Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

A képviselôház kedden úgy döntött, hogy a rágalmazás 2,5-130 millió lejes pénzbírsággal büntetendô, és törölte a börtönbüntetést a büntetô törvénykönyvet módosító rendeletbôl.

A képviselôk elfogadták a jogi bizottság jelentését egy 2002-ben, Ion Iliescu államfô által megfogalmazott kéréssel kapcsolatban. Iliescu kérte, hogy a testület vizsgálja újra az 58/2002-es sürgôsségi kormányrendelet bizonyos elôírásait a Btk. emberi méltóság és hatóság elleni bûntettekre vonatkozó cikkelyeinek módosításával kapcsolatban. Az államfô kifejtette, nem indokolt, hogy a sértegetést csak pénzbírsággal, a rágalmazást pedig szabadságvesztéssel vagy bírsággal büntessék.

Az újraelemzési kérelmet a szenátus is megvitatja.

Az Európai Néppárt (EPP) EP- frakciójának tagjai még tárgyalnak arról, hogy miként fognak majd szavazni Románia csatlakozási szerzôdésével kapcsolatban, a frakción belül egyesek támogatják, másoknak fenntartásaik vannak, jelentette ki Hans Gert Pöttering, az EPP-frakció vezetôje azt követôen, hogy Brüsszelben találkozott Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel.

"Túl korai megmondani, hogy a szavazás pozitív lesz-e vagy sem. Frakciónkban igen sok képviselô az igennel szavazást támogatja, másoknak fenntartásaik vannak ezzel kapcsolatban. Jelenleg az elemzô szakaszban vagyunk" - mondta Pöttering. Hozzátette, a román kormányfôvel folytatott megbeszélés "jó alapot" biztosít az elemzésre.

Az Európai Parlament április 12-13-án, plenáris ülésen megvitatja a Románia és Bulgária uniós csatlakozásáról szóló jelentéseket. A csatlakozási szerzôdés április 25-i aláírásának elôfeltétele, hogy a jelentéseket és azok jóváhagyását az európai honatyák többsége elfogadja.

A kereszténydemokrata pártokból álló Európai Néppárt az Európai Parlament legnagyobb frakciója, az EPP 268 képviselôje az Európai Parlament létszámának 37 százalékát képviseli.

Markus Ferber, az EP német kereszténydemokrata képviselôinek vezetôje nemrég azt szorgalmazta, hogy az EP ne áprilisban, hanem októberben szavazzon Románia csatlakozásáról, mivel a bukaresti kormány késésben van az intézkedések alkalmazásában, a szavazás elhalasztásának nyomása pedig elôsegítené a tárgyalások során vállalt kötelezettségek teljesítését.

Calin Popescu Tariceanu azért kívánt Brüsszelben találkozni az EPP-frakció vezetôjével, hogy ismertesse a bukaresti vezetés által az európai integráció érdekében hozott intézkedéseket. "Szükségesnek tartom, hogy a következôkben is találkozzam az EP nagyobb frakcióinak vezetôivel, hogy konkrét elemeket szolgáltathassunk Románia teljesítményének értékeléshez, és hogy április 13-án izgalmak nélkül lehessünk túl ezen az akadályon. Bizonyos késéseket be kell hoznunk, de úgy gondoljuk, hogy igazodunk a menetrendhez" - jelentette ki Tariceanu a megbeszélés végén.

Aktuális

Napok óta szajkózza a sajtó, a minap pedig egy idétlen (melyik nem az?) tévés show- mûsor témája volt az "Év tanára" verseny, amelynek tétje, hogy az ország minden részébôl szavazhatnak a diákok kedvenc tanárukra, aki, ha elegendô szavazatot összegyûjt, hirtelen az év tanárává válik, elismerés illeti és jelentôs pénzösszeg üti a markát. Az ötlettel nincs is semmi baj, mindenki ismeri a tanügy helyzetét, azt, hogy más országokhoz viszonyítva például milyen gyalázatos módon fizetik meg a pedagógusokat. Egy ilyen versenyt így megszervezni mégis enyhén gügye ötlet. Hiszen mi garantálja a sikert?

Az egész már startból nem igazságos: a diákszavazatok egyértelmûen nagyobb számban érkeznek népes iskolákból. Olyan iskolákból is, ahol éppen azért nagy a népesség, mert gyenge a színvonal. És ahol egy esetleg szigorúbb tanárt (aki épp a nívó emelkedése érdekében kevésbé engedékeny) biztosan nem övez nagy népszerûség. Vagy vehetjük egy városi és egy vidéki iskola példáját. Lehet, hogy az utóbbi iskolában okító tanár nagyságrendekkel jobb pedagógus, mint a városon, nagy iskolában helyét rég elfoglalt, ám kevésbé tehetséges tanár. De tanít mindössze néhány tucat diákot. Össz- szavazatuk egy városi iskola fél osztályának voksát sem éri el. Akik lehet, hogy azért szavaznak bizonyos pedagógusokra, mert azok nem követelik meg a megkövetelnivalót, és ezzel rögtön szimpatikusabbak, mint a tanítást hivatásnak, életcélnak tekintô (egyre fogyatkozó) társaik. Legyünk ôszinték: a diákok helyzetében ki nem szavazna rájuk?

Ez természetesen nem feltétlenül jelenti azt, hogy végül a szóban forgó címet elnyerô tanár vagy megszavazott társai ne lennének jó pedagógusok, csupán azt, hogy a játszmába ez a tényezô is belekavar. Mint ahogy az is, hogy hiába verseng egy kisebb iskola egy naggyal, még ha össze is fognak osztályai és egy pedagógusra szavaznak a siker érdekében. Helyi szintre lebontva mindez jóval hitelesebb lenne. Ám úgy is nyilvánvaló, hogy a bolyais bolyais tanárra, a papius papiusra szavazna, hiszen nem ismeri a másik iskolában mûködô pedagógusgárdát. És akkor megint ugyanott állunk: mi számít - a tanár tényleges tudása, pedagógiai érzéke, szociális érzékenysége, igazságossága, vagy a diáksereg létszáma? A dolog az utóbbira hajlik, ennek fényében pedig akár egy mesteriskola is lekörözheti a nagy és jó hírnévnek örvendô líceumok némelyikét. Hol van hát az igazságosság?

És egyáltalán: mi szükség erre az egész "demokratikus" cécóra? Hiszen a legnaivabbtól fölfelé bárki észreveheti: sikálják elôtte a kirakatot, szép fényes, tiszta, ultramodern, kivilágított, neonfény, satöbbi: mögötte pedig ott a rendetlen, koszos, sötét lyuk - a szépítetlen és szépíthetetlen valóság...

Az EU-tagságra készülô Románia élvezi Németország támogatását, bár Berlin véleménye szerint Bukarestnek a korrupció leküzdésében, vagy az igazságügyi rendszer megreformálásában még akad tennivalója.

"Bizakodom, hogy Románia teljesíti kötelezettségvállalásait, s abból indulok ki, hogy 2007 január elsején belép az Európai Unióba" - jelentette ki hétfôn Berlinben Gerhard Schröder német kancellár, aki Traian Basescu román elnököt fogadta.

Az Európai Unióban azonban sokan kételkednek abban, Olli Rehn bôvítési biztos is, hogy Románia képes betartani a vállalások végrehajtásának menetrendjét, s nem tartják kizártnak a belépés elhalasztását egy évvel. Románia Bulgáriával együtt válna az Európai Unió új tagjává.

Basescu német tájékoztatási eszközöknek adott interjúinak egyikében azt hangsúlyozta, hogy országa hadat üzent a korrupciónak. Illusztrálásképpen elmondta, hogy 40 rendôrtábornokot és magas rangú hivatalnokot bocsátottak el alkalmatlanság miatt, 1400 cégnek zárolták a bankszámláit, mert tartoztak az államnak.

Basescu beszélt arról is, hogy nem véletlenül emlegeti a Washington-London-Bukarest biztonságpolitikai tengelyt: hazájának biztonságra van szüksége a NATO és az EU keleti szárnyán, Románia keleti határaitól nem messze, a Dnyeszteren túli területen orosz katonák állomásoznak, a Kaukázus lappangó konfliktusok tûzfészke.

(MTI) Az indiai Bihar szövetségi államban valóságos üzletággá nôtte ki magát az emberrablás - évente több száz fiatal, partiképes fiatalember tûnik el nyomtalanul, hogy néhány hét múlva újdonsült felesége oldalán visszatérjen az atyai házba.

Miután az eladósorba került lány szülei kinézik a megfelelô jelöltet - toplistájukon a közalkalmazottak, orvosok, tanárok és üzletemberek vezetnek -, a fiatalembert szoros megfigyelés alatt tartják. Idônként egy teljes "brigád" követi nyomon a mit sem sejtô áldozat minden lépését - olvasható az Izvesztyija címû orosz lap online kiadásában.

Amennyiben a jelölt megfelel a várakozásoknak, útnak indítják az emberrablókat. Bihar államban egyébként bôven akad jelentkezô erre a dicstelen feladatra, s amennyiben valakinek szüksége lenne ilyen szolgáltatásra, elég, ha kinyitja a helyi újság hirdetési oldalát.

Az 5-6 fôs csoportok többnyire nyilvános helyen - az utcán, üzletben, vagy tömegközlekedési eszközökön rabolják el a kiszemelt fiatalembert, akit "bemelegítésként" azonmód agyba- fôbe vernek, majd bezárják és napokig vízen tartják. Idônként ismét megverik, hogy megértessék a vôlegényjelölttel, mennyire értelmetlen az ellenállás.

Amikor a szerencsétlen beadja a derekát, jöhet az esküvôi szertartás. A menyasszony rokonsága a szertartás egész ideje alatt éberen figyeli a vôlegényt, nehogy valami "butaságra" vetemedjen. Egyébként az ara beleegyezését sem kéri senki, a lány az esküvôjén találkozik elôször "szíve választottjával".

Amennyiben a vôlegény a bíróság segítségével szeretne késôbb felbontani a házasságot, csalatkoznia kell reményeiben. Az akták ugyanis évekig hevernek a fiókokban, és ha végül foglalkoznak is az üggyel, soha nem döntenek a férfiak javára. Bihar államban 1980 óta egyetlen kényszerházasságot sem bontottak fel. Csak két esetben sikerült a férjnek megszabadulni feleségétôl, akkor is gyilkosság árán.

Tavaly egy Bihar állambeli nôtlen fiatalember létrehozta a Vôlegények az erôszak ellen elnevezésû jogvédô szervezetet. Vesztére, ugyanis a figyelem központjába került és egyenesen a bíróság épülete elôl rabolták el, s egy hét múlva megházasították.

Április 11-én régi álma válik valóra a marosvásárhelyieknek, ezen a napon fog ugyanis felszállni az elsô menetrend szerinti nemzetközi Carpatair járat a vidrátszegi repülôtérrôl. Mint a moldvai tulajdonban található magán légitársaság vezérigazgatója, Nicolae Petrov is elmondta az eseményt beharangozó rendezvényen, gépeik hat romániai város repülôterét kötik össze a temesvári "hub" segítségével három német (Düsseldorf, Stuttgart, München) és kilenc olasz (Bergamo, Torino, Verona, Treviso, Bologna, Firenze, Ancona, Roma és Nápoly) célponttal. A hub-rendszerû összeköttetés lényege, hogy Marosvásárhelyrôl minden hétköznap reggel 7 órától egyetlen gép Temesvárra szállítja az utasokat, ahonnan azonnal átszállhatnak a 12 különbözô irányba tartó gépre. Bologna és Nápoly kivételével, ahová egyelôre heti három alkalommal indul járat, minden egyéb célállomásra vasárnap kivételével naponta eljuthatnak az utasok, az érkezési idôpont minden esetben 10.10-10.30 óra közé esik. Visszafelé helyi idô szerint 11 óra körül indul a gép, s Temesvár érintésével 16.25-kor érkeznek az utasok Vidrátszegre. Az órarend október 30-áig érvényes, azonban a társaság képviselôi közölték, hogy járataik folyamatosan fognak közlekedni a téli idôszakban is. A következô években várhatóan a célállomások száma növekedni fog.

Mivel ugyancsak a Carpatair mûködteti a Kolozsvár-Budapest járatot is (idéntôl napi két alkalommal), felvetôdött a Marosvásárhely-Budapest járat beindításának szükségessége is. A helyhatóságok részérôl a bemutatkozó rendezvényen megjelent minden személyiség - Lokodi Edit megyei tanácselnök, Csegzi Sándor alpolgármester, Kolozsváry Zoltán városi tanácsos, Szalkay József megyei tanácsos, de az üzleti élet képviselôi is, mint példul Fülöp János, a szovátai fürdôvállalat igazgatója - felhívta erre a Carpatair képviselôinek figyelmét. Ennek ellenére részükrôl furcsának minôsíthetô ellenkezés volt tapasztalható, s noha Petrov igazgató úgy nyilatkozott, hogy még nem született döntés ebben a tekintetben, azt lehetett válaszaikból kikövetkeztetni, hogy kolozsvári járataik kihasználtságát féltik. Ami elég furcsa, hisz a napi két járatból egy egészen biztosan már Marosvásárhelyen megtelne.

A Carpatair magán légitársaságot egyébként 1999-ben alapította román jogi személyként a chisinaui székhelyû Moldavian Airlines, s csupán a román légtéri felségjogok miatt szerepel külön társaságként. Jelenleg 15 svéd gyártmányú SAAB 2000 és SAAB 340 típusú géppel rendelkezik, amelyek egyenként 50, illetve 33 férôhelyesek, 2004-ben 300 ezer utasa volt. Összehasonlításképpen a Tarom a tavaly 1200 ezer utast szállított 17 nagyobb kapacitású gépével.

Mint Paula Ardelean értékesítési alelnök közölte, kezdô áraik egy útra hozzávetôleg 90 euró Olaszország, 135 euró Németország irányába. Marosvásárhelyen jelenleg két irodában lehet jegyeket igényelni, de hamarosan internetes helyfoglalásra és jegyvásárlásra is lehetôség nyílik.

A víz világnapja alkalmával tegnap délben a Aquaserv Kht. közönségszolgálati osztályának szakemberei Marosvásárhelyen a fôtéri virágóra mellett tájékoztató, felvilágosító kampányt tartottak. A vízpazarlás megelôzésének fontosságát hangsúlyozó szórólapok, a szolgáltató üzenetét hordozó zászlócskák osztogatása mellett a szakemberek válaszoltak az érdeklôdôk kérdéseire is. Legtöbb járókelô figyelmét a virágóra mellett mûanyag palackokban tárolt egy köbméternyi víz s annak lejben kifejezett értéke (16.628) ragadta meg. Mennyi víz, s kevesebb, mint 20.000 lej! - csodálkoztak páran.

Sófalvi Szabolcs, az Aquaserv vízszolgáltató vállalat sajtószóvivôje kérdésünkre elmondta, a világnap mottója: Víz nélkül nincs élet. Ezt az üzenetet szeretnék eljuttatni a marosvásárhelyi fogyasztókhoz. Hangsúlyozni, hogy a vízforrások nem kimeríthetetlenek. Szakemberek véleménye, hogy ha a jelenlegihez hasonló mértékben fogyasztanak és szennyeznek az emberek, 2025-re nemzetközi szinten ivóvízhiány léphet fel.

A tájékoztató kampány révén az Aquaserv azt szeretné a lakosság figyelmébe ajánlani, hogy védjék a vízforrásokat és csökkentsék a pazarlást. Amint a szórólapokból is kiderül, egy olyan háztartásban, ahol a vizet hatékonyan használják, az egy személyre esô havi vízfogyasztás nem haladja meg a 3,3-3,7 köbméter vizet. A szakemberek arra is felhívták az érdeklôdôk figyelmét, hogy a már fel- használt víz csak bonyolult és költséges tisztítási folyamat után kerülhet vissza a természetbe, így az ésszerû fogyasztás a költségek csökkenésével is jár.

A felállított sátor mellett óriásplakát népszerûsíti az ISPA- program keretében korszerûsítendô vízüzemet és a környezetvédelmi szempontból rendkívül fontos tervet: a szennyvíztisztító állomás korszerûsítését is.

A tisztességes újságírói magatartás a szakma gyakorlásának alapvetô követelménye. Ez az igény fogalmazódik meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Etikai Kódexében, melynek elôírásai az újságírói, szerkesztôi, mûsorszerkesztôi, kiadói tevékenységekre, a tartalomszolgáltató szervezetekre egyaránt érvényesek. Ebbôl fakadóan a Becsületbíróság indítvány nélkül is állásfoglalásokban fejezi ki testületi véleményét az újságírói szakmai-etikai magatartásszabályok jelenségszerû áthágását észlelve.

Az Etikai Kódex 2. paragrafusa szerint "az újságíró nem használhat a jó hírnevet csorbító, a becsületet sértô kifejezéseket." A Becsületbíróság sajnálattal állapítja meg, hogy a Transindex címû internetes portálon rendszeresen megjelennek az erdélyi médiáról, azon belül is a nyomtatott sajtóról olyan fogalmazványok, vélemények, kinyilatkoztatások, melyek gyakran tartalmaznak a "jó hírnevet csorbító, a becsületet sértô" kifejezéseket. Ez irányban idézünk a portálon 2005. március 3-án közzétett, Nézhetjük címû anyagból, melynek Sipos Zoltán nevû szerzôje az Erdélyi televízió - egy politikai óvatlanság kronológiája alcímet viselô összefoglalójában a romániai magyar sajtó egészére vonatkozóan ilyen minôsítést enged meg magának: "A dolog súlyos: az átlagos romániai magyar ugye nem olvas Népszabadságot, sem pedig MaNcs-ot, úgyhogy fel sem tûnik neki, hogy mondjuk a romániai magyar lapok szánalmasan dilettánsak."

Nem vitatjuk nevezett szerzônek (vagy a név mögött rejtôzô személynek) szíve jogát, hogy az erdélyi magyar lapokról saját véleményt formáljon, de mélységesen etikátlannak találjuk - bárkitôl származzon is a minôsítés - az erdélyi magyar lapok egészét, nyilvánosan és komoly szakmai érvelés nélkül "szánalmasan dilettánsoknak" nevezni, két olyan magyarországi kiadvánnyal való összehasonlításban, amelyekkel szemben bárkinek lehetnek - akár olvasóként, akár újságíróként - komoly fenntartásai.

Egyben felhívjuk a tartalomszolgáltatók figyelmét arra, hogy az Internet kétségtelenül széles nyilvánossága nem jelent feloldást az újságírói szakma etikai szabályainak betartása alól. A jelen állásfoglalásban kiemelt és az ehhez hasonló becsületsértések internetes oldalakon történô vendégül látása - megítélésünk szerint - éppen olyan súlyos etikai vétségnek minôsül, mint azoknak nyomtatásban való megjelentetése.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének
Becsületbírósága

Jegyzet

Annyira szabad országban élünk, hogy már a jelzôlámpáknál zöldre várakozó autók között is szabad sétálni és kérés nélkül nyújtani a szélvédômosó szolgáltatást. Általában a szolgáltatás lényege, hogy - egy létezô igényt kielégítve - pénzért segítünk valaki(k)nek. Régi filmekben láthattunk utcai cipôpucolót, aki kérésre ragyogóra fényesítette a kliens cipôjét. Mindenki azt kapja, amire szüksége van. Mit kezdjünk azonban az autóablak-pucoló gyerekekkel? Mondhatjuk, hogy nekik is jár egy kis zsebpénz, tehát hagyjuk ôket békén. Nem lopnak, dolgoznak a pénzért, és feltehetôen nem is drágán. Egy üzlethez viszont két fél kell. Ôk pedig nem kérdeznek semmit, hanem ráspriccelik a habos vizet a szélvédôre, majd elkezdik lemosni és szárazra törölni. Amikor végeztek, kérik a pénzt. Mindenki annyit ad, amennyit gondol, de azért tudják, hogy milyen határok között számíthatnak jutalomra. Ha nem kapják meg, odamondanak a vezetônek. Mit tehet az a sofôr, akinek nem koszos az autója, vagy éppen az autómosóból jön? Hiába igyekszik lebeszélni a szorgos szolgáltatót, legtöbbször elkésik, és máris mehet vissza a mosóba. Közben felmérgelôdik, mert ott is fizetett - valamivel többet. Hogy fizetne most annak, aki elcsúfította autóját? Ebbôl újabb vita kerekedik, és el is romlott a napja.

Ezt még túl lehet élni. Több sofôr ismerôsöm jelezte azonban, hogy félnek attól a helyzettôl, hogy önhibájukon kívül elütnek egy ilyen mosólegénykét, aki feltehetôen nem ismeri a közlekedési szabályokat, autót életében nem vezetett, ráadásul két sor jármû között tölti napjait, pengeélen táncolva. Egy csuklós autóbusz hátsó kereke alá is bekerülhet egy ilyen kisfiú, úgy, hogy a sofôr nem is látja. A szemtanúk vallomásai alapján fogják majd elítélni, anélkül hogy tudná, mit tett. Pedig csak a dolgát tette. Akkor ki nem tette a dolgát? Az nem lehet, hogy így van rendjén!

Az ilyen fajta szolgáltatás tulajdonképpen rejtett koldulás. Nem csupán kéreget, nem a markát tartja, hanem elôbb ad valamit. Ha kérjük, ha nem. Ezt teszi a koldus is. Szerencsét és egészséget kíván a családunknak, de nem kívánja ingyen. Jár érte az apró. Ô legalább elhúzódik egy fal tövébe, és nem kever bajba másokat. Ránk bízza, hogy adunk-e valamit vagy nem. Igaz, néha összeszedik és elviszik a polgárôrök. Hogy ne rontsák a városképet. A szélvédômosókkal mi legyen? Megvárjuk az elsô áldozatot?

Bár a helyi közigazgatási törvény 78. cikkelye kimondja, hogy a helyhatósági választások utáni elsô tanácsülésen a helyi tanácsosoknak kötelezô alpolgármestert választaniuk, Beresztelkén több mint 9 hónapja még nem tölti be senki ezt a tisztséget. A választásokat a liberális párt jelöltje, Chira Gheorghe nyerte, az RMDSZ a 11 tanácsosi helybôl 5- öt szerzett meg, így nincs meg az abszolút többség. A község lakosságának mintegy 45%-a magyar, így ezt a közösséget megilletné egy alpolgármesteri szék, azonban ez ügyben nem tudtak kiegyezni a tanácsosok. Ankétunkban megpróbáltuk kideríteni, hogyan alakult ki ez a törvénytelen helyzet.

Beresztelke az RMDSZ szászrégeni körzetének egyik "nehéz esete" - tájékoztat Márk Endre körzeti elnök. Olyan személyi konfliktus alakult ki, amelyet nem lehet egykönnyen feloldani. Tisztelet a kivételnek, de nagyrészt gôgös, konok emberek laknak ott, akikkel nehéz szót érteni. Amikor közgyûlést is
tartunk, csak néhányan jönnek el, személyes ügyeken összevesznek, és soha semmire nem találunk megoldást. Egy alkalommal még a szövetségi elnök látogatását is vissza kellett mondani, mert temetés volt a faluban.

A községben 2531-en laknak, ebbôl 1138-an magyarok, közülük pedig 854-en jogosultak a szavazásra. (A parlamenti választásokon 529-en mentek el szavazni.) Korábban Brassai István volt a polgármester, ôt indította az RMDSZ a helyhatósági választásokon. Így lett volna esély arra, hogy Beresztelkén továbbra is magyar polgármester legyen, mégsem sikerült. Mi több, az elôzô ciklushoz képest egy tanácsosi mandátumot is veszítettek.

Az RMDSZ ellen kampányoltak

Az RMDSZ beresztelki szervezetének elnöke Ilyés Benedek Zoltán, aki elmondta, Rânja Vasile, a liberális párt helyi szervezetének vezetôje kijelentette: elég ekkora községnek egy polgármester. Spórolni kell a pénzt, így nincs szükség alpolgármesterre. E kialakult helyzetnek azonban elôzménye is volt. Az elôzô mandátumban Brassai István polgármester két évig vezette a községet alpolgármester nélkül. Akkor a jelenlegi polgármestert, Chira Gheorghét akarták megválasztani alpolgármesternek, ám Brassai az említett két évig nem egyezett bele. Most pedig ô nem kell Chirának. Ilyés Benedek Zoltán a sikertelenséget elsôsorban azzal magyarázta, hogy a magyarfülpösiek az RMDSZ ellen kampányoltak, s ebben élen járt Ady István református lelkész is. A másik ok, amiért a volt alpolgármester, Chira Gheorghe megnyerte a választásokat, az volt, hogy a Brassai István által megvalósítottakat magának tulajdonította. A polgármester több mint fél évig betegség miatt nem tudott dolgozni, így mindent, amit addig kezdeményezett, intézett, Chira saját megvalósításaként népszerûsített, ezzel kampányolt. István nagyon sok szavazatot veszített még amiatt, hogy a községi legelôt nem akarta bérbe adni a beresztelki szarvasmarha-tenyésztôk egyesületének. Mivel a községben nagyon sok az állattenyésztô gazda, így ezek mind ellene fordultak. Hiába intézte a gáz bevezetését, hogy digitális automata telefonközpontot szereltek fel, kábeltelevízió-hálózatot húztak, és ami legfontosabb, megnyert egy 1,3 milliárd értékû Sapard-pályázatot az ivóvíz bevezetésére, az említett okok miatt elveszítette a választást.

A liberálisok támogatnák az RMDSZ-t

Chira Gheorghe polgármester tagadta, hogy bosszúállás miatt nem akarja, hogy Brassai István alpolgármester legyen, ennek ellenére nem akar vele együtt dolgozni.

- Két évig együtt voltunk, megismertem a munkastílusát. Milyen jelölt az, akire a magyarok se szavaztak? - mondta a polgármester.

Bár volt már precedens arra, hogy a községnek nem volt alpolgármestere, a polgármester mégis úgy véli, szüksége van helyettesre, de csak olyan személyt látna szívesen maga mellett, akivel meg tudja osztani a község gondjait, egyszóval megfelelô az állásra. Chira Gheorghe elmondta, nincs az ellen, hogy magyar legyen az alpolgármester, ez így van rendjén, hiszen a lakosság szinte fele-fele arányban magyar-román és vannak romák is, ezért amikor magyar volt a polgármester, akkor román az alpolgármester, s ez így kell legyen fordítva is. Mi több, azt is tudtunkra adta, hogy amennyiben az RMDSZ valakit jelöl a tisztségre, akkor a Nemzeti Liberális Párt tanácsosai támogatják a javaslatot, hogy a tanácsban meglegyen a többség. Eddig azonban még senkit se jelöltek. Chira azt is kifejtette, hogy nagyon sok magyar rá szavazott, így erkölcsileg is tartozik annyival a magyaroknak, hogy megtegyen mindent azért, hogy a helyettese magyar legyen. Brassai Istvánnal szemben hét román jelölt volt az elsô fordulóban, így minden esélye megvolt, hogy már ekkor elnyerje a polgármesterséget, azonban ez nem így történt, a második fordulóban pedig 370 szavazattal többet kapott a liberális párt jelöltje. Ez sok mindent elmondhat az RMDSZ képviselôjérôl.

"Én nem tudok a falu hangulata ellen prédikálni"

Ady István református lelkészhez a korábban elhangzott vád tisztázása céljából fordultunk, miszerint ô volt az, aki az RMDSZ ellen kampányolt. A pap ezzel kapcsolatosan elmondta, bárcsak mindenki úgy tenné le a garast a magyarsága mellett, mint ahogy ô. Felépítette a Szivárvány Házat, ezenkívül 7 szórványtelepülésrôl származó gyerekrôl gondoskodik, Fülpösön beindította a magyar osztályt, s ahogy lehetett, külföldi kapcsolatainak köszönhetôen mindig is segítette, nem csak a református közösséget, hanem az egész falut.

- Én érzem a falu hangulatát, s nem tudom az embereket rávenni, hogy ettôl eltérôen szavazzanak. Nem az RMDSZ ellen agitáltam, de azt meg kell érteniük azoknak, akik így vélekednek, hogy a falubeliek nem fognak valakire csak azért szavazni, mert magyar. Amikor a Szivárvány Házban a helyhatósági választások elôtt a körzetben levô polgármesterektôl tevékenységi beszámolót kértek, Brassai István felállt s azt mondta, ô nem ígért semmit, így nincs amirôl értekeznie. Milyen elöljáró az ilyen? Volt alkalma bizonyítani a szavazók elôtt, úgy tûnik, négy év alatt nem állt a helyzet magaslatán.

Megosztott a falu

- A mostani polgármester kijelentette, hogy neki nem kell alpolgármester, ezért alakult ki a patthelyzet - mondta Brassai István. A falu megosztott, nincs mit csinálni. Itt nem pártonként szavaznak, hanem a magyar a magyarra, a román pedig a románra szavazna. Az RMDSZ bármennyire is akarná, hogy alpolgármestere legyen, ezt úgysem tudja véghezvinni. Az hazugság, hogy a liberálisok támogatnák az RMDSZ- t, fejtette ki a továbbiakban a volt polgármester. A jelenlegi polgármester mindent megígért szavazóinak, Brassai ezt nem tehette. Szerinte átverte a választókat és az ô sikerein ült lovat. Ezt bizonyítja az is, hogy a Sapard- pályázat önrészét elköltötte, s olyan látványos munkákba fogott, mint a nagyfülpösi kultúrotthon renoválása, útjavítások. Egyébként is egyre kevesebb a magyar szavazó, így érthetôen kevesebb voksot kapott. Brassai István elmondta, nem érzi magát hibásnak, amiért elveszítette a választásokat, úgy véli, ô a mandátuma alatt is mindent megtett, amit csak lehetett. A vitáktól eltekintve, egészségügyi okok miatt, nem vállalja az alpolgármesteri funkciót, mert a tavaly súlyos betegség érte, amibôl alig tudott kilábalni.

"Mondd te kit választanál?"

A potenciális alpolgármester-jelöltek között volt dr. Aberle András Ottó beresztelki családorvos, helyi tanácsos, aki több mint 30 éve a községben lakik. A doktor úr azonban hivatása miatti elfoglaltságára hivatkozva elutasította az RMDSZ helyi szervezetének felkérését.

- Román többség van a faluban, ezt el kell fogadni, ennek be kell hódolni. Sajnos, a magyarok hanyagsága, a széthúzás, a sértôdékenység odavezetett, hogy elvesztettük a választásokat és a tanácsi többséget -mondta az orvos. Sok esetben a falu értelmiségijei között is parttalan viták alakultak ki, s hasonlóan nehezen lehet egyezségre jutni a gazdák, illetve a két szarvasmarha-tenyésztô szövetség között. Az lenne jó, ha jól gondolkodó, kiváló gazdát tudnának alpolgármesternek állítani, aki átlátja a falu gondjait, köztiszteletnek örvend és megbíznak benne - tanácsolta a családorvos, aki elmondta, ha nyugdíjba menne, akkor elvállalná a tisztséget, azonban azzal is tisztában van, hogy inkább fiatalok kellenének ilyen beosztásokba. Sajnos, a magyarság, az RMDSZ nem nevelte ki ezeket a fiatalokat, akik a nemzedékváltáskor átvennék az elöljárói szerepkört.

Megtudtuk, hogy az RMDSZ berkeiben szó esett arról, hogy Demény Árpád kisfülpösi helyi tanácsost jelölnék alpolgármesternek. Az a gond viszont, hogy a tanácsos csak szakiskolát végzett. A helyiek viszont úgy tudják, csak érettségizett vagy felsôbb iskolát végzetteket jelölhetnek ilyen állásba. S hogy e helyzetet némiképpen mi is tisztázzuk, felhívtuk Veress Emôd jogászt, az RMDSZ országos szervezetének önkormányzati alelnökét, aki elmondta, a beresztelkiek törvénytelenséget követnek el azáltal, hogy a helyhatósági választások után még mindig nem iktattak be alpolgármestert. A helyi közigazgatási törvény 78. cikkelye kimondja, hogy a tanács meg kell válassza körébôl az alpolgármestert. Ami az alpolgármester iskolázottságát illeti, nem feltétel, hiszen politikai tisztségrôl van szó, amit az adott párt jelöltje tölthet be, az említett feltétel nélkül.

Végszó helyett

Ha valóban egyetértés van a magyar közösségben, talán nem jut oda Beresztelke, hogy a lakossági összetétel szerint a közösséget megilletô alpolgármester nélkül maradjanak. Az érintettek inkább azon kellene elgondolkozzanak, hogyan lehet a különbözô véleményeket, érdekeket összefogni azért, hogy a személyeskedések és a parttalan viták miatt ne a közösség húzza a kurtábbat. Az RMDSZ-nek is szüksége lenne egyfajta megtisztulásra, öntisztulásra, hogy megôrizze közösségképviseleti funkcióját helyi önkormányzati szinteken is. Ehhez olyan emberek kellenek, akik képesek felvállalni a közösségért munkálkodást, s nem a magánérdekek motiválják tettüket. Szerencsére a beresztelki eset megyénkben egyedi. S hogy mindez kialakult, nem a vélt és sokszor erôltetett román-magyar konfliktus az oka. Itt mi, magyarok kell rendet teremtsünk saját udvarunkon. Azt pedig minél hamarabb.

Amióta meghallottam, úgy érzem magam, mint amikor az ember egy nagyon kedves valakit veszít el, valakit, akihez kötôdik és nem tudja feldolgozni, hogy jön a vég, jön a pillanat, amikor visszafordíthatatlanul az enyészet, az elmúlás elviszi. Soha nem éreztem ennyire megfogható közelségben a riasztó valóságot. Még az elmúlt napokban sem, mikor a szûknek bizonyult elôadóteremben a már évek óta begyakorolt biztos hanghordozással fejtegettem hallgatóim elôtt a tudomány szigorú érveit. Ebbe az egzakt világomba robbant be az érzelmek csatornáin az elmúlt esték egyik TV-híre, mely arról szólt, hogy szinte teljesen eltûnt a hó és a jég a Kilimandzsáróról.

Bár mindig vonzott, sosem jártam Afrikában. Egyszer ugyan kicsin múlott, hogy nem jutottam el, és most az vigasztal, hogy amúgy is csak madártávlatból láthattam volna a Kilimandzsárót. Nem mindennapi esemény, hogy az afrikai hôkazánnak a kellôs közepében, Földünk egész éghajlatát mozgató szívében van egy hegy, amelyen, ha van testi és lelki erôd, a hegylábtól a csúcsig nagyjából ugyanúgy végigjárod a Föld nagy éghajlati öveit, mintha ugyanezt az egyenlítôtôl a sarkokig tennéd. Itt csak az 5892 méteres szintkülönbséget kell megmásznod, és máris a több mint 11 ezer éves jégsapkán elmélkedhetsz szerény(telen)ségünk mulandóságán. Valamikor a geológiai idôkben, amikor itt az elsô hópelyhek, dacolva a tüzet okádó napsugarakkal, kezdtek összeállni, a mi hegyeink csúcsait már réges-régen jégárak takarták, és még legalább egy évezred telt el, amíg elolvadtak. A földtörténet távlataiból tekintve ez nem sok idô, de igazi kitartásról tanúskodik, ha a hegylábi lejtôin pompázó örökös változásban lévô életterekkel állítjuk szembe.

Tizenegy évezrednek kellett eltelnie ahhoz, hogy ez a csoda megtörjön. Annak is lassan már hét évtizede, hogy Ernest Hemingway halhatatlanná tette a fekete kontinens fehér hósipkáját A Kilimandzsáró hava címû kisregényében. Talán nincs is a nagy Afrikának egy másik hasonlóan híres pontja, ahová több százezren zarándokoltak volna el, köztük az elsôk között tájaink nagy szülöttje, gróf Teleki Sámuel, aki ugyan nem jutott fel a csúcsra, de elôtte járt a késôbbi meghódítónak.

És ez a világszimbólum van végveszélyben. Féltô környezetvédôk kutakodásai igazolni vélik azt, amit ûrtávlatból a mûholdak csalhatatlan szeme már régen sejtet. Egyre zsugorodik Afrika fölött a fehér folt. Az elmúlt egy évszázadban ez a jeges felület több mint 80 százalékkal csökkent, és a tudósok 2020-ra jósolják a teljes eltûnését.

Úgy tûnik, kísértet járja be a Kilimandzsárót, nem egy, a törzsek hitvilágából kiszabadult hétköznapi turistariogató, hanem egy valós, félelmetes kísértet, az éghajlatváltozás kísértete. Ha légkörünk annyira feltelt meleggel, hogy az egyenlítônél a fagyhatár a hatezer métert ostromolja, ez komoly aggodalmakra ad okot. Tagadhatatlan, hogy vannak a meteorológusok és a Föld történetével foglalkozók között, akik arra hivatkoznak, hogy korábban is voltak meleg periódusok, és volt a mainál is szélsôségesebb az idôjárásunk, mégsem vált lakhatatlanná bolygónk. De bármennyire is próbáljuk kimagyarázni az egyre aggasztóbb valóságot, azzal nyugtatni a világot, hogy nem most vált elôször szélsôségessé az idôjárás, az éghajlatváltozás ténye attól még nem rémhír vagy elsô oldalas sajtószenzáció, hanem kézzelfogható valóság.

A legnagyobb globális környezeti kérdésünkkel az a súlyos probléma, hogy elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor a politikának kellene cselekednie. Szomorú tapasztalatom, hogy az államok, de a meghatározó nemzetközi szervezetek is hihetetlenül lassan reagálnak a vészjósló folyamatokra. Jó példa erre a klímaegyezmény története. A Bruntland-bizottság már több mint 17 éve figyelmeztetett az üvegházhatású gázok okozta klímaváltozás veszélyeire. Öt évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a Rio de Janeiróban megtartott második környezetvédelmi világkonferencián aláírják a cselekvési programot is tartalmazó éghajlatváltozási keretegyezményt. Újabb öt év múlva - az USA ellenzése dacára - a kiotói jegyzôkönyvben sikerült a kívánt keretszámokat meghatározni. Azután újabb öt év telt el a 2002-ben megtartott johannesburgi földcsúcsig minden eredmény nélkül, míg végül is ma elértünk oda, hogy ez év február 16-án életbe léphetett a Kiotói Egyezmény.

Még fájóbb, ha a hazai tájakra térek, ahol csupán az egyszerû, tehetetlen szemlélô szintjérôl kell végignéznem azt, hogy a nagy ambícióval összeállított kormányprogram tartalmazza ugyan az éghajlatváltozásra kidolgozandó nemzeti stratégia igényét, de a nagy körültekintéssel (kontra)szelektált, makulátlan szakmai reputációval rendelkezô magas rangú környezetvédelmi állami tisztségviselônk a folyamatosan tornyosuló éghajlati kérdések elôtt salamoni bölcsességgel mély hallgatásba burkolózik. Nem ô a hibás!

Egy dolog azonban bizonyos. A romániai magyarság soha nem állt olyan közel egy bölcs döntéshez ebben a mindannyiunkat érintô kérdésben, mint az elmúlt hónapokban.

Tárlat

Gyök, gyökér, gyökérhajtás, gyökérszó, gyökérpipa, édesgyökér, keserûgyökér, gyökeredzik, gyökeret ver - ennek a nagyon régi szónak a családja igen kedves (az újabb keletû gyökérfúrást, gyökértömést kivéve), metaforikus jelentéstartománya pedig olyan tágas, mint a Magyar Mezô. Aki leás a gyökerekig, mondják, az fölfelé építkezik, hiszen a jövô tornyát is rakja. A gyökerek a képzômûvészetben is tanulságos és tiszteletreméltó helyet foglalnak el. A gyökerek annak is nyújtanak örömet, aki természetjáró kedvében képes meglátni a mindennapiban a különöset; rááll a szeme. Mégis inkább a maga kedvtelésére gyûjtögeti az alakutánzó, némelykor bizarr formákat, nem kíván mindjébôl azonnal szakállas példabeszédet farigcsálni. Kicsit mégis
"utánozza" a nagy alkotókat, hiszen "segíti" anyagát a kibontakozásban.

Ilyen ember Ercsei Árpád. Iszlai Irma Felsô-Maros menti ihletésû képeinek társaságában láthatók gyökérmunkái a Szentgyörgy téri Egyesülés - Unirea kisgalériában. Tárgyai között kevés az olyan, amelyre valamiféle használati funkciót kíván rátukmálni (pl. kislámpává alakítani), inkább vonzódik a groteszk világához, rokonszenvesek például a madarakat, ôsállatokat idézô munkácskái.

A szombati megnyitón élénk érdeklôdéssel fogadta a közönség a nyugdíjas korú gyûjtô jelentkezését. A kettôs tárlatot hétköznapokon is meg lehet tekinteni.

Március végén Marosvásárhelyre látogat három elôadással a Csíki Játékszín. Március 30-án, szerdán a Nemzeti Színház Kistermében mutatják be Tasnádi István kortárs drámaíró Nézômûvészeti Fôiskola címû színházi szatíráját, 19.30 órai kezdéssel. Az elôadást Harsányi Zsolt, a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem rendezô szakos hallgatója vitte színre a Csíki Játékszín három színészével, Kozma Attilával, Lung László Zsolttal és Giacomello Robertóval. A darab egy utópiára épül, miszerint több, a nézôk és színészek között kirobbant botrány kapcsán kormányrendelettel bezárnak minden magyar színházat. A teátrumok kapuinak újranyitására két színész megoldást talál. Nézônevelô intézményt nyitnak, a nézômûvészeti fôiskolát.

Március 31-én, csütörtökön a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében két ízben is megtekinthetô a Csíkszeredában és környékén nagy sikerrel játszott zenés vígjáték, az Egy bolond százat csinál. A kezdési idôpon-tok 16.30 és 20 óra. A Szüle Mihály - Harmath Imre - Walter László szerzôhármas által írt, remek zenével feldúsított komédiában csaknem a teljes társulat fellép. A történet alapképlete látszólag egyszerû. Garai Dömötör fôpincért a véletlen furcsa kalandba sodorja. Aznap, amikor kirúgják állásából, a hasonlatosság okán összetévesztik a híres oroszlánvadásszal, gróf Rodrigo Szuárezzel. Dömötörnek szinte csak rá kell bólintania erre a kis hazugságra, aminél fogva élete gyökeresen megváltozik. Barátjával, Rudi dzsesszkarmesterrel és két amerikai lánnyal beköltözik a gróf kastélyába, amíg az Afrikában tartózkodik. Itt azonban váratlan dolgok történnek. Szereplôk: Suarez Rodrigo Félix gróf/Dömötör fôpincér: Kozma Attila, Rudy, dzsesszkarmester: Kosztándi Zsolt/ Veress Albert, Betty: Dálnoky Csilla, Elly: Fekete Bernadetta/ Márton Eszter, Jean fôlakáj: Fülöp Zoltán, Lokáltulajdonos: Lôrincz András Ernô, Bankár: Ciugulitu Csaba, Lulu: Márdirosz Ágnes, Marie: Szabó Enikô, Orvos: Lung László Zsolt, Rendôrtiszt: Lôrincz András Ernô, I. ápoló, I. rendôr: Giacomello Roberto, Pincér, II. ápoló, II. rendôr: Varga Sándor. Dramaturg: Budaházi Attila, díszlettervezô: Gheorghiade Mária, jelmeztervezô: Bakcsi Kata, zenei munkatárs: Adorján Attila, zenei vezetô: Manfrédi Annamária, koreográfus: Gabriela Tanase. Az elôadás rendezôje: Parászka Miklós.

Április 1-jén, pénteken a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem Stúdiójában kerül bemutatásra a Csíki Játékszín rövid turnéjának harmadik elôadása 19 órai kezdettel. Müller Péter Szomorú vasárnap címû kamaramusicaljében a társulat három színésze és zongoristája Seress Rezsô megidézésével meséli el a világhírû magyar zeneszerzô életét. A szeánszban részt vesznek: Fülöp Zoltán, Szabó Enikô és Kozma Attila. Zongorán kísér: Ráduly Gábor. Az elôadás rendezôje Budaházi Attila.

Az osztályfônöki munka a pedagógiai tevékenység egyik kiemelkedôen fontos területe.

Az iskola által szervezett nevelési rendszerben központi helyet foglal el, de mind nagyobb szerepe van a tanulók iskolán kívüli önmûvelôdésének, valamint kulturált szórakozásának szervezésében, irányításában is.

Az osztályfônöki tevékenység - mint a nevelési folyamat része - kiterjed a pedagógiai munka minden mozzanatára. Számol a megtervezett céltudatos nevelô hatásokkal, a fiatalok önfejlesztô, önirányító képességével, a különféle környezeti, kulturális, gazdasági, közéleti és egyéb tapasztalatok feldolgozásával.

Az osztályfônök az osztály vezetôje, de a minden oldalú személyiségfejlesztésnek nem egyedüli felelôse. Ô látja el azt a speciális pedagógiai feladatot, hogy egybefoglalja a különféle nevelési tényezôt.

Összehangolja az iskolán belüli pedagógiai törekvéseket, az osztályban tanító tanárok munkáját.

Egyezteti az iskolai és a családi nevelés elveit és gyakorlatát, eligazítást nyújt a tanulóknak az iskolán kívüli hatások, a különféle forrásból nyert információk rendezéséhez, feldolgozásához. A valóságos vagy vélt ellentmondásokat megfelelô összefüggésbe ágyazza, felkészíti a tanulóit a konfliktusok átélésére, helyes értékelésére, a pozitív minták követésére, a hibák, a visszahúzó jelenségek elleni tudatos fellépésre.

Az osztályfônöki munkára jellemzô a folyamatosság, személyiségfejlesztés, az osztályközösség alakulásának irányítása, az erkölcsi nevelés, az önismereti, önértékelési, önalakítási képesség kibontakozása, a pályaválasztásra, pályaalkalmasságra nevelés.

Az osztályfônök ismeri legjobban tanítványait, ô kísérheti figyelemmel a közösségi, társas kapcsolatok alakulását, ezek változásait.

A tematikus etikai beszélgetésekre az osztályfônöki munkában van a legtöbb kedvezô alkalom.

Pályaorientációs munkát kell folytatni, amely képessé teszi a tanulókat, hogy helyesen válasszanak pályát, szakmát.

Az osztályfônök pedagógiai feladatai megoldásához az iskolán kívüli tényezôk közül elsôsorban a családtól várhat segítséget.

Az osztályfônöknek ezen komplex és felelôs munka elvégzéséhez nagyon nagy szükség van a rátermettségre, hozzáértésre, a gyerekek szeretetére.

Az osztályfônök sajátos eszközeivel nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy az iskolát elhagyó fiatalok megfelelô mûveltség, érték- és szokásrend birtokában helyesen tudjanak eligazodni és cselekedni a társadalmi gyakorlat valamennyi alapvetô területen és a magánéletben.

Aki versenyre szállna Erdély legnagyobb humoristája címéért, az április 7-9. között Kolozsváron tartandó II. Erdélyi Humorfesztiválon bemutatkozhat, amelyet az RMDSZ és a Szomszédnéni Produkciós Iroda közösen rendez meg. A szervezôket, Kovács Pétert, az RMDSZ ügyvezetô alelnökét és Bálint Ferencet, a Szomszédnéni Produkciós Iroda humortársulat vezetôjét faggattuk a tervekrôl.

- Péter, te már tapasztalt fesztiválszervezônek számítasz, ugyanis a Félszigettel is foglalkozol, foglalkoztál. Mit gondolsz, az Erdélyi Humorfesztivál is sikerrendezvény lesz?

- A humort mindenki szereti. A Félsziget Fesztivál nagy érdeklôdésnek örvend. Ennek értelmében a humorfesztivál sikerre van "ítélve". Lehetôséget nyújtunk a kezdô humoristák számára a minôségi erdélyi humor megteremtésére, felmutatására. Erre a nagyközönség részérôl igény mutatkozik.

- Az RMDSZ együtt szervezi a Humorfesztivált a Szomszédnéni Produkciós Iroda humortársulattal. Milyen a munkamegosztás, hogyan dolgoztok együtt a humoristákkal?

- A Szomszédnéni egyik legnagyobb elônye, hogy nem tud RMDSZ-es fejjel gondolkozni. Nagyon értenek viszont a kreatív dolgokhoz, természetszerûen a fesztivál ezzel kapcsolatos teendôit látják el.

A választási kampányban azt ígértük, hogy az RMDSZ kigombolja a felsô gombját, lazít, emberi arcot mutat magáról. A humorfesztivál éppen ezt célozza. Bármennyire is hihetetlen, a politikusok a közéleti szereplést megelôzôen emberek voltak, tehát a szövetségnek is létezik emberi arca. Ezt nem lehet egy lakossági fórumon, tévévitában vagy plakáton közvetíteni a választók felé.

- Mi lesz a fôdíj, és ki kapja?

150 eurót ajánlunk fel annak a humoristának, aki a legnagyobb hatással van a közönségre. Nem arra törekszünk, hogy a család és a barátok büszkék legyenek a fellépôre, hanem a tömegeket szórakoztató elôadókat díjazzuk.

- Milyen jellegû humort szeretsz? Vannak-e kedvenc humoristáid?

- Unom a "megy egy orosz, egy amerikai és egy székely a repülôn" jellegû humort. Általában a viccmondás nem a stílusom. A spontán humort tudom igazán díjazni, az olyan poénokat, amelyek rögtön lecsapnak a váratlan történésekre. Ha nevesítenem kell, Hofi Gézát említeném, az ô elôadásait tudom újra és újra meghallgatni. A nemzetközi sztárok közül Jerry Seinfeld a kedvencem. A Szomszédnéni Produkciós Iroda több tíz elôadását láttam és minden alkalommal jól szórakozom.

Bálint Ferencet arról kérdeztük, hogy honnan jött a Humorfesztivál megszervezésének ötlete?

- Szükségét éreztem Erdélyben egy olyan fórumnak, ahol azok az emberek, akik humorral foglalkoznak, megmutathatják, mennyire jók.

- Az elsô humorfesztivál…

- 2002-ben szerveztük, úgy is vehetjük, hogy az volt a fôpróbája annak, hogy egy ilyen jellegû rendezvényt meg lehet szervezni Erdélyben. Az elsô fesztiválon nagyon jól szórakoztunk, mert olyan jellegû szervezési kérdésekkel kellett szembenéznünk, hogy hogyan fér be 500 nézô egy 300 férôhelyes terembe, mit kell csinálni mikor filmvetítés közben elveszik a villanyt, vagy hogyan oldod meg, ha egy humorista nem akar lejönni a színpadról.

- Vannak jó erdélyi magyar humoristáink?

- Természetesen vannak, rögtön felhívnám a figyelmed egyikre, Bálint Ferenc a neve, és épp most ezt az interjút készíted vele. Viccet félretéve, remélem, hogy vannak, mert ha nem, kinek fogjuk odaadni azt a 150 eurós fôdíjat? Még mindig lehet jelentkezni a verseny@humorfeszt.ro címen. A weboldalunkra is be lehet kukkantani: www.humorfeszt.ro.

- Létezik olyan, hogy erdélyi magyar humor - és ez mi felé közelít?

- Az erdélyi humorban van egy kicsi a Szomszédnéni Produkciós Irodából, Gáspárik Attilából, a Csíki Játékszínbôl a Gruppenheccbôl, és bárkibôl, aki vállalja a színpadon a megmérettetést.

- Milyen érdekességei lesznek az idei humorfesztiválnak?

- Egy háromnapos rendezvényrôl beszélünk, úgyhogy mindenkinek ajánljuk, hogy nálunk röhögje szét az agyát. Tehát kedves marosvásárhelyiek, ha nem tudjátok még mi az a fesztiválturizmus, akkor hívjátok fel egy kolozsvári ismerôsötöket, mondjátok el nekik, hogy április 7- 9. között ti a kamrában is ellaktok, s gyertek el a Humorfesztiválra. Elvégre is olyan nagy kérés ez? Mi elmegyünk a filmfesztiválotokra, a félszigetetekre, úgyhogy igazán eljöhettek a humorfesztiválunkra. A három nap alatt lesznek humorestek, filmvetítések, viccmondó versenyek, színisek elôadásai, Reklámnyalók éjszakája és persze, a sztármeghívott, Nagy Bandó András. Na?

A közép-európai kis- és középvállalkozások üzleti együttmûködésének fokozása érdekében az Európai Kisebbségkutatások Közalapítvány (EÖKIK) létrehozta a Közép-európai Közösség Virtuális Üzleti Klubot - közölte Törzsök Erika, az EÖKIK kuratóriumának elnöke hétfôn az MTI-vel.

A Szülôföld Program gyakorlati végrehajtásának részeként létrehozott virtuális üzleti klub célja a térség vállalkozói - különösen kis- és középvállalkozói - közötti üzleti kapcsolatok, a piacra lépéshez szükséges tudás üzleti alapú cseréjének, versenyképes üzleti hálózatok, konzorciumok szervezôdésének ösztönzése.

A klub mûködésének tere az e hónapban induló www.ceucom.net (Central-European Community) internetes portál, a kapcsolatteremtés és a tájékozódás eszközrendszere.

Törzsök Erika rámutatott, az CEUCOM abban tér el az eddigi internetes üzleti portáloktól, hogy tagjai meghívásos alapon kerülnek be a rendszerbe. A tagok úgynevezett kapcsolati térképek segítségével könnyen megtalálhatják az érdeklôdési területükön mûködô lehetséges partnerekhez vezetô összekötô embereket és a privát klubszobák virtuális szellemi munkahelyek létrehozását is lehetôvé teszik, ahol projektek megvitatására van lehetôség.

A globális felmelegedést mérsékelni hivatott kiotói megállapodás életbelépésével felértékelôdik a széndioxidot gyakorlatilag ki nem bocsátó atomerômûvek szerepe az energiatermelésben, hangsúlyozta hétfôn Mohamed el Baradei, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) igazgatója.

Úgy vélte, hogy az emberek ma már jobban félnek az üvegházhatást okozó, mindenütt jelenlévô gázoktól, mint az esetleges atomerômû-balesetektôl.

Az ügynökség szerint emiatt a nukleáris energiatermelés a jövô évtized végéig növekedni fog, akkor világméretekben eléri a 427 gigawattot, vagyis addigra 127-tel több új atomerômû léphet mûködésbe, mint korábban becsülték.

Kína 2020-ra várhatóan 6,5 gigawatt nukleáris energiatermelô kapacitással lép be, ezzel a kínai összkapacitás 36 gigawatt lesz, míg Oroszország 22 gigawattal 40-45 gigawatt közelébe juttatja saját atomerômûvi kapacitásait.

Az atomenergia mint választási lehetôség, visszaszerezte hitelét, noha Csernobil óta, a hasonló nukleáris katasztrófák elkerülésére tett intézkedéseknek nem is adtak elégséges hírverést, mondta az IAEA vezetôje.

Az idôsödô népesség eltartásának költségvetési terhei alapvetô reformok nélkül olyan pénzügyi terheket rónak a fejlett ipari országokra, hogy a legnagyobbak adóskockázati besorolásai is néhány évtizeden belül a jelenlegi elsôrendû befektetôi szintrôl a spekulatív sávba süllyedhetnek - áll a Standard and Poor’s hétfôn Londonban kiadott átfogó elemzésében.

A nemzetközi hitelminôsítô 11 oldalas elôrejelzése szerint a világ lakosságának átlagéletkora 2050-ben - az ezredfordulóhoz képest több mint tíz évvel emelkedve - 37 év lesz, de a világátlagon belül 14, zömmel európai országban az átlagos életkor meg fogja haladni az 50 évet.

A jelentés szerint a helyzet 2020-tól kezd kritikussá válni, amikor a 60-as évek európai "baby boom"- nemzedéke eléri a nyugdíjkort. Az Európai Unió 15 korábbi tagállamában a munkaképes korú lakosság létszáma 2005 és 2050 között egyharmadával fog zuhanni, miközben ugyanebben az országcsoportban az átlagéletkor a jelenlegi 42 évrôl 52 évre emelkedik. Ezen belül a 80 év felettiek aránya Németországban és Olaszországban 12, illetve 15 százalékra, a jelenlegi arány csaknem háromszorosára nô - áll a Standard and Poor’s jelentésében.

A hitelminôsítô számításai szerint, amelyek a költségek emelkedésének jelenlegi ütemét vetítik ki a következô évtizedekre, és azt feltételezik, hogy a nyugdíjfinanszírozási rendszerekben nem lesz érdemi változás, 2050-re az Egyesült Államok teljes kormányadóssága a jelenlegi 65 százalékos GDP-arányos szintrôl 239 százalékra nô, Franciaországé 66 százalékról 235 százalékra, Németországé 68 százalékról 221 százalékra, Nagy- Britanniáé 42 százalékról 160 százalékra duzzad.

Ha ez a forgatókönyv valósul meg, mind a négy vezetô ipari hatalom jelenlegi "AAA" szintû, vagyis legmagasabb besorolású szuverén adóskockázati osztályzata 2035 elôtt a
"BBB" sáv alatti spekulatív kategóriába süllyed a Londonban kiadott S&P- elemzés szerint.

A jelentéshez mellékelt grafikon szerint Franciaország hosszú távú hitelminôsítôi besorolása már 2020-2025 között, az Egyesült Államoké és Németországé 2025-2030 között, Nagy-Britanniáé 2035 körül romolhat a "BBB mínusz" szint, vagyis a megszorításokkal még éppen befektetôi ajánlásúnak tekintett "BBB" kategória alsó széle alá, de a folyamat - Franciaország "AA plusz"-ra történô leminôsítésével - már nem sokkal 2010 után elkezdôdhet.

A "BBB mínusz" alatti spekulatív sávban jelenleg olyan országok adóskockázati besorolását tartja nyilván a Standard and Poor’s, mint például Ukrajna (B plusz), vagy Románia (BB plusz).

Az Európai Központi Bank (EKB) és a német jegybank (Deutsche Bundesbank) hétfôn bírálta, hogy az Európai Unió pénzügyminiszterei, elsôsorban német kívánságnak eleget téve, megengedôbb hozzáállást tettek lehetôvé az erôs euró biztosítékának tartott maastrichti szabálygyûjtemény megszegôivel szemben.

Elvben megmaradtak az 1997-ben életbe lépett stabilitási és növekedési paktum sarokszámai, azaz az euró- övezet országaiban az éves össztermékhez (GDP) viszonyított államháztartási hiány nem haladhatja meg a 3 százalékot, az államháztartás felhalmozott adóssága a GDP 60 százalékát.

Németország azonban elérte, hogy a német újraegyesítés, azaz Kelet-Németország felzárkóztatásának költségeit figyelembe vegyék, mintegy leírják az államháztartási hiányából. A volt NDK felzárkóztatására a német GDP 4 százalékát fordítják évente.

A frankfurti székhelyû Európai Központi Bank "komoly aggodalmának" adott hangot a változtatások miatt. "Meg kell akadályozni, hogy a deficitszabályt megszegôkkel szembeni eljárásban eszközölt változtatások megrendítsék az Európai Unió pénzügyi kereteibe és a közpénzekkel való gazdálkodás szilárdságába vetett bizalmat" - állapította meg az EKB.

"A Bundesbank szemszögébôl nézve nagyon súlyos, hogy a közös európai pénzügypolitika keretfelté-telei romolhatnak", a stabilitási és a növekedési paktum határozottan gyengül a javasolt változtatások által. A módosítások a szabályokat "kevésbé átláthatóvá, bonyolultabbá teszik, betartásukat megnehezítik" - közölte a német jegybank.

A javasolt, s az EU állam- és kormányfôi által még jóváhagyandó változtatások közé tartozik, hogy a deficit kiszámításakor figyelembe vehetik, hogy ki mennyit fizet be az EU-kasszába, s hogy abból mennyit kap vissza, a deficitszabály ellen vétôk a határidôk meghosszabbításával nagyobb játéktérhez jutnak. A közép- és kelet- európai EU-újoncoknál a nyugdíjrendszer megreformálása során vállalt terhek jöhetnek számításba mentô körülményként.

A szigorú szabályokat Helmut Kohl kancellársága idején német kívánságra hozták meg. Az akkori német pénzügyminiszter, Theo Waigel hétfôn kijelentette: "Rossz kompromisszumba egyeztek bele azért, hogy végre nyugalmuk legyen". Waigel emlékeztetett arra, hogy 1996-97-ben is érezték az újraegyesítés terheit, de ezt a szempontot szándékosan figyelmen kívül hagyták, mert akkor valamilyen ürüggyel mások is igényt jelenthettek volna különleges megítélésre és elbánásra.

Kedden az olaj szabadpiacán a hordónkénti 57 dollár felett maradtak az árak, ha némileg csökkentek is. A szakértôk szerint az átmeneti esés után a felfelé ívelô tendencia tartani fogja magát, mivel az ellátás folyamatossága miatti aggodalmakat váltott ki az egyik oklahomai benzingyártó telep kiesése. Mindez annak ellenére, hogy a szaúdi olajminiszter hétfôn úgy nyilatkozott: bôséges az ellátás, inkább a kereslet hiányzik, mintsem a kínálat. Azt is kijelentette, hogy alacsonyabb árakat szeretne, mert a mostani drágaság árt a fejlôdô országok gazdasági kilátásainak. Szaúd- Arábiának bôségesen van tartalék termelési kapacitása most is - már csak a vevôk hiányoznak, tette hozzá -, és 2009-ig még napi 1,5 millió hordóval napi 12,5 millió hordóra növelik a kitermelési kapacitást, nem utolsósorban a piac megnyugtatása végett, mondta Ali al-Naimi. Mint mondta, megkezdték az egyeztetéseket arról, hogy az OPEC mikor határozzon a hivatalos termelési összkvóta további emelésérôl, napi 500 ezer hordóval napi 28 millió hordóra.

Az északi-tengeri Brent könnyûolaj referenciafajta hétfô este záráskor hordónként 55,65 dollár volt a londoni Nemzetközi Olajtôzsde (IPE) elektronikus forgalmában a legközelebbi, májusi határidôre, 6 centtel drágább a pénteki késôinél. A rekordot a Brent csütörtökön állította fel napközbeni 56,15 dolláros árral.

A Román Bank, a Bank of Greece Nemzeti Pénzintézet tagjaként 1.037,5 milliárd lejjel növelte részvénytôkéjét, amelyet a 2005. február 15-én tartott közgyûlésen hozott határozatba foglaltak. A jelen idôszakban a Román Bank Rt. jegyzett és befizetett részvénytôkéje 1.482.571.320.000 lej. A jelentôs tôkenöveléssel a pénzintézmény a bankrendszerben az országos nyolcadik helyet foglalta el a múlt év végén.

A Román Bank Rt. rövid távú fejlesztési stratégiát dolgozott ki, amelynek célja terjeszkedni a piacon. A bank vezetésének ez évi legfontosabb célkitûzései között szerepel a fiókegységek számának növelése a jelenlegi 28-ról 47-re. A tervek szerint ebben az évben a legtöbb fiókegységet Bukarestben nyitják, ezzel párhuzamosan fejlesztik banki szolgáltatásaikat és új informatikai rendszert hoznak létre.

A Román Bank Rt. 2004-ben 220,8 milliárd lej profitot valósított meg. A bank aktívumai 36,5%-kal növekedtek, elérték a 8.804,4 milliárd lej értéket. A lakosság betéteinek száma is 22,5%-kal növekedett az elmúlt évben, elérve a 2.203,2 milliárd lejt.

A Román Bank Rt. saját pénzalapjait is megkétszerezte a múlt év folyamán.

A sertéstenyésztôk gondjai

A hazai agrárpolitika stratégia nélküli. A gazdálkodók, állattenyésztôk, és feldolgozók nagy többsége kiszolgáltatottan vergôdik a tôkeszegénység hálójában. Az elmúlt évek mindezeket bizonyították. Érthetetlen, hogy a privatizáció során olyan egységek mentek tönkre, amelyek évtizedek során bizonyítottak. Gondoljunk csak a volt gernyeszegi Testsuin sertéstenyésztô és Kísérleti Állomásra, amelynek akkori munkaközössége jelentôs eredményeket mutatott fel. A termelés mellett ott fejlesztették ki a gernyeszegi nagy fehér fajtát, amely keresett volt az országban, és külföldön egyaránt. Az akkor igazgatóként tevékenykedô dr. Beres Marius mérnök, professzor irányította kutatókollektíva a szomszédos országokban is zajló genetikai kutatási programokban is részt vett. A nagy magánosítási lázban jött egy Kolozs megyei cég, felvásárolta a jól menô egységet, néhány év alatt csôdbe juttatta, majd visszatelepedett Kolozs megyébe. Egy olyan egységet vont ki a gazdasági körforgásból, ahol kutatómunkát végeztek, ahonnan jelentôs mennyiségû, garantált minôségû sertéshús került a piacra. Ha az egység fennmarad, kevés beruházással át lehetett volna alakítani a termelési feltételeket ahhoz, hogy megfeleljenek az EU-követelményeknek. Biztos nem lett volna szükség akkora beruházásra, mint például a kóródi EU-konform sertéstenyészet létrehozására. Dehát ez az agrárpolitika. Ennek következményeként évekkel ezelôtt jelentôsen csökkent a sertésállomány. Romániában a farmokon és a magángazdaságokban négymillió sertést tartanak. Az ország lakosságának évi szükségletét 11 millió sertés kellene biztosítsa. A feldolgozók nyilvánvalóan importból pótolják a hiányzó húsmennyiséget. A román sertéstenyésztôk patronátusa hallatta is hangját ez ügyben. Kérték a kormánytól, hogy rövid idôn belül alkalmazzanak 20%-os vámilletéket a behozandó sertéshúsra, hogy védjék a hazai sertéstenyésztôket. A múlt év végén a hazai élô sertés ára kilogrammonként 65.000 lejre csökkent, amely egyáltalán nem fedezi a tenyésztôk költségeit. A patronátus elégedettségét fejezte ki, hogy 2005-tôl a tenyésztôk 8000 lej helyett 12.000 lej állami támogatást vehetnek át kilogrammonként az élôsúlyban beadott egyedekért. Indítványozták, hogy a kormány állapítson meg egy 80.000 lej/kg irányárat a vágott sertések esetében. Ez az ár tartalmazná a 12.000 lej állami támogatást. A patronátus szerint a vámilleték bevezetése, az irányár megállapítása lehetne a lehetséges módja annak, hogy ne emeljék a tenyésztôk az árakat. Hogy ez sikerül-e vagy sem? Nagyon kétes, mert a sertéstenyésztôk kiadásai is növekedni fognak, gondoljunk csak a gázra, elektromos energiára, üzemanyagra amelyek ára a következô idôszakban újra emelkedik.

Kilyén Attila

Igen érdekes koncertkoncepcióval jelentkezett nemrég a Defender. Akik nem ismernék: az egykor heavy metalt, ma dallamos hard rockkot játszó, magyarul éneklô marosvásárhelyi együttes úgy döntött: egyelôre egy koncertsorozat erejéig áthangszerelik legismertebb számaikat, azokat száraz hangszereken, az elektronika minél teljesebb kiszorításával adják elô, abban az elôadói-zenei formában, amit a zenehallgató közönség úgy ismer: unplugged.

Az unplugged-koncerteknek régi hagyományuk van, a legismertebb rock-bandák használták már ezt a formát, és igen fura (és jó) dalverziók születtek az eredeti számok klasszikus gitáros, blues-os feldolgozásával. Zenélt így a Kiss (és smink nélkül lépett fel akkor!), a Guns 'n' Roses, de láss csodát, még a kôkemény AC/DC is elkészítette pár számának akusztikus feldolgozását (a You Shook Me All Night Long, vagy a Harley Davidson egyszerûen fenomenális). A minta tehát már régóta adott, és ezért nem is lepôdtünk meg, hogy a Stúdió színház színpadán akusztikus hangszerek kavalkádja fogadott.

A koncert az új klip vetítésével kezdôdött (volna - a technika ördöge), majd a Defender lépett a színpadra, bô másfél órás mûsorral. Igen jól szóltak a dalok, és más jellegû hangulat lengte be a termet. A marhulós-csápolós bulik helyett itt végre a zenére is figyelhetett az arra kíváncsi nagyérdemû, az értôk számára igen nagy pluszt jelentett a hôskori tábortüzes-gitározós hangulat, melyet egyaránt kiváltott a torzításmentes gitárhang, a klasszikus rock, illetve blues alap, a külön ütôsszekció és a dallamkavalkád. Ugyanis az unplugged rockfinomító az, amelyben eldôl: valóban tud-e zenét írni, és azt átírni egy együttes. Hiszen gitárreszelésre és punk-os háromakkordosra szinte mindenki képes...

A Defender tervezi, turnéra indul az unplugged-anyaggal. Tekintve a hallottak minôségét, ez jó ötlet. Hiszen vannak, akik már nem járnak bevadulós rock-bulikra, de szívesen hallgatnák a régi idôk szellemében írt zenéket - akár színházteremben is.

nb.

Ha beküldöd a Titán elsô lemezének a címét az aperte@e-nepujsag.ro e-mail címre, akkor megnyerheted az együttes legújabb lemezét, ami a hét folyamán fog megjelenni. Beküldési határidô április 15., kérjük a neved mellé írd oda a pontos lakcímedet is.

Dj-kultúra, clubbing, elektronikus zene - akit ma ez érdekel, egy helyen megtalálhatja számításait. Illetôleg egy klub próbálja ezt nyújtani szórakozási alternatívaként, ha már túl sokat ültél kocsmafüstben, vagy éppen amiatt nem találtál megfelelô helyet.

Az Avi-Cola klub 2004 végén nyílt a Posta utca 1. szám alatt, a Ariel színház utcájában. Külsô, homlokzati reklámja nincsen, így sokan elsétálnak a Rex vendéglô nagy üvegajtói elôtt anélkül, hogy észrevennék a klub bejáratát hirdetô függôleges neonreklámot a klub nevével és a szlogennel, ami a club(bing) koncepció mellett a "bar experience"-t is tartalmazza - profi bárfelszerelés, beleértve a fogyasztás nyomon követését és nyilvántartását rögzítô szoftvert. Meg a légkondicionáló és füstelszívó berendezést.

A pincehelyiségbôl kiképzett klub tere akáar egy stúdió érzését is kelthetné, a falak, mennyezet és ülôhelyek piros, fekete és narancsszínû "párnákkal" díszítettek, illetve egy rakás vizuális elem - grafikák, fotók - ad különleges hangulatot.

A clubbing nálunk még igencsak újkeletû fogalom, noha a legtöbb kocsma és diszkó ma már klubként hirdeti magát. Mi teszi különlegessé az Avi- Colát? Elôször is klubnak tervezett, ezt egyedi belsô design-ja és kialakított tere tükrözi - kényelmet és könnyed kapcsolatteremtést biztosítva a klienseknek. Másik fontos tényezô a klub világszínvonalú hangrendszere, amely vonzza a jó dj- ket. A közönség pedig egyre nagyobb számban jön, a partik reggel sem akarnak véget érni...

A szórakozóhely honlapján (www.avi-cola.ro) egyéb fontos információkat is megtalálhatsz (pl. kik lépnek fel legközelebb, illetve fotókat a bulikról, a klub hangulatáról).

Talán nem is ez a helyes kérdésfeltevés. Célratörôbb úgy fogalmazni, hogy van-e, aki locsoljon és van-e aki fogadja a locsolókat? Egyáltalán van-e, aki éltesse hagyományôrzô szokásainkat? Húsvét közeledtével még inkább elgondolkodtatóak ezek a kérdések. Jó érzés tölt el, ha azt tapasztaljuk, hogy a fiatalok magukévá teszik, hordozzák a közösségüktôl kapott örökségüket; nem engedik, hogy az ünnep bensôségességét felszívja a fesztivizmus és tartalom nélküli fényes kirakattá váljon. Kárpát-medencei fiatalokat kérdeztünk meg arról, hogy ôk hogyan ünneplik a húsvétot.

F. Ádám - Salgótarján (Magyarország) "A húsvét azon kevés alkalmak egyike, amikor összejön a család. Nálunk csak szûk családi körben járnak a férfiak locsolni, és természetesen én is közéjük tartozom. Manapság már nem szokásom verset mondani, a lányoktól legfeljebb csak annyit kérdezek, hogy szabad-e locsolni."

Sz. Zsuzsa - Marosvásárhely "A húsvétról a locsolók jutnak eszembe. Annak ellenére, hogy sok korombeli fiatal számára unalmas ez a szokás - én süteménnyel, tojással és nagy szeretettel fogadom az öntözôket: a férfi ismerôseimet, az osztálytársaimat."

O. Olivér - Zenta (Szerbia) "A családomnak van egy tradíciója: anyu-kámék az ajándékokat a kertben elrejtik, nyuszi-csokival jelölik ki az utat feléjük, és mi ezeket követjük. A húsvéti tojásfestés már lassan kimarad, de azért minden évben körbelocsolom a nôismerôseimet és persze, új locsolóverset is tanulok."

K. Zsófi - Salgótarján (Magyarország) "Nekem a karácsony után a húsvét a kedvenc ünnepem. Különösebben nem vagyunk vallásosak, de ajándékozni azt szoktunk - apróságokat. Én nem szeretem a locsolókat, legfeljebb a családtagokat engedem be, hiszen mikor meglocsolnak egyrészt büdös leszek, másrészt meg foglalkozni is kell az öntözôkkel."

K. Edit - Ócsa (Magyarország) "Az én családom hagyományôrzô, ilyenkor tojást festünk és várjuk a locsolókat. Nagypapám segít a tojásfestésben, de én is mindenbôl részt vállalok. Számomra a húsvétból a legfontosabb, hogy együtt vagyunk."

A húsvét mindenkiben másként fogalmazódik meg. Talán egy dolog közös benne: ilyenkor mindnyájan ünneplünk.

Egy utolsó kérdés: mit is ünneplünk?

Nagy-György Zsófia

- beszélgetés Titán-tagokkal -

- 2000-ben alakultunk négy taggal, egy billentyûssel, egy gitárossal, egy basszusgitárossal, illetve velem, az énekessel - mesél a kezdetekrôl Szabó Elôd. Ez a felállás hét hónapig tartott, azután a billentyûs bizonyos nézeteltérések miatt távozott, helyette jött egy új billentyûs, lett egy dobosunk, Tisza Kálmán, és egy olyan két hónap után ütôhangszeresünk is, Attila.

- Akkor milyen stílusban indultatok? Változtatok azóta?

- Inkább az új lemezünkön érzôdik a változás - válaszolja az énekes.

- Az új számaink sokkal komolyabbak, érzôdik rajtuk a maturizálódás. - veszi át a szót Tisza Kálmán. Az énekesünk fokozatosan képezte hangját, viszont a szövegeken is megfigyelhetô a komolyodás.

- A közönség elvárásait próbáljátok kielégíteni, vagy ez egyfajta fejlôdés következménye?

- A közönségnek is próbálunk megfelelni, persze úgy, hogy a nézeteinket nem adjuk fel. A közönség nagyon fontos számunkra, mert a show-t, a bulit ôk csinálják, nem mi - árulja el Szabó Elôd.

- Ha nincs közönség, nincs amiért zenélni. - véli Kálmán. Ha valaki nem érdeklôdik a munkád iránt, az azt jelenti, magadért csinálod, így nincs sok értelme. A próbateremben is jól érzem magam, amikor gyakorolok, a próbákon fejlôdik a zenekar, új ötletek születnek, de ennek az egésznek az a lényege, hogy a végén valamilyen úton-módon közönség elé vigyük, hiszen ô tart el minket. A hangszerek drágák, akárcsak a szállítás, ezt valahogy, ha nem is nyereség céljából, de úgy kell összehoznunk, hogy legalább ne menjünk mínuszba.

- A dalaitok hány százaléka saját szerzemény?

- Zeneszámaink százszázalékosan sajátok.

- Ki a "költô"?

- A zeneszerzô és szövegíró én vagyok - vagyis Szabó Elôd.

- Kik a példaképeid?

- Nem követek senkit. Pop-rock zenét hallgatok, olyan magyar zenészeket, mint Vikidál, Demjén, Homonyik, Varga Miklós, Tunyogi.

- Hogyan születnek a zeneszámok? Meghallgatod a társaid véleményét?

- Általában tetszik nekik, amiket írok, van, amikor beleszólnak, és közösen átírjuk ôket - így az énekes-szövegíró.

- A Szabó Elôd szövegét zenésítjük meg. Az akkordmenetet elhozza a próbaterembe, hogy körülbelül mit képzelt el, és itt hangszereljük a számot. Itt dôl el, hogy lassú vagy gyors, avagy középtempós szám lesz. Mindenki hozza a saját ötleteit, a szólókat minden zenész saját maga írja meg, de magát a dallamvilágot Szabó Elôd irányítja.

- Viták szoktak lenni?

- Minden zenekarban vannak, akkor szavazunk: a legtöbb szavazatot nyert számok kerülnek fel a lemezre - avat be Tisza Kálmán a munka menetébe. Vannak olyan számaink, melyeknek több változata is van. A Gondolj rám, amelyik az elsô lemezen jelent meg...

- egyfajta rock-and-roll stílusban íródott - vág közbe a szerzô.

- Második változata inkább egy beguin-féle akusztikus-klasszikus feldolgozásban született, ez a közönségnek jobban tetszik - folytatja Kálmán. Koncerteken ez a végsô változat. Nagyon sok együttesnél az a gyakorlat, hogy számaikat többféle változatban is elkészítik. A koncerten általában rockosabbak, gyorsabbak a számok, mivel élôzene, viszont a lemezen inkább középtempós, lassúbb számok szerepelnek.

- Hol szoktatok próbálni?

- Jancsi most kulturális referens Szászrégenben, az ifjúsági klubban, így próbálhatunk a nagy színpadon. Péntek-szombatonként három-négy órát szoktunk gyakorolni közösen.

- Erdélyben romániai magyarként hogyan lehet a zenélésbôl megélni?

- A zenélésbôl akkor lehet megélni, ha egy híres együttesben zenélsz, mint a Holograf vagy az Iris. Ha elektronikus zenét játszol szintetizátoron, akkor is hamar fel lehet jutni. Élôzenébôl nagyon nehéz megélni. Az együttesünk minden tagja több helyen zenél: a Titánt, a fôzenekart vesszük a legkomolyabban. Viszont Szabó Elôdnek most készül egy szólólemeze, amire már megvan öt szám. A közeljövôben Vizi Imrének, a basszusgitárosunknak is meg fog jelenni egy lemeze. Jancsi, a szintetizátorosunk esküvôkön, bálokon zenél, akárcsak az ütôhangszeresünk. Én öt zenekarban vagyok állandó tag, vagy ütôhangszeresként vagy dobosként.

- Mûfajilag hogyan határoljátok be magatokat?

- Én, amikor az együttest alapítottam, pop-rock stílusban képzeltem el, amit 15 éves kortól egészen ötven éves korig tudnak fogyasztani.

- vagy akár hetvenéves korig... - teszi hozzá az ütôhangszeres.

- És ez szerintem be is jött - zárja le a témát Elôd.

- Koncertezni hol szoktatok? Inkább a különálló fellépéseket kedvelitek vagy valakivel közösen játszani?

- Mindkettô fontos számunkra. Elôzenekarként sokkal többen jönnek el minket megnézni, jobb a hangtechnika, szervezés.

- Kiknek voltatok eddig az elôzenekara?

- Bikini, Zanzibár, Edda. (Elôd)

- A legtöbb magyar zenekarnak felléptünk elôzenekaraként. Saját koncertjeink is voltak, önálló turnénk is. Ilyenkor viszont klubokban, kisebb termekben játszunk, 50-300 embernek. Ennek a megszervezése ránk, illetve menedzserünkre, Ercse Rózára tartozik. Viszont, ha egy nagyobb kaliberû koncerten játszunk, akkor 1000- 5000 ember elôtt szerepelünk. Ott profi fénytechnika, hangosítás van, így sokkal több emberhez eljut a zenénk.

- Zeneszámaitokkal milyen érzelmeket fejeztek ki?

- Az embernek egyik legfontosabb érzelme a szerelem. A lemezünk nyolcvan százaléka errôl szól, illetve a szeretetrôl és a barátságról. Az elsô lemezünk 2001 szeptemberében jelent meg, és ekkor is volt a lemezbemutató koncert. A második lemezen már hatan szerepelünk, címe A tizenkét titok.

- Zeneileg hogyan tudjátok magatokat képezni?

- Itthon, a kazettofon, a televízió elôtt.

- Minden turnén és koncerten tanulunk a többi zenésztôl. A színpad mögül végignézünk minden koncertet, mindenki a saját hangszerét figyeli (pl. a dobos a dobosét). Azonkívül mindenki zenél több zenekarban, vannak különleges oktató videók, kottákat lehet kapni. Kijártam a népmûvészeti iskolát.

- Mit jelent nektek a zene?

- Életmód, hivatás - válaszolja Elôd, míg Kálmán szerint: ha hobbi lenne, akkor már rég lemaradt volna a zenekarnak több mint fele, mert aki ezt nem veszi elég komolyan, az egy idô után ráun, belefásul.

MéR

Aggodalmak a pápa romló egészségi állapota miatt

A pápa állapota tovább súlyosbodik az olasz lapok keddi beszámolói szerint, s hétfôn este riadalom volt tapasztalható az apostoli palota körzetében, ahol fokozott mentôs és rendôri jelenlét volt megfigyelhetô. A sajtóbeszámolók szerint vatikáni források a pápa egészségi állapotának "kényességével" indokolták a mentôk jelenlétét, de cáfolták, hogy "konkrét oka" lett volna a riadalomnak, vagyis hogy tovább romlott volna az egyházfô egészségi állapota. Vatikáni források megerôsítették az ANSA olasz hírügynökségnek, hogy a pápa alvással, nyugodtan töltötte a keddre virradó éjszakát. Az azonban már nyilvánvaló, hogy ezen a héten is elmarad a szokásos szerdai általános pápai kihallgatás, II. János Pál esetleg csak a lakosztálya ablakából üdvözli majd a zarándokokat. Gyenge egészsége miatt a pápa nem vehet részt a szokásos húsvéti keresztúti ájtatosságon sem, egyelôre csak annyi biztos, hogy húsvét vasárnap jelen lesz az "Urbi et orbi" áldásnál. Az Il Messaggero címû olasz lap kedden a pápa személyi titkárának közléseire hivatkozva arról ír, hogy az egyházfô egészségi állapota mind rosszabb, a pápa egyre nagyobb szenvedéseket kénytelen elviselni. Az olasz sajtó által idézett források szerint "a gyógyulás még távoli, és semmi sem zárható ki".

Drasztikus intézkedések a nyugati határszakaszon

A határrendészet ve