Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Nincs okunk panaszra. Hogy nincsen? Dehogy nincsen, bárki, kapásból tudna idézni nem egy okot, hiszen körbevettek a sztrájkok, alakulnak – jó hazai szokás szerint – a krétakörök, aki nem hal éhen, az hamarosan megfagy, ám mindezek mellett Vásárhely jelenleg tobzódik a kulturális eseményekben. És ez jó. Talán elvonja a figyelmünk a szó szoros értelmében túléléshez kötôdô gondokról és problémákról, talán csekély vigaszt, kikapcsolódást nyújt, talán lélekbeni utazásra invitál – az arra fogékonyakat mindenképpen gazdagabbá teszi. Hiszen alig ért véget az Alter-Native, holnap új fesztivál nyitja kapuit a városban. A filmbarátokat a könyvbarátok zarándoklata követi, majd újabb mozgóképkedvelôk áradata érkezik Marosvásárhelyre: ha hihetünk a híreknek, itt szervezik november 18-19-én a negyedik ORTT (magyar Országos Rádió és Televízió Testület) filmfesztivált. Budapestet Pécs, majd Debrecen követte, idén pedig Marosvásárhely. Közben pedig egymást érik, egymást fedik le a különbözô, méretükben apróbb, ugyanakkor sok esetben igazi színvonalat hozó rendezvények, lett légyen szó klasszikus, könnyûzenei, avagy rockkoncertekrôl, könyvbemutatókról, fotó- és képzômûvészeti tárlatokról, továbbképzôkrôl, találkozókról, vagy színházi elôadásokról. Csak gyôzzön az ember válogatni (amennyiben fogékony az ilyesmire). Körülbelül ilyen évadot vár el az ember fia, amennyiben Marosvásárhelyt mint kultúrközpontot tartja nyilván titokban, önmagában, kerülve az örökös megkövezéseket (annak ellenére, hogy épp ekkora mozgásra még ô sem számított). Ha mindez hasonló módon folytatódik hónaprólhónapra, majd évrôl évre, akkor valóban (újra) kulturális központtá válik városunk, akár szeretnék ezt egyesek, akár nem. A megszerzett, kiérdemelt, megvalósított dolgokra (kincset azért nem mondok) vigyázni kell, velük jól kell sáfárkodni. Folytatni akkor is, ha anyagilag nem éri meg, utánpótlást, közönséget kinevelni, a fiatal generációkat bevonni. Mert igaz ugyan, hogy kételkedni a fiatalok kultúraszeretetében nincsen ok (lásd filmfesztiváli tömeg, versenyeken való részvétel, egy-két rendezvény sikere), ôket folyamatosan mozgásban kéne tartani, hogy a mûvészeti-irodalmi jellegû megnyilvánulások tartós (törzs)közönségévé váljanak. Nem elég unalmas módon bejelentett, hosszú szpícsekkel és egy-két szavalattal tûzdelt, szünet nélküli rendezvényeket szervezni. És e közönségtoborzásra kitûnô alkalom az éppen zajló "kultúrtobzódás". Hiszen elsôsorban az említett generációkon és az ôket becserkészni próbálókon múlik (nem az elöregedô törzsközönségen), hogy az élet gondjaitól való pillanatnyi elszakadás élménydús, az a bizonyos kulturális központ pedig valóban megkérdôjelezhetetlen tény lesz, és nem csupán eszmefuttatás.

Traian Basescu államfô kedden Pozsonyban kijelentette, Románia nem kapott semmiféle felkérést az Amerikai Egyesült Államok részérôl titkos CIA- börtönök létesítése kapcsán, tájékoztat az AFP.

"Románia nem kapott ilyen jellegû felkérést az Egyesült Államok részérôl" – mondta Basescu egy sajtótájékoztatón feltett kérdésre válaszolva.

A hivatalos látogatáson Szlovákiában tartózkodó román államfô nem tett más kijelentést errôl a témáról.

Ivan Gasparovic szlovák elnök ugyanazon a sajtótájékoztatón elmondta, Szlovákia sem kapott hasonló felkérést, megerôsítve a pozsonyi kormány több miniszterének múlt héten tett nyilatkozatait – tudósít a Mediafax.

Az ET parlamenti közgyûlése vizsgálatot rendelt el

(MTI/AP) – Az Európa Tanács parlamenti közgyûlése svájci megbízottat nevezett ki az állítólagos kelet-európai CIA- börtönök ügyének kivizsgálására hétfôn. A közgyûlés jogi bizottsága egyben felszólította az Európa Tanács 46 tagállamát, hogy minden szükséges információt megadva mûködjenek együtt a Dick Marty által vezetett vizsgálat során. A vizsgálat elsôdleges célja kideríteni, hogy az amerikai Központi Hírszerzô Ügynökség (CIA) valóban létrehozott-e olyan titkos börtönöket, ahol magas ragú al-Kaida terroristákat ôriznek. Az állítólagos titkos börtönök ügye várhatóan a jogi bizottság novemberi, bukaresti ülésén is napirendre kerül.

Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter kedden reggel átadta Calin Popescu Tariceanu kormányfônek az Európai Bizottság figyelmeztetô levelét, amelyet Oli Rehn bôvítési biztos küldött hétfôn.

A levél nagyvonalakban megismétli az október 25- én ismertetett országjelentés következtetéseit, átveszi a figyelmeztetô jeleket is (a sárga és piros zászlócskákat – szerk.megj.), nem politikai jellegû és címzettje a kormány – jelenti a Mediafax.

Az elsô fejezetben (politika és uniós joganyag) az eredmény továbbra is jó. Az áruk szabad forgalmával kapcsolatos részben a levél sürgeti egy átfogó közbeszerzési törvény mielôbbi elfogadását, ellenkezô esetben hátrányos helyzet alakul ki a kohéziós és strukturális alapok leosztásában.

Az ötödik fejezet (korporatista törvények) kapcsán Romániának mielôbb alkalmaznia kell a törvényes elôírásokat és szankciókat "a szellemi és ipari javakkal folyó csempészet visszaszorítása, valamint a szerzôi jogok tiszteletben tartása" érdekében. A levél hangsúlyozza, meg kel valósítani és mûködésbe kel hozni az adó- és illetékügyi európai tájékoztató rendszert. A regionális politikák és a strukturális eszközök koordinációja kapcsán szükséges az európai alapok, ezen belül a határon átnyúló együttmûködésre szánt alapok felhasználási képességének növelése. A környezetvédelemmel kapcsolatos fejezet kapcsán a levél figyelmeztet: mielôbb alkalmazni is kell az elfogadott törvényeket, ugyanakkor egyszerûsíteni kell a szankciókat.

A levél kitér az igazságügy és belügyek fejezetére is: szigorítani kell az ellenôrzô procedúrákat a határátkelôkön, továbbá egyértelmû bizonyítékokat kell felmutatni a korrupció elleni harcban. A külügyminiszter szerint a levélben két olyan vonatkozás is szerepel, "amely a jelentésben nincs megfelelô mértékben kifejtve": a politikai kritérium teljesítése kapcsán a levél hangsúlyozza a mozgássérültek és a szellemi fogyatékkal élôk jogainak védelmét, valamint a új tulajdonjogi törvények alkalmazását.

Kommentár

Hétfôn tanácskozott a DA Szövetség országos vezetôsége. Mint várható volt, a két kormánypárt korifeusai azt tekintik legfontosabb és legsürgôsebb tennivalójuknak, hogy minden lehetô és lehetetlen tisztségbôl leváltsák a szociáldemokratákat, kezdve a Román Hírszerzô Szolgálattól (SRI) és Külügyi Hírszerzô Szolgálattól (SIE), el egészen a legkisebb intézményvezetôig, vagy a legeldugottabb falu polgármesteréig, alpolgármesteréig. Érdekes módon ebben a legnagyobb egyetértés van közöttük, holott sokkal fontosabb, az ország vagy a lakosság érdekeit tekintô dolgokban összevissza, sokszor egymással szögesen szembenálló vélemények és "akaratok" jutnak el a közvéleményhez.

Bár az elején a demokraták szívesen megfeledkeztek volna arról, hogy valójában Radu Timofte és Gheorghe Fulga is "pészédés", annál inkább, mivel a matróz-elnök mostanában nagyon megszerette ôket, a hétfôi megbeszélésen egyetértettek ilyen szempontból sokkal radikálisabb szövetségesükkel, a liberálisokkal, egyetlen feltételük az volt, hogy "ne szorítsák ezzel sarokba Traian Basescut", illetve "ne beszéljenek a nyilvánosság elôtt róla".

Mikor ebben megegyeztek, elhatározták, azonnal beindítják a "depeszedizálást" a központi és a helyi közigazgatásban. Eugen Nicolaescu, aki amellett, hogy parlamenti képviselô és egészségügyi miniszter, a szövetség szóvivôje is, az egészségügyi reformmal kapcsolatos bokros teendôi mellett az úgynevezett "pészédés vírustalanítás" leglelkesebb szorgalmazója, a tanácskozás után kijelentette: a két párt vezetôsége elhatározta, hogy megkeresik "a legmegfelelôbb módszereket" e nagyszerû (depeszedizálási) terv "törvényes" végrehajtásához. A liberálisok egyik vezetôje szerint "azonnal" akcióba kell lépni ebben az ügyben. Az "azonnal" pont egy hetet jelent, mert mint kijelentették, "ha egy, legtöbb két héten belül Traian Basescu nem váltja le a két titkosszolgálat vezetôit, újra napirendre tesszük a témát és nyilvános kampányt indítunk be".

Ennél sürgôsebb és fontosabb tennivalót, vagy ahogy mostanában divatos, "prioritást" keresve sem találhattak volna maguknak a szövetségesek. Igazuk van. Nem is lehet fontosabb ennél az, hogy az idén hét árhullám söpört végig az országon, és a szerencsétlen árvízkárosultak nagy része még mindig fedél nélkül van. Ilyen aprósággal nem foglalkoznak. Csak nem akarnának szállodába költözni ? – háborgott annak idején a miniszterelnök is. De az sem fontosabb például, hogy "nyakunkon" az EU-csatlakozás, és még mindig halogatjuk a kötelezô "házi feladatok" elkészítését: a korrupció visszaszorítását, az igazságügy reformját, a jogharmonizációt. Az pedig végképp nem számít, hogy a Nemzetközi Valutaalappal megszakadtak a tárgyalások, vagy hogy a tanügy teljesen leblokált, a szakszervezetek pedig újabb tiltakozási akciókat hirdettek be. Mit nekünk mindez!

Leváltanak mindent és mindenkit. A gond csak az, hogy nem elég ehhez a nagy elhatározás, "tehetség" is kell hozzá. Ha például a titkosszolgálatok vezetôit leváltandó "azonnal" is annyi idôbe kerül, mint a parlament két házelnökének a menesztése, akkor lejár a mandátumuk, amíg valamit is elérnek. Ha pedig ezek mellé számítjuk a héjjasfalvi polgármester megbuktatásának csôdjét, vagy a marosoroszi alpolgármester megbuktatásának vereségét is, akkor a pészédések nyugodtak lehetnek. Persze, ez bennünket, "az utca emberét" kevésbé érdekel. Minket az aggaszt, hogy a kormányzásban is épp ennyire "sikeresek". Ha az RMDSZ miniszterei nem dolgoznának, megnézhetnénk magunkat.

Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes november 7-én, Bukarestben a Titulescu Házban részt vett a Kin-state involment in minority protection – Lessons learned címû könyv bemutatóján. A Nemzetközi Jog és Nemzetközi Kapcsolatok Egyesülete, a Velencei Bizottság, a Külügyminisztérium együttmûködésével kiadott kötet a 2004. február 12-én Bukarestben megrendezett szeminárium anyagát tartalmazza, az elôadások a kisebbségvédelem európai gyakorlatát járják körül, különös figyelemmel a Státustörvény Kedvezménytörvény által kiváltott szakmai és politikai vitákra.

Markó méltató beszédében visszatekintett az elmúlt 15 év törekvéseire, mely idô alatt, véleménye szerint, szemléletváltás történt a nemzeti kisebbségek problémái rendezése tekintetében. Ugyanígy, hosszas viták elôzték meg a Magyarország által bevezetett Kedvezménytörvény elfogadását. Markó Béla jogosnak tekinti, hogy Magyarország kezdeményezett egy, a határon túli magyarok érdekeit támogató törvényt, amely ma már példaértékû jogszabály más országok hasonló törekvéseiben.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség az elmúlt idôszakban a párbeszéd, az együttmûködés útját választotta a konfrontáció, a heves viták helyett – emlékeztetett a szövetségi elnök, ám ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a kisebbségi kérdések ügye nem visszafordíthatatlan. Míg egyik héten közös román-magyar kormányülést rendezünk Bukarestben, alig néhány nappal késôbb a szenátus elutasítja a kisebbségi törvénytervezetet.

A könyvbemutatón jelen volt Alain Chablais, Velencei Bizottság szakértôje, valamint a Project on Ethnic Relation ügyvezetô elnöke, Michael Einik is.

A Robert Schuman Institute által rendezett kétnapos szeminárium keretében európai és romániai parlamenti képviselôk, hazai és nemzetközi szakértôk, közöttük Alain Chablais, a Velencei Bizottság szakértôje folytattak eszme-
cserét az autonómia különbözô formáiról.

A román kormányt Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes képviselte. Elôadásában tájékoztatta a jelenlévôket, hogy a napokban Románia közigazgatási reformját megvalósító törvénycsomag került közvitára. Ez a törvénycsomag lehetôvé teszi majd az önálló, autonóm intézmények hálózatának megteremtését, döntési jogot ruház át az állam a helyi közigazgatási intézményekre.

Markó Béla szerint a nemzeti közösségek érdekérvényesítése csakis egy demokratikus társadalom keretein belül képzelhetô el, mint ahogyan az is, hogy az autonómia különbözô formái egy demokratikus intézményekkel rendelkezô társadalomban valósíthatók meg.

A szövetségi elnök beszédében fokozott figyelmet fordított a kormány által elfogadott Nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet bemutatására. A törvény egyik alapvetô érdeme, hogy nem az egyénnek, hanem a nemzeti közösségeknek biztosít jogokat Az autonómia egyik formájának, a kulturális autonómiának jogi kereteit megteremtô tervezet döntési jogot biztosít a kisebbségeknek, a kulturális, oktatási intézmények vezetôinek kinevezésében. Véleménye szerint az elmúlt másfél évtizedben az RMDSZ rendkívül fontos szerepet vállalt a kisebbségi kérdés rendezésében. "Valóban beszélhetünk szemléletváltásról, de ez még mindig nem egy visszafordíthatatlan folyamat" – jelentette ki Markó Béla, a kisebbségi törvény szenátusi elutasítására, illetve a tervezet kapcsán megfogalmazott magyarellenes felszólalásokra célozva. Az elveket megnevezô kerettörvény elôzménytelen intézmény megteremtését teszi lehetôvé, összegzett a téma kapcsán a szövetségi elnök.

Ami a decentralizációt, a gazdasági fejlesztési régió átszervezését illeti, Markó Béla elmondta: a történelmi régiók vissza kell nyerjék korábbi jelentôségüket, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség mindent elkövet ennek érdekében. Ebben a folyamatban szükség van az erdélyi románoknak és magyaroknak az együttmûködésére.

Gyorsan fejlôdik Romániában a távközlési és az információs technológiai piac, de még nagy az elmaradás az EU- tól, írta a Ziua címû lap hétfôn. A piac az idén várhatóan 4,15 milliárd eurós lesz, 14 százalékkal nagyobb a tavalyinál, idézte a Ziua címû lap Nagy Zsolt (képünkön) távközlési és információs technológiai minisztert.

Átlagosan évi 15 százalékos bôvüléssel a piac 5,4 milliárd eurós lesz 2007- ben, Románia EU-csatlako-zásának évében, és 2010-ben meghaladhatja a 8 milliárd eurót, a tárca gazdája szerint. Az állami távközlési felügyelet (ANCR) szerint az elsô félév végén 64 társaság volt aktív a vezetékes távközlésben. Az alternatív szolgáltatók ügyfeleinek száma 185 ezer volt, 300 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Félévkor a mobiltelefon elterjedtsége 52,5 százalékos volt a teljes lakosságra számítva: 11,3 millió volt az ügyfelek száma az 1997-es 250 ezer helyett. Ez év végére 57 százalékosra nôhet az elterjedtség, idézte a minisztert az újság.

Az ágazati szakmai szövetség (ANIS) szerint számítógépekbôl az idén 25 százalékkal többet vásárolnak Romániában, mint tavaly.

Jövôre a számítógépprogram-piac 40 százalékos bôvülésére lehet számítani. "A román piac még éretlen, ezt jelzi, hogy a programok és a szolgáltatások az információs technológiai piacnak még csak a 29 százalékát teszik ki", az ANIS felmérése szerint.

Jelenleg Romániában az egy fôre jutó információs technológiai kiadás évi 36 euró, ez az összeg az EU-ban majdnem 700 euró, tette hozzá a Ziua. Idén a fô fogyasztók a bankok, a víz-, az áram-, a gáz- és az áramszolgáltatók, de jövôre, az EU- csatlakozás közeledtével, a közszféra kerülhet az élre, írta a lap.

A Székely Nemzeti Tanács kéri, hogy az igazságszolgáltatás által utólag érvénytelenített, a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazási határozatokat hozó helyi önkormányzatok forduljanak az SZNT vezetôségéhez, hogy továbbítsa az Emberi Jogok Európai Bíróságára az ítéleteket.

Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke elmondta a Mediafaxnak, hogy a Hargita megyei Gyergyóditró helyi tanácsa a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, amely regisztrálta az önkormányzat folyamodványát. A Hargita megyei prefektúra a bírósághoz fordult a ditrói önkormányzat határozata kapcsán, a Hargita Megyei Törvényszék pedig idén januárban érvénytelenné nyilvánította a Székelyföld autonómiájáról szóló referendum kiírásáról szóló határozatot. Az önkormányzat fellebbezett, a Maros Megyei Fellebbviteli Bíróság pedig áprilisban a Hargita megyei prefektúrának kedvezô döntést hozott. A gyergyóditrói helyi tanács ezt követôen az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, az üggyel foglalkozó ügyvédet október végén tájékoztatták a kérés iktatásáról. A ditrói önkormányzat vezetôsége szerint a tárgyalásokon sérült a védekezéshez való joga.

"Felkérjük a prefektúrák által megtámadott, a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazási határozatokat hozó helyi önkormányzatokat, tájékoztassák az SZNT helyi szervezeteit, hogy a jogerôs ítéleteket továbbítsuk az Emberi Jogok Európai Bíróságára" – áll abban a közleményben, amelyet Csapó József, az SZNT elnöke juttatott el hétfôn a sajtónak.

A magát befogadó államként számon tartó francia társadalom tíz éve észrevétlenül a bevándorlók gyermekeinek dezintegrációs folyamatát éli – véli Alain Touraine szociológus a Le Monde címû napilap hasábjain kedden közölt írásában.

A szociológus szerint a kisebbségi csoportok elutasítása, a fundamentalizmusba való bezárkózás és az erôszak általános terjedése azt jelzi, hogy a francia társadalom nem képes kulturális modellt váltani. Így a bevándorlók integrációs folyamata olyan gyorsan fordult visszájára, hogy az ország azt szinte nem is érzékelte.

A szociális lakások integrációs szerepének kimerülése a szegregáció növekedéséhez vezetett Franciaországban. A munkanélküliség elsôsorban a fiatalokat érinti. Erôsödött a bevándorlók leszármazottaival szembeni rasszizmus. Az oktatási rendszer már nem képes az integrációt nehezítô akadályokat leküzdeni: a neveléstôl – azaz a pszichológiai, szociális és kulturális tényezôk figyelembevételétôl – szigorúan elválasztott franciaországi oktatás odavezetett, hogy nem tudja azokat segíteni, akik arra leginkább rászorulnának. Ez a romló állapot azért jelentôsebb Franciaországban, mint máshol Európában, mert a franciák mindig is komolyan gondolták az integrációt. Ugyanakkor éppen emiatt tûnik annyira súlyosnak a dezintegrációs folyamat – hívja fel a figyelmet Touraine.

Az elemzés rámutat, hogy a francia köztársasági gondolat az egyetemességet jelenti, amely gyakran a másság elutasítását vagy alacsonyabb rendûnek való minôsítését is magában foglalja. Ennek jelei a francia antifeminista és a gyarmatosítási hagyományban is megfigyelhetôek.

Ugyanakkor a "francia elutasítás" pozitív okaiként jelölte meg a szociológus a fundamentalizmus elvetését és a mindenkire vonatkozó francia állampolgári tudat védelmét. Ezek az álláspontok többséget képviselnek Franciaországban, ahogy az érzékelhetô volt az úgynevezett fátyoltörvény körüli vitában (a törvény megtiltotta a vallási hovatartozásra utaló minden megkülönböztetô jegy iskolai viselését). Csakhogy a fundamentalizmus ilyetén való elutasításának csak akkor van értelme, ha ehhez a különbözôségek elismerése, azaz a másik kulturális hovatartozásának tisztelete és a vallási szervezetek szabadsága is társul – jegyzi meg a szociológus.

Touraine írásában attól tart, hogy az állam felelôsségébôl fakadó szükséges intézkedések – amelyekkel féket kell vetnie a zavargásoknak – a biztonságról szóló nyilatkozatokat fogják erôsíteni, megnehezítve, hogy a társadalom tisztán lássa a valós helyzetet. A franciáknak elsôsorban azon kell elgondolkodniuk a szakértô szerint, vajon miért érte ôket váratlanul a kialakult erôszakhullám és annak súlyosbodása. Érzése szerint nem a kilátástalan helyzetben lévô fiataloknak kell másképp nézniük a társadalomra, hanem Franciaországnak kell megértenie, hogy önmagát sodorja veszélybe ha nem tudja összehangolni az integrációt és a másságot, az egyetemességet az egyén kulturális jogaival. Ehhez túl kell lépni az elôítéletekkel teli köztársasági gondolat és az agresszivitással járó fundamentalizmus szembeállításán – mutat rá Touraine.

2005 szeptemberében kezdték el annak az ingatlannak az építését, amelybe decemberben tíz hidegvölgyi roma család költözik. A kétemeletes ikerépület átadására a tegnap délben került sor.

– Nem várhatod egy közösségtôl, hogy civilizálttá váljon, anélkül, hogy biztosítanád az ehhez szükséges körülményeket – mondta Dorin Florea polgármester. Elsô lépésként az orvosi rendelôt építették fel, majd osztálytermeket létesítettek. A tavaly 5 milliárd lejes beruházásba kezdtek. Az önkormányzat a hátrányos helyzetûek számára elkülönített uniós alapokat pályázott meg, sikertelenül. Ekkor döntöttek úgy, hogy a kiadásokat saját alapokból fedezik.

Még jóformán be sem fejezôdtek a munkálatok, a romák már egyezkedtek maguk között. A háromgyerekes roma szobabútort, sarokkanapét vásárolt, azzal rendezte be az általa kiválasztott lakást. A fürdôbe és konyhába fali- és padlócsempét ragasztott, az sem zavarta, hogy a lapok színei nem találnak. Vizi Lenuta háromszobás, udvaros házát adta a nyolcgyerekes Baciu Doinának. A sokgyerekes, jövedelem nélküli anya úgy ítélte meg, képtelen fenntartani az új lakást, míg Lenutának nyugdíja van.

Az ikerépület földszintbôl és két emeletbôl áll. A földszinten egy, az emeleteken két- két szoba van. Az elôszobából, fürdôszobából, kamrából, konyhából és szobából álló helyiségekbe az a hat roma család költözik, akiknek putriját a tavaly bontotta le az önkormányzat. A fennmaradó négy lakásba az utca felsô részében levô putrik jelenlegi lakói költöznek, akiknek lakásai lebontására nemsokára kerül sor. Farcasan Rodica, a hivatal beruházási osztályának vezetôje elmondta, a hidegvölgyi roma közösség életkörülményeinek javítását célzó program részeként a következô két évben még két, összesen húsz lakást magában foglaló, a tegnap átadotthoz hasonló ingatlant építenek. A polgármester szerint az új épületek lakói tiszteletben kell tartsák a hivatal által megkövetelt feltételeket, a számláik egyenlítésével elmaradókat felelôsségre vonják. Az épületet a hivatal lakásgazdálkodási osztálya adminisztrálja, lakói egy régi lejes albérletet kell fizessenek.

A beruházás kivitelezôje az aranyosbányai Conssalina Kft., amely a következô két társasházat is felépíti. Az új ingatlan lakói számítások szerint decemberben költözhetnek be, addig a lefolyóhálózat is elkészül.

A prefektúra rendelkezésére novembertôl 2006 márciusáig megszervezik a megyei tanács hatáskörébe tartozó téli parancsnokságot, s ennek megfelelôen a közigazgatási egységeknél, illetve az útkarbantartóknál is gondoskodni kell a szükséges csúszásgátló anyagok beszerzésérôl és a megfelelô munkaerô, illetve gépek biztosításáról. A prefektus továbbá elrendelte, hogy a villamos energiát, valamint a földgázt szolgáltató vállalatok végezzék el a szükséges karbantartási munkálatokat, hogy zavarmentes legyen az ellátás. A Distrigaz Nord Rt.-nek pedig gondoskodnia kell a megfelelô tartalékról. A téli elôkészületek kiterjedtek az egészségügyi ellátásra is. A fôispán felkérte az egészségügyi ntézményeket, gyógyszertárakat, hogy szerezzék be a megfelelô influenza elleni oltóanyagokat s a szükséges gyógyszereket.

Jegyzet

Vihar elôtti csend van a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalban? A jelek arra utalnak. Dorin Florea polgármester már több hete nem tartott sajtótájékoztatót, legalábbis "fontos ügyek közlése végett". Ô, akinek mindig volt, van valamilyen mondani-, megjegyezni valója, hallgat. Pedig lett volna mit kommentálni. A helyi tanács az utóbbi hónapban közel 100 fontos határozattervezetet fogadott el. Köztük voltak az utcanév- változtatásról, a hôenergia díjának növelésérôl, a helyi költségvetés-kiegészítésrôl szólóak is, amelyek a város életében fontosak, több esetben a hivatal által elôkészített határozattervezeteket nem a végrehajtó szerv által elképzelt formában fogadta el a tanács. Ez talán többször is szóra bírhatta volna a polgármestert. Azonban a hallgatásnak lehet az az oka, hogy az elmúlt hetekben a polgármesteri hivatalban jártak a kormány ellenôrzô testületének, valamint a számvevôszéknek az ellenôrei. Talán ezért lett hallgatag a polgármester. Talán erôt gyûjt a késôbbi magyarázgatásokra. Jócskán magyarázatokra szorult a polgármester 2004-ben is, amikor a számvevôszék elemezte a polgármesteri hivatal 2003-as költségvetésének a teljesítését. Akkor többek között arra is fény derült, hogy – tévesen vagy sem – nem könyveltek el bizonyos jövedelmi tételeket. Ezenkívül nem jegyezték be a bevételeket a Telpark gépkocsiparkoló díjat beszedô cégtôl, továbbá a polgármesteri hivatal nem kérte be a piacigazgatóságtól a bérleti díjakból járó részt. A 2004-es ellenôrzés azt is megállapította, hogy a polgármesteri hivatal túllépte a személyzeti költségeket, számos olyan szerzôdést kötött, amelyben megszegték a versenytárgyalásra vonatkozó szabályokat. Bizonyos esetekben elônyös helyzetbe hozták a Georgia Group Spedition és a Citadin Prest cégeket. Több milliárdos nagyságrendû összegeket fizettek ki igazoló okiratok nélkül, zavaros körülmények közt eladtak különbözô aktívákat stb. Az ellenôrzés után, furcsamód az illetékes hatóságok nem intézkedtek, mintha semmi nem történt volna. Most ismét a polgármesteri hivatal nyakán a finánc. Vajon mit találnak?

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök kérte, hogy a Különleges Távközlési Szolgálat adja át a Legfelsôbb Honvédelmi Tanácsnak az Ilie Botos fôügyésszel, valamint a Traian Basescu államfôvel folytatott telefonbeszélgetések felvételét.

A kormányfô ezt a képviselôházban, kedden, NLP-képviselôi minôségében tett politikai nyilatkozata keretében mondta.

Tariceanu javasolta, hogy a Legfelsôbb Honvédelmi Tanács sürgôsen vizsgálja meg egy "viselkedési kódex" kidolgozását a hatalom képviselôi számára, amely eligazítást ad arról, hogy miként kell eljárni "zavaros" helyzetekben vagy válság esetén.

Arra a kérdésre, tudomása van-e arról, hogy telefonbeszélgetéseit rögzítik, Tariceanu kifejtette: "Nincsenek információim errôl, de nem lenne leglepô, ha a Különleges Távközlési Szolgálat rögzítené a kormányfô beszélgetéseit, nem azért, hogy lehallgassa, hanem hogy legyen tárgyi bizonyítéka a mandátumgyakorlás módjáról".

A miniszterelnök azt is elmondta, nem idézték be az ügyészségre a Patriciu-ügyben, és nincs tudomása arról sem, hogy a következôkben erre sor kerül-e.

A képviselôházban tett politikai nyilatkozatában Tariceanu elmondta, újból határozottan leszögezi: a fôügyészt kormányfôi minôségében hívta fel telefonon, hogy tájékozódjon, nem a vizsgálat befolyásolásának szándékával – jelenti a Mediafax.

A Különleges Távközlési Szolgálat nem rendelkezik a miniszterelnök telefonbeszélgetéseinek felvételeivel, tehát nem teljesítheti a kormányfô kérését, nyilatkozta kedden a Mediafaxnak Tudor Tanase, az intézmény igazgatója.

"Nem létezik felvétel a kormányfô telefonbeszélgetéseirôl, mivel a Különleges Távközlési Szolgálat által adminisztrált hálózatokban nem folyik lehallgatás, ezt az intézmény mûködését szabályozó törvény is világosan kimondja" – mondta Tanase.

A közelgô belgrádi rendezvényen olyan határokon átívelô együttmûködést igénylô kérdésekrôl lesz szó, mint a hajózás, az idegenforgalom, a városfejlesztés, az energiaforrások és a környezetvédelem, hiszen ezek az Európa második leghosszabb vízi útját jelentô folyó mentén fekvô kilenc ország mindegyikének fontosak.

A konferenciát a szervezôk közlése szerint arra az osztrák-román kezdeményezésre kívánják alapozni, amelynek célja a Duna- régió politikai és gazdasági szervezôdése.

"Az európai integráció – korunk legnagyobb kihívást jelentô terve – elképzelhetetlen a Duna-régió fellendülése és tartós jóléte nélkül" – hangoztatta Vuk Draskovic, Szerbia és Montenegró külügyminisztere.

A tanácskozást Szerbia és Montenegróban, egy olyan országban rendezik meg, amely ugyan nem tagja az EU-nak, de határos egy új uniós tagországgal, Magyarországgal és két tagjelölt állammal, Romániával és Bulgáriával is.

A rendezvény egyben bevezetô ahhoz a 12 ország részvételével jövô májusra szintén Belgrádba tervezett találkozóhoz is, amelyen a külügyminiszterek fontolóra veszik a dunai hajózásról 1948-ban Belgrádban aláírt nemzetközi Duna-egyezmény módosítását, hozzáigazítását a kor követelményeihez.

Az Európai Bizottság az európai közlekedési hálózat jövôjének szempontjából jelentôs hajózási útvonalként tartja számon a Dunát, és támogatta a folyó navigációs szabályozásának, a vonatkozó szabályozásnak és a hajóállománynak 2015-ig történô korszerûsítését célzó terveket is.

(MTI/AFP/AP) – A francia kormány keddi ülésén felhatalmazta a helyi hatóságokat kijárási tilalom bevezetésére arra az esetre, ha a zavargások megfékezése céljából szükségét látják ennek – jelentette be Nicolas Sarkozy belügyminiszter.

A Jacques Chirac államfô vezetésével rendkívüli jelleggel összeülô minisztertanács "elvi döntést" hozott errôl a zavargások 12. éjszakáját követôen. A kormányszóvivô hozzátette, hogy kedd éjféltôl kezdôdôen életbe léptették a rendkívüli állapot bevezetésérérôl szóló törvény intézkedéseit. A törvényt 1955- ben, az algériai háború idején alkották meg.

"Mostantól fogva képesek leszünk megelôzni az ilyen incidenseket. Minden pillanatban figyelni fogjuk a helyzet alakulását. A kormány politikája szilárd és megfontolt" – közölte Sarkozy a kabinet ülése után. A rendkívüli állapotról szóló törvény értelmében a rendôrségnek mostantól 12 napon át éjjel- nappal joga lesz házkutatást tartani olyan helyeken, amelyeken a gyanúja szerint fegyverek vannak felhalmozva. A miniszter arról nem szólt, hogy milyen fegyverekre gondol, és hogy ezek közé sorolja-e a benzinespalackokat is. Az államfô a maga részérôl bejelentette, hogy a biztonsági erôk "eszköztárát megerôsítik". Összesen 814 gépkocsit gyújtottak fel keddre virradóra Franciaország-szerte a 12. napja randalírozó fiatalok – közölte francia rendôrség.

A rendôrök és a csendôrök 143 személyt állítottak elô. Arról nincsenek hivatalos adatok, hogy hány személyt Párizsban, és hányat vidéken. Rendôrségi források azonban utaltak arra, hogy a francia fôváros körzetének számító Ile-de-France térségében enyhül a zavargások hevessége, míg vidéken a helyzet a korábbiakhoz képest nem változott.

A hétfô éjszakai összecsapásokban négy rendôr sebesült meg. Ez is mutatja a helyzet viszonylagos csillapodását, mivel elôzô éjjel 36 rendôr szenvedett sérüléseket.

A közép-franciaországi Auxerre-ben 15 embert szállítottak kórházba légzési zavarokkal, miután kigyulladt házuk pincéje.

Oroszország az elmúlt évtizedben a bolondos emlékmûvek országává vált – állítottak szobrot a sósuborkának, megörökítették az utókornak a gazdájára váró hûséges kutyát. Van emlékmûve a százötven éves radiátornak, valamint a háromszáz éves rubelnek, vagyis az orosz fizetôeszköznek – olvasható a Regnum címû orosz hírportálon.

A közelmúltban Szentpéterváron meghirdették a mulatságos szobrok vetélkedôjét, amelyen a képtelen alkotások pályázhattak. A zsûri végül a szibériai Krasznojarszkot ékesítô szobrot találta a legötletesebbnek, amely Jasa bácsinak, a szerelônek állít emléket.

Jasa bácsi létezô személy volt – Jakov Zubkov csaknem harminc éven át volt a krasznojárszki csatornázási mûvek lelkiismeretes dolgozója. Az alkotás abban a pillanatban örökíti meg a derék szerelôt, amikor a csatornanyílásból kandikál ki, hogy instrukciókkal lássa el fiatal segédjét.

A második helyezett a láthatatlan ember lábnyomát megörökítô emlékmû, amely a szintén szibériai Jekatyerinburg városi könyvtára mellett díszeleg.

A harmadik hely a szentpétervári csizsik-pizsik-é, vagyis a csízé lett: a mindössze 11 centiméteres, ötkilós szobrocska a Fontánka folyó partján látható.

Nem elég megkötni, ahhoz, hogy tartós mindkét fél számára építô jellegû és tartalmas maradjon, a barátságot folyamatosan ápolni kell. Ezt a célt szolgálta, s a sok szálra szakadt együttmûködést terelte közös mederbe, továbbá új kapcsolatok számára nyújtott lehetôséget a két testvérváros, Marosvásárhely és Kecskemét baráti köreinek november 4-6. között megtartott találkozója.

Ezúttal Bács-Kiskun megye központja látta vendégül a marosvásárhelyi baráti kör tagjait és szimpatizánsait tartalmas és jó hangulatú eszme- és tapasztalatcserére az elmúlt hét végén. A találkozó rangját emelte, hogy a rendezvény vendége volt Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke, aki türelmesen válaszolt az újságírók minden kérdésére, majd megnyitotta a marosvásárhelyi mûvészek és a mûvészeti középiskola vonósnégyese által a Kodály iskola dísztermében tartott gálaestet. A marosvásárhelyi fotókör is bemutatkozott a találkozón, tagjainak díjazott alkotásait állította ki és ajánlotta fel megvételre, hogy a befolyó pénzzel az udvarhelyszéki árvízkárosultakat támogassák. A Budapesttôl Bajáig tartó térségbôl összegyûlt érdeklôdôk hálás közönséget alkottak, s a fotókból is jó néhány már a megnyitón gazdára talált.

A Kerényi György, városunk leghûségesebb barátja vezette Kecskemét–Marosvásárhely Baráti Kör Egyesület ez alkalommal is szívélyes házigazdának bizonyult, ahogy a szakmai megbeszélések vendéglátói – üzletember, mezôgazdasági szakember, lelkész, pedagógus, fotómûvész, újságíró stb. kollégák – is. Jól szervezett szakmai megbeszélések, városnézés, egy színházi elôadás megtekintése szerepelt a programban, s a gálaestet követô fogadás zárta a rendezvényt.Vasárnap Szili Katalin meghívására a magyar parlamentet látogatták meg a résztvevôk.

A találkozón a csoportot vezetô Csegzi Sándor alpolgármester, a marosvásárhelyi baráti kör elnöke szerint a Kecskemétrôl érkezett értékes támogatáson, a már megvalósult kezdeményzéseken túl ezúttal is sikerült újabb célokat megfogalmazni.

Erdélyi elbeszélôk címmel jelentette meg a Palatinus azt a terjedelmes, közel 600 könyvoldalt kitevô antológiát, melyben negyvennégy szerzô kapott helyet. (...) A kötet írói – Benedek Elekkel kezdôdôen Palotás Dezsôig – valamennyien befejezett, lezárult életmû birtokosai. (...) Az itt olvasható írások szerzôi, egymás nyomába lépô nemzedékek tagjaiként, sok mindenben különböznek egymástól, de valamennyien kötôdnek (...) az elôttük járók által teremtett elbeszélô-hagyományokhoz, még akkor is, ha ez a természetes folyamatosság sok esetben viszonylagosnak látszik." (A kiadásról) * A második kötet harmincöt újabb írót sorakoztat fel, jó részük a kortárs magyar próza élvonalába sorolható, mások ezután teljesíthetik ki életmûvüket. A kötet összeállítása idején hunyt el Hornyák József és Szabó Gyula. A szerkesztô változatlanul erdélyi íróknak tekinti azokat a szerzôket is, akik már nem élnek Romániában, de innen indultak, itt éltek és dolgoztak, sorsuk, mûvük örökre összeforrott szülôföldjükkel. Íme a névsor: Bodor Ádám, Bogdán László, Bölöni Domokos, Csiki László, Egyed Péter, Fodor Sándor, Györffi Kálmán, György Attila, Hornyák József, Huszár Sándor, Káli István, Király László, Kiss János, Kocsis István, Kozma Mária, Köntös-Szabó Zoltán, Láng Zsolt, Lászlóffy Csaba, Lôrincz György, Molnár Vilmos, Mózes Attila, Orbán János Dénes, Papp Ferenc, Pongrácz P. Mária, Sebestyén Mihály, Sigmond István, Sütô András, Szabó Gyula, Szakács István Péter, Szilágyi István, Tóth Mária, Vári Attila, Veress Zoltán, Vida Gábor, Zsidó Ferenc.

A könyvvásáron bemutatják a kötetet. Szerkesztô beszél a válogatás szempontjairól, és számos szerzô is dedikál. (Újabb erdélyi elbeszélôk. A kötet elbeszéléseit válogatta Nagy Pál. Palatinus, 2005)

A Romghid Kiadó gondozásában a hónap elején megjelent A Maros megyei polgármesterek könyve címû kiadvány, amely amellett, hogy román és magyar nyelven tartalmazza a városok, községek rövid monográfiáját, adatokat a lakosság számáról, összetételérôl nemzetiségi, vallási megoszlás szerint, felsorolja a fôbb turisztikai látványosságokat, a polgármesterrel való beszélgetés révén pedig betekintést nyújt a település életébe, és a jövôbeni tervekrôl is tudomást szerezhetünk.

A szerzôk, Pop Ágnes és Simion T. Pop (a marosvásárhelyi 24 Ore muresene címû napilap egyik alapítója) a teljességre törekedve egészítette ki a könyvet konkrét tényekkel, monográfiai adatokkal. A megye százkét közigazgatási egységérôl találhatók részletes információk a könyvben, és a települések román és magyar nyelvû megnevezését tartalmazó betûrendes jegyzék könnyen eligazít: mely falu melyik községhez tartozik. A kiadványban megszólaltatott polgármesterek személyes adatai mellett fellelhetô a város, a község alpolgármesterének, jegyzôjének neve, a helyi tanácsosi testületben a különbözô politikai pártok színeiben tevékenykedô tanácsosok nevei. Bár a könyv nem tartalmaz beszélgetést az összes magyar nemzetiségû polgármesterrel, a monográfiai adatok, a helyi önkormányzat vezetésére vonatkozó adatok ezen esetekben is megtalálhatók benne. A kiadvány fotográfus szemmel nézve is színvonalas, a tájegység jellegzetességeit megragadó, hangulatos fényképek a szerzôk és Tordai Ede mûvészi munkái. A Maros megyei polgármesterek könyvét egyelôre ezer példányban adták ki, és az igényektôl függôen újabb kiadást is terveznek, jövô héttôl pedig a kereskedelemben is kapható lesz.

A gernyeszegi általános iskola munkaközösségének, a helyi önkormányzat összefogásának eredménye a tanintézményben kedden megnyitott információs és dokumentációs központ, mely francia mintára született, a megye több helységében található központokhoz hasonlóan. Bár sokan kételkedtek, kishitûen álltak a központ terveihez, ötleteihez, a tények maguktól beszélnek.

A gernyeszegi iskola emeleti részén egy osztályterem, egy raktárhelyiség és laboratórium átalakításából jöhetett létre a korszerûen, sôt mondhatni otthonosan berendezett terem, ahol nem csak a tanintézmény diákjai, tanárai dokumentálódhatnak, hanem ajtaja nyitva áll a község lakói elôtt is. Az avatóünnepségre az iskola tantestülete és diákjai mellett ellátogattak a környékbeli tanintézmények vezetôi, polgármesterek, a Pedagógusok Házának a képviselôje, Dumitru Cristina.

A kezdeti bizonytalanságok után a kételyeket, pesszimizmust, kedvetlenséget a munkakedv és lendület váltotta fel – fejtette ki Gólya Iuliana, az iskola igazgatónôje. Alapos dokumentálódás után (2004 nyarán Besztercén vettek részt egy szakképzésen, filmen megtekinthették a franciaországi dokumentációs központokat, néhány Maros megyei központhoz pedig ellátogattak), többhónapi munkával jöhetett létre a gernyeszegi központ, a korszerûsítési munkálatok, belsô berendezések költségeinek fedezésében nagy szerepet vállalt a helyi tanács. Incze Jenô polgármester pedagógusként szólt a hallgatósághoz: – Ez csak egy kezdet – emelte ki beszédében, és reményeit fejezte ki a vidéki élet fejlôdésére, virágzására vonatkozóan. A tervek szerint júniusban a községben átadják az új sportcsarnokot is. Dumitru Cristina, a Pedagógusok Házának képviselôje a dokumentációs központok szerepét a minôségi oktatás elôsegítésében látja mind a városi, mind a vidéki diákok számára. A hagyományos – mondhatni konvencionális, rideg – oktatást felrázandó, több lehetôség is nyílik a központ használói számára. Három projekt révén vásároltak televíziót, videót, szkennert, nyomtatót, tíz számítógépet (mindenik internet- hozzáféréssel), vetítôgépet. Az iskola könyvállománya négyezer kötetre bôvült – és tovább fejlôdik –, a községkönyvtárból, a teleki és a péterlaki iskolák könyvtáraiból is válogattak ki könyveket, a Németországban élô Telekiektôl is kaptak könyvadományokat. A központ egy másik pályázat által hétszáz dollárnyi összegbôl vásárolhatott új könyveket, melyek egy részét már olvasgathatják, fellapozhatják a tájékozódni kívánók.

Az avatóünnepség egyik érdekességeként két gyakorlati órát is tartottak. Kolozsvári Grasu Júlia tanárnô a hatodik osztályos tanulókkal a Jules Verne-évforduló alkalmából szervezett tevékenységet: a diákok kérdôívet töltöttek ki, az interneten információk, képek után kutattak az íróról, és plaketteket is készítettek.

Tárca

Amikor szinte véletlenül rádöbbent, hogy ez a világ nélküle is, merszibien, jól elvan, Póka Gyulának váratlanul megfájdult a foga. Kijött a kocsmából, és báván tekintett szerteszét a Dacia piacon. Lehet, hogy mégsem a foga fájt, de attól kezdve nem tudott nem a fogorvos jellegzetes mozdulatára gondolni, amellyel kiemeli ágyából a lyukas zápot, és a zöldséges kofák asszisztensekké köpenyednek, mindje ôt fogja, maga pedig a szívén át szûri a fájdalmat, elcsukló sóhajokba fojtja a kínt, ötödik kerékként elforgok én is valahogy, gondolja feje a "padláson", a kolbászfüstölô mellett a legérzékenyebb az agy, hány a kereke a normális embernek?, hernyótalpúak korát éljük, tessék már azt az emelôt, az én rózsám olyan bátor, mint egy lézer elevátor, a világ, merszibien, forog a maga keserû sárlevében, Póka Gyulának fénnyel telik az arca: a zöldségárus asztalán csinos halom csípôs paprikát pillant meg. Megkóstolom, mondja félhangosan, Poftic, mosolyog az oltyán férfi, Árgyéj jutyé, nem tudni, miért lágyítja a t-ket, Póka Gyulának volt vitája egy romántanárral, aki azt állította, hogy a vásárhelyi magyarok minden román szót hajlamosak lágyítani, revansista játék tudatalatti megnyilvánulása, tessék, a dzsetbedzset csípôspaprikás, ez is lágyít, marketingokból, hogy tessék a Gyuszinak, akirôl nem tudhatja, miféle, árgyéj jutyézik, a portékát el kell adni.

Árdélj juté, kacagott Póka Gyula, ha tényleg jutyé, megveszem az egészet, kumpér tótul, ajánlotta kedvesen, tótul senki sem tud, de ôk jól értik egymást, oké, bólint az oltyán, máris átnyújtott egy piciny horgas paprikácskát. Gyula az asztalra teszi az öt lejt, finoman végigsimít a zöld sztáron, minimál port fúj le róla, majd egyetlen szájnyílással bekapja. Ízesen ropog fogai között, protézise sosem mûködött ily' perfektül. Ádámcsutkája komikusan szánkázik fel s alá – késôbb kidülledt szemmel néz vissza, azt mondja: Ásztá nú csíp. Nu árdé!

Ez nem csíp?, hördül fel az árus, és attól kezdve csípôspaprika-viadal színterévé válik a piac. Az oltyán sûrûn adogatja Gyulának a paprikát, Gyula egyre elszántabban s bôszültebben hersegtetve tünteti el tavaly félig kioperált gyomra árva tömlejében, a közönség hol az árusnak, hol meg Gyulának szurkolva kommentál, biztatja és fütyüli és tapsolja a versengôket.

A tévéseket nem értesítette senki, mire kijönnek, Alea iacta est, fapta s-a consumat, meghalt Póka Gyula.

Nem jó ezekrôl beszélni, nem is akar senki. Mikor az árus látta, hogy ez, a világban és maradék fogazatában totálisan csalódott kisnyugdíjas hiába ajánl fogadást a szájtáti ingyendrukkolók hadának, maga kínált föl... egy zacskó csípôs paprikát Gyulának – ha rögvest és azonnal elhúz onnan. Ne rontsa tovább a boltot.

Póka Gyula árulgatta a jutalmat, darabonként, paprikánként, a sörözôkben; de ki vásárol manapság kétes helyrôl származó akármit, pláne csípôst...

Ült a Poklos-parti csehóban, és nem fájt már semmije. Kínálta paprikával a csapos hölgyet, az a fejét rázta: paprikával sincs több hitel. Póka Gyula ekkor fölemelte mindkét kezét, és megadta magát. Vodka marta arcán szélverte könnybogáncsok gurultak erre-arra, ô meg módszeresen, mintha szalonna, kolbász, lágy kenyér is volna, falatról falatra haladva falta új és új kínnal, végsô gyötrelemmel az ajándékot, míg már csak a nejlontasak maradt. Akkor azt is összegyúrta, és csöndes, elfúló káromkodások közepette, melyeket innen, a temetôbôl hallgatva imának is illik felfognunk, bôszen lenyelte.

A világ, merszibien.

Franciaország zsebeli be az EU mezôgazdasági támogatásainak legnagyobb részét; a francia agrárgazdálkodók felsô 15 százaléka az országnak jutó uniós pénzek 60 százaléka felett rendelkezik – ismertette az Oxfam segélyszervezet számításait az EUobserver.

Az Európai Bizottság statisztikája alapján készített kimutatás szerint az uniós mezôgazdasági támogatások jelentôs része nem a valóban rászoruló kis gazdálkodókat, hanem az egyébként is tehetôseket segíti. Celine Charveriat, aki az igazságos kereskedelemért kampányol az EU-ban, kifejtette, hogy most megdôlt a francia kormány azon érve, hogy a kistermelôk és rászoruló gazdák miatt kell magasan tartani a közvetlen agrártámogatások szintjét. A francia agrárgazdálkodók 70 százaléka ugyanis a támogatások mindössze 17 százalékát kapja meg. Franciaország az uniós intézményrendszer legnagyobb nettó haszonélvezôje, az agrártámogatási rendszer kifizetéseinek több mint ötöde áramlik az országba.

Az Európai Bizottság tagjai által kezdeményezett transzparencia-kampány keretében arra szólítják fel Párizst, hogy tárja a nyilvánosság elé a támogatásokkal kapcsolatos kimutatásokat, a projektek és a végfelhasználók adatait. Több tagállam (Dánia, Észtország, Nagy-Britannia, Hollandia, Svédország, Finnország, Szlovénia és egyes spanyol régiók) már elérhetôvé tette ezeket az információkat a média és egyes civil szervezetek nyomására. Többek között így derült fény arra, hogy a holland agrárminiszter is 190 ezer euróval részesült a közös kalapból holland és francia érdekeltségei révén. Simon Zsolt szlovák agrárminiszter cégét pedig 200 ezer euróval támogatta az EU 2003-ban. A The Independent címû brit napilap állítása szerint Albert monacói herceg is 287 ezer eurós támogatásban részesült az elmúlt évben.

Az Oxfam közleménye már csak azért is szólhat most hangosan, mert az EU külügyminiszterei ma találkoznak Brüsszelben a 2007-13-as pénzügyi idôszak költségvetésének megvitatása céljából, amelynek egyik kiemelkedôen kényes pontja az agrártámogatások ügye. A támogatások radikálisabb mérséklését eddig többek között Jacques Chirac francia elnök vétója akadályozta.

(NAPI Online)

Nemrégiben újra megjelentették a pénzügyi rendtartásra vonatkozó 2003. évi 92-es számú kormányrendeletet. Ez megtalálható a 2005. szeptember 26-i 863-as Hivatalos Közlönyben. Dénes Irént, a megyei közpénzügyi hivatal helyettes vezérigazgatóját az újdonságokról kérdeztük.

Talán elsôként a jegyzôkönyvek és más, az adóhivatali átiratokra vonatkozó eljárások rendjérôl kell említést tennünk. Itt az adófizetô értesítésének dátuma fontos, pontosabban ennek megállapítása. A tudomásulvétel idôpontjának az számít, amikor személyesen átvette az adóalany, a postai úton történô kiértesítés esetében az átvételi elismervényen szereplô idôpont, a fax vagy elektronikus levél esetében a visszaigazolás idôpontja. Lényeges változás, hogy abban az esetben, amikor elôzetes értesítések dacára az ügyfél nem akarja átvenni a jegyzôkönyvpéldányát, a hivatal egyidejûleg a saját hirdetôtábláján és honlapján közzéteszi az a jegyzôkönyv elkészültének tényét. Természetesen a tartalmát bizalmasan kezeli. A késôbbi eljárások szempontjából ezt a dátumot tekintik a jegyzôkönyv tudomásulvétele idôpontjának. Az ügyfélnek a jegyzôkönyvben rögzített adósságot a következô határidôkig köteles törlesztenie: ha a tudomásulvétel a folyó hónap elseje és 15. között történt, akkor a következô hó 5- ig kell befizetnie, ha 16-a és a hónap vége között szerzett tudomást, akkor a következô hó 20-ig köteles törleszteni. Amennyiben ezt elmulasztja, beindul a kényszervégrehajtás eljárása.

Természetesen, abban az esetben, ha nem értünk egyet a jegyzôkönyv tartalmával, ezt meg lehet fellebbezni. De ugyanakkor vagy befizetjük az adóhatóság által megállapított összeget – melyet ha kérelmünk jogosnak bizonyul, akkor visszakapunk –, vagy kérjük az eljárás felfüggesztését. A jegyzôkönyv megfellebbezése nem vonja maga után automatikusan a fizetési kötelezettség felfüggesztését.

(karácsonyi)

Csökkent a kôolaj ára tegnap késô délután Londonban és New Yorkban az elmúlt napokhoz hasonlóan továbbra amiatt, hogy az Egyesült Államok északkeleti vidékén, amely a világ legnagyobb fûtôolaj-felhasználó térsége, szokatlanul meleg az idôjárás és ez jelentôsen visszavetette a fûtôolaj iránti keresletet.

Az árcsökkenéshez az is hozzájárult, hogy a szakértôk szerint a múlt héten tovább nôtt az amerikai olajtartalék, amivel kapcsolatban a hivatalos adatot szerdán délután hozzák nyilvánosságra.

A Reuters által megkérdezett elemzôk véleményének az átlaga szerint a november 4- én záródott héten az olajtartalék 1,4 millió hordóval, a benzintartalék 1 millió hordóval bôvült.

A feldolgozott olajtermék-tartalék kapcsán 600 ezer hordó növekedésre számítanak a szakértôk. Amennyiben beigazolódik ez a várakozás, a fûtôolajat és a dízelbenzint tartalmazó tartalék elôször nôtt hat hét csökkenés után.

November 1-5. között Rotterdamban a hajóépítés, javítás, tengeri és folyami hajózás, valamint kikötôi ügyintézés terén 32. alkalommal szerveztek kiállítást Europort Maritime elnevezéssel. A kiállításon idén Romániát 32 cég képviselte.

Tavaly a hollandiai piacra irányuló ágazati export összértéke 173 millió euró volt. Ez az országba irányuló összkivitel 24%-át alkotja. A romániai cégek képviselôi a kiállítás ideje alatt több mint 4 millió euró értékben írtak alá szerzôdéses kötelezettségeket. A bejelentések alapján az elkövetkezô idôszakban 27 millió euró összértékig írnak alá szerzôdéseket. A romániai standot jelentôs számú (több mint 4000) látogató tekintette meg. A statisztikák alapján egy romániai vállalkozás átlagosan 54 külföldi partnerrel tárgyalt. 461 külföldi partner közül 114 jelezte azt a szándékát, miszerint Romániába látogat. Az elôzô 2 évben a hasonló kiállításokon összesen 20 millió euró értékben kötöttek szerzôdéseket a romániai cégek hollandiai vagy nyugat-európai vállalkozásokkal. A Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium és ennek keretében a külkereskedelmi részleg által koordinált standon 170 négyzetméteren a következô társaságok mutatkoztak be: Libra, Helmers, Dutch Marine Trading Design, Hidropneumatica, Administratia Porturilor Dunarii Maritime és Retec – Galac, Aker és Promex – Braila, Severnav – Drobeta Turnu Severin, Santierul Naval Mangalia, Resica Renk és Fecne Bukarest.

A rotterdami kiállításon, amelyet több mint harmincötezren látogattak meg, külön-külön standdal mutatkozott be többek között Románia, Belgium, Kína, Dél-Korea, Ausztria, Lengyelország, Hollandia és Nagy-Britannia.

Nem képezhet indokot tömeges elbocsátások eszközlésére egy cég egészének vagy részének tulajdonosváltása – írja elô az a törvénytervezet, amelyet november 3-án fogadott el a kormány. A törvénytervezet, amely Románia európai csatlakozásának idôpontjában emelkedik jogerôre, az alkalmazottak érdekeit védi, s elôírja, hogy a tulajdonjogot elidegenítô természetes vagy jogi személy minden szerzôdéses kötelezettségvállalása (így az egyéni és kollektív munkaszerzôdések is) átszáll a vásárlóra is. Amennyiben a tulajdonosváltás a munkakörülményeket lényegesen befolyásolja, az új tulajdonos törvény elôtt felel az egyéni munkaszerzôdés megszûnése esetében.

A jogalkotók 1500-tól 3000 új lejig terjedô pénzbírságot helyeztek kilátásba a törvény megszegôi számára, s a jogellenesen elbocsátott személyzet a bírósághoz fordulhat, kérheti az elbocsátás semmissé nyilvánítását vagy méltányos kártérítést.

Az új törvény, amely nem vonatkozik a gazdasági nehézségek miatt vagy új technológiák bevezetése következtében megszûnt munkahelyekre, az európai integrációs jogharmonizáció részét képezi.

Novembertôl kezdôdôen a Tiriac Bank 6 évre növeli a maximális futamidôt a gépkocsivásárlásra nyújtott hitel (Creditul Auto) esetében. A bank használt vagy új autók vásárlására mind lejben, mind valutában (euróban, dollárban) nyújt hitelt, legtöbb 40.000 USD- t vagy ennek megfelelô eurót. A full casco biztosítás kérésre belefoglalható a hitelbe. A hitelnyújtás akár 24 órán belül is megtörténhet, az eddigi futamidô egy évvel való meghosszabbítása vonzóvá teszi a bank e szolgáltatását, mivel a szerényebb jövedelmûek számára is lehetôséget biztosít a kölcsönfelvételre. Bár a Tiriac Bank hitelszolgáltatásaiból származó bevételek szeptemberben a tavalyihoz képest 42 százalékkal növekedtek, az intézmény továbbra is vezetô szerep megtartására törekszik a bankpiacon.

Kezes esetén nem kötelezô az elôleg fizetése, a családi jövedelem megállapításakor pedig a bank elfogad három olyan családtagot, akik a hitelt igénylô személlyel azonos lakcímen laknak – mindezek elônyös feltételek. A gépkocsivásárlásra nyújtott hitelnél, függetlenül, hogy lejrôl vagy valutáról van szó, az évi névleges kamat 9 százalék a bank azon ügyfeleinek, akiknek központi folyószámlájuk van (fizetési folyószámla), a kurrens folyószámlával rendelkezô ügyfeleknek 9,5 százalék. A havi részlet a hitelezés teljes futamidejére változatlan.

A Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium, az Országos Mezôgazdasági Szaktanácsadó Ügynökség, az Országos Állatnemesítési és Szaporodásbiológiai Ügynökség és a Romexpo szervezésben zajlott november 2 – 6. között Bukarestben az INDAGRA elnevezésû nemzetközi kiállítás. Öt gazdasági ágazatban termelô egységek, vállalkozások mutatták be termékeiket, élô állataikat. Az OMSZÜ pavilonjában egész nap zajlott a 2006. január elsején kezdôdô Farmer program részletes bemutatása. Megyénkben a mezôgazdasági igazgatóság, a mezôgazdasági szaktanácsadó hivatal és a szászrégeni FAER alapítvány szervezett egynapos látogatást a kiállításra, így 130 személy utazhatott a fôvárosba.

Dr. Reman D. György, az Országos Mezôgazdasági Szaktanácsadó Ügynökség újonnan kinevezett vezérigazgató-helyettese foglalja össze az elsô két nap tapasztalatait.

– A Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium négy pavilonban biztosított kiállítási helyet, a szakmai egyesületek, a minisztérium igazgatóságai és ügynökségei, illetve az állattartó egyesületek számára. Nagy az érdeklôdés a csatlakozást szabályozó kérdések, problémák, mint például a tejkvótarendszer iránt. Nagyon sok kérdés megvitatása kerül napirendre.

– Gratulálunk a vezérigazgató- helyettessé való kinevezéséhez. Reményeink szerint az EU-csatlakozásig még egy év és másfél hónap van. Milyen feladatok elé állította a kinevezés?

– A mezôgazdasági minisztériumban, az EU-s elôírások alapján, óriási átszervezés indult be. Úgy vélem, hogy azt sikeresen végrehajtjuk a szaktanácsadó ügynökség keretében is, és reméljük, hogy a fizetô ügynökség is sikeresen beindul. A változások folyamatában a helyi adminisztráció, a szakminisztériumok szoros összefogására van szükség, mert másként Romániának nem sikerül kidolgoznia egy sajátos modellt arra, hogy kihasználja nagyon értékes vidéki jellegét és okosan kamatoztassa az európai uniós körülmények között.

– Mi lesz a kiállítás hozadéka? – kérdeztük dr. Kelemen Atillát, a képviselôház mezôgazdasági bizottságának elnökét, aki így fogalmazott:

– Aki itt nyitott szemmel jár, és figyel, ellesheti az utat, amin el kell indulni. El kell lopni ezt a tudományt. Az erdélyi állattenyésztô gazdáknak mondom, hogy a történelem folyamán olyan tudást halmoztak fel, amely önmagában elôny. Maros megye a tejtermelésben köztudottan országos elsô, kimondottan nyertese lehet az EU- csatlakozásnak. A gazdákat figyelmeztetném arra, hogy elsôsorban meg kell felelni a követelményeknek, ezeknek eleget lehet tenni. De ez nem jelenti azt, hogy nem kell tanulni.

– A Farmer program beindítására biztosított-e a mûszaki, pénzügyi háttér?

– A mezôgazdasági minisztériumban hétfôn jóváhagyták, hogy a költségvetésük közel 50%-át a program megvalósítására fordítják. Ez több mint 8000 milliárd lej. Elôször fordítanak ekkora összeget mezôgazdasági fejlesztésre. Miként fogunk ezzel élni? Elsôsorban le kell lemondani az uniformizálásról, az egyenlôsdi felfogásról. Nem mindenki fog egyenlô összegû pénzt kapni. Azok jutnak ehhez a pénztámogatáshoz, akik megteremtették a termelési körülményeket, akik fejlesztik gazdaságaikat, farmjaikat (állattartás, istállózás, trágyaplatformok, fejôrendszerek bevezetése stb.). Ha a feltételek megvalósulnak, automatikusan csökken a szomatikus sejtek száma, az összcsíraszám. El kell felejteni, hogy 40 évvel ezelôtt mi történt. A mezôgazdasági termelôk munkához való hozzáállásuk megváltoztatását is elôsegíti ez a kiállítás.

Hétfôn délelôtt értesültünk arról, hogy a külföldi és hazai szakemberekbôl álló bírálóbizottság összesen 13 díjat adott át azoknak a szarvasmarha-, juh-, kecske- és sertéstenyésztôknek, akik a legszebb, genetikailag értékes egyedeket vitték el az Indagra kiállításra. A díjazottak között volt a székelykövesdi Kelemen Melinda (megyénkbôl az egyedüli kiállító), a román tarka fajta, vemhes üszô kategóriában ô vette át a nagydíjat jelképezô serleget, oklevelet és pénzösszeget.

• Szabadfogású birkózás

November 4-6. között rendezték meg Zilahon a felnôtt szabadfogású birkózó szuperliga negyedik fordulóját. A versenyen a marosvásárhelyi ISK ifjúsági sportolókból álló csapata is részt vett, ifj. Gyarmati Ferenc irányításával. A marosvásárhelyi sportolók kiválóan szerepeltek, sokszor idôsebb vagy tapasztaltabb versenyzôket utasítva maguk mögé, s nagy és kellemes meglepetést okozva, a fordulóban összetettben az elsô helyen végeztek, olyan csapatokat utasítva maguk mögé, mint a Steaua, a Dinamo Brassó, a CSM Lugos vagy a Vulcan Bukarest. Egyéniben a legedményesebben a 84 kg-os Vlad Boeriu szerepelt, aki nyert a saját kategóriájában, a 66 kg-os Mihály Csaba 2. lett, a 74 kg-os Pop Darius és az 55 kg-os Trifan Florin a harmadik helyen végeztek, míg a 60 kg-os Hôgyes Csaba, a 96 kg-os Körmöczki István és a 120 kg-os Szabó Claudiu 5. helyen zártak súlycsoportjukban.

Az ISK birkózóira most újabb erôpróba vár, Lugoson a legjobb hat csapat részvételével a szuperliga döntôje következik.

Lovaglás

Adósok maradtunk olvasóinknak a hét végén Udvarfalván lezajlott országos ifjúsági lovastusa- bajnokság végeredméyével. A kétnapos, három próbán át zajló versenyben a marosszentannai Scorillo klub színeit képviselô Szabó Hunor diadalmaskodott kétszeresen is, hisz az elsô és a második helyet is megszerezte: az Alexandru nevû, már nemzetközi szinten is bizonyított herélttel nyerte meg a versenyt, míg a nehezebben kezelhetô Allegra kancával a második helyre volt jó. A dobogót a marosvásárhelyi méntelep sportklubjának képviseletében Erdôs Orsolya egészítette ki Yavrum nevû társával. Erdôs Orsolya lett a 4. helyezett is a Basarab nevû lóval. A rangsorban Viorela Bubau (Scorillo) következett Mare Seniorral, míg a 6. helyen a bukaresti Bucur képviseletében Luca Ruxandariu zárt Anatol nevû lovával.

A szászrégeni falusi bajnoki körzetben vasárnap a Románia-kupa helyi szakaszának döntôjét vívta Marosvécsen a dedrádi és a füleházi csapat. A körzet két legjobb együttese látványos, sokgólos mérkôzésen döntötte el a továbbjutás sorsát, amelyet hosszabbítás és végül büntetôrúgások is fûszereztek. Szünetig Dedrád 2-1-es vezetésre tett szert Dan R. (15.) és Bloj V. (28.), illetve Bîndila S. (73.) góljaival, de az újrakezdés után megfordult a helyzet, hisz Füleháza átvette a vezetést Stoica R. (65.) és Bîndila D. (73.) találatai révén. Dan N. a 80. percben azonban büntetôbôl egyenlített, miután Toborán Balázs játékvezetô jogosan torolt meg egy szabálytalanságot. 3-3-as végeredményt követôen a hosszabbításban nem esett gól, így a tizenegyespárbaj következett, amelyet Dedrád nyert meg 9-8-as végösszesítéssel.

Dedrád: Harsan – Lazar, Caia, Dan N., Dan I., Gliga (Götfert), Bloj, Truta (Lepadat), Haciu, Todoran, Dan R.

Füleháza: Cif – Bîndila D., Bîndila A. (Pascan), Rosca (Bîndila I.), Bîndila S., Cadar, Stoica, Bîndila V., Bîndila R., Puscas, Movila.

Vian Bont

Kézilabda

Ma délután Bákóban vendégszerepel a marosvásárhelyi Muresul nôi kézilabda-csapata, amely a 12. fordlóból elôrehozott találkozóját játssza le. A mérkôzés elôrehozatalát az tette szükségessé, hogy a marosvásárhelyieket Olaszországban várják a jövô héten egy barátságos nemzetközi tornára. Szombaton a ligeti sportcsarnokban a Muresul ellenfele a CSM Ploiesti lesz.

A hét végén az újonc rákospalotaiaktól hazai környezetben elszenvedett vereséget követôen az FTC Rt. igazgatóságának hétfôi ülésérôl az a döntés szivárgott ki, mely szerint a szakmai stábban változásokat kell eszközölni. Ennek megfelelôen hamarosan elkezdôdik László Csaba vezetôedzôvel a szerzôdésfelbontással kapcsolatos egyeztetés. A székelyudvarhelyi származású edzô ugyanakkor a sajtóval közölte, hogy a vezetôség irányából eddig még nem érkezett ilyen irányú kezdeményezés. Mindezek ellenére a kedd délelôtti edzést már Vass László, az eddigi pályaedzô vezette. A hirado.hu sajtóértesülésekre hivatkozva Verebes Józsefet és ifjabb Albert Flóriánt tartja legesélyesebbnek László utódaként.

László Csaba 2004 elején Lothar Matthäus segítôjeként érkezett a magyar futballéletbe, elôtte a Borussia Mönchengladbach korosztályos csapatainak edzôje volt. A válogatott pályaedzôi tisztének megtartásával 2004. július 15-én vette át a Ferencváros irányítását, majd a botrányos Magyar Kupa-döntôt (a Sopron ellen 5-1-re elveszített döntôn játékosai és maga az edzô is botrányosan viselkedtek) követôen távozott a válogatottól, mostanra pedig már klubcsapatánál is erôsen inog a kispad alatta. Ami az eredményeket látva nem meglepô, hiszen a magyar labdarúgás legeredményesebb együttese rendkívül rosszul kezdte a szezont, 11 forduló után az erôsnek nem nevezhetô mezônyben csak a 12. helyen tanyázik, mindössze két gyôzelemmel és négy döntetlennel. Ami pedig az edzô eddigi statisztikáját illeti, a Fradi kispadján 41 mérkôzésen ült, ebbôl 19 gyôzelmet és 13 vereséget könyvelt el.

Kósa András

Románia felhasználta az idei Sapard-alapokat

(MEDIAFAX) – Románia maradéktalanul felhasználta az Európai Unió által a Sapard-program keretében 2005- re kiutalt vissza nem térítendô támogatásokat, áll a Sapard Iroda közleményében.Románia számára idén 208 millió eurót különített el az EU a Sapard-program keretében.A Sapard Iroda kedden 13,5 millió euró kifizetését hagyta jóvá, ez az összeg elérte az idén kiutalható alapok felsô határát.A jóváhagyott projektek finanszírozására továbbra is rendelkezésre állnak összegek a következô évekre vonatkozó finanszírozási megállapodások alapján – áll a közleményben.

Kolozs megye prefektusa lesz a tanügyminiszter

Mihai Hardau Kolozs megyei prefektust jelölte a Demokrata Párt vezetôsége az oktatásügyi miniszteri tisztségbe, jelentette be Emil Boc, a DP elnöke.Hardau 1947-ben született, a kolozsvári Mûszaki Egyetem tanára. A DP-nek 1996-tól tagja, a párt kolozsvári állandó bizottságának elnöke, 2000-tôl megyei tanácsos, 2007 januárjától pedig Kolozs megye prefektusa – jelenti a Mediafax.

Nastase nem akar több házelnöki mandátumot

(MEDIAFAX) – Adrian Nastase, a képviselôház elnöke kedden kijelentette, többé nem jelölteti magát a képviselôház elnöki tisztségébe, ha döntés születik leváltásáról, és ha az Alkotmánybíróság jóváhagyja az új házszabályzat erre vonatkozó elôírásait."Nem, biztosan nem" – válaszolt Nastase egy azzal kapcsolatos újságírói kérdésre, hogy szándékában áll-e újabb házelnöki mandátumot szerezni.Az SZDP és az NRP képviselôi az Alkotmánybírósághoz fordultak az alsóház új szabályzatának a házelnök leváltására vonatkozó részei kapcsán. Az Alkotmánybíróság november 9-ig ismerteti álláspontját a kérdésben.

Véget ért a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal alkalmazottainak sztrájkja

A székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal három hete sztrájkoló alkalmazottai kedden reggel újrakezdték a munkát, miután a városi tanács elfogadta a költségvetési-kiegészítést, amely lehetôvé teszi, hogy az alkalmazottak az év hátralevô részében megkapják béreiket.Komoróczy Zsolt, a polgármesteri hivatal szóvivôje elmondta: – az intézmény mûködése visszatért a megszokott ütembe, a lakosságnak nem kellett sorban állnia az irodáknál.

Hazugságvizsgálóval teszteltek magyar nemzetbiztonsági dolgozókat

(MTI) – Az állítólagos magyar-román kémügy kapcsán saját beleegyezésükkel csaknem száz nemzetbiztonsági tisztet és tiszthelyettest teszteltek hazugságvizsgálóval, a tesztet senki sem tagadta meg – közölte a Magyar Televízió Híradója hétfôn este. A hírmûsorban elhangzott: a nemzetbiztonsági szolgálatoknál azért indítottak vizsgálatot, hogy kiderítsék, valóban volt-e kiszivárogtatás annak kapcsán, hogy "titkosszolgálati munkatársak politikusoknak adtak át titkos dokumentumokat". Ez bûncselekménynek, államtitoksértésnek számít. A Híradó információja szerint hazugságvizsgáló berendezést is használtak a vizsgálat során. Elhangzott: a nemzetbiztonsági államtitkár azt mondta, hogy konkrét ügyrôl nem beszélhet ugyan, de hazugságvizsgálót igen gyakran használnak.

Megalakult a Szülöföld Alap második kollégiuma

A magyar külügyminiszter döntését követôen megalakulnak a Szülôföld Alap Kollégiumai. A három kollégium közül a második kollégium, a Regionális és önkormányzati együttmûködési kollégium kedden megtartotta alakuló ülését, amelyen a külügyminiszter megbízásából Gémesi Ferenc helyettes-államtitkár elnökölt. A Szülôföld Alap Tanács által meghatározott prioritások alapján, a Kollégium határoz 175 millió forint pályázati forrás felett, a 2005. évben összesen 1 milliárd forinttal rendelkezô Alap terhére. Döntés született a Romániára, Szlovákiára, Szerbia és Montenegróra, Horvátországra és Szlovéniára vonatkozó pályázatokról és a melléjük rendelt keretösszegekrôl.A 7 tagú Kollégium megválasztotta elnökét dr. Orova Márta fôosztályvezetô-helyettes (Belügyminisztérium) személyében.

Továbbjutott a magyar-horvát EURO-2012 pályázat

(MTI) – Bekerült a legjobb három közé a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság rendezésére benyújtott magyar-horvát pályázat. Az MLSZ információi szerint az UEFA végrehajtó bizottsága máltai ülésén még az olasz, valamint az ukrán-lengyel közös kandidálást juttatta tovább. Kiesett a görög és a török pályázat. Korábban Románia, Oroszország és Azerbajdzsán is jelezte rendezési szándékát, késôbb azonban mégsem kandidált egyik ország szövetsége sem. A végrehajtó bizottság kedden a már korábban elkészült írásos beszámolók, helyzetértékelések alapján hozta meg döntését.

Elfogták az al-Kaida öt tagját Irakban

(MTI/AFP) – Elfogta az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat hat tagját az amerikai hadsereg kedden Irakban.A bagdadi parancsnokság közleménye szerint hat terroristát elfogtak, kettôt pedig megöltek egy rajtaütés során a fôvárostól száz kilométerre nyugatra fekvô Ramádi környékén. A rajtaütéshez lakossági bejelentés szolgáltatta az információt. Az akcióban felszámolták a lázadók egyik irányítási központját, ahonnan támadásokat szerveztek és indítottak a koalíciós erôk ellen.

VI. Keresztény Orvostalálkozó

November 11-én és 12-én a marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai Központban (Erdô utca 7/B) a Philothea Klub megszervezi a VI. Keresztény Orvostalálkozót, amelynek témája a prevenció, s ezen belül a drogprevenció. Neves hazai és magyarországi orvosok, pszichológusok tartanak e szakterületrôl elôadásokat.

Nyárádszentmárton ünnepe

November 11-én, 12-én és 13-án Nyárádszentmártonban Szent Márton- ünnepségeket rendeznek. Pénteken 16 órától a nyárádszentmártoni általános iskolában a helybéli gyerekek Szent Márton-napi köszöntôje hangzik el. 18 ór&a