|
LVII. évfolyam 232. (16108.) sz., |
2005. október 4., kedd |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Ravasz húzás volt a belügyminisztérium részérôl, hogy a nyár közepén elfogadott új határátlépési szabályzat életbe léptetését október 1- jére halasztotta (értsd: idôzítette). Ezzel egyrészt elvette a közléskor fellángolni készülô tiltakozás élét (a Pató Pál-jelenségnek köszönhetôen), másrészt pedig október elsô napján olyan csendben tudta gyakorlatba ültetni az alkotmányellenes intézkedést, amivel szinte minden ellenkezési kísérlet vitorlájából kifogta a szelet. Ráadásként azt is tanítani kellene, ahogy Vasile Blaga belügyér lenyomta az igencsak keserû pirulát az utazni vágyó román állampolgárok torkán: miközben gyakorlatilag lehetetlenné tette a magánügyben való külföldre látogatást, közlésre szánt szövegében nem átallt a feltételek megkönnyítésérôl beszélni, hogy no lám: ezentúl 500-ról 300 euróra csökken a határátlépéskor kötelezôen felmutatandó összeg.
A legszebb az, hogy az újabb korlátozást megint csak az ún. euroblablával próbálják lenyomni a torkunkon. Nem új ötlet, az utóbbi tíz esztendôben már számos népszerûtlen intézkedést fogadtattak el európai követelményre való hivatkozással. Ám ha volt is ezekben némi igazságmag, mára kiderült például, hogy annyira "igazodtunk" az európai energiaárakhoz, hogy Románia drágábban adja a benzint és a földgázat a lakosságnak, mint egyes uniós tagállamok. Nos, hasonló a helyzet a jelenlegi hivatkozással is, amikor a határok ôrizete megerôsítésének és az illegális kivándorlás visszaszorításának követelményét Blaga miniszter úr igencsak egyéni módon (saját minisztériumi apparátusának tehetetlenségét palástolandó) akarja megoldani: a tisztességes állampolgárok szabadságjogainak korlátozásával. Nem ismerjük a miniszter úr hátterét, de az intézkedés igencsak rendôrállami beállítottságot takar, amelyet semmiféle, az utazók kezébe nyomott, udvarias hangú magyarázkodó levél nem menthet.
Miután már a rendelet megjelenésekor jeleztük, hogy ez az intézkedés az egyik alapvetô alkotmányos szabadságjogot korlátozza, s a gyászos emlékû Ceausescu-éra "kiutazási vízumjához" hasonló feltételeket szab az utazónak, s ezért ellentmond, a jóérzés szabályai mellett, Románia alaptörvényének is, csak csodálkozhatunk azon, hogy a kormány tagjaként az RMDSZ-t is mennyire felkészületlenül érte a korlátozás bevezetése. A magyarság érdekképviselete ezzel a lanyhasággal (esô után köpönyeg az utólagos tiltakozás, számos utazónak sovány vigasz lesz, ha mégis sikerül – bár szkeptikusak vagyunk az ügyben – legalább enyhíteni a kiutazási feltételeken) tulajdonképpen akaratlanul részt vállalt egy jelentôs mértékben – tekintve az anyaországgal való kapcsolattartás ellehetetlenítését – kisebbségi magyarellenességet is magában foglaló jogszabály megalkotásában. Ez a hiba pedig csakis nagyon határozott – sokkal határozottabb, mint az elparentált Bechtel-sztráda ügyében – fellépéssel, a rendelet visszavonásának, vagy legalább lényeges módosításának elérésével korrigálható.
Október elsején délelôtt értesítették a vásárhelyi rendôrséget, hogy az Aurel Filimon utcai zsinagóga épületének külsô falára ismeretlen tettesek három horogkeresztet rajzoltak fekete festékkel.
A helyszínre azonnal kiszállt az operatív csoport, amelyet Dan Petru, a Maros Megyei Fellebbviteli Bíróság Melletti Ügyészség fôügyésze és Dan Eugen Ioan fôbiztos, a Megyei Rendôr-felügyelôség vezetôhelyet-tese vezetett. Az operatívan kifejtett nyomozás során hamar kézre kerültek a gyanúsítottak, az azonosítottak a 21 éves G. Marius, a 18 éves P. Alexandru és a 19 éves P. Calin marosszentgyörgyi, valamint a 17 éves P. Sergiu vásárhelyi lakosok. Kiderült, a négy fiatal a szombatra virradó éjszaka átszökte a kerítést, behatoltak a zsidó közösség zsinagógájának udvarára, majd egy fekete permetszóróval négy horogkeresztet, valamint a CCCP betûket írták. Az ügyben indított nyomozás során arra is fény derült, hogy a négy elkövetô a Bradului utca aljában egy ház falára, a tetôn pedig egy betonkerítésre is felfestette a horogkeresztet.
A négy fiatal ellen fasiszta és idegengyûlölô szimbólumok terjesztése bûntettének elkövetése miatt indítottak kivizsgálást. Az elkövetôk szabadlábon védekezhetnek az ellenük felhozott vádakkal szemben. Amennyiben bebizonyosodik bûnösségük, tettükért 6 hónaptól 5 évig terjedô szabadságvesztést róhatnak ki rájuk.
– Szombaton délelôtt a templomba érkezô hívek és jómagam láttuk a zsinagógia falán éktelenkedô jeleket. Ha iszonyatot akartak kelteni az elkövetôk, elérték a céljukat, hiszen hitközségünk már alig 220 tagú, idôs, a háború borzalmait megélt emberekbôl áll – nyilatkozta lapunknak Ausch Sándor, a Marosvásárhelyi Zsidó Hitközség titkára. Véleménye szerint a (középiskolásokból, egyetemi hallgatóból álló) csoportot valaki felbiztatta az "akcióra". "Október 9-e a holokauszt napja. Szerintem ezzel van összefüggésben a szombat éjszakai cselekedet. Pedig a fiataloknak el kellene gondolkodniuk azon, hogy a horogkereszt nemcsak a zsidóknak jelentett drámát, a fasizmus az egész világra hozott pusztulást. A második világháborúban mintegy hatmillió zsidót végeztek ki, Marosvásárhelyrôl hatezer zsidó indult a haláltáborokba" – mutatott rá Ausch Sándor. Elmondta, az elkövetôk ugyanaznap éjszaka a várban is rongáltak, s amikor a közösségi rendôrök tetten érték ôket, egyikük éppen a homokba rajzolt egy horogkeresztet. Másikuk kezén a fekete permetszóróból származó festéknyomok voltak. Akkor mindössze igazoltatták és szabadon engedték a rendbontókat, ám amikor a zsidó hitközség vezetôsége jelentette az esetet, a rendôrök összefüggésbe hozták azt a várbeli eseményekkel, s ôrizetbe vették a fiatalokat.
Mint ismeretes, néhány évvel ezelôtt a kövesdombi zsidó temetô kôkerítésének falára festettek horogkeresztet. Az akkori elkövetôk kilétére azóta sem derült fény.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes tegnap Parajdon jelentette ki, hogy a Belügyi és Közigazgatási Minisztérium az Európai Unió tagállamainak követelésére változtatta meg október 1- jétôl kezdôdôen a külföldre való kiutazási feltételeket. A korlátozások fôként a Magyarországra utazó erdélyieket érintik kellemetlenül, az RMDSZ pedig elfogadhatatlannak tartja a kiutazási feltételek megnehezítését Magyarország esetében – jelentette ki Markó Béla. Hozzátette, hogy az RMDSZ már akkor felkérte a a belügyminisztérium illetékeseit, hogy a Magyarországra utazók számára keressenek elfogadható megoldásokat, amikor a rendelet még tervezet formájában volt, ám e megoldások az ígéretek ellenére sem születtek meg. Az RMDSZ az elkövetkezô napokban mindent megtesz annak érdekében, hogy megkönnyítsék Magyarországra a beutazást. Markó Béla azt is hibának tartja, hogy az új kiutazási feltételeket nem ismertették kellôképpen a lakossággal, amit bizonyít, hogy az elmúlt napokban a nyugati határátkelôhelyeken turisták százait fordították vissza a szükséges iratok hiánya miatt. Markó szerint az "egyetlen hosszú távú megoldás" a külföldi utazások szempontjából: ha Románia minél hamarabb EU-taggá válik.
Integrált adatkezelô megoldásokról tartott termékismertetôt a kolozsvári székhelyû Brinel információtechnológiai cég, illetve az IBM számítógépes világmárka romániai képviseletének küldöttje, tekintve, hogy a Brinel az IBM-termékek forgalmazója. A Continental Szálloda zöld termében olyan marosvásárhelyi vagy környékbeli cégek szakemberei jelentek meg, amelyek tevékenységük során a növekvô információtechnológiai kihívásoknak, a biztonságos és gyors adatkezelés követelményeinek kívánnak eleget tenni.
Az adatraktározás és szervermenedzsment címet viselô rövid elôadás-sorozat ismertette az IBM és Brinel nyújtotta legkorszerûbb lehetôségeket, mind a hardverek, mind a rendelkezésre álló szoftverek tekintetében, különös tekintettel az adat- visszanyerési megoldásokra mûszaki meghibásodás esetén. Mint Dinu Budulea, az IBM Romania képviselôje mondta: a biztosítást is késô olyankor megkötni, amikor a kár már bekövetkezett, így egy esetleges adatvisszanyerésre is idôben gondolni kell, különösen olyan cégek esetében, ahol egy-egy számítógép kiesésébôl fakadó késés többmilliárdos veszteséget is okozhat.
Az ismertetés egy konkrét esettanulmánnyal zárul, Kiss Sándor, a Melinda Impex Kft. információtechnológiai menedzsere ismertette cége adattárolási történetét és tapasztalatát, valamint mindazokat az érveket, amelyek végül egy teljes körû IBM-rendszer kiépítésének megoldásához vezettek.
a Helyi Közszállítási Rt. – Siletina Impex – Társulás székhelyére abból az összesen húszból, amelyeket a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal nyílt versenytárgyalás révén a helyi tanács határozata alapján megrendelt Fehéroroszországból. A MAZ márkájú utasszállító jármûvek 27 ülô-, 71 állóhellyel és mozgáskorlátozott személyeknek készült feljáróval rendelkeznek, megfelelve az európai elôírásoknak. Az új autóbuszokat október folyamán állítják forgalomba. A még hiányzó kilenc jármû leszállítását 2005. október 30-ig ígérik. A helyi személyszállítók jó utazást kívánnak a város lakosságának.
A Frontharcosok (veteránok) és Özvegyeik Egyesülete, valamint a Volt Hadifoglyok Szövetsége felhívással fordul a veteránokhoz és volt hadifoglyokhoz, valamint azok hozzátartozóihoz, hogy 2005. október 9-én, vasárnap, de. 11 óra körül helyezzenek el egy-egy szál virágot a református temetô bejáratánál felállított világháborús emlékmû talapzatára a két világháborúban elesett bajtársak emlékére, akik idegen földben, távoli temetôkben alusszák örök álmukat és akik a legdrágábbat, életüket áldozták szülôföldjükért.
Mindketten nyögdíjasok. Betegek. Évek óta nem engedhettek meg nyaralást maguknak, a téli számlákra gyûjtöttek már nyáron. Gyerekeik unszolására folyamodtak a féláras kezelési jegyekért.
A szálloda szakaszos felújítás alatt áll. Amúgy szerény, de kedves szoba vált két hétig lakhelyükké, régi, kopottas bútorzattal, nehezen záródó erkélyajtóval, hatcsatornás tévével. De tisztaság volt, jól érezték magukat. Pár nap múlva az étteremben már ismeretségek szövôdtek. Akkor derült ki, hogy a több pénzért nyaraló vendégek termopán nyílászárókkal ellátott szobát kaptak, a teljes árat kifizetôknek pedig felújított fürdôszoba dukált. Kezdték kissé kényelmetlenül érezni magukat.
Gazdasági szempontból – meg hogy elejét vegyék az állandó számolgatás – az étkezdei kosztot választották. Kifogástalan menü, bôséges porciók. Újra jól érezték magukat. Aztán hétvégén esküvôt tartottak a kifôzdében, a nyugdíjasoknak a szálloda elôcsarnokában terítettek. A magnóból dobhártyatépôn áradt a mánélé, a mellettük levô asztaloknál szeszes italt fogyasztó, dohányzó vendégek foglaltak helyet. Újból veszített varázsából az oly nagyon vágyott nyaralás.
Két nap múlva ismét mehettek az étterembe. A pincérek elôzékenyek, kedvesek, a menü továbbra is kifogástalan. Ôk is mosolyogtak.
A jól fizetô nyaralók hazautaztak. Csak ôk maradtak, akik nem igazán számítottak tiszteletre méltó vendégnek, mert az épület mellett megjelentek a nehézgépek, robajuk felverte a fenyves csendjét, s egyben az ô nyugalmukat is. A kora ôsz melegét használta ki a vállalkozó, ipari alpinisták rögzítették kampóikat a tetôre, ereszkedtek alá, öltöztették új színekbe a kopott falakat.
Nekik is lejárt a nyaralási idô. Örömökkel, apró bosszúságokkal, s mégis pihenéssel. Mert annyi év alatt megtanultak alkalmazkodni a körülményekhez.
Szabadka és Bécs után október 8-án Marosvásárhely ad otthont a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség által szervezett tanácskozáson számos határon túli szervezet lesz jelen a Kárpát-medencébôl, valamint Európából, többek között az RMDSZ, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Szövetsége, a Magyar Egyesületek Szövetsége, a Muravidéki Önkormányzati Nemzeti Közösség, a HHRF, a Nyugat- európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége, a Kanadai Magyar Kulturális Tanács, az Európai Nemzeti Kisebbségeket Támogató Társaság, valamint a Latin-amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetségének vezetôi is.
A Határon Túli Magyar Szervezetek III. Fórumának napirendi pontjai: a határon túli magyar közösségek autonómia-törekvései; az európai integráció és a nemzeti kisebbségek jogai; célok, prioritások a magyar-magyar kapcsolatokban.
A fórum szombaton 9 órako kezdôdik a marosvásárhelyi Kultúrpalota Tükörtermében, majd 18 órakor zárónyilatkozat elfogadásával, valamint sajtótájékoztatóval zárul.
Adriean Videanu, a Demokrata Párt ügyvezetô elnöke hétfôn, sajtótájékoztatón kijelentette, a D.A Szövetség fenntartja magának a jogot egy nyilvános állásponthoz, amely az elôrehozott választásokra is vonatkozhat, ha Adrian Nastase és Nicolae Vacaroiu házelnököket nem sikerül októberben leváltani.
"A D.A. Szövetségnek az RMDSZ-szel és a KP-val együtt van egy kötelezettsége. Reméljük, hogy e kötelezettség szakaszainak teljesítése idôben megtörténhet, ellenkezô esetben a szövetség fenntartja magának a jogot egy állásponthoz, amelyet a megfelelô pillanatban hoz nyilvánosságra" – mondta Videanu és hozzátette, ez az álláspont az elôrehozott választásokkal is kapcsolatos lehet.
A DP ügyvezetô elnöke kifejtette, a kormánykoalíció protokollumának a házelnökök leváltásával kapcsolatos pontja a Nastase és Vacaroiu által kért parlamenti procedúrák miatt nem teljesülhetett szeptember 15-ig.
Videanu elmondta, a D.A. Szövetség reméli, hogy a két házelnök leváltásának folyamatához az RMDSZ és a KP is csatlakozik, és azt sugallta, hogy a liberálisok és a demokraták elégedetlenek az RMDSZ és a KP magatartásával a házszabályzatok vitáján – jelenti a Mediafax.
A Szociáldemokrata Párt hétfôn úgy döntött, hogy nem vesz részt a parlamenti pártokkal való konzultáción, amelyet Traian Basescu kezdeményezett, közölte Mircea Geoana pártelnök.
"Az Országos Állandó Bizottság szavazással eldöntötte, hogy nem fogadja el Traian Basescu meghívását a Cotroceni palotába tervezett konzultációkra. Az SZDP nem hajlandó részt venni egy politikai színjátékban" – amelynek máris ismert az eredménye, mondta Geoana.
Az SZDP elnöke azt is elmondta, hogy a szociáldemokraták szerint az államfô néhány nappal korábban Craiován tett kijelentései "meg-szüntetik a normális párbeszéd lehetôségét" az elnökkel.
"A nagyobbik ellenzéki párt hitelének rontására tett kísérletével Traian Basescu túllépte hatáskörét, és bebizonyította, hogy nem minden állampolgár elnöke, hanem legjobb esetben a Demokrata Párté vagy a D.A. Szövetségé" – fogalmazott az SZDP elnöke.
Geoana hozzáfûzte, Traian Basescu múlt heti kijelentései "rendkívül súlyosak" és közvetlen veszélyt jelentenek a nemzeti érdekre. "Az SZDP következetes marad feladatához és célkitûzéséhez: Románia 2007. január 1- jei uniós csatlakozásához" – szögezte le Mircea Geoana.
"Az SZDP szerint az államfônek a nagyobbik ellenzéki párt konzultációkra hívása elôtt meg kell tanulnia minden állampolgár elnökének lenni" – mondta Geoana.
Az SZDP elnöke kifejtette, a szociáldemokraták elutasító válaszának másik oka az, hogy Basescu olyan problémák megvitatására hívta a pártokat, amelyek jelenleg nem a fô tennivalókról szólnak, a konzultációk napirendje nem tartalmazza az árvizek következményeit, az egészségügyi és az adórendszer problémáit.
Traian Basescu államfô pénteken, Craiován kijelentette, hogy a Szociáldemokrata Párt "közbenjárásokkal és levelekkel" próbálja Brüsszelben megakadályozni Románia kitûzött idôpontban történô uniós csatlakozását.
Az elnök azzal vádolta az SZDP-t, hogy minden eszközzel megpróbálja megbénítani és késleltetni a 2007. január 1-vel számoló csatlakozási erôfeszítéseket.
Az EU-s külügyminiszterek nem találtak megoldást
Mindez azt jelenti, hogy még nem sikerült olyan megoldást találni, amely kielégítené az osztrákok és a törökök igényeit is. (Ausztria azt szeretné, ha a tárgyalások végcéljaként nem csak a csatlakozás szerepelne, hanem egy ennél lazább kapcsolat lehetôsége is – Törökország viszont hétfôn is több ízben leszögezte, hogy ragaszkodik az eredeti ígéretekhez, s nem fogad el semmilyen módosítást a tárgyalási keretben.)
A halasztást egyszerû, praktikus okok indokolták: mint a brit EU-elnökség egyik szóvivôje rámutatott, nem volt olyan repülôjárat, amellyel Abdullah Gül török külügyminiszter idôben, délután öt órára Luxemburgba érhetett volna Ankarából. Ráadásul Gül közölte: ragaszkodik hozzá, hogy még elindulás elôtt lássa, s elfogadhatónak ítélje az EU által kidolgozott tárgyalási keretet.
A brit EU-elnökség azt közölte, hogy a luxemburgi tárgyalásokon volt elôrelépés, s a megbeszélések folytatódnak.
Egyes hírek szerint az egyeztetést nem csak az osztrák álláspont bonyolítja, hanem az is, hogy egy felvetés szerint – amit fôként Ciprus támogat – Törökországtól meg kell követelni, hogy ne akadályozza EU-tagok csatlakozását más nemzetközi szervezetekhez. Ankara attól tart, hogy ezzel Ciprus – amelyet Törökország nem ismer el – saját NATO-csatlakozását készíti elô a színfalak mögött, megakadályozva, hogy a már ôsidôk óta NATO-tag Törökország esetleg vétót emeljen.
Oroszországban a kukac jel leginkább a kutya vagy kutyácska elnevezéssel ismert, és ennek feltehetôen az lehet az oka, hogy az e-mail megjelenésekor nagyon népszerû volt egy komputeres játék, amelyben egy kukac formájú kutyát kellett hajszolni a képernyôn. Amikor Natasa megadja az e-mail címét, feltehetôen úgy kezdi: Natasa kutya, stb. A lap moszkvai tudósítója szerint ezen néha el is viccelôdnek, olyasképpen mint például: Natasa, ne légy magadhoz ilyen szigorú!
A bolgárokat, a lengyeleket és a szerbeket a jel majomra (maj-munszko, malpa, majmun) emlékezteti, de az albánok is – talán szerb hatásra – ezt az állatot látják benne. A svédek, a hollandok és a német nyelvû svájciak viszont a majomból csak a farkát (apsvans, apestaart, affenschwanz) emlegetik.
Horvátországban a majom jelének nevezik, de a szót angolul használják – monkey.
A németek disznófarok elnevezéssel is illetik, bár manapság leginkább a fantáziátlan angol "at" elnevezést használják.
Koreában és Itáliában a csiga (dalphaengi, chiocciola) dívik, a franciák is kacérkodtak egy ideig ezzel az elnevezéssel (escargot). De végül is micsoda ötlet a postának csiga nevet adni! – jegyzi meg a lap.
Lengyelországban a majom mellett használják a kotek, azaz cica nevet is, és Finnországban is kunkori farkú kismacskára emlékezteti az embereket a jel, így az elnevezése egyenesen hangutánzó miuku mauku.
A csehek és a szlovákok felgöngyölített heringet vizionálnak (zavinac), Svédországban a fahéjas csiga (kanelbulle) terjedt el, míg Izraelben a strudli (strudel) járja.
A nagyot látó dánok elefántormánynak (snabel), a kínai mandarin nyelv pedig kisegérnek nevezi a jelet.
Magyarországot sem hagyja ki a felsorolás a maga kukacával.
A Herodios.com internetes címen látható lista összeállítója Scott Herron szomorúan jegyzi meg, hogy a legszínesebb képi megfogalmazások fakulóban vannak, vagy már el is enyésztek és világszerte egyre többen használják a mezei angol "at" elnevezést.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Borbély László közmunkaügyi és területrendezési miniszter jelenlétében tegnap hivatalosan is felavatták a Parajd – Bucsin-tetô – Gyergyóalfalu közötti utat. Az 55 kilométeres, 14 millió eurós költséggel megépített mûút az elmúlt 15 év legjelentôsebb infrastrukturális beruházásának számít Hargita megyében.
Az ünnepélyes szalagátvágást követôen Borbély László hangsúlyozta, hogy a Parajd–Bucsin- tetô–Gyergyóalfalu közötti út rekordidô alatt készült el, jó minôségû (a garancia két év), és fontos volt, hiszen e vidék részére az elmúlt 15 évben nem utaltak ki jelentôsebb összegeket útfelújításra. Hozzátette, hogy a munkálatok Maros megyében is haladnak, Balavásár és Szováta között, 45 kilométeren még két aszfaltréteget kell lefektetnie a kivitelezônek, ugyanakkor elkezdték a Csíkszereda–Székelyudvarhely útszakasz felújítását is, mintegy 16 kilométeren. Újságírói kérdésekre Borbély László még elmondta, hogy a munkálatokat jövôben fejezik be, és ugyancsak 2006-ban fognak hozzá a Szászrégen és Maroshévíz közötti út felújításának, ami becslések szerint 20 millió euróba kerül majd. Maros megyében jövôre e két jelentôs beruházásra kerül sor az útinfrastruktúra szempontjából – jelentette ki a Népújság kérdésére Borbély László.
Parajd polgármestere, Bokor Sándor a Népújságnak elmondta, hogy a most megépített út sokat jelent a vidéknek, fôként a turizmus szempontjából, és úgy véli, a turistaforgalom legalább 50 százalékkal megugrik. Tavaly 200.000 turista kereste fel Parajdot, az ottani sóbányát, kezelôbázist, strandot. Ugyanakkor a gazdaság fellendülését is reméli az infrastrukturális beruházások eredményeképpen – jelentette ki. Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke szerint két nagyon fontos térség – a gyergyói és az udvarhelyi – összeköttetése javult, és meggyôzôdése, hogy ha az autósztráda esetében azt mondják, hogy 1 dollár befektetett pénz után 5 dollár térül vissza, a szóban forgó mûút esetében 1 dollár kettôt hoz majd "vissza".
A közmunkaügyi és területrendezési miniszter kérdéseire válaszolva az észak-erdélyi autósztráda építésével kapcsolatosan elmondta, ez prioritásként szerepel a kormányprogramban, érvényes szerzôdést írt alá a kormány a Bechtel amerikai kivitelezôvel, a szerzôdés egyes feltételeirôl jelenleg még tárgyalások folynak, de várhatóan egyetértés születik a vitás pontokban. A kormány 100 millió eurós bankhitelt készül felvenni az észak-erdélyi autópálya építési munkálatainak folytatására, és Tariceanu kormányfô legutóbbi kijelentéseinek ellenére az RMDSZ továbbra is mindent megtesz azért, hogy az autósztráda megépüljön – jelentette ki Borbély László. Ugyanakkor elismerte, hogy szükség van a 4-es európai folyosóként említett déli autópályára is, hiszen Románia az utolsó helyen áll az európai országok között ami az autópályák hosszát illeti.
Október elseje után a külföldre utazó román állampolgároknak új feltételeknek kell megfelelniük a határátkelésnél. A sürgôsségi kormányrendelet formájában elfogadott feltételeket egy "útikalauz" tartalmazza, amely a közigazgatási és belügyminisztérium internetes honlapjáról is letölthetô (www.mai.gov.ro). A dokumentumban bevezetôként Vasile Blaga miniszter arra hivatkozik, hogy az EU-hoz való csatlakozáshoz egy sor, az uniós tagállamok által megkövetelt szabályt kell tiszteletben tartani. A fenti szabályok egy része azonban nemhogy könnyítené a turista kiutazását, hanem ellenkezôleg, bonyolítja. Ugyanis a kiutazáshoz szükséges pénzösszegek felmutatása mellett egyéb, az utazás célját megindokolni hivatott irat(ok)ra van szükség.
Vegyük hát sorra a kormány által megszabott új feltételeket. Az EU-tagállamokba, vagy más, nem vízumköteles államokba való utazáshoz szükséges iratok: érvényes útlevél, egészségügyi biztosítás a kiutazás idejére, menettérti jegy, zöldkártya, valuta és a kiutazás célját, az ott tartózkodás feltételeit igazoló dokumentumok.
Az új rendelkezések értelmében a minimális összeg valutában, amellyel egy magáncélú látogatásra külföldre utazó személynek rendelkeznie kell, egyrészt az oda-vissza utazás költségeit fedezô 150 euró (vagy más konvertibilis valuta), másrészt az ellátás (eltartás) költségeit fedezô összeg: 20 euró személyenként minden külföldön tartózkodási napra (de legkevesebb 100 euró) a volt szocialista országok esetében, ahova nem szükséges vízum, illetve 30 euró (de legkevesebb 150 euró) az EU- tagállamok esetében. (A valuta felmutatható készpénzben vagy igazolható utazási csekkel, nemzetközi bankkártyákkal, amelyekhez csatolni kell a határátlépés elôtt 24 órával kibocsátott bankszámla-kivonatot, illetve egyéb pénzügyi garanciákkal.) A valuta felmutatása alól mentesül a 14 éven aluli, a szülô útlevelében szereplô kiskorú, a szüleihez utazó (ezt iratokkal igazoló) kiskorú, vagy a célországban érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkezô, a tartózkodási engedéllyel rendelkezô román állampolgárok, a kishatárforgalmi rendszerben külföldre utazók. A 150 eurós utazási költségek fedezésére szükséges összeg helyett felmutatható a menettérti jegy, voucher, vagy a turisztikai egységeknek elôleg formájában lefizetett összegerôl szóló igazoló iratok, amelyek a szállítási költségeket is magukba foglalják. Az ellátási (eltartási) költségek igazolása alól mentesülô személyek azok, akik a határátkelésnél felmutatják a vouchert vagy a turisztikai egységeknek elôleg formájában lefizetett összegrôl szóló igazoló iratokat, akik oktatási céllal utaznak és iratokkal bizonyítják az utazási költségek fedezését, továbbá akik turisztikai céllal utaznak és a vendéglátó meghívójával rendelkeznek, valamint akik igazolni tudják, hogy szimpóziumokra, konferenciákra, kulturális, sportrendezvényekre, orvosi kezelésre utaznak, vagy a külföldi rokon megbetegedése, elhalálozása miatt utaznak külföldre.
Az ügyintézést leginkább a kiutazás célját igazoló iratok felmutatása bonyolítja. A betervezett szakmai kiutazások esetében a kereskedôi minôséget Román Kereskedelmi Cégjegyzék által kibocsátott irat igazolja, az üzleti rendezvényen való részvételt igazolhatja egy cég által kibocsátott meghívó vagy más olyan dokumentumok, amelyek üzleti kapcsolatokra vonatkoznak, illetve belépôjegyek vásárokra és kongresszusokra. A magánjellegû kiutazások esetében az utazás célja igazolható a külföldi turisztikai egységek által kibocsátott, a helylefoglalást igazoló iratokkal , turisztikai ügynökség által kibocsátott voucherrel, vagy a vendéglátó meghívójával. Az "útikalauzban" figyelmeztetik az utazót, hogy egyes országok megkövetelik, hogy a meghívó megfeleljen bizonyos szabályoknak. Utalás történik például Spanyolországra, ahol a meghívót spanyol közjegyzônél kell elkészíttetni, vagy Németországra, amelynek esetében a meghívó része kell legyen a költségek átvállalásáról tett nyilatkozat. Az oktatási illetve továbbképzési céllal történô kiutazások esetében igazolni kell a tanintézménybe való beiratkozást, fel kell mutatni az egyetemistaigazolványt és a tanintézmény által kibocsátott tanulmányi bizonyítványt. Az egyéb céllal történô kiutazásokat különbözô programokra, felvételi vizsgákra való beiratkozást igazoló iratokkal, a politikai, tudományos, vallási rendezvényeken való részvételt belépôjegyekkel, a részvételt visszaigazoló iratokkal, nyugtákkal kell bizonyítani. Azok esetében, akik szimpóziumokra, konferenciákra, sport- és kulturális rendezvényekre utaznak külföldre, esetleg orvosi kezelésre, rokon megbetegedése vagy elhalálozása miatt, iratokkal kell ezt bizonyítani. A rendelet értelmében minden esetben, egy idegen nyelven megszerkesztett meghívó mellé csatolni kell egy engedélyezett fordító által kibocsátott román nyelvû fordítást.
Az útikalauz felsorolja azon országok jegyzékét, amellyekkel Románia egyezményt kötött a kölcsönös egészségügyi ellátásra vonatkozóan, és ahova a román állampolgároknak nincs szükségük egészségügyi biztosításra. Ezek: Albánia, Nagy-Britannia, Örményország, Bulgária, Ciprus, Kína, Horvátország, Kuba, Egyiptom, Görögország, Szerbia és Montenegró, Libán, Litvánia, Makedónia, Moldova, Oroszország, Szíria, Szlovénia, Tunézia, Törökország, Ukrajna, Magyarország.
Az "útikalauz" tartalmazza azokat a telefonszámokat is, amelyeken panaszt lehet tenni a határátlépésnél történt incidensekrôl (megyei hívószám +959 a határ menti megyéknek és 9590 a fôváros esetében), vagy a www.politiadefrontiera.ro internetcímen, esetleg a pfr@politiadefrontiera.ro, pfr@mai.gov.ro e-mail címeken.
Pénteken, mint már jeleztük, zárt ajtók mögött ülésezett az RMDSZ megyei szervezetének Területi Képviselôk Tanácsa (TKT). Ennek szünetében, a jelentések meghallgatása után, de még a hozzászólásokat megelôzôen, sajtótájékoztatót tartott a megyei elnök, Kelemen Atilla, illetve Benedek Imre, a TKT elnöke. A TKT-n késôbb történtekrôl és az elfogadott határozatokról Benedek Imre elnök tájékoztatta a lapunkat.
– A pénteki sajtótájékoztatón csak annyit tudtunk meg, hogy a különbözô beszámolókat, jelentéseket pozitívan értékelte a testület. Vontak le valamiféle konklúziót is?
– Igen, egyetlen mondatban úgy fogalmazhatnám meg a konklúziót, hogy a koalíciós együttmûködés nem a legjobb sem országos, sem pedig megyei szinten. A TKT-t elsôsorban a megyei helyzet érdekli, és ebben elmarasztalandó, hogy az egyeztetések, akár személyi kérdésekben, akár stratégiai szempontból nem haladnak. Ez érvényes mind a tisztségekbe való kinevezés szempontjából, de a kormányprogram megvalósítását illetôen is. Nem látunk elôrelépést és biztonságot. A beszámolókat egyébként, különösen a szászrégeni polgármester tájékoztatóját, kedvezôen nyugtázta a testület, mert bár Régenben kisebbségben vagyunk, szép eredményeket mutattak fel. A jelentéseket egyhangúlag fogadta el a TKT. El kell mondanom, hogy a hozzászólások során bizonyos javaslatok fogalmazódtak meg, amelyeket határozatba foglaltunk és a kormányszintû vagy másfajta politikai funkcióban levô RMDSZ-tisztségviselôk figyelmébe ajánlottunk.
– Konkrétan milyen határozatokról van szó?
– Például arról, hogy elfogadhatatlannak tartjuk a Park szálló elvesztését, és felkérjük a megyei tanácsot, tegyen meg mindent a visszaszerzéséért. Egy másik határozatban kértük, hogy tegyék egyértelmûvé a prefektúra mellett mûködô névadó bizottság szerepét, hogy mind a két közösség számára elfogadható legyen.
Határozatot fogadtunk el a funkcióhalmozásról. Errôl egy átfogó beszélgetést kell kezdeményezni. Ez kizárólag a politikai funkciók halmozására vonatkozik, mert úgy gondoljuk, túl sok tisztség mindegyikében nem igazán lehet maximálisan helytállni. Ezek mellett határozatot fogadtunk el a területrendezéssel kapcsolatosan, kérve, hogy például a megyei tanácsban alakuló bizottságokban az RMDSZ is legyen részarányosan képviselve. Egy másikban, amely az oktatásra vonatkozik, javasoljuk, hogy olyan döntéseket hozzanak, amelyek lehetôvé teszik, hogy az illetô közösségben dolgozó tanügyi kádereknek, szülôi bizottságoknak legyen beleszólásuk az igazgatók kinevezésébe és a névadásba. Ugyancsak határozatot fogadtunk el arról, hogy politikusaink tárgyalásokat folytassanak a védelmi minisztériummal, hogy az üresen álló kaszárnyákat szolgáltatások céljára vagy akár lakfelületekké lehessen alakítani, illetve arról, hogy – akiknek a feladata – foglalkozzanak a lakossági távfûtés gondjaival, mert igen nagy az a réteg, amelyet hátrányosan érint. Ezek mellett arról is szó volt, hogy a pozitívumok mellett még van tennivaló az utakkal, és fontosnak tartjuk megtenni a megfelelô lépéseket a marosvásárhelyi terelôutak ügyében. Felhívtuk a figyelmet, hogy kevés a magyar pályázat, illetve határozatot fogadtunk el arról, hogy támogatjuk a területi szervezetek székházai finanszírozásának gondolatát.
– Ez egész sor olyan tennivaló, amelyek tulajdonképpen nem a TKT hatáskörébe tartoznak, hanem vagy a megyei tanács, vagy a városi tanács, vagy más intézmények feladatköre.
– Úgy gondoljuk, az RMDSZ megyei vezetôségének a dolga, hogy odafigyeljen a magyar közösség problémáira. A TKT a határozatokban azt mondta ki, melyek azok a problémák, amelyeket meg kell oldani, és a felelôs politikusaink, a megfelelô állami és közigazgatási hivatalokban levô tisztségviselôink figyelmébe ajánljuk, tegyék meg a megfelelô helyeken a megfelelô lépéseket. Ezért el fogom küldeni a határozatokat Markó Bélának, Borbély Lászlónak, a megyei tanács elnökének, másoknak.
– Itt egész sor, a közvéleményt érintô és természetesen érdeklô problémát sorol fel. Ezek után természetes a kérdés: miért nem vehetett részt a sajtó a tanácskozáson, miért kellett zárt ülést tartani?
– Nem tudtam, hogy zárt ülés lesz. Ezt most öntôl tudtam meg.
"Marosvásárhely elsô városközpontjának közelében, a Bolyai utca nyugati sorának ekletikus környezetét egy magas alapozású, kéttraktusos ház bontja meg, mely palmettás-kacsos homlokzati díszeivel környezeténél korábbi idôszakba vezet vissza, a késô barokk ízlését örökítve meg. A marosvásárhelyi köztudatban Bagolyvárként rögzôdött épület, a tulajdonképpeni Tolnay–Pálffy-ház városunkban ma már az egyedüli, mely az 1700-as évek polgári háztípusának tulajdonságait hordozza. Nevét építôjérôl, a korszakban fontos szerepet játszó városbíró Tolnay Jánosról, valamint késôbbi tulajdonosáról, a Pálffy családról kapta. (...) Az 1944-beni államosítását követô években épületünk jelentôs állagkárokat szenvedett, s az 1967-es utolsó javítási kezdeményezések erôsítési mûveletet követô három évtized folyamán az utcasor zavaró romfoltjává alakult."
Tegnap délután megkezdôdött a 2005/2006-os tanév a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetemen. És hogy mi köze e ténynek a bevezetôben említett Bagolyvárhoz? Sok köze van, hiszen e tanévtôl kezdôdôen az igen szépen felújított Pálffy-ház falai közé költözik az egyetem zenepedagógiai fakultása.
A stúdió terembeli tanévnyitó ünnepségen dr. Béres András rektor elmondta: nagyon komoly változások történtek az elmúlt egyetemi évben, hiszen immár hivatalosan is két fakultásnak ad otthont az intézet: a színmûvészeti és zenepedagógiai karoknak. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy hamarosan a képzômûvészeti felsôoktatás is elkezdôdik az egyetemen, így régi álmuk – az összmûvészeti felsôoktatási intézmény – is teljesül. A rektor továbbá szóvá tette, hogy a Bolognai folyamat szerint immár hároméves az alapoktatás a színin, amelyet két év magiszterképzô követ, és el szeretnék indítani a doktorképzô iskolát is. A hab azon a bizonyos tortán pedig a sokszor lebontásra ítélt Pálffy-ház – a város egyik legrégibb, mûemlék polgári házának – restaurálása volt.
Az ünnepségen részt vett Markó Béla miniszterelnök-helyettes, aki Marosvásárhely értékeirôl szólt. Mint mondta, ezen korszak átmenetinek tekinti még mindig önmagát és nem fogja fel, mi az igazi érték. Vásárhelynek azonban van amit felmutatnia, hiszen a mûvészetek városa (is), amely olyan értékeket produkált, amelyek európai szinten is megállják a helyüket. A feladat egyszerû és nehéz: megôrizni ezt a státust.
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma nevében Magi István szólt a teltházas hallgatósághoz, és nagy derültség közepette azt kívánta: ne tartsanak vizsgát a felújított házban, nehogy a vizsgaeredmények okán új épületre legyen szükség. Beszélt továbbá Mihai Sin, a román nyelvû szakok dékánja, Csegzi Sándor alpolgármester és Corneliu Grosu, a BRD igazgatója. A pénzintézet évek óta támogatja az egyetemet, amely abban is megnyilvánul, hogy az új tanév kezdetén ösztöndíjat nyújtanak át az elôzô év két, legmagasabb médiát elért hallgatójának. A jutalmat – amely ez évben oklevélbôl és negyvenmillió lejes bankkártyából állt – ezúttal Péter Zsolt és Mircea Vasile Silaghi érdemelte ki.
Az ünnepség záróakkordjaként leballagtak a résztvevôk a Pálffy-házig, ahol Szekeres Gerô beszélt a helyreállítási tervet kivitelezô Arhing Kft. nevében, majd Markó Béla leleplezte a homlokzaton álló táblát, amelyen a ház neve, építésének és restaurálásának ideje olvasható. Végül a zenepedagógia szak hallgatóinak éneke közepette sétálhatott végig a közönség a korhûen, hangulatosan és stílusosan helyreállított termekben.
A Pálffy-házat a román Nevelésügyi és Kutatási Minisztérium, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Teleki László Alapítvány segítségével sikerült restaurálni, a helyreállítási terv a marosvásárhelyi Arhing Kft. munkája, kivitelezôk: Ars Antiqua Kft., Building Invest Kft., Marco Kft. és Mark Prod Kft.
A szászrégeni református egyházközség DIO Háza felekezetiségén túlmutatóan tölt be közéleti szerepet a helyi magyar közösség életében. Vasárnap újabb tárlat nyílt, október 7-8. között az Európai Protestáns Szabadegyetem Erdélyi Egyesülete tartja konferenciáját Bartók Erdélyben és Amerikában címmel, 10-én pedig a templom és a ház ad otthont a Református Zsinatnak, amelyen a Királyhágó-melléki és az Erdélyi Református Egyházkerület 30-35 zsinati tagja vesz részt, püspökeik vezetésével.
Egyre több templomban tisztul a muzsika, mondotta Csíky Csaba karnagy, orgonamûvész, fôiskolai oktató az erdélyi orgonákról szóló kiselôadásában, a templom százéves orgonájának felújítási ünnepségén. Kerékgyártó István debreceni orgonaépítô mester mûhelyébôl került ki ez a kisorgona, melyet idén több heti munkával újított fel a fiatal Albert József kolozsvári restaurátor. Az orgonát Csíky Csaba "tesztelte", játékában a zsúfolásig telt templom népe gyönyörködött – és a hangszer kiállta a próbát. Javítását, mint azt Demeter József lelkész elmondta, a Biatorbágyon élô, nemrég még itt aktív, ma tiszteletbeli presbiter, Bartha István és családja ezer eurós adománya tette lehetôvé, melyet a gyülekezet újabb ezer euróval egészített ki.
Az igét dr. Bóna Zoltán Dunavarsány- Délegyháza református lelkipásztora, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának fôtitkára hirdette, aki ugyancsak lelkész feleségével Demeter Józsefék tavaly december 5-i látogatását viszonozta, a "Menj, és nézd meg, jól vannak-e testvéreid" bibliás parancsa szerint. Magyarországon most zajlanak a Protestáns Napok, üzenetük egyként szól az anyaországi és a határok szerint más országokban élô testvérekhez. Mint hallottuk, az erdélyiek sok tekintetben szerencsésebb helyzetben vannak, mint anyaországi hitsorsosaik, a globalizáció kevésbé érezteti áldatlan következményeit. – Nálunk három karácsonyon vannak annyian az istentiszteleten, mint ezen a délelôttön itt, Szászrégenben – ami a gazdag gyülekezeti életnek köszönhetô. Az istentiszteleten szolgált a Nôszövetség kara, Gagyi Béla karnagy, illetve a Vegyes Kar, Banga Gáspár kántor vezetésével.
Bak Áron református lelkész zsenge gyermekkora óta szeretett volna festômûvész lenni. Lett volna tehetsége, adottsága, de mert apja lelkész volt, a "rossz származás" miatt folyamatosan eltanácsolták a mûvészeti oktatás szocialista szentélyeibôl. Mégsem adta fel, "magánúton" tanult. A rendszer szinte kényszerítette, hogy atyja nyomdokába lépjen. A kolozsvári református teológiát végezte el, számos kis faluban lelkészkedett, nyugdíjaskorára aztán a Farkaslaka közelében fekvô szülôfaluban, Kecsetben talált meghitt hajlékra, ahol immár szabadon élhet örök szenvedélyének. Restaurátor vejének segédkezve került kapcsolatba a szászrégeni DIO Házzal, és elhozta rajzait, festményeit a vasárnapi tárlatra. Igazi nagy megmérettetésben még nem volt része, bár állított már ki néhány helyen, például a teológián. Azt szeretné, ha az anyaváros, Székelyudvarhely közönsége elôtt is megmutatkozhatna. Képeirôl Demeter József lelkész azt mondotta, hogy azok "látható prédikációk", a tárlatot megnyitó Bölöni Domokos pedig Illyés Gyulát idézve próbált közelíteni a lelkész-festô sajátos világához: "Egyéniségünk nagyrészt nem más – írta a nagy költô –, mint rejtett és megnyilvánuló emlékeink összessége. Emlékeink egy része dolgozik énünkön, mint a szobrász a szobrán." Az alkotó kedves szavakkal idézte gyermekkorát, eszmélése színtereit, vázolta terveit, álmait.
Bak Áron képei november 18-ig maradnak a DIO Házban.
Október elsején, a zene világnapján ötödik alkalommal rendezett Bonyha református közössége kórustalálkozót. A Küküllômente e szép fekvésû falujában az idô is kedvezett a meghívott dalosoknak, akik a parókia udvarán, ôszi napsütésben gyülekeztek. Az érkezôket kávéval és süteménnyel köszöntötték a szervezôk. Zsúfolásig megtelt a dombtetôn magasló kazettás ôsi templom. Az igét Fehérvári Bálint lelkipásztor hirdette, majd áldás után a kórustalálkozót profi módon vezetô Fábián Kinga tanítónô sorrendben a következô együtteseket és egyházzenei mûsorukat mutatta be: a Sáromberki Református Vegyes Kart – Nemes Ildikó, a Gógánváraljai Református Kórust–Dávid Lajos, a marosvásárhelyi Szabadság Úti Ifjúsági Kórust – Dénes Elôd (gitáron közremûködött Kiss Lajos), a marosvásárhelyi Hozsanna Kórust – Dénes Elôd, a marosvásárhelyi Nagy István Ifjúsági Vegyes Kart – Kovács András, és a Bonyhai Református Vegyes Kart – Dénes Elôd vezetésével. A hangversenyt színesebbé tette a harmadikos Porkoláb Orsolya zongorajátéka, aki a legfiatalabb generáció képviselôjeként szerepelt nagy sikerrel.
A meghitt hangulatban éneklô dalosok tudásuk legjavát adták. Produkciójukat a közönség lelkes tapsa, a rendezôk virágcsokra, emléklapja és emlékszalagja jutalmazta. E szép rendezvény, mely hagyománnyá kezd válni, öt évvel ezelôtt Dénes Elôd lelkipásztor – karnagy kezdeményezésére jött létre, aki annak ellenére, hogy már nem Bonyhán szolgál, hû maradt az általa létrehozott kórushoz. A találkozó helyi támogatottsága példaértékû, hiszen a szószéken Dénes Elôd utódja, Fehérvári Bálint is magáénak vallja a rendezvényt, sôt Pop Teodor Mircea polgármester is mint támogató köszönte meg a hangverseny végén a szervezôk ügyszeretetét.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem több ezer diákjának kezdôdött meg az új tanév, melynek hivatalos megnyitóját a Mihai Eminescu Ifjúsági Házban tartották. A felsôoktatási intézmény vezetôsége, dr. Constantin Copotoiu rektor, a karok dékánjai és Dorin Florea polgármester az elsôéves hallgatókat köszöntötte, és látta el hasznos útravalóval.
A hat évtizedes múltra visszatekintô tanintézményben három egyetemi karon tanulhatnak a diákok, ami még kiegészül a kollégiumi oktatással is. Az egyetemet, jól felszerelt laborokat, az éppen felújítás alatt lévô tornatermet, megyei kórházat és a bentlakásokat – az egyetemi campust – egy rövid film által dr. Constantin Copotoiu rektor mutatta be, aki hangsúlyozta, hogy tanulmányaik végeztével a diákok nem csak reményt, hanem életet is fognak adni. Az egyetem vezetôje az itt folyó tudományos kutatói munkát is felvázolta, és kiemelte, hogy a bentlakások helyzetén is javítanának, európai színvonalra emelnék. – Meg kell tanulni tanulni – hangsúlyozta dr. Nagy Örs rektorhelyettes, aki kifejtette, hogy az oktatás minôségének javítására törekednek. A diákok–egyetem közti állandó, reális párbeszéd fontosságára tért ki dr. Klara Brânzaniuc, a jó kapcsolattartás érdekében. Ebben a tevékenységben a román és a magyar diákszövetségek szerepét emelte ki. Az egyetemi karok dékánjai hétfôn 11 órától külön is találkoztak a hallgatóikkal.
A MOGYE támogatójaként a Román Fejlesztési Bank értékes pénzjutalmakat osztott ki az egyetem két diákjának, Láday Noéminek és Kulcsár Botondnak kitûnô tanulmányi eredményeikért. A díjakat Corneliu Grosu, a BRD marosvásárhelyi kirendeltségének vezetôje adta át, aki elmondta, hogy a bank az egyetem hatszáz oktatójával és diákjával áll kapcsolatban.
A sajtóban megjelent híreknek megfelelôen az Omega együttes székelyföldi koncertturnéja elsô állomásaként október 20-án, Székelyudvarhelyen, a sportcsarnokban tervezett koncertet tartani, amelynek bevételét a székelyföldi árvízkárosultak megsegítésére ajánlották fel. A koncert szervezôi megállapodtak a koncert helyszínében és idôpontjában, a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal azonban utólag értesítette a szervezôket, hogy október 4- étôl megkezdi a sportcsarnok felújítását, következésképp ettôl a dátumtól számított egy hónapig felfüggeszt minden tevékenységet az intézményben. A kialakult helyzet nyomán a rendezvény szervezôinek az volt a kérésük, úgy idôzítsék a csarnok tetôszerkezetének és padlózatának felújítását, hogy október 20-án ott koncertezni lehessen. Mivel erre nem tudtak garanciát vállalni, a szervezôk más helyszíneket kerestek a koncert számára, azonban a technikai feltételek hiánya és a várható idôjárási viszonyok miatt ezek sem voltak alkalmasak a koncert megtartására.
Elemezve a kialakult helyzetet, a szervezôk úgy döntöttek, hogy mivel a városban nincsen más, a koncert befogadására alkalmas helyszín, az október 20- ára tervezett székelyudvarhelyi koncert elmarad.
Ezt a változást leszámítva az Omega-turné az eredeti program szerint alakul. Ennek megfelelôen az Omega október 21-én Csíkszeredában 19 órakor, a Vákár Lajos Mûjégpályán, valamint október 22-én, szintén 19 órakor Sepsiszentgyörgyön, a helyi sportcsarnokban tart koncertet, amelyekre mindenkit szeretettel várnak, hogy részvételükkel támogassák a székelyföldi árvízkárosultakat.
Szeptember 15-20. között teljes munkabeszüntetés volt a jelenleg 150 alkalmazottat foglalkoztató Romvelo gumiabroncsgyárban. A munkások az elmaradt bért, az elmaradt társadalom- és egészségbiztosítás kifizetését és jobb munkakörülményeket követeltek. Mi vezetett a sztrájkhoz? – kérdeztük Major Istvánt, a gyár igazgatóját.
– Komplex kérdés. Tudni kell, hogy a Romvelónak két fôrészvényese van, a részvények 49 százalékát a ludasi Rocam, 45 százalékát egy craiovai üzletember, Zaharia Constantin birtokolja. Értesüléseink szerint a craiovai tulajdonos el szeretné adni a részvényeit, ezért nem érdekelt a gyárnak a mûködtetésében. Nincs készpénz, emiatt az augusztusi béreket nem tudtuk kifizetni a munkásoknak, ezért tört ki az úgynevezett sztrájk. Azért úgynevezett, mert nem bejelentett, engedélyezett sztrájkról beszélünk, következésképpen törvényesnek sem nevezhetô. A bíróságon pert indítottam az illegális sztrájkért, de ezt visszavontam, s próbáltam megegyezni a munkásokkal. A sztrájkot azután szüntették be, miután a craiovai tulajdonos és a Rocam tulajdonosa, dr. Lung Claudiu megígérte, hogy a fizetéseket szeptember 30-ig kifizeti. Az elmaradt bérek összege körülbelül 600 millió lej.
– Hogyan jutottak oda, hogy a gyárnak elfogyjon a pénze?
– Azzal kell kezdenem, amivel hazai viszonylatban általában kezdik: nagy adósságokat örököltük, ezeket ki kell fizetni. Az összadósság 16 milliárd lej, aminek jó része a társadalombiztosítási hozzájárulás. (A kintlevôségünk ennél több.) Az adósságainkat átütemezték, s a határidôket be kell tartani, ezért prioritás az "állam" felé fizetni. Ellenkezô esetben az eltörölt büntetôkamatokat, a 12 milliárd lejes összeget is követelik tôlünk. A pénz felôl a két tulajdonos diszponál, ôk döntenek. A másik ok, hogy nehezen megy a termékeladás, sok külföldi termék árasztotta el a piacot, aminek nagy része – merem állítani – illegálisan érkezik az országba. Ezt reklamáltuk is a hatóságoknál – versenyhivatalnál, fogyasztóvédôknél, vámhivatalnál, a miniszter ellenôrzô testületénél, határrendôrségnél –, de csak egy választ kaptunk, a határrendôrségtôl, amelyben elismerik, hogy a jelenség létezik, és harcolnak ellene.
– Szeptember 30-án megtartották a részvényesek közgyûlését, amelyen a gyár sorsáról kellett volna dönteni.
– Ezen a gyûlésen még nem dôlt el a gyár sorsa, azt október 25-ére napolták el. A fizetéseket folyamatosan folyósítjuk, körülbelül 50%-nál tartunk.
Régóta szokás a városban, hogy az idôsek világnapján felköszöntik e generáció képviselôit. Nem feltétlenül innen származik az ötlet, de a helybeli református egyház nôszövetségének támadt az a gondolata, hogy "saját idôseiket" is meglepik és egy kis melegséget, szeretetet lopnak a szívükbe. Hetven 80 év fölötti személynek vittek meghívót. Kissé bizalmatlankodva fogadták a meghívást, de végül majdnem mindenki elment az ünnepi istentiszteletre, ahol Szekeres Adél tanárnô köszöntötte ôket, majd a kórust és Ballai Ágnes elôadásában Ágoston Albert Öregkori ima címû versét hallgatták meg. A találkozó szeretetvendégséggel ért véget, amelyet a nemrégiben visszaszolgáltatott egyházi tanácsteremben tartottak meg – tájékoztatott Czirmay Levente református lelkész.
Szeptember 26-án beindult a cukorgyár és október 2-án már teljes kapacitással dolgozott, ami napi 3000 tonna répa feldolgozását jelenti. Azért, hogy a cukorkivonás maximális hatékonyságú legyen, mindig frissen ásott répát szállítanak a gyárnak. A répaásást jelenleg nagy teljesítményû gépekkel végzik, most 8000 tonna répa áll a földeken, ami két és fél napi feldolgozásra elegendô.
A kistermelôktôl október 15-én kezdik el a cukkorrépa beszállítását.
Armeneanu Ioan, a cukorgyár igazgatója szerint a sok esôzés miatt a répa cukortartalma csak közepes (15,5 százalékos). A ludasi cukorgyár idén összesen 5600 hektárra kötött szerzôdést, 2000 hektárral többre, mint tavaly, de 2007-ben 7000 hektárra szeretnék növelni a területet. A friss cukor már raktáron van az idei termésbôl szállítanak a megrendelôknek.
A Szülôföld Program keretében Az EU házhoz jön címmel kis- és középvállalkozó-képzési konferenciát és konzultációt tartottak az RMDSZ-székházban. Milyen fontosságot tulajdonít a rendezvénynek és milyen haszonnal jár a képzés?
Berszán Vilmos, a gumiabroncsgyár mûszaki igazgatója: Pozitív dolognak tartom az ilyen képzéseket, feltétlenül szükség van rá, hiszen az Európai Unió küszöbén minden vállalkozónak tisztában kell lennie a lehetôségekkel és követelményekkel. Képzés nélkül nemigen lehet majd vállalkozni. Téves az elképzelés, hogy még van idô rá! Nem így van, már most fel kell készülni anyagilag és elképzelésekben.
Kovács József vállalkozó: Nem vettem részt a rendezvényen, nem felelt meg a szerda délelôtti idôpont, foglalt voltam. Dolgoztam. Érdekel a téma, ha esti órákra ütemezik be, sikerül elmenni.
Nagy Attila kereskedelmi dolgozó: Nem tudtam róla, következésképpen nem vettem részt a konferencián.
Igaz, egyelôre még nem is vállalkoznék
György Éva vállalkozó: Sem én, sem a férjem nem voltunk jelen. Olvastunk róla a Népújságban, érdekelt, de nagyon foglaltak vagyunk az üzlettel, az ôszi betakarítással, nem jutott idônk.
Kiss Ibolya, magánvállalkozó alkalmazottja: Egy ilyen rendezvény csak haszonnal járhat, fontos lehet minden vállalkozónak, azonban sem én, sem a fônöknô nem tudott róla. Ha tudtuk volna, másnak is ajánlottuk volna.
Varga Róbert vállalkozó: Engem érdekelt volna a konferencia, annál is inkább, mivel kisvállalkozásunkat, kôttes-sütödénket most szeretnénk fejleszteni, bôvíteni, hozzá is fogtunk a munkának. A pályázati lehetôségek iránt kimondottan érdeklôdöm. Csak éppen nem szereztünk tudomást a rendezvényrôl.
Alig egy év telt el azóta, hogy az 1900 lelket számláló település önálló községgé vált, s máris a megye egyik legkorszerûbb közigazgatási központjával büszkélkedhet. 2005. október elsejére elkészült az az épület, amelyet a község vezetôsége, élén Nagy Márton polgármesterrel, megálmodott és a község lakosságának támogatásával kemény erôfeszítések révén valósított meg. A dinamikusan fejlôdô település központjában, ahol a változás utáni években több mint kétszáz új ház épült, a templom, az iskola, óvoda és a papilak szomszédságában ott áll a Kali Ellák tervezte háromszintes épület, amelynek felavatására szombaton került sor. Az avatóünnepségen részt vett Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke, Burkhárdt Árpád alispán, dr. Kelemen Atilla parlamenti képviselô, Bajkai János, a kincsesbányai testvértelepülés polgármestere, több hazai és magyarországi – kincsesbányai és szentpéterszegi – meghívott.
A szép számban összegyûlt meghívottat és érdeklôdôt Nagy Márton polgármester köszöntötte. A település községgé válása rövid történetének ismertetésében hangot adott annak az elégtételnek, amelyet a 40 évi közösködés után a Jeddtôl való leválás jelentett számukra. Rövid idôn belül megszületett az elhatározás: új, korszerû, közigazgatási központot építenek Koronkának és Székelybósnak, és 2004 júniusában ünnepélyesen letették az alapkövet. – Alig több mint egy év alatt az épület elkészült. Mindez nem valósulhatott volna meg, ha a felelôs tisztséget betöltô RMDSZ-es megyei tanácselnök, Kelemen Atilla képviselô vagy Burkhárdt Árpád alprefektus nem támogatja a községet és nem áll ügyünk mellé, s ha a tervezô, kivitelezô munkája nem ötvözôdik eredményesen. Az építkezés költségeinek felét saját erôbôl, másik felét a BCR-tôl felvett hitelbôl álltuk. Az épület kivitelezése kifogástalan, helyet kap benne a polgármesteri hivatal, a helyi tanács, az ifjúsági központ, házasságkötô terem és vendégszobák, s ehhez a minôséghez mérhetô kell legyen a benne folyó tevékenység is. Azt szeretnénk, hogy az emberek ügyes-bajos dolgait megoldjuk és európai szintû önkormányzati munkát végezzünk itt. A komplexum megépítése után új terveket szövünk és azt szeretnénk, ha a falu mielôbb kiépítené víz- és csatornahálózatát, amelyre oly nagy szükség van, s amihez a vezetôink további segítségét kérem – mondta a polgármester.
A meghívott vendégek egyöntetûen elismerô szavakkal illették a megvalósítást. Dr. Kelemen Atilla képviselô mindenekelôtt pozitív és követendô példának nevezte és hangsúlyozta, hogy szemléletváltásra van szükség az erdélyi magyarság körében: ne csak búsongjunk, hanem örüljünk is annak, hogy itt élhetünk. Ne csak azt magyarázzuk, hogy mit miért nem lehet megvalósítani, hanem tegyünk is valamit. Burkhárdt Árpád alprefektus, aki szakemberként is végigkövette az építkezést, értékelte az erôfeszítést, az épületet az odaadó munka beérett gyümölcsének nevezte.
Lokodi Edit megyei tanácselnök mindenekelôtt úgy értékelte, hogy akoronkai polgármesteri hivatal épülete olyan kivitelezésû épület, ahol bármilyen szintû konferenciát meg lehet tartani, ahová a megyei tanács is szívesen elmegy, annál is inkább, mivel a tanács a Marosvásárhely körüli nagyvárosi övezet perspektívájában gondolkodik. Ami a peremfalvak víz- , csatorna- és úthálózatát illeti, ezek kivitelezése jórészt Borbély László megbízott területrendezési miniszter vállára nehezedik.
Bajkai János, Kincsesbánya polgármestere azt kívánta, hogy az épület legyen a település szíve, melynek dobogása ne álljon meg soha.
Az épületet tervezô Kali Ellák megköszönte a megbízatást, azt, hogy valamennyi munkatárs és kivitelezô: Csákány Dezsô statikus, Bölöni András épületgépész, Lungu Cornel, a Conimur építôcég vezetôje, Kacsó Ferenc munkálatvezetô, Csepán Béla mérnök – még ha akadt is köztük nézeteltérés – jól dolgozott.
Az ünnepélyes avatón Harangozó György helybeli református és az ortodox lelkész áldotta meg az épületet, ezt követôen pedig Balázs Éva színmûvésznô a Szózatot szavalta el. Szót kapott még Balázs Bandi István, a faluban 36 évet szolgált református lelkész és Szövérfi István, székelybósi nyugalmazott lelkész is.
Mivel az épület egy részét a fiatalok veszik birtokukba, a településen elsô alkalommal került sor a 18 évesek nagykorúsítására, akiknek emlékplakettet, virágot nyújtott át a polgármester.
A Koronkai Napok folytatásában délután a mûvelôdés kapott teret. Fellépett a helybeli Gyöngyvirág együttes, amelyet Barabás Levente vezet, majd Borbély Mária magyartanár és Pap István kántor Itthon vagy, itt lehetsz magad címû irodalmi montázsát hallhatta a közönség. A kincsesbányai vendégek dszesszbalettel lepték meg a koronkaiakat.
Este Dancs Annamari szabadtéren szórakoztatta a közönséget, késô este pedig Koronkán elsô alkalommal tûzijáték volt. A bál, a mulatság reggelig tartott.
Friss zöldségekkel telt standok, ketrecbe zárt pulyka, táncra kész fiatalok, rotyogó gulyással telt üstök fogadták a helybélieket és vendégeket szombaton délután Lôrincfalván. A Dózsagyörgy községhez tartozó településen immár harmadik alkalommal szervezték meg a termésnapot, amelyre idén a helybéli gazdák mellett teremiújfalusiak, karácsonfalviak és ilencfalviak is beneveztek.
A találkozó különlegessége az volt, hogy a virágok, zöldségek, baromfik megtekintése mellett az érdeklôdôk megkóstolhatták a magyarországi újlôrinci testvértelepülés képviselôi által hozott finomságokat is. Volt ott kolbász, vagdalt hús, s mellé fehér- vagy vörösbor. Nem csoda hát, ha mindenki elôször ennél az asztalnál állt meg, majd falatozás közben nézte végig a többi standot. Imre József fôszervezô, a termésnap kezdeményezôje szerint évrôl évre nagyobb érdeklôdésnek örvend a rendezvény, amelynek fô célja lehetôséget biztosítani a gazdáknak terményeik bemutatására és a közös mulatságra. Idén a Vándorcsizma néptánc-találkozót is összekötötték a termésnappal, így a helyszínen felállított színpadon hat tánccsoport lépett fel. S hogy se a táncosok, se a házigazdák ne maradjanak éhesen, hat bográcsnyi gulyást készítettünk – mondta Imre József, aki felsorolta a mostani rendezvény támogatóit: Lôrincfalva Egyesület, Dózsagyörgyi Polgármesteri Hivatal, megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadó Hivatal, Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság, megyei tanács, megyei RMDSZ.
Az estét záró szüreti mulatságot már nem vártuk meg. Hazafelé találkoztunk egy helybélivel, aki erôltetettnek nevezte a termésnapi rendezvénysorozatot, amely elsôsorban a meghívottak, vendégek számára nagy esemény. Lehangoló véleményére azt válaszoljuk: ha ez valóban így van, ezért nagymértékben a lôrincfalviak okolhatók, akik az érettük – részben közösségépítés céljából – szervezett rendezvénysorozaton nem vesznek részt, hanem átengedik másoknak. Akik megbecsülik azt.
Élô reménység címszavakkal indult a már harmadjára megrendezett családkonferencia Marosvásárhelyen, 2005. szeptember 16-án a Deus Providebit Tanulmányi Házban. A konferencián feldolgozott téma: Házasságunk árnyoldalai Isten szeretetének fényében.
Csató Béla fôesperes, egyben a rendezvény házigazdája a gyulafehérvári egyházmegye pasztorális tervét mutatta be. Bara László egyetemi lelkész elôadása a megváltott emberi kapcsolatokról szólt, Megváltás és házasság címmel. Majd házaspárok tapasztalatai következtek, játékos bemutatkozás és ismerkedés.
A szombati Konkoly és búza – És mi van akkor, ha "elfogy a bor"? témájú tanúságtételt a Blága házaspár mutatta be, ôszintén nyilatkozva a családjukban felmerülô árnyakról és ezeknek Isten szeretetében való megoldásáról.
Pál Jakab István és Imola Brassóból, választ keresve a Mit kezdjünk a nehéz érzésekkel? kérdésre, elôadást tartott különbözôségeink egybehangolásáról. Az elôadás dinamikus és strukturált gyakorlatokat is tartalmazott. Minden pár elkészíthette – szakmai felügyelet mellett – saját családfáját és errôl beszélgethetett.
A konfliktuskezelési lehetôségekrôl a Kovács – Sike házaspár tartott mélyre ható elôadást, majd mûhelymunkák következtek a szenvedélybetegségekrôl a családban (Kedves Rita segítônôvér és társai vezették Gyergyószentmiklósról) és az elváltak és újraházasodottak az egyházban témáról (László Attila vezetésével Székelyudvarhelyrôl).
A bûnbánati igeliturgia és a szentségimádás a templomban történt, és mindannyian érezhettük, amint Isten végtelen szeretete eltölt bennünket melegséggel.
A vasárnapi elôadásban Márton Áron szellemi hagyatéka a családról témát dolgozta fel Budapestrôl Soós Károly. Ezt zárta a hét- végét kiértékelô beszélgetés, majd a GYEPI családpasztorációs központ terveirôl hallhattunk néhány szót.
A zárómisében a kisgyerekeket és a leendô anyukákat áldották meg az atyák.
Élménydús hétvégénk volt. Családjaink testi-lelki felfrissítését szolgálták és elmélyítették a párok közötti érzéseket. Hálával és köszönettel tartozunk Istennek, de egyben támogatóinknak is, akik számunkra ezt lehetôvé tették és akiknek ezúton is köszönetet mondunk. Köszönet hûséges és lelkiismeretes támogatóinknak.
Szénégetô Istváncsaládpasztorációs lelkész
A szomszédom VII. osztályos gyermeke a segítségemet kérte egy románlecke megértéséhez, megtanulásához. Elôkerültek a házban található szótárak, de a tanulás egyre kínosabb lett. Azért, hogy felvidítsam, elmeséltem neki egyik gyerekkori emlékemet.
1944 ôszén szüleim beírattak a román iskola elsô osztályába, mert a magyar nyelvû még nem nyílt meg. Édesanyám naponta megkérdezte, hogy engem szólítottak-e és mit válaszoltam.
– Igen, válaszoltam én is, mint a többiek: kredenc.
Azonnal tudták, hogy a román gyerekek nem a konyhaszekrény nevét mondták, hanem azt, hogy: prezent (jelen). Többek között ezt is gyakorolták az elsôsök egy hétig. A szüleim nagyon jót nevettek, de egy hét múlva már a református iskolában mondtam bátran: jelen. Ilyen fontos volt számomra, hogy befejezték a meszelést az én iskolámban is. A tanulóra is jó hatással volt ez a kis kikapcsolódás, és kissé felvidítva kezdtünk újra kínlódni az olvasmánnyal. Amíg a többi feladatát készítette, átlapoztam a tankönyvét. A 97. oldalon található elbeszélô költeményben nagyon sok olyan ismeretlen szó van, ami nem tartozik a gyakran használt szókincshez. Ezek közül 23-at a tankönyv is fölsorol lábjegyzetben. Ezeket – régi tájnyelvi szavak – nem kell ugyan megtanulni, de kár idôt fordítani rájuk. Egy másik oldalon 37 ilyen szó van a lap alján. Minderrôl eszembe jut, hogy a Népújság szeptember 8-i számában érdekes cikket olvastam arról, hogy mekkora a szókincsünk? "Kutatók – több nyelv vizsgálata alapján állítják, hogy a leggyakoribb 100 szó teszi ki minden szöveg 60 százalékát, 1000 szó pedig a 85%-át.
Négyezer szóval pedig már parlamenti beszédet lehet tartani." De melyik ez a 4000 szó? Ez itt a kérdés.
Vajon egy krajovai ügyvéd VII. osztályos gyereke és egy Nyárád menti vagy udvarfalvi földmûves gyereke ugyanabból a könyvbôl kellene tanuljon? És ez a legfôbb szakmai kérdés! Régebb voltak külön tankönyvek a nem román anyanyelvû gyerekek részére.
Mi, szülôk, nagyszülôk, azt szeretnénk, hogy gyerekeink olyan szavakat tanuljanak, amelyekkel egyre könnyebben tudjanak beszélni. Gondolom, ezzel az óhajunkkal egyetért minden román és magyar ember.
A román nyelvet jókedvvel, jóindulattal kell tanulni, kudarcok nélkül, hogy az eredményes legyen. Gondolkozzanak el ezen a szakemberek is.
Gagyi József
Amint felmegyünk a lépcsôn s belépünk a hallba, kellemes zene fogad. A pult mögött egy udvarias, fiatal hölgy három nyelven köszön, majd arról érdeklôdik, hogy miben segíthetne. A formanyomtatványok kitöltése után, ami csak pár percet vesz igénybe, már szobánk felé is tartunk, a második emeletre. De nemcsak vendégek járnak a folyosókon, hanem az egész évben ott lakó egyetemisták, fôiskolások is. Az ajtó elôtt lábtörlô, szinte jön hogy kopogtasson az ember. A kulcs simán fordul a zárban, belépünk. Egy kis elôszobában találjuk magunkat, ahonnan három ajtó nyílik. Kettô a két szobaajtó, a harmadik a közös fürdôé. A szobák háromszemélyesek, a földön perzsaszônyeg. Az ágyak mellett éjjeliszekrény a személyes holmiknak, az ágy alatt két kihúzható fiók. A szoba ajtóval szemközti falát hatalmas ablakok képezik, jobbról pedig minden lakó számára íróasztal, a falon könyvespolcok és egy-egy olvasólámpa. Az ágyakon kényelmes matracok, frissen húzott párnák, takaró. Elégedetten nézünk össze, egyetemi bentlakástól nem ezt vártuk, fôleg nem ilyen kevés pénzért. Kirohanunk a fürdôszobába. Minden tisztán fogad : a mosdókagyló, a zuhanyzó, a kis szekrény, melyben mosó- és fertôtlenítôszer is található. A falon udvarias felszólítás, hogy miután elhagytad a helyiséget, mindent úgy hagyjál, ahogyan kaptad. Visszatérve a szobába érdekes dolog vonja magára a figyelmünket. Az ágyak fejénél csinos kis mappában iratok lógnak a falon. Gyôz a kíváncsiság, kinyitunk egyet. Szabályosan elkészített szerzôdés lapul benne, amely arról szól, hogy a két fél, az intézmény és a diák, milyen jogokkal és kötelességekkel tartozik egymásnak. Alul az aláírások és a pecsét. Az egy évig tartó szerzôdésben az intézmény vállalja a következôket: hetente egyszer takarítás (órára megadva és betartva), a villanykörték cseréje, az eldugult lefolyók kitakarítása ..., szóval minden hasonló jellegû probléma megoldása. Ezért cserében a havonta kifizetendô összeg mellett (amelyet nem emelnek egy évig!), elvárják a lakótól, hogy ügyeljen a berendezésre, ne égesse ki a szônyeget, rendszeresen szellôztessen, s ha észlel valami hibát, akkor jelentse az adminisztrátornál. A szerzôdés bármelyik pillanatban felbonható, ha valamelyik fél nincs megelégedve a szolgáltatással. Leesett az állunk. Mert elárulhatom, hogy a kolozsvári sivár bentlakásunk mellett álom- világnak tûnt mindez. Hát így is lehet, gondoltuk akkor keserûen, s gondolom, ma is, jó tíz évvel az események után, mikor azt olvasom, hogy egyesek szétverik a bentlakást, randalíroznak. Mert az is benne volt a szerzôdésben, hogy a károkat okozó személy akár jogi úton is felelôsségre vonható és elveszíti bentlakási jogát. Mindörökre! Mert nem elég iskolába küldeni a gyereket, az alapvetô viselkedési szabályokat meg kell tanítani neki. Hogy ne kelljen siránkozni minden évben, és ne kelljen pénzt koldulni az önkormányzattól a javításra. Igen, így is lehet!
Demeter Ignác Attila
A Bernády könyvtár felé vettem utam, bekopogtam. Három nô ült a három asztalnál. Köszöntem magyarul, fogadták – románul. Szerencsére bosszúm nem torkollt vitába. Mindjárt rákérdeztem, hármuk közül senki sem beszél magyarul? Kifejtették: nem. Én tovább folytattam magyarul, mert úgy éreztem, nekik kötelezô volna megtanulni magyarul. – Miért nincs magyar könyvtárosnô, kérdeztem, aki tudja, hogy melyik polcon melyik író könyve található, hogy ne kelljen egy egész napot a keresgéléssel tölteni? A Magyar honfoglalás címû könyvet kerestem, amire kijelentették: "aia nu-i aicia!" Szóval a nô nem értette meg, hogy mirôl van szó.
Olvastam egypár részletet a honfoglalásról, de kíváncsi lettem volna az egészre. De nem ez az elsô eset, amikor megjárom. Az állami levéltárban is hasonló a helyzet. Itt sem beszél senki magyarul. Na, Irma, gondoltam magamban, most szedd össze összes román tudásod, s magyarázd el törvényes ügyedet! Megfordultam és kijöttem. Az én hibám is lehet, hogy nem tudok románul, de ez azért van, mert nem volt alkalmam, székely környezetben nôttem fel.
Mihály Irma, Marosvásárhely
az Országos Energiaszabályozó Hatóságnak (ha egyáltalán van ilyen hatóság), hogy gondol az egyedül élô idôs kisnyugdíjasokra, és eszébe jutott még egy olyan intézkedés, ami még lehetetlenebbé teszi az amúgy se rózsás életünket. A villamos energia szociális tarifájának a megszüntetésérôl van szó, ami ugye azzal jár, hogy háromszorosára nô majd a villanyszámla. Mert ugye, lesz a bérlet és még rá az elfogyasztott energia megemelt ára. Az igaz ugyan, hogy a nyugdíjunk fölötte van az országos minimálbérnek, de meg kéne nézni, hogy mennyivel. Egy-két százassal csupán, ami már a fenti hatóságok szerint luxus, ennyi pénzzel a zsebünkben már nem jár nekünk ez a kedvezmény.
Ugyancsak köszönet és hála a megválasztott képviselôinknek, akik a választás elôtt minden jót ígértek nekünk, idôseknek, de minderrôl megfeledkeztek, amint a magas bársonyszéket elfoglalták. Igaz ugyan, hogy sokat fáradoznak, utazgatnak, tárgyalnak, egyeztetnek, de ennek itt lenn semmi látszata nincs. A lényegrôl, a nép sorsáról, a nekik tett ígéretekrôl megfeledkeznek. Gondolok itt az RMDSZ- képviselôkre, de a többi, húsosfazék körül forgolódóra is. Ezért gondoltam, hogy most én is teszek egy ígéretet, éspedig, hogy jövôre megnézem, kire adom a voksomat, és ha nem találok rá érdemest, akkor nem adom senkire. És én nem csak ígérem, be is tartom!
És végül: nemsokára lezárul a nagy nyugdíjátszámítás. Kevés százaléka a nyugdíjasoknak mondhatja, hogy kapott is valamit. Én például 48 év elismert vasöntödei munka után egy árva rozsdás vasat sem kaptam. Még egyszer köszönet és hála.
Kucsera Jenô, Marosvásárhely
Mélységesen felháborít az a tény, hogy a 9 millió lejen felüli nyugdíjasok fizessenek 6,5% hozzájárulást az egészségbiztosítási alapba. Mi, nyugdíjasok annak idején fizetésünk után adóztunk. A fizetésünkbôl havi részletekben meg kellett vegyük a vállalatot, ahol dolgoztunk. Ebbôl a pénzbôl soha senki nem kapott semmit.
Az egészségügyi miniszter, Eugen Nicolaescu úr szerint több mint 10 ezer nyugdíjas kap 9 millió fölött. Szerintem ennél sokkal több (hála istennek)! A miniszter úr elfelejti vagy nem akar tudomást venni arról, hogy az ártámogatott gyógyszereket a betegnyugdíjasok teljes áron kell megvegyék. Arról volt szó, hogy nem lesz gyógyszeráremelés. A napokban egyik gyógyszeremet, ami nem volt ártámogatott, 33 ezer lejért vettem meg, eddig 17 ezer volt. Észrevétlenül veszik ki az ember zsebébôl a pénzt.
Kérdem én, a miniszter urak – és hadd ne említsem még, akik több tízmillió lejért "védik" érdekeinket – nem adhatnak pluszban 6,5%- ot?
Most, amikor a mindennapi élet egyre többe kerül (gáz, villany, telefon, gyógyszer és még enni is kell valamit), sokallja a 9 milliós nyugdíjat. Azt hiszi, hogy fényûzôen él egy 9 millió lejes nyugdíjas. Minden teljes régiséggel nyugdíjazottnak 9 millió lejes nyugdíja kellene legyen, és nem 3 millió!
Mi, nyugdíjasok ruhafélét már nem vásárolunk, de a háztartási gépeink velünk együtt kiöregedtek, melyek gyakran javításra szorulnak. Ezek a kiadások elôre nem látható módon terhelik szûkös családi költségvetésünket. Újat venni? Esetleg álmunkban.
Honatyáink, akik saját maguk szavazzák meg fizetéseinket és isten tudja milyen járulékokat a több tíz milliós fizetés mellé, szíveskedjenek megpróbálni csak ôk egyedül 9 millióból megélni!
Az egészségügynek valóban reformra van szüksége, de nem ilyen &aacut