Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

A Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság törvénytelen ítéleteket hozott, amikor a Bolyai Farkas, illetve az Unirea líceum ügyében a polgármesteri hivatalnak adott igazat. Ez a döntés törvénytelen, súlyosan megsérti az alkotmány garantálta tulajdonjogot, és a törvények betartása helyett helyi érdekeket támogat, jelentette ki a minap Haller István, a Pro Európa Liga emberjogi irodájának vezetôje.

Köztudott, hogy a Bolyai líceumot a református egyház a 2002/501-es számú, az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény alapján igényelte vissza. A restitúciós bizottság 2004 szeptemberében az ingatlan visszaszolgáltatásáról döntött. Ezt a határozatot támadta meg Dorin Florea a Marosvásárhelyi Táblabíróságon. A táblabíróság februárban olyan határozatot hozott, amely szerint a Bolyai visszaszolgáltatása a református egyháznak törvénytelen volt.

Tudni kell azonban, hogy a polgármester és a hivatal jegyzôje a tanács nevében támadta meg a restitúciós bizottság döntését, errôl a lépésrôl azonban a tanácsot nagyvonalúan "elfelejtették" tájékoztatni. Mellesleg, ha már nem tájékoztatták a szóban forgókat, legalább az alpolgármesterek "hivatalból" tájékozódhatnának az intézmény peres ügyeirôl. Csak azokat lehet kijátszani, akik hagyják magukat. Most már a tény az tény, sem a tanács, sem a Bolyai líceum igazgatója nem tudott semmit, úgymond a sajtóból értesültek a hírrôl. A polgármesteri hivatal jegyzôje egy kézlegyintéssel intézte el az ügyet, hogy majd elmúlik a tanácsosok haragja, egyébként is úgy gondolja, nem volt fontos megkérdezni ôket.

Az emberjogi iroda más helyi törvénytelenségekrôl is kapott jelzést. Például arról, hogy T. M. az Európai Emberjogi Bíróságon pert nyert a polgármesteri hivatallal szemben, ennek ellenére a hivatal nem hajlandó visszaadni a mintegy 3.600 négyzetméternyi beltelkét. A kifogás Haller szerint az, hogy a hivatal nem rendelkezik ilyen területtel, holott, mint mondta, a tanácsüléseken mindegyre beltelkek eladásáról, illetve bérbeadásáról határoznak. Nyilvánvalóan mûködik az önkény. Külön figyelmet érdemel, hogy a jogszolgáltató bíróságok nagyvonalúan eltekintenek attól, hogy az elkobzott javak visszaszolgáltatását is törvény szabályozza, amit aligha van joguk sajátosan értelmezni. Különös aztán, hogy az Erdélyi Református Püspökség sem fordult a nyilvánossághoz már a polgármesteri fellebbezés pillanatában. A püspökség jogászának nyilatkozata szerint ugyanis megpróbáltak peres felek lenni, de ezt elutasították. Vagyis tudtak az ügyrôl. S kérdezhetjük az RMDSZ illetékeseit is, akiknek - legalábbis így gondolom - "hivatalból" figyelemmel kellene kísérniük a restitúciós ügyek haladását. Most lehet a polgármesterre mutogatni, elfogultságát elmarasztalni, de aligha jutott volna az ügy oda, ahova jutott, ha odafigyelnek rá. Nem az elsô alkalom, hogy a visszaszolgáltatás ellenzôi kísérletet tesznek a törvény kijátszására. Ezt tátott szájjal nézni, majd utólag óbégatni, meglehetôsen gyámoltalan módja az érdekérvényesítésnek. A "nem tudtunk róla" olcsó kibúvó a felelôsség alól. Jó lenne minél kevesebbszer gyakorolni.

A megye hét városában már egyáltalán nem, Marosvásárhelyen mindössze harminc gyógyszertárban bocsátanak ki ingyenes és ártámogatott gyógyszert. Hétfôtôl azonban megtörténhet, hogy egyetlen gyógyszertár sem veszi át a vényeket.

- 105 milliárd lej értékû, 2004-ben kibocsátott ingyenes és ártámogatott vények kifizetését tagadta meg az Egészségbiztosító Pénztár, ami a múlt évi költségvetési keret túllépését jelenti - mutatott rá a tegnap sajtótájékoztató keretében Vas Iustina, a Megyei Gyógyszerészkamara elnöke. Erre a március elsejei szerzôdéskötéskor derült fény, valamint arra is, hogy a megyében mûködô 100 gyógyszertár mintegy 80-85 százaléka az év elsô két hónapjában elhasználta az októberig kiutalt alapokat. Van olyan gyógyszertár is, amely az egész évi költségvetését elhasználta, mondta az elnök. Januárban és februárban a biztosítópénztárhoz 120 milliárd lej értékû ártámogatott és ingyenes gyógyszerre szóló vényt nyújtottak be elszámolás céljával, s ez a biztosítópénztár által az elsô félévre kiutalt fogyasztási keret.

Ezért történt meg, hogy február 28-tól, hétfôtôl Dicsôszentmárton, Marosludas, Segesvár, Szászrégen, Nagysármás, Erdôszentgyörgy és Radnót egyetlen gyógyszertárában sem bocsátanak ki ingyenes és ártámogatott gyógyszereket. Szászrégenben, Szovátán és Segesváron vannak gyógyszertárak, amelyek rákos betegek számára a morfinalapú gyógyszereket bocsátanak ki. Marosvásárhelyen az 56 gyógyszertárból a tegnapig húszban már nem szolgálták ki az ingyenes és ártámogatott vényeket felmutatókat, a gyógyszerészkamara elnöke véleménye szerint hétfôtôl ezeknek a gyógyszertáraknak a száma megnô. "A patikák menedzserei döntik el, kibocsátják-e vagy sem az ártámogatott gyógyszereket, hiszen fennáll a veszély, hogy az ellenértéket a biztosítópénztár nem fogja kifizetni. Az elôzô évi 105 milliárd lejes elmaradásra sincs semmiféle ígéret, hogy azt valamikor is visszaszerezhetik a gyógyszerészek" - nyilatkozta Vas Iustina.

A tavaly Maros megye az utólagos kiegészítésekkel együtt 395 milliárd lejbôl gazdálkodhatott. Ezzel szemben az idei költségvetés 312 milliárd lej, amelybôl a biztosítópénztár visszatartja a 10 százalékos tartalékalapot, a krónikus betegek gyógyszereire 45 milliárd lejt különítettek el. "Csütörtökön kérést nyújtottunk be a biztosítópénztárhoz, kérve a tartalékalap átutalását, valamint a harmadik negyedévi költségvetés elôre hozását. Egyelôre semmiféle válasz nem érkezett, pedig ettôl reméljük a helyzet ideiglenes és mielôbbi orvoslását" - válaszolta lapunk érdeklôdésére az elnök. Arra a kérdésre, hogy mi okozhatta az elakadást gyógyszerkibocsátásban, Vas Iustina elmondta, a kormányváltás miatt mindössze január 22- én jelent meg a keretszerzôdésre vonatkozó kormányhatározat, majd február 14-én az alkalmazásának módszertani szabályai. Ezt követte a költségvetés elosztása, s csak március elsején került sor a szerzôdéskötésre. Ezt súlyosbítja az a tény is, hogy míg a tavaly a pontérték 456 millió lej volt, azt az idén 330 millióra értékelték. Ugyanakkor januárban az új kormány bejelentette, hogy április elsejétôl új ingyenes és ártámogatott gyógyszerlista jelenik meg, a támogatás értéke 20-80 százalékos lesz. A pánikba esett lakosság valóságos tartalékokat halmozott a gyógyszerekbôl, ezzel magyarázható, hogy az év elsô két hónapjában a tavalyihoz képest megkétszerezôdött a kibocsátott ingyenes és ártámogatott gyógyszerek mennyisége - fejtette ki Vas Iustina.

Ami számunkra érthetetlen: hogyan jutott hozzá a lakosság a szükségletnél több ártámogatott és ingyenes gyógyszerhez, ha csakis vénnyel lehet azokat kiváltani? A másik örök kérdés: mikor lesz végre része a biztosítottnak a pénzéért, méltányos egészségügyi ellátásban, mert a megbetegedések, bárhogyis osszák odafent a lakossági befizetéseket, nem a most idôszerû - most nem függvényében következnek be. Az sem kerüli el a figyelmünket, hogy ahányan nyilatkoznak gyógyszerügyben illetékesek, annyiféle változatot ismerünk meg. Egy biztos: egyik alapvetô emberi jogunkban sértenek meg. Meddig?

Felelôtlenség lenne elôre hozott választások kiírása - vélekedett Markó Béla, Románia kormányának RMDSZ-es kormányfôhelyettese, aki pénteken a marosvásárhelyi Banii Nostri konferencián, kérdésre válaszolva tért ki a témára.

Az ülést vezetô Radu Cosarca újságírónak arra a felvetésére, hogy véleménye szerint jogosak-e azok a félelmek, mely szerint Románia 2007. január 1-jére kitûzött EU- csatlakozása kérdésessé válhat, Markó Béla kifejtette, abban biztosak lehetünk, hogy április 25- én az ország aláírja a csatlakozási szerzôdést, ám személyesen neki az a félelme, hogy nagyon sokan ezt az erôfeszítések lezárásának fogják tekinteni, holott ezután még igen kemény idôszak vár az országra a csatlakozási feltételek teljesítése terén. Éppen ezért felelôtlenségnek tartja azokat a hangokat, amelyek elôre hozott választások kiírásának lehetôségérôl szólnak. Az RMDSZ álláspontja szerint a csatlakozásig tartó idôszakban egy erôs, stabil, jól mûködô kormányra van szüksége az országnak, pillanatnyilag pedig ez adottnak tekinthetô. Minden olyan felvetés, amely elôre hozott választásokról szól, csak bizonytalanságot szül, s árthat Románia hírnevének, veszélybe sodorhatja a kitûzött csatlakozási dátumot, annak minden negatív következményével.

Az elôre hozott választások gondolatát Traian Basescu államelnök vetette fel elôször, alig néhány nappal hivatalba lépése után, s azóta ez a gondolat egyik vesszôparipájának számít. Ha a kormánykoalíció pártjai eredetileg nem támogatták az ötletet, az utóbbi napokban liberális és demokrata berkekben is szóba került a lehetôség.

Ugyancsak Traian Basescunak mondott ellen Markó Béla és Borbély László középítkezési és területfejlesztési miniszter, amikor ugyanazon a tanácskozáson közölték, elfogadhatatlannak tartják, hogy az erdélyi autósztráda építése ne szerepeljen a továbbiakban a kormány prioritásai között. A feltételekrôl lehet tárgyalni - mondták -, de a munkálatok leállításáról nem lehet szó. Borbély László szerint már az is nagy hiba lenne, ha átütemeznék a kivitelezés ritmusát. Néhány hete az államelnök Károly angol trónörökössel folytatott londoni beszélgetése során nyilatkozott úgy, hogy az erdélyi autópálya nem prioritás az ország számára.

Az NLP, a DP, az RMDSZ és az RHP Kovászna megyei szervezeteinek pénteki, hetedik találkozóján sem írták alá a koalíciós protokollumot, mivel a megyei vezetôk nem tudtak megállapodásra jutni a decentralizált intézmények kapcsán.

Noha két héttel korábban megegyezés született arról, hogy az intézményvezetôi posztok 55 százalékát az NLP-DP, 45 százalékát pedig az RMDSZ kapja, a pénteki találkozón az RMDSZ kérte a posztok 60 százalékát, valamint azt a lehetôséget, hogy kiválassza a legfontosabb decentralizált intézményeket, utalva a kormánykoalíció Országos Tanácsának február 21-i határozatára, amelynek alapján, a politikai algoritmus szerint a szövetségnek a tisztségek 85 százaléka járna.Gheorghe Baciu, a Kovászna megyei DP elnöke a pénteki találkozó után elmondta, javasolta az RMDSZ-nek, hogy fogadja el a 60 százalékos arányt azzal a feltétellel, hogy az NLP-DP választhassa ki a négy legfontosabb decentralizált intézményt.

"Nem fogadhatjuk el, hogy az RMDSZ megszerezze az összes fontos intézményt, mi pedig csak az áruvizsgálattal vagy a vasútállomással maradjunk. Minden két intézmény körül forog, ezek a pénzügyi igazgatóság és az erdészeti igazgatóság. Mi világosan leszögeztük, hogy nem mondunk le ezekrôl az intézményekrôl, amelyeket az RMDSZ is magának követel" - mondta Baciu. Hozzátette, ilyen körülmények között lehetséges, hogy a tárgyalások a központi vezetés közvetítésével záruljanak. Márton Árpád RMDSZ-képviselô kijelentette, az NLP-DP ajánlata elfogadhatatlan az RMDSZ számára.

"Az utóbbi hetekben harminc alternatívát ismertettünk az intézményvezetôi posztok elosztásával kapcsolatban, de tárgyalópartnereink, különösen a demokraták, egyiket sem fogadták el. Így nem tudom, mikor sikerül lezárnunk a tárgyalásokat" - mondta Márton Árpád.

Pénteken folytatódott az egy nappal korábban megkezdett gazdasági fórum a bukaresti Banii Nostri címû gazdasági hetilap szervezésében. A vitán jelen volt Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Borbély László középítkezési és területrendezési miniszter, Frunda György RMDSZ- es szenátor és Eugen Nicolaescu liberális képviselô, a helyhatóságok képviseletében Ciprian Dobre prefektus és Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke. Az üzleti szektort a prezídiumban Szalameh Navaf, az Alexandrion Group elnöke, és ifj. Remus Benta, a Daw Benta Romania Kft. vezérigazgatója képviselte.

A vita témájaként a szervezôk Románia pénzügyi politikáját, a folyamatban lévô adóreformot, illetve a román gazdaság európai uniós csatlakozásra való felkészültségi szintjét jelölték meg. A pénzügyi politikáról szólva, Eugen Nicolaescu, aki a képviselôház költségvetési, pénzügyi bizottságának alelnöki tisztjét tölti be, az adóreform állomásait, tervezett elônyeit és az egységes adókulcs bevezetése óta eltelt idôszak pozitív tapasztalatait ismertette, ugyanakkor elmondta, hogy a reform végrehajtását erôteljesen hátráltatja az a költségvetési ûr, amit az elôzô kormány hagyott maga után. Szalameh Navaf a belföldi vállalkozók képviselôjeként úgy vélte, hogy a nemrég csatlakozott országok némelyikének mintájára Románia is csak a csatlakozás idôpontjában kellene teljes mértékben liberalizálja a piacot, hisz a kormány feladata lenne a belföldi vállalkozók védelme. Ez a vélemény ellenkezett a megjelent politikusok felfogásával, akik egyetértettek abban, hogy a román vállalkozásoknak minél elôbb képesnek kell lenniük az európai konkurenciaharc felvételére. A román cégek csak kismértékben vannak felkészülve a csatlakozásra - értékelt Frunda György szenátor -, s jelenleg fel sem merül az a gondolat, hogy Európában megjelenve vegyék fel a versenyt az ottani cégekkel, legfeljebb az, hogy megpróbálják itt helyben állni a sarat a beözönlô európai konkurencia ellen.

A hazai cégek versenyképessége növelésének érdekében szinte teljes egyetértés alakult ki a munkatörvénykönyv kiegyensúlyozott módosításának szükségességérôl, amely a jelenlegi formájában a munkáltatót kiszolgáltatja a fegyelmezetlen, hanyag alkalmazottjának is. Ugyanakkor szintén Frunda György említette meg, hogy a Pólus centereket üzemeltetô TriGranit cég egyik vezetôje, lord Rotschild, amikor a romániai munkaerô fegyelmezetlensége került szóba, úgy vélekedett, hogy a budapesti Pólus center felépítésekor az erdélyi munkaerô volt a legképzettebb és legfegyelmezettebb. Mindez azt jelzi - következett a szenátor -, hogy egyensúlyt kell találni a cégek menedzselési szempontjai és a munkaerô érdekei között.

A rendezvény a jelzálogkölcsönnek az ingatlanpiacra gyakorolt hatását vizsgáló vitával, illetve a Contrascom Benta (a rendezvény egyik legfontosabb támogatója) által épített marosszentkirályi Hajnal lakóház-negyed meglátogatásával ért véget.

Ez egy nagyon fontos kezdeményezés - hangoztatta a Népújságnak Borbély László miniszter, március 4-én, a Deus Providebit Tanulmányi Házban megszervezett E-melo állásbörzén, melyen felszólalt Markó Béla miniszterelnök-helyettes is. Az E-melo Erdélyi Munkaközvetítô Hálózat 2004 májusában született az RMDSZ támogatásával. Marosvásárhelyen a kétnapos állásbörzére 45 cég jelentkezett több mint 160 munkaajánlattal.

Mind a munkáltatók, mind a munkakeresôk részérôl nagyobb odafigyelésre lenne szükség az ilyen jellegû kezdeményezésekre - hangsúlyozta továbbá Borbély László. A munkakereséshez ambíció kell, fellépés, persze tehetség is, de szerintem arra is szükség van, hogy legyen párbeszéd és lehetôség arra, hogy a piac diktálja ezeket a helyeket.

A jövô kulcskérdése, hogy lesz-e lehetôség arra, hogy a fiatalok a szülôföldjükön érvényesülhessenek - emelte ki beszédében Markó Béla. Éppen ezért fontos a kapcsolatteremtés az álláskeresô fiatalok és a cégek között. Huszonéves államtitkáraink vannak, huszonéves személyeknek adtunk esélyt - fejtette ki a miniszterelnök-helyettes, aki úgy gondolja, hogy ennek a nemzedéknek az érdekeit megfelelôképpen képviselik.

Borbély László úgy véli, hogy az állásbörze felhozatala színes, érdekes. Románia gazdasága dinamikus, vannak lehetôségek a fiatalabb generációk számára. Persze még akadnak tennivalók, szögezte le a miniszter, többek között az információhiányt kell csökkenteni.

Moldován Árpád Zsolt, az E-melo egyik szervezôje elmondta, hogy rendszeres adatbázist kívánnak létrehozni a munkakeresôk és a -kínálók számára.

Jegyzet

Megérkeztünk. Szétnézünk. Szép fehér hóréteg borítja a járdát, megcsillannak az alkonyi, halványuló napsütésben a pazar kirakatok és boltok ablakszemei, ezerféle cucc vár az üvegek mögött. A lépcsôk fölött a színház épülete ásít egy nagyot a sötétben, világítanak az értelemszerûen télire leállított szökôkút apró fényforrásai. Jó idô van, sétálásra tökéletes.

És most tételezzük fel, hogy mindezt a külföldi turista szemével látjuk, aki még sosem járt a városban. De délelôtt a Kultúrpalotát szemlélte, majd ellátogatott a két legrégebbi templomba, gesztenyét majszolva pihent a várudvaron, és örvendezett, hogy bárhol rá lehet gyújtani. Hosszú sétája a Somostetôn keresztül vezetett, majd alkonyatkor visszaérkezett a fôtérre. Ahol egy utolsó, kis sétát tenne még. Elindul a színház felé, nyugodt, békés érzés tölti el a lelkét, a kiskocsmákból és kávézókból halk zene hallszik és dohányillat párolog, az emberek kedvesek, vendégszeretôk. És ekkor, mintegy varázsütésre teste elôrelendül, karjaival furcsán mulatságos köröket írva hadonászik a levegôben, majd hirtelen iszonyatosan odavágja magát! Feltápászkodik, néz ki a fejébôl, mint a bálámi állat, amikor észreveszi: a messzirôl oly szép márványlépcsô jó darabja hiányzik, helyette jókora jégdarab vigyorog a földrôl pofátlanul. Nézi az egyszeri európai, és nem tudja hova tenni. Aztán meglátja: innen is, onnan is, itt letört, ott letört. Kicsit távolabb, békaperspektívából valami különös lény fekszik csendben a betonon. Feltápászkodik, odamegy: jó nagy szeméthalom, ujjnyira a padoktól. Emberünk elhatározza, körülnéz, elkezd pezsegni benne a civilizált ember ôsi felfedezôösztöne. És meglátja a töredezett lépcsôket, a letört párkányokat, a hiányzó keramitdarabkákat. Az aluljáróban iszonyú bûz csavarja el az orrát, majd furcsa pozícióban leledzô asszonyárnyékot lát. Az autók között újabb szeméthalmok, egy egykori vendéglô fémváz-csontjai merednek a szupermarket ajtajával szemben, pár lépésnyire összetört cégért himbál a szél: rácsos vasajtó, repedt kirakatüvegek, mögöttük sötét lyuk tátong a megviselt falban - egy egykori üzletféle maradványai lehetnek. A tükörjég lépcsô fölött csillogó autószalon és üzletház fogadja - tôlük tíz méterre szemét, graffiti és faltörmelék, járdalapok alól elôbuggyanó, fagyott sár.

Emberünk csak néz és néz... A fölötte magasodó épületre esik a tekintete, szemében a remény felcsillan. Ám hiába. Sehogyan sem tudja kibetûzni, mit is jelent: N-E-M-Z-E-T-I SZ-Í-N-H- Á-Z ...

Módosító javaslat készül a határon túli magyarok képviselôivel folytatott konzultációk után a Szülôföld-programhoz - közölte a kormányszóvivô sajtótájékoztatón csütörtökön. A Fidesz nem támogatja a Szülôföld- programot, mert véleményük szerint az többletforrást nem tartalmaz, tartalmi újdonsága nincsen, és nem egyeztették idôben a határon túli magyar szervezetek képviselôivel.

Batiz András kormányszóvivô elmondta: a Szülôföld-alap évente 1 milliárd forintos költségvetési támogatása, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tagszervezeteinek beleszólási lehetôsége a tanács és a kollégium összetételébe, valamint a határon túli magyar közösségek kapcsolattartásának támogatása szerepel majd abban a módosító javaslatban, amelyet a kilenc határon túli magyar szervezettel folytatott keddi tanácskozás után Avarkeszi Dezsô kormánymegbízott terjeszt be a februárban elfogadott Szülôföld-programhoz.

A keddi tanácskozáson a határon túli magyar szervezetek képviselôitôl az kérte a kormánymegbízott, hogy a következô Magyar Állandó Értekezleten (Máért) ismertessék az esetleges autonómia- törekvéseket. A magyar kormány ugyanis azokat akkor támogatja, ha az érintett ország törvényi keretei között, legálisan oldhatók meg.

A kormányszóvivô elmondta: a gyors és méltányos honosítás megvalósítását elôkészítô munka még nem fejezôdött be. A tervek szerint a letelepedési engedély megszerzése után azonnal kérhetô lesz a honosítás, az érintetteknek nem kell egy évig Magyarországon élniük, emellett a jelenlegi 21 hónapról 12 hónapra rövidülne a Belügyminisztérium rendelkezésére álló határidô.

Bôvülne azoknak a köre is, akik mentesülnek az állampolgársági vizsga letétele alól. Eddig a mentesség csak azokra vonatkozott, akik Magyarországon, magyar nyelven végeztek felsôfokú intézményben. A javaslat szerint a mentesség mindenkire vonatkozna, aki magyar nyelven érettségizett, függetlenül attól, hogy azt Magyarországon, vagy máshol tette - mondta Batiz András.

Halász János, a Fidesz-frakció szóvivôje az MTI-nek a bejelentésre reagálva azt mondta: a Szülôföld-program nem hiteles és a célja sem érthetô. "Nem más ez, mint egy kommunikációs pótcselekvés, amelynek hátterében a kettôs állampolgárságról szóló népszavazás eredménytelensége áll" - tette hozzá.

Álláspontja szerint a népszavazás eredménytelensége mögött a kormánypártok állnak és ezzel a javaslattal csupán a "saját kudarcukat akarják menteni".

A Simon Wisenthal központ szerint

Tizenöt náci háborús bûnös felelôsségre vonása várat magára Romániában a Simon Wiesenthal központ szerint

"A gyanúsítottak a feltételezés szerint Romániában tevékenyen részt vettek zsidók üldözésében és megölésében" - közölte Efraim Zuroff, aki másfél éve a vészkorszak idején elkövetett bûnök bejelentésére szolgáló forró vonalat létesített az országban. Szavai szerint az elmúlt másfél évben összesen 100 fô hívta fel a központ létesítette forró vonalat Romániában, konkrét információkkal szolgálva 15 gyanúsítottról.

Zuroff elmondta, arra kérték a román legfôbb ügyész hivatalát, indítson vizsgálatot a tizenötbôl négy gyanúsított feltételezett bûncselekményei ügyében. A szóban forgó négy személy lenne az elsô Romániában, akiket perbe fognak háborús bûnök elkövetése miatt az államszocializmus 1989-ben bekövetkezett bukása óta.

A fôügyész hivatala válaszul jelezte, folyik a nyomozás az említett ügyekben. Ígéretet tett egyúttal arra, hogy szorosan együttmûködnek a Simon Wiesenthal központtal.

Becslések szerint mintegy 380 ezer román és ukrán zsidót öltek meg Romániában a II. világháború alatt. A magyar fennhatóság alá vont Erdélyben további 135 ezer zsidót és 11 ezer romát semmisítettek meg.

A jeruzsálemi intézet 2003-ban indította útjára az Utolsó Esély Mûveletet, 10 ezer eurót kínálva annak, aki olyan információval szolgál, mely háborús bûnösök kézre kerítéséhez vezet. A központ szerint ez az utolsó lehetôség arra, hogy megleljék azokat, akiket felelôsség terhel a holokausztért.

A Simon Wiesenthal központ hasonló kezdeményezéssel élt a balti államokban, Lengyelországban, Ausztriában, Horvátországban és Magyarországon. A központ kampányát tervei szerint kiterjeszti Németországra, Ukrajnára és Argentínára is.

Eugen Nicolaescu liberális képviselô pénteken bejelentette, hogy megalakult a tavaly ôszi parlamenti választásokat, illetve az elnökválasztást ellenôrzô vizsgálóbizottság. Mind a hatalom, mind az ellenzék képviselôi egyetértettek abban, hogy szükség van a bizottságra, azonban nem tudtak megegyezni abban, hogy mit is vizsgálnak.

A PSD dokumentuma a választási csalásokat akarja kivizsgálni, a hatalmon levô pártok úgy gondolják, csak vizsgálódnak egy kicsit, hátha találnak valamit, és majd akkor fognak választási csalást emlegetni, ha kiderül, hogy valóban történt ilyesmi. Nicolaescu szerint a D.A. tárgyalni akart az ügyben az ellenzékkel, ám nem tudták a szociáldemokratákat meggyôzni. Ezért újabb, úgynevezett mûszaki bizottságot hoztak létre, amely egyezteti a két dokumentum szövegét. Eugen Nicolaescu felkérte a törvényszéket és a bíróságokat, ne semmisítsék meg a választások eredményeit kimutató dokumentumokat.

Mint mondta, a parlamenti csoportok vezetôi hétfôn egyeztetnek, s ha nem sikerül kiegyezni, szerdán a képviselôház plénuma dönt a két dokumentum sorsáról. A liberális politikus szerint a PSD húzza az idôt, azt várja, hogy a bíróságok megsemmisítsék az adatokat.

Beavatkozás az igazságszolgáltatás tevékenységébe?

Hétfô délután szavaz a képviselôház a Traian Basescu lakásügyleteit kivizsgáló bizottság ügyében. A PSD egy parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezi. Nicolaescu szerint a PNL azt fogja javasolni a koalíciós pártoknak, szavazzanak a kezdeményezés ellen, mert az ügyben már folyik az ügyészségi nyomozás, és egy ilyen parlamenti bizottság létrehozása durván megsértené a demokratikus jogállam, illetve a hatalmi ágak szétválasztásának elvét.

Lucian Savu, a Szociáldemokrata Párt marosvásárhelyi szervezetének volt elnöke, a Megyei Közpénzügyi Igazgatóság vezérigazgatója két meglepetést is tartogatott a közvélemény számára. Az egyik, hogy március 15-i hatállyal lemondott a Közpénzügyi Igazgatóság vezérigazgatói tisztségébôl, a másik pedig az, hogy bejelentette, semmiféle pártfunkciót nem vállal mindaddig, amíg nem történik pozitív változás a pártban. A visszavonulást épp Ion Iliescu 75. születésnapjára idôzítette. Mint mondta, születésnapi ajándéknak szánta, azzal együtt, hogy elismeri a politikus erényeit...

A Népújságnak nyilatkozva elmondta, 10 év politikai tevékenység után úgy gondolta, nem találja a helyét a körvonalazódó új konfigurációban. Nem olyan vezetés van kialakulóban, amely valóban harcolni tudna és akarna is tenni a párt modernizálásáért. Ezentúl a szakmának él, és ha az április 22-i kongresszuson történik valami, akkor lehet, visszatér. De egyelôre nem.

Ugyanakkor bejelentette, hogy lemond a vezérigazgatói tisztségrôl is. Hangsúlyozta, nem politikai nyomásra tette, a lemondása február 15. óta a fiókjában hever.

Ide azok a növények tartoznak, amelyeket elsôsorban esztétikai értékükért, szépségükért, színükért, illatukért termesztünk, szaporítunk, ápolunk.

Az ember ôsidôk óta tart a házában, háza körül, kertjében növényeket, amelyek a környezetét kellemessé, széppé teszik.

Erdélyben a dísznövényeket általában három nagy csoportba sorolhatjuk:

1.) A legnépesebb a kerti virágok csoportja. Ide tartozik a dísznövényflóra felénél több tagja.

2.) Cserepes szobai növények, a dísznövényflóra egynegyedét képezik.

3.) Díszcserjék és fák a legkisebb csoport, képviselôik alig érik el a 10%-ot.

A dísznövények között olyanok is elôfordulnak, amelyek a vadon élôk között is megtalálhatók, pl. a csillagos nárcisz (Narcissus stellaris), vagy a százszorszép (Bellis perennis) stb.

Vidékünkön a virágoskertekben és lakásokban tartott dísznövényeken kívül a temetôkben és parkokban (különösen Szovátán) lehet sokféle dísznövénnyel találkozni, de szórványosan a veteményeskertekben is láthatunk ilyeneket, pl. az istenfa (Artemisia arbotanum), vagy az orvosi zsálya (Salvia officinalis) stb. A lakások elôtti kerítéseken kívül és utcai ágyásokban csak kivételes esetekben termesztenek dísznövényeket. Régebb ez nem így volt. A bolsevik rendszerben az embereknek minden talpalatnyi helyet ki kellett használniuk, hogy valamit maguknak termelhessenek, így a kerítések elôtti szép virágágyások helyét fokozatosan átvette a krumpli, murok, répa stb., s ez most már meghonosodott, állandósult.

A dísznövények elterjedését, egy-egy faj, fajta sorsát több tényezô is befolyásolja: az ember szubjektív megítélése, viszonyulása egy-egy növényhez, a növény különlegessége, az iránta sokszor "divatból" történô érdeklôdés, továbbá a kereslet, a termesztésével járó anyagi haszon stb. A piacokon egyre többen árulnak virágot.

A szabadtéri dísznövények elterjedésének elsô számú tényezôi a természeti-földrajzi (éghajlat, talaj) feltételek. A dísznövények közül sok nem csak díszít, hanem gyógyít, és táplálékul is szolgálhat. Vidékünkön a dísznövényflóra igen gazdag, de sajnos, több hagyományos faj teljesen eltûnt vagy eltûnôben van, pl. a kerti ruta (Ruta graveolens), vagy a szagos rezeda (Reseda odorata) stb.

A régi hagyományos parasztkertek mellett egyre több az új városi, polgári jellegû kert. Ezeknél jól kimutatható a kertkultúra és a lakáskultúra összefüggése.

A továbbiakban azokat a dísznövényeket sorolom fel, amelyeket az emberek gyógyászati célra is felhasználnak. Az adattárban címszóként az irodalmi név, majd a növény tudományos neve, végül zárójelben a nép által használt név szerepel.

(Folytatjuk)

Gub Jenô

Régmúlt idôk korhû krónikája

A marosvásárhelyi állami közhasználatú távbeszélô hálózat, 62 bekapcsolt állomással 1893 november hó 1-én adatott át a közforgalomnak. Az ünnepélyes megnyitás a város részérôl megjelent Lázár Benedek rendôrfôkapitány és Oroszlán István tanácsos és az érdeklôdô közönség, valamint a kebli tisztviselôk jelenlétében történt meg.

Ez alkalommal Bayler István kir. mérnök elôadván ezen távbeszélô eszméjének és létesítésének történetét, kereskedelemügyi miniszter úr ônagyméltóságának nevében megnyitotta és átadta a forgalomnak, illetve Halász Gábor posta- távirda hivatal fônöknek. Utóbbi annak vezetését átvevén, hálásan emlékezett meg Lukács Béla kereskedelmi miniszter úr ônagyméltóságáról, kinek a városi közönség érdeklôdése mellett ezen legújabb közlekedési eszköz létesítése köszönhetô, ki városunk elôhaladását mindenkor szívén viseli, s kit váro-sunk közönsége pártkülönbség nélkül tisztel. Másodsorban köszönetét fejezi ki Bayler István királyi mérnöknek a távbeszélô csinnal, jól és gyorsan történt kiépítéséért, amennyiben az építést a kitûzött határidônél jóval hamarabb fejezte be. Hogy mennyire képezi a távbeszélô városunkban a közszükségletet bizonyítja az is, hogy a megnyitás után már eddig is 6 új elôfizetô jelentkezett.

Eddig tart szíves tudósítónk értesítése. Részünkrôl sem késhetünk ismételt köszönetet mondani a távbeszélô megteremtôinek, s azon óhajunknak adunk kifejezést: vajha a telefon összeköttetés egyelôre Kolozsvárral, azután Budapesttel is létesíthetô lehetne!

Az építtetést intézô mérnök úr valóban elismerést érdemel a gyors és pontos munkálatért. A központi hivatal személyzete eddig is nagyon igénybe volt véve a posta és távírda hivatali teendôkkel s így nagyon méltányos az a kérelem, hogy hivatali személyszaporítással segítsenek az intézô körök a szolgálattételen a közforgalom érdekében.

Üdvözöljük az új közlekedési hálózat létesítését! Sikert kívánunk a távbeszélô mûködéséhez!

Szerkesztô

Maros-Vidék, 1893. november

Válogatta és közlésre elôkészítette:

Kádár Lajos

1982 tavaszán négy vásárhelyi fiatalembert küldtek egy fél évre a Duna-csatornához. Szállító- és gépkocsijavító vállalatoknál dolgoztak, és akkor éppen ilyeneket toboroztak. A fiúk, ahogyan ez annyira jellemzô az erdélyiek között, nagyon összetartók voltak, egy barakkban laktak, együtt dolgoztak és vigyáztak egymásra. Szörnyû körülmények között folyt a munka, és annyit sem kerestek, hogy hazaküldjenek a családjaiknak egy kis pénzt. (Hárman családosok voltak.)

Köztudomású, hogy a Duna-csatornánál töltötték büntetésüket a politikai elítéltek is. Így már könnyebb elképzelni, hogy mit jelentett azon a pokoli helyen dolgozni.

A négy fiatal dolgozott, de nem keresett, védte volna az egészségét, de nem volt munkavédelmi felszerelése, táplálkozott volna, de nem volt mivel. És ez a sok szenvedés még nem volt elég. Az életük is veszélyben forgott. Minden este felkereste ôket a barakkjukban három szekus, és késô éjszakáig vallatták ôket, hogy hogyan kerültek ide. "Büdös bozgorok vagytok - sziszegték. - Olyan hülyék nem lehettetek, hogy jószántatokból jöttetek volna ebbe a pokolba! Titeket a magyarok küldtek, mi, disznó bozgorok, hogy kémkedjetek?! Le nem vesszük a szemünket rólatok és nem nyugszunk, amíg a deltába nem juttatunk titeket!" (A deltába a halálraítélteket küldték.)

A szekusok le nem vették a szemüket róluk, de mások is nagyon figyelték ôket, méghozzá a makedón cigányok. Ezek a fekete csavargók csoportokban jártak és a telep magányos munkásaira vadásztak. Rettegésben tartották az építôtelepet, és maguk a vásárhelyiek is megismerkedtek könyörtelen aljasságukkal.

Egyik fizetésnapon, miután megmosakodtak és átöltöztek, hogy valamivel emberibb körülmények között egyet járjanak, a legfiatalabb, az egyetlen nôtlen, Géza lemaradt. A három barátja meg csak várta, várta, aztán ijedten visszaindultak a barakk felé. Géza az úton hevert, eszméletlenre verve, anyaszült meztelenül.

Vigyáztak a fiúk magukra, vigyáztak a barakkra, mert féltek a rabló makedónoktól. Egyik nap korábban jöttek haza, és az elsô, amit megláttak, az a felfeszített barakkajtó volt. Két cigány futott ki a barakkból. A fiúk rájuk rontottak és agyba-fôbe verték ôket. Egyik rabló valahogy egérutat nyert, de a másik mozdulatlanul a földön maradt, Géza kezében meg ott volt a véres kés.

Most aztán tényleg pokol lett a fiúk élete. Napokig egyenként hívták be ôket a szekusok a barakkba és vallomásokat írattak velük. Azt üvöltötték az arcukba, hogy ha be nem mondják a gyilkos nevét, mind a négyen a deltában pusztulnak el. Egyszer, amikor Géza volt a vallatóban, a megtört három családos ember megegyezett, hogy elárulják Gézát. Így tettek. K. Géza 1982. június 20- án örökre eltûnt.

N. Feri, az 53 éves hegesztô beteg volt, sápadt, ôsz hajú, megtört ember.

- Így volt ez, Misi. Elárultuk Gézát, és elvitték a deltába. De nekünk azóta nincs szerencsénk. Pista és Elemér már három éve elment, én meg egyedül vagyok, nincs senkim, mind elhagytak.

Próbáltam vigasztalni, de rám sem figyelt.

- Mindennap a Maros hídján megyek át. Még nincs elég bátorságom, de egyszer megteszem… szegény Gézáért…

(A történelem számos olyan példával szolgál, amikor valakit feláldoztak, vagy valaki feláldozta magát a többség életének megmentéséért. A Dianetika szerint ez tévedés. Az egyes ember élete ugyanolyan értékes, mint a soké.)

Csizmadia Mihály

530 éve, 1475. március 6-án született a toscanai Capresében Michelangelo Buonarroti olasz szobrász, festô, építész, költô, a késô reneszánsz és az egyetemes mûvészet kimagasló mestere.

Elôdei hitelezôk voltak, de apja elszegényedett, s idônként Firenze közigazgatásában dolgozott. Csak késôn, 13 évesen lett festôtanuló, három évre Ghirlandaio mellé szerzôdött, de egy év múlva otthagyta, mert már nem volt mit tanulnia. Lorenzo de Medici fejedelem fogadta udvarába, ahol a mûgyûjtemény antik szobortöredékei hatottak rá. Elsô nagy szobra a Bacchus, ennek sikere nyomán bízták meg 1498-ban az azóta is méltán ismert Pietá elkészítésével. Az ölében halott fiát tartó Madonna ma a római Szent Péter- székesegyházban látható, 1973-as megrongálása óta üveg mögött. 1501-ben alkotta meg talán legismertebb szobrát, a Dávidot, amelyet a firenzei Dóm számára rendeltek. A klasszikus formákat életszerû aszimmetriával gazdagító alak a reneszánsz embereszmény megtestesítôje. Az öt tonna súlyú, egyetlen márványtömbbôl kifaragott és tavaly teljesen restaurált eredeti szobor ma a Galleria dell’Accademiában, másolata a Palazzo Vecchio elôtt áll.

Madonnaábrázolásaira (Szent család, Pitti Madonna) érezhetôen hatott Leonardo, aki ekkor tért vissza Firenzébe. Michelangelo ezután hatalmas munkákba kezdett, amelyek rendre meghaladták erejét, mégsem dolgozott segédekkel. Csak vázlatok készültek a Palazzo Vecchio nagytermének freskójához, Az anghiari csatához, a 12 apostol szobra közül csak Máté alakját kezdte el. Ez az elsô torzója azok közül, amelyek máig elbûvölik az utókort.

Firenzébôl II. Gyula hívására Rómába ment, ahol a pápa síremlékét kellett elkészítenie. Elôször negyvenalakos kompozícióról volt szó, ám a pápa a Szent Péter-bazilika építésének és folyamatos háborúinak költségei miatt egyre csökkentette a számot, végül a szobrász sértôdötten otthagyta a Várost. II. Gyula nyomására azonban Firenze visszaküldte ôt, ezután Bolognában készített a pápáról új szobrot a ledöntött helyébe, majd Rómában a Sixtus-kápolna mennyezetfreskóival bízták meg. Ez méretét és mûfaját illetôen is hatalmas kihívást jelentett. Michelangelo igen gyorsan, szinte vázlatok nélkül dolgozott, egyedül, a födém alatt görnyedve. 1508-12 közt készült az emberiség mítoszainak 40x13 méteres panorámája, monumentális és kifejezô alakjai az alkotás kínjait is tükrözik. Az alkotó a teremtés és az özönvíz mellett a biblia prófétáit és a görög szibillákat is megfestette.

Ezután folytatta Gyula pápa síremlékét, melynek központi alakja Mózes. A hatalakos alkotáson, mely a római San Pietro in Vincoli-templomban látható, a próféta alakja az erô és intellektus hihetetlen egységét sugározza a nézô felé. Ehhez készültek a Louvre-ban ôrzött rabszolgaszobrok is, bonyolult beállításaik példa nélküliek a reneszánszban.

II. Gyula pápa 1513-ban bekövetkezett halála után a Medici családból származó X. Leó Firenzében a San Lorenzo családi kriptájának kialakításával bízta meg. Közben Firenze erôdítményeit tervezte, s a kor színvonalán készült építményrajzai is mûvészi értékûek. Ekkori szobrai: Apolló és Gyôzelem, az utóbbi beállítását sokan utánozták. 1534-tôl Rómában élt, de ekkor már elvesztette családtagjait, s ránehezedett az öregség. Az ifjú arisztokrata Tommaso Cavalierihez írt leveleit sokan homoszexuális kapcsolatuk jelének tartják, de talán csak a magányos öreg mûvész kapcsolatkeresését jelzi. Michelangelo késôbb Vittoria Colonna márkinôvel kötött barátságot.

75 szonettet, 95 madrigált írt, versei Petrarca formai megoldásait, az újplatonizmus szellemét tükrözik, de a mûvész lelki gyötrelmeit is, s szellemi önéletrajzának tekinthetôk. "A legjobb mûvész sem tud olyan eszmét, / mit fölöslegével nem rejt a kô / magába; s csak az elmét követô / kéz bonthatja ki burkából a testét" - híres metaforájával szobrászi ars poeticáját fogalmazza meg.

1534-ben III. Pál pápa rendelte meg Az utolsó ítéletet a Sixtus-kápolna záró falára. A döbbenetes látomás középpontjában az ítélkezô Krisztus ül, s a mûvész a képen ellenfeleit is kiszerkesztette, önmagát pedig lenyúzott bôrével ábrázolta. A mû mutatja stílusának változásait a 25 évvel korábbi mennyezetképhez képest, szakítását a reneszánsz szépségeszménnyel.

Idôs korában inkább írt, festett és építészeti terveket készített: Diocletianus termáinak templommá alakítását, a Campidoglio teret és a Szent Péter-templomot tervezte, ennek 42 méteres kupolája egészen az ô mûve. Bár egyiket sem tudta befejezni, de utódai megôriztek elképzeléseit. Közben befejezte a Farnese-palotát (ezt tartják a barokk kezdetének), a pápai család lakhelyét s a firenzeiek római templomát. Freskót festett a Vatikán Paolina- kápolnájába, s elkezdte a Pietát és a Rondanini Pietát, az elsôben önarcképét sejtik. Michelangelo 1564. február 18-án halt meg Rómában.

Alakjai többnyire tragikus hôsök, akik kitörni igyekeznek a földi korlátok közül. Mûvészete nem közelíthetô meg a vonalak és tömegek elemzésével, s máig hatással van az utódokra. Követôi közt Caravaggio, Tintoretto, Rubens, Delacroix és Rodin említendô meg.

Február 21-én írta alá a marosvásárhelyi Aquaserv és a spanyolországi Dytras cég azt szerzôdést, mely alapján a kivitelezô felújítja a marosvásárhelyi vízüzemet, egynegyeddel csökkenti teljesítôképességét és megoldja az iszap okozta gondokat. A nagylélegzetû tervrôl, az ISPA-programról tartottak tegnap sajtótájékoztatót a Kultúrpalota kistermében, Markó Béla miniszterelnök- helyettes, Borbély László közmunkaügyi és területrendezési miniszter, Rosa Maria Sanchez Yebra, Spanyolország romániai nagykövetségének gazdasági szaktanácsadója, más hivatalosságok jelenlétében.

Bevezetôként Sófalvi Szabolcs, az Aquaserv sajtószóvivôje röviden ismertette az ISPA-programot és a nemrég aláírt szerzôdés jelentôségét. Mint megtudtuk, a 11,2 millió eurós befektetést az ISPA-program keretében az Aquaservnek biztosított vissza nem térítendô hitel teszi lehetôvé. Mint ismeretes, az ISPA-program keretében a marosvásárhelyi vízszolgáltató vállalat A marosvásárhelyi vízellátás, csatornarendszer és szennyvíz-tisztítás korszerûsítése elnevezésû pályázatával 20,9 millió eurót nyert, amelyhez 7 millió euróval járult hozzá (BERD- kölcsönbôl). A tervnek négy része van: a vízüzem korszerûsítése, a szennyvíztisztító telep modernizálása, a szennyvízcsatorna-hálózat kibôvítése, mûszaki szaktanácsadás a pályázat életbeültetése érdekében. A Dytras cég 2006 végéig fogja kivitelezni azt a jelentôs munkálatot, melynek nyomán jobb minôségû, ízû és szagú ivóvize lesz a marosvásárhelyeieknek. Törzsök Sándortól megtudtuk: a vízüzem korszerûsítése nyomán csökkentik a vízüzem kapacitását is, hiszen az elmúlt években Marosvásárhelyen az egyéni vízórák felszerelése nyomán jelentôsen csökkent a vízfogyasztás. Tervek szerint hosszú távon csökkeni fog a vízdíj is.

Darabán Ottó, az Aquaserv igazgatója úgy vélte, hogy az elmúlt 80 év legnagyobb beruházása elsôsorban azért vált lehetôvé, mert a vállalat alkalmazottai igazi szakember csapatként együtt dogoztak. Jakab István, az Európai Kohéziós Alapok Ügykezelô Hatóságának államtitkára arra figyelmeztette a vízszolgáltatót és a kivitelezôt, hogy tartsa be a pályázatban foglalt határidôket, ésszerûen használja fel a vissza nem térítendô hitelt, s akkor az elkövetkezô években is számíthat hitelekre, támogatásokra. Markó Béla az európai pénzalapok minél jobb felhasználási módjának fontosságát hangsúlyozta, s pozitív példaként említette az Aquaservet.

Spanyolország szívesen megosztja Romániával az Európai Unióba jutása során szerzett tapasztalatait, s támogatja országunk integrációs törekvéseit - nyilatkozta Spanyolország romániai nagykövetségének képviselôje, aki a Dytras cég igazgatójával együtt kiemelte a két ország közötti együttmûködés fontosságát.

Borbély László véleménye szerint az ISPA- program életbeültetésével tovább folyatódik az a tervsorozat, melynek célja minôségi ivóvizet biztosítani mind a városon, mind a vidéken élôknek. Az elmúlt években 650 községet, falut láttunk el minôségi vezetékes vízzel, s örvendünk, hogy most Marosvásárhelyen is a megfelelô ivóvíz elôállítása érdekében ruháznak be - hangsúlyozta.

Az ISPA-program további részleteire még visszatérünk.

Szombaton reggel az erdôszentgyörgyi kórház szülészeti osztályán, nem egészen egy órára a születése után elhunyt egy koraszülött csecsemô.

- G. M. szovátai lakos második gyerekével volt terhes, s egy-két héttel a történtek elôtt rutinellenôrzésre jött. A vizsgálat során mindent rendben találtam - nyilatkozta lapunknak dr. Keresztes Csaba szülész-nôgyógyász, az erdôszentgyörgyi kórház igazgatója. Február 26-án, szombaton reggel 8 órakor a rohammentô-szolgálat szovátai alegysége hozta be a nôt, aki már vajúdott, s amikor a szülészeti osztályra került, be is indult a szülés. Az orvos elmondása szerint a szülési fájások már elôzô este kezdôdtek, ennek ellenére csak másnap reggel hívták a mentôket. A hét hónapra született csecsemô súlya 2200 gramm volt. A születését követôen alig ötven percet élt. "8 óra 50 perckor hagytuk abba az újraélesztést. Hívtuk a vásárhelyi központot is, ám a helyszínre érkezéskor már csak a halál beálltát tudták megállapítani" - mondta Keresztes Csaba. A helyszínre érkezett boncolóorvos megállapította: a gyerek fejletlen tüdôvel született, halálát légzési elégtelenség okozta. Az anya szerdán hagyta el a kórházat.

Gondok vannak az ingyenes tejpor kiosztásával is

Kovászna megyében késik a csecsemôknek járó tejpor kiosztása, az év elsô két hónapjában csak részben utalták ki a tápszert, mivel a Közegészségügyi Igazgatóság vezetôsége szerint az egészségügyi szaktárca még nem bonyolította le a közbeszerzési eljárást a beszállító kiválasztására. Deme Judit, a Kovászna Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetôje elmondta, az Egészségügyi Minisztérium azt sem engedélyezte, hogy a tavalyi beszállítói szerzôdést meghosszabbítsák. Deme közölte, az idei év elsô két hónapjában a csecsemôk csak 6 hónapos korig kaptak tejport, noha a törvényes elôírások egyéves korig biztosítják a tápszert. Miután Kolozs megyében ideiglenesen felfüggesztették a tejpor kiutalását, Mircea Cinteza egészségügyi miniszter február elején kijelentette, hogy a közbeszerzési eljárás lebonyolításáig folytatódnia kell az országos tejporprogramnak, amelyet a tavalyi költségvetés 8,3 százalékával finanszíroznak.

Az EU tonnánként 10 euróra emelte a búza exporttámogatását

Az Európai Unió csütörtökön tonnánként 10 euróra emelte a búza exporttámogatását. Az EU másfél évig szüneteltette az exporttámogatást a búzára, majd február elején bevezette a 4 eurót, amit 6 euróra, a múlt héten pedig 8 euróra emelt. Az EU az exporttámogatás felújítását a beavatkozási tartalék növekedésével, a gyenge dollárral és az olcsó argentínai exporttal indokolta. Az elemzôk szerint legalább 11 eurós támogatás kellene ahhoz, hogy igazából versenyképes legyen az EU búza. Az argentin búza ára az elmúlt napokban emelkedett és már kevesebb mint 10 dollárral olcsóbb a francia búzánál. Az ONIC francia gabonakereskedô cég ugyanakkor bírálta az EU legújabb döntését, és úgy vélte, hogy az EU Bizottságának olyan szintre kellene emelnie a támogatást, hogy ezáltal hetente legalább 350 ezer tonna búza exportjára nyílhasson lehetôség, ellenkezô esetben az EU nyakán maradhat a gabonafajta.

Több mint 1500 amerikai katona esett el eddig Irakban

Az iraki háborúban elesett amerikai katonák száma a CNN jelentése szerint csütörtökön meghaladta az 1500-at; az amerikai hírtelevízió 1502 elesettrôl küldött jelentést. A Pentagon ezt nem erôsítette meg. Hivatalos adatok szerint csütörtökön közép- európai idô szerint 16:00 óráig 1494 katona esett el. A védelmi minisztérium szóvivôje szerint mielôtt közölnék, még gondosan ellenôrzik az elesettek számát a Pentagon több részlegében is. Ez lehet a magyarázata a számok közötti eltérésnek. Az iraki háború elsô szakaszában, a 2003. március 19-i bevonulástól a 2003. április 30-áig terjedô idôszakban, amikor George Bush elnök meghirdette a nagyobb harci cselekmények végét, 139 amerikai katona halt meg. Ezután a legtöbb katona pokolgépes merényletek következtében vesztette életét.

Holtan találták a volt ukrán belügyminisztert

Holtan találták Jurij Kravcsenko volt ukrán belügyminisztert pénteken, röviddel azelôtt, hogy meg kellett volna jelennie kihallgatásra az ukrajnai fôügyészségen a Gongadze-ügyben. A hírt megerôsítette Inna Kiszel belügyminisztériumi szóvivô is. Egyéb részletet azonban nem közölt, mondván, hogy az ügy a fôügyészség hatáskörébe tartozik. A fôügyészség szóvivôje egyelôre nem nyilatkozott. Kravcsenko holttestét Kijevhez közeli hétvégi házában találták meg, és az elsô információk szerint öngyilkosságot követett el. A nyomozást végzô operatív csoporttól származó közlés szerint a volt belügyminiszter reggel 8.45 körül fôbelôtte magát, s erre tanú is van, de mást a forrás nem közölt.

Bródy János Párizsban

Párizsban lép fel Bródy János. A dalszerzô/szövegíró március 7-én ad koncertet a Párizsi Magyar Intézetben. A rendezvény egyben a párizsi Printemps des Poètes költészeti fesztiválnak is programja. Bródy János az elmúlt évtizedek magyar zenei életének meghatározó figurája. Az Illés, majd a Fonográf együttes tagjaként, késôbb pedig szóló elôadóként szerzett szövegeit több nemzedék is magáénak érezte. Párizsban - hat évvel ezelôtti nagy sikerû koncertje után - immár második alkalommal lép fel a Magyar Intézetben.

Fossettnek sikerült

Szuperkönnyû sugárhajtású repülôgépén leszállás és üzemanyagfeltöltés nélkül, három nap (67 óra 1 perc) alatt egyedül körberepülte a Földet és csütörtök este az egyesült államokbeli Salina repülôterén leszállt Steve Fossett amerikai milliárdos. Fossett volt az elsô, aki léghajón egyedül repülte körül a Földet 2002-ben, hat sikertelen kísérlet után. Az amerikai rekordernek ugyanarról a repülôtérrôl kellett indulnia, ahová megérkezett, átrepült valamennyi délkörön és 37 ezer kilométert tett meg a Ráktérítô mentén. A gép Chicago, Toronto, London, Párizs, Kairó, Bahrein, Kalkutta, Sanghaj, Tokió, Honolulu és Los Angeles útirány szerint repült. Az út alatt Fossett az amerikai ûrügynökség, a NASA által rendelkezésére bocsátott rendszer segítségével szinte állandó kapcsolatban állt az egyesült államokbeli Salinában tartózkodó csapatával.

Meghalt Németország legidôsebb embere

Meghalt Hermann Dörnemann, Németország legidôsebb embere - közölte veje csütörtökön. A düsseldorfi Dörnemann május 27-én lett volna 112 éves, s egy ideig a világ legidôsebb férfijaként is számon tartották, míg le nem elôzte egy váratlanul felbukkant 113 éves Puerto Rico-i férfi. A foglalkozására nézve mérnök Dörnemann részt vett az I. világháborúban is, ahol felsôkarján lövés érte. A sportot - ugyanúgy, mint Churchill - gyilkos idôtöltésnek tekintette, sohasem utazott más tájakra, s naponta ivott sört. Volt idô, amikor a krumpli fôzôlevét is felhörpintette, mert a lében állítólag sok a vitamin. Százéves korában is kinyitotta az ajtót a 70 éves "fiatal hölgyek" elôtt, s még 105 éves korában is elcsoszogott bevásárolni. Dörnemann halálával egy brandenburgi asszony lett Németország legidôsebb embere, aki 110 éves.

Egészségügyi intézmények - uniós pályázatok

Ma zárul a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem 2-es amfiteátrumában március harmadika óta tartó elôadás-sorozat, amelyen az európai uniós pályázatokról, a pályázati pénzekrôl, hozzáférési lehetôségekrôl, pályázatírásról esett szó, elsôsorban egészségügyi intézmények számára. Az elôadás-sorozatot dr. Brânzaniuc Klára szervezte.

Legyünk európaiak...

Az Európai Bizottság romániai küldöttsége szociális kampányt kezdeményezett e hét elején Ne várd meg 2007-et, hogy európai légy! Érdeklôdj! címmel. A február 28-a és március 28-a között zajló kampány tájékoztató anyaga öt audio- és videoklipbôl áll, melyeket a legtöbb országos, illetve helyi tévé- és rádióadó sugározni fog, és amelyek célja meggyôzni a lakosságot, hogy a kellô mértékû, unióra való felkészülés elengedhetetlen része az érdeklôdés, információszerzés. Ennek érdekében a 80-100-2007-es számon hívható, helyi hívásként számlázandó telefonvonal is rendelkezésükre áll, amelyen feltehetik a csatlakozással kapcsolatos kérdéseiket az illetékeseknek.

Országos premier Marosvásárhelyen

A bukaresti I. L. Caragiale Színház hétfôn 19 órától a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében bemutatja Jean Anouilh Az egoista címû komédiáját. Az országos premier marosvásárhelyi elôadására jegyek a színház jegypénztáránál válthatók.

Tárlatnyitó a Bolyai-Gaussban

A Bolyai-Gauss Információs és Kommunikációs Központban (Bolyai utca 3. szám), március kilencedikén, szerdán este hat órától nyitják Bálint Károly és Fekete Pál képzômûvészek tárlatát.

Bécs az Irodalmi Színpadon

A Látó Irodalmi Színpadán, a szerkesztôség Tanácskozmányi Termében ma délután 6 órakor a folyóirat februári Bécs-számát mutatják be. Meghívott: Deréky Pál egyetemi tanár, a tematikus szám vendégszerkesztôje.

Kedvezmény a hölgyeknek!!!

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata a közelgô nônap alkalmából szeretettel köszönti a színházkedvelô hölgyeket, és ajándékként jutányos árú jegyeket kínál nekik a ma este 7 órától kezdôdô Györgyike, drága gyermek, valamint a március 6-án, vasárnap este fél 8-tól a Kisteremben tartandó Boldogtalanok címû elôadásokra. Március 8-án, kedden este fél 8- tól a Kisteremben tartandó Rejtélyes viszonyok címû elôadásra a hölgyek számára a belépés díjtalan! A társulat külön felhívja a színházkedvelôk figyelmét, hogy a Boldogtalanok és a Rejtélyes viszonyok címû elôadások - szakmai elismertségük és közönségsikerük visszaigazolásaként - 25. alkalommal kerülnek közönség elé.

Megszakítják az áramszolgáltatást

A Dél-erdélyi Electrica Rt. Maros megyei kirendeltsége jelenti, hogy március 7-én 8 és 16 óra között javítási munkálatok miatt nem lesz áram Csibán és Káposztásszentmiklóson.

Három új járat Dicsôben

A dicsôszentmártoni helyi közszállítási vállalat új tulajdonosa három új autóbuszvonal indítását tervezi. A lakosság által is támogatott szándékot a városi tanács legutóbbi ülésén jóváhagyta. A döntés értelmében a helyi buszok a következô vonalakon is közlekednek majd: Küküllôdombó-Központ- Buszállomás-Csüdôtelke, Küküllôdombó-Központ-December 22. út- Buszállomás-Peco, Küküllôdombó- Központ-Buszállomás-Vasile Moldovan utca. A polgármesteri hivatal hamarosan felszereli az új buszmegállók tábláit, jelzéseit.

Büntetést a márciuskák miatt

Segesváron csupán az ajándékozottaknak és ajándékozóknak jelentettek örömöt a márciuskák. Azok árusai közül ugyanis hetet, akik nem tartották tiszteletben a helyi tanács 2003/80-as határozatának 26. cikkelyét (azaz nem a kijelölt helyeken árusítottak, ami kihágásnak számít), ezen határozat alapján, összesen hatmillió-háromszázezer lejre büntették a segesvári polgárôrök.

Börtönbôl - börtönbe

Lopás gyanújával indítottak eljárást a 25 éves Kovászna megyei B. Miklós ellen, aki szerdán Marosugra község két településén lakásokat tört fel, ahonnan arany- és ezüst ékszereket, ill. készpénzt tulajdonított el. Az elkövetôt az ugrai rendôrök vették ôrizetbe, az ellopott javakat visszaszolgáltatták jogos tulajdonosaiknak. Az azonosítás során derült ki, a férfi alig két hete szabadult a vásárhelyi börtönbôl, ahol hasonló bûncselekmény elkövetése miatt kirótt büntetését töltötte.

A könyvtáros munkája, ha komolyan veszi, szívvel- lélekkel végzi, több mint szolgáltatás, szolgálat. S még inkább szolgálat a bibliográfus munkája. A szakértelem mellett nagy-nagy szorgalom, kitartás, szinte a vadászkutya szimata és a felhasználó munkájával szembeni, ne féljünk a nagy szavaktól s bátran mondjuk ki, alázat kell hozzá. (Hogy jön ide a vadászkutya? Angolul az információkeresést information retrieval-nek mondják, de retrieval a vadászkutya ténykedése is, amellyel felkutatja és elhozza gazdájának a vadat.) Hiszen a bibliográfia nem minôsül a szó megszokott értelmében tudományos munkának, "csak" segédeszköz a kutató, a tudós kezében. "Csak" segédeszköz, de nélkülözhetetlen segédeszköz. Ugyanakkor, Horatius szavaival élve, "ércnél maradandóbb emlékmû", hiszen egy jól elkészített, alapos bibliográfia évtizedekig, akár évszázadokig hasznára van a tudománynak.

A bibliográfia sajátos válfaja a helytörténeti-helyismereti bibliográfia, amelybe a hellyel (településsel, megyével, országrésszel) kapcsolatos, valamilyen szempontból arra vonatkozó irodalmat gyûjtik össze.

A Maros Megyei Könyvtár bibliográfiai osztályán immár másfél évtizede végzik ezt a gyûjtô munkát, s minden túlzás nélkül beszélhetünk helyismereti- helytörténeti bibliográfiai mûhelyrôl, hiszen ez a kötet, amely most Önök elé került, a nyolcadik ilyen jellegû munka, a hat bibliográfia mellett a második biobibliográfia. (Az elsô a Scriitori români mureseni volt.)

Amint a kötet címe is mutatja (Oameni de stiinta mureseni*) Maros megye és Marosvásárhely tudós alkotóinak, a reáltudományok mûvelôinek a leltára, katasztere ez a nagy munka. Azoké, akik a mai megyehatárok között születtek, itt tanultak, hosszabb-rövidebb ideig itt éltek, itt dolgoztak vagy itt adták ki mûveiket. Az alkotó értelmiségiek számbavétele volt a cél, a "belépti díj" egy önállóan vagy társszerzôként írt és nyomtatásban megjelent könyv volt. Lehet vitatni ennek a kritériumnak a helyességét, hiszen a tudománytörténetben találunk korszakalkotó tudósokat, akik nem írtak könyvet, és sarlatánokat, akik könyvek tucatjait produkálták. Mégis, úgy gondolom, helyes volt a döntés, minthogy ez a kritérium biztosította a legkisebb hibalehetôséget.

861 név, 861 tudós ember - orvosok, gyógyszerészek, biológusok, növény- és állattanászok, matematikusok, fizikusok, vegyészek, geológusok, csillagászok, mérnökök, mezôgazdák, közgazdák - élete és munkássága tárul fel az olvasó, kutató elôtt, a legrégibb idôktôl napjainkig. A "leg- öregebb" az 1508-ban született Franz Joel gyógyszerész, a legfiatalabb az 1979-ben született Radoiu Sanda közgazdász.

Megyénk, városaink s ugyanakkor a tudományok fejlôdését is mutatja a "szereplôk" idôbeli megoszlása. A XVI. századot a már említett Franz Joel képviseli, a XVII. században már 6, a XVIII. században 36, a XIX.-ben 152, a XX.-ban pedig 666 tudós embernek van valamilyen kötôdése megyénkhez, Marosvásárhelyhez.

A szakterületek szerinti megoszlást illetôen érdekes, bár természetes is, hogy az orvosok száma a legnagyobb (kereken 400). Ez elsôsorban annak köszönhetô, hogy 1945-ben ide helyezték a Bolyai Egyetem orvostudományi karát, amelybôl azután a mai Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem fejlôdött ki. Emellett természetesen jelentôs orvosokkal, gyógyszerészekkel a korábbi századokban is találkozunk. Az orvosokat követik a biológusok, botanikusok, zoológusok (összesen 57-en), majd a vegyészek (52), matematikusok (46), gyógyszerészek (szintén 46).

Ki gondolta volna, hogy ilyen gazdagok vagyunk szellemi értékekben!

A betûrendben sorakozó nevek mellett ott találjuk a név viselôjének rövid életrajzát (ezért "bio"), mûvei lehetôleg teljes jegyzékét és a róla szóló irodalmat (ezért "bibliográfia"). A szócikkek alatt az összeállító névbetûi Így mindenki tudhatja, kit kell dicsérni vagy - isten ments - szidni a hibákért. Mint ahogy az elvárható egy ilyen jellegû munkától, a szócikkek összeállítói mellôznek minden értékelést.

A helytörténészek, orvostörténészek, tudománytörténészek, s általában a történészek számára aranybánya ez a bio- bibliográfia, sôt több mint aranybánya, hiszen nem nekik kell kibányászni az aranyat, megtették helyettük a szorgalmas könyvtárosok. De nemcsak a szakemberek, hanem a város, a megye története iránt érdeklôdô laikusok, vagy a nagy emberek leszármazottjai számára is nagyon érdekes, hasznos ez a 477 oldalas kötet. S táplálhatja a községek, falvak lakóinak egészséges lokálpatriotizmusát a tudat, hogy ez vagy az a nagy ember onnan származik.

Gondoljuk el, mennyi munka, veszôdség, utánajárás, személyes találkozás, telefonbeszélgetés, elektronikus levelezés, sok-sok száz forrás felkutatása, áttanulmányozása volt szükséges ennek a nyolcszázvalahány "cikknek" a megírásához. Kis rosszmájúsággal feltehetnénk a kérdést a kötet összeállítóinak: kikkel volt több baj, az élôkkel vagy a holtakkal?

Méltán kijár minden dicséret a Maros megyei "tudóslexikon" összeállítóinak. S bár erre senki sem hatalmazott fel, a kötetben szereplô nagy és kevésbé nagy tudósok, a város és a megye polgárai nevében fejezem ki köszönetemet és elismerésemet.

Fülöp Géza

Killár Kovács Katalin

Suhogó, kékített egekbôl értôn ints felém, s én

indulok. Dolgunk van még: szenet lopunk,

tüzet rakunk; s nézünk ordasszemet

minden idült, üres, rozsdás edénnyel.

Lásd: kérget is növesztettünk, mint jóbarátaink,

a fák. Ma már kicsit se fáj, csak tompán

csattan minden fejszevillogtató, alattomos

pofon. Kimartuk jó, erôs hitek

savával mind a pelyvát. Látod-látod: csak

az a hangya kísér hûséggel; körös-körül csak

az az erdô zúg; s továbbra is azok az

elvakart sebek ékítenek. Szellô kapja fel

értük lelkedet! Repülj, repülj szivárvány

lepkék kódolt csillagtérképe felett. Örömtelen,

zavarodott ünnepek ricsajában alig maradt

még, aki meghallja tehervagonok telt

lélegzetét; akit szénfüstök izgató, lágy kelméi

burkolnak, s a szerteszét iramló szikrák fényét

is látja még, és színültig tölti illatával sok

felejthetetlen, gôzsörényû szépség...

No, jó, már nem szakad tovább bennünk a bánat,

s a bûn is megbocsát nekünk minden

szót: szépet-rútat, átkot és imát. Megpihenünk.

Egymáséra hajlítjuk forró homlokunk,

s lassan kioldjuk mind a zsákokat: hadd

terüljön szerte minden, mi egyszerû s mi

gondolat. S aztán halk, esti zsoltár hangján

kérlek: most se hagyj magamra. Itt kiürült a kert.

Tedd a kezed elárvult álmaimra. Ma, -- soron kívül --,

engem vigyél magaddal fel, fel, abba a magasba!

Híres emberek mesélnek kedvenc regényükrôl

Kedvenc regényükrôl és az olvasás élményérôl mesélnek Magyarország legnépszerûbb emberei márciustól a Magyar Televízióban A nagy könyv címû olvasásnépszerûsítô mozgalom keretében - mondta Sipos Pál, az MTV mûvelôdési fôszerkesztôje szerdán a közszolgálati intézményben tartott sajtótájékoztatón.

A program mellé állva hatvannál is több színész, mûvész, sportoló, tudós és ismert személyiség tesz majd ôszinte vallomást olyan könyvekrôl, amelyek megváltoztatták, rendbe hozták, vagy éppen felforgatták az életüket - tette hozzá.

Ismertetése szerint az MTV két csatornáján naponta többször, összesen 636 alkalommal láthatják a nézôk e héttôl, 53 napon át a beharangozó egyperces etûdöket.

A 2005. év egyik legjelentôsebb kulturális eseményeként beharangozott, brit minta alapján megvalósuló programban - amelynek az olvasáskultúra fejlesztése, az olvasás népszerûsítése a legfontosabb célja - az ország kedvenc könyvét keresik.

Az újságíróknak szerdán levetített egyperces ajánlók között Szabó István filmrendezô Jorge Semprun A nagy utazás címû regényérôl, Bálint András színész-rendezô Márai Sándor Föld, föld!... címû emlékezéseirôl beszélt, Winkler Róbert újságíró Mihail Solohov Csendes Donját népszerûsítette.

Nagy Marcell, a Sorstalanság címû film fôszereplôje Kertész Imre azonos címû regényérôl osztja majd meg érzéseit a nézôkkel, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke J. D. Salinger Zabhegyezôjéhez, Vitray Tamás újságíró Thomas Mann: József és testvérei címû regényéhez fûzôdô viszonyáról fog szólni.

Rudi Zoltán, az MTV Rt. elnöke azt mondta: a közszolgálati televíziónak az a feladata, hogy nagyon fontos ügyeket, nagyon korszerû formátumban minél több emberhez juttasson el. Lényegesnek nevezte, hogy az MTV ne pusztán mûsorokat készítsen, hanem a közszolgálat jegyében ügyeket képviseljen.

Meggyôzôdése szerint ezzel a projekttel a közjót tudják szolgálni, érdekesen, izgalmasan és látványosan, úgy, hogy az sok embert érdekeljen. S bár nem tudják megszorítani a Való Világot, a Big Brothert vagy Gyôzikét, várakozásuk szerint esténként másfél millióan fogják figyelemmel kísérni a továbbjutó könyvek majdani kampányfilmjeit novemberben - mondta.

Koncz Erika, a kulturális tárca helyettes államtitkára úgy vélekedett: biztosan eredményre vezet ez a nagy összefogás a minisztérium, a média, valamint a programba példaértékûen bekapcsolódó iskolák és legfôbb támogatóik, a könyvtárak között.

A nagy könyv játékos olvasómozgalomban a rendszeresen jelentkezô tévé- és rádiómûsorok nézôit, hallgatóit, a program internetes oldalának látogatóit, valamint a kapcsolódó könyvtári és iskolai rendezvények résztvevôit szavazásra szólítják fel: nevezzék meg kedvenc magyar, illetve külföldi regényüket.

Voksolni lehet könyvesboltokban, iskolákban, könyvtárakban, színházakban, mûvelôdési intézményekben, éttermekben és szórakozóhelyeken, ingyenesen beküldhetô szavazólapokon és az internetes honlapon.

A nagy könyv elsô nagy megjelenése a március 15-i 80 perces mûsor lesz, amelyben megismertetik a nézôket a szabályokkal (ezek a www.anagykonyv.hu internetes címen teljes terjedelemben olvashatók).

Április 23-án, a beérkezett jelölések alapján bemutatják Magyarország száz kedvenc könyvét, ami után hetente két alkalommal jelentkezik majd a könyvek csatája címû vitasorozat. Június 11-én derül ki a 12 kedvenc könyv címe; a mûsorfolyam befejezô adásában, december 17-én dôl el, melyik regény nyeri el a Magyarország kedvenc regénye 2005-ben címet.

Múlt szombati mellékletünkben két fiatal csíkszeredai képzômûvészt mutattunk be. Egyikük, Keresztes Györgyi az ottani mûvészeti középiskolába járt. A Nagy István nevét viselô iskola, melynek létrehozói és felfuttatói sorában elsôk között kell említenünk Gaál András festômûvészt, számos ifjú tehetséget indított el a pályán. G. A. a marosvásárhelyi Bernády Házban bemutatkozott fiatal mûvésznônek is tanára volt. Egy idô óta azonban nyugdíjasként a festô csak az alkotásra koncentrál, napjait teljes egészében erre fordíthatja. Dolgozik is keményen, hol Marosfôn, hol Pannonhalmán. Festményeit pedig mindegyre egyéni vagy csoportos kiállításokon viszi közönség elé.

Nemrég Csíkszeredában beszélgettünk, ott mesélte el, hogy miniatûr képeket is fest, ezekbôl jó néhányat a minap a magyarországi tárlatlátogatók is megismerhettek. Találkozásunkkor egy szép, színes leporellót is átadott, ez képekben, adatokban tükrözi egész eddigi munkásságát. Érdemes idéznünk belôle azt a rövid szövegrészletet, amellyel a mûvészetét Banner Zoltán mûkritikus méltatta: "A természet és az élet - véges. A képzelet - végtelen. Gaál András festményein aszerint feszül, rokkan meg vagy szívódik fel a "kéregalattiba" a Teremtés Íve, világosodik, sötétül, szabdalódik, kéklik vagy vöröslik az Ûr, és sugall életet, halált, poklot, mennyet, lávát vagy jégmezôt a belülrôl kivetített Lélek (a színek) lobogása, hogy a festô álmai éppen milyen üzenetet továbbítanak a láthatatlan sorsról - a látható világ jövôjéig. Elhordhatják immár a köveket, kivághatják az erdôket, lebonthatják a házakat, pusztíthatja vagy alakíthatja immár bármilyen apokalipszis a maga arculatára a szülôföldet. Gaál András eszményi tájaiban az marad meg, ami ronthatatlan, mert kizárólag általunk van és velünk marad mindörökre."

A mai Múzsában - nyilván fekete-fehérben - az ô festményeibôl reprodukálunk egypárat.

(nk)

Kercsó Attila

Még nem gyûlt egybe a nagy zenekar

Mely a BÖLCSESSÉG szimfóniát játssza,

A húr elpattant sok-sok hegedûn

S a fúvósoknak repedt harsonája.

A ricsajgásban mit ér fuvolázni?

A hárfa hangját ki is hallaná?

Ha üstdoboknak dübörgése szólna

Talán valaki felfigyelne rá.

A gazdátlan hangszerek fölött most

Széttárt karokkal a karmester áll,

A CSEND kottája ül a kottatartón

Hát fájdalmában abból dirigál.

A bölcsességet némaságra váltja

A hallgatás így: igazságszobor,

Egy kerek asztalt körbeülve nézzük

Hogy poharunkban gyöngyözik a bor.

Az Aradon megjelenô havilapban Bodor Pál Fejtô Ferenccel készített interjúiban a Párizsban élô író Aradhoz és József Attilához kötôdô emlékeit osztja meg. A Fórum rovatban Simó Márton a Trianon címû filmrôl, Bodó Barna a kultúra csatlósairól és csapdáiról ír.

Szabó Gyulától Cseke Péter, Fodor Sándor és Bágyoni Szabó István búcsúzik, a január 30-án elhunyt Tar Sándortól novellát, Fodor Sándortól anekdotát közöl a lap. Az E-MIL Méhes György-debütdíját Magyary Ágnes kapta Periton címû könyvéért. A lapban a kötetbôl kimaradt Periton címû novella olvasható.

A Színház rovatban Pintér Béla Parasztopera címû elôadásáról született kritika, a Film rovatban Gáspárik Attila a 36. Magyar Filmszemlérôl számol be, Mészáros Sándor Kukorelly Endre újabb verseirôl ír.

A Könyvkritika rovatban Tolnai Ottó (magyar irodalmi díjas), Szilágyi Domokos, Magyary Ágnes (Méhes György-debütdíjas), Iancu Laura, Görömbei András, Lászlóffy Csaba, Marosi Ildikó (Kriterion- koszorús) és Király Levente köteteirôl született kritika.

Szalbek-Iratos címmel Sarusi Mihály készülô könyvébôl közölnek részletet, olvashatják Péterszabó Ilona Kettôs úton címû, novellapályázatra érkezett munkáját is.

Verset Orbán János Dénestôl, Lászlóffy Aladártól, Bartis Ferenctôl, Csiky Lászlótól, Dinyés Lászlótól, Kovács Katáng Ferenctôl, Nagyálmos Ildikótól, Kántor Zsolttól, Eszteró Istvántól közöl a havilap.

Az Irodalmi Jelen negyvenezer dolláros regénypályázatával kapcsolatos információkhoz a www.ij.nyugatijelen.com címû honlapon juthatnak hozzá.

Beszélgetés Alexandru Colpacci rendezôvel

Valószínûleg Csehov maga sem gondolta volna, amikor a tizenkilencedik - huszadik század fordulóján megírta Három nôvérének álmokkal és vágyakozással teli életszeletkéjét, hogy hôseinek egyszer testvére születik. Ahogyan azt sem, hogy nôvérei megérik a röpke száz életévet, életük álma beteljesül, és e beteljesedésbôl csalódás, majd új vágyak születnek. Ahogyan ôk is újjászülettek, és most, a huszadik század végén - huszonegyedik század elején tengetik sanyarú életüket a vágyak városában, Moszkvában. De ez a Moszkva már rég nem a vágyak városa...

Történt ugyanis, hogy a lengyel származású, világhírû Janusz Glowacki, aki a hatvanas-hetvenes évek valóságát kíméletlen szarkazmussal vizsgálta novelláiban, forgatókönyveiben (és emiatt Amerikába kellett emigrálnia, ahol darabjait Hollywoodban is bemutatták), megírta Csehov Három nôvérének folytatását. E "folytatás" azonban nem az eredeti dráma cselekményének meghosszabbítása, inkább átirat. Glowacki hôsei a huszadik század végén élnek az orosz fôvárosban, a száz évvel ezelôtti vágyálmok helyét újak vették át: egy jobb, értelmesebb életért küzdenek, az amerikai álom felé kacsingatnak, el akarnak menekülni abból a világból, melyet a létbizonytalanság, szegénység és félelem jellemez.

A darab hamarosan országos premierként kerül bemutatásra a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának elôadásában. Az immáron "házi rendezônek" számító Alexandru Colpacci rendezôvel beszélgettünk a készülô mûrôl, elôadásról.

- Miért ezt a darabot választotta?

- Azért, mert a Glowacki-mû egyike azon kevés kortárs daraboknak, amelyeknek tényleges aktualitásuk van. Glowacki nagy szerzô, a kortárs drámairodalom egyik legjobb kelet-európai írója Mrožek mellett. A negyedik nôvér fantasztikusan jó szövege a csehovi drámából indul ki, mind életérzés, mind cselekmény szempontjából, ám Glowacki egy új szereplôt, a negyedik nôvért is megjelenítette drámájában. Mint tudjuk, a vidéki birtokukon élô csehovi nôvérek Moszkvába vágytak egy életen át. Az új hôsök már Moszkvában élnek, ám Moszkva már nem elégíti ki vágyaikat. Máshova vágynak: ez az a pont, ahonnan Glowacki mûve letér a csehovi útról, és ezen új út tovább vezet: Amerika felé. Innen a dráma teljesen eltávolodik Csehovtól. Új, kortárs, néha igen durva nyelvezet és kitûnô dramaturgia jellemzi a mi idônkrôl szóló, emlékeiben csehovi tragikomédiát.

- Mennyiben lesz csehovi az elôadás, eltér-e a rendezô a szerzôi szándéktól?

- Én mindig igyekszem hûséges maradni a szerzôhöz, ráadásul most országos premierrôl beszé