|
LVII. évfolyam 268. (16144.) sz. |
2005. november 15., kedd |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Világos: túl van beszélve az egész. A kínosabb az, hogy a nacionalista körök keltette felfordulás csapdájába olyanok is belesétáltak, akiknek amúgy eszébe sem jutott volna berzenkedni a nemzetiségek (mondjuk ki: magyarok, hisz mások esetében szó nem lenne ekkora ellenkezésrôl) kulturális autonómiája miatt. A kormánykoalíció tagjai ugyanis akkor is tudták, hogy milyen egyezséget kötnek, amikor az RMDSZ választási programjában szereplô nemzetiségi statútum-tervezetet a kabinet programjába bevették és elfogadták. Addig azonban, amíg ki nem robbant a botrány a törvénytervezet kapcsán, mindenki mindent rendben talált.
Elég volt a konzervatívok azon (a közvélemény-kutatások alapján tévesnek bizonyult) elképzelése, hogy csak némi botránykeltés révén sikerülhet nekik oly mértékben felhívni magukra a figyelmet, hogy számba vétessenek a választók népszerûségi listáján, hogy valóságos lavina induljon el, s rég elfeledettnek hitt nacionalista diskurzusok tömkelegének lehessünk ismét szem- és fültanúi.
Való igaz, a Nagy-Románia Párt részérôl nem is vártunk egyebet, s a szociáldemokraták "dinoszauruszai" (Ion Iliescu, Adrian Paunescu et company) részérôl sem. Azt azonban mertük remélni, hogy az európaibb gondolkodású Mircea Geoana és Adrian Nastase nyitottabb gondolkodásról tesz bizonyságot, úgy tûnik azonban, hogy az olcsó népszerûség hajhászása fontosabb számukra.
Még meglepôbb és fájóbb, hogy néhány szolgálatos felbujtó és hangoskodó hatására maguk a koalíciós partnerek is visszakozni látszanak, Traian Basescu államelnök pedig (akinek egyébként mindig mindenrôl nagyon határozott véleménye van) cinkos hallgatásba burkolózik.
Márpedig ha a törvény a szenátus után a képviselôházban is megbukik, az azt jelenti, hogy Romániának (sokkal nagyobb mértékben, mint a magyar kisebbségnek) igen komoly identitászavarral kell szembenéznie. Vártuk és még mindig várjuk annak a román politikusnak a színre lépését, aki bátran kiáll a nyilvánosság elé, és kijelenti: a magyarok követelései jogosak, ehelyett a legjobb esetben sunyítást kapunk.
Külön néplélektani elemzést érdemelne, hogy mi indokolja a zsigeri félelmet, s az ebbôl fakadó meggyôzôdést, mely szerint Romániában csakis szélsôségesen magyarellenes diskurzussal szerezhetô népszerûség, hisz a közvélemény-kutatások tényei azt mutatják, hogy ez a fajta politikai magatartás nem az illetônek, hanem a Nagy-Románia Pártnak hoz népszerûséget, annak minden negatív következményével. Jelenleg azonban mégis az lenne a legfontosabb, hogy az RMDSZ helyes magatartással próbálja meg a kívánt mederbe terelni az ügyet. Ilyen szempontból pedig semmiképpen sem szabad teret engedni a radikális megoldások gyakori emlegetésének, hisz az éppen ellenkezô hatást válthat ki. Ami nem azt jelenti, hogy amennyiben valóban nem születik elfogadható megoldás, elégséges egyszerû beletörôdéssel tudomást venni róla.
Hétfôn is folytatódott a tanügyi sztrájk, annak ellenére, hogy elôzôleg elkészült a közösen kidolgozott megegyezés szövege a kormány és a sztrájkoló pedagógusok érdekvédelmi szervezeteinek vezetôi között.
A szakszervezeti szövetségek vezetôi úgy döntöttek, hogy addig várnak a megállapodás aláírásával, és nem függesztik fel az országos sztrájkot, amíg meg nem ismerik a helyi szervezetek álláspontját.
A napokig tartott maratoni tárgyalássorozat a hétvégén tizenkét órás egyeztetéssel fejezôdött be. Ennek eredményeként született meg egy megállapodás-tervezet, amelyben a kormány 1,1 milliárd eurós többletfinanszírozást ígér a jövô évre. Ezáltal a tanügy költségvetése elérné a bruttó nemzeti termék (GDP) öt százalékát. A kormány ajánlatának értelmében azonban ezt a többletet csak infrastrukturális befektetésekre fordíthatnák, nem pedig béremelésre. A fizetéseket a kormány 8 százalékkal növelné 2006-ban.
Egyes szakszervezeti források szerint azonban keddig, sôt akár szerdáig is elhúzódhat a munkabeszüntetés a négy szakszervezeti szövetség közötti egyeztetés miatt. Ôk ugyanis csak a béremelésekkel kapcsolatban kaptak felhatalmazást a tárgyalásokra, és a dolgozók nagy része kevésnek tartja a 8 százalékos növelést, a pedagógusok 100-150 százalékkal kérnek többet.
A tárgyalások hétvégi finisében megjelent a bukaresti Victoria palotában Traian Basescu államelnök, államfôi tekintélyének teljes súlyával járulva hozzá az egyezséghez. Az egyeztetés utáni egyik nyilatkozatában elmondta: maga sem hiszi, hogy már hétfôn véget érhet a munkabeszüntetés. Arról is meg van azonban gyôzôdve, hogy senki sem engedheti meg magának a megállapodás feláldozását, hiszen az tetemes összeggel növeli az iskolák és egyetemek rendelkezésére álló költségvetési alapot.
Mindenki számára világos, hogy az oktatók harci kedve nem töretlen a hét napos sztrájk után, hiszen az akció idejére nem jár nekik fizetés. Már látszanak is a rések. Hétfôn Arad és Temes megye számos iskolájából jelentették, hogy a tanárok munkába álltak. De vannak olyan megyék is, mint például Kovászna, ahol a pedagógus- szakszervezetek helyi vezetôi erôsen fogadkoznak, hogy a végsôkig kitartanak.
A kormánykoalíció gerincét alkotó D.A. (liberális-demokrata) pártszövetség hétfôn nyilatkozatban állt ki teljes mellszélességgel a kormánypalotában született megállapodás-tervezet mellett. Emlékeztettek arra, hogy Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök kabinetjének nincsen alternatív ajánlata e munkaügyi konfliktus rendezésére.
A miniszter a tanítás mihamarabbi újrakezdésében bízik
Mihail Hardau oktatási miniszter hétfôn kijelentette, jelenleg az a legfontosabb, hogy az oktatók visszatérjenek az iskolákba, szerinte a kormány nagyon jó ajánlatot tett a szakszervezeteknek – jelenti a Mediafax.
"A kormány hajlandónak mutatkozott arra, hogy az oktatásügynek elkülönítse a GDP 5 százalékát, most be kell bizonyítanunk, hogy képesek vagyunk felhasználni ezt az összeget. Ez a legnagyobb pénzügyi támogatási ajánlat egy kormányzat részérôl 1990 után. Véleményem szerint most az a legfontosabb, hogy a teljes oktatói kar visszatérjen az iskolákba" – mondta Hardau.
Aurel Cornea, az FSLI szakszervezeti szövetség elnöke vasárnap azt nyilatkozta a Mediafaxnak, hogy az általános sztrájk kedd délig tart, akkor rendkívüli ülést tart a négy tanügyi szakszervezeti szövetség vezetôsége, hogy döntsön a kormányzat ajánlatának elfogadásáról vagy elutasításáról.
A DP a BCR eladásából is részesítené a tanügyet
A Demokrata Párt javasolja, hogy a Román Kereskedelmi Bank (BCR) eladásából származó összeg "jelentôs részét" az oktatás infrastrukturális beruházásaira fordítsák, közölte Emil Boc, a DP elnöke a pártvezetés hétfôi ülése után.
Boc elmondta, egyelôre nem eldöntött, hogy a BCR árának hány százalékát kapná az oktatásügy, de a DP Országos Állandó Bizottságának ülésén felvetett javaslatok 10 és 50 százalék közötti arányokkal számoltak.
Arra a kérdésre, hogy a DP szerint mekkora összegre lenne szüksége az oktatásügynek a BCR prtivatizációja nyomán befolyt pénzbôl, a pártelnök elmondta, az tanügyi rendszer költségvetésnek kiegészítésére egy milliárd euróra lenne szükség.
Az NLP–DP szövetség országos vezetôtanácsa úgy döntött, hogy a kormánykoalíció vezetôi hétfôn este megvitatják a Velencei Bizottság által a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet kapcsán megfogalmazott észrevételeket.
A koalíció vezetôségének ülésén összehasonlítják a Velencei Bizottság ajánlásait a kisebbségi tervezet szövegével, mondta Eugen Nicolaescu, az NLP–DP szövetség szóvivôje.
Arra az újságírói kérdésre, hogy mi a véleménye az RMDSZ bejelentésérôl, miszerint a szövetség kilép a kormánykoalícióból, ha a kisebbségi törvény elbukik, Nicolaescu azt mondta, nincs tudomása errôl a nyilatkozatról, de a koalíció szintjén mindenképpen megbeszélik ezeket a dolgokat.
"Nem szeretek fenyegetôzni a koalícióból való kilépéssel, de errôl nincs is szó, mivel ez nem csak a gyengeség jele lenne, hanem válságot is eredményezne, ezt pedig nem tudom, hogyan oldhatnánk meg, mivel a koalíciónak jelenleg nincs alternatívája az elôrehozott választásokon kívül" – nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke egy interjúban, amelyet a Mediafaxnak adott.
Tariceanu: a kisebbségi törvényt támogatni kell a parlamentben
A parlamentben csakis támogatni lehet egy olyan tervezetet, amelyet a kormány megvitatott és elfogadott – szögezte le hétfôn Calin Popescu Tariceanu kormányfô, utalva a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetre.
Arra a kérésre, hogy ismertesse az NLP álláspontját a tervezet kapcsán, Tariceanu kijelentette: a liberálisok tudják, hogy a kormány által jóváhagyott tervezeteket támogatni kell a törvényhozásban.
Madárinfluenzával fertôzött újabb háziszárnyasokat találtak a Duna-deltában lévô Caraorman településen hétfôre virradóra, a H5 típusú vírust négy csirkébôl vett mintán mutatták ki.
A mezôgazdasági minisztérium hétfôn délelôtt jelentette, hogy a Duna-deltában újabb fertôzési gócot találtak. Gheorghe Flutur agrárminiszter déltájban már némi pontosítással is szolgált a hírközlô eszközöknek adott nyilatkozatában. Eszerint a Caraormanból származó – négy csirkébôl vett – mintákból a bukaresti virológiai laboratórium ki tudta mutatni a H5 vírust, de csak a további vizsgálatok alapján lehet majd megállapítani, hogy az erôsen fertôzô H5N1-es változatról van-e szó.
A miniszter elmondta: Caraorman elszigetelt település, amelyet csak vízi úton lehet megközelíteni. Azon a helyen mindössze száztíz ház van. Az egészségügyi hatóságok mindenesetre meghozták a szükséges intézkedéseket, vagyis vesztegzár alá helyezték a falut, kötelezôvé tették a baromfik elzárását, s még hétfôn hozzáláttak mintegy 1600-1700 szárnyas elpusztításához és elhamvasztásához. Ahogy a korábbi gócok esetében is eljártak, a hatóságok ezután megteszik a fertôtlenítéshez szükséges intézkedéseket. A lakosságot ezúttal is kártalanítják.
Az újabb fertôzéseket néhány nappal azután fedezték fel, hogy felszámolták az elsô madárinfluenza-fertôzési gócot a Duna-deltai Ceamurlia de Jos nevû településen. Flutur akkor úgy nyilatkozott: Ceamurlia községben teljesen feloldották az egészségügyi vesztegzárat.
Talán mobilitásként határozhatnánk meg a Petru Maior Egyetemen hétfô délelôtt szervezett rendezvény jelszavát. Tehetnénk ezt, hiszen a szerkesztôségbe érkezett meghívó alapján új informatikai berendezésekkel gazdagodott a felsôoktatási központ az Intel, a D-Link és az Electro Orizont számítástechnikai cégek adományaként. Ez alkalomból a diákságot és a sajtót egyaránt meghívták az egyetem új, a volt számológépgyár területén felhúzott épületébe, a Közgazdasági, Jogi és Adminisztratív Fakultás székhelyére.
Liviu Marian rektor üdvözlô szavai után az Intel, majd a D-Link cégek területi képviselôi vették át a szót, akik a cég új termék-, illetve programajánlatát ismertették a jelenlevôkkel. Ezen ajánlatlistának a felsôoktatáshoz kapcsolódó része két új termék, illetve szolgáltatás – tulajdonképpen ezek képezték a bemutató lényegét: az új, HotSpot illetve a Student Express program bevezetése. Elôbbi nem más, mint az Intel Centrino családjához kifejlesztett mobil internetszolgáltatás. Lényege az adattovábbító kábelt nélkülözô technológia. Nincs szükség különálló vagy beépített, ám kábelcsatlakozós modemre. A modemet bárhova föl lehet szerelni, a hatósugarába esô számítógépeken pedig kábeles csatlakozás nélkül lehet internetezni, mindegy, hogy a kertben, az irodában vagy a folyosón böngészünk, levelezünk. A közelmúltban két ilyen, nagy sebességû wireless szolgáltatást adományozott a két említett cég a felsôoktatási intézménynek. Egyiket a központi épületbe, másikat a campusba szerelték, hatósugaruk a pincétôl a tetôzetig terjed, így a Petru Maior Egyetem az országban a hatodik, HotSpot szolgáltatással ellátott egyetemi központtá vált.
A kábel nélküli internetszolgáltatás elônyeit azonban csak a jelenleg legfejlettebb, hordozható számítógépeken élvezhetjük, hiszen a régebbi technológia nem kompatibilis az új modemmel, ezen számítógépek beszerzése viszont nem olcsó mulatság. A Student Express program (amely Európa több országában mûködik), a cég képviselôi szerint ezen próbál könnyíteni, hiszen a programban részt vevô egyetemi hallgatók kedvezményes áron, részletre is vásárolhatnak kábel nélküli internetezést lehetôvé tevô Intel hordozható számítógépeket, illetve bérelhetik azokat.
A rendezvény záróakkordjaként a vendégül látott cégek egy vadonatúj processzor nyertesét sorsolták ki a jelen levô diákság soraiból, majd a gyakorlatban is bemutatták a kábel nélküli technológia elônyeit.
Az elkövetkezô napokban ellenôrzik a pékségeket – jelentette be dr. Silviu Morariu közegészségügyi igazgató. Azokat az egységeket, ahol nincs külön helyiség a kenyeret és pékárut szállító ládák mosására és fertôtlenítésére, szigorúan büntetni fogják. Feltehetôen a ládákkal együtt a kenyérszállító kocsik mosásának és fertôtlenítésének körülményeit is ellenôrzik. A cél az, hogy a kenyér a higiéniai elôírásoknak megfelelôen kerüljön az üzletekbe.
Az Egészségügyi Minisztérium utasítására megyénkben is elkezdôdött a fogorvosi kabinetek ellenôrzése. A 45 rendelô közül, ahol az ellenôrök már megfordultak, 12-ben róttak ki büntetéseket 14.500 új lej értékben, s egy szászrégeni fogorvosi rendelô tevékenységét felfüggesztették. Az ok, hogy nem teljesítik az alapvetô közegészségügyi elôírásokat. Amint az akció során kiderült, Marosvásárhelyen a Kárpátok sétányon egy kabinet engedély nélkül mûködött, és az elôzetes felszólítás ellenére is tovább folyt benne a tevékenység. Mivel a rendelô tulajdonosa nem tett eleget az elôírásoknak, a közegészségügyi igazgató a rendôrséghez fordult, hogy az egységet bezárják.
Felvetésünkre, hogy az ellenôrök nem túl udvariasak, és a félig kezelt beteget is kitessékelik a székbôl, az igazgató azt válaszolta, hogy mindössze 12 személy végzi az ellenôrzést, és vannak rendelôk, amelyek csak délután mûködnek. Véleményünk szerint ez nem lehet mentség arra, hogy az orvos tevékenységét félbeszakítsák, s a félig kezelt beteget többórás várakozásra kényszerítsék.
Megyei szinten öt családorvosi rendelôbe nincs bevezetve az ivóvíz: Kisiklandon, Faragón, Felsôköhéren, Bölkényben és Ratosnyán – vetette fel a közegészségügyi igazgató, majd hozzátette, hogy Mikefalván most folyik a hidrofor felszerelése, ami hamarosan biztosítja az orvosi rendelô vízellátását.
A szóban forgó farmok közegészségügyi megfigyelés alatt állnak, és az ott dolgozó személyzetbôl 157-en kapták meg az influenza elleni védôoltást. További 23 személy beoltása ezután következik. Hadd tegyük hozzá, hogy az oltóanyag a humáninfluenza-vírus ellen biztosít védelmet.
2004 januárjában rendezte meg elsô alkalommal a magyarországi Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) az általa támogatott filmek seregszemléjét, a Mustrát. A nagy érdeklôdés hatására a testület Budapestet követôen Pécsen és Debrecenben is sikerrel mutatta be a legjobb alkotásokból készült válogatást. A filmszemlék negyedik állomása Marosvásárhely lesz, ahol 2005. november 18-19-én a Színmûvészeti Egyetem Stúdió termében és az elôtérben ingyenesen láthatja a nagyközönség a vetítéseket (részletes program: www.ortt.hu).
A fesztiválmûsor november 18-án 15 órakor nyilvános megnyitóval, majd 15.30 órakor filmvetítéssel kezdôdik, és mintegy 50 órányi különleges filmanyag vetítéseivel folytatódik.
November 19-én 21.30 órától a Pálffy Házban nyilvános vita zajlik Erdély a médiában és a filmmûvészetben témával.
Mûsorvezetô: Baló György.
A rendezvény elsô napján, pénteken elôször A Nagy Könyv filmjeit vetítik a nagyteremben 15.30 órától.
Ahogy többször beszámoltunk róla, a marosludasi kórházban az egyik nagy gondot az újszülöttosztály mennyezetének állapota jelenti. A kórház élére október 11-tôl kinevezett dr. Chisu Iov Ionel szerint hamarosan megkezdôdnek a neonatológia épületének javítási munkálatai.
Tegnapi sajtótájékoztatóján dr. Morariu Silviu közegészségügyi igazgató kijelentette, hogy a felújítás elkezdése megrekedt, ugyanis – ígérete ellenére – a polgármester nem támogatja a szóban forgó munkálatokat. Véleménye szerint politikai meggondolásból nem nyújt segítséget az új kórházigazgatónak, mivel különbözô pártokat képviselnek.
Kérdésünkre Dancu Ovidiu, Marosludas polgármestere úgy vélekedett, hogy a közegészségügyi igazgató hülyeségeket beszél. A munkálatokat felértékelték (körülbelül 50 millió lejre lesz szükség), és a kérést továbbították a megyei tanácshoz, hogy a soron következô költségvetés-kiegészítésnél kiutalják a szükséges összeget. Ami a helyhatóság dolga volt, azt megtették, s az épületeket nem lehet politikai nyilatkozatokkal kijavítani, a munkálatokhoz ugyanis pénzre van szükség – tette hozzá a polgármester.
Mielôtt még bárki is elemezné ezt a furcsa szóösszetételt, megjegyzem: nem a nyelvújítók, hanem a román gazdaság realitásának szüleménye. Nem olyan gyorsbüfére kell gondolni, ami minden vasútállomáson van, azért, hogy az átutazók falatozzanak, igyanak valamit. Ez egy sajátos, átprivatizált állomás. A szó szoros értelmében. A történet egyszerû: hogy a romániai vasúti társaság rentabilis legyen, a cég vezetôsége úgy döntött, hogy vonalakat számolnak fel, állomásokat zárnak be, illetve versenytárgyalással meghirdetik ezek privatizálását. Az elôbbire példa lehet a Mezôség felé lefektetett kisnyomtávú vonal turisztikai céllal történô üzemeltetése (próbálkozás). Az utóbbi – most már elárulhatom azoknak, akik még nem jártak arra, a fekete-gödei (Stânceni Neagra) vasútállomás épülete. Ahol már nem árulnak vonatjegyet, a várótermet pedig kocsmává alakította át egy szemfüles helybéli vállalkozó. Így aztán, ahogy nálunk szokás, mindenki jól járt, vagy ahogy szokták mondani, a kecske is jóllakik, s a káposztából is marad. Az üresen maradt épületet nem hordják el, van ahol várni a vonatot, a csehó forgalma is némiképpen biztosított. S persze, a kalauzok is jól járnak, hiszen aki itt ült fel, az már "hivatalosan" is blattolhat, mert van kifogás. Szóval valahogy a tevekaraván halad... Csak azt nem látom, milyen irányba? Mert a vasúti társaság meghirdetett gazdasági fellendülését, legalábbis a mi tájainkon – az ilyen furcsa kivételtôl eltekintve – nem tapasztaljuk. A járatok programja nem igazodik az ingázók munkaidejéhez, a vagonok piszkosak és kopottak. A szállítási sebesség sem gyorsult fel, nem tervezik a Székelykocsárd – Déda közti vonal villamosítását. Mi több, szombaton abban a meglepetésben volt részünk, hogy néhány állomásépület sötétbe borult, így követni sem lehetett azt, hogy hol járt a szerelvény.
A rendszerváltás után nálunk a privatizálást az jelentette, hogy egyre több kocsmát nyitottak. Vajon gazdaságilag tájainkon még mindig ezen a szinten állunk, vagy az állomáskocsma amolyan átmeneti megoldás. Meddig?…
A tervezetet kedd délután terjesztik be a parlamentben.
Franciaországban múlt kedden léptette életbe a kormány a rendkívüli állapotot egy 1955. április 3-án, az algériai háború idején elfogadott törvény alapján. A jogszabály szerint kormányrendelettel legfeljebb 12 napra hirdethetô ki rendkívüli állapot, meghosszabbítására csak egy parlament által elfogadott törvény adhat felhatalmazást. A rendkívüli állapot egyik legfontosabb következménye, hogy feljogosítja a prefektúrákat kijárási tilalom bevezetésére és házkutatásokra, ami elôsegíti a gyújtogatásokkal kísért külvárosi zavargások megfékezését. A meghosszabbítás november 21-én lépne hatályba.
"Védelmi óvintézkedésrôl van szó" – idézte Jacques Chirac elnök kabinetülésen elhangzott szavait Jean-Francois Copé kormányszóvivô. "Szigorúan átmeneti intézkedés, amelyet csak ott fognak alkalmazni, ahol feltétlenül szükséges és a parlamenti képviselôk teljes egyetértésével" – tette hozzá a szóvivô. Copé elôzôleg az Europe 1 magánrádiónak hétfô reggel úgy nyilatkozott: "Lényeges, hogy a prefektúrák korlátozott ideig élhessenek a kivételes cselekvési eszközökkel, ugyanakkor megfelelôen hosszú idôszakon át ahhoz, hogy garantálni lehessen: a közrend elleni súlyos támadások nem fognak megismétlôdni". A törvénytervezet nyitva hagyja annak lehetôségét, hogy a három hónapos határidô lejárta elôtt rendeleti úton véget vessenek a rendkívüli intézkedéseknek – emelte ki a szóvivô.
Franciaországban hétfô reggeli adatok szerint tovább mérséklôdött a zavargások ereje, a külvárosi rendbontások 18. éjszakáján 284 autót gyújtottak fel, míg elôzô éjszaka 374-et.
Jichák Rabint 1995. november negyedikén gyilkolta meg a Tel- Aviv központjában tartott nagygyûlésen egy szélsôjobboldali nézeteket valló zsidó. A merénylô, Jigal Amir célja az volt, hogy megállítsa az 1993-as oslói megállapodással beinduló izraeli-palesztin békefolyamatot. Azóta minden évben a zsidó naptár szerinti évfordulón Rabin-emléknapot tartanak Izraelben.
A közel ezer meghívott elôtt mondott beszédében Ariel Saron izraeli miniszterelnök azt hangoztatta, hogy a köztük lévô nézeteltérések ellenére szerette Rabint. Nem értett egyet vele, de nem volt kétsége szándékainak tisztaságát illetôen, és nem kételkedett abban sem, hogy békét és biztonságot akar teremteni Izraelben – tette hozzá a jobboldali politikus.
Bill Clinton egykori amerikai elnök is barátjának nevezte az 1994-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett Rabint, és azt mondta róla, hogy az emberiség ügyének egyetemes katonája volt.
Délután a Herzl-hegyi temetôben, Rabin nyughelyén mintegy ezer ember jelenlétében vallási szertartást tartottak.
Az évfordulós megemlékezésekre a világ minden részébôl érkeztek politikusok, neves közéleti személyiségek. Izraelben tartózkodik többek között Condoleezza Rice, a washingtoni diplomácia irányítója, Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter, Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai képviselôje, Hillary Clinton, New York állam szenátora.
Az izraeli parlamentben, a kneszetben a nap folyamán rendkívüli ülésen emlékeztek meg Rabinról, Tel-Avivban pedig felavatták a róla elnevezett Izrael- kutató központot.
"Különösen nyugtalanít minket a fehéroroszországi, üzbegisztáni és a türkmenisztáni helyzet. Ugyancsak nyugtalansággal hallgatjuk azokat a volt Szovjetunió néhány más utódállamából érkezô híreket, amelyek a politikai szabadságjogok eróziójáról szólnak" – olvasható a Madridi Klub nyilatkozatában, amelyet a hét végén Prágában adtak ki.
A Madridi Klub csütörtöktôl ülésezett Prágában, a nyilatkozatot a hét végi zártkörû megbeszélések után hozták nyilvánosságra. A tanácskozáson egyebek között részt vett Bill Clinton és Václav Havel, volt amerikai, illetve cseh államfô.
A mintegy három tucat politikus által aláírt nyilatkozat ugyanakkor üdvözli az ukrajnai, grúziai és a kirgizisztáni demokratikus változásokat. Több résztvevô felszólalásában Csehországot, Magyarországot és Lengyelországot hozta fel olyan országok példájaként, amelyek a legjobban megbirkóztak a rendszerváltás problémáival.
Bár a tanácskozás központi témája a demokrácia helyzete a posztkommunista országokban volt, a Madridi Klub bírálattal illette a kubai és a myanmari (burmai) rendszert is, s általában is figyelmeztetett az emberi jogok és a demokrácia szabályai betartásának szükségességére az egész világon.
A Madridi Klub prágai ülésén új elnökévé választotta Ricardo Lagos Escobar volt chilei államfôt.
Srí Lankán termesztik a világ egyik legfinomabb teáját: ehhez a növénynek – és ezt kevesen tudják – csak a bimbóját és a felsô leveleit használják fel.
De nem ez az egyetlen kritériuma a magas minôségnek. Hatszáz méteres magasságig alacsony, hatszáztól ezerkétszázig középmagas, ezerkétszáz méter felett pedig magas termesztésû teáról beszélnek a szakemberek.
Az európai import fôleg az utóbbi kettôbôl származik. A magas minôség tényezôi közé tartozik a hûvös klíma, az éjszaka fúvó száraz szelek, a gyakori esôzések és a termékeny, tápanyagban dús és lágy termôtalaj, no meg a szakértelem és a gondos odafigyelés.
A másik – emberi – titok az éjszaka történô feldolgozás és a kevés gépi, annál több emberi munka.
A legelsô Srí Lanka-i teaüzem 1841-ben kezdte meg mûködését, de szakértelem híján nem volt sikeres a végeredmény, ezért a teaültetvényesek áttértek a kávéra.
Közben mégis kiderült, hogy Ceylonban lehet termelni a világ legjobb teáját és ekkor beindult a sokak által az aranylázhoz hasonlított tealáz. 1890-ben ért partot Thomas Lipton hajója, akinek a neve bizonyára mindenki számára ismerôsen cseng.
Srí Lanka, ez a gyönyörû, könnycsepp alakú sziget a legutóbbi karácsonykor sokat szenvedett a szökôártól, ám a teatermelés változatlanul nagy területen folyik.
Ha valaki igazi ceyloni teát szeretne fogyasztani – ezt ajánlják a szakemberek – figyelje az oroszlánemblémát. Amennyiben ilyen csomagolású teára bukkan valaki, biztos lehet benne, hogy azt Srí Lankán csomagolták és hogy megfelel a magas minôségi követelményeknek, valamint a szigorú szabványoknak.
Az Európa Tanács monitoring bizottságának elnöke, Frunda György szenátor tegnap Oroszországba utazott, amint a Népújságnak nyilatkozta azért, hogy meggyôzze, ratifikálják a halálbüntetés eltörlésérôl szóló protokollumot.
A kétnapos látogatás során az RMDSZ- szenátor Putyin elnök megbízottjával, az orosz parlament elnökével, a jogi és emberjogi bizottság tagjaival, a titkosszolgálatok vezetôivel és a külügyminisztérium képviselôivel találkozik. Frunda elmondta, hogy Oroszország három éve moratóriumot vezetett be a halálbüntetés ügyében, de mindeddig senki sem vállalta fel nyíltan a halálbüntetés eltörlését. A látogatás részleteire visszatérünk.
Az Országos Bányász-szakszervezeti Szövetség (CNM) kérte a Szállításügyi Minisztériumot, hogy biztosítson néhány vonatot a bányászoknak, akik részt kívánnak venni a november 25-re tervezett fôvárosi tiltakozó naggyûlésen, nyilatkozta a Mediafaxnak Marin Condescu, a CNM vezetôje.
A bányászok szakszervezetei kérik Gheorghe Dobre szállításügyi minisztert, hogy Tîrgu Jiuról három, egyenként 15 vagonos szerelvényt biztosítson, Nagybányáról pedig két vonatot. A dévai és a marosfôi bányászok Bukarestbe utaztatására szintén szerelvényeket kért a CNM.
Condescu szerint a kérés visszautasítása esetén a bányászok egyénileg utaznak a fôvárosba, ahol részt vesznek a békés tüntetésen.
A szakszervezeti vezetô elmondta, a bukaresti fôpolgármesteri hivatal újból elutasította a CNM kérését a november 25-i tüntetés megszervezésével kapcsolatban. Marin Condescu hozzátette, a múlt hét végén folytatott tárgyalások eredménytelenül zárultak, a bukaresti városvezetés aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy 10.000 bányász érkezzen a fôvárosba. A fôpolgármesteri hivatal beleegyezett abba, hogy valamivel több mint ezer bányász tiltakozzon – legtöbb 200 fôs csoportokban, a kormány és a koalíciós pártok székháza elôtt.
Gheorghe Dobre szállításügyi miniszter azt nyilatkozta a Mediafaxnak, hogy a Román Vasutak utasszállító részlege nem hagyja jóvá a bányászati szakszervezetek kérését, mivel a fôpolgármesteri hivatal nem engedélyezte a bányászok tüntetését.
Tisztelt szerkesztôség!
Zsigmond Géza (Svájc/Marosvásárhely) nagyszerûen megszerkesztett, november 10-én az Önök lapjában megjelent hozzászólásához, engedelmükkel szeretném még egypár gondolattal kibôvíteni azt, ami "az emberi jogokat" illeti. Az emberi jogok az egyén veleszületett emberi jogai, ami a szabadságot biztosítja az egyénnek, fajától, nemétôl, bôrszínétôl, nyelvétôl függetlenül, amit az ENSZ az alapdokumentumában is elôír. Kinek mit jelent ez a "szabadság", ki él a lehetôségeivel vagy éppen másképpen értelmezi, az attól függ, hogy elsôsorban cselekedetei által mit tesz, és amellett szavainak súlya alatt befolyásol másokat, egyszerûen amit mond tudatosan vagy éppen tudatlanságában. A szabad világ, nevezetesen a Nyugat és a jelenlegi infernói regionális cselekedeteinek a célja felszabadítani azokat a társadalmakat, ahol az emberi jogok egyéni és tömeges megtiprása a saját diktatúráiból – ki nem tudhatja ezt jobban, mint Kelet-Európa megkínzott polgárai a kommunista tömeghisztéria nehéz éveiben, amikor az egyént, akárcsak a fasizmus évei alatt feláldozták a tömeg-kollektív érdekeknek?! Az imént elküldtem Önöknek esetleg, ha nem tudnák a magyar nyelvû Wikipedia a szabad enciklopédia internetes honlapját, utalva arra, hogy a tisztelt Zsigmond Géza Svájcból nem jutott el még ennek a lapnak a felkutatásához. Köszönettel soraim olvasásához és meghallhatásához, mint született marosvásárhelyi úgy éreztem, hogy ezeket a gondolatokat Önökkel is illett megosztanom. Maradok tisztelettel:
Salamon S. László Svédországból
Mégis kifizethetik a Sapard-program költségeit Marosszentannán
Miután a prefektúra a közigazgatási bíróságon megtámadta a marosszentannai tanács három idei határozatát, megakadályozva néhány ingatlan eladását, kérdésessé vált, hogy az önkormányzat – a betervezett bevételek híján – kifizetheti-e a csatornázási munkálatok költségeinek utolsó részletét. Viorel Bubau marosszentannai polgármester tegnap sajtótájékoztatón jelentette ki: megegyezés született a határozatok ügyében, a helyi tanács pedig mai ülésén újabb határozatokat hoz, "kijavítva" a hibákat.
Viorel Bubau elmondta, hogy alaposan megvizsgálta a közigazgatási bíróságon megtámadott tanácsi határozatokat, és meggyôzôdése, hogy nem a tanácsosok hibájának vagy rosszindulatának tudható be a törvényes procedúrák sérülése, hanem a tanács jegyzôje, valószínûleg figyelmetlenségbôl, hibásan szerkesztette meg a szóban forgó határozatokat. (A jegyzô mellesleg nemrég nyugdíjba ment, ezért úgy döntöttek, nem indítanak semmiféle eljárást ellene, versenyvizsgával hamarosan új jegyzôt alkalmaznak.) A bizonyos ingatlanok, helyiségek eladására vonatkozó határozatokkal kapcsolatban amiatt merültek fel gondok, mivel az értékesítési versenytárgyalást megelôzôen a község közvagyonából ezeket át kellett volna utalni a magánvagyonba. Ez nem így történt, a prefektúra pedig eljárást indított a határozatok felfüggesztésére. A polgármester szerint mind ô, mind a prefektus félretette a hiúsági kérdéseket illetve személyes ambíciókat, és megegyezett abban, hogy elsôsorban a község lakóinak érdekét kell figyelembe venni és közös nevezôre jutni. Ha ez nem így történik, súlyos következményei lettek volna a három határozat felfüggesztésének: a bevétel hiánya miatt képtelenek lettek volna a felvett kölcsön után járó kamatokat fizetni, két családorvosnak mától nem lenne érvényes bérleti szerzôdése, és végül az iskola felhalmozott számláit sem tudták volna törleszteni – mondta Bubau. A polgármesternek két lehetôsége maradt: megtehette volna egyrészt, hogy egészségi problémái miatt betegszabadságra, majd szabadságra megy, ami egyenértékû lett volna a polgármesteri hivatal bezárásával, vagy pedig megegyezésre jut a prefektúrával. Viorel Bubau saját bevallása szerint "sportszerûen és korrektül" járt el, amikor ezúton is bocsánatot kért a prefektustól a vitatott határozatok kapcsán történt nézeteltérésekért. A prefektúra fôtitkárával, Pora Zamfirával folytatott hétvégi megbeszélésén végül az a megegyezés született, hogy a szentannai tanács mai ülésén meghozza a törvényes és formailag is helyes határozatokat, amelyek alapján bizonyos ingatlanok eladhatók lesznek, a bevételbôl pedig a község finanszírozni tudja többek közt a csatornázási Sapard-program utolsó részletét. A Népújság kérdésére Viorel Bubau elmondta, hogy az eladásra szánt ingatlanokból (köztük a volt iskolaépület, a gyógyszertár, a volt polgármesteri hivatal épülete, telkek stb.) mintegy 12 milliárd (régi) lej bevételre számítanak, a Sapard-programra pedig az összeg fele rámegy. Az ingatlanok eladására már kiírták a versenytárgyalásokat, és elôszerzôdés alapján 4 milliárd lejt bevételeztek, majd az eladást fel kellett függeszteni. Bubau bízik benne, hogy a tanács mai – remélhetôleg egyhangú – határozatai alapján az értékesítési eljárást folytathatják.
A közegészségügy vezetôje által végzett ellenôrzések nyomán, megyénkben igazgatócsere történt a vidéki városok kórházainak az élén. A cél: a szóban forgó egységeket úgy vezessék, hogy azok a mûködési engedély birtokába jutassanak. Két héttel ezelôtt a ludasi, tegnap a dicsôszentmártoni kórház igazgatója mutatkozott be a sajtó képviselôinek és vázolta fel azokat az elképzeléseit, amelyek nyomán korszerû egészségügyi szolgáltató egységgé alakul a kórház, ahol az ellenôrzések több téren is rendellenességeket tártak fel.
Az új kórházigazgató dr. Butuc Ovidiu általános orvos, aki egyelôre még Vásárhelyrôl ingázik Dicsôszentmártonba.
– Addig maradok ott, amíg céljaimat sikerül megvalósítanom. Tapasztalataim alapján (jártam és dolgoztam külföldön) tudom, hogy milyen a jövô kórháza, és azt szeretném, hogy a romániai egészségügyi intézmények térképérôl ne tûnjön el a dicsôi kórház – jelentette ki.
Kinevezése óta a tennivalókat mérte fel, s a legsürgôsebbnek a fûtés biztonságának a megteremtését tartja. A kórház távhôrendszere elavult, bizonyos szakaszokon elengedhetetlen a vezetékek cseréje. Mivel az elmegyógyintézet épülete viszonylag távolabb van a központi épületegyüttestôl, szükség lenne önálló hôközpontra. Ebben az elképzelésében az igazgatót a város polgármestere is támogatja.
A másik feladat a betegek étkeztetésének javítása. Ennek érdekében tanulmány készül: mi a gazdaságosabb, ha egy céget bíznak meg a betegek étkeztetésével, vagy a kórházi konyhán végzik el a szükséges befektetéseket.
Tanulmány készül a neuro-pszichiátriai betegek munkaterápiáját szolgáló központ rendeltetése kapcsán is, e téren az új igazgató különbözô forrásokból kért tájékoztatást a központ minél célszerûbb mûködtetése érdekében, ugyanis az elmegyógyintézet 300 beutaltja közül kétszázat tudnak ott foglalkoztatni.
Kérdésünkre, hogy a szakemberhiányt hogyan fogja pótolni, Butuc doktor elmondta, hogy a dicsôszentmártoni kórháznak 605 alkalmazottja van, miközben a személyzeti keret 612-öt ír elô. Az egységben 43 egész és egy félnormás orvos, 250 középkáder, 28 tisztviselô stb. dolgozik. A kórház továbbra is elsôsorban orvoshiánnyal küzd, neonatológusra, szemészre, altatóorvosra lenne szükség.
– Marosvásárhelynek nagyon nagy az elszívó ereje, ennek ellenére olyan szakembereket szeretnénk megnyerni, akik letelepednének a városban – jelentette ki az igazgató.
Megtörtént a kórházi vagyon felmérése, a hiányzó felszerelést is számba vették. Az intézmény gondjainak megoldásában fontos szempont a járóbeteg- ellátás szerepének növelése – hangzott el a hétfôi bemutatkozón, ahol a liberális meggyôzôdésû új igazgató azt is bejelentette, hogy angliai, hollandiai kórházakkal vette fel a kapcsolatot, hogy segítséget kérjen.
A magán- és a közszféra összefogásával olyan szerzôdéseket kell kötni, amelyek növelik Románia hitelét. Bukarestnek kellenek a jövôbe mutató elképzelések – nyilatkozta hétfôn Bukarestben Borbély László területrendezési és középítkezési miniszter azt követôen, hogy a fôvárosi polgármesteri hivatal bemutatta kiemelt fejlesztési terveit.
– Van néhány olyan nagy, infrastruktúrát érintô beruházás, ahol a minisztérium is érdekelt. Nagyon fontos, hogy Bukarest fejlesztési tervét beillesszük egy általános fejlesztési tervbe – hangsúlyozta a miniszter.
Érdekes módon alakult az utóbbi idôben az urbanisztika.
Bukarest körül van véve olyan községekkel, amelyek már rég nem úgy néznek ki, mint a községek.
Fontos, hogy létezzen Bukarest szintjén egy koherens fejlesztési terv. Mi éppen ezért a közelmúltban a közös román–magyar kormányülésen bemutattuk az egységes területfejlesztési koncepciót. Van néhány terv, amelyre oda kell figyelni. Az Esplanada terv új arcát mutatja majd fel Bukarestnek. 800 millió eurós befektetéssel egy új városnegyed épül, egy olyan, kimondottan Bukarestre jellemzô épületkomplexum, amely kiemelné a várost a jelenlegi állapotából. Remélem, márciusig aláírjuk a szerzôdést.
Van azonban negatív irányba mutató terv is, a Dâmbovita Center, az úgynevezett Rádió Háza, ahol most kellett beindítani a szerzôdés felmondását. Olyan cégeket bízott meg az elôzô kormány, amelyek nem voltak képesek megtalálni a megfelelô finanszírozást – szögezte le Borbély László területrendezési miniszter.
A megelôzés volt a fô témája a hét végén tartott VI. Keresztény Orvostalálkozónak, amelyet a marosvásárhelyi Philothea Klub a Keresztény Orvosok Szövetségével közösen szervezett a Bod Péter Diakóniai Központban. A találkozó érdekességeként említhetjük, hogy ezúttal a megelôzés terén dolgozó fiatal, esetleg középkorú szakemberek kaptak szót, jobbára fiatalokból álló hallgatóság elôtt.
A prevenció, azaz a megelôzés fontosságát nyitóbeszédében dr. Ábrám Zoltán elôadótanár fogalmazta meg, a romániai drogprevenciós rendszer alakulásáról, sajátosságairól és lehetôségeirôl drd. Dégi Csaba, a Sapientia egyetem tanársegéde tartott elôadást.
"A reménykeltô intézkedések ellenére a hazai drogprevenciós munkát a tényleges együttmûködés hiánya és az anyagi és humán erôforrások szûkössége jellemzi." A létezô akadályok ellenére értékelhetô az a perspektívaváltás, amely felismeri, hogy a kábítószer-fogyasztás társadalmi kérdés és nem szórványos, izolált, kizárólag a fogyasztót érintô probléma – vélekedett az elôadó.
A szenvedélybetegek gyógyítása terén végzett gyakorlati munkáról a Bonus Pastor Alapítvány által mûködtetett Magyarózdi Terápiás Központ munkatársai számoltak be. A központban a Portage nevû terápiás program alapján alkoholisták, drog- és szerencsejáték-függô férfiak féléves rehabilitációja folyik – mondotta drd. Szûcs Teri, aki biztató eredményekrôl számolt be.
Egy pár átlagosan négy percet kommunikál egymással naponta, holott a beszélgetés fontos eleme a párkapcsolatoknak – hangzott el drd.Kovácsné Ferenczi Réka, a Sapientia egyetem gyakornoka által bemutatott statisztikákban. 200 boldog pár megkérdezése nyomán az derült ki, hogy a tartós házasság alapja a kölcsönös szeretet, a közös érdeklôdés és a közös vélemény a nô és a férfi szerepérôl. Fontos továbbá a kommunikációs és konfliktusmegoldó képesség, s a személyiségi, értékbeli és vallási elégedettségen innen és túl a kielégítô szexuális élet.
Több mint félszázan dolgoznak ugyan a megyei iskolapszichológusi hálózatban, mégsem volt könnyû elfogadtatni szerepüket az elmúlt évek során – hangsúlyozta Horváth Zsófia, az EMTE-Sapientia tanársegéde. Ehhez elsôsorban a pszichológiai kultúra kialakítására volt szükség, hogy aztán áttérhessenek az egyéb teendôkre, amelyek között fontos helyet foglal el a pályaválasztási tanácsadás. Kellemetlen helyzetet jelentett a pedagógusok pszichológiai tesztelése, de a hálózat munkatársai valószínû, erre is megtalálják a legoptimálisabb megoldást.
Az agyérkatasztrófák 50-80 százaléka megelôzhetô lenne, ha betartanánk az elsôdleges megelôzés legfontosabb szabályait, amelyek az életmóddal kapcsolatosak. A dohányzás, az alkohol, a fizikai aktivitás hiánya, az étrendi szokások és a stressz – vezetnek ehhez a rendkívül súlyos és kellemetlen következményekkel járó betegséghez. Dr. Szatmári Szabolcs egyetemi adjunktus az ajánlásokat is kivetítette: ügyelnünk kell arra, hogy a vérnyomásunk 145/80 Hgmm alatt legyen, rendszeresen ellenôriztetni kell a vércukor- és a vérzsírszintet, és nagyon fontos a friss levegôn való mozgás.
A diabétesz népbetegség lett, a világon ugyanis percenként újabb eseteket diagnosztizálnak, s minden hat- hetedik ember vércukor-anyagcsere-zavarban szenved. Dr. Szabó Mónika egyetemi adjunktus szerint az elhízás is népbetegséggé vált. A fiatalok kétharmada sem mozog eleget, így a korábban elsôsorban a felnôtteket érintô 2-es típusú diabétesz egyre gyakoribb a gyerekek körében. Az éhomi vércukorszintet 100 mg -ig tartjuk normálisnak, 100-126 között már rendellenességrôl beszélünk, 126 fölött pedig fennáll a diabétesz – mondotta az elôadó, aki a hormonszerûen mûködô hasi zsírszövet káros hatásáról is szólt, majd a megelôzés egyik kulcsszavaként a mértékletességet említette.
A preventív gyermekgyógyászat megvalósuló feltételeirôl és a nem kellôképpen ellátott közösségi feladatokról értekezett dr. Todea Csilla egyetemi adjunktus, aki sok hasznos tanáccsal látta el a jelenlevôket többek között az egyre gyakoribb allergia megelôzése terén.
A rendezvényen, a hit szerepe is fontos helyett kapott az egészség megôrzésében és megtartásában. Ezt taglalta dr. Szabó Mónika adjunktus és Bíró Gabriella pszichológus, a családorvosi rendelôben történô megelôzés fontosságáról pedig dr.Bodoki Halmen Mária zilahi családorvos beszélt.
Rüsz Károly versmondó meghívást kapott a III. Mensáros László nemzetközi vers- és prózamondó verseny nyilvános elôdöntôjére, melyet november 27-én tartanak Budapesten, a Margitszigeti Thermál Szálló STAR-AUDITORIUM termében. A meghívást kitartó elôadói munkájával, sikereivel érdemelte ki a nyugállományú egészségügyi dolgozó, aki évek óta rendszeres szereplôje a hasonló rendezvényeknek Erdélyben és Magyarországon, Apácától Szatmárnémetiig, Debrecentôl Budapestig – ekként öregbítve a székelyföldi szépkorú szavalók hírét. Repertoárján kiemelt helyet kap az egyetemes magyar irodalom keretében az erdélyi költészet. Rüsz Károly mindig betér szerkesztôségünkbe, valahányszor kisebb-nagyobb trófeáival hazatér a versenyekrôl. Legutóbb Debrecenben vett részt a VII. Kardos Albert nemzetközi vers- és prózamondó versenyen, amely október 28-30. között zajlott, rendezôi a helyi zsidó hitközség, a Magyar-Zsidó Kulturális és Tudományos Társaság, Debrecen városa, a Debreceni Magyar-Izraeli Baráti Társaság, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és a MAZSÖK voltak. A rendezvény mindenkori fôvédnöke dr. Szabó Magda akadémikus, író, a megnyitóbeszédet dr. Bölcskei Gusztáv református püspök mondotta, a tanítást prof. dr. Schôner Alfréd fôrabbitól kapták a megjelentek. Az elsô nap estéjén Moholy Nagy Éva operaénekes és a Zenemûvészeti Konzervatórium Ének Tanszékének hallgatói gyönyörködtették a közönséget az operairodalom kedvelt áriáival. A Debreceni Zsidó Hitközség díszterme és ebédlôje kínált teret a megnyilvánulásra, az elôadók rangos zsûri elôtt szavaltak, díszelnöke, dr. Szabó Magda nem lehetett jelen, az elnök Druckner Tibor, az Ex Libris könyvkiadó igazgatója. Olvasóink régi ismerôse, Rüsz Károly a zsûri különdíjával, oklevéllel, tárgyi és pénzjutalommal tért haza Debrecenbôl. Alig pihen egyet, máris indulhat a Margitszigetre...
Igen sok irodalmi est vagy hasonló jellegû rendezvény közül, vásárra vitt kötetek ezreibôl válogathattak a hét végén a XI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárra látogatók, hiszen ez évben hatvanöt kiadó (amelyekbôl negyvenöt önálló standon) kínált hétezer címet a vásárlóknak, a vásár forgalma pedig megközelítette a másfél milliárd régi lejnyi összeget. A könyvbemutatók végeláthatalannak tûnô sorozatából pedig a Pálffy Ház is kivette a részét, a vitaestek, író-olvasó találkozók, kiadóbemutatkozások mellett új kötet ismertetôjén is részt vehetett a nagyközönség. A könyvbemutató több szempontból is rendhagyónak bizonyult – interjúkötetrôl van szó, könyvformában megjelentett életinterjúról, amely kiadvány méltatásán ott volt szerzô és kérdezett, család, barátok és szakmabeliek. A jó hangulathoz ezen utóbbiak (is) hozzájárultak, Elekes Emma színmûvésznô közvetlen és sajátos stílusa mellett. A szerzô, Boros Kinga dramaturg ôt faggatta életérôl, barátairól, kollégáiról, az egykori, szép és a mainál több szempontból is szebb napokat megért erdélyi magyar színjátszásról. A Polis Kiadó Prospero Könyvei sorozatának részeként megjelentetett interjúkötet bemutatóján pedig ott volt, méltató szavakat szólt Demény Péter szerkesztô, valamint az elôszó írója, Horváth Andor. A könyvet humoros, emlékidézôs, laza – mondhatni interaktív – módon bemutató mondatokat követôen a szerzô beszélgetett Elekes Emmával, aki elmondta: utólagosan visszagondolva a kiadványra, picit hiányosnak tartja, hiszen mindenkirôl szeretett volna szólni, akivel együtt dolgozott, igazgatóktól, rendezôkön keresztül a díszletmunkásokig, erre azonban nem volt lehetôség – így elsôsorban, mintegy kárpótlásként azokra emlékezett a telt házas hallgatóság elôtt, akik kimaradtak a kötetbôl. De hallhattunk poénos sztorikat, adomákat a színház világából, az egykori kollégákról, pályatársakról és a – sajnos már letûnt korok szokásai szerint – színházszeretô és értô közönségrôl. Mint mindig, a kulisszák mögötti történetek, a színpadi bakikat feloldó, elôadásmentô módon improvizált forgatókönyvek ezúttal is nagy sikert arattak. Ami azonban kiemelte az estet a szokásos könyvbemutatók sorából, az nem más, mint az elôbb említett hangulat – ha a bemutatóknak csupán fele nevettetné meg ilyen ôszinte kacagással a közönséget, biztosan telt ház lenne mindegyiken. És ugyanez a vidám, családias hangulat volt az, amely legközelebb röpítette a tisztelt közönséget ahhoz a régen letûnt színházi világ légköréhez, amelyrôl Elekes Emma vallott írásban, szóban egyaránt.
Nagy Botond
A múltkoriban nagy ünnepség keretében köszöntötték a nyolcvanéves Kállai Ferenc színmûvészt Budapesten. A tévében számos mûvésztársa várta, a kora reggeli óra ellenére, és kedves, tiszteletteljes szeretettel övezték Magyarország legnagyobb élô színészét. Most, tíz évvel fiatalabban, Törôcsik Mari került sorra, ôneki már nem jutott ilyen pazar fogadtatás, csak a riporter, Lakat T. Károly fogadta, igaz, pompás virágköltemény "társaságában". Gyerekfejjel, az iskola padjaiból indult a világot jelentô deszkákra, jutott a filmvászonra. A kedves, mindig vidám, élénk, mosolygós fruska képe azóta is ott él nemzedékek emlékezetében. Húszévesen felült egy Körhintára, hallottuk a felvezetésben, amely a világhírnév felé röpítette. Brigitte Bardotnak is akkor ívelt magasba a csillaga, holott még filmje se volt, Törôcsiket nem akarták kiengedni Cannes-ba, végül kölcsön kapott cuccokban jutott el mégis a filmfesztiválra, ahol nem kisebb tekintély, mint Francois Truffaut mester méltatta teljesítményét. * Fábry Körhintájával szédületes karriert futott be a mûvésznô, egy nemzet vette térdére, nem volt akkor nála népszerûbb fiatal színésznô Magyarországon. * Én már mindent elmondtam magának, hallottuk többször is a vasárnapi beszélgetésben. Szemelgessünk belôle pár mondatnyi vallomást: Én az Isten vagy a sors kegyeltje vagyok. Hihetetlenül gazdag pályám volt. Nemcsak abban, amennyi munkát és akiktôl kaptam, hanem ahogy ezt kitüntetésekben, elismerésekben, kritikákban megkaptam. * Egy nagyon elzárt világban éltünk, ma már a fiatalok föl sem tudják fogni. Kevés embernek adatott meg, mint nekem, hogy a szakmai, európai világban húsz éven keresztül mindenütt ismerjék a nevemet. * A szakmából sokan – színészek, rendezôk, kritikusok – ezt el is ismerték, sok jó kritikával, díjjal, úgyhogy én mindent megkaptam. * Mélypont mindenkinek lehet az életében. De amikor engem "agyonütnek", akkor kell a legjobban bíznom magamban. És mindig megvoltak a segítô társaim, nagyon nagy minôségû segítô társaim. * Mikor nagyon nagy sikere van az embernek, muszáj, hogy elbizonytalanodjon, hogy tudok-e még tovább lépni, hogy van-e még bennem valami? Hogy elkerüljem a modorosságot. * A sikert legalább olyan nehéz elviselni, mint a bukást. * Olyan alkat vagyok, hogy talán én is hozzásegítettem az embereket ahhoz, hogy szeretni tudjanak, mert én alapvetôen szeretem az embereket. * Egyetlen dolog van, amitôl a legjobban félek: az emberi szenvedéstôl. És a kiszolgáltatottságtól. * Emlékszem, egyszer láttam Szent-Györgyi Alberttel egy beszélgetést, akkor jóval nyolcvan fölött lehetett. Olyan csodálatos volt, fizikálisan és szellemileg, hogy bele kellett szeretni. Ha az ember így tud megöregedni, akkor éljen meg kilencven, kilenvenöt évet. Ha ez nem jut osztályrészéül, akkor szembe kell néznie azzal, hogy szeretne korábban eltûnni. * Ez a kor, amiben én most vagyok, nekem még maximálisan gyönyörû. És lehet, hogy nyolcvanéves koromban is, ha megérném, azt mondom: ez is gyönyörû. * Ötvenöt éves koromban jutott elôször eszembe, hogy rövid az élet. Idônként azt gondolom, hogy ez a hetvenedik életév az, amikor tényleg belegondol az ember. Sokszor el sem hiszem, hogy annyi vagyok. * Soha, semmikor, egyetlenegy nappal nem szeretnék fiatalabb lenni. A gombot szeretném most megnyomni, hogy álljak... Mert hihetetlenül szeretek élni.
(Este az M1-en vetítették a Házasságból elégséges címû 1960-as vígjátékot, Törôcsik Marival és Bodrogi Gyulával és olyan parádés színészekkel, mint Kiss Manyi vagy az akkor bombázónak számító Psota Irén. Nem tudható, hány nézôt riasztott el az évszám után található FF! jelzet. Megnéztem, hetedik kerületi népszínmûvet láttam, mégis, a nagy színészeknek hála, kitûnôen szórakoztam. Ám a vasárnap nagyszerû színház- és színészélményét a Duna TV-n sugárzott Ibsen-dráma, a Nóra elôadása nyújtotta, egy viszonylag friss, 2005. május 27-i felvételrôl, a Vígszínházból. – Eszenyi Enikôvel, Hegedûs D. Gézával, Benedek Miklóssal, Kiss Marival, Gálfi Lászlóval. Rendezték: Petrovics Eszter és Marton László. Katartikus élmény volt. Számomra ez mutatja, hogy a kortárs magyar színház milyen erôs alapokra épül: hatalmas színész- és rendezôelôdök rendkívüli teljesítményeire. Köztük arra is, amit Törôcsik Marinak köszönhetünk...)
Hat falu tartozik Nagyernye községhez. Távlatosan az infrastruktúra kiépítését, nagyvállalkozók vonzását, a kis- és közepes vállalkozók támogatását, valamint a közjó iránti lakossági felelôsségtudat növelését tûzte ki célul Jánosi Ferenc polgármester és Kádár Ferenc alpolgármester.
Szégyenlista az adósokról
A települések fellendítésére, az életkörülmények javítására rendkívül nagy összegekre lenne szükség. Gondot okoz, hogy a számvevôszék elvárásainak megfelelôen az évi költségvetésbe bevételként a jogi és természetes személyek adósságát is beleszámítják. Ez az idei évre 1,2 milliárd lejes deficitet jelentett. Mindezt tetézi, hogy az egyes falvak lakóinak évi adója még a közvilágításra sem elég. Székes 21, Erdôszengyel 23, Ikland 30, Székelykál 45, Sáromberke 250, míg a községközpont 350 millió lejjel járul a költségvetéshez. A polgármester elmondása szerint nemsokára kifüggesztik azok névsorát, akik több mint két éve nem tettek eleget az önkormányzattal szembeni kötelességüknek.
Multifunkcionális épületek
Az idei Káli napokra készült el a mûvelôdési otthon teljes felújítása. A munkálatok során a tetô korhadt gerendáit újakra cserélték, újrarakták a falakat, konyhát létesítettek, bevezették a vizet. Az önkormányzat mindössze az anyagot vásárolta, a többi közmunka.
Jelenleg folyik a sáromberki mûvelôdési otthon korszerûsítése. Pótolták a hiányzó cserepeket, a konyhát padlócsempével borítják, illemhelyet építenek, valamint az épületegyüttesben helyet kapó postát kívül-belül kifestik. Az emeleten levô könyvtárat is felújítják. Ezt követôen betontalapzatú kerítést öntenek. A beruházás értéke meghaladja a 400 millió régi lejt.
Új bejárati ajtót, csatornát kapott az iklandi kultúrház is. 250 millió lejbe került a multifunkcionális épület elôtanulmánya és a megvalósíthatósági terve, ami a mûvelôdési otthont és az iskolát magában foglaló L alakú épület felújítására vonatkozik. A tervek szerint a meglévô épületet kétszintesre bôvítik, s itt kap helyet az óvoda, iskola, mûvelôdési otthon, valamint évtizedek után elôször létesül itt orvosi rendelô. A beruházás értéke 6 milliárd régi lej, amelyet uniós alapokból szándékoznak megvalósítani.
Hasonló létesítményt terveznek Erdôszengyelbe is. A valamikori mûvelôdési otthont visszaszolgáltatták, így a település kultúrház nélkül maradt. Az elképzelések szerint új létesítményt építenek, amely a mûvelôdési háznak, könyvtárnak ad otthont. A tervekre 200 millió lejt fordítottak.
Felszámolták az árvízkárokat
Az idén Kálban öt áteresztô hidat javítottak és valamennyi utcát leköveztek. A munkálatok értéke meghaladja a 270 millió lejt. Sáromberkén a valamikori kerülôúton kátyúztak, a munkálatok két hete fejezôdtek be.
Sáromberkét Szengyellel a 18-as községi út köti össze. A 2,5 kilométeres útból 600 méter aszfaltozott, a fennmaradó szakaszt kövezték, sáncokat ástak, megtisztították a padkát. A beruházás értéke meghaladja a 800 millió lejt.
A tavasszal fejezôdött be az Ikland és Székes közötti 4 kilométeres útszakasz részleges kövezése. További 550 millió lejt fordítottak a teljes szakasz aszfaltozására vonatkozó elôtanulmány és a kivitelezési terv elkészítésére. A 10 milliárd régi lejes beruházáshoz szükséges pénzt a kormány speciális alapjaiból igénylik.
Iklandon folyik át a Káli patak. Az árvizek alkalmával a hídgyûrûk elsüllyedtek, a víz a partokat mosta el. A meder szabályozására, a híd továbbköltöztetésére 270 millió régi lejt különítettek el a helyi költségvetésbôl. A munkálatokhoz a tegnap fogott a Silva Kft., s egy hónapon belül új átkelôhelyen haladhatnak a nehézjármûvek.
A 2000. évi 575-ös számú kormányhatározattal hagyták jóvá a Nagyernye és Sáromberke ivóvíz- hálózatának kiépítésére vonatkozó pályázatot. A 36 milliárd régi lejes beruházást az állami költségvetésbôl a vidékfejlesztésre elkülönített alapokból fedezik.
– 2001-ben írtuk alá a kivitelezési szerzôdést a Consor céggel. Ennek ellenére csigalassúsággal haladnak a munkálatok, mivel a kormány csak szotyogtatva, rendkívül kis összegekben folyósította a szükséges pénzt. Évente alig 4-500 millió lejt utalt át, s ebbôl csak az anyagot sikerült megvásárolni. Az idén 1,5 milliárd lejt adtak, amelybôl elkezdtük Marosszentgyörgy – Nagyernye között a vezetékek lefektetését – mondja Jánosi Ferenc polgármester. A szomszédos településtôl 1,5 kilométeren nagy átmérôjû vezetéket helyeztek le. A tervek szerint a fôvezeték teljes hossza közel 20 kilométer lesz. A község a vizet Marosszentgyörgytôl kapja, Ernye Vásárhely felôli bejáratánál építik fel a szivattyúházat, a dombon a tartályokat helyezik el. Innen látják el vízzel a községközpontot és Sáromberkét. Az állandó halogatás, a szotyogtatva kapott pénz miatt lehetetlen felmérni, hogy mikorra készül el a beruházás.
Komáromi István református lelkész 15 éve szolgál a községközpontban. Munkája eredményét bizonyítja a gyülekezeti ház, valamint az összetartó közösség.
– A többi magyar településhez hasonlóan az elhalálozások száma itt is meghaladja a születésekét. Örvendetes viszont, hogy megnôtt a városból beköltözöttek száma – mondja a lelkész. "Összefogással és konkrét célokkal, bármit el lehet érni" – mondja Komáromi István. 1996-2000. között épült a gyülekezeti ház holland segítséggel és a gyülekezet közmunkájával. A tavaly a templom teljes külsô-belsô felújítását végezték, új padokra cserélték a régieket, központi fûtést, hô- és hangszigetelô ablakokat szereltek. A beruházás értéke 740 millió lej.
1907-ben kántortanítói lakási rendeltetéssel épült a központban levô épület, majd osztálytermet rendeztek be. Késôbb a polgármesteri hivatal mûködött itt. Egy idôben itt kapott helyet a levéltár is. Az épületet visszakapta a református egyház, ám a mellette levô terület helyzete továbbra sem rendezett. A tervek szerint a meglehetôsen leromlott épületet tatarozzák, manzárdolják, s minipoliklinikát rendeznek be. Marosvásárhelyrôl több szakorvos jelezte, hogy rendelne itt, több kilométeres úttól és idôveszteségtôl mentesítve a község lakóit. Az elképzelések megvalósításához két holland baráti társaság támogatására számítanak.
A helyi tanács és a Heraldikai Bizottság a tavaly fogadta el a községi címert. A címerjavaslatot az országos szakbizottság néhány héten belül bírálja felül. A címeren a Maros folyó látható, az évtizedekig óvodának és iskolának otthont biztosító Bálintit- kastély a tanulást, fejlôdést szimbolizálja, a címer alján levô csíkok a község felekezeti és nemzeti sokszínûségét, míg a zöld mezô a lakosok foglalkozását, a földhöz való ragaszkodását jelképezi.
Az idén októberben adták át a nagyernyei általános iskola kibôvített szárnyát. Az 5 milliárd régi lejes beruházást teljes mértékben önerôbôl fedezték.
Az 1970-es években épült az L alakúra tervezett iskola, ám csak az egyik szárnya készült el. Az ernyei polgármesteri hivatal az iskola vezetôségével konzultálva döntötte el, felépítik az elmaradt épületszárnyat. Az építkezési stílus megmaradt, s az emeletes épületszárnyba öt tanterem, laboratórium, tanári és mellékhelyiségek kerültek. A Maros Megyei Tanfelügyelôség a tavaly asztalokat, székeket, katedrákat és táblákat juttatott ide, s a gyerekek korszerû körülmények között tanulhatnak.
Közvetlen szomszédságában van a Bálintit család tulajdonát képezô kastély. A több mint 100 éves épület az óvodának és az elemi tagozatos iskolának adott otthont, a visszaszolgáltatást követôen mindössze az óvoda maradt az ódon falak között.
Sáromberkén a vasút melletti területet nevezték ki a hetivásár színhelyének. Ide jönnek immár egy éve minden szerdán Szászrégenbôl, Vásárhelyrôl a kereskedôk. Ruhanemût, lábbeliket, játékokat, élelmet is árusítanak. A gyenge vásárlóerô miatt a kereskedôk azonban latolgatják, hogy ne jöjjenek. Hiszen a benzin és a helyfoglalási illeték többe kerül, mint amennyit egy hideg, ôszi napon árulnak.
Jövôre 10 milliárd lejes beruházást tervez az önkormányzat. Ennek során a jelenlegi ernyei mûvelôdési otthont bôvítik, s korszerû polgármesteri hivatallá alakítják. Hogyan értékelik a kezdeményezést? – kérdeztük a község lakóit.
Berekméri Zsuzsa, 65 éves, Sáromberke: – Az önkormányzat több éve azon tevékenykedik, hogy Ernye fellendüljön, Sáromberkét pedig elhanyagolják. Sáromberke Ernyének mostohagyereke, a nép nyakán történik majd az építkezés. Véleményem szerint legjobb lenne, ha Sáromberke külön községgé alakulna, s itt létesítenének polgármesteri hivatalt.
Kocsis Mária, 60 éves, Sáromberke: – A jelenlegi hivatal is megfelelt a célnak, nem értem, miért kell terjeszkedni. A beruházás majd minden pénzt elszív a község többi falujától. Évekig kihasználatlan volt a mûvelôdési otthon, pedig itt rengeteg rendezvényt szerveznek. Az idén szemszúrásból nekifogtak a tatarozásnak, reméljük, egyúttal a belsô bútorzatot is újra cserélik, s nem kell majd szégyenkeznünk az országos szintû rendezvényekre érkezô vendégek elôtt.
Fazakas Ágnes, 52 éves, Sáromberke: – Jó kezdeményezésnek tartom, hiszen korszerû hivatalra van szükség, ahol az adófizetôket kifogástalan körülmények között fogadhassák. Építsenek, de rólunk se feledkezzenek meg. Szükség lenne egy napközi otthonra, hiszen sok a kisgyerek, az anyukák munkát vállalhatnának.
Gurza László, 77 éves, Sáromberke: – Jónak tartom, hiszen a jelenlegi igencsak szûk, nem felel meg az elvárásoknak. Csak dicsérni tudom az alpolgármestert, aki kiharcolta, hogy a sáromberki valamikori polgármesteri hivatal épületét – amely most mûvelôdési otthon – felújították. 1968-ig Sáromberke és Erdôszengyel külön község volt, úgy hírlett, itt lesz a központ, aztán Ernyéhez csatoltak. Jó lenne, ha ezután is nagyobb figyelemmel fordulnának a falu felé.
Márkodi Anna, 59 éves, Nagyernye: – A jelenlegi hivatal kicsi, nem felel meg az elvárásoknak. A villanyszámlát a lakosok a kocsma kis helyiségében kénytelenek fizetni, ugyanitt élelmiszerbolt mûködik. Elsô nap rengetegen vannak, hatalmas a gyúródás. A gázszámlákat a hivatalban fizethetjük két napig, ilyenkor a sor az útra kígyózik. Reméljük, az új hivatal felépítésével ezekre is gondol az önkormányzat, s civilizált fizetési körülményeket biztosítanak.
… ha van összefogás és jóakarat. Erre tanít az, ami megtörtént a Maros jobb oldalán lévô Malomfalván 35 évvel ezelôtt.
Mi történt? A diktatúra idején templomot épített a 120 lelket számláló református leányegyház. (Csittszentiván fíliája). Erre emlékezünk ebben az esztendôben.
Hogyan történt, miért történt?
1959 augusztus utolsó vasárnapján szolgáltam elôször Malomfalván, amikor az újkenyér ünnepén úrvacsorát is osztottunk. Néhai Szász Sándor családi házában volt az istentisztelet, mert Malomfalván nem volt református templom.
Amíg a báró Kemény család ott lakott, udvarházukban adtak helyet az istentiszteleteknek. Miután kitelepítették ôket, megszûnt ez a lehetôség. A gyülekezet családjai adtak helyet a gyülekezetnek rövidebb-hosszabb idôre istentiszteletek tartására. A kicsi szobákban alig fért a gyülekezet.
Sokat beszélgettünk errôl a kérdésrôl, tervezgettünk, templomról álmodtunk. Építési engedélyt kértünk a kultuszhivataltól, de mindig nemleges választ kaptunk. Egyszer aztán olyan felelet érkezett, hogy új épületre nem adhatnak engedélyt, de ha van valamilyen épülete az egyházközségnek, arra kaphatunk javítási engedélyt. Azonban nem volt semmi épületünk, csak egy fából készült harangláb, melyet a gyülekezet 1901-ben vásárolt a nyárádtôi római katolikus egyháztól. Ötven év alatt a zsindelytetôs, deszka oldalú harangláb nagyon megrongálódott. Ennek megjavítására kértünk hát engedélyt 1964-ben, amit 1970 februárjában meg is kaptunk. Bizony lassan ôröltek a hivatalok malmai.
Az engedély birtokában még abban az évben munkához kezdtünk. A régi haranglábat betonra épített falakkal körülvettük, s a falakra rászerkesztettük a harangláb felsô részét. Az alsó tartó gerendákat, oszlopokat kifûrészeltük, kihordtuk a téglafalak közül s pirosban állott egy terem, melyben elfért 50 személy. Ennek az eseménynek az idén van a 35. évfordulója. Ezután jött a neheze, mert elfogyott a pénzünk. A püspökség megengedte, hogy a nagyobb gyülekezetektôl segélyt kérjünk. Kaptunk is Bukarestbôl, Brassóból, Kolozsvárról, Marosvásárhelyrôl, Panitból, Bándról, Szentivánról. Következett a vakolás, asztalosmunkák. Sokat közmunkázott a kis gyülekezet, 1970 karácsonyán ott tartottuk az ünnepi istentiszteletet, hidegben, ideiglenes ülôalkalmatosságokon, de örömben.
Késôbb a helyiségnek portikust építettünk, gázt, villanyt vezettünk be, padok készültek s a megálmodott templom elkészült. Idén kívül-belül kimeszelte a gyülekezet.
Az összefogás, a jóakarat eredményeként 1974-ben új harangot öntetett a gyülekezet, évek múltán egy másikat is. Ma két harang hívja a híveket istentiszteletre.
Az anyaegyház régi székely kapujára ezt a feliratot faragták: "Egység, erô, akarat. Hittel diadalt arat." E felirat igazsága beteljesedett Malomfalván.
Id. Balogh Károly
Az államfô újabb felhívással fordult a "néphez". Ne adjunk kenôpénzt senkinek. Se közalkalmazottaknak, se vámosoknak, se orvosnak – egyáltalán senkinek, nyomatékosította. Nos, a legújabb jó tanácsa óta eltelt egy kevés idô, s mint látjuk, az élet nem állt meg. Az említettek is végzik a dolgukat, úgy, mint addig. A lakosság is, "a nép" köszöni, épp úgy van, mint addig. Ebbôl két dologra lehet következtetni. Elsôsorban arra, hogy a jónép megfogadta a fônök szavait és nem kenyerezett le senkit. A második variáns szerint az emberek legyintettek egyet, s a problémáikat továbbra is a megszokott módon intézték, mondván, no csak próbálja meg Basescu boríték nélkül. Valószínû, hogy a második variáns történik még mindig.
Tény, hogy ebben a szétlopott országban csak egy dolog mûködik rendesen, a korrupció. Ezen kellene változtatni elnök úr, de nem általánosítással kellene kezdeni. Ugyanis az elnök úr általánosított, amikor megnevezett néhány szakmát. Csakhogy mindnyájan tudjuk, hogy nem minden közalkalmazott, nem minden vámos és nem minden orvos vagy ügyvéd korrupt. A kenôpénz, a "csubuk", hálapénz, nevezzük aminek akarjuk, adását sajnos nem lehet letörni egy populista beszólással, mint például a benzinárakat.
A korrupciónak ez a formája túl komplex ahhoz, hogy ilyen könnyen megszûnjön. De azért el kellene kezdeni valahol. Talán az új nemzedék megfelelô nevelésével, az öntudat és az erkölcs megerôsítésével, tisztességes bérezéssel, a munka megbecsülésével stb., biztos többre lehetne jutni.
Sajnos, a hazai korrupciós harc továbbra is csak papíron létezik, az államfô megnyilvánulásait követôen is. Túl mélyen gyökerezik a román korrupció ahhoz, hogy egy-egy ilyen populista megnyilvánulás kiirtsa. Nem csak akarat, megközelíthetetlen emberek, kolátlan eszközök, hanem rengeteg új börtön is kellene. Például azon fénysebességgel meggazdagodott egyéneknek, akik jelenleg a parlamentben, a minisztériumokban és más magasintézmények bársonyszékeiben kénytelenek szenvedni.
Magyarózdi Horváth András
Nem a macskakövest, nem is a Fodor S. Sándorét, hanem a saját magam csacska útjait. Az történt ugyanis, hogy a hónap elsô felében nem volt alkalmam kiváltani ingyenes gyógyszereimet. Aztán amikor a recept a birtokomba került, elindultam és sorra vettem a város patikáit, szám szerint tizenhetet. Csaknem mindeniket kétszer, háromszor. Receptem felmutatására ilyen válaszokat kaptam: nincs alap, nincs plafon, csak az egy éven aluliaknak adunk gyógyszert, erre a kódra nem kötött szerzôdést a biztosító, csak annyi pénzt kaptunk, hogy négy nap alatt elfogyott, amennyit kaptunk, az egy hét alatt elfogyott stb. Ilyen megnyugtató válaszok hallatán bolyongtam egyik patikából a másikba, mint egy szélütött. De nem vagyok egyedüli ebben a helyzetben, ezren, országosan százezren lehetünk. Mindenképpen érdemes lenne magnóval megállni egy forgalmas patikában, és rögzíteni azokat az "elismerô", "dicsérô" szavakat, amelyekkel a kigúnyolt, megalázott idôs beteg asszonyok, férfiak illetik hazánk vezetôit – akik ilyen "nyugodt", "boldog" öregkort biztosítottak a dolgozó emberek millióinak –, és ezt lejátszani naponta rádióban, tévében, hadd csodálkozzon a világ.
Nem ismerem az állami költségvetést, de azt tudom, hogy valahol súlyos hibák csúsznak be. Az a véleményem, hogy egyik kezünkkel szórjuk felelôtlenül, meggondolatlanul a pénzt, a másikkal meg kivesszük az emberek millióinak szájából a betevô falatot. A Brassói Lapok ez évi 18. számából idézek: "Az utóbbi hónapokban 28 tábornok – fôrendôr ment nyugdíjba, miután választás elé állították ôket: vagy lemondanak a maffiózók támogatásáról, vagy visszavonulnak. Az utóbbit választották – nem bagóért. A Cotidianul szerint 600-900 millió lej nyugdíjazási segélyt kaptak, (bánatpénzt) havi nyugdíjuk pedig 30-45 millió lej".
Sorolhatnánk a hasonló esztelen pénzpocsékolásokat, egészen addig, hogy állítólag (ha igaz, nem tudom elhinni) vannak 80, sôt 100 millión felüli fizetések és nyugdíjak abban az országban, ahol vannak kétmillió lej alatti nyugdíjak is. Ha beszélô viszonyban volnék államelnökünkkel, a miniszterelnök úrral, vagy a pénzügyminiszterünkkel, megkérdezném, mi ez, uraim? Önöket nem zavarja, hogy az ország lakosságának több mint egyharmada a létminimum alatt tengeti életét? S a beteg, elesett embereknek nem biztosítanak pénzalapot arra, hogy mindenki megkaphassa – gond, sorban állás nélkül, a hónap bármely napján –, a neki kiírt gyógyszert. Ugyanakkor gondolkodás nélkül, csak úgy, hanyagul dobálják egyeseknek a százmilliókat? De nem kérdezem meg, mert valószínû, hogy szóba sem állnának velem. Így hát újratalpaltatom cipômet, hogy az elkövetkezô hónapokban is járhassam csacska útjaimat.
Szilágyi Domokos, Marosvásárhely
Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy most, a XXI. században a számítástechnika világában, a legtöbb marosvásárhelyi hivatalban nem tudják leírni helyesen és rendesen kiejteni azoknak az embereknek a nevét, amelyben ékezet szerepel. Már egy jó pár éve, hogy többször is, több helyen is, emiatt vitába keveredtem, mert nem tudják és sajnos nem is akarják helyesen leírni a nevemet úgy, ahogy a születési anyakönyvi kivonatban van. Gondoltam, hogy ennyi év után valamelyik érdekképviseleti szervezet vagy netán az emberjogi liga, mert gondolom ez elementáris jog, közbelépne, hogy az embernek helyesen írják és mondják ki a nevét. Több helyen is felajánlottam ingyenes segítségemet azoknak, akik egy ablak mögött ülve – számítástechnikai alapismeretek hiányában – nem tudják, hogyan kell ékezetet használni. Ez különben nagyon egyszerû, csak akarni kell. Azonkívül nem hiszem, hogy közömbös az ablaknál ülô hivatalnoknak, hogy mit gondolok én, ügyfél az ô számítástechnikai ismereteirôl, netán kultúrájáról.
Gödri Péter
November 4-én a Deus Providebit Tanulmányi Házban rádiós konferenciára került sor a nyelv és kommunikáció központi témával.
Két ülésszakban z