Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Románia április elején írja alá két regionális áramszolgáltatójának az eladásáról szóló megállapodást a német E.On és a cseh CEZ cégekkel.

Az E.On 100 millió eurót fizet az Electrica Moldova, míg a CEZ 151 millió eurót az Electrica Oltenia többségi tulajdonrészéért. A román állam 24,62 százalékos pakettet adott el mindkét vállalatban azzal a kikötéssel, hogy a vásárlónak tôkeemeléssel többségi tulajdonrészt kell szereznie.

Az E.On a 24,62 százalékért 31,37 millió eurót fizet közvetlenül a kormánynak és további 68,63 millió euróval tôkeemelést hajt végre, amivel a részesedése 51 százalékra bôvül.

Az Electrica Moldova ügyfeleinek a száma 1,3 millió, éves értékesítése pedig 4,1 millió megawattóra.

A CEZ az Electrica Oltenia 24,62 százalékát 47,4 millió euróért szerzi meg, és 103,6 millió euró tôkeemeléssel a tulajdonhányada 51 százalékra nô.

Az Electrica Oltenia 1,36 millió ügyféllel rendelkezik és évente 6,8 millió megawattóra elektromos energiát értékesít.

Tegnap pár órás villámlátogatáson Vásárhelyen járt Ion Iliescu szenátor, volt államfô. A PSD megyei vezetésével tartott rövid megbeszélést követôen sajtótájékoztatón találkozott az újságírókkal, majd Szászrégenbe ment, hogy részt vegyen az ottani szervezet jelölôgyûlésén.

A Népújság kérdésére, hogy talán azért jött kampányolni Marosvásárhelyre, mivel az itteniek és általában az erdélyi szervezetek A. Nastasét látnák szívesebben a párt elnöki tisztségében, és meg akarta gyôzni ôket, hogy rá szavazzanak az áprilisi kongresszuson, Iliescu elmondta, hogy országjáró körútjának egyik állomása Vásárhely. Bejárta az ország déli részét, Erdélyt nagyjából, majd Moldova következik. Nem kampányolni megy, hanem részt akar venni a jelölôgyûléseken. Az mese, hogy az erdélyiek, például a kolozsvári csoport Iliescu-ellenes volna, jelentette ki. Igaz, hogy a pártban komoly viták vannak, de a kongresszusi dokumentumok elôkészítése a legfontosabb feladat.

Népújság: A PSD tulajdonképpen megnyerte a parlamenti választásokat, vagy legalábbis ez a formáció kapta a legtöbb szavazatot. Ilyen körülmények között miért hagyták kicsúszni a kezükbôl a hatalmat?

Ion Iliescu: A PSD nem nyerte meg a választásokat, akkor nyerte volna meg, ha a szavazatok több mint felét megszerezte volna. Igaz, hogy a legtöbb szavazatot kapta, de elveszítette az elnökválasztást. Ha azt megnyerte volna, kormánykoalíciót tudott volna alakítani a PUR-ral és az RMDSZ-szel. Ez a veszteség sokként érte a pártot. Egyébként 2000-ben sem nyerte meg a választásokat. 46%-ot kapott a parlamentben, de övé lett az elnöki funkció. Így tudta megvalósítani azt a protokollumot, amely négy évre biztosította a stabil kormányzást.

Azzal, hogy tavaly elveszítette az elnökválasztást, elveszítette a kormányzás lehetôségét. Ezt bizony sok déli és moldovai megyében még nem tudták feldolgozni. Mert sok helyen helyi szinten a PSD van hatalmon, országos szinten pedig ellenzékben vannak. Ez sok problémát okozott a párton belül is. Így jött létre a kolozsvári csoport és mások is. Szükség van ezekre a kritikus felvetésekre is, amelyek a kongresszuson fognak letisztulni: újra kell szervezni a pártot, új üzenetet megfogalmazni…

Arra a kérdésre, hogy most, amikor az ügyészség napirendjére került a forradalomdosszié, elôveszik-e az 1990. márciusi vásárhelyi eseményekrôl szóló aktákat, kijelentette: A forradalomdossziéban tanúként hallgatta meg ôt Dan Voinea fôügyész, a vásárhelyi események kivizsgálása egy másik téma. Arra sem válaszolt világosan, hogy annak idején miért nem jött Vásárhelyre. Annyit mondott, hogy elküldte maga helyett az akkori Ideiglenes Egységtanács alelnökét, Mânzatut és Gelu Voicant, ô maga közben Temesváron tartózkodott, mert az ottani románoknak "gyanúsak" volt a március 15-i ünnepségek, amelyek szecesszionista, szeparatista tendenciákat mutattak.

Felháborodottan tiltakozott az ellen a felvetés ellen, hogy esetleg ô is vádlottá válhat a forradalomdossziéban. "Még csak az kellene, hogy abból legyen vádlott, aki részt vett a forradalomban", jelentette ki, majd "pofátlanságnak", "gyalázatnak" nevezte az ilyenszerû vádakat.

Monitorizálják a hatalmat

Egyébként a vidéki szervezetekkel folytatott tárgyalások során megerôsödött benne a meggyôzôdés, hogy a jelenlegi hatalom antidemokratikus, hiányzik belôlük a "demokratikus viselkedés iránti éhség". Példának a parlament két háza elnökeinek, illetve a Maros Megyei Tanács pészédés alelnökeinek leváltására irányuló kísérleteket hozta fel. Ezért monitorizálni fogják a jelenlegi hatalom tevékenységét.

Basescu a PRM szavazataival

Saját pártját sem kímélte. Véleménye szerint nem tett jót a pártnak, hogy a miniszterek felét alelnökökké léptették elô, holott egy kormány tevékenységét éppen a kormánypártnak kellene a legkritikusabban bírálnia. A PSD-ben azonban nem lehetett tudni, hogy kormányülésen van-e az ember, vagy a párt állandó bürójának ülésén. Ez szerinte óriási hiba volt, amely jogosan irritálta a régebbi párttagokat. Ráadásul a kampányban is követtek el hibákat, ami ellenük fordította a választókat. Pl. ahogy Geoana a jövendô koalícióról beszélt, az erdélyi románokat a PSD ellen fordította. Szerinte hiba volt az a kijelentés is, miszerint a PSD-nek nincs szüksége a PRM szavazataira, mert így Basescu a PRM-szavazatokkal nyerhette meg a választást.

Falevelekbôl ragasztott madarakból, húsvéti ablak- és ajtódíszekbôl, lopótökbábukból, mosolygós nyuszikból nyílt kiállítás a Megyei Gyermekkönyvtárban, ahol az Oázis Alapítvány által mûködtetett Alice Játéktár csütörtök délután ünnepelte nyolcadik születésnapját. A Rákosi Anna és ügyes kezû tanítványai munkáját dicsérô tárgyak húsvétváró és tavaszköszöntô hangulatát a locsolóversek egészítették ki.

Aktuális

Románia a deficitek országa. A költségvetési deficit mellett a legújabb a bizalomdeficit. Az ISOP március elseje és kilencedike között felmérést készített a lakosságnak a "helyzetrôl", meg a vezetôibe vetett bizalmáról. Az eredmény siralmas. Kiderül ugyanis, hogy épp azokban a demokratikus intézményekben nem bíznak az emberek, amelyek arra hivatottak, hogy biztosítsák a jogállamiságot, az emberi jogokat és szabadságokat, a konszolidált demokráciákhoz hasonló nyugodt életet. A választások után alig három hónappal a kormány a megkérdezettek mindössze 4,8%-ának bírja a feltétel nélküli bizalmát, 25,2% bízik benne, viszont azok aránya akik kevéssé, nagyon kevéssé vagy egyáltalán nem bíznak meg az új hatalomban, 42,9%, 14,0% és 13,1%. Vagyis az igen-nem arány 30% a 70%-hez.

A többi hatalmi ággal még siralmasabb a helyzet. Az igazságszolgáltatás esetében 4,0% és 20,3% a bizakodók aránya, azaz még egészen 25% sem, ellenben azoké, akik kevéssé vagy egyáltalán nem bíznak abban, hogy az igazságszolgáltatók valóban az igazság szolgálatában állnak 40,9%, 18,8%, illetve 16,0%, vagyis a lakosságnak több mint kétharmada bizalmatlan azokkal szemben, akikben talán a leginkább meg kellene bíznia.

Nem újdonság, hogy a parlament sem tartozik a választópolgárok "kedvencei" közé, így bizalmi indexe továbbra is mélyponton van. Mindössze 1,8% azok aránya, akiknek a teljes bizalmát élvezik, és 15,9% azoké, akik amúgy megbíznak benne (összesen alig több mint 17,%). A többi bizalmatlan: 42,7% kevéssé, 22,3% alig, 17,3% egyáltalán nem bízik meg honatyáinkban. A politikai pártoknak is sikerült szinte általános közbizalmatlanságot kiverekedniük maguknak: a "bízók" százaléka összesen 15,7%, a bizalmatlanoké 42,1+22,6%+19,6%, azaz 84,3% nem bízik meg bennük. Valamivel "jobban áll" a rendôrség, az elnöki hivatal vagy a titkosszolgálatok, bár ezeket is többen nézik rossz szemmel, mint rokonszenvvel. A rendôrségnél az igen-nem arány 34,1% a 65,9%- hez, az államelnöki hivatal esetében az arány 47,6% az 52,4%-hoz, vagyis a megkérdezetteknek több mint fele már nem igazán van oda a narancs- rózsaszínû Basescuért. Hogy a titkosszolgálatok nem igazán az állampolgárok kedvencei érthetô, viszont lehangoló, hogy a lakosság sem a civil szervezetek intézményeiben, sem a szakszervezetekben nem bízik túlságosan (37,8%, illetve 29,1%), holott ezek állítólag az ô érdekükben jöttek létre, hogy megvédjék jogaikat a kormány vagy más hatóságok intézkedéseivel szemben.

Mindent egybevetve, lehangoló tapasztalat. Ám ha azt látjuk, hogy például a szenátorok a szegény népre kirótt megszorító intézkedésekkel párhuzamosan maguknak a szegény ember számára csillagászati összegnek számító béreket szabnak meg, vagy csak tegnap is arról szavaztak, hogy saját gépparkjukat 140 új autóval töltik fel, nem kell csodálkozni, ha a bizalom mélyponton van. Jó lenne, ha honatyáink elgondolkodnának ezen és belátnák, hogy a szégyentelenségnek is van határa. A kormány vagy az elnök is rájöhetne, hogy nem lehet a végtelenségig hülyíteni az embereket, "jó életet" kívánva lopni ki a zsebükbôl a napi kenyérre sem elég pénzüket. Mert annak a levét isszuk, hogy voltak, akik a kampányban megbíztak az üres ígéretekben.

(MTI) A megrendült egészségû pápa nélkül zajlanak egyelôre a húsvéti nagyhét vatikáni szertartásai, így a nagycsütörtöki krizmaszentelô mise is, s II. János Pál csak a vasárnapi "Urbi et orbi" áldásnál lesz jelen a hivatalos közlések szerint.

Az elmúlt csaknem negyedszázadban a pápa mindig részt vett a húsvéti nagyobb szertartásokon, de az elmúlt hónapokban jelentkezett influenzája, légzôszervi hurutjai, a február 24-én végrehajtott gégemetszése és egyre gyengébb fizikai állapota egyelôre megakadályozza az egyházfôt a beszédben, de még a miséken való néma jelenlétben is.

A nagycsütörtöki krizmaszentelô misét - e szertartás során megáldják a szent olajat, valamint a bérmálásnál és templomszentelésnél használt olajat, a krizmát - Giovanni Battista Ré bíboros tartotta a vatikáni Szent Péter-székesegyházban.

Nagycsütörtök este a katolikus egyház misével az utolsó vacsorára emlékezik, amellyel Jézus Krisztus megalapította az oltáriszentséget és a papság szentségét. Nagycsütörtökön - az utolsó vacsora emléknapján - a katolikus papok megújítják fogadalmukat. A krizmaszenteléssel veszi kezdetét a Krisztus szenvedését, halálát és feltámadását kifejezô húsvéti szent háromnap, amely az egész liturgikus év középpontja, különösen a nagyszombat esti húsvéti vigília, majd a húsvétvasárnapi vesperás (esti ima) zárja a három napot.

A májusban 85. életévét betöltô szentatya alig tizenegy napja jött ki a Gemelli klinikáról, gyógyulásának folyamata megtorpant, s nem teszi lehetôvé személyes részvételét a nagyhét eseményein, így a legújabb hírek szerint kénytelen kihagyni a nagypénteki szokásos keresztúti ájtatosságot a Colosseumnál, s a Vatikán csak a húsvét vasárnapi áldáson való részvételét erôsítette meg, mint egyedüli hivatalos programját erre a hónapra.

A keresztúti ájtatosságra már ki is jelölték a szertartást irányító fôpapot: Camillo Ruini bíboros, a pápa római vikáriusa kapta ezt a feladatot, míg az egyházfô várhatóan - ha egészsége engedi - csak videokonferencia keretében lesz jelent e nagy jelentôségû egyházi eseményen. A stációk során elhangzó meditációk összeállítása idén Joseph Ratzinger bíboros, a bíborosi testület dékánjának feladata volt.

Damaszkuszi székhellyel alakul meg az az "ideiglenes arab parlament", amelynek létrehozásáról az Arab Liga szerdán zárult kétnapos algériai csúcsértekezletén döntöttek a résztvevôk. A tanácskozás végén kiadott nyilatkozat szerint az új testületbe a 22 tagállamot tömörítô szervezet tagországai 4-4 képviselôt delegálnak: rájuk hárul a majdani állandó "arab parlament" felállításával összefüggô feladatok elvégzése. Az új parlament hatáskörébe biztonsági kérdések, gazdasági és szociális problémák, valamint az emberi jogok helyzetével kapcsolatos kérdések tartoznak majd.

Az algíri csúcstalálkozó résztvevôi jóváhagyták az "arab parlament" alapokmányát, és áldásukat adták egy olyan bizottság létrehozására is, amely az Arab Liga döntéseinek végrehajtását ellenôrzi majd.

A csúcstalálkozón megállapodás született arról is, hogy 30 millió dolláros tôkével külön pénzalapot hoznak létre az Arab Liga tevékenységének sürgôs támogatására.

(MTI/AFP) Bobby Fischer egykori amerikai sakkvilágbajnok bûnözônek nevezte George Bush elnököt, nem sokkal az elôtt, hogy csütörtökön elutazott Japánból.

Az egykori sakkfenomént nyolc hónapig tartô elôzetes letartóztatás után engedték szabadon a japán hatóságok, Azért vették ôrizetbe a nyáron, mert érvénytelen amerikai útlevéllel akart beutazni a szigetországba. Az izlandi parlament azonban a napokban megadta neki az állampolgárságot, így a 62 éves Fischer új hazája felé vette útját japán jegyesével.

A reyjkjavíki törvényhozás döntésére nagy hatással volt az, hogy Fischer 1972-ben az izlandi fôvárosban lejátszott mérkôzéssorozaton taszította le a szovjet Borisz Szpasszkijt a sakkvilágbajnoki trónról. Párharcukban a hidegháborús szembenállásának a jelképes összecsapását látták, amelyben a Nyugat, a demokrácia felülkerekedett a Keleten, a kommunizmuson.

Azzal, hogy távozott japánból, Fischer feje fölül elhárult annak a veszélye, hogy Tokió esetleg kiszolgáltatja ôt az Egyesült Államoknak, ahol bûnvádi eljárást indítottak ellene, mert 1992- ben megszegve a Jugoszláviát sújtó amerikai szankciókból fakadó tilalmat egy parti erejéig 3,3 millió dollárért sakktáblához ült a balkáni országban.

Távozása elôtti nyilatkozatában Fischer Japánt is alaposan lehordta. "Elraboltak" - jelentette ki és azt a véleményét hangoztatta, hogy Japán "nagyon is megvesztegetett ország".

Fischer az ominózus jugoszláviai mérkôzés után már nem tért vissza az Egyesült Államokba. és tartózkodási helye ismeretlen volt a hatóságok elôtt. Budapesten élt egy ideig, de a Fülöp-szigeteken és Svájcban is felbukkant. Olykor a sajtónak nyilatkozva heves kirohanásokat intézett hazája ellen.

Fischer az amerikai kiadatási kérelmet politikai indíttatásúnak nevezte, bejelentette, hogy lemond amerikai állampolgárságáról, német állampolgár akar lenni, majd engedélyt kért a hatóságoktól, hogy feleségül vehesse a japán sakkszövetség elnökének lányát.

Izland már korábban tartózkodási engedélyt adott Fischernek, ami azonban nem volt elegendô a japán hatóságok számára.

(MTI-Press) Földünk egyik, földrengéstôl állandóan veszélyeztetett részén, az észak-amerikai Szent András-árok vonalában több ezer méteres mélységbôl, különleges fúrási technológiával hoznak fel olyan kôzetdarabokat és -törmeléket, amelyeknek az állapotából következtetni lehet a földrengés közeli valószínûségére.

Két hatalmas tektonikus lemez, a csendes-óceáni és az amerikai plató peremei találkoznak össze, feszülnek egymásnak Észak-Amerika nyugati partvidékén. A "találkozóhely" az észak-déli irányban sok száz kilométer hosszan húzódó Szent András-árok, amit a felgyûrôdô táblák visszaomlott pereme alakított ki. Közelében, sôt olykor benne rendkívül heves földrengések alakulnak ki, és a szeizmológusok, s a közeli települések - köztük olyan világváros, mint Los Angeles - lakói mindig tartanak egy újabb, pusztító rengéssorozattól.

Az amerikai Nemzeti Tudományos Alapítvány közlése szerint ezért kezdenek az árok mentén feltáró fúrásokat ez év júniusában, s a munkát a tervek szerint 2007-ig folyamatosan végzik majd. Az árok középvonalától fél-másfél kilométerre kezdik a fúrást. Függôlegesen lefúrnak 1600 méteres mélységbe, onnan viszont már ferde szögben célozzák meg az árok középvonalát. Ahogy ez a ferde közelítô fúrás lefele halad, egymás után több, 500 méter hosszú, vízszintes kutató-furatot is vájnak a földbe. A fúrás során természetesen folyamatosan kiemelik a fúró csôfejébe torlódott anyagot, az úgynevezett magokat, amelyeknek alapos vizsgálatából fontos következtetések vonhatók majd le. Abból, hogy a magok milyen hômérsékletûek, mennyi bennük a nedvesség, vagy a táblák mozgása miatt már morzsolódó szikla-anyag (a korábban kiemelt magokkal összehasonlítva), következtetni lehet az árok egymáshoz szoruló falait a mélyben alkotó táblák nyugalmára, vagy mozgásuk aktivitására.

Ha az utóbbi erôsödését észlelik, idôben figyelmeztetni lehet a környezetet egy veszélyes földrengés nagy valószínûségére.

A Szent András-árok vonala szerencsére jól megközelíthetô, s a megfúrásához alkalmas, vázlatosan ismertetett technológia az olaj- gáz kutatásban már jól kialakult, hatásos és gyors. Ha a két évig tartó fúrás- sorozattal valóban a remélt információkhoz sikerül hozzájutni, másutt is bevezetik a földrengés-gyanús körzetek ily módon történô figyelését.

Tegnap a prefektúrán fogadta Ciprian Dobre prefektus Ajai Malhotrat, India bukaresti nagykövetét. A találkozón Romániáról és Maros megyérôl beszéltek, illetve arról, hogy milyen beruházási lehetôségek vannak itt az indiai tôke számára, tudtuk meg a megbeszélést követô sajtótájékoztatón.

Ajai Malhora, saját bevallása szerint azért jött Marosvásárhelyre, mert, miután már volt Segesváron, Markó Béla és Nagy Zsolt ajánlotta figyelmébe a megyeközpontot. Nem is okozott csalódást neki, mert véleménye szerint az egyik legszebb romániai város.

Kôrösi Csoma Sándort már ismerte

A nagykövet elmondta, hogy mindig is érdekelte Erdély, hiszen innen származott a híres India-kutató, Kôrösi Csoma Sándor. Eddig nem volt kapcsolat Erdély és India között, az elkövetkezendôkben ezen szeretne változtatni.

A prefektussal folytatott tárgyalások során kiderült, hogy a nagykövetet fôleg a textilipar, a gyógyszeripar és egészségügy, illetve a turisztika érdekli. Ezeket a területeket nevezte meg, amelyek az indiai befektetôk érdeklôdését felkelthetik. Megegyeztek a jövôbeni kulturális együttmûködésrôl. Kezdetnek egy indiai népviseleti kiállítást szerveznének Marosvásárhelyen, és indiai, illetve Indiáról szóló könyveket ajándékoznának a megyei könyvtárnak. Emellett egy indiai vendéglô megnyitásán is gondolkodnak, hogy az itteniek is "megkóstolják Indiát".

A nagykövet kijelentette, a turizmus és a szállodaipar is az indiai beruházók prioritásai között vannak, és mivel hallott már Szovátáról, érdeklik az ottani befektetési lehetôségek. Mint mondta, az utóbbi években fellendült az indiai turizmus, a kialakult középréteg, amelyet mintegy négyszázmillióra becsült, egyre gyakrabban tekint akár Románia felé is, szívesen jönnének ide. Ezért érdekli ôket a turizmus, a szállodai beruházások.

A látogatást elôrelépésnek tekintik a román-indiai kapcsolatok fejlesztésében.

Borbély László miniszter ígéretei

A múlt hét elején Nagy András, Szászrégen polgármestere Bukarestben járt, ahol többek között felkereste Borbély László megbízott középítkezési és területrendezési minisztert, akivel ismertette a város útépítési terveit. A miniszter arról biztosította a polgármestert, hogy finanszírozhatják majd a munkálatokat, mert a kivitelezéséhez szükséges kölcsönt kormánygaranciával vehetik fel.

Elsôsorban a Marosvásárhely irányából Beszterce felé vezetô terelôút megépítésérôl tárgyaltak Bukarestben az említett elöljárók. Korábban egy kormányrendelettel elfogadták a terveket, azonban a finanszírozást nem biztosították. A számítások szerint a kivitelezéshez több mint 1200 milliárd lej szükséges. A beosztás szerint az elsô évben 786, míg a második évben 424 milliárd lejt fordítanának 11 km út, 8 híd és egy vasúti felüljáró megépítésére. Mindezt 24 hónap alatt kell befejezni. A finanszírozást 50%-ban a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, valamint a román kormány kell biztosítsa. Amennyiben a kormány felvállalja a garanciát, gyakorlatilag nincs már akadálya annak, hogy megkezdjék a kivitelezést. Ezért 2005 második felébe a tervezô kiléte versenytárgyaláson dôl el, míg a szerzôdést 2006 elején kell megkötni. Ha minden a tervek szerint halad, akkor a terelôút 2008-ra készülne el.

Nemcsak e nagy horderejû tervekrôl tárgyalt Nagy András Borbély Lászlóval, szó esett még a város infrastrukturális fejlesztésérôl is. Borbély László megígérte: 65 milliárd lej kormánypénzt utalnak kisutca rehabilitációra. E támogatás nélkül a város költségvetésébôl csak a kátyúzásra futná. Ebbôl a tervek szerint a Duzilor, Raului, Eminescu, Subcetate utcákat teljes egészében felújíthatják. Mindemellett még 27 milliárd lejt is kért és kapott a polgármester a tavaly elkezdett, de be nem fejezett ANL-s tömbházlakásra.

Megborzad a világ: nagypéntek! Hosszú ideig sötétség borítja a földet, és ezzel a sötétséggel sok szívben hangosabbá válik az aggodalom, a félelem. Ilyen még nem volt, mi lesz? És elképzelem, amint ebben az állapotban nem ülnek le az emberek, hanem mindenki rohangálni kezd. Mi változott? Hisz ezelôtt is rohangáltunk: ki siker, ki magasabb hivatal, ki pedig csak az autóbusz után. És most, amikor a világosság elôtti sötét van, még mindig rohangálunk?

Egyre inkább hiszem: nem érdemes rohanni. Fontos idôben úton lenni. Persze, ezt az elsô húsvét után le merem írni, de ki tudja, akkor, ott, fejvesztve melyik irányba siettem volna?

De olyan jó, hogy ma úton lehetünk: úton húsvét felé! A fény felé! Még akkor is, ha aggályaink vannak, ha nem egészen merjük elhinni, hogy következô lépésünkkor is lesz szilárd talaj talpunk alatt. Mert minden a fény felé megtett lépésünkkel csökken félelmünk. De kell nekünk ez a fény? Vagy minden erônkkel azon küzdünk, hogy még egy kissé megmaradjunk ebben az eddig is megélt sötétségben, vagy félhomályban. Mennyi erô kell egy embernek ahhoz, hogy vak maradjon egy olyan idôben, amelyet nem akar látni... Vagy újra felhangzik a régi szlogen: ehhez az úthoz gyengék vagyunk.

Kedves barátaim! Nem a gyengeség a mi problémánk, hanem ahogy hozzáállunk és megoldjuk. Miért nem tudjuk felvállalni gyengeségünket, és ezzel a törékenység-tudattal kimondani: Uram, Istenem, ha félünk, ne engedd, hogy kétségbe essünk. Ha csalódunk, ne engedd, hogy keserûek legyünk. Ha elesünk, ne engedd, hogy fekve maradjunk. Ha értelmünk és erônk végére érünk, ne engedd, hogy elpusztuljunk. Nem! Akkor engedd, hogy közelségedet és szeretetedet érezzük.

Igen, mert a krisztusiak, a keresztények olyan emberek, akik nagy reménységet hordanak szívükben. Nem azért, mert azt remélik, hogy vállalkozásaik jobban sikerülnek; nem is azért, mert azt hiszik, a sorscsapások jobban elkerülik ôket. Reményüknek neve van és emberi arca: Jézus Krisztus, a megfeszített, a feltámadott, biztosítja ôket, hogy a sokszor látszólag értelem és remény nélküli életfonaluk kibogozódik, amikor visszatér, hogy új eget, új földet alkosson.

Ezért hiszem, hogy Isten nem kíván vak hitet tôlünk, nem hagy bennünket jel, híradás nélkül. Csak belsô csendünket kéri. Hangjára való figyelést. Intéseinek hódolattal teli meghallgatását, végzéseinek hálás elfogadását, melyek mind javunkra szolgálnak. Ha kívánságának eleget teszünk, akkor gyakran szent megdöbbenéssel fogjuk közvetlen jelenlétét, segítségének hatását tapasztalni. Ilyenkor felmérhetjük, milyen is gyengének mondott hitünkkel hegyeket megmozgatni.

Isten nem a távoli, oszthatatlan, tapinthatatlan Isten. Ô a mindenütt jelenvaló, a bennünk lakó. Kizárólag benne élünk, mozgunk és vagyunk. Ezért nyugodtan mondhatom, hogy jó készülni húsvétra. Jó, mert nem kell az egész sivatagot megöntöznünk, hanem csupán azt a kis virágot, amely forrásunk mellett virul. A sivatag megöntözésében ez a rész az enyém, a többi az Ô megváltó mûve. Próbáljak megbocsátani magamnak, annak az embernek, akinek olyan ritkán merek a szemébe nézni. Igen, magamnak! Mindenért! Hogy utána gondozhassam azt a kis virágot, hogy legyen éltetô vizem, és ne a poshadttal kelljen kísérleteznem.

A megbocsátás gyermekkori álmok csodájára adott válasz, általa a megvert gyógyulttá válik, a bemocskolódott tiszta lesz. Istennel élve Ôközte és köztünk nincsen semmi más: Ô megbocsát! De mi nem élhetjük ezt meg, amíg saját magunkban, majd pedig köztünk és mások között valami zavaró érzés fennáll. Amint meg tudom tenni a következô lépést a fény felé, rájövök: egy újabb kérdés feszül elôttem. Az élet ünnepére készülök, a megváltott élet nagy diadalára. Szeretem az életem? Akkor ne tékozoljam el idômet, mert abból áll életem. Engedjem, hogy ne percek és napok egymásutánisága legyen, hanem az az élet, mely a megváltástól új dimenziót kapott! És akkor bátran nyújthatok kezet a mellettem állónak is, akit úgy engedek magamhoz, mint a Mester tette: mindig úgy, hogy az boldogabban, jobb lélekkel távozzon. Így már itt és most megvalósul a csend egyszerûségében az, ami megjár Golgotát és Getsemánét, pilátusi udvart és ostorcsapást, a föld porát és a vér általi áztatottságot... mígnem megvirrad a harmadnap hajnala...

Róma, 2005. márciusában, húsvétra készülve

Bolyai középiskolák találkozója

Bolyai Farkas és Bolyai János világhírû erdélyi matematikusok munkásságának közkinccsé tétele és szellemi örökségének ápolása, az együttmûködésben részt vevô anyaországi és határon túli középiskolák diákjai és tanárai egymás életének, kultúrájának és hagyományainak megismerését célozza a Bolyai nevet viselô iskolák találkozója. A vendég tanintézmények igazgatóit arról kérdeztük, hogy miben látják a rendezvény lényegét, hasznát, milyen érzésekkel érkeztek Marosvásárhelyre?

- Hosszú távú biztosíték, mely határok nélkül összekapcsol magyarokat - fogalmazta meg a találkozó egyik fontosságát Zsadányi László, az ócsai Bolyai János Gimnázium igazgatója, aki a rendezvénysorozat egyik fô kezdeményezôje. Fantasztikus, várakozáson felüli érzés itt lenni - hangsúlyozta az igazgató, aki még elmondta, hogy otthon az iskola diákjai között igazi verseny alakult ki, hogy ki jöhessen Erdélybe.

- Sokat tanultam itt, házigazdáink figyelmesek, vendégszeretôek - vallotta be Székyné dr. Sztrémi Melinda, a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium igazgatója. "Ez a rendezvény igazolja, hogy a Bolyaiak szelleme össze tud tartani. Együtt vagyunk, ez példaértékû lehet a politika számára, nem szavakban, hanem cselekedetekben fogunk össze." Feketéné Bessenyei Marianna, a mosonmagyaróvári Bolyai János Általános Iskola, Informatikai és Közgazdasági Szakközépiskola aligazgatónôje arról számolt be, hogy az általa irányított tanintézmény diákjai lelkesen készültek a versenyre, szívesen tanulmányozták a szakirodalmat.

Fôzôné Tímár Éva, a kecskeméti Bolyai János Gimnázium igazgatónôje pedagógiai szempontból látja lényegesnek az ilyen jellegû találkozókat. A kecskeméti és a marosvásárhelyi középiskolák között még szorosabb az együttmûködés, ugyanis ezt a két város közti testvérkapcsolat is erôsíti.

- A közös magyar út - fogalmazta meg igen metaforikusan dr. Szenes György, a budapesti Bolyai János Fôvárosi Gyakorló Mûszaki Szakközépiskola és Kollégium igazgatója a redezvénysorozat fontosságát, melynek fô célja a gyerekeket összehozni határok nélkül, illetve a hagyományok, a magyarságtudat ápolása.

Mészely Réka

A Bolyai János tiszteletére és emlékére az ócsai Bolyai János Gimnázium és Kereskedelmi Szakközépiskola által alapított és Inczeffy Szabolcs matematika-fizika szakos tanár által tervezett vándordíj idén a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban talált otthonra. A térplasztikát az a Bolyai nevet viselô tanintézmény kapja, amely a Bolyaiakról szóló vetélkedôt megnyeri, a nyertes iskolák nevét feltüntetik a talapzaton.

A 2002-ben alapított díjat elôször a marosvásárhelyiek, majd az ócsai és tavaly a budapesti bolyaisok nyerték el. Ha már a kilenc iskola közül mindenik megrendezett egy vetélkedôt, a díjat megtestesítô térplasztika visszakerül az alapítóhoz, és helyette egy újabb alkotás készül.

A megkérdezett versenyzôk egyhangúlag sikeresnek ítélték a rendezvénysorozatot, mely lehetôséget nyújtott nekik ismereteik összemérésére a vetélkedô keretén belül, ezen túlmenôen pedig velük egykorúakkal való ismerkedésre, kapcsolatteremtésre is. Maga a vetélkedô Varga Péter ócsai középiskolás diák véleménye szerint "jól megszervezett és érdekes, a kvízszerû felépítésbôl adódóan", melyhez Sroff Renáta aknaszlatinai versenyzô hozzátette, hogy szerinte ez a rendezvény legalább olyan sikeres, mint az a Bolyai nevet viselô iskolák találkozója, amelyen tavaly Budapesten vett részt, csapatával együtt. A Budapestrôl érkezett versenyzôk egyike, Borsos János elmondta, számára a legnagyobb meglepetés Markó Béla köszöntôbeszéde volt, megtisztelônek érezvén ezen ismert politikai személyiség jelenlétét és biztató-elismerô szavait. A házigazda csapat tagjai illô szerénységgel a rendezvény hiányosságairól nyilatkoztak inkább. Telegdi Andrea és Balázs Réka elmondták, hogy szerintük a vetélkedô igen hosszú volt, talán kissé elnyújtott, az ismeretfelmérô kérdések pedig túl könnyûek voltak.

A visszajelzésekbôl ítélve a rendezvény általános sikernek örvendett, Vass Csaba szervezô diák szerint az eddigi, marosvásárhelyi bolyaisok által szervezett elôadásokhoz, rendezvényekhez képest láthatóan színvonalasabb, jobban kivitelezett esemény volt. A megkérdezett külföldi és belföldi magyar diákok egyaránt remélik, hogy az itt kialakított kapcsolatok elég erôsek lesznek ahhoz, hogy tartós ismeretségekké, esetleg barátságokká fejlôdjenek.

Balla Ildikó

Hangulatos ünnepély zárta hétfôn este az ötnapos találkozót. A Bolyai Farkas líceum dísztermében elôször a kilenc tanintézmény igazgatója nyilatkozott a rendezvényrôl, köszönetet mondva a vendéglátóknak. Bálint István a szervezési munkáért a maga és kollégái nevében a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium kiváló pedagógusoknak járó emlékérmet vehette át. Ezt követôen díjazták a sportvetélkedôk nyerteseit is. A kölcsönös ajándékozás után a diákok léptek színpadra. A szombathelyiek kisalföldi táncokat mutattak be, az ócsaiak moldvai nótákat énekeltek, az aknaszlatinaiak magyar siratókat adtak elô, a kecskemétiek pedig érdekes "ûrjátékkal" ismertették meg a nézôket, végül pedig a vendéglátók rövid mûsorában szavalatot hallhattak a jelenlevôk, volt még reneszánsz zene furulyával, aztán palotás- és társaságitánc-bemutató is. Az elôadás után a diákok bulival, míg a tanárok a konviktusban rendezett búcsúvacsorával zárták a Bolyai nevet viselô iskolák találkozóját.

Bolyai-kupa címmel március 21-én, hétfôn sportrendezvényt szerveztek, amelyen a kilenc iskolából mintegy 120 diák nevezett be. Három kategóriában lehetett versengeni. Az ügyességi vetélkedôn négytagú csapatok (két fiú és két lány) vettek részt, a következô próbákban: kosárra dobás, staféta (szaladás összekötött lábbal, kosár- és gyógylabda-vezetés, valamint kötélhúzás). Ebben a versenyszámban a következô helyezés alakult ki: I. hely: marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum, II.: salgótarjáni Bolyai János Gimnázium, III.: ócsai Bolyai János Gimnázium és Kereskedelmi Szakközépiskola.

A líceum egyik tantermében zajlott a sakkverseny is. Itt a legeredményesebbnek Fazakas Péter salgótarjáni diák bizonyult, ôt követte Simon Tibor, iskolatársa, míg harmadik Molnár József, a budapesti Bolyai János Gyakorló, Mûszaki Szakközépiskola és Kollégium tanulója lett.

A legizgalmasabb sportvetélkedô a kosárlabdaturné volt. Az aknaszla-tinaiak kivételével erôs csapatok neveztek be a kiesô rendszerrel megszervezett megmérettetésre, amelyben a következôk lettek dobogósok: I. hely: a marosvásárhelyi Bolyai Farkas líceum, II.: ócsai Bolyai, míg III. a salgótarjáni gimnázium csapata. Különdíjban részesült a marosvásárhelyi Páll István, aki a turné legeredményesebb kosárdobója volt.

A találkozó sportnapját Jakab Barna testnevelô tanár állította össze, munkáját Fodor Gizella, Molnár Irén, Fazakas Mária és Peteley István kollégái segítették.

Szerda délután népes közönség jelenlétében került sor a "minden havi" Népújság-kosár sorsolására.

Volt mibôl választaniuk a sors szerepét vállalóknak, közel 1600 levél érkezett, kétszázzal többen pályáztak az élelmiszeres kosarakra, mint az elmúlt hónapban.

A szerencse ezúttal a következô olvasóinknak kedvezett: id. Högyes Mihály (Teremiújfalu 77. szám), Nagy Elisabeta (Udvarfalva 16. szám) és Csatlós Mária (Marosvásárhely, 1918. Dec. 1. út 91. szám). A nyertesek átvehetik a kosarakat a Népújság szerkesztôségében - Marosvásárhely, Dózsa György utca 9. szám, 2. emelet, 72-es iroda.

Az 1.000.000 lejt érô hûségtombolát Nagy Irén nyerte.

Mivel húsvét közeledik, a Népújság meglepetéssel kedveskedett hûséges olvasóinak: 2×500.000 lej talált gazdára, Bartha Sándor és Matei Mária örülhettek neki.

Továbbra is várjuk pályázataikat, a következô sorsolásra április 27-én du. 6 órától kerül sor a marosvásárhelyi Bernády Házban (Horea utca 6. szám).

Két elôadással is gazdagodott múlt héten a színházi elôadás-kínálat. Két marosvásárhelyi, stílusában egymástól igen eltérô színház, a Nemzeti, valamint az Ariel mutatta be új produkcióit pénteken és szombaton. Az egyik intézmény gyerekelôadással, a másik leginkább tragikomédiának mondható színmûvel jelentkezett. De lássuk szépen, sorban.

Az Ariel színház Hans Christian Andersen kettôszázadik születésnapját ünnepli, és ez alkalomból stílusosan, kis kiállítással kedveskednek a színházba látogató közönségnek a 6fix kávé-, illetve teaházban. A bemutatott darab, a nomáddá váló tû története is Andersen-mese, a nagyravágyó zsákvarrótû sztoriját meséli el, Barabás Olga rendezésében. A lehetô leghagyományosabb bábszínházi stílus szerint színre vitt mû a varródobozi lét titkaival indul. Feltárul elôttünk e kicsi, ám annál elevenebb világ, amelynek megvan a maga szigorú társadalmi hierarchiája, ahol okítják a fiatalokat és tisztelik az öregeket, mint például az öreg, rozsdásodásra panaszkodó ollót. A rend azonban nyomban felborul, amint kiderül, hogy a Kisasszony aznap esti báli ruhája, annak legnagyobb bánatára elszakadt. A tagbaszakadt zsákvarrótû addig erôsködik, hogy ô bizony megvarrja a finom selymet, ameddig megengedik neki. A következmény gyanítható: igen mellélô, majd látván az elrondított ruhát, szégyenében és sértett büszkeségében világgá megy. Bujdosása közben megjárja a poklok poklát, azaz a szennyvízcsatornát, találkozik néhány fura szerzettel, például a skizofrénia felé haladó tejeskancsóval, aki saját magából letört darabját kergeti, mígnem eljut a megvilágosodásig, kibékül önmagával és új érzések ismeretében hazatér.

A cirka negyvenperces elôadás elsôsorban a kicsiknek szól, akik láthatóan igen élvezték az ugrabugráló, filozofikus varróeszközöket.

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának új premierjét lehetetlen mûfaji szempontból betájolni. Komédiának komédia, de annyira abszurd és groteszk az egész, valamint oly mértékben fûszerezett maró gúnnyal és iróniával (ugyanakkor tragédiával), hogy tragikomédiaként is értelmezhetetlen. Glowacki Negyedik nôvérérôl van szó, a csehovi három nôvér "folytatásáról", átdolgozásáról, Alexandru Colpacci rendezésében. A történet napjainkban zajlik, a XX. század végén - XXI. század elején, egy moszkvai lakásban, ahol a három nôvér él, negyedik, befogadott "testvérükkel" és apjukkal, a részeges veteránnal. Két órába és egyetlen szobába sûrítve, masszívan kapjuk a tömör kelet-európai realitás valóságát, az irónia módját és minôségét pedig csak szeretni lehet. Férjhez megy itt a legkisebb lány egy helyi, piti maffiózóhoz, akit esküvôje napján tévedésbôl lô le a világhírû dzsessz-zenészbôl keresztapává lett fônök idióta gorillája. Kártalanításként felajánlja a keleti módra jajveszékelô, vidéki stílusú anyának, hogy márványszobrot állíttat fia emlékére, valamint fôszerepet biztosít a legújabb, golyóálló mellénycsaládot népszerûsítô reklámsorozatban. A legidôsebb nôvérnek egy befolyásos politikus csinál gyereket, majd otthagyja. A középsô, jogi végzettségû lány a cirkuszi, általa etetett tigristôl lopja a húst, majd ô is szerelmes lesz egy amerikai filmrendezôbe, aki a moszkvai kurvák napjairól forgat dokumentumfilmet. Eközben a befogadott, félig fiú - félig lány árva kap egy Oszkár-díjat a szóban forgó film fôszerepéért. Fizetségként térdvédôvel és farmerrel küldik haza Moszkvába. És így tovább, és tovább, folyik a balkáni-orosz hétköznapsûrítés, és miközben könnyesre röhögjük magunkat, tudjuk, a fôszereplôk tulajdonképpen mi vagyunk. Könyörtelen a darab és az elôadás, ahogy könyörtelen annak vége is: a megszületô csecsemô mindenkit lelô.

Feltétlenül érdemes megnézni, a késôbbiekben a produkcióra visszatérünk.

Ariane Mnouchkine színházi világnapi üzenete - 2005. március 27.

Színház, segíts!

Alszom, ébressz fel

Eltévedtem a sötétben, vezess a gyertyaláng felé

Lusta vagyok, szidj össze

Fáradt vagyok, emelj fel

Közömbös vagyok, üss meg

Közömbös maradok, vágj pofon

Félek, bátoríts

Tudatlan vagyok, nevelj

Szörnyeteg vagyok, tégy jobbá

Pöffeszkedô vagyok, nevettess halálra

Cinikus vagyok, hozz zavarba

Ostoba vagyok, változtass meg

Gonosz vagyok, büntess meg

Uralkodni vágyó és kegyetlen vagyok, harcolj ellenem

Tudálékos vagyok, nevess ki

Közönséges vagyok, emelj fel

Néma vagyok, bírj szólásra

Nem álmodozom többé, nevezz hitványnak és hülyének

Feledékeny vagyok, hozd el nekem az Emlékezetet

Öregnek és kiszáradtnak érzem magam, hívd elô a Gyermekkort

Ügyetlen vagyok, adj Zenét

Szomorú vagyok, adj Örömet

Süket vagyok, tedd, hogy a Fájdalom üvöltsön a viharban

Zaklatott vagyok, adj Bölcsességet

Gyenge vagyok, lobbantsd lángra a Barátságot

Vak vagyok, idézd meg a Fényességet

Hatalmába kerített a Rútság, hozd el a hódító Szépséget

Beszippant a Gyûlölet, ajándékozd nekem a Szeretet erejét.

Fordította: Lakos Anna

1909. március 28-án, 96 éve született és 35 éve, szintén március 28-án hunyt el Málnássy László volt marosvásárhelyi természetbarát és elismert gombaszakértô. Beteg szíve 61. születésnapján dobbant utoljára.

Közgazdászi foglalkozása mellett szabad idejének jó részét a gombairodalom tanulmányozása kötötte le (Clusiustól, Istvánffi Gyulán keresztül a kortárs szakírókig), amit természetjárás közben gyûjtött, saját tapasztalataival egészített ki. Így szerzett tudását nem csak baráti körben, vagy az általa vezetett bolyais diákok természetbarát-gombász- madarász szakkör tagjaival osztotta meg éveken át, hanem újságcikkekben kalendáriumokban és végül egy gombákról szóló kis könyvén át igyekezett tágabb körû olvasóival is megismertetni. A marosvásárhelyi orvostudományi és gyógyszerészeti egyetem részére egy gondosan preparált gombaspóra- gyûjteményt adományozott, a jövô medikus-patikus nemzedék ismereteinek kiegészítése céljából.

A 60-as években az akkori Vörös Zászlóban, a mai Népújság elôdjében, sorozatban jelentek meg gombaismertetô írásai, valamint több madárvédelmi jó tanácsa is ebben az újságban látott napvilágot, és állt az olvasók rendelkezésére, okulására.

Kis gombáskönyv címû gombaismertetô könyvét a világháború utáni Romániában elsôként adták ki magyar nyelven 1972-ben a kolozsvári Dacia Könyvkiadó gondozásában, aminek megjelenését 1970-ben bekövetkezett halála miatt, sajnos, nem érhette meg. Ez a könyv a gombák általános ismertetésén kívül 56 gyakrabban elôforduló gomba részletes leírásával foglalkozik. Gombanaptárt, az esetleges gombamérgezések alkalmával szükséges elsôsegélynyújtási tennivalókat, a gombaszedés etikáját, a gombás ételek elkészítéséhez elmaradhatatlan recepteket, valamint a gombák téli tartósításának módjait is tartalmazza.

Könyvének és újságcikkeinek illusztrálását fiára, Málnási Andrásra bízta, aki hagyományôrzôként folytatja apjának örökségét. Ennek eredménye a Kis gombáskönyv 2. bôvített és részben átdolgozott kiadása is, ami a marosvásárhelyi Mentor Könyvkiadó jóvoltából jelent meg 2003-ban, valamint egy gombaismertetô, tanulságos társasjáték megszerkesztése, amit fiával, Málnási Lászlóval együtt nyújtott be szabadalmaztatás végett, és aminek remélhetôleg már ebben az évben elkezdôdhet a kivitelezése.

Mindezek nagyban hozzájárulnak a gombákkal kapcsolatos fontos, közérdekû tennivalók elsajátításához.

Tavasz van, és a természet újraéledésével hamarosan megjelennek erdôn, mezôn a gombák is. A jó ízû, ehetô, természetes közegben termô gombák reális tápértékük mellett ínyencségnek elkészítve is gazdagíthatják a természetjáró ember asztalát. Málnássy László, ha élne, a következôket tanácsolná a gombászni járóknak: a gombagyûjtésnél (esetleges út széli vásárlásnál) nagyon kell vigyázni arra, hogy kosarunkba még véletlenül se kerüljön mérgezô gomba. Ehhez szükséges legalább egy jó gombahatározó könyv (a könyvesboltokban többfélét kínálnak), ami alapján megállapíthatjuk a gomba faját, és tökéletesen meg tudjuk különböztetni az ehetôt a mérgezôtôl. Jó szolgálatot tesz egy tapasztalattal rendelkezô, jó gombaismertetô útitárs is, aki a kirándulás alatt szedett gombákat egyenként átnézi és kiválogatja. Aki ezt a jó tanácsot nem szívleli meg, az ki lehet téve gombamérgezésnek, ami (szerencsére ritkán) halálos kimenetelû is lehet.

Málnási András

A gôzös berobogott a nagyállomásra. Már távolról sípolva jelzi közeledtét. Berobogott, megállt és eresztette, fújta ki a gôzt, mint az elfáradt ember, aki magát kipihenni készül.

Amint leszálltunk a vonatról, nagy zûrzavar fogadott. Szaladtak a hordárok - kis szekerekkel -, hogy minél több csomagot sikerüljön összeszedni, amelyeket majd klienseikkel együtt vittek ki az állomás bejáratához.

A kijáratnál a fiákeresek - úgy hívták a fogatosokat - ajánlották szolgáltatásaikat. Az érkezô utasokat ezek a fiákeresek szállították be a városba, a város különbözô utcáiba.

A fiákeresek - kocsisok - az állomás bejárata elôtti, városba vezetô fôutcán két sorban álltak, az utca két oldalán. Fényes, fekete, impozáns fogataik voltak, pompásan felnyergelt, hámozott lovakkal.

Akkoriban ritkábban lehetett látni egy-egy taxit.

Miután sikerült megegyeznünk - a távolság függvényében - a kifizetendô árban, a fiákeres felült a bakra, csettintett egyet és a lovak röpítettek a cél felé. Mi hátul rugalmas, párnás ülésen kényelmesen ültünk, és élveztük az utazást.

Én édesapámmal érkeztem Gyergyószentmiklósról, ahol akkoriban laktunk. A volt katolikus gimnázium (ma az Unirea iskola) elôtt kellett megállnunk. Ott lakott boldogult nagyanyám, Angi Ágnes kisebbik öccse, Angi Dénes, az iskola igazgatója, ahol várt bájos, szép felesége, Marika néni.

Bementünk, nemsokára jött Dénes bátyám is, és édesapámmal megtárgyalták a jövendôbeli sorsomat. Dénes bátyám ajánlatára a marosvásárhelyi felsôkereskedelmibe jöttem beiratkozni, miután már Gyergyó-szentmiklóson végeztem tanulmányaimat.

Pénteki nap volt, úgy szeptember közepe táján. Másnap reggel megtörtént a beiratkozás, kijelölték a bentlakásban a helyemet, ágyamat, szekrényemet, és másnap édesapám hazautazott. Ôszi nagyvásár volt, szombati sokadalom. Édesapám ellátott a szükséges zsebpénzzel. Ez a nap - mint általában a vasárnap - szabad volt. Járhattunk a városban kényünkre-kedvünkre.

Én is kimentem a sokadalomba. Rengeteg sátor volt mindenfelé. Akkoriban a fôtér - úgynevezett piac - nem volt lebetonozva. Ott volt a sokadalom szíve. A hetipiac is ott bonyolódott le.

Amint említettem, rengeteg volt a sátor. A sokadalom kiterjedt területet foglalt el. A sátrak benyúltak a Szentgyörgy térig, a Kossuth Lajos utcába, és egészen le a Sándor János (ma Dózsa György) utca elejéig.

A sátrak rendszerrel sorakoztak fel. Foglalkozás, céhek szerint (bôrösök, textilesek stb., stb.)

Ahogy lementem a piacra, már távolról csiklandozta az orromat a kofapecsenye. Ezt ott helyben sütötték. Két lejért akkorát adtak - egy kenyérre rátéve, ropogósan, melegen, zaftosan - mint a tenyerem. Egy adaggal jól is lehetett lakni.

Az ember, különösen mi, diákok, megzavarodtunk a sok ízletes, szebbnél szebb pogácsa láttán. Sátrakban árulták, különbözô formára kialakítva. Legtöbb szív forma volt, amelynek a közepére egy kis tükröt is ragasztottak. Azonban a leghíresebb pogácsa a tordai volt. Mézes pogácsa, ropogós, barnára sütve. 5 lejért akkorát lehetett venni, mint egy kisebb szekérkerék. Igaz, hogy akkor már 5 lej elég nagy érték volt.

Úton, útfélen jöttek-mentek a péksüteményt kínálók, árusok. Egy fiatalember nagy kosárral, és az egyik kezében egy hosszú rúdon megrakott sóspereccel járva kiáltotta: "Friss kifli, zsemle, perec." Egy finom vajas, cukros kifli ára 25 bani volt. Semmi szín alatt sem olyan, mint a mai kiflik, amelyek vajat sose láttak, és ha beleharapsz, vigyázni kell, hogy a fogad bele ne törjön azért a 3-4 ezer lejért.

Egy nagy testes asszony, kigyakorolt, távolról hallható hangján kikiáltotta: "Jó meleg a tököm, jó meleg a tököm." Finom sütôtököt árult.

Mire összejártam a nagyvásárt, elfáradtam, kimerülten tértem vissza a bentlakásba és alig vártam, hogy lefeküdjek.

Bartis Árpád,
Marosvásárhely

A szentírás elbeszélése szerint a szent ládát Mózes a pusztában készítette, benne a kôtáblákkal és azokon a tízparancsolattal. Ezután hogy hová került, arról talán még ma is történészkednek, hacsak nem Sebestyén Mihály úr birtokában van.

Mért? Mert a Népújság e hónap 17-én megjelent írásában felajánlja, hogy "küldöm a frigyládát".

Kérdem, hogy ilyen felajánlást visszautasítani szabad lenne-e? Nem és nem. Annál is inkább nem, mert az ajánlást egy olyan sokoldalúan képzett gúnyban és humorban jeleskedôtôl kapnám - remélem, egy Csütörtöki kimenô alkalmával -, aki napilapunk rendszeres írástáplálója.

De térjek a tárgyra. Immár harmadszor olvasom, hogy két úriember véleményt cserél olyan témáról, melyek napilapunk oldalain csakis rossz hangzatúnak tûnnek. Kihez, kikhez szólnak, mire serkentenek az ilyen írások? Azt hiszi Sebestyén úr, hogy "Én mondom: még nem nagy az ember" ornitológiai tudásával teletûzdelt soraival mindenki egyetért? Nem, uram! Azon írása éppúgy lári és fári nagyon sokunknak, mint Önnek az Incze Árpádtól kapott fricskája.

Ne legyen Önnek "gúny a fegyvere", inkább próbáljon leereszkedni az elefántcsonttornyából a mindennap emberéhez. Csütörtöki kimenôjében napilapunk hasábjain közeledjen az olvasók többségéhez, problémáihoz. Higgye el, hogy e siralmas szegénységben semmi sem nyomasztóbb, mint az, hogy az ember ilyen helyzetbe hozza önmagát olykor-olykor még akkor is, ha bölcsessége, tudása többre érdemesíti.

Rácz Zoltán, Marosvásárhely

1946 ôszén a szászrégeni kisiparos cipészek egy csoportja összerakták kis kézi szerszámaikat, varrógépeiket, és megalakították a Solidaritatea Kisipari Szövetkezetet. Így kaptak anyagot kiutalásra és tudtak dolgozni, mert nagy szükség volt lábbelire a háború utáni években. Késôbb vásároltak egy házat a Mihai Viteazul út 19. szám alatt, ma ott az Evora Center üzlet van. Akkoriban a szövetkezetek között verseny volt, melyik készít szebb és jobb sportcipôket. Ebben a versenyben a régeniek nyertek, és megkapták a megbízást a sportcipôk gyártására. Nôtt a sportcipôk iránti kereslet. A hely kicsi lett, így a szövetkezet vezetôsége elhatározta, emeletet épít a meglevô házra. A terv valóra vált.

Egy emberként minden dolgozó kivette részét az építkezésbôl. A 8 órát ledolgoztuk a szakmában, azután lapátot fogtunk és betont kevertünk kézzel, mert akkor még nem volt betonkeverôgép. Téglát, maltert hordtunk a kômûveseknek, így építettük fel az emeletet, hogy legyen hol dolgoznunk, termelnünk, legyen a népnek jó minôségû cipô és a családunknak biztosítsuk a megélhetést.

A munka elvégzése után bankettet tartottunk, kaptunk egy 15 lejes bont, arra 1 deci pálinkát, levest, egy nagy flekkent, egy liter bátosi bort. Énekeltünk, örvendtünk. Nem fütyöltünk!

Ahogy teltek az évek, úgy fejlôdött a szövetkezet. Több szakmunkás jött dolgozni. Bôvült a rendelés, megkezdôdött a termelés gépesítése, ezért szükség volt fiatal mesterek képzésére. A szövetkezetet államosították az IPMS sportcikkeket gyártó vállalat nevet kapta. Mesteriskolákba mentek fiatal, szakmailag jól felkészült egyének. Bukarestbe, Kolozsvárra, Nagyváradra, de mindenütt a 8 órát le kellett dolgozzák valamelyik gyárban és azután este mentek iskolába. Így szerezték meg a mesteri diplomát, hazajöttek és vezették a termelést, örvendtek. Senki nem támogatta ôket. Ma az egyetemen tanulnak a diákok, támogatva a magyar kormánytól sok milliárd forinttal, nem tudnak örvendeni ennek sem. Mikor illene köszönetet mondani a támogatóknak, az elôadó államférfit kifütyölik. Miért nem írták a "nem" után, nem kell a pénz, azaz 2 milliárd forint, mert tanulnak és dolgoznak, meglesznek, ahogy mi tettük a mi idônkben. Dolgoztunk, építettünk!

Március 15. alkalmával egyes fiataloknak vagy felnôtteknek nem volt türelmük, hogy meghallgassák a magyar kormányfô üzenetét, több erdélyi városban. De a magyar iskolába járó gyermekek utáni ezer forintok támogatása jól fog. Vagy erre is fütyölnek rá. Úgy látszik, a ma nagy magyarja Erdélyben nem tud örülni semminek, tisztelet a kivétel. Kinek nem inge, ne vegye magára.

Jenei Árpád, Szászrégen

Tiltakozom! Nem értek egyet a magyarországi kormány azon politikájával, mely arra buzdította a magyar állampolgárokat, hogy 2004. dec. 5-én "nem"-mel szavazzanak.

Gondolom, nem vagyok egyedül ezen a véleményen. De azzal sem értek egyet, hogy 2005. március 15-én kifütyüljék azon magyar kormány küldötteit, akik szerte Erdélyben velünk akartak ünnepelni és felszólalni. Persze, elmondom, miért.

Ahogy a televízióban, a hírekben láttam (egészségi okból nem voltam jelen), olyan középkorú emberek hangoskodtak legjobban (persze, legjobban nekik fogna jól a kettôs állampolgárság), de azok az emberek vajon már elfelejtették, hogy az "aranykorban" 1-2 deci pálinkáért, amit a nagy gyárak kijáratánál osztogattak augusztus 23- án, képesek voltak egy fél napig is éltetni azt az azóta már csak volt vagy holt szocializmust. Persze, azt is elfelejtették, hogy az a magyar kormány, amelyet kifütyültek, egy nagyon drága egyetemet finanszíroz és még azonfelül sok alapítványt, ahonnan sok- sok millió forint áramlik Erdélybe.

Azon vagyok nagyon megdöbbenve, hogy azok a szülôk, akik nem tudtak csendben ünnepelni-emlékezni, milyen könnyedén és természetesnek vélve teszik zsebre azt a 20.000 Ft-nak megfelelô lejt egy gyermek után, amit a magyar kormány küld nekik és eszük ágába sem jut az, hogy az a pénz esetleg azoktól a magyar adófizetô polgároktól van, akik pont "nem"-mel szavaztak dec. 5- én, és azt a pénzt éppen tôlük nem illene elfogadni.

Azt olvastam a Bibliában: azt mondja az Isten, hogy ahol ketten vagy hárman összegyûlnek az ô nevében, ott ô is jelen van. Sajnos, a magyar olyan, hogy ahol ketten vagy hárman összegyûlnek, ott már vagy veszekedés, vagy 3-4 párt, vagy verekedés, rosszabb esetben háború, világháború lesz. Ez kísérte végig történelmünket és sajnos, ezért lettünk mi, erdélyiek és sokan mások, kirekesztve és ôk (magyarországiak) olyan kevesek és kicsinyek.

Nagyon sajnálom, hogy ha már nem is emberségbôl, de bár azért a 20.000 forintért csendben meg kellett volna hallgatni azokat a küldötteket, hogy mondják el mondandójukat, és azután mindenki magában ítélje meg ôket, s akkor nem lettünk volna mások kacagása, mert olyan buzgón számoltak be a tévéhírek errôl, mintha nagyon jó dolog történt volna.

Lehet, hogy nekik jól esett és az ilyesmiben látják a mi vesztünket, amely sok ilyen esemény után be is következhet. Nem vagyok borúlátó, de az ilyen megnyilvánulások nem használnak nekünk, erdélyi magyaroknak.

Kiss Tibor, Mezôfele

A rovatban közölt levelek tartalmáért, a tényállítások hitelességéért a szerzôk felelôsek. Elektronikus postán is fogadjuk leveleiket. Címünk: nepujsag@e- nepujsag.ro.

Színház

Uniter-díjazó a Nemzetiben

A 2005-ös Uniter-gála díjazásra jelöltjei között szerepelnek a Füst Milán Boldogtalanok címû elôadásának alkotói, a következô jelölésekkel: B. Fülöp Erzsébet a legjobb színésznô mellékszerepben, Zayzon Zsolt - a legjobb színész fôszerepben és Sebestyén Aba - a legjobb színész mellékszerepben, ugyanakkor a legjobb elôadás díjért is jelölték a produkciót. A díjak odaítélésérôl a végsô zsûrizésen döntenek, melynek alkalmával újra neves színházi szakemberek: Marina Constantinescu, Cristina Modreanu, Sanda Manu, Irina Solomon és Ion Cocora tekintik meg az elôadást szombaton este fél 8-kor a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház kistermében. A tizenharmadik alkalommal megrendezésre kerülô Uniter Díjkiosztó Gála április 4-én lesz a bukaresti Ion Luca Caragiale Nemzeti Színházban.

Színházi lyukasóra

A Színházi Világnap tiszteletére a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Kemény Zsigmond Társaság színházi tematikájú feladványokkal várja a közönséget kedden 18 órakor a Kultúrpalota kistermébe. A mûsor házigazdái Csíky Boldizsár zeneszerzô és Kárp György a Tompa Miklós Társulat mûvészeti vezetôje. Díszvendégek: az egykori Székely Színház tagjai. A mûsort Kovács Levente vezeti. A feladványokat összeállította: Jászberényi Emese, a Marosvásárhelyi Területi Rádióstúdió szerkesztôje és Kiss Éva Evelyn, a társulat irodalmi titkára.

Ádám és Éva

A Színmûvészeti Egyetem Szentgyörgyi István tagozatának végzôsei csütörtökön délután 5 órától ismét színre viszik az Ádám és Éva naplója címû elôadást. Jegyek a Stúdió színház jegypénztáránál válthatók.

A Csíki Játékszín vendégjátéka Marosvásárhelyen

Március végén Marosvásárhelyre látogat három elôadással a Csíki Játékszín. Szerdán a Nemzeti Színház kistermében mutatják be Tasnádi István kortárs drámaíró Nézômûvészeti Fôiskola címû színházi szatíráját, 19.30 órai kezdéssel. Az elôadást Harsányi Zsolt, a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem rendezô szakos hallgatója vitte színre a Csíki Játékszín három színészével, Kozma Attilával, Lung László Zsolttal és Giacomello Robertóval. Csütörtökön a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében két ízben is megtekinthetô a Csíkszeredában és környékén nagy sikerrel játszott zenés vígjáték, az Egy bolond százat csinál. A kezdési idôpontok 16.30 és 20 óra. A Szüle Mihály - Harmath Imre - Walter László szerzôhármas által írt, remek zenével feldúsított komédiában csaknem a teljes társulat fellép. Az elôadás rendezôje: Parászka Miklós. Április 1-jén, pénteken a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem Stúdiójában kerül bemutatásra a Csíki Játékszín rövid turnéjának harmadik elôadása 19 órai kezdettel. Müller Péter Szomorú vasárnap címû kamaramusicaljében a társulat három színésze és zongoristája Seress Rezsô megidézésével meséli el a világhírû magyar zeneszerzô életét.

Gruppenhecc húsvétra

A húsvéti nyuszi kabarét hoz. A Gruppenhecc kabarétársulat március 27-én, vasárnap este 7 órától közkívánatra lép fel Marosvásárhelyen a Kultúrpalota nagytermében a Képzelt riport egy képzelt autonómiáról címû zenés- táncos, politikai kabaréelôadásával. Jegyek elôvételben a Kultúrpalota jegypénztáránál kaphatók.

Hangversenyek

A Marosvásárhelyi Állami Filharmónia csütörtökön este 7 órától szimfonikus hangversennyel várja a nagyközönséget. A Kultúrpalota nagytermében vezényel Jakob Kowalski (AEÁ), zongorán játszik: Horia Mihail. Mûsoron: Schubert Rosmulda címû darabjának nyitánya, Beethoven 5. Esz-dúr zongoraversenye, Mozart 25. g-moll szimfóniája. A 24-es számú hangversenybérlet érvényes.

Nagypénteki koncert

Ma (péntek) a marosvásárhelyi Vártemplomban a délután öt órai istentisztelet keretében J. Haydn Krisztus hét szava a keresztfán címû mûvét a Tiberius vonósnégyes adja elô. A nagypénteki hangversenyen fellép Molnár Tibor (I. hegedû), Leitmann Zsolt (II. hegedû), Molnár József (brácsa) és Kozma Péter (cselló).

Rendezvények

Író-olvasó találkozó

A Pallas-Akadémia Könyvkiadó ma (péntek) 18 órától a Színmûvészeti Egyetem Stúdió Termében (Marosvásárhely, Köteles Sámuel u. 6. szám) író-olvasó találkozót szervez Mircea Dinescu költôvel, publicistával. A Szentségekbôl bukásra címû politikai szatírakötetet Váli Éva mûfordító mutatja be.

Belvárosi szerdák

Virginás Andrea, a debreceni egyetem Angol-amerikai Intézetének doktorandusza tart elôadást szerdán 18 órától a Belvárosi szerdák rendezvénysorozat keretében, a Deus Providebit Tanulmányi Központ, II. emeleti Kápolna Termében. Elôadásának címe: A Detektívregény mûfajának és olvasóközönségének változásai a XX. századtól napjainkig.

Kalotaszeg Nyárádtôn

A Maros Mûvészegyüttes húsvét harmadnapján, kedden 17 órától a nyárádtôi kultúrotthonban vendégszerepel a Kalotaszeg címû zenés-táncos elôadással. A belépés ingyenes.

Kiállítások

Új tárlatok a Bernádyban

Csatlós Levente grafikakiállítása látogatható a marosvásárhelyi Bernády Ház földszinti termeiben. Az emeleti galériában a Magyar Fotómûvészek Világszövetségének IV. vándorkiállítását nyitották meg.

Molnár Dénes-emlékkiállítás

A Kultúrpalota földszinti kiállítótermeiben Molnár Dénes-emlékkiállítás nyílt. A betérôk a korán elhunyt mûvész festményeit, grafikáit tekinthetik meg.

Információt hordozó alkotások

A Bolyai-Gauss Információs és Kommunikációs Központ Bálint Károly és Fekete Pál képzômûvészek tárlatának ad otthont.

Kettôs kiállítás

A marosvásárhelyi Egyesülés (Unirea) kiállítóteremben Iszlai Irma Felsô-Maros menti tájakat ábrázoló festményeibôl nyílt kiállítás. A teremben még megtekinthetôk Ercsey Árpád Miklós gyökérfantáziái is.

Fényképek, képzômûvészeti alkotások

A nyárádszeredai mûvelôdési otthonban még mindig látogatható a múzeumi tárgyakból összeállított tárlat, fényképkiállítás. A kulturális rendezvényeknek helyet adó házban Kántor Zita képzômûvész kiállítására is be lehet térni.

Tárlat a Philotheában

A Philothea Klubban Petz József festészeti tárlata nyílt meg a napokban.

Mit láthatunk a mozikban?

A marosvásárhelyi Mûvész moziban március 25 - 31. között a Csak lazán! címû filmet tûzték mûsorra. Szereplôk: John Travolta, Uma Thurman, Vince Vaughn, Harvey Keitel. Rendezte: Gary Gray. Vetítési idôpontok: 15, 17.30, 20. Kedvezményes árú jegyek a hétvégi 22.30 órás és a hétfôi elôadásokra válthatók. Az Ifjúsági moziban 15, 19.30 hétvégén 22 órától a 80 nap a Föld körül címû filmet tûzték mûsorra. Fôszereplôk: Jackie Chan, Cecile De France, Steve Coogan. Naponta 17 órától a Nézz rám! címû francia alkotásra lehet jegyet váltani. Kedvezményes árú jegyek kedden és a késô esti elôadásokra vásárolhatók.

A moldovai parlament a kormánypárt soraiból választott házelnököt

A többségi, európai irányultságú kommunisták soraiból választott házelnököt csütörtökön a moldovai parlament, és ennek nyomán megnôtt az esélye annak, hogy ismét a kommunista párt jelöltje, Vladimir Voronin lesz az államfô. Marian Lupu eddigi gazdasági minisztert 65 szavazattal 24 ellenében, 12 tartózkodás mellett választották a parlament elnökévé. Lupunak le kell mondania kormánytagságáról, mielôtt átvenné a házelnöki tisztséget. A képviselôház április 4-én szavaz az államfô személyérôl. A gyôzelemhez a képviselôk legkevesebb háromötödének támogatása, azaz legkevesebb 61 szavazat szükséges. A legerôsebb pártnak, a Kommunisták Moldovai Pártjának mindössze 56 képviselôi mandátuma van. Amennyiben három fordulóban sem sikerül államfôt választani, új választásokat kell kiírni Moldovában.

Héber-arab kétnyelvû dal hangzik el a közel-keleti megbékélés szellemében

Egy héber-arab kétnyelvû szerelmes dal segítségével akarja közelebb hozni egymáshoz a palesztin és az izraeli népet egy izraeli, és egy Jeruzsálemben élô palesztin elôadómûvész - mondták el szerdán a szervezôk. A "Szívemben" címû szerzemény vasárnap délelôtt egy idôben fog felcsendülni a Palesztina Hangja rádióban és az izraeli hadsereg rádiójában, a palesztin Viszám Murád és a zsidó Dávid Broza elôadásában. A Palesztina Hangja korábban soha nem sugárzott héber nyelvû dalt, és az izraeli rádióadón is ritka az arab szó. "A politikai környezetet tükrözzük" - magyarázta Bászem Abu Szumajja, a palesztin adó igazgatója. A mûvészeket a februári tûzszünet bátorította a produkcióra - mondta el Nir Gontarz, Broza média-tanácsadója. Dávid Broza hazájában rendkívül népszerû énekes-dalszerzô, egyik szerzeménye a békepárti izraeli baloldal himnusza lett. A vasárnap elhangzó dal szerzôi Broza és Viszám Murád testvére, Szaíd Murád voltak. A jeruzsálemi Murád-testvérek az izraeli megszállás alatt élô palesztinok mindennapjairól szóló dalaikkal szereztek nemzetközi hírnevet a Szabrín együttes tagjaiként.

Hegycsúcsot neveznek el a pápáról

Olaszország középsô részében egy hegycsúcsot II. János Pál pápáról, a síelés és a turisztika lelkes hívérôl neveznek el - közölte szerdán az indítványt elôterjesztô csoport. A csoport már minden engedélyt beszerzett ahhoz, hogy az Appenninek legmagasabb hegycsúcsát, a Gran Sassót május 18-án, II. János Pál 85. születésnapján a pápáról nevezzék el. II. János Pál többször is járt az Abruzzókban és olyankor mindig nagy tömeg tett hitet mély vallásossága mellett, és üdvözölte az egyházfôt - jelentette ki Luigi Lombardo milánói egyetemi tanár, a kezdeményezô csoport tagja.

Ausztria intenzív német nyelvtanfolyamra kötelezné a németül nem beszélô bevándorlókat

Háromszáz órás német nyelvtanfolyam elvégzésétôl tenné függôvé az osztrák kormány a németül nem tudó bevándorlók Ausztriában maradását egy szerdán nyilvánosságra hozott törvénytervezet tanúsága szerint. A törvény öt évet adna az ausztriai tartózkodási engedéllyel rendelkezô, ám németül még alapfokon sem beszélô külföldieknek arra, hogy elvégezzék az intenzív kurzust. A határidô leteltével kiutasítanák ôket a nyugat-európai országból. A jogszabály kizárólag azokra vonatkozna, akik az Európai Unión (EU) kívülrôl érkeztek Ausztriába. Az Ausztriában tartózkodó, németül nem tudó EU-n kívüliek egy 2003-ban életbe léptetett szabály értelmében elvileg 100 órás német-tanfolyam elvégzésére kötelesek 4 éven belül, ám a rendelkezés annyi kivételt tartalmaz, hogy ténylegesen csupán a célközönség tizede jár németórára. Az osztrák belügyminisztérium szóvivôje szerint az új jogszabály, amely szerencsés esetben már a jövô év elején hatályba léphet, egyebek mellett e rengeteg kivételtôl szabadulna meg. A tervezet szerint a külföldieket a német mellett állampolgári ismeretekre is oktatnák 30 órában, ám nekik kell állniuk a tandíjnak legalább a felét. A jogalkotó nem feledkezett meg az Ausztriában élô analfabéta külföldiekrôl sem: ôk az elképzelés szerint 75 órás ingyenes írás-olvasás képzésben vehetnének részt.

Hóhérok béremelése

Régi késedelmét jóvá téve a malajziai belügyminisztérium jelentôsen megemelte a hóhérok fizetését: míg eddig egy akasztásért 300 ringgit ütötte a markukat, ezentúl 500 a taksa. Különösen a korbácsolás tarifája változott nagy mértékben: eddig 3 ringgit járt egy ütésért, az emelés után 10 illeti meg egy-egy korbácscsapásért a büntetés- végrehajtót - jelentették a malajziai lapok. A malajziai belügyminisztérium közleménye szerint "a nehéz feladatok végrehajtásával megbízott mintegy félszáz személy fizetésének emelése már régóta esedékes volt". Malajziában halálbüntetés jár a gyilkosságért, az árulásért, a kábítószer-kereskedelemért. Az elmúlt negyed században 358 embert végeztek ki. Korbácsolással büntetnek olyan bûncselekményeket, mint például az illegális bevándorlás vagy a fiatalkorúakkal létesített nemi kapcsolat.

A Vatikán lapja hóhéroknak minôsíti Terri Schiavo bíráit

A pápai állam hivatalos lapja szerint "hóhérokkal találkozott" a 15 éve kómában lévô amerikai Terri Schiavo, akinek a mesterséges táplálását nem engedélyezik tovább egy bírósági döntés értelmében. Újabb, fájdalmas állomáshoz érkezett Terri Schiavo a személyes kálváriája során - írta az Osservatore Romano szerdai száma, párhuzamba állítva az atlantai fellebbviteli bíróság döntését és Krisztus szenvedéseit a kereszthalála elôtt. Sajnos, Terri a fájdalmas útját járva, úgy tûnik hóhérokkal találkozott, kezdve azzal, aki a halálát akarja, egészen azokig a bírókig, akik aláírták ítéletét. S mindez az amerikai közvélemény jó részének ellenére, magának George Bush elnöknek a beavatkozása ellenére történik... Ezalatt, a témát felkapó sajtó lármájáról mit sem tudva, Terri csöndben meghal - írta a lap. Az atlantai bíróság két szavazattal egy ellenében elutasította kedden a 41 éves nô szüleinek utolsó fellebbezését, akik mesterségesen továbbra is életben szeretnék tartani a lányukat, noha a vegetatív komában lévô Terri állapota visszafordíthatatlan. A bíróság a férj keresetének adott helyt, és elfogadta azt az érvelését, hogy a nô nem akarna ilyen állapotban életben maradni. Az Osservatore Romano hétfôn Terri agóniáját "az emberiség agóniájának" minôsítette.

Megszigorították a kórházi beteglátogatást

Az elmúlt héten 2145 felsô légúti megbetegedést, 675 tüdôgyulladásos esetet és 21 grippéhez hasonlító megbetegedést jegyeztek a Közegészségügyi Igazgatóság Járványtani Osztályán. A súlyos betegeket, 114 személyt kórházba utaltak. Dr. Márialaki Ella járványtani fôorvos tájékoztatta lapunkat, hogy emiatt elrendelték, hogy a kórházakban csökkentsék a látogatók számát. A kórházak igazgatói és epidemiológusai döntenek majd arról, hogy egy-egy kórterembe a látogatás ideje alatt hány hozzátartozó mehet be.

A gyógyszerkibocsátás a patikák anyagi lehetôségének függvénye

A Gyógyszerészkollégium vezetôsége, valamint a megyében mûködô gyógyszertárak tulajdonosai múlt héten zártkörû gyûlést tartottak a gyógyszerkibocsátás terén kialakult helyzetrôl. Vas Iustina, a kollégium elnöke a betegek szempontjából semmi megnyugtató információval nem szolgált. A megbeszélésen arról született döntés, hogy valamennyi gyógyszertár saját költségvetésének, a pénztárral megkötött szerzôdésben szereplô pénzkeretnek megfelelôen és saját kockázatára bocsát ki ingyenes és ártámogatott gyógyszereket. A helyzetet az idézte elô, hogy a megyének szánt évi 312 milliárd lejes gyógyszerkeretbôl az év elsô két hónapjában 120 milliárdot már elköltöttek. A gyógyszerészkollégiumnak nem tartozik a hatáskörébe az ingyenes és ártámogatott gyógyszerkibocsátás ellenôrzése, így nem áll módjukban azt sem közölni, hogy mikor melyik gyógyszertár ad ki ingyenes gyógyszereket.

Passió

A marosvásárhelyi unitárius egyházközség kórusa ma este 6 órától elôadja a Passiót. A Bolyai téri templomban vezényel Csíky Csaba, orgonán kísér Farkas Ildikó.

Hahota-elôadás

A Hahota színtársulat március 30-án, szerdán este 7 órakor a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében színre viszi nagysikerû Baj van, kérem! címû zenés szilveszteri kabaré- mûsorát. Ez alkalommal a nyugdíjas nézôk kedvezményben részesülnek. Szereplôk: Puskás Gyôzô, Szabó Mária, Székely M. Éva, Csergôffy László, Cseke Péter, Kelemen Barna és Cseke Erzsébet. Táncol Szász Renáta és Nagy Hunor. Billentyûs hangszeren játszik és énekel: Hajdú Jenô. Jegyek a Kultúrpalota jegypénztáránál kaphatók.

Több Electrica-pénztár lesz zárva

A marosvásárhelyi Electrica RT. a húsvétra való tekintettel módosította pénztárainak programját. Március 28-án, az ünnep másodnapján az ügyfélfogadás a következôképpen alakul: a kövesdombi és a Tudor negyedi pénztárak zárva vannak, míg a Calarasilor utcai központi székházban csupán a számlafizetési pénztárak nyitnak, a többi zárva marad. A megye többi városa közül a marosludasi, segesvári, szászrégeni és dicsôszentmártoni pénztárak rendes program szerint fogadják az ügyfeleket, míg a szovátai pénztár zárva lesz. Mûszaki zavar esetén a Marosvásárhely környéki fogyasztók a 929-es számot, míg a megye többi övezetében a központi hibaelhárítás telefonszámait kell tárcsázni.

Rendezik a játszótereket Marosludason

A polgármesteri hivatal a tömbháznegyedekben négy játszóteret tesz rendbe e héten. Jelenleg a Dacia negyedben dolgoznak, majd következik a Balta Alba negyed, a Függetlenség utca és a Big övezetében található játszótér. Ferenczi Levente alpolgármester elmondta, hogy a régi játékszereket megjavítják és újakat is szerelnek fel. Egy-egy játszótér rendbetétele 7-8 millió lejbe kerül a tanácsnak, míg a játszótér mûködéséhez szükséges ISCIR-engedély megszerzésére, amely az 1102-es kormányhatározat értelmében kötelezô, 200 millió lejt kell a tanácsnak elôteremtenie.

Húsvéti bál

Az RMDSZ maroskeresztúri az ifjúsági keresztény egylettel közösen húsvéti bált szervez a helyi kultúrotthonban március 27-én 21 órától. Jegyek a helyszínen válthatók.

A rendôrség napja

A romániai rendôrség ma ünnepli fennállásának 183. évfordulóját. Az intézményt 1822-ben Grigore Dimitrie Ghica fejedelem hozta létre. Vasile Cotoara rendôrkvesztor szerkesztôségünkhöz eljuttatott közleményében hangsúlyozza, hogy a rendôrséget az európai normáknak megfelelô, az állampolgárok szolgálatában álló olyan intézménnyé alakítják át, amelyet az Európai Bizottság országjelentésének 24-es fejezete ír elô.

Félbehagyják a fák gallyazását

Idén kora tavasszal a városi kertészet szakemberei 48 marosvásárhelyi úton és utcában végezték el a fák gallyazását. Mivel az idô felmelegedett, s a fák nedvkeringése beindult, a hét végén kénytelenek leállni a gallyazással. Jövôre marad a Radnai, a Szabadság, a Dózsa György és a Cutezantei utca, a Moldovei park, a Poklos menti fák koronaalakítása.

Szén-monoxid- és vegyszermérgezés

Az Ádámos községhez tartozó Sövényfalván március 22-én holtan találták a 37 éves G. J.-t. A Marosvásárhelyi Igazságügyi Orvostani Intézetben megállapították, hogy a férfi, akinek véralkoholszintje is magas volt, szén-monoxid- mérgezésben hunyt el. Ugyanaznap ugyancsak Ádámoson egy 56 éves nôt, K.E.-t súlyos vegyszermérgezéssel szállítottak kórházba, aki egy napra rá el is hunyt - nyilatkozta dr. Hecser László fôorvos.

ELADÓ A4-es lézernyomtatóhoz 2 db HP Laser Jet 6 MP toner. Egységár: 2.889.507 lej. Érdeklôdni a 268- 854-es telefonszámon, 8-14 óra között. (sz.)

ELADÓ kürtôskalács-sütô gép. Tel. 523-078, 0724-032-161. (14285)

FESTMÉNYEKET, antik bútort, herendi porcelánt és mindenféle antik tárgyat vásárolok magas áron. Azonnal fizetek. Tel. 314-057, 0744-519-577. (11156)

ELADÓ Nyárádszeredában szekrénysor, sarokkanapé, fehér hálószobabútor (új), ebédlôbútor. Tel. 576-417, 221-126. (14053)

ELADÓ Weltmeister harmonika. Szentmiklós, Fô út 607. sz. (14051)

ELADÓ mi