Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Scheele figyelmeztet

Jonathan Scheele, az Európai Bizottság romániai delegációjának vezetôje szerdán, Craiován kijelentette, hogy az unió bôvítésérôl kialakított EU- koncepció nem jelent garanciát Románia 2007-es csatlakozására.

A háromnapos craiovai látogatáson tartózkodó Scheele leszögezte, az EU bôvítési elképzelései ellenére Románia nem lehet biztos abban, hogy 2007-ben az unió tagja lesz.

"Az az álmunk, elképzelésünk, hogy Románia 2007-ben csatlakozzon az EU-hoz., de ez nem jelent garanciát. Elôbb áprilisban alá kell írni a csatlakozási szerzôdést. Reális kockázat létezik a védzáradék alkalmazása révén", nyilatkozta szerdán Jonathan Scheele. Az EB- delegáció vezetôje szerint a csatlakozás utáni nehézségek attól függenek, hogy a román kormány hogyan készíti fel erre a lakosságot.

"Az hiszem, a nagy probléma a csatlakozási folyamat és a csatlakozás teljességében való megértésének hiánya. Nem tudnám megmondani, hogy a román állampolgárok felkészültek-e vagy sem az uniós csatlakozásra. Ha a lakosság elvárásai nem reálisak, akkor megtörténhet, hogy csalódnak Románia csatlakozásában. Az utóbbi idôszakban Európát az általa felajánlott pénzzel azonosítják. Nem szabad elfelednünk, hogy egy közös európai identitás megteremtésért is harcolunk. Európát nem pusztán földrajzi adottságai, hanem értékei is meghatározzák" - fogalmazott Jonathan Scheele.

Ha az országban elôrehozott választásokat kellene tartani, nem Calin Popescu Tariceanu jelenlegi miniszterelnök, hanem Theodor Stolojan liberális politikus lenne a liberális-demokrata pártszövetség (D.A.) zászlóvivôje - idézte a szerdai központi sajtó Traian Basescu miniszterelnök egyik televíziós csatornán elhangzott megállapítását.

A lapok nagy figyelmet szenteltek ennek a kijelentésnek, hiszen a demokrata párti államfô mostanában túlságosan gyakran veti fel az elôrehozott választások lehetôségét. Az Adevarul, a Ziua és az Evenimentul Zilei egyaránt ismerteti Basescu ezzel kapcsolatos okfejtését.

A Cotroceni-palota lakója szerint ugyanis a jelenlegi törékeny parlamenti többséggel nem lehet meghozni az immár halaszthatatlan, de népszerûtlen intézkedéseket. Példaként említette az energia árának 70-80 százalékos emelését 2007 január elsejéig, az állami szubvenció megszüntetését a bányászatban, valamint a kohászat átszervezését. Basescu hangsúlyozta: a lakosság várható elégedetlenségét csak egy stabil kormány és egy olyan parlament tudja kezelni, amelyben a kormánypártoknak kényelmes többségük van.

Az említett lapok Tariceanu miniszterelnököt is idézik, aki maga is helyeselné Basescu esetleges döntését az elôrehozott választásokkal kapcsolatban. Meglepetést keltett viszont a közvéleményben, hogy Basescu jelezte: elôrehozott választások esetén nem Tariceanura, hanem Theodor Stolojanra "alapozná" jövendô kampányát a D.A. szövetség.

Stolojan volt eredetileg a D.A. államfôjelöltje, csakhogy a kampány elôtti idôszakban visszavonult egészségügyi okokra hivatkozva, Basescunak adva át helyét. Basescu gyôzelme után elnöki tanácsadóként vette maga mellé Stolojant. Az államfô most kijelentette: Stolojan meggyógyult, és - ha a szavazókat idô elôtt kellene az urnák elé szólítani - ô lenne a legkitûnôbb "zászlóvivô".

Az elôrehozott választások legfôbb ellenzôi azonban épp ott vannak, ahol minderrôl dönteni kell majd: a parlamentben. Az RMDSZ sem szívesen tenné ki magát rövid idôn belül egy újbóli megmérettetésnek, az ugyancsak koalícióban résztvevô humanisták pedig biztosan nem jutnának be a parlamentbe. De várhatóan a liberális és a demokrata párt jelenlegi honatyái sem kockáztatják majd az ôszi választások alkalmával megszerzett kényelmes helyüket.

Aktuális

Csendôrök már nem, polgárôrök még nem felügyelnek. Mármint az iskolák körüli rendre. A csendôrség átszervezése miatt tegnaptól már egyetlen iskola körül sem járôröznek a csendôrök, helyüket a közösségi rendôrségnek kellett volna átvennie.

Csakhogy, mint várható volt, a váltás itt sem történt olajozottan, hiszen a helyi önkormányzatok ezúttal is felkészületlennek bizonyultak. Marosvásárhelyt tekintve mintegy 20 általános iskolánál és 14 líceumnál járôröztek a csendôrök ez idáig. A fôtanfelügyelô szerint a 4 éve mûködô rendszer alapjában véve bevált, jelentôsen csökkent a tanintézmények környékén elkövetett bûncselekmények (úgymint zsebtolvajlás, testi sértés) száma.

Az iskolákban, környékükön köztudottan gyakori a rendbontás, a támadások sem ritkák. Volt úgy, hogy este, az órák után hazafelé induló diákokat kirabolták, és nemcsak diákokkal, tanárokkal is elôfordult hasonló eset. Tudomásunk van olyanról is, amikor az oktató nyakláncát tépték le, a közelben levô csendôrök azonban elfogták a tettest.

Ilyen szempontból természetes, hogy a csendôri jelenlét hasznossága egyértelmû, és ha figyelembe vesszük, hogy iskola környéki drogterjesztésrôl is szó lehet (bár hivatalosan ezt nem ismerik el), talán még fontosabb a biztonságérzetet nyújtó rendfenntartók járôrözése. Marosvásárhelyen a közösségi rendôrség még nem alakult meg, és a helyi vezetôk közötti nézeteltérések miatt kétséges, mikor kerül erre sor. Egyelôre csak vagyonfelmérést végeznek, bár április 1-jétôl már mûködnie kellene a polgárôrségbôl kialakított közösségi rendôrségnek. (Most azt hadd ne részletezzük, hogy a polgárôrség keretében milyen felkészültségû "rendôrök" vannak!).

A kérdésre, miszerint ki vonható felelôsségre, ha idôközben, a csendôri jelenlét híján az iskolák környékén kirabolják x-et vagy y-t, a fôtanfelügyelô válasza: semmiképpen sem az iskolák vezetôi. Ôk azért felelnek, ami a tanintézményen belül történik. És akkor máris komolytalannak számít az illetékesek azon válasza, hogy a csendôröket ideiglenesen az iskolák saját "ôreivel" és szolgálatos tanulókkal helyettesítik. Ez utóbbiaknak ugyanis csak a tanintézményen belül áll hatáskörükben felügyelni a biztonságra, ami kívül történik, az nem tartozik rájuk. Némely oktatási intézményben - mint a Papiu, Unirea - a polgármesteri hivatallal kötött egyezmény alapján önkormányzati pénzbôl fizetett polgárôr felügyel a rendre. Ezen iskolák, úgy látszik, kivételezettek.

Visszatérve a helyzetre, csak azt kérdezhetjük, hogy az illetékeseknek miért kell mindig megvárni, míg a körmükre ég a gyertya? Miért nem lehet idejében felkészülni és a törvényes határidôtôl alkalmazni a jogszabályokat, mûködtetni a rendszert? Ez jelentené a szakszerûséget. Ha pedig nem így történik, kit vonnak felelôsségre és mikor?

A határon túli románok hivatala aggódik

Aggodalommal értesült a határon túli románok hivatala (DRP) a magyarországi Eleken mûködô román iskola esetleges megszüntetésére vonatkozó hírekrôl - közölte kedden a Rompres közszolgálati hírügynökség a DRP állásfoglalását idézve.

A román kormánynak alárendelt hivatal közleménye szerint a szóban forgó iskola megszüntetésének lehetôsége az eleki önkormányzat február 28-i ülésén merült fel. Ugyanazon az ülésen a megszüntetés alternatívájaként felvetôdött, hogy a magyarországi román önkormányzat vegye át az eleki román iskolát.

E lehetôségekkel kapcsolatban az idézett bukaresti közlemény szerint "a DRP alaptalannak tekinti a magyar helyhatóság szándékát az eleki iskola megszüntetésére", és "felszólítja a magyar hatóságokat az eleki románok anyanyelvû oktatásának további támogatására, mert (megítélése szerint) az anyanyelven való neveléshez való európai jog tiszteletben tartása minden helyi politikai érdeknél fontosabb".

Közleményében a DRP egyszersmind annak a reményének adott hangot, hogy "a magyar hatóságok mindent megtesznek az eleki románok jogainak tiszteletben tartásáért, ugyanúgy, mint ahogy - a kölcsönösség elvének megfelelôen - a romániai magyarok is élvezik az ôket nemzeti kisebbségként megilletô összes jogokat". A DRP álláspontja szerint az eleki iskolában körülbelül negyven, szegény sorsú családból származó román nemzetiségû gyermek tanul.

A román kormányzati hivatal állásfoglalása szerint Magyarországon 11 olyan általános iskola mûködik, amelyben körülbelül 1200 román nemzetiségû gyermek tanul, Gyulán pedig a Nicolae Balcescu nevét viselô gimnáziumnak 205 diákja van.

A közlemény emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a magyar statisztikák "a román kisebbség általános iskolája" fogalommal dolgoznak. Közben ezek az oktatási intézmények valójában csak olyan iskolák, amelyekbe román nemzetiségû gyerekek is járnak - szögezte le a DRP közleménye, amely felsorolta azt a tizenegy magyarországi települést, ahol ilyen iskola mûködik. Ezek: Elek, Körösszegapáti, Battonya, Bedô, Magyarcsanád, Kétegyháza, Gyula, Lökösháza, Méhkerék, Pusztaottlaka és Körösszakál.

E helységek egyetlen iskolájában sem román nyelven tanítják azonban a tanterv szerinti tantárgyakat, ez alól csupán a méhkeréki román iskola alsóbb osztályai képeznek kivételt. Itt ugyanis a természetrajzot, a földrajzot, a zenét és a rajzot románul tanítják - mutatott rá végezetül a határon túli románok bukaresti kormányhivatalának közleménye.

A szegénység hetente 300 ezer halálos áldozatot követel a világban, azaz a helyzet olyan, mintha minden héten lenne egy újabb indiai-óceáni szökôár - szögezte le egy brüsszeli konferencián a belgiumi flamand szocialisták parlamenti frakcióvezetôje, Dirk Van der Maelen.

A tanácskozást azért hívták össze, hogy megvitassák: mit lehetne tenni az ENSZ úgynevezett millenniumi célkitûzéseinek megvalósítására. A 2000-ben elfogadott programban a világ országai célul tûzték ki, hogy 2015-ig a felére csökkentik a szegénységet a Földön, s emellett hatékonyabbá teszik a harcot a különbözô betegségek (malária, AIDS, tbc) ellen, illetve javítják az egészségügyi ellátórendszert, valamint a beiskolázottság szintjét a fejlôdô országokban.

A fejlett államok pedig (ideértve az EU tagjait) kötelezettséget vállaltak, hogy fejlesztési célú állami segélyeik szintje 2015-re eléri a bruttó nemzeti jövedelmük 0,7 százalékát. Jelenleg ezt a szintet mindössze 4 EU-állam (Hollandia, Dánia, Luxemburg és Svédország) teljesíti, s az Európai Unió csak reméli, hogy a közösségi átlag 2006-ra eljut a 0,42 százalékig...

A belga kormány azt szeretné, ha az ország hozzájárulása már 2010-re elérné a 0,7 százalékos arányt: ehhez azonban a fejlesztési célokra fordított költségvetést addigra meg kellene duplázni, évi 800 millió euróról 1,5 milliárd euróra növelve. A tanácskozás résztvevôi, politikusok, gazdasági szakemberek elismerték, hogy ez nem lesz könnyû feladat. Még ha sikerülne is, a legtöbb fejlett államtól nem várhatóak hasonló eredmények, hiszen például Olaszország még mindig csak 0,17 százaléknál tart, az Egyesült Államok pedig még ott sem. Ezért a résztvevôk nemzetközi szintû akciókat szorgalmaztak.

Fölvetették például a tôzsdei jövedelmek világméretû megadóztatását (az egyik felszólaló szerint minden részvény után 0,05 százalékos adót kellene leróni), vagy az úgynevezett kerozinadót. Utóbbit a világ legiparosodottabb országait tömörítô "Hetek" február eleji londoni pénzügyminiszteri tanácskozásán hozták szóba a franciák és a németek, éppen a legkevésbé fejlett országok megsegítésének szándékával. A javaslatot az EU-tagállamok pénzügyminiszterei február közepén tartott brüsszeli tanácskozásukon az Európai Bizottsághoz küldtek további tanulmányozásra.

Annyira borzalmas feltevések, hogy a hivatalos tanácskozáson inkább óvakodtak beszélni róluk. Mindazonáltal az Interpol által a bioterrorizmusról Lyonban megrendezett elsô nemzetközi konferencia folyosóin az orvosok és a szakértôk mégis szóbahozták az elképzelhetetlen horror forgatókönyveit.

Halottak százezrei, betegek milliói, tömegek által megrohant kórházak, amelyekben megtizedelik az orvosokat és a személyzetet, zavargások a gyógyszertárak elôtt, rémhírek és zûrzavar: ilyen horror-lehetôségeket próbáltak számba venni az Interpol székhelyén múlt héten tartott tanácskozás résztvevôi, a meghívott rendôrök, tudósok és orvosok.

Tara O,Toole asszony, a Pittsburgh egyetem biobiztonsági központjának igazgatónôje, a Biosecurity and Bioterrorism címû szakfolyóirat társkiadója a következôképpen vázolta rémület forgatókönyvét az AFP-nek: "Ha minden a lehetô legrosszabbul alakul, egyszerre többféle támadás is indul, és olyan fertôzô betegséget terjeszt, amely több millió embert öl meg. Ilyen betegség lehet például a himlô, amelyet nem lehet gyógyítani és amelytôl a rendelkezésre álló oltóanyag-készlet a világ népességének csak a 10 százalékát képes megóvni. A himlô 600 millió embert ölt meg a 20. század során, amikor természetes betegség volt. Ha tehát a terroristák alkalmaznák, nem lenne elképzelhetetlen, hogy több millió emberrel végezne."

Ma már csak az orosz és az amerikai hadsereg rendelkezik himlôbaktérium-törzsekkel, amelyeket biológiai fegyverré alakítottak át, ezek - hivatalosan legalábbis - nem kerülhetnek rossz kezekbe.

A legfélelmesebb forgatókönyv értelmében a hatóságok reakcióját késleltetheti, hogy nem könnyû felismerni, mikor megy végbe valami rendellenes, és hogy még ennek felderítése után is idôbe telik azonosítani a kórt okozó bacilust vagy vírust.

A borzalom fokozódhat, ha a bioterroristák genetikailag módosított organizmusokat alkalmaznak, amelyek ellenállóbbak az ismert kezelési módszerekkel szemben. Ez ma még csak tudományos-fantasztikus forgatókönyv, amely azonban a biológiai tudományok fejlôdése és a velük kapcsolatos információk elterjedése nyomán idôvel mind megvalósíthatóbbá válik.

A fejlett országok hatóságai éppen azért vizsgálják a különbözô katasztrófa-szcenáriókat, hogy megkíséreljék felkészíteni rájuk az egészségügyi szolgálatokat, hiszen azok eddig soha nem néztek szembe nagyarányú bioterrorista táma-dással.

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök a napokban elemezte a 2005- ös országos költségvetést. Kiderült, hogy vannak olyan gazdasági egységek, amelyek több 100 milliárd lejjel tartoznak az államnak, ezen belül az egészségbiztosító pénztárnak. A pénzügyi szervek felfokozott ütemben hajtják be az adósságot, azonban a folyamat elhúzódhat, mi több, számos csôdbe ment nagyvállalat is fenn van a listán. Ezeknek a tartozását már nincs akivel rendezni. A megyei helyzetképrôl Rusu Anton közgazdásszal, a Megyei Egészségbiztosító Pénztár gazdasági igazgatójával beszélgettünk.

Az Országos Egészségbiztosító Pénztár 2004. január elsején összeállította az adósságlistát azoknak a cégeknek a névjegyzékével, amelyek 2003. június 30-áig nem fizették ki az egészségügyi járulékot. A cégeknek tehát gyakorlatilag egy fél év állt a rendelkezésükre, hogy rendezzék adósságaikat. Ahol ezt elmulasztották, az állami aktívákat kezelô ügynökségre, illetve az országos pénzügyi igazgatóságra bízták a pénzbehajtást. A cégek helyzetétôl függôen volt, ahol az adósságot újraosztották, másoknál pedig csôdeljárást kezdeményeztek. Rusu Anton kifejtette, a folyamatot már korábban elkezdték, de most a miniszterelnök felgyorsította az eljárást. Megyénkben a fent említett határidôig 2340 cég nem fizette ki az egészségbiztosítást, összesen 340 milliárd lej volt az adósságuk. Ezek között olyanok is vannak, mint a dicsôszentmártoni Bicapa Rt., vagy a szászrégeni volt Republica Rt., ahol 30-35 milliárd lejjel tartoznak, s olyan cég is felkerült a listára, ahol néhány millióval maradtak el. A helyzet azóta nem sokban változott, annyi csupán az eltérés, hogy néhány cégnél újraosztották az adósságot, s ezek fizetgetnek - mondta a gazdasági igazgató. Ez a helyzet nem érinti a Megyei Egészségbiztosító Pénztár mûködését, mivel a begyûjtött pénzösszeget az országos pénztárba utalják át, s innen osztják le a továbbiakban a megyékre.

- Ez a rendszer nekünk kedvezô, mivel megyénk havonta 130 milliárd lejt gyûjt be, míg a leosztásban 190 milliárdot kap. Persze, így sem elég. Az idei tervezett bevétel 1500 milliárd lej körül van, míg a kiadás közel 2100 milliárd lej. A hiányt a költségvetés-kiegészítéskor pótolhatjuk, addig annyit osztunk be, amennyi pénz a rendelkezésünkre áll, de egyértelmûen szükség lenne még többre. A kiadásokat növeli, hogy mindegyre nônek a a gyógyszerárak, másrészt pedig az orvostechnológia is fejlôdik. Mivel Marosvásárhely egyetemi központ, lépést kell tartani a technológiával, s ez állandóan növeli a kiadásokat - egészítette ki a gazdasági igazgató által elmondottakat dr. Csíki Zsuzsanna, a Megyei Egészségbiztosító Pénztár igazgatója.

Ami a biztosító tartozását illeti, megtudtuk, hogy 2004-re 105 milliárd lejt kell kifizessenek gyógyszerekre és 100 milliárd lejjel vannak elmaradva a különbözô egészségügyi szolgáltatások ellenértékének törlesztésével. De ez utóbbiak olyan kiadások, amelyek szerzôdésen kívül keletkeztek. Az említett 340 milliárd lejbôl, amivel a cégek tartoznak, várhatóan csak 93 milliárdot hajthatnak be, ezt a Pénzügyminisztérium újraosztotta. A pénz többi részének befizetésére nincs remény, mert ezt elsôsorban csôdbe ment gazdasági egységeknél, illetve tönkrement volt állami mezôgazdasági vállalatoknál regisztrálták. Csak a felszámolásuk után várható, hogy valami pénzösszeget visszaszereznek, de a csôdeljárási folyamat évekig is elhúzódhat.

Elsô lépésként az állami aktívákat kezelô ügynökség zárolta az adós cégek bankszámláit. Megyénkben 35, nagyrészt mezôgazdasági és szövetkezeti szolgáltató cégrôl van szó. Ezek közül többnek a cégvezetôje különbözô mentséget talál arra, hogy miért nem volt lehetôsége adósságát törleszteni. Ezekkel, de még másokkal szemben is a miniszterelnök és a pénzügyminiszter hajthatatlan: a költségvetési kötelezettségeket késedelem nélkül, a törvénynek megfelelôen teljesíteni kell - jelentette ki a sajtónak e téma kapcsán Calin Popescu Tariceanu.

A Mindentudás Egyeteme, amely a Magyar Tudományos Akadémia, a MATÁV és az Axelero közös vállalkozásaként 2002 szeptemberében indult, valódi sikertörténet - mondta az MTI-nek dr. Fábri György, az Akadémia kommunikációs igazgatója annak kapcsán, hogy századik elôadásához érkezett a rendezvénysorozat.

Szavai szerint a Mindentudás Egyeteme bebizonyította, hogy a közhiedelemmel ellentétben a magyar közönség fogékony a tudomány, az értékek iránt. "A nézôk, ha úgy tetszik, a lábukkal, illetve az egér kattintásával szavaztak, hiszen az eddigi elôadásokra a helyszínen 30 ezer ember volt kíváncsi, a Mindentudás Egyetemének honlapját pedig átlagosan tízezren látogatják naponta."

A legtöbben a televízióban találkoztak a Mindentudás Egyetemével, amely egy-egy alkalommal 250-300 ezer embert képes a képernyôk elé ültetni, s felbecsülni sem lehet, hogy hányan követik az elôadásokat határokon innen és túl a kábeltelevízión keresztül.

"A rendezvény a sajtón keresztül körülbelül egymilliós olvasótáborhoz jut el, tehát nagyon nehéz kikerülni a Mindentudás Egyetemét" - jegyezte meg dr. Fábri György

Szavai szerint a századik elôadás kapcsán azt is érdemes megemlíteni, hogy körülbelül 120-150 szerzôi ívnyi tudományos ismeretterjesztô anyag gyûlt össze, amelyet eddig három kötetben jelentettek meg, s elôkészület alatt van a negyedik is. "Az elsô kötet például 14 ezres példányszámban kelt el, ami egy drága és tudományos könyv esetében óriási sikernek számít" - hangsúlyozta az MTA kommunikációs igazgatója.

Korábban a tudomány kapcsán nem volt szokás olyan kifejezéseket használni, mint marketing, multimédia, teljes körû médiajelenlét vagy animáció. Ám mindez szerepet kapott a Mindentudás Egyeteme esetében, amely valójában egy korszerû médiaprodukció, s ez is hozzájárult a sikeréhez. Természetesen a sikerhez nélkülözhetetlen egy professzionális gárda: egy-egy elôadás 50-60 ember munkáját dicséri.

A rendszerváltás elôtt, 1988-tól fokozódott Magyarország iránt a KGB, a Stasi és a Securitate érdeklôdése; a magyar kémelhárítás pedig nem tehetô felelôssé azért, mert a rendszerváltás idején is megfigyelt ellenzéki politikusokat, hiszen akkoriban a három külföldi titkosszolgálat sikeres beszervezéseket hajtott végre - nyilatkozta Diczig István ezredes, a magyar belügyminisztérium egykori vizsgálati osztályvezetôje szerdán egy napilapnak.

"Moszkva, Berlin és Bukarest akkoriban már nem hitt a magyar politikai, belügyi vezetéstôl
kapott hivatalos tájékoztatásoknak, még az állambiztonsági kapcsolatokon keresztül közölt híreket sem fogadták kész tényként. Mindhárom hírszerzô szervezet erôltetett ütemû hálózatépítésbe kezdett Magyarországon" - írta a Népszabadság a Belügyminisztérium egykori vizsgálati osztályvezetôjére hivatkozva.

A rendszerváltást megelôzô években a KGB, a szovjet titkosszolgálat elsôsorban arra volt kíváncsi, milyen nemzetközi megállapodások aláírására, illetve felmondására készül a magyar kormány. A Stasi, az NDK titkosszolgálata a mind nagyobb számban Magyarországra menekülô keletnémetekkel kapcsolatos adatokat és a döntés-elôkészítô anyagokat gyûjtötte, a Securitate, a román titkosszolgálat pedig Magyarország Erdély-politikájáról és a romániai menekültekrôl próbált tájékozódni. A magyar kémelhárítás ezzel kapcsolatos információiról jelentés készült az akkori belügyminiszternek.

Az "egykori baráti hírszerzô szolgálatok magyarországi hálózatépítésre törekednek" - tartalmazta a mindmáig nyilvánosságra nem hozott jelentés.

Flashmob Kolozsváron

Az Eörsi Mátyás szabad demokrata politikus kolozsvári elôadását megakadályozó megnyilvánulást parodizálná az az akció, amelyet csütörtökre szervez a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) épülete elôtt egy kolozsvári értelmiségi csoport.

Az MTI kolozsvári munkatársa szerint a szervezôk egy Nyugat-Európában dívó megmozdulási forma, "flashmob" révén kívánják kifejezésre juttatni üzenetüket. A flashmobon rövid ideig gyûlnek össze az emberek, akiket korábban interneten keresztül, levelezôlistákon értesítenek arról, hogy mit kell tenniük. A "villámgyülekezet" tagjai rendszerint az ilyen rendezvényeken látják egymást elôször.

A kolozsvári flashmob szervezôi a pozitiv.freeblog.hu honlapon arra kérik a résztvevôket: hozzanak magukkal egy tárgyat, amelyre az igen szó legyen ráírva. A szervezôk szerint "az igen emberibb, mint a nem, és az igenre törekedni jó."

Eörsi Mátyás szombati kolozsvári esete heves közéleti visszhangot váltott ki. Huszonhat erdélyi magyar személyiség például tiltakozó nyilatkozatot adott ki. Az egyetemes emberi jogokkal és a közérdekû kérdések megvitatásához szükséges kulturált párbeszéd követelményeivel ellentétesnek tartják, hogy március 5-én az EMTE kolozsvári székhelyén Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselô szólásszabadságát korlátozták a tüntetôk. Különösen veszélyesnek tartják, hogy mindez gyûlölködô, kirekesztô, sôt olykor antiszemitának is minôsíthetô bekiabálások kíséretében történt. Elismerve a tiltakozók jogát a hangos tüntetéshez és az épület megszállásához, akárcsak a nehezményezett rendezvény megakadályozásához, az aláírók megdöbbentek a gyûlölködô, tartalmatlan, elôítéletes gyalázkodásokon, amelyek szerintük méltatlanok az egyetemhez, Kolozsvárhoz, Erdélyhez.

A Szilágyi Pál rektor által aláírt közleményben az egyetem vezetôsége elhatárolódott a "sajnálatos incidenstôl". Emlékeztet: sem az EMTE hallgatói, sem oktatói nem vettek részt az elôadást megakadályozó tiltakozó akcióban, és annak megszervezésében. "Az egyetem kizárólag az oktatást és a tudományos kutatást szolgálja, és nem lehet egyes politikai pártok céljait szolgáló megnyilvánulások színtere" - áll a közleményben.

A magyar sajtó egy része a szombati tüntetés kapcsán emlékeztetett, hogy a rendezvényen antiszemita ízû mondatok is elhangzottak. Az épületbôl távozó Eörsi Mátyásnak azt kiáltották a tömegbôl, hogy "menjetek beszélgetni a Gáza-övezetbe."

Az Erdélyi Magyar Ifjak elnöksége ugyanakkor az ellen tiltakozott, hogy egyes újságírók a szombati tüntetést "antiszemita megmozdulásként igyekeztek beállítani". "Meg lehet próbálni az erdélyi magyarság és a Gáza-övezetben jogfosztottan élô palesztin kisebbség helyzete közötti párhuzamot antiszemitának beállítani, de nem hisszük, hogy józan ésszel gondolkodó olvasók számára sikerülni fog. Akik ennek ellenére valamilyen zsidóellenességet látnak az Eörsit a Gáza-övezetbe küldô mondatban, közöljük, hogy a mondat egyetlen hangnak tulajdonítható, amely nem az alulírott és nem az EMI valamely tagjának a hangja" - áll a közleményben.

Tulit Attila, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) alelnöke ugyanakkor éppen azt üdvözölte, hogy magyar fiatalok megakadályozták Eörsi elôadását. A Mediafax hír-ügynökségnek azt mondta: a fiatalok tiltakozása indokolt volt, olyan politikus ellen irányult, aki negatívan befolyásolta a magyarországi közvéleményt a 2004. december 5-i népszavazás elôtt.

A nyugat-európai vállalatoknak a keleti EU-tagok költségcsökkentést, gyorsan növekvô új piacot és javuló globális versenyképességet kínálnak, a nyugat- európai kormányoknak viszont ugyanezen okokból arra kell ráébredniük, hogy ha nem javítják a helyi beruházási klímát, még több munkahely vándorol Kelet-Európába, akkor is, ha több keleti tagországban, például Magyarországon a termelékenységnél gyorsabban nônek a bérek - áll a Financial Times keddi elemzésében.

A brit üzleti napilap az EU reformjáról közölt elemzéssorozat keddi cikkében azt írta: az Európai Unió autógyártásának 20 százalékát már most a kelet-európai országok adják, és ez az arány csak növekedni fog, ha a csehországi Kolinban minap átadott, a Toyota és a PSA Peugeot-Citroen által épített gyártósorhoz hasonló üzemek teljes kapacitásra futtatják fel termelésüket.

Az elemzés szerint Kelet-Európa fô elônye az exportra termelô cégek számára még mindig az alacsony munkaköltség. Szlovákiában egy munkás éves alkalmazási költsége 6500 euró, Franciaországban 44 ezer, Németországban 50 ezer euró.

Kína még olcsóbb, de Kelet-Európának egyéb elônyei is vannak: közelebb van a nyugat-európai gyártóbázisokhoz és piacokhoz, meglehetôsen magas szintû az oktatás és jó a kínálat szakképzett munkásokból - áll a brit lap cikkében.

A Financial Times szerint mindez gyakran komoly következményekkel jár a nyugat-európai alkalmazottakra, akik vagy elveszítik munkájukat a termelés keletre helyezése miatt, vagy keményebb alkalmazási feltételeket kell elfogadniuk.

A munkaadók azonban sokszor azzal érvelnek, hogy ezek a változások valójában munkahelyeket mentenek meg Nyugat-Európában, mivel az alacsonyabb hozzáadottérték-tartalmú munkák keletre exportálásával megôrizhetôk a nagyobb hozzáadott értéket elôállító nyugati állások, és ez javítja a vállalat általános versenyképességét.

Kelet-Európának - bármennyire is hajtja az EU egészét a versenyképesség javulása felé - azonban szintén megvannak a maga bajai: a jelentôs - sokszor nem is a rászorulóknak folyósított - jóléti kiadások megterhelik a költségvetéseket, nem veszett még ki a kenôpénz elfogadása a közigazgatásban, és gyakran az infrastruktúra is rossz állapotú.

Mindemellett egyes országokban a béremelkedés is kicsúszott az ellenôrzés alól, és már meghaladja a termelékenység javulásának ütemét. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága legutóbbi jelentésében Magyarországot, Csehországot és Szlovéniát említette ezen országok között - áll a Financial Timesban.

Az elemzés szerint a térség munkásai az EU- csatlakozás után minél hamarabb el akarják érni a nyugat-európai életszínvonalat, és kormányaikra hárul az a hálátlan feladat, hogy elmagyarázzák: ez több évtizedes folyamat lesz, amelynek során "kevés kanyart lehet majd levágni".

Egyelôre azonosítatlan tettesek hatoltak be a keddre virradó éjszaka Gernyeszegen a polgármesteri hivatal épületébe, ahonnan két, egyenként 400 kilós vasszekrényt tulajdonítottak el.

- Hajnali 4.30 órakor néhány lakos látta, hogy a polgármesteri hivatal hátsó udvarából fehér színû kiskocsi húz ki. Kétségtelen, hogy a tolvajok abban szállították a vasszekrényeket - nyilatkozta lapunknak Incze Jenô polgármester. A hivatalba a hátsó udvaron át jutottak. A kapu lakatját fémvágó ollóval könnyûszerrel levágták. Az épület ajtajának felfeszítésekor megszólalt ugyan a riasztóberendezés, ám azt egyetlen mozdulattal hatástalanították, elvágták a szálakat. A környéken lakók, bár hallották a felvisító riasztó hangját, nem vették komolyan, mivel már többször megtörtént, hogy a riasztóberendezés magától megszólalt. A polgármester elmondta, egy éve egy marosvásárhelyi ôrzô-védô céggel kötöttek szerzôdést, melynek értelmében két biztonsági ember éjszakánként járôrözik a községközpontban és Körtvélyfáján. A tavaly nyáron azonban egyiküket bántalmazták, azóta együtt jár a két egyenruhás. Elmondásuk szerint Gernyeszegen kezdték a járôrözést, majd Körtvélyfájára mentek át, ahol hajnali 5 órakor felültek a vonatra, s visszatértek a megyeközpontba. A polgármester véleménye szerint az elkövetôk a két biztonsági ember útvonalát, idôbeosztását nagyon jól ismerték, valamint azt is tudták, hogy a hivatalban hol vannak a páncélszekrények.

A betörôk csak a pénzt keresték. "Mind a négy irodát feltörték, de nem nyúltak hozzá a számítógépekhez, más irodatechnikai felszerelés sem hiányzik. Viszont valamennyi fiók, szekrény tartalmát felforgatták" - mondta a polgármester. A két vasszekrény közül az egyik falba volt építve, azt körbevágták, s úgy emelték ki. Incze Jenô elmondása szerint az egyik szekrény üres volt, a másikban 70 millió lej készpénzt tároltak. Hétfôn hozták el a gyermekpótlékra, rokkant gondozói és szociális segélyekre szükséges összeget, valamint a hét elsô napján befizetett helyi adók- és illetékekbôl begyûjt összeg volt a vasszekrényben.

A takarítónô reggel 6 órakor vette észre a betörést, s azonnal értesítette a polgármestert. Az ügyben indított nyomozás folyamatban van.

Március 13-án lép érvénybe a 2004. évi 550-ös számú törvény, amely a Román Csendôrség feladat- és hatáskörét is szabályozza. Ennek értelmében a Maros Megyei Csendôrparancsnokság keretében is több változás történik.

Manea Daniel százados, a Megyei Csendôrparancsnokság sajtószóvivôje elmondta, két éve kezdôdött el a vidéki csendôrôrsök létesítése. Az új törvény értelmében március elsejétôl a Nyárádszeredában, Kerelôszentpálon, Rücsön, Mezôsámsondon, Kuty-falván, Ákosfalván, Mezôsályiban mûködô csendôrôrsöket számolták fel, a tegnaptól megszüntették a sármási, szovátai, erdôszentgyörgyi, radnóti, bándi és görgényszentimrei ôrsök tevékenységét is.

A régi törvény értelmében a csendôrség feladatköre a közrend és - biztonság megteremtése. A Közigazgatási és Belügyminisztérium valamint a Közoktatásügyi Minisztérium közötti egyezmény alapján négy éve a tanintézmények környékén csendôrjárôrök ügyeltek a közbiztonságra.

"Négy évvel ezelôtt riasztó méreteket öltött a klikkbûnözés. A csoportokba verôdött bûnözôk védelmi pénzt követeltek a kisebb gyerekektôl, vagy éppen az uzsonnájukat, maroktelefonjaikat és egyéb javaikat vették el. A csendôrök állandó jelenlétével ezt a jelenséget teljes mértékben kiküszöböltük. Ugyanakkor a tanintézetek vezetôségének kérésére közbeavatkozhattunk az iskolában kirobbant viszályok, verekedések megfékezésére is" - mondta a százados. Az új törvény ezen feladatkört nem írja elô, s tegnaptól a megyei tanintézmények környékén járôrözô 100 szerzôdéses csendôrt visszavonták, más feladatkörrel látták el.

Egyelôre nem tudni, milyen rendvédelmi szerv hatáskörébe kerül át a tanintézetek felügyelete. Tény viszont, hogy szükség van az egyenruhások jelenlétére, ellenkezô esetben nem kizárt, hogy a lakosoknak, szülôknek, gyerekeknek a pár évvel ezelôtti helyzettel kell újra szembesülniük.

Az RMDSZ idén Marosvásárhelyen rendezi központi, március 15-i rendezvényét. A hagyományokhoz híven ezúttal is a postaréti Székely vértanúk emlékoszlopánál tartják meg az ünnepséget, amelyrôl a Duna Televízió élô közvetítést ad. Ünnepi beszédet mond Markó Béla, az RMDSZ országos szervezetének elnöke, Románia miniszterelnök-helyettese és dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének az elnöke. A román és a magyar miniszterelnökök ünnepi köszöntôit Burkhardt Árpád alprefektus olvassa fel. A márciusi ifjak üzenetét a Bolyai Farkas Elméleti Líceum egyik diákja tolmácsolja. A rendezvény keretében fellépnek Györffy András és Kilyén Ilka színmûvészek, valamint a Hajdó Károly és Csíki Ágnes vezényelte vegyes kórus.

A központi rendezvényt megelôzôen délben 12 órakor a Bem-emléktáblánál, délután fél 2-kor a Petôfi-szobornál lesz koszorúzás. Este 6 órai kezdettel a Kultúrpalotába várják a szórakozni vágyókat egy színvonalas rendezvényre, a hajdúszoboszlói Szabó László Alapfokú Mûvészeti Iskola és a debreceni Mozgás Teátrum - Dezsô Virág Mikor elindultam hazafelé címû - táncmûsorára.

*

Segesváron március 15-én 14 órakor kezdôdnek a megemlékezô ünnepségek. Elôször a várban levô Petôfi-szobrot koszorúzzák meg, majd ezt követôen 15.30-kor az Ispán-kútnál helyezik el a kegyelet virágait, a fehéregyházi sírkertben pedig 16 órától kezdôdik a mûsor. Szovátán a katolikus templomban 11 órakor ünnepi mise lesz, a megemlékezés a polgármesteri hivatal udvarán felállított kopjafánál folytatódik 15 órától. 16.30-tól a fürdôtelepi mûvelôdési otthonban ünnepi mûsor, este 8-tól tûzijátékkal zárják a rendezvényeket Szovátán. Dicsôszentmártonban, a mûvelôdési központban 17 órakor kezdôdik az ünnepség. Abosfalván 13 órakor tisztelegnek a Bem- emlékmûnél. Bonyhán március 14- én lesz a kultúrotthonban emlékmûsor, ahol vendég-ekként fellép a hajdúszoboszlói tánccsoport is. Látványos ünnepség lesz március 13-án 11 órától, ahol felvonulnak a huszárok. Ehhez hasonlóan Sárpatakon március 15-én 15 órától lesz ünnepi megemlékezés, koszorúznak a templomkertben, a kultúrotthonban ünnepi mûsorösszeállítás
is elhangzik, s a községközpontban felvonulnak a huszárok. Nyárádandrásfalván a temetôben nyugvó 1848-as harcos, Deák Farkas sírjához március 13-án 12 órától fáklyákkal vonulnak fel a nyárádszeredai fiatalok. Az erdôszentgyörgyiek március 15-én 17 órakor koszorúzzák meg a kelementelki Simény-kúria falán álló emléktáblát, 16 órától pedig a városközpontban levô kultúrotthonban szerveznek ünnepi mûsort. Marosludason március 15-én 16.30-kor a mûvelôdési házban szintén az alkalomhoz illô mûsorral tisztelegnek.

Az említett eseményeken kívül megyénk magyarlakta községeiben és falvaiban március 13- án, vasárnap, illetve kedden, március 15-én a templomokban, illetve a templomkertekben felállított kopjafáknál lesznek ünnepi rendezvények, több helyen pedig az iskolákban is a fiatalok az 1848-as forradalomra emlékeznek.

Anyanyelvünk

Levelekbôl, felhívásokból meg a magunk tapasztalatából is tudjuk, hogy sok a bizonytalanság a rövidítések használatában. Legtöbbször arra kíváncsiak az érdeklôdôk: tegyünk-e pontot írásunkban a rövidítések után, hogyan kapcsoljuk hozzájuk a toldalékot. Az úgynevezett valódi rövidítések után rendszerint pontot teszünk: jan., febr., márc. meg a többi hónap neve rövidítésének végén ki kell tennünk a pontot. Az ilyenekben is: Bp. (Budapest), f.h. (folyó havi), isk. (iskolai), l. (lap, lásd), m. (magyar, megye), ny. (nyugalmazott), okl. (okleveles), pl. (például), pu. (pályaudvar), s.k. (saját kezével), stb. (s a többi), t. (tisztelt), u. (utca). Vigyázzunk, ez az u. csak az utca szónak a rövidítése, sose alkalmazzuk az amúgy is rövid út szó helyett! Igen sokszor látunk effélét: Kerepesi u., holott az Kerepesi út. Nem sokat gépírásban sem nyerünk, ha az út szó helyett az u. rövidítést használjuk. A postát is megzavarhatjuk vele, mert elôfordul, hogy az utca és az út szóban különbözik az az elnevezés. Ôszintén szólva a körútnak krt. rövidítésével sem takarítunk meg sokat. Inkább írjuk ki az effajta szókat!

Vannak olyan rövidítések, amelyek után nem teszünk pontot, ilyen a mérték, pénzfajták, égtájak megnevezésének rövidítése: mm (milliméter), cm (centiméter), m (méter), l (liter), dl (deciliter), g (gramm), kg (kilogramm - ne ejtsük hosszú ó-val!). Sokszor hibásan írják a dekagramm szó rövidítését, helyesen dkg, nem pedig dg (ez decigramm)! A forint rövidítésére Ft (ne írjuk idegenszerûen az összeg elé, hanem utána!), a fillér f, D (dél), DK (délkelet), DNy (délnyugat) stb. A toldalékot kötôjellel kapcsoljuk a rövidítéshez. Ha pont van a rövidítés után, az is ott marad a kötôjel elôtt: Bp.-en, bp.-i, m-rel, Ft-tal. Helytelen m-el, Ft-al! A Ft ezt jelenti: forint, s ehhez még hozzájárul a hasonult v-jû -val rag: forinttal.

Újabb országos bemutatónak adott otthont a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagyterme, ám a produkciót elôadó társulat ezúttal sem vásárhelyi volt. A bukaresti I. L. Caragiale Nemzeti Színház mûvészei látogattak el Marosvásárhelyre, amelynek közönsége a kortárs román színjátszás további legnagyobb személyiségeit (Constantin Dinulescu és Maia Morgenstern után) láthatta a helyi deszkákon.

Jean Anouilh 1981-ben írt, Az egoista címû komédiáját az egyik legnagyobb élô legenda, Radu Beligan rendezte, fordította, alkalmazta színpadra (Liviu Dorneanu segítségével), valamint ugyanô játszotta a cím-, illetve a fôszerepet is.

A darab a legszebb molière-i hagyományok szerint íródott, az elôadásban harmonikusan keveredtek a szó-, illetve a látványszínházi elemek. Vörös falú, vörös elemekkel bútorozott, igen ízléses szobabelsôt formázó díszletek között zajlik a játék, a sikeres, gazdag, öreg és magányos dráma- és színmûíró, az egoista (Radu Beligan) élete. A figura fenomén az elôadásbeli alakok világában. Idôs, ám szellemileg teljesen friss, nagyvonalú, játékos csínyeket ûzô és metszô gúnytárral rendelkezô figura, a szarkazmus és irónia megdönthetetlen mestere, aki rövid és halk félmondatokkal képes megszégyeníteni, föld alá süllyeszteni bárkit, akit nem tisztel. És mivel senkit sem tisztel...

Felbukkan a pénzéhes család, az elvált, enyhén tollas-csôrös feleség, a régi feminin "jó barát", aki folyton pénzért könyörög, és látszólag pokollá teszik az öreg életét. Látszólag, hiszen ô remekül szórakozik rajtuk. Ameddig meg nem kapja a megbízatást: lánya arra kéri, hogy míg ô szabadságra megy, fogadtassa el ultrakonzervatív férjével a válás gondolatát, illetve tényét. E ponttól kezdve fenomenális komédiát látunk, amelynek komikumforrása nagyrészt a hihetetlenül jó szövegben, illetve a fôszereplô higgadt és megsemmisítô játékában rejlik. A végén persze kiderül: az "egoista" , aki nagyvonalúságának tudatában minden pénzkolduló maszlagot hajlandó elhinni, a legbôkezûbb, és azok, akik puszta elôítéletbôl önzônek titulálják, az igazi, fajtiszta paraziták. Akárcsak Molière-nél, a metszô gúny felénk is árad... igen nagy mennyiségben. És ez így helyes.

Radu Beligan mellett olyan nevek játszanak az elôadásban, mint Carmen Stanescu, Mihai Fotino, Damian Crasmaru, Sanda Toma, Mihai Niculescu, Medeea Marinescu, Cesonia Postelnicu, Silviu Biris, a román vígjátéki hagyomány legnemesebb vonulata szerint. Ami pedig mindennek fényét még csillogóbbá teszi: szünet nélküli, kétórás elôadás rendezô-fôszereplôje, Radu Beligan az idén 87 (!) éves...

Ördög Zoltán lett a Félsziget Fesztivál idei design-pályázatának nyertese. A hét benyújtott pályamunkát a zsûri az egységesség, a használhatóság és az eredetiség alapján osztályozta, éppen ezért volt nehéz kiválasztani egy abszolút nyertest, ugyanis valamennyi beküldött pályamunka tartalmazott valami kiemelkedôt.

A pályázóknak egy-egy tervezetet kellett benyújtaniuk honlapintróra, honlap-fôoldalra, plakátra, fejléces papírra, valamint névjegykártyára.

A http://www.felsziget.ro/design weboldalon is megtekinthetô alkotások közül ötletes Nertan Nicolae intrója, a Weiner-Hári páros merész plakátterve, valamint Szentlászlai Barna punkfrizurát felhasználó bannere, amelybe belevitte saját tavalyi félszigetes lookját is.

Paul Maior, Palkó Botond, Léczfalvi András, Weiner- Hári és honlapterve bizonyult a leginkább felhasználóbarát alkotásnak, emellett elôbbi kettô plakát kategóriában is eredetit és újat hozott.

A pályázat fôdíjasa 5 millió lejt visz haza, valamennyi résztvevô pedig egy-egy Swatch karórát és egy Félsziget-pólót kap ajándékba.

A nagyközönség számára a pályázatra érkezett munkák alapján elkészült honlap hamarosan látható lesz, hiszen július 27-31. között újra hatalmas buli és nagy koncertek várják a fiatalokat Marosvásárhelyen.

Lapozó

A József Attila-centenárium nem "tüzeli" az újdonsült és státusát már-már bánó kisvároska idônógatóit, persze, jó volna valami nagy-nagy szellemi tüzet rakni. Száz éve született nagy költônk azért rakná ma is tüzünket, "hogy fölengednének az emberek!"... Ehhez képest nem kimondottan harmadik évezredi az EF tónusa: több bizakodó nekihuzakodást, idôszerû és problémafelvetô írást várnék Erdôszentgyörgy bátor lapjától. Több friss anyagot, kevesebb szövegelést - vidéki lapnak halála a (nyitó nélküli) konzerv.

Barátságról, falugyûlésekrôl, prémes vagy perémes farsangi süteményekrôl, a magyar ugar fölött lengedezô szellôk irányáról (balkáni áramlatokkal keveredve) kell és lehet abszurd körüli utazási reflexiót írni, de erôsebb reakciót vált ki, ha azt mondjuk: francba az olyan biznisszel, amely arcátlanul és szégyentelenül egy pimasz és embertelen tömegszállítási "koncepció" lágerkocsijaiba taszítja a jóhiszemû utazóközönséget. Európa ajkába sem harap, maxitaxiké a világ.

Tetszik az iskola-oldal, a Sulilapi meg a hasonló kis rovatok, ezek teszik érdekessé "idegen szem" számára a vidéki lapocskákat. Van ismeretterjesztés (cúnamis összeállítás), interjú, megtudjuk (Tamás Anna adóhivatali vezetôtôl, Székely Ferenc interjújából), hogy Erdôszentgyörgy városában 2600 "fizikai személy" (helyesen: természetes) és körülbelül 100 jogi személy (helyesen: jogi személyiség) fizet adót, illetve köteles adót fizetni. A többi: helyi információ. A tanácsülési tudósításokkal az a bajom, hogy mindenkori szerzôik (lapunknál is) alig látnak túl az elôadó(k) fölvillantotta "horizonton". Ez nemcsak a szakmai felkészültség hiányával, hanem valamiféle rosszul felfogott jóhiszemûséggel is "magyarázható", a problémafelvetô, rákérdezô, tényfeltáró riportot kisregénynek képzelik, és lusták jobban fogalmazni, hát afféle magnóriporterekké válva egyfajta "álláspont" szócsöveivé válnak, holott (tapasztalatból tudom) igenis van markáns véleményük, elképzelésük a tárgysorozat fölvetett, fölmerült cikkelyeirôl.

A lap legérdekesebb része (ismét) az utolsó oldal. (Nem bánnám, ha minden másik oldala egyfajta hasonló "utolsó" lehetne...) Igaz, idôszaki lapban nehéz naprakész híreket, lapzártás villanásokat közölni, fôleg ha nem helyben, hanem Marosvásárhelyen nyomják a tízoldalas, immár színekben is "tobzódó" Figyelôt (a Mediaprint nyomdában), szívesen olvasnék olyasfélét, ami túlmutat kedves emlékezésen (Öt éve hunyt el Molnár Dénes), mûvelôdési krónikán (találkozók, beszámolók, programok), egyéb kisded dolgokon.

Miközben hiú "követelményeket" támasztok legkedvesebb újságommal szemben, érte s nem ellene "hara-gudva" beleborzongok a rossz sejtésbe, hogy mint annyi kitûnô kezdeményezés, ez a lap is, máról holnapra befuccsolhat, elnémulhat, megszûnhet.

Holott szépül, gyarapszik: szóban és mondatban, tájol és láttat, gyönyörködik és gyönyörködtet. Idôvel nemcsak a helyi közösség, hanem a nagytáj mûvelôdési fórumává növi magát.

A sanyarú sorsú, gyönyörû karakterû küküllôi panoráma oly gazdag tükörcserepe kultúránknak, oly erôs rétege történelmünknek, néprajzunknak, irodalmunknak, képi világunknak, hogy az egyetemes okosság minden más parkoló szintjérôl gyorslifttel vonnák föl a jó Istenhez; nekünk miért nem jó, ha jobban élnénk meg azt, amiben ma inkább csak gyarlón vegetálunk?!...

Erre várom a választ újságot alkotó barátaimtól. (ERDÔSZENTGYÖR-GYI FIGYELÔ, 2005., február)

Csütörtöki kimenô

Ha az ember gyermekkorában jó kis csiszlikséggel lepte meg környezetét, rögtön azt kérdezte a felôsségre vonó felettes Ô: kitôl tanultad, édes fiam?!! Csak úgy csikordultak a mondat végén a kérdô- és felkiáltójelek.

Ugyanezt firtatja némelyik felnôtt (újság, politikus, civil és pszeudoszférikus kérdezô) a kolozsvári Sapientia Egyetemen nemezô (ahelyett, hogy nemznének) harmincfôs, az Eörsi Mátyás elôadásának megakadályozóitól. Merthogy ezek a magukért és Erdélyért felôsséget érzô baglyok és verebek, karvalyok, sasok és keselyûk, poszáták és agg gurgyalagok ott verdestek mélymadárságuk tudatában és káricsáltak a liberalizmus ellen. Amely nem adott nekik (nekünk) a kettôs fészekrakáshoz lehetôséget. (Arról annak idején már többször is írtunk, ezért most a fô kérdésre kellene visszaröppennünk.)

Tehát, hol tanultad, édes fiam, a liberalizmus gyûlöletét? Hol tanultad, fiacskánk, lányocskánk a Gázai övezet emlegetését? Hol turbózták fel agyadat a turáni turulmadarak?

Az Erdélyi Magyar Ifjak eddig három alkalommal léptek a szélesebb nyilvánosság elé. Mind egy tôrôl fakadnak dolgaik: a Wass Albert- mûvek maratoni felolvasása, a Trianon-film vetítése, most meg a december 5-i népszavazás kudarca elleni tiltakozás. Tehát mind a kultúra határán fogantak dolgaik. Ebbôl is látszik, hogy az Erdélyi Magyar Ifjak egy múltba forduló, a jajveszékeléshez közelálló ifjúság élcsapatát képezik, akikbôl, ha nem vigyázunk, pártértelmiségiek lesznek. Másodfogyasztók, botránygesztikulálók.

Ugyanis otthonról ezt a fajta cselekvési modellt aligha hurcolhatták fel az egyetemekre. Nem, szüleik bizonyára szorgos kispolgárok, akik az utóbbi ötven-hatvan év rendszereiben rosszul éltek, de az 1945 elôttirôl nincsenek, nem lehetnek emlékeik.

Azért voltak a fiúknak-kislányoknak tanítómestereik. Kik is ôk? Név szerint nem felsorolhatók, hiszen mi nem feljelentôsdit játszunk, mi a mélyebb rétegekre derítenénk némi pilácsot. (A virgács legyen a közvélemény megvetése, ha akad ilyen.)

Midôn a Soros Alapítvány kolozsvári és bukaresti kuratóriumában tevékenykedtem meghívásos alapon, rengetegszer szembesültünk mindenféle civil szervezet táborfinanszírozási pályázatával: régészeti, tánc, matek, hagyományôrzô, természetismereti, környezetvédelmi, olvasás stb. célzattal. Más szervezetek, mi is (liberálisok, jobboldali-nemzetiek, pénz környékiek, szocialisták stb.) is osztogattunk alapokat: légyfogó, vakondtúró, melyesztô, papramorgó és kubikoló, csizmasározó, fagyizó-nagyizó táborokra.

Nos, ezek a táborok a szabad ég alatt, sátorokban, szaletlikben nem csupán a megnevezett céljaikban tusványoztak. Rengeteg alkohol fogyott, ahogy ezt az ifjúság egy jelentôs hangadó csoportja nagyon bírja, és rengeteg magyarországi elôadó jött importáruval a batyujában. Hozták az ottani pártviszálykodást, gyûlöletbeszédet. Néha nyilvánosan elôadták, de sokkal többször a háttérbeszélgetésekben lendült be az informális nevelés. Vetették a magvakat a gyûlölet és türelmetlenség aranysárga kalászosaihoz. Tizenöt év alatt elegendô idô állott a jobboldali vagy baloldali ifjúsági narratívák kialakításához.

Amit tettek a minap Kolozsvárott, ahhoz már nem kellett senki külsôs. Készen állott bennük az ügyhöz méltó eszmei háttér, a késztetés, a kelesztés, a harag beszéde. Azt tették, amit mestereiktôl az elôzô tizennégy év alatt elsajátítottak a demokráciában mindenféle eredetû pénzen táplált edzôtermekben. (Liberális pénzeken is.)

Az idén József Attila-év van. Úgy gondolom, nem fognak az erdélyi magyar ifjak felolvasóesteket szervezni, holott József Attilának csak annyi köze volt a Gázai övezethez, hogy egy gázai (vagy utóbb gázban elpusztított) orvos egy kabátot adott neki.

A költô ars poéticájának utolsó elôtti szakasza így kezdôdik:

"S hol táborokba gyûlt bitangok...". A folytatás elolvasható bármely J. A.-kötetben, kikölcsönözhetô akármelyik erdélyi közkönyvtárból, ahol még vannak magyar könyvek. Például a Sapientián is, melynek magam is oktatója vagyok.

Tárca

Akkor természetesen kinézel, látod, amit látsz, semmi veszély, semmi zûr, a kocsid biztonságban van, mûvileg kissé felzubogsz, megnyomsz egy gombot, elszellentesz szájon át pár menô káromcsíkot. Mikor a kutyák szirénáznak, nem föltétlenül kell komolyan venni, a kutyák bizonyos idôszakokban pláne, hogy szirénáznak, farkast üvöltenek, valahányszor pénzügyi banda tör a tulajra, légiriadóval kápráztatják el a fürdômedence szexis világát, a kutyák szaporodásra késztetik a fôügyészt, pedig utál apóst-anyóst, mégis be- és megteszi, a kutyák utálják az érdek nélküli szépet és a szép nélküli várost, jó múltkoriban egy kutya elintézte, hogy a Hosszú utca elején máig is csak tartalékosan villogjon a sárga jelzô, ebbôl kifolyólag, a Takarékpénztárral szembeni átjárón ötpercenként alakulnak baleseti események, nem tudni, kinek érdeke, hogy ott ne ugasson senki és semmi.

Amikor a kutyák szirénáznak, szeresd felebarátodat, mint tenmagadat, bár nem kötelezô a csak fiús meg a csak lányos nap. A szirénázó kutyák egyaránt kedvelik a csajokat meg a srácokat, bokától gégéig, mert ennivalóak.

- Mikor a kutyák szirénáznak - így Suba Botond - , vízilós nyugalom kerít hatalmába. A hatalom nagy kerítô; nem hatalomra, idegnyugtató kutyaszirénázásra vágyom. Lakónegyedemben egész éjjel riadókoncert van, hallok oroszlánbôgést, elefánttrombitálást, békakurutty-papagáj-manélé koktélt, liftben rekedt részegek politikai deklarációit pornó- szlengben, a szuperdzsó koncert káromkodás- röppentyûit a patak poklos egén, a garzonosok dzsungelpartijaiból áradó, ütverúgó élvezkedéseinek impertinens metaforáit... De legszebb a hajnal, mikor kikérezkedik a kutya, a saját dudáját szólaltatja meg, mert akkor feltámad az egész zenekar, és kacagva kocogjuk végig a kaka-körletet...

Tanult haverom utálkozva vitte át életét egy pompás hegyalji faluba. Eladta kényes magyar vizsláját, vásárhelyi lakásával, az elsô vevônek. A hatvanat alig rúgta el, nem idegbajos, csak nyugodtan akar élni, illetve csöndben s minden fölösleges ceremóniát messze kerülve. Új lakóhelyén semmije sem hiányzik, kenyeret kétnaponként hoznak, húst alig fogyasztanak, déligyümölcs: két alma, tizenkét órakor; hegeszt a táj, havaskék a levegô, svédacélozza tüdôdet, gyermeket csinálnál a balkáni gerlének.

Mégsem aludt jól a nyugdíjas házaspár. Udvarukon nyomokat találtak, mókuri, ôzike, rókuri, hatmázsás bumbummacika is vizitált, oly megejtô udvariassággal, oly igen puhán, sosem jönnek vala rá, ha nincs ott krémentomuk a friss hóban.

Töprengette magát Suba Botond. Lerobbant kocsiját mokányul leköpte; csutakokon áll, tyúkketrec lesz belôle. Fáj az ôrjítô hiány: a városbéli autók agresszív zaja, zengô karattyolása a negyedbôl. Másnap körbejárta új faluját: Itt nincsnek kutyák? - kérdezte az ôslakosokat. Ôslakos nem maradt, kutyát azért nem tartanak, mondták a jövevény kollégák, mert ki sem nevel baromfit, ki sem tart juhot, disznót, nagyállatot - akkor meg minek. Mit vihet el a vad.

Suba Boti beugrott városába, vodkákat, söröket ivott, cigizett vadul (holott éppen abbahagyta), és szidta a Kurva Lehetetlent. A K. L. nem állja, ha mocskolják; kipattant a hamutartóból, és Suba Botond megvilágosodva keresett fel pár cimborát, végül az utolsó maxitaxival hazatért Keményházára.

Vagyont csinál. A környezô települések hivatalosai szerre járják portáját, ámuldoznak, mily zseniális a szirénázója. Akkor is bôdül, ha részeg éjjeliôr tûnik fel az utca végén, balladásan kóválygó, összecsinált járásával.

Suba Botond azóta úgy alszik, mint a májusi juhtej. Már most lehetne fôzni belôle bálmost. Gépkutyái szabályosan koncerteznek, tehetségesebbek Jack London éneklô ebénél, Mozartot, Beethovent, Berliozt, Lisztet, Enescut, sôt Bartókot és Pendereckit is úgy zsolozsmáznak, hogy azóta se mókuri, se rókuri, se farkuri, se mackuri még csak a környékére se merészkedik Keményházának, sôt az egész Felsô- Báránymentének.

Egy környezetvédô tudákos állítása szerint vakondokaink elszánt népe is latolgatja, hogy rögvest átfúrja magát az Ókirályságba.

Minden akciónak a reakciója hozzád tér vissza, úgy, mint az elhajított bumeráng - hajítófa - , mely visszatér az eldobójához.

Az ember nem mentesül saját cselekedeteinek a következményeitôl.

Egy több ezer éves bölcsesség szerint mindenki saját maga alakítja a sorsát, mely jó és rossz tetteinek a következménye.

A buddhizmus tanításainak egyik fô figyelmeztetése így szól: "Mivel te vetsz, te aratsz. Egy magnak a képessége, hogy virággá vagy fává fejlôdjön, gyümölcsöt teremjen és elpusztuljon, magában a csírában van benne."

A hindu bölcsesség könyve, a Bhagavad-gitá szerint a szenvedés oka az elkövetett tettekben rejlik. Ezekért a tettekért csak az elkövetô felelôs, rajta kívül senki más. "Mit kiváló ember tesz, annak példáját követi a nép."

Tagpo Lhadje tibeti bölcs - tanítómester - intelmei szerint: "Nélkülözhetetlen, hogy az ember az elkövetett vétkeit jóvá tegye, az ember minden tettében és gondolatában ne lássa meg a lehetôséget a szellem tökéletesedésére." Ajánlja: "kerüld a vagyont, melyhez csalás vagy tolvajlás után jutottak. Kerüld a kicsapongást és a könnyelmûséget, mely értékedet embertársaid szemében leszállítja. Kerüld a tevékenységet, melynek nincs értelmes célja. Kerüld a szót, amely saját hibádat palástolja, de más hibáját hangsúlyozza."

Visszaemlékszem Kant egyik filozófiai tételére: "Cselekedj úgy, hogy cselekedeted felsô foka - csúcsa - egyetemes érvényû lehessen, alapul szolgálhasson, irányt szabhasson minden társadalmi szabálynak, törvénykezésnek."

A fentiekbôl leszûrhetjük az alábbiakat: a cselekedetnek a jellege, sajátos mivolta, tulajdonsága józanságot, szerénységet, eszmei, erkölcsi megítélés alapját fejezhesse ki.

Úgy gondolom, hogy a fent említett bölcsességeket, intelmeket - és sok ehhez hasonlót - nem ártana a nevelô hatásukért az iskolákban is tanítani.

Ha magunkba mélyedünk, elemezzük az idôk folyamán lezajló cselekedeteinket - természetesen, amelyekre még emlékezünk - rádöbbenhetünk, hogy sok szenvedésünknek, keserûségünknek az okozói a mi meggondolatlan cselekedeteinkbôl származtak.

Mennyi elhamarkodott, meggondolatlan cselekedetnek a követ- kezménye hatott vissza ránk, mennyinek kellett a következményeit elviseljük!

Így van! Egy fának a gyümölcsét, melyet elültettünk, mi kell megegyük, akár jó, akár rossz, akár édes, akár keserû.

Hány elsietett vagy érdekbôl kötött házasság bomlott fel, melynek szenvedôjévé vált valamelyik fél. De szenvedtek - talán egy életen át - a gyermekeik is.

Amíg fiatalok, sokan nem törôdnek az egészségükkel. Roncsolják felelôtlenül, tudatlanul, meggondolatlanul, a vágyak, szenvedélyek kielégítésével: késô éjjeli szórakozás, dohányzás, mértéktelen alkoholfogyasztás stb., stb.

Én a saját életem folytán látott, tapasztalt eseményekbôl idézhetnék fel sokat. Voltak velem egykorú barátaim, ismerôseim, kik a szertelen, kicsapongó élet következtében már régen elhaltak. De olyanok is vannak, akik, bár nálam jóval fiatalabbak, már lerongyolódott, kimustrált öregek.

Én hálát adok az Istennek, hogy az érdeklôdési terem, a szakmai foglalkozásom mellett a bölcsességek kutatása felé is irányult. Azokat igyekeztem - amennyire a körülmények engedték - saját javamra felhasználni. Így sikerült, még aránylag megfelelô egészséggel, fizikai és szellemi erônléttel átlépnem a 83-as küszöböt és felkapaszkodni a 84. lépcsôfokra. Aki megbecsüli az egészségét, tudomásul veszi, hogy a test a lélek temploma, mely szent hely, lakás. Aki uralkodik az érzésein, érzékein, képes irányítani gondolatait és cselekedeteit, annak az élete kiegyensúlyozottá válik, kevesebb szenvedést és keserûséget kell elviseljen. Az az ember könnyen túl tudja tenni magát a megpróbáltatásokon, nehézségeken, melyek sokszor talán váratlanul jönnek, csapódnak be az életébe.

Bartis Árpád, Marosvásárhely

"A szenátorok fizetésemelést szavaztak meg maguknak. A kormány rendeletet adott ki, amit a szenátor urak vita nélkül megszavaztak, sôt itt-ott még javítottak is rajta", olvassuk a március 2-i Népújságból. A miniszteri fizetés 52.375.000 lej, a képviselôé 47.912.000 lej lesz októbertôl. Aztán jönnek a szolgálati lakások költségei 1.050.000-2.750.000 lej/éjszaka, úgyszintén az államtitkárok magas költségei. Aztán jönnek az autók, ez utóbbira a képviselôház 320 milliárd lejt szavazott meg, olvassuk M. E. írásából. A telefonhasználatról, úszómedence-, szaunaköltségeket és sok egyebet hadd ne említsem.

Mindenesetre megnyugtató érzés tudni nekünk, hiszékeny választópolgároknak, hogy honatyáink és a kormány tagjai legalább jól élnek, úgy, ahogy tipikus államelnökünk ígérte: sa traiti bine. A szomorú az egészben az, hogy az említett urak és még vagy 2 millió állampolgár jól él. De nem él jól 20 millió embertársuk!

Tisztelt képviselôink és szenátoraink, ha ezen az aránytalan, igazságtalan helyzeten javítani is akarnának, tudjuk, nem "csak" önökön múlik. De hadd kérdezzem meg, mint egy demokratikus jogállamban élô állampolgár, ezer meg ezer társam nevében: nincs önöknek lelkiismeret- furdalásuk mindazért, ahogyan bebiztosították sorsukat, és ahogy a mi sorsunk biztosítva van? Nem vitatjuk végzettségüket, felkészültségüket, tudjuk, hogy sokkal többek, mint egy átlagpolgár, nagyobb a feladatuk is, de óriási az aránytalanság a több millió állampolgár és önök között. A több millió is különbözô munkahelyen ledolgozta a munkáséveit, és most élnie kell annyiból, amennyibôl! Önök ezt jól tudják! Úgyszintén, akik most tevékenykednek a munka mezején annyiért, amennyiért, hasonló sorsuk van. Önök magas beosztásaik dacára sem érhetnek 20- szor többet, mint a 2-3.000.000 lejbôl tengôdô választópolgáraik. De az önök fizetése legalább 20-szorosa!

Önök és családtagjaik, ha megbetegednek is - amit nem kívánok - a gyalázatos gyógyszerproblémát is meg tudnák oldani, de mi, több millió szavazópolgár, kevésbé. De jó lenne, ha az államelnökünk jelszavát, ígéretét a 22 millió állampolgár megérhetné, "sa traim bine". Jó lenne sokkal többet beváltani ígéreteikbôl, hogy ne csak önök, mi is éljünk egy kicsit jobban.

Makkai Endre, Backamadaras

Az írott és elektronikus sajtó is gyakran számol be tragikus robbanásokról, melyeket a világ különbözô országaiban visznek véghez. Szomorú események ezek. Ártatlan gyermekek és felnôttek életét oltják ki a robbanások. Mindannyiunkat gyötörnek ezek a hírek. Gyakran jut eszembe Isten tiltó szava, a "Ne ölj!" (6. parancsolat), és a Heidelbergi Káté ehhez fûzôdô tanítása, a 106. kérdésben, melyet most csak részben idézek: "felebarátomat… meg ne sértsem, vagy meg ne öljem… A közhatalom kezében pedig azért van a fegyver, hogy a vérontást megelôzze…". Minden országnak van közhatalma és mennyi sok fegyvere, milyen jó lenne, ha jobban összefognának a vérontás megelôzésére, hiszen, ha van akarat, csodákra képes a világ. Szépen szemlélteti ezt a szökôár sújtotta vidékek lakóinak megsegítése.

Nem ilyen egyszerû dolog ez, mondhatná bárki. Igaz, a dolgoknak sok összetevôjük van. Van ennek egy 2000 éves programja, melyet Krisztus születésekor hirdettek meg az égi seregek "Dicsôség Istennek… és e földön békesség, és az emberekhez jóakarat."

E szerint a program szerint kellene élni minden embernek és munkálkodnia minden közhatalomnak. Bizonnyal megszûnnének a robbantások, pusztítások.

Miért lett számomra olyan fontos a robbantások kérdése? Mert azt tapasztalom, hogy a "külsô" robbantások, merényletek okozzák a belsô, lelki robbantást is.

Isten kegyelme ez ideig megôrzött attól, hogy közvetlen közelünkben legyenek robbantások. De ezek "külsô" és belsô hatásai átgyûrûznek hozzánk is, hiszen a rendôrségi jelentésekben hallunk erôszakos cselekményekrôl körünkben is. A rendfenntartók küzdenek ellenük, de úgy látszik, kevés az állományuk és a ráfordítandó pénzük. Fontos kérdés, minden anyagi áldozatot megérdemel!

A belsô, lelki robbanásokról, pusztításokról nemigen ad hírt a sajtó. De ha nyitott szemmel járunk, látjuk a nyomait. A bibliában van híradás errôl: "a teremtett világ egyetemben fohászkodik, nyög… sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését…" Mindannyiunknak, az egész világnak közös ügye a "lelki robbantás megelôzése". Ezek miatt van a sok pártoskodás, irigység, széthúzás, családok felbomlása, gyermekek árvasága, egyházaink gyengülése, templomaink üresedése, népünk rohamos fogyása, iskoláink elnéptelenedése, fegyintézetek zsúfoltsága, alkoholizmusba való menekülés és kábítószer-fogyasztás.

A sok belsô lelki robbantás verte szét a "rendtartó székely falvakat", és perzselte fel a Maros, Nyárád, Küküllô vidékének drága termôföldjeit, melyek parlagon hevernek, melyeket felvert a "dudva, a muhar, a gaz" (Ady).

Igaz, hogy megöregedtek a kaszát húzó erôs karok, a "közösben" elégtek az egyszerû ekék, szekerek. Nincs igavonó állat, pénz a gépekre, de valami más károsodás is van, a robbantás tüze kiégette a föld iránti szeretetet, ragaszkodást, az ôsi ösztönt.

A lelki robbantószereket meg kell semmisíteni.

Balogh Károly

Nekünk, öregeknek ebben az életben nincs már sok keresnivalónk. A végsô dolgoknak nincs céljuk - és mégis. Keresem az élet vetését, ami nem hozott termést, aratást. Minket becsapni sem lehet már, csak megalázni.

A tegnap meglátogattam egy volt kolléganômet, aki úgy kellett megöregedjen, hogy munkáját nullává degradálták, holott egész életében kitûnô volt. Megmutatta a kitöltött nyugdíjlapját, az értékeket. Az 1961 elôtti évek, amelyeket nem vezettek be a munkakönyvbe, nullára értékelôdtek. A nulla csak semmit jelent. Márpedig ezek az évek voltak élete legeredményesebb, legsikeresebb, legbôvebb vetésû évei. Ezt értékelik nullára! Tehát vetése nem hozott aratást.

Sok arculcsapást juttatott az élet az emberek jóvoltából, itt megjegyzem, hogy vezetô káder soha nem bántott, de annál több tanfelügyelô, azonban munkámat soha senki sem értékelte nullára. Ez több annál, hogy arcul csaptak. Nem fizettünk nyugdíjalapot, ez igaz, de nekünk sem adtak fizetést. Adjanak kárpótlást és vonják vissza abból! Nekünk majd a hátramaradottak csináltatnak egy síremléket!

Most pedig miheztartás végett leírom 1952-53-ból egy normális heti munkám tervét. Két elsô osztályt tanítottam reggel 8 órától 17 óráig másfél fizetésért. De reggel 7 órakor már vázlatot írtam az iskola irodájában. Délben 12 és 13 óra között egy paralízises gyereknek díjmentesen segítettem. Egész nap dolgoztam, otthon nem is fûtöttem. Este 8 és 10 óra között az analfabétákat vártam. Hetente kétszer tartottam színdarab- és táncpróbát. Hetente egy este fonókörben tartottam felolvasást. Hetente volt gyûlés, sajtótájékoztató. Vasárnap tartottuk az elôadásokat, akkor voltak a falugyûlések, rajoni gyûlések. A templomba is elmentem, itt nem bántottak. A kiszabott munkát a kolléganôm még jobban végezte, mert nagy volt a munkabírása. Most minden évre kapott egy-egy nullát. Ha mi a múltban nem dolgoztunk, az a sok gyermek kitôl tanulta meg az elemi ismereteket?

Nem túlzok: volt olyan eset, amikor karácsony szombatján este késôn jött egy anyuka a gyerekéért. Így a karácsonyi meglepetésem az lett, hogy csurgó esôben hét kilométert kellett gyalogolnom, mert az utolsó autóbusz elment. A hideg szobában nem volt idôm sokat bosszankodni, fújtam a meleget, hogy nehogy megfagyjak. Erre munkám elismeréseként negyven év távlatából adnak egy nagy nullát! S nem csak nekem, hanem a többi tanítónônek is ugyanez a köszönet jár. Ez csúfság! Ez nem más, mint az idôsek sárba tiprása, megalázása!

Kali Ágnes, Marosvásárhely

Azóta már egy generációval szaporodott a városunk, amióta a Dózsa György utca bejáratánál elkezdték turkálni a földet, ki tudja megmondani, milyen szándékkal. Egyesek szerint talán valami mesébe illô járókelô- alkalmatosság készül. Azt szokták mondani, jó munkához idô kell. Idô pedig van bôven, hiszen alig néhány éve kezdtük fogyasztani a harmadik évezredet, még van belôle 995 év, és ezalatt akár el is készülhet, ha minden jól megy és a polgármesteri apparátusnak nem lesznek fontosabb tennivalói. Én naponta járok el azon a részen, és gyönyörködve szemlélem a csodálatos gödröket, sötét barlangbejáratokat, sôt meg- megállok és várom, hátha valamelyikben kigyúl valami mennyei világosság. Még egyszer sem történt meg, de nekem van türelmem, s várok. Nem adom fel a reményt. Arra kérek minden egyes marosvásárhelyi polgárt, imádkozzék és higgyen velem együtt, hogy csak lesz valahogy. Ha valakik esetleg jól jártak a munkálatok félbeszakítása kapcsán, és elérték céljukat, végre szánják rá magukat olyan cselekedetre, ami a lakosságnak is érdeke. Tessék elképzelni, milyen kellemesen lehetne sétálgatni, ha ne adj’isten, befejezôdnének a munkálatok és elkészülne az a várva várt "alul- vagy felül-" járó. Higgyék el, uraim, mindenki jól járna, felül is, alul is.

Apropó! Bár nem tartozik szorosan ide, mégis kikívánkozik belôlem egy kérdés. Mi lesz a fôtéri gyalogjáró azon oldalával, ahol a Kultúrpalota és a Kereskedelmi Bank van? Ez miért mostohább, mint a másik, ahol szépen ki van kövezve a gyalogjáró? Talán csak nem igaz az a híresztelés, miszerint valakik a fôtér átalakítását tervezik? Példátlan tiszteletlenségnek tartanám - tartózkodom az erôsebb kifejezéstôl -, ha egy ilyen nagy múltú város arculatát, bárki bármilyen megfontolás vagy elgondolás alapján megváltoztatni szándékozik. A város múltját semmilyen alattomos fondorlattal nem lehet megváltoztatni, csak legfeljebb bemocskolni, ha ez egy magasabb cél érdekét szolgálja. Gondolom, ebben egyetértünk, nemde?

Dávid F. István

A rovatban közölt levelek tartalmáért, a tényállítások hitelességéért a szerzôk felelôsek. Elektronikus postán is fogadjuk leveleiket. Címünk: nepujsag@e- nepujsag.ro.

Az egyesület olyan megállapodás, amely alapján több személy állandó jelleggel anyagi és szellemi erejét adja össze bizonyos eszmei (jótékony, humánus, kulturális stb.) cél érdekében, amely nem lehet haszonszerzés, tehát vagyoni jellegû. Minden egyesület vagy alapítvány csak az alapszabályában meghatározott és bíróságilag engedélyezett célok érdekében mûködhet, ami azt jelenti, hogy tilos a szervezet égisze alatt más irányú tevékenységet folytatni. Az egyesület és alapítvány vezetô szerve a közgyûlés és az általa kijelölt és a bíróságon bejegyzett vezetôtanács (consiliu de administratie). Ez a testület köteles évente beszámolni tevékenységérôl a tagok közgyûlése elôtt.

Jövedelme fôként tagdíjakból, adományokból és kiegészítô ágazatból származhat. A törvény a pénzeszközök pontos nyilvántartására, mérlegkészítésre és a könyvvizsgáló (cenzor) általi ellenôrzésre kötelezi a nonprofit szervezeteket, tehát az egyesületeket és az alapítványokat is. A vezetôtanács tagjainak személyes és egyetemleges anyagi felelôsségük van a hanyagságból eredô és okozott károk esetére. Tehát ki van zárva az egyszemélyes vezetés lehetôsége. A nonprofit szervezetek vezetôi elsôsorban a közgyûlésnek tartoznak felelôsséggel tevékenységükért, amelynek jogában áll esetrôl esetre megújítani vagy megvonni a bizalmat. Az egyesület vagy alapítvány mûködésének alapvetô feltétele a jól képzett könyvelô közremûködése, mert törvényes elôírás a számviteli nyilvántartás vezetése, ami kettôs könyvelést és a sajátos számlakeret használatát is jelenti. A pénzügyi tevékenységet és a vagyon helyzetét tükrözô mérleget a nonprofit szervezetek is kötelesek évente benyújtani a pénzügyi igazgatósághoz, annál is inkább, mert a nonprofit szervezetnek is lehetnek adó alá esô jövedelmei és ilyenkor nyereségadó fizetésére is kötelezhetô. Az egyesület vagy alapítvány saját gazdasági társaságot is létrehozhat, az 1990. évi 31-es számú törvény alapján, de ilyenkor a létrehozott kft. önálló és elkülönített ügyvezetéssel, számvitellel és mérleggel mûködik. A nonprofit szervezetek felelôsséggel tartoznak az államnak is. Az államnak felügyeleti és ellenôrzési joga van az egyesületek és alapítványok felett, és az esetleges közrend megsértése esetén lehetséges a szervezet feloszlatása és felszámolása bírósági úton. A pénzügyi, vám- és adóhatóságoknak joguk van eljárni azokban az esetekben, amikor pénzügyi természetû mulasztásokat észlelnek a nonprofit szervezetek mûködésében. A fenti alapelvek az 1924. évi 21- es sz. törvény, az 1990. évi 31-es sz. törvény és az 1991. évi 82-es sz. törvény rendelkezéseiben találhatók.

Mellau György

Három éve kezdôdött el az a folyamat, amelynek célja a villamossági szolgáltatói szerzôdések felújítása. Ez az eljárás azokat érinti, akik a 2000 elôtt szerzôdést kötöttek szerzôdést az Electrica villanyáram-szolgáltató vállalattal.

- 1994-ben jelent meg a szabályzat, amely magába foglalja a szerzôdést kötô felek jogait és kötelezettségeit. A szabályzatot 1999-ben módosították, s a 1999. március 30-i 170-es számú kormányhatározat elôírja a keretszerzôdések megkötését. Ugyanazon év decemberében új szerzôdésformát dolgoztak ki, ezek alapján kezdôdött el az új típusú szerzôdések megkötésének folyamata - nyilatkozta Dénes József mérnök, az Electrica Rt. szolgáltatási osztályának vezetôje. Az új típusú szerzôdések megkötésére a határidô eredetileg 2000. június 30-a volt, majd ezt állandóan tovább tolták. A tavaly októberben az Energiaszabályozási Országos Hatóság ellenôrzést végzett a megyei kirendeltségnél, amelynek során kiderült, a megyében létezô 212.394 egyéni fogyasztó közül 113.501 nem rendelkezik az új típusú szerzôdéssel. A hatóság elrendelte: záros határidôn belül, március 31-ig meg kell kötni ezeket a szerzôdéseket.

A legutolsó összesítés szerint a helyzet a következô: Marosvásárhelyen 31.582 egyéni fogyasztó rendelkezik, 34.738 nem rendelkezik az új típusú szerzôdéssel; Szászrégen: 25.700 igen - 15.600 nem; Szováta: 11.550 igen - 1.973 nem; Segesvár: 16.410 igen - 6.700 nem; Dicsôszentmárton: 19.800 igen - 8.500 nem; Marosludas: 20.284 igen - 2457 nem kötötte meg az új szerzôdést.

A lakosoknak 2001 óta a villamossági számlával együtt a formanyomtatványt is elküldték, azoknak azonban csak a töredékét küldték vissza az igényelt adatokkal kitöltve. Az Electrica Rt. újabb formanyomtatványokat szerkesztett, amelyeket ugyancsak postaládákba dobnak. Az új típusú szerzôdés megkötése céljából ezt kell kitölteni a kért adatokkal, valamint fénymásolatot készíteni a szerzôdés tulajdonosának személyazonossági kártyájáról (igazol-ványáról). A számla fizetésekor bármelyik lakónegyedi kasszánál kell benyújtani, azokban a helyiségekben pedig ahol nincs pénztár, a villanyóra-leolvasó vagy pénzbegyûjtô veszi át, valamint postán is el lehet küldeni az Electrica székhelyére. A fenti iratokat a típusnyomtatvány átvételétôl számított 35 napon belül kell visszaküldeni. A kérvény alapján állítják ki az új típusú szerzôdéseket, amelyeket a kirendeltség alkalmazottai személyesen visznek a fogyasztó lakás&