Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Calin Popescu Tariceanu kormányfô kedden bejelentette, tárgyalni kíván a Pénzügyôrség képviselôivel, mivel elégedetlen az intézmény tevékenységével.

"A Pénzügyôrségnek fel kell ébrednie. A következô idôszakban tárgyalni fogunk a Pénzügyôrség felügyelôivel" - szögezte le Tariceanu.

Az év elején a kormány rendeletet hozott arról, hogy a Pénzügyôrség és az Országos Vámhatóság kikerül az Országos Ellenôrzô Hatóság hatáskörébôl és a Pénzügyminisztériumnak rendelôdik alá.

A miniszterelnök hétfôn felszólalt az Országos Pénzügyi Adminisztráció ülésén, ahol Ionut Popescu pénzügyminiszterrel együtt hangsúlyozta, hogy az intézmény igazgatóit menesztik tisztségükbôl, ha nem teljesítik az adóbegyûjtési tervet.

Gheorghe Barbu munkaügyi miniszter nem hiszi, hogy az új munkatörvénykönyvet az idén el lehet fogadni, szerinte a törvény módosítása "szélesebb körû vitát" feltételez, az IMF-fel kötött egyezményben szereplô tárgyalási határidô pedig már lejárt.

"A Nemzetközi Valutaalappal aláírt memorandumban a munkatörvénykönyv kapcsán szereplô határidô lejárt. Ez érthetô, nem lehet egyik napról a másikra módosítani egy ilyen fontos jogszabályt, nehéz vita nélkül érvényesíteni valamit. (...) Nem tárgyaltunk az IMF képviselôivel a kérdésrôl, de meggyôzôdésem, hogy megértenek bennünket" - nyilatkozta a munkaügyi miniszter kedden, sajtótájékoztatón.

Barbu elmondta, a kormány és az IMF által 2004-ben aláírt memorandum menetrendet szabott meg a munkatörvénykönyv módosítására. A menetrend szerint márciusban le kellett volna zárni a tárgyalásokat a munkáltatókkal és a szakszervezetekkel, hogy a parlament júniusban elfogadhassa a jogszabályt.

"Azt hiszem, a szociális partnerek csak a nyárra alakítanak ki közös álláspontot a munkatörvénykönyv kapcsán. Napról napra új viták, új módosítási javaslatok látnak napvilágot. A szociális partnereknek közös nevezôre kell jutniuk, csak ezt követôen tárgyalhatunk a jogszabály új formájáról" - mondta a miniszter. "Nem hiszem, hogy a módosító tervezet az ôsznél korábban a parlamentbe kerül, és azt hiszem, a vita meglehetôsen kemény lesz, különösen a parlamentben" - fûzte hozzá Gheorghe Barbu.

Aktuális

Holnap talán az elmúlt évek legnagyobb horderejû tiltakozó megmozdulására kerül sor a megyeszékhelyen. A szakszervezetek kezdeményezésére becslések szerint több ezer ember vonul ki tüntetni a munkatörvénykönyv várható változtatásai ellen. Az érdekvédelmi szervezetek ezúttal arra számítanak, hogy az alkalmazotti minôségében szinte mindenkit érintô akció sikert arat, és meggátolható a kormány szándéka. A tüntetés szervezôinek optimizmusa ellenére kételkedem a végeredményben, hiszen a rendszerváltás elején még életképes szakszervezeti tevékenység mára már tömegbázis nélkülivé vált. Az évek folyamán elsorvadt, letörték, megbénították, vagy egyszerûen alkalmatlan vezetôk kompromittálták az érdekvédelmet, a szakszervezeti tömbök vezetôi megkérdôjelezhetô érdekekbôl gyakorta lepaktáltak a hatalommal, az egyes pártokkal, és ez kiábrándulttá tette a tagokat.

Pedig ezúttal jobban oda kellene figyelni az indíttatásra, hiszen az amúgy sem "tökéletes" munkatörvénykönyv módosítása elsôsorban az alkalmazotti státusban levôket érintené negatívan, és ugye ôk vannak a legtöbben. Jobban átgondolva, a munkatörvénykönyvet az alkalmazottak érdekeit védô jogszabálynak tekinthetjük, hiszen ha visszaélésektôl kell tartani, ezek elsôsorban a patronátus részérôl érkezhetnek. Ezt bizonyítja az is, hogy a megyei munka- felügyelôséghez érkezô panaszok elsôsorban a munkavállalóktól származnak, a cégtulajdonosokkal szembeni visszaélésekrôl ritkán lehet hallani.

Ezúttal a szakszervezetek összefogása jogosnak és idôszerûnek tûnik, aggodalmuk a munkahelyek, a javadalmazás biztonságáért igazoltnak látszik, bár vezetôik kijelentései elgondolkodtatóak is. Ugyanis a szakszervezetek vezetôinek bevallása szerint a patronátussal semmi bajuk, ôk a kormánnyal hadakoznak. Csakhogy a kormány úgy, magától, nem valószínû, hogy egy viszonylag jónak tekinthetô, munkaügyi szempontból fontos és életképes jogszabályt módosítana. Valószínûbb, hogy éppen a patronátus felôl érkezô nyomásoknak engedve szándékozik ezt tenni. A szakszervezetek szerint a kormány ilyen porhintéssel és mesterségesen keltett konfliktussal próbálja elterelni a figyelmet a valóságos problémákról.

Ezekután arra gondolhatunk, hogy a háborgó szakszervezetisek vagy naivak, vagy zsarolni akarják a jelenlegi hatalmat, vagy - rosszabb esetben - igazuk van. Az utóbbi változat igen rossz fényt vetne a kormányra.

Bármi is legyen a magyarázata a jogszabály- módosítási szándéknak, egy rosszabb munkatörvénykönyv-változatot nem vagyunk hajlandók elfogadni. Egy olyan változat, amely visszalépést jelent az alkalmazott-munkaadó viszonyában, fôként az elôbbi kárára, szociális feszültségekhez, a "feketemunka" megerôsödéséhez, korrupcióhoz vezet. Erre pedig, a várható EU- csatlakozás küszöbén, senkinek nincs szüksége.

Traian Basescu államfô az Amerikai Egyesült Államokba való indulása elôtt, a Henri Coanda repülôtéren kijelentette, látogatása nagyon fontos, mivel tisztázni, fejleszteni és megszilárdítani akarja a román-amerikai politikai, katonai és gazdasági együttmûködést.

Basescu elmondta, e három irány mentén zajlanak majd a megbeszélések George Bush amerikai elnökkel, Condoleezza Rice külügyminiszterrel, Donald Rumsfeld védelmi miniszterrel, demokrata és republikánus képviselôkkel, az IMF, valamint a Világbank igazgatójával. Az államfôt elkíséri felesége, Maria Basescu, Mugur Isarescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója, Mihai Razvan Ungureanu pénzügyminiszter, valamint Theodor Stolojan, Andrei Plesu, Constantin Degeratu, Adriana Saftoiu és Claudiu Saftoiu elnöki tanácsadók.

Traian Basescu szerdán reggel találkozik George W. Bush elnökkel, a megbeszélést sajtótájékoztató követi a Fehér Házban, tájékoztat közleményben az elnöki hivatal.

A román államfô találkozik Donald Rumsfeld védelmi miniszterrel, Rodrigo Ratóval, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatójával, valamint John Wolfensohn Világbank-igazgatóval. Bill Frist, az amerikai törvényhozás felsôháza republikánus többségének vezetôje munkaebédet ad Basescu tiszteletére.

Traian Basescu elôadást tart a Külpolitikai Kapcsolatok Intézetében a fekete-tengeri térség stabilitásáról.

A román államfô meglátogatja a Holokauszt Emlékmúzeumot, valamint az amerikai haditengerészet kórházát (Bethesda, Maryland állam).

(Mediafax)

Markó Béla megengedhetetlennek minôsítette és elítélte, hogy Eckstein Kovács Péter, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátorát és Eörsi Mátyás, a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) országgyûlési képviselôjét szombaton Kolozsváron erôszakot alkalmazó tiltakozók megakadályozták abban, hogy egy nyilvános fórumot megtartsanak.

Az RMDSZ elnöke az MTI megkeresésére kifejtette: tudomása szerint Eörsi többek között pártjának a kettôs állampolgársággal kapcsolatos álláspontját kívánta ismertetni. "Ezzel az állásponttal én egyáltalán nem értek egyet, sôt, homlokegyenest más véleményen vagyok, de azt gondolom, hogy Erdély a tolerancia és a szólásszabadság földje, és itt mindenkinek joga van a maga véleményét nyilvánosan kifejteni" - szögezte le az RMDSZ szövetségi elnöke, majd hozzátette: elítél minden olyan próbálkozást, hogy valakit politikai álláspontja kifejezésében megakadályozzanak. "Rendkívül sajnálom, hogy Kolozsváron, a Sapientia Egyetem székhelyén ilyesmi megtörténhetett" - mondta.

Kedden Bukarestben került sor az RMDSZ államtitkárainak, minisztereinek, szenátusi és képviselôházi frakcióvezetôinek heti találkozójára. A Markó Béla miniszterelnök-helyettes, szövetségi elnök által vezetett konzultatív jellegû ülésen ezúttal részt vett Takács Csaba ügyvezetô elnök is. Markó Béla miniszterelnök-helyettes tájékoztatta a jelenlévôket a múlt héten az Európa Parlament szocialista képviselôvel lezajlott tanácskozás fontosabb pontjairól, ugyanakkor kifejtette: valamennyi RMDSZ- kormányzati tisztségviselônek arra kell törekednie, hogy Románia 2007-es uniós csatlakozása pozitív hatással legyen az országra. Az integráció és a csatlakozás kérdését a romániai magyarságnak prioritásként kell kezelnie - tette hozzá az RMDSZ elnöke. A szövetségi elnök továbbá szorgalmazta a jó, hatékony törvények kidolgozását. Ennek kapcsán Székely Ervin államtitkár tájékoztatta a résztvevôket egy, az orvosi rendelôk magánosítására vonatkozó törvénytervezet kidolgozásáról. Székely Ervin ugyanakkor elmondta, a hét végén Nagyváradon a romániai magyar gyógyszerészek konferenciáján vesz majd részt. Borbély Károly, az Országos Ifjúsági Hatóság elnöke az ifjúsági törvény módosítását, avagy egy új törvény kidolgozásának fontosságát hangsúlyozta.

Jakab István felszólalásában az EU-s pénzalapok megszerzésére vonatkozó pályázatírást szorgalmazta.

Takács Csaba ügyvezetô elnök szoros együttmûködésre kérte a kormányzati tisztségviselôket a szövetség területi szervezeteivel. Mint mondta, a hét végi TEKT-ülés napirendjén is szerepel a hatékony együttmûködést elôsegítô intézkedések meghozásának szükségessége.

Az EU-tag aspiráns Romániában és Bulgáriában Ausztria áll a közvetlen külföldi befektetôk ranglistájának az élén. Romániában 1990 óta már több mint hárommilliárd eurót fektettek be osztrák vállalatok, Bulgáriában pedig 2004 végéig elérték az 1,3 milliárd eurót - jelenti az osztrák gazdasági kamara (WKÖ) a Bécsben rendezett
"Investieren in Bulgarien und Rumänien" gazdasági fórum alkalmából. Mindkét ország jelentôs gazdasági lendületet vár az uniós csatlakozástól.

A 16 százalékos egykulcsos társasági adó bevezetése óriási mértékben megnövelte Románia befektetési vonzerejét az osztrák vállalatok szemében. Folyamatosan halad elôre az állami vállalatok privatizálása is. A 2004-es 7 százalékos gazdasági növekedés egyike volt a legnagyobbaknak Európában.

A Petrom olajtársaság megvásárlása az OMV által az osztrák vállalati szféra eddigi legnagyobb külföldi befektetése volt, és egyúttal román szempontból is a legnagyobb külföldi befektetésnek számít. Összesen 3500 osztrák vállalat rendelkezik romániai érdekeltséggel. Befektetéseik összértéke meghaladja a hárommilliárd eurót, ami az elsô helyet biztosítja Ausztriának a befektetôi ranglistán.

A Romániába irányuló export 2004-ben 21 százalékkal 1,2 milliárd euróra, az onnan érkezô import pedig 21,6 százalékkal 721 millió euróra emelkedett.

RMDSZ-képviselô politikai nyilatkozata

Keddi politikai nyilatkozatában Kerekes Károly RMDSZ- képviselô a nyugdíjak újraszámolása körüli problémákat vetette fel a parlamentben. Kijelentette: a kormány a nyugdíjrendszerben tapasztalható méltánytalanságok kiküszöbölése érdekében szeretné felgyorsítani a nyugdíjak újraszámolását. Azonban ez a folyamat egész sor problémát okozott. Ennek oka a képviselô szerint elsôsorban az, hogy a folyamat elôzmény nélküli a romániai gyakorlatban.

Mint mondta, hatalmas mennyiségû, több mint 4 millió nyugdíjast érintô adatot kell feldolgozni, amely adatokat sohasem vezették be a számítógépekbe. Ezek jelenleg a munkakönyvekben, vagy más dokumentumokban fellelhetôk, azonban az adatokat évtizedekkel ezelôtt archiválták, így a nem megfelelô tárolás miatt nem biztos, hogy mind megtalálhatók.

A nagyszámú dosszié adatainak feldolgozása új személyzet alkalmazását is igényli. Ezeket azonban fel kell elôbb készíteni, megfelelô logisztikát, számítógépeket, és nem utolsósorban helyiséget kell biztosítani a munka elvégzéséhez. Magyarán: hatalmas erôfeszítést és kiadást jelent, azonban mindenképpen meg kell tenni, mondta Kerekes.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nemcsak szervezési, de törvényhozási problémákat is felvet az ügy. Az 2004. évi 1550-es kormányhatározat elôírja, hogy azokra az idôszakokra, amelyek nincsenek bevezetve a munkakönyvbe, és a nyugdíjas nem tud bizonyító okiratot felmutatni, az illetô idôszakban alkalmazott bruttó minimálbér alapján számítják ki a nyugdíjakat. Ez az elôírás egyébként a 2000. évi 19-es nyugdíjtörvényre alapoz. A honatya hangsúlyozta: ezek az elôírások méltánytalanok, ezért azt javasolja, hogy sürgôsségi kormányrendelettel módosítsák olyan értelemben, hogy az általánosan vett bruttó minimálbér helyett a munkakönyvben szereplô funkcióra alkalmazott minimálbért vegyék figyelembe.

Ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy az újraszámítás nem jelent nyugdíjemelést, csak a nyugdíjrendszer méltányosabb alapokra való helyezését, amelyben a nyugdíjakat azonos módon számítják ki, a nyugdíjazás pillanatától függetlenül. Az ezáltal jelentkezô növekedés azonban nem nyugdíjemelés. Ezért az újraszámolás folyamatának lezárta után sürgôsen felül kell vizsgálni, és a kiadásokhoz kell igazítani a kis és közepes nyugdíjakat.

Arra is felhívja a figyelmet, hogy az EU-csatlakozás egyebek mellett nagyobb kiadásokat is jelent, amely fôleg a nyugdíjasok számára jelent komoly megterhelést. Ezért javasolja a jelenlegi "indexálások" gyakorlatának módosítását, amelyet véleménye szerint nem az infláció szintjéhez, hanem az árak és tarifák növekedési rátájához kellene igazítani. Ezek az intézkedések, kiegészítve az egészségbiztosítások, illetve a szociális védelem terén eszközlendô intézkedésekkel, javíthatnak a nyugdíjasok helyzetén. Ezen intézkedések nélkül nem valósítható meg az idôs személyek életszínvonalának a javítása, sem a kormányprogram, illetve a választási ígéretek megvalósítása, jelentette ki tegnap a képviselôház plénumában Kerekes Károly képviselô.

Borbély László a visszaszolgáltatott líceumok ügyérôl

Mint arról már tájékoztattuk olvasóinkat, 2004 szeptemberében a restitúciós bizottság visszaszolgáltatta a református egyháznak a Bolyai líceum épületét, a katolikus egyháznak a marosvásárhelyi Unirea líceumot és a Mûvészetit. A visszaszolgáltatás az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló 2002. évi 501-es törvény elôírásai alapján, illetve egy sürgôsségi kormányrendelet alapján történt. Csakhogy, állítólag a tanácsosok tudta és beleegyezése nélkül, Dorin Florea polgármester és Ciobanu Maria, a hivatal jegyzôje megtámadta a döntést a Marosvásárhelyi Táblabíróságon. A táblabíróság pedig idén februárban olyan döntést hozott, amely a Bolyai és az Unirea visszaszolgáltatását törvénytelennek hirdette ki.

A Népújság az ügy kapcsán több tanácsost is megkeresett. Dr. Benedek István, a városi tanács RMDSZ-frakciójának vezetôje kijelentette: "a polgármester alattomosan járt el, nem nyújthatott be a testület nevében fellebbezést, a véleményünket nem kérte ki". Dávid Csaba szerint "Florea nem tárgyalt a tanácsosokkal ebben az ügyben errôl (...), egyébként is "állandóan betart a magyarságnak". Bálint István, aki a Bolyai igazgatója is, a sajtóból értesült a dologról. Kirsch Attilának, a Bolyai Farkas Líceum Öregdiákok Baráti Köre elnökének sem volt tudomása a dologról.

Ezek után született a Tátott szájjal? címû jegyzet, amelyben a szerzô arról ír, hogy ha már a tanácsosok nem tudtak az ügyrôl, az alpolgármestereknek hivatalból kellett volna tájékozódni a polgármesteri hivatal peres ügyeirôl, illetve, hogy nem jutott volna ide az ügy, ha jobban odafigyelnek rá. Ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy komolyabban kellene vegyék az érdekérvényesítést. Magyarán, a körme alá néznének a polgármesternek, hogy "ne tarthasson be állandóan a magyarságnak".

Az alpolgármesterek tudtak a táblabírósági döntésrôl

Az írásra Bárczi Gyôzô alpolgármester reagált, aki zokon vette a "tátott szájú" jelzôt. Elmondta, hogy ô tudott az ügyrôl, és a február 7-i táblabírósági döntés után átadta Borbély László területrendezési miniszternek a táblabíróság indoklását, és támogatását kérte az ügyben. Kérdés, ha már tudott a dologról, miért nem tájékoztatta idôben a tanácsosokat?

Természetes, hogy megkerestük a minisztert is. Borbély László a Népújságnak elmondta, hogy tudott az ügyrôl, neki az egyház jelezte a törvénytelenséget. Ekkor megkereste a marosvásárhelyi alpolgármestereket, nézzék meg, mi a valós helyzet.

Ugyanakkor beszélt az igazságügy-minisztérium RMDSZ által javasolt államtitkárával, Kibédi Katalinnal. A restitúciós bizottság a Legfelsôbb Semmítôszéken és Bíróságon fellebbezett az ítélet ellen.

Borbély László azt is elmondta, hogy Markó Attila kisebbségügyi államtitkár átiratot küldött az igazságügy-minisztériumnak, amelyben felhívja a figyelmet, hogy fennáll a gyanú, miszerint a marosvásárhelyi bíró részrehajlóan döntött. Azt is felvetette, hogy a polgármesteri hivatal nem fél a perben, nem vele kell tárgyalni, hiszen az egyháznak kormányhatározattal adták vissza az elkobzott ingatlant.

A miniszter reményét fejezte ki, hogy a Legfelsôbb Bíróság hamarosan meghozza a megfelelô döntést.

Rágandó csontok boltja

Mielôtt még megfigyeléseimbôl és megérzéseimbôl kiszínkavart jövôképemrôl lerántanám a leplet, feltétlenül szükségesnek tartom kiskorú, nônemû esetleg a sorozóbizottságok által alkalmatlannak minôsített férfitársaim számára felfedni a jegyzetcímembe kevert betûszó valós jelentését. Angyalbôrbe bújáskor éppen rációm utolsó morzsáit söpörgettem össze gondosan és menekítettem ôket reklámszatyorba, hogy a civil világ relikviáit megôrzô raktárba leadhassam ôket, amikor a szolgálatos géhás ôrmester kezembe nyomta A.M.R.-emet, vagyis az "a mai ramas" nyilvántartásomat, egy szószedet nagyságú füzetecskét, amelybe kronológiába szedve sorjáztak rám váró "pokolbeli víg napjaim". Takarodó után, bôsz ikszelésekkel, ritkítottam-ritkítottuk a vég nélkülinek tûnô listákat, s hála a mennyekben ránk ôrködôknek, egyszer mindnek a végére értünk.

Decemberben múlt 15 esztendeje, hogy érett fejjel, önként bezupáltam. Reményeim szerint egy más célokért küzdô, más stratégiákkal operáló hadseregbe. Sok milliónyi bakatársammal együtt. A.M.R.-es irkámat reaktiváltam. Persze, az új harci helyzethez aktualizálva. Kulturális autonómiánkért vívott csatánk végsô gyôzelmét megelôlegezendô, magyarosítottam a szerkezetet. Új olvasatomban az A.M.R., azt az idôszakot rögzíti, ami még ránk vár a végleges leszerelésig, a révbe jutásig. Módosítottam a kordokumentum kezelési szabályzatán. Nem elôre bejegyzett, véges számú dátumokat pipálok ki lámpaoltás elôtt, hanem óriáskígyók végtelen farkához illesztek elnyûhetetlen türelemmel egy-egy ízet. A Brucan-féle orákulum levelezô szakos hallgatójaként, a kezdetekkor, csak 20 évre tankoltam regiszterbôl, de most a megjósolt periódus 3/4-ének teltével sürgôsen fel kell újítanom fogyóban levô készletemet. Már ha a toborzásomkor megfogalmazott igényeimhez, illúzióimhoz ragaszkodom. Nem a formaiakhoz, a lényegiekhez. Arról szentül meg vagyok gyôzôdve, hogy az egyre sûrûsödô kétoldali hókuszpókuszok dacára, ha nem 2007-ben, akkor legkésôbb 2008-ban az EU kénytelenül-kelletlenül bár, de keblére ölel. A "ha lecsúszott a hat ökör, hát ez a légy mit ártson?" szemléletét igen jól ismerik és gyakorolják kontinensünkön. De naivság lenne azt gondolni, azt remélni, hogy ezen hôn óhajtott integrációval gyökeresen megváltozik majd kis, tyúkszaros életünk. Kétségtelen, hogy furikázhatunk majd kényünk-kedvünk-zsebünk szerint keresztül-kasul az egyesült Európán, útlevél- ellenôrzések híján, a határokat ôrzô cerberusok görbeszem-effektusát is nagyjából kiküszöbölhetjük, valós szellemi értékeink számára többsávosra szélesednek a zöld utak, de a megrögzött, meggyôzôdéses földhöz kötöttek számára nem löknek majd elénkbe több zsozsót, bankkártyáinkba belekóstolva, a pénzautomaták, a becsületben obsitba vonultak számára továbbra is csak egyszer csenget havonta a postás. A dolgozgatásról leszokni nagyobb megpróbáltatásnak bizonyul majd rövid és közép távon, mint a dohányzásról lemondani, és emiatt a fizetgetés gyakorlatát sem adhatjuk át, lejárt garanciája miatt, a történelemnek. A közszolgáltatások európaiasítási folyamata megállíthatatlan, uniós obligó, a jövedelmeké szigorúan belügy. A nagy többségû sok milliók számára a gyenge lej-erôs lej dilemmája álprobléma. Ma 20.000 lejért veszem a tejet, a bérharcok során kikönyökölt átlagjövedelmembôl, holnap 2 lejt fizetek majd érte, ugyanazon summa karcsúsított klónjából. A denomináció emocionális, közmorált erôsítô hatásairól fölöslegesnek tartom a további szalmázást. A látszat és a lényeg filozófiai kategória taglalása valamikor kedvenc témáim egyike volt a történelmi materializmus szemináriumokon. Pénzpolitikánk irányítói mind tanult emberek, tudják jól, hogy adott esetben az "erôs" melléknév bármikor tovább fokozható, az "erôsebb", "legerôsebb" stádiumok eléréséig még sokáig folyatható a víz a Dîmbovitán. Provokált vagy idôben lebonyolított szülések következtében, a Victoria- palotában is cserélôdik még néhányszor a személyzet, amíg sikerül kiutálni onnan a kétértelmû, bizánci fogantatású deklaratív politika utolsó képviselôit is, régiókba plántált, önkényeskedô csápjaikkal egyetemben. Ki kell türelmesen várnunk, míg feloldódik a keresztapa-vadászati tilalom, amíg Iustitia asszony spontánul küldi mosásba összemaszatolt szemfedôjét, és a közélet minden területén tülekedô inkompetenciák száma megközelíti a sokat hangoztatott uniós szinteket.

Jelen helyzetben A.M.R.-es nyilvántartásomat nem zárhatom le, nem doszározhatom irattárba. Archiválása segédfogalmazóként sebtében alkalmazott egyéves unokámra vár. Számításaim szerint, maturáját követôen, ad acta teheti majd a kb. 12 km-nyi iratcsomót. A hibádzó 13 versztányit majd én tárolom az örök vadászmezôkön.

A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) összehívását sürgette Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz írt levelében a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöksége, mert úgy ítéli meg, hogy a határokon túli magyarságot képviselô szervezetek és az anyaország kapcsolatát érintô kérdések megvitatásának "ez a legitim és megfelelô politikai fóruma."

Az MTI pozsonyi irodájához eljuttatott keddi keltezésû sajtóközlemény szerint az MKP elnöksége hétfô este megvitatta az Országgyûlésnek a Szülôföld Alapról alkotott törvényét, valamint a magyar állampolgárságról és a külföldiek magyarországi beutazásáról, tartózkodásáról rendelkezô jogszabály módosítását, nemkülönben az autonómiakérdést érintô budapesti szakértôi egyeztetések fejleményeit. Az MKP elnöksége elégtelennek tartja azt a módosítást, amelyet a Szülôföld Alapról szóló törvényhez nyújtott be Avarkeszi Dezsô kormánymegbízott, és a párt továbbra is fenntartja azon módosító javaslatait, amelyeket Avarkeszi Dezsôhöz még a tervezet beterjesztése elôtt eljuttatott - áll a közleményben.

Bugár Béla, az MKP elnöke pártja vezetése nevében a testület álláspontját levélben ismertette a magyar kormánymegbízottal, egyszersmind Gyurcsány Ferenchez is eljuttatott egy levelet, amelyben kéri, hogy "a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma javaslatának is eleget téve, április közepére hívja össze a Máért ülését".

A moldovai kommunisták kényelmes kormányzásra rendezkedhetnek be a vasárnapi választások eredményei alapján, kormányfôt jelölhetnek, és parlamenti elnököt állíthatnak, de a köztársági elnök megválasztásához nem lesz elegendô mandátumuk a parlamentben - ez a belpolitikai helyzet alakult ki a Moldovai Köztársaságban.

Bizonyosnak látszik, hogy a Vladimir Voronin vezette Kommunisták Moldovai Pártja minden nehézség nélkül alakíthat kormányt. A szavazatok több mint 46 százalékának megszerzésével, valamint a többi, a választásokon ugyancsak indult, de be nem jutott pártok és független jelöltek szavazatainak szétosztása után 55 mandátumra számíthat a köztársaság 101 tagú parlamentjében. A Moszkva támogatását is élvezô Demokratikus Moldova Tömb mintegy 29 százalékot hódított meg magának (35 mandátumot kaphat), a román érzelmû Kereszténydemokrata Néppártnak (amely egyébként rendkívül magabiztosnak látszott a választások elôtt) meg kellett elégednie 9,7 százalékkal, ez 11 mandátumra jogosítja fel. A parlamenti bejutásra ugyancsak esélyesnek tartott szociáldemokraták viszont nem érték el a hat százalékos küszöböt, mindössze 2,9 százalékot szereztek.

A kommunisták tehát eredményük alapján képesek lesznek kormányfôt jelölni, és parlamenti elnököt állítani. Ahhoz viszont nem lesz elegendô számú mandátumuk a törvényhozó testületben, hogy köztársasági elnököt állítsanak. Moldovában ugyanis az államfôt a parlament választja meg, a jelöltnek 61 százalékos többséget kell szereznie a szavazáskor.

Helyi elemzôk azonban szinte biztosra veszik, hogy Vladimir Voronin a továbbiakban is a köztársaság elnöke lesz. A kommunista vezetô tényleges hatalma egyébként eddig sokkal nagyobb volt, mint amekkorát elvben az alkotmány biztosítana számára.

Bojkottálni szándékozik a moldovai elnökválasztást a hét végén újraválasztott chisinaui parlament két ellenzéki pártja, hogy ily módon eszközöljék ki a törvényhozás feloszlatását és új parlamenti választások kiírását.

Serafim Urecheanu chisinaui polgármester, az ellenzéki Demokratikus Moldova Tömb vezetôje hétfôn közölte, hogy az elnökválasztástól való távolmaradással kívánja elérni az újraválasztott parlament feloszlatását. Pártja ugyanis nem tartja tisztességesnek a hét végi választásokat, és kizár mindenféle szövetséget a Vladimir Voronin jelenlegi államfô vezette moldovai kommunistákkal.

Az elnökválasztás bojkottjának tervével állt elô hétfôn Iurie Rosca, a Kereszténydemokrata Néppárt vezetôje is. Rosca szintén elégedetlen pártja választási eredményeivel, melyeket azzal magyarázott, hogy a pártok számára nem biztosítottak egyenlô feltételeket a kampányban.

Villanásnyi képek a híradóban. Arcok - egy-egy nemzet képviselôi bukkannak fel - a képernyôn. A hûvös angol, a kiszámíthatatlan osztrák, a temperamentumos olasz, az elszánt magyar, az udvarias francia - jellemzi egy nemzetközi verseny résztvevôit a riporter. A rövid tudósításban, persze, nincs idô részletes nemzet-karakterisztikára. De vajon helytálló-e címkézés? Mi rejlik a sommás jellemzések mögött?

Az angolok udvariasságukról, hûvös tartózkodásukról és hagyománytiszteletükrôl híresek, a latin népek fiait szenvedélyességükért, forró vérükért csodáljuk. Nemzetközi társaságban a tolakodó és hangos németre, az iszákos finnre figyelünk fel, netán az udvariasan hajbókoló japán, az élelmes lengyel vagy a méla ír kelti fel érdeklôdésünket.

Egy-egy jellemzô tulajdonságuk alapján lehet-e beskatulyázni a különbözô nációk polgárait? És vajon hogyan alakulhattak ki az egyes népcsoportokra jellemzônek vélt vonások, pontosabban, vajon miért lusta a szemünkben az egyik náció és miért törtetô a másik? Miért precíz a köztudatban a német, anyagias a holland, kufár a keleti, hallgatag az északi? Mennyire helytálló - mert szellemesnek kétségtelenül szellemes - John Elliotnak, a Fosters ausztráliai exelnökének szellemes mondására a pokolról és a mennyországról? Szerinte a mennyország az, ha angol a rendôr, francia a szakács, német a mérnök, olasz a szeretô, és a svájci szervez mindent. Pokol viszont, ha német a rendôr, angol a szakács, francia a mérnök, svájci a szeretô, és az olasz szervezi az életünket.

Az egyes nációk belsô én-képe nem mindig vág egybe azzal az elképzeléssel, amelyet a külvilág alkot róluk. Csak egy példa: "a világ jobb hely volna, ha minden ország olyan lenne, mint a mienk" - ezzel a megállapítással az Egyesült Államokban és Ausztriában értett egyet a megkérdezettek legnagyobb hányada. De igen elöl járnak önbecsülés dolgában a bolgárok, kanadaiak, fülöp-szigetekiek, új- zélandiak, japánok, s mi, magyarok is.

Az Európai Bizottság Statisztikai Hivatala Luxemburgban nemrég közzétett egy ötszáz oldalas tanulmányt. Ebben arról is olvashatunk, hogy erre a kérdésre: "Milyen értékeket közvetítsenek a szülôk gyermekeiknek?", ilyen többségi válaszok születtek az egyes nációkban: felelôsségtudat (Belgium, Spanyolország, Hollandia, Olaszország, Portugália), jó modor (Nagy-Britannia, Görögország), önállóság (Dánia, Németország), mások tisztelete (Franciaország), tolerancia és illemtudás (Írország).

Ötszáz szál virággal köszöntötték fel a közlekedési rendôrök a tegnap délelôtt a hölgyvezetôket.

- Március 8-án, nônap alkalmával minden évben eltekintünk a kis szabálysértésektôl, ha azt hölgyvezetôk követik el. Ez az a nap, amikor a jármûveket nem azért állítjuk le, hogy a sofôröket megbírságoljuk, hanem egy szál virággal kedveskedünk a kormánykeréknél ülô hölgyeknek - mondta Archiudean Lucian, a Megyei Közlekedési Rendôrség tisztje. Marosvásárhelyen a Rózsák terén, a Fortuna üzletház, valamint a Dózsa György utcai Prodcomplex elôtt állították le a személygépkocsikat. A reflexszerûen irataikért nyúló hölgyek arca azonban pillanatokon belül mosolyra derült, mert az egyenruhások igazoltatás helyett egy szál rózsát, gerberát vagy szegfût nyújtottak át. De virággal kedveskedtek a jármûvek hölgyutasainak is.

Nemcsak a megyeközpontban, a megye valamennyi városában a közlekedési rendôrök virággal köszöntötték a tegnap a szebbik nem képviselôit.

Az olcsó boltokat ellenôrizték

Az elmúlt idôszakban a 39.000 lejes termékekkel kecsegtetô boltokat ellenôrizték a marosvásárhelyi fogyasztóvédô felügyelôk. Mint Emilia Leah igazgatónôtôl megtudtuk, 18 alkalommal szálltak ki vizsgálva a megyeszékhelyi, segesvári, szászrégeni, dicsôszentmártoni, marosludasi, nagysármási és maroskeresztúri olcsó boltok 39.0000, 100.000 és 200.000 lejes termékeit.

Az ellenôrzés nyomán veszélyes elektromos termékeket azonosítottak: éjjelilámpa, hajsütôvas, kazettás rádió, hármas hosszabbító. A felügyelôk által kipróbált termékek nem voltak biztonságosak, ezért kivonták ôket forgalomból. Hamisított használati cikkeket is azonosítottak a fogyasztóvédôk: borotva-felszerelést, amely nem mûködött, Always betétet, Giorgio Armani és Christian Dior parfümöt. Az illatszerek szesz szagúak voltak, a csomagoláson nem volt feltüntetve a román nyelvû felirat.

Más kihágások: az üzletekben nem volt feltüntetve a helyiség elnevezése, a nyitvatartási program, a termékek összetevôi, használati utasításai vagy hiányoztak, vagy nem voltak román nyelvre lefordítva.

A helyszíni terepszemle nyomán a fogyasztóvédô felügyelôk 5,7 millió lej értékû terméket végleg, 49,6 millió lej értékû terméket ideiglenesen vontak ki forgalomból, ugyanakkor 58 millió lejes büntetést róttak ki.

A vásárlók észrevételeit, panaszait továbbra is fogadják a megyei fogyasztóvédô hivatal székházában;: a Jeddi út 7. szám alatt, vagy a 255-153-as, vagy 254-625-ös számú telefonszámon.

500 millió környezetvédelemre

A Bicapa vállalat idén 500 millió lejt költ azon környezetvédelmi elôtanulmányra, amellyel felmérik, környezetvédelmi szempontból hogyan tudnák biztonságossá tenni a vállalathoz tartozó meddô hányókat.

Suciu Grigorétól, a Bicapa termelési igazgatójától megtudtuk: annak ellenére, hogy idônként felröppen a hír, hogy az ülepítôk környezetvédelmi bombák, ez nem igaz. Az elmúlt évben a fôvárosi mûszaki egyetem hallgatói - szakemberek kíséretében - felmérték, hogyan lehet megakadályozni a szennyezett anyagok kiszivárgását. Idén folytatják a megvalósíthatósági tanulmányt, amelyet elôreláthatólag április végén tesznek közzé. Míg az elmúlt évben 3 milliárd lejt, idén 500 millió lejt költenek a tanulmány elkészítésére.

Köztudott, hogy kitartó esôzések esetén a meddô hányokból a közeli Küküllôbe szivárog a káros vegyi anyag. Az ülepítôk elé épített betonfal nem képes megakadályozni sem a felszíni, sem a föld alatti szivárgást.

A termelési igazgató kérdésünkre elmondta: annak ellenére, hogy nemsokára kész lesz a tanulmány, megvalósítására nincs anyagi lehetôség. A szakminisztériumtól kértek támogatást, de egyelôre nem kaptak választ.

Mint nemrég beszámoltunk, a Bicapa újra állami tulajdonba került, így amíg jogi helyzete nem tisztázódik, s nem derül ki, hogy újraértékesítik-e vagy felszámolják, a meddô hányók stabilizálása is függôben marad.

A közeljövôben asztalos- és kômûvesképzô tanfolyamot kívánnak beindítani - tájékoztatott Magyarósi Erzsébet, a tanintézmény igazgatója. A szakoktatáshoz szükséges körülményeket egy építészmérnök és mûépítész vizsgálta ki, illetve arról is tárgyaltak, hogy mit foglaljanak bele az elméleti oktatás tervébe. A kurzus hallgatói a gyakorlatot a kisipari szövetkezetnél végeznék.

A Megyei Munkaerô-elosztó és - átképzési Ügynökséggel a munkanélküliek oktatásáról folytak megbeszélések. A munkanélküliek taníttatásának költségeit az említett intézmény fedezné.

A posztlíceumi osztályok közül nagy sikernek örvend a könyvelés szak, amelynek ebben a tanévben a negyedik évfolyama startolt. A szociális gondozó szak is az ôsszel indult. A mechanika mesterképzô kétéves oktatást jelent.

A tanintézmény a Pedagógusok Házával karöltve felvállalta a Felsô-Küküllô mente pedagógusainak állandó továbbképzését is. Így nevelünk címmel a szülôk iskolája elnevezésû program keretén belül a Balavásár és Szováta között nevelô-oktató óvónôk találkoztak.

A keddi lapszámunkban közölt Viszonylag zökkenômentesen kezdôdött az új lej offenzívája címû ankétban nyilatkozó Nagy Ágnes tisztségének megnevezése tévesen jelent meg. Helyesen: Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja. Az ô, valamint olvasóink elnézését kéri a szerkesztô, Bálint Zsombor.

Jegyzet

Általános és ugyanakkor helyi jellemzô gondolkodásmód, illetve közhiedelem, hogy nincsen pénz. Semmire. Fokozottan halljuk ezt közemberektôl, nyugdíjasoktól, de intézmények, civil szervezetek képviselôitôl is. Noha ez nagyrészt igaz, a helyzet mégsem reménytelen. Legalábbis az elôbb említett, rendezvényeket szervezô, különbözô kulturális programokat megvalósító civil szervezetek számára. Még akkor sem, ha azok a helyi magyarság érdekeit szolgálják. Számukra két, állami pályázati lehetôség is adódik a civil szféra mellett.

A Maros Megyei Kulturális Igazgatóság és a Maros Megyei Tanács is igyekszik segíteni, illetve finanszírozni a különbözô kulturális jellegû tevékenységet ûzô civil szervezeteket. A Kulturális Igazgatóságra eddig öt pályázat érkezett, ezeket a Mûvelôdésügyi Minisztériumhoz továbbítják, amely kiutalja a pénzösszegeket. Igaz, tizenegy civil szervezethez, alapítványhoz továbbították a pályázati iratcsomót, remélve, többen igényelnek támogatást, annak ellenére, hogy a pályázónak komoly dokumentációt kell összeállítania. Vannak évrôl évre sikeres pályázók, ilyen például az Alternatív Filmfesztivált szervezô Madisz, illetve az Erdélyi Mûszaki Társaság szervezte Bolyai Alkotótábor. A minisztériumhoz továbbított pályázatok határideje március 10-én lejár, ám aki ezt lekéste, az a megyei tanácstól is igényelhet pénzt célkitûzései megvalósítására. A tanácshoz benyújtott pályázatok határideje március 31-e, tehát össze lehet még állítani a pályázati iratcsomót. Igaz, a tanács a minisztériuminál kisebb összeget tud biztosítani a sikeres pályázóknak, ám ez az összeg sem elhanyagolandó. Mint azt a tanács honlapjáról megtudtuk, külön összeget ajánlanak fel a román, illetve a magyar civil szervezeteknek, a megye nemzetiségi arányainak megfelelôen. Így a rendelkezésre álló teljes összeg (2 milliárd lej) 53%-át a román (1 milliárd 60 millió lej), 40%-át (800 millió lej) a magyar szervezetek pályázhatják meg, a fennmaradt 7% (140 millió lej) az egyéb (kulturális) kategória. A pályázati feltételek komolyak, de nem elbátortalanítók, mindenképp érdemes a megyei tanács ajánlatát figyelembe venni. A pályázati részletek, az igényelt dokumentáció megtalálható a tanács honlapján, a www.cjmures.ro weboldalon.

Az tehát, hogy nincs elég pénz, igaz, de ez országos, sôt kelet-európai szinten is jellemzô. Az azonban, hogy egyáltalán nincs pénz, nem állja a helyét. Pályázni kell, próbálkozni, siker esetén pedig törekedni a minél színvonalasabb, pergôbb, érdekfeszítôbb rendezvények, hasznos programok megvalósítására. Mi pedig, a közönség, mindezek tulajdonképpeni haszonélvezôje, reménykedünk: ez évben, illetve ez évben is az elôbb felsorolt jellemzôk szerinti esteken, délutánokon, táborokon vehetünk részt, nagy-nagy megelégedésünkre...

IX. balavásári borverseny

A községközpontban hagyománnyá vált az évi borverseny, amelyet dr. Csávossy György kezdeményezett. A Közép- és Kis- Küküllô, a Nyárád menti és nemzetközi borverseny szervezôi, hagyományteremtôi Sütô Árpád mezôgazdasági technikus, Miklós Gyula agrármérnök és Balogh Gyula mezôgazdasági technikus, akiknek az idén sikerült létrehozniuk és bejegyeztetniük a Kis- Küküllô Menti Szôlészeti Társaságot is.

A csütörtök-pénteken zajlott megmérettetésre a hazai és külföldi szôlôtermesztôk, borászok 130 bormintát (hetet Magyarországról) vittek el Balavásárra címkézett palackokban. Elsô alkalommal történt meg, hogy két bírálóbizottságot kellett alakítani. Az elsôt Péterfi Sándor (Románia), Vinicai Sándor (a Magyar Mezôgazdaság címû lap szerkesztôje), Magyar Dezsô (Magyarország), a másodikat Göbölyös Jenô (Magyarország), Seprôdi József, Balogh Gyula (Románia) alkotta.

A szombati tapasztalatcserén, eredményhirdetésen és díjkiosztáson részt vett Ilia Csaba (Magyarország) önkormányzati képviselô, Csurgó Hegyközség bírója, Bényei Ferenc, a budapesti Szent István Egyetem Szôlészeti karának elôadótanára, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének országos elnöke, Sebestyén Csaba, Burkhardt Árpád, Maros megye alispánja, a támogatók, Gyôrfi Mihály (Bayer-kirendeltség - Segesvár), Kelemen László (Fitocom - Marosváráshely).

A bírálóbizottság nagyon szigorú mérce alapján ítélkezett ennek ellenére egyetlen bormintát sem zártak ki a versenybôl. A nemzetközivé vált versenyre benevezett termelôket a két zsûri 10 aranyéremmel (ebbôl kettô nagy aranyérem: Simon Kálmán - Héderfája, Gombos Popa - Balázsfalva), 38 ezüst-, 44 bronzéremmel és a 130 bormintáig oklevéllel jutalmazta.

A IX. Közép- és Kis-Küküllô menti borverseny újra bizonyította létjogosultságát. Jobb helyezések elérésére, minôségi borok elôállítására ösztönöz. A tapasztalatcserére is szükség van, amit itt szerveznek a résztvevôk. A Közép- és Kis- Küküllô menti borok minôsége a kilenc év alatt pozitívan változott. Egyre több bortermelô gazda alkalmazza a korszerû szôlôtermesztési technológiákat, a feldolgozás legújabb módszereit. És vannak olyan borászok is, akik már az eredetellenôrzött elnevezéseken gondolkodnak, amelyeket címkékre nyomtatnak, próbálják levédni a táj jellegzetességeit ôrzô boraikat.

A szombati borászati tapasztalatcserén Bényei Ferenc, a budapesti Szent István Egyetem Szôlészeti Karának elôadótanára tartott elôadást a szôlôt fenyegetô fagykárok témakörben. Hosszan ecsetelték az EU-csatlakozással kapcsolatos tennivalókat, amelyek nagyon szigorú feltételek között kell történjenek. E téren is segíteni igyekeznek a magyarországi szôlôtermesztôk, borászok. Szombaton a Kis-Küküllô Menti Szôlészeti Társaság és Csurgó hegyközség együttmûködési tervezetet írt alá. Ilia Csaba, a hegyközség bírója egy számítógépet hozott ajándékba a nemrég létrejött társaságnak, olyan programokkal, amelyek megkönnyítik a szôlôterületek felmérését, nyilvántartását. A szôlô, a bor bizonyságot adott közösségformáló, közösségnevelô, közösségmegtartó erejérôl. A szászok 800 éven át borászkodtak Erdélyben. A magyarok remélhetôleg kibírják a következô 800 évet - mondotta Péterfi Sándor.

197 gyerek jár az Erdôszentgyörgyön mûködô két óvoda tíz csoportjába. Az úgynevezett felsô óvodában öt csoport (négy a magyar és egy a román tagozaton), az alsó napköziben ugyanannyi csoport mûködik (három magyar és két román). Utánpótlás is van, hiszen a statisztikák szerint Erdôszentgyörgyön 290 hat éven aluli gyerek él.

- A gyerekek kora szerint létesítettük a kicsi-, közép-, nagy- és elôkészítô csoportokat - mondja Jakab Erzsébet igazgató. A szûkös költségvetést szülôi hozzájárulással, valamint támogatásokkal próbálják kikerekíteni, hogy a gyerekek számára megfelelô körülményeket biztosíthassanak. A felsô óvodában a holland református egyház segítségeként mellékhelyiséget építettek a meglévô épülethez, valamint padlószônyeget ragasztottak a termekben. Két éve egy gyermektelen holland házaspár egyház-zenei koncertet tartott, az összegyûlt pénzbôl fûtôtesteket vásároltak, amelyekkel az óvodai termeket szerelték fel. Az addig hideg, nehezen fûthetô termekben mára szabályozható hômérsékletet tudnak biztosítani.

Nemrég készült el a napközi nagytermében egy színpad, ahol már elôadást is tartottak. Az évzáró ünnepségeknek azonban továbbra is a kultúrotthon ad majd helyet, hogy a hozzátartozók, rokonok mind részt vehessenek.

Az ôsszel az ötvenéves, elkorhadt fakerítés kidôlt, s a napközi udvarán levô játékszereket hívatlan vendégek rongálják. A tavasszal új kerítést készítenek, mondja Jakab Erzsébet.

Ottjártunkkor a Csintalan csoport apróságai a nônapi mûsort gyakorolták (felvételünkön). Döngölô Annamária óvónô elmondta, a 16 kisfiú és négy kislány origami virágokat készített, s azzal kedveskedtek anyukáiknak.

A vezetékes telefonhálózatot mûködtetô Romtelecom Rt. nyilvántartása szerint országos szinten megyénkben van a legtöbb digitális automata telefonközpont vidéken. Az elmúlt héten a következô településeken cserélték ki a kézi kapcsolásos telefonközpontokat: Cserged, Kiscserged, Soropháza, Alsóbölkény, Köhér, Örményes, Kislászló, Péterlak, Désfalva, Gezse, Mezôkirályfalva, Kerelôszentpál, Szentiván, Cintos, Mezôcsávás, Marosbogát, Szengyel, Faragó, Alsó- és Felsôidecs, Hétúr és Szászkézd, Cikmántor és Zágor. A jövô héten Backamadarason, Csatófalván, Gödemesterházán és Vajolán indul be új telefonközpont. E hónap végéig várhatóan Mezôbodonban, Gógánban, Kisiklandon és Kapuson is modern központ közvetítésével beszélgethetnek majd a Romtelecom elôfizetôi. Szakács István, a Romtelecom megyei igazgatóságának mûszaki osztályvezetôje elmondta, ahol lehetôség van, ott újabb elôfizetôket is bekapcsolnak a hálózatba.

Sürget a közelgô csatlakozási határidô

Nálunk a tej minôségének színvonala nem éri el az EU-s szintet. A hazai tejtermelôk tôkeszegények. Támogatásra van szükségük ahhoz, hogy az EU-szabályozások szerinti minôségi tejet adjanak át a feldolgozóknak. Ebben a helyzetben miként segíthetik a feldolgozók az állattartókat, hogy azok jobb tejet termeljenek? A kérdéskörben ifj. Csizmadia Györggyel, a nyárádszeredai tejfeldolgozó egység tulajdonosával beszélgettünk.

- Cégünk tervei között szerepel tejházak létrehozása, átvevôközpontok felújítása, korszerûsítése még ebben az évben, egyelôre Szentlászlón, Székelysárdon, Csíkfalván és Nyárádszeredában, majd késôbb Adorjánban, Nyárádszentmártonban, Nyárádszentlôrincen. A fejlesztés azt jelenti, hogy EU-konform csarnokokat létesítünk (fali- és padlócsempe lerakása, hideg, meleg víz bevezetése stb.). Viszont van egy nagy gond. Nyári idôszakban, amikor este késôig kaszálnak, 11 órakor elviszik-e a tejet a falu túlsó végébe a begyûjtôhöz? Ha nem, akkor hogyan hûthetô le és tartható reggelig az esti tej? Reméljük, hogy az érdekvédelmi szervezetek, a hatóságok - polgármesteri hivatalok, mezôgazdasági szaktanácsadók, a mezôgazdasági igazgatóság szakemberei is - szóba állnak még a tejtermelôkkel, s megértetik e probléma fontosságát. Egyértelmû, hogy nem csupán a mi, feladatunk lesz, a feldolgozóké, az, hogy javítsuk a tejtermelés helyzetét, a tej minôségét, a szállítás körülményeit megyénkben.

- A négy tejcsarnok korszerûsítése mekkora beruházást igényel az önök részérôl?

- Felmértük a jelenlegi helyzetet, ami szerint a tejcsarnokok korszerûsítésére legalább 5-600 millió lej szükséges. De ez az összeg nem biztos, hogy elegendô. Arra hajlanék, hogy kijelentsem: ez szegényes beruházás, kétséges, hogy céljaimat megvalósíthatom. Kérdezheti, hogy akkor miért nem terveztük nagyobb összeg ráfordítását? Egyszerûen azért, mert jelenleg nem rendelkezünk 5-600 millióval. Van némi tôkénk ugyan, a hiányzó pénzösszegeket pályázatok révén szándékozunk beszerezni. Emellett számítunk még az érdekvédelmi szervezetek hozzájárulására is.

- Jelen idôszakban naponta 3.500-4000 liter tejet vesznek át. Hogyan ellenôrzik a minôségét?

- Beszereztem az Ecomilk tejanalizátort, amivel meghatározható a tej sûrûsége, fajsúlya, víztartalma, zsírtartalma, fagyáspontja, fehérjetartalma és az idegen anyagok. A mikrobiológiai analíziseket az Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság laboratóriumában végzik az elôírások által meghatározott idôszakonként. Az alkalmazott állatorvos grafikon szerint gyûjti be a mintákat, beviszi és elvégzik az elemzéseket. Itt gond az, hogy nagy díjakat kérnek az ellenôrzés elvégzéséért, amit én, a tejfeldolgozó fizetek.

- A nagyobb cégek (Hochland, Friesland) ugyanígy ellenôrzik a tej minôségét? Ebbôl a szempontból van-e különbség a Csizmadia cég és az említett cégek között?

- Szerintem nincs nagy különbség, mert hát mi is korszerû, szabványos berendezéssel ellenôrizzük a minôséget. Ugyanazokat a paramétereket mérjük mi is, mint ôk.

- A tejfeldolgozó mit tesz azért, hogy megváltozzon a tejtermelôk hozzáállása a fejéshez, a tejszállításhoz, a higiéniai szabályok betartásához?

- Az említetteken kívül gyakorta találkozunk, hogy közösen megbeszéljük gondjainkat. A beszállítóink 70%-a 70-80 év körüli termelô. Idôsek, szerintem nehezen fognak átállni az újra, mert úgy vélekednek, hogy ôseink több száz évig így csinálták, így jónak kell lennie. A falusi bácsi nagyon vigyáz a tej minôségére, lehet, hogy jobban, mint a fejôgéppel rendelkezôk. Ez valóság. Mert a fejôgépeknél külön ceremónia a tisztításuk, és ha nem áldoznak erre a folyamatra, a vegyszerekre, a meleg vízre, akkor hiába a fejôgép használata, mert az összcsíraszám növekedhet, a baktériumok is szaporodhatnak. Ezzel szemben János bácsi kezet mos, tôgyet mos, higiénikus körülmények között dolgozik, mert erre tanították. Az is igaz, hogy vannak kivételek. A cégünk már számos termelôtôl nem veszi át a tejet a nem megfelelô szállítási körülmények miatt. A legnagyobb gond, hogy a frissen fejt tejet mûanyag palackokban hozzák a csarnokba, azok tisztítása vegyelemzés szempontjából szinte lehetetlen. Vedreket adtam át, két nap múlva újra flakonokban hozták. Ez is bizonyítja azt, hogy nehezen állnak át az újra. A bácsikáknak honnan pénz inoxfelszerelésekre? Részleges megoldás, hogy pontra tegyük a csarnokokat s rávegyük a termelôket, hogy az esti fejést is behozzák, hogy azt megfelelô körülmények között tároljuk. Ilyenformán megvalósulhat, hogy 4 C fokos tej jut reggel feldolgozásra. Félelmeim is vannak: rendbe teszem a csarnokokat, idôközben megjelenik egy másik tejfeldolgozó, 4-500 lejjel többet ígér, a tejtermelô nyilván oda fogja vinni a tejet. Maradok a korszerûsített csarnokokkal, tej nélkül. A körülményeket tekintve azért kételkedem, hogy Románia eleget tesz az EU-csatlakozás feltételeinek, legalábbis a mezôgazdaság területén.

Az idôk folyamán megszoktuk, hogy történelmi események kerek évfordulóira odafigyelve ünnepelünk. Ilyenkor fellapozzuk a lexikonokat, beleolvasunk az események krónikájába vagy felidézzük múltunk szép képeit, és feltûnik elôttünk ötven-száz-százötven- kétszáz évvel ezelôtti életek emléke. Több évszázad lerakódott feledés-pora mozdul meg ilyen ünnepes emlékezések idején, majd újból a közöny némasága altatja el az emléket egy következô kerek évfordulóig.

Az 1854. március 10-én Marosvásárhelyen kivégzett három székely vértanú emlékét sokféleképpen próbálták elfeledtetni, de Török János, Horváth Károly és Gálffi Mihály emléke él és élni fog. A vártól a Postarétig vezetô úton akkor megtiltották a diákok zarándok kíséretét, a kivégzés napján oltott mésszel akarták felismerhetetlenné tenni holttestüket, az önkényuralom éveiben csak titokban lehetett emlékezni rájuk, és az elmúlt évtizedekben a székely név zavarta a hatalom embereit.

A 150. évforduló - remélhetôleg - végleg megmozgatta, letörölte a feledés porát a három székely vértanú emlékérôl. Egy évvel ezelôtt - 2004. március 10-én - a másfél évszázaddal azelôtti tiltásra is emlékezve, a Református Kollégium és Bolyai Farkas Líceum tanárai és diákjai vonultak végig a vártól a Postarétig azon az úton, ahol egykor a kollégiumi tanárt, vártemplomi presbitert vitték a kivégzés helyére. Bágyi Török Jánosnak és két társának emléke újból iskola és szabadság felé fordította egy város emlékezô arcát.

Tanárok, diákok, székelyek emlékeznek március 10-én vértanúkra, szabadságharcra, iskolára.

Tanárok emlékeznek arra a Török Jánosra, akinek kivégzésével, vértanúhalálával egy 136 éves marosvásárhelyi (székelyföldi) teológiai oktatás szûnt meg. Török János vértanú halálával 1854. március 10-én lezárult egy korszak, teológiai tanári állása végleg üres maradt a Székelyföld egyik református kollégiumában.

Diákok emlékeznek nemcsak az egykori kollégiumi tanárra, hanem arra a négy kollégiumi ifjúra, név szerint Horváth Gáspárra, Nagy Danira, Deák Farkasra és Muzsnai Pálra, akikkel a marosvásárhelyi kivégzés utáni napon közölték az ítéletet: öt-öt évi láncra vert várfogság a josefstadti börtönben.

Gyülekezeti tagok emlékeznek arra a marosvásárhelyi református lelkipásztorra, Albert Jánosra, akit 12 évi várfogságra ítéltek, és szabadulása után többé már nem lehetett marosvásárhelyi lelkész.

Másfél évszázados emlékezés után - két hónap múlva - felröppent a hír: az Erdélyi Református Egyházkerület visszakapja a Marosvásárhelyi Református Kollégium épületét. Felcsillant a remény: a 150. évfordulós emlékezés örömódában végzôdik, és akkor azt is gondoltuk, évente egyszer, március 10-én a kollégisták zengjenek el egy hálaimát a postaréti emlékmûnél. Csakhogy idôközben megpróbálták szomorúvá tenni a 151. évfordulót: a szabadságra, igazságra és jogra sötét fátylat terítettek, hogy a 151 évvel ezelôtti kényszer-csendet tovább éltessék. De már nem lehet! Török János, Horváth Károly és Gálffi Mihály Postaréten hullott vérébôl szabadság és bátorság született, haláluk helyén 151 év után erôt merítünk, és fogadjuk, hogy örökségüket nem pazaroljuk el. A székely vértanúk kiállása és áldozata mondatja velünk: nem hátrálunk meg. És a 151 év emlékével nézve a jövôre, egykori láncra vert kollégistákra és vértanú tanárra emlékezve mondjuk: az iskoláért, a szabadságért vívott harcot és küzdelmet nem adjuk fel!

Tavaszi Dobbantó

Nem tudom, hány színvonalas gyermeklap jelenik meg Erdélyben; szerkesztôségeik már nem postázzák friss példányaikat recenzálás, hírverés végett. A Dobbantót viszont (már csak a keresztapa jogán is) mindenkor eljuttatja hozzám kitaláló szerkesztôje, Nagy Gizella. A negyedévi kiadvány a Marosvásárhelyi Unitárius Egyházközség gyermeklapjaként tud érdekes lenni minden kisiskolás számára: mindenekelôtt sok szép vers található benne, József Attila, Illyés Gyula, Szabó Lôrinc, Zelk Zoltán, Szilágyi Domokos, Kányádi Sándor, Markó Béla és mások tollából, aztán gyermekpályázati szemelvények (Az erdô legendája), Vallomások a családról, mesék és legenda-feldolgozások - kis szerzôktôl, de Csire Gabriellától, Oscar Wilde-tôl (angol eredetiben is), Wass Alberttôl, Csukás Istvántól (a kedvelt és szeretett Cakó Ferenc pár rajzával), és nem hiányzik az angol, a bihari népmese, a német tanítómese, az írástörténeti sorozat folytatása, a hímzéstörténet az Ötlettárban, és a legnépszerûbb rovatok, szóláskiegészítô, keresztrejtvény, furfangos feladványok, ügyes kezûek hasznos kalauza (álarc és tûspárna, képeslap- készítés), a számonként kottával közölt dalocska, s persze a Levélbontó.

Régóta tudjuk: a lapszerkesztô örök gondja nem az, amit beszerkeszt, hanem amit kénytelen kihagyni belôle. Jó, hogy Mészely József márciusi versikéjét közölte, mert így hangzik:
"Márciusban / Ugye muris? - / Melegedik / A hideg is. // Roppan a jég. / Hôköl a hó. // Hóemberünk / Sem dagadó. // Napsugártól / Horpad, tottyad, / Talán emlék / Lesz már holnap."

Idén több telünk és több tavaszunk is keletkezett - egymást szeszélyesen követve; jó az olvasmány, mikor kétnaponként ismét és ismét szobánkba kényszerít vagy a hideg, vagy a nátha. (DOBBANTÓ, V. évfolyam, 2005. 1. Összevont szám)

Iszlai Irma 1937-ben született a Bihar megyei Hegyközkovácsi község Mezôfalu nevû tanyáján. Kitelepítés, vagyonelkobzás következtében került Marosvásárhelyre, szüleivel együtt, 1949 márciusában. 1952 és 1955 között a marosvásárhelyi mûvészeti iskola festô és grafika szakán tanult. A puszta, sík vidékrôl a hegy-völgyes Erdély tájaira került kislányra mély benyomást tett a Felsô- Maros mente, Marosvécs, Maros-hévíz környékének örökzöld nyugalmat árasztó panorámája, a bükk- és fenyôerdôk méltósága, a kristálytiszta vizû hegyi patakok mondikálása, a Maros folyó kékpárás varázsa.

Tanáraira szeretettel gondol ma is: Barabás István, Piskolti Gábor, Incze István, Nagy Pál, Olariu Gheorghe hatottak rá. Valamennyien kiváló mûvészpedagógusok voltak.

1955-ben "egészségtelen" származása miatt elutasítják, utolsó középiskolai évét esti líceumban végzi. Kenyerét a marosvásárhelyi Arta szövetkezet alkalmazottjaként keresi, onnan vonul nyugdíjba 1992-ben.

1958-as férjhezmenetele után vett új fordulatot az élete. Sokat kirándulnak, fôleg a Maros völgyében, sátrat verve minden szemnek szép és lelket is gyönyörködtetô tájon. Elôkerül a rajztömb és a színes ceruza. Míg a férj fát aprít, jut idô a rajzolásra, késôbb festésre is.

Kézhez simuló munkaeszköze a színes ceruza és a kréta. Minden képe a természetben készül, a pillanat varázsának áhítatában menti meghitt örökkévalóságába a tájat.

Tavasz, nyár, ôsz - idejük legjavát a funtanelli környezet bûvöletében élik, elôkerül a tempera és az ecset is. Déda-Bisztra és Ratosnya között egy szépkorú pár andalog, és egy nagy írót idéz, aki Marosvécs hatalmas fáinak csendjében aludná örök álmát, ha végre megadná békéjét hálátlan utókora. "Én visszaadom a hegyeidet! De visszaadom a völgyeidet is. Visszaadom a kristálytiszta források és hegyi patakok hangulatát. A hegyi legelôk és kaszálók bús szénakazlait s a vadvirágok bódító illatát."

Iszlai Irma kedves képeibôl március 12-én 11 órakor nyílik kiállítás az Unirea (régi Szentgyörgy téri) galériában.

Minden második évben líceumok szintjén megszervezik az országos kórusolimpiát. Nagyon szép, dicséretes dolog, habár ahogy az évek telnek, mind kevesebb anyagi támogatás biztosított e rendezvényre. Az országot zónákra osztották, minden zóna öt-hat megyét foglal magában, ezek egyházi, általános mûveltségi és zeneiskoláinak kórusai mérik össze tudásukat. A legjobbak pedig ezekrôl a selejtezôkrôl kerülnek az országos versenyre. Az utóbbi években szomorúan tapasztaljuk, hogy a kóruséneklés ünnepeinek szánt megmérettetések az iskolák vezetôségeinek, tanárainak, a megyék képviselôinek nemtelen harcává váltak. Elsôsorban fejetlenség uralkodik a legmagasabb fokon. Veszekedések karnagyok és a zsûritagok között. Többféle, úgymond, szabályzat létezése, ezek félremagyarázása, kinek-kinek érdeke szerint. Az ilyenfajta "együttlétek" hatása demoralizáló mind a tanulók, mind a tanárok számára. Természetesen nem lehet mindenki elsô, de igyekezni kellene a méltányosság szellemében pozitívan motiválni az éneklésre egybegyûlt ifjúságot. Ennek legfontosabb feltétele szerintem egy pártatlan, kiváló szakemberekbôl álló kompetens zsûri.

És most konkrétan a március 6-án, Csíkszeredában lezajlott kórusolimpiáról szólnék pár szót. A marosvásárhelyi mûvészeti iskola Armonia kórusával vettünk részt e versenyen. A bukaresti minisztériumi utasítás alapján a zeneiskolák kórusainak vokálszimfonikus mûvel kell jelentkezniük e versenyen. A jelen lévô hat zeneiskolai kórus közül egyedül a miénk vette a nem kis fáradságot, hogy egy igen komoly (a bukaresti Madrigál kórus repertoárján is szereplô mûvel, Joseph Haydn Missa Brevis in B "Kleine orgelmesse" címûvel készüljön e versenyre. (Két évvel ezelôtt az országos versenyen egy szintén vokálszimfonikus Vivaldi-mûvel nyertünk elsô díjat). Nagy meglepetésünkre mi voltunk az egyedüli zenekari kísérettel éneklô kórus.

Szintén írásban közölték iskolánkkal, hogy a kórus létszáma nem haladhatja meg a 40 fôt. Mi ehhez tartottuk magunkat, a kórusvezetô fájdalommal itthon kellett hagyja kórusának felét azért, hogy ott kiderüljön,a szervezôk, a csíkszeredaiak kórusa 80 feletti létszámmal szerepelt, és ezért nemhogy megrótták, hanem második helyezést kapott.

Hogy kikbôl állt a zsûri ? (Jobb helyeken bemutatják ôket, itt ez sem történt meg, persze, azért a közelebbieket ismertük.) Az illetô megyék iskoláinak tanáraiból, akik közül kettô, valószínû a rossz lelkiismerete miatt, meg sem jelent a "ki-értékelôn", mert - a többiek szerint bosszúból, mivel az ô kórusaik gyengén szerepeltek - a többieket lepontozták (Târgoviste, Udvarhely). Ami engem, öreg harcost a leginkább meglepett, a tisztelt zsûri magas fokú inkompetenciája, merem ezt mondani, mivel két értelmes elemzô mondatot, ami a produkciókat illeti, nem hallottunk. A zsûri legidegesebb és legerôsebb hangú szóvivôje, egy brassói fiatalember, kritikai megjegyzések, tanácsok helyett felsorolta, hogy ô hány egyetemet végzett és milyen jól képzett muzsikus. Hát ezt kellett volna pár szóban bebizonyítania. Mikor pedig a versenyszabályzat felôl mertünk érdeklôdni, érdekes módon két különbözô szövegû került elô a táskákból.

Természetesen egy ilyen zsûrizés nem könnyû feladat, nagy szakmai tapasztalat, pedagógiai érzék, odafigyelés a megszabott követelményekre, sok tapintat kell hozzá. Ha valamennyire is objektivitásra próbálunk törekedni, akkor meg kell nevezni idejében, már most, a két év múlva bemutatásra kerülô programok kötelezô mûveit. (Ilyen ez alkalommal nem létezett.) Azokon lehet lemérni az együttesek teljesítményét. Ez Európa neves versenyein bevált gyakorlat. Az ilyen zsûrizésnek pedig, ahol a zsûritagok hangereje a döntô, semmi értelme, vagy csak akkor van, ha demoralizálni akarjuk azt a kevés megszállottat is, aki e szép, de nehéz mûfajt mûveli.

Kovács András zenetanár

A marosvásárhelyi Örökmozgó Természetjáró Egyesület, a Népújság és az Aquaserv Kht. negyedik alkalommal hirdeti meg nemzetközi jellegû FOTO NATURA természetfotó-pályázatát, amelynek fô témája: Humor a természetben.

A pályázat célja népszerûsíteni a természetjárást, mûvészi, humoros szemmel bemutatni az ember és természet viszonyát. A meghirdetett célnak megfelelôen három kategóriában várunk felvételeket: természetfotók, makrofotók és humor a természetben. A zsûri saját belátása szerint átcsoportosíthatja és díjazhatja a beküldött fotókat.

A fotókiállítás 2005. április 21- május 5. között lesz a marosvásárhelyi Dr. Bernády György Mûvelôdési Központ tetôtéri galériájában (Horea utca 6. szám).

Részvételi feltételek:

A pályázaton részt vehet minden amatôr és hivatásos fotós, életkortól, lakóhelytôl és foglalkozástól függetlenül, olyan fotókkal, amelyek korábbi Foto Natura c. kiállításainkon még nem szerepeltek.

Egy pályázó maximum 10 db fekete-fehér vagy színes papírképet küldhet be, közöttük (max. 3 darabból álló) sorozat lehet, melyet a zsûri saját belátása szerint megbonthat. A beküldött képek 20x30 cm és 30x45cm közöttiek legyenek. A fotókat semmilyen hordozóanyagra nem kell felragasztani!

A fényképek hátoldalára kérjük kötelezôen és olvashatóan ráírni a szerzô nevét, lakcímét, e-mail címét, telefonszámát, és a kép címét magyar, román és angol nyelven. A rendezôk javaslata, hogy mindezeket az adatokat egy öntapadós címkére írják rá, s csak ezután ragasszák fel a képek hátoldalára.

A felvételek személyiségi jogokat nem sérthetnek. A beküldött fotókat a szervezôk a legnagyobb gondossággal kezelik, az esetleges szállítási sérülésekért felelôsséget nem tudnak vállalni.

Benevezési határidô: 2005. március 31.

A fotókat a következô címre kell beküldeni vagy elhozni: Népújság szerkesztôsége, Marosvásárhely, Dózsa György utca 9. szám, II. emelet.

Nevezési díj és nevezési lap nincs. A szervezôknek a felvételeket nem áll módjukban visszaküldeni, ezek a kiállítás után két héttel átvehetôk a Népújság szerkesztôségében.

A szervezôk a fotókat a kiállítás népszerûsítése érdekében térítésmentesen felhasználhatják, a szerzô nevének feltüntetésével a sajtóban és a támogató cég reklámhordozóin publikálhatják. A szerzô a fotók beküldésével elfogadja a pályázati feltételeket.

A legjobb felvételeket díjazzuk. A zsûri különdíjakat is oszthat.

Bôvebb felvilágosítás kérhetô a 0265- 266-270, 266-780-as telefonszámon (Népújság), a 0744-604-244-es mobiltelefonszámon (Vajda György), vagy a gyvajda@yahoo.com és az agnesberekmeri@yahoo.com e-mail címeken.

Mint ismeretes, Románia a múlt év végén lezárta a tárgyalási fejezeteket az Európai Unióval, így a környezetvédelemben is megállapították azokat a feltételeket, amelyeket országunknak be kell tartania ahhoz, hogy 2007-ben teljes jogú tag legyen. Ezen belül külön alfejezetet jelent a hulladékgazdálkodás. Az EU elvei szerint csökkenteni kell a szeméttelepekre kerülô hulladék mennyiségét. Ennek egyik módja a szelektív gyûjtés bevezetése és az újrahasznosítás támogatása.

A szakemberek kiszámították, hogy a nyugati típusú gazdaságban a legtöbb hulladékot a csomagolóanyagok teszik ki, ezért az EU országaiban az elôállítástól az újrahasznosításig követik a folyamatot. Romániában a szakminisztérium javaslatára 2004-ben több olyan kormányhatározatot hoztak, amivel megpróbálják európai minta szerint szabályozni a hulladékgazdálkodást. A környezetkímélô szeméttelepek létesítésétôl a veszélyes hulladékok tárolásáig ma már mindenre van jogszabály országunkban. A Környezetvédelmi Minisztérium 2004 végén bocsátotta ki a 880-as számú rendeletét, amelyben azt kérik a csomagolóanyagot importáló, termelô, becsomagolt árut forgalmazó, illetve csomagolt anyagot áruba bocsátó cégeket, valamint a hulladékbegyûjtéssel, újrahasznosítással foglalkozó gazdasági egységeket, hogy 2005. február 25-ig a megyei környezetvédelmi felügyelôséghez jelentsék le a csomagoló-anyag-kezelési módot, a használt, vagy termelt mennyiséget és az újrahasznosítási megoldásokat is. Hasonlóképpen a megadott idôpontig a megye összes polgármesteri hivatala, helyi tanácsa össze kell állítsa és a környezetvédelmi hatósághoz el kell juttatnia a csomagolóanyagok begyûjtésére és újrahasznosítására vonatkozó terveket és a tárolt, illetve visszanyert anyag mennyiségét is.

Amint a környezetvédelmi felügyelôségtôl megtudtuk, a múlt év végén megyénkben csomagolóanyag behozatalával nem foglalkozik egy cég sem, ezzel szemben 18-an termelnek, 25 cég behoz csomagolt árut, 85 gazdasági egység csomagolja termékeit. Megyénkben 15 újrahasznosítással foglalkozó kereskedelmi társaság foglalkozik, 7 pedig hulladékkezeléssel. Emellett pedig mind a 99 településrôl várnak jelentést február végéig a környezetvédelmi felügyelôség szakfelügyelôi.

-vagy-

A megyénkbeli méhészek három érdekvédelmi szervezetbe tömörültek: Kis- Küküllô Menti Méhész Egyesület, Nyárád Völgyi Méhészegyesület és a Méhészek Országos Egyesületének (MOE) Maros megyei fiókja. Ez utóbbi a legnagyobb a 737 fizetô tagjával. A tagság küldöttei múlt héten, pénteken tartották meg a hároméves beszámoló gyûlésüket, amelyen jelen volt Eugen Zorici mérnök, a Méhészek Országos elnöke, meghívottként az említett két egyesület elnökei is: Nemes András Hármasfaluból, Balde Ernô Nyárádszeredából.

Az MOE Maros megyei fiókjának elnöke, Mândru Aurel közgazdász körültekintô beszámolójából megtudhattuk, hogy a megyében összesen 1050 méhészt tartanak nyilván, akik 34.500 méhcsaláddal rendelkeznek. A múlt évben a méztermelés elérte a 215 tonnát, 12.128 kg méhviaszt gyûjtöttek be, továbbá 151 kg virágport és 28.248 kg propoliszt. A MOE megyei fiókja öt méhészkört egyesít, ezek Marosvásárhelyen, Segesváron, Szászrégenben, Dicsô-szentmártonban és Marosludason mûködnek.

Az elmúlt évek másik jellemzôje a méhészek rendszeres továbbképzése volt. Az EU-csatlakozás nagyon kemény feladatok elé állítja a méztermelôket. A csatlakozási feltételeknek nem lesz könnyû eleget tenni. Ezért van szükség a továbbtanulásra, de azért is, hogy minél rövidebb idô alatt valósítsák meg a méz minôségi szintjének emelését. A méhészek gazdasági, pénzügyi adottságai szûkösek. Nagymérvû beruházásokra lesz szükség (gondoljunk csak a kötelezô módon használatos inox-felszerelésekre). Ráadásul idéntôl a pavilonokat vontató jármûvekre, teherautókra egész éves útadót kell fizetniük. E jogszabály módosítása céljából nyílt levelet intéztek a kormányhoz, a helyi adminisztrációs hatóságokhoz, intézményekhez. Az útadón kívül a hazai mézpiac szervezetlensége is satuként szorítja a méhészeket, a méz felvásárlási ára drasztikusan csökkent, mivel Románia nagy mennyiségû mézet importált Kínából, annak ellenére, hogy a hazai méz jobb minôségû. Az érdekvédelmi szervezet országos vezetése vámilleték bevezetését kéri a kormánytól az itthon termelt méz piaci védelme érdekében. A méhészeket méhcsípésként érték a kormány idei intézkedései, amelyek nyomán emelkedtek a méhészethez szükséges felszerelések és gyógyszerek árai. Az adott gazdasági helyzetben a méztermelôk próbálnak helytállni. Sikernek könyvelték el, hogy az elmúlt években 35 méhésznek sikerült az általuk termelt mézet bioméznek minôsíttetni Dorin Dogaru, az Apicola Kft. igazgatójának hathatós hozzájárulásával. Az EU-csatlakozás szempontjából nagy jelentôséggel bír az is, hogy eddig 400 személy szerezte meg, vagy szerzi meg idén tavaszig a hivatásos méhész oklevelet, amelyet nem csak idehaza, hanem az EU országaiban is elismernek. A megvalósítások sorába tartozik, hogy a marosvásárhelyi székházban számítógépeket helyeztek mûködésbe megvalósítva a fiókegység teljes adatbázisát. Ha minden a tervek szerint halad, idén egy ilyen adatbázist hoznak létre a szászrégeni méhészkör irodájában is. A múlt évben a fiókegység vezetôtanácsa és az érdekelt méhészek a picardiai (Franciaország) méhészek küldöttségével találkoztak, mely gazdag és hasznos tapasztalatcserének bizonyult. Az idén januárban a fiókegység küldöttsége Berlinben vett részt mézkiállításon, ahol bemutatták termékeiket.

Kilyén Attila

Varujan Vosganian, a szenátus költségvetési és pénzügyi bizottságának elnöke szerint Románia jelenleg a "pénzbôség válságát" éli át. Így értelmezi a szakember azt a nemzetgazdaságban tapasztalható zavart, amit a lejnek a legfontosabb valutákkal szembeni megerôsödése okozott. Ne értsük félre azonban, abszolút számokban itt továbbra is viszonylag kis összegekrôl van szó, hisz Románia bruttó nemzeti össztermelése alig éri el a 64 milliárd eurót, ami a fejlett országokhoz képest elenyészô összeg. Inkább az a gond, hogy az uniós csatlakozás közeledése, illetve a gazdasági közeg viszonylagos stabilizálódása folytán hirtelen megnôtt a külföldi befektetôk érdeklôdése, s 2004-ben a közvetlen befektetések mértéke, hozzávetôleg 4,1 milliárd euró, szinte ugyanakkora volt, mint az elôzô három évben együttvéve. Romániában tehát a "pénzbôség" azt jelenti, hogy több valuta került forgalomba, mint amennyit a gazdaság egyszerre képes megemészteni.

Románia gazdaságának irányítása - véli Vosganian - ma könnyebb és ugyanakkor nehezebb, mint a kilencvenes években. Könnyebb olyan szempontból, hogy sokkal jobban letisztult a gazdasági jogrendszer, így a politikai elit döntései egy kiismerhetô rendszerben történnek, ugyanakkor nehezebb, mert a piacgazdaságban az államnak sokkal kevesebb eszköz áll a rendelkezésére a folyamatok befolyásolására. Ez természetesen alapjában véve pozitív fejlemény, ám megvan az a negatív oldala, hogy a jegybank például ha akarná sem tudná teljesíteni az exportôrök követelését a valutaárfolyam lényeges befolyásolásával kapcsolatban. Ha 36.000 lejrôl 37.000 lejre emelhetô nagyobb mennyiségû valuta felvásárlásával az árfolyam 37 ezerrôl 38 ezerre emelése ennek sokszorosába kerülne, további emelés pedig gyakorlatilag lehetetlen feladat elé állítaná a nemzeti bankot. Vosganian szerint ez nem csupán megvalósíthatatlan, de nem is kívánatos, hisz az árfolyam csökkenése az egész társadalom számára pozitív, inflációcsökkentô folyamat.

Ami az exportôrök elégedetlenségét illeti, a szenátor szerint ezek a vállalatok szinte függôvé váltak az árfolyam folyamatos növekedésétôl, s meg kell tanulniuk az új realitások szerint élni, ekként összeállítani üzleti tervüket.

A 2005-ös várakozásokról szólva Varujan Vosganian értékelése szerint az ország külkereskedelmi mérleg&