Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Hivatalosabban és kérdôjel nélkül: Erdély a magyar médiában. Errôl mindenkinek van véleménye. Illetve majdnem mindenkinek. Szakszerû felmérések nélkül ilyesmiben is túlsúlyban a találgatás. A legtöbben önmagukból, netalán az ismerôsöktôl hallottakból indulnak ki, különösen mióta már nemcsak a Duna TV mûsorai láthatók, hanem mifelénk is átkapcsolhatunk még vagy tíz magyarul (is) beszélô adóra, és ennek megfelelôen oszlik a tévénézôk korábban kompakt tömege. Szóval a témában mindenki mondja a magáét. És parttalan az eszmecsere, bármikor belekezdhetünk, de nem biztos, hogy valaha is a végére járhatunk. Vitázni róla mégis érdemes. Hátha értelmes következtetésre jutunk, s az esetleg el is érkezik a kérdéskörben döntésképes, illetékes helyre. Marosvásárhely múlt hét végi budapesti vendége, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) vezetôsége is így gondolta, amikor médiavezetôk, médiafigyelôk, más szakmabeliek bevonásával a fenti témában megszervezte szombati kerekasztalát.

Amennyire reménytelen, hogy tucatnyi vitázó és hozzászóló purparléjából kirajzolódjék a közös nevezô, annyira esélytelen próbálkozás néhány sorba tömöríteni mindazt, ami e fontos és mindig idôszerû probléma kapcsán a rendezvényen elhangzott. Egy valami biztos: (olykor) benne vagyunk a tévében. De még ebben se fogalmazhatunk ennyire kategorikusan. Nem minden tévére alkalmazható a kijelentés. Mármint, hogy mi, erdélyi magyarok jelen lennénk. A Duna tévében igen, a vezetôváltás óta egyre határozottabban és reálisabban, az anyaországi hivatalos, állami csatornákon inkább elvétve és a valóságtól kissé elrugaszkodva, a kereskedelmi adók számára pedig szinte nem is létezünk, nem kíváncsiak ránk, hangzott el az ítélet. A tévémûsorok szerint egy ideje nem is szeretnek az ottaniak, már nem a szegény rokon képe, annál is rosszabb: az alamizsnáért koldulók figurája rajzolódik ki rólunk a magyar társadalomban s eképpen a médiában is. Rossz ilyen véleményt hallani, de létezik. Van, aki a tévés sztereotípiákat nehezményezi, miszerint Erdélyben csak búsul, múltját siratja, hagyományait ôrzi a székely harisnyás magyarság. Mások a mûsorkészítôk, a témaválasztó szerkesztôk tájékozatlanságát, prekoncepcióra való hajlandóságát rótták föl. De nincs terünk a részletekre. A lényeg: mindaz, amit magunkról láthatunk a képernyôn, pénz és politika függvénye. Még akkor is az, ha a vita szervezôi kijelentették, hogy nem akarnak politizálni. Bizony, úgy tûnik, hogy a politikai irányulások határozzák meg, mi kerül adásba és hogyan. És ehhez igazodva, a tévék, tévés mûhelyek is elsôsorban ahhoz tudnak pénzt szerezni, ami a politika elvárásaival egybecseng. Ha az a látszat a hasznos és azt kell sugallni, hogy az erdélyi magyarság folyamatos veszedelemben, szüntelen végveszélyben van, arra anyagi forrás is kerül, abból jól meg lehet élni, a tévében pedig mindegyre ilyen jellegû mûsorokkal találkozhatunk. Csakhogy erre mégsem lehet, nem ildomos televíziós Erdély-stratégiát építeni. Nincs is ilyen. A vitázóknak egyáltalán nincs tudomásuk efféle stratégiáról, hallhattuk a Pálffy Házban. Erdélyi vonatkozású mûsorok, filmek azonban vitathatatlanul léteznek. Csak éppen túl gyakran kell elcsodálkoznunk azon, hogy ezekben milyennek mutatkozunk. A közismert vicc csattanója lenne érvényes ebben az esetben is?Jéé, kívülrôl tényleg másképp látszik!

"Bármilyen kockázattal jár is", de folytatódik a pedagógusok általános sztrájkja – jelentették be keddi egyeztetô megbeszélésüket követôen a négy oktatási szakszervezeti szövetség vezetôi.

A pedagógustársadalom négy országos érdekvédelmi szervezetének vezetôi – bejelentésük szerint – úgy döntöttek, hogy elutasítják a kormánnyal való megállapodás-tervezet legfrissebb megszövegezését is.

Döntésük indoklásaként az érdekvédelmi vezetôk a szakszervezeti tagság többségének elhatározására hivatkoztak. Hangoztatták: a döntés nem tölti el örömmel sem a pedagógusokat, sem a szülôket, sem a diákságot, de más eszköz nem áll rendelkezésükre az óvónôk, tanítók és tanárok béremelési követeléseinek kiharcolásáért. Megítélésük szerint "felháborító, hogy más ágazatok alkalmazottai számára került pénz, de az oktatásban-nevelésben dolgozók számára nincsenek pénzügyi források". Ezért "bármilyen kockázattal járna is a tiltakozó akció folytatása, a pedagógusok általános sztrájkja tovább tart". A szakszervezeti vezetôk hangsúlyozták: az oktatók és nevelôk nem tûrik tovább, hogy mindig ôk legyenek az áldozatok és mindig megalázzák ôket. Törvényes kötelezettségeikre hivatkozva a négy szakszervezeti szövetség csúcsvezetôi közölték: folytatják a tárgyalásokat a kormánnyal a pedagógusok fizetésének javításáért.

Így a harmadik hetében járó sztrájk esetleges felfüggesztésére vagy befejezésére, illetôleg a tiltakozás és nyomásgyakorlás más formában történô folytatására szóló bejelentés, amelyet keddre várt a közvélemény, elmaradt. A szakszervezetek megyei fiókjainak képviselôivel lezajlott újabb országos szintû egyeztetés "a nekikeseredés légkörében" azzal ért véget, hogy a sztrájkolók folytatják akciójukat. Még akkor is, ha egyes esetekben, olykor egy egész megyében, a tanítók és tanárok e hét elején munkába álltak, másutt pedig nagyon sok sztrájkoló elbizonytalanodott. Most szakszervezeti vezetôik további egységes fellépésre szólították ôket.

Az Országos Bányász-szakszer-vezet vezetôsége felfüggesztette a hét végére tervezett bukaresti tiltakozó akciót, és elfogadta a Gazdasági Minisztérium által javasolt megállapodást, közölte kedden Valeriu Cernat, a szakszervezet elnöke.

Cernat elmondta, a protokollum aktív és passzív intézkedésekrôl szól a bányászok követeléseinek teljesítése érdekében: pénzügyi alapok és munkahelyek biztosítása a közeljövôben, valamint végkielégítés biztosítása a következô idôszakban állás nélkül maradó 11.200 bányász számára.

A bányász-szakszervezet vezetôje szerint az elbocsátott vájárok személyenként 20.000 lejt kapnak két részletben: 15.000 lejt a munkaszerzôdés felbontásakor és további 5.000-et a következô félévben.

A szakszervezet és a Gazdasági Minisztérium képviselôi a hétfôi tárgyalások végén tíz pontból álló megállapodást írtak alá a 2005-ben és 2006- ban állás nélkül maradó bányászok szociális védelmérôl és a bányaipari ágazat átszervezésének programjáról.

A bányászok szakszervezete azt tervezte, hogy 10.000 vájárt hív Bukarestbe, hogy tiltakozó megmozdulásokon vegyenek részt, de Adriean Videanu fôpolgármester elutasította a szakszervezet kérését, többek között a közúti forgalom akadályozására, valamint a bukarestiek fenntartásaira hivatkozva – jelenti a Mediafax.

Calin Popescu Tariceanu, az NLP elnöke a pártvezetôség hétfôi ülése után kijelentette, a DA Szövetség protokollumának módosítása jelenleg nem szerepel a tervek között.

"Jelenleg nincs elôirányozva a szövetség protokollumának módosítása. Amikor ezt indokoltnak találjuk, bármi szóba jöhet. Nincs olyan téma, amit ne tudnánk megbeszélni", fogalmazott Tariceanu.

A liberális párt elnöke elmondta, az NLP-nek "nagyon jó, baráti kapcsolata" van a DP-vel, szerinte "tévednek azok, akik azt hiszik, hogy a DA Szövetség szétesik, vagy hogy az NLP és a DP kapcsolatai megromlanak".

Crin Antonescu, az NLP képviselôházi frakcióvezetôje a fôvárosi pártszervezet konferenciáján felvetette egy rendkívüli kongresszus összehívásának lehetôségét, amely felülvizsgálta volna az NLP–DP szövetség protokollumát, a két párt közti feszültségek megoldása érdekében.

Mint tegnapi lapszámunkban jeleztük, konfliktushelyzet alakult ki a Demokrata Pártban. Ugyanis tegnapelôtt a párt országos bürója elhatározta, hogy egy héttagú bizottságot hoz létre, amelynek az lesz a feladata, hogy megszervezze a megyei szervezetben a belsô választásokat. Erre legkésôbb 2006 márciusáig kell sort keríteniük.

A megyei szervezetben akkor tört ki a botrány, amikor kiderült, hogy egyrészt a megyei vezetés megkérdezése nélkül, úgymond, feloszlatták a szervezetet, ráadásul a bizottságba a központ két olyan személyt nevezett ki, akik egyesek szerint nem is tagjai a Demokrata Pártnak: Dorin Floreáról és Doru Opriscanról van szó.

Samarghitan Gheorghe megyei tanácsos, a Demokrata Párt egyik alapembere, a lapunknak kijelentette: "a Demokrata Párt az Európa vendéglôbe költözött, élen Dorin Floreával. Eddig is, amikor illegalitásban voltak, ott találkoztak Opriscannal".

A kérdésre, hogy mi történt tulajdonképpen, elmondta, hogy az olyan "bizniszmenek", mint Ioan Olteanu, Beszterce- Naszód megyei képviselô, vagy Mircea Hava, Gyulafehérvár polgármestere, akik országos alelnökök, intézték a dolgot. Mert, jelentette ki, ha Florea be akart volna iratkozni a Demokrata Pártba, a Maros megyei szervezethez kellett volna benyújtsa a belépési kérelmét. Ezzel szemben a beiratkozási nyilatkozata a gyulafehérvári polgármesternél van. A politikus "pártrombolóknak", "hó-héroknak" nevezte a két legújabb rájuk erôszakolt párttagot. "Nincs már demokrácia a Demokrata Pártban", mondta, nem tudja egyébnek nevezni, ha képes volt Emil Boc vagy Vasile Blaga belügyminiszter közbelépni.

Samarghitan szerint még más "ejtôernyôsöket" is le akartak nyomni a Maros megyei szervezet torkán, és emlékeztetett a Lavinia Sandru "szeren-csétlen" esetére, aki 2004-ben megpályázta Marosvásárhely polgármesteri székét, majd miután képviselô lett, kilépett a Demokrata Pártból. "Nem hagyott mást maga után, mint egy 286 millió lejes telefonszámlát".

– Mit tesz ezek után a megyei szervezet?

– Semmit. Feloszlattak és egy bizottságot hoztak létre, amelyik elôkészíti a választásokat. Ez antidemokratikus lépés. Ezek után nem is tudom, a becsületes emberek mit keresnek ebben a pártban, amelyet átvettek a maffiózók. Valahányszor Hava és Olteanu Vásárhelyre jött, mindig az Európában találkoztak és whiskyztek. Megírhatja a címoldalon nyugodtan, hogy a Demokrata Párt az Európa vendéglôbe költözött.

Az fáj nekem a legjobban, hogy ebben az alapszabályzat-ellenes játékban cinkos volt a politikai büró, élen a belügyminiszterrel. Illetve, hogy a párt elnöke, Emil Boc a megkérdezésünk nélkül a sajtóban jelentette be a határozatot.

Elég, ha annyit mondok, hogy Florea sohasem járt a székházunkban, nem is beszélt velünk. Én 1996 óta veszek részt a közéletben, jól ismerem. Florea például másfél milliárd lejt akart fizetni a tavaly, hogy tegyük fel a DP-listára Porutiut és Opriscant. Nem fogadtuk el az ajánlatot, s most ezért fizetünk.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség értesült arról, hogy a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) harmadik alkalommal indítja aláírásgyûjtési kampányát magyarok és románok körében a pártként való bejegyzéshez.

A kezdeményezéssel kapcsolatosan pontosítjuk, hogy az érvényben lévô párttörvény értelmében minden állampolgár csak egy politikai pártnak lehet tagja.

Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet, hogy az MPSZ vezetôi nyilatkozataikban tévesen tájékoztatnak: nem egyszerû támogató aláírásokat gyûjtenek, hanem ezáltal az aláírók párttagságot is vállalnak.

Felkérjük az RMDSZ-tagokat, hogy ne hagyják magukat megtéveszteni, és ne írják alá a listát.

Egyúttal emlékeztetünk arra, hogy az MPSZ 2004-ben két alkalommal is próbálkozott a bejegyzéshez szükséges aláírások összegyûjtésével, azonban kísérleteiket az illetékes hatóságok törvénytelennek nyilvánították, mivel visszaélések egész sorát tapasztalták.

Meggyôzôdésünk, hogy csak egységes politikai fellépéssel tudunk az erdélyi magyarságért cselekedni, és ennek érdekében ezután is helyet biztosítunk ebben a szövetségben minden tenni akaró magyarnak.

A Takács Csaba ügyvezetô elnök által aláírt RMDSZ-közlemény kapcsán a Magyar Polgári Szövetség vezetôsége visszautasítja az RMDSZ vádjait, és hangsúlyozza: a Magyar Polgári Párt bejegyzését aláírásukkal támogató személyek nem válnak automatikusan az alakulat tagjaivá. Gazda Zoltán, a háromszéki MPSZ elnöke kedden azt nyilatkozta a Mediafaxnak, hogy az RMDSZ nem politikai párt, tehát nincs ellentmondás az RMDSZ-tagság és a Magyar Polgári Párt bejegyzését támogató listák aláírása között.

"A Magyar Polgári Párt megalapítását és bejegyzését aláírásukkal támogató személyek nem válnak automatikusan az alakulat tagjaivá, csak ha akarnak, majd a párt bejegyzése után" – mondta Gazda Zoltán.

Magyarázatot kér az Európai Unió az amerikai kormánytól azokkal az értesülésekkel kapcsolatban, amelyek szerint a Központi Hírszerzô Ügynökség (CIA) repülôgépei titkos leszállásokat hajtanak végre különbözô európai repülôtereken.

Errôl Per Stig Moller dán külügyminiszter nyilatkozott hétfô este a Ritzau hírügynökségnek, beszámolva arról, hogy az erre vonatkozó kérést az EU soros elnöki tisztségét betöltô Nagy-Britannia külügyminisztere, Jack Straw terjeszti majd a washingtoni kormány elé.

Moller szavai szerint az unió tagállamai egyöntetûen azon a véleményen vannak, hogy tisztázni kell az ügyet. Utalt ugyanakkor arra, hogy a CIA-gépek landolásaival kapcsolatban egyelôre csupán híresztelések vannak. Több európai ország sajtója számolt be ugyanis arról, hogy európai repülôtereken CIA-gépek szálltak le, amelyek fedélzetén titokban foglyokat szállítottak.

Az amerikai Központi Hírszerzô Ügynökség elutasított mindenfajta kommentárt az üggyel kapcsolatban. A washingtoni védelmi minisztérium szóvivôje néhány nappal ezelôtt csupán annyit közölt, hogy biztonsági okokból semmilyen felvilágosítást nem adnak a foglyok szállításával, illetve elhelyezésével kapcsolatban.

CIA-gépek titkos landolásával kapcsolatos hírek érkeztek egyebek között Spanyolországból és Svédországból.

November 21-27. között, a Szociáldemokrata Párt marosvásárhelyi szervezete a párt által kezdeményezett, a névre szóló szavazásról szóló törvénytervezetet támogató aláírásgyûjtésbe kezd. Aki egyetért a kezdeményezéssel, a város különbözô pontjain felállított pontokon megteheti:

1. Rózsák tere – a karácsonyfa környékén, hétfôtôl vasárnapig 11 és 16 óra között;

2. December 1. sugárút – a Fortuna mellett, ugyancsak hétfô és vasárnap között de. 11 órától du. 16-ig;

3. 1848 sugárút – az Unirea mozi mellett, kedden és szombaton 11-16 óra között;

4. Unirii negyed – az ortodox templom mellett, szerdán és pénteken 11-16 óra között;

5. Cornisa negyed – a megyei kórház mellett, csütörtökön és vasárnap 11-16 óra között.

Ugyanakkor a törvénytervezet szükségességét és hasznosságát bizonyító írásos anyagokat is kiosztanak, olvasható a Vasile Bolos elnök és Valentin Precup titkár aláírásával közzéadott sajtóközleményben.

Farcas Vasile forradalmár hétfôtôl meghatározatlan idôre csatlakozott a December 21. Egyesület két éhségsztrájkoló tagjához. Farcas Vasile több, forradalmárokat érintô kérdést szeretne tisztázni, ilyen értelemben nyújtott be kérést mind a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalhoz, mind a prefektúrához.

A tisztázásra váró kérdések között elsôként annak a fôtéri, a Rózsák tere 14. szám alatti ingatlannnak a jogi helyzete szerepel, amelyet Farcas Vasile szerint a 42-es törvény haszonélvezôinek, azaz a forradalmároknak utaltak ki, de amelyet a Core testvérek használnak, mégpedig törvénytelenül, "a polgármester cinkosságával és visszaélésével". A közleményben az áll, hogy a Core testvérek a fent említett helyiségért szubvencionált bérleti díjat fizetnek, bár erre nem jogosultak. Mindeddig 10 milliárd lejjel kevesebbet fizettek bérleti díjként, mint ha teljes árat számoltak volna fel nekik és Farcas szerint "a polgármester megakadályozza ôt abban, hogy törvényesen járjon el, sôt, megpróbálja eladni a helyiséget fent említett barátainak, szintén 10 milliárd lejjel olcsóbban, mint amennyi a piaci ára". Farcas Vasile azt is szeretné elérni, hogy módosítsák a tavalyi 341-es törvényt, amely szerinte diszkriminálja az egyesületeket, legyen lehetôség azoknak az orvosoknak a kitüntetésére, akik a tilalom ellenére segítséget nyújtottak a forradalom sebesültjeinek, még a diktátor menekülése elôtt, vállalva a kockázatot. Farcas tudni szeretné, hogy mikor fejezik be a forradalmárok iratcsomóinak ellenôrzését, hogy mikor kapják meg a 341-es törvény haszonélvezôi az új igazolványaikat és hogy azok a rendôrségi alkalmazottak, akik illegálisan kaptak kiváló harcosi kitüntetéseket, milyen jogokat élveznek.

Farcas Vasile éhségsztrájkjával a December 21. Egyesület tiltakozó forradalmárait is támogatja.

A kormány sürgôsségi rendelettel hagyta jóvá 2006-tól a társadalombiztosítási járulékok kifizetésére vonatkozó sürgôsségi kormányrendeletet, amely alapján e pótlékok nagy többségét januártól az egységes egészségbiztosítási alapból fizetik majd. E célból a társadalombiztosítási alapba fizetendô összeg 0,75 százalékát az egészségbiztosítási alapba utalják át.

A gyereknevelési pótlék kivételével a szabadságok és a társadalombiztosítási járulék kifizetése az egységes egészségbiztosítási alapból fog történni, amivel egyrészt kiküszöbölik azokat a kiadásokat, amelyeknek nincs közük a társadalombiztosításhoz, amelybôl gyakorlatilag csak a nyugdíjak kifizetését kellene eszközölni, másrészt nagyobb felelôsséget szeretnének róni azokra az orvosokra, akik túl könnyedén írják ki az alkalmazottat betegszabadságra. A társadalombiztosítási pótlékok kifizetésének feltételei nem változnak, a különbség csak az, hogy figyelembe veszik a biztosított által befizetett egészségbiztosítási hozzájárulási idôszakot. A minimális idôszak 6 hónapi hozzájárulás a betegszabadságot megelôzô 12 hónapos periódusban. A biztosítottaknak ugyanakkor sürgôsségi esetekben, úgymint sebészeti beavatkozások, tbc, az A-csoportba tartozó fertôzô betegségek, rákos megbetegedések és AIDS esetében joguk van betegszabadságra és a munkaképesség idôleges elvesztése miatti pótlékra a biztosítási hozzájárulási kötelezettség nélkül.

A pótlékok kiszámításánál figyelembe veszik az utolsó 6 hónap jövedelmét, ennek alapján számolják ki az egyéni hozzájárulást az egészségbiztosítási alaphoz. A százalékarányok nem módosulnak a munkaképesség idôleges elvesztéséért járó pótlék, az anyasági pótlék, a beteg gyerek gondozása miatt járó pótlék (amit januártól az eddigi 14 nap helyett 45 napra növelnek) és az anyaságvédelmi pótlék esetében. A havi kifizetések továbbra is a munkáltatón, a társadalombiztosítón vagy az egészségbiztosítón keresztül történnek.

A munkaképesség idôleges elvesztése miatti pótlékot a következôképpen fizetik:

A munkáltató az alkalmazottak számának függvényében fizeti az elsô 7 napra járó pótlékot (legtöbb 20 alkalmazott esetében), az elsô 12 napra járó pótlékot (21-100 alkalmazott esetében) illetve az elsô 17 napra járó pótlékot (100 alkalmazott fölött). Ezt követôen az egészségbiztosítási alapból fedezik a munkaképesség idôleges elvesztése miatt járó pótlékot.

A kormányrendelet elôírásai lehetôséget nyújtanak arra is, hogy e pótlékokat átutalhassák abba az országba, ahol a biztosítottak letelepednek.

A vajdasági helyzetrôl tájékozódtak Szabadkán a Szerbia-Monte-negróban akkreditált európai uniós és amerikai diplomáciai külképviseletek vezetôi. A diplomaták személyesen gyôzôdhettek meg róla, hogy a hatósági intézkedések ellenére vannak még orvoslásra váró problémák az észak-szerbiai tartományban.

A nagykövetek szabadkai útját a szerbia-montenegrói emberi jogi és kisebbségügyi minisztérium szervezte. A diplomaták a városházán találkozhattak tartományi, önkormányzati és vallási vezetôkkel, a rendôrség, az ügyészségek és a bíróságok képviselôivel, külön megbeszélést folytattak a vajdasági kisebbségi nemzeti tanácsok vezetôivel.

Papp Sándor magyar nagykövet az MTI-nek nyilatkozva hasznosnak mondta a tárgyalássorozatot, a diplomaták ugyanis jobban megismerkedhettek a vajdasági kisebbségek problémáival, személyesen gyôzôdhettek meg arról, hogy a pozitív hatósági intézkedések ellenére van még számos megoldandó probléma a tartományban.

A tárgyalássorozaton szó volt a kisebbségellenes jogsértésekrôl is. Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke közölte a távirati irodával: a megbeszélésen a nemzeti tanácsok vezetôi általában fontos eredménynek könyvelték el, hogy az országban megalakultak a kisebbségi tanácsok, ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy még nagyon sok gyakorlati tennivaló van a kisebbségek jogainak érvényesítése terén. Megállapították azt, hogy az elmúlt években leginkább a magyarok és a horvátok életét terhelték a kisebbségellenes jogsértések, de remény van arra, hogy az elmúlt hetekben tett kormányzati lépések hozzájárulhatnak a feszültség enyhüléséhez.

Józsa László a megbeszélésen sérelmezte, hogy az ígéretek ellenére még mindig nem sikerült beindítani a szabadkai tanítóképzô kart.

(MTI) – A kormánytöbbségben nincs meg a szándék a miniszterelnök azon szándékának megvalósítására, amely a határon túli magyarok iránt vállalt felelôsségre vonatkozik – nyilatkozott újságíróknak Csapody Miklós (MDF) kedden Budapesten, miután a magyar alkotmányügyi bizottság nem támogatta a címeres zászló használatára vonatkozó javaslatát.

A politikus elmondta: indítványának lényege, hogy a nemzeti jelképeket egyesítô címeres zászló legyen a Magyar Köztársaság hivatalos zászlaja. Hozzátette: az ehhez szükséges alkotmány-, illetve törvénymódosítás tárgysorozatba vételét az Országgyûlés alkotmány- és igazságügyi bizottsága nem támogatta, a szocialista képviselôk nem szavazata, valamint a fideszes és szabad demokrata bizottsági tagok tartózkodása mellett.

Megjegyezte: javaslata harmadszor volt a bizottság elôtt.

Elmondta azt is, hogy a másik oldal képviselôi a négypárti egyeztetést hiányolták a kérdésben. "A parlamenti gyakorlatból ismerjük azokat a négypárti egyeztetéseket, amelyeken némelyek csak azért vesznek részt, hogy meggátolják azok sikerét" – tette hozzá.

Újságírói kérdésre elmondta: a következô ciklusban újra benyújtja javaslatát.

(MTI) – Az európai kisebbségek helyzetét elemezték Helsinkiben egy nemzetközi konferencia keretében európai parlamenti képviselôk és szakemberek részvételével, amelyen elôadást tartott Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetôje, az Európai Parlamentben mûködô Nemzeti Kisebbségügyi Intergoup elnöke.

Az európai kisebbségek integrációjának és a nyelvi kisebbségeket érô kihívásoknak szentelt elôadásában Tabajdi Csaba emlékeztetett arra, hogy Európa minden hetedik állampolgára valamely kisebbséghez tartozik. A kisebbség és többség közötti feszültség több esetben erôszakos formát öltött és ölt a mai napig, mint ahogy az a Balkánon, a Vajdaságban, Csecsenföldön, vagy legutóbb éppen Franciaországban történt.

A magyar képviselô szerint a közelmúlt nagy- britanniai és franciaországi eseményeinek tükrében újra kell gondolni a migráns kisebbségekkel kapcsolatos nyugat-európai integrációs politikát. Nem mûködik az a modell, amely úgy akar integrálni, hogy asszimilál, szervezetten kell biztosítani a kettôs identitás fennmaradását, hogy a migráns kisebbségek megôrizhessék eredeti identitásukat is. A francia események tanulsága: elengedhetetlen új kisebbségi integrációs modell bevezetése.

Tabajdi felhívta a figyelmet arra is, hogy az EU-nak nincs mûködô kisebbségvédelmi rendszere, a kisebbségek jogai, védelme terén nincsenek európai szabványok.

A magyar szocialista képviselô szerint szorosabb kooperációra van szükség az Európai Unió és az Európa Tanács között. Az EU-ban 50 millió kisebbségi él, az ô jelenlétük az EU intézményeiben, különösen az Európai Parlamentben elengedhetetlen. Tabajdi Csaba támogatta Henrik Lax, finnországi svédajkú képviselô javaslatát, hogy legyenek garantált kisebbségi helyek a jövô Európai Parlamentjében – tájékoztatta az MTI-t közleményében az MSZP európai parlamenti delegációja.

Angela Merkel, Németország elsô nôi kancellárja kedden Berlinben letette a hivatali esküt, miután a parlament alsóháza, a Bundestag többsége megszavazta kancellárnak, Horst Köhler államfô pedig kinevezte a megválasztott kormányfôt.

Merkel megválasztásához elég lett volna 308 szavazat is a 614 fôs alsóházban, de 397 igenlô szavazatot kapott. A számos ellenszavazat, illetve tartózkodás, még ha számítottak is ellenszavazatokra a saját sorokból, meglepô némileg, mivel a nagykoalíciót alkotó konzervatív uniópártoknak (CDU, CSU) és a szociáldemokratáknak (SPD) együtt 448 képviselôjük van a Bundestagban. A három erôbôl álló ellenzék 166 fôs. Merkel elfogadta a kancellári megbízást, s elsônek
Gerhard Schröder volt szociáldemokrata kancellár gratulált.

Merkel a német alkotmányra felesküdve az eskü szövegéhez tartozó, de nem kötelezô Isten engem úgy segéljen mondatot is elmondta. Schröder 1998-as és 2002-es eskütételekor ezt a szövegrészt elhagyta.

A 8,2 milliós Ausztriában közel 5200 azoknak a foglalkoztatottaknak a száma, akik a csúcsfizetést jelentô évi 200 ezer eurónál nagyobb bruttó bérrel rendelkeznek – adta hírül vasárnapi számában a Kurier címû osztrák napilap.

Az újság felhívta a figyelmet arra, hogy a jövô ôsszel esedékes parlamenti választások közeledtével már a kormány- és az ellenzéki pártok is vázolták elképzeléseiket a személyi jövedelemadó tervezett módosításával kapcsolatban. A Wolfgang Schüssel kancellár vezette Osztrák Néppárt (ÖVP) például 2008- tól csökkenteni szeretné a legmagasabb adózási kategóriába soroltak terheit, az ellenzéki Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) viszont 42-rôl 45 százalékra emelné a legmagasabb adókulcsot.

A lap mindezzel összefüggésben közölte azt a táblázatot, amelyben a 2003-as adóbevallások adatai alapján arról tájékoztatta olvasóit: a nem önálló tevékenységet folytatók közül a legtöbben – mintegy 2,1 milliónyian – évi 10 és 25 ezer euró bruttó jövedelemmel rendelkeznek.

A foglalkoztatottak között 1,8 millió azoknak a száma, akiknek az évi bruttó bére nem haladja meg a 10 ezer eurót, valamivel több mint 1,7 millió azoké, akiknek az éves bruttó fizetése 25 ezer és 70 ezer euró.

A 70 ezer és 100 ezer euró közötti éves bruttó fizetési kategóriába több mint 90 ezren tartoznak, közel 30 ezren pedig 100 ezer és 150 ezer euró, nem egészen 7 ezren pedig 150 ezer és 200 ezer közötti éves bruttó keresettel rendelkeznek.

Az osztrák tömegtájékoztatás a közelmúltban adott hírt arról, hogy az ausztriai milliomosok tábora tavaly mintegy 5 százalékkal nôtt (dollárban számítva) a megelôzô évhez képest, és számuk 63 300 lett.

Szabéd lakóinak egyik nagy problémája az ivóvíz. Többen tettek panaszt azzal kapcsolatosan, hogy a faluban a kutak vize ihatatlan. A helybeliek véleménye szerint sokat rontott a helyzeten, hogy a környezô domb-oldalokon levô gyümölcsösökben használt trágya és permetlé bekerül a talajba, s a katlanszerû völgyben fekvô falu kútjainak vizét a trágyalé és egyéb anyagok mellett szennyezi. A panaszt megerôsítette dr. Kolozsvári Zoltán marosvásárhelyi tanácsos is, aki szerint három évvel ezelôtt nyolc kútból hozott vízmintát ellenôrizni az Aquaserv laboratóriumába, és az eredmény szerint egyik sem volt ivóvíz minôségû. Valamennyi megvizsgált vízmintában biológiai és szerves szennyezôanyagokat találtak. Az eredményt mind a megyei tanács, mind a prefektúra tudomására hozta, hogy megsürgesse az ivóvíz bevezetését a faluba.

A helybeliek elkeseredetten vették tudomásul: a jelek szerint mindeddig semmi eredménnyel nem járt a próbálkozásuk, hogy Szabédra is bevezessék a vezetékes ivóvizet, holott a mezôségi fôvezeték a falu határában található.

– Mikor lesz a szabédiaknak ivóvize? – tettük fel a kérdést Szabó József Leventének, Mezôcsávás polgármesterének.

A válasz értelmében már csak tavaszig kell várniuk a szabédiaknak, a falu ugyanis elsô helyen áll a falusi vízvezetési programban. A kormányfinanszírozással történô és a Solel Boneh nemzetközi cég által kivitelezésre kerülô munkálat a tél lejártával megkezdôdik Szabédon. Jelenleg a megyei tanácsnál a dokumentáció elkészítésén dolgoznak. A vízvezetés során utcai kutak lesznek Szabédon is, s a lakosság egyénileg is rácsatlakozhat a vezetékre.

Megyeszerte jelentôsen havazott az elmúlt 24 órában. A legnagyobb hóréteg a Görgényi- havasokban lett, Erdôlibánfalván és Laposnyán a tegnap délben már 27 cm vastagságot mértek. Gödemesterházán 10, Ratosnyán 5, Szászrégenben 14, Bándon 5, Marosludason 8, Dicsôszentmártonban 3, míg Segesváron alig 2 cm rakódott le. Marosvásárhelyen 8 cm volt a hóréteg vastagsága. A megyei és az országútügyi diszpécserszolgálattól tájékoztatták lapunkat, hogy már hétfôn éjjel a havazás megindulása után közvetlenül, az úton voltak a munkagépek és csúszásgátló anyagot szórtak le, autógréderekkel pedig takarították a fôbb útvonalakat. Fennakadásról nem értesítették a megyei katasztrófa- elhárító szolgálatot. Marosvásárhelyen hétfô éjjeltôl tegnap délig 200 tonna csúszásgátló anyagot szórt le a Salubriserv Rt., négy tehergépkocsija és négy hóeltakarító gépe. Az éjjel Gödemesterházára is kellett küldeni teherautót, hogy pótolja a szükséges szóróanyagot. Egyelôre 150 tonna homokot és 60 tonna sót vásároltak. Tompea Alexandru igazgató szerint meglepetésszerûen (!) érkezett az elég nagy havazás, azonban sikerült megfelelôen dolgozniuk. Az igazgató azt is megjegyezte, az elmúlt évek tapasztalatából kiindulva, elôször a fôutcákat takarították meg, ezért a mellékutcák közül volt, amelyik reggel síkosabb maradt. A megyei tanács útügyi diszpécserszolgálatán 24 órás jelenlét van, így, bármilyen gond esetén, a 0265-260-032-es telefonszámon lehet bejelenteni az esetleges közlekedésbeli fennakadást.

Az országos meteorológiai szolgálat elôrejelzése szerint, ma az évszakhoz képest még szokatlanul hideg lesz. Nappal -4 és + 6, míg éjszaka -10 és -5 Celsius fok között változhat a levegô hômérséklete. Többnyire borult lesz az égbolt, csak helyenként süt ki a nap. November 24-én országszerte újabb erôs havazások várhatók, a hômérséklet némiképpen enyhül, hiszen nappal -2 és +11C?, míg éjszaka -6 és -8C? között lesz. 25-én, pénteken se látjuk majd sokat a napot, azonban a havazás napközben esôvé alakulhat, hiszen 0 – 13C? körülire emelkedik a nappali hômérséklet, éjjel pedig -7 és +5C? lesz. Inkább az ország déli megyéiben lesz rövidebb idôre napsütés.

Jegyzet

Szemerkélô esôben, szürkületben tolja maga elôtt a babakocsit, mellette pár éves gyereke totyog. A bevásárlásból hazatérô fiatalasszonynak hirtelen megcsörren a maroktelefonja. Válaszol. Pár mondat után felsír a kocsiban a kicsi. Az anya gyorsan elbúcsúzik, s hirtelen mozdulattal zsebébe süllyeszti az aprócska készüléket.

Hazaérve, a vásárolt termékek kicsomagolása után zsebébe nyúl, ahol a telefont tudja. Ujjai semmit nem éreznek. Lélekszakadva szalad szomszédasszonyához, hívják a számot. A vonal foglalt. Valaki beszél rajta. A következô hívás a telefonközponthoz szól, letiltani a kártyát. Vissza a helyszínre, a sûrûsödô esôben, egyre inkább letelepedô sötétben kutat az avarban. Reménytelenül. Másnap a férj jelenti az esetet a rendôrségen.

Néhány nap múlva kiküldik a számlát. Az elveszítés utáni percekben egy idegen szám szerepel a fizetési kimutatáson. A férj hívja, s egy tévéadó alkalmazottjaként mutatkozik be. "Lehetôsége nyílt, hogy rész vegyen egy sorshúzáson, amin elektronikai cikkeket nyerhet. Szükségünk lenne az adataira, az esetleges nyerés esetén történô azonosítás érdekében", mondja, mivel nemrég egyik ismerôse ugyanezen módszerrel szerezte vissza ellopott maroktelefonját. Székelyföldi falu nevét diktálja a hívott fél. A férj újabb utat tesz meg a rendôrségig, s közli a fejleményeket. "Ha így halad, a maroktelefont megtalálót és vissza nem szolgáltatót is mindjárt elôkeríti" – próbál viccelni a rendôr, a kárvallott azonban nem tud nevetni. Az egyenruhás még megígéri, hogy a kivizsgálást folytatják.

A kárvallott család azonban már befejezettnek könyvelte el az ügyet. Volt már esetük a rendôrséggel, amikor a kerékpárlopás bejelentésekor azt mondták nekik: ha megvan a tettes, közöljék a rendôrséggel is...

Dr. Nagy Örs professzort, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektorhelyettesét nemrég választották meg a Román Ortopédiai és Traumatológiai Társaság elnökének. Hogyan sikerült kívívnia a kollégák elismerését? Milyen hatáskörrel jár ez a funkció? Elnökként mit tud tenni annak érdekében, hogy az ortopédiai beavatkozásokhoz szükséges protézisekhez minél többen hozzájussanak? – tettük fel a kérdést a marosvásárhelyi egyetemi tanárnak.

– A megválasztásom tulajdonképpen egy folyamat eredménye. Engem is meglepett, hogy korábban ellenvetés nélkül jelöltek és választottak be a társaság vezetôségébe alelnöknek. A legfiatalabb egyetemi tanárként úgy érzem, hogy a marosvásárhelyi ortopédiai iskola elismerésérôl van szó. A társaság élén az alelnökbôl elsô alelnök, majd elnök lesz. E tisztségben szeretnék valami újat hozni. A vezetôséggel közösen az intézmény megújításán gondolkodunk. Ezen belül újabb szakosztályokat, alszakosztályok létrehozását tervezzük, mint például az artroszkópiai társaság, ahova az ízületi endoszkópia illetve a csípôízületi és térdízületi sebészet tartozik. Ezek külön szakmai társaságként mûködnének az ortopédiai és traumatológiai társaság égisze alatt, ami Nyugat-Európában már régen megvalósult.

Elnökként sokat lehet tenni a fiatalok érdekében. Szeretnék minél több ösztöndíjlehetôséget biztosítani számukra, mivel az európai és nemzetközi ortopédtársaságokon keresztül mi szervezzük meg a pályázatok lebonyolítását.

Egy másik célunk szorosabb kapcsolat kialakítása a szakminisztériummal. Azt szeretnénk elérni, hogy a társaság mindenkori elnöke részt vegyen a minisztérium mellett mûködô szakmai testületben, amelyben eddig a tárca által hivatalosan kinevezett személy képviselte a szakmát.

Szorosabb kapcsolatra törekszünk az Orvosi Kamarával is, hogy az orvosi mûhibák kérdésében a társaság véleménye legyen a perdöntô, és ne egy kardiológus hozzon például döntést az ortopédiai mûhibák elbírálásakor.

Az elnökség feladata a színvonalas szakmai összejövetelek, konferenciák megszervezése. E célból máris kapcsolatba lépett velem dr. Vécsei Vilmos professzor, a bécsi traumatológiai klinika vezetôje, az Európai Traumatológiai Társaság leköszönô elnöke, aki a térség egyik legnagyobb és legkorszerûbb klinikájának élén áll. Vécsei professzor ígéretet tett, hogy meglátogatja Romániát, s Marosvásárhelyen és Székely-udvarhelyen szakmai tanácskozást tartunk a román és magyar szakemberekkel. Célunk a román és az osztrák társaság közötti kapcsolatok szorosabbá tétele.

A továbbiakban a jövô év folyamán Kolozsváron szervezzük meg az évi tudományos konferenciát, két év múlva, amikor majd átadom az elnökséget, a marosvásárhelyi csapattal Szovátán szeretnénk egy minden szempontból kitûnô kongresszust szervezni.

– Rektorhelyettes, elôadást tart, rendszeresen mût, mikor lesz ideje az elnökséggel járó többletmunkára?

– Ez valóban olyan kötelezettségekkel jár, amelyeknek eleget kell tennem, így például a vezetôség képviseli az országos szakmai egyesületet az európai és jövô év márciusában az amerikai ortopédiai társaság kongresszusán. Hogy a két év után mit tudok felmutatni, ezt majd a kollégák döntik el, akiknek a bizalmát megnyertem.

Költségvetési kérdésekben az egészségügyi minisztérium mellett mûködô szakmai testületnek évi egy-két alkalommal kérik a véleményét arról a minimumról, amibôl az ortopédiai beavatkozások költségét fedezni lehet. Ezt a véleményt eddig is kifejtettük, és megpróbálták figyelembe venni, de a legtöbbször nem sikerült. Talán az elkövetkezô két év során eredményesebbek leszünk.

Kis- és Nagyadorján Nyárád- gálfalvához tartozó két falu, amely zárt elszigetelt, érintetlen völgyben, de a fôbb útvonalakhoz közel fekszik. A marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ a falu üresen álló volt iskolaépületében a gálfalvi tanáccsal együttmûködve környezetvédelmi információs és fejlesztési központot létesített. Innen már csak egy lépés volt, hogy megpróbálják gyakorlatba ültetni az integrált folyógazdálkodás elveit. Hamarabb léptek, mint a hatóságok. Az Adorjánok völgye egy olyan könyvecske, amely a sokévi munka eredményeit foglalja össze.

A kiadvány szerzôje Hajdú Zoltán mérnök, a Fókusz Öko Központ vezetôje, aki szakmai igényességgel, de közérthetôen mutatja be a vízgazdálkodási mintaprogram elméleti és gyakorlati oldalait. A 24 oldalas füzet nemcsak az Adorjánok völgyérôl szól. Bôven kapunk példát aról, hogy a Kárpát-medencében az utóbbi évtizedben miként romlott a vízminôség. Az integrált folyógazdálkodás elve arra ösztönzi a folyóvizek mentén lakókat, fogjanak össze, találjanak megoldást a hatóságokkal közösen a vízminôség megôrzésére, javítására. A Fókusz Öko Központ franciaországi, hollandiai modellt alkalmazott – kis méretben – az Adorjánok völgyében. Bevonták a lakosságot munkájukba, vizes élôhelyet létesítettek, tájrehabilitációs munkát végeztek. A könyv ezekrôl is szól, de úgy, hogy az említett országok és az amerikai egyesült államokbeli példákkal is illusztrálja, igazolja azokat a lépéseket, amelyeket a nyárádmenti faluban megtettek a nemkormányzati szervezet tagjai. Akit érdekel, néhány hasznos ajánlást is olvashat arról, hogyan óvhatnak meg egy folyót a környezetszennyezéstôl a folyószerzôdés elveinek gyakorlatba ültetésével. S miként lehet a környezetvédelmi munka gyümölcseit, a természet értékeit, szépségeit értékesíteni, arról is szól egy fejezet, s bemutatja a szervezet nyárádmenti turisztikai programját is.

A kikapcsolódni, kirándulni vágyókat Vármezôbe, Nyárádmagyarósra, Rigmányba, Kis- és Nagyadorjánba, a Bekecsre invitálják a fókuszosok, igazolva azt, hogy egy kis ötletességgel a Nyárádmente természeti és humán értékeit is lehet gazdaságilag hasznosítani.

A kiadvány a marosvásárhelyi Kreatív Stúdióban készült, megjelenését a Magyar Köztársaság Nemzeti Civil Alapprogramjának Nemzetközi Kapcsolatok és EU-integráció Kollégiuma támogatta, besegített a magyarországi Gömöri Környezet- és Tájfejlesztô Egyesület – Szuhafô, díjmentesen terjeszti a Fókusz Öko Központ.

Megrótt valaki, amiért le mertem írni, hogy a pedagógusoké a társadalom egyik leginkább kiszolgáltatott s épp ezért a legkönnyebben korrumpálható rétege. Persze a sértett is tanár volt, aminthogy a viccbéli újonnan jött vendég kilétérôl sem lehetett kétsége a mennyország gondnokának, amikor a kopogásra kiszólván, hogy mi az, emígy oktatták ki: nem mi az, fiacskám, hanem ki az! Oké, mondta a kapusnak Péter, nyithatod, megint jött egy tanárnô. A nemzet lámpása, a tanító voltaképpen mindig is a nemzet páriái közé tartozott, mindenki csak kihasználta, megalázta. Ha valaki összegyûjtené a tanítóság irodalmát, csak elvétve találna a hatalmas anyagban sikerre, boldogságra utaló iratokat. Parlamentben, kormányban, minisztériumokban hemzsegnek a tanári végzettségû honatyák, vezérek, tisztségviselôk, szép jövedelmeket szavazva maguknak – polcra kerülésük pillanatában feledve, honnan jöttek, miféle koszos katedra mellôl katapultálta fel ôket a bársonyszékbe a magasságos protekció. Elképesztô, hogy a sztrájkoló tanárokat egy lapon emlegetik a folyton Bukarestbe készülô bányászokkal, elszomorító, hogy sem ezeknek, sem amazoknak morzsa sem jut a társadalom rokonszenvébôl; jóllehet érthetô, hogy az egyre elkeseredettebb rétegek azt kívánják, bárcsak másnak se lenne munkahelye, ha nekik nincsen, elfogadhatatlan "a szomszéd kecskéje" nevû tünetegyüttes eluralkodása a román társadalomban.

Néhány faluban a gyermekek naponta megjelentek az iskola udvarán. Otthon dolgozni kell, vallotta be egyikük, itt pedig focizhatunk egész nap. A mezôgazdasági munkák dandárja lejárt ugyan, de egy gazdaságban mindig van tennivaló. A gyerek dünnyög valamit, aszonta az oszi, hogy konzultáció lesz, és köd elôtte, köd utána. Másutt a felháborodott (!) szülôk egyhangúlag küldik gyermekeiket az iskolába, ha tanítók, tanítsanak, ne lopják a napot.

Elôbb csak egyik, aztán a másik, a harmadik tanító is elkezdi a munkát, nekik is szokatlan és szégyenletes a tétlenség. A pénztelenség is keservesen éget: itt a karácsony, és nincs kereset. Hát lenyelik a galuskát, bemennek az osztályterembe, és felírják a táblára az új lecke címét. Mert most néhány héten keresztül mindennap "továbbmegyünk", be kell pótolni a kiesést.

A becsületükön ejtett újabb és újabb foltokat, szaporodó lelki sérüléseiket ugyan ki "pótolja", ki orvosolja? És miként lesznek képesek derék, becsületes, ôszinte, tettre kész, nyílt lelkû, jövôbe nézô, szépreményû fiatalokat nevelni – ha maguk, Arany hasonlatával élve mint törött szárnyú rab madarak ülnek kalitkájukban, bár annak nyitva az ajtaja?...

Emberarcú szocializmusra vágytunk, mikor félelmünkben kénytelenek voltunk megbarátkozni a ránk oktrojált fogalommal, hogy aztán a sokoldalúan fejlett diktatúra dögmadara telepedjék ránk. Emberközpontú társadalmat szeretnénk mindig, mindenkorra. Emberarcú kapitalizmus van-e? Egyáltalán: emberarcú ez a XXI. század, vagy rondább lesz a XX.- nál is? A "sztrájktörô" rabmadarak, a nemzet kulijai miben reménykedhetnek?

Notesz

Egy idô óta rádióban, televízióban egyike a leggyakrabban hallható magyar szavaknak: kukac. Nézem, mit mond róla a Magyar Értelmezô Kisszótár. Ezt mondja: kukac fn.1. Az ormányosbogarak lárvája. Giliszta. 2. Kisfiú hímvesszôje... Megkeresem a Magyar Szinonimaszótárban is, ahol ezt olvasom: kukac (kül. ételben, gyümölcsben, ill. oszló tetemben élô) pondró, giliszta, (nemi szervként) hímvesszô.

Kosztolányi Dezsô, ha élne, szent meggyôzôdésem szerint semmiképpen sem sorolná a legszebb magyar szavak közé. De nem kell ahhoz Kosztolányinak lenni, hogy érzékeljük: a kukac inkább undort keltô, visszataszító, s ennek következtében lehetôleg kerülendô szó, egyáltalán nem tartozik édes anyanyelvünk legféltettebb kincsei közé. És mégis: rádióban, televízióban nap mint nap sûrûn találkozunk vele. Beásta magát – mint fertôzô féreg – a mai magyar nyelv médiaállományának mélyrétegeibe.

Amikor elindult hódító útjára – ezen a terepen – senkinek sem jutott eszébe, hogy lehetne s kellene helyette valami mást, szebbet, kevésbé gilisztásat, rokonszenvesebbet, nyelvünk szelleméhez méltóbbat találni ugyanerre a célra? Persze: még most sem lenne késô megkezdeni valaminô kukactalanító mozgalmat a szóban forgó intézmények háza táján. És nem csak ott...

Mert a kukac különféle alakváltozatai mostanság jelen vannak itt-ott az írott sajtó hasábjain, sôt némely irodalminak nevezett mûvekben is. Nem ritkán leíródik cikkekben, versekben, novellákban, regényekben a kukac – vagyis a hímvesszô – f betûvel kezdôdô (közismert) változata, annak jeléül, hogy a szerzô jajdemilyen szókimondó tollforgató tud lenni, midôn rászánja magát. Nemrég egy regényrészletet olvashattam egyik hetilapunkban, s ezúttal arra a nem mindennapi szellemességre figyelhettem fel, hogy Mátyás király New Hontban bizonyos pornóújságok címoldala láttán rádöbben: Rövid f...om van...(Sokatmondó, hogy a szerkesztôség épp ezt a részletet érdemesítette közlésre a különben jó nevû magyar író regényébôl.)

Van azonban a kukacnak változatos lírai – mondhatnám: szagos – mellékterméke is, legyen szabad idéznem néhány sort egy költeménybôl, mely nemrégiben látott napvilágot: "fehér falak közé/ zárkózik a sors/ a sorsba a test// a testben meg én/ egy vécécsészén nyöszörgök". Félreértések elkerülése végett jelzem: ez a mûalkotás nem a nemzetközi vécénap alkalmával jelent meg, hanem jóval elôbb. (A nemzetközi vécénap megtartásáról szóló híradást ugyanis csak ez év november 19-én közölte a helyi sajtó.)

És mit szólhatunk arról a felháborító esetrôl, hogy egy magyar kereskedelmi tévéadó a minap olyan rajzfilmet tûzött mûsorára, melyben Széchenyi István úgy ábrázoltatik, mint aki lovakkal fajtalankodik, Szûz Mária pedig pornófilm szereplôje. 2005 ôszén ez volt látható egy magyar televízióban – a magyar kisgyerekeknek szánt adásban... Tudom, innen, a Maros középsô folyásának mentérôl nem hallatszik messzire az én hangom, de mégis élénken csatlakozom mindazokhoz, akik tiltakoznak az efféle útszéli malackodások, kukackodások ellen.

Üdvös lenne, ha minél elôbb eltûnnének a kukacok, a pondrók – és szinonimáik – nyelvünkbôl, kultúránkból – a jó ízlés térhódítása nyomán.

Ismét Kosztolányira gondolok, idézve 1932-ben írt sorait: A nyelv a tudósnak ereklye, a költônek, az írónak hangszer, a hírlapírónak fegyver. Vajon nem közös érdekünk, hogy ez az ereklye minél tisztább, hogy ez a hangszer minél zengôbb, hogy ez a fegyver minél fényesebb és élesebb legyen?"

Telenézô

Kezdettôl voltak a jó címek. Szent Péter ugyan nem trafálta el saját alkotását, midôn csak így nevezte: légy –, de a teremtés többi fázisa zseniális, sôt isteni. A Bûnbeesés, az Ábel füstje, satöbbi. A jó cím borostyánkôbe foglalja a mû lényegét, nomen est omen, a név: minden. Vidéki barátom évek óta nem néz tévét, szánt, vet, arat, kapál, kaszál, fôleg farag. Szoborpark veszi körül. Találkozunk, kiveszi kezembôl a mûsorkalauzt. Vizsgáztatni kezd. – Ismered ezeket a mûsorokat? – A javát, talán. – Na, akkor mondd meg, mi az, hogy Top shop? – Vásárlási magazin. – Ház az, hogy Glóbusz? – Nahát, az egy utazási akármi. – Jó, ezeket én is kitalálom, Tálentum, Minoritates mundi, Hungaria Litterata, Heuréka! Megtaláltam, tényleg, vannak itt érthetô címek is, Delelô, ez szép, Receptklub, Filmbomba, Újságíróklub (tolkshow), Mûveltségi kvíz, a magyar televíziók – magyarul is tudogatnak... Határozottan tetszik a Pénzhalász, Héthatár, Ebugatta, jó a Fôtér, a Csellengôk, a Felelet az életnek, találó a Törzsasztal, telitalálat a Havazin (téli sportmagazin), aranyos az Angolka (angol nyelv óvodásoknak), a Laktérítô (Ötletház), az idegenes formák közül elfogadható az Autovízió vagy a Totalcar (l. még: totálkáros autók), bevett cím a Music-coctail is, zenekoktél, rendben van, Drazsé, ez biztosan a tinik mûsora, és nemes veretû az Aranyfüst (üzenet a múltból). De nini, mennyi a Membrán, Aula, Provokátor, Repeta, Szóda (jé, ez telefonos játék, nem szifonos!), Aktív, Propaganda... – Az egy kulturális magazin. – És ilyen címet adnak neki, hogy Propaganda? – Mit szól hozzá a Párt? – Ugyan már. A XXI. század "célközönsége" nem tudja, miféle sötét hínár koszolja be a fogalmat... – Itt meg az áll, hogy Kultúrház, gyanítom, ezen sem ütközik meg senki. – Barátom, a szavak maradnak, csak jelentéskörük, hangulatuk változik, meg aztán, ott a slágerképzavar: a padlás mélye mindig tartogat régi holmikat. – Rengeteg a régi-új cím, a kitalálhatatlan, mi lapul mögöttük. – Nyugi, két reklám közt jut hely egy Ajánlónak, megtudhatod, mire számíthatsz... – Hát ezeket meg miféle pihent agyúak találják ki: Eksön? Extrám-éxer? Dokuzóna? Buzera?!... – Buzera az, amit most velem csinálsz. Kollégánk rovatának ez a címe egy brassói újságban. Oszt' lám, ezek a Verebesék lenyúlták! – Láttad? – Nem láttam. Vannak mûsorok, amelyeket elvbôl nem nézek. Tiltja a jó ízlésem.

– A román televíziók mûsorcímeire nem vagy kíváncsi? – kérdezem. – Gyanítom, hogy azok is hasonlóak. Csakhogy a román nyelv, újlatinsága okán, sokkal rugalmasabban fogadja be a jövevényszavakat, mint a mi nyelvünk. Ezért aztán az ilyenek, mint Activity-show, Csaó, Darwin!, Brill 20, és társaik – magyar "közegben" – visszatetszôn hatnak, süt róluk a nyugatmajolás, a sznobság. Akkor már inkább a Banánhéj. Igaz is, mi az? – Háát, nem voltam rá kíváncsi soha. Biztosan azon csúszott el a telebika...

(Barátom visszaadta a mûsorkalauzt, és jó tévézést kívánva elköszönt. Jókívánságát nem viszonoztam.)

A romániai bruttó átlagbér éves növekedése 2001-tôl kezdve jóval magasabb volt, mint a térségbeli országokban, Bulgáriában, Lengyelországon, Horvátországban, Szlovéniában vagy Magyarországon, közölte pénteken Valentin Lazea, a Román Nemzeti Bank vezetô közgazdásza.

Lazea a Román Gazdasági Társaság szemináriumán elmondta, az utóbbi négy évben a romániai bruttó átlagbér összege évente legkevesebb 22,5 százalékkal növekedett. Az átlagbérek 2001-ben 48,9 százalékkal, 2002-ben 27 százalékkal, 2004-ben 22,5 százalékkal, idén pedig 24 százalékkal növekedtek.

Ugyanebben az idôszakban a térségbeli országokban évente 10 százaléknál alacsonyabb volt az átlagbérek növekedési üteme.

Lazea megerôsítette a Nemzetközi Valutaalap szakértôinek számításait, amelyek szerint 2004. október és 2005. október között a romániai állami alkalmazottak bérei 50 százalékkal növekedtek. Hozzátette, a tanári bérek reálértékben több mint 40 százalékban emelkedtek.

Az Európai Bizottság Romániának küldött figyelmeztetô levele egyik fejezete a környezetvédelemre vonatkozik. Ebben az EB a törvények alkalmazását sürgeti. Ennek azonban legnagyobb akadálya a pénzhiány. Országunkban olyan ún. történelmi szennyezôforrásokat kell felszámolni, amelyeknek megszüntetése több millió euróba kerül.

Ilyen megyénkben a dicsôszent-mártoni Bicapa Rt. medôhányója vagy a számtalan törvénytelen szeméttelep megszüntetése. Az unióval való tárgyalások során a csatlakozási szerzôdés környezetvédelemre vonatkozó 22. fejezetében számos területen (hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás, védett övezetek stb.) a tervezett 2007-es csatlakozási év utáni haladékot kért és kapott az ország. Az unió környezetvédelmi követelményeinek legkésôbbi betartási határideje 2018. Ennek megfelelôen a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium 2001-es Phare-pályázat keretében felmérte az említett dátumig terjedô integrációs költségeket. Referenciának tekintették az unióval 2004-re vonatkozó megvalósítási terveket. A számítások szerint Románia 29,3 milliárd eurót kell költsön környezetvédelmi beruházásokra. A minisztérium eldöntötte, hogy egy újabb Phare-pályázat támogatásával a 2001–2005 év tapasztalataira alapozva részletesebben feltérképezik azokat a beruházási terveket, amelyek az unióval való tárgyalásokon felmerültek, elsôsorban a hulladékgazdálkodás és a szennyvízkezelés terén. Csak e két területen – a szaktanácsadó cég elôzetes felmérése alapján – az ország 24,2 milliárd eurót kell befektessen ahhoz, hogy a jelenlegi állapotokat az EU színvonalára hozzák.

Korodi Attila, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium integrációval foglalkozó államtitkára elmondta, a minisztérium elemezni fogja az új adatokat, és ennek megfelelôen újabb tárgyalásokat kezdeményez az európai intézményekkel. Elôreláthatólag, a csatlakozást követôen, 2007–2013 között, az Európai Unió 20%-kal növeli országunk csatlakozási erôfeszítéseinek finanszírozását, így évente várhatóan 600 millió euró támogatást oszthatnak majd le a minisztériumok között. Hogy ez a pénz a megfelelô helyre kerüljön, a környezetvédelmi minisztérium hozzáfogott egy szakterületi operációs infrastrukturális program kidolgozásához. Ehhez azonban szükség van arra, hogy az igénylô intézmények, gazdasági egységek (vízüzemek, nagyvállalatok stb.) is elkészítsék a megfelelô terveket, amelyekkel a minisztériumon keresztül majd az unió által felajánlott pénzkeretekre lehet pályázni. Ez is a csatlakozásra való felkészültség egyik fontos feltétele.

-vagy-

Codrut Seres gazdasági és kereskedelmi miniszter szerint az elektromos energia ára nem fog növekedni 2006. január elsejétôl, a földgáz drágulásával egy idôben, mivel kiegyenlítô lépések történnek a vízi erômûvekben termelt villanyáram részarányának figyelembevételével.

A gazdasági miniszter azt is elmondta, hogy a jövô évre tervezett ármódosítások célja az inflációs ráta kiegyenlítése.

Codrut Seres elmondta, a földgáz esetében az új árakat december 15-én hozzák nyilvánosságra. Hozzátette, a fogyasztói árak nagymértékben függnek az importtól, amely a hazai fogyasztás 40 százalékát fedezi.

A szaktárcavezetô kedden Moszkvában találkozik az orosz Gazprom társaság képviselôivel, hogy "az importált gáz elôrelátható áremelkedésérôl" tárgyaljanak.

"Mi két olyan társaságtól vásároljuk a földgázt, amelyek a Gazprom ügyfelei, és tájékozódni akarunk. Az importföldgáz ára várhatóan emelkedni fog. Az eredeti elôrejelzések szerint az importgáz ára ezer köbméterenként 252 dollárról 295 dollárra emelkedik január elsejétôl. Meglátjuk, hogy ez a növekedés 40 dollárnál nagyobb vagy alacsonyabb lesz" – fejtette ki Seres. (Mediafax)

Román banki szakemberek szerint az eladás elôtt álló CEC takarékbankért fizetendô ár az eddiginél magasabb lehet, mert a vevô az egész romániai vidék egyik legjobban elhelyezkedô pénzintézetét szerzi majd meg. Mindez azt is jelentheti, hogy a lehetséges vevôk – köztük van a magyar OTP Bank is – közül egy idô után kevesebben maradnak majd a versenyben.

Egy vezetô bankszakértô szerint 900 fiókja van a CEC banknak, ezzel jelentôs fejlôdési lehetôséget kínál a kiskereskedelmi banki tevékenységre. Nem városokban mintegy 10 millióan élnek Romániában, az ô hitelezésük egyelôre meglehetôsen alacsony szinten áll. Feltételezhetô, hogy a CEC-ért versengôk mindenképp irányt vesznek a fogyasztói hitelezési piac, a kártyaüzletág, a haszonbérletezés felé, akár olyan romániai kisbankok felhasználásával, mint a Banca Transilvania, a Romexterra, a Carpatica. Eddig hét bank adott be nem kötelezô ajánlatot a CEC-re, hamarosan kötelezô ajánlatot kell adniuk. A görög EFG Eurobank Ergasias az elsô számú esélyes a CEC megszerzéséért folyó versenyben, írta a Ziarul Financiar (ZF) címû gazdasági lap nemrég. A lap szerint a magyar OTP és az osztrák Raiffeisen bank is a verseny élmezônyében foglal helyet.

A Ziarul Financiar úgy tudja, hogy a görög bank egyelôre nem kötelezô ajánlata körülbelül 300 millió euróra, az OTP-é megközelítôleg 270 millió euróra szól, a CEC meghirdetett 75 százalékáért. A nyertes kiválasztásában az ajánlott összeg 70-90 százalékban játszik majd szerepet, írta a lap, megjegyezve, hogy egyik pályázó bank sem hozta nyilvánosságra ajánlati összegét. A kötelezô ajánlatok beadásának határideje e hónap 28-ika.

Most már egyértelmû, hogy Concord Cons Alexa üzletlánc van kialakulóban. A marosvásárhelyi Székely Sándor Edit lányával 1992-ben nyitotta meg az elsô üzletlerakatot Marosvásárhelyen, az Arató utca 28. szám alatt. Két évvel késôbb, 1994-ben a Dózsa György utcában, a 102. szám alatt jelent meg a Concord Cons Alexa cégtábla. A vállalkozóknak az évek során sikerült beruházniuk, így 2003-ban Szászrégenben, a Radnótfáji utca 119. szám alatt nyitották meg a Concord Cons Alexa üzletlerakatot. Hétfôn, Dicsôszentmártonban a CFR utca 34. szám alatt az 1014 négyzetméteres felületû Concord Cons Alexa kereskedelmi egység avatásakor vágták el a díszszalagot.

A több mint egyhektáros területen az adminisztrációs épület 60 m²-en terül el, a fedett raktárfelület 300 m²-en. Egyelôre négy új munkahely létesült. A minôségi kiszolgálást Csiki János és Szabó János szakképzett eladók biztosítják. Vargancsik Wolf Katalin pénztáros számítógépen végzi a pénzügyvitelt. A munkaközösség tevékenységét Vargancsik Zoltán irányítja, ô a beszerzô is. A kereskedelmi egységben bármilyen – építkezéshez, szereléshez szükséges – anyag, cement, vasáru, betonvas, különbözô lemezek, importtalicskák, munkaeszközök, fôzô- és melegítôkályhák vásárolhatók. Nincs lehetôségünk felsorolni a több száz féle terméket, viszont azt elmondhatjuk, hogy a termékek minôsége garantált és azokat a legkedvezôbb árakon forgalmazzák. Székely Sándor szerint ennek az a titka, hogy a legalacsonyabb kereskedelmi adalékot alkalmazzák.

Az üzletlerakat megnyitásánál jelen volt Dicsôszentmárton polgármestere, Popa Octavian, Chindris Ovidiu alpolgármester, a polgármesteri hivatal mûszaki osztályának vezetôje, Coros Ioan, továbbá cégvezetôk. A szalag elvágása után Popa Octavian a következôket nyilatkozta:

– A Concord Cons Alexa Dicsôszentmártonban hiányt pótol. Ugyanis városunkban egyre növekedik azoknak a száma, akik építkezésbe kezdenek. Sokatmondó adat, hogy havonta átlagosan 10 építkezési engedélyt bocsátunk ki. Nagyon sokan tataroznak, javítanak. A polgármesteri hivatalban és a kémiai ipari líceumban is átalakítottuk a fûtésrendszert, egyre többen vannak, akik saját kazánokat mûködtetnek fûtésre. Itt az építkezéshez, épület- átalakításokhoz szinte minden megvásárolható. Szükség volt erre az üzletlerakatra – mondotta Popa Octavian.

Hétfôtôl a dicsôszentmártoniak is vásárolhatnak a Concord Cons Alexa üzletlerakatban, amely hétköznaponként 7.30-17, szombatonként 8-13 óra között tart nyitva.

Érdeklôdni a 0746-668-416-os telefonszámon lehet.

Concord Cons Alexa – az Ön támasza.

(X)

Szerkesztette: Karácsonyi Zsigmond

A Nagy HÖK gyûlés címmel, kétfelvonásos paródiával tiszteleg a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karának Hallgatói Önkormányzata elsôéves diáktársai elôtt. Az immár ötödik alkalommal megrendezett gólyabálon azokat a pillanatokat elevenítik fel a szervezôk, amelyek az egyetem eddigi történetében a legemlékezetesebbek maradtak sok felsôbb éves hallgató számára, ugyanakkor az érme azon oldalát mutatják, amely a nagyközönség elôtt mindig láthatatlan marad.

Ötödik vagy hatodik ez a gólyabál? Ez is olyan kérdés például, amelyet a nézônek kell majd eldöntenie, ugyanis a szervezôk nem jutottak dûlôre, miként kell az ilyet számolni. Informatikusként: 0,1,0,0,1,1,1,0...? Vagy kommunikációsként 0,1,2,3,...? Mint ahogy azt a szervezôk is elmondták: a humor és játék révén szeretnék bemutatni a gólyák számára a diákélet azon oldalát, amely mind ez ideig nem kerülhetett elôtérbe.

A minden tekintetben rendhagyónak és a hagyományokat felrúgónak ígérkezô elôadás november 24-én, csütörtökön 18 órakor kezdôdik a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében. Ennek folytatásaként 22 órától egy koncertekkel egybekötött mulatságra várják az érdeklôdôket, ahol a fergeteges hangulatot a fellépô zenekarok és Dj. Döme biztosítja. A buli helyszíne a Blue Pearl étterem.

A világ legszebb magyar nôje címre pályázikaz a százötven hölgy, akik a www.hatartalanszepseg.org nevû honlapon májusban indult versenyre jelent-keztek.

Ez minden szempontból egy rendkívüli vetélkedô, mert határtalanul benevezhetett a világ bármely táján élô akármelyik magyar lány vagy hölgy.

Nemcsak a 175 cm-nél magasabb lányok, hölgyek jelentkezhettek, mert az igazi szépség nincs szabványméretekhez kötve.

Korhoz sem volt kötve! Minden életkornak megvan a maga értéke és varázsa. Szép lehet valaki húszévesen és ötvenévesen is. Ezért a versenyt több korcsoportnak szervezték meg (18-25, 26-35, 36-45, 46- 55). A teltebb idomú hölgyek is próbálkozhattak.

Tehát kortól és méretektôl függetlenül bárki lehet gyôztes, mert a valódi nôt, az igazi szépséget keresik.

A jelentkezés nemrég zárult le, a decemberi elôselejtezô után a január végi döntôn kerülnek ki a nyertesek – akik különféle kategóriákban próbálkozhattak. Eddig a magyarországi, vajdasági, óceánon túli hölgyek mellett versenybe szálltak erdélyiek – köztük marosvásárhelyiek is.

Februárban újabb fordulón indulhatnak azok, akik a jelentkezési határidôt lekésték az idén.

Vasárnap igazi erôpróba volt sok általános orvosit, fogorvosit avagy gyógyszerészetit végzett diák számára. Négyórás, kemény vizsgán rostálódott ki az ötezer jelentkezô, aki a kétezer-száz rezidensi helyre pályázott.

A sebészeti és fogorvosi rezidensi vizsgát Bukarestben, a belgyógyászati és családorvosi vizsgákat a kincses városban próbálhatták meg a beiratkozók, Craiovára azok mentek, akik labororvosként képzelik el jövôjüket. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem idén újból a gyógyszerészeket várta. Míg a sebészeten, belgyógyászaton négyen pályáztak egy helyre, addig a gyógyszerészetin negyvennyolcan jelentkeztek a harmincöt helyre (harminc állás román állampolgárok és öt Moldvai Köztársaság állampolgárainak). A vizsgázók 950 pontot érhettek el: az elsô 766 pontot gyûjtött be, míg az utolsó 430 pontot ért el. Bár lehetett óvást leadni, senki nem élt ezzel a lehetôséggel. A gyógyszerészeti rezidensi vizsgára tíz ex-MOGYE hallgató jelentkezett, nyolcvan százalékuknak sikerült a próba.

A decemberi elsô hétvégére tervezi a Sapientia – EMTE marosvásárhelyi karának Hallgatói Önkormányzata (HÖK) elsô mûhelytáborát. A szervezet meghatározó elem a marosvásárhelyi diákéletben, és most az arculatváltás után a személyi állományt is frissítésnek vetik alá a HÖK-ösök.

A mûhelytáborban a kalapács, satu, csavarhúzó és egyéb szerszámok helyett jegyzetfüzettel, kreatív ötletekkel és elôadás-sorozatokkal találkozhatnak az érdeklôdô fiatalok. Elsô nap a HÖK történetébe, "hôskorának" rendezvényeibe nyerhetnek bepillantást a "fiatal" érdeklôdôk. A Hallgatói Önkormányzat országszerte az elsôk között volt, amely elmondhatta, hogy példaértékû érdekképviseletet valósít meg az egyetemen. A generációváltás azonban ezt a szervezetet sem kerülheti el, akárcsak a többi hasonló ifjúsági szervezetet. A következetesség szellemében, az egyetemen "HÖK-ösök" gyûjtôfogalommal jelzett csapat a fiatal hallgatóknak most elôször biztosít igazán alkalmat arra, hogy saját ötleteikkel, elképzeléseikkel gazdagítsák a HÖK szemléletét. Szintén elsô nap kerül sor a HÖK jövôképének kialakítására, ahol valójában a tábor további menetét meghatározó beszélgetésben lesz részük a táborozóknak. Fontos, hogy hogyan látják a fiatalok a HÖK jövôjét, hisz nekik kell továbbvinniük mindazt, amit a lassan "kiöregedô" elôdeik elértek és kiharcoltak maguknak és a diákságnak.

A szervezetmenedzsment-képzés, ötletbörze és kiscsoportos tevékenységek alatt alakítják ki a résztvevôk azt a csapatot, amely a következô évben a HÖK céljait hivatott beteljesíteni. A hét végén, távol a város zajától, egy stratégia elemeit rakják össze a fiatalok, ami a tábor végén egy összeforrt megvalósítási tervvé válik.

Különbözô visszajelzéseket, újabb szemléletet, új ötleteket és elképzeléseket egybevetve a Hallgatói Önkormányzat újra a diákélet formálója kíván lenni, de lassan, öt év után, már nem csak az egyetemen, hanem akár az egyetem kapuin kívül is.

Az Egyesült Államokat sokan az ígéret földjének, a lehetôségek hazájának tekintik. Hogy ez mennyire valós, sokan megtapasztalhatják az évrôl évre népszerûbb nyári munkaprogramokat figyelve. A Student Travel által indított Work & Travel program segítségével számos szerencsés saját bôrén érzékelheti Amerika szelét, betekintést nyerhet az amerikai társadalom felszíne alá, és mindeközben pénzt is keres.

A nyári szünidô alatt zajló program kimondottan azon egyetemistáknak szól, akik az Egyesült Államokban szeretnének dolgozni. Sokakat a jó pénzkeresési lehetôség vonz, ám nem szabad szem elôl téveszetni azt sem, hogy mindez egy kiváló lehetôség új emberek, helyek, kultúrák megismerésére. Mindeközben az angol nyelvtudásukat is tökéletesíthetik a résztvevôk.

A legtöbb munkahelyajánlat a turisztikai szolgáltatások területérôl való (vendéglôk, hotelek, vidámparkok, bárok, kávézók stb.), de olyanok is akadnak, akik az építkezésben keresik meg a mindennapit. Egy biztos: mindig lehet munkát találni! A 2006. június 15. és október 1. között zajló programról a Student Travel marosvásárhelyi irodájában (Bolyai u. 34/2.) kaphatnak bôvebb felvilágosítást az érdeklôdôk.

Az "amerikai álomról" és az Egyesült Államokban szerzett tapasztalatairól Szôcs Edgárt, a marosvásárhelyi iroda programkoordinátorát (és a Student Travel volt kliensét) kérdeztük.

– Mielôtt a Student Travel alkalmazottja lettél, te is megjártad Amerikát. Mi késztetett arra, hogy elmenj az Egyesült Államokba?

– Én 2003-ban jártam az Egyesült Államokban, ekkor kerültem kapcsolatba a Student Travellel. Mindez úgy történt (mint nagyon sok esetben), hogy egy ismerôsöm elôzô évben volt ott, és visszatérte után áradozott, hogy milyen jól telt neki. Bejárta fél Wisconsin államot, Chicagót, New Yorkot... Szóval egyébrôl sem beszélt, így nekem is kedvem kerekedett kipróbálni és pénzt keresni. No meg aztán, ki nem kíváncsi Amerikára? Kisgyerek koromtól imádom a fényképészetet és régi álmom volt, hogy vásároljak magamnak egy profi digitális gépet. Az amerikai munka révén ezt meg is tehettem, sôt, most már 2005-ben járva, még mindig a 2003 nyarán keresett pénzbôl fizetem a második egyetem tandíját.

– Mit dolgoztál az Egyesült Államokban?

– Mit nem dolgoztam, akarod mondani... Négy hónap alatt négy munkahelyem volt. Ezekbôl három párhuzamosan futott a turistaidényben. Bár én kismiskás vagyok. Tudok olyanokról, akiknek tizenhárom munkahelyük volt összesen. Na, az nem semmi! Kis szerencsével felvettek egy vendéglôbe fogadólegénynek. Épp akkor mondott fel valaki, így kaptam meg ezt az általában lányoknak tartogatott munkát. Fogadtam és leültettem a vendégeket, számláztam, kezeltem a kasszagépet, és telefonos rendeléseket vettem fel. Az igazi az volt, amikor annyi kliensünk volt, hogy mindezt egyszerre kellett csinálnom. Ez volt a délutáni melóm.

Mivel azzal a szándékkal mentem, hogy minél többet dolgozzam, szereztem két munkahelyet délelôttre. Az egyik helyen mosogattam (ha lehet, ezt senki ne hagyja ki!), a másiknál pedig hol grillszakács, hol kasszás voltam. Így gyakorlatilag mindennap dolgoztam. Hetente volt egy szabad délutánom, akkor elmentem mosni (1,25 dollárért mostam és szárítottam egyheti szennyest). Általában napi kb. 13 órát dolgoztam és ötöt aludtam. Nekem megérte.

Aztán a turistaidény lejártával megszûntek a délelôtti munkahelyeim, de egy barát segítségével találtam karbantartói munkát egy hajósétákat szervezô cégnél.

– Melyek voltak a kellemes és a kevésbé kellemes élményeid?

– Én nem beszélhetek kellemetlen tapasztalatokról. Volt munkám, azt elvégeztem, és tisztességesen meg voltam fizetve. Hadd mondjam azt, amit nálunk nem lát gyakran az ember. Az olasz vendéglô, amelynél dolgoztam, egy család tulajdonában állt. Számtalan vállalkozásuk van abban a kis turistavárosban, Wisconsin Dellsben. Annak ellenére, hogy megtehetik azt, hogy egész évben utazzanak a világban és jobbnál jobb hotelekben lakjanak, ezek az emberek rendszeresen eljárnak mindenik vállalkozásukhoz, és beállnak dolgozni. Ha kell, földet mosnak, kitakarítják a mellékhelyiséget, beállnak grillszakácsnak. Mindeközben a helyi közösség életében is aktív szerepet vállalnak. Egyikük például a helyi középiskola sporttanára.

– Mi a különbség szerinted az amerikai és az itthoni munkaerkölcs között?

– Az amerikai alkalmazók nem tûrik a henyélést. "Az idô pénz" jelmondat az úr. A henyélés, munkakerülés felér a lopással. Egy ismerôsömet majdhogynem elbocsátották, mert munkaidôben leült pihenni. Hányadán is állunk ezzel idehaza? Itthon egyelôre csak a multinacionális cégeknél találjuk meg a nyugatihoz hasonló munkaetikát.

– Milyen tanácsokat adnál azoknak, akik részt szeretnének venni a programban?

– Rugalmasság, komolyság, munkavágy. Ezekre mindenhol szükség van. Ha jól dolgozol, jövôre is visszavárhat az a cég, amelynél dolgozol, és jobb helyre kerülhetsz.

Vagy, mint az én esetemben is, akár pont a Student Travel ajánl egy munkahelyet...

Szabadfogású birkózás

A tizenharmadszorra megrendezett hagyományos szabadfogású birkózó Edzôk emlékversenyén az idén hét csapat versenyzôi vettek részt, a két marosvásárhelyi (Muresul – edzôk: Márton József és ifj. Simon László; ISK – edzô: ifj. Gyarmati Ferenc) és a szászrégeni (ISK – edzô: Szilágyi László) szakosztály mellett Zetelaka, Korond, Székely-udvarhely és a brassói Dinamo birkózói válaszoltak igennel a szervezôk (Muresul sportklub és megyei sportigazgatóság) meghívására. Az idei versenyen elôször ítélték oda a nemrégiben elhunyt Simon László világbajnok birkózó emlékének szentelt serleget is, amelyet a versenyen részt vevô legidôsebb korosztály nehézsúlya legjobbjának terveznek minden évben odaítélni. Az elsô díjazott a Muresul versenyzôje, Halatiu Daniel lett.

Az idén az Edzôk emlékver-senyének megszervezését a BS Guarding, a Ponderosa, a Verdinvest, a SMURD, a Wisdom MBC, Csorja György, Stefan Eugen és Szabó Gergely támogatása tette lehetôvé.

Csapatverseny: 1. Muresul Mvhely. 2. ISK Székelyudvarhely. 3. ISK Mvhely.

Kisifjúsági fiúk (1988-90)

46 kg: 1. Vajda Sándor (Muresul). 2. Nicusan Calin (Muresul).
3. Bereczki Tibor (ISK Szászrégen).

50 kg: 3. Suteu Ovidiu (Muresul).

54 kg: 1. Buda Silviu (Muresul).

58 kg: 1. Szép Zoltán (Muresul). 2. Hankó Barna (Muresul).

63 kg: 1. Milasan Calin (Muresul). 2. Gliga Gheorghe (Muresul). 3. Molnár Antonio (ISK Mvhely).

69 kg: 1. Ormenisan Andrei (Muresul). 2. Adorjáni Zsolt (Muresul). 3. Sârca Florian (Muresul).

89 kg: 1. Sztreda Zsolt (Muresul)

100 kg: 1. Halatiu Daniel (Muresul). 2. Bonta Catalin (ISK Mvhely). 3. Kovács Hunor (ISK Mvhely).

Gyerekek, fiúk (1993-95)

30 kg: 2. Kántor Tamás (Muresul). 3. Hamar Mátyás (Muresul).

35 kg: 3. Kántor Mihály (Muresul)

47 kg: 1. Ballai Tamás (Muresul)... 3. Nagy Zsolt (ISK Mvhely).

Kisifjúsági lányok (1988-90)

40 kg: 1. Simon Melinda (Muresul)

46 kg: 1. Botos Arabella (ISK Mvhely). 2. Frunza Ildikó (ISK Mvhely).

49 kg: 1. Fekete Katalin (Muresul).

60 kg: 1. Simon Andrea (Muresul). 2. Avram Camelia (ISK Mvhely). 3. Muresan Raluca (ISK Mvhely).

Gyerekek, lányok (1991-93)

44 kg: 1. Oltean Anna (Muresul). 2. Olariu Raluca (ISK Mvhely).

52 kg: 1. Gáll Hanna (Muresul).

A bonni egyetem tudósai szerint a szentjánosbogár egyik enzimje alkalmas arra, hogy kimutassa a vérbe jutott doppingszerek közül az anabolikus szteroidokat, a stimulánsokat