Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Az államfô egyet tud, de azt jól. Ha a fene fenét eszik is, elôre hozott választásokat tartunk rögtön az EU-csatlakozási szerzôdés aláírása után, vagy ha nem, akkor májusban, de legkésôbb szeptemberben. Ezt rögeszmésen hajtogatja úton-útfélen. Ezzel kezdte a mandátumát, amikor még jóformán meg sem alakult az új kormány, azóta is bedobja idôrôl idôre a közvéleménybe, a miniszterelnök és a koalíciós pártok tiltakozása ellenére. Csak akkor tart lélegzetvételnyi szünetet, amikor az uniós tisztségviselôket "kell" kioktatnia korrupcióügyben.

A minap megint felült erre a vesszôparipára, és a Reutersnek részletezte az elôre hozott választások szükségességét, amelynek szerinte leglogikusabb oka a népszerûségi mutatók jelenlegi állása, amely állítólag 50 és 60 százalék között áll. "Biztos vagyok abban, hogy a Szövetség megnyerné a választásokat, még mielôtt az Európai Unió által ajánlott népszerûtlen reformokat életbe léptetnénk" - jelentette ki.

A nyilatkozat szöges ellentétben áll Tariceanu kormányfô véleményével, aki leghamarabb 2007. január elseje után gondol az esetleges elôre hozott választásokra, amikor - reményei szerint - Románia már az EU tagjává válik.

Ám egyet tud, azt szajkózza, csakazértis. Csakazértis, mert, bizonyára ô sem hiszi el, hogy ekkora a népszerûségi "kvótájuk". Nem kell, valóban nem kell "kivárni" az EU követelte, úgymond, népszerûtlen intézkedéseket. Megtették ôk már "uralkodásuk" elsô havában. Miután bedobták a 16 százalékos egységes maszlagot, másnap tízszer annyi adót, illetéket, akárminek nevezett bírságot sóztak a nyakunkba, azzal, hogy ôk ugyan jó fiúk, hiszen adócsökkentést szavaztak meg, a kormány megalakulásának másnapján, de az a piszok pészédé üresen hagyta az államkasszát. A lyukat pedig be kellett tömni. És mivel lehet a legegyszerûbben? Ha megnövelik az adókat, miközben a parlamentben meg mindenütt, ahol érik, önmaguk számára több tíz milliós fizetést szavaznak meg. Vagyis minekünk nem csupán a PSD hagyta költségvetési ûr miatt kell nyúljon a nyakunk, de a közméltóságok tele zsebére is vigyáznunk kell. Elvégre azzal nyerték meg a választásokat, hogy "sa traiti bine!" Csak akkor nem mondták, pontosan kire gondoltak. Most már tudjuk.

Az is csupán blabla, hogy az úgynevezett "népszerûtlen" intézkedéseket az Európai Unió kényszeríti ránk. Ha valami nem jó, akkor, ugye, a legkézenfekvôbb magyarázat, hogy uniós követelmény. Csakhogy ezt már a kutya sem hiszi el nekik.

Basescu vagy nem tudja, vagy nem akarja tudomásul venni, hogy a Szövetség népszerûsége máris óriásit zuhant. Két hónap alatt sikerült elérniük, hogy a lakosság 21%-a nem hiszi, hogy a Tariceanu-kormány jobb, mint a Nastase-kabinet volt. Januárban még 59% bízott bennük, mára ez a szám 38%-ra csökkent.

Tehát jobb lenne, ha az államfô az alkotmány elôírta hatáskörét gyakorolná, s nem akadályozná a kormány amúgy is döcögô munkáját, s fôleg ne akarna mindent, amit kiötöl, csakazértis kikönyökölni. Gondolhatna a választókra is, akik révén felkerült a legmagasabb polcra...

Jonathan Scheele, az Európai Bizottság bukaresti delegációjának vezetôje csütörtökön, sajtótájékoztatón kijelentette, az elôre hozott választások kérdésében Romániának kell döntenie, az EB nem avatkozhat bele az ország belügyeibe.

Arra a kérdésre, hogy mit gondol az elôre hozott választások kérdésérôl, és hogy ez befolyásolja-e az európai integráció folyamatát, Scheele leszögezte, csakis Románia döntheti el, hogyan lép tovább a csatlakozásra való felkészülés útján. Az EB- delegáció vezetôje kifejtette, személyes véleménye az, hogy az elnöki hivatal, a kormány és a parlament szintjén megvan az akarat arra, hogy az ország a kitûzött idôpontban, minél jobb feltételekkel csatlakozzon az EU-hoz.

Ion Iliescu, akit szerda esti konferenciáján a Szociáldemokrata Párt bukaresti szervezete a párt országos elnöki tisztségébe javasolt, csütörtökön nem kívánt nyilatkozni a SZDP ügyvezetô elnöki tisztségének létrehozásáról, és elmondta, a párt alapszabályzatának módosításával kapcsolatos javaslatokat a Központi Ügyvezetô Bizottság március 9-i ülésén vitatják meg.

Arra a kérdésre, hogy támogatja-e az ügyvezetô elnöki tisztség létrehozását, Iliescu azt válaszolta az újságíróknak: "Ti fehéret vagy feketét, igent vagy nemet akartok. Nem így mûködnek a dolgok".

Az exállamfô szerint összetett kérdésekrôl van szó, amelyeket együtt kell elemezni. Hozzáfûzte, a Központi Ügyvezetô Bizottság minden javaslatot megvizsgál majd.

Adrian Nastase, az SZDP elnöke szerdán este bejelentette, jelölteti magát a párt ügyvezetô elnöki tisztségébe, ha az SZDP új alapszabályzatában szerepel ez a funkció.

E-melo állásbörze Marosvásárhelyen

Az állásbörze barométer a város számára - hangoztatta Csegzi Sándor alpolgármester az E-melo március 3-i ünnepélyes megnyitóján, melynek Kolozsvár után Marosvásárhelyen a Deus Providebit Tanulmányi Ház adott otthont. A kétnapos állásbörzére harminckilenc cég jelentkezett több mint százötven munkaajánlattal, a vállalatok és ajánlataik jegyzékét a www.e-melo.ro nevû honlapján is meg lehet tekinteni.

A Deus Providebit Tanulmányi Ház zsúfolásig telt reggel tíz órai kezdetre. Az egybegyûlteket Moldován Árpád Zsolt köszöntötte a szervezôk részérôl, majd átadta a szót Hollanda Dénesnek, a marosvásárhelyi Sapientia dékánjának, aki reményét fejezte ki, hogy az állásbörze gyümölcsözô lesz, és az egyetem minél több hallgatója fog állást találni magának. Az egyetem vezetôje kiemelte annak a fontosságát, hogy minél több végzôst kell a városban tartani, hogy azok céget alapíthassanak, és anyagilag is támogassák a továbbiakban a felsôfokú intézményt. A munkaerô a legnagyobb gazdagsága a városnak - fogalmazta meg Csegzi Sándor, az állásbörzén fel lehet mérni, hogy milyen igényekkel lép fel ez a mai piacgazdaságban. Nagy az érdeklôdés Marosvásárhely és környéke iránt - fejtette ki az alpolgármester, aki úgy ítélte meg, hogy az E-melo állásbörzén a cégek részérôl színes a választék.

Az E-melo Erdélyi Munkaközvetítô Hálózatot tavaly májusban az RMDSZ kezdeményezte, a marosvásárhelyi állásbörzét az Impulzus XXI. Kezdeményezési Csoporttal és a Bolyai-Gauss Információs Központtal közösen hozta tetô alá. Az álláskeresôknek két nap leforgása alatt nyílik lehetôségük a régióban tevékenykedô gazdasági szervezetek által felkínált munkalehetôségek megismerésére. A börzére jelentkezett cégek nagy része marosvásárhelyi székhelyû, de akadnak köztük regionális, országos kiterjedésû, illetve multinacionális vállalatok is. A számítástechnika iránt mutatkozik a legnagyobb igény, jó néhány cég olyan divatosnak számító munkahelyeket kínál, mint a programozói, web designer vagy a rendszergazda állások. Azoknak, akik a banki szférában, esetleg biztosítási cégeknél kívánnak elhelyezkedni, ugyancsak több munkalehetôséget ajánlottak. A kereskedelemmel foglalkozó cégek felsôfokú végzettséggel illetve szakképesítés nélküli munkakeresôknek is hoztak ajánlatokat.

Március 3-4-én 12 órától 15 óráig tizenöt vállalkozás mutatkozik be. Ezáltal a munkakeresôk bepillantást nyerhetnek az alkalmazó cégek mindennapjaiba, elképzeléseikrôl, fejlesztési terveikrôl, illetve a betöltendô helyekrôl is konkrét információkat szerezhetnek.

A rendezvény második napján, pénteken jelen lesz Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke, Borbély László területrendezési és középítkezésügyi-, valamint Nagy Zsolt informatikai miniszter is.

Gyulakuta központjában áll a mûvelôdési otthon. A közel félezer férôhelyes épület bôvítését, korszerûsítését kezdeményezte a helyi önkormányzat.

- A konyha az épület alagsorában van, azonban nincs szellôzônyílása, s így fôzéskor a gôz és az ételszag a terembe került - mondja Gáll Sándor polgármester. Az idei költségvetésbôl 240 millió lejt különítettek el, s a tavasszal fognak a munkálatokhoz. A tervek szerint az egyik oldalteraszt építik be, a tetôt meghosszabbítják, így különálló épületszárnyat létesítenek. Az idén a falakat húzzák fel, s befedik a létesítményt, majd a következô években - ahogy arra az anyagi keret lehetôséget ad - folytatják a munkálatokat.

Valamikor udvarház volt a kóródszentmártoni kultúrotthon. A tavaly teljes mértékû feljavítást eszközöltek, a nagy termet újravakolták, valamint megjavították a nyílászárókat. Az idén 90 millió lejt különítettek el a két kisebb terem kivakolására. Tervben volt egy mellékhelyiség építése is, azonban a szûkös költségvetés miatt erre az idén nem kerül sor.

A holland református gyülekezet évek óta felvállalta a havadtôi kultúrotthon, iskola és óvoda épületének korszerûsítését. Sam de Visser vezetésével az iskolában termopán nyílászárókat szereltek, valamint központi fûtéssel szerelték fel mindhárom épületet. Decemberben levélben értesítették a helyi önkormányzatot azon szándékukról, hogy a kultúrotthonnak modern mellékhelyiséget építenének. Árajánlatokat kértek, s a hollandok a drágább, de jobb változat mellett döntöttek. Eszerint a kultúrház épületét kibôvítik, új szárnyat húznak fel, valamint módosítják a tetôzetet, hogy az új létesítményt is befedje. A 200 férôhelyes kultúrotthont 3 nôi és ugyanannyi férfivécével bôvítik, s a hollandok kérésére zuhanyozófülkék is lesznek.

A bordosi mûvelôdési otthont a tavaly a francia testvértelepülés adományából és a helyi költségvetésbôl elkülönített összegbôl felújították. Mennyezetet javítottak, falburkolatot ragasztottak, kijavították a csatornát, újrakészítették az elrothadt színpadot.

A Havadtôre vezetô útjuk során szerették meg a hollandok Ravát, s vették a települést védôszárnyuk alá. Elsô lépésként a kultúrotthont javították fel, vakoltak, meszeltek, valamint feljavították a villanyhálózatot.

70 millió lejt különítettek el a csöbi mûvelôdési ház javítására, amelybôl az idén a tetôzetet teszik pontra.

Az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeti lapjának, az Üzenetnek a szerkesztôsége a tavaly ôsszel meghirdetett riportpályázat határidejét meghosszabbítja. A módosított határidô: 2005. április 30.

Az érdeklôdôk eddig még meg nem jelent egyházi tárgyú (az Erdélyi Református Egyházkerülethez tartozó gyülekezetek életérôl szóló) riportokkal pályázhatnak, amelyeknek terjedelme nem haladhatja meg a négy gépelt oldalt (max. 8000 jel). A pályázat értékét növeli a témához kötôdô minôségi fényképek mellékelése.

A pályázat jeligés. A pályázóknak zárt borítékban kötelezôen mellékelniük kell a jelige feloldását (név, cím, telefonszám). A pályázaton bárki részt vehet. Az írást két példányban (elektronikus formában is) a szerkesztôség címére kell eljuttatni. Érdeklôdni a 0264/599800-as telefonszámon vagy az uzenet@reformatus.ro drótpostacímen lehet. (Cím: Redactia Üzenet, Str. I.C. Bratianu 51-53., 400079 Cluj)

Díjak:1. díj 7.000.000 lej, 2. díj 4 000.000 lej, 3. díj 3 000.000 lej.

A beküldött pályamûveket (amelyeket a szerkesztôség érdemesnek tart) az Üzenet folyamatosan fogja közölni. A nyerteseket a szerkesztôség telefonon fogja értesíteni.

Jegyzet

Szombat este, vasárnap délután. Egy fáradságos, munkával teli hét után végre összeülhet a baráti kör: üdítô, ital is kerül, szotyit is lehet ropogtatni. A legújabb számítógépes filmek, ôrjöngô bulik helyett jól jönne egy kis tartalmasabb, közös kikapcsolódás. Gondolok itt egy társasjátékra, na, nem egy "ember ne mérgelôdj!" típusúra, hanem olyanra, amely igazán megmozgatja az ember fantáziáját, képzelôerejét, kommunikációs készségét.

A játékos kedvû felnôtt boltról boltra jár, hátha talál magának és barátainak egy ilyen értelemfejlesztô játékot. Néhány eladó igencsak meglepôdik a kérésen: többnyire csak gyerekeknek tartanak babákat, kiskocsikat, összerakósokat, a pár tízezer lejes változattól egészen a két-három milliós játékszerekig. A Gazdálkodj okosan mintájára többfajta játék is készült: Europolis, Metropolis, Monopoly vagy a Capitaly. A vásárlónak felcsillan a szeme: végre egy olyan játék, amit felnôttként is játszhat, és milyen bô a választék! Akkor persze azt vásárolná meg, amelyikben magyar kártyák lapulnak, igen ám, de arra már az van feltüntetve, hogy csak 14 éves korig ajánlott. Így tovább kell keresgélnie: a pillantása most egy Rizikó nevû stratégiai játékon akad meg, és hamar tovább is halad, mivel a félmillió lejes ár túlságosan nagy befektetésnek számít. A hatdobókockás családi játék már a kirakatban felkelti figyelmét, viszont már erre sem adna ki több százezer lejt.

A magyarországi TV2 csatornából ismert Activity-show mintájára is készült társasjáték, azt viszont csak az anyaországban lehet megvásárolni, ugyancsak csillagokat érintô árakért.

Így mi marad az egyszerû, játékos kedvû felnôttnek? Magyar vagy akár francia kártyát már aprópénzért is be lehet szerezni, és a "szerencse alapú" kártyajátékok mellett értelmesebb, agymozgató variációkat is lehet kitalálni.

Mind a négy magyar parlamenti párt támogatja az állampolgársági és idegenrendészeti törvény módosítását, amely többek között lehetôvé tenné a gyorsabb és egyszerûbb honosítást - mondta Avarkeszi Dezsô letelepedési, bevándorlási és honosítási kormánymegbízott az MTI-nek.

"Bár a kiinduló alap az más a pártoknál, mert van aki másként ítéli meg a népszavazás következményeit, illetve a kettôs állampolgárság ügyét, de ehhez a két törvényjavaslathoz mind a négy párt a támogatását adta" - közölte Avarkeszi Dezsô a négypárti egyeztetést követôen.

A honosítással és idegenrendészettel kapcsolatos kétharmados törvények módosításával különbözô eljárásokat szeretnének meggyorsítani, leegyszerûsíteni.

Mint mondta, jelenleg az elsô tartózkodási engedély kérésétôl az állampolgársági eskü letételéig átlagosan 42 hónap telik el.

"Az új szabályokkal azt szeretnénk elérni, hogy ez 19-20 hónapra csökkenjen le és számos más kérdésben is egyszerûsödjenek az eljárások. Például ne lehessen olyan dokumentumokat, adatokat kérni a kérelmezôktôl, amelyek már szerepelnek a magyar hatóság nyilvántartásában és a különbözô eljárásokban ne kérjék ugyanazokat a dokumentumokat" - tette hozzá a kormánymegbízott.

Közölte: szeretnék kiszélesíteni azok körét, akiknek nem kell állampolgársági ismeretekbôl vizsgát tenniük.

Az idegenrendészeti törvény módosítása ezen felül lehetôvé teszi majd az új, öt évre kiadható speciális vízum megteremtését is - mondta.

A négy párt megállapodott abban, hogy a kormány április elején beterjeszti az országgyûlés elé a módosító javaslatokat és azt követôen egy újabb négypárti megbeszélést tartanak arról, hogy szükség van-e közös módosító indítványok benyújtására - közölte Avarkeszi Dezsô.

Lapvélemény

Nehezen értelmezhetô a magyar kormánynak a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikája a kettôs állampolgárság kérdését vizsgáló magyarországi népszavazás óta - vélekedik csütörtöki kommentárjában a Pozsonyban megjelenô Új Szó.

Kommentárjában a lap fôszerkesztôje így ír: "A durva népszavazási ellenkampány, a referendumot követô kétségbeeséssel vegyes össznépi felháborodás, a szabadkai csonka Máért kemény hangvételû zárónyilatkozata után Gyurcsány Ferenc kormánya kapkodni kezdett, látszatmegoldásokat kínálva a csalódott határon túli magyar közösségeknek. A Magyarok Világszövetsége által generált csapdahelyzetbôl pedig csak felelôs nemzetpolitika felmutatásával tudnának elegánsan kihátrálni. Ilyenjük azonban (egyelôre) nincs."

Mint írja, köszönôviszonyban sincs egymással az, amit a magyar kormánybiztos, Avarkeszi Dezsô és egyik szlovákiai tárgyalópartnere, Duray Miklós nyilatkozott a felek keddi budapesti egyeztetésérôl. Nevezetesen hogy amíg Avarkeszi szerint a határon túliak örömmel fogadták a lassú honosítási eljárás felgyorsítását célzó magyar kormányjavaslatot, addig Duray, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezetô elnöke a lap megkeresésére az egyeztetést egyszerûen zsákutcának nevezte.

Ezzel szemben az Új Szóban "számtalanszor leírtuk már" - így a cikkíró -, hogy "a szlovákiai magyarok túlnyomó többségének esze ágában sincs tartósan Magyarországra települni, pláne nem állampolgárságért folyamodni". Egy felmérés adataival támasztja alá, hogy Szlovákia-szerte mindössze hatvanan igényelték a munkahelykereséshez folyósított költözési támogatást.

A múlt emlékei a jelenben még kísértenek a kelet-európai országokban az elmúlt hetekben kirobbant újabb ügynökügyek tanúsága szerint - írta csütörtöki kommentárjában a La Libre Belgique címû belga napilap.

A témának szentelt egész oldalas cikkében az újság emlékeztetett arra, hogy év eleje óta Lengyelországban, Litvániában, Romániában, Magyarországon és Szlovákiában is listák kerültek az internetre és a sajtóba az elôzô rendszer feltételezett vagy tényleges ügynökeirôl. Úgy vélte azonban, hogy az igazság megállapításának ez a fajta kísérlete nem egyértelmûen bizonyul egészségesnek. A lap idézte Jean-Michel De Waele brüsszeli történészprofesszort, aki szerint már annyi lista kering a nyilvánosság elôtt, hogy egyiket sem lehet hitelesnek elfogadni.

A professzor úgy vélte, sürgetô lenne társadalmi vitát folytatni arról, mi történt 45 évig az érintett országokban. Hozzátette mindazonáltal, hogy a témával nagyon óvatosan kell bánni, mert "különösen robbanékony keverékrôl van szó", amelynek egyszerre van erkölcsi, történelmi és politika vetülete. Külön óvott attól, hogy a listákat pusztán a totalitárius rendszerek részrehajló archívumait figyelembe véve, igazi történelmi kutatómunka, illetve társadalmi vita nélkül kezeljék.

Nincs más perspektívája a balkáni térségnek, csak a közös jövô, amelyben nem versenyezni, hanem egymást segíteni kell - mondta Bársony András, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára az Európából Európába címû nemzetközi konferencián, Szegeden.

"Nem mondhatom, hogy Magyarországnak morális joga van tanítani, de morális kötelezettsége bemutatni tapasztalatait, hogy akik a tanulási folyamat részesei, hasznosíthassák ezeket és elkerüljék azokat a hibákat, amelyeket mi követtünk el" - utalt az államtitkár Szerbia-Montenegró csatlakozási folyamatára.

A Szeged Biztonságpolitikai Központ és a szabadkai Nyitott Távlatok Alapítvány fórumán Bársony András rámutatott: a tanácskozás célja egyebek mellett az önkormányzatiság, valamint a határon átnyúló regionális együttmûködés. A demokratizálódási folyamatban az állam szerepének átalakulása, visszaszorulása elengedhetetlen, és ezt a két félnek, a lakosságnak és az államnak egyaránt tudomásul kell venni - tette hozzá.

Tóth László, a Szeged Biztonságpolitikai Központ elnöke kiemelte: folytatódik a Szegedi Folyamat, a nyugat-balkáni országok euro-atlanti integrációjának segítése.

Az Európából Európába program keretén belül lehetôség nyílik a civil szervezetek, önkormányzatok, oktatási intézmények képviselôi számára, hogy szemináriumokon, kerekasztal-beszélgetéseken és konferenciákon vizsgálják meg a problémákat, s megoldásokat keressenek - tájékoztatott a szakember.

Könyvet írt a nagy orosz oligarchák feleségeinek életérôl Okszana Robszkij, egy moszkvai nôi testôrügynökség volt tagja. Jól ismert téma volt ez számára, mert az ügynökség kizárólag az ô védelmüket vállalta. A könyvbôl hamarosan film lesz.

A könyv központi alakja egy gazdag özvegyasszony, akinek férjét egyik üzlettársa ölette meg. Az asszony egyetlen gondja, hogyan szórja el a pénzét. Az írónô az ô és barátnôi körének életmódjáról fest ironikus képet. Többségük Mercedes 600-assal és testôrrel közlekedik - írja a Corriere della Sera címû olasz napilap.

Kedvenc foglalatosságuk a "shopping". Járják a ma már Moszkvában is jelen lévô Bulgari, Armani, Gucci-üzleteket, a Ferrari- Maserati autószalonokat. Ápoltak, szolárium-barnák, márkás ruháikkal kitûnnek a hétköznapi emberek tömegébl. Pezsgôt szürcsölgetnek a Greenben, Moszkva legdrágább éttermében és közben elmesélik egymásnak, hogyan vakációztak Courchevelben, vagy St.Moritz-ban. Veronika az iránt érdeklôdik barátnôinél, hogy van-e közülük valakinek kapcsolata a Duma szállításügyi bizottságához, mert férje Porschét ajándékozott lányuknak, aki csak 16 éves és még nem kaphat jogosítványt.

A másik elmeséli, hogy lánya Barbie babájának sikerült porcelán étkészletet vásárolnia. Kira lila színûre festtette uszkárját, hogy a kutya színe egyezzen kosztümjével és csak aztán jött rá, hogy a kosztüm tisztítóban van. Kutyabarátként lemondott arról, hogy az ebet átfesse sárgára, mondván, az ártana neki. Lena panaszkodik, hogy férjétôl újévre csak egy Bulgari-tollat kapott, a férfi a szeretôjének viszont Van Cleefnél vásárolt. Barátnôi azzal vigasztalják, hogy neki viszont ott van a marbellai villa. Kátya fûtést vezettetett be a villa elôtti út és lépcsôfeljáró alá, mert "a jég olyan antipatikus". A hatvanéves mama 400 eurós farmert hord, a hátsó felén Swarowsky- kristályokkal, amelyek a "rich" szót adják ki. Oleszja félszûzességet csináltatott magának a plasztikai sebésszel, hogy meglepetést szerezzen férjének, de az részeg volt és azt hitte, a szeretôjével szeretkezik.

Az írónô naivaknak, alapvetôen jóindulatúaknak, bár nem nagyon intelligensnek írja le ôket. Szinte mindet elhanyagolja a férje és legfôbb álmuk az anyagi függetlenség elérése, de kevés közöttük az olyan, aki elég ügyes ahhoz, hogy szerencsés üzleteket kössön.

Összegzésre és újrakezdésre egyaránt lehetôséget kínál az RMDSZ Maros megyei elnöke számára a szervezet pénteki tisztújító közgyûlése. Dr. Kelemen Atillával, akit négyéves megbízásának lejártával újabb megyei elnöki mandátumra jelölt a tagság, azt vettük számba: mit sikerült megvalósítani a célkitûzésekbôl a 2000-2004-es idôszakban, mi az, ami nem sikerült, illetve melyek azok a feladatok, amelyek az RMDSZ-re várnak a Románia európai uniós csatlakozását megelôzô években.

- A számvetést bizonyára már elvégezte. Alapvetôen elégedett az elmúlt négy év munkájának eredményeivel?

- Ha úgy veszem, hogy az elégedettség a dolgok fékezôje, akkor sohasem lenne szabad ilyennek lenni. Józan fejjel kell a "diagnózist" megállapítani, az elmúlt négy esztendô röntgenképét elkészíteni. Ezt a röntgenképet megpróbáltuk egy rövid összefoglalóban megjeleníteni, azonban, bármennyire is próbáltuk sûríteni, így is húsz oldalnyi szerkesztett anyagot tesz ki. Ez azt jelenti, hogy sok minden történt az elmúlt négy évben. Vannak dolgok, amelyekkel kifejezetten elégedett vagyok, elégedettek vagyunk, vagy elégedett lehet Maros megye magyarsága, és persze, vannak sikertelenségek is. Négy év után ezekkel is el kell számolni, azokról is beszélni kell, mert csak így kerek és egész a négyéves tevékenység, ha a napfényes és árnyékos oldalakat is egymás mellé teszi az ember.

- Ez az idôszak két választást foglalt magában, pontosabban kettôt-kettôt: helyhatóságit és parlamentit is. Hogyan értékeli ezeknek az eredményeit?

- Úgy gondolom, eredményes volt mindkét választási megméretésünk. Noha voltak megosztó próbálkozások, volt néhány vihar a romániai magyarság utolsó négy esztendejében, Maros megyében azért sikerült egyfajta egyensúlyt megôrizni. Az elmúlt négy esztendô azt mutatja, hogy ha annak idején mi azt tettük fel magunknak, hogy leginkább az önkormányzatainkra akarunk számítani, siker koronázta a törekvésünket: az önkormányzati súlyunkat nem csak hogy sikerült megôriznünk, de 22-vel növeltük is képviselôink számát 2004-ben. Polgármestereink és alpolgármestereink száma is nagyobb, mint volt korábban. Csak a megyei és a marosvásárhelyi tanácsosok száma csökkent, arányaiban azonban itt is nôtt, hiszen ezekben a képviselôtestületekben kevesebb mandátumot osztottak szét 2004-ben. Így például hiába van két tanácsossal kevesebb képviselôje az RMDSZ-nek a megyei tanácsban, 17 helyett 15, a 35-höz viszonyított 15 magasabb arányt mutat, mint a 42-höz viszonyított 17. Úgy érzem, jó ez az arány, és mindenképpen pozitívumként kell felfogni, hogy ezen a két választáson sikerült magyar tanácselnököt választani a Maros megyei önkormányzat élére.

Sajnos, sem négy évvel ezelôtt, sem most nem sikerült magyar polgármestert választani Marosvásárhely élére. Ez mindenképpen az egyik nagy fájdalma Maros megye magyarságának, és - mivel az egyik választásnak én is fôszereplôje voltam - az enyém is. Számoltunk ezzel, de azért úgy éreztük, talán sikerül megmozdítanunk a magyarságot. Tényként kell elfogadnunk a kudarcot: a számarányok azonban, bármennyire is spekuláltak egyesek, azt mutatják, hogy sokkal kevesebb a magyar választópolgár Marosvásárhelyen, mint amennyivel az RMDSZ számolt. Nagyon sokan nincsenek itthon: vagy külföldön dolgoznak ideiglenesen, vagy már ott is élnek, és csak virtuálisan szerepelnek a marosvásárhelyi lakosok között. Ennek le kell vonni a tanulságait, és annak is le kell vonni a tanulságait, hogy az RMDSZ egy olyan politikai tényezôvé vált (ezt az utolsó választás bizonyította), amelynek a román ajkú választók megnyerésére is törekednie kell, ilyen irányú stratégiákban kell a következôkben gondolkodni. Elég arra gondolni, hogy a 27%-os magyar lakosságú Szászrégenben magyar polgármestert választottak 2004 júniusában.

- Ez tehát azt jelenti, hogy a következô négy évben az RMDSZ-nek nyitnia kell a román lakosság fele is?

- Az, hogy ez megfogalmazódott bennünk, azt jelenti, hogy ezzel foglalkozni akarunk. Az RMDSZ magyar érdekképviseleti, vagy érdekérvényesítô jellegét azonban nem szabad szem elôl téveszteni, tehát semmiképpen nem olyan értelemben kell nyitni, hogy most majd mindenki tagja lehet az RMDSZ-nek, amely teljesen feloldódik egy másik közegben. Nekünk nagyon fontos feladataink vannak az identitás- megôrzés terén, de mindenképpen számolni kell ma már a román választópolgárral is.

- A következô négy évben várható Románia európai uniós csatlakozása. Talán nem mellékes arról beszélni, milyen szerepe lesz az RMDSZ-nek a magyar lakosság felkészítésének folyamatában az integráció várható következményeire.

- Ez egy nagyon komoly feladat. Az egész Románia számára nagy kihívás az EU-csatlakozás, ez alól mi, magyarok sem vagyunk kivételek. Úgy gondolom, hogy azokra a - helyenként várhatóan egészen katarktikus - meglepetésekre, amelyeket az EU-s felkészülés tartogat számunkra, fel kell készítenünk a magyar ajkú lakosságot. Ez a mi nagyon fontos feladatunk. Az európai uniós csatlakozás nem egy varázsige; nem azt jelenti, hogy eljött a tejjel-vajjal folyó Kánaán. Aki erre számít, sajnos, keservesen csalódni fog. Persze, ijesztgetni sem kell vele a lakosságot, az Európai Uniónak nagyon kiszámítható és nagyon komolyan számonkérhetô elvárásai vannak. Itt az a lényeg, hogy Románia, és ezen belül a magyar közösség, megtalálja azokat a fogódzókat, amelyek ténylegesen segíthetik a felzárkózást az Európai Unió követelményrendszeréhez, elvárásaihoz. Ez rengeteg munkát, nagyon komoly elemzéseket, következetes hozzáállást kíván románoktól, magyaroktól egyaránt.

- Szokták mondani: úgy kell dolgozni, hogy a romániai magyarság nyertese legyen az európai uniós csatlakozásnak.

- Természetes, hogy nyertesként szeretnénk kikerülni ebbôl a versenybôl. Végül is mindez pénzkérdés: Románia, és a többi oda igyekvô állam is, nem azért törekszik bekerülni a közösségbe, hogy befizetô legyen, hanem, hogy az EU-s alapokból minél több pénzhez jusson. Minél felkészültebb a magyar ajkú lakosság arra, hogy lehívhatóan, alkalmazható programokkal a lehetô legnagyobb szeletet tudja "kiszakítani" ezekbôl a pénzforrásokból a maga javára, annál inkább úgy fogja érezni a közösség, hogy nyertese ennek a versenynek. Négy évvel ezelôtt ezt mondtam, és most is azt mondom: az önkormányzatoknak a legnagyobb a felelôsségük ebben a folyamatban. Meg kell tanulni európai módon pályázni! Habár sokat fejlôdött ez a dolog az elmúlt négy esztendôben, még mindig nem tartunk ott, ahol tartanunk kellene. És persze, az RMDSZ-nek olyan tárgyalási készségrôl kell tudnia tanúbizonyságot tennie - nem csak a velünk együtt élô román partnerekkel, hanem a nemzetközi szervezetekkel szemben is -, olyan tárgyalási pozícióba kell kerülnie, amely által érdekvédelmi szervezetbôl a romániai magyarság érdekérvényesítô szervezete lehet.

Farczádi Attila

A Maros megyei RMDSZ-szervezet tisztújító közgyûlését pénteken rendezik. Brassai Zsombor megyei ügyvezetô elnök szerint rendkívüli megelégedésre ad okot, "hogy a körzetekben és kerületekben megtartott jelöltállító és/vagy tisztújító közgyûléseken igen nagy létszámban gyûltek össze az érdeklôdôk". - Például Udvarfalván, a marosszentannai kerület tisztújító gyûlésén több mint 150-en voltak. Ez egy olyan rendkívüli létszám, amire a korábbiakban nem volt precedens. Egy olyan kerületrôl van szó, ahol korábban eléggé akadozott a munka és a közösségszervezés (a legjobb esetben is mindössze 20-25 ember gyûlt össze a kerületi közgyûléseken). Ugyanilyen reprezentatív volt Segesváron is a kerületi tisztújítás, ahol több mint nyolcvanan gyûltek össze, Szovátán úgyszintén. Tehát az a tapasztalatunk, hogy az emberek érdeklôdése a választásokat követôen nem lankadt, mi több, erôsödött. Erre nagyon komolyan oda kell figyelnünk, és fôleg építenünk kell tudni rá a továbbiakban - mondta az ügyvezetô elnök, aki szerint az RMDSZ választói elégedettnek tûnnek azzal, hogy a szövetség milyen képviseleti pozíciót tudott magának kiharcolni.

A körzetek és kerületek két személyt jelöltek a Maros megyei RMDSZ-szervezet elnöki tisztségére: Dr. Kelemen Atillát (28 jelölés), aki az elmúlt négy évben is betöltötte a funkciót, valamint dr. Benedek Imrét (4 jelölés), aki ügyvezetô alelnökként tevékenykedett az elmúlt idôszakban.

Ma 16 órától tartják a marosvásárhelyi Kultúrpalotában az RMDSZ Maros megyei szervezetének tisztújító közgyûlését. Az eseményen jelen lesz és beszédet mond Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke is. A küldöttgyûlés javasolt napirendje a következô:

1. A megyei elnök beszámolója;

2. Beszámoló a TKT tevékenységérôl;

3. Alapszabályzat-módosító javaslatok;

4. Beszámoló a 2004. évi helyhatósági és parlamenti választásokról;

5. Jelentés a megyei szervezet pénzügyi, vagyoni, leltári helyzetérôl;

6. Beszámoló a területi etikai-, ellenôrzô- és szabályzatfelügyelô bizottságok tevékenységérôl;

7. A megyei elnök megválasztása;

8. A Területi Képviselôk Tanácsának validálása;

9. A megyei ellenôrzô-, etikai- és szabályzatfelügyelô bizottságok megválasztása.

A befektetési szint közvetlen közelébe emelte Románia szuverén devizakötvény- adósságának besorolását a Moody's Investors Service, az EU-konform gazdaságpolitikára hivatkozva.

Az amerikai hitelminôsítô londoni közleménye szerint a devizában kiadott román állami kötvényadósság országplafonja az eddigi "Ba3"-ról egyszerre két fokozattal "Ba1"-re javult (ez más hitelminôsítôk osztályzati gyakorlatában "BB mínusz"-ról "BB plusz"-ra történô javításnak felelne meg).

A deviza-bankbetéti besorolások felsô határa "B1"-rôl ugyancsak két fokozattal "Ba2"-re emelkedett.

A Moody’s listáján a befektetési alapfok a "Baa3".

Az új besorolások kilátása további felminôsítést valószínûsítô pozitív.

A Moody's a szerdai közleményben megjegyzi, hogy az uniós csatlakozásra készülô Romániát az EU októberben mûködô piacgazdaságnak minôsítette, és decemberben megerôsítette az ország - és Bulgária - 2007-es csatlakozását célzó menetrendet.

A hitelminôsítô kiemelte ugyanakkor, hogy az Európai Unió meghagyta magának a jogot a román és a bolgár csatlakozás egy évvel történô elcsúsztatására - ezt az EU az elsô körben csatlakozott térségbeli országok esetében nem alkalmazta -, jelezve, hogy a két ország esetében még mennyi mindent meg kell oldani a belépésig.

A nagy nemzetközi hitelminôsítôk közül egyébként nem a Moody’s, hanem a londoni Fitch Ratings volt a legmerészebb Románia felminôsítésével: ez a cég már tavaly novemberben "BBB mínusz" befektetôi alapszintre sorolta át Romániát.

Moszkvai liberális lapok a még mindig nagy testvérként viselkedô Oroszországot okolták azért, hogy Ukrajna, Grúzia és Moldova hármas szövetségben hozzálátott az (eredetileg amerikai ihletésû, rajtuk kívül Azerbajdzsánt és Üzbegisztánt magába foglaló) GUUAM felélesztéséhez a posztszovjet Független Államok Közösségén (FÁK) belüli, Moszkvától való elszakadásra és a Nyugathoz való közeledésre orientált tömb gyanánt.

Ha Ilham Aliyev azeri elnök is osztja Kijev, Tbiliszi és Chisinau GUUAM-ra vonatkozó álláspontját, akkor bátran beszélhetünk olyan gazdasági-politikai tömb megjelenésérôl, amelyet nemcsak a még be sem indult (orosz-ukrán-fehérorosz-kazah) Egységes Gazdasági Térrel állítanak szembe, hanem a FÁK egészével is - írta a Novije Izvesztyija, megjegyezve, hogy Ukrajnában már a FÁK temetésérôl beszélnek.

Vladimir Voronin moldovai elnök, aki a héten Kijevben járt ukrán kollégájánál, Viktor Juscsenkónál, majd Mihail Szaakasvili grúz államfôt fogadta Chisinauban, "összeszedi a sértôdötteket Oroszoroszág volt barátai közül" - vélte a lap, kritizálva Moszkvát, amiért fenyegetésekkel (gazdasági szankciók megpendítésével) próbálta befolyásolni a vasárnap esedékes moldovai választásokat. Chisinau kockáztatott, mindent a nyugati demokráciákkal való barátság lapjára téve fel - állapította meg.

Az "eurokommunista" Voronin azért fogott össze Juscsenkóval és Szaakasvilivel, hogy közös erôvel védelmezzék jogukat az önálló politikára, a Kreml akaratától független döntések hozatalára a posztszovjet térben is - vélte a Kommerszant, bírálva Moszkva ragaszkodását ahhoz, hogy kisöccseinek (alárendelt partnereinek) szerepére kárhoztassa a volt szovjet köztársaságokat. Ez a politika szemlátomást olyan csapást mért a FÁK-ra, amely halálosnak bizonyulhat - feltételezte.

"Nehéz" elôadók sora szólalt fel már az elsô napon a Banii Nostri címû bukaresti gazdasági hetilap által Marosvásárhelyen szervezett gazdasági konferencián. A ma gazdasági kihívásainak legfôbb kérdéseit feszegetô rendezvényen mintegy 250 érdeklôdô, helyi partnerek, vállalkozások vezetôi, sajtó képviselôi jelentek meg.

A helyhatóságok részérôl Ciprian Dobre prefektus, Lokodi Edit megyei tanácselnök, a város nevében pedig Csegzi Sándor alpolgármester köszöntötték a megjelenteket. Csegzi a "Dorin Florea" névtábla mögött foglalt helyet, Marosvásárhely polgármestere a múlt heti, a rendezvényt felvezetô sajtótájékoztatón tanúsított kirohanásai után már nem jelent meg a helyszínen, meglepve ezzel a szervezôket is.

A rövid köszöntôk után a konferenciát vezetô Catalin Popa, a Banii Nostri felelôs kiadója Varujan Vosganiannak, a szenátus költségvetési bizottsága elnökének adta át a szót. Noha a gazdasági mechanizmusok kiváló ismerôjének elôadása némileg eltért a kiadott program címében foglaltaktól, a mai Románia gazdasági helyzetérôl alkotott elmélete, amelyet a "túl sok pénz válsága" címmel jellemzett, a hallgatóságot gondolkodásra késztette.

Ana Mihaescu, az International Finance Corporation romániai képviselôje az általa képviselt nemzetközi korporáció romániai jelenlétének megerôsödésérôl beszélt. Az IFC-nek a világ 175 kormánya, közöttük Románia is a tagja, célja a tagállamokban magánberuházások támogatása. Az országban 1991 óta az IFC 900 millió dollárt fektetett be, ez az összeg azonban lényegesen nagyobb lehet, s Ana Maria Mihaescu a megye helyhatóságainak bevonását remélte egy közös programba.

A BRD elnöke, a konferencián pénzügyi tanácsadói címmel szereplô Bogdan Baltazar beszédében leginkább a Varujan Vosganian által felvetett témát egészítette ki.

A délelôtti program során néhány fontosabb bank és biztosító Maros megyei képviselôi szólaltak fel.

A délután során a kemény lej bevezetése és a Maros megyei gazdaságot befolyásoló környezetvédelem kérdései kerültek terítékre.

A Banii Nostri konferenciasorozat évente felkeresi Románia fontosabb városait, Marosvásárhelyre az idén elôször jutott el. A rendezvény ma folytatódik. Az elhangzott témákra gazdasági mellékletünkben még visszatérünk.

Mindig vonzó dolog volt a történelem során az elithez tartozni, hiszen az elit számára olyan dolgok voltak elérhetôk, amelyekrôl a többség csak álmodozni merészelt. Mivel a tiszta víz és a természet egyéb ajándékai mindenki számára elérhetôk voltak, ezért az elithez (amelyen inkább a politikai és gazdasági, mint a kulturális elitet értjük) való tartozást elsôsorban az anyagi javak birtoklása, szolgáltatások élvezése jelentette. Gondoljunk csak az autó státusszimbólum jellegére, az elején az volt a fontos, hogy valaki autóval rendelkezzen, késôbb már az autó márkája és teljesítménye volt a státusszimbólum. A technika fejlôdésével egyre változatosabb és a technikai performancia szempontjából egyre hatékonyabb termékek által a nyugat-európai népek rendelkezésére, és így lassan egész népek élvezhették azokat a privilégiumokat, amelyeket szegényebb országokban csak egy szûk nemzeti elit élvezhetett és élvezhet a mai napig is. Persze, az ember fogyasztási kapacitása is véges, és miután nem tartja érdemesnek nagyobb kapacitású autót vásárolni, vagy lakásának kényelmét növelni, vagy már telítôdött füstölt lazaccal és egzotikus gyümölccsel, akkor újabb vágyai támadnak. És úgy tûnik, hogy ez az újabb vágy mindinkább a természethez fûzôdik, hiszen a tiszta víz, a természeti értékek lesznek egyre nehezebben elérhetôk. Ezért jelenti jelenleg az elithez való tartozást a városon kívüli, természetes környezetbeni lakás birtoklása vagy egzotikus helyekre, érintetlen természeti tájakra való utazás. Ma erre vágynak az elit nemzetek tagjai, csakúgy, mint a szegény országok nemzeti elitjei. Az Európai Unió országaiban az Eurobarométer által végzett felmérés szerint az EU állampolgárainak 63%-a a természetvédelmet elôbbre helyezi a gazdasági versenyképesség növelésénél. Az Európai Unió az úgynevezett Lisszaboni stratégia értelmében a világ legversenyképesebb és dinamikus, tudáson alapuló gazdasága kell legyen. Az Európai Bizottság a göteborgi csúcstalálkozón bemutatta az e cél megvalósítása érdekében kidolgozott fenntartható fejlesztési stratégiát. A Lisszaboni stratégia helyzete volt a témája a február 25-27- én Luxemburgban tartott konferenciának, amelyen a Fókusz Öko Központ képviseletében vettem részt, amely az EEB (European Environmental Bureau) tagja.

A konferencián Stavros Dimas, az EU környezetvédelmi biztosa elmondta, hogy a bizottság szemléletében a környezetvédelem központi helyet foglal el, nagy hangsúlyt kívánnak fektetni a jövôben a környezetbarát technológiák fejlesztésére, hiszen ez a piac jelenleg is egy 500 milliárd eurós piac (2003-ban), és egyre növekszik. Tehát hamis problémafelvetés az, amely szembeállítja a gazdasági versenyképességet és a környezetvédelmet és úgy állítja be, mintha a környezetvédelem akadály lenne a gazdasági versenyképesség útjában. Az Eurobarométer felmérése szerint is az EU állampolgárainak 64% úgy gondolja, hogy a környezetvédelem inkább innovációra késztet, mintsem akadályt jelentene a gazdasági teljesítmény számára. Az EU-biztos nagyon fontosnak tartja a környezetre káros hatású beruházások megszüntetését és a környezetbarát önkormányzati/állami beszerzések bevezetését. Ugyancsak kiemelkedôen fontos kérdésnek tartja a természeti erôforrások fenntartható hasznosítását és a környezeti, gazdasági és szociális kérdések egységes, holisztikus kezelését. Stavros Dimas szerint a Lisszaboni stratégia stabilabb gazdaságot teremt, és nem kell aggódni amiatt, hogy sok iparág (pl. textilipar) áttelepül Kínába, hiszen a világban nagy igény van olyan termékekre, technológiákra, amelyek magas tudást igényelnek, és ezt adhatja az Európai Unió a jövôben. Az ökoipar jelenleg 2 millió embert foglalkoztat Európában, és évenként 5% növekedés tapasztalható.

Lucien Lux, Luxemburg miniszterelnöke (jelenleg Luxemburg látja el az EU soros elnökségét) elmondta, hogy a luxemburgi elnökség fô prioritásai közé tartozik a vegyipar modernizálása és a szennyezôanyagok kibocsátásának csökkentése. Azt is elmondta, hogy szerinte olcsóbb a megelôzés, mint a károk jóvátétele, hiszen az EU például 2002-ben 25 milliárd eurót veszített környezeti károsodások miatt.

Az elôadásokat megbeszélés követte, majd fogadás, amin részt vett az EU-biztos és Luxemburg miniszterelnöke is.

Tehát ehhez az EU-hoz szeretne csatlakozni Románia 2007-ben, amely a Lisszaboni stratégiát lépteti életbe, és ahol egy EU-biztos és az elnökséget ellátó ország miniszterelnöke idôt szán arra, hogy nemkormányzati szervezeteket tájékoztasson, sôt utána a fogadáson közvetlenül elbeszélgessen a résztvevôkkel. Azt hiszem, ezeken a dolgokon nem árt elgondolkozni, hiszen nem kétséges az, hogy a hazai nemzeti elit megtalálja a módját, hogy miként építsen házakat a legszebb természeti környezetben, vagy erdôket vegyen/béreljen, ahol vígan lôheti a vadakat, vagy egzotikus tájakra utazzon, de mi, vásárhelyiek a füstölgô kombináttal, a városunkban egyre csökkenô zöld területekkel, a fejünk fölött hozott döntésekkel aligha érezhetjük egyelôre elit nemzethez tartozónak magunkat.

Unoka - ahonnan elköltöztek az unokák

Ha valaki megkérdezte volna tôlem két héttel ezelôtt, tudom-e, hol van Unoka, nemmel válaszoltam volna. Pedig az 51 magyar református által benépesített, már az 1200-as években is létezô település szûk 35 kilométerre van Marosvásárhelytôl. A fôútról Sárpatakon kell letérni, s miután elhagyjuk a pókakeresztúri letérôt, s magunk mögött tudjuk Pókát és Toldalagot, köves úton robogunk Unoka-Onuca fele. A havasesô, a rossz utat borító latyak méltó ellensége a kocsinak, s a faroló kerekek megnehezítik a haladást.

A település központjában két fontos épület van: a XV. századból származó templom, s tôszomszédságában a környék legnevesebb pálinkafôzdéje. A kis emelkedôn levô református templomot 1938-ban építették újra, megôrizve régi formáját s kazettás mennyezetét. Nemrég derült ki, hogy a kis domb, amelyen áll az épület, megcsúszott, s vele együtt a templom két sarka is. Ahhoz, hogy a templom kettészakadását megakadályozzák meg kell erôsíteni az alapot. Pápai László lelkész felkérésére egy mérnök szállt ki a helyszínre, s egymilliárd lejre becsülte a munkálatokat. Banga Gyula gondnok szerint a helyiek kevesebb pénzbôl is megoldják.

A családias, meleg, kis templomban 27-en gyûltünk össze. Többnyire idôs személyek, de volt két- három fiatal, s egy gyerek is. Év közben háromhetente szolgál itt a lelkész, így az ökumenikus imahét, amikor egy hétig minden délután vendéglelkipásztor hirdeti az igét, igazi ünneppé válik. Istentisztelet után mindenki pár percig megáll a templom és a harangláb szomszédságában beszélgetni. A hírcsere ideje ez. Az egybegyûltek kisebb-nagyobb csoportokban megosztják egymással a legújabb eseményeket, beszámolnak örömrôl-bánatról.

Ha a kérdés a temetésekre értendô, akkor tavaly heten. Ha az elköltözöttekre, akkor tudni kell, hogy a 70- es években 80-nál több magyar református volt Unokán. Az évek során fiatalok nagy része Szászrégenbe vagy Marosvásárhelyre költözött. Ez részben érthetô, hiszen a településen nincs munkalehetôség, nincs iskola, nincs üzlet, sôt szûk fél év alatt a kocsma is bebukott. A közigazgatásilag Faragóhoz tartozó településre kéthetente, szerdán jön az üzlet, akkor lehet beszerezni azokat a termékeket, amelyeket otthon nem tudnak megtermeszteni, elkészíteni. Magyar nyelvû iskola csak Pókában van, román nyelvû I-IV. osztály a közeli Körtekapun vagy Faragón.

A helybéliek jövedelme a tej értékesítésébôl származik. Ahol férfi van a házban, ott tehén is van - mondják a helybéliek. A terméket szekérrel szállítják a közeli Körtekapura, a pénzt havonta kapják meg, ezzel pótolják a kis nyugdíjt, helyettesítik a nem létezô fizetést. Pár férfi dolgozik csak traktoristaként, vagy munkásként faragói vállalkozóknál. A földek nagy része puszta, nincs ki megdolgozza. Értéke sincs, senki nem fektet be ide. Piacra nem járnak, hiszen szállítási alkalmatosság nincs. A megdolgozott föld gyümölcsét ôk és a bôvített családjuk fogyasztja el.

Idôs néni meséli, hogy nemrég beállított Régenben lakó unokája, s azt mondta, azért jött, mert otthon nincs mit ennie. Mint kiderült, elfogyott a nagyszülôktôl vitt házi tojás, s mivel a rántotta a kedvenc reggelije, úgy érezte, hogy éheznie kell.

Az unokaiak ritkán mozdulnak ki otthonaikból, szülôfalujukból. A városon Szászrégent értik, ez van közelebb. Gyalogszerrel közelítik meg, az erdôn keresztül, Nagyfülpöst, onnan maxitaxival utaznak tovább. A fent említett utat inkább nyáron teszik meg, télen nem ajánlatos az erdôn keresztül bandukolni.

Vigyáznunk kell, hogy ne legyünk betegek - mondja Kis Sándor. Közel egy éve nem járt Unokán a faragói családorvos, így az unokaiak egy része szászrégeni vagy marosvásárhelyi családorvosokhoz iratkozott át. Egyetlen kritérium volt: hol laknak a gyerekek, rokonok. Jelenleg Unokán csak Kis Sándornak vannak kicsi gyerekei. Csak a legkisebb van otthon, a két nagyobb közül egyik a szászrégeni rokonoknál van, amíg az édesanya a legnagyobbal a marosvásárhelyi kórházban fekszik. Sándor még nem tudja a választ, hogy hova fognak gyerekei iskolába járni. Vannak olyan családok, ahol az iskolai év idejére nagyobb településeken élô rokonokhoz küldik a gyerekeket, hogy elkerüljék az ingázást. De az is megtörténhet, hogy kimaradnak az iskolából.

A kis közösség életében fontos szerepet tölt be a pálinkafôzô is. Még mielôtt valaki azt a téves következtetést vonná le, hogy a pálinkafogyasztás miatt, rögtön hozzá kell tenni: nem csak vagy elsôsorban nem ezért. A "tüzes vizet" csepegtetô szerkezetet a 74 éves Banga Gyula mûködteti. Ô a református egyház gondnoka is, ô a pálinkafôzô tulajdonosa. Mondhatni kezében tartja a két legfontosabb épület kulcsát. A helybéli gazdák mellett faragóiak, toldalagiak, pókaiak, körtekapuiak hozzák a gyümölcsöt, s viszik a pálinkát.

- Az a legfontosabb, hogy jó minôségû legyen a gyümölcs. Ha jó az alapanyag, akkor, igény szerint, 50- 60 fokosra fôzzük a pálinkát. Évente átlagban 3.000-4.000 literrel készítünk, a vám minden tíz liter után két liter. Tavaly a faragói polgármester felszólított, hogy többet nem használhatom a pálinkafôzôt, mert az európai uniós normáknak nem felel meg. Majd meglátjuk, hogy tavasszal, nyáron hogy lesz - mondja Banga Gyula, miközben szívesen kínálja a tavalyi szilvapálinkát.

Kérdésemre, hogy értékesítik-e a pálinkát, nemmel válaszolt. Bevallása szerint nincs kinek eladni, így inkább cserébe adják. (Pedig ha kicsit utánaszámítunk, igen szép összegért lehetne értékesíteni a vámként megmaradó erôs szilvórium egy részét). Vevôk hiányában a pókai, faragói halastavak bennfenteseivel halra cserélik az italt, de hasznát veszik hivatalos intéznivalók során is.

Lehet, hogy a híres pálinkafôzô miatt bukott be a helybéli kocsma is, amit csupán fél évig tudott fenntartani tulajdonosa. Pedig, amíg volt kocsma, volt, ahol összegyûlni, beszélgetni - mondják a férfiak. Igen, de akkor többet is ittatok - vágják rá a asszonyok, otthonaik fele indulva.

Hazafele, az elhagyott, lelakatolt házakat figyeltem, s felidéztem a templom elôtt álló unokaiak derûs arcát. Kicsiny, de élô, élni akaró közösséggel találkoztam. Az elszigeteltséget, a fogyást nem égi csapásként, hanem az élet természetes velejárójaként élték, élik meg, s elfogadják. Az optimizmusomat csak egyetlen sötét felhôként nehezedô kérdés zavarta meg: lesz-e még valaki 30-50 év múlva azon a településen, amelyrôl már az 1200-as évekbeli pápai feljegyzések is hírt adtak. Marad-e valaki vagy csak a lelekatolt, romba dôlt házak, a dombon levô templom(rom) jelzi majd, hogy ott is volt egy kis magyar közösség?

Embercsempészet gyanújával indítottak bûnvádi eljárást az 53 éves vásárhelyi illetôségû S. Filip ellen. A tegnap Damaschin Ioan helyettes rendôrbiztos, a Marosvásárhelyi Szervezett Bûnözés- és Drogellenes Területi Központ vezetôje sajtótájékoztató keretében ismertette az ügy fejleményeit.

- Több ideje voltak birtokunkban információk, melyek szerint a vásárhelyi Filip Trans Kft. turisztikai cég görögországi kirándulás címén embercsempészettel foglalkozik - mondta a rendôrbiztos. Pénteken egy mikrobusz indult Görögországba, azt tartóztatták fel a rendôrök Marosvásárhely kijáratánál. A buszban hat személy (három férfi és három nô) foglalt helyet, akik az utólagos kihallgatások során elmondták, a cég képviselôje felajánlotta számukra, hogy kirándulás címén utazzanak Görögországba, ahol feketemunkát vállalhatnak. Több szakmában kínáltak munkalehetôséget a 25-40 év közötti, vásárhelyi, dicsôszentmártoni és segesvári személyeknek: házvezetônô, bébiszitter, építkezés, narancsszedés. Az érdekeltek a "kirándulásért" 150 eurót kellett fizessenek, 75 euró a szállítás ára volt, valamint 150 euró költôpénz kellett náluk legyen. Kirándulásról lévén szó, a határnál nem kellett felmutatni az 500 eurót.

A rendôrség tájékoztatása szerint Görögországba érve a személyeket egy kapcsolattartó személy vette át, aki továbbította ôket a munkáltatókhoz. Itt azonban embertelen körülmények vártak a feketemunkát vállalókra. Több személyt egyszerûen elhagytak Görögország területén. Damaschin Ioan elmondása szerint már több olyan személyt hallgattak ki, akik pár napos tartózkodás után hazatértek.

A turisztikai cég képviselôjét (akinek a fia a tulajdonos) a kinevezett ügyész hallgatta ki, majd 24 órás ôrizetet rendeltek el. Jelenleg szabadlábon védekezhet az ellene felhozott vádakkal szemben, s nem hagyhatja el a várost. Az embercsempészetre vonatkozó 2001. évi 678-as számú törvény értelmében 3-tól 12 évig terjedô szabadságvesztéssel sújthatják.

- Két-három hónapon belül felgöngyölítjük az ügyet - összegzett a helyettes rendôrbiztos, arra kérve a fent említett vagy más cég által rászedett személyeket, jelentkezzenek a rendôrségen.

December 17-én értesítették a Megyei Rendôr-felügyelôség ügyeletes tisztjét, hogy egy nappal korábban azonosítatlan tettesek kiraboltak egy idôs nôt. A 82 éves D. Ágnes egyedül élt hármasfalui lakásában, amikor késô este két férfi tört be, s erôszakkal elvették 800.000 lejét, 5 liter borát, egy perzsaszônyeget. Az okozott kár értéke 1,5 millió lej.

A bûncselekmény elkövetése után a két tettes közül csak az egyiket sikerült ôrizetbe venni. A 16 éves P. Á. makfalvi lakos nevére a Maros Megyei Törvényszék bocsátott ki elôzetes letartóztatási parancsot rablás miatt. Február 28- án a hunyadi rendôrség vette ôrizetbe a 30 éves lupényi illetôségû S. Iuliut, akinek nevére 29 napos elôzetes letartóztatási parancsot bocsátottak ki rablás bûntette elkövetése miatt.

A férfi A-osztályos bajnokság keretében, szombaton 11 órától rendezik a segesvári Radu Voina csarnokban a nyugati csoport rangadóját a házigazda HC Segesvár és a tabellát vezetô CSM Nagyvárad között.

Szombaton 15 órától a Mihai Eminescu kultúrházban kerül sor az országos felnôtt és ifjúsági kulturizmus és fitneszbajnokság megyeközi szakaszára. A versenyen hat megye legjobb testépítôi és fitneszversenyzôi vesznek részt.

Az A-osztályos bajnokság 25. fordulójában vasárnap a marosvásárhelyi FC Transilvania Bukarestben, az Antilopa-teremben az MGA ellen lép pályára, ahol egy esetleges gyôzelem esetén megmenekülhet a közvetlen kieséstôl.

A férfi B-osztályos bajnokság keretében a marosvásárhelyi BC Mures szombaton Aradra látogat, ahol a házigazda West Petrom II csapata ellen lép pályára.

A Ring Box sportklub vasárnap 11 órai kezdettel a ligeti sportcsarnokban megrendezi a hagyományos ökölvívó Márciuska-kupát, hét klub képviselôinek részvételével.

RMDSZ-évforduló Kisbácson

A kisbácsi (Kolozs megye) RMDSZ-szervezet megalakulásának 15 évfordulója alkalmából ünnepséget tartanak március 5- én a kisbácsi Kultúrotthonban. Az eseményen jelen lesz Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba ügyvezetô elnök, valamint Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója.

Ukrajna számít Románia integrációs tapasztalataira

Ukrajna felhasználhatja Románia tapasztalatait az EU- csatlakozásra való felkészülés során, nyilatkozta csütörtökön Vaszili Bojecsko, Ukrajna suceavai fôkonzulja. Bojecsko sajtótájékoztatón közölte, Ukrajna útja Európa felé irányul, ahogy azt Viktor Juscsenko államfô is kifejtette. "Románia célkitûzése az, hogy 2007-ben az EU tagjává váljon, az önök országa által a felkészülés folyamatában szerzett tapasztalatok Ukrajna számára is hasznosak lehetnek" - mondta a fôkonzul. Hozzátette, Ukrajna sokat tanulhat Románia, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Bulgária integrációs tapasztalataiból.

Székelyudvarhelyiek víz nélkül

Székelyudvarhelyen három napja szünetel a melegvíz- szolgáltatás, több ezer lakásban a hideg víz is csak szakadozva folyik, mivel megrepedt egy fôvezeték. Varga Edit, az Urbana közgazdálkodási vállalat mûszaki igazgatója csütörtökön elmondta, az üzemzavart az okozta, hogy megrepedt a tisztítatlan vizet a városba szállító fôvezeték. A vezeték több mint 30 éves, és a talajvíz tönkretette. Varga elmondta, a város mintegy 8.400 lakásának fele kedd estétôl csak idôszakonként kap hideg vizet, a közintézményeket és a kereskedelmi társaságokat is érinti a múszaki hiba. Bizonyos cégek, például a pékségek, tartálykocsikkal hozatják a vizet, hogy fenntarthassák a termelési folyamatot. Varga Edit közölte, a hiba kijavításán folyamatosan dolgoznak.

Mérgezô anyagok Kovászna megyében

Mintegy 30 tonna, az egykori állami mezôgazdasági vállatoktól megmaradt gyomirtót tárolnak több mint tíz éve Kovászna megye több településén, a rendkívül mérgezô vegyi anyagok semlegesítése igen sokba kerül. Vasile Mînecuta, a Kovászna megyei Környezetvédelmi Hivatal tanácsosa csütörtökön elmondta, a 31 tonna gyomirtót több mint tíz éve, szigorú biztonsági feltételek között Kézdivásárhelyen, Uzonban, Gelencén és Sepsiszentgyörgyön tárolják. A lejárt szavatosságú vegyszerek az 1989 elôtt mûködô egykori állami mezôgazdasági vállalatoktól maradtak meg. Mînecuta szerint a gyomirtók semlegesítése a mezôgazdasági szaktárca hatáskörébe tartozik, de az eljárás rendkívül drága. Románia környezetvédelmi kötelezettségvállalásai értelmében a mérgezô anyagokat decemberig el kell tüntetni Kovászna megyébôl, de egyelôre nem ismeretes, hová szállítják.

Büntetés a melegek megkülönböztetése miatt

Ötmillió lej jelképes büntetésre ítélte a diszkrimináció ellen harcoló nemzeti tanács a Tarom állami légi társaságot, mert kizárta a meleg párokat a Valentin-napi kedvezményes repülôjegy-vásárlásból. A Taromot Románia legnagyobb meleg jogvédô szervezete, az ACCEPT perelte be, miután a cég utazási ügynökei nem voltak hajlandók megadni a homoszexuális pároknak a szerelmeseknek februárban járó "egyet fizet kettôt kap" jegykedvezményt. Az ítélet indoklása szerint a légi társaság "korlátozta az egyenlô feltételeken alapuló szabad hozzáférést a közszolgáltatásokhoz." A testület arra is kötelezte a Taromot, hogy tartson oktatást alkalmazottainak a diszkrimináció és az egyenlôség kérdéseirôl. Az ACCEPT azonban nem elégszik meg ennyivel: pert indít a Tarom ellen és kártérítést követel a kedvezménybôl kizártak részére.

Kétszáz traktor a Parlament elôtt Budapesten

Kétszáz traktorral vonultak a gazdák a Parlament elé szerdán késô este, hogy nyomatékot adjanak követeléseiknek. A február közepén a fôvárosba érkezett, erôgépeik többségével a Felvonulási téren letáborozott gazdák azért vonultak át a parlament épülete elé, mert elégedetlenek a tárgyalások ütemével és szeretnék megakadályozni, hogy a kormány "idôhúzásra játsszon" - mondta még az újabb demonstráció elôtt Bagi Béla, a demonstrációs bizottság vezetôje az MTI-nek. A traktorok kétszer 100-as konvojban, rendôri felvezetéssel haladtak a Kossuth térre. Útjukon zászló lengetô szimpatizánsok biztatták a gazdákat, Hajrá magyarok!, Éljenek a bátor gazdák! felkiáltások hangzottak el. A Budapesti Rendôr- fôkapitányság (BRFK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének megállapodása szerint a traktorok március 6-án 21 óráig állhatnak a Kossuth téren a BRFK által kijelölt kordonnal elzárt területen.

Szili Katalin felavatta A megtalált Európa szobrát

A magyar Országgyûlés ajándékát, magyar szobrászok A megtalált Európa címû alkotását avatta fel az Európai Parlament épületében Szili Katalin parlamenti elnök szerdán Brüsszelben. Szoboravató ünnepi beszédében Szili Katalin jelezte, az Országgyûlés hagyományt folytatott azzal, hogy az ország uniós csatlakozására emlékeztetô ajándékot adott az EP-nek. Mint mondta, a szobor azt is szimbolizálja, hogy Magyarország visszatért európai gyökereihez, hiszen Európa, a föníciai királylány mítosza a civilizáció gyökereit is jelképezi. Szili Katalin reményét fejezte ki, hogy a szobor a tíz új EU- tagország tavalyi csatlakozását követôen minél több európai nemzet "visszatérésének" jelképéül is szolgál, hogy minél többen részesülhessenek az unió értékeibôl.

Tovább javult a pápa állapota

Tovább javult az egy hete mûtött pápa állapota a vatikáni szóvivô csütörtöki bejelentése szerint. Joaquín Navarro-Valls vatikáni szóvivô a délelôtt folyamán ismét felkereste a római Gemelli klinikán a katolikus egyházfôt, s ezután tette közzé a pápa orvosaira hivatkozó közleményét. Bejelentése szerint a pápa állapota folyamatosan javul, a gégemetszés sebe szépen heged, II. János Pál pápa aktívan részt vesz a hangképzés visszatérését elôsegítô gyakorlatokban, néha felkel betegágyából, több órát karosszékében tölt, s több munkatársával is találkozott folyamatosan. Karol Wojtyla egészségi állapotáról legközelebb március 7-én, hétfôn ad ki hivatalos közleményt a Vatikán a szóvivôi közlés szerint.

Új szerzôdések az Electricánál

2004 decembere óta a Dél-erdélyi Electrica Rt. Maros megyei kirendeltsége új szerzôdéseket köt a háztartási fogyasztókkal, ez mintegy kétszázhatvanezer fogyasztót érint. Az új szerzôdéskötésre az adatok aktualizálása végett van szükség - hangsúlyozta lapunknak Claudiu Hulpus, az áramszolgáltató vállalat sajtószóvivôje, aki elmondta, hogy a jelenleg érvényben lévô törvények értelmében azoknál a fogyasztóknál, akik a szerzôdést nem újítják fel, és nem juttatják el az Electricához, akár a szolgáltatást is felfüggeszthetik. Az elhunytak esetében a szerzôdést az örökösöknek kell kitölteniük.

Magyar szakos tanárok vándorgyûlése Mikházán

Március 5-én, szombaton Mikháza ad otthont a magyar szakos tanárok vándortalálkozójának. A helyi kolostortemplomban tartandó rövid szentmise után köszöntôk hangzanak el. A tanácskozás és az elôadások keretén belül a jelenlevôk a kolostor történetét is meghallgathatják. A találkozó helyszínéül azért választották Mikházát, mivel a helyi Ferences-rend 1635-ben, háromszázhetven éve alakult meg.

Ötvenötezer svájci frank kórházjavításra

A Sângeorgiu de Padure - Plan les Ouates Alapítvány harmincötezer eurónak megfelelô svájci frankkal támogatja az erdôszentgyörgyi kórház felújítását - tájékoztatta lapunkat Keresztes Csaba, az egészségügyi intézmény igazgatója. A fent említett összegbôl a már régóta renoválásra szoruló belgyógyászati részleget újítják fel. Február 25-én két vállalattal kötöttek szerzôdést: az egyik az ajtókat, ablakokat cseréli ki, a másik a fôjavításokat végzi. A valamikori harmincöt ágyas - jelenleg tizenöt férôhelyes - részlegen a munkálatokat két szakaszban, a tervek szerint március 15-én kezdik el.

Nônapi bál Sáromberkén

Az RMDSZ sáromberki szervezete kosaras bált szervez március 5-én, szombaton. Ez alkalomból a nônapot is megünneplik. A vendégeket kitûnô zenével és tombolasorsolással várják.

Megyei versmondóverseny

Március 5-én, szombaton 9 órától a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskolában (volt 20-as iskola) tartják a megyei szavalóversenyt. A megye hét körzetébôl harmincöt negyedikes jutott tovább.

Mesedélelôtt a Bibliofil könyvesboltban

Minden szombaton tizenegy órától a marosvásárhelyi Bibliofil könyvesbolt mesedélelôttre várja a gyerekeket. Március 5- én Csíki Csilla tanítónô három kalandot oszt meg a legkisebbekkel.

Interregionális találkozó

A Kis-Küküllô Térségi Társulás a Civitas és az illyefalvi LAM Alapítvány partnereként vesz részt a március 3-6. között Békéscsabán tartandó interregionális tanácskozáson. Az erdélyi intézmények képviselôi mellett a magyarországi és kárpátaljai résztvevôk az európai uniós pályázat által támogatott felnôttképzô hálózat létrehozásáról tárgyalnak.

Sportnapok mozgássérülteknek is

A Maros Megyei Mozgássérültek Egyesülete a Sportlíceummal közösen sportnapokat szervez mozgássérült fiataloknak és a tanintézmény diákjainak az Építészeti Líceum sporttermében március 5-6-án délután 2 órai kezdettel. A jelentkezôk szkandenberg, sakk kategóriában vetélkedhetnek, illetve lesznek tolókocsis versenyszámok is.

Ingyenes foghúzások

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem negyedéves fogorvostan hallgatói orvosi felügyelet alatt ingyenes foghúzást végeznek hétfôn délután 3-6 óra között a szájsebészeten.

Balavásár költségvetése

Balavásár község 2005-ben 16 milliárd 247 millió lejbôl gazdálkodik. A költségvetésbôl nyolcvanmillió lejt szánnak az utak karbantartására, a közvilágításra hatszázhatvanmillió lejt. A tanintézményeknek 1,268 milliárd lej jut, a diákoknak az év folyamán 132 millió 70 ezer lejt osztanak ki ösztöndíjként. A kultúrottho-nok javítására, építésre 1,770 milliárd lejt utalnak ki, ennek nagy részét az új kiskendi mûvelôdési ház felépítése emészti fel.

Anyósgyilkossági szándék

Március 2-án a gernyeszegi rendôrség a község területén elfogta a huszonnyolc éves, Hargita megyei K. Istvánt, akinek nevére országos körözési parancsot bocsátottak ki. A tettes február 14-én egy villával megszúrta anyósát, ezért gyilkossági szándékkal vádolják. Az ügy további tisztázására a férfit átadták a Hargita Megyei Rendôrségnek.

Színház

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata öt elôadással várja közönségét az elôttünk álló héten. Szombaton este 7 órától a nagyteremben a Györgyike, drága gyermek címû darabot tûzték mûsorra. Vasárnap Füst Milán Boldogtalanok címû kistermi elôadására lehet jegyet váltani. Kedden és szerdán 19.30 órától két kistermi elôadást visznek színre, március 8-án a Rejtélyes viszonyokat, immár 25. alkalommal, míg március 9-én Görgey Gábor nagysikerû komédiáját, a Komámasszony, hol a stukker? címût. Barta Lajos Zsuzsi címû vígjátékát március 11-én, pénteken este 7 órától játsszák a színház nagytermében.

A fôvárosi I. L. Caragiale Színház hétfôn 19 órától a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében mutatja be Jean Anouilh Az egoista címû komédiáját. Az országos premier vásárhelyi elôadására jegyek a színház jegypénztáránál válthatók.

A Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem magyar tagozata Nyitott kapuk rendezvénysorozatot szervez március 6-8. között. Vasárnap délután 4 órától a földszinti 7-es teremben a másodéves színész szakos hallgatók táncvizsgájának anyaga, délután 6 órától az I. emeleti 26-os teremben a másodéves bábszínész szakos hallgatók vizsgájának anyaga látható. Hétfôn délután 5 órától a II. emeleti 40-es teremben a harmadévesek a Molière Tartuffe és Mizantróp címû színmûvébôl készült vizsgaanyagot mutatják be, kedden délután 4 órától az I. emeleti 26-os teremben a másodéves színész szakos hallgatók énekvizsgájának anyaga (sanzonok és kuplék a két világháború közötti idôszakból) látható. Ugyancsak kedden, 17.30 órától az I. emeleti 39-es teremben a másodévesek Niel Simon Furcsa pár címû színmûvébôl készült vizsgaanyagot mutatják be. A belépés ingyenes, a helyek száma korlátozott.

Az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház vasárnap délelôtt 11 órakor Az Álomfestô címû mesedarabbal várja a gyerekeket. Szerdán 10 és 12 órakor Nyárádszeredában, míg március 11-én, pénteken 10 és 11.30 órától Szászrégenben vendégszerepelnek A halhatatlanságra vágyó királyfi címû elôadással. A román társulat csütörtökön 9.30, 11 és 12.30 órától Szászrégenben mutatja be a Hófehérke címû mesét.

Színes választékkal várja közönségét a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia. Kedden este 7 órától a nagyteremben a Selmeczi vonósnégyes tart kamarazene-koncertet. Selmeczi János (I. hegedû), Bíró Ágnes (II. hegedû), Filip Levente (mélyhegedû) és Rózsa Richárd (gordonka) Mozart-, Bartók Béla- és Beethoven-mûveket ad elô. Szerdán este 7 órától, szintén a nagyteremben Chilf Miklós marosvásárhelyi zeneszerzô születésének 100. évfordulója alkalmából tartanak hangversenyt. Közremûködnek a Marosvásárhelyi Mûvészeti Líceum diákjai. Csütörtökön 19 órától Rossini A sevillai borbély címû operáját tûzték mûsorra. A Kultúrpalota nagytermében vezényel Amaury du Closel (Franciaország), szólisták: Alexandru Agarici, Oana Andra, Nagy Zoltán, Anca Aluas, Stefan Ignat, Balla Sándor, Titus Pauliuc, közremûködik a filharmónia vegyes kara. A 21-es számú hangversenybérlet érvényes. Március 11-én, pénteken 13 órakor Kovács Zsuzsa tanárnô tart leckehangversenyt, majd délután 6 órakor ô fogadja a nevelôhangversenyre érkezôket is.

Rendezvények

A Látó Irodalmi Színpadán, a szerkesztôség Tanácskozmányi Termében szombaton délután 6 órakor a folyóirat februári Bécs-számát mutatják be. Meghívott: Deréky Pál egyetemi tanár, a tematikus szám vendégszerkesztôje.

A marosvécsi Alternatíva Egyesület és az Erdélyi Magyar Könyvklub közös rendezvényének ad otthont szombaton déli 12 órakor a marosvásárhelyi Bibliofil könyvesbolt. A rendezvény keretében dr. Barabás Dénes bemutatja a Parahelikon nevû art-terápiás csoport céljait, tevékenységét és a terápiában elért eredményeket. A Parahelikon csoport tagjai által készített cserépmaszkok, illetve ornamentációs tárgyak (megtekinthetôk a Bibliofil könyvesbolt kirakatában) a rendezvény végeztével megvásárolhatók. Az Erdélyi Magyar Könyvklub az árverés bevételével és a könyvesbolt március 5. és 11. közötti könyvforgalmának 3%-ával az Alternatíva Egyesület érdekvédelmi szervezetet támogatja. Az art- terápiás munkacsoport által készített dísztárgyak a jövô héten is megvásárolhatók a könyvesboltban.

A magyar oktatás legidôszerûbb gondjairól, a lehetséges megoldásokról tárgyalnak szombaton 10 órától óvónôk, tanítók, tanárok, a marosludasi és környékbeli történelmi magyar egyházak képviselôi, a magyar polgármesterek és alpolgármesterek a marosludasi mûvelôdési házban. A Romániai Magyar Pedagógusszövetség Maros megyei szervezete által szervezett találkozóra meghívták Asztalos Ferenc parlamenti képviselôt, az oktatásügyi szakbizottság elnökét, Tôkés Andrást, az RMPSZ megyei elnökét, Kerekes Károly parlamenti képviselôt, Albertini Zoltán megyei fôtanfelügyelô-helyettest, Dáné Károlyt, az RMDSZ megyei oktatásügyi alelnökét, Simon János matematika szaktanfelügyelôt, megyei tanácsost, Nagy Editet, a Pedagógusok Házának igazgatóját, Fejes Rékát, a magyar tanítók szakfelügyelôjét, Kovács Júliát, a magyar óvónôk szaktanfelügyelôjét, Soós Katalin magyar nyelv és irodalom szaktanfelügyelôt.

A felsôvárosi református templomban virágvasárnapig tartó sorozat kezdôdött, melynek keretében vasárnap este 6 órától igehirdetéssel egybekötött lelki-szellemi-testi erôgyûjtésre figyelô áhítatot tart Székely József nyugalmazott református lelkipásztor. A vasárnapi téma: Térjetek meg... és magamhoz veszlek titeket és beviszlek a Sionba.

A marosvásárhelyi Folk Center Alapítvány hétfôn este 7 órától táncházat szervez kezdôknek, ahol gyimesi, majd 20 órától haladóknak ugyancsak gyimesi táncokat tanítanak. Muzsikál Moldován István és zenekara, valamint az Öves együttes. A gyerektáncházat csütörtökön délután 6 órától 3-6 évesek számára, míg 7 órától 6-10 évesek számára ütemezték be. Kedden délután 6 órától 3-6, szerdán 6 órától pedig 6-10 évesek számára szerveznek játszóházat. Helyszín a Forradalom utca 8. szám alatti székház.

Kiállítások

A csíkszeredai Keresztes Györgyi és Szabó Árpád festményei szerdáig láthatók a marosvásárhelyi Bernády Ház földszinti termeiben. Március 10-én, csütörtökön 18 órakor Csatlós Levente grafika- kiállítását nyitják meg. A tárlatnyitón közremûködik Beke István klasszikusgitár-mûvész. Az emeleti galériában Balogh Ernô erdélyi tájakat és népszokásokat megörökítô fehér- fekete fényképeibôl összeállított tárlat látogatható.

A Kultúrpalota földszinti kiállítótermeiben Molnár Dénes-emlékkiállítás nyílt. A betérôk a korán elhunyt mûvész festményeit, grafikáit tekinthetik meg.

A paniti gyülekezeti teremben a nemrég tartott alkotótáborban készült alkotásokat mutatják be. A kiállítást közel két hónapig nézhetik meg az érdeklôdôk.

A nyárádszeredai mûvelôdési otthonban múzeumi tárgyakból összeállított tárlatot, valamint fényképkiállítást nyitottak meg a Bocskai Napok rendezvénysorozat keretében. A kulturális rendezvényeknek helyet adó házban Kántor Zita képzômûvész kiállítása is megtekinthetô.

A marosvásárhelyi Azomures fotógalériában, a Bernády György tér 2. szám alatt nemzetközi fot