Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Traian Basescu szôke tündére boszorkánykodik. Nem is akárhogy, egyenesen a kormányfôvel húzott ujjat. Láthatóan a pulykaméreg öntötte el Elena Udreát, mert lemondani kényszerült (vagy kényszerítették) az elnöki kancellária meleg kuckójából.

A látszatokat persze ezúttal sem tanácsos összemosni a lényeggel. Ahogy nem igaz, hogy Traian Basescu utólag értesült a lemondás szándékáról, úgy az sem áll, hogy nevezett elnöki dekoráció önszántából jutott el a lemondás gondolatáig. Szépen megkomponált, lépésrôl lépésre kiszámított "visszavonulással" van dolgunk, beillesztve az elnök és a kormányfô lassan kibékíthetetlenné fajuló konfliktusába. Mögöttesen persze a Demokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt hegemóniaharca húzódik meg. Vagy ha még pontosabbak akarunk lenni, s felfejtjük a fedôrétegeket, továbbra is az lesz nyilvánvaló, hogy a személyek és pártok mögött álló érdekcsoportok a koalíció egyéves regnálása alatt még mindig nem tudták dûlôre vinni a gazdasági hatalom újraelosztását. Ezért igyekeznek mindegyre jégre vinni Calin Popescu Tariceanut. Hol ezzel, hol azzal. Most éppen egy telefonhívás miatt próbálják a hitelét rontani a demokrácia tûzrôlpattant bajnokai. Azt firtatják indulatos elfogultsággal, hogy a miniszterelnök érdeklôdhet-e saját pártja gyanúba keveredett vezetô figurájának ügyei felôl a fôügyésznél. Érdeklôdhet, minden képmutató állítással szemben. A hitelrontás stratégiájának részeként azt próbálják meg most ránk tukmálni, hogy az inkriminált telefon az igazságszolgáltatás befolyásolásával ér fel. Térjünk észre: ki gondolhatja komolyan, hogy a honi, közismerten elfogulatlan és függetlenségérôl elhíresült igazságszolgáltatás a kormányfôi telefontól és nem egyszerûen a bûnvádi eljárásba vont személy közismertségétôl, el nem hanyagolható gazdasági befolyásától esik pánikba. Az ügyészek sem most jöttek a falvédôrôl, tudják, milyen ügyeket kell hímes tojásként kezelni. Telefonok nélkül is inukba száll a bátorságuk, jogállam ide vagy oda. Bármikor fordulhat a kocka, s könnyen úgy járhatnak, mint a flottaügyben egykoron szorgoskodók… kiesnek a hatalmasok kegyeibôl.

Egyébként ebben az ügyben valójában az az "ügy", hogy Elena Udrea honnan is jutott a kormányfô és a fôügyész telefonbeszélgetésérôl szóló információhoz, s milyen jogon locsogta azt ki. Netán "illetékesek" lehallgatják a kormányfôt a még "illetékesebbek" utasítására, politikai munícióhalmozás céljából?

Szokásomhoz híven ebben az ügyben is a kisebbik rosszat választom. Így remélem, hogy a "tündéri" diverzió sikertelen lesz, s Tariceanu, némi habozás után, ebbôl a csapdából is kiverekedi magát.

A megyei tanács tegnapi sajtótájékoztatóján Nagy István, a nyárádtôi ipari park igazgatója kijelentette: négy cég vásárolta meg a feladatfüzetet a november 28-i versenytárgyalásra. Az elsô szakaszban 8 hektár területet adnak koncesszióba a 21 hektárból, négyzetméterenkénti 2,32 eurós indulási árral.

A négy érdeklôdô cég összesen mintegy 2 hektárt venne haszonbérbe, és Nagy István szerint várhatóan 150 munkahely teremtôdik. Az ipari park igazgatója elmondta, hogy a jogszabályok értelmében két alkalommal szerveznek versenytárgyalást, amelyek, ha sikertelennek bizonyulnak, direkt tárgyalások révén kötik meg a szerzôdéseket. Minimálisan 1500 négyzetmétert kell bérbe venniük a cégeknek, amelyek között egy olasz és 3 hazai, olasz illetve német tôkével mûködô vállalat van. Az érdeklôdô beruházók fafeldolgozással, kerámia- és elektronikus cikkek gyártásával foglalkoznak. A park igazgatója az újságírók kérésére elmondta, hogy gépészmérnökit végzett, két évet dolgozott az ipari építkezésben, ezt megelôzôen pedig a tervezésben, közigazgatásban.

A Petrom szerdán nyolc banival csökkenti a benzinek literenkénti árát, viszont ugyanolyan mértékben drágítja a cseppfolyós autógázt, tájékoztat közleményben a kôolajipari vállalat. Az Eco Premium literenkénti ára 3,44 lejrôl 3,36 lejre csökken, az ólommentes Premium benzin ára 3,33 lej lesz szerdától. A Top Premium 99+ benzinért 3,66 lejt kell fizetni, a gázolaj ára azonban változatlan marad. Szerdától 1,81 lejbe kerül egy liter autógáz a Petrom töltôállomásain.

A megyei tanácselnök tegnapi "rendes" sajtótájékoztatója "rend- kívülinek" bizonyult, mikor a sajtó képviselôi elsô ízben értesültek arról, hogy az intézménynek szeptembertôl sajtószóvivôje van, egy helyi napilap fôszerkesztôje személyében. A kártyás belépôrendszer és a sajtóval való kapcsolattartás kapcsán feltett kérdésekre válaszolva Lokodi Edit cáfolta, hogy a tanács által jóváhagyott 1,7 milliárd lejes beruházás célja az újságírók jogainak korlátozása lenne, majd kijelentette: a sajtó képviselôinek kérdéseire az intézmény szóvivôje válaszol majd.

A tanácstestület múlt heti ülésén hagyta jóvá, hogy az intézményt elektronikus belépôrendszerrel lássák el, az információhoz jutás korlátozásától tartó újságírókat Lokodi Edit tanácselnök megnyugtatta: semmiféle korlátozásról nincs szó, csupán jobb szervezésrôl és civilizált munkakörülmények biztosításáról. Így van ez más, nyugatabbra esô országokban is – példálózott az elnök, aki hozzátette, hogy Romániában mindenki megszokta, hogy a közintézményekben összevissza járkáljon, márpedig a demokrácia nem egyenértékû ezzel.

A Népújság kérdésére, hogy akkor, amikor egyes kórházak falai omladoznak, a megyei tanács vezetésének prioritás-e egy ilyen jelentôs kiadást feltételezô beruházás, a tanácselnök igenlô választ adott. Elmondta, hogy ez az összeg az önkormányzat beruházási alapjaiban szerepel, jól meghatározott fejezetben, erre a célra, és nem használhatják egyébre, még kórházjavításra sem. Ha a beruházást nem valósítják meg, a pénzt vissza kellene utalni az állami költségvetésbe. Egyébként is a tanácsosok jóváhagyták a kártyarendszer felszerelését. A hangulat akkor forrósodott fel, amikor kiderült, hogy a megyei tanácsnak már szeptembertôl sajtószóvivôje van, Cornel Groza személyében, akit azonban egyszer sem mutattak be hivatalosan a sajtó képviselôinek.

A megyei tanács és a sajtó kapcsolattartásáról Lokodi Edit kijelentette: az intézmény sajtószóvivôje Cornel Groza, akivel szeptembertôl félnormás munkaszerzôdést kötöttek. Cornel Groza mellett magyar nyelven beszélô sajtószóvivôt is felvesznek majd, de egyelôre még nem dôlt el, ki legyen az. Az éles és ingerült párbeszédet ajtócsapkodások is követték…

Megkeresésünkre Cornel Groza elmondta, nem sajtószóvivôje az intézménynek, nem is lehetne, hiszen sajtósként inkompatibilitás állna fenn funkciói között, hanem fizikai személyre kiváltott, médiaszakértôi engedéllyel rendelkezik. A sajtószóvivô szó a munkaszerzôdésében nem szerepel, tevékenysége bizonyos feladatkörök ellátására korlátozódik, a félreértéseket pedig valószínûleg az okozta, hogy szabad társalgás folyt, és nem a szavak jogi értelmezése…

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök kedden kifejtette, "helytelen, papíron végzett" számításon alapul a Nemzetközi Valutaalap kijelentése, miszerint Románia egymilliárd eurót veszített az egységes adókulcs bevezetésével.

"Az NVA számítása helytelen, papíron végzett számítás, amely szerint magasabb adókulcs esetén a bevételek is nôttek volna" – mondta Tariceanu.

A miniszterelnök elmondta, a kormány számított arra, hogy az egységes adókulcs bevezetésével eleinte csökkennek a költségvetési bevételek. Hozzátette azonban, meglepetés volt, hogy az idei év folyamán a költségvetési bevételek nem csökkentek az elôzô év azonos idôszakához képest. Tariceanu azt is elmondta, hogy a kormánynak sikerült egy sor, az SZDP-kormányzat döntései nyomán felhalmozódott kinnlevôséget is kifizetnie. A miniszterelnök szerint sikerült 15.000 milliárd régi lejt kifizetni az oktatásügynek, további 15.000 milliárd régi lejt az árvízkárok enyhítésére, valamint 10.000 milliárd lejt az egészségügynek.

A kormányfô közölte, az egységes adókulcs bevezetésétôl számított elsô kilenc hónapban 8 százalékkal nôtt a profitadó begyûjtésének foka, míg a jövedelemadó esetében jelentéktelen, 6 százalékos csökkentést regisztráltak. Hozzátette, a hozzáadott érték-adó esetében a bevételek látványosan, nem kevesebb, mint 30 százalékkal nôttek.

Az egységes adókulcs bevezetése ugyanakkor 150.000 új munkahelyet teremtett az elsô hat hónapban, ez pedig a munkanélküliség arányának 2 százalékpontos csökkenését eredményezte (5,5 százalékra).

A Románia és az NVA közti megállapodás a hosszas tárgyalások ellenére megszûnt, mivel a feleknek nem sikerült egyezségre jutniuk, többek között a 2006-os költségvetési hiány kapcsán.

Ma délután kezdôdik a XIII. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm-fesztivál, megszokott, hagyományos és méltó helyén, a Kultúrpalotában. Noha a versenyfilmek vetítése csak holnaptól indul, és az ünnepélyes megnyitóra is várnunk kell csütörtök estig, a mai program is igényes kikapcsolódást, szellemi feltöltôdést ígér.

Délután öt órától Groó Diana Csoda Krakkóban (Magyarország) címû nagyjátékfilmjével startol a szemle. A másfél órás alkotást Földes László, azaz Hobo József Attila-estje követi, este fél kilenctôl pedig Cristi Puiu új és igen sok fesztiváldíjat elnyert filmje, a Lazarescu úr halála következik, amely sok filmes szakember, kritikus véleménye szerint a valaha készített legjobb román filmes alkotás.

Holnap, november 3-án, csütörtökön szintén a nagyteremben indul a filmbuli, 15 órakor kezdôdik a versenyfilmek vetítése. A versenyprogram elsô három blokkja 19.45 óráig tart. Eközben persze át lehet sétálni a kisterembe, hiszen 17 órától ott a Minimum Party filmes programját vetítik, este héttôl pedig a Best of Mediawave 2005, azaz az idei Mediawave-fesztivál legjobb filmjeit tekinthetik meg az érdeklôdôk. Este nyolctól ünnepélyes fesztiválmegnyitó a nagyteremben, fél kilenctôl pedig párhuzamosan két filmet vetítenek a nagy- és kisteremben: elôbbiben Dan Pita Álmok völgye címû alkotását, utóbbiban Mészáros Péter Stammbuch címû filmjét. A csütörtöki programot a franciaországi Dominique Cabrera Az emberi gyöngédség teje címû filmje zárja 22.40 órától, a mûvészeti események az éjjel fél egykor kezdôdô, várbeli Videonighttal zárulnak.

A fesztiválra természetesen visszatérünk, a további programot a késôbbiekben ismertetjük. Kellemes filmnézést mindenkinek!

Harminc éve épült Beresztelke központjában az az emeletes épület, amelyben nemcsak orvosi rendelô, hanem szolgálati lakás is van. Dr. Aberle András családorvos 36 éve telepedett le itt, s bár rengeteget fektetett az épület javításába, bôvítésébe, az önkormányzat úgy döntött, nem adják el a rendelôt.

– Kétmilliárd régi lejre értékelték az épületet, valószínûleg azt sem tudnák, mire fordítsák az összeget. Jómagam is tanácsos vagyok, s helyeslem az önkormányzat döntését, miszerint nem kell eladni az épületet, hiszen ha keveset is, de állandó jövedelmet jelent a községnek a bérleti díj – mondja Aberle András. A földszinten egy éve fogászati rendelô mûködik, így az ár egynegyedét a fogorvos fizetné, felét Aberle, a fennmaradó egynegyedet valaki más venné meg. A község pénzébôl 30 éve épített rendelôhöz a családorvos idôközben két pincét, garázst, erkélyt épített. Az épületet a község közös vagyonának nyilvánították, s nem adják el.

Sztrájkôrségsorozat a prefektúra elôtt

Hétfôtôl kezdôdôen négy napon át 14-15 óra között a prefektúra elôtt sztrájkôrséget szerveznek a jelentôsebb szakszervezeti tömbök. Hétfôn a CNSLR Fratia és a Meridian mintegy 50 tagja vonult a régi Városháza épülete elé, követelve a 430 (új) lejes minimálbért országos szinten, élelmiszerjegyeket a költségvetési intézmények alkalmazottainak, 2,5 százalékos szociális alapot, az egészségügy és oktatásügy költségvetésének kiegészítését, adócsökkentést és egyebeket. Tegnap a CSDR szakszervezet tagjai tüntettek némán a fôispáni hivatal elôtt. A szakszervezet megyei vezetôje, Chertes Alexandru a Népújságnak elmondta, hogy követeléseik mellett tiltakoznak amiatt, hogy a 2006-ös országos költségvetési tervezet kidolgozásakor a kormány nem konzultált a Szakszervezetek Országos Konzultatív Tanácsával. A sztrájkôrségek szervezôi a tiltakozások alkalmával a prefektusnak vagy alprefektusnak átnyújtanak egy követeléslistát. Chertes Alexandru szerint csütörtökön Bukarestben kerül sor nagyszabású felvonulásra, és a szakszervezetek készen állnak arra is, hogy a nemzetközi szerveknél bepanaszolják a kormányt, amiért nem tanácskozott a szakszervezetek képviselôivel a jövô évi költségvetés kapcsán. A CSDR megyei vezetôje reméli, hogy a szakszervezetek tiltakozó akcióinak lesz hatása a kormányra, bár ennek egyelôre, az elsô két napi sztrájkôrség után semmi jele nem mutatkozott.

Az idegborzoló napi meg heti hírek sokaságához az utóbbi idôben egy újabb társult: a madárinfluenzával kapcsolatos közlemények sora. A gyakran egymásnak ellentmondó tudósításokból az újságolvasó, rádióhallgató, tévénézô megtudhatta, hogy madártetemekben nálunk is diagnosztizálták a madárinfluenza kórképét. Továbbá: a kilátások rémesek, milliók eshetnek a kór áldozatául – ezzel szemben pánikra nincs ok, az illetékes hatóságok uralják a helyzetet. Viszont: ami biztos, biztos, a veszélyeztetett foglalkozásúakat és az idôseket beoltják – de nincs elég oltóanyag, kifogyott. Végül is mi a helyzet, van vírus vagy nincs vírus? – vakarja a fejét a "jólértesült" polgár.

A kérdés jobb megértéséhez tudni kell, hogy a fertôzések kórokozói – legyenek azok baktériumok vagy vírusok, így az influenzavírusok is – olyan rájuk jellemzô molekulacsoportokat tartalmaznak, amelyeket, ha sikerül a beteg szervezetében kimutatni, következtetni lehet a kórokozó jelenlétére, s ez lehetôvé teszi a helyes kórismét. Ezeket a jellegzetes csoportokat antigéneknek nevezik. Az antigének (amelyek alapján az influenzavírusokat például H és N betûvel meg számokkal jelölik*) kimutatása tehát egyben diagnózist is jelent.

Az emberi vagy állati szervezetbe hatoló, idegen testként ható baktériumok vagy vírusok mozgósítják a megtámadott szervezet védekezô, immunrendszerét, ami többek között olyan anyagok termelésében nyilvánul meg, amik kötôdve az antigéneket tartalmazó kórokozókhoz, semlegesítik, elpusztítják azokat. Ezek az ellenanyagok, amiket neveznek még ellentesteknek vagy antitesteknek is. Ha tehát egy szervezetben kimutatható egy bizonyos ellentest, következtetni lehet a termelését kiváltó kórokozó mibenlétére. És ezzel máris kész a diagnózis? Ez így egyszerûnek tûnik, a valóság viszont ennél bonyolultabb. Az ellentestek ugyanis rövidebb-hosszabb ideig a fertôzés megszûnte után is – sokszor egész életen át – kimutathatók, amikor a szervezetben már nincsenek kórokozók s az egyén egészséges. Az ellentest jelenléte tehát vagy egy fennálló, aktív fertôzés jele, vagy egy már átvészelt folyamatra utal, amikor az egyén már meggyógyult. Olykor erre a két különbözô állapotra jellemzô, de ugyanazon kórokozó ellen termelt két ellentestféleséget el is lehet különíteni, de a módszer nagyon bonyolult és fölöttébb költséges; csakúgy, mint a vírus-antigén kimutatása.

És még egy fogalom: mivel az antigén-antitest- vizsgálatokat vérsavóból (szérum) szokták végezni, a próbákat szerológiai vizsgálatoknak nevezik.

Visszatérve a madárinfluenzára, ha egy madártetemben egyszerû szerológiai módszerrel erre a kórképre utaló ellentesteket sikerül kimutatni, az vagy azt jelzi, hogy a madár valóban influenzás volt s emiatt pusztult el, vagy valamikor már találkozott a vírussal, a fertôzést átvészelte, s most valami egyéb ok miatt hullott el. A biztos választ csak nálunk még nem kivitelezhetô, bonyolult vizsgálatok elvégzése után lehet megadni. Ma már tudjuk, hogy a hazai elôzetes próbák alapján felmerült gyanút külföl-dön – sajnos – igazolták: a madárinfluenza több vidéken is megjelent. Emberre viszont, legalábbis nálunk, még nem terjedt át, s ennek megakadályozására kell minden erôt összpontosítani, amibe beletartozik – többek között – a jól átgondolt felvilágosítás és a helyes, higgadt tájékoztatás is.

Az átláthatóság nagyon fontos, és ez az a terület, ahol egyes országoknak van még tanulnivalójuk. Gyakran attól tartanak, hogy pánikot okoznak, s emiatt néha idôbe telik, hogy az információ a madárinfluenza-gócokról eljut az adott ország más részeibe – magyarázta kedden Ong Keng Yong, a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) fôtitkára. A másik akadályozó tényezô szerinte az, hogy "egyes kormányok az anyagi eszközök hiányában nem tudják ellentételezni a csirketenyésztôk veszteségeit, s ezért azok gyakran inkább elrejtik a beteg szárnyasokat vagy levágják ôket a megfelelô védekezés nélkül, s így a vírus terjedését segítik elô".

Ong a szervezet nevében kétmillió dollárt ajánlott fel egy állategészségügyi alap létrehozására, és azt ígérte, hogy az ASEAN további forrásokat kutat fel a tagországok megsegítésére.

Az ausztráliai Brisbane-ben 21 ázsiai és csendes- óceáni ország szakértôi arra a következtetésre jutottak: "azonnal cselekedni kell" annak megelôzése érdekében, hogy a madárinfluenza világméretû, állatok közötti járvánnyá váljék.

A madárinfluenza "már hatással van a baromfi ágazatra és a turizmusra, de ha világméretû járvánnyá válik, akkor a gazdasági következmények óriásiak lesznek" – figyelmeztetett Doug Chester ausztrál nagykövet, a tanácskozás elnöke, de óvott a végletektôl is. "A járványra fel kell készülni, de a veszélyt nem szabad eltúlozni, mert az felesleges gazdasági károkat okoz egyes országoknak" – mondta.

Az ENSZ Élelmezési és Mezôgazdasági Szervezete (FAO) képviselôje azt hangsúlyozta a tanácskozáson, hogy Délkelet-Ázsiában 102 millió dollárra, Afrikában – ha oda is eljut a betegség – 75 millióra lenne szükség a járvánnyal való szembeszálláshoz.

Kínában az európai pánikreakciókat az ázsiai viszonylagos nyugalommal összehasonlítva a kultúrák különbségére mutatnak rá. "A kihívásra az európaiak és az ázsiaiak különbözô módon reagálnak, ami a gazdasági fejlettségnek és a kultúrának tudható be" – mondta Hszia Hszüe-luan (Xia Xueluan) a pekingi egyetem szociológusa.

Egy beteg papagáj felfedezése Nagy-Britanniában és a fertôzött költözô madarak felbukkanása Oroszországba, Romániában és Horvátországban riadót okozott Európában, lavinaszerû híráradatot keltve. Ázsiában már 2003. óta jelen van a betegség és a 121 megfertôzôdött emberbôl 62 meg is halt. A kínai társadalom ennek dacára nyugodt – emelte ki a különbséget Hszia.

"A mi kultúránkban nem nyugtalankodunk olyan dolgok miatt, amelyeket nem tudunk megváltoztatni úgy, ahogy akarnánk, inkább a közvetlen elôttünk álló, gyakorlati ügyekre fordítunk figyelmet, mint az evés és a munka... Nem gondolkodunk annyira elôre" – mondta a kínai szociológus.

Pierre atya, aki katolikus pap és egyben a felmérések szerint Franciaország egyik legnépszerûbb személyisége legújabb könyvében állást foglal amellett, hogy a katolikus papok köthessenek házasságot, továbbá hogy nôket is szenteljenek pappá és hogy nem akadályozzák a melegek életközösségének elismerését.

A 93 éves pap, aki fôleg a szegények támogatásával vált rendkívül népszerûvé, Mon Dieu... Puquoi? – Istenem, miért? – címû, hamarosan megjelenô könyvében szól arról, hogy ifjabb korában maga is szerzett szexuális tapasztalatokat nôkkel. Tett ugyan szûzességi fogadalmat, de nem tudott ellenállni a vágynak. Csak rövid életû kapcsolatai voltak azonban, mert úgy érezte, hogy a teljes kielégüléshez a szexuális vágyat szeretô, gyengéd és bizalommal teli kapcsolatban kell kiélni, mivel pedig erre papként nem volt módja, soha nem engedte elmélyülni kapcsolatait – írta.

A melegekrôl úgy vélekedik: talán nem a házasság szót kellene alkalmazni esetükben, hanem a életközösséget, vagy a szövetséget, mert a házasságot a köztudat túlságosan mélyen köti a férfi és nô közösségéhez.

Arról is ír: soha nem értette, miért mondta II. János Pál pápa és Joseph Ratzinger bíboros, a jelenlegi XVI. Benedek pápa, hogy a katolikus egyház soha nem fog nôt pappá szentelni.

Pierre atya harcolt a nácik ellen a második világháborúban a francia Résistance-ban, késôbb parlamenti képviselô is volt, s ô alapította meg az Emmaus szövetséget a szegények támogatására.

A Dresdner bankcsoport londoni befektetési irodája (DrKW) kilenc uniós nagyvárosból álló mintában – a legdrágábbtól a legolcsóbb felé haladva: Londonban, Párizsban, Frankfurtban, Brüsszelben, Amszterdamban, Rómában, Madridban, Prágában és Varsóban – 250 áru- és szolgáltatásfélébôl álló kosár átlagárát számította ki. A minta alapján az EU egészére rávetített összehasonlító árvizsgálat kimutatta, hogy London fogyasztói kosara 5,3 százalékkal drágább az EU- átlagnál, Varsóé viszont 22 százalékkal olcsóbb.

Az átlagon belül egyes termékek és szolgáltatások esetében szélsôséges a különbség London és az unió egészének árátlaga között, a brit fôváros lakóinak kárára. Londonban például a világos sör 112 százalékkal drágább az EU-átlagnál, a mozijegyért 55, a cigarettáért 70 százalékkal kell többet fizetni. Egy doboz cigaretta Londonban négyszer annyiba kerül, mint Varsóban, áll a DrKW átfogó felmérésben.

A rendkívül magas londoni megélhetési költségeket már más londoni elemzô házak is kimutatták. Tavasszal a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegû gazdasági elôrejelzô és kutatóközpontja, az Economist Intelligence Unit (EIU) azt jelentette, hogy az addig eltelt egy évben London drágult a legnagyobb mértékben az egész világon. Az EIU – amely dolláralapon, 130 nagyvárosban végzi el évente a megélhetési termékkosár árösszehasonlítását – idei felmérésében azt hozta ki, hogy a brit fôváros fogyasztói költségindexe 12 ponttal 121- re emelkedett egy év alatt a 100-as indexszel összehasonlítási alapnak megtett New Yorkhoz képest; London ezzel a világ 7. legdrágább városa az idén.

A 130-as listán szereplô városok közül azonban – a forint addigi erôsödése és a dollár egyidejû gyengülése miatt – Budapest lépett elôre a legtöbbet, 15 hellyel: a magyar fôváros az EIU idei rangsorán, 70-es költségindexszel a világ 81. legdrágább városa volt a sorrend összeállításának idején az egy évvel azelôtti, 62-es indexszel megszerzett 96. hely után.

A képviselôház állandó bizottsága kedden úgy döntött, hogy felkéri a kormányt, egy héten belül küldje el a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvény uniós jogharmonizációs táblázatait, hogy az alsóház sürgôsségi eljárásban vitathassa meg a tervezetet.

Adrian Nastase, a képviselôház elnöke elmondta, a törvénytervezet iratcsomója nem teljes, hiányoznak azok a táblázatok, amelyek tartalmazzák az uniós joganyag vonatkozó elôírásait és a kisebbségi törvény által a jogharmonizációra tett javaslatokat. "Egyhetes határidôt adtunk a kormánynak, hogy a törvénytervezetet kiegészítse ezekkel a megfelelési táblázatokkal, és hogy kifejtse, milyen európai normákhoz kell igazodnunk a kisebbségek kapcsán, és hogy a kisebbségi törvény milyen mértékben felel meg ezeknek a normáknak" – mondta Nastase.

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök levélben kérte a képviselôház vezetôségét, és kérte a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvénytervezet sürgôsségi eljárásban való vitáját, arra hivatkozva, hogy a tervezet az EU- csatlakozáshoz kapcsolódó törvényhozási prioritás.

Kelemen Hunor, a házbizottság RMDSZ-es tagja szerint az állandó bizottságban eddig soha nem merült fel, hogy bizonyos tervezeteknek van-e megfelelési táblázatuk.

Az alsóház állandó bizottsága hétfôn folytatja a vitát a kisebbségi törvénytervezet kapcsán, hogy a tervezet sürgôsségi eljárásban kerüljön a plénum elé.

Míg 2004-ben a bruttó átlagjövedelem 7 millió lej volt, aminek az adója kb. 460.000 lejt tett ki, addig 2005 elsô nyolc hónapjában, a 16%-os adókulcs bevezetésével, csupán 90.000-rel lett nagyobb. Figyelembe véve, hogy az áremelések több mint háromszorosan haladják meg a bérnövekedést, világos, hogy az említett 90.000 lejes plusz csekély ahhoz, hogy ezeket a kiadásokat lefedje. Egy család, amelynek a jövedelme a minimálbér és az átlagbér között van, közel négyszer többet fizet az árukért, mint amennyi jövedelemhez az egykulcsos adórendszer nyomán jutott. A fentieket Lucian Savu, a PSD gazdasági és pénzügypolitikai fôosztályának megyei vezetôje jelentette ki a kormány nyolchavi gazdaságpolitikájáról készített elemzés nyomán.

A pénzügyi szakember szerint az utóbbi négy év legalacsonyabb gazdasági fejlôdésének lehetünk tanúi. 2005 második negyedében a 2000-es esztendô legalacsonyabb szintjével volt egyenlô. Visszaesett az ipari termelés, és csökkent a külföldi beruházások száma. A PSD ezért a progresszív adózás visszavezetését szorgalmazza, mivel a 16%-os adókulcs az alkalmazottak kb. 25-30%-nál, vagyis azoknál járt jelentôs bérnövekedéssel, akiknek a fizetése magasan az átlagjövedelem fölött volt. A kis fizetésûek, paradox módon, nagyobb adót fizetnek.

A választási kampány során fennen hangoztatott jelszó, "kifehérítik a feketemunkát", a PSD pénzügyi szakembere szerint olcsó, hazug és erkölcstelen kampányszövegnek bizonyult. Állítását megyei statisztikai adatokkal támasztotta alá. Eszerint a magánszférában alkalmazottak kb. 60%-át minimálbérrel alkalmazzák. Vagyis a helyzet semmit sem változott a 2004-es, de még a 2001-es adatokhoz viszonyítva sem. Határozottan kijelentette, hogy "a 16%-os adókulcs illúziónak bizonyult" a kis- és közepes jövedelmûek, vagyis az ország lakói nagy része számára, mert az aktív lakosság 70-80%- a ebbe a kategóriába tartozik. A vásárlóerô növekedése helyett a családi büdzsék kisebbek lettek. Savu kijelentette: a tragédia kisebb lett volna, ha az állami bevételek számottevôen növekednek, ahogy azt a D.A. Szövetség "analitikusai" elôre jelezték, azonban a helyi közösségek költségvetése is ingataggá vált.

A szakember a továbbiakban arról beszélt, hogy a hozzáadott értékadót (TVA) nem szabad növelni, ugyanakkor a luxusadó 13 ponttal való csökkentését javasolja a kôolajtermékek esetében legalább hat hónapos idôszakra, hogy a lakosságot megkíméljék a kôolaj világpiaci ára ingadozásainak következményeitôl. Utalt az Economist Intelligence Unit által készített felmérésre, amely a legvirágzóbb idôszaknak a 2001-2004 közötti idôszakot nevezi meg, viszont aggasztónak nevezi a kormánykoalíción belüli konfliktusokat, különösen a gazdaságpolitikában észlelhetô vitákat, az exporttevékenység lassulását, fôleg azt, hogy a folyó gazdasági mérleg deficitje 2005 végére a GDP 10%-át is elérheti. Ezek az adatok megerôsítik az elfogadás elôtt álló 2006-os adópolitikával szembeni fenntartásokat. Az ilyenszerû módosítások esetén a törvény szerinti hat hónapos idôszak betartása nélkül a frissen kinevezett pénzügyminiszter az idén negyedik alkalommal módosítja az adótörvényt, amely a jövô évi adók és illetékek körmönfont emelését irányozza elô, aminek elôre nem látható következményei lehetnek.

Az adók növelésének kompenzálására, úgymond, Traian Basescu egyéves moratóriumot javasolt a csúszópénzekre. Mi azt ajánljuk, hogy legyen legalább egy év és három hónap, hogy Románia "spága nélkül" léphessen be az Európai Unióba, mondta végül Lucian Savu, a PSD gazdaságpolitikai és pénzügyi fôosztályának Maros megyei vezetôje.

Bugár errôl vasárnap beszélt az egyik szlovák kereskedelmi televízióban. Jelezte: az MKP egyelôre csak feltételezésekre és következtetésekre hagyatkozik, de alaposan utána néz a valóságnak. Ha a feltevés bebizonyosodik, akkor csak két lehetséges fejleményt tud elképzelni: vagy a titkosszolgálat vezérkarának kell mennie, vagy megbukik a kormány. Ugyanis ha a kabinet mégis eltûrné a feltételezett titkosszolgálati praktikákat, akkor az MKP kilép a koalícióból, amely nélküle nem lesz kormányképes. Bugár azonban nem feltételezi, hogy a pártját Mikulás Dzurinda kormányfô megrendelésére akarnák kompromittálni.

Az ügy azzal kezdôdött, hogy miután megengedhetetlen pénzügyi botrányok miatt meneszteni kellett a kormány két miniszterét, az ellenzék és a sajtó kikezdte az MKP egyik emberét, a mezôgazdasági tárca vezetôjét, Simon Zsoltot. Azzal vádolják, hogy egy évekkel ezelôtt eladott magánfarmjára korábban jogtalanul kapott támogatást. Az önmagát elfogadható érvekkel védô Simon mögött Bugár is kiáll, de az MKP vezetésében nem mindenki osztja a Simont védelmezô véleményt – ismerte el nyilvánosan Csáky Pál miniszterelnök-helyettes.

Ezzel szemben a korrupció-ellenes hivatal volt vezetôje, Jozef Sátek hétfôn a liberális SME hasábjain Simon tisztességét igazolandó ismertetett egy esetet, miszerint a miniszter egy ellene irányuló alaptalan feljelentés nyomán úgy tudott együttmûködni a rendôrséggel, hogy ennek köszönhetôen sikerült felszámolni egy milliárdos kárt okozó szervezett bûnügyet.

A két miniszter a tartományi székváros Telep nevû negyedében festett le két magyarellenes falfirkát. Ljajic bejelentette, hogy hasonló szándékkal továbbindul Verbászra és Szenttamásra (Srbobran). A szandzsáki muzulmán politikus felszólította a szerbiai önkormányzatokat, hogy rendezzenek hasonló akciókat.

Rasim Ljajic bejelentette, hogy tárcája kezdeményezni fogja a szerbiai büntetô törvénykönyv módosítását, hogy a jelenleginél szigorúbban büntessék az etnikai alapú incidensek elkövetôit. Arra fogja továbbá kérni a bíróságokat, hogy sürgôsségi eljárással foglalkozzanak az ilyen ügyekkel. Ljajic megemlítette, hogy a gyûlöletszító falfirkák szerzôi jelenleg megússzák kihágási eljárásokkal, jóllehet ezek a bûntények nagy kárt okoznak az országnak és rontják tekintélyét. A hétvégén Szabadka egyik utcájában szerbellenes feliratok jelentek meg szerb nyelven. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) hétfôn közleményében a leghatározottabban elítélte a történteket, de meggyôzôdését fejezte ki, hogy a legújabb falfirkák is a rendôrség eddigi inkorrekt munkájának tudhatók be. A párt sérelmezi, hogy a rendôrség eddig egyetlen egy esetben sem kerítette kézre a falfirkálókat.

Rágandó csontok boltja

Ennyi kijár minden e földi halandónak. Meg is kapjuk nagykanálnyi adagolásban. Emiatt tétován szemlélôknek, a kényszerû tébláb áldozatainak, népségnek- katonaságnak, a túlcsorduló médiadömping áldozatainak, az általuk a barikádokra kiszemelt kiválasztottaknak igazán nem lehet okuk panaszra. Zajlanak körülöttük, mögöttük, alattuk- felettük belpolitikai életünk hullámai, mint ahogy a Kilimandzsáró gleccsereinek tövében a globális felmelegedésre figyelmeztetô, fantáziadús koktélokba illô jégkockák teszik azt a naponta termelôdô erek, patakocskák vizében. Az unalom kegyvesztetté vált szerte a hazában. Váltott Seherezádék ádáz munkaversenyében az "amit nappal mondtak, az reggelre elvásott" gyakorlata teszi tartalmassá, autentikussá a vén és kevésbé vén asszonyok nyarának kurtuló napjait. A kormánykoalíció imbolyog-szédeleg jobbra- balra, zárórát fitymáló öreg szeszkó gyanánt szecskázik érthetetlenül és összefüggéstelenül. Bevedelt néhány decinyi zavaros rózsaszín országjelentést, s megkajdult tôle. Voiculescu apó szedett-vedettjeirôl már asztalba üléskor lerítt a tarhakészség, és nem rejtették véka alá, hogy: pro primo, nem lehet ôket felvizezett stampedlikkel lekenyerezni, pro secundo, a cujkát bárhol, bármikor többre becsülik a szilvóriumnál, pro tertio, Daniela Popa nélkül nem vonulnak be elvonókurára, ti. házbizottsági tagként az ô nyakába akasztották a slusszkulcsot. Óvatos duhajoktól puszibajtársaink, a liberálisok és demokraták tábora sem mentes. Vannak egynéhányan közülük is, akik nem teszik fel kezüket minden lebeszélt összekacsintáskor, nem emelnek poharat minden koccintásra, nehogy a túladagolt vilmoskörte, Unicum, kisebbségek iránt érzett empátia megártson emésztôszervnek, imidzsnek, választói szimpátiának. A nemzetiségek jogállásáról szóló törvényjavaslat megvitatásakor majdnem magunkra maradtunk az (f)elsôházban, késôbb majd Nastase csehójának házbizottságában, s amikor piánóban rágyújtottunk az "itt vagyok én, a kocsma közepén" kezdetû mûdalra, a kakasülôre szorult szocdemek, nemzetféltôk érces hangú szólistái – Iorgovan, C. V. Tudor, Funar Gyuri – rögvest kakofóniába fojtották a begyakorlottnak hitt harmóniát. A botrányba torkolló koncertet el kellett napolni. 20-45 napra, talán többre, elválik majd a vallatásnál. A kormányban ülô, abszolút hallású zenetudorok döntenek efelôl. Advent 3. vasárnapjáig már okosabbak leszünk. Kérjük, ne dobják azért kukába hangversenybérleteiket!

Megélt tényként nyugtázhatjuk, hogy nemzetközösségünk, érdekvédelmünk, precíz József Attila-i megfogalmazás szerint, immár másfél évtizede "lóg a mesék tején". Szürcsölte ezalatt szorgosan a tápláló fehér folyadékot, tartalmuk szerint mûfajosította, rangsorolta az elhangzó mesketéket. Ha nem értékelünk minden esetben maximalista forrófejeink szájíze szerint, be kell vallanunk, jót tett nekünk a szopta. Felnôttünk rajta, megizmosodtunk, öntudatra ébredtünk, kinôttek a fogaink, rá merünk harapni a minket érdeklô problémákra, vicsorgunk is, hogyha kell. Megjött az eszünk, diverzifikálódott a rációnk, megnôtt a bátorságunk, felerôsödött a hangunk, megérlelôdött pragmatizmusunk. Sok mindent sikerült megvalósítanunk, szezononként váltakozó becsmérlôink mûvileg gerjesztett aknamunkája ellenére is. Politikai súlyunk itthon-külhonban egyaránt konstans, dacára annak, hogy partnereink és elleneink neve elôtt, esetenként, váltogatnunk kellett az elôjeleket, szaporítanunk a kompromisszumokat. A még eleddig révbe nem juttatott álmaink érdekében. A tájainkon kiötlött jelszó: "Mindent a frontért, mindent a gyôzelemért" szelleme szerint. Akár az 1001 éjszakák hatályának kényszerû meghosszabbítása árán is. A "volt egyszer"-ek törvényszerûen "lesz egyszer"- ekké szelídülnek. "Az a négy folyó" vize nem folyhat soha visszafelé.

Talán a Telekiek szellemi öröksége is magyarázza, Sáromberke lakói miért válnak oly szívesen különbözô kulturális és egyházi rendezvények házigazdáivá. Még meg sem fakultak az ifjúsági ház tornácán a nyáron szervezett országos IKE- találkozó színes feliratai, máris egy újabb nagyméretû rendezvényre került sor Sáromberkén.

Az elmúlt hét végén, szombaton tartották meg az V. Teleki Sámuel kórustalálkozót, melyen részt vettek a Maros-Mezôségi Egyházmegye gyülekezeti kórusai, a bonyhai és marosfelfalusi egyházközségek kórusai, valamint a nagysármási fúvószenekar. A több mint 300 vendéget a megszokott szívélyességgel fogadták a házigazdák a Teleki-kastély udvarán. A rendezvény hagyományosan a kórusok felvonulásával kezdôdött.

A zöld-aranycirádás egyenruhát viselô nagysármási fúvószenekar zeneszóval vezette a 200-nál is több kórustagot, akik zászlaik alá sorakozva vonultak be a református templomba.

Szász Zoltán, a Maros-Mezôségi Egyházmegye esperese ünnepi igehirdetésében méltatta a rendezvényt mint kiemelkedô közösségi megtartó erôt. Továbbá hangsúlyozta a kórustagok egyéni, családi és gyülekezeti életében vállalt fontos szerepét.

Az igehirdetés után Porkoláb Levente sáromberki református lelkész, a rendezvény házigazdája köszöntötte a vendégeket, a karvezetôket, lelkipásztorokat, valamint Ernye község polgármesterét, Jánosi Ferencet. Megköszönte a helyi Hánesz pékségnek és Zima Ferenc vállalkozónak, illetve a sáromberki református gyülekezet tagjainak a támogatást, a fáradozást, az önzetlen segítséget. A Szikszai Erika vezényelte fúvószenekar nyitotta meg a fellépések sorát.

A szervezôk felkészültségét, odafigyelését dicsérte, hogy Zima Orsolya és Csilló Csilla sáromberki IKE-tagok úgy mutatták be a kórusokat, hogy ezekhez kapcsolódóan zene- és egyháztörténeti tudnivalókat is ismertettek. Porkoláb Orsolya, a Mûvészeti Líceum III. osztályos tanulójának orgonajátéka után Berekméri Gyôzôné, sáromberki kórustag szavalattal köszöntötte kórustársait.

A helyi Teleki Sámuel vegyes kar Nemes Ildikó zenetanárnô vezényletével lépett fel, ezt követte a Dénes Elôd lelkipásztor, karnagy által vezetett Szabadság utcai református gyülekezet vegyes kara, a László Amália által vezetett Szabadi úti vegyes kar és a marosfelfalusi nôi kar, melyet Zsigmond Székely Edit vezényelt.

A karéneklést rövid idôre Sándor Botond és Nemes Szabolcs, a Mûvészeti Líceum diákjainak harsonajátéka, illetve Szabó Csenge és Nemes Szilárd furulyajátéka váltotta fel, melyet orgonán kísért Nemes Ildikó.

Szintén Dénes Elôd vezényelte a bonyhai református vegyes kart. Ôket követte a Salak Attila által vezényelt marosszentannai kórus, majd a székelykakasdi vegyes kar, melyet Molnár Andrea kakasdi tiszteletes asszony vezényelt. A rendezvényt a marosvásárhelyi IKE-s fôiskolások zenekara, a MIFIKE fiatalos, lendületes fellépése zárta. Ezt követôen a szervezôk emléklapokat adtak át a karvezetôknek, a zászlókra pedig felkötötték a találkozón való részvételt jelzô hímzett selyemszalagokat.

A vendégek megtekinthették a 2003-ban megalakult falumúzeumot, mely a templom szomszédságában áll. A helyi kultúrotthonban közös ünnepi ebéddel zárult az V. Teleki Sámuel Egyházmegyei Kórustalálkozó.

– A Világörökség kis részét fogjuk körbejárni – mondta Markó Enikô szervezô nyitóbeszédében, az októberi Belvárosi Szerdák estéjén –, hiszen Erdélyben is vannak olyan falvak, épületek, szobrok, amelyek a Világörökség részét képezik.

A vetített képes elôadás címe Erdélyi templomerôdök a Világörökségben, az értekezô pedig Csortán Ferenc, a Maros Megyei Mûvelôdésügyi Igazgatóság mûemlékvédelmi tanácsosa volt, aki bevezetésként megjegyezte: a címben nem szerepel a szász szó, mert ugyan igaz, hogy a legtöbb erdélyi erôdtemplomot a szászok emelték, de rajtuk kívül több tucat, székelyek építette, hasonló létesítményt találunk. A székely erôdített templomok pedig legnagyobb számban Háromszéken bukkannak fel, és ennek két oka van: egyrészt inkább ki voltak téve a betörô hadak portyázásainak, másrészt közel voltak a szász székek, települések, így könnyebb volt ellesni bizonyos építkezési formákat, elhívni szász mesterembereket.

– Erdély körülbelül ezer éve autonóm terület – jegyezte meg az elôadó. Ennek ellenére az erôdtemplom nem erdélyi találmány. Ott találunk hasonló építményeket, ahol szegény, de szabad közösségek éltek. A feudális területeken, amelyek különbözô nemesi családok tulajdonát képezték, várakat vagy várkastélyokat emeltek, amelyekbe baj esetén a lakosság is bemenekülhetett. A templomerôd kézenfekvô megoldás volt a szabad közösségekben, hiszen a templom a falu legerôsebb építménye. Erdélyben a szász, székely székeken, Gyulafehérvár környékén, valamint Kalotaszegen találunk ilyeneket. Európában pedig csak két vidék van Erdélyen kívül, ahol hasonló sûrûségû az erôdtemplomok száma: az egyik Szlovéniában található, a másik Németországban, Stuttgart környékén.

A szász területeken nem alakult ki birtokos nemesi osztály, kivéve az egyetlen Brukenthal családot. Ebbôl kifolyólag nincsenek várak, várkastélyok. A nagy veszélyek a XIV. század végén, a nikápolyi csatával kezdôdtek, amely után rendszeresen törtek be portyázó török hadak a Magyar Királyság területére. Mind a nemesi családok, mind a szabad váro-sok védelmi építkezésekbe kezdtek. Legelôször Szászsebest erôsítették meg 1396-ban, majd várat épít Medgyes, Segesvár, Gyulafehérvár, Nagyenyed. Kolozsváron például az 1850-es években bontották le a Szent Mihály-templomot körülvevô kisvárat.

Mindezek ellenére, védelmi szempontból a templomerôdök nem értek túl sokat. Az 1400-as években megjelenô lôfegyver dinamikus, komplikált tudománnyá fejlesztette a várépítést, egy ágyúüteggel szemben a már építésükkor elavult erôdtemplomok tehetetlennek bizonyultak (volna). De nem is ágyúk ellen voltak hivatottak védekezni, hanem a be-betörô török-tatár, portyázó hadak ellen, és erre kiválóan megfeleltek, különösen a több fallal körülvett, ôrtornyokkal, bástyákkal ellátott gigantikus vártemplomok (mint például a prázsmári vagy németfehéregyházi "kolosszeum").

Csortán Ferenc elmondta, a Világörökség az UNESCO ötlete volt, az 1980-as években hozták létre. Romániában a dák várak, a XV-XVI. századi moldvai kolostorok, tucatnyi fatemplom, Segesvár óvárosa, az olténiai Horezu erôd-kolostor, valamint az erdélyi erôdített templomos falusi települések képezik részét, ezekbôl is hét: Kelnek, Prázsmár, Németfehéregyháza, Székelyderzs, Szászkézd, Berethalom és Baromlak. A hét mágikus szám, a hét templom pedig varázslatosan szép, egyedi, ugyanakkor mesébe illô, félelmet és csodálatot keltô. Évszázadok ujjlenyomatai, tökéletes kirándulóhelyek.

Kis lap áll a Maros "túlmentében"

A cím azt sejdíthetné: oldott kéveként hull szét nemzetünk. Magyarságunk egyetemes története nem gyászról, hanem az életrôl szól. Kalászaink acélos magvakat érlelnek, az Ige testté lesz. Gyülekezeteken túlmutató kisrégiós lapot ismertettek Csittszentiván gyülekezeti otthonában. A KÉVE hetilap – lelkészek írják. Ady Móricz Zsigmondhoz írott versének sorait idézem: "Volt egy szép szándékunk: gyönyörûket írni!" A pompás szándék itt: jót és jól írni. Kazinczy jelmondata örök. Ezt nyilvánította ki az igemondó Pitó Antal, a fôszerkesztô Brassai Zsombor, a pennás papok, ifjú Balogh Károly mint házigazda, Domahidi Béla, és húzták alá társaik, Kerezsi János, Szabó Andor, Veress László – Székelykövesd, Csittszentiván, Mezôbergenye, Mezôbánd, Mezôpanit, Mezômadaras és Marosszentkirály lelkipásztorai. Íráskészségükhöz, tehetségükhöz nem férhet kétség.

Kis lap áll a Maros "túlmentében". Mivé válik? Olvasóin múlik. Nemzetünk nem oldott kéve, népünknek erôs a jövôje. Azt írja Brassai Zsombor: "Nyilván, a KÉVE nem fogja megoldani életkérdéseinket, de komoly segítség lehet! Olvassuk, viseljünk gondot rá, és rendeljünk hozzá hitelt: élô hitet!"

Kévét kötni gyermekkorom munkája volt. A cséplôgép asztalán büszkén sarlózták kévéim büszke, bögyös lányok. Kevélykedve pislogtam alulról. Mennél szaggatottabban fogott a sarló, annál büszkébb voltam kötéseimre. Nem sejtettem, amit azóta: hogy a megszenvedett munka – édes. Mint a frissen sült kenyér: illatos, éltetô.

Mûvészet. Másként dobog a szívünk tôle.

Erôt, kötést!

Két nemzetközi innovációs díjat is megnyert, egy másik rangos megmérettetésen pedig döntôbe került egy magyar zenei találmány, a Digimpro, amely dalok és dalrészletek szinte végtelen számú variációját képes tárolni, így zeneszerzési és remix lehetôségeket kínál zenészeknek, a hallgatóknak pedig korlátlan zenei élményt nyújt.

A zenei Rubik-kockát amelynek fantázianeve a digitális improvizáció szavak rövidítésébôl keletkezett, magyar zenészek – köztük Ákos, a Korai Öröm és az Emil.Rulez! – mellett már olyan külföldi sztárok is használják, mint Moby, az Erasure és az idei Sziget Fesztiválon is fellépett Roots Manuva.

"A Digimpro olyan eljárás, szoftver és számítógépes fájlformátum, amelynek segítségével ugyanannak a zeneszámnak több verziója is tárolható ugyanabban a fájlban, így minden alkalommal, amikor lejátszik az ember egy dalt, annak egy újabb változatát hallhatja. Egy zeneszámból így akár több millió különbözô változat is elkészülhet, amelyet megszakítás nélkül több héten keresztül hallgathat a felhasználó anélkül, hogy ugyanaz a dal ismétlôdne" – mondta el az MTI-nek Mester Sándor, a Digimpro feltalálója.

A találmány segítségével a hallgató is részt vehet egy dal összeállításában, áthangszerelésében, kedvére csûri-csavarhatja és változtathatja a zeneszámot a maga kedvére, úgy, mint egy zenei Rubik-kockát.

Hét év megfeszített munkáját és közel egymillió dollárnyi befektetést követôen a fiatal magyar feltalálót, Mester Sándort a szakma nemzetközi elismerései is visszaigazolták. A Digimpro Mobyval közös munkájáért nemzetközi Sputnik-díjat nyert, egy hónappal ezelôtt pedig a Popkomm berlini szakmai fórumon az Innovation in Music and Entertainment Awards (IMEA) döntôseként végzett, az elmúlt héten pedig innovációs díjat vehetett át Kölnben.

"A tucatáru termelése egyre nagyobb mértékû, a mesterek pedig lemondanak a piacra termelésrôl, ha árujukat nem tudják eladni." "Megváltozott az életmód, kicserélôdnek a tárgyak körülöttünk, bizonyos munkák elvégzésére szakosodott mesterek szolgáltatásait nem veszik már igénybe, ám ez nem azt jelenti, hogy egy-egy mesterember, kézmûves szaktudása ne lenne hasznos ezután is, vagy termékeikre ne lenne szükségünk". Ezek a szerzô bevezetô sorai. Írásai riporteri munkássága tömkelegébôl válnak ki, könyvében "Udvarhelyszék s benne az egykori Keresztúr fiúszék és a Sóvidék ügyes kezû, szívós akaratú és kedélyes mesterembereinek dicsérete" kap hangot. Gergely Árpád Oroszhegyrôl kádat, csebret készít, Fecsô Gyula az egyetlen kalapos Hargita megyében, aki inaskodása és segédévei után letette a mestervizsgát, Homoródalmáson él, de munkássága Székelyudvarhelyhez kapcsolja; Györfi Pál Gagyban, a riporter falujában munkálkodik, a faragás ezermestere... "Mi a titka a teremtô léleknek? Talán éppen maga a teremtés. Elképzelni és megalkotni valamit, ami addig nem létezett. A székely embert mondják agyafúrtnak, csavaros eszûnek, ám nehéz lenne azt az egyet ráfogni, hogy híján van a képzelôerônek. Amit most problémamegoldó készségnek nevezünk, az régóta sajátja" – írja véreirôl P. Buzogány Árpád. A sor hosszú. Húros pengetôk (citerások), fakanalat, zsindelyt, csebret, kádat, kemencét készítôk, székely harisnyát varrók, juhászok, szénégetôk, szalmafonók, kalaposok, kosárfonók, kútásók portréit rajzolja interjúiban a kis kötet, elfeledett vagy a civilizációtól feledésre ítélt szakmák, mûvészetté emelt ágak utolsó mohikánjait mutatja fel. A teremtô lélek titkaihoz ugyan nem férhetünk hozzá, de ösvényt nyit a kérges kezû mesterek harmatverte lelkéhez. * P. Buzogány Árpád: "Kihúzza a töviset az ember kezébôl". (Riportok, interjúk népi mesterekrôl és mesterségekrôl.) Udvarhelyszék Kulturális Egyesület, Székelyudvarhely, 2005

Hogyan lehet sötétben teát fôzni, az idôt eltölteni, ha kimegy a biztosíték? Gyümölcssalátát készíteni gyümölcs nélkül? Mire lehet a mobiltelefon fényét használni? – nos, mindez kiderült a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség idei ötödik, magyarói gólyatáborában, ahol a hetvenkét elsôéves fölött húsz felsôbb éves szervezô "ôrködött".

A jó hangulatú tábor résztvevôit az elsô napi ismerkedôest rázta össze: megtanulták egymás nevét, sôt még "személycserék" is történtek. A biztosíték gyengének bizonyult, így a gólyáknak-szervezôknek kreativitásukat kellett latba vetniük a sötétség kiküszöbölésére: a villany hiányában cukortalanra sikerült tea mellé a vacsora fényét a mobiltelefonok világítása adta, majd a másodéves Bandi gitárja hangolt az énekléshez, és a késôbbi karaokeversenyhez.

A másnapi ügyességi vetélkedôkön a csapatoknak együttmûködési készségüket, fantáziájukat kellett segítségül hívniuk. A 220 voltos játék "felrázta" a csapatokat, a pókhálóban viszont már óvatosabbnak kellett lenniük. Aztán szobrot másoltak "vakon", és ötletességrôl tettek tanúbizonyságot, amikor úgy kellett megfordítaniuk a szônyeget, hogy közben az egész csapat rajta áll. A logikai játékok megfejtése után, igazi gólya módra megfogták a magyarói papírbékákat, így a Pár- dúcok, Szentlelkek, a Terrri néni turbódinamója, Szépek és a szörnyetegek, Torzfehérke és a 7 nôvérke, a Huncutkák, Kortybelé szilvalé, Hernyisszimó csapatok valóságos kutatómunkát is folytattak.

A szombati nap a túrázni kívánóknak kedvezett. Az Istenszéke csodás kilátását azonban köd takarta, amit csak a tûz melletti szalonnasütés tudott elfeledtetni. Az utolsó nap játékai is szívbôl jövô nevetést váltottak ki. A tábor azonban nem csak a "szórakozásról" szólt, hanem a munkából is ki kellett venniük a részüket, a konyhai inaskodástól a teremrendezésig.

Európai Unió és a kisebbségek, Európai Unió és Svájc, miért nem tagja Svájc az EU- nak, noha gazdasága javarészt az európai államokkal folytatott cserekereskedelmen alapszik – ezek a témák kerültek terítékre az Európai Kisebbségek Fiataljai (Youth of European Nationalities, YEN) szervezet ôszi ülésszakán. Az Encounter-Inscunter 2005 címû rendezvényt a svájci rétoromán közösség látta vendégül a Laax nevû településen október 12-16-a között.

A YEN tagjaként a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségét (MISZSZ) Biriki Ramóna (szatmárnémeti MADISZ) és Farczádi Attila (Maros megyei MADISZ) képviselték, akik egyebek mellett a MISZSZ és tagszervezeteinek tevékenységét ismertették, és beszámoltak a mûködést nehezítô gondokról is.

Az Encounter-Inscunter 2005 kiemelt témája volt Svájc szerepének ismertetése az egyesült Európában, ezen belül a házigazda GiuRu, a Rétoromán Fiatalok szervezete azt igyekezett megmutatni, miként tudják megôrizni nyelvüket, kultúrájukat az egyre inkább elnémetesedô környezetben. A vidék idegenforgalomra rendezkedett be, rengeteg a német turista, Laax-ban és a szomszédos Flims-ben is nagyon sokan vásároltak lakást, telket, így ezeknek a településeknek a nemzetiségi összetétele jelentôsen megváltozott az elmúlt idôszakban.

A YEN Központi Bizottságának ülésén (Central Committee Meeting) a tagszervezetek tevékenységi beszámolóinak ismertetését követôen a 2006-os találkozók szervezôi kaptak bemutatkozási lehetôséget – ôk arról beszéltek, milyen programokkal készülnek jövôre. Legközelebb jövô tavasszal, Pécsen a magyarországi németekhez, aztán ôsszel a vajdasági magyarokhoz látogatnak az európai kisebbségek fiataljai.

A hetekben számos olyan plakát jelent meg, amely külföldi munkavállalást hirdet fiataloknak. Az ember csak úgy kapkodja a fejét, akkora a választék. Az egyik legkomolyabb múltú munkaközvetítô, a Student Travel – mely nemrég nyitotta meg irodáját Marosvásárhelyen – képviselôjét, Beke-Szabó Csillát kérdeztük a lehetôségekrôl.

– Milyen programokkal várja a Student Travel a fiatalokat?

– Az egyik legfontosabb programunk a Summer Work and Travel USA. Erre 18-28 éves, nappali tagozatos egyetemisták jelentkezhetnek (októbertôl 2006 márciusáig), akik a nyári vakáció alatt maximum négy hónapot dolgozhatnak és utazhatnak az Egyesült Államokban. Munkaszerzôdést is tudunk biztosítani, télen pedig állásbörzét szervezünk amerikai munkaadókkal. Training-programokra lehet iratkozni Amerikába, Új-Zélandba és Angliába. Ezekre olyan 21-40 év közötti egyetemisták jelentkezését várjuk, akik legalább két évet már elvégeztek, vagy utolsó évesek, vagy akár már államvizsgáztak is. Mindhárom országba tudunk gyakornoki munkahelyet nyújtani, de a jelentkezô is szerezhet magának. H2B munkaprogramokra Amerikában bárki jelentkezhet, függetlenül a tanulmányaitól, aki 18-40 év közötti fiatal, aki magabiztos úszó, ugyanis a munkahelyeink életmentôk számára szólnak. Életmentô-tanfolyamot tartunk Marosvásárhelyen. Az Au Pair USA és EUROPA-program 18-26 éves, házias fiataloknak szól, akik nagyon szeretnek gyerekekkel foglalkozni és van is valamennyi gyakorlatuk ilyen téren. Nyelvtanfolyamaink vannak világszerte: megálmodod, hogy milyen nyelvet milyen országban szeretnél tanulni, és mi a beiratkozástól az utazásig, a legjobb nyelvtanfolyamig minden megszervezünk. Továbbá repülôjegyeket intézünk kedvezményes áron fiataloknak és egyetemistáknak, nemzetközi diák- (ISIC), fiatal- (IYTC), tanár- (ITIC) igazolványokat.

– Miért vált fontossá egy vásárhelyi iroda létesítése?

– Eddig a vásárhelyi diákok eljöttek hozzánk Kolozsvárra, vagy kihasználták a heti egy napot, amikor itt találkoztunk velük. Ahhoz, hogy igazán elégedettek lehessenek a szolgáltatásainkkal, fontossá vált, hogy saját irodát nyissunk napi rendszeres nyitvatartással. Irodánk a Bolyai utca 34. szám alatt található, tel: 260-026, fax: 266-211, e-mail: tgmures@studenttravel.ro.

– Mire kell felkészülnie annak, aki interjúra megy hozzátok?

– Középszintû angol nyelvtudást kérünk és jókedvet!

Kovács Pétertôl, a Piros Okos felelôs szerkesztôjétôl érdeklôdtünk:

– Mi található egy igazi gólya túlélôcsomagjában? Mire kell felkészülnie egy elsôévesnek?

– Sokan, amikor elsôévesen felkerülnek egyetemistaként egy másik városba, elôször csak az egyetemet és a szórakozóhelyeket ismerik meg. Minden más, amire oda kell figyelniük, megtalálható a Piros Okosban. A könyv azokról a problémákról szól, amelyekkel az egyetemista az elsô gólyanapoktól az államvizsgáig szembesül. A leggyakrabban elôforduló helyzetek ismertetése került bele az útmutató gyanánt használandó piros füzetecskébe, kezdve azzal, hogy hogyan kell viselkedni, ha igazoltat a rendôr, egész addig, hogy hogyan honosíthatjuk ingyen külföldön megszerzett diplománkat.

– Miért csak most születhetett meg ez a kezdeményezés?

– A politika unalmas, és ezen belül, kiadványok, tájékoztató füzetek szintjén az RMDSZ is unalmas, úgy gondolom, hogy ezzel a fiataloknak nem mondtam semmi újat, azonban nagyon sok politikusnak igen. Elképzelhetô, hogy a Piros Okos azért jelenik meg csak most, mert az RMDSZ-en belül csak most jutottunk el egy olyan szintre, hogy egy kicsit más, szabadabb gondolkodásmódot, szemléletmódot vigyünk be a fiatalokkal való kapcsolatunkba.

– Kiknek szántátok? Kik készítették?

– Mindenkinek, aki egyetemista, és úgy érzi, hogy érte valaha igazságtalanság, akár csak egy autóbusz-ellenôr részérôl is. Egyetlen probléma sem lehet túl jelentéktelen. Az egyetemista túlélôfüzet szerzôi szintén egyetemisták, nagyrészt joghallgatók, akik a saját bôrükön érezték, hogy mit is kell tartalmaznia ennek a füzetnek. Biztos vagyok benne, hogy ezért is ennyire életszagú a Piros Okos.

– Miben hoz újat az eddig ismert gólyafüzetekhez viszonyítva?

– A legfontosabb újítás, hogy pontosan, de közérthetôen, olvasmányosan leírja a lépéseket és jogszabályokat ideiglenes tartózkodási engedély megszerzésétôl a magánösztöndíj kérvényezéséig. A könyv tartalmaz továbbá mindent, amit eddig nem mertél megkérdezni a lakásbérleti szerzôdésrôl, lakbérsegélyrôl, fûtéspótlékról, csendháborításról, a magánlak sérthetetlenségérôl, a buszozásról, vonatozásról, nyelvi jogokról, diszkriminációról, fogyasztóvédelemrôl, diákhitelrôl, cégalapítási kedvezményekrôl, önkéntességrôl és diplomahonosításról.

– Marosvásárhelyen hány Piros Okost szórtok? Milyen körökben lesz megkapható itt?

– Körülbelül 500 Piros Okos kerül kiosztásra egyetemeken, szórakozóhelyeken, de az RMDSZ-irodákban is megtalálható lesz.

– Készültök egy pályakezdôknek szóló füzetkével is?

– A következô kiadványunk azoknak a fiataloknak szól, akik az egyetem elvégzése után munkát keresnek. Az önéletrajzírástól a bérezésig vesszük át a munkába állás folyamatát, egy igazán hasznos, hiánypótló füzetet akarunk kiadni.

III. Romániai Felsôoktatási Túlélôtúra

Nemrégiben a túlélôtúrák és tájékozódási csapatversenyek kedvelôi igazán próbára tehették magukat, hiszen a Romániai Ifjúsági Turisztikai és Túrázóegyesület (RITTE) III. alkalommal szervezte meg a Romániai Felsôoktatási Túlélôtúrát (ROFTT), ez alkalommal a Gyergyói-havasok és Nagyhagymás gyilkos-tói részén.

A stratégiai versenyre 9 csapat nevezett be, melyek mindegyike 3-4 és egy esetben 5 tagot számlált, a csapatokban kötelezôen legalább egyik tag lány volt. Nagyrészt az országból érkeztek a résztvevôk, viszont a partnerszervezettôl, a Magyar Agrár-felsôoktatási Természetjáró Egyesülettôl szintén voltak csapatok. Meglepetésünkre a Hú-demesszeacél nevû csapat résztvevôi Trabanttal érkeztek, egyenesen Kecskemét mellôl, Lajosmizsérôl, ám a járgány ezek szerint jól bírta a strapát, ahogyan a csapat tagjai is.

A pálya nehézségileg alaposan próbára tette a fiatalokat és az elemlámpákat, hiszen az indulás – bár kötetlenül – mindenik csapatnak kevéssel éjfél elôtt volt. A csapatpóló és a csapatzászló – melyek a csapatszellem és a hangulat javítását célozták – felmutatásával pluszpontokat lehetett szerezni, úgyszintén azzal, ha a csapat hozott magával sátrat. A szállás mégsem sátrakban volt, hanem faházikókban, tekintettel arra, hogy ilyenkor már fagyhat, kinek a bajsza, szakálla, kinek az orra. Az idôjárás mégis velünk tartott, ami arra buzdította az egyik csapatot, hogy igazi túlélôkként sátorban, meg a szabad ég alatt aludjanak.

A csapatok rátermettségüket bizonyíthatták a kötetlen terepû versenyen, a mintegy 50 objektum érintésével. A kérdések mind arra ösztönözték a versenyzôket, hogy a helyszíneket felkeressék, hiszen ki tudná fejbôl, hogy a Lóduj-nyaknál, a betonalapoknál például hány menetelt csavar áll ki a betonlapokból, a nyugati gátnál hány olyan lefolyósáv van, ahol a csendes víz lefolyik, netán azt, hogy a Szent Kristóf-kápolna melletti harangláb talapzatán levô pad hány deszkából áll. A kötelezô pontnál fizikai és logikai ügyességükrôl tehettek bizonyságot, hiszen nem akadhattak fenn a csíkszeredai Gordius kötélgyár köteleibôl "szôtt" óriáspókhálón.

A versenyzôk stratégiája jól kigondolt volt, a 20 órás szintidôbe a csapatok nagy része belefért, így ezért legtöbbjüknek nem járt pontlevonás.

Este meleg tea és gulyás várta az érkezôket, majd a tábortûznél számoltak be úti élményeikrôl, éneklés és mókázás közben.

Az összegyûjtött pontok és a teljesített idô alapján elsô helyezett a gyergyószentmiklósi fiatalokból álló Ficus Cucis csapat lett, ôket a Gyilkos-tó–Adventure Team csapata, majd a Csipet Csapat követte, mely a vásárhelyi rohammentô-szolgálat önkénteseibôl állt. A kalandokból és a kihívásokból mindenkinek bôven jutott a tájékozódási és túlélôtúrán, ahogyan az egyedi és gyönyörû látványból is, melyet a Gyilkos- tó és környéke nyújtott. Túra után édes a pihenés!

Suba Csongor

A képeket nézem és csodálkozom. Elôször is azért ,mert amit látok, Marosvásárhely szívében, a fôtér szomszédságában, a volt Bolgár téren, a Cuza Voda utca 25. szám alatt történik anno 2005-ben. Másodszor, mert valaki vagy valakik egyszerûen elhagyták ingatlanjukat már a rendszerváltás elôtt és azóta fertô a háztáji. Harmadszor, mert ami a házban és az udvaron jelenleg történik, az a csodával határos. Fodor István a közvetlen szomszédságban lakik. Megengedte, hogy manzárdszobájából készítsük el a fényképeket. Közben mondja, hogy régóta hadakozik a polgármesteri hivatallal, mert a szomszédos udvaron, a házban nagyon elszaporodtak az egerek, a patkányok. Nyúl nagyságúak. Mivel a kapu zárva, hátul, a két kertet elválasztó rozzant kerítésen dobott át patkánymérget, mert a hatalmas rágcsálók sûrûn kezdtek átjárni a pincéjébe, raktárába. Ezt próbálta meggátolni, csakhogy újabb gondot szerzett magának, mert a patkánytetemeket senki sem szedte össze. Különben a szemeteskocsi évek óta meg sem áll a ház elôtt. Évekkel ezelôtt a fôút felôl nem voltak ablakok sem, a házba betelepedtek a kutyák éjszakánként, de jól érezték magukat ott a hajléktalanok is. Fodor István több alkalommal nyújtott be panaszt a polgármesteri hivatalhoz. Három évvel ezelôtt kiszálltak onnan, vizsgálódtak. Késôbb betéglázták az ablakokat. Ennyi. Azóta semmi sem történt. De a hajléktalanok mindig feltalálják magukat, a ház másik felén lévô kis vasajtó alsó felét felhajlították és ott bújtak be. A télen valószínûleg újra "felgörbül" a vasajtó. És ami a pont az i betûn, néhány méterre az elhagyott háztól egy másik épületben élelmiszert forgalmaznak.

A Népújságban 2004. március 31-én jelent meg a Székelybôben megállt az idô? címû írás a kis településrôl. Az írásból idézünk: ... "A településen 90 ember él, nagy csendességben, közöttük 8-10 legény, 3-4 lány. Két gyerek jár elsô osztályba, Mosonba. Naponta szekérrel viszik és hozzák ôket. Ez nem jelenti azt, hogy nincs több gyerek. Van, csakhogy nem járnak iskolába." ... "Palotás Attila, nyugdíjas építkezési szakember lévén, nemrég befedte a kultúrotthont. A polgármesteri hivatal egy lejt sem adott. Próbálnak segíteni a bôiek önmagukon, csakhogy szegény az eklézsia. Olyannyira, hogy a helyi templomnak nincs papja. Mindezek ellenére az ott élôk ragaszkodnak falujukhoz, azonban a szülôknek fáj, hogy Kanadában, Amerikában, Magyarországon, szerte a világon élnek a Székelybôben született fiatalok. Székelybô sorsa vajon azoknak is fáj, akik arra hivatottak, hogy segítsenek a kis halódó falun?"

A cikkre a székelybôi születésû, Marosvásárhelyen élô Szente Kinga válaszolt, Ki akar segíteni Székelybôn? címmel 2004. április 22-én. ... "Az írást Magyarországon, Érden élô rokonom az interneten olvasta, annyira meghatódott, hogy levelet küldött e- mailen. Idézem levelét: »A Székelybôrôl szóló cikket megtaláltam, a szívem vérzik, mit lehetne tenni? Írni kellene mindenfelé, hogy az utat javítsák meg! Aláírást kellene gyûjteni Bôben, mindenki aláírná és azokat elküldeni Nyárádszeredába, a másolatot a megyének, a parlamenti képviselôknek, az RMDSZ-nek, a papság vezetôinek, a reformátusoknak és katolikusoknak egyaránt, az újságoknak. Tulajdonképpen botrányt kell csapni, mert veszítenivaló nincs, csak nyernivaló. Még meg lehetne menteni Bôt, mert 20 év múlva se jó minôségû víz, se éltetô levegô nem lesz. Ha útja lenne, Bôbe városról is kiköltöznének. A levegôje az értéke. A határt le kellene kaszálni, a fû még jó az állatnak, de ha parlagfüves lesz, nincs többé tiszta levegô... Az internetre is fel lehetne tenni Székelybô problémáit, lefordítva idegen nyelvekre is, hátha valakinek segítô kedve támad. Istenem, ha nyernék a lottón, erre fordítanám, az biztos!« E rövid levelet közöltem Simon Judit rokonom beleegyezésével, azzal a céllal, hogy hátha a Székelybôbôl elszármazottak és mások is elolvassák, együtt keressük a lehetôséget, hogy szeretett falunkon segítsünk."

Nemrég Szente Kinga a Népújságban nyilatkozva elmondta, hogy a két írás felvillanyozta nemcsak a bôi idôseket, hanem a középkorúakat, fiatalokat is. Ennek nyomán sikerült megalakítani a Székelybôért Egyesületet 7 alapító taggal – id. és ifj. Papp Géza, Molnár Sándor, Molnár László, Magyari István, Papp Jenô, Szente Kinga –, akik közül öten nem a faluban élnek. Szeptemberben jegyeztették be az egyesületet. Ugyancsak szeptemberben megszervezték a találkozót a bôiekkel, amelyre meghívták Dászkel Lászlót, Nyárádszereda polgármesterét és Nagy Zsigmond jegyzôt, akik gratuláltak a kezdeményezéshez és segítségüket ígérték. Tegyem hozzá, ezt helyesen is teszik, s nem csak ígéret formájában. A község vezetôiként kötelességük a településeik jelenét, jövôjét "szemmel tartani". Nem az egyesület megalakulásával kell felfedezniük Székelybô gondjait.

A falu lakossága nagy reményeket fûz az egyesülethez, ugyanis a céljaik között szerepel többek között hozzájárulni az útjavításhoz, a református és katolikus templom újjáépítéséhez. Jelenleg testvértelepülést keresnek. Két év múlva Székelybô 675 éves, az ünnepi alkalomra a falu monográfiáját szeretnék kiadni, az anyagok gyûjtését elkezdték. Tervükben szerepel különbözô rendezvények, rendszeres falutalálkozók megszervezése. Megpróbálnak támogatást kérni a megyei tanácstól is. Bankszámlájukon még kevés a pénz, Simon Magdolna a hárommillió lejes nyugdíjából 500.000 lejt adományozott az egyesületnek, Molnár Sándor bôi tanácsos pedig egymillió lejt. Számítanak még mások adományaira is.

– Az interneten honlapot is – www.szekelybo.ro – létrehoztunk azért, hogy minél többen ismerjenek meg bennünket. Közös összefogással talán sikerül megmentenünk szülôfalunkat – mondotta Szente Kinga, a Székelybôért Egyesület megalakításának kezdeményezôje.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ügyvezetô Elnöksége, a Communitas Alapítvány és az Erdélyi Magyar Közmûvelôdési Egyesület a 2005-ös esztendô végén kiadja a 2006. év mûvelôdési Esemény-naptárát. Ennek érdekében felkérjük a civil szervezeteket, hogy 2005. november 30-ig küldjék be a jövô évre tervezett kulturális rendezvényeik adatait.

Ahhoz, hogy rendezvényeik pontosan kerülhessenek be kiadványunkba, a következô adatokra van szükségünk: a sorra kerülô rendezvény idôpontja (hónap, nap), a rendezvény megnevezése magyarul és románul, a rendezvény helyszíne (a település neve) magyarul és románul, az egyesület rövidítése magyarul és románul, a programfelelôs neve, valamint az egyesület magyar és román neve, postacíme románul (új irányítószám, helység, utca, házszám, megye), telefonszáma (hívószámmal együtt), faxszáma (hívószámmal együtt), e-mail címe, honlapcíme valamint az egyesület elnökének neve. Az Eseménynaptárt mind magyar, mind román nyelven megjelentetjük, ezért kérjük, fordítsanak figyelmet rendezvényeik román nyelvû fordítására is. A pontosság azért is elengedhetetlen, mert a kiadványt továbbítani fogjuk a belföldi és külföldi civil szervezeteknek és támogatóknak, akik figyelemmel kísérik az Eseménynaptárban megjelent rendezvényeket.

A rendezvények felkerülnek a www.rmdsz.ro honlapra. Innen tölthetô le az a táblázat is, amely tartalmazza a kért adatokat. Ugyanakkor, a lehetôségekhez mérten, digitális vagy hagyományos – 2005-ben készült – fotókat is várunk mellékletként, melyekhez csatoljanak egy rövid ismertetôt, hogy a fénykép milyen dátumon, milyen helyszínen, melyik rendezvényrôl készült. Ezekbôl egy digitális fényképalbumot készítünk, melyek illusztrációként is fognak szolgálni a nyomtatásban és a digitális formában megjelenô Eseménynaptárhoz.

Az adatösszesítô táblázat beszerezhetô a megyei és területi RMDSZ-székházakban is, valamint lekérhetô e-mailen. A kitöltött táblázatot – a fent említett dátumig – kérjük a megyei és területi RMDSZ-szervezetekhez elküldeni, megyei szinten összesítik a rendezvényeket és továbbítják az ügyvezetô elnökségnek, vagy a következô címre: 400489 Cluj, Str. Republicii nr. 60, Sebesi Klaudia (Eseménynaptár), e-mail: muvfoo@rmdsz.ro.

Múlt csütörtökön a Mihai Eminescu Ifjúsági Házba hívták össze a marosvásárhelyi tulajdonosi társulások adminisztrátorait. A megbeszélés témája a köz- és magánterületeken folyó rágcsálóirtás volt, de az érdekeltek közül kevesen jelentek meg.

– A kevés résztvevô bizonyítja, hogy a tulajdonosi társulások így értelmezik a polgármesteri hivatallal való együttmûködést egy olyan kérdésben, ami mindannyiunkat érint – mondta bevezetôül Kagán Ildikó, városgazdálkodási és környezetvédelmi osztályvezetô.

A polgármesteri hivatal, Ráczkövy Ildikó, a Közegészségügyi Igazgatóság képviselôje, valamint a munkálatokat végzô Coral Impex cég vezetôje arra kérték a megjelenteket, mûködjenek együtt velük az akció hatékonysága érdekében. Ugyanis a polgármesteri hivatal adminisztrációjában lévô közterületen elvégezték már a rágcsálóirtást, ami az önkormányzatnak 1,5 milliárd régi lejébe került. És a sajtóban meghirdetett program szerint a marosvásárhelyi tömbháznegyedekben a tulajdonosi társulások adminisztrációjában lévô területen is megkezdték a rágcsálóirtást. Éppen ezért felkérték a tulajdonosi társulások adminisztrátorait, a lépcsôházfelelôsöket, hogy engedjék be a munkavégzôket az ingatlanok pincéjébe és az alagsorokba. Ugyanis itt helyezik el a rágcsálóirtó szert. A használt méreg neve Varat, amit búzaszemre impregnálva használnak. Az elkövetkezô idôszakban tehát fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy gyerek vagy háziállat ne jusson a méreg közelébe.

A tulajdonosi társulásoknak lépcsôházanként e mûvelet, beleértve a vegyszer árát is, 6 új lejbe kerül.

A tulajdonosi társulások adminisztrátorainak felvetéseire válaszolva az illetékesek elmondták, hogy ha nincs a tömbháznak pincéje vagy alagsora, akkor megkeresik a rágcsálók járatait, s oda teszik le a mérget. A tömháznegyedek után a jogi személyek által adminisztrált területen és a magánházaknál is megkezdik a patkányirtást, amit a tavasz folyamán rovarirtással egybekötve megismételnek.

A leghevesebb vitát az váltotta ki, hogy a rágcsálóirtás elvégzését a ploiesti-i Coral Impex Kft.-nek ítélték. A fô kérdés az volt: miért nem egy vásárhelyi vagy megyebeli cég végzi a munkát? Kagán Ildikó osztályvezetô azt v&