Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök és Jonathan Scheele, az Európai Bizottság romániai delegációjának vezetôje konzultatív megbeszélést tartott hétfôn a Victoria- palotában, hogy elemezzék az európai integrációs folyamat állapotát. A találkozó a kormányfô és az EB- delegáció vezetôje közti rendes konzultációsorozat része - áll a kormány sajtóirodájának közleményében.

Tariceanu és Scheele találkozóján elhangzott, Románia igazodik az EU-hoz való csatlakozási folyamat menetrendjéhez. A miniszterelnök megerôsítette a román fél politikai szándékát és elkötelezettségét a csatlakozási tárgyalások során vállalt kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban - áll a közleményben.

Az erdélyi autópályát építô amerikai Bechtel társaság hétfôn bejelentette, hogy az idei munkálatok menetrendjét a költségvetési kiegészítés után véglegesíti, közben folyik az autópálya építése.

Sorin Bota egykori szállításügyi államtitkár szerint a Bechtel késési kamatokat számolhat fel, mivel a kormány nem fizette ki az egyik számlát, amelyet a társaság az év elején nyújtott be.

"Úgy gondoljuk, megfelelôbb lenne, ha nem nyilvánosan, hanem megrendelônkkel, az Országos Autópálya- és Útügyi Társasággal tárgyalnánk a szerzôdéssel kapcsolatos kérdésekrôl. Az erdélyi autópálya építési munkálatai folytatódnak, és várjuk, hogy véglegesíthessük az idei munkatervet, rögtön azt követôen, hogy a kormány elkészül a költségvetési kiegészítéssel" - válaszolták a Bechtel képviselôi Bota felvetésére.

Az egykori államtitkár szerint a Bechtel egy 112 millió dolláros számlát állított ki 2005. január 15-i kifizetési határidôvel, ez után 0,2-0,3 százalékos napi késedelmi kamatot számíthat fel.

Mircea Pop, az Országos Autópálya- és Útügyi Társaság vezérigagatója elmondta, a számla értéke 105 millió dollár, ebbôl 74 millió dollárt már kifizettek a Bechtelnek.

Visszatérô sláger. Ilyenkor, amikor esik a hó, mindig gond lesz abból, hogy ki és hogyan takarítja el. A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal versenytárgyalása útján a Salubriserv Rt. nyerte el e szolgáltatás végzésének jogát. A köztisztasági vállalatot megvásároló Georgia Group késô ôsszel fel is vonultatta a bevetésre készen álló hóeltakarító gépeit, jelezvén, az idei szezonban nem lesz gond. De mégis van.

Másfél héttel ezelôtt úgy tûnt, hogy el kell raktározni jövôre a hógépeket, mert megjött a tavasz. Ám a rügyfakasztó idôre még várni kell. Az utóbbi napok havazása ismét gondot okozott az illetékeseknek, akik azt állítják, sikerült a helyzet magaslatán állni. A lakosok visszajelzésébôl ítélve nem így történt. Szombaton éjjel is síkosak voltak az utak, leginkább a megyeszékhelyen. S ha a fôbb utcákon mégis sikerült letisztítani az úttestet, a mellékutcák járhatatlanok voltak. Még a Szabadság utca is, ami elég forgalmas. Ezenkívül egy másik gond is felmerült. A Cuza Voda, illetve a Dózsa György utcában lakók jelezték, hogy éjjel a hóekével olyan sebességgel vágtattak végig az utcán, hogy a piszkos hólé nemcsak az épületek homlokzatát, hanem az ablakokat is jócskán lespriccelte. Ami a járdára került este, reggelre megfagyott, így a gyalogosok az úttestre kényszerültek. A lakók a panasszal hozzánk, mi meg a polgármesteri hivatalhoz, valamint a Salubriserv Rt.-hez fordultunk.

Kagán Ildikó, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal szakosztályvezetôje a következôképpen kommentálta az esetet:

- Ahogy elkezdett havazni, azonnal kirendeltük a gépkocsikat. Hirtelen annyi lett a munka, hogy alig tudtunk eleget tenni a követelményeknek. Három nap és éjjel folyamatosan dolgoztunk, én is ellenôriztem a munkát. Megtörténhetett, hogy az a gépkocsi, amelyet mondjuk a Gh. Marinescu utcába küldtünk, le kellett menjen a Dózsa utcába, s hogy betartsa a programot, sietett...

Kagán Ildikó elmondta, levélben, hivatalosan is felszólította a Salubriserv Rt.-t, hogy elôvigyázatosabban dolgozzanak. Tompea Alexandrunak, a szóban forgó cég igazgatójának is tudomása volt az említett esetrôl. Szerinte nincs mit tenni ebben az esetben. A házak túl közel állnak az úttesthez és elkerülhetetlenül lefröcskölik. Elismerte, valóban korlátozni kellene a sebességet, azonban túl lassan se mehetnek, mert akkor nincs erejük a gépeknek elnyomni a feltorlaszolódott havat, s különben a kisebb tempóval nem tudják betartani, teljesíteni a polgármesteri hivatal által elôírt programot. Az igazgató azt is megígérte, ahol az ô hibájukból került az úttestrôl a hó a járdára, intézkedik, hogy alkalmazottai a járdáról eltakarítsák a megfagyott havat. Hogy mikor? Hát, amikor máshonnan át tudja csoportosítani az embereket. Azt is megtudtuk, a Dózsa György utcában, a bôr és kesztyûgyár mellett van néhány ház, amelyek annyira közel állnak az úttesthez, hogy a frissen lemeszelt homlokzatot mindegyre bepiszkítják a munkagépek. Itt már tárgyalásokat folytatnak a lakókkal arról, hogy valamilyen megoldást találjanak. Mindezek azonban a munkájuk során felmerülô elkerülhetetlen gondok, hiszen, ha hull a hó, azt el kell takarítani.

A gond az - tehetnénk hozzá -, hogy a Salubriserv Rt. privatizálása után, úgy tûnik, az új vezetôségnek ez az elsô tele, amikor igazán meg kellett birkóznia a havazással, s ez a felvonultatott gépparkbemutató után nem a legjobban sikerült. Csak az szeretnénk tudni, hogy mire költik el a költségvetésben hóeltakarításra megszabott 10 milliárd lejt, ami messzemenôen a legnagyobb tétel, amelyet a környezetvédelem és vízgazdálkodás címszó alatt az idén elkölt a tanács.

Aktuális

Hírek, itt-ott egyenesen hôstettként tálalt hírek szóltak a hét végén arról, hogy Kolozsváron, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen vagy két tucat fiatal tüntetett és akadályozta meg, hogy Eörsi Mátyás magyar szabad demokrata politikus elôadást tartson. Vessünk csak egy rövid pillantást e "hôstettre". A magyar képviselôt kísérô RMDSZ-szenátor, Eckstein Kovács Péter sajnálatosnak nevezte az eseményt, s szerinte az "akadályoztatás" rendôrségi ügy. Nos, ennél jóval súlyosabb. Ez a történet ugyanis nem a szabad demokrata politikusról, nem az elmúlt decemberi népszavazásról, vagy egyéb vitatott bel- és külügyekrôl szól. Még csak nem is arról a maroknyi diákról, akik olyasmi ellen álltak össze tüntetni, amirôl a jelek szerint meglehetôsen hiányosak az ismereteik. Szól azonban a szellem szabadságának állapotáról Kolozsváron, amelyet sokszor neveznek ma is az erdélyi magyarság szellemi fellegvárának. Szól a Sapientia (gyengébbek kedvéért: bölcsesség) hangzatosan tudományegyetemnek nevezett oktatási intézményben és környékén uralkodó szellemiségrôl. S itt megint csak nem az ilyen, olyan, amolyan ideológiákat sugalló, az értelmet mûvelô mûhelyekben gyakran megjelenô szellemiségre gondolok. Ellenkezôleg!

A Sapientia (Bölcsesség!) létrehozása óta a sajtó idôrôl idôre szóba hozza, némelykor fórumokon "értékelik" a romániai magyar felsôoktatás minôségét. S hallunk ilyenkor többnyire semmitmondó általánosságokat, s ezzel túl is vannak a "minôségen", mert gyorsan eljutnak a "mennyiséghez". Mármint a pénz mennyiségéhez. Úgy tûnik, mintha sokak számára az egyetemi oktatás, amolyan üzleti vállalkozásként, semmi másból nem állna, mint a pénzbôl, amit persze adományként kapnak, olykor egyenesen követelnek, úgymond, az erdélyi magyarság szellemi felemelkedésének megalapozására.

A hétvégi "hôstett" számomra azt mutatja, hogy a bölcsesség egyeteme egyelôre a butaságból volt képes (le)vizsgázni. Mert hát mit taníthatnak ezen az egyetemen, ahol a diákok nem kíváncsiak a másfajta véleményre, mások érveire? Mit tanítanak olyan fiataloknak (?), akik ahelyett, hogy NEM cédulákkal tüntetnek, vitába szállnának a bárhonnan jött elôadókkal? Hogyan lesznek ôk például NEM liberálisok, ha fogalmuk sincs arról, amivel a jelek szerint nem értenek egyet? Komikus. Elégtétellel olvastam volna a "hôstett" helyett arról, hogy az egyetem zsúfolt aulájában szikrázva csaptak össze az érvek, hogy szellemi párbajban próbálták sarokba szorítani a szabad demokrata politikust. Ahogy az rangos egyetemekhez illik. Ehelyett a jól ismert forrásvidékrôl eredô siralmas tüntetés, amelynek környékén nem akadt egyetlen bölcs oktató, aki a szégyentôl megkímélte volna az egyetem amúgy is zsengécske hírnevét. Inkább a butasággal szolidarizáltak? Nem is furcsa ott, ahol a történtek szerint a szellemi nyitottság helyett elôítéleteket plántálnak fiatal fejekbe és lelkekbe. Eszmék mélységei és magasságai helyett rögeszmékkel idomítanak szellemi utánpótlást az erdélyi magyarságnak. Amivel, tegyem hozzá, az önálló, szabad gondolkodásról szoktatják le a fiatalokat. De mi más történhet, ha az uralkodó szemlélet legalábbis különös állapotáról egyenesen az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke tett korábban példamutatónak aligha nevezhetô tanúbizonyságot.

Mindezért nem mindennapi, ami a Sapientián az elmúlt hét végén megesett. Szégyenünkre.

Ismét elnökévé választotta a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) Kasza Józsefet, aki bejelentette, hogy ez az utolsó mandátum, amelyet vállal a párvezetôi tisztségben.

A VMSZ szombaton a nagybecskereki filmszínházban tartotta meg zárt ajtók mögött tizedik közgyûlését, amelyen a 216 küldött meggyôzô többséggel választotta újra pártelnökké Kasza Józsefet, aki az egyetlen jelölt volt az elnöki tisztségre. A szavazás után Kasza bejelentette, hogy ez az utolsó mandátum, amelyet elvállalt a párt élén. A közgyûlés megválasztotta a párt 44 tagú tanácsát, amely a jövô héten az elnök javaslatára megválasztja az elnökséget, az ügyvezetô alelnököt és a két alelnököt.

A Magyar Távirati Irodának nyilatkozva Kasza leszögezte, hogy "nem feszítik ellentétek a párt vezetését", s a problémák ellenére a VMSZ "töretlenül egységes".

A párt szombati kongresszusán módosította alapszabályát, hogy befogadhassa a Kereszténydemokrata Európa-mozgalmat és a Vajdasági Magyar Polgári Mozgalmat, amely úgy döntött, hogy beolvad a VMSZ-be.

Agrárdemonstráció Magyarországon

A demonstráló gazdák megbízottai hétfôn lezárják a szakmai tárgyalásokat az agrártárcával és két napot adnak a megegyezésig - errôl döntött a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) vasárnap éjszaka tartott országos elnökségi ülésén.

Jakab István, a Magosz elnöke a közszolgálati televízió hétfô reggeli mûsorában elmondta: "a szakmai tárgyalásokon elôrehaladtunk (...) elfogyott a türelem".

"A szakmai tárgyalások hétfôn lezárulnak, van két nap a megegyezésig" - fogalmazott az elnök a Kereszttûz címû mûsorban.

Jakab István a mûsorvezetô kérdésére azt nem pontosította, hogy mi történik akkor, ha továbbra sem születik megállapodás a felek között.

Az elnök jelezte, hogy a demonstrációval kapcsolatos helyfoglalást március 20-ig meghosszabbították. Szavai szerint ez azt jelenti, hogy a Magosz mindenképpen kitart követelései mellett.

Jakab István a szervezet politikai kapcsolatait firtató kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Magosz a bal- és a jobboldallal is folytat együttmûködést. "Számunkra nincs olyan politikai erô vagy párt, akivel a gazdák érdekében ne mûködnénk együtt szakmailag" - mondta.

Németh Imre földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ellentmondásosnak tartja a Magosz elnökségének döntését és a demonstráció meghosszabbítására vonatkozó kérelmet. Hangsúlyozta, hogy a tárca is a mielôbbi megegyezésben érdekelt.

"A tárca és a gazdaszervezet nem ellenségei egymásnak, hanem más feladatuk van, de mindketten a gazdák érdekeit szolgálják" - mondta Németh Imre.

Beszámolt arról, hogy a tárgyalások folyamán kiszélesedtek a témakörök, és a kezdetben 14 pont helyett már egy 40 oldalas tervezetrôl tárgyalnak. A miniszter elmondása szerint a tárgyalásokon szereplô kérdések a költségvetés, értékrendek és strukturális gondok köré csoportosíthatók.

Az agrártárca vezetôje örömének adott hangot, hogy a "szélsôjobboldali spekuláló erôknek" a demonstráció során csalódniuk kellett, mert ugyan többször is próbálták, de nem tudták kihasználni a "jó szándékú gazdák" törekvéseit politikai célokra.

Elkészült az Európai Parlament vajdasági tényfeltáró bizottságának írásos jelentése az öttagú delegáció január végi látogatásáról - jelentette be közleményben a bizottság egyik tagja, Becsey Zsolt (Fidesz-MPSZ) Brüsszelben.

Az MTI-hez általa eljuttatott szöveg létfontosságúnak ítéli, hogy "fellépjenek bármiféle támadás ellen, amely a térség hagyományos kultúrái bármelyikének gyökereit éri", de úgy véli, nincs szó a tartomány destabilizálását tudatosan célzó, szervezett mûveletrôl.

A jelentés - amelyet hivatalosan a delegációvezetô, Doris Pack ad át a parlamentnek - sürgeti egyebek között a vajdasági decentralizációs terv megvalósítását, a kisebbségek védelmét javító intézkedések bevezetését, a diszkriminációt akadályozó erôfeszítések fokozását, a rendôrség és igazságszolgáltatási rendszer reformját, a többnyelvûség megôrzését az oktatásban, valamint a média függetlenségének garantálását. A tényfeltáró delegáció indításáról szeptemberben döntött az EP plenáris ülése az ottani magyarok és más kisebbségek tagjai elleni erôszakos kilengések miatt. A küldöttség január legvégén három napot tartózkodott a Vajdaságban, illetve Belgrádban. Az ötfôs delegációt Pack, az EP-délszláv vegyes bizottság néppárti német elnöke vezette, agjai között Becsey mellett Hegyi Gyula (MSZP), valamint az osztrák szocialista Johannes Swoboda és a szlovén liberális Jelko Kacin kapott helyet.

Szóban a bizottság vezetôje már egy hónappal ezelôtt, rögtön visszatérte után jelentést tett, megállapítva egyebek közt, hogy a vajdasági incidenseknél nem szervezett, hanem egyedi esetekrôl van szó, de a kilengések valóban sok esetben etnikai jellegûek. Pack akkor az EP külügyi bizottsága elôtt elmondta, megítélésük szerint a szerb hatóságok nem léptek fel a lehetô legnagyobb hatékonysággal az incidensek elkövetôi ellen, illetve a megelôzés érdekében, és az incidensek az oktatás hiányosságaira, az etnikai összetétel változására és a gazdasági helyzet miatt általánosabban romló közhangulatra vezethetôk vissza.

Az írásbeli jelentés alapjában véve megerôsíti a szóbeli megállapításokat. Azt is jelzi, hogy az incidensek az elmúlt idôben szórványosabbá váltak, ami a tényfeltárók szerint a választási idôszak lezárultának, a hatóságok jóakaratának és a nemzetközi közösség nyomásának köszönhetô. A dokumentum megerôsíti, hogy az EP-délszláv vegyes bizottság továbbra is folyamatosan, szoros figyelemmel követi az eseményeket.

A jelentés aztán válik majd az Európai Parlament hivatalos dokumentumává, hogy - várhatóan áprilisban - elfogadja azt a külügyi bizottság.

Incidensek és különösebb fennakadások nélkül, jelentôs részvétellel zajlottak vasárnap a parlamenti választások a Moldovai Köztársaságban.

A Kommunisták Moldovai Pártja a nyertes, a voksok 46 százalékának megszerzésével - közölték hétfôn reggel a szavazatok 97,4 százalékának összeszámlálása után.

A központi választási bizottság adatai szerint nem változott a pártok sorrendje a korábbi részleges eredményekhez képest.

A második helyen végzett, állítólag Moszkva támogatását is élvezô Demokratikus Moldova Tömb 28,3 százalék szavazatot kapott, míg a román érzelmû Kereszténydemokrata Néppárt 9 százalékot hódított el magának. A vasárnap tartott választásokon a 2,3 millió szavazásra jogosult moldovai állampolgár 59 százaléka vett részt.

A gyôztes moldovai kommunisták valaha Oroszország szövetségesei voltak, de azóta irányt váltottak, és most már inkább Európa felé tekintenek - emlékeztetnek rá politikai elemzôk. Az MTI érdeklôdésére Gyarmati István, az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) moldovai megfigyelô missziójának vezetôje Chisinauban elmondta, nem érkezett hozzá jelzés incidensekrôl vagy bármilyen lényeges zavaró körülményrôl.

Felmérést készített a közelmúltban a Newsweek amerikai magazin orosz kiadása arról, hogy milyen karórákat viselnek a vezetô politikusok és üzletemberek. A források azok a fotók voltak, amelyeken viselôjükkel együtt az órák is jól láthatók voltak.

A különös ranglista elsô helyére Vlagyimir Putyin orosz elnök került. Övé Oroszországban a legdrágább óra: egy Sinix Patex Philippe, fehér aranyból, amely az üzletekben 60 ezer dollárba kerül. A jobb csuklóján viseli. Egy másik folyóirat, a Compania szerint egy évvel ezelôtt egy szerényebb, mindössze 18 ezer dollárt érô Patek Philippe-je volt.

George Bush amerikai elnök viszont megelégszik egy 50 dolláros Timex Indiglóval, az egyetlen luxus, amit megengedett magának, hogy a hátlapjára vésette elsô elnöki hivatalba lépésének dátumát, 2001. január 20-át.

Silvio Berlusconi olasz kormányfô, aki országának leggazdagabb embere, a lap szerint bolondul az órákért. A fotó elárulta, hogy egy 540 ezer dolláros Constantine Vacheron tulajdonosa, amivel többszörösen lepipálja Putyint.

Az orosz üzleti világ és hatalom emberei kevés kivétellel svájci aranyórákat hordanak. Anatolij Csubajsznak, Jelcin csapata volt tagjának arany Patek Philippe-je van. Az óra mutatja a holdfázisokat és öröknaptárral is rendelkezik. Patek Philippe-tulajdonos Jurij Luzskov, Moszkva polgármestere is, ugyanazzal a modellel, amit Putyin viselt korábban. Luzskovnak ugyanakkor van egy Breuguet-je is, hátlapján egy Puskin-arcképpel, amellyel a svájci cég lepte meg az orosz költô születésének 200. évfordulóján. Sportórák birtokosa Roman Abramovics, a Chelsea tulajdonosa, a jelenlegi leggazdagabb orosz, aki azonban aligha tér haza mostanában szülôhazájába: egy 29 ezer dolláros Rolex Daytonnal és egy 19 ezer dolláros Rolex Submarinerrel büszkélkedhet.

Omega Constallation-jük van a veteránoknak, Mihail Gorbacsovnak és Jevgenyij Primakovnak. Gennagyij Zsuganov, az orosz kommunista párt vezetôje 1.200 dolláros Longines-t visel, míg Vlagyimir Zsirinovszkij szélsôjobboldali vezér csupán egy hazai gyártású, néhány eurós Szlavát.

Eugen Nicolaescu a múlt pénteki sajtótájékoztatón "ôszintén" beszélt a dekoncentrált intézmények élén eszközlendô változásokról. Mint mondta, több helyrôl megvádolták ôket, hogy a kormány megváltozott, az intézmények élén azonban még mindig "pészédések" vannak. Azonban ôk be akarják tartani a törvényességet, és az összes változások kizárólag a "kompetencia és professzionalizmus" jegyében történnek majd.

A "legkomolyabban" mondta, hogy Romániában évek óta képmutató módon mennek a dolgok a leváltások ügyében. Mindenki a törvényre hivatkozik, közben pedig kicseréli az intézmények vezetôit a saját embereivel. Szerinte a PSD 2001-ben 500 igazgatót váltott le. Most kormányváltás történt, és sokszor éri ôket az a vád, hogy mégsem történik semmi, "az összes pészédés tisztségben maradt". Ennek ellenére, a szövetség csak akkor váltja le ôket, ha nem megfelelôen végzik a feladatukat, vagy ha önként beadják a felmondásukat. Ám, ha
arra hagyatkoznak, hogy a miniszterelnök ellenôrzô testülete megírja a végsô jelentést az intézményekben végzett kontrollok nyomán, lejár a kormány mandátuma, tette hozzá.

Az intézmények a hatalom színeit kell viseljék, jelentette ki a továbbiakban, különben semmi biztosíték nincs arra, hogy a kormányprogramot végrehajtják. Ezért van szükség leváltásokra, de - nem gyôzte hangsúlyozni - kizárólag a kompetencia alapján. Mint mondta, azért volt ennyire "ôszinte", mert a központ teljes transzparenciát hirdetett meg ebben az ügyben.

Törvénymódosítást javasolnak

Egyik kormány megy, a másik jön, mondta a továbbiakban, s mindegyik a saját embereivel. A hatalom javasolja, hogy az igazgatók és helyetteseik ne legyenek köztisztviselôi státusban, hanem szerzôdéssel alkalmazzák ôket egy-egy kormány mandátumának idejére. Ennek egyik elônye, hogy tudják majd, mikor kell menniük. A másik elôny Nicolaescu szerint, hogy az ily módon kinevezettek számonkérhetôk lesznek, és felelôsségre vonhatják, ha nem tartják be a kormányprogramot. Úgy gondolják, hogy a dekoncentrált igazgatóságokon lesz egy titkár köztisztviselôi státusban, aki biztosítja az intézmény stabilitását. Ehhez persze törvénymódosításra van szükség.

Végül a "legôszintébben" hozzátette: aki nem a kormány színeit viseli, nem lehet jó.

Senki nem dolgozik - az állampolgár issza a levét

A héten, tájékoztatott, összeül a koalíció ebben az ügyben. A liberálisok egy sürgôsségi kormányrendeletet kérnek, mert április második felében, úgymond, pontra akarják tenni a közigazgatást. Ugyanis, mint mondta, most "nem dolgozik senki", és az állampolgár "issza meg a levét".

Basescu tud valamit?

Az elôrehozott választásokat Nicolaescu nem tartja idôszerûnek sem az EU-csatlakozási szerzôdés aláírását követô azonnali idôszakban, sem késôbb.

A Népújság felvetésére, hogy a koalíciós partnerek és Tariceanu kormányfô véleményével ellentétben, Basescu mégis az elôrehozott választásokon lovagol, kitérô választ adott. Elôbb ötölt-hatolt, majd kijelentette: az államelnöknek bizonyára olyan információi vannak, amelyekrôl mi nem tudunk. Vagy megnyugtatni akar ezzel, vagy pedig valakiket így akar figyelmeztetni, hogy, ha nem végzik megfelelôen a dolgukat… Végül hozzátette, Basescu el tudja dönteni, hogy van-e alapja, vagy nincs a nyilatkozatainak.

Négyéves kormányzás után a PSD Maros megyei szervezete jobb eredményeket ért el mind a helyhatósági, mind a parlamenti választásokon, mint 2000-ben, tudtuk meg a szervezet sajtótájékoztatóján. Ennek ellenére, "részben" elveszítették a megyei vezetést, kizárólag "a posztelektorális politikai játékok" miatt. Ezért tartják szükségesnek a párt megújulását, és egy olyan vezetés megválasztását, amely visszaszerezheti a szervezet politikai erejét megyei és országos szinten.

A célok elérése érdekében névre szóló szavazást javasolnak bármely tisztségre; * a jelölések nyitottságát, vagyis, bármelyik párttag jelölhetô; * a vezetôség számának csökkentését. Ez azt jelenti majd, hogy a "fônök" többet dolgozik. Ugyanakkor, a megyei szervezet nem támogatja a tömbben való lemondást, ehelyett inkább a "becsületbeli" lemondást tartják elfogadhatónak.

Politikai kontroll?

A PSD a megye legfontosabb politikai erejének nevezi magát, amelynek 54 polgármestert, 287 tanácsost szerzett a tavaly júniusi helyhatósági választásokon. Közöttük vannak olyan személyek, akiket második vagy harmadik alkalommal tiszteltek meg bizalmukkal a választópolgárok. Ezért nem értik, hangzott el a sajtótájékoztatón, miért akadályozzák ôket - kizárólag politikai kontrollokkal - abban, hogy a feladatukat teljesítsék, holott mindig a törvényességet tartják szem elôtt.

Nem tûrik el a visszaéléseket

A továbbiakban kijelentették: a polgármesterek, alpolgármesterek közméltóságok és ezért elvárják, a megfelelô tiszteletet. Legalább annyi tiszteletet várnak el a jelenlegi hatalomtól, mint amennyit ôk tanúsítanak politikai ellenfeleikkel szemben. Nem fogják eltûrni sem a törvényességgel szembeni, sem a kollegáik méltósága elleni visszaéléseket. Monitorizálni fogják a kormányzat tevékenységét, és közbelépnek, ha az emberek törvényes jogait megsértik.

Operatív monitoring központok

A Szociáldemokrata Pártnak a megyében található összes székháza "ettôl a pillanattól" operatív monitorizáló központtá válik, jelentették ki, ahol a választópolgárok nemcsak tárt kapukat, de konkrét megoldásokat is találnak a problémáikra. Mert, hangzott el a továbbiakban, az emberek nehezen értik meg és még nehezebben viselik el, hogy a nyugdíjak újraszámolása nehéz és bizonytalan folyamat, amelyben szerintük a kormányzat csigaléptekkel halad, miközben az alaptermékek árának növekedése szomorú valóság, fôleg a nyugdíjasok számára.

Újabb három határon túli magyar szervezet képviselôivel írtak alá szerzôdést internet-hozzáférési pontok, úgynevezett eMagyar-pontok létrehozásának támogatására hétfôn Budapesten.

"A cél az, hogy az idei év végéig több mint 300 internet-hozzáférési pont jöjjön létre a határon túli magyarok számára" - mondta Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter, aki részt vett az aláírási ünnepségen.

A három szervezet egy tavaly meghirdetett pályázaton nyerte el a támogatást, csakúgy, mint további nyolc határon túli szervezet.

A szerzôdéseket a "Szülôföldön az információs társadalomba 1" pályázat lebonyolítója, a Puskás Tivadar Közalapítvány igazgatója, Kôhalmi Zsolt, valamint a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezetô elnöke, Jakab Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke Benzovics László és Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke látta el kézjegyével. A közeljövôben újabb 28 eMagyar-pont létesül a szerzôdések alapján Horvátországban és Ukrajnában.

Hasonló szerzôdéseket február végén írtak alá a szlovákiai Szövetség a Közös célokért, a Mécs László Társulás szervezetekkel, a szerbiai Magyar Nemzeti Tanáccsal, a horvátországi Magyar Egyesületek Szövetségével, és a Burgenlandi Magyar Kultúregyesülettel. Ezek alapján 55 eMagyar-pont telepítése kezdôdött meg. További három szervezettel, az erdélyi Progress Alapítvánnyal, a Muravidéki Magyar Önkormányzatok Nemzeti Közösségével, valamint az USA-ban mûködô Magyar Emberi Jogok Alapítvánnyal a tervek között március végén kötnek szerzôdést.

Az Információs és Hírközlési Minisztérium a "Szülôföldön az információs társadalomba 1" támogatási pályázatot tavaly novemberben hirdette meg a Puskás Tivadar Közalapítvány közremûködésével. A bírálóbizottság a rendelkezésre álló 228 millió forintból 225 millió 808 ezer forint odaítélésére tett javaslatot a pályázatra meghívott 11 határon túli szervezet részére.

Ebbôl az összegbôl 140 millió 30 ezer forintot az eMagyar-pontok létrehozására, több mint 26 millió forintot tartalomfejlesztésre, közel 15 millió forintot oktatásra, informatikai képzésre, közel 21 millió forintot a magyar kultúra digitális megôrzésére, s 24 millió forintot audiovizuális fejlesztésekre fordítanak.

A szerzôdések aláírása elôtt Katona Kálmán elmondta, az IHM célja, hogy a határon túl élô magyarság a szülôföldön boldogulva a legdinamikusabban fejlôdô közössége legyen saját országának. Ezt szolgálják a most aláírt szerzôdések is, mivel segítik a határon túli magyarságot az információs társadalomba való bekapcsolódását, a versenyképességük javítását.

Március 15. Marosvásárhelyen

15 éve annak, hogy az erdélyi magyarság elôször ünnepelhette meg a magyar nemzeti forradalom napját, március 15-ét. Azóta - összefogással és kitartással - sikerült kivívnunk azt a jogot, hogy szabadon és méltósággal ünnepelhessünk, hogy nemzeti ünnepünkön, de a mindennapjainkban is szabadon használhassuk nemzeti szimbólumainkat, himnuszunkat, nemzeti lobogónkat.

Az RMDSZ ez évben is méltóképpen emlékezik a nemzet hôseire: a szövetség országos szervezete az RMDSZ Maros megyei szervezetével közösen március 15- én, 16 órakor Marosvásárhelyen, a Székely Vértanúk emlékmûvénél tartja központi ünnepségét. Az országos rendezvényt a Duna Televízió élôben közvetíti.

Az erdélyi magyar gazdák helyzetérôl és a jövôbeni szoros együttmûködésrôl volt szó azon a megbeszélésen, amelyet a Párbeszéd a jövôért elnevezésû konzultációsorozat keretében Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke Csomós Attilával, az RMGE-Maros elnökével folytatott szombaton, Marosvásárhelyen.

A szövetségi elnöki irodában zajlott megbeszélésen elhangzott: az RMDSZ a jövôben szoros együttmûködést alakít ki azzal a szervezettel, amely hamarosan felveszi az Erdélyi Gazdák Egyesülete (EGE) nevet. A tárgyalófelek egyetértettek: közös erôfeszítésre van szükség, hogy az európai uniós csatlakozás folyamatában közösen járuljanak hozzá az erdélyi magyar gazdák versenyképességének növeléséhez, valamint a mezôgazdaságban jelentkezô súlyos problémák megoldásához. Ennek érdekében a szervezetek együttmûködnek és megvizsgálják, hogy milyen törvénytervezetekre, módosító javaslatokra és kormányhatározatokra van szükség. Az RMGE-Maros a magyar gazdák érdekvédelmét és érdekképviseletét ellátó egyesület, amely 32 jogi és nem jogi személyiséggel rendelkezô, közel 1100 gazdát képvisel.

A román biztosítási piac növekedése az idén valószínûleg nem éri el a 20 százalékot, de megközelíti az egymilliárd eurót a tavalyi 863 millió eurós összes díjbevételhez képest - mondta a romániai biztosítók és viszontbiztosítók országos szövetségének (UNISAR) elnöke, Cristian Constantinescu.

A biztosítási díjak tavalyi, átlagosan 35 százalékos emelkedése nyomán nagyobb ütem is várható lenne, de most már érzôdik az árverseny, a biztosítók 10 százalékot elérô kedvezményeket kínálnak - idézte Constantinescut a Rompres hírügynökség hétfôn. A biztosítási kötvényekkel házaló ügynökségek piaci részaránya tavaly 14 százalékos volt az összes megszerzett díjbevételt tekintve, a többi a biztosítók közvetlenül szerezték. A biztosítási ügynökségek száma tavaly 247-re szaporodott a 2003-as 191-rôl, és a jutalékuk majdnem megkétszerezôdött, 25 millió eurónak megfelelô összegre, de a piaci részarányuk már csökkent, 3 százalékponttal 2003-hoz képest.

Tavalyelôtt, 2003-ban a biztosítók díjbevétele 789 millió euró volt.

A kormány eltörli a vállalatok által felhalmozott állami adósságok átütemezésének rendszerét, mivel az eddig alkalmazott procedúrák nem jártak az elvárásoknak megfelelô pozitív eredménnyel - közölte Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök.

"Azt tervezzük, hogy megszüntetjük ezt a szerencsétlen rendszert, mivel rossznak bizonyult. Több ízben is megállapítottuk, hogy igen sok vállalat, amely igénybe vette az átütemezést és továbbra is veszteséges maradt, nem járt el helyesen, és költségvetési pénzekbôl finanszírozták a fejlesztéseket. Úgy gondolták, hogy a költségvetés a legolcsóbb bank, amelyet saját finanszírozási forrásnak kezdtek tekinteni. Ezt többé nem fogjuk eltûrni" - mondta a kormányfô.

A kormány felülvizsgálja az adómentességi rendszert is, az ilyen kedvezményeket a jövôben csak a Versenyhivatal jóváhagyásával lehet majd engedélyezni. A Pénzügyminisztérium módosítani fogja a csôdtörvényt és más, vonatkozó jogszabályokat is, hogy a vállalatok többé ne használhassák ki az adósságok átütemezését.

Tariceanu azt is elmondta, hogy az adóbefizetés elmulasztásának gyakorlata az állami szektorról a magászférára is átterjedt az utóbbi években, fôként "a hatalom politikai klientúrája" alkalmazta. "Elvágjuk a fôként az utóbbi négy évben felduzzadt politikai klientúrát tápláló köldökzsinórt. Az adófizetés többé nem opció, hanem törvények által szabályozott kötelesség lesz" - mondta a kormányfô.

Románia 500 millió-egymilliárd euró közötti, 15 éves lejárató kötvénnyel jelenne meg az idén a nemzetközi tôkepiacon a régebbi, legföljebb tízéves kötvények után, ha minden hitelminôsítô befektetôi fokozatra javítaná az ország hitelbesorolását.

- A fô feltétel az, hogy a Moody's és a Standard & Poor's is feljavítsa az osztályzatot, befektetôi fokozatra - idézte a pénzügyminisztérium államtitkárát, Dragos Neacsut a Rompres hírügynökség hétfôn.

Az európai hitelminôsítô, a Fitch Ratings "BBB mínusz"-ra értékeli Románia hitelképességét a hosszú lejáratú devizakötelezettségek számára. A három B fokozat, némi megszorításokkal, már befektetésre ajánlott a nemzetközi gyakorlatban. A Standard & Poor'snál Románia osztályzata "BB plusz", ez még az egyértelmûen spekulatív fokozat felsô széle. Moody's ugyancsak egy fokozattal a befektetésre feltételesen ajánlott szint alatt tartja Románia besorolását, "Ba1"-en, pozitív kilátással. A Moody's a múlt héten javította az osztályzatot, egyszerre két osztással, "Ba3"- ról, elismerve a jövendô EU-tagságot elôkészítô gazdaságpolitika eredményeit.

Az elemzôk úgy vélik, hogy miután Románia, várhatóan április 25-én, aláírja az EU-csatlakozási szerzôdést, a Moody's és a Standard & Poor's is befektetôi szintre emeli a román osztályzatot - írta a Rompres.

A kemény lej bevezetésének elsô jelét március elsején vehette észre az átlagember, amikor jártában-keltében fura, valószínûtlenül kis összegeket feltüntetô árcédulákat láthatott a kereskedôknél. Nagyon sokan ekkor szembesültek elôször az új lej fogalmával, s ezt számos elemzô a szemére is vetette a jegybanknak. Mint a múlt heti marosvásárhelyi gazdasági konferencián is elhangzott: ha volt az új pénz bevezetését népszerûsítô kampány, azt jól sikerült mindeddig leplezni.

Azonban nem csak ez a vád érte a Nemzeti Bank szakembereit, a külföldi beruházók tanácsának elnöke, Patrick Gelin például a denomináció elhalasztását kérte, azzal érvelve, hogy a folyamat nincs kellôen elôkészítve.

Mindennek a jegybank képviselôi ellentmondanak. Mugur Isarescu fôkormányzó és tanácsosai is határozottan állítják: a denomináció a tervek szerint halad, még egy nap késésben sincs a mûvelet elôkészítése, s ha eddig nem volt érzékelhetô nyilvános kampány a kemény lej bevezetésérôl, az annak tulajdonítható, hogy ennek most, az elsô új árak kifüggesztése után jött el az ideje. Az új árcédulák tehát nem mást jelentenek, mint a népszerûsítési kampány kezdetét. Különben is - teszik hozzá - még négy hónap vár ránk, amíg ténylegesen is piacra kerülnek az új bankjegyek és érmék, semmi sem indokolta volna korábban a népszerûsítési kampány beindítását.

Hogy mibôl is áll tulajdonképpen a kemény lej bevezetése, vagy szakszóval denomináció, arról Nagy Ágnes, a jegybank vezetôtanácsának elnöke és Eugen Radulescu, a fôkormányzó tanácsadója értekezett a múlt hét végén Marosvásárhelyen, a Banii Nostri-konferencia keretében. Mint elmondták, az, hogy négy nullát eltüntetnek a lej névleges értékét jelzô szám végérôl, a nemzeti pénznemet sújtó inflációs ciklus végét jelzi, pozitív üzenetet hordoz Románia gazdaságának megerôsödésérôl, s nem elhanyagolható az sem, hogy az euróra való áttérést is elôkészíti. Nem mindegy ugyanis, hogy egy könnyen összehasonlítható nagyságrendû lejrôl kell áttérni majd a közös európai pénzre (elôrejelzések szerint 2012-ben vagy 2014-ben), vagy egy roppant nagy szorzóval kell dolgozni, ami zavart okozhat egy amúgy sem könnyû átemenet során. Rendkívül fontos fejlemény továbbá a könyvelés egyszerûbbé válása, de még lényegesebb, hogy az aprópénz forgalma egészségessé válik.

Vissza kell adni a bani fontosságát - mondta errôl Nagy Ágnes, aki kifejtette: elsôként a régi aprópénz kivonására figyelnek majd oda. A pénzforgalom egészségessé tételének ugyanis fontos állomása, hogy az egybanis érme (mai 100 lejnek felel meg) is forgalomban legyen, s ennek érdekében a szükséges mennyiségû érmét is a piacra dobják. Arra a Nemzeti Banknak nincs ugyan lehetôsége, hogy kötelezze a kereskedelmi bankokat és kereskedôket, hogy a kis értékû pénzt is használják, arra viszont igen, hogy készpénz igénylésekor annak egy részét érmékben fogják biztosítani, így hatván oda, hogy ezeket használják is. A továbbiakban - mondta Eugen Radulescu - semmi sem indokolja majd, hogy a kasszazáráskor fiktív aprópénz (nem létezô 100, 50, 10, 5 és 1 lejesek) kerüljön a kimutatásba, mint ahogy az jelenleg általános gyakorlatnak számít.

Az átlagember és átlag kereskedô számára azonban egyelôre az árak kifüggesztése okozott gondot. Utóbbiakat 10-30 millió lejes pénzbírsággal riogatták, amenyiben nem tesznek eleget ennek az elôírásnak. A némely helyen jelentôs mennyiségû pluszmunkát és nehézséget jelentô mûvelet ellenére a legtöbb kereskedô komolyan vette ezt a kötelezettséget, s már elsejétôl felbukkantak az új árcédulák. Sôt, volt olyan hely, ahol már korábban is elkezdték az új lejes árak feltüntetését, mint például a Surub shopban. A mûszaki nagyáruházban a rendkívül szerteágazó választék tette szükségessé, hogy idôben lépjenek, hisz egyetlen nap alatt a teljes személyzet sem lett volna elég az átcímkézéshez. Hasonló helyzet adódott a hipermarketekben, ahol szintén több tízezer címke átírását kellett elvégezni. A Metróban ennek ellenére mindez nem okozott komoly gondot, hisz a bukaresti központ az egész hálózatnak már egy héttel korábban leküldte az új címkéket, s lassacskán minden a helyére került. Szintén egy- két hetes munkát igényelt az árazás például a könyvesüzletekben, ahol minden egyes kötetbe bele kellett jegyezni az új árat. Ha néhol, némely árucikkre csak március 1-jén, 2-án került is rá az új ár, ezek az üzletek is idôben elkészültek a feladattal.

Paradoxon, hogy épp azoknál a kereskedôknél, ahol a forgalmazott árucikkek száma viszonylag alacsony (háztartási gépek, mûsoros kazetták és CD-k forgalmazói stb.), voltak elsején a legkevésbé felkészülve. A háztartási gépeket árusító üzletekben elsején csak elvétve lehetett új áras címkét látni, máshol pedig akkor álltak neki elôkészíteni az új cetliket. Idôvel nyilván ezeken a helyeken is a helyükre kerültek az árcédulák. Ugyancsak hiányzik - meglepô módon - az új árak feltüntetése az üzemanyagtöltô-állomásoknál, vagy legfeljebb csak eldugottan szerepel valahol.

Nem képeznek kivételt a törvény alól a piacok sem, ahol szintén kötelezô a kettôs ár kifüggesztése. Ha a kereskedôk zöme könnyen alkalmazkodott, voltak olyanok is, akik nem veszik figyelembe az új szabályt. A Hadsereg téri iparicikk-piacon egyes kereskedôknek megoldhatatlan rejtélyt jelentett az új lejes ár kiírása, de az élemiszerpiacokon még egy hét után is volt olyan árcédula, amely kizárólag régi lejben tartalmazza az árakat. A legmegdöbbentôbb azonban, hogy egy olyan állami intézményben, mint a posta, amelytôl, mint ilyen, példamutatás várható el, csak az árak és díjszabások egy részét tüntették fel március elsejétôl új lejben.

Viszonylag nagy zûrzavart okozott viszont az új ár feltüntetésének módja. Mivel a jogszabály nem tért ki részletesen erre, minden kereskedô saját belátása szerint járt el. A józan ész és a nemzetközi gyakorlat szerint (tekintve, hogy 100 bani alkot egy új lejt) két tizedessel illett volna az árakat feltüntetni, ezt a modellt azonban csak néhányan követték. A legtöbb helyen egész egyszerûen eltüntettek négy nullást, s egy egész szám jelzi az árat, ha pedig netán törtrészre is szükség van, néhol egy tizedes szerepel, máshol három, sôt olyan példa is akad, ahol négy tizedest látni. Abban sincs egyetértés, hogy miként álljon a címkén az új ár. Egyesek azonos méretben, ugyanazon, vagy egy külön címkén tüntették fel az áj árat, mások színben vagy - kisebb - méretben próbáltak különbséget tenni.

A legtöbb kereskedô számára nem okozott gondot a tizedesvesszô négy pozícióval odébb tétele (hisz gyakorlatilag erre vonatkozott az elôírás), roppant érdekes, hogy voltak azonban olyanok is, akiknek az így jelentkezô 99 bani megoldhatatlan feladványt jelentett, hát az új árat egész egyszerûen felkerekítették. (Hogy valaki lefelé kerekített volna, mint ahogy a Nemzeti Bank szakemberei nyilatkozták, olyannal nem találkoztunk, még akkor sem, ha ez négy tizedes használatát kellett eredményezze.) A legkirívóbb eset azonban a Forradalom utcai La Mitica pince árlistája, amelyen az új áraket egész egyszerûen a régi árhoz legközelebb álló egészre vagy 0,50-re kerekítették, teljesen félreértelmezve a rendelkezést.

A kevésbé operatív kereskedôk szerencséjére a borsos büntetések emlegetése inkább csak ijesztgetésnek bizonyult, mert a pénzügyôrség csak egy hét letelte után kezdte ellenôrizni az új árak feltüntetését, s egyelôre büntetést még nem kellett kiszabniuk.

Az új lej bevezetésének elsô szakasza tehát lezajlott, nagyobb megrázkódtatások nélkül. Az új árakhoz való "hozzászokás" megkezdôdhetett, a következô lépésre április 20-án kerül sor, amikor az új (az euróval azonos méretû) címleteket bemutatják. További két hónapot kell azonban várni, amíg ezeket kézbe is foghatjuk és fizethetünk velük. A régi lej azonban 2006 végéig továbbra is érvényes fizetôeszközként forgalomban marad. A denomináció folyamatára és a kemény lej bevezetésére azonban még nagyon sokszor visszatérhetünk az újabb lényeges momentumok során.

Nicolae Petrov, a Carpat Air légiszállítási vállalat elnöke, valamint Paula Ardelean, a cég erdélyi marketingigazgatója látogatást tett a múlt hét végén a vidrátszegi repülôtéren. A kisinyovi illetôségû Petrov, egykori pilóta és a Moldavian Airlines bukaresti képviselôje, elismerôen nyilatkozott a repülôtér infrastruktúrájáról és a személyzet szakmai felkészültségérôl.

A Carpat Air látogatásának célja annak a lehetôségnek a tanulmányozása volt, hogy a SAAB 340 és SAAB 2000 típusú gépekbôl álló flottával rendelkezô szállítócég Marosvásárhelyrôl is indítson nemzetközi járatokat. Jelenleg a Carpat Air gépei Bákó, Suceava, Iasi és Kolozsvár repülôtereirôl szállítják Temesvár érintésével az utazókat külföldre. Marosvásárhelyrôl hasonló rendszerben - temesvári leszállással - indulna gép öt olasz és öt német nagyvárosba, napi rendszerességel, 2005 nyarától.

A végleges program kidolgozása érdekében a Carpat Air képviselôi fel fogják keresni a helyhatóságokat, az övezetben tevékenykedô fontosabb gazdasági egységeket, valamint turisztikai irodákat.

Pénteken délután értesítették a SURM vezetôségét, hogy Marosszentgyörgyön gond van a vízellátással. Blaj Virgil igazgató elmondta, a mûanyag vezetékben fagyott meg a víz, a vezeték elhasadt, s a víz a talajban folyt el. Az operatív csoport éjszaka is dolgozott, s szombaton reggelre újraindíthatták a vízszolgáltatást.

Ugyancsak pénteken történt meghibásodás Nyárádtôn. A polgármesteri hivatal elôtti vezeték fagyott le, s fennállt a veszély, hogy a fél község víz nélkül marad. A polgármester kérésére nem állították le a vízellátást, s a SURM a tegnap délelôtt kicserélte a meghibásodott vízvezetéket.

100 tonna csúszásgátló

Pénteken délután vonultak ki elsô alkalommal a Megyei Útügyi Igazgatóság hóeltakarító gépei. Strâmba Mihaela, a megyei tanács alárendeltségébe tartozó téli parancsnokság referense elmondta, a hét végén a megyei utakon állandó jelleggel mintegy 12- 20 hóeltakarító gép dolgozott, közel száz tonna csúszásgátló anyagot szórtak le.

A legnagyobb mennyiséget (12 tonna) a Szászrégen - Szováta, Nagyernye - Nyárádremete, Sárom-berke - Faragó útszakaszra szórták, 10 tonna került a Szászrégen - Libánfalva - Toka, 8,5 tonna a Nyárádtô - Székelytompa útszakaszra. A váratlan, nagy havazás ellenére egyetlen útszakaszt sem zártak le, s a hét végén téli viszonyok között folyt a közlekedés.

További lehûlés várható

- Egyelôre nincs árvízveszély a megyében - nyilatkozta Fokt Calin, a Megyei Vízügyi Igazgatóság sajtószóvivôje. Elmondta, a Maros felsô szakaszán mindössze a part mentén van jég, a víz színén hótömbök úsznak. A Nyárád vízhozama enyhén megnôtt a csapadék miatt. Az utóbbi 24 órában a megyében 10 liter/négyzetméter csapadék hullt, elôbb esô, majd havas esô, végül hó formájában. A hóréteg vastagsága a tegnap a Bucsinon 142, Laposnyán 105 centiméter volt.

A következô napokban további lehûlésre számíthatunk, csütörtökig a hômérôk higanyszála akár mínusz 15 fokig is süllyedhet.

Síkos utak

A vásárhelyi Közszállítási Rt. autóbuszai és kisbuszai vasárnap reggel nehéz körülmények között közlekedtek, a kora reggeli órában síkosak voltak a megyeközpont utcái. A vasúti információs iroda ügyeletesének tájékoztatása szerint a hét végi havazás ellenére a vonatok menetrend szerint jártak, késés nem volt.

Baleset okozott négyórás fennakadást a vasúti forgalomban pénteken este. A Csicsó-Dés vonalon köz-lekedô egyik teherszállító vonat siklott ki.

- Március 4-én 17 órakor értesített a dédai vasútállomás ügyeletese, hogy a Csicsó-Dés vonalon közlekedô 41083-as számú, drótot szállító tehervonat a gödemesterházi átjárópontnál kisiklott, s két villanyoszlopot döntött ki, leszakítva a villanyvezetékeket - nyilatkozta lapunknak Fodor Marian ezredes, a Megyei Vasúti Rendôrség parancsnoka. A helyszínre vasúti szakemberek és a megyei közlekedési rendôrség szállt ki. A vasúti közlekedés 20.50 órakor indult újra, a vezetékeket szombaton 18.45 órakor helyezték üzembe. Több mint egy napig, a Gödemesterháza és Palotailva közötti 25 kilométeres szakaszon a vonatokat dízelmozdony vontatta.

Az ezredes elmondása szerint a pénteki négyórás meghibásodás öt vonat késését okozta, a legtöbbet, 2 óra 40 percet a Bukarest - Marosvásárhely vonalon közlekezô Intercity sebesvonat késett.

- A baleset okait a Román Vasúti Társaság szakemberei vizsgálják, s legkésôbb péntekig lehet eredményre számítani - összegzett Fodor Marian ezredes.

"A leggyakrabban emlegetett jelszó e korszakban a transzilvánizmus" - írja Ligeti a Súly alatt a pálma címû nagyszerû irodalomtörténeti esszéjében. Csak így egyszerûen, 1 azaz egy db sz- vel. Vajon miért találta ki az Akadémia az szsz-kel való írását e szónak, hiszen sem hagyomány, sem kiejtés nem indokolja, azon kívül, hogy prefix a latinban a trans-, de mi magyarul írunk és beszélünk, és a hagyományt is tisztelnünk kellene. 70 évig többnyire így írták, azok is, akik mûvelték az effajta gondolkodást. Természetesen az új írásmódon lehet leginkább lemérni, hogy hallottunk róla, ismerjük az új helyesírási szabályokat, elég szakmai sznobok vagyunk ahhoz, hogy alkalmazzuk is, hisz benne van a Helyesírási Kéziszótárban, amelyen jó ideig az állt, hogy "tanácsadó", de 1988-tól már nemcsak ajánl, hanem közöl, tehát oda a demokrácia a magyar helyesírásban, ám életemben annyi szemetes, gondozatlan szöveget, mint az utóbbi 15 évben, nem olvastam, sem határainkon belül, sem határainkon túl.

Errôl jut eszembe: bár ide, hozzánk, Erdélybe nem jut el minden szenny teljes bôségében, például még él az ide határozószónk, és ha valamit kérek, ide adják nekem, még a kutyám is, és nem adják vagy viszik oda szintén nekem. Ide-oda megy a dolog. A dalban azt énekli a lány, hogy add oda a szíved nekem. Hallom a rádióban, olykor napokon át, és már nagyon odaadnám, csak hagyná abba. De a kór terjed, már odáig jutott, hogy egy budapesti nyelvészprofesszor felesége néhány évvel ezelôtt bevallotta nekem, hogy ô is így használja, s most már televízióban, rádióban, sôt szinkronizált filmek szövegében is elôfordul. Saját kis fülemmel hallottam.

Aztán ott van a kettô. Kettô kiló almát veszek Budapesten, de itt, Marosvásárhelyen, a Kövesdomb közepén a régeni almaárustól mindig két kiló almát kérek, és érdekes módon, sohasem mér hetet a kedves hölgy, pedig nem is nyelv-ész, az sem biztos, hogy van érettségije, de van nyelvérzéke és józan esze.

No, ha már ennyit kötekedtem, el kell mondanom azt a jó hírt is, hogy végre rájöttem, mi a gagyi szavunk értelme. Ugyanis az Értelmezô Kéziszótárt hiába faggattam, a gagyog, gagyarász szavainkon kívül nem találtam benne semmit. Ismertem tulajdonnévként a szót, a Gagy patakának neve, Gagyi Lászlót, az írót személyesen is ismertem, Gagyi József szövegeivel is nemegyszer birkóztam olvasószerkesztôként a Látónál, de ennyi. Jelzôként nem találkoztam vele.

Mostanában, tévénézôként, egyre többször hallom különbözô beszélgetôs mûsorokban, hogy ez vagy amaz gagyi, tehát szemetes, zûrzavaros, rossz minôségû, szakértelemnek nyoma sincs benne, legyen az bármilyen emberi megnyilvánulás.

Végre valami nyelvünkben, ami a nyelvészeket is igazolja: alakul, újul, s ha kell, meg- és felújul a nyelv. De azért gondozni sem árt.

A szülôk májusig írathatják be nagycsoportos gyerekeiket az elsô osztályba. A megye minden tanintézménye, ahol magyar tagozat mûködik, indít különálló vagy összevont osztályt, a bölkényi iskola kivételével - tájékoztatta a Népújságot Fejes Réka tanfelügyelô. Az itteni összevont egy-négy osztályba nincs elsô osztályos jelentkezô.

Felvételit a Bolyai Farkas Elméleti Líceum második éve induló elsô osztályába szerveznek, az Unirea Nemzeti Kollégiumba a helyek függvényében dôl el, hogy lesz, avagy nem felvételi. A Mûvészeti Líceum elsô osztályaiba is vizsgázniuk kell a mostani óvodásoknak.

Step-by-step osztály három tanintézményben indul: a Marosvásárhelyi 8-as és a 20-as Számú Általános Iskolában, illetve a szászrégeni Augustin Maior (5-ös) iskolában.

A 12-es iskola speciális osztályába hatodik alkalommal iratkozhatnak a diszlexiás gyerekek.

Iskola Alapítvány Szülôföldön, magyarul programiroda

Az Iskola Alapítvány kuratóriuma ismételten megerôsíti, hogy a Szülôföldön, magyarul nevelési-oktatási, illetve tankönyv- és taneszköz, valamint hallgatói támogatás pályázati program lebonyolításában a kedvezménytörvény által elôírt törvényes keretek, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatalával megkötött megállapodás szerint jár el. Szülôföldön, magyarul ösztöndíjra jogosult minden olyan kiskorú, aki Romániában mûködô oktatási intézményben alap- vagy középfokú tanulmányait magyar nyelven folytatja, valamint az az egyetemi hallgató, aki Romániában mûködô felsôoktatási intézményben tanulmányait egészben vagy részben magyar nyelven folytatja. Lévén ez az egyetlen kritérium a támogatás igényléséhez, az Iskola Alapítvány felhívja minden pályázó figyelmét, hogy az RMDSZ-tagság, valamint a magyar igazolvány megléte nem feltétele a pályázatnak.

Kolozsvár, 2005. március 4.

Kelemen Hunor, az Iskola Alapítvány elnöke

Bécs. Közép-Európa ,,örök városa’’, birodalmak központja, az egykori Monarchia egykori szíve, színes metropolis, a világ minden tájáról érkezett bevándorlók és ,,bécsi polgárok’’ közös lakóhelye, jellegzetes hangulattal, fura nyelvjárásokkal: ódon és vadonatúj különös keveréke.

Látó. Maros megye irodalmi folyóirata, havilapja, ismert és elismert szerkesztôkkel, színes kínálattal: ódon és vadonatúj egymásba és egymásra játszásának tartalmas keveréke.

BécsLátó. No, ez valami más. És ez a ,,valami’’ tényleg más - a berlini példány után második tematikus számát jelentette meg a folyóirat. A tematika pedig ez esetben Bécs, a meghívott vendégszerkesztô pedig Deréky Pál egyetemi tanár. Vele beszélgetett a szombat délutáni Látó Irodalmi Színpadon Gálfalvi György, Láng Zsolt és Kovács András Ferenc.

A lapszám bemutatása után Bécsre, a városra és lakosaira terelôdött a szó, érdekes dolgok hangzottak el a Tanácskozmányi Teremben. Megtudtuk, a vendégszerkesztô a tematikus szám rendezôi elvét a Bécsben honos nyelvjárások alapján dolgozta ki - ott még kerületek szerint is változik a nyelv… Arról is hallottunk, hogy a bécsiek magukat aranyszívûnek tartják és Tessék-nek nevezik a hülyét (lehet találgatni, miért), ám ugyanígy saját magukat (valamint a más nemzetekhez tartozókat) is gyakran, ám rosszindulattól mentesen kigúnyolják. Megismertük a Bécsbe vándorolt magyar fiatalok helyzetét, a magyar, egymással szóba nemigen álló emigráció rétegeit, a magyar irodalom igen magas ismertségi fokát, a román kortárs irodalom betörési kísérleteit, az osztrák humor gyilkos mivoltát, a jelenkori osztrák irodalom helyzetét. Ernst Jandl lefordíthatatlannak ítélt (Hitleri retorika-paródia) hangversét, a Bécs, Hôsök tere címû költeményt pedig Kovács András Ferenc kitûnô fordításában hallhatta az azon remekül szórakozó közönség. Aki tudomást szerezhetett a legendáról is, a Bécs alatti kazamatákban, a város tudatalattijaként rejtezô óriási és elfeledett könyvtár mítoszáról.

A jó hangulatú rendezvény végén pedig mintegy meglepetésként, ünneplésre hívta meg Gálfalvi György az egybegyûlteket, és nem ok nélkül: kollégái közül kettô - Deréky Pál és Láng Zsolt - József Attila- díjat kapott.

Megyei szavalóverseny harmadikosoknak

Jeromosról, a süntestvérekrôl, a három kismalacról, csepp aranyhalacskákról, Mariskákról és petymegekrôl, a csókai csókáról vagy Csalavér, a rókáról szóló verses történetek harmincegy tehetséges harmadikos elôadásában szálltak versenybe szombaton a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu - (volt 20-as) Általános Iskola szervezésében lezajlott megyei szavalóversenyen.

A tizenegy körzet legjobbjainak nemcsak szavalói képességeiket kellett csillogtatniuk, hanem a versmondások közti szünetekben kreativitásukat, leleményességüket is segítségül hívhatták. A szervezôk igazi húsvéti hangulatot teremtettek: a nyuszika színes, fél papírtojásokat osztott ki a szavalóknak, majd a kosárból kihúzta a tojások másik felét. Így dôlt el, milyen sorrendben hallgathatjuk meg a verseket. Hangulatoldóként egy közös éneket is megtanultak, a Közeleg a húsvét címût. A Korán reggel címû locsolóvers minden második sorából lemaradtak a rímek, a gyerekeknek ezeket kellett kitalálniuk. A jól tippelôket színes papírtojásokkal díjazták, amit a verseny végén képeslapra lehetett átváltani. A feladott képrejtvények még a felnôtteknek is fejtörést okoztak, akárcsak annak kiszámolása, hogy hány éves a papírra felrajzolt nyúl. A nyelvi tréfákat könnyedén kitalálták, viszont egy húsvéti vers bizonyos szavainak szinonimakeresôjénél már igencsak el kellett gondolkodniuk. A zsûri tagjai a díjazáskor nehéz feladat elé kerültek, hiszen a megyei versenyre eljutott szavalók szövegtudása és elôadásmódja majdhogynem kifogástalannak bizonyult. A tehetséges diákok produkcióit Barabás Anna magyartanárnô értékelte, aki a magyar nyelvû versek közösségteremtô erejét hangsúlyozta. A szavalatokban zengett a nyelv, érvényesült dallamossága. Mivel a vers egyfajta ajándék annak, aki hallgatja, Barabás Anna azt a tanácsot adta a gyerekeknek, hogy nézzenek a hallgatók szemébe, hiszen rajtuk múlik, hogyan bomlik szirmaira a vers. A diákok, tanítók és szülôk óriási munkájáért, felkészülésért kilenc oklevelet osztottak ki, viszont minden résztvevôt a Dobbantó nevû gyermeklap legújabb számával és egy Kedvenc verseim címû füzetkével is megjutalmaztak. A Mihai Viteazul Állami Gimnázium harmadikosa, Madaras Renáta vihette haza az elsô díjat. Második helyre került Tôkés Orsolya a Romulus Guga iskolából és Ercsei Ferenc az Európa Gimnáziumból. Gergely Barbara a segesvári Zaharia Boiu iskolából és Erdôs Róbert a 13-as iskolából érdemelte ki a harmadik díjat. A nyertesek nemcsak könyvekkel, fajátékokkal gazdagodtak, hanem a szervezôk jóvoltából gazdag és tartalmas délelôttöt is eltölthettek.

Telenézô

Az emberek imádnak komplikáltan élni. Rádiókabaré juttatta eszembe. * (Hangdokumentum arról, hogy a közvélemény még mindig Gyurcsány mögött van: "- Mit keresel, Feri? - A közvéleményt. - Ott van mögötted.") * (Arról beszélgettünk, hogy már rég nem az anyagiak utáni vágy, hanem a sportszellem hajt minket, hogy a másikat legyôzzük. A sportszellem persze az üzleti életben pénzt jelent, profitban mérik a sikert. Tehát sportszellembôl akarunk a cégünkben minél több bevételt és profitot elérni, és most már nem azért, hogy személyesen megengedhessünk magunknak valami olyan luxust, ami még hiányzik. Felmerült, hogy mi volt az a luxus, ami a legdrágább volt, és amire valóban vágytunk? Borítékoltuk a válaszunkat, és mind a hárman ugyanazt mondtuk. Az volt a legtermészetesebb anyagi ambíciónk, hogy megengedhessük magunknak, hogy a gyerekeink a világ bármely, akár legdrágább egyetemére is el tudjanak jutni. Valóban nekem is ez volt a legdrágább vágyam, és a családi költségvetés - ami nem kicsi - fele arra megy el, hogy két gyerekem a világ drága egyetemein tanulhasson. Ha pedig gazdag embereknek ez a legdrágább vágyuk, akkor ebben óriási üzlet van. * ("Az állam hetven százalékban azért van, hogy akadályozza a másik harminc százalék munkáját, és ha ez nem sikerül, sajtótájékoztatót tart, vagy elmegy külföldre tapasztalatot szerezni." - Kabaré) * (És nem igaz, hogy nincs tôke a világban. A világban rengeteg tôke van, ami keresi a helyét a kutatásfejlesztésben, és ha valaki azt mondja, hogy nincs ilyen, az azt jelenti, hogy annak nincs jó projektje, amire tôkét kapna. A magántôke, a magánalapokból összegyûlt kockázati tôke sokkal több annál, mint amennyi épkézláb projekt a világban van. Ez elhangzott egyébként elôttem is, én csak megerôsíteni szeretném, hogy baráti körömben ugyanezt olyanoktól hallom, akiknek az a feladatuk, hogy jó projekteket keressenek, ahova tôkét tudnak betenni. Azt mondják, döntenék a pénzt, de nincs hova. - Két idézet Bojár Gábor fizikustól, a Graphisoft elnökétôl, Élet és Irodalom, 2005. február 25.) * Mármost: mitôl hangos az erdélyi hétvége? Eörsi Mátyástól. Nagyobb reklámot Strasbourgban sem csinálhatott volna magának, mint amivel kedveskedtek neki az erdélyi ifjak Kolozsvárott. A rutinos Eckstein-Kovács jól észlelte a kismagyar vihart a kolozsvári biliben, s ügyesen vitorlájába fogta szelét. Miközben az ellen berzenkedünk, hogy ne árasszon el bennünket a magyarországi politikai árvizek tavaszi mocska, kiderül, hogy gátakat csak csermelyek ellen emeltünk, a kavarás "saját ifjainktól" jön. Új-Trianon behülyített csemetéit ugyan ki józanítja ki? * Az ügynökmese csinnadrattája minden más botrányt eltakar. Hofi Géza mondta vala: Nem tudom, hogy is van ez, de magyar ember nem élhet, ha nem szaros a szája. * Eltekintve a(z örvendetes) ténytôl, hogy a nehezményezett tulajdonság nem csupán magyar jellegzetesség, hiszen lám, mennyi ajkon ül ki a vérdemagógia barna habja, szomorúan tapasztalom: ugyanakkor mind több idemagyar meg odamagyar szája látszik igazolni Hofi mester spontán "tézisét"...

És ez mind csak amiatt, mert az emberek utálják a békés, csendes, egyszerû életmódot. Ôrülten imádnak komplikáltan élni. Haláluk ugyanis mindig banálisan ugyanaz: nyekk.

Pénz mindenáron?

Öt szakszervezeti tömb - az Alfa Kartell, CNS Fratia, BNS Meridian és CSD - képviselôi tegnap közös sajtótájékoztatón jelentették be: március 10-én tiltakozó felvonulást szerveznek a munkatörvénykönyv tervezett módosítása ellen. A szakszervezeti vezetôk több ezer résztvevôre számítanak Marosvásárhelyen.

A szakszervezetek tegnap már megkapták az engedélyt a polgármesteri hivataltól a tüntetésre. Cocis Calin, a Fratia szakszervezet titkára szerint két útvonalon haladnak majd a tiltakozók: a vonatállomás elôtti térrôl, valamint a Nemzeti Színház mögötti parkolóból vonulnak a központba, a prefektúra elé. Legalább ötezer résztvevôre számítanak - jelentette ki. A szakszervezetek által szervezett tiltakozó megmozdulásokra március 9-24 között kerül sor, minden napra beütemeztek néhány megyét, és az érdekvédelmi szervezetek képviselôi részt vesznek a Brüsszelben március 19-23. között, a nemzetközi szakszervezeti tömörülések által megrendezendô nagyszabású tüntetésen is.

A megyeszékhelyen sorra kerülô tiltakozást a már említett napon 14-17 óra között tartják, ekkor a jármûforgalmat kitiltják a fôtérrôl - mondotta Cocis Calin, aki szerint a konfliktus nem a szakszervezetek és a patronátus között van, hanem az elôbbiek és a kormány között. "Követeljük, hogy a kormány ne avatkozzon bele a szakszervezetek és a patronátus közötti megegyezésekbe. A két fél ugyanis már aláírta erre az évre a kollektív munkaszerzôdést. Azt akarjuk, hogy az érvényben levô munkatörvénykönyvet ne változtassák" - tette hozzá.

Márkos György, az Alfa Kartell képviselôje szerint jelenleg sem mindenhol tartják tiszteletben az érvényes munkatörvénykönyvet, Cocis Calin pedig kijelentette: a tiltakozásra elvárják az egyetemistákat is, hiszen ôk a munkatörvénykönyv jövendô "haszonélvezôi". A Népújság kérdésére Buzan Florian, a Meridian szakszervezet elnöke kifejtette: a munkatörvénykönyv módosítását porhintésnek tartja, viszálykeltésnek a patronátus és a szakszervezetek között, ami általában kormányváltáskor történik. Szerinte ha eddig "bárók" voltak, a Tariceanu-kormány idején "megabárókról" beszélhetünk. Vas Stefan szerint a munkatörvénykönyvnek egy távolságtartó, mind az alkalmazottak, mind a munkaadók érdekeit szem elôtt tartó jogszabálynak kell lennie. A szakszervezeti vezetôk szerint a munkatörvénykönyv várható módosításai a munkahelyek biztonságát csökkenti, lehetôséget teremt a patronátusnak arra, hogy visszaéljen az alkalmazottak jogaival. Pénzhez jutni mindenáron - ez a lényege a módosításoknak - jelentették ki.

Tegnap még mintegy 15-20 marosvásárhelyi gyógyszertárban lehetett kiváltani a kedvezményesen felírt orvosságokat - jelentette ki lapunknak Vas Iustina, a Gyógyszerészek Megyei Kollégiumának elnöke. Az elkövetkezô napokban várhatóan csökken a kedvezményes recepteket elfogadó patikák száma.

Vas Iustina szerint a gyógyszerkibocsátásra megszabott keret bizalmas adat, és a patikák menedzserei maguk döntik el, hogy kibocsátják-e vagy sem az orvosságokat. Egyelôre 15-20 gyógyszertár még kibocsátja a kedvezményes orvosságokat, az 1 éven aluli gyerekeknek kiírt gyógyszereket kötelezô módon mindenik gyógyszertár kiadja. Vas Iustina szerint míg tavaly az év elsô két hónapjában 60 milliárd lej volt a kedvezményes gyógyszerekre kiutalt összeg, idén ez megduplázódott, vagyis az emberek felhalmozták az orvosságokat. Dr. Kovács Beatrix, a Megyei Családorvosok Egyesületének titkára szerint ez csak úgy fordulhatott elô, ha valaki mind a családorvosával, mind a szakorvossal felíratta a gyógyszereit, ezért volna fontos, ha komolyabban vennék az egészségügyi könyvecske használatát. Kovács Beatrix szerint azonban inkább arról lehet szó, hogy míg tavaly 50 százalékban támogatta az állam a gyógyszereket, idén 90 százalékos az ártámogatás, innen a különbözet. Kérdésünkre hozzátette: a családorvosoknál nincsen a szokásosnál sokkal nagyobb zsúfoltság, pánik, hiszen még mindig számos patika elfogadja a kedvezményes recepteket.

17 tulajdonosi társulásnál továbbra sincs meleg víz

Annak ellenére, hogy az elmúlt héten 17 tulajdonosi társuláshoz tartozó közel 35 lépcsôházban elzárták a fô melegvíz-csapot, az érintettek az elmúlt napokban nem törlesztették adósságaikat - tájékoztatott Bota Edit, az Energomur sajtószóvivôje, akitôl azt is megtudtuk, hogy tervek szerint az elmúlt héten 41 tömbházban akarták felfüggeszteni a szolgáltatást, de a megszorító intézkedés életbe ültetése elôtt három társulás adminisztrátora jelentkezett. Egyikük a több mint egymilliárd lejes adósságból 90 millió lejt fizetett ki, a másik kettô az kintlevôségek újrafelosztásának ütemtervével jelentkezett. Bota Edit kérdésünkre elmondta: amennyiben az érintett társulások képviselôi fizetnek vagy fizetési kötelezettséggel jönnek a szolgáltatóhoz, újra megnyitják a melegvíz-csapokat.

Mint már beszámoltunk róla, január- februárban 89 tulajdonosi társulás kapott felszólítást, hogy törlessze az Energomurral szembeni, 23,5 milliárd lejt megközelítô tartozását. A határidô lejártáig az érintettek nagy többsége kis összegeket, de fizetett, így elkerülték a csapok lezárását. Az Energomur kintlevôségei azonban csak elenyészô mértékben csökkentek.

Jegyzet

Hál'istennek az emberi lélek mélyén rejtôzik egy húrszerû dolog, amely azt szeretné, ha mindig pengetnék. Ha folyton rezgésben lenne, és ezen rezgés a lélek legszebb vetületeit mutatná meg a körülöttünk állóknak. Hajtóereje mi magunk vagyunk, eredménye az ünnep - és az ünneplés. Miután egyházi ünnepeink már nem bizonyultak elégségesnek (vagy helyettesíteni kellett ôket), újabbakat és újabbakat találtunk ki magunknak: a hétköznapi élet tennivalóinak ünneplésétôl, különbözô világnapokon keresztül jutottunk el oda, hogy szinte minden hónapban van ünneplésre okunk. És ez jó. Egyes ünnepek, ismertségüket, népszerûségüket tekintve kiemelkednek a többi közül.

Március 7-8-án (az örök késôk igényeit figyelembe véve kilencedikén is) virágkorukat élik a virágüzletek, bokrétás hölgyektôl, virágcsokorral igyekvô uraktól teli az utca, köszönt vezetô és hûséges alattvalói, köszöntik a munkaadók nôi alkalmazottaikat, köszönt a média, a sofôrnôknek virággal kedveskedik a rendôrség, nem konganak a vendéglôk, eluralkodik az általános, ünnepi jó hangulat, megtelik hó- (jelen esetben inkább havas)virággal a fôtér, szól a zene, nagyon kedvesek vagyunk. Mondhatni idilli körülmények, több ilyen alkalom kellene, még abban az esetben is, ha tudjuk - inkább csak a durva valóságot elfedô ünnepi tükröt tartjuk a kezünkben. Az általános udvariatlanságot, modortalanságot, családi erôszakot márciuskákkal borító tükröt. Hiszen annak idején, 1910-ben, amikor elôször ünnepeltek nônapot Ausztriában, Dániában, Németországban, Svájcban, a nôk emberi jogainak elismerése, jogfosztottságuk felszámolása, kizsákmányolásuk megszüntetése, a tisztségvállalás joga, a munkahelyi megkülönböztetés eltörlése volt a cél. Azóta ezen célkitûzésekbôl a legtöbb megvalósult. Legalábbis papíron.

De most ünnepelünk, és ez jó. Örvendünk, hogy van alkalmunk kedvesnek lenni, ha esetleg máskor nem lennénk azok, hogy örömöt okozhatunk, hogy ringathatjuk magunkat abban a hitben, miszerint minden elintézhetô egy szál virággal (problémásabb esetben csokorral), és hogy végre egymásra is figyelhetünk egy kicsit. Talán nem kellene csupán az ünnepi dátumon, jó lenne máskor is - merengek, és miközben ezeket a sorokat írom, képemen naiv ábrázattal azon gondolkodom: mikor fogják jótét lelkek legalább egyszer megünnepelni - a férfiak napját?

Nyárádremete községben 3.860 személy él, Nyárádremetén, Köszvényesen, Deményházán, Mikházán, Vármezôn * a község összterülete 8.311 hektár, ebbôl 2.283 ha szántó, 2715 ha erdô, 1966 ha legelô, 903 ha kaszáló * az állatállomány is jelentôs: 780 fejôstehén, 50 vemhes üszô, 2112 juh, 11.500 szárnyas, 689 méhcsalád, 418 ló * 43 traktor és 7 kombájn van magántulajdonban * a helyhatósági választások után változott a község vezetése, a 13 tanácsos közül tíz az RMDSZ színeiben indult, egy függetlenként, kettô az Új Generáció Párt színeiben * a község jelenlegi vezetése: Gál Lajos polgármester, Orbán Dezsô alpolgármester, Kovács Lajos Attila jegyzô.

A községet tíz év után új polgármester vezeti. Gál Lajos egészségügyi asszisztens Mikházán dolgozott, a kórháznál, de jól ismeri a község gazdasági helyzetét, a települések problémáit, sikereit, hiszen az elmúlt években tanácsosként is tevékenykedett. Arra kértem, leltározzuk azt az örökséget, amit az elôzô vezetés rájuk hagyott.

- Gondokban gazdag örökséget vettünk át. Számunkra kemény dió lesz a földterületek birtokviszonyának rendezése. Jelenleg a megye ranglistáján az utolsó három község között vagyunk. Deményházán, Mikházán meg sem történt a területek kimérése. Különleges helyzet alakult ki a két településen, az történt, hogy két mezôgazdasági társulás alakult, néhány év után mindkettô csôdbe ment. Ezzel a birtokviszonyok átláthatósága szinte lehetetlenné vált. Emellett nem rendelkezünk kataszteri térképekkel. De el kellett indulnunk valahogy, elkezdtük az iratcsomók azonosítását. Nagy segítség számunkra, hogy a január 6-án, Mikházán tartott falugyûlésen az emberek beleegyeztek a peremterületek dûlônkénti tagosításába. Ez megkönnyíti a birtokviszonyok rendezését. Az azonosítást falvanként folytatni fogjuk. Alkalmaztunk egy mezôgazdasági mérnököt, tervünkben szerepel egy topográfus alkalmazása is.

Félbeszakadt a gáz bevezetése

- A jóváhagyást 1999-ben kaptuk meg, ugyanabban az évben elkezdtük a törzsvezeték lefektetését a demény-házi határban lévô gázkúttól. Hamarosan elfogyott a pénzünk, abbahagytuk a munkálatokat. A gázvállalat 2000-ben saját költségein folytatta a fôvezeték lefektetését, amit 3,5 kilométeren meg is tett. A múlt évben a megyei tanács hozzájárulásával Köszvényesen és Nyárádremetén a földbe raktuk a fôvezetéket. Maradt még Deményháza és Mikháza. A gázbizottság már elkészítette az elôtanulmányt, valamint a mûszaki tervet. Pénzforrás után kell néznünk, hogy az említett két településen lefektessük a fôvezetéket.

A községközpontban 12 házat partomlás fenyeget

- A Nyárád 25 kilométeren szeli át a községet. Folyása sebes. Az itt élôk annak idején vízimalmok építésével csökkentették a Nyárád vizének sebességét. Deményházán nyolc, Nyárádremetén négy vízimalom mûködött. A kollektivizálás után megszüntették azokat. Éppen ezért vízlépcsôket kellett volna építeni. Nem tették meg. A vízügy dolga a vízlépcsôk építése. Minden évben tervbe vesznek, de mindig kerül valami sürgôsebb munka. Évek során a víz bizony mosta a partot, az omlik, így a part fenyegetôen közeledik a házakhoz. A vízügy a múlt évben készített egy vízlépcsôt, az üzemanyagot viszont mi fizettük. Legkevesebb még 10 vízlépcsô megépítésére lenne szükség. A Nyárád a Zakota (Mikháza) határrészen a termôföldeket is veszélyezteti. Felül kell vizsgálnunk együttmûködésünket a Román Vizek Rt.-vel.

Örökös probléma - az utak állapota

- Összesen 35 kilométer községi úttal, utcákkal rendelkezünk. Azokat mindegyre fel kell javítanunk, mert nagy részük rossz állapotban van. A választás óta eltelt fél évben a községközpontban leköveztük a Temetô utcát, a régi fôutcát, a Döngô út egy részét, Mikháza-Deményháza között két átereszt újítottunk fel. Ezen munkálatok összköltsége 400 millió lej volt. Idei terveinkbe foglaltuk a Vármezô felé vezetô út 4,5 kilométeres szakaszának felújítását. A költségvetésbôl erre 1 milliárd 300 millió lejt különítettünk el.

Pályázatok megnyerésében reménykedünk ugyanis a Pro Regiunea Pura program keretében nyújtottunk be pályázatot egymillió euró értékben. Ha megnyernénk, akkor szelektív konténereket vásárolnánk fel, kukákat, ezzel megoldhatnánk a hulladékbegyûjtést. További pályázatot nyújtottunk be közösen (Csíkfalva, Székelyhodos, Nyárádremete községek) a Puskás Tivadar Közalapítványhoz számítógépek beszerzése és internetes hozzáférhetôség céljával. Elkészítettünk még egy pályázatot a Mikháza-Deményháza közötti híd építé