Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

A vidéki gyermekek kisérettségi-eredményeinek ismeretében gyakran írtunk arról, hogy tenni kellene valamit. Vannak ugyanis olyan kisebb falusi iskolák, ahonnan évek óta egy gyermek sem ment át a nyolcadik osztályt lezáró felmérésen, sôt, egyesek tanáraik utasítására nem is jelentkeztek a vizsgára.

A sikertelenség nem csupán a pedagógusokon múlott, bár nemegy helyen szakképesítetlenek oktatták a vizsgatantárgykat. Egyes gyerekek esetében a családi körülmények nehezítették, tették lehetetlenné a felkészülést. Ahol nincs mit enni, ahol az egész család által használt egyetlen helyiségben sincs meleg, s talán nem ég a villány sem, ahol nincs a kisdiákoknak egy asztala, egy kuckója, és nincs, aki segítsen, ha nem érti a tananyagot – hogyan is lehet elvárni, hogy elfogadható körülmények között levô társaikhoz hasonlóan készüljenek el a leckékkel. Ilyen tapasztalatokról számolt be Szilágyi Réka, a felzárkóztató programot vezetô pszichológus, a szovátai Szent Ferenc Otthon vezetôje, aki szerint az otthonba befogadott gyerekek családjában látott körülmények hatására döntötték el, hogy a nehéz helyzetben levô diákoknak segítséget nyújtanak. Az elmúlt év során öt helységben – Nyárád-szereda, Vármezô, Illyésmezô, Kibéd, Sóvárad – 120 gyerek számára indították el a felzárkóztató foglalkozást. Ahol üres tanterem volt, az iskolában, másutt bérbe vett, illetve az önkormányzat által felajánlott helyiségekben, délután 2-8 óra között, pedagógusok felügyelete mellett készülhettek fel a másnapi órákra a szegény sorsú gyerekek, akik számára uzsonnát is biztosítanak. Amint Szilágyi Réka elmondja és a szóban forgó iskolákból megkérdezett pedagógusok is megerôsítik, az eredmény nem maradt el, a foglalkozáson részt vevô gyerekek felzárkóznak társaik mellé, szépen haladnak a tanulásban. Hármas-faluban, ahol az idén indult el a foglalkozás, és a református egyház is támogatja a kezdeményezést, valamennyi gyerek számára, aki óhajtotta, lehetôvé tették a szervezett délutáni tanulást. A példa kitûnô, és kisebb-nagyobb erôfeszítéssel a vidéki iskolák többségében be lehetne vezetni akár az önkormányzat, az egyházak vagy a családok segítségével. Az iskolákat támogató alapítványok is elkülöníthetnének egy keretet erre a célra, hisz az eredmény biztosan nem maradna el. Ehhez viszont arra lenne szükség, hogy a figyelem az eddiginél sokkal nagyobb mértékben az alapokra terelôdjön. Hogy a fogyó gyereklétszám ellenére, legyen majd utánpótlás középiskoláink, egyetemeink benépesítésére.

Az Országos Korrupcióellenes Fôosztály által elôkészített 28 nagykorrupciós dosszié közül három honatyákkal kapcsolatos, közülük ketten még tisztségben vannak, közölte szerdán sajtótájékoztatón Daniel Morar fôügyész, az intézmény vezetôje. Az egyik ilyen dosszié Ion Dumitru parlamenti képviselôé, a Romsilva egykori igazgatójáé, aki ellen több mint 2 millió eurós kárt okozó hivatali hatáskörrel való visszaélés miatt indult eljárás.

Morar nem közölte a másik két honatya nevét, mivel még nem hozták tudomásukra a vizsgálatindítás tényét. A Korrupcióellenes Fôosztály vezetôje azonban elmondta, a két honatya ügyében befolyással való visszaélés miatt indult eljárás, az általuk elkövetett bûncselekmények 800 millió lej értékû kárt okoztak.

A kisebbségi törvény elfogadására sürgették Romániát kedden az Európai Unió brüsszeli intézményrendszerének különbözô fórumain, és Bukarest újabb felszólításokat kapott arra is, hogy hajtsa végre a már elfogadott törvényeit.

Az Európai Parlament külügyi bizottsága – Mihai Razvan Ungureanu román külügyminiszter jelenlétében – vitát folytatott a Romániával foglalkozó EP-jelentésrôl, és ezzel párhuzamosan ülést tartott az EP-román vegyes bizottság is.

A két ülésen Olli Rehn (képünkön) bôvítésügyi EU-biztos mellett Gál Kinga (Fidesz- MPSZ), Dobolyi Alexandra (MSZP) és Szent-Iványi István (SZDSZ) magyar képviselôk is kiemelték a kisebbségi törvény jóváhagyásának és teljesítésének fontosságát, de még az EP finnugor fóruma is a jogszabály elfogadására szólította Bukarestet. Anca Boagiu román európai integrációs miniszter ugyanakkor a vegyes bizottsági ülésen megerôsítette, hogy Románia el fogja fogadni a törvényt, és Ungureanu külügyminiszter is jelezte: a négy párt politikai szándéka és akarata megvan, s remélhetôen a januári végszavazás pozitív eredménye tesz pontot az ügy végére.

Olli Rehn kijelentette, hogy a 2007 elején az EU-ba lépni kívánó Romániának teljesítenie kell korábban vállalt kötelezettségeit, és ennek megfelelôen el kell fogadnia a kisebbségi törvényt, amely a kulturális autonómia intézményét is tartalmazza. Megerôsítette, hogy tavasszal az Európai Bizottság még készít egy jelentést a román helyzetrôl.

Szent-Iványi István, a vegyes bizottság ülésén az egyházi javak visszaszolgáltatása mellett a verespataki bányászati beruházás jövôjérôl is érdeklôdött. Ezekre reagálva a bôvítési biztos kifejtette, hogy hatályos törvény szabályozza Romániában a kérdéses ingatlanok restitúcióját, ezt azonban a román hatóságoknak végre is kell hajtaniuk. A verespataki beruházással kapcsolatban a bizottság álláspontja nem változott a korábbiakhoz képest.

Dobolyi Alexandra az üléseket követôen leszögezte: a kétoldalú politikai együttmûködés alapján Magyarország mindent megtesz azért, hogy a román csatlakozás idôpontja ne tolódjon ki 2007-rôl 2008-ra. "Nem szeretnénk, ha Romániában a közvéleményben az a benyomás alakulna ki, hogy a csatlakozás eltolódásához a kisebbségi ügyek rendezetlenségének, egyáltalán a magyar kisebbségnek bármilyen köze lenne, mert ez nem tenne jót a hamarosan az unió közös családjában együtt élô két nemzet további együttmûködésének" – vélte.

A külügyi bizottság ülésén az észt Toomas Hendrik Ilves az úgynevezett Finnugor EP-fórum nevében élesen bírálta Bukarestet a kisebbségi törvény elfogadása körüli késlekedés miatt, és azonnali lépéseket sürgetett. A fórum Tabajdi Csaba (MSZP) kezdeményezésére a múlt héten vitatta meg a törvény helyzetét, és a képviselôk megállapodtak, hogy a jövôben közösen lépnek fel a romániai magyar kisebbség védelmében.

A NATO egyik katonai felszerelést tartalmazó szállítmánya, amelynek iraki és koszovói támaszpontokra kell eljutnia, néhány napja a nagylaki határátkelônél vesztegel, mivel a román hatóságok még nem bocsátották ki a tranzitengedélyt. A nagylaki kamionterminálnál szerdán 29 katonai felszerelést szállító kamion állt, a szállítmány Koszovóba és Irakba szállítására egy bukaresti és egy törökországi cég szerzôdött. Három román kamion úticélja a koszovói KFOR- bázis, a többi török kamion Bagdadba kellene eljusson a felszereléssel. A román sofôrök szerdán sérelmezték, hogy a hatóságok két napja a határátkelônél tartják ôket, a török kamionsofôrök hét napja vesztegelnek a határon a katonai felszereléssel. "Katonai felszerelést szállítunk lezárt konténerekben, nem tudjuk pontosan, mit tartalmaznak. Egyetlen országban sem volt gondunk a tranzitengedélyekkel, csak Romániában, ahol azt mondták nekünk, hogy a tranzitengedélyt csak Traian Basescu államfô írhatja alá" – mondta Marius Man kamionsofôr.

A határôrizeti szervek közölték, az ô szempontjukból a szállítmány rendelkezik az országba lépéshez szükséges dokumentumokkal, de nem rendelkezik a tranzitengedéllyel, amit a Honvédelmi Minisztériumnak kell kibocsátania. A nagylaki határátkelô NATO-irodájának a honvédelmi szaktárcát képviselô illetékese megerôsítette a Mediafaxnak, hogy egy katonai szállítmányról van szó, amelyet még nem engedélyeztek. A bukaresti fuvarozó cég képviselôi szerint a katonai felszerelések Hamburgból érkeznek, a kamionoszlop útvonala áthalad Ausztrián, Magyarországon, Románián, Bulgárián, Macedónián és Koszovón.

Szerdai bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök üdvözölte és kiemelten fontosnak nevezte Olli Rehn bôvítésügyi EU-biztos kijelentését, melyben az EU-biztos hangsúlyozta a kisebbségi törvény jóváhagyásának és teljesítésének fontosságát és sürgette Romániát, hogy mihamarabb fogadja el a kisebbségi törvényt.

A szövetség elnöke kiemelte: Olli Rehn sajnálatát fejezte ki az iránt, hogy a szenátus elutasította a kisebbségek jogállásáról szóló kerettörvényt, de bízik abban, hogy a képviselôház döntése lehetôvé teszi kulturális autonómia gyakorlását e törvénytervezet elfogadása révén.

Az egyes politikusok, valamint politikai pártok magyarellenes illetve kisebbségellenes retorikájával kapcsolatosan Markó Béla elmondta: Nem akarunk kiemelt figyelmet szentelni Cozmin Gusa zsebpártjának, és magyarellenes retorikájának, hiszen Cozmin Gusa eddig több politikai párt tagja volt, és idôközben többször véleményt cserélt, hiszen a Szociáldemokrata Párt tagjaként magyarpárti volt, most pedig vehemensen támad minket. Minden frusztrált politikai párt, mely tudatában van annak, hogy veszített a szavazók támogatásából most a kisebbségi törvényt elôtérbe hozza és magyarellenes felhangot használva próbálkozik szavazatszerzéssel. Ugyanakkor a szövetség elnöke hangsúlyozta: véleménye szerint Romániában 2005-ben kiélezett magyarellenes retorikát használva nem lehet szavazatokra szert tenni.

Újságírói kérdésre válaszolva Markó Béla elmondta, semmiképp sem minôsítettem a Konzervatív Pártot a fent említett jelzôvel, a Konzervatív Pártnak semmi oka frusztráltnak lenni, hiszen a kormánykoalíció tagja.

A Konzervatív Párt indítványával kapcsolatban Markó Béla hangsúlyozta, egyeztettek ennek a pártnak a szakértôivel, és megegyeztek abban, hogy a szövetség támogatja a választási törvény módosítását, miszerint a kovásznai és hargitai, kisebbségben élô és az elégtelen szavazatszámok miatt önkormányzati képviseletre nem jogosult románok, illetve más kisebbségek számára biztosított legyen képviseletük a helyi vagy megyei tanácsokban.

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) harmadik alkalommal indított aláírásgyûjtési kampányával kapcsolatban újságírói kérdésre válaszolva a szövetségi elnök elmondta, a szövetségnek mindenik választás alkalmával meg kellett küzdenie az ilyenszerû alakulatokkal, melyeknek csak a neve, vagy jelképe változik, mert lényegében a kezdeményezô személyek ugyanazok, de ezek az alakulatok egyetlenegy választás alkalmával sem nyerték meg a magyarág szavazatát.

A kormánykoalíciót alkotó pártok együttmûködésével kapcsolatosan Markó Béla hangsúlyozta, a kormánykoalíció mûködik, a hétfôi tanácskozás, valamint a koalíció országos tanácsának ülése során konszenzus született az Alkotmánybíróság mûködését szabályozó törvény módosítása, illetve a politikai vándorlás megfékezésével kapcsolatban. A politikai vándorlás fékezése érdekében a törvényjavaslat szerint a kizárt, illetve az adott pártból mást pártba vándorló helyi illetve megyei tanácsos elveszti tanácsosi tisztségét. A polgármesterek esetében viszont csak a más pártba átigazolt polgármester veszítené el tisztségét – mondta Markó Béla.

Tegnap Kézdivásárhelyen, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, szövetségi elnök, Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter, Székely Ervin egészségügyi államtitkár, valamint Tamás Sándor parlamenti képviselô jelenlétében felavatták az anya- és gyerekközpontot.

Az épület még nincs befejezve, eddig sikerült használhatóvá tenni a harmadik emeletet, ahol a gyermekosztály néhány hónapja otthonra talált. Szinte teljesen elkészült az elsô és a második emelet is. Itt a szülészet- nôgyógyászat, szülôszobák, mûtôk, az újszülöttosztály, intenzív terápia, vérközpont, és a központi sterilizáló egység fog néhány nap múlva beindulni. A 2006-os esztendôben szeretnék az elmaradt két szintet befejezni. A 260 ággyal mûködô kórház nemcsak Kézdivásárhely, hanem a környezô falvak lakosságát is ellátja.

A kormány törvénytervezetet fogadott el a fakultatív nyugdíjakról, amelyet azonban a parlamentnek is jóvá kell még hagynia. A jogszabály lehetôséget biztosít arra, hogy minél több személy fakultatív nyugdíjbiztosítást köthessen, függetlenül a munkáltató, a szakszervezet vagy az alkalmazottak képviselôinek döntésétôl.

A törvénytervezet a kormányprogramba illeszkedik, és javítani kívánja a jelenleg érvényben levô, a nyugdíjakra vonatkozó törvénykezést, igazodva az európai jogszabályokhoz. A tervezet szerint a fakultatív nyugdíjalapba a pénzbeli hozzájárulást a munkáltató fizeti be vagy pedig maga a biztosított, egyidejûleg a kötelezô nyugdíjbiztosítással. A hozzájárulás mértéke nem haladhatja meg az alkalmazott havi adó alá esô jövedelmének 15 százalékát, és a befizetett összeg évi 200 eurónak megfelelô lej értékben leírható. A munkáltató által az alkalmazott részére befizetett nyugdíjalap az évi adó kiszámításakor szintén évi 200 euró értékig leírható. Ha az alkalmazott úgy dönt, hogy megszakítja a hozzájárulás befizetését, nem veszíti el jogait a fakultatív nyugdíjbiztosítás szabályai szerint, kivéve, ha más fakultatív nyugdíjalaphoz iratkozik át. A tervezet azt is pontosítja, hogy a nyugdíjalapba befizetett összegek csakis a fakultatív nyugdíjak kifizetésére használhatók fel. A fakultatív nyugdíj folyósítását kérheti az a személy, nô vagy férfi, aki betöltötte a 60. évet, legkevesebb 90 hónapon át fizette a hozzájárulást, és a személyes alapja egyenlô vagy meghaladja a magánnyugdíjrendszert felügyelô bizottság által elôírt minimális fakultatív nyugdíj értékét. A minimális értéket a bizottság a jelen törvénytervezet jóváhagyása után állapítja meg.

A törvénytervezet tartalmazza ugyanakkor a fakultatív nyugdíjala-pok jóváhagyására, mûködtetésére vonatkozó elôírásokat is. Ezek szerint fakultatív nyugdíjalapokat nyugdíjházak, beruházási- és biztosítótársaságok adminisztrálhatnak, amelyeket a magánnyugdíjrendszert felügyelô bizottság engedélyezett. E társaságoknak rendelkezniük kell a szükséges pénzforrásokkal, nincsenek adósságaik az állami, a speciális illetve a helyi költségvetésbe, az igazgatótanácsba kinevezett részvényesek nem állnak jogi átszervezés, csôdeljárás alatt és nem járultak hozzá közvetlen vagy közvetett módon jogi személyek csôdjéhez, ugyanakkor e részvényeseknek megfelelô szakmai felkészültséggel és tapasztalattal kell rendelkezniük. A feltételek közt még szerepel, hogy a nyugdíjalap elnevezése nem tévesztheti meg a befizetôket, az alapítók pedig bizonyítottan pénzben utalják át az alaptôkét. Egy ilyen nyugdíjtársaságnak az alaptôkéje legkevesebb 1,5 millió eurónak megfelelô lej, ami nem származhat kölcsönfelvételbôl és nem leterhelt. A magánnyugdíjrendszert felügyelô bizottság adott esetekben – úgymint az alapok nyereségességi mutatójának csökkenése, a résztvevôk (befizetôk) számának csökkenése – visszavonhatja a nyugdíjtársaság mûködési engedélyét, ekkor speciális felügyelet alá helyezik a társaságot, a befizetôk érdekeinek védelme és a társaság tevékenységének javítása érdekében.

A törvénytervezet elfogadása és a fenti törvény érvénybe lépését követô 6 hónapon belül a magánnyugdíj- rendszert felügyelô bizottság kidolgozza az alkalmazási utasításokat.

Sólyom László magyar köztársasági elnök ma határon túli püspökökkel találkozik a Sándor-palotában – közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtófôosztálya az MTI-vel. A találkozón az MTI-hez szerdán eljuttatott névsor szerint a katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius egyház tizenhét magyar érseke, püspöke lesz jelen. A meghívottak a környezô országokból érkeznek, így Romániából, Szlovákiából, Ukrajnából, Szerbiából, Horvátországból.

A megbeszélésen a tervek szerint részt vesz többek között Jakubinyi György gyulafehérvári katolikus érsek, Tempfli József nagyváradi katolikus püspök, Tôkés László király- hágómelléki református püspök, Majnek Antal kárpátaljai katolikus püspök, Erdélyi Géza szlovákiai református püspök, Pénzes János szabadkai katolikus püspök és Lángh Endre horvátországi református püspök.

A katolikus egyház segélyszervezete így összesen 199,4 millió forinttal járulhat hozzá az árvíz sújtotta települések újjáépítéséhez. A segítségnyújtásban a Katolikus Karitász erdélyi partnerszervezete a Gyulafehérvári Egyházmegyei Karitász és a Székelyudvarhelyi Önkormányzat – áll a közleményben.

A szászrégeni RMDSZ lehetôségei szerint mindig támogatta történelmi egyházainkat. Pozitívan válaszoltunk egyházaink megkeresésére, mind a polgármesterünk, mind a frakció. Így születtek Tanácsi határozatok, melyek partneri szerzôdéseket hagynak jóvá a történelmi egyházaink keretében mûködô szociális intézményekkel, hathatós anyagi támogatást bíztosítva ezen intézményeknek.

Egyetértünk a szabad véleménynyilvánítással. Tudjuk, hogy még rengeteg tennivalónk van közös jövônk érdekében, amelyet itt ,szülôföldünkön képzeltünk el.

Érthetetlenül állunk a szászrégeni DIO- Házban vasárnap este tartott "könyvbemutatónak" meghirdetett rendezvény elôtt, mely az MPSZ politikai fóruma lett. Magyarországi résztvevôk reklámozzák, egyházi keretek között, az új politikai alakulatot, melynek célja elôttünk kétes; demokráciát hirdetve gyengíti a romániai magyar kisebbség érdekérvényesítési lehetôségeit.

Ezerötszáz, nehéz anyagi helyzetben levô családból származó gyerek megsegítésére hirdetett gyûjtési akciót a Gyulafehérvári Ortodox Filantropia Egyesület, a római katolikus és görög katolikus Caritas Szervezet és a Gyulafehérvári Diakóniai Társaság.

A kampány céljairól a tegnap sajtótájékoztató keretében számoltak be. A kampány Fehér és Maros megye 17 városában zajlik, s mintegy 150 önkéntes veszt részt benne. Ez alkalommal az élelmiszerüzletekben 150 urnát helyeznek el, valamint 1500 plakátot ragasztanak ki. A Jótékonykodj a szeretet ünnepén! elnevezésû kampány immár a hetedik közös rendezvény a görög katolikus, a római katolikus, az ortodox és evangélikus egyházak összefogásával. "A felekezet és a nemzetek közötti összefogás jelképe is egyben kezdeményezésünk" – mondta Ludescher László, a Caritas vásárhelyi szervezetének ügyvezetô igazgatója. Elmondta, a tavaly karácsonykor csak Marosvásárhelyen 50 millió lej gyûlt, e pénzbôl székesi és székelykáli szegény sorsú gyerekeknek juttattak élelmiszert és édességet tartalmazó csomagokat. Az idén a megyeközpontban 20-25 gyûjtôdobozt helyeznek el, de adakozásra szólítják fel Radnót, Marosludas, Szászrégen, Segesvár, Dicsô-szentmárton lakosait is. A begyûlt összegre ez alkalommal is csomagokat állítanak össze, amelyet a téli ünnepek elôtt adnak át a nehéz anyagi körülmények között élô gyerekeknek. A gyûjtési kampány január 10-én ér véget.

"Lépjünk ki néha a felnôtt gondok nyomasztó terhei alól, próbáljunk meg lazítani, játszani egy kicsit. Ennek egyik, mindenki számára hasznos módja lehetne az, amit színjátszásnak nevezünk. Hasznos annak, aki nézi a játékot, és mennyire hasznos annak, aki maga is veszi a bátorságot, hogy egy elképzelt emberi sors álcáját öltse magára, hogy átélje egy másik ember életének komoly vagy nevettetô helyzeteit. Hasznos ez a játék akkor is, ha olyanok játsszák, akik nem ismerik ugyan a szakma csínját- bínját, esetleg tehetségük sem kimagasló, de lelkesedéssel, alázattal és szeretettel közelítenek a játékhoz. Tizenhárom évvel ezelôtt, amikor útjára indítottuk a Kis- Küküllô menti mûkedvelô színjátszók találkozóját, ennek a játéknak szándékoztunk fórumot teremteni. A színjátszás közösségi játék, úgy lehet igazán játszani, ha nézôk is vannak, akik maguk is elfogadják a színház játékszabályait, és néhány percre együtt lélegzenek a színpadon játszó személyekkel." (Kovrig Magdolna magyartanár, szervezô, a Bodor Péter Mûvelôdési Egyesület elnöke, az Erdôszent-györgyi Figyelô fôszerkesztôje.) *

A találkozó programja: szombaton, 26-án 14 órakor ünnepélyes megnyitó. 14.30: a helybeli román nyelvû diákszínjátszók Camila (A teve) címû elôadása. 14.50: Gyulakuta színjátszói Rejtô Jenô Jutalomjáték címû bohózatát mutatják be. 16.10: Szováta színjátszói három jelenettel lépnek fel (Varázsital – diákok átdolgozása, Júlia és Rómeó – paródia, Tomcsa Sándor: Papa, mama meg a bébi). 17.30: Csíkfalva csoportja a Karikagyûrû c. népszínmûvet adja elô. 19.30: a Szászrégeni Népszínház elôadása: Édes, léha világ – Rejtô Jenô, Nóti Károly, Vadnai László jeleneteibôl. Vasárnap, 27-én 14 órától: Gyulakuta – Illyés Gyula: Tûvétevôk. 15.30: Gyergyó- szentmiklós – Humorparádé. 16.20: Nyárádremete – Salló István: Postán nyert vôlegény. 17.30: marosszent-györgyi Mozaik – Nagy László: Mr. Schmidt. 19.10: Az erdôszentgyörgyi Bodor Péter Közmûvelôdési Egyesület csoportja – Tamási Áron: Énekes madár. 20.30: Értékelés.

Aknay János Munkácsy-díjas festômûvész munkáiból nyílik kiállítás november 25-én, Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Az ismert magyarországi mûvész alkotásai nem ismeretlenek az erdélyi közönség elôtt, ugyanis 1997-ben már volt egy korábbi mûveit bemutató kiállítása Marosvásárhelyen. A mostani kiállítás képei válogatás Szepessy László gyûjteményébôl. A 17 órakor kezdôdô tárlatot Novotny Tihamér és Nagy Miklós Kund nyitja meg, a rendezvényen közremûködik Sebestyén Aba színmûvész. A kiállítás december 15-ig látogatható.

Új Ford kiállítóterem és márkaszerviz nyitja meg kapuit ma délután Koronkán, a Segesvári út mentén. Az Autohaus Westcar, a Ford romániai forgalmazója zöldmezôs beruházással létesítette az új komplexumot, amely a Színház téri régi és szûknek bizonyult showroom helyét veszi át.

Mint Angelo Mitache, a forgalmazó igazgatója elmondta, a beruházás átadását a megcsúszott domboldal stabilizálása hátráltatta, de mára a Ford 2500 négyzetméteres összfelülettel a megye legnagyobb kiterjedésû márkaképviseletét mondhatja magáénak. Ebbôl maga a kiállítóterem 400, a márkaszerviz 1000 négyzetméteres. A szerviz – a cég képviselôinek elmondása szerint – talán az egyetlen a megyében, amelyik teljes egészében környezetbarát, a mûveletek zömét számítógép irányítja, az ügyfél pedig televízióval ellátott váróteremben várakozhat az autójára.

A megnyitó sztárja az új Ford Focus lesz, amelyet a napokban zajlott bukaresti autóshow-n a kompakt osztály legjobb autójának kiáltottak ki a szakemberek. A bemutatóteremben látható egyébként a legújabb Focus ST modell, amelynek a hivatalos romániai piacra dobása még nem történt meg.

Idôs bácsi, otthontalan és ráadásul beteg, rokkant. Hozzátartozója nincs. Ismerôs már kórházi berkekben, a megyei kórházban idén már 70 napot töltött. Meggyógyították elôször, másodszor, majd kiengedték. Aztán már azért jött vissza, mert nem volt hova mennie, az állapota ismét rosszabbodott és az orvosok sem tudták elutasítani.

A kórház szociális asszisztense most megoldást keres. A bácsival valamit tenni kell, hiszen a kórház nem menhely, a pénzt egészségügyi szolgáltatásokra költheti, nem pedig elesett emberek szociális támogatására. Az egyetlen reális megoldást egy öregotthonba való beutalás jelenthetné, de ennek az a feltétele, hogy a rászorulónak nyugdíja legyen, amibôl az ellátását fedezik. Ennek hiányában más menhelyen való elhelyezés jöhetne szóba, ahol segítenek a rászorultakon.

Elméletileg számba jöhetô lehetôségek, gyakorlatilag a bácsi esélytelen. Esélytelen, mert az öregotthonokba való újabb beutalásokat leállították (a gondozottak létszámának csökkentéséért), és ha ez nem is lenne így, a várólistán még nagyon sokan vannak elôtte. Az egyetlen éjjeli menhely alig néhány ember számára nyújt menedéket, a rászorulók száma többszöröse ennek. És akkor hogyan tovább?

A kormánynak bizonyára vannak elképzelései az öregotthonok további mûködtetésérôl, az európai uniós követelményeknek megfelelôen "megreformálják" ezt a rendszert is. A kormány malmai azonban lassan ôrölnek, és mi lesz addig azokkal, akik magányosak és képtelenek ellátni önmagukat? Eddig elhalálozásos alapon teltek be az öregotthonok, most már ez a lehetôség is megszûnik.

Az önkormányzatoknak, a társadalomnak gondoskodnia kell(ene) öregeirôl, betegeirôl, a rászorulókról, ebben azonban a legtöbben nem jeleskednek. Gyakran civil szervezetek karolják fel a hontalanokat, magányosokat, ám egy havonta eljuttatott élelemcsomag, egynéhány használt ruhanemû, takaró nem elegendô. Szociális otthonokra lenne szükség, szakképzett személyzettel. (Nem luxus öregek házára gondolok, ahol 4-500 euróért gondoskodnak az egyedül maradt idôsekrôl!) Erre azonban – azt mondják – nincs pénz. Válaszul azt mondhatnánk – pénz van, csak meg kell keresni. Pályázatokkal, ha másként nem megy.

A rohammentô-szolgálatnál néhány nappal ezelôtt, este késôn (meglehetôsen hideg volt már), két személy is feküdt – hely hiányában – a földre helyezett betegágyon. Ôk is visszatérô "betegek". Mi lesz majd velük és a hozzájuk hasonlókkal, hiszen a fagyos éjszakák már beálltak...?

(MTI) – Valós aggodalomnak nevezte a Franciaországban támadásra kész terroristahálózatok miatti fenyegetettséget Pierre de Bousquet de Florian, a francia kémelhárítás vezetôje az RTL rádiócsatornának szerdán adott interjújában, miközben a francia nemzetgyûlés megkezdte a terrorizmus elleni törvénykezés szigorításának vitáját.

A Franciaországgal szembeni ellenséges tervek kidolgozására képes terroristahálózatok országon belüli létezésérôl van információja a párizsi kémelhárításnak, s ez azt jelenti, hogy a terrorista fenyegetettség sajnos valós aggodalom – nyilatkozta a magas rangú köztisztviselô, kiemelve az iraki helyzet szerepét a franciaországi kockázat növekedésében. A francia titkosszolgálatnak az elmúlt két évben 22 olyan fiatalról van tudomása, aki Franciaországból Irakba utazott: heten meghaltak, ketten börtönben vannak, tizenháromról pedig nincs hír.

"Amikor visszajönnek, ha visszajönnek, elszántak arra, hogy területünkön hajtsanak végre merényletet" – állítja a francia kémelhárítás vezetôje, aki szerint jelenleg tizenöt szélsôséges muszlim harcos van franciaországi börtönben, de több ügyön is dolgoznak a francia hatóságok.

A Le Figaro címû napilap értesülése szerint a várhatóan jövô év elején megjelenô – hat szakértôi csoport által októberben befejezett –, a terrorizmus elleni harcról szóló fehér könyv hat tényezôvel magyarázza a franciaországi terrorveszély növekedését. Ezek a vallási hovatartozást tükrözô megkülönböztetô jegyek – így az iszlám fejkendô közintézményekben való viselésének korlátozásáról – szóló törvény bevezetése, Franciaország afganisztáni beavatkozása, a francia-amerikai együttmûködés Libanonban Szíria ellen, egy új, radikális generáció megjelenése, a jordániai Abu Muszab az-Zarkávi Európában végrehajtandó merénylettervei és az észak- afrikai terrorszervezetek közeledése.

A francia nemzetgyûlés szerdán kezdte meg a Nicolas Sarkozy belügyminiszter által beterjesztett, tizenöt cikkbôl álló új terrorizmus elleni törvénytervezet megvitatását, amely várhatóan az év végén kerül elfogadásra.

A megelôzô intézkedések legfôbb eleme a videokamerákkal történô ellenôrzés megerôsítése, elsôsorban a tömegközlekedésben, a repülôtereken, valamint a közszférához és a magánszektorhoz tartozó jogi személyek körében (bankokban, üzlethelységekben, imahelyeken). Az elektronikus adathordozók megfigyelésérôl szóló intézkedés a mobiltelefonokon folytatott beszélgetésekrôl rögzített információk (a hívott és hívó fél telefonszáma, a beszélgetés ideje, hossza, de tartalma nem) egy évig való megôrzésére kötelezi a szolgáltatókat. Hasonló szabályok vonatkoznak majd az internetes szolgáltatókra, beleértve az internet- kávéházakat. A légi-, vasút- és hajótársaságok elsôsorban külföldre induló járatain rögzített személyes adatokat, úgy mint az utasok nevét, címét, telefonszámát, születési dátumát, foglalkozását is bármikor ellenôrizheti a belügyminisztérium által erre kijelölt terrorelhárítással foglalkozó hatóság.

Megtorló intézkedésként a terrorizmussal vádolt személyekre kiszabható börtönbüntetést is megszigorítja a francia kormány: húsz helyett ezentúl harminc év szabadságvesztéssel lesz büntethetô az emberi életet veszélyeztetô terrorcselekmény végrehajtásának irányítója, és tíz helyett húsz évvel minden olyan személy, aki segítséget nyújt ilyen akcióhoz. E gyanúsítottak ügyeit egy különleges bíróság fogja vizsgálni. Minden olyan terrorcselekményért elítélt, aki a merényletet megelôzô tizenöt évben lett francia állampolgár, megfosztható állampolgárságától. A pénzügyminisztérium ezentúl hat hónapra befagyaszthatja a feltételezett terroristák bankszámláit, amely intézkedést a párizsi legfôbb bíróság elnöke meghosszabbíthat.

Ellen Johnson Sirleaf az elnökválasztás november 8-i, döntô fordulójában a szavazatok 59,4 százalékával gyôzte le vetélytársát, a 40,6 százalékot elérô George Weah-t.

"Izgatott vagyok, ugyanakkor tudatában vagyok a hatalmas feladatnak, ami ránk vár" – mondta a 67 éves közgazdász az ENSZ rádiójának. Afrika legrégibb – 1847-ben alapított – köztársaságában 1989 és 2003 között kétszázezer halálos áldozatot követelô polgárháború dúlt. A munkanélküliség nyolcvan százalék körüli. A 3 milliós lakosság nagy része írástudatlan, több százezren élnek menekülttáborokban, az elit jelentôs része külföldön él.

Az újonnan megválasztott államfô egyetemi diplomáját az Egyesült Államokban, a boulderi Colorado Egyetemen szerezte, majd közigazgatási tudományból doktorált a szintén amerikai Harvardon. Az 1970-es évek végén pénzügyminiszter volt hazájában, majd ismét külföldön élt, ahol dolgozott egyebek közt az ENSZ-nél és a Világbanknál.

Sirleaf az elsô fordulóban még másodikként futott be George Weah volt futballsztár mögött. Weah szóvivôi közölték, hogy továbbra sem ismeri el a vereséget, és fenntartja a választási csalások gyanúját. A nemzetközi választási megfigyelôk szerint a választás – a polgárháború óta az elsô – alapvetôen békésen és tisztán zajlott le. Az elôzetes eredmények kihirdetése után azonban a vesztes tábor zavargásokban tört ki, s a rend csak az országban állomásozó békefenntartók fellépésével állt helyre.

Az egyik részében a kínzásokban és kivégzésekben használt elborzasztó eszközöket mutatják be: a nyakszorító vasat, a vesszôzô padot, a lefejezô bárdot, a 101 centiméter hosszú "igazság kardját", a "nürnbergi vasszüzet", a nôi alakot formázó szekrényt, amelynek belsejében hosszú éles fémrudak vannak, a kínzó széket, amelynek ülése éles, sokszor megtüzesített szögekkel volt telerakva és fôként boszorkányperekben alkalmaztak. Az érdekességek között van a "fecsegôk kantárja", egy vasálarc, amit a rágalmazással vádolt nôk arcára raktak. Ezek után a vízilóbôrbôl készült négyágú korbácsok, a láncok már nem is keltenek akkora félelmet. – írta a La Repubblica címû olasz napilap.

Itt látható egy vörös öltözék, amely azonban csak színében hasonlít a bíborosokéhoz, mert ez Titta mester, alias Giovan Battista Bugatti híres pápai hóhér ruhája. Mellette három guillotine. Az egyik a pápai államé volt és 1869-ig funkcionált a Piazza del Popolón. Itt sorakoznak azok a perselyek, amelyekbe az alamizsnát gyûjtötték a kivégzések alkalmával. Mellette a "vigasztaló" ruhája, neki volt a feladata törôdni az elítélt lelkével.

A következô szektort a XIX. századi tudományos rendôrségi technikáknak szentelték. Itt van például Giuseppe Villela koponyája, amelyen 1872-ben Lombroso megtalálta az atavisztikus bûnözési hajlam "bizonyítékát", a középsô nyakszirt gödrét. Híres esetekben használt fegyverek között van Gaetano Bresci pisztolya, amellyel az anarchista megölte I. Umberto olasz királyt. Kényszerzubbony, zárt ágy illusztrálja, milyen volt az elsô, bûnözôknek létesített ôrültek háza.

A XX. száad eseteirôl adnak képet azok a kezdetleges kések, amelyeket 1945-ben használtak az algherói börtönszökevények, Salvatore Giulano, a híres bandita néhány személyes tárgya, egy áldozataiból szappant fôzô nô "munkaeszközei". Külön szektor foglalkozik a rablással, csempészettel. Kiállították azt a kerékpárt, amelynek üres vázát a szeszcsempészek használták "nemesebb célra". A kétfenekû bôröndök már ismert kelléknek bizonyulnak a mai látogató számára is. A falakat híres festôk – Guttuso, De Chirico, Dalí – képei, litográfiák díszítik. Biztonsági berendezés azonban nincs. Ez meglepô lenne, ha nem lehetne elolvasni a képek sarkaiban jól olvashatóan odaírt "hamisítvány" szót.

Nyugodt vasárnapi hangulat él szívünkben, mondhatnám ünnepi: Krisztus királyt dicsôítjük, és próbáljuk megérteni a királyság igazi értelmét: szelídség, alázat, szolgálatkészség... miközben durván belénk törli üzenetét a MA rendje. Éppen akkor, amikor minden úgy tûnik, hogy harmonikus: gyôzött a kedvenc csapatom, a riválisa éppen kikapott, jó volt az ebéd egy új társunknál a bencés kollégiumban, és a beszélgetés után kollégiumunk felé vesszük utunkat hárman, erdélyi magyarok. Olyan jó, hogy sikerül találnunk egy-két alkalmat a találkozásra ebben a minden energiát felemésztô városban. Elég ennyi, hogy nyugodtság érkezzen lelkembe. Felszállunk a buszra, majd váltunk, ezúttal villamosra. Már megszokott járgány ez nekünk, mert a kollégium és az egyetem közti távot (idôben bô 1 óra) ezzel tesszük meg nap mint nap. Minden a szokásos: olaszok alig vannak a "fedélzeten", ki-ki igyekszik haza, hogy vasárnap estéjét övéivel töltse, egy újabb rohanós hét elôtt kis energiát gyûjtsön, vagy éppen csak beugorjon rég nem látott barátjához. Félúttól már helyünk is akad. Beszélgetünk, majd elcsendesülünk...várjuk a végállomást. Azonban pár perccel megérkezésünk elôtt belénk hasít a mögöttünk ülô társunkból feltörô véresen fájdalmas felismerés: "ellopták a pénztárcámat". Kevesen vagyunk már a villamoson, mindenki rezzenetlen arccal, mintha mi sem történt volna, azonban egy emberben összeomlott valami. És mi tagadás, bennünk is, akik nem tudunk érzéketlenek maradni a történtek iránt. Rómában pénztárcát keresni? Ugyan, legyint a rendôrkapitány is, akinél a feljelentést megtesszük, hogy legalább hivatalos aktáit tudja visszaszerezni társunk. Meglehetôsen sötét van már, az utcai lámpák is inkább csak hunyorognak, nehogy fényt derítsenek arra, ami történt. Lopás. Errefele sokan ebbôl élnek, és a hatóságok szinte tehetetlenek. Sôt, még ki is írják több nyelven a metróbejáratoknál, az autóbuszok és villamosok oldalára, hogy "Vigyázat! Zsebmetszôk!". Mi meg vigyázunk... talán nem eléggé, mert azért még nem tudták kiirtani belôlünk a bizalom magvait.

Így érkezik el az este, amikor a szentmise után sem tudok teljes békével nyugovóra térni, és milyen érdekes, nem a tízparancsolat "Ne lopj!" felhívása ugrik be elsôre, hanem az, hogy mért tesz ilyent valaki. Egy kis srác szavai csengenek fel bennem nagyon élesen, amikor néhány éve azzal a kérdéssel állt elém:

– Miért rosszak az emberek? Megfordultam és csodálkozva ránéztem. A fiú mögöttem állt, és kíváncsian bámult rám. Csak látásból ismertem, talán a gyerekmisékrôl.

– Honnan veszed, hogy az emberek rosszak? – mondtam.

– Anyukám mondta – válaszolt a fiú. – Ô mondta, és neki mindig igaza van.

Elgondolkodtam.

– Vannak rossz emberek, igen – mondtam aztán. – De tudod, milyen sok ember él a Földön? Olyan sok, mint a virágok a réten. Láttál már virágos rétet? Van ott szép, illatos virág, és van kellemetlen szagú is. Van ott szúrós, ragadós növény is, és van, melyiknek az érintése olyan, mint a selyem. Ilyenek az emberek is. De még a szúrós emberek se rosszak igazán, csak nem mernek jók lenni.

A kisfiú két tenyere közé fogta az arcát. Mókás volt így, ahogy töprengett szavaimon.

– De hát jónak lenni a világ legkönnyebb dolga – mondta. – Vagy mégsem? – gondolkodott el, majd huncutul elmosolyodott. – A múltkor az új ruhámban beletapicskoltam a pocsolyába. Csupa víz lett. Tudtam, hogy nem szabad, de olyan jó volt, ahogy mindenfelé repkedtek a vízcseppek! Ez a rosszaság?

Felnevettem.

– Nem, ez nem az. Az a rosszaság, amikor olyat teszel, ami másoknak fájdalmat okoz. Ha bántod ôket. Ha csúnyát mondasz nekik. Ez bizony fáj, és neked is fáj. És akik rosszat tesznek, nekik is fáj, csak nem beszélnek róla. De az emberek nem rosszak, csak akkor lesznek azok, ha nem szeretik ôket.

– Nem hiszek neked – mondta a fiú. – Te meg akarod védeni a rossz embereket, pedig ôk azok, akik nem vigyáznak magukra, és nem akarnak jók lenni. Hiába vagy pap bácsi, nem tudsz semmit az emberekrôl. Én ha felnövök, jó leszek, egyszerûen azért, mert jó akarok lenni, és rászólok magamra, ha rosszaságon töröm a fejem. És tudom, hogy a ruhámat anyukámnak kellett kimosnia, ezzel gondot okoztam neki, ezért legközelebb majd nem ugrálok a pocsolyában. De én tudom, hogy rossz voltam, pedig anyukám nem is mondta. A rossz emberek pedig nem tudják.

Meglepôdve álltam, a fiú pedig elköszönt tôlem. Elôtte még ennyit mondott: – Lóri atya, ha legközelebb egy kisfiú kérdez tôled valamit, mondd azt, hogy nem tudod a választ.

Azzal elment. Meglehetôsen felkavart a kisfiú válasza, és aztán mire hazaértem, már rájöttem, hogy igaza volt. Bizony van, hogy a gyerekek okosabbak, mint a felnôttek. Szinte mindig! És talán nyitottabban közelítenek meg mindent, ami többé-kevésbé nekünk, nagyobbra nôtt gyerekeknek misztérium. Misztérium, akárcsak a lopás. Nemcsak az, hogy valamit elveszek tôled, ami zsebedben lapul, hanem sokkal inkább az, amit onnan belülrôl, belôled csenek el.

Lassan ránk köszönt az advent. Talán jó volna úgy elkezdeni, hogy meghalljam a felhívást: Ne lopj! Különösen ne lopj idôt abból, amit a Mesternek szánhatnál. Mert akkor újra ôszinte gyerek lehetsz, aki nem a lopás miértjére kérdez ezúttal, hanem arra: hogyan lehetek jó? Akkor is, ha felnövök!

Csütörtöki kimenô

Remélem, nem lesz baj belôle. Mármint az angol címbôl. Az jogosít fel e merész tettre, hogy Szörényiék is adtak egy dalnak hasonló anglicizmust, igaz, ôk Londont emlegettek.

Ebbôl a nosztalgiával tálalt címbôl kitûnik, hogy mire e sorok megjelennek (ha megjelennek..., ugyi, aztat soha nem lehessen tudni a technika ördögébôl kifolyóan), írójuk már újra európai földön tartózkodik. (A feltételes mód ezúttal is indokoltabb lenne...)

Szóval három hétig végtelen csavargások hôse voltam. Otthon húszperces gyaloglásokhoz szoktam, az óceán túlsó martján idôvel, idôjárással és térbeli korlátokkal mit sem törôdve, naponta több mérföldet teszek meg. Ha a szakemberek számításai nem csalnak, egy mérföld kb. (közel) másfél kilométernek felel meg. Az utcákon sok a gyalogos. A város most azon gondolkodik, hogy a belvárosban (downtown) olyan magas behajtási illetéket (adót) szab meg, melyek csökkentik a belváros autós forgalmát, és a közönséget belekergetik a tömegközlekedés és a taxik karjaiba. Vagy gyalogolni fognak. Kivéve persze a maffiát, a gazdagokat és azt a hülyét, aki évente csak egyszer merészkedik be a manhattani forgalomba, majd megfogadja, hogy soha többé.

Ma egy buszjegy két dollárba kerül, átszállás nélkül, a metró hasonlóan. A taxik mérföldenként 5 $-t kérnek. Az üzemanyag ára 2 és fél dollár körül lebeg, minden álomhatárt már végignyaldosott kilengéseivel. Ennek ellenére mindenki siet valahová, rengeteg fájós lábú embert láttam és rengeteg loholót, aki atlétatrikóban rohangászik az utcákon, nem csak a Central Parkban.

A legjobban a könyvesboltok tetszenek. Ha fáj a lábad és üres a zsebed, megállsz a legnagyobban, a Barnes és Noble bármelyik többemeletes üzletében, tele van velük a város és a környék, leemelsz egy könyvet a polcról, keresel egy sarkot, teázót benn a könyvcsarnokban, széket, padlót, ablakpárkányt, nekitámaszkodsz egy szögletnek és "le-olvasod magadat" az eszméletlenségig. Hempereghetsz a betûkben, fokos és áttetszôen vékony kiadványokban, címekben, képeskönyvekben, kalendáriumokban, útmutatókban és stilisztikai tanácsadókban, szótárakban és a képtelenségek enciklopédiájában, a lecsapott árú finom és szükséges, nagy és képtelenül-éktelenül képes-ékes albumokban. Minden van. Történelem polcsorokon át, regények, novellák termeken keresztül, cd-k elôadók, mûfajok és szerzôk szerint, üdvözlôkártyák alkalmakhoz és felekezetekhez homorítva. Másutt mély, öblös, kimeríthetetlen, át nem tekinthetô, be sem járható antikváriumok: ahol minden a felébe, negyedébe kerül, minden angolul írott könyv az utóbbi fél századból elôfordul, lejárt hírességek, kifulladt szenzációk, divatos egyetemi tankönyvek és ajánlott olvasmányok, salabakterek és politológiai salak, kelet-európai referencia irodalom, zsidók és arabok, holokauszt és iszlám tudományok, New York-útikönyvekben, gasztronómiai lexikon és gyomorbántalmak enyhítése az alfaállapot módosításával...

Nem hajkurásznak el, nem vizslatnak, zargatnak: olvass, mûvelôdj, kapj kedvet valamihez, vedd meg, vásárolj. A bemenetelkor és a kilépéskor ellôriznek, mint a reptereken. Kinn az utcán polcokon áll az egydolláros könyv: sóhajirodalom és a világ legdisznóbb viccei, útikönyvek, lejárt bölcsességek, elsô kötetek és pimf versek, mit tegyünk eltorzult személyiségû kakasunkkal, hogyan négyeljük fel kedvenc fônökünket...

Nem, azt azért mégsem. Itt is vannak mindenféle erkölcsi, építkezési, lakásvásárlási, fogyasztási, nyilvánossági stb. tilalmak. Nem szabad, nem lehet, nem engedik, bezzeg korábban – hallom beszélgetôpartnereimtôl. Olyan undok sorompók, amelyek a kelet-európai ember számára ismerôsek, és amelyekrôl téli éjszakákon meg voltunk gyôzôdve, hogy csak itt, nálunk, a diktatúrában fordulhat elô. Szóval már itt is végét járja a klasszikus liberalizmus. (Elméletben még minden tökéletes.)

A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy honvágyam van.

New York, 2005. november 16.

"A rocklegenda Marosvásárhelyen" – írtuk nemrégiben az Anvil, a Phantom-X és társai közeledô marosvásárhelyi koncertje kapcsán. Az Annihilator és Nevermore 2001-es, immáron legendás vásárhelyi fellépése óta minden bizonnyal az utóbbi négy év legnagyobb helyi (és erdélyi) rockbulijára zarándokolhatnak el fiatalabb és idôsebb zenekedvelôk a hét végén. November 26-án ugyanis kilencórás megakoncert elôtt nyitja meg kapuit a sokat látott sportcsarnok. Kilenc együttes Európa hat országából, kilenc órányi minôségi muzsika, fesztivál, standok, vásár és miegymás – hamarosan kezdôdik az elsô marosvásárhelyi Monsters of Transylvania Rockfest nagy nevekkel, jónak ígérkezô hangulattal, tradicionális zenékkel és ötvenöt (!) zenésszel. A fesztivál fôszervezôjével, Boros Olimppal beszélgettünk a "vészesen" közeledô koncertrôl a Tranzitban.

– Monsters of Transylvania? Mint Monsters of Rock?

– Igen is, meg nem is. Életem egyik legnagyobb élménye volt a kilencvenes évek elején szervezett Monsters of Rock fesztivál, amelyen az AC/DC és a Metallica lépett fel. Azóta szeretnék mega-rockfesztivált szervezni, nagy nevekkel, jó zenével, Marosvásárhelyen. A Monsters of Rock ötlete idén januárban merült fel. Amíg Brazíliában voltam, megtanultam portugálul és sok internetes honlapon csevegtem, amelyeken mindig vámpírként üdvözöltek, amint megtudták, hogy erdélyi vagyok. Beugrott, mint egy jó karikatúra ötlete, majd mind esetleges fesztiválcím, hiszen azon bizonyos vámpírokat tartják Erdély szörnyeinek. Eredetileg Mikulás-napi fémzene-koncertre gondoltam, de ennél nagyobb ívet vett a dolog. A tervezett Mikulás-bulira meghívtam a Moby Dicket, akik el is jöttek volna, ám ekkor ugrott be a képbe Puskás Ágyú Zoltán barátom.

– Éspedig?

– Interneten keresztül össze-haverkedett a kanadai Anvil zenekar svájci turnémenedzserével, aki szintén rocker és motoros, majd az Anvil európai turnéja kapcsán ajánlott engem mint koncertszervezôt. Fölvettem velük a kapcsolatot, árajánlatot kértem egy esetleges marosvásárhelyi fellépésre, és ez az ajánlat jónak tûnt, így elfogadtam. Idén az Anvil lesz a fôbanda, a Moby Dick jövôre jön majd Vásárhelyre.

– Milyen kritériumok alapján válogattátok össze a meghívott együtteseket?

– Az Anvil a Phantom-X-szel együtt indul(t) európai turnéra, e körút egyik állomásaként iktattuk be Marosvásárhelyt. Az Iron Mask Belgiumból érkezik, alapítója belga gitárhôs, akit Yngwie Malmsteen testvérének is becéznek szakmai körökben, annyira profi a fickó, ôk nagyon ismertek, progresszív rockot játszanak. A török Northern Lights zenekart a svájci menedzser ajánlotta, ôk jelenleg Törökország legnépszerûbb metál bandájának számítanak a Nevergreen és a Megadeth elôtt is játszottak, ráadásul elôször lépnek fel külföldön, nagyon várják a bulit. Velük Isztambulban vettem fel a kapcsolatot. Yngwie Malmsteen és Iron Maiden-feldolgozásokkal jönnek a saját dalaikon kívül. A magyarországi Tûzmadárral ugyancsak neten beszélgettünk, ôket egy Vásárhelyrôl elszármazott rocker barátom ajánlotta, ráadásul a honlapunkon (www.olimanagement.com – a szerk.) indított közönségszavazáson elôkelô helyet értek el. A hazai Taine death-rock-techno vegyület, nagyon komplex a zenéjük, de jó, ráadásul 12 éves a banda, így van némi tapasztalat a hátuk mögött. A Gothic szintén régi, 11 éves hazai legenda, míg a csíkszeredai Fading Circles a székely rockkedvelôk által leginkább óhajtott csapat volt a közönségszavazáson. Ôk meglepetésként nôi vokállal lépnek fel a koncerten. Az Icory-tagok személyében pedig vásárhelyi képviselôje is lesz a kemény muzsikának a fesztiválon.

Összesen 55 zenész érkezik Marosvásárhelyre, hattagú technikai stáb (Academic Brasov), harmincezer wattnyi hangosítás, rajongócsapat Budapestrôl (Tûzmadár), mindezek mellett pedig jön egy hatfôs csapat Kaliforniából, kimondottan csak a vásárhelyi bulira – ôk az Anvil koncertjét veszik filmre Steven Spielberg operatôrével együtt. A jövô évben a Massacre Recordsnál megjelenô elsô Anvil DVD-n a marosvásárhelyi koncert részletei lesznek láthatók.

– Milyen zenei stílusba illeszthetô leginkább a fesztivál?

– A jó, régi, klasszikus, dallamos heavy metal muzsikát játszó csapatok jönnek elsôsorban, így minden korosztálynak szól majd a buli, azoknak is, akik Black Sabbath-en nôttek fel, azoknak is, akik újabb rockzenekarok dalain. Az Anvil például 1973 óta létezik, '81-ben adták ki elsô albumukat. A körútnak olyan állomásai vannak, mint Milánó, Róma, Zürich, Koppenhága, Párizs, Hamburg, Prága, Szófia, Athén és ... Marosvásárhely!

– Említettél némi folytatásszerût...

– Ha közel akkora közönség lesz, mint a négy évvel ezelôtti Annihilator-bulin, akkor lesz folytatás. Még nagyobb nevekkel, olyan hírességekkel, akiknek a fellépésérôl eddig álmodni sem mertünk, nemhogy Marosvásárhelyen, de Romániában egyáltalán. A költségvetés így is több ezer euró, amelyet saját zsebbôl álltam, háromévi külföldi munkámból származó, megtakarított pénzembôl. Remélem, ezt a közönség is értékelni fogja, és nagy számban jönnek majd a rockkedvelôk. A belépô (35 új lej), tudom, nem kevés, de országos viszonylatban nem is sok, hiszen ha egyenként számoljuk, akkor kevesebb, mint egy euró együttesenként, a bandák pedig fejenként egy órán keresztül játszanak. A sorszámozott belépôvel egyébként kétszemélyes tunéziai utazást is nyerhetnek a szerencsés látogatók. Ráadásul a helyszínen az összes együttes, valamint több kiadó standja is jelen lesz, ahonnan eredeti cuccokat vásárolhat a tisztelt publikum. Ugyanakkor meg szeretném köszönni a támogatók segítségét, a Maros Megyei Tanács és a polgármesteri hivatal közremûködését, a szervezô Oli!Management, a Pro XXI Alapítvány és a svájci Solmusic Production munkáját. Találkozunk a megabulin, az Elsô fesztiválon, jó szórakozást mindenkinek!

A Marosvásárhely–Kecskemét Baráti Kör Egyesületnek a testvérvárosban tett látogatása alkalmából szervezett ünnepélyt megtisztelte jelenlétével dr. Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke. A díszelôadást megelôzôen türelmesen válaszol az újságírók kérdéseire. Antal Erikával, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársával ezúttal nem a politikáról kérdeztük a házelnököt.

– Mindenkinek van egy gyermekkori elképzelése arról, hogy mi szeretne lenni, mit szeretne tenni az élete során? Szili Katalin gyermekkorában mirôl álmodozott?

– A szüleim elváltak, és engem 12 éves koromtól édesanyám egyedül nevelt. Apám késôbb elég fiatalon, 52 évesen meg is halt. Ez nagyon meghatározta, hogy milyen pályát válasszak. Édesanyám – mint egyszem gyermekét – rendkívül szigorúan nevelt, bár a történelem során ôt is eléggé megtanította az élet. Német ajkúként a világháború alatt két évig kint éltek Grazban, mivel kitelepítették ôket. Elég sok hányattatás érte a családot, s édesanyám szerette volna, ha én teljesítem mindazt, amit nem tehetett meg a saját életében. Ugyanakkor egy különleges fegyelemre is nevelt a saját magammal szembeni elvárásokat, a rám rótt feladatokat illetôen.

– Mikor döntötte el, hogy a jogi pályát választja?

– Ebben két dolog volt nagyon meghatározó. Egyrészt a szüleim válása, s az e körül zajló jogi procedúra, ami azt mondatta velem, hogy ha majd én egyszer... Másrészt a baleset, amelyben elveszítettem a bal kézfejemet, s ami meghatározta, hogy következô éltemben az eszemet kell használnom. Jó tanuló voltam, és a jogi pálya iránti érdeklôdés akkor körvonalazódott bennem, amikor gimnáziumba kerültem Pécsett, ahol a humán szakot választottam (latint tanultam négy évig). Bírónak készültem, de abban az idôben kizárólag csak összeköttetésekkel lehetett a bírói testületbe bejutni. Végül is az önkormányzathoz, az akkori tanácshoz kerültem, ahol gyámügyesként elég sok mindent megtanultam az életnek arról az oldaláról, ami az emocionális megközelítést, a bennem rejlô érzékenységet finomabbá tette.

– Hogyan lett politikus?

– Megvallom ôszintén, ebbe úgy estem, mint Pilátus a krédóba. 1989 decemberében, amikor egy váltás folytán a gyámügy területérôl már a környezetvédelemhez és vízügyhöz kerültem, megkeresett a szocialista párt titkára. Megkérdezte, hogy ülök-e, majd elmondta, hogy született egy döntés, ha vállalom, szeretnének felkérni arra, hogy az 1990-es parlamenti választásokon Baranya megye 2-es számú körzetében induljak el egyéni jelöltként. Kértem három nap gondolkodási idôt, majd tudván, hogy szocialista jelöltként 1990-ben milyen esélyeim lehetnek, a felkérést kihívásnak tekintettem. Azt mondtam magamban: arra, hogy az ember egy közösség elôtt megmérje magát, jó lesz. Elindultam, és végül 11 jelöltbôl harmadikként bekerültem a második körbe, ami egy elég szép teljesítmény volt. Ez volt az elsô lépésem a politika terén. El kell mondanom, hogy édesanyám nem nézte jó szemmel, még sírt is, hogy miért kell politikai pályára mennem, hiszen rendes kenyeret adott a kezembe. 1992-ben egy önkormányzati választáson egyéni körzetben nyertem, és tulajdonképpen ez volt politikusi pályafutásom kezdete. Érdekes módon édesanyám 1998-ban már plakátot ragasztott és megbékélt a választásommal.

– Mennyi ideje marad a magánéletre?

– Semmi. A hölgytársaknak nem kell mondani: van ilyen, hogy kozmetikus, fodrász... az embertôl elvárják, hogy mindig nett, üde legyen..., és erre úgy kell lecsípnem az idômbôl. Ami feszítô számomra, hogy a könyvek az éjjeliszekrényemen egyre csak gyûlnek ...

– A kedvenc könyve, legfrissebb olvasmányai?

– Ajándékba kaptam Kós Károly Erdély címû könyvének 1934-es kiadását, és abba olvasgattam bele. Mostanában tanulmányokat olvastam. A kedvenc könyvem Jókai Anna Jákob lajtorjája címû regénye. Életem különbözô korszakaiban olvastam el, és ugyanígy vagyok egy kortárs íróval, Ördög Szilveszterrel. A koponyák hegyén a másik kedvenc regényem.

– És a hobbija?

– Pingpongozni szoktam otthon idônként a fiammal, de megvallom ôszintén, nem nagyon jut rá idô. Idônként akvarelleket festegetek, de ecset is tavaly nyáron volt utoljára a kezemben. Saját kollégáimat karácsonyra a saját festményemmel szoktam megajándékozni, hogy legyen egy eredeti szignált Szilijük. A színeket imádom. És szeretek találkozni az emberekkel, társaságban lenni, minél több embert megismerni. Az emberi kapcsolatok nagyon fontosak számomra. Érdekes, hogy van 10-12 olyan személy, akikkel folyamatosan levelezek, amióta elnök lettem. Nem láttam ôket életemben, de hetente kapok tôlük levelet, és ugyanúgy válaszolok is. Mindenik már szinte egy- egy kötetre való. Lehet, hogy egyszer egy újságírónak érdemes lenne feldolgozni azt, ahogy levelezôpartnereim a saját életükrôl vallanak. Van közöttük 19 éves állami gondozott lány, 75 éves kiszolgált katonatiszt és 65 éves néni... Ha nem írnak egy hétig, már hiányzik a levelük, és azon gondolkozom, hogy mi történt velük.

Az ember belekerül egy spirálba, ahol idônként úgy érzem, hogy csak tíz percig jó lenne semmit sem csinálni, de ha véletlenül jut egy fél napom arra, hogy semmit se csináljak, akkor már hiányzik a munka.

– Mit jelent önnek a család?

– Van két fogadott gyermekünk, a 22 éves Péter negyedéves joghallgató, és a 21 éves lányom másodéves építészhallgató. Ô éppen most van egy döntés elôtt, rájött, hogy nem ezt kellett volna választania, mivel inkább mûvész beállítottságú.

Én azt gondolom, hogy az ember életében kell legyenek intim szférák, miközben a választók és a társadalom elôtt egy nyitott könyvnek kell lennie. Egyébként ugyanazokkal a gondokkal bajlódom, mint bármelyik nôtársam, vannak az életemben csalódások és érzelmileg túlfûtött idôsza-kok. Mindezt nekem is meg kell élnem, ettôl senki nem mentesül. Én semmivel sem vagyok különlegesebb, mint bárki ebben az országban vagy a földkerekségen, és egy politikusnak is megvannak a napi problémái és küzdelmei. Az egy másik kérdés, hogy ezeket hogyan éli meg, hogy mit kell tennie, hogy ne legyen érzékelhetô a munkájában...

– Házelnökként megmaradt-e a baráti köre?

– Sajnos nem, illetôleg bizonyos értelemben. Kecskemétre elkísért a barátnôm, jogász kolléganôm, akivel régóta ismerjük egymást. Miután elnök lettem, volt egy kis idôszak, hogy nem találkoztunk, majd egyszer kaptam egy sms-t: tudod, az embernek olyanok a barátai, akár a csillagok, ha nem is látja ôket, tudja, hogy a helyükön vannak. Ez nagyon megmaradt bennem, és hiszem, hogy az igaz barátságok kibírják ezt az idôszakot. Ha nem találkozunk, nem látjuk egymást, akkor is tudom, hogy a helyükön maradnak... Az életben vannak olyan idôszakok, amikor ezek a kötôdések nagyon fontossá válnak, mert szükség van arra a kontrollra, amit egy hivatali vagy egyéb kapcsolatban nem biztos, hogy megkap az ember. Egy idô után a dicséretet fenntartással fogadom, mert nem tudom, hogy ebbôl mennyi szól Szili Katalinnak vagy a házelnöknek, mennyi szól a politikusnak, vagy mennyi a nônek...

– Az smt-t említette, ezek szerint megôrizte a mobiltelefonszámát?

– Igen, és a mobiltelefonomban 650 telefonszám van. Arra nagyon ügyelek, hogy a hozzám közelállókat a névnapjukon fölhívjam és gratuláljak... Nagyon boldog embernek tartom magam, hogy 12 éve kiválasztott lehetek, hiszen ugyanannak a közösségnek vagyok az országgyûlési képviselôje. Maga ez a tény rendkívüli felelôsséget is jelent, és arra ösztönöz, hogy a hogy a lehetô legtöbbet teljesítsem. Különös kegynek tartom, amihez más nem is járulhat, csak a felelôsség és a szolgálat. Ebben a pozícióban nagy nehézséget jelent eldönteni, hogy az egy napra érkezô 25-30 meghívás közül melyek a legfontosabbak. Legszívesebben mindegyiknek eleget tennék... Aki levelet ír, annak is az a legfontosabb, amit leír, ezért soha nem élhetek vissza azzal, hogy nem válaszolok, vagy netán egy meghívást szó nélkül hagyok. Ha nem is tudok elmenni, igyekszem legalább egy gesztussal, egy levéllel jelt adni.

– Mi jut eszébe Marosvásárhelyrôl?

– A lábasház, a séta a Fôtéren...

– Ki öltözteti Szili Katalint?

– Megvallom ôszintén, hogy elsôsorban édesanyám, saját magam. Visszatérve a kendôkhöz, éppen a múltkor számoltam, hogy most már 98 van, és az, hogy milyent hordok, a hangulatomat is tükrözi. Egyébként a lányommal egyforma az alkatunk, és most már egymástól is veszünk el cuccokat...

– Meddig marad a politikusi pályán?

– Mindvégig, amíg érzem a bizalmat. Az embernek minden pillanatban fel kell mérnie, hogy azt teljesíti-e, amit elvárnak, és nekünk, politikusoknak meg kell legyen az a "hinterlandunk", ahova vissza lehet vonulni. Hogy az ember ne váljon görcsös politikussá, biztosítani kell azt is, hogy mindig meg tudjon újulni, ehhez hozzátartozik, hogy tiszta lelkiismerettel, a lehetô legjobb tudás szerint kell a közjót szolgálnia. Nekem a nap 24 órájából 24-ben kell mérlegelnem, hogy mindennek eleget teszek-e, és eleget teszek-e választóim akaratának. Arra törekszem: ha egy ciklust az életemben befejezek, akkor azt úgy tegyem, hogy tudjak utána is a tükörbe nézni, ne kelljen kérdéseket tennem magamban, hogy jól tettem-e azt, amit tettem. Az ember a saját lelkiismeretével kell elszámoljon. Volt úgy, hogy azt éreztem, csapot-papot hagyok, de megfutamodni mégsem lehet.

A magyar fôvárosban már a 18-19. század fordulóján körvonalazódott egy bazilika megépítésének a terve. Maga a szándék csak a 19. század közepén erôsödött fel, amikor az addigi belváros határán új városrész épült, mely II. Lipót császár koronázásának emlékére a Lipótváros nevet kapta. E városrészben 1817-ben Zitterbarth János emelt egy ideiglenes plébániatemplomot, azonban a folyamatosan növekedô város többet akart.

Hild József 1845-ben kapott megbízást egy végleges, hatalmas kupolás templom megtervezésére. Ennek alapkövét 1851. október 4-én rakták le a székesfôváros tulajdonában álló telken. Az építkezés 1847-ben kezdôdött meg. Külsô megjelenésében a klasszicizmus stílusjegyeit hordozta az épület. Homlokzatára Hild attikával lezárt korinthoszi oszlopos portikuszt tervezett, oldalait négy-négy óriás pillér tagolta volna. Hild halála (1867) után az egyenlôtlenül süllyedt pillérek miatt a tartófalak összetörtek, és a kupola 1868-ban beomlott.

Az építkezés folytatásával ezután Ybl Miklóst bízták meg, aki a hibákat felülvizsgálva, részben áttervezte az épületet – a terveket átalakítva különösen a fôhomlokzatot változtatta meg –, s ennek megfelelôen folytatta az építkezést. Ybl Miklós halála (1891) után a templom építését Kauser József vette át, s 1905-ben ô is fejezte be a belsô tér átalakítását. A három építész neoreneszánsz stílusban tervezett remekmûvének díszítési munkákban is jelentôs mûvészek vettek részt: Stróbl Alajos, Fadrusz János, Fessler Leó szobrászok, Than Mór, Székely Bertalan, Lotz Károly, Feszty Árpád, Nádler Róbert és Benczúr Gyula festômûvészek. (Benczúr festôien szép mozaikjai a szentmise allegorikus ábrázolásával a szentély félkupolájának osztott mezôiben láthatók).

Az új plébániatemplomot 1905 novemberében szentelték fel. Az építmény a Habsburg-ház iránti tiszteletbôl eredetileg Ausztria védôszentjének, Szent Lipótnak a nevét viselte volna. Lollok Lénárd, a nagy mûveltségû és hazafias érzelmû plébános azonban engedélyt kért az esztergomi érsekségtôl a templom titulusának védôszentjérôl nyert nevének megváltoztatására. Ennek eredményeként 1897-ben az Érseki Fôhatóság az épülô bazilikát hivatalosan Szent István apostoli király oltalmába helyezte.

A ma Szent István-bazilika néven ismert plébániatemplom a keresztény Magyarország egyik legkiemelkedôbb építészeti jelképe. A mûvészettörténet a római Szent Péter- bazilika, a genovai Santa Maria di Carignano és a párizsi Invalidusok temploma méltó folytatásának tekinti. A fôváros legnagyobb katolikus temploma kilencosztású tér, fô és kereszthajókkal, melyek metszéspontjában van a magasan kiemelkedô kupola. A bazilika monumentalitását szemléltetik impozáns méretei is: hossza 86,6; szélessége 55 méter, a fôpárkány magassága 33, a kupola belsô átmérôje 20 méter, belmagassága a padlótól 55 méter. A kupolán a kereszt magassága 96,3, a tornyok magassága pedig 80 méter.

"Boldog emlékûek, akik elhatározták, hogy e fenséges templomot megépítik, akik megtervezték, akik mûalkotásaikkal gazdagították – mondta a felszentelés 90. évfordulóján Szabó Géza kanonok. – Boldog emlékûek, akik kilenc évtizeden át e templomban imádkoztak, akik elôttünk a hit jegyében idejártak." Mint egy ismertetôben olvasható, "A Szent István-bazilika minden magyar ember számára különösen nagy jelentôségû, hiszen 1951 óta itt ôrzik az 1038- ban elhunyt Szent István királyunk kézfejét, a Szent Jobbot. Az ereklye hosszú hányattatások után 1771- ben került vissza Dalmáciából. Ettôl kezdve Buda várában, a Szent Zsigmond várkápolnában ôrizték. 1891-ben a magyar kormány államalapító István királyunk szentté avatásának (1083) napját, augusztus 20-át ünneppé nyilvánította. Ettôl kezdve rendszeresen tartottak és tartanak ma is Szent Jobb körmenetet."

Csütörtökön Botorka határában felavattak egy korszerû földgáztisztító és -sûrítô állomást. Az eseményen jelen volt Jakab Elek mérnök, a Romgaz Rt. vezérigazgatója, akivel az ünnepség után a kormány földgázkitermelési és -elosztási politikájáról beszélgettünk.

– A felavatott állomás 157 milliárd lejbe került, valószínû, hogy a mûszaki feltételek is korszerûbbek, mint a korábbiak.

– A Botorkán üzembe helyezett állomás nyugati technikai követelményeknek felel meg. A fôvállalkozó a medgyesi Armax Gaz Rt. cég volt, de alvállalkozókként német, angol és olasz cégekkel dolgoztattak, ami garantálja a minôséget. Ez azt jelenti, hogy az uniós szabványoknak megfelelôen tisztítják a gázt, és az optimális –15 Celsius fokon szállítjuk. Fontos ugyanakkor, hogy az országos hálózatba juttatott gázmennyiséget nem köbméterben számolhatjuk, hanem energiaegységenként, ahogy ezt már az unió országaiban is mérik. Az adatokat pedig számítógépen tároljuk, mi több, rádió segítségével azonnal egy központi egységhez küldik, ahol minden mûszaki adatot követhetünk. Ezáltal nemcsak a hibalehetôségeket iktattuk ki, hanem a kitermelési, feldolgozási paramétereket is azonnal módosíthatjuk, ha szükséges.

– Tudomásunk szerint a felavatott létesítmény része a Romgaz Rt. beruházási programjának, amiben több ilyen szárító korszerûsítése szerepel.

– A Romgaz Rt. országos szinten 41 ilyen egység felújítását tervezi, amire mintegy 300 millió eurót költ, 110-et saját alapokból, a hiányzó részt pedig bankkölcsönökbôl. Korábban hat tisztító-szárító berendezést avattunk fel: Koronkán, Mezôszent- mártonban, Mezôgerebenesen, Marosvásárhelyen és Segesváron. Eddig 43 millió eurót ruháztunk be. Túl azon, hogy mûszakilag is fel kell zárkóznunk az unióhoz, helyt kell állni a belpiacon is. Tartanunk kell a lépést az OMV-vel és a Gaz de France- szal. Romániában a gázkitermelô szállítórendszert úgy tervezték el, hogy az csak belföldre juttatja el a gázt, nem számítottak arra, hogy országunk is egy európai hálózat része lesz.

– Van-e elegendô gáztartalék országunkban?

– Nem lehet pontosan megállapítani, mennyi földgáz van Romániában. Felméréseink szerint a jelenlegi kitermelhetô készlet még 25-30 évig elég. A technológia természetesen fejlôdik, s az eddiginél sokkal mélyebb furatokat is készíthetünk, s újabb gázlelôhelyeket tárhatunk fel. Az ország jelenlegi szükségletének 60 %-át hazai termelésbôl, a többit külföldi behozatalból elégítjük ki. Emellett biztosítanunk kell az ún. stratégiai tartalékokat is.

– Az említett mûszaki korszerûsítés miatt a földgázkitermelés, -feldolgozás hatékonysága is megnô, várhatóan olcsóbb is lesz. Ez a változás mennyiben tükrözôdik a fogyasztói árban?

– A földgáz árát az országos szakhatóság (ANRGN) állapítja meg, elég bonyolult módszerrel, különbözô együtthatók szerint. Az uniós csatlakozási tárgyalások földgáz- és kôolaj- kitermelésre vonatkozó fejezetében leszögezték, hogy Romániában 2007-ig a világpiaci árakat kell alkalmazni. Jelenleg 1000 köbméter földgáz ára 220 dollár, jövô év végéig el kell érjük a 300 dollárt. Sajnos, az ismert nemzetközi körülmények miatt a világpiaci árak igencsak elrugaszkodtak.

– Az árrés miatt tetemes jövedelemre tehet szert a Romgaz Rt. Ki dönti el, hogy mire használják fel ezt a pénzt?

– Arról, hogy az ország energiakészletének hasznosításából származó jövedelemmel mi történik, a kormány rendelkezhet. Eddig a jövedelem nagyrésze a Romgaz Rt. beruházási alapjába került, ezért valósíthattuk meg nagyrészt önerôbôl a már említett mûszaki felújításokat. Az idén a Romgaz Rt. beruházási alapja 9500 milliárd lej volt.

– A földgáz árának növekedését leginkább a kisfogyasztók érzik a fûtésszámlákon. Van-e valami megoldás terheik enyhítésére?

– Ez valóban sok gondot okozhat a kormánynak, de valamilyen megoldást kell találnunk. 2007-ig a fûtéspótlékot is meg kell szüntetni, ezért addig ki kell dolgozni valamiféle szociális támogatási rendszert. A botorkai állomás avatóünnepsége után tárgyaltam Virgil Crecanaval, a Kereskedelmi és Ipari Minisztérium földgáz- és kôolaj-kitermeléssel foglalkozó államtitkárával, akinek erre vonatkozóan egy javaslatcsomagot is elmondtam. Az ártámogatásról elsôsorban politikai döntés kell szülessen, ezután lehet gondolkodni a megoldásokon, hiszen nemcsak a lakosságról van szó, hanem a különbözô iparágakat is segítheti a kormány.

– Mi a helyzet a Romgaz Rt. privatizálásával?

– Nemrég a kormány kiválasztotta azt a szaktanácsadó céget, amely felméri a cég gazdasági helyzetét és elôkészíti a privatizálást, ajánlja majd a módszert is. Eddig 14, kizárólag külföldi cég nyújtotta be igényét a Romgaz Rt. magánosítására, egy nem felelt meg a kiírásnak, így további 13 maradt. Az ígéretek szerint december végéig a szaktanácsadó cég elkészíti az általa felvállalt dokumentációt, a továbbiakban, ugyancsak a kormány, politikai döntést kell hozzon arról, miként privatizálják a Romgaz Rt.-t. Itt nemcsak az jöhet szóba, hogy eladják a vállalatot egy külföldi cégnek, hanem azt is meg kell határozni, hány százalékban marad részvényes az állam, miként kerülhetnek tôzsdére a Romgaz Rt. részvényei, hiszen ez is egy feltétele volt a magánosításnak. A folyamatot tekintve gyakorlatilag csak jövô év közepén dôl el a cég sorsa.

– Tapasztalatunk szerint a privatizálás azt is jelenti, hogy szigorúbb feltételeket alkalmaznak majd a fogyasztókkal, az önök esetében a földgáz- felvásárlókkal szemben, hiszen ha csak a Ruhrgas példáját említem, máris felszólította az adósokat, hogy amennyiben nem fizetnek, megszünteti a szolgáltatást. Nemcsak ipari egységek, hanem elsôsorban a városok hôenergia-szolgáltató cégei kerülhetnek emiatt nehéz helyzetbe.

– Ez is a piacgazdálkodáshoz tartozik. Ha valamit elfogyasztottál, azt ki kell fizetni. Amikor átvettem a cég vezetését, 3000 milliárd lejes ilyen tartozást találtam. Sikerült az adósságok újrafelosztásával, tárgyalásos úton rábírni adósainkat, hogy fizessenek. Ennek köszönhetôen ma az adósság mindössze 500 millió lej. Sôt, olyan szerzôdést is kötünk, hogy elôlegben fizetnek a megrendelôk, mert ez elônyös számukra. Ahogy nekünk sikerült rendeznünk a pénzügyi helyzetünket, úgy mások, a fogyasztók is napirenden kell legyenek a számlatörlesztéssel.

(Folytatás a november 17-i lapszámunkból)

A döntéssel elégedetlen személyek a 18/1991-es törvény 51–59. szakaszaiban foglalt eljárási rendelkezések szerint panasszal (plângere) élhetnek, ami felfüggeszti a végrehajtást. A megyei bizottság illetékes a benyújtott panaszok megoldásában, jóváhagyva vagy megsemmisítve a helyi bizottságok által hozott intézkedéseket. Az eljárási költségeket kérés alapján a vesztes fél kell viselje. A megyei bizottság határozatait, amelyek a helyi bizottságok által hozott döntések elleni panaszok megoldására vonatkoznak a tulajdonjogcím megállapításának és visszaállításának esetében, az átvételt igazoló ajánlott levélben kell közölni. A megyei bizottság határozata ellen panasszal lehet élni a közléstôl számított 30 napon belül, a terület fekvése szerinti illetékes bíróságnál (judecatorie). Ez érvényes azokban az esetekben is, amikor a panasz a prefektus döntése vagy bármilyen közigazgatási aktus ellen irányul, amellyel megtagadták a területek visszaszolgáltatását.

A panasz tárgya lehet az is, ha a bizottság saját határozatát módosította vagy megsemmisítette. A bíróság határozata ellen felfolyamodással (recurs) lehet élni.

A polgármester mint a helyi bizottság elnöke, valamint a helyi bizottság titkára kötelesek közölni a volt tulajdonosokkal azon személyek adatait, akik tulajdonosi jogcímet kaptak ezek régi földterületeire. Ezen kötelezettség nem teljesítése 30 napon belül kihágásnak minôsül és 10.000-tôl 30.000 új lejig terjedô pénzbírsággal büntetendô. Az Országos Levéltár megyei alegységein keresztül,