem tükrözi a megye lakosságának nemzetiségi arányát. Ennek betartását kérte Pokorny László képviselô.

A területrendezési és urbanisztikai bizottság összetételérôl amiatt kellett szavaznia a testületnek, hogy Dunca Doru megyei fôépítész, a bizottság elnökének nyugdíjba vonulását követôen posztjára Preotu Mariana mérnököt nevezték ki. A tanácsosoknak ezek után Preotu Marianát kellett volna megerôsíteniük a területrendezési és urbanisztikai bizottság elnöki tisztségében. Ám ez nem ment egyszerûen, Pokorny László RMDSZ- képviselô ugyanis felvetette, hogy a 29 tagú bizottságnak csupán 4 tagja magyar nemzetiségû, ami egyáltalán nem tükrözi a 40% magyar – 60% román lakossági arányt a megyében. Márpedig oda kellene arra is figyelni, hogy a mindenféle megyei bizottságokban a magyar lakosság is képviselve legyen. Javaslatát támogatta Szalkay József frakcióvezetô is, aki szerint megengedhetetlen, hogy a bizottság összetétele a fent említett 25-43 arányú. Lokodi Edit megyei tanácselnök kijelentésére, miszerint nem olvasta a határozattervezetet, mivel csak az ülést megelôzôen egy nappal kapta kézhez, éppen ezért a halasztást javasolja, Szalkay József megjegyezte, hogy "az anyagok villámszerûen mennek át és nem is tudjuk". Hogyan lehet az, hogy az elnök nem ismeri a tervezet tartalmát? – tette fel a kérdést Szalkay. Balogh József szerint a szóban forgó listát egy évvel korábban hasonló módon hagyták jóvá. Kakassy Sándor azt nehezményezte, hogy a vidék sincs képviselve a mindenféle megyei bizottságokban, márpedig vidéken is élnek megfelelô felkészültségû szakemberek. Benedek Imre javasolta, hogy a bizottság tagjait Kakassy Sándorral és Pokorny Lászlóval egészítsék ki, ám utóbbi elutasította a felkérést. Többen felvetették, hogy a jogszabályoknak megfelelôen a fent említett bizottságnak bizonyos intézményvezetôk kötelezô módon tagjai kell legyenek, de hozzátették, ez nem gátolja meg a testületet, hogy kiegészítsék a tagok számát – magyarokkal. Az RMDSZ-tanácsosok felszólalásai után a román pártok képviselôi következtek: Amza Margarit "megígérte": ezután nagyon figyel arra, hogy a különféle bizottságoknál betartsák a 40-60 százalékarányt, Lazar Ladariu elmondta, hogy nincs ellenére a magyar képviselôk kinevezése a bizottságba, Radu Mircea szerint a szakmai szempontok számítanak. Végül Lokodi Edit figyelmeztette a képviselôket, hogy a szóban forgó bizottság üléseiért nem jár pénzbeli juttatás, sôt, a vidékrôl jövôknek még a kiszállási költségeit sem fedezik. A tervezetet végül is "jobb átgondolás" végett elhalasztották. Elhalasztották egy másik, a gyermekjogvédelmi bizottság összetételének megújítását is, mivel Somesan Stefan volt fôtanfelügyelô, a bizottság tagja, a hét elején benyújtotta lemondását. A helyébe a következô tanácsülésen tesznek javaslatot.

Simona Ciobant, a megyei tanácsban tanácsadói tisztséget betöltô, jogot végzett és öt nyelvet (köztük a magyart is) beszélô alkalmazottját küldik ki elsôként 10 hétre Brüsszelbe, a megyei tanács képviseleti irodájába – döntöttek csütörtökön a képviselôk, akik azt remélik, hogy a belga fôvárosban az önkormányzat kiküldöttje majd új kapcsolatokat teremt és tájékozódik a pályázati lehetôségekrôl. A határozattervezet megszavazása teljes egyetértésben zajlott, az általános vélemény szerint a több ezer eurós kiadás teljesen indokolt, hiszen egy köztisztviselô Brüsszelbe való delegálása "jó reklám a megyei tanácsnak" (Lazar Ladariu), "ki kell lépni a nagyvilágba" (Lokodi Edit), és hasonló kijelentések hangzottak még el. A költségeknél és a presztízskérdésnél maradva, Szalkay József RMDSZ-frakcióvezetô szerint a megyei tanácsosoknak laptopot kellene használniuk az üléseken, mint ahogyan az Brassó megyében történik, mivel így sokkal gazdaságosabbak lennének az ülések. A frakcióvezetô úgy vélte, a tanács tartalékalapjából lehetne a laptopok vásárlására pénzt elkülöníteni. A tanács elnöke szerint ez a kiadás most nem indokolt, majd év végén meglátják, miként gazdálkodott a pénzzel a tanács, esetleg a jövô évi költségvetésbe lehetne belefoglalni a hordozható számítógépek beszerzéséhez szükséges összeget.

Október elsején, szombaton délelôtt a Közmûvelôdési Központban (volt zsinagóga) gazdasági tanácskozással kezdôdött a "Márton-napi vigasságokra" címmel meghirdetett Dicsôszentmártoni Kulturális Napok, amelyet a Kis-Küküllô Alapítvány rendezett. A kuratórium elnöke, Kakassy Sándor lapunknak elmondta, elsôsorban olyan rendezvények szervezésére törekedtek, amelyek nemcsak a magyar közösségnek szólnak, hiszen ezzel jelezni szeretnék, hogy az alapítvány, az RMDSZ a város kulturális, gazdasági életében minden téren jelen kíván lenni.

S valóban a Kisvállalkozások a jövô Európájában címmel meghirdetett tanácskozáson értékes információk hangzottak el arról, hogy milyen piaci lehetôségei vannak a kis- és közepes vállalkozóknak, hogyan lehet pénzhez jutni vállalkozásfejlesztés céljából. Kakassy Sándor bevezetôként elmondta, igencsak szükség lenne vérátömlesztésre a dicsô-szentmártoni gazdasági életben, hiszen a mamutvállalatok csôdbe jutottak, és a városban, valamint a környéken elég nagy a munkanélküliség. A kis- és középvállalatok lennének az átrendezett gazdaság hajtómotorjai, ezt egészítenék ki azok a kistérségi, régiófejlesztési társulások, amelyek talán nem csak a gazdasági, hanem a civil társadalom törekvéseit is össze kell hangolják. Egy ilyen közös gondolkodásként kezdeményezték a tanácskozást, amelyen Lázár Balázs az ITD Hungary, a magyar kormány beruházási vállalkozásfejlesztési- támogatási ügynökség tevékenységét mutatta be. Szôcs Edgár, Az EU házhoz jön mozgalom munkatársa az EU-s finanszírozási (SAPARD, Phare stb.) lehetôségekrôl értekezett, míg Bereczki János a román–holland tôkével mûködô Opportunity Microcredit cég hitelezési lehetôségeit ismertette. (Sajnos, e nagyon fontos és szakszerûen leadott információkra kevesen voltak kíváncsiak.)

Délután a Dicsôszentmártoni Kulturális Napok keretében a XV. alkalommal rendezték meg a Kis- Küküllô menti magánbortermelôk versenyét. Volt amit a termelôknek az asztalra tenni, hiszen 43 üveg bort vonultattak fel a neves szakemberekbôl álló zsûri ( dr. Urbán András a magyarországi Hegyközségek Nemzeti Tanácsának fôtitkára, egyetemi tanár – elnök, Tarr Erika egyetemi tanár, Bolgár Jenô, Szabó Márton és Kertész István borszakértôk) asztalán. A nemzetközi pontszám és kritériumrendszer alapján elbírált jeligés borokat közel két órán keresztül kóstolta a zsûri. Volt olyan minta, amelyet jobbítási szándékkal kritizáltak a bírálók. Végül úgy döntöttek, hogy a 16,51 – 17,5 pont közötti borokat bronz a 17,51 – 18,5 közöttieket ezüst-, míg a 18,51 – 20 pontot elérteket aranykoszorús díjjal illetik. Így az Erdôs János által hozott bor érte el a legtöbb pontszámot, 19,24-et. Aranyérmes lett még Simon Károly, Bíró Csaba, a Seprôdi–Orbók borpince és Vas István bora. Az említettek mellett 13 ezüst- és 18 bronzdíjat osztottak ki, 7 palack pedig nem érte el az elôbbi minôségi szintek egyikét sem. A borverseny szüreti bállal zárult.

Vasárnap délután a napok megnyitó ünnepségén, a Közmûvelôdési Központban Pro Urbe-díjakat adtak át. Elsôsorban olyan személyiségeket tüntetett ki az alapítvány, akik hozzájárultak a Közmûvelôdési Központ létesítéséhez, támogatták a magyar kulturális tevékenységet, s ezáltal a várost is gazdagították. Pro Urbe-díjat kapott dr. Sóvágó László, a testvértelepülés, Hajdúszoboszló polgármestere, a város, illetve a határon innen és túl élô magyar közösség kapcsolatainak ápolásáért. Kitüntették dr. Vincze Ferencet, a hajdúszoboszlói önkormányzat fôjegyzôjét, aki kezdeményezte és mindegyre szorgalmazója a két város közötti kapcsolat fejlesztésének. Neki köszönhetôen léphetett fel a dicsôszentmártoni Népszínház az anyaországban, jöhettek hozzánk hajdúszoboszlói csoportok, mi több, nemrég 1 millió forintot juttattak a Kis- Küküllô Alapítványhoz, amibôl megoldják a Közmûvelôdési Központ téli fûtését. Ebben az elismerésben részesült Marginean Pamfil, a Gecsat üveggyár igazgatója, aki mindeddig önzetlenül segített a központ épületének renoválásában, a környék megszépítésében. Dr. Szekeres Gerôt, az Arhing cég vezetôjét azért tüntették ki Pro Urbe-díjjal, mert ô vállalta el az épület és a volt zsinagógát kiegészítô melléképület megtervezését. Ezenkívül négy díszoklevelet is kézbesítettek: Totyik Tamásnak, a hajdúszoboszlói Szabó László Mûvészeti Szakközépiskola igazgatójának a kulturális kapcsolatok fenntartásáért, Erdei Gyulának, a hajdúszoboszlói Thököli Imre Általános Iskola igazgatójának, aki az iskolák közötti cserekapcsolatokat hozta létre és jelentôs támogatásban részesítette a dicsôszentmártoni magyar oktatást; Kiss László helybéli mérnöknek a központ épületének feljavításáért és Török Józsefnek, aki elhunyt testvérei nevében is átvehette az oklevelet, hiszen a Török testvérek voltak azok a szakmunkások, akik szinte mindenhez értve javítottak, építettek a közösségért. Az ünnepséget a Maros Mûvészegyüttes sikeres elôadása zárta.

Hétfôn délelôtt a kolozsvári Puck bábszínház vendégjátékát nézhették meg a gyerekek, míg kedden 17 órától Sebestyén Mihály Csepregi András és Csepregi Henrik: Dicsôszentmárton régi képekben címû kötetét mutatta be a Közmûvelôdési Központban. Ma 17 órától ugyanott a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia énekkara és fúvósötöse tart elôadást. Csütörtökön dr. Szekeres Gerô: Séta a kontinensek tetején címmel tart diavetítéses elôadást magas hegyekben tett expedícióiról. Gitáron játszik ifj. Szekeres Gerô. Pénteken a hajdúböszörményi Bartók Béla Zene- és Mûvészeti Iskola népdal és tánccsoportjának vendégjátékát láthatják az érdeklôdôk, míg szombaton este színházi elôadás lesz.

Az Apáczai Csere János Közmûvelôdési Egyesület (Brassó) 2005. november 17 – 20. között XII. alkalommal rendezi meg a Bartalis János költô nevével fémjelzett szavalóversenyt, öntevékeny versmondók és énekmondók (a verseket megzenés(tett formában adják elô, saját hangszerkísérettel) részére.

A verseny irodalmi anyaga (énekmondóknak is):

A XII. szavalóverseny József Attila-centenáriumi ünnepségek jegyében fog lezajlani. Ennek megfelelôen a verseny irodalmi anyaga:

• egy szabadon választott József Attila- vers/megzenésített vers (az eddigi versenyeken kötelezô Bartalis János-vers helyett),

• egy szabadon választott XX. századi magyar költô verse/megzenésített verse lesz.

Egy – egy vers elôadási ideje nem haladhatja meg a 6 percet.

Részvételi feltételek:

A versenyen részt vehet minden, 16. életévét betöltött versmondó (felsô korhatár nincs), aki nem végzett színmûvészeti fôiskolát, illetve nem mûködik hivatásos elôadóként.

A versenyzô elküldi jelentkezési lapját az ACSJKE címére: 500168 Brasov, str. Gen. Dumitrache, nr. 20, bl. 257, ap. 9, /Házy Bakó Eszter/ e-mail: hbeszter@index.hu, fax: 0268-472101, amely tartalmazza a versenyzô nevét, lakhelyét, születési adatait, e-mail címét, telefon/faxszámát (amelyen legbiztosabban elérhetô), a személyazonossági igazolvány/útlevél számát, a választott József Attila-vers címét, a szabadon választott vers szerzôjét és címét, foglalkozását, munkahelyét (diákok esetében az oktatási intézmény neve). A jelentkezési lapot géppel vagy nyomtatott nagybetûs kézírással kell megírni. A szervezô meghívóval visszaigazolja a jelentkezést és közli a további tudnivalókat.

A versenyzônek rendelkeznie kell egy oktatási intézmény vagy más mûvelôdési civil szervezet ajánlásával. Egy ajánló intézményt/civil szervezetet max. három versenyzô képviselhet!

Bejelentkezési díj: 150.000 lej, amit helyben kell kifizetni. Ellenértékként minden versenyzô könyvcsomagot kap.

A versenyzôknek, ott-tartózkodásuk idején teljes ellátást (szállás, étkezés) biztosítanak. Utazási költséget nem térítenek meg. Kísérôket csak kivételes esetekben fogadhatnak, ezt elôzetesen jelezni kell a szervezôkkel.

Az elsô három helyezett jelentôs pénzjutalom mellett ajándékcsomagban is részesül. Ezenkívül, az elért eredmények sorrendjében, számos különdíjat osztanak ki (intézmények, egyesületek, magánszemélyek adományai).

Jelentkezési határidô: 2005. november 7.

További felvilágos(tás: Házy Bakó Eszter, tel: 0268-425321, 0740-420638, e-mail: hbeszter@index.hu

Ha nem sikerül megyei, országos szinten eredményt elérnie, egészen Brüsszelig megy – jelentette ki tegnap dr. Morariu Silviu közegészségügyi igazgató. A problémás tanintézetek – óvodák, iskolák, egyetemek – ellenôrzése befejezôdött. Amint a közegészségügyi szakemberek megállapításából kiderül, megyénkben 400 tanintézetben nincs folyóvíz, s a gyerekeknek biztosított kútvíz és forrásvíz sem felel meg sok esetben a közegészségügyi elôírásoknak. A helyzetet minél hamarabb rendezni kell, mivel az iskolák nem mûködhetnek folyóvíz, ivóvíz, és angolvécé nélkül – mondotta az igazgató. A probléma megoldása érdekében megbeszélést folytatott a megyei tanács elnökével, és következik egy átfogó terv elkészítése az iskolák közmûvesítésére. Ha kivitelezésére nem találnak belföldi forrásokat, Brüsszelhez folyamodik – ígérte Morariu doktor.

Azokban a falvakban, ahol nincs csatornahálózat, ökológiai vécéket lehetne elhelyezni, kérdés, hogy karbantartásuk, ürítésük hogyan valósítható meg – tette hozzá.

201 óvodát, 224 iskolát és hat egyetemet ellenôriztek szeptemberben a közegészségügyi szakemberek, a gondok a már ismertek, az ivóvíz és angolvécék hiánya mellett régi, nehezen karbantartható épületekben mûködik a vidéki tanintézetek egy része. Az egyetemek háza táján dr. Uifalean Gabriela szerint mindent rendben találtak. A 24 közegészségügyi engedély nélkül mûködô tanintézet közül négy esetében a polgármesteri hivatalok kijavították a hiányosságokat, és így még 20 egység marad a "feketelistán".

A Marosvásárhelyen lévô források vize emberi fogyasztásra alkalmatlan. A felszíni források esetében megyei szinten is hasonló a helyzet, a vízminôségi mutatók ugyanis sem vegyi, sem bakteriológiai szempontból nem illeszkednek be a szabványokba. A forrásvizeknek magas a nitrát- és nitrittartalma és a bennük levô mikroorganizmusok enyhébb vagy súlyosabb megbetegedéseket okozhatnak. A 0-1 éves csecsemôknél akár halálos kimenetelû lehet, ha a tápszert fertôzött forrásvízzel készítik. Bár számuk csökkent az utóbbi idôben, 2005-ben két csecsemô halálát okozta a nem megfelelô minôségû víz – jelentette ki tegnap dr. Farcas Ovidiu fôorvos, aki hosszú idô óta foglalkozik a források, kutak és a vezetékes ivóvíz minôségével. Mivel a felszíni forrásoknál kifüggesztett figyelmeztetô feliratok nem hozták az elvárt eredményt, és Marosvásárhelyen többen fogyasztják a még meglévô öt forrás vizét, ezek lezárását, a víz elvezetését tervezik, hogy elkerüljék az esetleges következményeket. A vezetékes ivóvíz minôségét illetôen a közegészségügyi szakorvos elmondta, amikor elhagyja a vízüzemet, a marosvásárhelyi ivóvíz megfelel az elôírásoknak. A fogyasztók egy százalékánál a vezetékek meghibásodása miatt kerülhetnek kórokozók a vízbe.

Folytatódik az orvosi rendelôk eladása – hangzott el a hétfôi sajtótájékoztatón. A közegészségügyi igazgató kitért arra, hogy a vidéki rendelôk egy részében nincsen ivóvíz, ami megengedhetetlen helyzet. Mivel a helyi polgármesteri hivatalok nem rendelkeznek anyagi alapokkal, a helyzet a rendelôk áruba bocsátásával oldható meg. Az ott dolgozó orvosok ugyanis akkor hajlandók nagyobb befektetéseket eszközölni, ha ezt a saját tulajdonukat képezô épület mûködtetése érdekében teszik.

A rendôrséggel kötött megegyezés nyomán azokat a prostituáltakat, akiket tetten érnek, bekísérik a bôrgyógyászati klinikára. Az eddigi eredmények azt igazolták, hogy az utóbbi tíz nap alatt megvizsgált személyek, ha lappangó módon is, de valamennyien szifiliszesek. Az orális szex során is meg lehet fertôzôdni, és az óvszer nem nyújt százszázalékos biztonságot – jelentette ki az igazgató. Morariu doktor szerint megyei szinten is nô a szifiliszes betegek száma, ezért hasznosnak tartja a programot, amelynek keretében a fertôzött örömlányokat nyilvántartásba veszik, és elkezdik a kezelésüket.

Tippanós, morzsolódik, már-már ehetetlen a kétnapos kenyér – napi bosszúságaink egyike. Amikor a boltból hazavisszük, friss, finom, de következô reggel, amikor tízórait szeretnénk csomagolni, már erôsen másnapos az íze. Sorra kipróbálunk, kipróbáltunk már többfélét is, s ha szerencsések vagyunk, találunk olyant, amelyik két-három napig jó, sôt negyedik nap bundáskenyeret is lehet készíteni belôle. Kis ankétunkban a jó kenyér titkát próbáltuk felkutatni. Nem rejtôzik mélyen, mégis kevés pékségben igyekeznek hasznosítani.

A világ már csak ilyen. Kiveszôben a szakmai önérzet. Ismerôsöket faggattunk, hogy milyen kenyeret fogyasztanak, s elégedettek-e vele. Három pékséget említettek mindegyre. Ez itt nem a reklám, hanem a minôségért folytatott harc helye, így megemlítjük a három pékség nevét: Süticom, székelykakasdi Clanela, TimKo. Hármuk közül ez utóbbit választottuk, részben azért is, mert egyike azoknak a pékségeknek, ahol rendelésre is sütnek.

A következô, legnehezebb lépés a szakember meggyôzése volt. Vannak jó, tapasztalt pékjeink, de nem szeretnek beszélni, mondja Bence Erika, a TimKo pékség egyik vezetôje. Az 1992-ben a Kocsis család által létrehozott pékséget folyamatosan bôvítették, pár éve a Bodoni utcába költöztették, ahol jelenleg is mûködik. Az alapító korai elhalálozása után két fia, Kocsis János és Lajos feleségeikkel együtt vezetik az évrôl évre terjeszkedô, fejlôdô kisüzemet.

Közel száz alkalmazottjuk van, többnyire fiatalok, hiszen a háromváltásos menetet az idôsebbek kevésbé bírják. A Bodoni utcai pékség és üzlet mellett a város különbözô részein levô saját üzletekben és más élelmiszerboltokban értékesítik a kenyeret, péksüteményeket. A városból a rossz utak miatt még nem merészkedtek ki. A vidékiek azonban eljönnek hozzájuk. Mivel sokan nem tudják értékesíteni a megtermesztett és lisztté ôrölt búzát, rendelésre kenyeret süttetnek belôle. Az egykilós kenyér ára egy kilogramm liszt és 8.000 lej, a kétkilós termékért két kilogramm lisztet és 20.000 lejt kérnek.

A pékség melletti üzletben friss kenyér illata fogad. Három-négy eladó szolgálja ki a vevôket, mégis kisebb sorok alakulnak ki, hiszen a munkából, iskolából hazafelé igyekvôk mind-mind friss kenyeret, süteményt szeretnének vásárolni.

A több helyiségbôl álló pékségbe belépve mind töményebb a kenyér csalogató illata. Már csak az hiányzik, hogy korogni kezdjen a gyomrom, gondolom magamban, miközben végigsétálok a még meleg kenyerekkel teli, gurítható polcok között. A kemence elôtt fehér ruhás fiatalemberek várnak a valamiért fontos másodpercek múlására. Aztán magam is kitalálom, pillanatok alatt odaéghet a jobb sorsra érdemes mindennapi.

A süteménykészítô részlegen ebben az órában az utolsó adagokat tûrik-csavarják formára, hamarosan lejár a mûszak. Legalább akkora kíváncsisággal néznek, mint én az óriási kemencéket. A kinti hûvös szél után átjár a kellemes meleg, s máris otthonosan érzem magam.

Vízi Tünde kilenc éve pék. Nem ez volt a szakmája, de megpróbálta, megszerette, s ma már élete fontos része lett. Egyetlen hátránya van – mondja, hogy amióta itt bent olyan sokat süt, otthon egyre kevesebbet.

– Mi a jó kenyér titka? – kérdezek rá az egységvezetô által tapasztalt, hozzáértô pékként bemutatott fiatalasszonyra.

– Nagyanyáink tudták, hogy hogyan kell jó kenyeret sütni. Mi, itt a TimKónál ugyanazt a receptet használjuk, mint egykoron ôk. Nagyon fontos, hogy jó legyen az alapanyag, vagyis a liszt. De még ennél is fontosabb a kovász. A jó kenyér titka a kovászban rejlik. Sok pékségben puffasztószereket, kémiai anyagokat használnak, hogy szebb, nagyobb, fehérebb legyen a kenyér. S elsô nap valóban kívánatos, de másnap morzsolódik, szeletelni sem lehet. A felpuffasztott kenyerek nem annyira laktatósak, mint a kovásszal készültek. Mi 12 órás érlelésû kovászt használunk. Arra is figyelni kell, hogy jól legyen megkelve, de ne legyen túlkelve a nyers tészta. Azután a sütés: ha nem sül ki, tippanós, ragadós lesz a kenyér.

– Úgy tûnik, hogy a liszt kiválasztásától a kelesztésen át a sütésig minden lépés fontos. Függ a péktôl is, hogy milyen lesz a kenyér?

– A tapasztalat nagyon sokat számít. Hiába van jó, jól bevált recept, ha a pék nem figyel oda. Ezt a mesterséget is, csakúgy, mint a többit, szeretni kell. Szívvel-lélekkel kell végezni. Ha ez így van, látszik az eredményen. Ha ehetetlen a kenyér, kitetszik, hogy se szív, se kovász nem jutott bele.

– A legjobb szakemberrel is megtörténhet, hogy téved, félresikerül a végtermék. Így van ez a pékekkel is?

– Megtörténik, hogy egy-egy zsák liszt nem jó, s ez már kelesztésnél látszik, de sütés után még jobban. Ilyenkor a kenyeret az állatoknak adjuk, tôlünk ilyen semmiképpen nem kerül a boltokba.

– Befolyásolja-e a kenyér, a sütemény minôségét az, hogy kisebb pékségben vagy egy nagy kenyérgyárban készül? Ezzel is szoktak mentegetôzni.

– Ha jó a pék, jó a recept és minôségi az alapanyag, akkor mindegy, hogy tíz vagy száz kenyeret sütnek egy nap. Egy biztos: a jól bevált recepteket nem érdemes felcserélni. Mindig az egészséget és a minôséget kell szem elôtt tartani.

Tünde zárómondatát érdemes átgondolni. Azt sugallja, kizárólag rajtunk, fogyasztókon múlik, hogy milyen pékáruval etetnek bennünket. Ha eléggé igényesek vagyunk, s nem érjük be azzal, amit az orrunk elé tesznek, akkor minôségi kínálatra szoríthatjuk a kis és nagy pékségeket. Legyünk hát igényesek! Egészségünk érdekében.

Talán nem véletlenül a gernyeszegi kastély melletti tisztáson, a Maros partján szervezték meg vasárnap délelôtt az elsô szarvasmarha- kiállítást, hiszen, amint megtudtuk, a Teleki grófok több mint 100 évvel ezelôtt felismerték, hogy e környék mezôgazdasági potenciálja az állattenyésztés, s helyet adtak ugyanott, a régi piactéren az állatkiállításnak és vásároknak.

A Megyei Mezôgazdasági, Erdôgazdálkodási és Vidékfejlesztési Igazgatóságnak, a prefektúrának, a mezôgazdasági szaktanácsadó hivatalnak, a szaporodásbiológiai és állatnemesítési egységnek, a megyei tanácsnak és nem utolsósorban a Gernyeszegi Polgármesteri Hivatalnak köszönhetôen nemcsak a községbôl, hanem a környékbeli településekrôl (Marosszentgyörgy, Nagyernye, Vajdaszentivány, Nagyszederjes, Sárpatak, Póka, Telek) is eljöttek gazdák, hogy bemutassák szarvasmarháikat. Összesen mintegy 40 tenyésztô 62 állatot hozott el Gernyeszegre. A szemlére olyan neves szakemberek is kíváncsiak voltak, mint dr. Podar Cornel, dr. Emil Silvas és dr. Roman Mircea, akik igencsak sokat tettek pályájuk során azért, hogy a legjobb román pirostarkafajta honosodjon meg tájainkon. Ezt a hagyományt említette dr. Kelemen Atilla képviselô is, a megyei RMDSZ elnöke, a parlament mezôgazdasági szakbizottságának tagja, aki a felsorolt szakemberek mellett még dr. Sólyom Péterrôl is szólt, hiszen mindannyiuk munkája valahol tükrözôdik az ide elhozott és felvonultatott szarvasmarhákban. Persze, nem elég a genetikai munka, a gondozás is nagyon fontos, s a minôség bizonyíthatja azt, hogy e tájakon is jó gazdák laknak. Náznán Jenô, a Megyei Mezôgazdasági, Erdôgazdálkodási és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetôje elsôsorban a csatlakozási feltételek betartására hívta fel a gazdák figyelmét. Elmondta, a szarvasmarha-tenyészet az egyéni gazdaságokban kell jövedelmezzen, azonban az uniós piacra csak úgy törhetünk be és állhatjuk meg a helyünket, ha a gazdák összefognak különbözô szövetkezetekben, mint a tejszövetkezet vagy az állattartók egyesülete. A Maros megyeieknek büszkeségére válik, hogy a tavaly 1200 hektoliter tejet értékesítettek, amivel az országban az elsô helyen állnak. Ez annak is köszönhetô, hogy a szarvasmarhák 90%-át mesterséges beondózással termékenyítették meg, így garantált a tej minôsége is.

A szemle alatt nem volt könnyû dolga a szakemberekbôl álló zsûrinek, hiszen valóban szebbnél szebb állatokat vonultattak fel a gazdák. Végül mégis ki kellett alakítani a meghirdetett kategóriánkénti sorrendet s a nyerteseket, akik a következôk lettek: többször ellett teheneknél Buksa Károly sárpataki gazda vehette át az elsô díjat szarvasmarhájáért. A Berekméri István gernyeszegi gazda által bemutatott elsôborjas tehén lett az elsô, a vemhes üszôk kategóriájában Butilca Alexandru vajda-szentiványi gazda állatát tüntették ki, a tenyészüszôk közül a sáromberki Nagy Sándor állatát találtak a legjobbnak, míg a román feketetarkák közül a nagyernyei Nagy Sándor tehenét díjazta a zsûri. A kiállítás nagydíját a sárpataki Buksa Károly által tartott szarvasmarhának ítélték oda. Különdíjakat is osztottak: a legszebb tôggyel rendelkezô állatért a gernyeszegi Silvas Ioan vette át a kitüntetést, a legfiatalabb tenyésztôként a gernyeszegi Simon János, legidôsebbként pedig nagyszederjesi Dumitru Gheorghe. Az elsô díjasok 2, a másodikok 1,5 millió, míg a harmadikok 500.000 lejt vehettek át, ugyanennyivel honorálták a különdíjasokat is, a kiállítás nagydíjasa pedig 3 millió lejjel térhetett haza.

Dr. Kelemen Atilla a rendezvény végén lapunknak elmondta, összehasonlítva a megye más körzeteiben rendezett kiállításokkal, valóban szép állatokat mutattak be, azonban még mindig sok a tenyésztôk tennivalója. Javítani kellene az állatok magasságát, ami a tejhozamot is növeli majd. Az állomány javult, s ez elsôsorban annak is köszönhetô, hogy megyénkben van az ország egyik legjobb, immár német kézen levô Semtest állatnemesítési farmja, van esély arra, hogy tejtermelésben megyénk nemcsak mennyiséggel, hanem minôséggel is élvonalra törjön, akár az uniós piacon is. Ezért azonban át kell strukturálni a gazdaságokat, új mentalitás kell az állattenyésztésben.

Szeptember 29-én csütörtökön rendkívüli tanácsülést tartott a marosludasi tanács, melynek napirendi pontjai között szerepelt a helyi költségvetés-kiegészítés, egy régi hôközpont, a CT3 egyik épületének a görögkatolikus egyház használatába való átengedése, a helyi tanácsnak a görögkatolikus Caritasszal való társulása, továbbá két régi autóbusz eladása. Ugyancsak ezen a tanácsülésen fogadták el a közösségi rendôrség munkaköri jegyzékét.

A napirendi pontok között a helyi költségvetésbôl két segély odaítélésének javaslata is szerepelt. Az egyikben a gezsei Suteu Leontinának 1500 új lej támogatást (15 millió régi lej) szavaztak meg, mellyel megrongált házát javíthatja fel.

A második szociális támogatást Marginean Anának szavazta meg a tanács. A támogatás összege 3500 lej (35 millió régi lej), melyet a kérelmezô a háza és a ház mögötti támfal megerôsítésére igényelt.

Mivel országszerte tetemes károkat okozott az árvíz, s már az Andrássy-telepen a Dahu utcában is volt rá példa pár évvel ezelôtt, hogy egy házat teljesen elmosott a víz, kimentünk a helyszínre és arra voltunk kíváncsiak: mekkora kárt szenvedett Marginean Ana. Meglepetésünkre a Kis utcai ház, a melléképületek, a virágoskert épségben állt, a kárnak sehol sem láttuk nyomát. Pedig az idôs néni mindenképpen arról akart meggyôzni, hogy igenis, mindene tönkrement. A házon a hátsó tornác felôl volt egy fél négyzetméternyi meglazult vakolat, de ennek javítása semmiképpen nem 35 millió lejbe kerül. Ami a ház mögötti beton támfalat illeti, ott rongálódás jele nem látható.

Tény, hogy Ovidiu Dancu polgármester napirendre tûzte a kérdést és a tanácsosok el is fogadták a határozattervezetet. Nem érdeklôdtük meg, hogy a polgármester vagy a tanácsosok tájékozódtak-e a helyszínen, vagy csak az idôs nô sirámai alapján ítélték oda az összeget, de ha kiszállnak a lakcímre, láthatták volna, hogy a Kis utcában, a szóban forgó ház szomszédságában egy sokkal rosszabb állapotban lévô, ház áll, ahová tényleg elkelt volna a segély.

Az, hogy felelôtlen suhancok Marosvásárhelyen az Iskolai utcai zsinagóga falára horogkeresztet festenek a festék- és gyûlöletszórás világnapján, rendben van. Illetve dehogy is! Csak hát át kell lépnünk a ténymegállapítás küszöbén. És beljebb kell merészkednünk a jelenség világába. Odabenn félhomály és zûrzavar uralkodik, félelmek és félreértés, fogalmi zavarodottság és gyûlölet kis lángokban lobbanó, biztató egyenetlenséggel, de mégis folyamatosan.

Olvasom ugyanis a közleményben, hogy a falra felpingált horogkereszt és a volt Szovjetunió névbetûi alkalmasak az idegengyûlölet fölkeltésére és szítására.

A horogkereszt az indiai mitológiában, mint közismert, a végtelenség jele, a perzsák is használták pl. imaszônyegeikbe szôve. Egyben a 20. század húszas éveitôl önkényuralmi jelkép, a nácizmus jelvénye, ez a helyes megfogalmazás. A nácik gyûlölték a zsidókat, de az a dolognak a legszebb része, hogy bármiképpen is akarták, vágyták, a zsidókat nem lehet elidegeníteni a németektôl és fordítva sem. A horogkereszt nem az idegengyûlölet szimbóluma, ugyanis én, te, mi zsidók nem vagyunk idegenek, mi része, alkotó eleme, teremtôje is vagyunk Erdélynek, ennek az országnak, ennek a városnak, az európai történelemnek. A zsidók nélkül nincs keresztény Európa és a keresztények nélkül nincs zsidógyûlölet. (Persze a zsidók öngyûlölete is ismert tény a pszichológia elôtt.) A horogkereszt az antiszemitizmussal egyenértékû, a zsidók pedig ennek és más európai országoknak egyenjogú, más vallású polgárai, tehát, aki idegenekrôl beszél velünk (zsidók, magyarok, ukránok, szászok) kapcsolatban, az jogot sért. Mi, akik itt vagyunk, akiknek sírjai itt domborulnak az összetörés és meggyalázás elôtt még, már soha nem lehetünk idegenek sem közvetlen, sem közvetett értelemben. Nem lehet minket kiradírozni. Kuriózumként mutogatni. Lehet más véleményem, különbözhetek szóhasználatban, öltözetben, járdaseprésben vagy szokásokban, imákban, de azt hallottam, ez már nem bûn 1945 óta.

Az CCCP pedig jószerivel egy 15 éves srác elôtt ismeretlen, sôt helyesen ki sem olvashatja ui. nem tanul oroszul, ismeretlenek elôtte Cirill bátyuska bötûi. Így múlik el a nagy vagy szovjet dicsôsége.

Különben összeesküvésrôl, szervezett vagy kitervelt akcióról beszélni olcsó, de fölötte balga dolog. Ugyanis a négy Vásárhely környéki fiatalra senki nem bízna jószerivel egy liter tejet sem kihordásra, nemhogy egy összehangolt gyûlöletkampányt a holokauszt emléknapja elôtt. Ezek a suhancok beszöktek egy ôrizetlenül álló egyházi épület udvarára és felfestették a horogkeresztet. Tudták, mit miért tesznek, saját indíttatásból, hirtelen ötlettel cselekedtek.

A zsidók nemszeretését, a horogkereszt bosszantó jelének értelmét otthonról hozzák magukkal. Az édes otthonból, ahol mindenféle ócska tévképzetek keringenek a zsidókról. Nem kell ehhez sem tévé, sem újság. Valószínûleg csak muzsiktévénél gerjedeznek és akciófilmeken nyáladznak bôségesen. A horogkereszt (a zsidóellenesség) szereotípiái mélyen és erôsen beépültek a tudatba, a primitív tudatalattiba. Az ôsi, ösztönös, hagyomány övezte attitûdbe. Mintegy fal magasodik, melynek tövében még áll az Iskola utcai zsinagóga.

Sebestyén Mihály

Az Economist Intelligence Unit (EIU), a világ legnagyobb, nem befektetési banki elemzô és elôrejelzô intézete által évente elkészített, 127 nagyvárost tartalmazó életminôségi lista öt nagy kategória – stabilitás, egészségügyi ellátás, oktatás, kultúra és környezet, valamint infrastruktúra – összesen negyven ismérve alapján százalékos indexet ad meg az adott város élhetôségére. Minél alacsonyabb az index – vagyis a vizsgált tényezôk minél kisebb hányadában mutatkoznak jelentôs életminôség-rontó elemek –, annál jobb az élet egy-egy városban. Az EIU kritériumai alapján 20 százalékos index felett már "problémás" az adott település által kínált életminôség, az 50 százalék feletti mutató pedig "el-viselhetetlen" körülményeket jelez.

Az üzleti utazóknak és kiküldötteknek összeállított globális lista Londonban közzétett idei kiadása szerint a világ legjobb életminôségû városa a kanadai Vancouver, mindössze 1 százalékos indexszel. Utána Melbourne, Bécs és Genf következik holtversenyben, egyaránt 2 százalékos mutatóval.

Kanadáról általánosságban is azt állapítja meg az EIU, hogy ez az ország kínálja a kiküldötteknek a legjobb életminôségû célpontokat az alacsony bûnözés, a csekély stabilitási és terrorkockázat, valamint a magasan fejlett infrastruktúra miatt. A kanadai nagyvárosok közül Vancouver mellett Toronto és Calgary végzett még az elsô ötben 3-3 százalékkal, és Montreal indexe is csak 5 százalékos.

Az elemzés szerint jóllehet változatlanul egyértelmû életszínvonalbeli különbségek vannak a nyugat-európai és a kelet- európai nagyváro-sok között, az EU- bôvítés és a Kelet-Európában a szovjet rendszer felbomlása óta végbement erôteljes fejlôdés segíti az utóbbi térség felzárkózását. Az EIU szerint Kelet-Európa legélhetôbb városa Budapest, amely 14 százalékos életminôségi indexével az 57. helyre került. A magyar fôváros megelôzi Milánót (15 százalék, 58. hely) és Rómát is (16; 59).

Budapestet az új uniós térségben Prága követi, Rómáéval azonos indexszel és helyezéssel, majd Pozsony (19 százalék, 62. hely).

Az EIU elemzése szerint ezeket a kelet-európai városokat a javuló közlekedési és távközlési infrastruktúra, a hozzáférhetô javak, szolgáltatások és kikapcsolódási lehetôségek bôvülô választéka "lassan a nyugati városok sorába emeli".

Az összes térség közül Afrika és a Közel-Kelet kínálja a legrosszabb városi életminôséget, 40 százalékos indexátlaggal, bár az átlagból a terrorfenyegetés ellenére, az általános magas fejlettségi szint révén kiemelkedik Izrael: Tel-Aviv 23 százalékos indexszel a 68. helyre került, egy hellyel Varsó alá.

A világlista utolsó helyén a Pápua Új- Guinea-i Port Moresby áll, 66 százalékos indexszel, de a súlyosan korlátozott életminôséget jelzô, 50 százalék feletti indexû nagyvárosok csoportjában van még egyebek mellett Teherán (52 százalék), Phnom Penh (55), Lagos (59) és Algír (66).

A világátlag egyébként nem túl jó, éppen 20 százalék feletti, vagyis meghaladja az EIU által már problémásnak jelzett indexet. Az átlagon belül a legjobb életminôséget Nyugat- Európa és Észak-Amerika kínálja, 5 százalékot kis mértékben meghaladó indexátlaggal; Kelet-Európa városainak átlagos mutatója ugyanakkor meghaladja a 25 százalékot, vagyis jócskán a problémás minôségi sávban van.

Az idén már kétszer is cseppfolyóssá vált a hagyományoknak megfelelôen San Gennarónak, Nápoly védôszentjének vére, rejtélyét azonban továbbra sem tudták felfedni.

A legenda szerint Benevento püspökét 305. szeptember 19- én lefejeztette Diocletianus császár. Vérét azonban felfogták két ampullába és ôrzésével dajkáját bízták meg. Ma az ereklye egy ezüstfoglalatú, hosszú nyéllel ellátott üveggömbbe van bezárva. A "csoda" minden évben háromszor következik be. Elôször május elsô vasárnapjának elôestéjén (amikor annak idején az ampullákat Pozzuoliból Nápolyba vitték), másodszor szeptemberben (vértanúságának évfordulóján), harmadjára december 16-án, amikor a Vezúv 1631-es kitörését állította meg hívei szerint San Gennaro. Az események alkalmából celebrált szertartás része az üveggömb megforgatása, amely után az ampullákban lévô zselés, megfeketedett folyadék folyékonnyá és rubinvörössé válik.

A jelenség évszázadok óta foglalkoztatja a tudományt. Az elsô kutatások még a reformkorban kezdôdtek, elfogadható magyarázat azonban nem született. A paranormális jelenségekkel foglalkozó, CICAP nevû olasz testület elé 1993-ban került egy olyan feltételezés, amely szerint ilyen változás következik be, ha vas-kloridot vegyítenek vízzel, és kis mennyiségû nátrium-kloriddal, azaz konyhasóval. Ez a vegyület zselés állagú, de ha összerázzák, folyékonnyá válik. A tudomány ezt képes volt elôállítani már évszázadokkal korábban is. Ezt az elméletet erôsítette meg most Margherita Hack asztrofizikus is, aki szerint lehet, hogy az ampullákban ez a vegyület van. A meggyôzôdés egyetlen módja azonban az ampullák felnyitása lenne, de erre az egyház sohasem adott engedélyt. A rendre 21 ágyúlövéssel hírül adott csoda még mindig csoda.

Amerikai kutatók elektromos nyomkövetô berendezések segítségével kiderítették, hogy a világ legnagyobb, akár húsz méteresre is megnövô tengeri élôlényei hogyan csillapítják örökös éhségüket: úgy hogy igen nagy mélységekbe is lemerülnek. Az amerikai Wildlife Conservation Society elnevezésû amerikai környezetvédô szervezet munkatársai a Karib-tengeren, a Belize Köztársaság partjai melletti búvárparadicsomban a bálnacápák táplálkozási szokásait kutatták. Joggal merül fel ugyanis a kérdés, hogy a 11-12 méteres felnôtt egyedek, amelyek akár 14 tonnát is nyomhatnak, hol és hogyan szerzik be a súlyuk fenntartásához szükséges táplálékmennyiséget. A kutatók a bálnacápákra speciális elektronikus jeladókat erôsítettek, amelyek mérték a víz hômérsékletét, nyomását és a fényerôt, és az adatokat mûholdas összeköttetésen továbbították.

Kiderült, hogy a bálnacápák étrendje nem korlátozódik a felszíni rétegekben úszó planktonokra, apró halakra és tintahalakra: a hatalmas állatok akár kilométeres mélységbe is lemerülnek, ahol a víz hômérséklete csak néhány fokkal van a fagypont fölött. Ez megmagyarázza a közvetlenül a bôrük alatt található vastag zsírréteget, amit eddig értetlenül szemléltek a kutatók, hiszen a bálnacápa meleg trópusi és szubtrópusi vizekben tanyázik, és sohasem hagyja el ezeket a tengeri turistaövezeteket.

Száznyolcvan éve, 1825. szeptember 27-én nyitották meg a világ elsô közforgalmú, menet rendszerinti vasútját Angliában, Stockton és Darlington között. A 14 kilométeres vonalon elsôként George Stephenson gôzmozdonya, a Locomotion haladt végig egy utasokkal teli és áruval megrakott szerelvényt vontatva.

Az alexandriai Hérón már az ókorban több gôznyomással mûködô szerkezetet konstruált, ezek azonban inkább játékszerek maradtak. Az elsô használható gôzgép a francia Papin nevéhez fûzôdik, ennek egyetlen hengerében atmoszférikus nyomáson váltakozva zajlott a víz elgôzölögtetése majd kondenzálása. A tökéletesített gôzgépet 1769-ben alkotta meg az angol James Watt, aki elkülönítette a hengert és a kondenzátort, az ô találmányától számítják az ipari forradalom kezdetét. A gôzgépet közúti jármû hajtására többen is igyekeztek felhasználni, elsôként a francia Cugnot szerkesztett gôzkocsit, James Watt segédje, Murdock pedig olyan gyors gépet barkácsolt, hogy maga sem érte utol és az végül egy templom oldalában állt meg. Az elsô mûködôképes gôzmozdonyt 1801-ben az angol Trevithick tervezte, de ôt üldözte a balszerencse és nem tudta elterjeszteni találmányát.

Stephenson 1781-ben egy szegény bányász második fiaként született. Iskolázására nem tellett, mivel azonban apja a bányában a vizet kiszivattyúzó gôzgépet kezelte, hamar megismerkedett a masinával. Elôször tehénpásztor volt, majd bejutott a bányába, ahol elôbb egy lójárgányos gép lovait hajtotta körbe, amikor azonban kiderült, hogy ért a gôzgéphez, oda helyezték át. A formális oktatást annyira nélkülözte, hogy írni-olvasni csak tizenhat évesen, esti iskolában tanult meg. Nem sokkal késôbb besorozták a hadseregbe, de mivel tudott helyettest állítani, nem kellett bezupálnia. A legális, ám drága eljárás azonban felemésztette megtakarításait, így nem tudott Amerikába emigrálni, ahogy tervezte.

Kísérletezésbe kezdett. 1815-ben Davyvel eg