Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Közel egy év kellett hozzá – de megegyeztek. Végre folytatódhatnak a munkálatok az észak- erdélyi autópályán, miután az új kormány is belecsapott a kivitelezô Bechtel cég kezébe.

Ki idôt nyer, életet nyer – no meg pénzt. Talán ez a vezérelv irányította a liberális- demokrata pártszövetség vezetôit, akik a hatalom átvétele óta húzták- nyúzták az ügyet, valós okokra és mondvacsinált ürügyekre hivatkozva megtagadták a kivitelezô kifizetését, propagandát folytattak az erdélyi sztráda ellen, idônyerés céljából. Azt ugyan nem merték megtenni az autópályát prioritásként kezelô RMDSZ- szel egy koalícióban, hogy teljes egészében lefújják a projektet (bár lehet, hogy szívük szerint ezt tették volna), azt azonban elérték, hogy ebben az évben szinte teljes egészében megspórolták az autópályára eredetileg szánt összeget, a holnap pedig még messze van...

Talán volt némi valós alapja annak, hogy az eredeti szerzôdés némely elôírásai nem feleltek meg a törvényeknek, illetve elônytelenek voltak a román állam számára, talán nem. Ezt csak a szerzôdést minden zugában ismerô jogászok tudnák megmondani. Miután azonban a felek ismét megegyeztek, már semmi jelentôsége nincs, csupán a sztráda elkészülte a fontos. Ilyen szempontból pedig korai lenne kezünket dörzsölni mindannyiunknak, akiknek lényeges lenne az autópálya megépülése, hisz nem csupán a 2005-ös esztendô úszott el teljes egészében, de a 2006-os sem ígérkezik valami eredményesnek, tekintve, hogy a költségvetésben csupán 100 milliárdot különítettek el erre a célra (ebbôl 30%-ot fizetnek ki elôlegként), ami jóval elmarad az eredeti ütemtervtôl.

Igen optimistának kell lenni tehát adott körülmények között, hogy bízni lehessen a 2012-es átadási idôpontban, mert jól tudjuk, az idén már el kellett volna kezdeni a munkálatokat Maros megyében is, eddig azonban egyetlen lapátnyi földet sem mozdítottak el. Arról nem is beszélve, hogy 2008-ban elvileg már járhatónak kellett volna lennie az útnak legalább Kolozsvárig, ami igen merész ábránd.

Valahányszor az autópálya kivitelezési nehézségeirôl esett szó, az RMDSZ vezetôi mindig határozottan állították: márpedig, minden ellenkezô híresztelés vagy vélemény ellenére, a sztráda megépül. Nos, ebben nem is kételkedünk, hisz most már komoly veszteséget okozna a terv lefújása. A kérdés azonban az: mikor? Ha ugyanis olyan ütemben részesül finanszírozásban, mint ahogy a 2006-os költségvetés elôirányozza, akkor nagy az esély arra, hogy egyfajta második (vásárhelyi) Gyôzelem téri aluljáróvá váljék, csak jóval nagyobb kerülgetnivaló földkupaccal. Vagy hogy egy közismert televíziós mûsor címét parafrazáljuk: Unokáink majd látni fogják...

A képviselôház és a szenátus vezetôsége hétfôn úgy döntött, hogy december 10-ig le kell zárni a 2006-os állami költségvetés és a társadalombiztosítási költségvetés tervezetének parlamenti vitáját – közölte Adrian Nastase, az alsóház elnöke.

Nastase elmondta, a javaslatot ô maga tette, mivel a parlamenti vitát elfogadható idôn belül kell lebonyolítani, hogy 2006. január elsejéig a helyi költségvetések kidolgozása is lehetségessé váljon.

A hatalom és az ellenzék költségvetéssel kapcsolatos esetleges tárgyalásaira vonatkozó kérdésre válaszolva Nastase elmondta, arról volt szó, hogy miként zajlik a költségvetés plenáris vitája. Hozzátette, a költségvetési tervezet bizonyos részei kapcsán hatalom és ellenzék közös érdeke, hogy a parlament a kormány vagy a költségvetési bizottságok által elôterjesztett formában fogadja el azokat, míg más vonatkozásokban véleménykülönbségek vannak.

Adrian Nastase szerint világosan kiderült, hogy az ellenzéknek fontos szerepe lehet a költségvetés elfogadásában.

Radu Berceanu (DP), a szenátus alelnöke azt nyilatkozta, a hatalomnak nincs mit tárgyalnia az
ellenzékkel a költségvetésrôl.
"Az úgynevezett tárgyalásokkal kapcsolatos egyetlen elképzelés az ülés megfelelô lebonyolítására
vonatkozott", nem a cikkelyenkénti egyezkedésre – jelenti a Mediafax.

Tegnap délután a pedagógusok sztrájkját kezdeményezô négy szakszervezet vezetôi a média által élôben közvetített sajtótájékoztatón jelentették be, hogy felfüggesztik a tanügyi dolgozók munkabeszüntetését, és kedden reggel újra kezdôdik az oktató tevékenység az iskolákban.

A sztrájk negyedik hetében született ez a döntés, miután hétfôn ismét konzultáltak a tagsággal, és annak 62-66 százaléka a munka felvétele mellett voksolt, hangzott el a bukaresti sajtótájékoztatón. Erre a fejleményre azután került sor, hogy a kormány és a tanügyi szakszervezetek képviselôinek vasárnapi tárgyalásán az államfô is részt vett, majd kijelentette, hogy a kormány által felajánlott 11,83 százalékos béremelésnél nagyobbra az oktatók semmiképp se számíthatnak, és arra kérte fel ôket, hétfôtôl kezdjék el az oktatást. Újságírói kérdésre válaszolva a szakszervezeti vezetôk tagadták, hogy Basescu fellépése hatására döntöttek volna a sztrájk beszüntetésérôl. A tanügyiek továbbra is elégedetlenek, nem tartják kielégítônek, amit elértek, de nyereségként könyvelik el, hogy határozottságot és egységet mutattak, és az oktatás gondjaira összpontosították a figyelmet. Hangsúlyozták, hogy a lemaradást nem pluszórákkal, hanem a tantervek ésszerû átütemezésével igyekeznek behozni.

Az ország különbözô részeibôl olyan hírek is érkeztek, hogy nem mindenhol és nem mindenki hagyná abba a tiltakozó akciót.

Tegnap a kora délutáni órákban Crucian Cornel megyei elnök még arról tájékoztatott, hogy a Preuniversitaria Szakszervezeti Szövetség megyei szervezetének megbízottjai úgy határoztak, nem fogadhatják el a kormány legutóbbi béremelési ajánlatát. Sacarea Ioan, a Spiru Haret Szövetség Bukarestben tartózkodó megyei vezetôjétôl pedig arról értesültünk, hogy a szóban forgó szövetség elfogadja a kormány ajánlatát.

Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes úgy értékelte, hogy kompromisszumos megoldásról van szó, hiszen a tanárok is többet kértek, a kormány is többet engedett.

Az oktatásért is felelôs miniszterelnök-helyettes úgy véli, hogy a pedagógustársadalom valóban nagyobb fizetést érdemel, de azt is el kell ismerni, hogy egy hónap alatt nem lehet megoldani azt, amit több kormány ez elmúlt 15 év alatt elmulasztott.

A miniszterelnök-helyettes a korábbi kormányüléseken többször is felvetette azt a javaslatot, hogy a 10 év alatti régiséggel rendelkezô pedagógusok bérét nagyobb arányban kell megemelni. A vasárnap megfogalmazott egyezményjavaslatba ezt az elképzelést is beiktatták a felek.

Ugyanakkor jelezte, a tanügynek szánt költségvetés emelése akkor lesz igazán eredményes, ha sikeres terveket, projekteket sikerül kidolgozni. A többletszázalékok hatékony elköltését a szövetségi elnök az oktatási intézmények felújítását, a bentlakások mûködtetését, az infrastrukturális fejlesztést, az iskolák számítógépes felszerelését, az internet- hozzáférhetôséget biztosító programok, vagy akár a pedagógusok ingázásának támogatását célzó projektek elôterjesztésében látja.

Elsôsorban két uniós intézmény, a tagországokat képviselô tanács és az Európai Parlament nézeteltérései miatt nem tudtak megállapodni a költségvetési ügyekért felelôs uniós miniszterek a jövô évi EU- költségvetés számaiban, de úgy álltak fel az asztaltól, hogy a büdzsé még idôben, az EP decemberi plenáris ülése elôtt véglegesíthetô.

A költségvetés azon ügyek közé tartozik, amelyekrôl az Európai Parlament hivatott dönteni a miniszteri tanács elôterjesztése alapján. Az eredeti költségvetési javaslat az összesített uniós termék alig több mint egy százalékára rúgott, az EP azonban saját elsô szavazásán ezt nem tartotta elégségesnek, és egyes területekre – például a külpolitikai kérdésekre, a kis- és középvállalatok segítésére, kutatási és oktatási programokra, illetve az elmaradottabb régiók gyorsabb felzárkózásának segítésére – a tanácsnál nagyobb összegeket fordítana.

Október végén az EP-képviselôk mintegy 115,4 milliárd eurós büdzsét szavaztak meg, 6 százalékkal többet a 108,9 milliárd eurós tagországi tervnél.

A múlt hét végi brüsszeli találkozóról kiszivárgott hírek szerint most a két álláspont közötti eltérés számszerûleg már alig érte el az egymilliárd eurót, sôt az ülés végére százmilliós nagyságrendre süllyedt.

A végsô megoldás elôkészítése a héten technikai szinten folytatódik, de a döntésre minden valószínûség szerint még december 17. elôtt, az utolsó parlamenti ülésnapot megelôzôen sor kerül, miután mindkét félnek az az elhatározott szándéka, hogy a megállapodás létrejöjjön.

Az uniós szabályok szerint ha nincs elfogadott költségvetés, akkor a következô évben az elôzô év büdzséjének számait viszik tovább, minden hónapra annak egytizenkettedét juttatva, amíg megállapodás nem születik.

(MTI) – Rendkívül kevés, az arra jogosultaknak csupán a 18,02 százaléka vett rész a megyei önkormányzati választásokon szombaton Szlovákiában, ahol a szlovák pártok magyarellenes szövetkezése nyomán a Magyar Koalíció Pártja az eddigi mandátumaihoz képest 25 megyei képviselôi helyet veszített.

Szlovákiában 2001-ben, az elsô megyei választás nyomán álltak fel elôször a megyei önkormányzatok és képviselôtestületek. Akkor az MKP a magyarok által is lakott öt megyében összesen 83, most viszont csak 58 képviselôi helyet szerzett, de Nyitra megyében erôfölénye volt, a nagyszombatiban pedig csaknem kiegyenlített erôviszonyokat tudott kialakítani. Ez annak ellenére is így alakult, hogy korábban, az új területi-önkormányzati rendszer kialakításakor a parlament szlovák pártjait egyetlen közös elv vezérelte: úgy kell megbontani a történelmi fejlôdés során kialakult természetes régiókat, hogy az új – mesterséges – megyehatárokon belül a minimális legyen a magyar választók száma.

Az MKP akkor hevesen, de eredménytelenül ellenkezett. Hasztalan hangsúlyozta, mennyire természetellenes, történelmietlen és nem organikus, ha a legsûrûbb magyar tömbben, a Csallóközben és a Mátyusföldön élô magyar ember a tôle földrajzilag és érzelmileg egyként távoli Nagyszombatot vagy Nyitrát kényszerül majd a saját megyeszékhelyének tekinteni. A természetellenes megye- alakzatok ennek ellenére létrejöttek, de mert a magyarok az országos átlagnál nagyobb számban mentek el szavazni, Nyitrán és Nagyszombatban kedvezôen alakult a képviseletük.

Ezt megelôzendô a szlovák pártok most nyíltan magyarellenes koalíciókat alakítottak ki, amelyekben a szélsôjobbtól a szélsôbalig bármilyen kormánypárti és ellenzéki szlovák erô összefér, köztük az MKP kormánykoalíciós szövetségesei is. Az MKP-t egyetlen megyében, a pozsonyiban vállalták fel koalíciós szövetségesüknek a szlovák pártok.

Az MKP elnöke, Bugár Béla az MTI-nek nyilatkozva a nacionalizmus és a nacionalisták gyôzelmeként könyvelte el a választás fejleményeit. "Nyitra megyében és a besztercebányaiban egyértelmûen a nacionalizmus gyôzelmérôl beszélhetünk" – fogalmazott a pártelnök, aki késôbb több élô televíziós mûsorban is a szlovák pártok képviselôinek fejére olvasta ezt a vádat.

(MTI/Reuters/AP/AFP/dpa) – Kompromisszumos – minden vitás kérdést félretévô – terrorizmusellenes "magatartási kódexrôl" és egy ötéves munkaprogramról egyezett meg az Európai Unió a Földközi-tenger menti országokkal a hétfôi euro-mediterrán csúcstalálkozón – jelentette be Tony Blair brit kormányfô, a csúcs társelnöke.

A két dokumentumot az Euromed együttmûködésben részt vevô mind a 35 ország elfogadta, ezenkívül a két társelnök (a spanyol kormányfô a másik) nyilatkozatot adott ki – közölte Blair a barcelonai csúcsértekezletet záró sajtóértekezleten. Mint hozzátette, a résztvevôk nem tudtak megállapodni a tervezett általános közös nyilatkozat szövegében.

A "magatartási kódex" tartalmazza azt a kijelentést, hogy "a terrorizmus semmivel nem igazolható". Az EU-tagországok javaslata az volt, hogy "az önrendelkezésre való jog nem igazolhatja a terrorizmust", de az arab országok nem voltak hajlandók ezt elfogadni. Kompromisszumot kellett kötni, amelynek részeként az arab országok ejtették azt a követelésüket, hogy a kódex ismerje el "a külföldi megszállással szembeni ellenálláshoz" való jogot, illetve utaljon az 1967-es izraeli határokra. A kódexnek ebben a formájában már vasárnap megállapodtak. A kényes kérdéseket a tervezett általános és közös nyilatkozatra hagyták, ez azonban a változatlan nézeteltérések miatt nem született meg.

A kódex kötelezi a partnereket arra, hogy megakadályozzák a terroristákat a pénzhez, fegyverhez jutásban, szervezetépítésben, és hogy állítsák ôket bíróság elé. A terrorizmusra adott válasz ne legyen túlzott, és álljon összhangban a nemzetközi és a hazai joggal, valamint az emberi jogok tiszteletével – olvasható a kódexben.

Kiélezett verseny folyik a 100-800 személyes utasszállítók gyártásában az európai gyártókat összefogó Airbus Industries és a hazai konkurenseit már sorra felfalt amerikai Boeing között. A szovjet utódálla-mokban lassan belelendülô egykori Tupoljev, Iljusin és Antonov gyárak típusválasztéka ugyan már versenyképes, ám az eddig kapott rendeléseik száma egyelôre csekély.

2003-ban elôször kapott több gépre megrendelést az Airbus, mint a Boeing. Ebben jelentôs szerepe volt a világ legnagyobb utasszállítója, a 800 utas befogadására képes, emeletes A380-as gyártása bejelentésének. Erre az amerikai fél erôteljes fejlesztésekbe kezdett és hírül adta a szupermodern B- 787-es Dreamlinerének (Álomgép) gyártását. A repülôgépgyártó gigászok mérkôzése ennek hatására 2004-ben döntetlenre módosult, s az idei mérleg már az amerikaiak felé billen.

Ennek egyik oka, hogy egy új, kiterjesztett repüléstávú Boeing B-777-es november 10-én 22 óra 43 perc alatt, 20 ezer 300 kilométert megtéve, leszállás nélkül repült Hongkongból Londonba. Ez ugyan nem hivatalos, ám azonnal elismert Guinness- rekord. Ha tovább repül, már ismét közeledett volna az indulási helyhez, mert félig körberepülte a Földet. (A B-777-es, a lassan kiöregedô négy hajtómûves B-747 Jumbóval csaknem azonos befogadóképességû, ám csak két sugárhajtómûve van, ezért üzeme sokkal gazdaságosabb.)

A másik ok, hogy ugyan az idén nyáron Toulouse-ban sikeresen levegôbe emelkedett az A380-as elsô példánya, ám a többiek gyártását akadályok késleltetik. Habár november 2-án sikeresen felszállt a harmadik protopéldány is, de a különféle próbarepüléseket végzô egyik A380-as új típusú (Rolls-Royce Trent) sugárhajtómûve október utolsó napjaiban túlságosan melegedni kezdett. Ezért leszerelték és elszállították az angol gyártóüzembe, hogy derítsék fel és hárítsák el a hibát. Biztonságból két másik Trent- hajtómûvet is lecseréltek.

A Maros Megyei Sürgôsségi Kórház keretében mûködô, a dr. Benedek Imre által vezetett Kardiológiai Klinika tevékenységét, az elért eredményeket ismertette szombaton délután az Ana panzióban a klinika orvoscsapata. Az orvosok, újságírók, közéleti személyiségek részvételével megtartott ünnepségen díjakat is kiosztottak az orvosi szakma jeles képviselôinek, valamint a közintézmények illetve a sajtó reprezentánsainak.

– Nehéz, hosszú tevékenység után a betegeink, a barátok javaslatára döntöttünk úgy, hogy bemutatjuk a Kardiológiai Klinika tevékenységét. Díjakat osztunk ki azoknak, akik e tevékenységet támogatták, de az "ellenségeket" sem feledjük, hiszen nekik is köszönhetô, hogy jelentôs eredményeket értünk el – hangsúlyozta dr. Benedek Imre, a klinika vezetôje.

Az "imázsépítés" forgatókönyve alapján a következôkben a dr. Chitu Monica, dr. Török Réka és dr. Hintea Teodora szakorvosok ismertették diavetítés segítségével a Kardiológiai Klinika felépítését, mûködését, felszereltségét, az itt végzett orvosi beavatkozásokat, a kutatómunkát, a nemzetközi programokban való részvételt, a Maros, Hargita és Kovászna megyékben 2004-ben végzett tanulmány eredményeit a szívinfarktusos betegek túlélési esélyeirôl. Ez utóbbi végkövetkeztetése: ha a beteg idejében jut el a kórházba és részesül a megfelelô kezelésben, életesélyei látványosan javulnak, éppen ezért rendkívül fontos, hogy a kisebb városi kórházak együttmûködjenek az intervencionális kardiológiai központtal – mondta dr. Török Réka.

A szokványostól eltérô, inkább mondén eseménynek elkönyvelhetô ünnepség szakmai részét szórakoztató mûsor követte, Nagy István színész, és Domokos Erika, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Liviu Rebreanu Társulata színészének közremûködésével, majd díjakat osztottak ki. A humorérzék itt is elkelt, hiszen az Aranyszív- díj mellett Citromdíjat is adományoztak. Aranyszívet kapott a Kardiológiai Klinika tevékenységének erkölcsi és anyagi támogatásáért dr. Dorin Florea polgármester, Teodor Giurgea megyei tanácsos, dr. Csiki Zsuzsanna, a megyei egészségbiztosítási pénztár vezérigazgatója, dr. Constantin Copotoiu, az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora, dr. Bogdan Paltinean, a megyei sürgôsségi kórház igazgatója illetve dr. Florin Buicu adminisztratív igazgató. Az egyetlen Citromdíjat a közintézmények kategóriában Lokodi Edit megyei tanácselnök kapta, az okokat csak sejteni lehet. Aranyszív- díjakat kaptak még orvosok, a sajtó kategóriában az Antena 1, a Cuvântul liber, a Marosvásárhelyi Rádió és a Népújság, Citromdíjat a Ziarul de Mures kapott. Életmûdíjat kapott dr. Seres Sturm Lajos egyetemi tanár.

Marosszék Székely Tanácsa egyetért Basescunak a koszovói helyzet rendezésére Párizsban tett nyilatkozatával, amely szerint meg kell adni a tartománynak a területi autonómiát, azzal a feltétellel, hogy ez ne veszélyeztesse Szerbia területi integritását, jelentette ki Fodor Imre, a Marosszék Székely Tanácsa elnöke, hangsúlyozva, hogy hibásnak tartja azt a kitételt, miszerint csak szükségállapotban alkalmazható ez a megoldás. Kincses Elôd szerint a területi autonómia három úton valósítható meg, a belsô jog alapján (pl. Grönland, Korzika, Spanyolország), a külsô, avagy nemzetközi jogrend alapján (Dél-Tirol, Aland- szigetek), vagy pedig vegyes módszerrel, azaz a belsô szabályok és a nemzetközi jog alapján. Véleménye szerint Koszovóban ezzel a módszerrel sikerül megoldani a helyzetet, még akkor is, ha egyelôre a szerb politikum még nincs erre felkészülve.

Szombaton Marosvásárhelyen ülésezett Marosszék Székely Tanácsa (MSZT). Az autonómia- törekvések idôszerûségérôl Fodor Imre, az autonómiára vonatkozó igénylések jogi helyzetérôl és esélyérôl Kincses Elôd, az önrendelkezés pozitív hatásairól Bod Aladár beszélt. Andrássy Árpád az MSZT teendôit vázolta.

Fodor Imre európai példákkal alátámasztva kiemelte, hogy az autonómia az önkormányzatiságot, az állammal való hatalommegosztást, az államhatalom egy részének átruházását jelenti a helyi közigazgatási és más szervekre, a szubszidiaritás elve alapján. Célja, hogy megoldja az etnikai konfliktusokat, megakadályozza az állam egységének, de a kisebbség létének veszélyeztetését is. Így, jelentette ki, a tartós román–magyar megbékélés eszköze lehet.

Mint mondta, Székelyföld területi autonómiája közel hét évszázados múltra tekint vissza. Székelyföld területe 10.000 négyzetkilométer, lakossága 809 ezer, amelybôl 612 ezer, vagyis 75,6% magyar nemzetiségû és ôshonos. Marosszék ôslakossága 281 ezer, ebbôl 168 ezer, azaz 59,8% magyar. Ezért jogosult a területi autonómiára, mert csak így lehet megállítani az etnikai összetétel megváltoztatását, további romlását; csak így lehet biztosítani a Székelyföld gazdasági fejlôdését; csak így lehet biztosítani az önazonosság megôrzését.

A tanácskozást követô sajtótájékoztatón Fodor hangsúlyozta annak fontosságát, hogy minél többen megértsék az autonómia szükségességét, amelyet a törvények tiszteletben tartásával, egy organikus törvénnyel akarnak megvalósítani.

Az autonómia nem cél, hanem eszköz. Az az eszköz, amelynek segítségével szülôföldünkön magyarként megmaradhatunk és boldogulhatunk, gyarapodhatunk, élhetô életet teremthetünk magunknak, jelentette ki Kincses Elôd, hozzátéve: olyan közösségi intézményrendszert kell létrehozni, amelynek segítségével a kisebbségek számára megteremthetô az otthonosság érzése. Leghatékonyabb eszközének az önkormányzati autonómiát nevezte, és figyelmeztetett az értelmiség felelôsségére. Az anyanyelvhasználat nemcsak a közigazgatásban vagy a bíróságokon szükséges, de fontos, hogy az utcán, az üzletekben is használjuk. Ennek megvalósítása tôlünk függ, nem kell mindent a politikára bízni, mondta Kincses.

A tanácskozáson határozattervezetet fogadtak el a Székelyföld autonóm közigazgatási régió létrehozására vonatkozó helyi népszavazások további kezdeményezésérôl, a Székely Nemzeti Tanács önálló és egységes közképviseletérôl. Nyilatkozat-tervezetet arról, hogy Romániában nincs addig egyenlôség, amíg a Székelyföldön nincs önkormányzás, illetve a Székelyföld Autonómia-statútumának képviselôház általi visszautasításáról. Ugyanakkor az MSZT nyilatkozattervezetet fogadott el az autonómia-igénylések egységes megjelenítésérôl, a megvalósításban szükséges együttmûködésrôl, valamint az azzal összefüggô tevékenységek támogatásáról; állásfoglalást fogalmaztak meg a nemzeti kisebbségek statutumára vonatkozó törvénytervezetrôl.

Markó Béla miniszterelnök-helyettes hétfôn a bukaresti Victoria Palotában fogadta Jonathan Scheelét, az Európai Bizottság romániai küldöttségének vezetôjét, akivel az európai integrációs kérdésekrôl, valamint a még hátralevô uniós feltételek teljesítésérôl tárgyalt. A miniszterelnök-helyettes megerôsítette, a kormány elkötelezte magát, hogy a jövô év áprilisára tervezett országjelentésig teljesíti az unió által jelzett feltételeket.

Jonathan Scheele ugyanakkor biztosította Markó Béla miniszterelnök-helyettest, hogy amennyiben Románia megfelel az unió elvárásainak, biztosra veheti az ország 2007-es csatlakozását.

November 28-30-án Genfben a Világkereskedelmi Szervezet székhelyén mutatják be Románia kereskedelmi törvénykezésérôl, kereskedelmi gyakorlatáról szóló jelentést. A romániai hivatalos küldöttséget Winkler Gyula kereskedelmi ügyekkel megbízott miniszter vezeti.

A miniszter elmondta, a genfi jelentés során azt bírálják el, létezik-e mûködô piacgazdaság Romániában, betartják-e a Világkereskedelmi Intézmény szabályait, valamint, hogy eleget tesz-e az ország az EU kereskedelmi elvárásainak.

Winkler Gyula úgy értékelte, a mérleg pozitív az ország javára, Románia ugyanis egyre inkább megfelel a szabad kereskedelem feltételeinek, bár a hazai kereskedelmi szféra számára még mindig nagy kihívást jelent a világpiaci feltételek teljesítése. A miniszter szerint a cégeknek tudomásul kell venniük, hogy meg kell felelniük az európai szabványoknak, a hazai gazdaságban pedig fokozatosan fel kell oldani minden adminisztratív vagy vám jellegû védôintézkedést. A kormány ennek érdekében olyan programokat finanszíroz, amelyek a versenyképesség növelését célozzák – hangsúlyozta Winkler Gyula kereskedelmi ügyekkel megbízott miniszter.

Az Európa Tanács jogi bizottságának legutóbbi párizsi ülésén felvetôdött az állítólagos törvénytelen CIA fogolytáborok kérdése is, ahová az Afganisztánban és Irakban elfogott terroristákat, vagy terrorizmussal vádolt személyeket zárták és törvénytelen eszközökkel próbáltak belôlük vallomást kicsikarni.

Frunda György, a bizottság tagja a Népújságnak elmondta, hogy ha eddig csak Románia és Lengyelország került szóba, a jogi bizottság már Spanyolországról és Németországról is beszélt, de voltak, akik megemlítették Csehországot és Magyarországot is.

Az RMDSZ-szenátor szerint Európa tanácsi tagországokban letartóztatást nem lehet eszközölni csak bírói döntés alapján, és adott idônél hosszabb ideig csak végleges bírói ítélettel. Tehát közös nevezôre kell hozni a terrorizmus elleni harc eszközeit azokkal az európai egyezményekkel, amelyek biztosítják a letartóztatottak, a vádlottak, a fegyencek jogait. Az Európa Tanács és az Európai Unió is többször vádolta az Egyesült Államokat, hogy nem tartja tiszteletben ezeket a szabályokat, ezért közösen eldöntötték, hogy abban az esetben, ha a tagországok valamelyikében megszegik ezeket a szabályokat, azért büntetés jár. A jelentéstevô Dick Marty svájci liberális képviselô indítványt nyújtott be a tagországok ellenôrzésérôl aláírásra.

A múlt héten, az ET parlamenti közgyûlésének elnöke a román parlament elôtt kijelentette, hogy Romániának az Európa Tanáccsal és más nemzetközi intézményekkel való teljes együttmûködésben kell kivizsgálnia a titkos CIA- börtönök ügyét, az országot ért vádak tisztázása érdekében, és hogy az ET parlamenti közgyûlése Dick Martyt jelölte ki a kivizsgálás lefolytatására. Frunda kiemelte, hogy a kivizsgálás a 2002-2003-as, 2004-es periódusra vonatkozik, és reményét fejezte ki, hogy a jelentés a januári közgyûlésig elkészül. Ugyanakkor javasolta, hívják meg az Európa Tanácsba az USA- megfigyelôket is.

A PSD az "adók és elbocsátások szövetségének" nevezi a jelenlegi hatalmat, és elégedetlen az " inkompetens és tisztességtelen" kormányzással. A választóknak meg kell tudniuk, jelentik ki, hogy 2006-ban és 2007-ben tömeges elbocsátások lesznek a bányászatban, az energetikai iparban, de a gázkitermelési iparban is. Az elôzetes számítások szerint legkevesebb 40.000 ember kerül az utcára. Ehhez jön még a 25.000 bútorgyári alkalmazott, akiket jövôre bocsátanak el. A vegyiparból és kohászatból 3000-ret, a közszolgáltatásokból több mint 5000-ret, az egészségügybôl és a tanügybôl mintegy 3000 személyt fognak elbocsátani. A Petromservice máris bejelentette, hogy 2006 folyamán 5000 alkalmazottat fognak elbocsátani.

Ehhez képest a D.A. Szövetség 2004 októberi választási platformja így szól: "A D.A. Szövetség meglátása szerint a tanügy minden állampolgár számára elsôsorban a kívánságainak, kompetenciáinak megfelelô munkahelyet kell jelentsen". "Prioritást képez a falusi iskolák felújítása, új iskolák építése és felszerelése a központi költségvetésbôl, illetve a helyhatóságokkal közös finanszírozásból. Az állami költségvetésbôl évente 100 millió eurót különítünk el erre a célra"... "A D.A. Szövetség kormánya megkétszerezi a tanügyi káderek fizetését, figyelembe véve az oktatók törvényes szükségleteit, és a megfelelô tisztelettel kezeli ôket. A bérek megduplázása az oktatás társadalmi fontosságát tükrözi majd, és arra hivatott, hogy a tanárokat hatékonyságra és folyamatos önképzésre ösztönözze".

Cristina Georgescu szenátor felteszi a kérdést: Mit szólnak vajon ezekhez a hazug ígéretekhez az éhségsztrájkban levô tanárok?

A kormánykoalícióban zajló viták ellenére az RMDSZ-nek sikerült kihasználnia a kormányzás adta lehetôségeket és eszközöket, különösen a kisebbségi jogok bôvítése, az elkobzott javak visszaszolgáltatása, a közigazgatási decentralizáció, valamint az erdélyi infrastrukturális beruházások terén – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes szombaton, Marosvásárhelyen, az erdélyi magyar írott és audiovizuális sajtó fôszerkesztôivel folytatott tanácskozáson.

A kötetlen, hagyományos sajtóbeszélgetésen fôként az RMDSZ kormányzati tevékenységével és az erdélyi magyarság számára kiemelten fontos törvénytervezetekkel kapcsolatos kérdéseket, valamint a szövetség és a sajtó együttmûködésének további lehetôségeit tekintették át.

A szövetségi elnök politikai helyzetértékelésében úgy vélte, az eredményeket tekintve a jelenlegi kormánykoalíció jobban teljesített a kialakult látszathoz képest. Rámutatott, bár még nincs eldôlve a kisebbségi törvény sorsa, már önmagában nagy elôrelépés, hogy a jogszabályt a kormány elfogadta és saját tervezetként terjesztette a parlament elé. A restitúciós törvény módosítása kapcsán Markó Béla úgy értékelte, bár az ország lényeges lemaradásban van a visszaszolgáltatás terén, a módosítás révén egy, a környezô országok joggyakorlatához képest teljesebb restitúciót biztosító törvényt sikerült kidolgozni. Ez évben az erdélyi infrastrukturális fejlesztések terén is nagy elôrehaladást értek el: elkészült a Balavásár–Csíkszereda útvonal, valamint a Parajdot Gyergyó-szentmiklóssal összekötô bucsini út teljes rehabilitációja, az észak-erdélyi autópálya kapcsán pedig megegyezés körvonalazódik az építtetô cég és a kormány között a beruházás pénzügyi részleteit illetôen.

A tanácskozás résztvevôi az aktuálpolitikai kérdések mellett fôként az erdélyi és magyarországi sajtótámogatások helyzetével, az erdélyi magyar televíziózás és rádiózás bôvítésével, valamint a sajtó és az RMDSZ közötti együttmûködéssel kapcsolatos kérdéseket vitatták meg.

Különféle témakörben tevékenykedô, ifjúsági programokkal rendelkezô civil szervezetek találkoztak Szovátán a Maros Megyei Ifjúsági Igazgatóság meghívására péntek-szombaton a közös tervek kidolgozása, ismerkedés, kapcsolatteremtés céljából.

A Teona Family, Garabonciás, a Helyi Ifjúsági Szervezetek Egyesületének, a Civic Center, Philothea Klub, Salvati Copiii, marosvásárhelyi AIESEC, Félsziget, az Impulzus Kezdeményezô Csoport, Rotaract Téka, Axis, Edu Pro Europa, a Junii Calimanului, a Megyei Pszichopedagógiai Központ képviselôi lehetôséget kaptak a bemutatkozásra, eddigi és jövôbeli terveik ismertetésére. Legtöbbjük Marosvásárhelyen mûködik, szervez programokat, viszont néhányuk a vidéki fiatalság bevonását, támogatását, a vidéki élet fellendítését is felvállalja.

A résztvevôk hasznos információkat kaphattak arról, hogyan lehet az Országos Ifjúsági Hatóságnál pályázati pénzeket szerezni: hogy milyen egyesületek és alapítványok pályázhatnak, mire kell figyelni a pályázati iratcsomó elkészítésekor, mi nem maradhat ki. Az ifjúsági igazgatóság képviselôi továbbá ismertették az országos hatóság programjait is, melyekrôl bôvebb információ a www.e-tineret.ro honlapon szerezhetô.

Az igazgatóság több szervezettel tervez közös programokat – tudtuk meg Kakassy Blanka igazgatótól. A táborok átalakítása az egyik cél, az érdeklôdôk tematizált táborokba jelentkezhetnek majd. A téli vakációban sítábort szervez az igazgatóság.

Az RMDSZ Maros megyei és marosvásárhelyi szervezete Mikulás-napi ünnepséget szervez 2005. december 2-án, pénteken 18 órai kezdettel a Kultúrpalota kistermében.

Fellép a HABAKUKK gyerekbábjátszó társulat.

Vezetô Bartha Júlia. Minden gyereket szeretettel várunk, aki találkozni szeretne a Mikulással.

*

Az érdeklôdôk tudomására hozzuk, hogy 2005. december 7-én 16 órai kezdettel újraindul a jogi tanácsadás az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének székházában, a Dózsa György utca 9. szám alatt, földszint.

A fogadóórát Gólya Levente tartja.

Ugyancsak a marosvásárhelyi szervezet székházában minden szerdán 15 órai kezdettel pszichológiai fogadóórát tart Székely Attila pszichológus.

Minden érdeklôdôt szívesen várunk.

Beteg kislány szorul anyagi támogatásra. Szász Julianna Angéla súlyos veseelégtelenségben, atipikus hemolitikus szindrómában szenved. Kezelése és a külföldrôl nehezen beszerezhetô gyógyszerek nagy anyagi megterhelést jelentenek, az ôt és 3 testvérét (akik közül az egyik elsôfokú rokkant) egyedül nevelô édesanyja számára.

Aki segíteni tud, a következô számlán teheti meg (lejben): Banca TRANSILVANIA cont: 01201118406

A kislány állapotáról a 211-792 vagy 259-295- ös telefonszámokon, a Marosvásárhely, Marasti u. 12., vagy nagyszüleinél a Hunedoarei u. 4/14. szám alatt lehet érdeklôdni.

Jegyzet

Most már a statisztikák is bebizonyították: a lopások, rablások zömét nappal követik el. A tolvajok kihasználják, hogy a lakosok munkában vannak, s arra is alapozhatnak, hogy a járôkelôknek sem tûnik fel ügyködésük.

Kisgyermekes, otthon ülô szomszédaim mesélik élményeiket. Hétköznap délelôtt. A közösségi rendôrként alkalmazott férfi feleségével a pincében sózza be a káposztát. Az asszony neszezésre figyel fel. Két tizenéves gyerek épp a szomszédos pincecella szellôzôablakán mászik be, s az alumíniumból készült hengerfejet próbálják megzenésíteni. A pince ablaka forgalmas sugárútra néz, a pár lépésre levô járdán ilyenkor sokan haladnak. Lehetetlen, hogy valaki ne vegye észre az ablakból kifelé kalimpáló lábakat. A behatolók ismerhetik a terepet, hiszen ugyanazon pincébôl néhány héttel korábban a befôtteket vitték el. Még akkor emelték ki a rácsot fakeretestôl, s a nem igazán tanulékony és elôvigyázatlan tulajdonos azóta sem helyettesítette. Így most akadálytalanul lóghattak be a helyiségbe. A közösségi rendôr azonnal kiszaladt, s segítôkész szomszédjával közrefogják a tolvajokat. A közeli Hidegvölgy lakói voltak, az egyenruhás "régi kliensei". Most is szabadlábon garázdálkodhatnak tovább.

(nagy a.)

Tartalmas és esztétikus képeslapfüzetet adott ki a Bolyai Farkas Líceum és a Református Kollégium. A 16 leválasztható képeslapból álló sorozat iskolatörténeti érdekességeket, az épület külsejét és belsejét, a Bolyaiak szobrát, sírját, régi tablókat ábrázol magyar, román és angol felirattal. A képeslapok közötti oldalakon pedig az iskola történetével, neves tanáraival kapcsolatos adatok találhatók. Az iskolát elegáns és hasznos módon bemutató füzet szerkesztôi Haller Béla, Horváth Gabriella, Horváth Szabolcs, Máthé Márta, Székely Emese, a fényképeket Orbán László, Plájás István, Molnár Zoltán és Fekete Zsolt készítette, az adatokat Keresztes Gyula és Spielmann Mihály szolgáltatta. A füzet megjelenését a Bolyai Farkas Líceum és a Református Kollégium tantestülete és szülôi bizottsága, valamint a Bolyai Collegium Alapítvány támogatta.

Manapság, amikor egyre több iskolával ápol partnerkapcsolatot a két tanintézmény, vendégfogadáskor, vagy a testvériskolába tett látogatáskor az iskola hírnevéhez méltó módon mutatkozhatnak be a most kiadott füzettel. Ugyanakkor az iskolát gyakran meglátogató turistacsopor- toknak is eligazítást nyújt a kiadvány. Ballagáskor pedig minden végzôs diáknak ott kellene legyen a tarisznyájában, és érettségi találkozók alkalmából is valószínû szívesen megvásárolják majd az öregdiákok. A füzet az iskola népszerûsítésére és támogatók megnyerésére is kitûnô lehetôséget nyújt. Ugyanakkor minden volt bolyais diák, de a történelem iránt érdeklôdô marosvásárhelyi lakos is haszonnal forgathatja.

A "város" idônként magasról leparasztozza a vidéket. Erdôk hidegében, téli verôfényben, joggal vagy jog nélkül, a táj dobbant egyet-kettôt, pár napig központi lapok, tévék "homlokán" aranylik a hírnapraforgó. Kultúránk jajdonos pazarlása: kevesen jönnek el a SZÍNHÁZ rendezvényére. Az "átkosban" csaknem minden kis településen (dacból is) játszó csoportok garmadája szervezôdött, mára ezek elhalványultak, eltünedeztek; ha néha jelentkeznek, jobbára olcsó, trükkös, tapsos jeleneteket produkálnak, könnyû kis sikerre ácsingóznak...

Erdôszentgyörgyön a hét végén tizenharmadszorra gyûltek össze a baráti színjátszók. A mércét az évek teljesítménye emeli magasra. Mûfaji színesség, tarkaság jellemezte ezt a találkozót is: volt "erôs" darab, népnemzeti vétetésû jelenet, komolytalanul induló, majd véresen végzôdô színes kisjáték, kabarétréfa, volt klasszikus magyar jelenet, amifélét Móricz Zsigmond is irigyelt a színpadra született mesteremberektôl, volt egyenruhába öltöztetett szövegelés, a két véglet: Nóti Károly és Tamási Áron színháza. Nótit röhögjük, vergôdünk vidámságától; Tamásinál azért sírunk, mert kacaghatnékunk sincsen.

Évek óta jár Erdôszentgyörgyre a Magyar Rádió színházának fôembere, Solténszky Tibor. A nyári színészképzôn is oktatott. Ôt szekundálja a vásárhelyi fiatal dramaturg, B. Nagy Sándor. Ôk ketten, éjszakába nyúló körbeülôs dumákon mesélték ars poeticájukat, értékelés címén. Hallgatták a gyulakutiak, szovátaiak, csíkfalviak, nyárádremeteiek, marosszentgyörgyiek, gyergyó-szentmiklósiak, szászrégeniek – akikrôl lerítt: az a boldog ember, aki nem él potyára. Minden szépség és huncutság az életbôl fakad, ne múljon el értelmetlenül semmi.

Két teljesítményt említenék a sokból. Az elsô estén a szászrégeniek varázsolták el nézôiket. A humoros jelenetek sorjázásában nagyszerû alakítást nyújtott Fábián Gy. András, aki (nem is mellesleg) a régeni magyar újság fôszerkesztôje. Vasárnap az erdôszentgyörgyiek Énekes madár elôadása lírai korona a koszorún, érthetôen váltott ki vitát a tapsos teljesítmény. Solténszky Tibor mély átéléssel, irigylésre méltó empátiával elemezte az elôadásokat, B. Nagy Sándor tanácsadói elvárásait szembesítette a produktummal, harmatos szókimondással.

Erdôszentgyörgy – Kovrig Magdolnának köszönhetôen – évtizedek óta szépreményû fiatalokat ád a színpadnak. Adhat zsengébb sztárokat is; aki gyerekként színjátszó, abból jeles ifi mûvész, majd sikeres, érett játékmester lehet. Magdi tanárnô életmûve a szentgyörgyi színjátszás. Él, erôs, virágzik. Tanárnô, ez itt az Ön laudációja egy díjhoz, amelyet talán sosem fog megkapni. Én ezennel a közönség nevében, szeretettel nyújtom át Önnek. A díj neve: Szeretet...

Két éve már szerepelt Kecskeméten a marosszentgyörgyi Jubilate katolikus dalcsoport, az István, a király címû rockoperával. Nemrég az Európa Jövôje egyesület meghívottjaként Koltay Gergely Megfeszített címû rockoperáját adták elô. Ezt idén, a csíksomlyói Ezer székely leány találkozón mutatták be elôször. A Kormorán zenéjére készült alkotást szeretettel fogadta a hetényegyházi Móricz Zsigmond Általános Iskola sportcsarnokát megtöltô közönség, valamint a kecskeméti fôtéri katolikus nagytemplom gyülekezete. Sófalvi Szabolcs, a csoport tagja a vendégszeretet magas fokát tartja emlékezetesnek. A fiatal szereplôket a sikeres elôadás és a vacsora után táncházba invitálták, ahol anyaországi fiatalokkal ropták a csárdást.

Másnap, Krisztus király ünnepén a fôtéri nagytemplomban ifjúsági szentmise keretében énekeltek és zenéltek, ez is nagyszerû élmény volt, mondja Szántó Árpád, a Jubilate gitárosa, a zenemû egyik fôszereplôje. A rockopera Jézus szenvedését a magyar történelemhez közelíti, a Magyar Golgota példázatát emeli a középpontba. A jó és a rossz, Jézus és a sátán harca ma is és még sokáig "aktuális" marad, a mának szóló üzenete van, hiszen Jézus egy értékvesztett, zilált világban hirdeti a megtartó értékrendre, szeretetre, jóságra alapozott erkölcsiséget. Egy nézô így vélekedett: "Érdemes volt elgondolkodni a keresztényi erkölcs tanításainak mai érvényességérôl."

Az elôadás szereplôi: Ivácson Rebeka, Szántó Árpád, Sófalvi Szabolcs, Nagy Csaba, Molnár Evila, Orbán Réka, Sófalvi Adél, Ferencz Lehel, Palkó Réka, Lovász Orsi, Bóni Lacika. A mûvet Simon Kinga kántor tanította be. A történethez az is hozzátartozik, hogy a Jubilatét újabb fellépésre hívták meg, 2006-ban, virágvasárnapon ugyanott léphetnek fel – a kecskeméti nagytemplomban.

A tanügyiek sztrájkját figyelve rájövünk, hogy itt mindenkinek igaza van, legalább részében. Igaza van a szülônek, amikor elvárja, hogy gyerekét munkanapokon tanítsák, ne az ártatlan gyerek húzza a rövidebbet. Így van! A gyerek azt mondja, nem baj, nem árt egy kis pótvakáció, az óvónô, tanító, tanár pedig jogosan vár el annyi bért, amennyi biztosítja azt, hogy életszínvonala legalább a jelenlegin megmaradjon. Mely színvonal így sem túl magas, ezt mindenki tudja. Igaza van a kormánynak is, amikor azt mondja: nincs pénz! A hatalom érvelésének igazságtartalma ezzel ki is merült, a többi populizmus és manipuláció, egyik társadalmi réteg szembeállítása a másikkal, régi jó szokás szerint.

Az a kormány, amely a tanügyiekkel szemben eljátszotta a kemény legényt, a bányászok beüzenésére megijedt és talált pénzt. A politika értetlenül áll ezzel a "lázadással" szemben, hisz ettôl a társadalmi kategóriától megszokta, hogy engedelmes, mindig kevéssel beéri, valószínû, most is így lesz, de ezt hosszú távon az egész iskolarendszer, a társadalom szenvedi meg. Az a társadalom, mely többnyire közönnyel vagy éppen ellenszenvvel szemléli a pedagógusok megmozdulását.

Sajnálatos, hogy egész idô alatt oly kevés szó esett néhány fontos kérdésrôl. Példának okáért beszéltek – talán túl sokat is – az oktatás modernizálásáról, azt elfelejtették hozzátenni, hogy ez a pedagógustól is több munkát, több idôt, jobb felkészülést igényel. Ha tôlem elvárják, hogy hatvanévesen számítógépes programok készítését tanuljam meg, meg fogom tanulni, de akkor nekem is vannak elvárásaim. Más: politikusok szónokolnak a jogegyenlôségrôl, szegénység felszámolásáról, emberjogi harcosok az egyenlô esélyekrôl, leszakadó rétegek felemelésérôl, miközben ennek a munkának az elsô és legnehezebb része az iskolára, a sokat szidott pedagógustársadalomra marad. Csak aki nem akarja, az nem látja, hogy iskoláinkban mind több a szegény családból jövô gyerek, a napi megélhetéssel küzdô nagycsaládokban, rossz lakáskörülmények, esetenként rendezetlen családi viszonyok között élô tanuló, akiknek oktatása/nevelése több munkát, nagyobb hozzáértést kíván. Tudomásul kell venni, hogy a tanítói, tanári munka nehezebbé vált. Ha ettôl a szakmától lelkiismeretes és tisztességes munkát várnak, akkor legalább tûrhetôen fizessék azt meg.

Aki pedig azt állítja, hogy ez a kategória jól meg van fizetve, és a munka amúgy is könnyû, annak azt javaslom, saját gyermekét irányítsa erre a pályára!

Errôl jut eszembe! Nem lehet véletlen, hogy a fiatal pedagógusok esetében igen magas a pályát elhagyók száma, mely szám a gazdasági helyzet remélhetô javulásával nôni fog. Vajon a kormány, a politikai elit figyel erre a kérdésre? Van-e az illetékes minisztériumnak adata arról, hogy mennyi a hazai pedagógus-társadalom átlagéletkora? Közelebb jôve, tudjuk-e, mennyi az átlagéletkor a hazai magyar tanítók, tanárok esetében? Érdekképviseletünk számol-e azzal, hogy az elkövetkezô években tömegesen mennek nyugdíjba tanárok? Ezeken is el kellene gondolkodni és ebben is távlatokban nézni a dolgokat.

A sztrájknak, a kötélhúzásnak nincs gyôztese, még akkor sem, ha majd mindkét fél annak deklarálja magát. Vesztese az iskola, az egész oktatási rendszer, végsô soron az egész társadalom.

A Maros Megyei Múzeum Mûvészeti Múzeuma és a Megyei Mûvelôdési, Vallásügyi és Nemzeti Kulturális Örökség Igazgatósága rendezésében kerül sor a neves festômûvész, Bordi András (1905 – 1989) centenáriumi tisztelgô kiállítására, amelynek megnyitása 2005. december 27-én lesz a Képzômûvészek Szövetsége kiállítótermeiben, a Kultúrpalota földszintjén.

A szervezôk felkérik azokat a mûgyûjtôket, mûvészbarátokat, akiknek tulajdonában kiállításra alkalmas Bordi-festmény van és azt a kiállítás idôtartamára (2005. dec. 27 – 2006. febr. 15.) kölcsönöznék, szándékukat jelezzék a szervezôknél: Muzeul de Arta Tg-Mures, Str. Enescu nr. 2. Tel. 0265/267-179. A kiállításra kölcsönzött alkotásokat a Megyei Mûvészeti Múzeumban veszik át (Enescu u. 2. szám, Kultúrpalota, III. emelet) elismervény ellenében, 2005. december 16-ig, naponta 9-14 óra között.

A kolozsvári Radó Ferenc Matematikamûvelô Társaság gondozásában havonta megjelenô Matlapban részletes adatok találhatók azokról az iskolákról, amelyekben a lapban kitûzött feladatok megoldásával foglalkoznak a tanulók. Bandi Árpád matematikatanár, szerkesztôbizottsági tag szerint azonban ez a lap – sajnos – nem jut el sok olyan családhoz, amelyben matematikát kedvelô emberek élnek. Az elmúlt iskolai évben Maros megye 38 iskolájából küldtek be megoldott feladatokat a Matlap szerkesztôségébe, országos szinten ez a legnagyobb szám. Bandi Árpád szerint azonban mégsem elégedettek, hiszen csak a Kis-Küküllô mentén több mint 50 magyar iskola van, és ezek közül érdemlegesen csak a gyulakuti iskolából két osztály tanulói 3920 pontot értek el, vagy a szakadáti iskola, amelynek tanulói 3707 pontot értek el. Ez a két iskola országos szinten a 2. és a 3. helyezést érte el, több pontot szerezve, mint sok megye valamennyi iskolája. Mint említettük, Maros megye igen jól szerepelt, a feladatmegoldásban 38 iskola vett részt, és 36 jutalmat tudhatott magáénak. Maros megye mellett jól szerepelt még Hargita (36 iskola), Szatmár (23 iskola) és Bihar megye (14 iskola), míg például Fehér, Hunyad, Szeben és Temes megye valamint Bukarest csupán 1 iskolájából küldtek be megoldott feladatokat. A helyes megoldásokért a legtöbb – 33027 – pontot azonban Hargita megye szerezte meg, következik Maros (27755), Kolozs (10531) és Szatmár megye.

A legjobb feladatmegoldókat a támogatók segítségével a Matlap szerkesztôsége jutalmazta. A 95 jutalom közül 36-ot vitt el Maros megye."Kelemen Iringó Anna, Sebestyén András Aranyoklevelet kapott, de a kis matematikusok példaképének szeretném állítani Borsos Zalánt, a Bolyai Farkas Líceum tanulóját, akinek a szerkesztôség a Gyémántoklevél mellett egy számítógépet és más jutalmakat adományozott, mivel valamennyi matematikai versenyen kimagasló eredményeket ért el" – mondta Bandi Árpád, aki úgy véli, érdemes a Matlap feladatait megoldani. Bár a fentiekben csak a Kis-Küküllô mentére hivatkozott, úgy véli, jó lenne elgondolkodni az iskolák lehetôségein mind falun, mind városon, hiszen sok iskolában a tanulók még csak nem is hallottak a Matlapról.

Riasztó méreteket öltött megyénkben az erôszakos cselekedetek száma, mutatott rá tegnap sajtótájékoztató keretében Cabulea Ioan- Nicolae fôbiztos, a Megyei Rendôr- felügyelôség parancsnoka.

Az idén 15 emberölést követtek el, míg a tavaly ugyanezen idôszakban ezen bûncselekmények száma hat volt. A halált okozó testi sértések száma az idén 6 volt (a tavaly 4), két rablást követtek el, amelynek következtében az áldozatok elhunytak. Az idén 5 csecsemôgyilkosság történt (a tavalyi eggyel szemben). Az utóbbi egy hónapban a megyében 7, rendkívüli erôszakossággal elkövetett bûncselekményre derült fény.

Október 24-én a 76 éves ludasi illetôségû G. Ileanát lakásában erôszakolta meg a 36 éves D. Tiberiu. 31-én Dicsôszentmártonban, a város gyûjtôcsatornájában lelték meg a 33 éves U. Alin-Gabriel holttestét. Elôször balesetre gyanakodtak, ám a boncolás során kiderült, a férfi légzôszerveit iszappal tömítették el, ez okozta halálát. Az elkövetô a 30 éves N. József, akivel együtt fogyasztott szeszes italt. N. József ellen rendkívüli kegyetlenséggel elkövetett emberölésért indítottak eljárást.

November 11-én az 54 éves B. Gavrilt dédai lakásán holtan találták. Kiderült, egy nappal korábban családi botrány tört ki, a férfi hûtlenséggel vádolta feleségét, a helybeli bár tulajdonosát. Az bosszút esküdött, s két férfit fogadott fel, akik halálra verték férjét. A 22 éves U. Mircea és a 39 éves B. Nicolae fejenként 15 új lejért és három üveg italért oltotta ki a férfi életét.

November 23-án Fehéregyházán az 59 éves D. Victoriát, a helybeli bár tulajdonosát holtan találták lakásában. Az áldozat egyedül lakott. Elôzô este bezárta a bárt. Hazaérve lakásának elôszobájában várta a 26 éves K. Kund Rezsô, aki eltulajdonította 700 új lejét (az aznapi bevételt) és mobiltelefonját. A boncolás során kiderült, az áldozat halálát lelki trauma okozta. Az elkövetô az áldozat halálát okozó rablásért kell feleljen.

November 25-én értesítették a rendôrséget, hogy a 70 éves S. Victort holtan találták kisgörgényi lakásában. A boncolás során kiderült, az idôs férfi erôszak áldozatává vált. Felelôsségre vonta 24 éves munkanélküli fiát, aki ittas állapotban bántalmazta apját. A fiatalember ellen halált okozó testi sértés bûntette miatt indítottak kivizsgálást.

A hét eset elemzésekor derült ki, az áldozatok közül kettô idôs nô, akik egyedül éltek. Három férfi a tett elkövetése pillanatában ittas állapotban volt. Két fiatal lány késô este tért haza, amikor megtámadták ôket. Ez utóbbi két eset szombaton történt. A 23 éves G.G.-t a tömbházban támadta meg a férfi, késsel megfenyegette, ám nem sikerült kirabolnia, mert áldozata segítség után kiáltott. Nem egészen húsz perc múlva egy másik fiatal nôt támadott meg, ezúttal a felvonóban, s eltulajdonította javait. A két áldozat azonnal jelentette az esetet, a személyleírás alapján rövidesen azonosították az elkövetôt. A 29 éves vásárhelyi L. István ellen rablási kísérlet és rablás bûntette elkövetése miatt indítottak eljárást.

A rendôrfôbiztos elmondta, az életminôség romlásával magyarázható, hogy öt esetben a bûncselekményt rablás céljával követték el. Valamennyi bûncselekményt férfiak követték el (22 és 39 év közöttiek), közülük 5 visszaesô bûnözô, hatan ittas állapotban követték el tettüket. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy valamennyi bûntettet este 9 és 11.30 óra között követték el. Valamennyi alkalommal fizikai erôhöz folyamodtak, megfenyegették áldozatukat, s 5 esetben az elkövetô és az áldozat ismerte egymást. Az esetek közül hat az áldozat lakásán történt.

– Fehéregyházán, Dédán a kocsmákban, a kocsmák környékén történnek súlyos bûncselekmények. Elrendelem, azokat a mulatókat, ahol gyakran történnek ilyen események, zárják be, máshol pedig fokozott figyelemmel járôrözzenek a vidéki rendôrôrsök alkalmazottai – összegzett a rendôrparancsnok.

Katonai bázisból üdülôövezet

Alig pár kilométerre Szászrégentôl, a laposnyai út melletti erdôben kettôs szúrósdrótkerítéssel igen szigorúan ôrzött terület volt. Valamikor az ’50-es években a hadsereg megyénk stratégiailag egyik legfontosabb lôszerraktárát telepítette ide. Az ország haderejének korszerûsítése során azonban fölöslegessé vált ez az egység, hiszen csökkentették az állományt és a fegyverzetet is fokozatosan felújítják. Emiatt fölöslegessé váltak a raktárak is.

A katonaság kiköltözött az épületekbôl. A terület, amelyen 10 sportcsarnok nagyságú betonraktár és a hozzá tartozó ôrség épületei álltak valamikor a városhoz tartozott. Ennek jogán mintegy másfél évvel ezelôtt a polgármesteri hivatal szándéklevelet küldött a honvédelmi minisztériumhoz, amiben jelezték, hogy visszaigényelnék a földterületet, s ebben azt is ígérték, amennyiben kedvezôen dönt a kormány, akkor az üresen maradt ingatlanokat is megôrzik. Errôl még 2005. május 31-én egy helyi tanácsi határozat is született, s ebben úgy döntöttek a városatyák, hogy kikapcsolódást nyújtó, szabadidôs telepet (zona de agrement) létesítenek. A kormány 2005. november 18-án bocsátotta ki azt a rendeletet, amely a jogtulajdont a hadügyminisztériumtól a Szászrégeni Polgármesteri Hivatalra ruházza át.

Ezek szerint mintegy 50 hektár terület került a városhoz. A Mocsárerdô természetvédelmi terület. A madarászok megfigyelése szerint itt rendkívül ritka három uhu bagolycsalád fészkel, ezenkívül értékes kocsányos tölgyek is találhatók is, ezeknek kora a 600–700 évet is meghaladja. A legenda szerint olyan fa is van itt, amely alatt valamikor Rákóczi is megpihent. Az említett rendelettel a városé lett az a legelô is, ahol a második világháborúban katonai repülôtér volt. A raktárak kiváló állapotban vannak, csak az ôrszobákat rongálták meg egy kicsit. Ezek igencsak javításra szorulnak.

– Még nem döntöttünk arról, hogy mit kezdjünk az ingatlannal. Szanatóriumot, üdülôközpontot szeretnénk létrehozni, de ezek még csak ötletek. Mindenképpen turisztikai célra szeretnénk fordítani, egyelôre az lenne a fontos, hogy az épületeket épségben megôrizzük – mondta Nagy András polgármester, aki azt is leszögezte, fakitermelésrôl szó sem lehet, hiszen a hivatal által visszakapott parcella is a védett övezet része.

A múlt héten Nagy András polgármester Esztergomban járt, ahol felkereste azt a céget, amely korábban elônyös ajánlatot tett a város közvilágításának a korszerûsítésére. A cégvezetô korábbi szászrégeni látogatásakor azt ígérte, hogy a beruházási költségeket bankhitellel fedezi, amelyet majd a korszerû lámpatestek felszerelése után a megspórolt villamosenergia- árból téríti meg. Így a munkálatoknak mindössze a 15 %-át kell majd fedezze a hivatal. A cég több magyarországi településen dolgozott már, ezek közül néhányat a kft. vezetôjével együtt felkeresett a polgármester.

– Az említett lámpatesteknek az az elônye, hogy megfelelnek az uniós minôségi szabványoknak, önszabályzó rendszerük van, ami azt jelenti, hogy a kinti fény függvényében állítható a fényerô, nagyon könnyen cserélhetôk, javíthatók az izzók. S ami legfontosabb, öt év alatt megtérül a beruházás – mondta a polgármester.

A tervek szerint 1305 lámpatestet helyeznek ki a városban, nemcsak a régieket újítják fel, hanem a város peremén levô utcákban is bôvítik a közvilágítási hálózatot, különösen a nemrég épült villanegyedekben. Ezenkívül díszvilágítás lesz majd a parkokban, köztereken, s külön világítják meg a szobrokat és a templomokat. A közbeszerzési törvénynek megfelelôen a közvilágítás korszerûsítésére a versenytárgyalást januárban hirdetik meg, azzal a kizáró feltétellel, hogy a munkálatokat június végéig be is kell majd fejezni.

A szászrégeni tanács november 30-án sorra kerülô ülésének egyik legfontosabb napirendi pontja az, amelyikben elfogadják a városi strand felújításáról készült megvalósíthatósági tanulmányt. Az évek során teljesen tönkrement szórakozóhelyet jövôre szeretné felújítani, átépíteni a hivatal. A tervek szerint több medencét építenek, lesz vízicsúszda, megnövelik a napozófelületet, s idôvel fedett uszodát is építenek. A tanácsülésen azonban sok másról is szó esik majd. Kiigazítják a 2005-ös költségvetést, meghosszabbítják az együttmûködési szerzôdést az ortodox egyház által üzemeltetett Maria I, II házakkal, valamint a Fény és Bátorság Alapítvánnyal, illetve a DIO Házzal. A tanácsosok döntenek arról is, hogy a város csatlakozzon-e egy megyei turisztikai egyesülethez, valamint az Aquaserv Kht.-hoz – a Samtid program keretében – egy regionális vízszolgáltató részvénytársaság létrehozása érdekében. Elfogadják az ANL- tömbházlakásokat igénylôk végleges névsorát. S döntenek a téli vásár megszervezésérôl is. Az említettek mellett jelentés hangzik el a hóeltakarítási intézkedésekrôl, az Obor nevû legelô valamint a mezôgazdasági területek helyzetérôl, a pályázatírás és európai integrációs osztály és a helyi rendôrség tevékenységérôl. A tanácsülés 14 órától kezdôdik az Eugen Nicoara Mûvelôdési Otthon termében.

Ambiciózus tervbe kezdett a radnótfáji református egyházközség. Úgy tervezik, hogy jövôre megnyitják az Erdélyi Református Egyházkerület Diakóniai Keresztény Alapítványa által mûködtetett otthoni beteggondozó szolgálatot. Ezenkívül a régi imaházat átalakítják, úgy, hogy egy korszerû templomot, emellett egy nappali szociális otthont is létesítenek, ahol szegénykonyhát, utcagyerekeket asszisztáló programokat szeretnének majd beindítani (felvételünkön). Székely György lelkipásztor lapunknak elmondta, folyamatban van a diakóniai szolgálatot támogató helyi alapítvány bejegyzése. Januártól hozzáfognak a felméréshez, a nyilvántartások elkészítéséhez. Az egyházközség, valamint a hivatalos szociális intézmények jegyzékei alapján lenne igény az ellátásra, azonban a szolgáltatásban részesülôk listáját a törvényeknek megfelelôen kell elkészíteni. Januártól egy asszisztens, egy programkoordináló orvos, illetve önkéntesek látnák el a szolgálatot. A lelkész hangsúlyozta, nemcsak az egyházközségben levôket gondoznák, hanem a lehetôségekhez mérten a városbeli rászorulókat, nemtôl, kortól, vallási felekezettôl függetlenül. Hosszú távon szeretnék, ha a szolgálatot a Szászrégen környékén levô településekre is kiterjesztenék, ezért korszerûsítik a radnótfáji imaházat is, ahol már elkezdôdtek az építkezések. Itt a beruházás kb. 5,5 milliárd lejbe kerül majd, ennek egy részét az egyházközség, a többit a megyei tanács, illetve a kultuszminisztérium fedezi majd. Hogy mikor fejezik be az építkezést, nem tudta megmondani a tiszteletes, de az biztos, hogy januártól beindul az otthoni betegápoló szolgálat.

Egyik megyei napilap azzal vádolta a szászrégeni tanácsot, hogy egyes városatyák saját érdeke miatt megakadályozzák a megyei tanácsot abban, hogy Phare- pályázatból felépítsenek egy új idôsek otthonát. A cikk szerint a szociális otthon jelenlegi épületét Márk Endre, az RMDSZ szászrégeni szervezete elnökének testvére követelte vissza. A lap azt állítja, hogy a helyi tanács által az Unirii negyedben, a fôút mentén az építkezésre felajánlott 3.461 négyzetméter területre szemet vetett Márk György, állítólag a tanács ezért nem akarta átadni az említett területet a szociális intézménynek.

Márk Endre az említett írást politikailag irányított rágalmazásnak minôsítette. Elmondta, az idôsek otthonának jelenlegi épülete (fotón) a szászrégeni Éltetô családé volt, tôlük államosították el, az elkobzott javak visszaszolgáltatásáról szóló törvény alapján teljesen jogosan kérik vissza az ingatlant. Ehhez semmi köze a Márk családnak. Ami a területet illeti, az átadását megszavazta a helyi tanács, gond nélkül átveheti az új tulajdonos és megépíthetik az 580.000 eurós beruházásból a korszerû otthont.

Az év végén a különbözô intézmények mérleget készítenek tevékenységükrôl. Ön mennyire elégedett a helyi tanács, illetve a polgármesteri hivatal 2005. évi ténykedéseivel?

Pápai Ferenc: – Rendbe tették a fôteret, azzal nincs gond, csak a város peremét hanyagolták el. Lehet, hogy erre nincs pénz, de jó lenne, ha jövôben arra gondolnának, hogy itt is aszfaltozzák le, vagy ahol kell, kövezzék le az utcákat. S a közvilágításon is kellene javítani. Egy másik ügy, amelyet rendezni kellene, az az eltulajdonított ingatlanok visszaszolgáltatása. Adják vissza nekünk azt, ami a miénk volt. Ez nemcsak a magánszemélyekre, hanem az egyházakra, akár a polgármesteri hivatalra is vonatkozik. Ha az ember a saját tulajdonával gazdálkodik, az meglátszik.

Troner Edu-ard: – Még mindig sok a kátyú a városban. Ezt kellene sürgôsen felszámolni. De nemcsak ez a gond. A városrendezés koncepcióján kellene változtatni. Én voltam más városokban, s láttam ott, hogy van elrendezve minden. Van ízlés, nyitás, ezt nem tapasztalom nálunk. Alakul, szépül a város, de úgy tûnik, hogy minden kaotikus, nincs hosszú távú elképzelés. Egy kicsit Európa felé is kellene tekinteni.

Puscas Ioan: – Én emlékszem, milyen volt a régi Szászrégen. Csendes, hangulatos kisváros. Most ez megváltozott. Valahogy ezt a hangulatot kellene visszahozni. Persze tudom, hogy az idôt nem lehet visszafordítani, s haladni kell elôre, de a nyugdíjasokra is kellene gondolni, akiknek lassan nincs ahova menni. Nem ártana valami parkot, más olyan csendes helyet létesíteni, ahol pihenni, kikapcsolódni is lehet.

Bakos Lucretia: – A közbiztonságon kellene javítani. Nagyon sok a zsebtolvaj. Az üzletbe is belépnek, elvesznek valamit, aztán úgy eltûnnek, senki nem találja meg ôket. A kicsi utcák nincsenek kivilágítva, félek este hazamenni. Amit a városrendészetben tettek, azt kellene folytatni, úgy érzem, azért jó irányba halad a város, de nemcsak az épületeket, az utcákat kellene korszerûsíteni, hanem az emberek is ehhez mérten meg kellene változzanak.

Ionas Elena: – A piacokat kellene korszerûsíteni. Sokat járok oda bevásárolni, hát, ami ott van, az minden, csak nem a mai követelményeknek megfelelô. Valami rendszert kellene bevezetni, s jobb, higiénikusabb körülményeket megteremteni. Ott sincs biztonságban az ember. Sokszor vernek le a lábunkról a suhancok, s mire észbe kapunk, kiderül, hogy valamilyen zsebtolvaj surrant el mellettünk, aki az idôsebbeket szemeli ki áldozatul. Erre is oda kellene figyelni.

Élményeim és tapasztalataim alapján próbálom megfogalmazni, milyen ma egy nyugdíjas sorsa.

Sokan úgy vélik, ha már nem vagy a társadalom aktív harcosa, még a kispadot sem érdemled meg, ahogy focinyelven is szokták mondani.

Amíg dolgozó vagy, vannak esélyeid, hogy munkádért megbecsülést, bizalmat és szeretet kapsz munkaközösségedtôl, feletteseidtôl és embertársaidtól, de sajnos, mindez véget ér, mikor már nem vagy dolgozó, mely idôtôl sokan eltartottnak ítélnek meg, fôleg a fiatalok. Akik nem akarnak tudomást venni a tényrôl, hogy a jól megérdemelt, fáradságos munka utáni nyugalomra éppúgy szükséged van, mint a fiatalkori szórakozásokra, kikapcsolódásra. A mi munkánk folytatását végzik, kik tisztelettel, kik nem, kik érdekbôl, kik hivatásból, kik passzióból, mások meg unalomtöltésbôl. Megfeledkezve arról, hogy egyszer majd ôk is ide fognak jutni, ahová mi.

Gondolok itt fôleg mindazokra, akik a megyei nyugdíjpénztár közigazgatási területén dolgozó köztisztviselôk, állami és privát vállalatoknál dolgozók, közterületeken, parkok, szórakozóhelyek és nem utolsósorban a tömegközlekedési járatok alkalmazottjai, akik sajnos, legtöbb esetben úgy viselkednek idôsebb embertársaikkal, mint valami kivert kutyákkal. Ahelyett, hogy figyelmesek lennének, kedvesek és megértôek, rájuk mordulnak, toloncolják egyik helyrôl a másikra, megszólítják ôket nehézkes mozgásukért stb.

Érveim igazolására néhány konkrét példa, több nyugdíjas társsal való egyeztetés után:

Nyugdíjhivatal. Ha valaki be szeretné adni az iratait, akár nyugdíjazás, kiigazítás, újraszámítás esetében, fel kell készülnie, hogy mindezt hetente csak kétszer teheti, kedden és csütörtökön 9–16 óra között, a 13-as ablaknál, ahova csak úgy lehet bejutni, ha reggel 7 órától – összetömörülve az egész megye területérôl –, tolongva, veszekedve, 3–4 órai sorban állás után tudomásunkra hozzák, hogy hiányzik az igazolás a 12-es ablaktól, ahol a munkaprogram 9–13 óráig tart, ahol újra sorba állsz, és miután leellenôrzik a munkaigazolást a vállalattól, közlik, hogy az igazolást csak egy hét múlva adják ki, amikor természetesen minden kezdôdik elölrôl a 13-as ablaknál. Ha sikerül eljutnod az ablakhoz és esetleg nincs a munkakönyvrôl másolat, újra elnapolnak. Ellenben, meg lehetne szervezni a munkaprogramot úgy, hogy naponta 2–3 ablaknál lehessen beadni az iratokat, ahol mindent le tudnak ellenôrizni, hála a modern technikának, amely hálózati összeköttetéssel minden adatbázissal egyeztethetô. Nem kell az embereket egyik mogorvább tisztviselôtôl a másikhoz küldeni, amely kellemetlenségeket szül, meg sok idôveszteséggel jár. Ne gondolják, hogy a nyugdíjasok ideje nincs beosztva. Gondoljuk csak meg a sorban állásokat a bevásárlásoknál, közköltségek fizetésénél, orvosnál, gyógyszertáraknál, az unokákra való felügyelést. Mindez persze az otthoniak számára nagyon elônyös, de már másokkal szemben ezt elfelejtik, ha munkába mentek.

Közhivatalokban senkinek sincs türelme egy idôs nyugdíjas problémáit meghallgatni, megoldást keresni, segítôkészséget mutatni. Inkább küldözgetik egyik osztályról a másikra, egyik hivatalból a másikba, vagy esetleg olyan választ adnak, amelytôl elmegy a kedve, hogy még egyszer oda visszamenjen.

Tömegközlekedés. Ülôhely át nem adása idôs számára, ajtóbecsukás az orra elôtt, mert nem szállt fel elég gyorsan, nem veszik fel az ingyenes jeggyel stb.

Gondolom, mindazon személyek, akik nem ily módon dolgoznak és gondolkodnak, megértenek minket felháborodásunkért és kérem, próbálják meg figyelmeztetni ifjabb kollégáikat, hogy egyszer majd ôk is ugyanezt kapják vissza utódaiktól.

Kérdésem: – Manapság sehol sem tanítják az ifjúságot egy kis tiszteletre, viselkedésre, jó modorra (szülôk, iskolák, irodavezetôk)? Vagy talán épp erre oktatják ôket és azért viselkednek így, mert hiányzik az a bizonyos "hét év".

Tisztelettel egy nyugdíjas,
Orbán István

A szászrégeni fúvószenekart 1941-ben alapította dr. Kovács L. ügyvéd 38 személlyel. Az egykori alapító tagok között voltak: Kohl István, Kohl Karcsi, Pápai Lajos, Szabó Miklós, Szabó Gyula, Orbán Lajcsi, Toncian Sándor, Gyulai, Klémené Frici, Bakos Sándor, Csoloka János, Miklós Dénes, Pápai Jóska és mások.

A kottaismeretet Mogyorosi Sándor tanító tanította. A karmester Köller fôtörzsôrmester volt, a marosvásárhelyi katonai egységtôl jött fel és vezényelt. Az ifjak nagy szeretettel jártak próbákra és vettek részt a felkészítôkön.

Sok szép emlék maradt számukra a negyvenes évekbôl. Szerepeltek a nagyközönség elôtt. Hivatalos ünnepeken, ifjúsági táborokban voltak, mint a Balatonon, Budapesten, Debrecenben, Szovátán, Borszéken.

1944 ôszén a hangszereket összecsomagolták és elmenekítették nyugatra. A II. világháború után, 1946-ban Kohl István összegyûjtötte a szétszóródott zenekartagokat és a környéki egyházaknál megmaradt hangszereket, majd újra megkezdte a próbákat a fúvószenekar.

Ellátogattak a környezô falvakba, bálokat és népünnepélyeket szerveztek.

Részt vettek minden hivatalos ünnepségen. A fúvószenekar karmestere Kohl István volt és Haltris János még 8 évet vezette.

1960-tól Pápai Lajos a karmester, még ma is az ô irányítása alatt mûködik a szászrégeni fúvószenekar.

Pápai Lajos szép nagy családból származik, 10-en voltak testvérek. Mindenik ipari tanuló volt, és mint szakember dolgozott Régen valamelyik üzemében.

A Pápai fiúk nagy része a fúvószenekarban tevékenykedik szabadidejében, díjmentesen.

A múltban a fúvószenekar a CIL üzem keretében fejtette ki tevékenységét. Pápai Lajos a hangszergyárban dolgozott, ô volt a hangszerhúrok készítôinek brigádosa, felelôse. Így 1953-ban Kolozsváron elvégzett egy fúvószenekar- vezetôi tanfolyamot és 1960-ban kinevezték a fúvószenekar karmesterének. Már 45 éve vezeti ezt a kis fúvószenekart. Kevesen vannak, mert éveken keresztül nyugdíjba mentek, meghaltak. De mindig fiatal tehetséges zeneszeretô fiatalokkal bôvül a csapat. Jelenleg is 12 tehetséges fiatal van a régi tagokkal. Szeretetbôl vesznek részt a próbákon. A fúvószenekart 1990-tôl átvette a polgármesteri hivatal, így a megmaradt régi hangszerekkel zenélnek. Szorgalmasan tartják a próbákat. Mindig van mit tanulni. Ma is részt vesznek a hivatalos ünnepeken, rendezvényeken. Pápai Lajos 45 évi karmesteri tevékenysége nagy idô a városért. Mindezt szeretetbôl önkéntesen teszi. Sok idôt, türelmet vesz fel a kottázás, a fiatalok betanítása. Mindezt illik tisztelettel megköszönni Pápainak.

Köszönet illesse a városi polgármesteri hivatalt is, hogy befogadta ezt a hagyományôrzô fúvószenekart, és amibôl teheti támogatja, ösztönzi tevékenységüket.

Egy szép szó, egy köszönet lelkesítô hatással van a csapatmunkára.

Szászrégenben sok értékes mûvelôdési csoport tevékenykedett az évek során, de ilyen nagy múlttal rendelkezô, mint a fúvószenekar, még egy sem.

Jenei Árpád, Szászrégen

Mintegy 50 ember várta vasárnap este Bayer Zsoltot a szászrégeni DIÓ Házba. Bayer Zsoltot elkísérte útjára Tôkés András, Berekméri Sándor, Veress László és Sípos Attila.

Az est különlegességét és bensôségességét az a tény adta, hogy Bayer Zsolt a politika helyett sokkal mélyebbre ásva azon összefüggéseket boncolgatta, amelyek a politika mögött bújnak meg, kitérve két lényeges emberi érzésre: a félelemre és a reménységre. Elmesélte, hogy még a Kádár-korszakban összesen 37 egyetemista Budapesten, akik közé természetesen Bayer Zsolt is beleszámoltatik, megalapították a FIDESZ-t. Jó pár hónap után már 300.000 ember tüntetett a Kádár-rezsim ellen, és ami hihetetlennek tûnt valamikor, valósággá vált, leomlott az egyik kelet- európai kommunista rezsim, és elkezdôdhetett egy új világ megalapozása.

A félelem az, ami féken tart most is sokunkat, mintegy belénk ivódott ösztönös rettegés, ami gátol abban, hogy önmagunk, és ezáltal nemzetünk, továbbfokozva világunk sorsát befolyásoljuk, mindig abban reménykedve, hogy majd a dolgokat mások helyettünk megteszik: "Nem szól szám, nem fáj fejem" kompromisszumokba kergetve minket. Hát van egy rossz és jó hír is egyben "Mások nem dönthetnek helyettünk!". Ez a kijelentés egyben felhívás értékû is, sarkall arra, hogy útra induljunk egy ügyért, egy olyan ügyért amit semlegesen és politikamentesen a szívünk diktál, jól meg kell mindenki értse, hogy ez a belsô tûz elsôsorban valamiért és nem valami ellen van, viszont fel fog égetni minden szennyet, de nem fogja felégetni azt, amit eddig pozitív értelemben elért a magyar nemzet, az egy magyar nemzet határokon innen és határokon túl. A félelem át kell változzon reménységgé, és a reménység lesz az a mozgatórúgó, amely tettre fog sarkallni, hogy mindannyian kezünkbe vegyük a sorsunkat és lépjünk, ha 37 embernek sikerült, akkor nekünk is fog, de ne is menjünk olyan messzire, hisz Erdélyben van egy még tisztább példa, sajnos, sokan elfelejtik, de újra és újra fel kell elevenedjen Tôkés László püspök esete, aki tiszta egyedül lépett fel a Ceausescu- rezsim ellen, neki egyedül sikerült, kinek lehet erkölcsi alapja kitagadni ôt bármilyen magyar szervezetbôl, mindenki kérdezze meg a tükörben magától este, létezhet Erdélyben olyan legitim magyar képviselet, amely kitagadja azt az embert, aki a sötét idôkben a reménységét és isteni hitét tettekre váltotta, és aki egyedül berobbantott milliókat. Hagyjuk a szívünket is szóhoz jutni és mondjuk ki az igazat. Semlegesen és politikamentesen.

Tovább kell lépni, ha a belsô tüzet nem tápláljuk, oda juthat az erdélyi magyarság, hogy évtizedek múlva kuriózumszámba fog menni az erdélyi magyar. Ezt predesztinálja a mostani csángó realitás is. Aki személyesen is járt a csángóknál keserûen és szomorúan kellett tudomásul vegye, hogy több már az olyan csángó falu, amely az elrománosodás olyan fázisában van már, ami irreverzibilisnek mondható.

Bayer Zsolt alapüzenetét így is lefordíthatjuk: Merjünk remélni, merjünk lépni, merjünk tenni, merjünk felelôsséget vállalni önmagun