Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Játékfilmjeinek üzenetével is aktuális a marosvásárhelyi fesztivál. Nézzük Cristi Puiu alkotását, és rádöbbenünk: látlelet a romániai egészségügyrôl. Lazarescu úr halála olyan filmélmény, amelyet sokáig nem felejt el az ember. Különösen akkor, ha egyszer-másszor megtapasztalta a rendszer mûködésének visszásságait. Természetesen nem az egészet tükrözi, hisz ma is vannak emberszeretô, a pácienssel tisztességes hangnemben beszélô, a beteget alaposan meg vizsgáló, a szenvedô embert türelmesen meghallgató orvosok, ahogy a romániai orvoslás bizonyos ágazatai kimagasló eredményeket is felmutathatnak, mind a gyógyító, mind pedig a mûszerezettség terén. De mindaz, ami a rendszerben kivetnivaló, a többszörösen kitüntetett filmben sorra megjelenik. Orvosok dölyfössége, gyakornok orvosok pimaszsága, az általános nemtörôdömség, a hozzátartozók nélküli magatehetetlen beteg ember semmibe vétele, visszataszító tárgyként kezelése, a szervezetlenség vagy a rossz szervezés, a felelôsség hiánya, az elmaradt hálapénz miatti elutasító magatartás, a rendezô minden rosszat egy csokorba gyûjtött, hogy azután a nézô "pofájába" zúdítsa mindazt, amin már régen változtatni kellett volna. Csakhogy az orvoslás, az orvosok egy adott társadalom részei. És valójában erre a szegmentumra is az jellemzô, ami a társadalom egészére. Miért lenne ez a réteg kivétel, amikor rosszul fizetett állása mellett, ahhoz, hogy felkészültségének, vélt vagy valós rangjának megfelelô életet éljen, a hálapénzre és az annak megszerzéséhez szükséges fondorlatokra szorul. Amit a film elénk tár, az igazságszolgáltatástól kezdve a gazdasági élet különbözô szegmentumaira, intézményeire is jellemzô. Ha céget akar valaki alapítani, vagy a helyi közigazgatás szintjén egy problémát megoldani, hasonló természetû akadályokba ütközik, a fennhéjázás, a kisember semmibe vétele, ide- oda küldözgetése, a felelôsség áthárítása az intézmények többségére, az élet szinte minden területére jellemzô. Hogy miért érint meg, miért fáj és miért foglalkoztat jobban, ha az egészségügyben is ezzel a mentalitással találkozunk? Ott ugyanis a saját vagy hozzátartozóink egészségérôl, életérôl van szó. Ahol a visszásságoknak, a felelôtlenségnek tragikus kifejlete lehet. Ahogy a filmben is történik, amelyet ugyan a romániai egészségügyrôl készített a szerzô, de ha jól végiggondoljuk a történteket, akkor a román társadalom egészére érvényes szimbolikus tükröt tartott elénk.

A marosvásárhelyi filmfesztiválon elsôsorban fiatalok követték végig, helyenként hangos tetszésnyilvánítással, az alkotást. Talán nekik sikerül majd kitörniük ebbôl a bûvös körbôl, amely ez idáig a többséget korosztálytól függetlenül reformkísérletek és hangzatos törvények ellenére is eredménnyel darálta magába.

Ülésezett az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa

A decentralizációs törvénycsomagnak olyannak kell lennie, hogy valóban többletlehetôségeket biztosítson számunkra – jelentette ki tegnap az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának (OÖT) ülésén Markó Béla miniszterelnök- helyettes, az RMDSZ elnöke. Az OÖT 66 jelen levô képviselôje – az RMDSZ színeiben megválasztott polgármesterek, alpolgármesterek, önkormányzati képviselôk – megvitatta a decentralizációs törvénytervezet-csomag fôbb kérdéseit, és egyöntetûen úgy határozott, november 9-ig nyújthatók be még módosító javaslatok. Az ülésen sor került az OÖT alelnökeinek megválasztására is.

Kevesen élnek a kormányzati finanszírozási lehetôségekkel

Markó Béla miniszterelnök-helyettes politikai helyzetelemzésében hangsúlyozta, hogy a hamarosan elfogadásra kerülô decentralizációs törvénycsomagnak olyannak kell lennie, hogy "valóban többletlehetôségeket biztosítson számunkra". A kormányzati partnerekkel való együttmûködés kapcsán hangsúlyozta, hogy minden vita, konfliktus és sötét jóslat ellenére nem lát más alternatívát, mint koalícióban maradni, és a koalíció munkáját javítani. Markó Béla szerint a koalíción belül meg kell tanulni kompromisszumot kötni, ami alázatot és a másik fél felvetéseire való odafigyelést jelent, aki pedig ezt eddig nem tette meg, annak ezután kell megtanulnia. A koalíció teljesítményét jónak minôsítette, összevetve a költségvetési lehetôségekkel, és úgy vélte, hogy az árvízkárok felszámolásában is hatékonyan járt el a kormány, az RMDSZ-es kormány-tisztségviselôk pedig a kritikus helyzetekben kiválóan eleget tettek kötelességeiknek. Az EU országjelentését az elmúlt hónapok prognózisaihoz képest pozitívnak nevezte, a legfôbb pozitívum pedig az, "hogy mostantól ránk bízták a döntést, és ha teljesítjük a feltételeket, akkor 2007-ben bejutunk az Európai Unióba".

A választások óta eltelt egy év után ideje a számvetésnek, az alternatívák pedig: a koalíciónak végigvinni a mandátumát, vagy pedig elôrehozott választásokat szervezni – mondta a miniszterelnök-helyettes. Bár utóbbit nem tartja idôszerûnek, ha mégis bekövetkezne, az RMDSZ áll elébe, felkészülten fogadja. Hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság sorsa össze van kötve Erdély sorsával, Erdély infrastrukturális, gazdasági, kulturális sorsával, de természetesen Románia, Európa sorsával is. Reményét fejezte ki, hogy sikerül az erdélyi autópályát megépíteni, utalt arra, hogy meglett a bucsini út, megtörtént a Csíkszereda–Balavásár közötti útfelújítás, épül a Székelyudvarhely–Barót–Brassó közti út.

A román–magyar kérdésre utalva elfogadhatatlannak nevezte, hogy míg Európának azt üzenik, e téren minden rendben van, másrészt a szenátusban, az egyik koalíciós partner elutasításával, a másik partner sunyításával leszavazzák a kisebbségi törvénytervezetet. Veszélyesnek nevezte, hogy egyre magyarellenesebb hangokat ütnek meg a parlamentben. Ellentmondásosnak tartotta azt a két állásfoglalást, amelyek egyikét a Hargita megyei román civil szervezetek írtak alá, tiltakozva a kisebbségi törvénytervezet ellen, alkotmányellenesnek, veszélyesnek nevezve azt, másikat pedig az EMNT, az MPSZ, az SZNT, a MIT és az Erdélyi Magyar Ifjak fogalmazták meg, e szervezetek pedig ugyanazt hozták fel a kisebbségi törvénytervezet ellen, mint a szélsôségesen nacionalista román szervezetek. Ezek után melyikükre hallgassunk?! – tette fel a kérdést. "Nem teszünk egyenlôségjelet a román szélsôségesek és a kedves magyar barátaink közé, de ha a románok ilyen mértékben támadják a törvénytervezetet, valami lehet benne. A kedves magyar barátainknak üzenem, olvassák el a törvényt, felejtsék el, hogy a választásokon a román pártok listáin indultak" – mondta a miniszterelnök- helyettes, aki annyit tett még hozzá, hogy "a pokolba vezetô út is jó szándékkal van kikövezve".

Visszatérve a decentralizációs törvénycsomagra, Markó Béla fontosnak nevezte azt az önkormányzatok számára, és kérte, hogy az érintettek mondjanak véleményt, tegyenek javaslatokat. Hangoztatta, hogy a magyar önkormányzati vezetôk részérôl még mindig kevesen élnek a kormányzati finanszírozási lehetôségekkel, ezért "tanulni kell pályázni, szemléletet kell váltani, össze kell fogni".

A decentralizációs törvénycsomagról Ilyés Gyula, az OÖT elnöke beszélt a továbbiakban, hangsúlyozva, hogy az RMDSZ többször is véleményezte már, és kérte, hogy a municípiumok, városok, megyék önkormányzati vezetôinek egyesületeiben az RMDSZ-képviselôk arányuknak megfelelôen vegyenek részt. A törvénycsomagról elmondta, hogy a vita egyrészt az önkormányzatok és a prefektus viszonyáról, másrészt az önkormányzatokon belüli erôviszonyokról, hatáskörökrôl szól. Seres Dénes parlamenti képviselô a 215-ös helyhatósági törvényrôl, a prefektúra intézményére vonatkozó törvényrôl, a helyi közpénzügyi törvényrôl beszélt, hangsúlyozta, hogy a polgármesteri hivatal és a tanács intézményét nem szabad összekeverni. Szerinte a decentralizációs törvénycsomag felemásra sikeredett, "csak nem tudtunk érvényt szerezni 15 év alatt követeléseinknek". A prefektusi intézménnyel kapcsolatban elmondta, azt szeretné, ha a prefektus a törvényesség felügyelôje lenne és a decentralizált intézmények vezetését látná el.

Birtalan József, a Köztisztviselôk Országos Ügynökségének elnöke szintén sorra vette a decentralizációs törvénycsomagot alkotó jogszabályokat. Hangsúlyozta, hogy egy megye nem mûködhet prefektus nélkül, a kérdés az, hogy mi a prefektus feladata, hogyan oldják meg a pénzügyi fedezet problémáját.

Veress Emôd, az RMDSZ önkormányzati ügyvezetô alelnöke szerint ideje lenne különválasztani a helyi és megyei költségvetésekben a mûködési illetve a fejlesztési részt, és utalt az önkormányzati csôd, fizetésképtelenség bevezetésének lehetôségére.

Borbély László közmunkaügyi és területfejlesztési miniszter az infrastrukturális fejlesztésekrôl tájékoztatta a jelenlevôket, és hangsúlyozta, hogy az erdélyi megyéket a továbbiakban is támogatni fogják. Utalt a vízbevezetési program folytatására, amire jövôben kétszer annyi pénz áll rendelkezésre, az ANL-s lakások építése is folytatódik. Borbély László szerint idén ugyan leállították 3500 lakás építését a felhalmozott adósságok miatt, de jövôben legalább 5500-6000 lakás építését tervezik., erre 140 millió euró áll rendelkezésre. A sportcsarnokok építése se áll le, évente legalább 100 kis illetve nagy sportcsarnokot építenek, a gond itt az, hogy a székelyföldi építkezési cégek nem jeleskednek. Ilyen gyengén állunk, nem tudunk felmutatni erôs helyi építkezési cégeket? – kérdezte. Elfogadtak egy területfejlesztési stratégiát – így a megyei önkormányzatok tudni fogják, mire számíthatnak. Hangsúlyozta, hogy az észak-erdélyi autópálya megépítése továbbra is prioritás, erre jövôben 300 millió eurót költhetnek.

A tanácskozás végén megválasztották az OÖT alelnökeit, Lokodi Edit, Molnos Lajos, Ladányi László, Vajda Lajos, Bognár Levente, Pop Imre, Ludescher István és Baka Mátyás személyében.

Van, aki másképp látja Románia EU- csatlakozását

Az Európai Unióhoz való csatlakozás elhalasztása lehetôséget jelentene Románia számára, mivel több ideje lenne felkészülni a közösségi piaci körülményekre, a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodás megszûnése ugyanakkor nem befolyásolja az integrációt, vélekednek a KPMG tanácsadó és auditáló cég képviselôi.

"Románia csatlakozásának elhalasztása esetén a romániai cégeknek lehetôségük lesz megfelelôbben felkészülni az ország EU- tagságára. Romániának több ideje lenne tanulni másoktól, nem kell feltalálnia a kereket" – nyilatkozta pénteken Bill Brown, a KPMG képviselôje.

"Az európai integráció nagy változásokat hoz majd az üzleti szférában, különösen az EU-tagállamokkal import-export tevékenységet folytató cégek számára. Más szabályokat kell majd alkalmazni, erre pedig a romániai cégeknek nagyon fel kell készülniük" – mondta Brown.

Victor Keveházi, a KPMG egy másik képviselôje szerint a külföldi befektetôket nem foglalkoztatja Románia EU-csatlakozásának idôpontja.

"A befektetôk tudják, hogy erre sor kerül, nem fontos, mikor. A külföldi befektetôk pusztán stabil törvényi szabályozásokat akarnak" – mondta Keveházi. Hozzátette, Románia egyre vonzóbb ország lesz a külföldi befektetôk számára a gazdasági növekedés és a többi makrogazdasági mutató kedvezô alakulása miatt.

Az NVA-megállapodás felmondása kapcsán a KPMG képviselôje szerint a lépés "jó oldalát" kell látni. "A 2004-ben az EU-hoz csatlakozott országok közül egyiknek sem volt megállapodása az NVA-val az integráció pillanatában. Az EU- csatlakozáshoz nem kell kötelezôen megállapodás a nemzetközi pénzintézettel. Ilyen üzleti környezet mellett nincs szükség senkire, hogy noszogasson"– fejtette ki Keveházi, áll a Mediafax jelentésében.

(MTI/AP/APA) – Az Európai Bizottság közölte, hogy utánajár azoknak a jelentéseknek, amelyek szerint az amerikai Központi Hírszerzô Ügynökség (CIA) titkos börtönöket mûködtet Kelet- Európában, amit csütörtökön Lengyelország, Románia, Lettország, Észtország, Grúzia és Örményország is tagadott.

Az Európai Bizottság nem hivatalosan tudakozódni fog a kérdésrôl az EU-tagállamok kormányainál – mondta Friso Roscam Abbing bel- és igazságügyi szóvivô. Hozzátette, az uniónak nincs illetékessége a kérdésben, emberi jogi ügyekben kompetenciája csupán arra terjed ki, hogy ellenôrizze, átültették-e és betartják-e a tagországok a vonatkozó nemzetközi jogszabályokat. Amennyiben bebizonyosodik, hogy valamelyik tagállamban megsértik a foglyok jogaival kapcsolatos genfi konvenciót, az Európa Tanács, illetve a brüsszeli bizottság is meg fogja tenni a szükséges lépéseket – hangsúlyozta a szóvivô, megismételve, hogy Brüsszelnek nincs szankcionálási joga még ilyen esetben sem az EU- tagországokkal szemben – jelentette Veres Béla, az MTI tudósítója.

A Human Rights Watch emberi jogi szervezet washingtoni igazgatója a csütörtöki Financial Times szerint azt mondta: a szervezet "nagy biztonsággal" megállapította, hogy "legalábbis Lengyelországban és Romániában" léteznek ilyen CIA-táborok.

Ebben a pillanatban nincsenek értesülések arról, hogy az amerikai központi hírszerzô hivatalnak (CIA) "fogva tartási központjai" lennének Románia területén – jelentette ki a román államfôi hivatal szóvivôje csütörtökön, míg a védelmi tárca azokat a sajtóhíreket cáfolta, hogy egy légi támaszponton lenne ilyen titkos börtön.

Adriana Saftoiu elnöki szóvivô hozzátette: erre a következtetésre jutottak azt követôen, hogy Traian Basescu államfô megbeszélést folytatott az ügyben illetékes állami intézményekkel.

A nemzetvédelmi minisztérium sajtóirodájának csütörtök esti eljuttatott közlése szerint "Románia hadseregének nincs tudomása arról, hogy a Konstanca megyei Mihail Kogalniceanu légi bázison létezne vagy valaha is létezett volna a Human Rights Watch szervezet és a nemzetközi sajtóban emlegetetthez hasonló fogva tartási központ".

A védelmi tárca sajtóirodája egyúttal közölte azt is, hogy azok az újságírók, akik óhajtják, a légi bázis meglátogatásával a helyszínen is meggyôzôdhetnek, hogy ott nincs semmilyen börtön.

A román hírszerzô szolgálat (SRI) szóvivôje is arról tájékoztatott, hogy intézménye nincs birtokában olyan értesüléseknek, miszerint román területen "titkos CIA-börtönök" lennének.

A külföldi román hírszerzô szolgálat (SIE) ugyancsak bejelentette: nincsenek adatai "titkos börtönökrôl" Romániában, s olyan információkkal sem rendelkezik, amelyek ilyen "fogva tartási központok" létét bizonyítanák az ország területén.

(MTI) – Jövôre átalakul a magyar külképviseleti hálózat, amelyben a takarékos gazdálkodástól függetlenül módosításokat kell végrehajtani; a változtatások részeként bezár az ulánbátori, a limai és a bogotái nagykövetség – mondta Somogyi Ferenc külügyminiszter pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

Bezár a Ho Si Minh-városi és a montreali fôkonzulátus is, ugyanakkor új külképviselet nyílik a koszovói Pristinában, a bonni és a stuttgarti fôkonzulátus összevonásával új misszió kezdi meg mûködését Düsseldorfban, szintén új fôkonzulátus nyílik Csíkszeredán, emellett Ausztriával közösen mûködik majd a podgoricai (Montenegró) magyar külképviselet – jelentette ki Somogyi Ferenc, aki a külügyi tárca 2006. évi költségvetésérôl beszélt.

Elmondása szerint egy egységes külképviseleti hálózat kialakítása történik, amely az érdekérvényesítésnek a jelenleginél jobb formáit teremti meg. Ennek keretében a hagyományos diplomácia mellett elôtérbe kerülnek a gazdasági-üzleti kapcsolatok, kiemelt fontosságú a magyar cégek nemzetközi szerepvállalása, akárcsak a nemzetpolitika.

A diplomácia irányítója elmondta, hogy Romániában a Csíkszeredán a jövô év elején megnyíló fôkonzulátus mellett Sepsiszentgyörgyön új kulturális iroda kezdheti meg tevékenységét.

Somogyi Ferenc szerint a schengeni rendszerre történô felkészülés 2006-ban is a terveknek megfelelôen történhet, ehhez a szükséges létszám és anyagi erôforrás egyaránt adott. A Romániában, Ukrajnában, Szerbia-Montenegróban és Horvátországban mûködô magyar nagykövetségeken és fôkonzulátusokon egyébként összesen mintegy harminc új munkatárs kezd dolgozni, feladatuk a január 1. után igényelhetô nemzeti vízumokkal kapcsolatos teendôk ellátása lesz.

Az együttmûködés élénkítésérôl tárgyal a Közép-európai Kezdeményezés (KeK) országainak közgyûlése csütörtökön Pozsonyban kezdôdött tanácskozásán.

A közép- és kelet-európai térség 17 országát tömörítô KeK közgyûlésének küldöttjei azt vizsgálják, hogyan élénkítsék a tagországok együttmûködését a 2004-ben öt új KeK-tagországgal bôvült Európai Unió és a NATO bôvítésének új lehetôségeket kínáló feltételei, a kedvezôbb európai viszonyok keretei között. Különös hangsúlyt kap annak mérlegelése, hogyan segítsék a további négy KeK-tagország uniós csatlakozását célzó törekvéseit, belsô gazdaságuk fellendítését.

A tagországok parlamentjeinek küldöttségei a fórumon a terrorizmus és a szervezett bûnözés elleni küzdelmet, a polgári védelmet, a határon túli együttmûködést, a migrációt és kisebbségeket, valamint a kisvállalkozásokat érintô kérdéseket is megbeszélik.

A KeK soros elnöki posztját az év eleje óta betöltô Szlovákia november folyamán két további KeK-rendezvénynek lesz még a házigazdája. Elôbb a tagországok gazdasági miniszterei Pozsonyban, majd a miniszterelnökök találkoznak 24- én és 25-én a Pozsonyhoz közeli fürdôvárosban, Pöstyénben.

Több mint félezer gépkocsit gyújtottak föl péntekre virradóra a francia fôváros keleti peremkerületeiben és a nagyváros környékén immár nyolcadik éjszakája folytatódó zavargásokban, a hatóságok csaknem nyolcvan randalírozót ôrizetbe vettek – közölte a rendôrség. Több mint ezer rendôrt vezényeltek ki a Párizs fôként bevándorlók lakta, szegény külvárosaiban randalírozó fiatalok megfékezésére. Öt egyenruhás könnyebb sérüléseket szenvedett, miután a rendbontók megdobálták ôket. Hetvennyolc fiatalt ôrizetbe vettek. A zavargások múlt csütörtökön kezdôdtek a többségében afrikai bevándorlók által lakott Clichy-sous-Bois-ban.

(MTI) – Speciális szókincsû német-cseh szótárakat adományoz a közeljövôben az osztrák határ cseh oldalán dolgozó örömlányoknak a Social Impact osztrák humanitárius szervezet.

"Szeretnénk elérni, hogy javuljon a kommunikáció a prostituáltak és ügyfeleik között, mivel utóbbiak döntô többsége osztrák" – közölte a Social Impact egyik képviselôje pénteken Prágában.

A szervezet idén több tucat cseh prostituáltat kérdezett ki az osztrák határ mentén "munkahelyi" problémáiról és életkörülményeirôl. Kiderült, hogy a kuncsaftok döntô része középkorú osztrák férfi, aki egy-egy légyottért átlagban 30 eurót fizet.

A külön óhajokat, természetesen külön meg kell fizetni, mint ahogy az ügyfélnek azt is meg kell tudnia, hogy mi az, amit az illetô hölgy semmi pénzért nem vállal. S mivel a lányok nemigen tudnak nyelveket, ebbôl számos gond akad, nem kevés az erôszak, a tettlegesség sem. Innen jött az ötlet, hogy kellene egy speciális szótár.

"Bízunk abban, hogy kevesebb lesz a félreértés és a prostituáltak elleni erôszak, ha a nôk és osztrák ügyfeleik jobban megértik egymást" – állítja Paulina Wessely, a szervezet egyik vezetôje. A szótárban állítólag olyan kifejezések lesznek németül és csehül, mint hogy "ezt csak gumival csinálom", "nem, ez kizárt dolog", vagy pedig "oda nem engedem bedugni".

A leginkább érintett dél-csehországi falvak és városok polgármesterei, akik már korábban értesültek a kezdeményezésrôl, nincsenek elragadtatva az ötlettôl. Egyesek szerint az osztrák szociológusok jobban tennék, ha a cseh örömlányok helyett az osztrák férfiakkal foglalkoznának.

"Néha elgondolkodom, és értetlenül állok az elôtt, milyen életet is folytat tulajdonképpen az a családapa a közeli Ausztriában, aki rendszeresen átjár hozzánk szexelni" – mondta nemrégiben újságíróknak az egyik község polgármestere.

A német határ menti cseh régiók polgármestereinek döntô többsége, úgy gondolja: a határ mentén másfél évtizede burjánzó, a helyieknek sok gondot okozó prostitúció problémáját, amelyhez gyakran bûnözés is párosul, csak a legôsibbnek tartott mesterség teljes legalizálásával lehetne elérni.

13. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál

Az igazi fesztiválhangulat sajátos dramaturgiája szerint folytatódik és folytatódott csütörtökön is az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál. E dramaturgiában megtalálható egyrészt a tömeg, mint a "színes népség" megfelelôje, a jó hangulat, a televíziók és mozimûsorok kínálatából hiányzó, ám ennek ellenére (vagy éppen ezért?) minôségi alkotások, a nézôi szabadság (azaz, azt nézünk, amit akarunk, akkor sétálunk ki a terembôl egy kávéra, cigire, sörre, amikor akarunk), a rövid és díszes, poénos megnyitó, valamint a késô éjszakába nyúló filmnézés-mulatozás.

A három órakor kezdôdô versenyfilmblokkok ezúttal sem okoztak csalódást, egyaránt láttunk poénos, vicces, ötletes, drámai, tragikus, groteszk és abszurd módon hülye (ez utóbbi minôsítés ez esetben százszázalékosan pozitív) filmeket – az animációktól az elbeszélésen keresztül a hagyományos módon készített rövidfilmekig terjedt a skála. Este nyolctól pedig a megnyitóünnepség vette kezdetét: a kétnyelvû, hivatalos fesztiválkezdés magyar ceremóniamestereként Sebestyén Aba színmûvész elmondta: a 13-as rendhagyó, mágikus számjegy, általában a szerencsétlenséggel azonosítják, a fesztivál esetében azonban ennek a fordítottja történt – szerencsét jelez, annak a szerencsének bizonyítéka, mely szerint egyáltalán megérték a tizenharmadik filmszemlét. A fesztiválszervezô Maros Megyei Madisz elnöke, György Anna szerint is hosszú idô a tizenhárom év, a lényeg azonban ugyanaz maradt: egy fedél alá hozni a filmkészítôket és filmkedvelôket, olyan filmeket vetíteni, amelyeket máshol nem láthat a becses nagyérdemû. A nemzetközi zsûri bemutatása után Gáspárik Attila, a fesztivál mûvészeti igazgatója ismertette a szemle hosszú életének titkát: olyan szervezôi csapat gondoskodik róla, amely a fesztiválért és nem a fesztiválból él. Az utóbbi esetben körülbelül az ötödiknél abbahagyták volna... Végül, kiosztották az idei évi Alter-Native- díjakat (melyek nem azonosak a díjnyertes filmek kitüntetéseivel), és amelyek ez évben inkább életmûdíjaknak mondhatók, hiszen a két díjazott személye nem más, mint Kovács András Kossuth-díjas filmes legenda (többek között cannes-i zsûritag, Karlovy Vary-díjnyertes), valamint Ion Fiscuteanu marosvásárhelyi színmûvész, számos filmes alkotás (fô)szereplôje. A díjakat Sipos Levente fesztiváligazgató adta át a jelen levô kitüntetetteknek.

Az est további része szintén izgalmasan folytatódott, hiszen ôsbemutatót láthatott a közönség és a jelen levô alkotói gárda egyaránt: Dan Pita rendezô Álmok hölgye címû (mellesleg igen szép) alkotását világelsôként a vásárhelyi fesztiválon mutatták be a rendezô, az író és a játszó színészek egy részének jelenlétében. A filmet – bevallásuk szerint – ôk is most látták elôször. A zseniális, ám lassan megbolonduló, zaklatott életû és nôügyeiben teljesen, ekoztasztikus módon elveszô filmrendezô életének végsô momentumát, legutolsó filmjének forgatását, végül öngyilkosságát szürrealista képekben bemutató film méltán érdemelte ki a nézôk vastapsát. A premiert beszélgetés követte, az alkotók részvételével.

A nap utolsó nagytermi filmjeként Dominique Cabrera Az emberi gyöngédség teje címû filmjét vetítették, a kisteremben a Minimum Party programját, a Best of Mediavawe 2005 filmjeit, valamint Mészáros Péter Stammbuch-ját láthatta a nagyérdemû. Amelynek tagjai azonban az éjszakai programról sem maradtak le, hiszen háromnegyed kettôtôl az ArtEast Alapítvány társszervezésében a várbeli Mészárosok bástyájában folytatódott a filmnézés további rövidfilmekkel, valamint videotechnikát használó képzômûvészek alkotásainak bemutatásával.

Szombaton és vasárnap további programokra látogathatunk el a 13. Nemzetközi Alter-Native Rövidfilmfesztiválon.

A szombati, nagytermi program délelôtt tíz órakor kezdôdik a versenyfilmek hetedik, nyolcadik és kilencedik blokkjával, egészen déli két óráig. Negyed háromtól Papp Gábor Zsigmond Az ügynök élete címû filmjét vetítik, negyed öttôl fél hatig pedig Impact Highlights 2004 következik. Háromnegyed hétig Orosz István a nagytermi "fôtéma", este héttôl pedig Koltai Róbert Világszám! – Dodó és Naftalin címû nagyjátékfilmjét nézhetjük meg. A díjkiosztó ceremónia este kilenctôl kezdôdik, melyet háromnegyed tíztôl a hazai Nightlosers koncertje követ. A szombat esti zárófilm a franciaországi Sylvain Chomet alkotása, címe A belleville-i trió.

A szombati, kistermi program délelôtt 11-kor indul a Filmtett és a Duna Mûhely 2005-ös alkotótáborának filmjeivel, fél egytôl pedig Török Ferenc Csodálatos vadállatok címû alkotását tekintheti meg a nagyközönség. Háromnegyed egytôl Impakt Fesztivál: A zene te vagy címû programpont tartalma látható, negyed négytôl válogatást vetítenek az Inforg Stúdió filmjeibôl. Negyed öttôl pedig Alexandru Solomon nagyjátékfilmjét, a valós és következményeiben tragikus eseményeken alapuló A nagy kommunista bankrablást nézhetjük meg a kisteremben.

A szombati nap szintén bulival, a The Yearning Shakers koncertjével zárul, este fél tíztôl a várbeli Café Tutun fesztiválkocsmában.

A vasárnap pedig nem várt, de könyörtelenül eljövô zárónap – délelôtt tíztôl a díjnyertes filmek vetítése zajlik a nagy teremben, amely vetítést Dyga Zsombor Kész cirkusz címû filmje követi. Az ez évi fesztivál sorrendben utolsó nagyjátékfilmje kettôkor kezdôdik, Muhi Klára alkotásának címe Sorstalanság werk.

A kisteremben, délelôtt 11 és 12 óra között animációs filmekkel búcsúzhatunk a 13. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm-fesztiváltól. Remélhetôleg jövô ôszig csupán...

Idén már tudtam, mire van szükségem, hogy hatékony kukoricaszedô legyek. Rétegesen öltöztem, zsebes pulcsit vettem legfelül, amit megtömtem apró keksszel, cukorkával s egy almával. Így védtem ki a megfázást, éhezést. Elképzelni sem tudok rosszabbat annál, hogy félúton, amikor már látszik a sor végét jelzô szomorúfûz, de mégiscsak órákba telhet, amíg kiérek, korogni kezd a gyomrom, gondolataim az otthon hagyott ropogós keksz, édes csoki körül kezdenek forogni. Ilyenkor már csak félerôvel tudok dolgozni, s ha nincs semmi harapnivaló kéznél, akkor bô félóra múlva már arról kezdek elmélkedni, hogy milyen íze lehet a kemény, sárgára érett kukoricaszemeknek.

Az elmúlt két év alatt azt is megtanultam, hogy nem mindegy, kit kérek meg, hogy segítsen a számomra óriásnak tûnô, mások szerint aprócska kukoricaföldön levô termés betakarítására. Hiszen, ha családtagjaimat hívom, akiknek csak nagyon halvány emlékeik vannak errôl a munkáról, akkor lehet, hogy jó lesz a hangulat, de holtbiztos, hogy kétszer annyi idô alatt végzünk. Ezért az önkéntes segítôk mellé olyan napszámosokat is fogadtam, akiknek szaporán járt a keze, s azt is elmondták, hogy egy jó munkaerônek reggeltôl estig tíz ár kukoricát kell leszednie.

Kellemetlen meglepetésektôl sem volt mentes az idei kukoricaszedés. Megtörténhet, mint ahogy meg is történt, hogy valakik elôzô nap kurkásztak a földeken, így a tábla közepén tíz métereken le voltak szedve a csövek. S számítani lehet a kóbor kutyákra is, amelyek az elôzô este gondosak elôkészített, becsomagolt szalámis szendvicseket szétmarcango