Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Napok óta folyik a szócséplés arról, hogy törvényes vagy törvénytelen, jogos vagy jogtalan volt-e Calin Popescu Tariceanu május végi érdeklôdése a fôügyésznél a Dinu Patriciu-ügyben. S ha lúd, legyen kövér, a legfrissebb híradások szerint tegnap reggel Basescu és Tariceanu külön tanácskozott az "ügyrôl", úgymond a telefonbotrány következményeinek csökkentése érdekében.

Nos, amíg ezen rágódik az államhatalom – az elnökség, a kormány, a fôügyészség, az igazságügy- minisztérium – és a sajtó, elsikkadnak a valóban aggasztó tények. Például az, hogy az igazságügy-miniszter egy olyan törvényt "tervezett", amellyel – a korrupció elleni harc leple alatt – a beugratást készül intézményesíteni, illetve az, amirôl a pénzmosás visszaszorítására létrehozott hivatal elnöke, Iulian Dragomir nyilatkozott a hét elején. Mint elmondta, legalább négy alkalommal jelezte a fôügyészségnek és a korrupcióellenes ügyészségnek, hogy elôdje, Ioan Melinescu, illetve a hivatal egy volt igazgatója, Mircea Popescu nem foglalkozott a titkosszolgálatok, az országos rendôrparancsnokság, az ügyészség, de még a külföldi partnerintézmények bejelentéseivel sem. A két hivatalnokhoz küldött dossziék egyik ügyészségtôl a másikig vándoroltak, anélkül, hogy bármi történt volna. Ez megesik, ám a mulasztás tényleges súlyára a számok világítanak rá. Ugyanis 535 (!) bûnügyi feljelentésbôl csupán egyetlen (!) ügy került vádiratként az igazságszolgáltató szervek elé. Ezek mellett még 486 dosszié található a vizsgálatok "különbözô fázisában", 46-ra pedig az év eleje óta rá sem néztek. Az idén a hivatal egyetlen bejelentését sem oldotta meg a fôügyészség.

Nos, ezekre kellene odafigyelnie Ilie Botos fôügyésznek, akinek szemmel láthatóan nagyon tetszik a tévésztár szerep, és ilyen ügyekben kellene szorgoskodnia, nem pedig arról beszélnie, hogy uram bocsá', mennyire zavarta ôt egy fél évvel korábbi telefonhívás. (Annyira, hogy hat hónapig szóhoz sem tudott jutni.)

Feltûnô, hogy a korrupció elleni harc bajnokának, Monica Macoveinek sem jutott a tudomására ez a dolog. Vagy talán annyira elfoglalta a "csôbehúzás" törvényének megkomponálása, amellyel gyanútlan embereket próbálnak megkísérteni, hogy ilyen "apróságokra" nem jutott ideje? Ördögi kísértés! Milyen egyszerû lesz a politikai ellenfelek "kicsinálása"… Ilyen foglalatosság mellett tényleg nem maradhat ideje és energiája utánanézni, mi is történik azokkal a dossziékkal, amelyek már konkrét korrupciós vagy korrupciógyanús eseteket jeleztek? Ezek után nem csoda, ha az Európai Unió elégedetlen a romániai igazságszolgáltatás mûködésével, és bizonyára nem veszi majd be ezt a maszlagot sem, amit az úgynevezett korrupcióellenes harc címszó alatt mûvelnek. Mondvacsinált ügyekkel altatnak és áltatnak bennünket, miközben a korrupciós ügyiratok százszámra halmozódnak.

A besúgás intézménye ôsidôk óta ismert, most azonban úgy tûnik, Romániában hivatalos rangra emelik ennek kifinomultabb változatát, a beugratást. Természetesen a korrupció elleni harc eredményesebbé tétele végett. Nem mindenki lelkesedik a kétes értékû ötletért. Például Szabó Károly RMDSZ-szenátor, aki a hét elején politikai nyilatkozatban tette szóvá ellenvetéseit. Mint kijelentette: a törvénytervezet elfogadása esetén magát a korrupciót öntenék hivatalos formába. A beugratás önmagában bûncselekmény. A nyomozók feladata nem a beugratás, hanem az alapos gyanúra épülô bûnüldözés.

– Valójában mirôl is szól ez a törvény? – kérdeztük Szabó Károlyt.

– Ez egy szélesebb körû törvény, amely a korrupció elleni harc úgymond fokozását, illetve annak a látszatát igyekszik kelteni azzal, hogy új eszközöket adnak a bûnüldözô szervek kezébe. Nevezetesen ezt a fajta eszközt, ami nagyon veszedelmes és aminek az a lényege, hogy közpénzeket adunk bizonyos hivatalnokok – mert nyomozónak nem nevezném ôket – kezébe, hogy korrumpálni próbáljanak vele más hivatalnokokat. S tennék ezt, akár létezik, akár nem létezik a megvesztegethetôség gyanúja. Magyarán: megrendeznek egy tettenérést, hogy lebuktassanak valakit ezzel a módszerrel. Veszedelmes dolog és kísértetiesen emlékeztet azokra az idôkre, amikor valakik behatoltak a házunkba, és éppen egy bizonyos könyvnek bizonyos oldalai között találták meg azt az egydollárost, amiért le lehetett ültetni valakit. Ezt meg lehetett csinálni akkor, de azt hiszem, hogy azt az idôt és azokat a módszereket nem lehet megengedni még akkor sem, ha tényleg indokolt a korrupció elleni harc.

– Jól értettem? A lényeg az, hogy ki lehet szemelni valakit, akivel szemben ezt megrendezik, hogy tettenérjék?

– Pontosan. Nem beszélve arról, megtörténhet, hogy egy szobában felejtek egy táskát, és jöhetnek a fiúk, akik "lelepleznek", hogy elfogadtam valamit. Nem számít, hogy van-e vagy nincs bennem hajlam arra, hogy elfogadjam azt a felajánlott valamit. Ez a kérdés fel sem merül. Ez a gond.

Tehát ez egy hatalmas disznóság, ami önmagában véve bûncselekmény. Nálunk a bûnüldözôk nem detektívek, hanem rendôrök, és sokszor dicsekednek, hogy "megrendeztük a tettenérést". Ez önmagában véve bûncselekmény. A nyomozó nyomozzon és fedje fel az információkat, amelyekbôl aztán bizonyítékok lesznek, amelyek alapján a bíróság elé lehet állítani, és esetleg, ha a bíró elégségesnek tartja a bizonyítékokat, el is lehet ítélni az illetôt. Ez így mûködik egy jogállamban, nem úgy, hogy én megrendezek valamit, ráadásul erre közpénzeket használok fel – nota bene! – azért, hogy valakit, akit én akarok, csapdába ejtsek.

– Ki a kezdeményezôje? Hogyan képzeli el a törvény mûködését? Kik lennének a beugratók és kik, milyen alapon szemelnék ki az áldozatokat?

– Monica Macovei a kezdeményezô. Ki más lenne?! Ô ennek az országnak az erkölcscsôsze. Az ügyészek, rendôrök, az igazságszolgáltató szervek, a nyomozóhatóság lenne a beugrató. Nálunk még mindig egy, a sztálini idôkbôl örökölt rendszer van. Elismerem, hogy a büntetô törvénykönyv és büntetô perrendtartás terén nagy elôrelépés történt, és nem a milicista mondja meg a bírónak, hogy valakinek hány évet adjon, de még mindig nem a vizsgálóbíró rendeli el, hogy valaki behatoljon valahová, vagy bírói felhatalmazással a kezében megmotozzon, illetve átkutasson valakit. Ez még a jövô.

– Amellett, hogy az eljárás ellentétes az ártatlanság vélelmének elvével is, rengeteg visszaélésre adhatna lehetôséget, hisz a beugratók nyilvánvalóan a nekik nem tetszô hivatalnokokat, vállalkozókat fogják "beugratni", míg a saját érdekkörükbe tartozók érintetlenek maradnak.

– Alkotmányellenes, nem beszélve arról, hogy fennáll a veszély, hogy politikai parancsra cselekszenek. Ez még inkább elfogadhatatlan. Nos, épp ez a gond. Az igazság az, hogy átpréselték a kormányon ezt a törvényt, de már a szenátus jogi bizottsága olyan finoman "kiherélte", hogy gyakorlatilag nem fog tudni megvalósulni. Ebbôl viták lesznek a koalíción belül is.

– Mit gondol, lesz valamiféle hatása a politikai nyilatkozatának?

– Dehogy. Olvasott valahol errôl? Itt a sajtót nem érdekli az ilyesmi. Csak az, hogy mit beszélt Tariceanu Botossal, és nem az, hogy vajon hogy került a sajtóba olyasmi, amit csak törvénytelenül, nevezetesen valakik telefonjának a törvénytelen lehallgatása árán lehetett megszerezni. Jövô héten azon fogok felháborodni, hogy indult-e nyomozás azért, hogy miként került nyilvánosságra, és egyáltalán valós információ-e, hogy beszélt valaki valakivel telefonon. Az, hogy a miniszterelnök beszólt valakiért a fôügyésznek, önmagában véve erkölcstelen, sôt szabálytalan. De az, hogy valakik lehallgatják a telefonját és az a sajtóba is bekerül, végképp törvénytelen. Érdekes módon nem ezen háborog az ország. Ezek meg habognak, mekegnek, magyarázkodnak, és nem háborodnak fel azon, hogy miért nem rúgnak ki valakit, akinek az a feladata, hogy ez ne történhessen meg. Mert van ilyen, és kemény közpénzekbôl fizetik.

– Véleménye szerint ez a törvény, kiherélve ugyan, de "menni fog"?

– Mennie kell. Arról van szó, hogy a korrupcióellenes törvényes kereteket fejleszteni, modernizálni, aktualizálni, európaiasítani kell, és fôleg gyakorlatba ültetni minél hamarabb. Ezek sürgetô elemei az ország-jelentésnek.

– Ez a fajta gyakorlat azonban nem hiszem, hogy elnyerné az Európai Unió tetszését.

– Így igaz, mert ez az emberi jogokat veszi semmibe. Remélem, észreveszik.

Tíz vállalat jelezte szándéklevélben a hatóságoknak, hogy részt venne a Bukarestet és környékét ellátó áramszolgáltató, az Electrica Muntenia Sud (EMS) privatizációjában.

Jelentések szerint a privatizációs dokumentációt november 18-ig vehetik át az érdeklôdôk, a végleges ajánlatokat pedig december 23. elôtt kell megtenniük. Az EMS-ben tulajdonért jelentkezôknek fejlesztési elképzeléseket kell rögzíteniük, ami további tárgyalásaik alapja is.

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök kijelentette, nincs szándékában lemondani amiatt, hogy botrány robbant ki az Ilie Botos fôügyésszel a Patriciu-ügyben folytatott telefonbeszélgetés miatt, mivel úgy gondolja, hogy jogában áll bármilyen intézménynél tájékozódni biztonsági kérdésekrôl. Tariceanu szerint a csütörtök reggel Traian Basescuval folytatott megbeszélésen nem esetleges lemondásáról, hanem Románia európai integrációjáról, valamint a Nemzetközi Valutaalappal való kapcsolatról volt szó.

Arra a kérdésre, hogy mit tesz, ha a Legfelsôbb Bírói Tanács arra a következtetésre jut, hogy a telefonhívás az igazságszolgáltatásba történô politikai beavatkozásnak minôsül, a kormányfô leszögezte, egy ilyen következtetést bizonyítani is kell. "A politikai beavatkozást bizonyítani is kell, én pedig továbbra is fenntartom, hogy jogomban áll bármilyen intézménynél tájékozódni Romániában. Ez egy szokványos gyakorlat – nem csak én tájékozódom, az intézmények is tájékoztatnak, mivel én vagyok a miniszterelnök. Én nem tájékozódhatok nem hivatalos csatornákon a nemzetbiztonsággal kapcsolatos kérdésekrôl" – mondta a kormányfô.

Szeptember végétôl a tanulók és tanárok többrétegû öltözetben, pulóverben, szvetterben, sôt kabátban ülnek az osztálytermekben, a bentlakók pedig hôsugárzók mellett kuporognak. Ugyanis a hideg idô beálltával a pedagógiai líceum régi hôközpontja már nem, az új hôközpontja még nem mûködik. Az alagsorban tegnap még folyt a munka, az új kazánok, bojlerek felszerelve, s a szakemberek mára ígérték a megmentô meleget.

A több mint 30 éves, siralmas állapotú régi hôközpont mellett, amit csak egy fal választ el az újtól, több munkás, vállalkozó, kivitelezô sürgött-forgott a polgármesteri hivatal képviselôi és az aligazgató "fel- ügyelete" mellett. Ezúttal azonban nem áll a mondás, hogy jobb késôn, mint soha, mert hidegben aligha folyhatott normális oktatómunka.

– A kazánok be vannak állítva, a vezetékek készen, csak az automatizálási részt kell ellenôrizni és beindítani. A beindításhoz Bukarestbôl érkeztek a szakemberek, az ô felügyeletükkel történik majd a biztonságos üzembe helyezés – mondta Serban Mircea, a munkálatokat kivételezô cég, a Comterm Invest Kft. vezetôje.

– Miért ilyen késôre, a fûtési idény beállta után fogtak neki a munkának? – tettük fel a kérdést Trozner Erzsébet aligazgatónônek, aki elmondta, hogy csak szeptember utolsó napjaiban kezdhették el a munkát. Az történt ugyanis, hogy a Comterm Invest Kft. a nyár folyamán a hôközpontcserére megnyerte a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal által kiírt versenytárgyalást, azonban ezt az egyik versenybe szálló vesztes megfellebbezte. Harminc nap múlva újabb versenytárgyalást írtak ki, és ismét ugyanaz a cég nyert, mint elôzôleg. E huzavona miatt kellett szeptember végéig várni a munkálatok megkezdésével.

– Nem az iskola vezetôségének, nem a polgármesteri hivatalnak a hibája, hogy így történt. Sajnos, egy hónapja fagyoskodunk a tantermekben, az internátusban, a sportteremben, a tanáriban, az ebédlôben és az óvodában is. Sokat kínlódtunk. A bentlaká-sok hálótermeibe hôsugárzókat állítottunk, hogy a gyerekek ne betegedjenek meg. Ez azonban jól felduzzasztotta a villanyszámlánkat. A mosdókban viszont csak hideg víz van, ami nagyon kellemetlen, fôleg a lányoknak, akik érzékenyebbek. De a fiúknak is kellemetlen, hiszen tornaóra után elmarad a zuhanyozás, ha nem akarnak meghûlni – mondta az aligazgató.

Tegnap délben csak a konyhán volt meleg, ahol 160 diáknak fôtt az ebéd. Az osztálytermekben hidegben folyt a tanítás. A "szerencsésebb" osztályokat az ablakon beáradó déli verôfény melegítette. S közben talán abban reménykedtek, hogy mától a suliban és a bentlakásban barátságosabb körülmények között élhetnek.

Szombaton és vasárnap az Udvarfalván a közelmúltban kialakított lovaglópályán rendezik meg a felnôtt és ifjúsági országos lovastusa-bajnokságot. Szombaton 9.30 órától a díjlovaglást rendezik, míg 14.30 órától a díjugrató próba következik. Vasárnap 14.30 órai kezdettel következik a tereplovagló versenyszám.

A C-osztályos bajnoki pontvadászat 10. fordulójának mérkôzéseit pénteken 14 órától rendezik. Míg a 8. csoport keretében az Avântul Szászrégen Szatmárnémetiben a Somesul vendége lesz, a 9. csoportban a megye határain belül három találkozót rendeznek. Ebbôl kettôt Marosvásárhelyen: a víkendtelepi pályán a Maris – Vidombák, a Sziget utcában a Trans-Sil – Nyárádtô mérkôzésekre kerül sor. Marosludason a Matizol Ploiesti vendégszerepel. A megye további csapatai közül a Gaz Metan Maroshévízen, a Stiinta otthonában játszik, Szováta Predeálra látogat, míg a dicsôszentmártoni Chimicának Kézdivásárhelyen van mérkôzése, ha addig, mint kilátásba helyezte, vissza nem lép.

A labdarúgó D-osztályban szombaton 11 órától rajtolnak a visszavágók, a 10. forduló találkozóival, az alábbi párosítás szerint: Radnót – Sóvárad; Erdôszentgyörgy – Nyárádszereda; Marosoroszfalu – Dános; Mezôméhes – Gyulakuta; Kerelô – Görgényszentimre.

A megyei bajnokságban a 10. forduló találkozóit az alábbi mûsor szerint rendezik. Északi csoport, szombat 14 óra: Görgénysóakna – Erdôszakál; vasárnap 12 óra: Marosvécs – Gliga Companies; Felsôidecs – Görgényoroszfalu; Déda – Marosfelfalu; Lövér – Alsóidecs; Disznajó – Holtmaros. Közép csoport, szombat 14 óra: Ákosfalva – Mezôfele; Koronka – Csittszentiván; Maros-szentkirály – Marossárpatak; vasárnap 12 óra: Mezôpanit – Sáromberke; Mezôbergenye – Harasztkerék; Székelymoson – Marosszentanna. Déli csoport, szombat 14 óra: Mezô-szengyel – Nagysármás; Mezôbánd – Búzásbesenyô; vasárnap 12 óra: Náznánfalva – Mezôzáh; Bonyha – Vámosgálfalva; Marosbogát – Mezôceked; Marosugra – Marosgezse.

A Marosvásárhely körzeti falusi bajnokság 10. fordulójában, vasárnap 14 órától. I. csoport: Mezômajos – Mezôszabad; Jedd – Speranta Mezôpagocsa; Mezôménes – Uzdiszentgyörgy; Mezôkapus – Mezôkirályfalva; Galambod – FC Mezôpagocsa. II. csoport: Kövesd – Csíkfalva; Cikmántor – Nyárádremete; Szentgerice – Nyárádmagyarós; Somosd – Egrestô; Teremiújfalu – Kibéd; Harcó – Makfalva.

Szombaton és vasárnap a ligeti sportcsarnokban kerül sor az országos Oláh György-emlékverseny megyei szakaszára az 1995-ben született korcsoport számára. A tizenkét részt vevô csapatot négy csoportra osztották, szombaton 8 órától nyolc, vasárnap ugyancsak 8 órától négy mérkôzést rendeznek a csoportok keretében. Vasárnap 11.20 órától következnek a negyeddöntôk, 14.40-tôl az elôdöntôk, míg a döntôre 17.30 órai kezdettel kerül sor.

A férfi A-osztályos bajnokság 6. fordulója keretében, szombaton a BC Mures Ploiesti-re látogat, ahol a bajnok Asesoft ellen lép pályára.

A nôi A-osztályos bajnokság 10. fordulója keretében a marosvásárhelyi Muresul szombaton Medgyesen vendégszerepel. A férfiak hasonló bajnokságában vasárnap a 9. fordulóban a HC Segesvár Lugoson, az Olimpic Segesvár Tordán játszik.

A nôi felnôtt csapatbajnokságban a marosvásárhelyi Romgaz-Elektromaros szombaton 10 órától az Elektromaros pályán a Metrom Brassót fogadja, a férfibajnokságban a Koracell- Elektromaros ellenfele 13 órától a CFR Iasi lesz.

Az Európai Bizottság csütörtökön közölte: utánajár azoknak a jelentéseknek, amelyek szerint az amerikai Központi Hírszerzô Ügynökség (CIA) titkos börtönöket mûködtet Kelet-Európában.

Informálisan tudakozódni fogunk a kérdésrôl az EU-tagállamok kormányainál – mondta Friso Roscam Abbing uniós szóvivô.

"Ki kell derítenünk, mi is történik valójában. Mindannyian hallottunk ezekrôl (a híresztelésekrôl), most meg kell néznünk, vajon hitelesek-e" – fûzte hozzá a szóvivô, megjegyezve, hogy a szóban forgó börtönök léte ellentétes az emberi jogokra vonatkozó uniós szabályozással.

Lengyelországban és Romániában is vannak titkos CIA-börtöntáborok – írta a csütörtöki Financial Times az egyik legnagyobb emberi jogi csoport értesülését idézve.

Az amerikai központú Human Rights Watch emberi jogi szervezet washingtoni igazgatója a csütörtöki Financial Times szerint azt mondta: a szervezet "nagy biztonsággal" megállapította, hogy "legalábbis Lengyelországban és Romániában" léteznek ilyen CIA-táborok.

Tom Malinowski a londoni üzleti napilapnak kijelentette, hogy erôs bizonyítékok – egyebek mellett ôrizeteseket szállító CIA-repülôgépek repülési naplói – utalnak arra, hogy Lengyelország és Románia szerepel az amerikai hírszerzô szolgálat titkos ôrizetesközpontjait üzemeltetô országok között.

A Financial Times kommentárja szerint, ha ez bebizonyosodik, az súlyos aggályokat kelthet az Európai Unión belül, és a közvélemény tiltakozásához vezethet Lengyelországban és Romániában.

A brit lap varsói tudósítójának ugyanakkor a lengyel védelmi minisztérium szóvivôje, Leszek Laszczak azt mondta: terrortevékenységgel gyanúsított személyeket nem ôriztek lengyel területen lévô katonai támaszpontokon, ilyen egyezmény sem az amerikai kormánnyal, sem más amerikai intézménnyel nincs.

Románia is cáfolta, hogy az amerikai Központi Hírszerzô Ügynökség (CIA) titkos börtönt tart fenn az ország területén, és más térségbeli országban létesített ilyen börtönöket, és ezekben ôrzi, illetve hallgatja ki a fogságába került legfontosabb al-Kaida-terroristákat.

"A CIA-nak nincsenek bázisai Romániában" – jelentette ki Calin Popescu Tariceanu kormányfô szerdán késô este a román sajtóklubban, reagálva a The Washington Post állítására.

A CIA külföldi titkos táborhálózatának létérôl egyébként nem most kerülnek elôször napvilágra értesülések. A londoni székhelyû Amnesty International emberi jogi szervezet már hónapok óta, több jelentésben visszatérôen azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy az globális, titkos fogolytábor- hálózatot üzemeltet.

A világ legnagyobb emberi jogi szervezete például májusi éves világjelentésében azt írta: a kubai Guantánamo börtöntábor "csak a látható része a történetnek", gyûlnek ugyanis a bizonyítékok arra, hogy az Egyesült Államok Afganisztánban, Irakban "és máshol" olyan ôrzôközpontok hálózatát mûködteti, ahol titokban, minden megfelelô joghatóságtól távol tart fogva embereket.

Carter, aki 1977-1981 között volt a Fehér Ház lakója, azzal kapcsolatban nyilatkozott az NBC tévécsatornának, hogy a The Washington címû napilap szerdai beszámolója szerint az amerikai Központi Hírszerzô Ügynökség Kelet-Európában és a világ más részein létesített titkos börtönökben ôrzi és hallgatja ki a fogságába került legfontosabb al-Kaida-terroristák egy részét. Carter úgy vélekedett, hogy az elmúlt öt évben mélyreható és radikális változáson ment át az erkölcsi értékrend az Egyesült Államokban. A lapjelentésben foglaltakat pedig annak jeleként értékelte, hogy a Bush-kormányzat alatt mi minden történt a történelmileg kialakult amerikai politika módosítása érdekében.

Carter elismerte, nincs bizonyítéka arra, hogy a Bush- kormányzat az iraki háború elôtt manipulálta volna a háború indoklására felhasznált hírszerzési értesüléseket, mindazonáltal elítélte azokat az állításokat, amelyek szerint Irak terrorista csoportokkal állt volna kapcsolatban. Manipuláltnak tartotta azokat a kijelentéseket is, amelyek szerint a hatalmától 2003 áprilisában megfosztott Szaddám Huszein iraki diktátornak köze lett volna a 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terrortámadásokhoz, illetve olyan olyan tömegpusztító fegyvereket birtokolt, amelyek az Egyesült Államokat veszélyeztették. Carter szerint e kijelentések csak az amerikai közvélemény félrevezetését és a háború kirobbantását szolgálták.

Az azonosítási játéknak most egy újabb gyöngyszeme bukkant fel. Két angol kutató, Brenda James és William Rubinstein, a wales-i Aberystwyth egyetem történészei szerint Sir Henry Neville-re, a Plantagenet uralkodóház leszármazottjára tippel. Szerintük "rendkívül nyilvánvaló bizonyítékok" vannak arra, hogy ô rejtôzött a Shakespeare név alatt – írta a Corriere della Sera címû olasz napilap.

Az egyik bizonyíték az, hogy a diplomata Neville utazásai pontosan megfelelnek a drámák helyszíneinek, amelyeken egyébként Shakespeare sohasem járt. Vagy ott a francia nyelv használata az V. Henrikben, valamint más földrajzi és politikai részletek, amelyeket Shakespeare, egy kesztyûkészítô fia, aki életrajza szerint csak 12 éves koráig járt iskolába, nem ismerhetett. A kutatók feltételezését támasztja alá az a dokumentum is, amelyet 1867-ben találtak meg, de eddig elhanyagoltak: ezen Neville Shakespeare nevének leírását gyakorolta.

James és Rubinstein úgy gondolják, hogy Sir Neville, aki belekeveredett egy lázadási kísérletbe és árulógyanús lett, nem akart az erôs politikai tartalmú drámák szerzôjeként szerepelni, inkább álnév mögé rejtôzött. A két kutatót erre a nyomra az vezette, hogy a Sir rokoni kapcsolatban állt Mary Ardennel, Shakespeare anyjával. Mindez olvasható most megjelent könyvükben, amelynek címe: Kiderül az igazság.

Az Egyetem Elôtti Oktatás Maros Megyei Szakszervezete a közvélemény tudomására hozza, hogy november 7- étôl, hétfôtôl részt vesz az oktatásügyben dolgozók által meghatározatlan idôre meghirdetett általános sztrájkban. A sztrájkhoz való csatlakozást a szakszervezethez tartozó 1800 tag 93 százaléka aláírásával támogatta, valamint 215 nem szakszervezetis tanügyi alkalmazott is. Országos szinten a sztrájk kitörését november 1-jén, kedden határozták el, az Oktatásügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségéhez tartozó szakszervezetek egyöntetû szavazata alapján. A szakszervezeti szövetséghez tartozó 178.000 tag 75 százaléka beleegyezett a sztrájk kirobbantásába.

A sztrájkban részt vesz minden oktatási szakszervezet: a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége, a Spiru Haret, az Alma Mater tanügyi szakszervezeti szövetségek. Ezek a szakszervezetek a tanügyben dolgozók 80 százalékát, majdnem 400.000 alkalmazottat képviselnek. Hozzájuk csatlakozott néhány egyetemistaszervezet is.

Az oktatás gyatra helyzete, a folyamatos alulfinanszírozás miatt szükségesnek éreztük, hogy a szakszervezeti harc ezen szélsôséges formájával küzdjünk igazunkért. Románia kormányának azon szándéka, hogy az oktatás 2006-os költségvetését lefagyassza a nemzeti bruttó össztermelés 3,8 százaléka alá, ellentmond az ország általános fejlesztési tervének, amelyet a 2007. január elsejei Európai Unióhoz való csatlakozás tesz szükségessé. Az alacsony költségvetés meghátrálásra kényszeríti az oktatást és annak haszonélvezôit, a diákokat, szülôket, az egész társadalmat. Elképzelhetetlen az oktatási szolgáltatások minôségi javulása és a haladás, amennyiben az oktatásügyben dolgozókat nem ösztönzik megfelelô fizetéssel.

Az oktatásügyben dolgozók által kirobbantott sztrájk kapcsolodik a nagy szakszervezeti szövetségek által szervezett, kérésekkel alátámasztott tiltakozó akciókhoz. Támogatjuk az általános követeléseket – az országos minimálbér legyen 430 új lej – és a különbözô tevékenységi ágakra jellemzô kéréseket. Egyetértünk azokkal a szakszervezetekkel, amelyek a szociális párbeszéd szabályainak súlyos megszegésével vádolták a kormányt.

Reméljük, hogy tiltakozó akcióinkat megértik és támogatják a szülôk és a közvélemény, egyetértenek azzal, hogy mindezt a minôségi oktatásért és fejlôdésért tesszük.

Cornel Crucean, az Egyetem Elôtti Oktatás Megyei Szakszervezetének elnöke

Az RMDSZ Maros megyei szervezete újraindítja állásközvetítôi szolgálatát. Ezúton felkérjük az álláskeresôket, forduljanak bizalommal ügyfélszolgálatunkhoz. Az érdeklôdôket naponta 8 és 16 óra között fogadjuk a szervezet székházában.

Ugyanakkor kérjük az együttmûködni óhajtó vállalkozókat, jelezzék szándékukat az alábbi címeken.

RMDSZ Maros megyei szervezetének székháza: Marosvásárhely, Dózsa György utca 9. szám, I. emelet. Telefon/Fax: 0265-264-442. E-mail: rmdszms@rmdsz.ro

Tisztelettel,

Csép Éva Andrea megyei ügyvezetô elnök

A Magyar Polgári Szövetség székelyföldi helyi szervezetei Traian Basescu elnökhöz fordulnak és kérik a térségbeli privatizációk széleskörû ellenôrzését – jelenti a Mediafax. Gazda Zoltán, a háromszéki MPSZ elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón elmondta, a szervezet javasolni fogja a székelyföldi helyi szervezeteknek, hogy közös levélben forduljanak az államfôhöz, kérjenek széles körû ellenôrzést a meghiúsult székelyföldi privatizációs esetek kapcsán, és kérjék továbbá a "politikai korrupció" megszüntetését.

Gazda kifejtette, a Székelyföld mindig diszkriminált vidék volt, emiatt hátrányos helyzetû térséggé vált, amihez az ottani privatizációk is hozzájárultak.

A háromszéki MPSZ elnöke szerint az alacsony életszínvonalhoz és a munkanélküliség magas szintjéhez hozzáadódik a Kovászna megyében uralkodó politikai és gazdasági korrupcó is. Gazda utalt az Erdély Ede által megvásárolt társaságokra, amelyek egykor nyereségesek voltak, de a csôd szélére jutottak.

A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara nemrég a kormányhoz fordult és kérte egy, a társaságok privatizáció utáni helyzetével kapcsolatos törvény kidolgozását, amely felmérné a magánosítások eredményét.

Ciprian Dobre prefektus helyzetjelentésben számolt be a Maros megyében árvizek által elsodort házak újjáépítésének helyzetérôl, s ismertette a sajtóval a helyreállítandó házak típustervét. A házak mintegy 60 négyzetméteres felületûek, két szobát, konyhát és elôszobát tartalmaznak.

A helyzetjelentésben elhangzott, hogy a július-augusztusi árvizekben tönkrement három nyárádszeredai (Székelysárdon, Nyárádszentlászlón és Székelytompán) ház esetében az alapok kiásásánál tartanak, s nagy részben megérkeztek az építôanya-gok is, Szabédon a két ház esetében a falazást végzik, míg a mezôgerebenesi házban már laknak is a kész szobában. Csittszentivánon alapoznak az újjáépítendô háznál, akárcsak Ölyvesen. Nehezebb a helyzet Mezôzáhon, az építôanyagokat szállító autó ugyanis balesetet szenvedett, a polgármesteri hivatal pedig nem vállalta az építkezés leszerzôdését a kiutalt összeg elégtelensége miatt. A megerôsítésre kiszemelt házak többségében a munkálatok vagy befejezôdtek, vagy befejezés elôtt állnak.

Ami a májusi árvizekben elsodort kilenc házat illeti (Nyárádgálfalván, Vámosgálfalván, három Mikefalván és négy Mezôbándon), ezek újjáépítésére az országos lakásügynökség a Contranscom Bentával kötött szerzôdést. A házak kivitelezése folyamatban van, remélhetôleg sikerül tartani a november végi határidôt.

Ciprian Dobre prefektus, Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke, Alexandru Fratean, a tanács alelnöke, valamint Osváth Csaba Ákosfalva község polgármestere jelenlétében ünnepélyesen átadták a forgalomnak Göcsön a Szövérd-patak fölötti újjáépített hidat, amelynek elôdjét az augusztusi áradások sodorták el. A Göcs és Szövérd közötti úton található híd felújítása 5,5 milliárd lejt emésztett fel a természeti csapások következményeinek elhárítására létrehozott alapból, s mint a kivitelezô Aramis Kft. szakembere elmondta, a patak medrének rendbetételét, négy méter mélységig hatoló alap kiöntését tette szükségessé. A betonból készült híd 60 tonnás teher elviselésére képes, a jármûhíd mellett külön gyaloghíd ível át a vízfolyáson. A híd mérete 8x14 méter, míg a korábbi, már igencsak rozzant fahíd 4x4 méteres volt.

A marosludasi Romvelóban szeptember közepe tájától konfliktushelyzet alakult ki a tulajdonosok és a munkások között. A konfliktus oka, hogy a munkások nem kapták meg augusztusi bérüket. A gyárnak vannak olyan alkalmazottai, például Major István igazgató is, aki februártól nem kapta meg fizetését. A hátralékok összege körülbelül 560 millió lej. A konfliktus újabb fejezete zajlott e héten, amikor október 31-én, hétfôn a munkások ismét megtagadták a munkát.

Maria Dandarau, a CNSLR-Fratia szakszervezeti tömb Maros megyei titkára tegnap délután arról tájékoztatott, hogy a munkások este már bementek a gyárba, és megkezdték a munkát. Az egyik tulajdonos ugyanis összesen 312 millió lejt, ami az augusztusi elszámolás és a szeptemberi elôleg összege, fizetett ki a munkásoknak. Ezt követôen a patronátus és a szakszervezet képviselôi protokollumot írtak alá, mely szerint a fennmaradt 240 millió lej körüli összeget november 25-ig törlesztik.

Dandarau szerint elkerülhetô lett volna ez az újabb munkakonfliktus, ha a patronátus figyelembe veszi a Romvelo szakszervezeti vezetôjének múlt hét csütörtöki figyelmeztetését, és a hét végén fizeti ki az elmaradt bérek egy részét.

Kedves Olvasótestvéreim! Hogyan is van az az izgalmas mondat, miszerint hallgatni arany, de elhallgatni csak úgy? Lehet, hogy nem túl etikus, talán meg kell elôznie minden hallgatást egy elköszönô cikknek. Ki tudja? Igen, egy ideje elhallgattam, ugyanis az elmúlt hónapok sok gyerek táboroztatásáról és kemény munkáról szóltak. Hál’istennek, otthon. Aztán most, hogy pár napja visszaértem az öröknek mondott városba, újra fülemben csengenek azok a szavak, melyek elsô; hallásra hízelgôek, ugyanis sok szájból intézték felém a kérdést: Lóri atya nem ír többet? Úgy hiányzik. Azonban hiszem, hogy nem ez lesz oka további írásaimnak sem. Szeretném néhány egyszerû rezdülésem megosztani azokkal az olvasókkal, akik ezután is velem együtt gondolkodnának a leírt, vagy éppen a sorok között olvasandó szavakon.

A szavak. Igen, ezek is, mint mi magunk, lehetnek emberiek és embertelenek, isteniek és istentelenek. Mert a szavak furcsa teremtmények annyi mindenre jók, és oly sok dologra kevesek. Az már lassan közhely, hogy a szó veszélyes fegyver, és van, aki fegyvertelen, de érzem, hogy a szó, annak ellenére, hogy életet tud adni, ki is tudja azt oltani. És így van ez mindenekelôtt a csenddel: a szó a csend halála. Kiirtja azt. Azonban rögtön érzem, hogy vannak olyan szavak, melyek gondolkodásra serkentenek és megszülik a csendet, azt a forrást, melybôl ôszinte, igaz, hiteles valóságok születhetnek.

A szavak milyen egyszerûek, és mégis milyen veszélyesek lehetnek! Sok mindent meg lehet oldani szavakkal, de nem mindent. Például, ha szomorú vagy, akkor nagyon jól esnek mások bátorító szavai. De ha éhes vagy, vagy fázol, akkor szavak nem elegendôk.

Sok mindent intézünk el szavakkal, még a jövôt is. Hogyan? Hát nem ez az ígéretek szándéka? Amit megígértem, az még nem történt meg, és cselekvést kíván. Ha nem úgy teszem, akkor az ígéret üres. "Az ígéret szép szó! Ha megtartják, úgy jó!" – mondja egy ismert közmondás. Ha nem tartjuk be szavunkat, akkor nemcsak az ígéret üres, de szavainknak sincs már értékük. Nincs tartalom, és senki sem fog komolyan venni. Az ilyen ember mintha saját lelkébôl már elköltözött volna, és a szíve üres. Jár a szája, de ô már nincs ott.

A szónak azonban áldása is van. Különösen az írott szónak, áthidal idôt és teret. Olyan emberekkel érintkezhetek, akiket eddig sohasem láttam. Ennek a nyomtatott a papírnak segítségével. Ennek segítségével éri el a betûnek és könyvnek közösségteremtô hatását. Mi a mennyei Atyának képmására vagyunk teremtve. Ô úgy teremtett, hogy mondta a szót – akarta, hogy az a dolog legyen, és lett! Az ô akaratában volt az ígéret, ami rögtön érvényesült. Nem volt semmi különbség aközött, amit mondott, és ami történt. Tökéletesen megvalósult, mert jelen van a szavaiban. Ez Jézussal, Isten fiával is igaz. Ô az Igazság, aki mindig jelen van. Jelen van a szavaiban. Azért állunk fel, amikor felolvassuk az evangéliumot. És azért is, mert szavára mi tettre készek akarunk lenni. De ha csak ígérgetjük, és nem valósítjuk meg, mi haszna szavainknak, sôt gesztusainknak? Üresek. Nem jelentenek semmit. De nem ezért teremtett minket az Atya. Nem azért, hogy ne legyünk, hanem azért, hogy legyünk. Amikor üres dolgokat mondunk, akkor a semmibe tévedünk. De annak mi értelme volna?! Becsapjuk magunkat, lehet, hogy éppen legszebben és a legnagyobb pátosszal elmondott szavainkban, de becsapjuk azokat is, akikhez eljut szavunk. És ennek meg mi értelme volna?! Hiszem, hogy Krisztus nem azért hívott meg minket, hogy tanításán okoskodjunk, hanem azért, hogy nyomába szegôdjünk. Éppen ma! De hogyan?

Újra, meg újra pusztítottak és pusztítanak az árvizek. Isten annak idején megígérte, hogy nem bocsát többé vízözönt a földre, ezeket már magunk idézzük elô. És amikor lezúdulnak a folyókká duzzadt patakok, visszaveszik a régi medrüket és elsodorják a falut, akkor sírás-rívás, átkozódás és fogak csikorgatása hallatszik. Mi pedig sopánkodunk szerényen, lesütött szemmel adakozunk és zavartan rágjuk a szánk szélét. Mert mi vagyunk azok, akik szeretjük a kényelmet, a csapból folyó meleg vizet, fûtjük az egész házat, akkor is, ha nem kell. Kôszívünk van. De szavainkban azért a végletekig megyünk, szavakban sokat "segítünk". Vagy buzgón odaszaladunk hogy pénzünket küldjük a délkelet-ázsiai katasztrófa-övezetbe, vagy éppen a Székelyföldre, és azt hisszük, hogy valamit jóvá tettünk! A helyi lakosok viszont annyit tapasztalnak, hogy ide jönnek az idegenek, azoknak is a pénzesebbje, újraépítik a szállodákat és a mulatókat, a helyieknek meg összeütnek valami szükséglakásokat és táborokat – s néhány hét múlva eltûnnek. Jönnek mások, akik ugyanúgy nem ismerik a helyi szokásokat, és nem is kérdezik az ôslakosokat, akik a maguk egyszerûségével hordják az iszapot és remélik, hogy házuk egyszer majd újra állni fog.

A kôszívûek jöttek, akarnak valamit, végre is hajtják, és aztán elmennek. A kôszívûk agyonnyomják a rászorulókat. Hússzívet kérjünk az Úristentôl! Kérjük, hogy tiszta vizet hintsen ránk! Hogy láthassuk tisztán, mire van szükségük azoknak, akik kérnek, és mi az, ami nekik fáj. Lehet, hogy egy régen elfelejtett jó szó többet tesz, mint egy sebbel-lobbal összeácsolt viskó... mert az a szó az érzô szívben sziklaszilárd, semmilyen árvíztôl le ne rombolható alapot szül, amire lehet házat, hazát, családot építeni. Igen, mert ez a szó annyira emberi, hogy már isteni.

Engedjétek meg testvéreim, hogy egy olyan ember szavaival zárjam gondolataimat, akinek a szava nem üres beszéd. Nem ok nélkül tisztelték Charles Peguyt prófétaként. Sok mindent meglátott elôre: "Ma minden keresztény katona, Krisztus katonája,... olyanok vagyunk, mint kis szigetek az óceánban, a vihar körülöttünk tombol. A mi házaink, mint erôdök a tengerben. Nincs senki sem olyan nagy, mint akit magányos ôrhelyre állítottak."

Róma, 2005 októberében

Valószínûleg a száraz, ám szokatlanul hideg idô okán nem találtunk egyetlen ácsingózó szivarfüstölôt sem a Kultúrpalota fôbejárata elôtt szerda délután, csupán a galéria termeiben lógott fürtökben a kiállítás-megnyitóra érkezett diákság. Ám amint a kongó elôcsarnokból a nagyterembe léptünk, igencsak meglepôdtünk: háromnegyednyi telt ház odabent. Megkezdôdött a tizenharmadik Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál. Míg a tavaly hétköznapokon a rendezvénysorozat hírnevéhez kevésbé méltó számú nézôsereg "özönlötte" el a nagymúltú épület termeit, az idén ennek ellenkezôje történt. Hét órakor tûhegynyi helyet sem lehetett találni a nagyteremben. De mindent csak szépen, elölrôl...

Délután ötkor, Groó Diána Csoda Krakkóban címû filmjével indult a program és a fesztivál, amely filmet, minden jó híre ellenére, elég gyorsan elfelejthetünk, hiszen a csodarabbi mesés története csupán az igen jó operatôri munkában, valamint Krakkó városának szépségében nemesült csodássá. A sztori háromnegyede egyébként közhely, a távolról érkezett lány és a helyi srác szerelme, a csodarabbi mesés felbukkanásával kiszínezve, akinek feladata visszahozni az élôk közé Mancikát, az elhunyt nagymamát. Persze, ehhez csodakönyv is kell, társasjáték-misztérium és minden egyéb, zombiidézéshez szükséges eszköz. A nagymama aztán egy tál sütivel a kezében csak leérkezik az emeletrôl...

A hét órai tömeg oka viszont Hobo volt, és Földes László ezúttal sem okozott csalódást. A félszigeti, szervezôi pofátlanságból adódó, színpadról való leparancsolása után Marosvásárhelyre visszatért énekes- színész-író centenáriumi, harmadik József Attila-estjével érkezett a fesztiválra, és a Vidnyánszky Attila rendezte szavalóest igencsak megérintette a közönséget – a másfél órás, szünet nélküli elôadást pisszenés nélkül ülte végig a teljes teltházas publikum. A fények felgyúltával, több percnyi vastaps után az elôadó is meglepôdött közönségének lélekszámán – a kisgyerekektôl a hetven év körüli idôsekig minden generáció képviseltette magát. József Attila az évtizedek során mindenki költôjévé lett, Hobo tolmácsolásában pedig még többünkké talán.

Fél tíztôl pedig a román filmszakma ez évi üdvöskéjét, a Lazarescu úr halálát vetítették a maradó, és majd teljes létszámban maradó közönségnek. A rengeteg fesztiváldíjat elnyert alkotás egyszerû, kézi kamerával fölvett kálvária, amelynek forgatókönyve szerint az egyedül élô, 62 esztendôs úr fölhívja a mentôket, mert rosszul érzi magát. Bô egy óra késéssel megérkezik az asszisztens, majd kórházról kórházra cipelik az öreget, az orvosok ledisznózzák, lealkoholistázzák (mert ivott ugyan, de nem volt részeg), nem fogadják sehol, mígnem valahol ki nem derítik az agyérrögöt. A következô kórházban azonban a mindenható orvos nem hajlandó megoperálni, mivel az öntudatlanság szélén egyensúlyozó öreg "nem hajlandó", valójában már nem képes aláírni a mûtétre szóló felhatalmazást. Úgyhogy tovább viszik... Cannes-ban állítólag sokan felröhögtek, hogy milyen jó poénok vannak a filmben, annál nagyobb volt a meglepetés, amikor kiderült, hogy mifelénk mindez valóság. A technikailag végtelenül egyszerû film szemvillantásnyira ugyan, de hiánytalanul megjeleníti a honi kórházi viszonyokat a "figyelmességtôl" kezdve az inkompetenciáig és nemtörôdömségig, Ion Fiscuteanu pedig zseniálisat alakít Lazarescu úr szerepében. Kicsit lassú és hosszú ugyan, ám feltétlenül érdemes megszerezni, megvenni, lemásolni, kölcsön kérni, és hasonlók.

A fesztivál folytatódik.

Szíved s tested gerincét / egyenesen csak te tarthatod, / amíg imádat mondhatod, / s szabadon lakhatod, / ne add fel soha, / végleg a honod. (Csata Ernô) * Márton Áron püspök urat meglátogatta Visan inspektor és hat társa. A püspök a püspöki kertben fogadta a "látogatókat", egyedül. Visan inspektor úr megkérdezte a püspök urat: – Csak így, egyedül? – A sasok egyedül, a verebek csoportban. * Lehallgató készülék volt a kertben, volt rá eset, hogy a titkosrendôrök a kertbe is bementek ilyen-olyan kitalált ürüggyel. (...) 1980 szeptemberében, halála elôtt itt, e kertben vett örök búcsút Márton Áron kispapjaitól. (Az erdélyi – gyulafehérvári – püspökkert története) * Arra a kérdésre pedig, hogy 57 év után mit tennék? – a válaszom: ma is Balogh Ilonát vezetném a jó Isten házába a templom oltárához eskütételre. (Kiss József) * Kisebb-nagyobb bürokratikus nehézségek után az építési engedélyt augusztus 28-án megkaptuk, és szeptember 4-én az építéshez hozzáfogtak. Az új épületet – 10 cella, kápolna, 2 vendégszoba, társalgó, mosoda és gyertyaöntô mûhely, garázs – 2006. július 31-én beköltözhetô állapotban átadják. A kolostor ünnepélyes megnyitója 2006. október 1-jén, Lisieux-i Kis Szent Teréz ünnepén lesz. (Épül a marosszentgyörgyi kolostor) * HARANGSZÓ. A marosszentgyörgyi római katolikus egyházközség kiadványa. VIII. évfolyam, 3. szám, 2005. október

A Menjen Budapestre c. cikkben megírt beszámoló nyilván nem egyedi eset Vásárhelyen, ti. jó barátom, aki most 84 éves, tavalyelôtt a sebészeten feküdt, megoperálták sérvvel. Szobatársa két regáti katona volt, akik nem tudták elviselni, hogy vele a nôvérek és a látogatók magyarul beszéltek, s hangosan mondották is, hogy nem is gondolták volna, hogy a klinikán magyarokat IS kezelnek. Így! Különben is, menjenek a magyarok, s kezeltessék magukat Budapesten. Mikor távozott a klinikáról, megmondta a katonáknak, érthetôen, románul: "maguktól nem is vártam mást, mint amilyenek és amit kaptam". Azóta pedig elkerülte, hogy nyomós okkal is, még egyszer befeküdjön a klinikára.

A mai Németországban nagyon sok németül nem beszélô török asszony keres fel orvosi rendelôt vagy klinikát. Elképzelhetetlen és teljesen kizárt, hogy valahol ehhez hasonlóan fogadná ôket egy orvos vagy a személyzet. Sôt, valamennyi, a pácienseknek szóló infoanyag a német mellett a török, és még más nyelven is megtalálható, aszerint, hogy a szóban forgó területen milyen nemzetiségûekkel van dolga a személyzetnek. Pár napja a kézhez kapott DSL-modemnek a mûködésbe helyezési részletes információja német, angol és török nyelven íródott.

Magánorvosi rendelôkben maguk az orvosok megtanulják a gyakori és szükséges török szavakat, különösen a gyermekorvosi rendelôkben, hogy a kisgyermekeket anyanyelvükön mondott szavakkal nyugtathassák meg. Sôt, ott, ahol török páciensekkel is számolni kell, egy-két török anyanyelvû nôvér alkalmazása gyakorlattá vált.

A cikkben fôszerepet viselô fiatal román orvos megnyugtatására és nemzeti érzelmeinek fokozására érdekes lehet, hogy valamennyi német bankban német, angol, szerb-horvát, albán és román nyelven van kiírva, hogy "a kassza automatikus késleltetô berendezéssel nyílik" – tehát rajtaütésnél azonnali kasszakiürítésre gondolni céltalan. Francia, cseh és magyar nyelven azért nincs kiírva, mert ilyen nyelvû rablók eddig nem fordultak elô.

Sz. K.

Szomorúan olvastam a múlt napok valamelyikén az idôs néni esetét, aki az urológián nem megfelelô fogadtatásban részesült azért, mert nem beszélt románul. Szomorú eset és egy ilyen helyzetben igencsak kegyetlen bánásmod, hisz minden perc számít egy beteg, szenvedô embernél. Szakszerûtlen és barbár magatartás de hát sokaktól nem is várható több. Ha tehetnem, az Orvosi Kamara elé citálnám az illetô orvos urat és cselekedetének megfelelôen bírálnám el tettét, de sajna, nem tehetem, hisz nem vagyok eme testületnek tagja.

Ennek ellenére most nem is ezzel szeretnék foglalkozni. Civódásaim tárgya inkább a nyelv és annak használata. Annak ellenére, hogy a hölgy idôs és valószínû, hogy magyar születési bizonyítványa is van, ez még nem mentség arra, hogy ne tudjunk beszélni románul. Szüleim is hasonló helyzetben vannak, de ez még nem volt mentség arra, hogy ne beszéljenek helyesen románul és a sors úgy hozta, hogy a magyar nyelv és irodalom mellett a román nyelvet is mesteri szinten mûvelik és oktatták éveken keresztül. Sajnos vagy nem, manapság Erdély magyar anyanyelvû polgárai román állampolgárok. Errôl tanúskodik a piros útlevelük és személyi azonosító kártyájuk is. Ez a valóság, ezt ma már megváltoztatni nem tudjuk és kedves anyaországi "testvéreink" errôl tavaly igencsak meggyôztek. Szomorú, de ez a nyers valóság.

Mint sokan mások, magunk is kezdünk beleesni a saját csapdánkba. Igencsak akarjuk a jogainkat gyakorolni. Szólásszabadság, szabad nyelvhasználat, szabad vallásgyakorlat, magyar nyelvû ügyintézés, ahol erre lehetôség van, és még sorolhatnám. De igencsak megfeledkezünk a kötelezettségeinkrôl. Vannak állampolgári kötelezettségeink is. Igen, vannak és be kell tartani annak érdekében, hogy jogot formálhassunk követeléseinknek. Kell nekünk magyar iskola, magyar egyetem de románul már nem akarunk beszélni. Ilyen körülmények között ne is reménykedjünk, hogy jogainknak érvényt tudunk szerezni.

Wass Albert konkrétan kitér a Duna TV-nek adott interjújában arra a tényre, hogy igencsak meg kell ismerni a románokat, és azzal, hogy nem beszéljük még a nyelvüket sem, hát nem igazán fogunk sokra menni, az bizonyos. A beilleszkedés egyik alapeleme a nyelv. Ezt kérem nem összetéveszteni a beolvadással. Errôl itt szó nincs. Ezt senki sem akarja, de sajnos, elkerülhetetlennek látszik. Meg kellene már érteni, hogy a nyelv az ember kezében eszköz és hatalom és semmi rossz nincs abban, hogy az ember beszél egy másik nyelvet. Csak elônye származhat belôle, semmi egyéb. Ha az idôs hölgy tudott volna román nyelven válaszolni, akkor szerintem elkerülhetô lett volna az Önök által leírt szomorú incidens. Fogjuk fel már végre, hogy nekünk a kisebbségi sors jutott, ahol igencsak fontos az, hogy megtanuljuk és aktívan gyakoroljuk a román nyelvet. Ez csak segíthet abban, hogy igaz magyarok maradjunk ôseink földjén.

Szívélyes üdvözlettel,

Vajda Szilárd, Párizs

Dr. Szekeres Gerô gyerekkorában szülôfaluja környékének legmagasabb pontján, a mezôbándi "hegyen" arról álmodott, majd ha megnô, egyszer valamennyi kontinens tetejérôl lenéz. Az álom valóra válni látszik, hiszen Észak-Amerika és Ausztrália–Új- Zéland kivételével – ahová 2006 januárjában készül – a többi földrész magas hegyeit már meghódította. Az álmot következetesen valósította és valósítja meg, nem kis fizikai, lelki és tegyük hozzá, anyagi erôfeszítés árán.

Ahová ô eljutott, az egyszerû halandóknak csak térképen, s hála a technikának fotók és filmek kockáin adatik meg barangolni. A magas hegyek világa mégis más, ha az alpinista diavetítés közben személyes élményét osztja meg az érdeklôdôkkel fûszerezve – úgy, ahogy legutóbb Dicsôszentmártonban is érdekességekkel és átéléssel tette.

Most nem kimondottan az alpinizmusról, magáról a nagyszerû teljesítményrôl, a rendkívüli erôfeszítésrôl beszélünk, hanem arról, hogy milyen nyomot hagy az emberi "civilizáció" a magas hegyeken.

– Az emberiség legnagyobb tragédiájának tartom, hogy Afrika tetejérôl, a Kenya és Tanzánia határán lévô Kilimandzsáróról eltûnt az öröknek hitt hó. Három különálló vulkán "munkája" folytán létrejött Afrika teteje – a legkisebb Shira, a középsô Mawenzi és a legmagasabb, a 5892 méteres Kibo – káprázatos hegycsúcsait tizenegyezer éven át hó födte. A hósapka vastagsága az utóbbi 40 évben 17 méterrel lett vékonyabb. Amikor a feleségemmel, Jolánkával 1998-ban ott jártunk, a Hemingway kisregényébôl sokak által ismert Kilimandzsáró hava még teljében pompázott, mi is gyönyörködtünk benne, ahhoz, hogy mára, hét év leforgása alatt teljesen eltûnjön. Így azok a hegymászók, akik idén utaztak Afrikába, az egyenlítôtôl 180 kilométerre csupasz hegyet találtak. A jelenség vészjelzô. Elgondolkodásra kell késztessen, hiszen a globális felmelegedés az emberiség"kincseit" végérvényesen leradírozzák a földgolyóbisról – mondta Szekeres.

– A világ tetején járunk, az Everesten. Ha a Himalája legmagasabb csúcsát a nepáli oldalról közelítik meg 10.000, ha kínai oldalról, akkor 2400 amerikai dollár csúcsdíjat fizetnek az alpinisták. A csúcsra jutáshoz hosszabb akklimatizációs idôre van szükségük, így a különbözô szinteken levô táborokban el-elidôznek a hegymászók. 1996-ot írtunk, 6450 méter magasan lévô elôretolt táborban 114-en voltunk. Szemeteskonténert, gyûjtôpontot hiába kerestünk. Így a palackok, konzervdobozok, sôt injekcióstûk – amit egyesek doppingszerek adagolására használtak, ilyen magasságban úgysem ellenôrizte senki! – emberi ürülék, minden megtalálható volt. Két és fél órát kínlódtam, amíg egy 2,5x2,5 méteres helyet megtisztítottam, hogy a sátramat felhúzhassam. Az emberi civilizáció "nyomától" még itt sem szabadulhattam meg. Arról nem is beszélve, hogy mostanában olyan kereskedelmi expedíciók indulnak, amelyek tagjai nem kimondottan a természet nagysága, hanem a pénz elôtt hódolnak. Így nem csoda, hogy a szemetelés számukra nem szempont. Azóta a nepáli kormány a csúcsdíj egy részét a szemét összegyûjtésére fordítja – szólt az expedíció kellemetlen oldaláról.

Két évvel ezelôtt a dél-amerikai Andok- hegység Aconcagua csúcsa volt a célpont. – Ez a hegy a legtisztább, igaz ,Chile is rendezettségérôl, pedantériájáról híres. A szemetelôket szigorúan büntetik. Az alaptáborok szintjén mindenhol kukák, ökoillemhelyek voltak elhelyezve. A 4250 méteres Plaza Mulas alaptáborból helikopterekkel szállították el az ökovécéket. Ha elkaptak valakit, hogy fiziológiai szükségleteit nem a vécén, hanem a hegyoldalon végzi, 50, 100 dollárral büntették. Nagyon vigyáznak a természetre, ami jó lenne, ha ragadós példa lenne. Itt a csúcsdíj "csak" 250 dollár, de úgy látszik, jut belôle a tisztaságra is.

Földrészenként, országonként a hegyeken is más-más a környezetvédelmi szokás. Az ember szokása, ami ellen a természet nem mindig veheti fel a harcot. Legfeljebb a hófúvások seprik szônyeg alá a temérdek szemetet, de ahol már hó sincs, ott marad a kopár valóság. S ha már itt tartunk, meg lehet nézni a bándi "hegyet" is, ahová nem az alpinisták, hanem természet-barbárok szekérszámra hordják ki a szemetet.

A Marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat ma este 7 órától a Csorba András-bérleteseknek játssza a nemrég bemutatott Liliomfi címû zenés darabot. Az elôadásra vasárnap este 7 órától is jegyet lehet váltani. Akik még nem látták Barta Lajos Zsuzsi címû falusi vígjátékát, azok megtehetik november 11-én, pénteken este 7 órától a színház nagytermében.

Az Ariel Ifjúsági- és Gyermekszínház magyar tagozata november 11-én, pénteken 9.30 és 11 órától az Állatmesék címû mesével várja a gyerekeket.

Vokálszimfonikus hangversennyel várja az érdeklôdôket csütörtökön este 7 órától a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia. A Kultúrpalota nagytermében vezényel Amaury du Closel (Franciaország), fellép Beatrice Iordache és Madaras Ildikó szopránénekes. Mûsoron: W. Braunfels-, A. Zemlisky-, E. W. Korngold- és Dvorak-mûvek.

Rendezvények

Vasárnap 16 és 19 órától a Kultúrpalota nagytermében Koltai Lajos Sorstalanság címû filmjét vetítik. A Nobel-díjas író alkotásából készült játékfilm romániai díszbemutatóját a Maros megyei MADISZ és a Moebius Alapítvány szervezi. Jegyek a helyszínen válthatók (5 új lej).

A Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem szervezésében a Dunánál Könyvkiadó szombaton délután 5 órakor a marosvásárhelyi Pálffy Házban bemutatja Tomaso Kemény olasz-magyar költô Erdély aranypora címû onírikus hôskölteményét. A költô beszélgetôtársa Szôcs Géza. Közremûködnek a színmûvészeti egyetem hallgatói, a zenepedagógia szak kamarakórusa. Az est után könyvdedikáció. A belépés ingyenes, a helyek száma korlátozott.

Szombaton 10 órától kezdôdik a Kultúrpalota nagytermében a versenyprogram. 11 órától a kisteremben a Filmtett és a Duna Mûhely Alkotótáborának filmjeit vetítik, majd Török Ferenc Csodálatos vadállatok címû alkotását tûzték mûsorra. Papp Gábor Zsigmond Az ügynök élete címû filmje 14.15 órakor kezdôdik a nagyteremben. 19 órától Koltai Róbert Világszám! – Dodó és Naftalin címû filmjét lehet megnézni. A díjkiosztás után 21.45 órától Nightlosers-koncert lesz, majd A belleville-i trió alkotás zárja a szombati kultúrpalotai programot. 22 órától a várban The yearing shakers- koncert lesz. Vasárnap 10 órától vetítik a díjnyertes filmeket, 12.30 órától Dyga Zsombor Kész cirkusz, 12 órától Muhi Klára Sorstalanság wek címû alkotását lehet megnézni.

Sebestyén Péter Nézz az ég felé! címû kötetének bemutatóját tartják csütörtökön az erdôszentgyörgyi kultúrotthon klubtermében. A kiadványt Bölöni Domokos író, Beke Sándor kiadószerkesztô, P. Buzogány Árpád olvasószerkesztô méltatja. A könyvbemutatót a Bodor Péter Mûvelôdési Egyesület szervezte.

November 10-én, csütörtökön 10 órakor kezdôdik, a megszokott helyen a Marosvásárhelyi Nemzeti színház elôcsarnokában a Romániai Magyar Könyves Céh által szervezett XI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. A szervezôk meghívására idén többek között a Pallas Akadémia, az Impress, a Komp Press, a Kalligram, a Kriterion, a Koinónia, a Polis, a Mentor, a Napvilág, a Móra Ferenc, az Ez Van Kiadók mutatják be legújabb könyveiket, de jelen lesz az Erdélyi Magyar Könyvklub, a Kráter Mûhely Egyesület, a Nagyváradi Ady Társaság. A könyvbemutatók, dedikálások mellett irodalmi délutánok is színesítik az idei könyvvásárt ajánlatát. A részletes programra visszatérünk.

A Folk Center Alapítvány keretében mûködô Gézengúz játszóház és táncház a következô programokkal várja a gyermekeket: agyagozás kedden 18 órától óvodásoknak (3-6 év); szerdán 18 órától kisiskolásoknak (7-10 év); csütörtökön játékos néptánc- és népdal-tanulás: 18 órától óvodásoknak, 19 órától kisiskolásoknak. Helyszín: Forradalom utca 8. szám.

Nyárádmenti táncokat tanulhatnak az érdeklôdôk hétfôn este 7 órától a Folk Center Alapítvány által szervezett felnôtt-táncházban. Táncoktató: Benô Barna, muzsikál Moldován István és zenekara, valamint az Öves együttes. Helyszín: Forradalom utca 8. szám.

Kiállítások

A marosvásárhelyi textilmûvésznô szombaton 11 órától a Bernády Házban mutatkozik be a helybeli közönségnek. Mûvészetét, amelyrôl nemrég kismonográfiát jelentetett meg a csíkszeredai Pallas Akadémia Kiadó, az egész pályáját átfogó válogatás képviseli a tárlaton. Az alkotásokat és a mûvésznôt méltatja Nagy Miklós Kund. A kiállítás megtekinthetô naponta 8-18, vasárnap 10-13 óra között.

Az emeleti kiállítótermek a Hargita Megyei Kulturális Központ által szervezett fotómûvészeti alkotótáborban, a Gyimes völgyében készült fényképeknek adnak otthont.

Hagyományosan ôsszel szervezik meg a Marosvásárhelyi Mûvészeti Líceum diákjainak évi kiállítását. Az idei tárlatot szerdán délután öt órakor nyitották meg a Kultúrpalota földszinti galériáiban – a tradícióhoz híven ez évben is a kisebb diákok rajzokkal, festményekkel, a nagyobbak választott képzômûvészeti mûfajuk szabályai szerint alkotott munkákkal jelentkeztek.

Az Erdélyi Kárpát Egyesület Marosvásárhelyi Osztálya fotókiállítást szervez, amelyen nyolc város képviselôi állítják ki munkáikat. A tárlatnak a Marosvásárhelyi Közszolgálati Rádió elôcsarnoka ad otthont. A rendezvény célja felkelteni a nézôk érdeklôdését a természeti szépségek, a népi alkotások, a kirándulások iránt. A hatvan fotóból álló tárlatot ma (péntek) délután hat órától Kerekes Péter EKE-tag, fotómûvész nyitja meg, a díjazott alkotásokat Molnár Zoltán fotómûvész, a zsûri elnöke méltatja.

Pálosi Ferenc fotóiból nyílik tárlat vasárnap 12 órakor a Marosi Református Esperesi Hivatal Bernády tér 3. szám alatti székházának tanácstermében. Házigazda Ötvös József vártemplomi lelkész, esperes. A tárlatot Bölöni Domokos, lapunk munkatársa nyitja meg.

Dr. Molnár Vince tájképeit, gyökérmunkáit tekinthetik meg az érdeklôdôk november 5-18. között a marosvásárhelyi Köztársaság tér 9. szám alatti Unirea kiállítóteremben. Nyitvatartási idô: hétfô, kedd, csütörtök, péntek 12-16, szerda 10-14, szombaton 11-13 óra között. A megnyitót szombaton 11 órától tartják.

címmel nyitottak tárlatot a Philothea Klubban. A sárospataki Crescendo Nyári Mûvészeti Akadémián készült munkáit állítja ki Bartha Tünde, Cabuz Annamária, Hegedûs Noémi, Kálmán Eszter, Kibédi Beáta, Karta Kinga, Mihály Ágnes, Pásztor Csenge Bíborka és Pásztor Dorottya Abigél – a Marosvásárhelyi Mûvészeti Líceum diákjai. A kiállítás november 17-ig tekinthetô meg.

November 4–10. között a marosvásárhelyi Mûvész moziban A remény bajnoka címû filmet tûzték mûsorra. Rendezte Ron Howard, szereplôk: Russel Crowe, Renee Zellweger. Vetítési idôpontok: 14, 16.30, 19, 21.30 óra. Késô este és hétfôn kedvezményes árú jegyek válthatók. Az Ifjúsági moziban 17, 19.15 és 21.30 órától a Túszdráma címû amerikai filmet vetítik. Fôszereplôk: Bruce Willis, Kevin Pollak. A késô esti vetítésekre és kedden kedvezményes árú jegyek vásárolhatók.

Felakasztva találták lakásán a Törvényhozási Tanács fôtitkárát

Felakasztva találták csütörtökön, saját lakásában Vasile Popa jogászprofesszort, a Törvényhozási Tanács fôtitkárát, tájékoztattak igazságügyi források. A halála elôtti estét Popa barátai körében töltötte, jókedvû volt és a jövôre vonatkozó terveirôl beszélt, nyilatkozták a Mediafaxnak a professzorhoz közel álló források. Vasile Popa neve pár nappal korábban egy plágiumügy kapcsán merült fel, amelyben állítólag Octav Cozmânca SZDP-szenátor is érintett. Egy országos napilap szerint egy Octav Cozmânca, Vasile Popa és Gheorghe Mihai által írt emberi jogi szakkönyv nagyon hasonlít egy, az Európa Tanács kezdeményezésére román nyelvre is lefordított másik kötethez.

Felfüggesztik a román–magyar határátkelôk fertôtlenítését

A román hatóságok mától felfüggesztik a román–magyar határátkelôhelyeken a belépô jármûvek fertôtlenítését – közölte a magyar Határôrség az MTI-vel. A felfüggesztésrôl csütörtökön értesítette a magyar határôrséget a román fél – olvasható Kovács Iván szóvivô közleményében. A madárinfluenza-járvány gyanúja miatt november 1-jén vezette be a román fél a Magyarországról Romániába belépô szállítójármûvek fertôtlenítését, amelyet jármûkategóriánként végeztek a magyar–román határátkelôhelyeken – áll az MTI-hez csütörtökön eljuttatott tájékoztatóban.

Tízmilliós énekesmadár- szállítmány egy román autóbuszban

Összesen több mint tízmillió forintot érô, 1.080 darab különbözô fajtájú hûtött énekesmadarat találtak egy román rendszámú autóbuszban Rédicsen a közúti átkelô magyar határôrei csütörtökön hajnalban; a rendôrség természetkárosítás bûntette miatt indított vizsgálatot – közölték az illetékesek az MTI-vel. Kovács Iván, a határôrség szóvivôje elmondta, hogy tizenkét román állampolgárságú utassal és négy sofôrrel Bukarestbôl Spanyolországba tartott az a menetrend szerinti autóbusz, amelynek ellenôrzésekor két sporttáskában összesen 1.080, mûanyag zacskókba csomagolt védett madarat találtak a rédicsi határôrök. Az értesített hatóságok egyikének szakembere, Lelkes András, a Balatonfelvidéki Nemzeti Park természetvédelmi ôre az MTI-nek elmondta: 1.047 mezei és 5 kalandra pacsirtát, 26 réti pityert és 2 barázdabillegetôt rejtettek a táskák. "Feltehetôen olasz területen, éttermeknek kívánták értékesíteni az énekesmadár-szállítmányt, amelynek természetvédelmi értéke 10,8 millió forint" – közölte Lelkes András.

A Duna Televízió Miska-díjat alapít

A toleranciát és a konszenzuskeresést elismerô Miska-díjat alapít a Duna Televízió, amellyel kuratóriumi elnökségi tagja, Hamburger Mihály emlékének adózik; az elismerést elôször jövô augusztusban adják át – jelentette be csütörtökön sajtótájékoztatón Cselényi László elnök. A legalább ötmillió forinttal járó plakettet azok kapják, akik tettek azért, "hogy szót értsünk" – mondta, hozzátéve, "ennek az országnak, ennek a nemzetnek végtelenül szüksége van olyan emberekre, akik belepusztulnak, ha nincs párbeszéd". Valószínûsítette, hogy a díjjal kapcsolatos ügyek intézésére alapítványt hoznak létre, és azt közölte: a jövô év elejétôl saját mûsorfolyamába illesztett programokkal választják ki a közszolgálati médium az elismerésre jelölteket; a díjazott személyérôl egy zsûri tagjai, valamint a Duna Televízió nézôi döntenek.

A Korán romáknak

A muzulmánok szent könyve, a Korán most elôször roma nyelven is megjelent: a kötetet Szarajevóban mutatták be. A népszerû macedón roma énekes, Muharem Serbezovski fordította le hétéves munkával, így neki köszönhetô, hogy a Koránt megismerhetik a boszniai, a macedón, a szerbiai és a koszovói cigányok is, akiknek többsége muzulmán hitû – adta hírül a boszniai média. A szent könyvet ingyen fogják adni a boszniai romáknak, akiknek a számát 10 és 40 ezer közöttire becsülik.

Egymillió dollár Paganini hegedûjéért

Több mint egymillió dollárért cserélt gazdát a londoni Sotheby's árverésén Niccolo Paganini (1782-1840) egyik hegedûje: Moszkvába kerül Carlo Bergonzi cremonai hangszerkészítô remeke. Paganini 1840-ben bekövetkezett halálakor fia, Achille, húsz mesterhegedût örökölt, köztük tíz Stradivari-t, ám ez elsô alkalom, hogy az olasz hegedûvirtuóz valamelyik hangszere kalapács alá került – olvasható az Utro címû orosz hírportálon. Az 1720-ban készített hegedûért, amely kitûnô állapotban van, 1,1 millió dollárt fizetett az új tulajdonos. Makszim Viktorov, az Oroszországi Hegedûmûvészeti Alapítvány kuratóriumának elnöke szenvedélyes gyûjtô és Paganini hangszere a tizenötödik nagy értékû mesterhegedû, amely birtokába került. A gyûjtô bankban ôrzi a hangszereket, amelyeket csak egy-egy koncerten szólaltatnak meg. Az olasz hegedûvirtuóz egykori hangszere december elsején mutatkozhat be a moszkvai konzervatórium nagytermében Niccolo Paganini nevét viselô nemzetközi verseny gálakoncertjén.

Ausztrál birkák mellett tüntetô bangkoki állatvédôk

Tiltakozó plakátokon kívül csak alsónemût viselô állatvédôk tüntettek szerdán Bangkokban az ausztrál nagykövetség elôtt az ellen, hogy brutálisan bánnak a birkákkal az ötödik kontinensen. A PETA állatvédô szervezet "meztelen" tagjai azzal vádolták az ausztrál gyapjúfeldolgozó ipart, hogy a birkák megnyírásánál olyan eljárást alkalmaznak, amely egész bôrdarabokat tép ki az állatok hátából és elkábítás nélkül farkukat, vagy heréiket is levágja. "Az ausztrál gyapjú nemzetközi bojkottja mellett tüntetünk" – jelentette ki az amerikai származású Brandi Valladolid. Ô és a dél-koreai Christina Cso táblákat vittek, amelyeknek elsô oldalán "A meztelen valóság: Ausztrália kínozza a birkákat" felirat volt olvasható, hátoldalukon pedig ez a szöveg: "Hátsó oldalatokat mutassátok az ausztrál gyapjúnak!" A bangkoki rendôrség nem tartóztatta le a két tüntetôt, mert magukon tartották a plakátokat és alsónemût viseltek. "Thaiföldön törvénybe ütközik a meztelenség nyilvánosság elôtt, de megengedhetô, ha az illetô elfedi mellét és alsónadrágot visel" – jelentette ki egy rendôr.

Rádió – nyelv és kommunikáció

A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemen ma Rádió – nyelv és kommunikáció címmel szerveznek tudományos konferenciát. Helyszín: Deus Providebit Tanulmányi Ház. A 11 órakor kezdôdô megnyitó után Perjés Klára (a Kossuth rádió adásfôszerkesztôje) "Egy csepp emberség" jegyében a Kossuth Rádióról, Borbély Melinda (a Román Rádió kisebbségi adásainak vezetôje) A Román Rádió kisebbségi adásai és a multikulturalitás, dr. Wacha Imre (Pázmány Péter TE) A szöveg megszólalásáról és megszólaltatásáról, míg Kövér Tamás, az Általános Vállalkozói Fôiskola mestertanára A szöveges és a szöveg alatti kommunikációs mezô címmel tart elôadást. Délután 4 órától Merza Jenô (a Kossuth rádió fôszerkesztô-helyettese) Az internet és a Kossuth rádió, Cs. Kádár Péter (Magyar Rádió) A rádió és az internet, dr. Balázs Géza (ELTE) Médianyelvi hatások, valamint Bordi András (Magyar Rádió) Szöveg: tolmácsolás és olvasás címmel tart elôadást.

Forgalomkorlátozás

Az Aquaserv Kht. tájékoztatása szerint Marosvásárhelyen a Gyôzelem téri aluljáróbeli vízvezeték rendezési munkálatai miatt november 5-én, szombaton 7-18 óra között lezárják a közúti forgalmat a Cuza Voda utca Dózsa György és a Liviu Rebreanu utcák közötti szakaszán. A közúti forgalmat a Gyôzelem térre és a L. Rebreanu utcába terelik. A 8, 9, 9C, 13, 13B és 15-ös autóbuszok a Dózsa György – vasútállomás – L. Rebreanu – Bolgárok tere – Cuza Voda utca szakaszon közlekednek, míg a 6-os vonalat a fent említett idôszakra a T. Vladimirescu utcába terelik át.

Képzômûvészeti kiállítás

November 5-én, szombaton 13 órakor Zajzon Noémi festészeti és grafikai kiállítása nyílik meg a marosvásárhelyi unitárius egyházközség tanácstermében, a Bolyai tér 13. szám alatt. A tárlat november 18-ig látogatható, naponta 9-17 óra között.

Marosvásárhelyen a rákellenes kampány

November 6-ig tartózkodik Marosvásárhelyen a Rákos Betegek Egyesületeinek Szövetsége által kezdeményezett országos karaván. A program részeként ma 10 órakor az Al. Papiu Ilarian Gimnázium XI. osztályos tanulóival találkoznak, 16 órakor a vásárhelyi Rheum Care székhelyén egészségügyi tornát tartanak. Vasárnap 10 órakor Palotailvára utaznak, s a helybeli nôkkel találkoznak.

Fogadónap Szovátán

Kerekes Károly parlamenti képviselô ma, november 4- én délelôtt 10 órától fogadóórát tart a Szovátai Polgármesteri Hivatal épületében.

Szetyepotya klub a Bibliofilban

A vásárhelyi Bibliofil könyvesboltban (Gyôzelem tér 32. szám) szombat délelôtt 11 órai kezdettel a Szetyepotya klub meghívottja Kovács András Ferenc Kossuth-díjas költô.

Faragott gyökerek – még ma

A marosvásárhelyi unitárius egyházközség Bolyai téri gyülekezeti termében ma még megtekinthetô az Incze László faragott gyökereibôl álló tárlat.

Cserkésznapok Szászrégenben

November 5-6-án az Országos Cserkészszövetség, valamint a Szászrégeni I. Rákóczi György Cserkészcsapat megalakulásának 15. évfordulója alkalmával cserkésznapokat tartanak Szászrégenben. A rendezvény szombaton 9 órakor a DIO Házban a csapatvezetôk megbeszélésével kezdôdik, lesz gulyásfôzô verseny. Meghívták a marosvásárhelyi, marosszentgyörgyi, gernyeszegi, valamint a régeni I. Rákóczi György, Koós Ferenc és Mikes Kelemen cserkészcsapatokat. Vasárnap 10 órakor a fôtéri református templomban ünnepi istentisztelet lesz, a cserkészek szavalnak és dalokat adnak elô.

Gyermekrajz-interpretációk Kolozsváron

Gyermekrajz-interpretációk címmel november 3-án nyílt meg Bíró Kálmán Enikô marosvásárhelyi képzômûvész tárlata a kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Központ kiállítótermében. A tárlatot Visky András nyitotta meg.

Kevesebb közúti baleset

Öttel kevesebb súlyos kimenetelû közúti baleset történt Maros megyében az idén, mint a tavaly, derült ki a Megyei Közlekedésrendészeti Rendôrség értékelôjén. A január- október között bekövetkezett 110 balesetben 35-en vesztették életüket, 78-an súlyos testi sérüléseket szenvedtek. Kevesebb könnyû kimenetelû balesetet is regisztráltak, a tavalyi 162-vel szemben az idén 148 történt.

1231 ingyenes bérlet

A Marosvásárhelyi Tanács legutóbbi ülésén jóváhagyta azoknak a személyeknek a névsorát, akik novemberben ingyen utazhatnak a városi közszállítási jármûveken. Novemberben 1231 súlyosan és halmozottan rokkant személy és személyi gondozóik, kísérôik jogosultak a két vonalra érvényes buszbérletre, amelyért a tanács a közszállítási vállalatnak bérletenként 300.000 lejt fizet. A kedvezményt igénylô személyek száma 16-tal több, mint a szeptemberben nyilvántartottaké.

Gyalogost gázolt

A marosvásárhelyi Dózsa György utcában gyalogátjárón kelt át az úttesten a 67 éves A. Tiberiu, akit Dacia személygépkocsijával a 31 éves C. Dumitru Vasile gázolt el. A szerdán délben történt balesetben a vétlen gyalogos súlyos sérüléseket szenvedett.

BEVESZEK bizományiba vagy megveszek ezüsttárgyakat, faliórákat, festményeket, stílbútort, érckályhákat. Sáros (Târgului) utca 12. szám. Tel. 212-716, 0740-147-380. (3820)

ELADÓ 2,8 kW-os új benzines villanygenerátor. Tel. 0743-566-868. (5081)

ELADÓ gyékény, nagyobb tételben sárga hagyma, murok, petrezselyem, fekete retek. Tel. 0742-642-938. (5047)

ELADÓK új ortopédikus olasz matracok (ágybetétek) bármilyen méretben a Niki Park üzletben, 12 hónap garanciával. December 22. utca 113. szám. (4272)

FESTMÉNYEKET, antik bútort és mindenféle antik tárgyat vásárolok magas áron. Tel. 314-057, 0744-519-577. (2487)

ELADÓK használt villanyvarrógépek garanciával, házhoz szállítással. Tel. 0724- 087-321. (4777)

ELADÓ házhely Jedden. 20.000 euró/10 ár. Tel. 234-855, 0741-382-784. (4723)

ELADÓ egy hallókészülék. Tel. 0743- 813-101. (5000)

ELADÓ 60 véka tavalyi kukorica. Tel. 0726-280-665. (4987)

ELADÓ fejôgép. Tel. 0745-871-011. (4894)

ELADÓ 3.000 kg takarmányrépa, 4.000 kg széna-sarjú. Tel. 0265/333-291, 0720-332-389. (4945)

ELADÓ Philips színes tévé, 51 cm átmérô. Tel. 251-648. (5001)

ELADÓ elônyös áron lucerna, szarvaskerep. Összesen 15 tonna. Tel. 262-615. (4845)

VESZEK Romexterra-részvényeket. Tel. 0722-388-551, 13-16 óra között. (4688)

ELADÓ 2002-es kiadású, kifogástalan állapotban levô metallizált sötétkék 1310 Li Dacia központi zárral, riasztóval, rádiókazettofonnal, a díjak fizetésével napirenden, egyetlen tulajdonostól. Tel. 0265/255-895, 0745-359-630. (4970)

ELADÓ cirok Somosdon, a 186. sz. alatt. Tel. 332-439. (4929)

VESZEK kalorifereket. Tel. 0743-827-316. (5058)

ELADÓ garázs a November 7-ben. Tel. 0740-674-341. (5067)

ELADÓ 30 ár szántóföld Marosszentannán. Tel. 225-732. (5069)

VÁSÁROLOK használt, de garanciában és kitûnô állapotban levô mobiltelefont (lehetôleg Nokiát). Tel. 266-506, 0745-261-095. (5073)

ELADÓ sürgôsen kombinált hûtô, szônyegek. Alkudható. Tel. 245-381. (5035)

ELADÓK disznók, malacok. Tel. 327-054. (5041)

ELADÓ szalagfûrész, 8 ár földterület a Vácmányon. Tel. 249-065, Koronka. (5046)

ELADÓ gyümölcsös belterület Jedden. 2 ha felett 40 millió lej/ár. Gáz-, villanylehetôség. Tel. 249-192, 249-094. (5076)

ELADÓ Nyárádköszvényesen, a falu végén 2 beépíthetô telek: 33 ár és 35 ár. Alkudható ár. Tel. 0743-771-846. (5084)

ELADÓ kombinált diófa furnéros, szobabútor, cseresznyefurnéros szekrénysor, kanapé. Tel. 0744-981-670. (5080)

ELADÓ rozsdamentes kolbásztöltô. Tel. 0741- 209-253. (5092)

VÁSÁROLNÉK vagy bérelnék garázst a Budai negyedben vagy környékén. Tel. 0744- 339-765. (4868)

VÁSÁRO