Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Bevallom, szégyellem magam. Az elmúlt iskolai év végén falun járva arra biztattam nehéz anyagi körülmények között élô végzôs diákokat, akik már mindenrôl lemondtak és elfogadták, hogy a nyolc osztállyal otthon maradnak, hogy tanuljanak tovább. Az iskolapénz-program keretében hozzájuthatnak ahhoz az összeghez, amellyel a megyeközponttól 30-40 kilométerre levô helységbôl fedezni lehet az ingázási költségeket – érveltem a szülôknek. A gyerekek között voltak jó képességû diákok és olyanok, akik szerényebb tanulmányi eredményekkel egyszerûen csak szakmát szerettek volna tanulni, mert vonzódást éreztek egy mesterség iránt. Jártam olyan háznál, ahol a sovány gyerekpénzen kívül az 500.000 lej utódnyugdíj volt a család minden jövedelme. Annak ismeretében, hogy a középiskolás diákoknak a szociális segély akkor jár, ha a családban az egy fôre esô havi jövedelem 1.500.000 ezer lej alatt van, elhittem, hogy az 1.800.000 lejes iskolapénzhez a rászoruló gyerekek valóban hozzájuthatnak. Nem így történt. Amint egy olvasónktól érkezett levél kapcsán megérdeklôdtük, nem elég szegénynek lenni ahhoz, hogy a középiskolás diák szociális támogatásban részesüljön. Mint kiderült, az országos összesítés során a számítógép az iskolapénzre jogosultak legfelsô határát a 14 új, pontosabban 14.985 régi lejben jelölte meg. Megyei szinten 835 diák esetében derült ki, hogy a család tagjai havonta 14.985 lejbôl élnek. El lehet hinni, amikor a szóban forgó összeg még éhen halni is kevés. De akkor hogyan élik túl a mindennapokat ezek a családok? Nos, a számítógép-vásárlási program befejeztével a kollégáink által felkeresett vidéki településen kiderült, hogy a 200 eurós számítógép- vásárlási támogatást sokszobás palotában, több száz állatot tartó család gyereke is megkapta, ahol a bevallott jövedelem nulla volt. Másutt, ahol a családfô rendszeresen külföldön vállalt munkát, úgyszintén. Feltételezhetô, hogy a helyszínen ezúttal is sok minden kiderülne. Ezért kellett volna a programba a helyi tanácsokat is bevonni, hogy a helyszíni ellenôrzés nyomán a valóban szegények jussanak hozzá e létfontosságú támogatáshoz. Papíron a kötelezô tízosztályos oktatásról beszélünk.

Ameddig azonban az állam nem teszi a dolgát, alapítványaink, érdekvédelmi és jótékonysági szervezeteink, egyházaink elgondolkozhatnának azon, hogy miképpen lehetne létrehozni egy olyan ösztöndíjalapot, amelybôl minden tanulni vágyó gyermek részesülhetne. Hiszen megyénkben az elmúlt években több száz nyolcadik osztályt végzett vidéki gyerek maradt otthon, mivel a család képtelen volt elôteremteni az ingázási vagy bentlakási és kosztozási költségeket. Holott iskoláink, tagozataink és egyetemeink jövôjét tekintve túlságosan nagy luxus lemondani róluk.

Az RMDSZ újragondolja részvételét a kormánykoalícióban, ha a kisebbségi törvény elbukik a képviselôházban, jelentette ki pénteken Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei RMDSZ- szenátor.

"Nem fogadhatjuk el a szenátusban történtekhez hasonló ügyeskedéseket, ott ugyanis a koalíció szenátorainak egy része nem élt szavazati jogával, ez pedig a tervezet elutasításához vezetett. Vagy átmegy a törvény, vagy pedig újragondoljuk álláspontunkat a kormánykoalíció viszonylatában" – mondta Eckstein sajtótájékoztatón.

A szenátor kérte a koalíciós pártok vezetôit, hogy teremtsenek fegyelmet a képviselôk körében, hogy többé ne forduljon elô a szenátusi helyzet. "A koalíció kordában tarthatja képviselôit. Sem az NLP, sem a DP nem tagadhatja meg a kormány tervezetét" – mondta Eckstein. Az RMDSZ- szenátor azzal vádolta az SZDP-t, hogy politikai tôkét kíván kovácsolni a kisebbségi törvény tervezetébôl.

"Az SZDP álláspontja egyértelmûen kisebbségellenes, és nem hinném, hogy az Európai Szocialista Párt ezt elfogadná. Különös, hogy egy szociáldemokrata párt elutasítja a kulturális autonómia gondolatát, amit éppen szociáldemokrata gondolkodók találtak ki" – mondta Eckstein Adrian Nastase levele kapcsán, amelyet az SZDP ügyvezetô elnöke Tariceanu kormányfônek írt a kisebbségi törvény kapcsán.

Antal Árpád András RMDSZ-képviselô szerint a kormánynak felelôsséget kellene vállalnia a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvénytervezetért, ellenkezô esetben a tervezetnek kevés esélye van az elfogadásra.

Antal pénteken, sajtótájékoztatón kijelentette, a törvénytervezet kapcsán a kormányzati felelôsségvállalás "egyértelmû jelzés lenne, hogy a koalíció mûködik", az RMDSZ partnerei pedig teljesítik ígéreteiket.

A képviselô szerint kormányzati felelôsségvállalás nélkül kicsi az esélye annak, hogy a kisebbségi törvény tervezetét elfogadja a képviselôház. "Sok liberális, demokrata és konzervatív kollégával beszéltem, a hangulat pedig nem kedvez a tervezetnek" – tette hozzá.

Antal Árpád András nem ért egyet azzal, hogy az RMDSZ a házelnökök leváltása támogatásának feltételéül szabja a kisebbségi törvény elfogadását. "Nem értek egyet a politikai zsarolással. Vagy létezik a kormánykoalíció, vagy más megoldást kell találni" – szögezte le.

A Kovászna megyei RMDSZ-képviselô szerint a kisebbségi törvény értéktelenné válik a kulturális autonómiáról szóló rész nélkül.

Ötödik napján is túllépett pénteken a tanügyi sztrájk, miután eredménytelen volt a pedagógus szakszervezetek és a kormány közötti kétnapos tárgyalássorozat, közben általános munkabeszüntetést helyeztek kilátásba a jövô hétre a közhivatalnokok, a bukaresti metró alkalmazottai, de tiltakozásra készülnek a bányászok is.

A szerdai és csütörtöki egész napos tárgyalássorozat elôtt a pedagógusok szakszervezeteinek vezetôi a kormánnyal való egyeztetô tárgyalások elôtt arról nyilatkoztak, hogy a tanügy számára jövôre nem fogadnak el kevesebb költségvetési elôirányzatot, mint a bruttó nemzeti össztermék öt százaléka. Emlékeztettek rá, hogy a koalíciós kormány zömét adó liberális és demokrata párti koalíció a tavalyi választási kampányban a GDP 6 százalékát ígérte az oktatásnak.

A kormány – az oktatásért felelôs Markó Béla miniszterelnök-helyettest is magában foglaló – tárgyalócsapata azonban, Gheorghe Pogea államminiszter vezetésével, képtelen volt megegyezésre jutni a sztrájkolók képviselôivel. Pedig a kormányzati oldal mindent megtett, ami az adott körülmények között lehetséges volt – hangoztatta a csôdbe ment tárgyalások után Pogea, aki szerint a kormány a tárgyalásokat addig folytatja, amíg megegyezés születik.

A kormány ajánlatáról Pogea kifejtette: jövôre nyolcszázalékos fizetésemelésre összesen 5543 milliárd lejt ajánlottak fel a tanügy elhanyagolása miatt tiltakozó pedagógusoknak. A pénzt két szakaszban adnánk ki, 45 százalékát januártól, a többit pedig októbertôl folyósítanák. Ezenkívül 630 milliárddal emelnénk a tanügy költségvetését, az egyetemisták számára pedig növelnénk a szállás és fûtéstámogatást.

A tanügyi érdekvédelmi képviseletek a kormányajánlat egyetlen pontját sem fogadták el, a kormányoldal tárgyalási magatartását pedig a pedagógusok követelései kicsúfolásának nevezték. Elégedetlenségüket növelte, hogy Sebastian Vladescu pénzügyminiszter részt sem vett a tárgyalásokon.

Bár a kormány az egyeztetési kudarc ellenére folytatná a tárgyalásokat, az oktatók képviselôi a megbeszélések megszakítása mellett döntöttek, a konfliktus megoldásához pedig Traian Basescu államelnök segítségét kérték.

Ám az elnök – a pedagógusok érdekképviseleteinek hozzá intézett és közvetítést kérô nyílt levelét megelôzve – egy külföldi hírügynökségnek még csütörtök délután adott interjúban arra szólította fel a kormányt, hogy jövôre adja meg a bruttó nemzeti össztermék öt százalékát az oktatásnak, 2007-tôl pedig a GDP 6 százalékát az elindított reform folytatásához. Az elnök csütörtök este, az új tanügyminiszter hivatali eskütétele alkalmából is megismételte álláspontját.

Az államfô szerint az intézkedésre azért van szükség, mert a tanügy a kormányprogram négy prioritása közé tartozik, így a kormánykoalíció, illetve a liberális-demokrata pártszövetség nem szegheti meg programba foglalt ígéreteit. Az elnök azzal a feltétellel áll a négy tanügyi szakszervezet követelése mellé, hogy a pénzbôl ne csak a béreket emeljék, hanem az egész rendszer reformjára költsék.

Tegnap délután a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium, a villamosenergia-szállító vállalat, valamint a különbözô szakvállalatok, hivatalosságok és a sajtó jelenlétében jelképesen üzembe helyezték a felújított gyulakutai 220/110/20 kV-os magassfeszültségû transzformátor- állomást, amely az országos hálózat egyik legjelentôsebb csomópontja. Az 1950-es években készült szovjet berendezéseket korszerû a General Electric által elôállított számítógép- vezérlésû technológiára váltották fel. A beruházás, amely elsôsorban a villamosenergia-szállítás, - szolgáltatás biztonságosabbá tételét szolgálja, összesen 3,95 millió euróba került. A költségeket a Transelectirca Rt. állta, – országos premierként – a fôvállalkozó a craiovai Electroputere cég volt.

Hogyan magyarázza a kormány azt, hogy még mindig a 45 évvel ezelôtt megkötött, a román állam számára hátrányos szociális egyezmény mûködik Románia és Moldova Köztársaság között, amely konvenció nyomán egyre több moldovai állampolgár telepedik le Romániában, mert itt sokkal magasabb nyugdíjat kap, mint otthon? Ugyanis a konvenció elôírja, hogy a két ország állampolgárai annak az országnak a törvényei alapján kapják a nyugdíjukat, amelynek a területén letelepedtek.

A kérdezô Kerekes Károly, a munkaügyi miniszterhez intézett kérdésében kifejtette, hogy a Moldova Köztársaságban juttatott nyugdíjak köztudottan alacsonyabbak, mint a romániaiak, ezért egyre növekszik azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akik névlegesen itt telepednek meg és saját országukban felveszik a jóval magasabb nyugdíjat. A képviselô anakronisztikusnak nevezte az egyezményt, amely egyoldalú is, mert a romániai nyugdíjasok nem költöznek Moldovába az ottani
"nyomorúságos" nyugdíjért. Az RMDSZ- képviselô ugyanakkor méltánytalannak is nevezte az eljárást, mert a moldovai állampolgárok nem járulnak hozzá a romániai nyugdíjalaphoz és luxusnak tartja "nagylelkû" gesztust a hazai szociális körülmények között, amikor a kormány a nyugdíjak emelését a pénzalapok hiányára hivatkozva utasítja el. A helyzet miatt magyarázatot kért a kormánytól.

Gheorghe Barbu munkaügyi és szociális védelmi miniszter válaszában kifejtette, hogy az 1960. december 24-én Bukarestben a Szovjetunió és Románia között megkötött szociális szerzôdés Moldova Köztársaságra is érvényes, és ennek alapján a Románia területén letelepedett személyeknek járnak a szociális szolgáltatások. A nyugdíjakat például a romániai szociális biztosítások költségvetésébôl állják.

Az uniós csatlakozás közeledtével újra kell tárgyalni és az európai normákhoz kell igazítani a szociális biztonságra vonatkozó egyezményeket. A román kormány még 1999-ben kidolgozott egy kétoldalú egyezményt és elküldte a moldovai félnek, amely hajlandóságot mutatott egy új egyezmény kidolgozására és aláírására. A tárgyalásokat 2005 novemberében kezdik el.

A miniszter kijelentette: a kormány politikája az, hogy a szociális biztonságra vonatkozó egyezményeket a közösségi normáknak megfelelôkkel helyettesítse. Ezért írták alá október 20-án a román és a magyar kormány közötti megállapodást, október 22-én pedig Bulgáriával kötöttek hasonló konvenciót. Hasonló tárgyalásokra készülnek Albániával, Macedóniával, Ukrajnával és Szerbia-Montenegróval, fenyegetett válaszában Gheorghe Barbu szakminiszter.

Kerekes Károly RMDSZ-képviselô október végén kérdést intézett a Diszkrimináció-ellenes Tanácshoz: Mi az oka a hallgatásának? Ugyanis még márciusban fejezte ki abbéli reményét, hogy a Pro Európa Ligának a Gigi Becali sovén megnyilatkozásaira vonatkozó jelzése nyomán, a tanács elvégzi a szükséges kivizsgálásokat és megbünteti, úgy, ahogy más, az emberi méltóságot sértô esetekben megtette. A képviselô sajnálattal vette tudomásul, hogy ebben az esetben a tanács nem mutatott különösebb érdeklôdést, annak ellenére, hogy bôséges bizonyíték állt a rendelkezésére Gigi Becalinak Bölöni László elleni nyilatkozatairól.

A Diszkrimináció-ellenes Tanács válaszában kijelentette, hogy hivatalból indított az ügyben eljárást, a Pro Európa Liga figyelmeztetését, amely szerint Becali "árulónak", "szörnyetegnek", "aljasnak" nevezte, "aki magyar, nem román" ehhez a dossziéhoz csatolták.

A tanács felkérésére Becali azt válaszolta, hogy: "azért illette a fenti jelzôkkel Bölöni Lászlót, mert egy, a csapat számára fontos idôszakban hagyta cserben a válogatottat". Egyébként, folytatta Becali, "Bölöni taníthatja arra a magyar játékosokat, hogy tapasztalatszerzés céljából hagyják el Magyarországot, de a románok tanuljanak "szakmát" Romániában".

A tanács október 17-én összeült, megnézte az Audiovizuális Tanács által küldött felvételt és úgy gondolta, hogy azok "nem sértik Bölöni emberi méltóságát és magyarságát", ugyanakkor a "szörnyeteg" és "aljas" jelzôk "nem képeznek diszrkiminatív aktust". Ezért az igazgatótanács elhatározza: 1. a jelzett aspektusok nem esnek a diszkrimináció megelôzésérôl és szankcionálásáról szóló kormányhatározat alá; 2. az ügyet lezártnak tekinti; 3 a Pro Európa Liga a határozat visszavonását kérheti 30 napon belül.

A Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) fôrészvényese, a kanadai Gabriel Resources Ltd. csütörtöki bejelentése szerint mintegy 3 év múlva aranyat fog bányászni Romániában, miután hamarosan megszerzi a környezetvédelmi és régészeti engedélyt.

Alan R. Hill, a Gabriel elnök-vezérigazgatója azt mondta, hogy 2006 elsô negyedévében benyújtják a verespataki aranybánya létesítésével kapcsolatos, a román kormány által kért környezetvédelmi hatástanulmányt. Az RBC Capital Markets által szervezett, aranyágazattal foglalkozó londoni konferencián Hill azt mondta, hogy az aranybányászat 2008 végén, vagy 2009 elején indul be, eddig 20 millió dollárt költöttek a tervre. Az RMGC 80 százalékos fôrészvényese a kanadai Gabriel Resources Ltd., a Minvest román állami bányatársaság csaknem 20 százalékkal részesedik. Az RMGC Európa legnagyobb külszíni aranybányáját szeretné megnyitni Verespatak mellett, ahol legalább 330 tonna aranyat és 1300 tonna ezüstöt rejt a föld. A kitermelést tizenhét évre tervezik, ez alatt a cég több mint 4 milliárd dolláros bevételre és több száz millió dolláros nyereségre számít. Hill szerint az aranybánya megnyitása Romániának is kedvez, mivel új munkahelyek jönnek létre, élénkül a térség gazdasága és a költségvetésnek is bevételt hoz.

A terv környezeti kockázataira több civil szervezet is felhívta a figyelmet. A vállalkozás a festôi szépségû hely feldúlásán kívül a helyi lakosság áttelepítését is szükségessé teszi. Több csoport az esetleges régészeti károkra figyelmeztetett. A térségben közel kétezer éve folyik bányászat és többek szerint veszélybe kerülnek a római kor óta meglévô bányajáratok és az ott esetleg fellelhetô értékek. A Gabriel csütörtökön azt közölte, hogy 8 millió dollárt fordít régészeti programra a térségben.

Az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának legutóbbi ülésén Király András parlamenti képviselô a tanulók ingázási költségei elszámolásának szükségességét vetette fel. Javasolta, hogy kormányhatározatot hagyjanak jóvá az országos szinten mintegy 500 milliárd lejre rúgó összegnek az állami költségvetésbôl való finanszírozására.

Király András a lapunk kérdésére elmondta, hogy az autóbusszal utazó diákoknak nyújtandó 50 százalékos utazási kedvezmény törvényben biztosított, de a gyakorlatban nehezen valósul meg. "Tengeri kígyóként csúszik át az ügy minisztériumról minisztériumra, de igazából egyik minisztérium sem akarja felvállalni azt, hogy a költségvetésébôl térítsék meg az 50 százalékos utazási kedvezményt" – jelentette ki. A képviselô szerint Arad megyében körülbelül 11-12 milliárd lejre rúg a szóban forgó összeg, országosan pedig legtöbb 500 milliárd lejrôl lehet szó, ami költségvetési tételként nem olyan nagy, ha az oktatási törvényben esélyegyenlôséget, felzárkózást hirdetünk meg, figyelembe vesszük az oktatás ingyenességét és azt, hogy kötelezô iskolába járni. "Gyakorló pedagógusként kerültem a képviselôházba, pontosan tudom, mit jelent minden hónapban a falusi családoknak kifizetni 2-3 gyerek után a bérleteket és mit jelent az osztályfônöknek, pedagógusoknak, és a pedagógus-szövetségnek támogatások után járni" – mondta Király András. Javasolta, hogy a megyei és helyi tanácsokban dolgozó önkormányzati képviselôk, a tanácsok elnökei, alelnökei mérjék fel pontosan, mekkora összegrôl van szó. Az egyik beadványára ugyanis azt a választ kapta, hogy a tanügyminisztériumnak nincsen erre vonatkozó kimutatása, másrészt a pénzügyiminisztérium jelezte, hogy e támogatásnak a költségvetésbe való belefoglalását eddig senki nem igényelte. "Ez valós probléma, közösségi gond, s amit önkormányzati tanácsként jeleznünk kell, amit meg kell oldani" – tette hozzá. Király András javasolta, Markó Béla szövetségi elnöknek és miniszterelnök-helyettesnek: kormányhatározatban szögezzék le, hogy költségvetési tételbôl lehessen kifizetni ezt az összeget. "Addig, amíg a vasúti-, a metróközlekedés illetve a hajóközlekedés módszertanilag ki van dolgozva, addig az autóval, autóbusszal történô utazási tételek teljesen elfelejtôdtek" – nyilatkozta.

A XI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár mûsorajánlói között válogatva csöppentünk be a Kráter Mûhely Egyesület "termékismertetôjére", azaz újonnan kiadott könyveinek bemutatójára. A Nemzeti Színház protokolltermében zajló könyvbemutatót Turcsány Péter vezette fel, aki megemlítette: a kiadó nevéhez méltón, egyfajta tüzet hoztak, a magyar nemzethez tartozó erdélyi irodalom zsengéit és ismert mûveit egyaránt. Idén igen sok kötetük jelent meg, ezek közül ezúttal hármat mutattak be a nagyközönségnek: Ambrus András Székely trianon, Wass Albert Voltam, valamint Németh László Emberi színjáték címû mûveit. Kovács Attila Zoltán, a kiadó új fôszerkesztôje szintén az erdélyi témájú könyveket említette, hiszen a magyarországi kiadók közül a Kráter az, amely leginkább foglalkozik a kisebbségi magyar irodalommal, zömmel a Kárpát-medencében gondolkodnak. Egy évvel ezelôtt indult a Revízió-sorozat, amely azon szerzôk mûveit tartalmazza, illetve tartalmazni fogja, akiket elhallgattak a kommunista rendszer idején, az elmúlt negyven évben. Ugyanakkor Gárdonyi Géza utolsó regénye is helyet kap a sorozaton belül – annak sem volt fényes utóélete. Turcsány Péter a Németh László kötet méltatását vállalta, fûszerezve azon, sokak számára ismeretlen ténnyel, hogy a szerzô a kezdetektôl költônek vallotta magát, már 1919-ben írt egy nagy versciklust, a halála elôtti 5-10 évben pedig három verses drámát fejezett be. A Kráter a továbbiakban, életmûsorozatként a regényeit is szándékszik kiadni, mindegyiket friss szemléletû elôszóval látják majd el.

A fôszerkesztô Ambrus András regényérôl szólt – Itt egy regény, amely a mai, posztmodernnek nevezett korban is a klasszikus vonalon képes haladni. Maros menti faluban játszódik 1925-ben, abban a korban, amelyben a székelység egy európai szellemiségû országból egy fanarióta berendezkedésû, balkáni típusú társadalomba "tevôdik át". Ezt a traumát (a szerzô gyerekkorának tragédiáját) írja meg Ambrus András a Székely trianon lapjain.

Wass Albert Voltam címû könyve pedig gyûjtemény. Mivel a kiadó az életmûsorozat végére ért, e könnyvel tettek pontot az i-re, hiszen az író önéletrajzi jellegû írásait válogatták a frissen megjelent kötetbe.

A Kráter bemutatóját irodalmi beszélgetés követte a Stúdió Színházban, amelyre három íróember volt hivatalos a Kárpát- medence különbözô térségeibôl. Grendel Lajos Pozsonyból, Tolnai Ottó Palicsról, míg Láng Zsolt Marosvásárhelyrôl érkezett, így a felvidéki, újvidéki és erdélyi irodalom képviselôi ültek az asztalhoz beszélgetni, vitázni egymással, mely vitát a budapesti Mészáros Sándor moderálta. A humoros beszólásokkal, utazásélményekkel, irodalomelméleti kérdésekkel tarkított beszélgetés zárta – számunkra – a csütörtök délutánt.

Ez a nap alkalom arra, hogy egy átfogó kampány keretében felhívják a lakosság figyelmét a cukorbetegség okaira, tüneteire, szövôdményeire és a lehetséges kezelési módokra.

A betegség egészségügyi vonatkozásai különlegesen fontosak, mivel az érintett személyek komplex és korlátlan gondozásra szorulnak, gyakoriak a szövôdmények és a társult betegségek, amelyek megnehezítik a kezelést. Mindezt tetézik a diabéteszben szenvedô személyek társadalmi-szakmai és családi téren jelentkezô nehézségei. 2001-tôl kezdôdôen a Diabétesz Világnapján különleges figyelmet szentelnek a betegség szövôdményeinek, amelyek közül az idén a diabéteszes beteg lábának kezelése van napirenden.

Mivel krónikus betegségrôl van szó, amely egyre nagyobb mértékben terjed, nagyon fontos, hogy a szakemberek mindent megtegyenek a betegek felderítése és kezelésük elkezdése érdekében.

A Diabétesz Nemzetközi Napján a Megyei Közegészségügyi Igazgatóság, a Megyei Sürgôsségi Kórház, és a Megyei Diabétesz Központ szervezésében Marosvásárhelyen vércukorszint-mérésre kerül sor november 14-én délelôtt 9.00-11.00 óra között az 1918. December 1. úton levô Aesculap gyógyszertárban. A támogatóink segítségével szervezett akció célja azoknak a személyeknek a felderítése, akiknek a normálisnál magasabb a vércukorszintje – olvasható a Megyei Sürgôsségi Kórház közleményében.

Nagyernye központjában áll a mûvelôdési otthon, egyik szárnyában a községi könyvtár mûködik. A helyi önkormányzat tervei szerint a jövô évben felújítják kibôvítik s ide költözik majd a polgármesteri hivatal.

– Az idei költségvetésbôl 2,5 milliárd lejt különítettünk el, a jövô évibôl ugyanannyit szándékozunk félretenni. A megyei tanácstól ígéret van, hogy a fennmaradó összeget fizetik. A beruházás összértéke 10 milliárd lej – mondja Jánosi Ferenc polgármester. Jelenleg a polgármesteri hivatal egy régi épületben mûködik, az irodák száma és mérete távolról sem elégséges az itt zajló tevékenységnek. A hivatalhoz ügyes-bajos dolgaikkal forduló polgárok a kicsi, szûk folyosón kell várakozzanak, ahova még székeket, padokat sem helyezhetnek el. A hivatalban elkülönített irodában fizethetik a gázszámlákat, ilyenkor a sor az épület elé kígyózik, esôben, fagyban, égetô napsütésben várakoznak a fizetni érkezôk.

A tervek szerint a mûvelôdési otthon épületében helyet kapó könyvtárat a jelenlegi hivatalba költöztetik, itt lesz a levéltár is. A kultúrház nagyterme ezután is megtartja eredeti rendeltetését, a klubtermet tanácsteremként használják, s lesz házasságkötô terem is. Az épületet bôvítik, felülmanzárdolják, hogy a polgármesteri hivatal valamennyi ügyosztálya külön irodában, megfelelô körülmények között tevékenykedjen. Az épületet központi fûtéssel szerelik fel.

Jánosi Ferenc polgármester elmondta, az idén írják alá a szerzôdést, a munkálatokhoz a tavasszal fognak. A tervek szerint 2006 ôszén már beköltözhet az új épületbe a polgármesteri hivatal.

1. Édesanyjának, testvéreinek volt-e botlás, könnyebb elesés miatt bekövetkezô csonttörése?

Igen £ Nem £

2. Volt-e önnek kisebb traumára bekövetkezô csonttörése?

Igen £ Nem £

3. Szedett-e 3 hónapnál hosszabb ideig kortikoszteroidot (prednisont)?

Igen £ Nem £

4. Csökkent-e testmagassága legalább 3 cm-t ?

Igen £ Nem £

5. Fogyaszt-e rendszeresen, nagyobb mennyiségû alkoholt ?

Igen £ Nem £

6. Ha dohányos, szív-e naponta 20 szálnál több cigarettát ?

Igen £ Nem £

7. Gyakran van-e hasmenése (Crohn-betegség miatt)?

Igen £ Nem £

Nôknek:

8. 45 éves kora elôtt lépett-e menopauzába?

Igen £ Nem £

9. 12 hónapnál hosszabb ideig szünetelt-e a menstruációja (terhességen kívüli ok miatt)?

Igen £ Nem £

Férfiaknak:

10. Tapasztalta-e a nemi vágy csökkenését ? Merevedési panasza van-e?

Igen £ Nem £

Ha az elôbbi kérdések bármelyikére igen volt a válasz, fennállhat az oszteoporózis kialakulásának veszélye. Ajánlatos ez esetben megméretnie csontsûrûségét, illetve felkeresnie háziorvosát.

Az ASPOR csontritkulás-megelôzô társaság új székhelyén: a Bolyai utca 36. szám alatt várja a csontsûrûségmérésre vagy tanácsadásra jelentkezôket hétfôtôl csütörtökig 10–14 óra között.

Telefonon érdeklôdni lehet a 268-392-es vagy a 0744-795-009-es számokon.

A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal szakemberei a közterületeken és a tömbháznegyedekben befejezték a rágcsálóirtást. Jelenleg a magánházaknál folytatják a mûveletet. Mint Kagán Ildikó, a városgazdálkodási és környezetvédelmi osztály vezetôje elmondta, a tömbházaknál nem volt különösebb gond, a tulajdonosi társulások megértették az akció fontosságát, azonban a magánházaknál nehézségekbe ütköznek, ugyanis a magánház- tulajdonosok nem engedik be a szakembereket és nem hajlandók kifizeti a 15 új lejes díjat.

Az Antall-kormány külügyminisztere Az európai integráció és a nemzeti kisebbségek címû, szombatig tartó konferencia elsô napján, a Kárpát-medencében élô nemzeti kisebbségek jövôjérôl tartott elôadásában beszélt arról a folyamatról, amely nem csak a magyarokat érinti.

"Nem világtendencia az, ami a Kárpát- medencében történik, hogy a kisebbségek egyre kisebb lélekszámban élnek szülôföldjükön, mert Tirolban és Katalóniában ezzel ellentétes folyamat zajlik" – közölte az elôadó.

Elmondta, hogy az utóbbi húsz évben Erdélyben 32 százalékról 20 százalékra csökkent a magyarok aránya, míg a német nemzetiségieké 15 százalékról egy százalékra.

"Románia mennyit veszített azzal, hogy a németek és a szászok el lettek adva" – tette hozzá. Jeszenszky Géza kiemelte, hogy minden etnikumnak van valamilyen különleges képessége, mely nagy elônyt jelent az adott országnak. Meggyôzôdése szerint a biztonságot is veszélyezteti az, ha adott területen erôszakosan alakítják ki a nemzetiségek együttélését.

"A kémiában a keverék veszélyes robbanóanyag" – mondta. Példaként hozta fel a titói Jugoszlávia szétesését, ahol a nemzetiségek közötti összeütközés az ország vegyesen lakott területein robbant ki. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a Kárpát-medencében élô 2,5 milliós magyar kisebbség demokratikus eszközökkel küzd jogaiért.

Meggyôzôdése szerint azokon a területeken – ilyen Székelyföld –, ahol nagy számban élnek együtt nemzetiségek, autonómiát kell kapniuk megmaradásuk érdekében.

Jeszenszky Géza beszélt arról, hogy a rendszerváltás óta a magyar kormányok eltérô intenzitással de azonos célokat követtek.

"Türelemmel vannak, gesztusokat tesznek a magyar kormányok, de gyakran a válasz egy pofon" – mondta a volt külügyminiszter.

Nem hivatalosan megkezdték a tárgyalásokat a kormány illetékesei a királyi családdal, hogy közösen próbáljanak megoldást találni Mihály király javainak visszaszolgáltatása ügyében.

A kormány kitart ugyanis amellett, hogy a Peles-kastélynak mindenképp állami tulajdonban kell maradnia az ingatlanban mûködô múzeum miatt. Az alkotmánybíróság ugyanis a minap úgy döntött, megszegi az alaptörvény elôírásait az a jogszabály, amely a királyi család javai visszaszolgáltatásának körülményeirôl rendelkezik.

A parlamenti kapcsolattartással megbízott tárcavezetô, Bogdan Olteanu Bukarestben úgy nyilatkozott: már felvették a kapcsolatot a királyi család ügyvédjével, Adrian Vasiliuval és a család által a tárgyalásokkal megbízott Andrew Popperrel,ó. Abban állapodtak meg, hogy hamarosan találkoznak. Olteanu ugyanakkor kijelentette: a királyi család hajlandóságot mutatott arra, hogy a Peles- kastély a turisztikai körforgásban maradjon.

Az elôzô kormány által beterjesztett javaslat értelmében – amelyet az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minôsített – a román állam 30 millió eurós kárpótlást fizetett volna a trónjától 1947. december 30-án megfosztott I. Mihály királynak a sinaiai Peles nevû birtokon épült három kastélyáért, más ingatlanaiért, gyûjteményeiért, értéktárgyaiért és egyéb elkobzott javaiért.

A kárpótlási összeget két év leforgása alatt három részletben fizette volna ki a kincstár. A pénzbeli kártérítésen túl a javaslatban arról is rendelkeztek, hogy az állam visszaadja egykori uralkodójának a Prahova-völgyi Sinaia nevû üdülôtelepen található Lovagok Villáját, valamint a hozzá tartozó javakat.

A pénzbeli és természetbeni kárpótlás mellett a most 85 éves I. Mihály, egykori államfôi minôségében élete végéig használhatná a fôváros parkos övezetében található Erzsébet-palotát. Ugyanez a használati jog illetné meg az exkirály nagyobbik leányát, Margit hercegnôt és férjét, Radu herceget. Ugyanakkor a volt uralkodó különleges rendezvények megszervezésére használhatná három egykori sinaiai kastélyát, a Pelest, a Pelisort és a Fisort, amennyiben a szóban forgó rendezvények megszervezésében és lebonyolításában az állam is részt vesz.

Bár korántsem biztos, hogy az USA-ba utazó magyarok a magyar emlékek megtekintéséért szállnak repülôgépre, bizonyára sokan elmennének például Bartók Béla emléktáblájához, amelyet a New York államban lévô Saranac Lake városkában Mádl Ferenc jelenlétében avattak fel 2004. október 31-én.

Az emléktábla annak a háznak a falára került, ahol a világhírû magyar zeneszerzô 1945-ben élete utolsó nyarát töltötte.

Ha New Yorkba utazik valaki, érdemes sort keríteni a Kossuth-szobor megtekintésére. Kossuth alakja elválaszthatatlanul összefonódott a magyar nemzeti függetlenséggel, az amerikai magyarok körében a legnépszerûbb történelmi személy ma is. Szoboravatása 1928. március 15-én nemzetközi jelentôségû esemény volt, amelyen az anyaország népes küldöttséggel képviseltette magát. Kossuth emlékét Washingtonban is ôrzik. Tiszteletére mind a mai napig üzemel a Kossuth-ház a Massachusetts Avenue-n. 1990. március 15-én szintén Washingtonban, a Capitolium épületében avatták fel Kossuth Lajos bronz mellszobrát, amely Kúr Csaba alkotása.

Jóllehet, nem azért utazik senki külföldre, hogy ott is saját nemzetének ételeit fogyassza, érdekesség a Touch of Hungary nevû étterem, amely ráadásul igen fiatal: tavaly tavasszal nyílt New York Queens városrészében.

Régen avattak már az Egyesült Államokban magyar éttermet, hiszen az elmúlt 15-20 évben jócskán megfogyatkozott azok száma is, akik ragaszkodnak a magyaros ízekhez. A British Airways idézi a New York magazint, amely lelkendezve számolt be a hatalmas adagokat kínáló étteremrôl, amelyet anya és leánya, Julianna és Andrea Koltai üzemeltetnek.

A legjobb chicago-i éttermek közé sorolják a helyi tévében gyakran szereplô Paprika éttermet, amely most lesz tízéves, és ahol a legjobb a villányi és tokaji borválaszték.

A Ford T-modell megálmodója a makói születésû Galamb János volt, aki 1905 telén lépett be a detroiti Ford Motor Company munkatársai közé. Tervei alapján gördült ki három év múlva az elsô Ford T-modell, amelybôl 15 milliót gyártottak. Galamb József emlékét tábla ôrzi a gyár detroit-i központjában.

Magyar tudósokban soha nem volt szûkében Amerika. Princetonban (New Jersey) egymás mellett van Wigner Jenô és Neumann János sírhelye.

Ha valaki Honoluluban jár, érdemes felkeresni a hawaii egyetem Békésy laboratóriumát, amelynek aulájában festmények és fotók láthatók a híres magyar Nobel-díjas orvosról.

Puskás Tivadar aki oly sokat tett a telefonközpontok létrejöttéért, Ferenc öccsével együtt visszatért az osztrák-magyar monarchia területére. Emlékét a bostoni MIT (Massachusetts Istitute of Technology) díszcsarnokában emléktábla ôrzi.

A 85 éves Bandi bácsi Sáromberkén, a vasút melletti parcellán veszôdik a lovával. Csökönyös állat, mindenképpen meg akar szabadulni a boronától. Az öreg azonban nem enged utána. "Olyan ló még nem született, hogy el ne bánjak véle", mondja a töpörödött, fürge mozgású, gyors beszédû, örökké mosolygó Kádár András. Pillanatok alatt bontakozik ki élettörténete. 1942-ben a huszároknál volt katona, Horthy Miklósnál. "Hibás volt a fülem, nem vittek ki a frontra. Az volt a jó élet. Gróf Teleki Károlynak voltam a legénye, hercegnôkkel pólóztam. Mindig is szerettem a nôket, ôk is engem. Imponált nekik, hogy még a legmakrancosabb lovat is betörtem, megültem", meséli, s közben tovább nógatja lovát. Feleségét húsz éve temette el, fia és két unokája vele lakik. "A szakácsnôm naponta kétszer fôz nekem, pánkót, palacsintát süt. Fizetségképpen boronálom, mûvelem a kertjét."

Bandi bácsinak mindenkihez van egy jó szava. S bár az emberek azt suttogják, hogy "hibás füle" miatt nem mindent hall, az öreg cinkosan megjegyzi: semmi sem kerüli el a figyelmét.

(nagy a.)

Románia 2007. január elsejei EU-csatlakozása nem csupán az igazságügy reformjának lassúsága vagy a korrupció miatt tolódhat ki egy évvel, hanem a marhacsipek miatt is. Ez derült ki Calin Popescu Tariceanu kormányfô minapi nyilatkozatából. A miniszterelnök a szokásos fapofával jelentette ki, hogy a szarvasmarhák fülébe az európai szabványok szerint kötelezô módon felszerelt azonosító mikrocsipek lehet ugyan, hogy kötelezôek a csatlakozáshoz, mégsem lesz belôle semmi. Ugyanis, a csipek beszerzése leállt… a bíróságokon.

Hogy mi történt? Az, hogy ama bizonyos csiplicitet – amelyet 2004 májusában ejtettek meg (és amely miatt természetesen a PSD-kormány a hibás) – egy német cég nyerte meg. A döntést azonban egy dán vállalat, amely ugyancsak részt vett a versenytárgyaláson, megóvta, így aztán a csipelés leállt. Legalábbis egyelôre. Annyit tudni csupán, hogy a bíróság azóta is húzza- nyúzza a dolgot.

A kormányfô, saját bevallása szerint, tehetetlen, ugyanis Dánia bukaresti nagykövete egyértelmûen kijelentette, hogy ha a bíróságon a német cég nyer, az lesz a legékesebb bizonyítéka annak, hogy "Romániában virágzik a nagykorrupció". S hogy még cifrább legyen a dolog, mind a németek, mind a dánok bejelentették, hogy ha elveszítik a pert, az Európai Bizottságnál tesznek panaszt. Vagyis, akár egyik, akár a másik nyer, Tariceanu és a kormány majd ott áll megfürödve.

A mezôgazdasági miniszter ellenôrzô testülete "ellenôrzött", és kiderítette, hogy a gondot a volt kormányzattól "örököltük". És bár azt is megállapította, hogy az ominózus versenytárgyaláson, amelyen a román–dán Daploma-Romys, illetve német–román Caisley-IQ Management vett részt, a dán ajánlat volt az elônyösebb.

Tehát, a marháknak, egyelôre legalábbis, nemigen lesz fülbevalójuk, anélkül pedig nem nyílnak meg elôttünk az EU kapui. És ahogy ilyenkor szokás, bûnbakot kerestek… találtak, sôt, bûnvádi eljárást is indítottak ellene. Hogy ki a hibás? Nem Klein a libás, hanem Miron Mitrea öccse, aki tagja volt a licitbizottságnak. Az, hogy bizonyára nem egyedül volt a bizottságban, nem számít.

A lényeg az, hogy a marhák ott állnak csiptelenül, a kormány tehetetlenül, de legalább mondhatja, hogy mindent megtett, csak az a baj, hogy Mitrea öccse benne volt egy bizottságban.

Mózes Edith

Szent Márton korában, a 4. században a ludak még nem találkozhattak madárinfluenza-vírust hordozó és terjesztô vándormadarakkal, így épen és egészségesen szolgáltatták az olcsó húst és pehelytollat. A ludat azonban – amely a görög mitológiában Aphrodité madara volt – már kedvelték a rómaiak is, különösképp azután, hogy emberéleteket mentettek. Egy közismert legenda szerint ugyanis, amikor a gallok titokban el akarták foglalni a római Capitoliumot, az ott lakók libái vették észre elôször az idegenek támadását. Éktelen gágogásukkal sikerült is elriasztaniuk a betolakodókat, de legalábbis felébreszteni a védôket.

Abban már egy másik legenda "ludas", hogy Márton napján mégis libát eszünk. Szent Márton, az egykori Savaria (ma Szombathely) szülötte római katonából lett tours-i püspök, majd késôbb a kereszténység egyik legnépszerûbb szentje. Csakhogy – szerénységbôl – nem akart püspök lenni, libaólba bújt a korteskedôk elôl, de a ludak hangos gágogása elárulta. Ez idôszámításunk 371. esztendejében történt. Azóta Szent Márton napján nemcsak körmenettel ülik meg a legendás szent ünnepét sokfelé, hanem az áruló lúd is kés alá kerül, a közelgô télidôben húsával és májával, illatos libatepertôvel derítve fel a polgárok és parasztok ünnepi asztalát.

A hagyomány jól felismerhetô praktikumot takar: a disznóöléseknek még nincs itt az ideje (arra András-napig várni kell), a tömött, hízott liba azonban már levágható november 11-én. Márton napján szerte a magyar nyelvterületen nagy libalakomákat csapnak a XVI. század óta. "Aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik" – tartja a mondás. A libapecsenye újborral öblíthetô le, ennek megokolásául úgy gondolták az emberek, minél többet isznak, annál több erôt és egészséget isznak magukba.

A madárinfluenza-hisztéria némiképp ünneprontó lehet: nem tudatosult még kellôképpen a lakosság köreiben, hogy a járvány vírusa csak a nyers állat húsában veszélyes. Megfelelô hôkezeléssel a kórokozó – ha van is egyáltalán a piacon vásárolt szárnyas húsában – elpusztul. A lényeg tehát a forró, lobogó vízben történô akkurátus fôzés vagy a ropogósra sütés.

Madárinfluenzás sült libát, csirkét még nem látott a világ. Mert ha látott volna, talán már vége is volna.

Juhani Nagy János

Olyan szerves vegyületek, amelyek nélkül elképzelhetetlen az élet. A vitaminok az élelmiszerekkel vagy kiegészítô anyagok formájában vihetôk be szervezetünkbe, amely nem képes arra, hogy szintetikusan elôállítsa azokat. Holott hiányukban sem növekedésrôl, sem a szervezet általános jólétérôl nem beszélhetünk. A vitaminok nem helyettesíthetik az élelmiszereket, hisz a tápanyagbevitel hiányában a szervezet nem tudja a vitaminokat hasznosítani. Enzimrendszerünk részeként szabályozzák az anyagcserét, s hiányuk kihat a szervezet egészére.

A túlfôzött, a melegen tartott vagy újramelegített ételekben jelentôs mértékben csökkent a vitaminok mennyisége.

A vitaminokat az ábécé betûivel jelölték meg, és ma több mint 30-at ismerünk. Legtöbbüket természetes anyagból vonják ki, bár vannak szintetikusan elôállítható vitaminok is. A patikákban tabletták, kapszulák, porok, folyadékok formájában kaphatók. Sorozatunk elsô részében az A-vitaminról olvashatnak.

1. Az A-vitamin

Az A-vitamin természetes formában a halmájolajban, a májban, tojásban, tejben, tejtermékekben, margarinban, a zöld és sárga zöldségekben, a sárga gyümölcsökben fordul elô. Zsírban oldódó vitamin, amely elraktározódik a szervezetben. Elôfordulási formái: az A-elôvitamin, a retinol, amelyet az állati eredetû élelmiszerek tartalmaznak, valamint a A-provitamin (karotin), amely mind az állati, mind a növényi eredetû élelmiszerekben megtalálható.

Hatása számos szempanasz esetében jelentôs, a szervezetet ellenállóbbá teszi a légúti fertôzésekkel szemben, elôsegíti a felépülést, segít a szövetek és szervek külsô rétegének egészségesen tartásában, jó hatással van az öregedési foltok megszüntetésében, erôsíti a csontokat, gyorsítja a növekedést, hozzájárul a bôr, a haj, a fogazat, a fogíny egészségéhez. Külsôleg elôsegíti a pattanások, a kelések, furunkulusok és nyílt fekélyek kezelését.

Hiánya farkasvakságot okozhat.

Aki fogamzásgátló tablettát szed, csökken az A-vitamin szüksége, a koleszterinszintet-csökkentô gyógyszereket használók esetében az A-vitamin felszívódása nem elégséges, ezért szükség van a vitamin-kiegészítésre.

Aki hetente rendszeresen fogyaszt májat, burgonyát, sárgarépát és spenótot, annak elegendô mennyiségû A-vitamin jut a szervezetébe.

Használatakor heti egynapos szünetet kell tartani.

A patikában olajgyöngyök, oldat és fiola formájában található, és a D-vitaminnal együtt is kapható. Szedését a családorvos vagy a szakorvos tanácsára kell elkezdeni.

A sikeres embernek pozitív gondolatai vannak a világról, továbbá szereti és észre is veszi a szépet, értékeli azt, nem irigyel másokat, nem gondol rosszat – vallja Déri Zsuzsa magyarországi terapeuta és parapszichológus. Éli az életét, önmagán "dolgozik", nem azt lesi, hogy a szomszéd kertje zöldebb-e és nem a fônöke elviselhetetlenségén rágódik. Az utóbbi morgolódásaihoz, zsörtölôdéseihez is pozitívan közeledik: egyszerûen hagyja, hogy az kitombolja magát, a szidalmakat mosolygós arccal fogadja. A módszert esetleg megkönnyítheti, ha közben egy szép piros almára vagy görögdinnyére – és nem a nagyfônök dühtôl kivörösödött arcára – koncentrál.

Sok iskola, vallás, filozófia tanítja, hogy az itt és mostanban kell boldogoknak lennünk. Önmagunkkal foglalkozzunk, mert bajainkkal, gondjainkkal mindig valamilyen szinten egyedül vagyunk, hiszen mindenki önmagáért felelôs. Tükörbe nézni nehéz, de fontos.

Minden betegség oka lelki eredetû – hangsúlyozta Déri Zsuzsa. Betegségünk a lélek jelzése.

Kiemelendô viszont, hogy nincs gyógyíthatatlan betegség, csak erôs hit. A gyógymód domináns része lehet a pozitív szuggesztió – állítja a szakember. A "gyógyulni" vágyó óránként megerôsíti magában azt az érzést, hogy ô jól van, jól érzi magát. Így egy hét "terápia" után látható javulást érzékelhet, és ezt a módszert az év további 365 napjában is tovább kell vinnie.

Mészely Réka

Elhangzott az ARTE francia–német közös tévéadón, franciák szájából; téma: a németek és a franciák sajátos nemzeti vonásai.

A németet elôször meg kell érteni ahhoz, hogy megszeresd.

A franciát elôször kell szeretni ahhoz, hogy megérthesd.

A német a barátját a megbízhatóság kritériuma szerint választja meg; a francia pedig a saját magához való hasonlatosság alapján.

A német saját magánál is jobban szereti a rendet és pontosságot.

A francia rendetlensége az ô rendje és a pontatlanság a szabály.

A párbeszéd során: a német meg akar gyôzni; a francia akar tetsze(leg)ni.

A német azért él, hogy dolgozhasson; a francia azért dolgozik, hogy élhessen; és ennek megfelelôen: a reggelizés a franciánál egy kellemes éjjel befejezését jelenti; a németnél pedig egy munkás napnak a kezdetét.

SzK

A fotón Szomory Dezsô darabjának apaszerepében látható. Azonban szinte mindegy, hogy éppen milyen karakert formál, hogy a Györgyike, drága gyermekben, a komámasszonyi stukkerben, a Gömböc úrban, a Lócsiszárban, a dühös emberekben, vagy éppenséggel az Arab éjszakában látjuk viszont. Hiszen Györffy András azon fehér zorrói gyakoriságú színészek egyike, akik bármit el tudnak játszani. És a bármin belül, továbbá – jól. Igen sok, egymástól teljesen elütô figura bôrében láthattuk a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetemen is oktató Györffyt, lett légyen szó tragikus vagy éppen komikus szerepkörrôl. Sokoldalú és semmiképpen sem karakterszínész, bármit rá lehet bízni, mondhatnánk – az egykori, szebb napokat is megért erdélyi színmûvészet mai képviselôje, kései utóda. Több társulatban játszik, gyakori szereplôje a magyarországi elôadásoknak, a színészi finomhangolás és szinte észrevehetetlen játék példája, aki a legvadabb, állati ösztönöktôl, a kitöréstôl a megtöretésig, végsô elkeseredésig és lemondásig mindent élethûen alakít. Ugyanakkor sikerrel formázza a röhejes idiótát, a furfangos parasztot, vagy éppen a tunya és kiábrándult édesapát. Humoros vagy éppen tragikus szerepeiben azonban mindig ott a közös vonás – a meggyôzés képessége, a hitel és az igaz mûvészet garanciája.

(N)

A vata szanszkrit szó mozgást jelent. Minden, a testben történô mozgást befolyásol, mind fizikai, mind szellemi szinten. A vata támogatja a testfelépítést, a szöveteket és a vérkeringést irányítja. Kozmikus kapcsolatban áll a széllel és alapelve a változás. Elemei az éter és a levegô; az aktivitást és a mozgást befolyásolja. Ezért a vata típusú emberek gyakran érzékenyek a szélre illetve a levegôváltozásra, ôk maguk is változóak, életvitelük pedig nagyon aktív.

Étkezésük rendszertelen, a pulzus gyors és gyenge.

A vata típusú ember könnyen keres pénzt, de azt könnyen el is költi, határozott fellépésû, emlékezete rendszertelen, gyakran álmodik repülésrôl, versenyekrôl, ugrásról, mászásról.

A vatazavar befolyásolja a pittát és a kaphát, ugyanis mindhárom energia közül a vata a legerôsebb hatású. A vata határozza meg és irányítja a másik két doshát. A vata- kiegyensúlyozatlanságot a túlhajtott életstílus okozza, a szél pedig erôsíti. A vata összefüggésben áll a stresszel, az idegrendszerrel, illetve a kimerültséggel. Modern életünk mindehhez kitûnô talajt biztosít. A vata típusú ember gyakran aggódik, fél, bánatos vagy izgatott – sosem tud "kikapcsolni". A vata típusú ember számára tanácsos rendszeres pihenôket beiktatni a feltöltôdésre.

Minden izgató helyzet, stressz, túlzott aktivitás, mértéktelen evés, dohányzás, alkoholfogyasztás, nagy érzelmi megterhelés mágikusan vonzza a vatát. Akár egy eseménydús nyaralás is negatívan befolyásolhatja a vatát. Ezért tanácsos meleg, nyugodt helyen, különösebb hatások nélküli pihenôszabadságot elônyben részesíteni. A vatát kedvezôtlenül befolyásoló tényezôk még: étkezések kihagyása, nem elégséges alvás, hideg, szeles idôjárás, valamint túl sok nyers, hideg és száraz élelmiszer fogyasztása.

Amennyiben a vata típusú ember egyensúlyban van, lelkes, koncentrált és pozitív kisugárzású, gyorsan cselekszik és új helyzetekhez jól alkalmazkodik. Figyelmes és kreatív, jól alszik, kiválasztó szervei jól mûködnek. A vata típusú ember immunrendszere rendkívül erôs.

A kiegyensúlyozatlanság jelei a következôk lehetnek: érdes bôr, törékeny körmök, száraz nyelv, szürkés arcszín, szorulás, száraz köhögés, száraz szemek és száraz ajkak, depresszió és az életkedv hiánya, légzôszervi panaszok, álmatlanság vagy nyugtalan alvás, nem specifikus fáradtságérzés, gondterheltség és zavartság, szédülés, magas vérnyomás, izommerevség, idegfájdalmak, hidegrázás, görcsök, fogyás, "ideges" gyomorfájás.

Ciorba Ildikó Melinda

Színpompás, bódító illatú virágok gyönyörködtetik a szemet nyaranta Komáromi István, nagyernyei református lelkész udvarában. A zöld gyepet díszcserjék teszik változatosabbá. Az idei, szokatlanul meleg ôsz ártatlan, ám annál szebb ajándékkal lepte meg a természet szerelmesét, a házigazdát. A parókia elôtti sétány mellett, az avar alól ibolyák dugták ki fejüket, s halványlila szirmaikkal kacagnak a háziakra, vendégekre.

(n.a.)

Száz éve, 1905. november 11-én született Budapesten Cs. Szabó László író, esszéista, kritikus.

Kolozsvárt nôtt fel, családja erdélyi, félig székely, félig szász volt, erre utal Csíkcsekefalvi elôneve. 1918-ban került Budapestre, ahol részt vett Ady Endre temetésén. 1925-tôl a közgazdasági egyetemen, majd a párizsi Sorbonne-on tanult, gazdaságtörténészi diplomáját 1931-ben kapta meg. A Kereskedelmi és Iparkamarában dolgozott, elsô írásai 1927-ben jelentek meg, késôbb a Nyugat munkatársa lett. 1935-tôl 1944-ig a Magyar Rádió irodalmi osztályának vezetôje volt, helyettese Ortutay Gyula lett. A rádióban számos baloldali és zsidó írót is megszólaltattak, amíg lehetett. A német megszállás után mindketten lemondtak, Cs. Szabó Balatonfüreden, majd Budán bujkált.

1945 után Ortutay a rádió elnökeként visszahívta, de Cs. Szabó inkább a Képzômûvészeti Fôiskolán tanított magyar irodalmat és mûvelôdéstörténetet. 1948-ban féléves itáliai ösztöndíjat kapott, de hat hét múlva Bóka László államtitkár táviratilag hazarendelte. Mivel ekkor már folytak a koncepciós perek, "Csé" kint maradt. 1951-ig Rómában és Firenzében, majd haláláig Angliában élt, 1958-ban megkapta a brit állampolgárságot. 1972-ig a BBC magyar osztályának belsô munkatársa volt, nyugalomba vonulása után külsôsként a BBC-nek s a Szabad Európa Rádiónak dolgozott, szervezte az emigráns magyar irodalmat, írt az Irodalmi Újságba, az Új Látóhatárba, a Katolikus Szemlébe.

1979-ben jelent meg a Nagyvilágban Dickens-naplója, ezzel kezdôdött újabb magyarországi jelenléte. 1980 után évente hazalátogatott, mûvei is megjelentek, s harminckét év után ismét elôadott a Képzômûvészeti Fôiskolán. Elsô elôadását így kezdte: "Mondtam a múlt órán..." 1984. szeptember 28-án halt meg Budapesten.

Kezdetben esszéket, elbeszéléseket, irodalmi cikkeket írt a Nyugatba, a Tollba, a Válaszba, késôbb a Magyar Csillagba. 1935–1947 között 14 könyve is megjelent, az elsô 1935-ben Rooseveltrôl, ez az életrajz mellett a New Deal gazdaságpolitikáját is ismertette. Következô könyvei már igazi szépirodalmi alkotások voltak, 1934- tôl Radnóti Miklóssal és József Attilával, majd Faludy Györggyel versfordítás- gyûjteményt terveztek a szabadságról és emberi méltóságról. A könyv Európai költôk antológiája címmel jelent meg Cserépfalvinál.

Az 1939-es Magyar nézô az európai válsággal foglalkozik, Három költô címû 1942-es kötete Byronról, Shelleyrôl és Keatsrôl szól, Radnóti és Vas István fordításaival. A háború után esszéket írt elvesztett barátairól: Szerb Antalról, Hevesi Andrásról, Halász Gáborról, Örley Istvánról és Radnótiról. Utolsó hazai kötete, a Márvány és babér (1947) az Itáliáról szóló versekbôl válogatott.

Elsô emigrációs könyve, a Magyar versek Aranytól napjainkig (1953) Pilinszkyig követi líránk történetét, azzal a céllal, hogy a külföldön szétszórt magyarok kezébe verset adjon. Az elsô rész, a Halotti beszédtôl Aranyig nem készült el, mivel késôbb már hozzá lehetett jutni magyar könyvekhez Nyugat-Európában. Külföldön összesen 15 magyar nyelvû könyve jelent meg, különbözô országokban.

Nem az emigráció, de az egész magyar kulturális közösség írója akart lenni. Esszéiben a magyar és a világirodalommal, képzômûvészettel, mûvelôdéstörténettel és színházzal egyaránt foglalkozott. "Alkalom szüli az esszét" – írta, ezen alkalmakat fôleg a londoni színházi és képzômûvészeti élet eseményei adták. Érdeklôdése fô területei a reneszánsz, az angol klasszikus festészet és Shakespeare voltak. Az angol drámaíróról írt átfogóbb tanulmányai mellett 16 darabjáról készített részletes elemzést. Római muzsika címû posztumusz kötete az örök városról írt, vegyes mûfajú írásait gyûjti egybe.

Búcsú a vándorévektôl és Levelek a számûzetésbôl címû írásai alapján Szenczi Molnár és Misztótfalusi Kis, Apáczai és Bethlen Miklós, Szepsi Csombor és Pápai Páriz utódának érezte magát: "Peregrinus öregdiáknak születtél, az maradsz holtig." Morális felelôsség és nemzeti kötelességtudat egyesült írásaiban. A magyar múlt függetlenségi és szabadelvû hagyományait ápolta, az európai gondolkodás racionális örökségét ôrizte. Célja a magyar szellemi élet beoltása volt európai mûveltséggel, a klasszikus kultúra humanizmusával, s a magyar eredményeket a világ közkincsévé tenni. A szellemi folyamatokat Londonban sem tévesztette szem elôl, de kritikai és etikai érzéke hibátlan volt, nem alkudott meg semmiben és senkitôl nem kért maga számára semmit.

Elsô könyvtára a háború alatt, a második emigrációjakor veszett oda. Ekkor elhatározta, soha nem lesz 300-nál több könyve – ennek ellenére 15 ezres könyvtárat gyûjtött össze újból, melyet a sárospataki református kollégiumra hagyott.

A magyar nyelvet, melynek páratlan mestere volt, élete legnagyobb, halálos szerelmének nevezte. 1936-ban Baumgarten- díjat, 1990-ben posztumusz Kossuth-díjat kapott.

Kedves városában, Kolozsváron tegnap centenáriumi megemlékezés-sorozatot rendezett a Korunk, az EMKE és a Kolozsvár Társaság.

Talán nemzeti eredeteposzunk hiánya is sarkallta, de sokkal inkább önmaga, elvesztett gyermekkora, anyaföldjének megtalálása késztette a magyar olasz költôt, Tomaso Kemenyt vagyis Kemény Tamást nagyívû poémája, az Erdély aranypora – La Transilvania Liberata megírására. Valljuk be, mindeddig nemigen hallottunk róla és szokatlan, közel két évtizeden át megmunkált költôi vállalkozásáról. Bármennyire is ismert és elismert költô, mûfordító és irodalomtudós olasz földön, a honi köztudatba nem ágyazódott be a neve és munkássága. És ki tudja, hány hozzá hasonló jeles alkotóval lehetünk még így?! Annál örvendetesebb, hogy a múlt szombaton egy jó hangulatú marosvásárhelyi találkozón személyesen is megismerhettük, s Szôcs Géza kérdéseire válaszolva színes, szellemes egyéniségébôl is fölvillanthatott valamit. Ugyanakkor hôskölteményébôl is érzékletes ízelítôt kaphattunk a színmûvészeti hallgatók jóvoltából, akik a mû Szkárosi Endre által konzseniálisan magyarra átültetett változatából adtak elô részleteket. És hozzájuthattunk a remek kiállítású, szép kötethez is, az Irodalmi Jelen Könyvek és a Dunánál Könyvkiadó friss kiadványához. A Pálffy-házban lezajlott rendezvényrôl különben keddi lapszámunkban már tudósítottunk. A fordító elôszavából, a poémához fûzôdô gondolataiból azonban még érdemes idéznünk.

"Ez a ma már archaikusnak tekinthetô költôi alapforma adja a kihívást és a formai kiindulópontot Kemény számára, hogy a nyelvi képzelet eszközeivel végre mélyen, átfogóan és kíméletlenül szembenézzen saját önazonosságának problémájával, személyiségének mélyérôl felkutassa emlékképeit, sorsának furcsa, olykor értelmezhetetlen töredékeit, s mindezen keresztül azt az elvesztett, de nem elveszett nyelvet és kultúrát, hiedelemvilágot, ellentmondásos történelmi tudatot, amely az olasz költô identitását a magyar gyermek mindeddig töredékes emlékezetének rekonstruálásával egészíti ki. Így teszi visszavonhatatlan egésszé önmagát, és sóhajtja ki az eddig kimondatlan mondatot: ez vagyok én. Eposzi hivatkozása és annak külsô formájára támaszkodó költôi felépítése ellenére ezért is hihetetlenül lírai ez a mû: mert a líra örök témáját, a "ki vagyok én" kérdését boncolgatja nagy költôi erôvel, bonyolult, összetett, de a nyelv erejével világossá tett szellemi szerkezetben, az alkotás és az emlékezés rengetegében nem kímélve sem önmagát, sem olvasóját."

Tegyünk ehhez hozzá még néhány mondatot, Szôcs Géza ajánló sorait a könyv hátlapjáról. Ezek is eligazítók az Erdély aranyporához: "Klasszikus és avantgárd, személyes és egyetemes, történelmi és privát, káprázatos és napi aktualitású, tradicionális és szürrealisztikus, esetleges és törvényszerû, magyar és nem magyar, aktuális és archaikus, tudós és mágikus: mindez együtt, s még sok-sok minden, aminek az ötvözete Tomaso Kemeny poémája, amelyben a szerzô kivezeti Erdélyt a rabságból. Gyorsan szögezzük le: nem valamiféle állampolitikai rabságból, hanem a feledés, a lepusztulás, a gyötrelmes jelen, a lélekgyilkos zsarnokságok fogságából."

Ízelítôül a szerzô jóváhagyásával mellékletünkben is közzéteszünk egy rövid részt az eposzból, pontosabban annak befejezését, a Függeléket.

N.M.K.

Tomaso Kemeny

La Transilvania Liberata

(1985-2004)

Függelék

... tekinteted nem várt

távolságokba helyez, bárhol is

mutassa karmait a Bestia a világban.

A hegyláncoktól övezett fennsíktól távol,

a felhôkbe zárva, Barguzin, Ulan,

Burgasz, Sagan hegye közt áttûnik

Ázsia legnagyobb édesvizû tava,

mely a legmélyebb a világon, s melynek

fagyos áramlatai közt örvendez a játékos

szibériai fóka, s amelynek partjain

a hirtelen villámlásban

megvillan a sírkô, amelybe vésve

Alekszandr Sztepanovics Petrovics

neve áll. Hallgasd csak!

Oh, lidérces

gyötrelem...

Hallgasd s figyeld

a sír száját, amely

Petôfi Sándor hangjának

szakadékából kiemelkedett.

"A sötét küszöbön nevemtôl is

megfosztott a rabtartók

aljassága, de te,

sámán, emelj föl az ifjui tûz

magasába, hol ég majd

a megszállók vesztének költeménye,

mely szétárad Európán..."

Szkárosi Endre fordítása

Kovács András Ferenc

Hát ahogy csúfabb csodák jönnek,

Úgy írtam újra hitvány könyvet.

Ezt sem magamnak, s mégse másnak:

Csodátlan, szép önáltatásnak.

Nem harcnak, sem zsarolt békének:

Énekeim halott énjének.

Hadd tudja, lássa, vélje, higgye:

Tört sorsa sorsok legszebbikje.

S ez a világ végsô okosság,

Ha poéták még fölfokozzák.

Talán másnak s fonák maguknak:

Új kort csak agg csodák hazudnak.

Jönnek trendjei micsodáknak,

S kicsodák, kiket bizton látnak.

Mindszentek jönnek, törnek, jönnek,

De hitek s könyvek elköszönnek.

Nagy Attila

In memoriam Sepsi Dezsô

Ó, micsoda büszkén, "kalotaszegien"

Vonultatok Kolozsvár fôterén

Az elsô feleséggel!

S a Donát úton késô éjjel,

A már húnyni készülô tûz felett,

Elnémított zokogó hegedûd;

Mert nyitogattad akkor is,

Utána is a felleget,

Te, akiben a dac, a démon,

S ki tudja, még ki minden

Pusztított, perzselt, fagyasztott, oldott –

Mint akinek az agya ép még,

De bomlott...

Hajlandó csak hallgatni voltál,

Meghallgatni soha!

Szétszedte szemeid az alkohol,

S ha néha megjelentél mégis,

Nagy, beteg diószemekkel:

Tudtam: hiába Isten,

Ha ember ver...

Égi fa ágán

Lóg már a vonód, a hegedûd –

S angyalok sápadt nyálán

Sejlik át cinikus mosolyod,

S egyik utolsó mondatod:

"Megbántam mindenkit...

Önmagamig már nem juthatok el."

Az orvos-költô, az öt költô,a bûbájosok, a népmondák és Józsua

A XI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár elsô délutánján már elkezdôdtek az irodalmi rendezvények is, könyvbemutatókon, irodalmi esteken, kiadó- bemutatkozásokon látták vendégül a könyvbarát érdeklôdôket. A Bernády Házban a Mentor Kiadó délutánján öt újdonságot ajánlottak a közönség figyelmébe.

Nagy Attila kötetét mutatta be elsôként a könyv szerkesztôje, Kovács András Ferenc. Az orvos-költôként is ismert marosvásárhelyi szerzônek új, Sehol a hely címû könyve immár a harmadik, amelyet KAF szerkesztett – és e szerkesztési munka érdekes és élvezetes munka volt, hiszen baráti viszonyban állnak egymással. – Nagy Attila verseit születésüktôl ismerem, a szerkesztési munkát átbeszélgetett délutánok gazdagították. Ez az ötödik kötete, amely érdekesen, pregnánsan kialakított hangot mutat. Nagyon szép ritmusa van, a képeknek, versben megjelenített ikonoknak sok közük van egymáshoz, egyhuzamban el lehet olvasni. Ugyanakkor meglehetôsen komor versek ezek, amelyeket mégis áthat a nagyon emberi és esztétikai derû. Az érett férfihang már ez, az emlékezô vers mûfaja, ez a hang kétségtelenül kezd eltûnni a lírából. Több vers, mint a Csillagköz-ciklus vagy a zsoltárparafrázisok megfeszítettek, néha haikuszerûek, nagyon szép ritmika szerint íródtak – összegzett a méltató. Majd Nagy Attila olvasott föl verseibôl.

Ezt Pomogáts Béla új, Öt költô címû könyve követte. Az ismertetô után a szerzô elmondta: azért választotta Adyt, Kosztolányit, Babitsot, Illyés Gyulát és József Attilát könyve témájaként, mert ôk a költészet nagymesterei voltak, akik olyan korban alkottak kánont, amelyben igen sokan eszüket vesztették, veszthették. Mára az írók elcsendesültek, a politikusok pedig felálltak a hordóra, és át akarják venni a lélek fölötti uralmat is. Ezért kell ráirányítani a figyelmet ezekre az alkotókra, hisz a lélek kérdéseiben mindig a költôk szóltak igazat. Az irodalomnak hatalma volt a szellem fölött, 89 után azonban megrendült ez a hatalom. És ha száz év múlva lesz még magyar nemzet, az a költôk és nem a politikusok kegyelme.

Bogdán László Bûbájosok címû regénye a XX. század második felében játszódik, egy férfi és egy nô története. Mindketten orvosok, és mindkettôt elszakítja a másiktól a sors, hogy csak idôs korukban, de még mindig égô szerelemmel lehessenek újra – végleg? – együtt, miután megismerkednek minden földi rosszal. Történet a szerelemrôl, a sorsról, a varázslatról, az életrôl. A méltatás után a szerzô olvasott föl és mesélt – elsôsorban arról, hogy miért ezt az idôszakot választja legtöbb esetben mûvei megírásakor.

A másik, új Mentor-kötetet Magyar Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzkutató Intézetének munkatársa írta. Mint hallottuk, jelen könyve a tizedik immár, amely néprajzi ihletettségû, a szerzô neve idôvel a mondakutatáshoz kapcsolódott a köztudatban. Tíz éve aktív folklórgyûjtô, mondagyûjteményei – közöttük a mostani új is – felfedezésszámba mennek, hiszen az erdélyi mondakutatás elhanyagolt terület, szinte teljes terra incognita. A könyv címe Népmondák a Kis- Küküllô mentén, amely vidék nem csak mondakutatás tekintetében feltáratlan: kívül esett a Székelyföld határain, így kevesebbet foglalkoztak vele.

Az est sorrendben utolsó, bemutatott könyve nem újonnan íródott – hallhattuk a méltató Gálfalvi Györgytôl. Hiszen Nemess László Józsua címû regényének születési dátuma 1989, akkor azonban – a rendszerváltás zûrzavarában – nem keltett akkora figyelmet, mint amekkorát megérdemelt volna. Ezért adta ki most a Mentor Kiadó. Mint hallhattuk, az az igazán nagy ebben a regényben, hogy írója itt vált ösztöníróból gondolkodó íróvá – hangsúlyozta Gálfalvi György. Általános emberi tulajdonságokat mutat be, azt a nehéz harcot, melyet a képzett, értelmes ember vív a környezô hatalommal, amely rá akarja bírni a fausti árulásra – hallhattuk a telt házas, változatos és színes est folyamán.

N.B.

A hét végén kiderül, melyik mû jutott hatodikként A nagy könyv címû olvasás- népszerûsítô sorozat középdöntôjébe; ekkor zárul az utolsó elôdöntô sms- és telefonos szavazása – tájékoztatta a közszolgálati televízió az MTI-t. Szombat délutánig Jókai Mór Az arany ember és Gabriel García Márquez Száz év magány címû regényére voksolhatnak még a nézôk, eldöntve, melyik jusson a következô fordulóba a Micimackó, A kis herceg, A Pál utcai fiúk, az 1984 és az Abigél mellett. A hat bekerült mû – november 24-én és december 1- jén – két hármas "csoportban" verseng az MTV-n. A december 15-i döntôben a két "futamgyôztes" mellett egy, a közönség szavazataival bejutó harmadik alkotás is részt vesz. A brit minta alapján indult olvasás- népszerûsítô játék elôzô fordulója áprilisban zárult, akkor vált ismertté, hogy a top 100-as listáról melyik 12 regény kapta a legtöbb szavazatot.

A magyar olvasók tizenkét legkedvesebb könyve: Gárdonyi Géza Egri csillagok; Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk; John Ronald Reuel Tolkien A gyûrûk ura; Alan Alexander Milne Micimackó; Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg; Szabó Magda: Abigél; Joanne Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve; Fekete István Tüskevár; George Orwell 1984; Mihail Bulgakov A Mester és Margarita; Jókai Mór Az arany ember; Gabriel García Márquez Száz év magány.

Pillekönnyû, hófehér nôi fej egy férfitenyérben rozsdás levelek közt a fekete zongorán...Különös, már-már bizarr, de rendkívül hatásos látvány és gondolatébresztô metafora a Pompeji szerelmesek, Hunyadi Mária legújabb alkotása. Sok más reprezentatív mûvével együtt a marosvásárhelyi Bernády Házban vált ki elismerô megjegyzéseket a nézôkbôl a mûvésznô múlt héten nyílt egyéni kiállításán. Rendhagyó ez a márványszerûvé kikeményített, géz alapanyagú munka a dús domborzatú, színes csomózott szônyegek együttesében, de csak a technika és a szobor jellegû kompozíciós megoldás üt el a többi textíliától, a mítosz és a klasszikus szépségideál, amelynek jegyében született, a tárlat egészén nyomon követhetô. Azt jelzi, hogy miközben a nagy sikerrel bemutatkozó alkotó évtizedek óta következetesen járta a maga útját és létrehozta a mifelénk csak rá jellemzô képszerû, plaszticitásukban is dekoratív s egyszersmind üzenethordozó kárpitjai sorát, mindegyre újított is, üdítô kivételekkel is bizonyítva kiapadhatatlan munkakedvét, ötletgazdagságát. Ilyen az abaposztóba mintázott bibliai jelenet hatalmas almája, a Tiltott gyümölcs, ide sorolható a rokokó csipkeálom, a Játék a kastélyban, ehhez a vonulathoz tartoznak a kiállításról hiányzó, de már többször bemutatott zászlói és még jó néhány más mû. De ami igazán uralja a tárlatot, az a keleti csomózással, olykor az északi csomózó technikával vagy hagyományos szövéssel ötvözô, ollóval megformált gyapjúszônyegek halmaza, amelyek nagy hányadát az Ariadne-rendezvényeken láthattuk. Ezekrôl lapunkban is többször írtunk, belôlük többet fekete- fehérben reprodukáltunk. Alulírott a Pallas-Akadémia Kiadó Mûterem sorozatában megjelent kismonográfiában elemzôen is részletezte szinte valamennyit s e kötettel is megismerkedhetett a közönség, éppen tegnap is a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron, most tehát nem ismétlünk dolgokat. Arra viszont továbbra is biztatnánk mindazokat, akik tehetik, hogy keressék fel a Bernády Házat s tekintsék meg a kiállítást, nem fognak csalódni. A pályakezdô, monokróm Kariatídáktól a szecessziósan könnyed és finom mívû Gráciákig, a nagyméretû Csodától a nosztalgiateljes Vágyakozásig, a különleges komplexitású Rekviemtôl a költôi Rabul ejtett szeretetig, a balladai Kômûves Kelemennétôl a bravúros Tükörig, a hangulatos Gyöngyhajú lánytól a lírai vibrálású Chiaráig megannyi textilremekkel találkozhatnak, tartós élmény részeseivé válhatnak. Amit még felerôsítenek Hunyadi László szobrászmûvész díszes réztálai, pompás plakettjei, fémdomborításai, amelyek harmonikusan illeszkednek a szônyegek közé. Mindebbôl valamit illusztrációként kiválogatott fotóinkkal is megpróbálunk érzékeltetni.

N.M.K.

Lôrinczy Ica is elment. Valahol ott fenn a Székely Színház aranycsapata fogadta, az a halhatatlan égi társulat, amelynek páratlan egyéniségei közel hat évtizede is oly bátorítón és segítô készséggel övezték az akkor még igen fiatal, tizenéves pályakezdôt. A színésznô pályáját mások már kirajzolták, jelentôsebb alakításait felidézték a végsô búcsúzáskor, nem ezt akarnám megismételni. Van azonban vele szemben egy különös adósságom, amit csak késôbb tudok törleszteni, viszont, hogy nem felejtettem, azt most mindenképpen jelezni kívánom.

Korán nyugdíjba kényszerült, idônap elôtt kellett megválnia a színpadtól. Valószínûleg sokként hathatott rá a kényszerszakítás. Persze, lehetett talán egyéb is, ami befolyásolta, ezt nem tudhatom, de tény, hogy félrevonult, elzárkózott a nyilvánosságtól, elkerülte Thália háza táját, beszélni se kívánt róla. Pedig lett volna elég mesélnivalója. A közönség is jól emlékezett szerepeire, hangja megannyi rádiójátékból is visszacsengett fülünkbe. Szóval eldöntötte magában, hogy nem nyilatkozik, újságírókat nem fogad. Mégis tett kivételt pár héttel ezelôtt. Egykori kedves kolléganôje, Szabó Duci kedvéért. A mûvésznôvel készülô életinterjúba kértem tôle vendégkérdést a lánya közvetítésével. Ha nehéz szívvel is változtatott elhatározásán, de hajlandó volt felidézni a régi emlékeket, s aztán amint lánya mesélte, feltartóztathatatlanul tört fel belôle az emlékezés. A szeretett hivatásából fakadó élmények erôsebbnek bizonyultak a hallgatás, a befelé fordulás kényszerénél. Megfogalmazta kérdéseit, amelyeket továbbítottam Szabó Ducinak. Természetesen nagyon örült nekik. Válaszai a majdan megjelenô könyvben lesznek, a kérdésfeltevô már nem olvashatta azokat. Ezúton szeretném hát még egyszer megköszönni, hogy Lôrinczy Ica megszegte konkrétan talán meg se fogalmazott fogadalmát, és újra beszélt a színházról. Merem remélni, hogy neki is jólesett, na meg lehet, hogy valamikor a válaszok is eljutnak hozzá. Legyen ez az én búcsúm a mûvésznôtôl, aki nézôként, színházkedvelôként annyi kellemes percet szerzett számomra és velem együtt még sok-sok nézônek is.

Nagy Miklós Kund

Rejtô Jenô A néma revolverek városa címû regényének színpadi változatát mutatták be pénteken a budapesti Magyar Színházban. "A bemutatónak semmi köze ahhoz, hogy Rejtô Jenô éppen 100 évvel ezelôtt született" – mondta Iglódi István, akit már évek óta foglalkoztat a mû, s aki Schwajda György mostani színpadi változatát olyan színészekkel valósította meg, mint Kállai Ferenc, Gera Zoltán vagy Raksányi Gellért. A rendezô az MTI-nek elmondta, hogy teljes egészében Rejtô regénye adta az elôadás "alapanyagát", amelyhez semmit nem írtak hozzá.

Iglódi István kiemelte: a fôszereplô, 13. Pác Tivald tipikus rejtôi alak: egy esendô, a bajban a humorba menekülô figura, akinek karakterét "a lehetô legjobban" formálja meg Cserna Antal.

Az elôadásban a belsô monológok adják vissza igazán Rejtô Jenô összetéveszthetetlen humorát – tette hozzá a rendezô.

A színház mûvészei a héten az egyik próba után, még a pénteki premier elôtt megkoszorúzzák az író-humorista – a Magyar Színházzal szemközti ház falán található – emléktábláját – mondta Iglódi István.

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet – színházi elôadásokat 1961-óta rendszerezô nyilvántartása – szerint 13 olyan elôadást rendeztek eddig, amelynek témája Rejtô-mû volt. Az elsô elôadást Fodor Tamás rendezte 1968-ban az Universitas színpadán, a legutóbbit – 2002-ben – szintén a fôvárosban, az "A"- Színház társulatának elôadásában egy mûvelôdési házban láthatta a közönség.

(MTI) – November 9-én kezdôdött a határon túli magyar színházak budapesti vendégjáték-sorozata – az elsô meghívott a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház volt. Az Égtájak Iroda szervezésében hét éve sikeresen mûködô "Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek" címû program állandó létbizonytalansággal küszködik – közölte az MTI munkatársával a szervezô iroda.

A tavaszi félévet már nem tudták megfelelôképpen zárni: a Temesvári Cs&ia