Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

A régi népi bölcsesség, mely szerint az egészség a legfontosabb, a napokban erôteljesen felértékelôdött. Aki ugyanis elköveti azt az elôvigyázatlanságot, hogy mostanság megbetegedjen, azon túl, hogy testi szenvedéseivel kell megbirkóznia, alaposan a pénztárcája mélyére is kell nyúljon, amennyiben nem elégszik meg a kalapkúrával, s orvosságok beszerzésére adja a fejét. Az egészségbiztosítás által a gyógyszerek ártámogatására az elsô félévre leosztott összeg ugyanis már március elejére kimerült, a patikák csak teljes áron tudják kiszolgálni a - számos esetben krónikus - betegeket.

Az eset kapcsán ismét a legnépszerûbb nemzeti sport, az egymásra mutogatás megnyilvánulásainak lehetünk tanúi. A kormány elôszeretettel keni a hibát a volt kabinetre, amely, mondják, tízezer milliárdos tartozást halmozott fel az egészségbiztosítás terén. Ugyancsak felróják a Nastase-kormánynak azt is, hogy az egészségbiztosítási hozzájárulás begyûjtésénél túlságosan elnézô volt az adósokkal szemben, ami újabb ûrt hagyott örökül a költségvetésben. Ráadásként az idei költségvetésbôl a gyógyszerek ártámogatására fordítható összeg abszolút számban lényegesen alacsonyabb a tavalyra megállapított keretnél. Megvan tehát a magyarázat az áldatlan helyzetre, csupán a megoldásról nem akaródzik senkinek beszélni.

Azt minden bizonnyal tényként lehet elfogadni, hogy a választások elôtti idôszakban a PSD-kormány nem akarta kihívni maga ellen a választók haragját, ezért többet fizetett ki a gyógyszerek ártámogatására, mint amennyi a költségvetésben szerepelt. Ez, meg hogy elnézôbb volt a költségvetés nagy adósaival szemben, nem lehet magyarázat arra, hogy a betegeket kétszeres fizetésre kényszerítsük. Hisz ne feledjük: mindannyian havi rendszerességgel igen jelentôs összegeket fizetnek be egészségbiztosítás címén az államkasszába. (Ha az nem jut el a megfelelô helyre, nem az ô hibájuk!)

A mostani kormány egyik legdicséretesebb intézkedése - ha sikerül ezt maradéktalanul végre is hajtani -, hogy nincs tovább pardon az adósoknak, nincs többé átütemezés, nincs rejtett állami szubvenció, aki tartozik, annak fizetnie kell, ellenkezô esetben kényszerbehajtás, súlyosabb esetben csôdeljárás következik. Romániában is el kell végre jutni ugyanis arra a szintre, hogy a becsületes vállalkozók, s ne az ügyeskedôk, a törvények kiskapuinak kijátszói érvényesülhessenek. Szívesen vennénk azonban, ha a másik oldalon is ugyanúgy a törvényhez való szigorú ragaszkodás elve mûködne. Ha valaki a költségvetésnek tartozik, fizessen, ám ha a költségvetés tartozik valakinek, akkor az állam ne hivatkozzon (mint ahogy számos adós cég teszi) arra, hogy nincs mibôl. Azok a betegek, akik évekig rendszeresen fizették a biztosítást, nem magyarázkodást akarnak, hanem azt a jogukat, amelyet biztosítottként nekik a törvény szavatol(na)! Ha ezt a kormány nem képes fedezni, akkor valami nagyon nincs rendjén, különösen a politikusi értékrend terén.

A szabadság, egyenlôség, testvériség jegyében ünnepel március 15-én minden magyar. Együtt, szabadon idézhetjük fel ma, a XXI. században az 1848-as szabadságharc, a márciusi ifjak szellemiségét. Ez a szellemiség, a szabadság eszménye volt az, amely a sorsdöntô pillanatokban összekötötte a magyar nemzetet.

A történelem megtanított minket arra, hogy csak összefogással lehet jövôt építeni. Az erdélyi magyarság pedig számtalanszor bebizonyította, hogy képes összefogni, közös erôvel eszközöket teremteni jogaink visszaszerzéséért, közös céljaink megvalósításáért.

Az elmúlt években egységes fellépéssel elértük, hogy nyilvánosan, saját nemzeti jelképeinket felmutatva, méltóságteljesen ünnepeljük a forradalom évfordulóját, nemzeti ünnepünket.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség azzal a felhívással fordul az erdélyi magyar közösség minden egyes tagjához, hogy ünnepeljünk együtt az idén is ugyanolyan méltósággal, mint eddig! Használjuk ezen az ünnepen hagyományos szimbólumainkat: a piros-fehér- zöld lobogót és a magyar himnuszt! Emlékezzünk együtt a márciusi ifjakra, vigyük tovább az ô üzenetüket.

Az Amerikai Egyesült Államok kormánya 40 millió dollárral kiegészítette a román hadseregnek idén kiutalt összeget, 2006-ban a támogatás 30 millió dollárral lesz több, közölte Traian Basescu államfô pénteken, miután hazatért Washingtonból.

Basescu elmondta, a 40 millió dolláros összeg hozzáadódik az elôzôleg kiutalt 29 millió dolláros támogatáshoz. Az államfô szerint washingtoni látogatása politikai szempontból rendkívül hasznos volt, és úgy értékelte, hogy a román fél elérte célkitûzéseit. Basescu kifejtette, a fekete-tengeri térség, különösen Moldova és Transznisztria kérdése nagyon fontos eleme a román-amerikai kapcsolatoknak.

"Úgy értékelem, hogy a látogatás megszilárdította az amerikai-román politikai és katonai kapcsolatok szintjét. Az is célja volt a látogatásnak, hogy növelje a kormány közti bizalmat, tekintettel arra, hogy Bukarestben változások történtek" - mondta Basescu.

Az államfô azt is közölte, hogy Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter megerôsítette, az AEÁ-t foglalkoztatják a Fekete-tenger térségének stratégiai érdekei, ez pedig nagyon fontos elem.

A Holokauszt Emlékmúzeum kapcsán Basescu kijelentette: "Itt az ideje, hogy vállaljuk saját múltunkat és nagyon fontos, hogy a fiatal generációkkal megismertessük történelmünket".

Március 15-e nem csak nemzeti hôseink, hanem az újból kivívott szabadságunk ünnepe is!

Legyünk ott mindannyian a magyar nemzet ünnepén, Marosvásárhelyen, az RMDSZ országos központi rendezvényén!

Március 15-én, 16 órakor a Székely Vértanúk Emlékmûvénél egyszerre emlékezzünk a magyar nemzeti forradalom hôseire és az 1990-es marosvásárhelyi márciusi eseményekre!

Legyünk együtt újból az összefogás ünnepén!

Március 15-i kitüntetések

Bozóki András magyar kulturális miniszter az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepe alkalmából állami kitüntetéseket és mûvészeti díjakat adott át pénteken Budapesten, az Iparmûvészeti Múzeumban.

A miniszter egyebek között a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje, Lovagkeresztje, a Magyar Köztársasági Arany, Ezüst, illetve Bronz Érdemkereszt kitüntetést nyújtotta át a díjazottaknak Mádl Ferenc köztársasági elnök megbízásából.

A március 15-e alkalmából mûvészeti díjban részesültek között voltak a Balázs Béla-, az Erkel Ferenc-, a Jászai Mari-, valamint a József Attila-, a Liszt Ferenc- és a Táncsics Mihály- díjasok.

Bozóki András méltatásában kiemelte: az elismerésben részesülôk a kortárs magyar kultúra kivételesen széles keresztmetszetét képviselik, amelybe nem csak magyarországi mûvészek tartoznak, hanem határon túliak is, a világ különbözô tájairól.

A kitüntetettek között néhány erdélyi személyiség nevével is találkozunk. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház díszlet- és jelmeztervezôje, Dobre-Kóthay Judit mûvészi munkája elismeréseként Jászai Mari-díjban részesült. Ezt a díjat vehette át a kolozsvári színmûvész, Bíró József is.

Kiemelkedô irodalmi tevékenységéért József Attila-díjat kapott a marosvásárhelyi Látó szerkesztôje, Láng Zsolt. Hasonló elismerés részese a kolozsvári író, Lászlóffy Csaba.

Újra megrendezték a Nyitott Kapuk Napjait a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetemen. Azoknak, akik nem tudnák, e rendezvénysorozat nem titkoltan az egyetem népszerûsítésének céljából jött létre, körülbelül három évvel ezelôtt. Az intézet színész-, illetve legutóbb bábszínész szakos diákjainak ugyanis minden év végén kötelezô színészmesterség-, tánc- és énekvizsgái vannak, amelyeket addig kizárólag a vizsgáztató bizottság és az egyetem diáksága tekinthetett meg. A vizsgák rövid jelenetekbôl, színdarabokból kiragadott és megrendezett részletekbôl álltak és állnak, ám a nagyközönség csupán a negyedévesek vizsgaprodukcióit - a Stúdió színház elôadásait - tekinthette meg. A Nyitott Kapuk Napjával ez megváltozott. Mivel majd' minden tantermet elláttak paravánokkal és fényekkel (így zsebszínházként is funkcionálnak), az alsóbb évesek vizsgaelôadásait azokban rendezik meg. És a Napokon a közönség is ott láthatja ôket.

Az idén Tartuffe és Mizantróp-részleteket, interbellikus idôszakból származó sanzonokat és kuplékat, valamint - többek között - a Simon Neil Furcsa páros címû darabjából készült vizsgaanyagot láthatta az egyetemen kívülrôl érkezett közönség.

Dr. Lázok János, az intézet színháztörténet-tanára, a napok fôszervezôje elmondta, nagy sikernek örvendett a rendezvény, telt ház jellemezte az elôadásokat. A szervezôk megkérték a vásárhelyi középiskolák tanárait, hogy népszerûsítsék a rendezvényt, elsôsorban azon diákok körében, akik az érettségi után a Színmûvészeti Egyetemre szeretnének felvételizni, vagy gondolkodnak a színháztudományi, színházmûvészeti szakma kitanulásán. A már kialakult hagyomány szerint, az ezutáni években is a második félév elsô hetében szeretnék a bemutatkozást megszervezni.

A rendezvény kapcsán, noha nem témához kötôdôen, dr. Lázok Jánostól megtudtuk, megérkeztek a jövô tanévi felvételi- beiskolázási számok. Eszerint az egyetemre jelentkezôknek színész szakon hét tandíjmentes, illetve hét tandíjas, teatrológia szakon hét tandíjmentes és öt tandíjas, zenepedagógia szakon hét tandíjmentes és szintén öt tandíjas hely áll a rendelkezésükre. Idéntôl beindul a magiszteri képzés is, amely öt tandíjmentes és három tandíjas hellyel várja a mesterizni vágyókat, a felvételi ôsszel várható.

Az intézmény tanárai remélik, hogy a Nyitott Kapuk Napja is hozzájárul a leendô felvételizôk létszámának emeléséhez, az egyetem népszerûségének növeléséhez.

Csütörtökön egyes patikákban kisnyugdíjasoknak még kibocsátották a 90 százalékosan támogatott gyógyszereket, tegnap még a Relad és a Sensiblu gyógyszertárakban jártak sikerrel a betegek. Mától valószínûleg recepttel a kezükben távoznak, vagy pénzért kell megvásárolniuk az orvosságokat.

Antonie Valeria, a Megyei Gyógyszerészkollégium vezetôségi tagja szerkesztôségünk kérdésére elmondta, hogy vannak kivételek is, hiszen a patikák az egy éven aluli gyerekeknek kibocsátják az ingyenes gyógyszereket. Továbbá a megye körülbelül negyven patikája, azok, amelyek részt vettek az Egészségbiztosító Pénztár által szervezett versenytárgyaláson, s amelyek alacsonyabb áron ajánlottak bizonyos gyógyszereket a HIV- fertôzötteknek, AIDS-betegeknek, poliarthritises-, májátültetéses- és elmebetegeknek, valamint rákos betegeknek továbbra is kiadják azokat. Ezek névjegyzékét ismerik a szakorvosok, s a betegeket ezekbe a patikákba irányítják.

A gyógyszerésznô arról is tájékoztatott, hogy a megyei Egészségbiztosító Pénztár a tavaly kiadott gyógyszerekre 105 milliárd lejjel tartozik a patikáknak, s a közeljövôben nincs remény arra, hogy ezt a pénzt megkapják. Hírek szerint csak augusztusban számíthatnak a tartozás törlesztésére. Idén januárra és februárra a Maros megyei gyógyszertárak körülbelül 120 milliárd lejre bocsátottak ki ingyenes és ártámogatott gyógyszert, ami körülbelül kétszer akkora, mint az elmúlt év hasonló idôszakában kiadott tétel. A patikák zöme így az év elsô három negyedévére, egész októberig elköltötte a megszabott gyógyszerkeretet.

Miközben a patikák megtagadják a gyógyszerek kibocsátását, a makacsul hosszan tartó tél ágynak dönti a betegeket. A legveszélyeztetettebbek az idôsek és a gyerekek.

Dr. Márialaki Ella járványtani fôorvos szerint a Közegészségügyi Igazgatóság adatai nem támasztják alá a járványt. Hivatalosan nincs influenzajárvány - mondta. A családorvosoknak jelenteniük kellene a megbetegedéseket, erre átiratban szólították fel ôket.

A február 28 - március 6. közötti héten 1630 virózisos beteget tartottak nyilván, ebbôl 46-ot kellett kórházba utalni. A tüdôgyulladásosok száma 574 volt. Egy beteg antibiotikumos kezelése milliókba kerül, s az összeget a betegnek kell kiadnia. És amit a legfurcsábbnak találunk, egyetlen influenzás esetet sem jelentettek. Magyarország nyugati és középsô részén már tombol az influenza, s valószínû, hogy a járvány kelet felé terjed.

A járványtani szakember továbbá úgy értékeli, hogy az idô felmelegedése is hozzájárul majd a megbetegedések robbanásszerû növekedéséhez.

Megyénk több településén emlékeznek meg a helyi kultúrotthonokban, templomokban zenés-verses összeállítással egybekötött koszorúzásokkal az 1848-as szabadságharc kitörésérôl.

Az RMDSZ maroskeresztúri szervezete, a helybéli egyházak és az általános iskola március 12- én, szombaton 16 órától a helyi mûvelôdési otthonban mutatja be kulturális mûsorát. Albert Zoltán történelemtanár, iskolaigazgató a mûsort megelôzôen történelmi ismertetôt tart az érdeklôdôknek.

A vámosgálfalvi református templomban március 13-án, vasárnap tartják a megemlékezést, ezután megkoszorúzzák a templom elôtt levô emlékmûvet. Szôkefalván ugyancsak vasárnap ökumenikus ünnepély lesz a katolikus temetôben, ahol megkoszorúzzák a szabadságharc egyik helybéli áldozatának a sírját. A vámosgálfalvi kultúrotthonban március 14-én délután hat órától a hajdúszoboszlói Szabó László Gimnázium tánccsoportja szerepel a helybéli táncosokkal közösen.

Nyárádtôn immár harmadik éve a református és katolikus közösségek együtt ünneplik a március 15-ét. Tavaly a római katolikus templomban gyûltek össze, idén március 13-án fél tizenegytôl a református templomban emlékeznek: az igehirdetést követôen a fiatalok zenés-verses összeállítása tekinthetô meg.

A székelykáli általános iskola tanulói Csatlós Izabella történelemtanárnô irányításával mutatják be az 1848 - Te csillag címmel mûsorukat március 15-én 11 órától a katolikus templomban tartandó ökumenikus istentisztelet keretében.

Március 13-án 12 órától Illyésmezôn a római katolikus templomban tartott ünnepi szentmise után a helybéli iskola tanulói mutatják be mûsorukat. Aznap du. 3 órától a szakadáti kultúrotthonban a szakadáti diákok szerepelnek.

A szovátai Domokos Kázmér Mûvelôdési Házban március 14-én 17 órától az 1-es és a 2-es számú, illetve a szakadáti általános iskolák lépnek fel. Szovátán március 15-én 10.30 órakor a római katolikus templomban ünnepi szentmisére kerül sor, 12 órától a református templomban ökumenikus istentisztelet keretében szerepelnek az egyházak kórusai, szavalatok hangzanak el. 15 órától a polgármesteri hivatal kertjében az 1848-as kopjafa koszorúzási ünnepségén Péter Ferenc polgármester mond beszédet. Megkoszorúzzák továbbá a fürdôtelepi Petôfi- és Nicolae Balcescu-szobrot ünnepi mûsor kíséretében. Este 8-tól tûzijáték zárja az ünnepi megemlékezések sorát.

Szászrégenben március 15-én 13.30 órakor tartják a megemlékezô ünnepséget a róm. katolikus templomkertben. Meghívott dr. Kelemen Atilla parlamenti képviselô. Ugyancsak kedden 18 órától a mûvelôdési ház nagytermében az ünnepelni vágyók megtekinthetik a MADISZ mûsorát.

Basescu amerikai útjának sajtóvisszhangja

Románia felértékelôdött a nemzetközi politikában - írták a pénteki romániai lapok, Traian Basescu államfô washingtoni látogatásának eredményeit értékelve.

"Basescunak az óceánon túl is szerencsét hozott a Fekete-tenger" - írta kommentárjában a bukaresti Curentul. A lap ezzel arra utalt, hogy az államfô ennek a tengernek a vizein lett hajóskapitány, majd a hajóparancsnoki fedélzetrôl fejest ugorva a politikába, az államfôi székhelyül szolgáló Cotroceni palotában kötött ki, s államfôi minôségében megtett elsô "Óperencián túli" utazásáról nem lebecsülhetô eredményekkel tért vissza Washingtonból. Ezek között az eredmények között említette a lap kommentátora, hogy Bush amerikai elnök saját szavai szerint nagy hatást tett rá a Cotroceni-palota lakója "a korrupció elleni hadjárat vezetésével", valamint "a Moldovai Köztársasággal és a Fekete-tenger térségével kapcsolatos tanácsaival". George W. Bush Romániát az Egyesült Államok "különleges szövetségesének" nevezte.

A Ziua A stratégiai ellipszis cím alatt közölte a Fekete-tenger ellipszissel bekeretezett térségének színes térképét, amely a cikkíró szerint része annak a lapban részletesen ismertetett dokumentumnak, amelyre Basescu Washingtonban Bush "tenyerébe csapott". A térségrôl a lap fôszerkesztôje kommentárjában azt írta, hogy az egyúttal a NATO-nak és az Európai Uniónak is délkeleti "frontszakasza", amelyben "egybeesnek vagy egybesimulnak mind Washington, mind pedig Brüsszel érdekei".

S miközben az új hatalomhoz húzó Cotidianul már azt latolgatta, hogy mikor és hova "jönnek az amerikaiak" Romániába "gyorsan mozgatható támaszpontjaikkal", az új kormányzattal szemben jóval kritikusabb Adevarul azt fejtegette vezércikkében, hogy "Amerika a szavakról még nem tért rá a tettekre".

A Kereszténydemokrata Internacionálé vezetôségének a meghívására a politikai bizottság tagjaként Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke, folyó év március 7-én részt vett a Kereszténydemokrata Internacionálé Brüsszelben rendezett tanácskozásán.

Az elnök szerint a tanácskozás fô célja az volt, hogy új lendületet adjon az emberjogi bizottságnak, mivel idôszerû, hogy a világszerte egyre szaporodó emberjogi problémákban határozott állást foglaljon és befolyásolni tudja azok megoldását a Kereszténydemokrata Internacionálé.

Kelemen Kálmán fontosnak nevezte a találkozót, különösen annak a fényében, hogy az utóbbi idôben egyes néppárti képviselôk (lásd Markus Farber) részérôl felerôsödtek az olyan vélemények, amelyek szerint Románia európai uniós csatlakozását el kellene egy évvel halasztani.

A fô napirendi pontok, tájékoztatott az RMKDM elnöke, átölelték Kubától Mauritániáig vagy Kelet-Ázsiáig az emberjogi kérdések nagy körét és elhatározták, hogy a következô találkozón, amelyre Brazíliában kerül sor, konkrét intézkedésekkel fognak hozzájárulni ezeknek a kérdéseknek a megoldásához, különös tekintettel arra, hogy kelet-ázsiai meg ázsiai, nevezetesen iraki viszonylatban közismert, hogy a muzulmánokkal való civil párbeszéd hiánya miatt nehezen mennek a dolgok. A Kereszténydemokrata Internacionálé politikai bizottsága szerint olyan megoldást kellene találni, amely az ottani demokratizálódási folyamatokat nem csak a fegyverek segítségével, hanem a civil fórumok bevonásával tenné lehetôvé.

Románia helyzetérôl szólva Kelemen Kálmán a testület plénumában elmondta, hogy a jelenlegi romániai politikai légkörben nagy szükség van a Kereszténydemokrata Internacionálé szolidaritására, "mert az itteni folyamatok ahhoz hasonlíthatók, amikor egy közösség nagy erôfeszítések révén fel akarja és tudja tolni a szekerét a dombtetôre, de akadnak olyan drukkerek, akik vissza akarják húzni".

Kiemelte, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, amelynek legerôsebb platformja a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, hozzájárult ahhoz, hogy ennek a szervezetnek egy miniszterelnök-helyettese, három minisztere, kilenc államtitkára és több fontos köztisztviselôje legyen, tudatában van annak, hogy ez nagy kihívás számára, ugyanakkor ez egy esélyegyenlôségi tényezô, amellyel bizonyíthat a magyarság, hogy a végrehajtó hatalomban mire képes. Bizonyíthat, olyan szempontból hogy felkészült, hogy képes az általános romániai és európai problémákhoz úgy hozzászólni, hogy annak hozama elismert legyen a közvéleményben.

Az európai parlamenti képviselôk részérôl több vélemény is elhangzott. Kelemen Kálmán szerint jól ismerik a romániai helyzetet. Amit elmarasztalnak az, hogy bizonyos áttekinthetôségi hiány jelei tapasztalhatók. Mint mondták, miniszterek, a miniszterelnök és mások jönnek-mennek, hivatalos mosolynyilatkozatok hangzanak el, de azokat a problémákat, amelyek miatt elmarasztalják Romániát elhallgatják, és ez elégedetlenséget szül.

Az egyik képviselô példaként említette, hogy Wilfried Martens romániai látogatását sikerként könyvelték el, holott az ottani visszhang az, hogy Martens, az Európai Néppárt elnöke kiábrándult a romániai közéleti viszonyokból, mert nem adtak neki alkalmat, hogy a romániai közvélemény elôtt kifejthesse véleményét.

Bizonyos felelôsséggel mi, romániai kereszténydemokraták is tartozunk, jelentette ki Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke, mert nem követeljük határozottan, hogy az, aki a mi nevünkben is, mint például Niculescu Antal államtitkár, aki havonta részt vesz az EPP politikai bizottságának az ülésén, számoljon be tényszerûen arról, ami ott történik, mert a szûkszavú közlemények nem mindig fedik a valóságot.

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) tanácsa megválasztotta a párt alelnökeit és elnökséget, amelybe visszatértek a párt régi, "erôs emberei".

A VMSZ múlt szombati nagybecskereki kongresszusán választotta meg újra a párt elnökévé Kasza Józsefet, illetve megválasztotta a párt 44 tagú tanácsát. A VMSZ arról tájékoztatta pénteken az MTI-t, hogy a tanács szerda este Kern Imrét választotta meg a VMSZ ügyvezetô alelnökévé - korábban ilyen tisztség nem volt - , aki a párt fejlesztésével, mûködtetésével és az önkormányzatokkal való kapcsolattartás feladatkörével bíztak meg.

Kasza javaslatára újra alelnök lett Bunyik Zoltán, Dudás Károly és Dobai János, viszont Egeresi Sándor helyett - aki a tanács elnöke lett - az alig ismert Szakmány Major Edit lett a párt alelnöke, egészségügyi és a szociálpolitikai felelôse. A 17 tagú elnökségben talán a legszembetûnôbb változás az, hogy visszajöttek a párt "erôs emberei", akik a két évvel ezelôtti kongresszus után kikerültek a testületbôl: újra helyet foglal az elnökségben Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Pásztor István vajdasági privatizációs és gazdasági titkár (miniszter).

A legutóbbi kongresszuson mindketten a funkciómegosztás és fiatalítás örvén kerültek ki az elnökségbôl és alelnöki tisztség nélkül maradtak, sokan viszont a pártvezetésen belüli ellentétekkel magyarázták a változást.

Kasza József közölte pénteken az MTI-vel, hogy a VMSZ "kinôtte az eddigi mûködtetési és szervezési formát", és az elnök egymaga nem bírja elvégezni a reá háruló feladatmennyiséget, ezért volt szükség az ügyvezetô alelnöki tisztségre. Szakmány Major Edit kinevezésével kapcsolatosan a politikus közölte, hogy nôket is be akartak vonni a pártvezetésbe, fiatalítani is akartak, illetve az eddigieknél többet foglalkozni a szociális ügyekkel.

Kasza József nagybecskereki kongresszus után bejelentette, hogy több mandátumot nem vállal a párt élén. A távirati irodának nyilatkozva a pártelnök pénteken korával magyarázata döntését.

1. Fehér vadgesztenye. Aesculus hippocastanum. (Bokrétafa, gesztenyefa, vadgesztenye)

Utak mentén, parkokban szokványos. Termését a népi gyógyászat régóta használja. A megmosott és meghámozott gesztenyét nyersen megreszelték; három napig szeszben vagy erôs pálinkában áztatva tartották, utána a reumás testrészt kenegették. Más recept szerint 20 db gesztenyét megtörnek, rátöltenek egy liter kék szeszt, pár napig állni hagyják, közben naponta felrázzák, majd a fájós derekat borogatják. "A rehomát éccé az emberbô kiveszi". Alsósófalván a megreszelt gesztenyét petróleumba áztatták, s a "füt-tô" (kályha) alá tették. Három napon keresztül, naponta kétszer felkavarták. Ebbôl egy keveset a reumás testrészre cseppentettek és "serényen édörzsôtük, hogy a bôr ne patto-gozzon fé, me ez így jobb, mint amé-ket a szeszbe ásztotnak". A megtört és megszitált termésbôl fôzött tea jó hasmenés ellen. Levelének fôzetével aranyeret kezeltek. Hajhullás ellen a termésbôl készítettek bedörzsölôszert.

2. Fásodó áloé. Aloe arborescens. (Gyógykaktusz, gyógykaptusz, kaktusz, kaptusz)

Jól ismert cserepes dísznövény. A népi gyógyászat igen értékes növénynek tartja. Teáját gyomorfájás ellen isszák. Szovátán tüdôbaj és rákos daganat elleni szert készítenek belôle. 8-10 kaktuszlevelet fél liter vermutba áztatnak, mézzel édesítik, ebbôl éhgyomorra egy kávéskanálnyit fogyasztanak. Ugyancsak daganatos betegségek ellen 3 liter feketeribizli- borba 1 kg kaktuszt és 1 kg mézet tesznek, jól összekeverik, három napig állni, érni hagyják, majd naponta isszák.

3. Körömvirág. Calendula officinalis. (Fülemile, fülemüle)

Többen terrnesztik, az utóbbi idôben lett igazán divatos, igen értékes gyógynövénynek tartják. A növény fôzetével sebeket gyógyítanak. Gyomor- és bélfekély esetén egy kupa megszárított virágot egy liter szeszbe beáztatnak, pár napig állni hagyják, majd cukor nélkül, naponta éhgyomorra pálinkáspohárnyit fogyasztanak.

4. Májusi gyöngyvirág. Con-vallaria majalis convar robusta.

Mindenki által jól ismert, virágoskertekben közönséges, közkedvelt kerti virág. Elvadulva is elôfordul. A népi gyógyászatban ismert, de jelentôsége régebb nagyobb volt. Parajdon a szívbetegek a növénybôl fôzött teát itták. Szakadáton és Szovátán, ugyancsak szívbetegség esetén a gyöngyvirágot szeszbe áztatták, majd cseppenként használták. "Vigyázni ké vélle, me mérgezô". A gyökerébôl tüdôgyulladás elleni teát készítettek: két virágos szárát keveset fôzték, leszûrték, s naponta egyszer pálinkáspohárnyit ittak. "A betegséget égybe megtérítette". Parajdi régi öregek szerint a menyasszonyok a gyöngyvirágot féltve ôrizték, arra az esetre, ha a házasságuk nem sikerül, legyen mibôl méregitalt fôzzenek. "Vót es ojan, hogy erôst rosszú étek, osztán a menyecske jó erôss téját fôzött, s mikó megitta, nemsokára meghótt".

5. Kerti nenyúljhozzám. Impatiens balsamina. (Bódogasszon, bó-dogasszon-papucsa, bódogasszony- papuccsa, kisasszonpapucs, kisasszonypapucs, papucsvirág)

Több virágoskertben is elôfordul. Teája jó májbetegség, epebetegség és sárgaság ellen.

(Folytatjuk)

Gub Jenô

Se szeri, se száma a naptár egyes napjaihoz fûzôdô hiedelmeknek. A népi bölcsesség szülte legtöbbjüket, s ezért mindegyiküknek van némi alapja korunkban is. Gergely-napján figyeljük tehát az idôjárást!

Jeles nap - mondjuk, ha a pártában maradt vénlány végre férjhez megy, ha életünk kellemes fordulatot vesz, vagy ha a biztosító végre hajlandó kifizetni kárunkat. A néphagyományban ezzel szemben a jeles nap az, amelyhez valamilyen állandósult hiedelem vagy szokás fûzôdik. Számos ilyet ismerünk Sándor- József-Benedektôl Medárdig és Egyedtôl Mihályig.

Az elôttünk álló tavaszi hónapok bôvelkednek jeles napokban. Legtöbbjükhöz idôjóslás fûzôdik. Zsuzsanna napja (február 19.) ugyan nem vitte el, inkább meghozta az idén a havat, de valóban megszólaltatta a pacsirtát, (Jégtörô) Mátyás (február 24.) pedig ront, ha talál; ha nem talál, csinál - tudniillik jó idôt vagy hideget.

Egy másik népi jóslás szerint Mátyás, Gergely: két rossz ember. Ez a bölcsesség arra utal, hogy február 24. és március 12. között nagy hidegek szoktak lenni. (Lám, mennyire bevált ez ebben az esztendôben!). Március tizenkettedikét, Gergely napját a magyar néphagyomány a Gergely-járásról ismeri. Ez a szokás valamikor az egész országra kiterjedt, és különösen nagy népszerûségnek örvendett a diákság körében. A még a középkorból származó diákvigasság résztvevôi - jelmezekbe öltözött, fakardot öltô iskolásfiúk - zászlókkal és bokrétákkal felszerelve elindultak, hogy új tanulókat toborozzanak iskolájuknak (akkoriban ugyanis még nem volt rendelet az elsôsök kötelezô beiskolázásáról), illetve, hogy tanítómesterüknek adományt gyûjtsenek.

A Gergely-járás szokása a legkésôbbi idôkig a Dunántúlon és a palócoknál maradt fenn. Az Alföldön már feledésbe merült; ott viszont még ma is dívik a Gergely-naphoz kapcsolódó idôjóslás.

Megrázza Gergely a szakállát - mondogatják az öregek, s szavaik úgy értendôk, hogy március tizenkettedikén hideg és havazás várható. S ha ezen a napon rázza Gergô a szakállát, az jó jel, mert Gergely (tulajdonképpen I. Szent Gergely, akit a nép szakállas püspöknek képzelt el) ily módon, hóeséssel jelzi a jó idô eljövetelét, a tavasz érkezését.

Ha az évszázados népi tapasztalat megfogalmazta szakállrázásban csak annyira is hinni lehet, mint a meteorológiai mûholdas elôrejelzésekben, akkor március tizenkettedikén érdemes odafigyelnünk "Gergely szakállára".

J. N. J.

Régmúlt idôk korhû krónikája

A rendôrségi intézkedés szerint az alábbi felsorolt árucikkek a mostani országos vásár és - további intézkedésig - hetivásárok alkalmával is a következô utcákon és tereken helyezendôk el:

1. A Szentgyörgy tér 1-18 házszámú telkek elôtti térre szerszámfa, szekerek, taligák, sertésólak, létrák, szuszék stb. 2. A Szentgyörgy utca 14 szám felöli térségre teknôk, lapítók, seprû, kosár stb. 3. A Szentgyörgy utca 22-31 számú telkek elôtti térre épületfa, zsindely. 4. Mértékhitelesítô elôtti térre az árkon belül asztalos bútorokat. 5. Gyümölcs, szilvaízt hozó szekerek a sétatér mellé. 6. Ószerárusok ideiglenesen a Rákóczi utcában a várköztôl felfele. 7. A Bethlen Gábor utcában a váracs mellett elterülô térre: nyersbôr, gyapjú, gyékény, szatyor, kosár stb. 8. A váracs kapu elé rézüstök.

Székely Lapok 1903. szeptember 3.

Válogatta és közlésre elôkészítette Kádár Lajos

Részben viccesen azt szokták mondani a nátháról, ha kezelik, hét napig tart, kezelés nélkül pedig akár egy hétig is. Ez a szójáték arra utal, hogy a vírusok ellen nincs hatékony gyógyszer, a szervezet immunrendszere dönti el, hogy meggyógyul-e a beteg egy hét alatt, vagy szövôdményt okoz a nátha: ami lehet arcüreggyulladás, fülkürthurut, savós középfülhurut, orrmandulagyulladás, légcsôhurut vagy hörghurut. Ha tehát két- három hétig elhúzódik a nátha, akkor szinte biztos, hogy valamilyen orrmelléküreg-gyulladással állunk szemben.

Sokan azt hiszik, hogy az arcüreggyulladásnak drámaian heves tünetei vannak. Pedig csak ritkán jelentkezik erôs fejfájás, láz is alig kíséri, inkább csak hôemelkedéssel jár.

De alaposan gyanakodni kell rá, ha a nátha három héten túl is elhúzódik, és fôként éjszakai köhögés kíséri.

A fokozott orrváladékozás és a köhögés a szervezet védelmi rendszerének mûködését is jelenti. Éppen ezért nem mindig célszerû elfojtani a köhögést, csak a kínzó, száraz köhögést kell csillapítani.

A gyulladt orrmelléküregek további jellemzô tünetei: a szem, a halánték és az arc területén érzett nyomás, enyhe fájdalom, ami elôrehajláskor, például cipôhúzáskor erôsödik. De elég gyakran szerepel a panaszok között : orrdugulás, sûrû orrváladékozás, rossz közérzet és fülpattogás. A gyulladásos folyamat felnôtteknél egyoldali, gyermekeknél általában kétoldali.

A kezelést illetôen sokan megkérdezik, hogy a szokásos gyógyszertársítás: orrcsepp, váladékoldó, antibiotikum és fájdalomcsillapító miért nem gyógyítja maradéktalanul az arcüreggyulladást. Az történik ugyanis, hogy átmeneti javulás után a tünetek hamar fellángolnak, a panaszok gyakran állandóvá válnak. Ennek oka az, hogy a zöldessárgás orrváladékban lévô gennykeltô kórokozók (baktériumok) az orrüreget az arcüreggel összekötô természetes nyíláson át mintegy "bekúsznak" az arcüregbe. Onnan kijutni csak nehezen tudnak, szinte csapdába esnek, így elkezdenek szaporodni és fokozott váladéktermelésre ingerlik az arcüreg nyálkahártyabélését. Ettôl a nyálkahártya megvastagszik, gyakran elzárja az arcüreg orral való összeköttetését. Egy veszélyes gennyes góc alakul ki annak minden következményével. Sajnos, a gyógyszerek a gyulladásos arcüregbe nehezen tudnak behatolni. Ez a magyarázata annak, hogy a gyógyszeres kezelés önmagában nem elégséges.

A legalapvetôbb, mintegy 2000 éve helytálló alapszabály a gyógyításban az a hippokratészi gondolat, ami így hangzik: "hol genny van, azt le kell bocsátani"! De nyilvánvalóan nem mindegy, hogyan. Mindenki retteg az arcüreg szúrással való átöblítésétôl. Különösen igaz ez, ha gyermek kezelésérôl van szó. Ma már egyre többen végzik az öblítést szívó technikával, egy úgynevezett vákuumos módszerrel. Ez teljesen fájdalmatlan és bármely életkorban elvégezhetô. Önállóan nem helyettesíti a gyógyszeres kezelést, azzal együtt viszont jól kiegészíti a gyógymódot.

Persze, léteznek más módszerek is, mint pl. az arcüreg feletti terület melegítése, ami csökkenti a fájdalmat, lokalizálja a gyulladást és segít a lobgát kialakulásában. A melegítô lámpa vagy az arcra közvetlenül felhelyezett meleg borogatás, illetve a színkép lámpa gyulladáscsökkentô hatása szintén jól kiegészíti a kezelést.

Ezenkívül igen fontos az orrhigiénia megteremtése. Gyermekeknél a gyakori orrváladék-leszívás után hatásos a váladékoldó és nyálkahártya-duzzanatot csökkentô orrspray használata.

Az elhanyagolt, nem kezelt arcüreggyulladásnak számtalan veszélye van. A krónikussá vált folyamat gyakran már csak mûtéttel gyógyítható.

Dr. Nyulas Kinga

30 éve halt meg Németh László

Harminc éve, 1975. március 3-án hunyt el Budapesten Németh László író, esszéista, mûfordító.

Nagybányán született 1901. április 18-án, apja, Németh József nagy mûveltségû földrajz-történelem szakos tanár volt. A család rövid szolnoki tartózkodást követôen Pestre költözött, ahol az apa a Toldy Ferenc Gimnázium tanára lett. Németh László szünideinek nagy részét apja jómódú paraszt rokonainál töltötte Szilasbalháson (ma Mezôszilas), melyet késôbb több mûvében is megörökített.

1917-ben beiratkozott a Toldy Gimnáziumba, az itteni önképzôkörben mutatkozott be elôször írásaival. Az érettségit követôen elôbb a pesti bölcsészkar magyar-francia szakos hallgatója lett, majd 1920 tavaszán átiratkozott az orvosi karra, mondván a humán ismereteket olvasás útján is elsajátíthatja az ember, de korszerû mûveltség nincs természettudományos ismeretek nélkül. 1925-tôl a Szent János Kórház cselédkönyves orvosa lett, s hogy megnôsülhessen, fogorvosi végzettséget is szerzett. Ebben az évben vette nôül Démusz Ellát, egy gazdag vendéglôs leányát, házasságukból hat leány született. Ugyancsak 1925-ben megnyerte a Nyugat novellapályázatát a Horváthné meghal címû írásával, s ettôl az idôtôl a Protestáns Szemle, a Társadalomtudomány, az Erô közölték írásait.

1927-tôl a Napkelet vezetô kritikusa volt, itt jelent meg elsô regénye, az Emberi színjáték is 1929-ben. Ebbôl az idôbôl származott barátsága Babitscsal, akinek hívására a Nyugat kritikusa lett. 1930- ben Baumgarten-díjat kapott, amit - bizonyos sajtóbeli támadások miatt - visszautasított. 1932-ben, szakítva a Nyugattal, ismeretterjesztô szándékkal kiadta saját egyszemélyes folyóiratát, a Tanút, mely 1937-ig jelent meg. 1934-ben Fülep Lajossal és Gulyás Pállal megindította a Választ, a népi írói mozgalom folyóiratát, s ugyanekkor a Rádió irodalmi tanácsadója, majd a Magyarország címû lap cikkírója lett.

1935-ben csatlakozott az Új Szellemi Front reformmozgalmához, de hamar átlátta a Gömbös-féle reformígéretek hamisságát. Betegsége miatt egy idôre visszavonult a közélettôl, s elsôsorban az írásra összpontosított. Megírta a Gyász, majd a Bûn címû regényeit, a VII. Gergely címû történelemi drámáját, s írni kezdte az Utolsó kísérlet címû regényciklusát. 1938-ban a Nemzeti Kamaraszínház színre vitte Villámfénynél címû drámáját, ezt követôen sorra születtek az értelmiség eszményei és külsô élete közt támadt meghasonlást tükrözô darabjai (Papucshôs, Cseresnyés, Bethlen Kata). 1939-ben a német nyomás elleni védekezés és a szellemi ellenállás vágya íratta meg vele azóta is sokat vitatott tanulmányát, a Kisebbségbent. A II. világháború idején a Kelet Népe, a Híd és a Magyar Csillag közölte írásait, megjelent tanulmánykötete A minôség forradalma címmel, s a Széchenyirôl írott monográfiája. Az 1943-as szárszói találkozón olvasta fel A második szárszói beszéd címen ismert tanulmányát, melyben a háború utáni magyar társadalmi átalakulás lehetséges útjaival foglalkozott.

A háborút követôen Hódmezôvásárhelyre költözött, ahol 1948-ig a református gimnázium óraadó tanára volt. Ebben az idôszakban elsôsorban pedagógiai tárgyú esszéket írt, s ekkor fejezte be Széchenyi címû drámáját, az Iszony és az Égetô Eszter címû regényeit, s megjelent elsô mûfordítása is. 1948-ban visszatért Budapestre, s néhány évig csak mûfordítással foglalkozott, az Anna Karenina fordításáért 1951-ben József Attila- díjat is kapott. 1954-ben orvosai magas vérnyomást állapítottak meg nála, s ettôl kezdve írta betegségnaplóját, önmegfigyeléseit Levelek a hipertóniáról címmel.

1956 októberében bemutatták Galilei címû drámáját, majd a forradalom napjaiban megjelent Emelkedô nemzet címû cikkében a szocializmus valódi értékeinek átmentésére hívta fel a figyelmet. 1957-ben Kossuth-díjat kapott, az ahhoz járó pénzt a hódmezôvásárhelyi gimnáziumnak adományozta. 1958-ban a Tihany melletti Sajkódon felépült kis dolgozóháza, s ettôl kezdve itt rendezte be írói mûhelyét. A 60-as évektôl sokat utazott nyugati országokba is, munkásságát több hivatalos elismerés díjazta, sorra jelentek meg tanulmányai, regényeit több nyelvre lefordították, a színházak állandóan repertoárjukon tartották drámáit. 1965-ben az Iszonyból film is készült, 1969-ben a Magvetô és a Szépirodalmi Könyvkiadó megindította életmûkiadását. 1970-ben Hódmezôvásárhelyen és Szegeden mutatták be utolsó drámáját, a Semmelweisrôl szóló Az írás ördögét. Ezt követôen betegsége súlyosbodásával munkaereje is megtört, új mûbe már nem kezdett, régebbi írásait rendezte sajtó alá. 1971 januárjában súlyos agyvérzést kapott, melybôl már nem tudott teljesen felépülni. Eleget tett még meghívásoknak, de ideje jórészét visszavonultan töltötte egészen 1975. március 3- án bekövetkezett haláláig.

Németh László életmûve mennyiségére, mûfaji változatosságára nézve is lenyûgözô: regény, dráma, esszé, kritika, mûfordítás a fô területei, s kultúrtörténeti szempontból fontos szerepük van önéletírásainak és levelezésének is. Talán regényei a legnépszerûbbek, ám ô esszéit ítélte legfontosabbaknak, melyekben az emberiség és a nemzet sorsát jobbítani szándékozó (ma már tudjuk, meglehetôsen utópisztikus) elképzeléseit fogalmazta meg.

A Sajkódi estékben írta:"...az élet legnagyobb öröme a tanulás... de az élet nemcsak utazás, hanem szobrászmunka is: valami szépet kihozni önmagunkból, az élô anyagból - s ezt a környezetre is kiterjeszteni."

Jékely Zoltán szülôvárosának, Enyednek ajánlott szomorú verse jutott eszembe, amikor géphez ültem. A Szentkirály utca közepe táján áll egy, hajdan jobb idôket is megért, hatalmas épület, amelyet valamikor jókora telek vett körül. Az idôk folyamán azonban összezsugorodott, több családi ház épült rá. A Horváth család ôsi fészkébôl csak az épület egy csinos, fákkal, körülötte virágokkal szegélyezett része maradt tulajdonukban. Pár éve az ott álló kerti pad is elárvult, amelyen gyakran üldögélt Horváth Zoltán, a Bethlen Kollégium egykori természettudomány tanára. Onnan figyelte a város megnôtt forgalmát, és szólította le, sétapálcájával integetve, ismerôseit egy kis baráti eszmecserére.

Nemrég kísértük az Ôrhegy alji református temetôbe hûséges élettársát, Horváth Zoltánné Kézdialbisi Elekes Ida magyar-történelem szakos tanárnôt, a kollégium utolsó nagy rektorprofesszora, Elekes Viktor leányát, aki hat évtizeden át megosztotta férjével a család örömeit, bánatát, ôrizte az ôseiktôl örökölt hajlékot, hogy gyermekeiknek, unokáiknak legyen, hova hazatérniük az Óceánon innenrôl és túlról.

A Horváth és Elekes család Enyed szellemi életének valaha meghatározó jelentôségû tényezôje volt. Nem azért, mert tekintélyes földbirtok, szôlôsök tulajdonosai, nem is csupán azért, mert ezer szállal kötôdtek Erdély Heidelbergájához, a Bethlen Kollégiumhoz, hanem fôként buzgó kálvinista hitük, szenvedélyes magyarságuk, lenyûgözô kedvességük miatt. Keményen meg kellett azonban szenvedniük: târgu-jiui internálás, majd a szocializmus éveiben birtokuk elkobzása, tanári állásuktól való megfosztás, házkutatások, szinte teljes elszigetelésük a kollégiumtól és a város magyarságától. De nem törtek meg! Lélekölô fizikai, majd tisztviselôi munkával, falusi pedagógusi tevékenységgel kellett felcserélniük szellemi bölcsôjük, a Bethlen Kollégium katedráit. Nehéz küzdelem, sok lemondás árán nevelték két leányukat, diplomát adtak kezükbe.

Az 1989-es fordulat után remélték, hogy minden megváltozik. Sajnos, csak részben váltak be reményeik. Ekkor spontán módon köréjük gyûlt a város magyar értelmiségijének egy része. Ettôl kezdve lesz barátságos otthonuk sokunknak szellemi eszmecserék, sokszor könyvcserék színhelye. Akárcsak Benedek Elek kisbaconi kapuja, az övék is mindig nyitva állt a jó szándékú emberek elôtt. Minden érdekelte ôket, ami az országban és környezetükben történt, de leginkább kedves iskolájuk sorsa, nemzetiségük jövôje. A természet szigorú törvényei szerint, elôrehaladott életkorban, menniük kellett. A nagyon szomorú azonban az, hogy távozásukkal Enyeden egy kis magyar sziget szûnt meg.

Ezt érezték a hozzájuk legközelebb állók, barátaik, ismerôseik, akik a gyászszertartás után még egyszer, sajnos, utoljára, összegyûltek az elárvult családi fészekben, hogy az elköltözöttek emlékét idézzék, hogy búcsúzzanak hozzátartozóiktól és a kedves hajléktól. Tudtuk, hogy többé már nem nyithatjuk ki rácsos kapuját, nem szalad elénk a két hûséges kutya, melyek mindig jelezték, hogy vendégek érkeztek, és benn vár nagy örömmel Icu néni és Tutu bácsi.

Csak az adhat valamelyes vigaszt az ittmaradóknak, hogy gyermekeikben, unokáikban, dédunokáikban tovább él az a szellem, melyet ez a két csodálatos ember, ez a barátságos otthon beléjük oltott. És az is megnyugtató, hogy az Elekes-porta, amelyen a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház áll, egy kis gyûjtôpontja lett Nagyenyed fogyatkozó magyarságának.

Józsa Miklós

Mezôpaniton gyûlnek a mûalkotások, Mezôpanitról sokasodnak a képek. A jelek szerint a községben gyökeret vert egy új hagyomány, az alkotótáborozásé. Hat éve fogant meg a gondolat, akkor kezdeményezte az azóta sajnos végleg eltávozott Molnár Dénes festô és grafikusmûvész, hogy több más vidéki településhez hasonlóan, Panit is fogadjon alkotókat, évente egyhetes együttlétre hívjon meg festôket, grafikusokat, szobrászokat, fotósokat.

A falu és környéke bôven kínál látnivalót, élményt a visszatérô vendégeknek, az alkalmi mûvésztelep azóta is gazdagon bizonyítja ezt. Keddi lapszámunkban a helybeliek nevében Ôsz P. Zoltán, aki maga is táborozó alkotó, részletesen írt az idei tábornapokról, amelyek azért voltak rendkívüliek, mivel alig van olyan mûvésztelep a térségben, mifelénk talán nincs is egyáltalán, amelyik télen nyitná meg kapuit a mûvészek elôtt. Ha arra gondolunk, hogy ez az évszak is milyen gazdag látványosságban, különösnek tûnhet, hogy ilyenkor zárva tartanak a táborok, ha azonban a fûtési meg egyéb hasonló nehézségeket is beszámítjuk, akkor egyelôre még érthetô ez a gyakorlat.

Annál nagyobb viszont a panitiak érdeme, hogy ifj. Molnár Dénes kezdeményezésére a mûvészvendégeket most hívták. Köztük volt Bálint Zsigmond marosvásárhelyi fotómûvész is. Mai mellékletünkben az ô paniti felvételeibôl közlünk néhányat.

- interjú Selmeczi János hegedûmûv&ea cute;sszel -

Szinte hazajövök, nagyon szeretek itt lenni - vallotta Selmeczi János, a Selmeczi vonósnégyes irányítója a marosvásárhelyi Kultúrpalotában március 9-én adott koncertje után. A kincses városban született, és Kouba Paula, Koszta-Rab László, Zsurka Péter és Ágoston András "tanítómesterek" irányítása alatt alakult hegedûmûvész 1976-1985 között a Marosvásárhelyi Filharmónia tagjaként tevékenykedett. Magyarországra áttelepülve a Magyar Állami Hangversenyzenekar koncertmestere lett, 1987-tôl az Éder vonósnégyes tagja, a Magyar Állami Operaház zenekarában is hosszabb idôt tölt. 1998-tól a Budapesti Fesztiválzenekar koncertmestere.

- Mit jelent Önnek, hogy a Kultúrpalotában, egyáltalán Erdélyben léphetett fel a kvartett?

- Nyilvánvalóan nagyon sokat jelent nekünk, hogy itt lehetünk. Engem komoly szálak fûznek ehhez a városhoz, tudniillik tíz évig tagja voltam a Marosvásárhelyi Filharmóniának. Mindig nagy örömmel gondolok vissza azokra az évekre, a fejlôdésem fontos szakasza volt. Rengeteg barátom van itt. A kollégáim, akikkel most a kvartettben együtt zenélünk mind tudják, hogy Marosvásárhely mindig is egy komoly zenei központ volt, az itteni közönség elôtt játszani igazi kihívást jelent. A Kultúrpalota nagyterme is megadja a hangulatot az egésznek, hihetetlen akusztikája van, világviszonylatban is kiemelkedô légkörû terem.

- Milyen gyakran koncerteznek külföldön?

- Mi nagyon sokat utazunk, hiszen amellett hogy a vonósnégyes tagjai vagyunk, mindenkinek megvan a maga állása. Én a Fesztiválzenekarban koncertmesterkedem, a második hegedûs, Bíró Ágnes szintén Fesztiválzenekari tag. A Rádiózenekar szólamvezetôje, Filip Levente brácsás is nagyon sokat utazik, ez együtt jár a szakmával. A csellistánk, Rózsa Mihály, a Liszt Ferenc Kamarazenekar tagja, ôk is nagyon sokat turnéznak, a világ legjelentôsebb koncerttermeiben zenélnek. Úgyhogy azt lehet mondani, hogy mi rutinos utazók vagyunk, és ezt minden professzionizmusában és komolyságában próbáljuk mûvelni.

- Lát valamiféle különbséget a marosvásárhelyi és egy budapesti, esetleg egy salzburgi közönség között?

- Én csak korábbi emlékeimre tudok támaszkodni a marosvásárhelyi közönséget illetôen. Egészen más viszont egy kvartett, mint egy szimfonikus koncert közönsége. Világszerte az a probléma, hogy a kamarazenének nincs publikuma, és a meglévô is állandóan csappan. A szimfonikus zenekari koncertekkel nincs baj, Marosvásárhelyen mindig is volt egy törzsközönség, akik bérleteket vásárolnak, és minden koncertre eljönnek, akik az igényességükkel tartják szinten a marosvásárhelyi zenekart, és az ahhoz kapcsolódó koncerteket is. Mi úgy tapasztaltuk, hogy akik eljöttek, azok kifejezetten a mûsorért, és néhányan miattunk jöttek el. Mindenképpen nagyon meleg fogadtatásban részesültünk, nagyon élvezték a játékunkat, és nagyon szerették hallani.

- Hogy látja a komolyzene 21. századi helyzetét?

- Ez egy nagyon nagy kérdés. Világszerte arról beszélnek, írnak, hogy válságban van a komolyzene. És nem elsôsorban azért, mert a más zenei mûfajok elnyomják az érdeklôdést. Tulajdonképpen az a legnagyobb probléma, hogy elüzletiesedik ez a szakma is. Ebben a versenyszellemben a kisebb központok elsatnyulnak, mert már nem tudják meghívni a sztárokat, nincs elég pénz fenntartani a zenekart. Egy koncertsorozat megrendezése többe kerül, mint korábban, és az embereknek is egyre kevesebb idejük jut koncertre járni. Nem hiszem, hogy a mûfajjal, a komolyzenével lenne a gond, vagy annak a befogadói igényével.

- Utánpótlás van a zene ezen ágaiban?

- Mindig vannak újabb és újabb tehetségek, és egyre inkább ki tudják nevelni a talentumukat. Egyre inkább az látszik, hogy többet tudnak törôdni azzal, hogy fejlesszék tehetségüket. Ez alatt azt értem, hogy ki tudnak menni külföldre, akár a leghíresebb tanárokhoz is el tudnak jutni. Már könnyebb utazni, nyitva vannak a határok, szponzorokat is találnak tanulmányaik folytatásához. Viszont a konkurencia is nagyobb: már Japántól Kanadáig elindulnak a fiatalok Európában továbbtanulni, így nagyon sok diák kerül versenyhelyzetbe.

- A komolyzene terén lát valamiféle fejlôdést, egyáltalán maga a ZENE milyen irányba halad?

- Végig az volt a jellemzô, hogy az új zenének a befogadása mindig problémát okozott. A mûvészetben az alkotói szellem és stílus mindig elôbbre járt a közönség ízlésénél, szokásainál és gondolkodásmódjánál. Ezért aztán most is, mint korábban, nagyon nehezen fogadják be az emberek az új zenét. Az az ember benyomása, hogy nagy rendetlenség, káosz uralkodik, és úgy gondolja, a modern zene annyira össze-vissza ágazó stílusaiban, hogy nincs rend közte, és nem tudja, mit kellene közte meghallgatni. Én úgy gondolom, ha ötven év távlatából visszanézünk majd erre a korra, akkor megláthatjuk azt az egységes stílust, ami a huszadik század végére és a huszonegyedik század elejére jellemzô, és akkor összeáll a kép. Akkor jobban meg tudjuk ítélni, melyek voltak a legértékesebb dallamok, amelyek ezt a kort jellemezték.

- Milyen alkotók mûveit játsszák legszívesebben?

- Azoknak a zeneszerzôknek a mûveit szeretjük a leginkább játszani, akiknek gondolatgazdag a zenéjük, akiket mindenki jól ismer, mert a legnagyobbak közt tartjuk számon.

Mészely Réka

Bölöni Domokos

(Az 1980-as évekbôl)

A széles, új betonlépcsôkön a vôlegény ölében viszi menyasszonyát. A menyasszony egyik kezével vôlegénye nyakát karolja át, a másikkal nagy, finom porcelán levesestálat szorít kebeléhez.

Így jutnak be az elôszobába. Ajtaját azonnal bezárja a vôlegény; édes terhét egy pillanatra sem teszi le. Végre: a hálószoba!

Menyasszonyát kíméletesen az ágyra helyezi; biztos mozdulattal felkattintja az éjjelilámpát. A sejtelmes fényben megcsókolják egymást - ügyelve a közöttük levô levesestál épségére.

Lassan, titokzatosan peregnek a percek.

- Egy - suttogja a menyasszony.

- Egy - mondja a vôlegény, és vonalat húz egy papírlapra. Rövid, kis függôleges vonalkát.

Hosszasan egymásra néznek.

- Kettô - suttogja a menyasszony.

- Kettô - húz még egy vonalkát a vôlegény.

A menyasszony egyenként, féltô szeretettel szedegeti ki a százasokat a kettejük között pöffeszkedô porcelán levesestálból, anyás mozdulattal végigsimítja ôket, tízes csomókba rakja, a vôlegény elé csúsztatja. Minden tízes csomó után egy vonalka következik.

A százasok sejtelmes zizegéssel, angyali megadással simulnak egymásra.

- Húsz - suttogja a menyasszony, és nagyot lélegzik. A vôlegény ezt a köteget is a maga oldalára helyezi, a lapra pedig, a vonalkák alá, számokkal is odaírja: 20. Aztán a tálra sandít, boldogan. Nem ürül-e nagyon. Ô is nagyot lélegzik, óvatosan áthajol a tálon, szájon csókolja a menyasszonyát.

A percek alig észrevehetôen felgyorsulnak. Nemsokára kisétál a hálószobából az idô, s a hang is.

A fiatal házasok önfeledten számolják a nászajándékot. Idôn, téren, világegyetemen kívül létezik most ez a hálószoba.

- Hatvan - mondja a menyasszony. Szeme tüzel, ajka kicserepesedett.

- Hetven. - A menyasszony ajkai alig mozognak. De ôk értik egymást. Nincs több csók egyelôre. A levesestál vészesen ürül.

- Hetvennyolc - süt a menyasszony kigyúlt tekintete.

- Hetvennyolcezer-ötszázhatvankettô - dalolják a számok a vôlegény lapján.

- Hát ennyi! - A vôlegény nagyot nyújtózik.

- Ennyi. - A menyasszony kéjesen elfekszik a tál mellett. Az árván ásítozik; szinte hallhatóan. Aztán a hálószobába visszaóvakodik az idô, s vele a hang is. A szoba puhán, mint egy repülô csészealj, visszaereszkedik a Földre.

- Ezerháromszázas Dacia - mondja a vôlegény.

- Ezerháromszázas Dacia - mondja a menyasszony is.

Odakint már veresedik az ég alja. A lakodalmi sátorból felhangzik a hajnali dal. "Káposzta, káposzta, kolozsvári káposzta." A vôlegény felugrik. - Öltözzünk át - sürgeti menyasszonyát.

- Igen, drágám - ugrik fel a menyasszony is. Nagy gonddal, óvatosan veti le csoda divatos, hosszú, fehér menyasszonyi ruháját; jaj, nehogy valami baja történjék.

Holnap vissza kell vinni a kölcsönzôbe.

- Siess már! - türelmetlenkedik a vôlegény egy szál ingben, alsóban.

- A pénzt... - motyogja a menyasszony. - El kéne tenni. - Már a zöld zsörszé ruhája feszül rajta. Így még szebb; valahogy olyan... asszonyos.

- Hová is tegyük? - tanakodik a vôlegény. Nem veszi észre, milyen szép a felesége így. Mint asszony.

Tanácstalanul forgolódnak a szobában.

- A ruhásszekrénybe, a fehérnemû alá.

- Az ágynemûtartóba.

- A könyvespolcra, A nyomorultak mögé.

- A tévészekrény alsó részébe, ahol a römi és a kártya van.

- A fogasra. A nagykabát zsebébe...

- Mégiscsak jobb lenne az ágynemûtartóban. Belecsavarod az új pizsamádba. Vagy a frottírba...

A vôlegény türelmetlenül topog.

- Várj meg az elôszobában.

A feleség szó nélkül kimegy; elvégre a férfira tartozik, jobb, ha csak ô tudja, hol a pénz.

Nemsokára kilép a vôlegény is. A hálószobában csak a hûtlenül ottfelejtett porcelán levesestál marad. Szeretne szétrepedni. Dehát.

Kilépnek a tágas lépcsôkre. A vôlegény gondosan bezárja, most már kívülrôl, az ajtót.

- Éljen az ifjú pár! - kiabál a megmaradt násznép, miközben a felkelô nap sugaraiból kibontakozva, belépnek a sátorba. Kaján pillantások, hunyorgatások, megjegyzések kereszttüzébe kerülnek.

Az újdonsült asszonyka pirulva tálal férjének a finoman illatozó káposztából.

Mielôtt villához nyúlnának, a fiatalok gyöngéden megpuszilják egymást. Az ifjú férj ezt súgja cinkosan:

- Esetleg: Skoda...

A fiatalasszony visszasúg:

- Mégis, inkább az ezerháromszázas...

Ebben maradnak.

A népszerû zenés színpadi mûfaj, a musical virágkorát éli. A magyar színpadon dalra fakad Zola Nanája és Móricz Zsigmond Nyilas Misije. A márciusi Budapesti Tavaszi Fesztiválon sem nélkülözzük a mûfaj világhírû sztárjait, s a hasonlóan rangos musical-bemutatót.

Musicaltôl hangos a zenei világ. Az egyre népszerûbb mûfaj iránt megnyilvánuló érdeklôdést csak fokozza a musical koronázatlan királyának, a brit Andrew Lloyd Webbernek újabb - március közepén esedékes - magyarországi látogatása.

Mi is a musical, ki találta ki, és mióta hallgatjuk? Van olyan szakíró, aki az 1700-as évekbôl, más a tizenkilencedik századból eredezteti a mûfajt. Az angol "zene" szóból képzett fogalomról a britek nagy tudástára, a Cambridge enciklopédia elárulja, hogy igazából a zenés vígjáték (musical comedy) jelzôjérôl van szó. Musical comedy- nek elôször egy brit showman nevezte a produkcióját, és ez a titulus még jó fél évszázaddal ezelôtt is élt.

Kíváncsiságunk tárgya tehát az 1890-es években a burleszkbôl és a vígoperából, operettbôl kialakult színjátéktípus. És persze, hogy Webber szûkebb pátriájából indult világhódító útjára: egy londoni színház, a Gaiety Theatre produkcióinak mintájára az Atlanti-óceán túlsó partján is megjelent a szórakoztatásnak ez a típusa, hogy aztán mindmáig ôrizze népszerûségét - nem csak angol nyelvterületen.

A klasszikus musical comedy szórakoztató revü, mely a realitások világából a megvalósult vágyak rózsaszín birodalmába repíti hol ragyogó lakkcipôt, hol feslett bôrdzsekit öltô hôseit. A történetet fülbemászó dallamokkal és látványos koreográfiával ötvözô mûfaj a színpad után hamar meghódította a filmvásznat is. A hangosfilm megjelenése (1927) után gyorsan követték egymást a látványos, show-business témájú zenés-táncos alkotások. Ezek az egész estét betöltô filmmusicalek vagy sikeres színházi elôadások közvetlen adaptációi voltak, vagy a kulisszák világában játszódó történetek.

A musical mint mûfaj a könnyûzene századában megelôzte Elvis Presley-t és a rock korszakát. Fülbemászó dallamainak elterjedésében a rádió éppúgy szerepet játszott, mint késôbb a televízió és a hanglemez - Hollywood hatásáról, a filmzene és a slágerek nagyjairól nem is beszélve. A múlt század elsô felében a dzsessz hatott a musicalekre, ma már létezik rap- és technomusical is. Musicallé válhat bármi, ami zene, a folk vagy akár a diszkó is, egészen a klasszikusokig.

Az elsô musicalek egyike volt a késôbb meg is filmesített "Irma, te édes", - Budapesten Psota Irén, Hollywoodban Shirley McLaine parádésan játszotta az érzô szívû utcalányt. A hatvanas évek közepétôl kezdve a Budapesti Operettszínház sokoldalú társulata rendszeresen és nagy sikerrel musical-bemutatókat is mûsorára tûzött, hogy csak néhányat említsünk: My Fair Lady; Hello, Dolly!; West Side Story; Hegedûs a háztetôn; Funny Girl; Kabaré; Ôrült nôk ketrece; A muzsika hangja; Valahol Európában; Elisabeth.

Az immár klasszikusnak is nevezhetô remekektôl, a My Fair Ladytôl, vagy a Webber-féle Jézus Krisztus Szupersztártól a nálunk nem igazán ismert Sondheim mûveiig igen széles, szinte áttekinthetetlen a musical palettája. A nyolcvanas évek elején Jean Poiret "Az ôrült nôk ketrece" címû színdarabjához például az a Jerry Herman írt jobbnál jobb dalokat, aki már csaknem két évtizeddel azelôtt, az 1964-ben bemutatott Hello, Dolly! zeneszerzôjeként bizonyította: fülbemászó melódiáit egy egész világ dúdolja.

Késôbb a népszerû popsztárok szerepeltetése lendítette fel a musicalek átmenetileg megcsappant népszerûségét. A nagy pop- és rockslágerek köré felépített történetek népszerûségét mi sem mutatja jobban, minthogy folyamatosan szerepelnek a színházak mûsorán.

Budapesten Miklós Tibor, a Rockszínház egyik alapító tagja harminc musical magyar verzióját vagy eredeti librettóját, több száz dal szövegét írta meg, s tucatnyi elôadást rendezett. Például Kocsák Tibor-Miklós Tibor: Nana címû rockmusicalje Émile Zola azonos címû regényén alapszik; ugyanennek a szerzôpárosnak egy másik alkotása, a József Attila Színház elôadásában színpadra vitt Légy jó mindhalálig pedig Móricz Zsigmondnak ezt a híres és szép mûvét szólaltatja meg musical formájában.

A Rock Színház szellemi örökösének tartott Piccolo Színházban már évek óta játsszák a Musical A-tól W-ig címû darabot, amely tíz világsikerû musical - Alul semmi, Bombay Dreams, Fame, Jézus Krisztus Szupersztár, Mamma Mia, Miss Saigon, Rent, Szombat esti láz, We Will Rock You, West Side Story - negyven, önmagában is slágerré vált dalát fûzi csokorba. Március pedig nemcsak a tavaszt, hanem A Szépség és a Szörnyeteg címû, világsikerû musical magyarországi bemutatóját is hozza a mûfaj kedvelôinek.

Juhani Nagy János

Nagy Székely Ildikó

Veled a fény sörétje,

minden csendbôl az irgalom,

kaméleon-test alig-zöldje

napkovácsolta zöld padon.

Vagyok szerelmes, tiszta játék,

teremtésemnek záloga

és halálomnak bô, ajándék-

meg sötét-terhes puttonya.

*

Csomókban hull a szó, a lélek

felvisít most kopasz-üdén,

s rúg, mint az elsodort idôben,

boldog nemzése éjjelén.

Megérkezett Budapestre az a 129 nagy értékû mûkincs, amelyet A fáraók után - a kopt mûvészet kincsei Egyiptomból címû tárlaton mutatnak be a Szépmûvészeti Múzeumban.

Az év múzeumi szenzációjának ígérkezô, két hónapig látható kiállítás megnyitója az idén 25 éves Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitóeseménye lesz március 18-án.

A 21 millió dollár értékûre becsült egyiptomi emlékek mellett mintegy hetven, Budapesten ôrzött mûtárgyat is bemutatnak a Szépmûvészeti és az Iparmûvészeti Múzeum gyûjteményébôl a kopt mûvészet kincseibôl válogató tárlaton.

A magyar fôvárosba szállított, már kicsomagolt fa- és kôfaragványok, töredékek, bronzedények, szövetek, oszlopfôk, falfestmények és ikonok közül a kisebb mûkincseket az oszlopcsarnokot jelképezô Dór teremben posztamentumokon elhelyezett vitrinekben, irányfényekkel megvilágítva állítják ki.

Török László, a tárlat kurátora a kultuszminiszternek megmutatta a Szohági Fehér Kolostor 40 centiméteres díszes bronzkulcsát az 500-520-as évekbôl. Bozóki András és a sajtó képviselôi két sírépítmény faragványát, egy I. századi Appoló-, illetve egy IV. századi nílusi tájábrázolást, valamint egy olyan fafaragványt is láthattak a VI. századból, amely egy keresztény templom mennyezetgerendáját díszítette.

A Szépmûvészeti Múzeum a görög, majd a bizánci befolyás alá került Egyiptom mûvészetét tárja a látogatók elé. Az i.e. 4. és az i.sz. 7. század között, az említett kultúrák keveredésébôl született meg a kopt mûvészet. A kiállítás tervét Török László akadémikus, a kopt mûvészet nemzetközi hírû kutatója állította össze - olvasható a múzeum sajtóanyagában.

Az ismertetô szerint a templomokból és kolostorokból származó oszlopfôk és falfestmény-töredékek mellett a tárlat szenzációja egy mostanáig jóformán ismeretlen, két oldalán festett, körmenetekben használt ikon a VI. századból.

Mint az MTI a múzeum kommunikációs osztályától megtudta, az összesen ezer kilogramm súlyú mûkincseket repülôvel, tizenegy különleges, úgynevezett termoládában szállították Budapestre a leggazdagabb egyiptomi gyûjteményekbôl, a Kairói Kopt Múzeumból, az Alexandriai Görög-Római Múzeumból és az Alexandriai Nemzeti Múzeumból.

A mûtárgyakat külön erre az alkalomra válogatták össze, legtöbbjük most látható elôször külföldön.

Könyvajánló

Jövô a márkák után

Ahhoz, hogy a nagy márkák életben maradhassanak, el kell érniük, hogy vásárlóik feltétlen hûséget érezzenek irántuk. Csak így tudják megkülönböztetni magukat a feljövôben lévô, ismeretlen márkák millióitól. "A titkok nyitja a titokzatosságban, az érzékiségben és a meghittségben keresendô. Kultuszmárka akkor születhet, ha elkötelezzük magunkat a létrehozásuk mellett - ez a márkák jövôje."

Kevin Roberts szenvedélyesen hisz abban, hogy az üzleti életben is mind nagyobb hangsúlyt kap a szeretet. A Lovemarksban, ebben az üzleti élet filozófiáját megfogalmazó, úttörô munkában Roberts beszámol arról az útról, amelyet a termékek a védjegyekig, a védjegyek a márkákig megtettek, és arról a lépésrôl, amelyet a márkáknak meg kell tenniük, hogy kultuszmárkákká válhassanak.

Roberts érdekfeszítô, ám kritikus beszámolója a márkákról felnyitja a szemünket. Érvei egyértelmûek: a márkák elerôtlenedtek.

A megoldás? Olyan termékek létrehozása, amelyek elég erôsek ahhoz, hogy a fogyasztókkal hosszú távú, érzelmeken alapuló kapcsolatokat alakítsanak ki.

Úttörô elmélete szerint egy kultuszmárka nem a gyártó cégé, hanem a fogyasztóké. A könyv alapján egyértelmû, hogy nem csak a profi üzletemberek és marketingesek, hanem a rajongó fogyasztók is részt vesznek majd a kereskedelem jövôjének kialakításában.

"Tapasztalataim megtanítottak arra, hogy a piac uralkodik mindenek felett. Valahányszor akadályokba vagy nehézségekbe ütközöm, azt mondom magamnak: Figyeld a piacot, figyeld a vásárló hangját! Ez a marketing lényege. Mindig vissza kell térnünk a piachoz, vissza a vásárlóhoz. Ez a Toyota-elv.

Tehát valahányszor megakadunk, visszatérünk az alapokhoz. Mert a márka- és image-építést vagy a szeretetmárkákat nem mi határozzuk meg, hanem a vásárló. Mi valójában semmit nem tudunk eldönteni. A vásárló dönt. És ez a lényeg." (Yoshio Ishizaka, a Toyota Motor Corporation ügyvezetô igazgató-helyettese)

Mind drágább lesz a gáz

Júliusban 5 és 6 százalék közötti értékkel drágul a földgáz, az illetékes hatóság negyedéves gázáremelése után, nyilatkozta pénteken Stefan Cosmeanu, a Földgázár-szabályozó Hatóság elnöke. Ezt megelôzôen április elsején átlagosan 20 százalékkal drágul a földgáz az import-gáz árának jelentôs mértékû növekedése, valamint a hazai gázkitermelés költségnövekedése következtében. Szintén április elsejétôl életbe lép a havi bérleti rendszer, valamint az új tarifarendszer is, amelyet még 2003 decemberében jóváhagytak, de alkalmazását 2005. április 1- jére halasztották.

Jövôre marad a munkatörvénykönyv módosítása?

A Romániai Munkáltatók Országos Szövetsége (RMOSZ) szerint a Munkatörvénykönyv módosítása az idén már nem lehetséges, mivel a kormány nem igazodott az eredeti menetrendhez, nyilatkozta pénteken Mihai Milut, a szervezet elnöke. Az RMOSZ elnöke közölte, a jogszabály módosítási tervezeteirôl még mindig tárgyalnak a munkáltatói egyesületek és a szakszervezetek, ez azonban puszta formaság. "A tervezet jóváhagyásának a jövô évre halasztása azt jelzi, hpgy a kormány következetlen a gazdasági döntéshozatalban és aggodalomra ad okot a romániai befektetôk körében" - hangsúlyozta Milut.

Februárban stagnált az infláció

Februárban 0,2 százalékkal, 0,6 százalékra csökkent az infláció januárhoz képest, de az utóbbi tizenkét hónaphoz viszonyítva 8,9 százalékos volt, derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból. A fogyasztói árindex növekedését fôként a szolgáltatások 2,5 százalékos drágulása eredményezte. Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal növekedett. Az éves drágulás 8,9 százalékon maradása, akárcsak januárban, az inflációs folyamat stagnálását jelenti, a kormány idei célkitûzése 7 százalékra csökkenteni a tavalyi 9,3 százalékos értéket. Az idei év elsô két hónapjában 1,4 százalékos volt a drágulás. A szolgáltatások közül a telefonszolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben (6,4%), az ivóvíz, a csatornázási és köztisztasági szolgáltatások ára 2,7 százalékkal növekedett.

Nagy Zsolt a CeBIT 2005-ön

Nagy Zsolt kommunikációs és távközlési miniszter részt vesz a Hannoverben, megszervezett, március 10-16. között zajló, CeBIT 2005 Nemzetközi IT-vásáron. A CeBIT a világ legnagyobb informatikai szakkiállítása. A miniszter március 11. és 13. között a rendezvényen a román piac kínálatait szeretné bemutatni a lehetséges külföldi befektetôknek. Nagy Zsolt kifejtette: azok a jelzések, amelyek az IT-piac feltérképezésével, felbecsülésével foglalkozó rangos cégektôl érkeznek, mindenképpen biztatóak. A Világgazdasági Fórum legújabb jelentése szerint Románia nyolc helyet nyert az információs technológia-felhasználásra vonatkozó ranglistán. Nagy Zsolt szombaton megnyitja a vásár keretében szervezett Román Napot, március 13-án Bulgária, Szerbia-Montenegró és Macedónia képviselôivel együtt részt vesz a Délkelet- Európa által kínált outsourcing-megoldások címû konferencián.

Lakatos András az RMDSZ oktatásért felelôs ügyvezetô alelnöke

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezetô elnöke 2005. március 9-én kinevezte, és a szövetségi elnöknek megerôsítésre javasolta Lakatos Andrást az RMDSZ ideiglenes oktatási ügyvezetô alelnöki tisztségébe. Lakatos András 1954. február 20- án született Bánffyhunyadon, fizika-kémia szakos tanár, a kalotaszentkirály-zentelkei Ady Endre iskola igazgatója, a kalotaszentkirályi és a bánffyhunyadi RMDSZ alapító tagja, 1996-tól Kolozs megyei tanácsos, 2000-tól tagja a Szövetségi Képviselôk Tanácsának.

A Kovászna megyei prefektus illegálisnak tekinti a népszavazást

György Ervin, Kovászna megye prefektusa pénteken kijelentette, hogy illegálisak a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazást kiíró önkormányzati határozatok. György elmondta, kérte a vargyasi helyi tanácsot, hogy vonja vissza a népszavazással kapcsolatos határozatát, ha nem vonja vissza a határozatot, a közigazgatási bírósághoz fordul. A prefektus leszögezte, az alkotmány értelmében a heyi önkormányzatok nem írhatnak ki ilyen népszavazásokat. Háromszéken Illyefalva és Bacon után Vargyas a harmadik település, ahol az önkormányzat határozatot hoz az autonómiáról szóló népszavazás kiírásáról. A baconi helyi tanács visszavonta a határozatot, az illyefalvi önkormányzat döntését a közigazgatási bíróságon támadta meg a prefektúra.

Madrid-szerte zúgtak a harangok

Öt percen át zúgtak a harangok a spanyol fôvárosban péntek reggel a madridi pályaudvarok és vonatok ellen egy éve elkövetett pokolgépes merényletsorozat áldozatainak emlékére. A spanyol fôváros katolikus templomainak harangjai helyi idô szerint 7 óra 37 perckor szólaltak meg, pontosan abban a percben, amikor 2004. március 11-én felrobbant az elsô pokolgép abból a tízbôl, amelyet négy ingázókkal és diákokkal zsúfolt vonaton léptettek mûködésbe a terroristák. Ezek voltak Spanyolország történetének leggyilkosabb merényletei. A harangzúgás idején Madrid városi tanácsosai is csatlakoztak azokhoz a tömeges megemlékezésekhez, amelyeket a robbantások négy helyszínén, köztük a fôváros közepén lévô Atocha pályaudvaron tartottak. A nemzeti gyásznapon pontban délben csendes megemlékezést tartottak a 191 halálos áldozat és az 1900 sebesült elôtt tisztelegve.

Módosítják a feltételrendszert

Nem tudták megtartani azt a versenytárgyalást, amelyen kiválasztották volna a marosvásárhelyi Belvedere lakónegyed megépítôjét. Mint ismeretes, a megmérettetésre két cég jelentkezett: az Izorep és a Benta. Az ajánlatokat elbíráló bizottság azonban kiderítette, hogy mindkét jelentkezô az állam adósa, így nem vehet részt a versenytárgyaláson. A hétfôi rendkívüli tanácsülésen a tanácsosok módosítani fogják a feltételrendszert, azonban még nem tudni, hogy milyen módon - tájékoztatott Csegzi Sándor alpolgármester.

Három járat indul a Sapientiához

A Siletina és a helyi közszállítási vállalat társulás egy busz- és két maxitaxi- járatot indít a Sapientia új campusához. Mint tegnap megtudtuk, a 20 percenként induló 26-os buszjárat mellett, a 44-es, tízpercenként a Kombináttól induló maxitaxi, valamint a Tudor negyedet a nagy kórházzal összekötô 27-es kisbuszok is elmennek az új épületig. A buszjegy ára ugyanannyi.

37 tömbház meleg víz nélkül

Közel egyhetes szünet után tegnap megnyitották a melegvíz-csapot a Rodniciei és a Vasile Lucaciu utcák egy- egy tömbházában. Mint Bota Edittôl, az Energomur sajtószóvivôjétôl megtudtuk, a nagy adósságok miatt hozott megszorító intézkedés nyomán néhány tulajdonosi társulás képviselôje törlesztette a kintlevôségek egy kis részét, s vállalta, hogy 2-3 hónapon belül teljesen kifizeti az adósságát. A társulások adminisztrátorai a tartozások beütemezett újrafelosztását is bemutatták. A sajtószóvivôtôl azt is megtudtuk, hogy 37 tömbházlakás képviselôje még mindig nem jelentkezett, így ezekben a lépcsôházakban továbbra is zárva maradnak a melegvíz-fôcsapok.

Megyénkben nincs pestisjárvány

A napokban a Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság szakemberei két sertéspestis-gócot fedeztek fel. Kisikland községben, Nagyiklandon egy tulajdonosnál nyolc sertés betegedett meg, Marosszentanna községben, Várhegyen egy gazdánál három egyed vált a betegség áldozatává. Az állatokat elpusztították, az elôírásoknak megfelelôen elvégezték a fertôtlenítési munkálatokat. Ugyanakkor a gócok körüli tíz kilométeres távolságban levô állatpiacokat (Mezôbánd, Marosszentkirály) lezárták. Dr. Rusu Ioan vezérigazgató nyilatkozata szerint a megye sertésállományát nem veszélyezteti a pestistjárvány.

Információs iroda Vámosgálfalván is

Jövô héten a megyei tanács keretében mûködô Európai Integrációs Központ szakembereivel és a tanács vezetôségével találkozik Végh József vámosgálfalvi polgármester. Mint elmondta, ahhoz kérte segítségüket, hogy a községközpontban is létrehozhasson az ákosfalvihoz hasonló Európai Információs Irodát. Mind a nagyközség, mind a környékbeli települések számára nagyon fontos lenne, hogy legyen egy szakember, aki figyelemmel követi a pályázati lehetôségeket, összeállítja és benyújtja az egyéni és közös terveket. A polgármesteri hivatalban már kijelölték azt a helyiséget, ahol mûködhetne az iroda, amelynek létrehozását helyi tanácsi határozattal is megerôsítik.

Vándorkiállítás a Bernádyban

A Magyar Fotómûvészek Világszövetségének IV. vándorkiállítását nyitják meg hétfôn 18 órakor a marosvásárhelyi Bernády Ház emeleti termeiben. A kiállított alkotásokat Karácsonyi Zsigmond, lapunk munkatársa és Incze István, a fotóklub elnöke méltatja.

Lelkészértekezlet

A Marosi Református Egyházmegye március 14-én, délelôtt 10 órától a Vártemplomi Református Egyházközség Diakóniai Otthonának Bocskai termében tartja idei I. negyedévi lelkészértekezletét. Elôadást tart Szentpály-Juhász Imre celldömölki lelkipásztor, majd Nagy Péter Budapest-budafoki lelkész a Théma nevô protestáns tanulmányi kör tevékenységét ismerteti.

Tavaszi szél vizet áraszt III.

Ma délelôtt 10 órától harmadik alkalommal szervezi meg a marosszentgyörgyi római katolikus plébánia a Tavaszi szél vizet áraszt címû népdalversenyt. A plébánia tanácstermébe közel félszáz csejdi, marosvásárhelyi és helybéli iskolást és óvodást várnak.

A panaszok 71,4 százaléka jogos

A Maros Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatalhoz 2005. elsô két hónapjában 280 panasz illetve értesülés érkezett. A kivizsgálások során 71,4% megalapozottnak bizonyult. A tevékenységi területek szerint 48% szolgáltatásokra, 31% élelmiszeri-termékekre, 21% pedig egyéb termékre vonatkozik. A legtöbb reklamációt Marosvásárhelyen (158), falusi környezetben (58), Segesváron (27), Dicsôszentmártonban (15), Szászrégenben (13) jegyezték be. A leggyakoribb panaszok a háztartási és elektronikai termékekre (32), kenyér