Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

A tavasz ugyan még késik egy kicsit, március elseje azonban így is egy új kikelet kezdetét jelenti. Másfél évtized "hízás" után a lej lerázza magáról a fölöslegesen felszedett nullákat, karcsúsodása kezdetét jelzi ez a dátum. Március elsejétôl ugyanis - hadd szokjunk ismét hozzá az egyszámjegyû árakhoz és a banik használatához - minden kereskedônek kötelezô lesz új (vagy ha úgy tetszik, kemény) lejben is kifüggeszteni az árakat.

A kemény lej fizikai, kézzel fogható megjelenéséig ugyan még négy hónapig várni kell, a mostani intézkedésre azonban a túlságosan drasztikus váltás elkerülése érdekében volt szükség. Az idôsebb korosztály várhatóan ugyanis nehezebben szokik majd hozzá az új számoláshoz, de a kereskedôknek is idôbe telik majd, míg a denominációval járó minden buktatón sikerül túltenniük magukat.

Ha pedig ennyi fejfájás van vele, s többek között a bankoknak is jelentôs beruházást jelent majd például a pénzautomaták átállítása, felvetôdhet a kérdés, hogy miért volt szükség az új lej bevezetésére? A válasz azonban a nemzeti bank szakemberei szerint egyértelmû: sokkal többet nyer a nemzetgazdaság hosszabb távon, mint amennyit a váltással járó költségek kitesznek. Átlagembernek kissé furán hangzik, de a legtöbb a könyvelési procedúrák megkönnyítése révén nyerhetô, hisz - egészen leegyszerûsítve - ha valaki egész nap számokat ír, nem mindegy, hogy mekkora idôt veszít a fölösleges nullák lejegyzésével.

Az átlagos fogyasztó számára azonban sokkal lényegesebb érv a denomináció mellett az a komfortérzés, ami a pénz értékében való bizalomban rejlik. Milliomosok ugyan sokkal kevesebben leszünk a jelenlegi 22 és fél milliónál, a pénzforgalom várható felpezsdítését eredményezô pszichológiai hatástól azonban nem lehet elvonatkoztatni.

Az sem elvetendô aspektus, hogy az új lej bevezetése - legalábbis monetáris vonalon - a hosszan elnyúló tranzíció végét is jelzi. Az infláció egyszámjegyûvé csökkentése ugyan jelentôs részben pénzpolitikai manôverek eredménye, a reálgazdaság növekedése azonban valós jelenség, amelyet egy ilyen intézkedés is kellôen kiemel. Való igaz, hogy olyan hangok is hallhatók, amelyek elhamarkodottnak tartják a nullák eltüntetését, ám a kemény lej bevezetése a nemzeti valutában való bizalom erôsítését is célozza, ami tovább erôsítheti a fejlôdési spirált.

A fôbb valutákkal szembeni átváltási arány könnyebb kiszámolhatósága sem mellékes érv, fôleg az erôteljesen fejleszteni kívánt turisztikai iparág szempontjából, ám a középtávon várható euróra való áttérés is egyszerûbb lesz majd egyszámjegyû szorzóval, mint ha ötszámjegyû együtthatóval kellene majd a pénzt átváltani, s ne feledjük, akkor nem egyszerû nullák eltüntetésérôl lesz szó.

Olli Rehn hétfôn kijelentette, bízik abban, hogy Románia idôben, április 25-én aláírhatja a csatlakozási szerzôdést, hogy az európai család tagjává válhasson. Az EU bôvítési biztosa ezt azt követôn nyilatkozta, hogy találkozott Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszterrel.

Rehn elmondta, Romániában még sok a tennivaló, a külügyminiszterrel pedig fôként az igazságügyi reform és a korrupcióellenes harc kérdéseirôl tárgyalt.

"A kezdet bátorító, azt bizonyítja, hogy az új kormány nagyon komolyan veszi ezt a problémát, és bizonyos stratégiákat dolgozott ki, amelyeknek azonban rövid idôn belül konkrét eredményt kell hozniuk" - mondta a bôvítési biztos. Rehn emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság februártól novemberig monitorizálja a kötelezettségek teljesítését, Románia felkészültségérôl pedig részletes jelentés készül.

Rehn és Ungureanu a versenypolitikákról, az állami támogatásokról, valamint környezetvédelmi kérdésekrôl is tárgyalt. "Kértem a román kormányt, hogy ezeken a területeken is tegyen meg mindent a feltételek teljesítésére, hogy Románia idôben csatlakozhasson az EU-hoz" - mondta Ollie Rehn.

Mihai Razvan Ungureanu elmondta, Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel együtt vasárnap informális megbeszélést folytatott a bôvítési biztossal Románia eddigi eredményeirôl.

A külügyminiszter szerint Románia igazodik a csatlakozási menetrendhez, a minisztériumok vezetôi nemsokára beszámolnak az utóbbi két hónapban hozott intézkedésekrôl, a kormány pedig ezek alapján kiegészíti a január-februári kormányzati beszámolót.

Mától a gyógyszertárak 40-50 százalékában nem szolgálják ki azokat, akik ingyenes és ártámogatott vényre szeretnének gyógyszert kiváltani. Az ok: szerzôdéskötéskor derült ki, hogy az elsô évharmadra megszabott összeget január és február hónapban már elhasználták - tájékoztatott Vas Justina, a Megyei Gyógyszerészkamara elnöke.

Február 28-án, a második félév kezdetével élettel telt meg az Erdélyi Magyar Tudományegyetem új marosvásárhelyi campusa. Ide költöztek az egyetem mûszaki tanszékei, míg a humán tanszékek - szociálpedagógia és kommunikáció - a Deus Providebit Tanulmányi Házban maradtak. Ennek ellenére a humán szakos egyetemistáknak is tartanak az új épületben órákat. Az egyetem hallgatói önkormányzata is a város végi épületben talált otthonra.

A campus oktatási felületre alkalmas termeit - a pinceszint kivételével - elkészítették - tájékoztatta lapunkat Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi karok dékánja. A gépészmérnöki és kertészmérnöki szakok laborjai várnak még a felszerelésre.

Az egyetem vezetôsége a Siletina-Helyi Közszállítási Rt.-vel arra a megállapodásra jutott, hogy azok a maxitaxik, amelyek eddig az Univers’all bevásárlóközpontig közlekedtek, meghosszabbítják útjukat a campus feljárójáig, így megoldódik az utasszállítás kérdése is.

Az egészségügyi fogyóanyagok beszerzésére kiírt, tavaly országos szinten lebonyolított elektronikus versenytárgyalásokat ellenôrzik az Egészségügyi Minisztérium illetékesei. A Megyei Sürgôsségi Kórházban a licit nyomán leszállított termékek egy része használhatatlan, amit a kórház vezetése jelzett a szaktárcának. A kórház sürgôsségi eljárással kénytelen biztosítani a kezelésekhez szükséges fogyóanyagokat.

Buicu Florin adminisztratív igazgató a Népújságnak elmondta, a tavalyi liciteket megnyerô cégek a rendelésekre olyan termékeket is leszállítottak, amelyekkel mind minôségi, mind mennyiségi gondok vannak. - Mintegy másfél hónappal ezelôtt a kórházi részlegekrôl kaptunk jelzéseket arról, hogy a kötözésre használt gézpólya nem megfelelô, a négyzetméterenkénti 44 g helyett mindössze 17 grammos. A gerincpunkciós tûk túl vékonyak, használat közben fennáll a veszély, hogy eltörnek. A vizeletszondák nem zárnak jól, a steril gumikesztyûk számozása nem megfelelô, gyakorta szakadtak, vagy lejárt érvényességi idejûek. A minisztérium ezenkívül az általunk igényelt mennyiséget sem biztosította, mindössze negyedét. Például 10.000 pár gumikesztyû helyett mindössze 2.500-at kaptunk. Ott tartunk, hogy ki kell porcióznunk a kesztyûket. Ezenkívül a termékek leszállítási ideje 10 napról akár 30 napra is kitolódott - nyilatkozta Buicu Florin. Az Egészségügyi Minisztériumhoz több megyébôl érkeztek hasonló panaszok, az illetékesek helyszíni ellenôrzésre is készülnek, de az adminisztratív igazgató szerint még nem kaptak értesítést ennek idôpontjáról. Kérdésünkre, hogy addig is, míg megoldódik a fogyóanyagkrízis, mit tehet a kórház vezetése, Buicu Florin elmondta: a jónak bizonyuló termékeket felhasználják, egy újabb közbeszerzési versenytárgyalás megszervezéséig sürgôsségi eljárással próbálják megvásárolni a hiányzó fogyóanyagokat. Buicu Florin szerint március 9-én Bukarestben kerül sor megbeszélésre a kórházigazgatók, közegészségügyi igazgatóságok vezetôi, az egészségügyi, a pénzügyi minisztériumok illetékesei, az egészségbiztosítási pénztár, az országos ellenôrzési ügynökség képviselôi között, amelyen szó esik az egészségügyi fogyóanyagok közbeszerzési rendszerének módosításáról.

A tegnap Marosvásárhelyen felavatták a kábítószerfogyasztók kezelésére szolgáló klinikát.

Gábos Grecu József professzor, az 1-es Számú Elmegyógyászati Klinika vezetôje elmondta, a vásárhelyi drogrészleg 2002 januárjában alakult hat ággyal, három a férfi és ugyanannyi a nôi betegek számára. A klinika keretében mûködô részleg nem felelt meg a funkcionalitásának, ezért külön rész építésébe kezdtek. A munkálatok összértéke meghaladja a másfél milliárd lejt. Ennek egyharmadát az Országos Pszichiátriai és Drogellenes Program részeként folyósították, de jelentôs részt vállalt a Közegészségügyi Igazgatóság is.

A központ létrehozására a klinika udvarán lévô raktárt építették újra. A földszintes épület két, egyenként háromágyas terembôl, egy kezelôbôl, nappaliból és fogadóhelyiségbôl áll. Mindegyik szobához mellékhelyiség tartozik. A betegek kezelését pszichiáter, pszichológus, munkaterápiát végzô asszisztensek, szociális gondozók, pszichiátriai asszisztensek és ápolók látják el.

- 2003-ban harminchat, a tavaly harminc, míg az idén hét beteget kezeltünk - tájékoztatott a professzor. A vadkender (Cannabis), illetve Extasy-fogyasztók életkora nem haladja meg a 24 évet. Véleménye szerint a kábítószer-fogyasztók száma csökkenôben van, a rendôrség drogellenes osztálya által szervezett razziák és ellenôrzések eredményeként.

A Filmtett mozgóképes havilap 50. lapszáma megjelenése alkalmából rendeznek középiskolai vetélkedôt, melynek elôdöntôjére kerül sor a héten. Három színhelyen folyik a verseny: szerdán 18 órakor a Bolyai Farkas Elméleti Líceum dísztermében, csütörtökön a sepsiszentgyörgyi városi könyvtárban, pénteken a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceumban.

A verseny után Magyar filmek éjszakája címmel filmvetítés lesz. A vetélkedô fôdíja háromnapos tanulmányi kirándulás a Duna Televízió székházába. A verseny, valamint a vetítés nyitott, nézôként bárki részt vehet. A belépés díjtalan.

Jegyzet

Valamikor, a demokrácia hajnalán az ókori Görögországban az agora volt az a hely, ahol a városállamok polgárai összegyûlhettek, nyilvánosan megvitathatták ügyes-bajos dolgaikat, szónokolhattak elképzeléseikrôl. Ez a forma öröklôdött át évszázadokon keresztül, s teremtôdött meg a modern nyilvánosság, aminek ma legnagyobb agorája a média. A média ma sokféle szerepkört tölt be, az információ-közvetítéstôl a szórakoztatásig, s a szabad sajtó kétségtelenül a demokrácia nélkülözhetetlen tartozéka. A sajtót lehet szidni, elmarasztalni, az újságírók is tévedhetnek, de az is tény, hogy a kommunikáció világában igencsak szükség van a nyilvánosság ezen formájára. Ezt leginkább a politikusok, közéleti személyiségek tudják, akik többé-kevésbé élnek, mások visszaélnek ezzel a lehetôséggel. A marosvásárhelyi tanács legutóbbi ülésén is arról gyôzôdhettem meg, hogy városatyáink a különbözô határozattervezetek megvitatásánál igencsak odafigyelnek a sajtóra is. Mi több, vannak olyan tanácsosok is, akik jelzik és figyelmeztetik is az újságírókat, hogy, úgymond, mi a lényege annak, amit elmondott. Sôt, azt is igénylik, a tudósításban név szerint jelenjen meg a felszólaló véleménye. A választóknak joguk van tudni, ki mit tesz.

Ez így rendben is volna, csakhát engedjék meg a szóban forgó tanácsosok, hogy a sajtó képviselôi az információk kapuôreiként válasszák ki azt, hogy mit és hogyan írnak, mert hát nekünk nem az egyes tanácsosok népszerûsítése a dolgunk, hanem az olvasó hiteles tájékoztatása. Ami a vitákat illeti, megértem, hogy a tanácsülés azért van, hogy valóban az érvek cseréje után szülessen meg a legmegfelelôbb határozat, azonban érthetetlen számomra, hogy egy párthoz tartozó tanácsosok miért nem tudják egyeztetni véleményeiket a frakción belül. Tudomásom szerint például az RMDSZ-tanácsosok az ülést megelôzô találkozójukon beszélik meg a határozattervezetekkel kapcsolatos kérdéseket, alakítják ki a közös álláspontot. Hasonló - többpárti - munka folyik a különbözô bizottságokban is, ahol a bizottsági tagoknak alkalmuk van érvelni, véleményt mondani. Nem lenne hatékonyabb a tanácsülés, ha az adott határozattervezetrôl a már elôre egyeztetett véleményt a frakcióvezetô képviselné, vagy legalább az a szakbizottsági tag, aki részt vett ennek kidolgozásában? Gyakran nem ez történik, hanem hosszas idôhúzó eszmecserét folytatnak azokról a kérdésekrôl, amelyeket korábban szakbizottságokban - tehát a hozzáértôk - már meghánytak-vetettek. Ha pedig a közszereplésrôl van szó, a tanácsülés elôtt, vagy után is lehet sajtótájékoztatót tartani, ki lehet fejteni az egyéni érveket, a határozatok indoklását elemezni alaposabban. S talán hatékonyabb is lenne, mint néha parttalan vitákba kezdeni olyan tanácsülésen, amelynek napirendjén közel 30 határozattervezet szerepel. Talán érdemes meggondolni.

Az Európai Bizottság továbbra is azt reméli, hogy Románia a tervezett menetrendnek megfelelôen, 2007-ben csatlakozik az Európai Unióhoz - jelentette ki hétfôn a brüsszeli testület vezetô szóvivôje.

Francoise Le Bail azokra a német lapértesülésekre reagált, amelyek szerint az Európai Parlament konzervatív frakciója Románia csatlakozási folyamatának befagyasztását javasolja. A parlamenti csoport tagjai közül állítólag többen levelet írtak ez ügyben Olli Rehn bôvítési biztosnak. A csatlakozási szerzôdést a tervek szerint április 25- én Luxemburgban írják alá Romániával, de elôtte, április 13-án az európai képviselôtestületben még szavaznak a kérdésrôl. Az Európai Bizottság múlt heti ülésén mondta ki az utolsó szót ebben az ügyben, továbbra is kedvezôen nyilatkozva Bukarest csatlakozási kilátásairól - emlékeztetett a brüsszeli szóvivô.

Olli Rehn bôvítési biztos a Tageszeitung címû berlini lapnak adott nyilatkozatban maga sem tartotta kizártnak, hogy Romániát csak 2008-ban veszik fel az Európai Unióba. Ez a lehetôség valóban nem zárható ki a csatlakozási szerzôdésben szereplô záradék következtében, de a hivatalos brüsszeli álláspont továbbra is az, hogy Románia a csatlakozási folyamat jelenlegi állása alapján 2007-ben tag lehet az unióban - hangoztatta a szóvivô.

INSOMAR-felmérés

Az NLP-DP szövetség népszerûsége 58,5 százalékos, az SZDP-re a válaszópolgárok 28,6 százaléka szavazna, derül ki abból a közvélemény- kutatásból, amelyet az INSOMAR készített az FSLI Petrom megbízásából, és amelyet vasárnap juttattak el a Mediafaxhoz.

A felmérés szerint a harmadik helyen a Nagy-Románia Párt áll 7,7 százalékkal, majd következik az RMDSZ (3,2%), az Új Generáció Pártja (1,1%), a Népi Pólus (KDNPP-Népi Akció-Románia Újjáépítéséért Szövetség - 1,1%), illetve más pártok (összesen 1,8%).

A politikusok népszerûségi listáján Traian Basescu áll az elsô helyen 59 százalékkal, majd következik Calin Popescu Tariceanu - 47%, Mona Musca - 40%, Mircea Geoana - 34%, Ion Iliescu - 29%, Adrian Nastase - 27%, Emil Boc - 25%, Monica Macovei - 21%, Adriean Videanu - 20%, Ionut Popescu - 16%, CV Tudor - 15%, Mihai Razvan Ungureanu - 15%, Markó Béla - 11%, Gheorghe Barbu - 10% és Dan Voiculescu - 8%.

A kérdôíves közvélemény-kutatás február 16. és 21. között készült 1.295 nagykorú személy megkérdezésével, hibalehetôsége 2,7 százalékos.

Az Adótörvénykönyvet módosító rendeletet egy késôbbi kormányülésen vitatják meg, a kabinet tagjai hétfôn csak az állami vállalatok alkalmazottai béremelésének korlátozását és az elbocsátások számát hagyták jóvá.

A kormány hétfôi ülésén elfogadott egy sor jogszabályt az 53 monitorizált állami vállalat idei negyedéves bérmódosításával, valamint az egységek költségvetésével kapcsolatban.

Oana Marinescu kormányszóvivô elmondta, a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásokon kitûzött lépések közül a kabinet hétfôi ülésén csak ezeket az intézkedéseket fogadták el. Az Adótörvénykönyv módosítását célzó sürgôsségi rendelet tervezetét egy késôbbi kormányülésen vitatják meg.

A kormány arról döntött hétfôn, hogy a monitorizált állami vállalatok idén nem eszközölhetnek 4 százaléknál magasabb béremelést a tavalyi szinthez képest. A kabinet arról is határozott, hogy az idén összesen 9.069 alkalmazottat bocsátanak el a monitorizált állami vállalatoktól.

Gheorghe Barbu munkaügyi miniszter elmondta, a szaktárcák döntik el költségvetési adatok alapján, hogy a nekik alárendelt állami vállalatok közül melyik egység hány alkalmazottat bocsát el.

Az Európai Beruházási Bank (EBI) összesen mintegy 80 millió euró értékben két visszatérítendô kölcsönt ad Romániának szociális programok finanszírozására.

A hitelegyezményeket hétfôn írta alá a kormány székházában Ionut Popescu pénzügyminiszter és Wolfgang Roth, az EBI alelnöke.

Az elsô, 12,5 millió euró értékû szerzôdés a legtöbb 150.000 lakosú kis- és közepes méretû városok infrastrukturális fejlesztési programjára vonatkozik, amelynek keretében az ország 15 megyéjében korszerûsítik az ivóvíz- és szennyvízhálózatot. A program elsô szakasza Fehér, Calarasi, Botosani és Hunyad megyére terjed ki.

Az EBI-hitel a program elsô részéhez kapcsolódik. A banktól kapott összeget egy 14,4 millió euró értékû Phare-támogatással, 4,9 millió euró értékû költségvetési hozzájárulással, és további 7,2 millió euró értékû, különbözô forrásokból származó támogatással egészítik ki.

A második, 66,4 millió euró értékû hitelegyezmény az egészségügyi fejlesztési tervezet finanszírozását támogatja, amelynek keretében korszerû berendezésekkel látják el a szülészeteket és kórházak sürgôsségi részlegeit. A tervezet összértékét 167,8 millió euróra becsülik, a hátralevô összegbôl a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank 65,1 millió eurót hitelez, az állam 36,3 millió eurót különít el a költségvetésbôl.

A hitelek lejárati ideje 25 év, ötéves kegyelmi idôszakkal.

A súlyosan beteg II. János Pál pápa nem mond le, mert a katolikus egyház "nem hasonlítható a Coca Cola vagy a General Motors céghez, ahol a vezetôk lemondanak, amikor egészségük hanyatlik" - fejtette ki egy vasárnapi lapinterjúban Julian Herranz spanyol bíboros, a Vatikán jogi szakértôje.

A katolikus egyházfô abbeli döntését, hogy továbbra is betölti tisztségét, "a közönség nehezen érti meg, mivel úgy fogja fel az egyházat, mint valamiféle nagyvállalatot, és így az emberek azt kérdik, miért nem mond le úgy, ahogy ezeknek a vállalatoknak a vezetôi tennék" - idézi a bíborost a La Stampa címû torinói lap.

Herranz bíboros a törvényszövegek értelmezésével foglalkozó pápai tanács elnöke és a kánonjog szakértôjének számít.

"Az emberek nem tudják, hogy az egyházban kétféle misszió létezik: kánonjogi és isteni megbízatás. Az elôbbi, mint például a püspököké, tipikusan kánonjogi. Egy püspök azért vezeti egyházkerületét, mert a pápa ezt a megbízatást adja neki. A pápa esetében a helyzet más. Az egyházfô hatalma egyenesen Krisztustól ered, akinek missziója idején ô a földi helytartója" - fejtette ki a bíboros.

Ezért az egyház jogi szakértôje szerint a 84 éves, legutóbb gégemetszésen átesett II. János Pálnak, amíg csak él, nem áll szándékában lemondani az "Isten által rábízott" pápaságról.

Magyarország testvérvárosi és testvérmegyei kapcsolatok kiépítésével, tiszteletbeli konzulátus megnyitásával, kulturális napok rendezésével, a turisztikai kapcsolatok élénkítésével szeretne az eddigieknél nagyobb mértékben jelen lenni Románia moldovai részén is - e szándék jegyében tett látogatást Iasi-ban és Bákóban (Bacau) Terényi János bukaresti magyar nagykövet.

Az MTI érdeklôdésére a misszióvezetô elmondta: kétnapos látogatása során Iasi és Bákó megyei és városi önkormányzati vezetôivel, illetve az ottani prefektusokkal folytatott megbeszéléseket. Terényi elmondta: ezzel az útjával tudatosítani akarta, hogy Magyarország Romániához fûzôdô kapcsolatai nem korlátozódnak Bukarestre, hanem az ország egészére, így a Kárpátokon túli moldovai megyékre is. Ennek nyomatékosítására a nagykövet négy fô javaslattal állt vendéglátói elé.

Felvetette annak a lehetôségét, hogy magyar tiszteletbeli konzulátust nyissanak Iasi-ban; hatásköre a Galati-tól északra fekvô moldovai megyéket ölelné majd fel. Terényi indítványozta azt is, hogy Iasi és Bákó testvérvárosi, illetve testvérmegyei kapcsolatot létesítsen valamilyen magyar várossal és megyével.

Harmadik javaslatként a bukaresti Magyar Kulturális Intézet tervbe vette, hogy az ôsszel kulturális napokat rendezne Iasi-ban és Bákóban. A negyedik javaslat értelmében az Erdélybe látogató magyar turisták útvonalába be kellene vonni a moldovai megyék egy részét is. A iasi-i és bákói turisztikai irodáknak ennek érdekében érdemi turisztikai promóciót kellene folytatniuk Magyarországon - mondta a nagykövet.

A iasi vendéglátók kifejezték reményüket, hogy a majdani testvérvárosi és - megyei kapcsolatok keretében a magyarországi kereskedelmi és iparkamarákkal szeretnének együttmûködést kiépíteni. Ez olyan területekre is kiterjedne, mint Románia felkészülése az európai uniós csatlakozásra. A bákói illetékesek ismertették a nagykövettel egy ottani nemzetközi üzletközpont 10 millió eurós projektjét. Ez a központ várhatóan a jövô év végére felépül. A vendéglátók kifejezték reményüket, hogy e központban valamilyen formában meg lehet majd jeleníteni a magyar gazdasági, kereskedelmi és tôkebefektetôi érdekeket is.

Terényi Jánosnak Bákóban bemutatták azt a két csángóföldi gyermeket, akiknek oktatásához a bukaresti magyar nagykövetség munkatársai a Legyen Ön is keresztapa, keresztanya! elnevezésû programhoz csatlakozva szeretnének hozzájárulni.

A Visa International egyik legutóbbi felmérése szerint a lakosság gyakori bankkártya-használata komoly megtakarításokat eredményezhet a GDP-hez mérten, ami elônyös a gazdasági növekedést tekintve - mondta Radu Obreja, a Visa International alelnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában.

A nemzetközi kártyatársaság egyik legfrissebb felmérésébôl, amelyet a Global Insight készített, kiderül: a fejlett nyugati országokban komoly költségmegtakarítással jár az, ha a készpénz-forgalom egy részét sikerül átterelni a bankkártya-használatba.

A vizsgálat szerint az európai gazdaságok bruttó hazai termékének mintegy 2-4 százalékát adják a készpénz-forgalommal kapcsolatos költségek. A kutatás alapján - az utóbbi években - az európai Visa-tagbankok átlagosan országuk GDP-jének 0,3-0,35 százalékával egyenértékû megtakarítást érhettek el, ha a készpénz-használatot a kártyaforgalom váltotta fel.

Magyarországot tekintve is érdekes következtetésekre jutott a vizsgálat. Ha az összes kiskereskedelmi forgalom értékét vesszük alapul, akkor ehhez viszonyítva a bankkártyák kereskedelmi helyen fizetésre való felhasználása az elmúlt években jelentôsen emelkedett. Míg 1999-ben az összes kereskedelmi forgalom csupán 2,23 százalékában vásároltak bankkártyákkal, ez az arány már 2001-ben 4,08 százalékra emelkedett, 2002-ben 5,18 százalékra nôtt, majd a nemzeti banki, valamint KSH-adatok alapján a kiskereskedelmi forgalomhoz viszonyítva 2003-ban 6,35 százalékot tett ki a bankkártyás fizetések forgalmának aránya.

Radu Obreja szerint különösen a hitelkártyás vásárlások elterjedése növelheti meg a lakossági megtakarításokat, hiszen az ügyfelek vásárlásukkor a hitelkártyájukat használják, míg pénzük a kártya kifizetésének idôpontjáig, általában 45 napig különbözô befektetésekben, betétekben gyarapodhat.

Radu Obreja elmondta: a Visa EU tavalyi máltai konferenciáján úgy döntöttek a tagbankok, hogy igyekeznek egységesíteni az EU belsô fizetési piacát. Nyugat-Európa egyes államaiban ugyanis olyan kártyák is forgalomban vannak, amelyeket csak az adott államon belül lehet használni. Ezeket a kártyákat a nemzetközi kártyatársaság igyekszik majd egységesíteni, illetve használatukat kiterjeszteni az egész Európai Unió területére. Ennek érdekében ezekre a plasztikpénzekre is ráhelyezik a Visa emblémáját, ezeket a bankkártyákat a jövôben V-Pay kártyáknak nevezik.

A Romtelecom tavaly 107,1 millió eurónak megfelelô adózott eredményt ért el a 2003-as, 12,9 millió eurós veszteség után. Az üzemi eredmény 117,2 millió euró lett az elôzô évi, 8,8 millió eurós hiány helyett.

A forgalom 5,2 százalékkal 839,1 millió euróra nôtt 797,4 millióról.

A profit visszatértét jelentôs beruházások elhalasztása és az átszervezés, az álláshelyek csökkentése magyarázza, amitôl 33 százalékkal nôtt a termelékenység abban az értelemben, hogy az egy alkalmazottra jutó vonalak száma év végén 240 volt, a 2003. végi 181 helyett. Az önkéntes alapon leépített 5700 alkalmazott végkielégítése 50 millió euróba került. A vezetékes vonalak számát tavaly 0,2 százalékkal 4,338 millióra növelte a Romtelecom, ám a hívások száma 3 százalékkal csökkent. A mobilszolgáltatás ügyfeleinek száma 3,6 százalékkal nôtt, 87.497 volt az év végén.

A Romtelecom a fô konkurenciának a mobiltelefont tartja, és új stratégiát készít a versenyben maradásra, egyebek között új tarifarendszeren, a hálózat, a nagy sebességû adatátvitel és az internetszolgáltatás fejlesztésén gondolkodnak. Február 1-jén a vezetékes vonalbérlet díját átlagosan 34,1 százalékkal emelte e Romtelecom, 3,5 eurónak megfelelô összegre az addigi 1,8 euróról, egyszersmind a nemzetközi hívások percdíját 9,1 százalékkal, a távolsági beszélgetésekét 10 százalékkal, a vezetékesrôl mobilvonalra menô hívásokét 3,4 százalékkal csökkentette.

A következô három évben a fejlesztés 500 millió euróba fog kerülni.

Az új kormány 2006-ra akarja teljes egészében privatizálni a Romtelecom távközlési vállalatot, várhatóan tôzsdei kibocsátással. A cégben jelenleg többségi tulajdona van a görög OTE cégnek. A kormány 2003-ban kötött megállapodást a görög vállalattal, amelynek értelmében az OTE 243 millió dollárért 54,01 százalékra növelte részesedését a Romtelecomban a korábbi 35 százalékról. Az OTE 1998-ban 675 millió dollárt fizetett a Romtelecom 35 százalékáért.

A Romtelecomnak nagy szüksége van új forrásokra, részben adóssága visszafizetésére, részben további fejlesztésekre, mivel megszûnt a monopolhelyzete a vezetékes piacon.

Az OTE-tól azonban jelentôsebb segítséget nem lehet várni, mert - mint a görög távközlési vállalat jelentette - az adózott eredménye tavaly 67,7 százalékkal 132,6 millió euróra csökkent a 2003-as 410,7 millióról.

Kommentár

"Egyenesben vagyunk, az Európai Unió vita nélkül fogadta el a csatlakozási szerzôdést. A gesztus jelzésértékû. Azt jelenti, hogy az Unió bízik Romániának a csatlakozás érdekében tett erôfeszítéseiben" - nyilatkozta nemrégiben Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök, amikor az Európai Parlament elfogadta a csatlakozási szerzôdést.

Nos, korai volt az eufória. A Handelsblatt német napilap szerint az Európai Parlament legnépesebb frakciója, az Európai Néppárt Románia uniós csatlakozásának befagyasztását kéri "a Romániában általánossá vált korrupció miatt". A néppárti képviselôk nevében Markus Ferber nyilatkozott, aki kijelentette, a néppárti képviselôk levélben fordultak Olli Rehn bôvítési biztoshoz, amelyben kérik, vizsgálja meg, tett-e valóban Románia akkora elôrelépést a korrupció visszaszorításában, amely feljogosítja a csatlakozási szerzôdés április 25-re tervezett aláírására.

Jó román szokás szerint boldog-boldogtalan nyilatkozni kezdett a hír hallatán. A miniszterelnök azt mondta, hozzá nem érkeztek hasonló jelzések, egyébként is csupán jelzésrôl, nem hivatalos nyilatkozatról van szó, és azzal "védekezett", hogy Törökországhoz képest mi milyen "jól állunk"!? Azonban, becsületére legyen mondva, nem "minimalizálta" a problémát, annak ellenére, hogy "nem hivatalos nyilatkozatról van szó, amelyet komolyan lehetne kommentálni".

Ezzel szemben az államfô - szokásos stílusában - azt nyilatkozta, hogy az új kormány nem fogja a külpolitikáját minden nyugat-európai politikus kijelentéséhez igazítani. "Egy német politikus, lett légyen akár kereszténydemokrata vagy más politikai színezetû, nem fogja leállítani Románia integrációs folyamatát. Mi dokumentumok alapján dolgozunk, és nem az egyik vagy másik "landban" született nyilatkozat szerint". Végül kijelentette: Románia "teszi a dolgát" és "biztosíthatom", április 25-én aláírja a csatlakozási szerzôdést.

Az ellenzék szerint, a jelenlegi hatalom a marakodást választotta a korrupcióellenes harc helyett. Vasile Puscas, a Nastase-kabinet EU-fôtárgyalója kijelentette, a volt kormány komoly lépéseket tett a korrupció visszaszorítására, kezdve a korrupcióellenes törvénycsomagtól a PNA létrehozásáig. Annak ellenére, hogy a jelenlegi hatalom a korrupció elleni harc zászlóvivôjeként nyerte meg a választásokat, utólag csak a politikai csatározásokban merült el, a valós korrupcióellenes harc helyett. Véleménye szerint az eredmény nélküli szólamok nyomán terjedt el a közvéleményben, hogy a korrupció általános jelenséggé vált, amely ellen képtelen eredményesen harcolni a novemberi választások nyomán kialakult kormányzat. Ez pedig természetszerûen kiváltotta a nemzetközi közösség aggodalmát.

A romániai látogatáson levô Olli Rehn bôvítési biztos vasárnap azt nyilatkozta, hogy a csatlakozási szerzôdést a naptári terv szerint, április 25-én aláírják, de nem titkolta, hogy azért jött, hogy a romániai hatóságokkal megtárgyalja a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy az ország 2007-ben készen álljon a teljes jogú tagság elnyerésére.

Summa summarum, a kormánynak meg kell értenie, hogy Romániának nem "Törökországhoz képest" kell "jól állnia" a csatlakozási elôkészületeket illetôen, hanem teljesítenie kell az EU-csatlakozás feltételeit. Arra sem lehet hivatkozni, hogy mindig akadnak, akiknek "nem szimpatikus" Románia, és, hogy a német politikus álláspontja "érzelmi indíttatású". Az elnöki arrogancia pedig végleg nem megoldás. Igaz, hogy a néppárti frakció például nem fogja leállítani az ország csatlakozását, de ha nem teljesítjük a feltételeket, egy évvel elhalaszthatják a belépést. Ez egyébként benne van a szerzôdés védzáradékában.

Romániának az elkövetkezendô idôszakban komoly eredményeket kell felmutatnia a korrupció és a szervezett bûnözés elleni harc terén, rendet kell teremtenie az igazságszolgáltatásban, biztosítania kell a sajtószabadságot, a kisebbségi jogokat és nem utolsósorban a versenypolitikáját kell megreformálnia. Ezek létezô problémák, amelyeket valóban meg kell oldani, ha azt akarjuk, hogy 2007. január elsején valóban belépjünk az Európai Unióba. A megoldás az igazi garancia, nem egy államelnöki (szóbeli) "biztosíték". Ezekben nem volt és nem lesz "átmeneti mentesség".

A nôk alulképviseletének objektív és szubjektív okai; a nôk jelenléte a Maros megyei politikai pártokban; a politikai retorika specifikuma; hatékony stratégiák a nôk politikai sikerei érdekében. Ezek voltak azok a témakörök, amelyekrôl a szombati tanácskozáson szó esett. Az eseményen, amelyre a Pro Európa Liga és a megyei tanács közös szervezésében került sor, jelen voltak a választásokon részt vevô politikai pártok képviselôi, újságírók és nemkormányzati szervezetek képviselôi.

Smaranda Enache, a PEL társelnöke, Lucia Briscan, a PEL nôi tagozatának vezetôje, Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke problémafelvetô szavait követôen a jelenlevôk arról beszéltek, hogy a nôk alulreprezentáltak a politikában, bár majd mindegyik párt programjába foglalta, hogy a nôknek és a fiataloknak bizonyos százalékot kell biztosítani a jelöltlistákon. Ezek azonban kipipálandó statisztikai adatok maradnak, sohasem valósulnak meg.

A szervezôk véleménye szerint a parlament összetételének a társadalmi összetételt kellene tükröznie. Ehhez képest a képviselôházban 1992-ben 13 (4%), 1996-ban 25 (7%), 2000-ban 38 (11,1%), 2004-ben 37 (11%) a nôk képviselete. A szenátusban a helyzet még rosszabb, nincs megfelelô marketing a politikus nôk imázs- építésére.

Markáns vélemény is elhangzott arról, hogy nem elég, ha a nôk összegyûlnek és beszélnek a dologról. Aki politikai karriert akar befutni, tudnia kell, hogy mit akar, de pénz is kell a reklámhoz, illetve egy alakulat, amely támogat. A politikai harcnak nincs neme, durva háború, a szabály mindenkire - nôre, férfira - érvényes, a tudás, felkészültség, akarat, harci készség számít. A politikai retorika nem "nôi", hanem felelôs kell legyen, reális problémákról kell szóljon. Megfogalmazódott, hogy a társadalomnak nincs igénye a nôi politikai képviselet iránt. Ezt a nôknek kell felébreszteni, mert a férfiak nem akarják átadni a politikai "hadszínteret".

A tanácskozáson szó esett a roma nôk helyzetérôl is. Az etnikum jelen levô képviselôi elmondták, hogy a hagyományaik miatt is kevés roma nônek van bátorsága részt venni a politikában vagy a közéletben. saját közösségükben is nagy nehézségeket kell leküzdeniük, ezért inkább az apró lépések politikáját követve próbálnak elôtérbe kerülni.

Romániában kevés a nô a politikában, ezen kellene változtatni, jelentette ki a találkozó végén Smaranda Enache, és úgy gondoljuk, itt az ideje, hogy errôl komolyan tárgyaljunk, és elindítsunk egy folyamatot.

Zsúfolásig telt a Nemzeti Színház protokollterme hétfô délelôtt. A színházi szakemberek, valamint a sajtó képviselôi egy ember életében egyedi alkalomra gyûltek össze, köszönteni és ünnepelni. Az ok: Lohinszky Loránd újabb, állami szintû kitüntetése - az érdemes mûvész munkáját, mûvészetét Románia egyik legrangosabb állami kitüntetésével, a Románia Csillaga Érdemrend tiszti fokozatával ismerték el. A ceremónia szépséghibája, hogy az érdemrendet a mûvész jókora késéssel vehette át, de jobb késôbb, mint soha.

A kitüntetést Ion Caramitru színész, egykori kultuszminiszter adta át.

Caramitru beszédében elmondta: ragaszkodott hozzá, hogy személyesen adhassa át az Emil Constantinescu elnök által aláírt oklevelet és érdemrendet, a kitüntetett városában, Marosvásárhelyt. Megtudtuk, majd' öt évvel ezelôtt, 2000. december elsején szignálták az oklevelet, ám különbözô bürokráciai huzavonák és anyagi problémák okán (nem tudták idôben kivitelezni az aranytartalmú érdemrendeket), azt csak most adhatták át a kitüntetettnek. A Lohinszky Lorándét személyesen akarta átnyújtani, mint egykori tanítvány, tisztelô és barát.

A családias jellegû, jó hangulatú eseményen a kitüntetett is szót kért: köszönetét fejezte ki, és elmondta: váratlanul érte a döntés, mint ahogy azt minden eddigi kitüntetése során is tapasztalta. "Mindig imádtam a szakmámat, még akkor is, amikor pályafutásom elején szocreál darabok elôadásain kellett játszanom. Szerencsére majd’ mindegyikben negatív szereplô voltam. Ezzel a szerepkörrel sokkal inkább tudtam azonosulni" - mondta befejezésképp, általános derültség közepette az idôs mûvész.

Elképesztô, mekkora irodalma van a rovásírásnak. Akkor döbbentem rá, mikor a Duna Tévében látott dokumentumfilmet követôen keresni kezdtem a világhálón a 'rovásírás' címszót, és kiderült: a rovásírásról rovásírással írt szöveget is olvashatok, ha értek hozzá. De hát csak Ráduly maga kisebb könyvtárra rúgó cikket, tanulmányt írt 1990-tôl, mikor elôször vitte nyilvánosság elé a rovásírás témakörét. Nem tudom, eljutottak-e az anyaországi kutatókhoz Ráduly János kötetei, a dokumentumfilm tanúsága szerint nem, és az a kedves tanárnô sem említette, aki a budapesti Móra Ferenc Általános Iskolában rovásírás szakkört vezet. Mert valósággal divat lett rovásírni, és itt-ott tanítják is a székely-magyar rovásírás egyik-másik változatát, olyat is, amilyennel Ráduly rukkol elô: a balról jobbra haladót. Az egyszerûsítés, az egyszerûsödés irányába mozdul el, amikor csökkenti a magánhangzó-változatok számát, s hosszúságuk jelölésére bevezeti az egy vonalkából álló mellékjelet. Rovásírását természetesen a magyar helyesírás szabályaihoz igazította. A kötet tartalmazza ama forrásemlékeket, amelyek ábécéje összeállításakor hasznára voltak, feliratos, kéziratos emlékeket, így az alsószentmihályi, a vargyasi, székelydályai rovásemlékek képét, a nikolsburgi ábécét, a székelyderzsi templom téglafeliratát, a bögözi templom betûcsoportját, a berekeresztúri templom második feliratát, a szolokmai kapu rovásfeliratát és a kibédi lôportartó szaru három jelének képét, a többit felsorolja. A kéziratos emlékek közül rajzban szerepel Telegdi János betûsora, Miklósi Csulyák István református esperes két betûsora az 1600 körüli évekbôl, a makfalvi rovásszöveg, Kájoni János betûsora és írásmutatványa 1673-ból, a Hickes-Harsányi- féle ábéce, Bél Mátyás rovásábécéje 1718-ból, a többit felsorolja. Következik a Ráduly-féle ábécé betûkészletének közlése, a betûk, majd az ábécé maga, a szabályok és a példák.

(A kötet a székely-udvarhelyi Erdélyi Gondolat Kiadónál jelent meg a szerzô kiadásában, ezért aki hozzá akar jutni, a Kibéden élô jeles szerzôhöz kell fordulnia.)

A Marosvásárhelyi Táblabíróságnak a tanügyi törvényre hivatkozó februári döntése szerint a Bolyai Farkas Líceum visszaszolgáltatása a református egyháznak jogtalan volt. Az Erdélyi Református Püspökség tegnap délután felfolyamodást nyújtott be a táblabírósági határozat ellen.

A Bolyai Farkas Líceumot a református egyház a 2002. évi 501-es, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvény alapján követelte vissza, a Restitúciós Bizottság pedig tavaly szeptemberben az ingatlan visszaszolgáltatásáról határozott. Marosvásárhely polgármestere, Dorin Florea azonban a törvényes óvási idôn belül a Marosvásárhelyi Táblabíróságon megtámadta a Restitúciós Bizottság határozatát és pert nyert. Az Erdélyi Református Püspökség jogásza, Marosán Tamás szerint a polgármester a helyi tanács nevében fellebbezett. "Florea arra hivatkozott, hogy a Restitúciós Bizottság döntése nem volt jogos, mivel a tanügyi törvény 166-os cikkelye alapján azok az intézmények, ahol oktatás zajlik, a municípium közvagyonát képezik, és a szóban forgó iskolát nem lehetett volna elidegeníteni az Oktatásügyi Minisztérium jóváhagyása nélkül. Az egyházat nem hívták perbe, az ilyen irányú intervenciós kérelmünket visszautasította a táblabíróság. Szerintem a városi tanácsnak, amelynek nevében a polgármester megóvta a Restitúciós Bizottság határozatát, nincs felperesi minôsége" - nyilatkozta a Népújságnak a jogtanácsos.

Az Erdélyi Református Püspökség tegnapi felfolyamodásában, melyet a Marosvásárhelyi Táblabírósághoz nyújtott be, és amelyet a Legfelsôbb Semmítôszék és Bíróság tárgyal majd, a felperes minôségét kifogásolják, és hangsúlyozzák, hogy a speciális törvény alkalmazása, mint amilyen az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvény is, elsôbbséget élvez az egyéb jogszabályokkal szemben. "Remélem, hogy a Legfelsôbb Semmítôszék és Bíróság hidegebb fejjel kezeli az ügyet, inkább a jogot, mintsem a különbözô indulatokat tartja szem elôtt. A marosvásárhelyi polgármester tette nem lepett meg, Florea nem szimpatizál a magyar érdekekkel" - jelentette ki Marosán Tamás. A püspökség jogtanácsosa szerint a Bolyai líceum az elsô oktatási intézmény, amellyel kapcsolatban ilyen döntést hozott a táblabíróság, hasonló eljárással a nagyenyedi kollégium esetében próbálkoztak, de az ottani tanács végül visszalépett. Marosán Tamás szerint egy esetleges kedvezôtlen semmítôszéki döntés nyomán csak a törvénymódosítás oldaná meg a helyzetet, mely egyértelmûen megszabná, hogy az állami közvagyonból kikerüljenek az egyház által visszaigényelt ingatlanok. "Jelenleg az oktatási intézmények az állami közvagyonba tartoznak, de esetükben nem egyszerû elidegenítésrôl (mint például a hagyományos adásvételrôl) van szó, amire a polgármester is hivatkozik, hanem restitúcióról" - tette hozzá a jogtanácsos.

Ciobanu Maria, a marosvásárhelyi tanács jegyzôje kérdésünkre elismerte: Dorin Florea polgármesteri, illetve ô maga, jegyzôi minôségében, a tanács nevében fellebbezte meg a Restitúciós Bizottság döntését.

A megkérdezett tanácsosok ezzel szemben nem tudtak a restitúciós bizottság döntése elleni polgármesteri fellebbezésrôl, bár a tanács nevében indították az eljárást. Dr. Benedek István, a tanács RMDSZ-frakciójának vezetôje szerint a polgármester "alattomosan járt el, nem nyújthatott be a testület nevében fellebbezést, a véleményünket nem kérte ki". Az ügyrôl Dávid Csaba sem tudott, "Florea nem tárgyalt a tanácsosokkal errôl, és egyébként is folyton azt nyilatkozza, hogy mindenki polgármestere, ezzel szemben állandóan betart a magyarságnak". Bálint István városi tanácsos, egyben a Bolyai líceum igazgatója is, csak a sajtóból értesült, szerinte "nonszensz az, amit Florea csinált, hiszen a restitúciós folyamatot megállítani nem lehet". Kirsch Attila tanácsos, a Református Kollégium- Bolyai Farkas Líceum Öregdiákok Baráti Körének elnöke szintén értelmetlennek tartja a városvezetô fellebbezését, neki sem volt tudomása a történtekrôl. A tanácsosok felháborodása jogosnak tûnik, de Ciobanu Maria szerint egyáltalán nem volt szükséges megkérdezni ôket. "Majd elmúlik a haragjuk" - jelentette ki.

Markó Attila kisebbségügyi államtitkár, a Restitúciós Bizottság tagja a Népújságnak elmondta, hogy a Marosvásárhelyi Táblabíróság döntése teljesen elhibázott mind jogilag, mind morálisan. "Jogi szempontból nincs igazuk, a jogi gyakorlat és a törvény is egyértelmûen jelzi, hogy ilyen esetben semmiféle törvényes akadálya nincs annak, hogy az iskolaépületet visszajuttassák az egyháznak, és a Restitúciós Bizottság tegnap benyújtotta a fellebbezést a Legfelsôbb Semmítôszékhez és Bírósághoz. Morális szempontból tekintve a történteket, elemezni fogjuk, hogy adott esetben szükségszerû-e fegyelmi úton eljárni a táblabíróság bírája ellen, mivel a határozati indoklásban szereplô okok egy része rosszindulatra vall, másrészt a törvény szándékos félreértelmezése is" - nyilatkozta Markó Attila.

Telenézô

Gazdatüntetés, ügynöklista, oszkározás - ezek voltak a hétvége fô témái a magyar médiában. A szakminiszter leül a gazdák elnökével vitázni, aztán egy másik mûsorban kijelenti: levelezni óhajt, papírra teszi a kiegyezési tervezetet, írják meg, akarnak-e békét, vagy sem. A taxis blokád óta nem volt ilyen mérvû megmozdulás Budapesten, a hatalom nyeglesége sokba kerülhet a kormánynak. Az ügynöklistáról az jut eszembe, hogy a németeket kivéve egyik volt szocialista állam népének sem sikerült egyrôl kettôre jutni, a hirtelen feltörekvô, kapcsolatrendszerét szinte pillanatok alatt helyreállító-felújító "második vonal" gyorsan konszolidálódott, és most már csak arról szól a rege, hogy ki maradjon a húsosfazék mellett. Ezért követik egymást és ki is oltják a botrányok Bukarestben és másutt, a pártok lényegükben nem különböznek egymástól, mind a hatalmat akarja, mind szavazatokra vadászik, birtokolni, gazdagodni kíván, a cél szentesíti az eszközt, politika és tisztesség egymást kizáró fogalmak. Ez derült ki Boros Péter heti értékelôjébôl is. Az ügynöklistás mesterkedések részét képezik a diverziónak, amely azt sulykolja az emberekbe, hogy mindenki egyformán vétkes, aki kapcsolatba került az elnyomó államgépezettel. Régi trükk, tudjuk, hogy mindig a báránynak folyik el a vére.

Oscar. Olyan film nyerte a nagydíjat, amelyben egy lányból ökölvívó lesz. Mert elôzô este láttam a hamburgi boxgálát, Erdei Zsolt (Madár) fölöttébb furcsa gyôzelmét az argentin Garay fölött, elgondolkodtam az Oscar meg a bunyó viszonyán. Az Oscar-díjra hatezer akadémiatag jelöli ki az elsô "menetben" száz film közül a legjobbnak vélt öt alkotást. A második menetben aztán kiderül, melyik az az elsô öt, amelyek közül ismét választhatnak a hatezrek, de most már csak egyet-egyet, a különbözô kategóriák szerint. Szóval van ám szûrés. Mégis ezt-azt sejteni lehet, egyesek jó elôre borítékolták a Millió dolláros bébi diadalát. Tudni lehetett, hogy Amerikában nagyon értékelik azt, ha valaki - minden vitán felül álló zseniális alakításán túl - külön fizikai erôfeszítések sorára képes, csakhogy maximálisan megfeleljen szerepének. Például felszed tizenöt kilót; és aztán micsoda pazar dolog ismét nádszálderékkal látni, merész ruhakölteményén áttûnô pompás alakjában gyönyörködni a gálán! Hilary Swankról ezt tudni lehetett. Clint Eastwoodról is, hogy "megérett" az újabb Oscarra. Meg arról a fantasztikus színészrôl, Jamie Foxxról is, aki a Ray fôszerepéért kapta a csúnya szobrocskát. (Ohó, és akik kimaradtak! Micsoda nevek, uramisten. Tôlük zeng még hetekig a világsajtó, ôk folynak a világcsatornákból.)

Ahol hatezer személy szavaz egy-egy díjra, ott kicsi a sumákolás lehetôsége. Csak a kijelölt közjegyzô úr tudhat egyet s mást a helyzetrôl, ô pedig pártatlan. Minden csalási lehetôség kizárva. Erdei Zsoltot többször is szinte padlóra küldte kihívója. Szánalmas látvány volt a meggörbült, kifáradt ökölvívó, a magyarok büszkesége. A mérkôzést kommentáló szakértôk egyike úgy jajistenemezett, hogy én azonnal a rohammentôkre gondoltam. Aztán valahogy véget ért a tizenkettedik menet is, és Madár lábon maradt. Garay biztosra vette gyôzelmét, pózolt, ünnepeltette magát. Igen ám, de nem azért vagyunk Németországban, német közönség elôtt, nem azért német az edzô, a stáb, a majd' megmondám, még micsoda, a Madár is "németül" boxol, na - hogy csak úgy elengedôdjék a gyôzelem. Akkora csôdöt nem hoz senki a saját nyakára.

Úgyhogy Erdei Zsolt maradt a világbajnok. A két kommentátor (egyikôjük maga is küzdött korábban, zsûrizett is) meg se mukkant, illetve sunyin "belenyugodott" Isten különös rendelésébe. Gyôz a jobbik? Naná. Az gyôz, akit a zsûri gyôztesnek kihoz.

Felidéztem hasonló igazságtalan eseteket, amikor kedvenceimmel szúrt ki így a bírói hármas. Lázadásomat, a gazság grasszálása miatt érzett vak düheimet, tehetetlen tombolását indulataimnak.

És égett az orcám. Aztán jött a vasárnap este és az Oscar fehér éjszakája, és megpróbáltam elfeledni, hogy mikor nagy lovon járunk, valóban nyereg alatt puhítjuk a húst, mi, délceg magyarok. Feszítünk a képernyôn, miközben - hátsó kameraállásból jól látszik - tulajdon cs. ülepünket porhanyítjuk, jobb ügyhöz méltó buzgalommal.

Az Erdôszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az idei költségvetésébôl ötszázmillió lejt különített el a piaccsarnok elkészítésére. A tömbházak mellett található épületet március 15-ig a szovátai közüzem bérli. Árverés útján dôl el, hogy a késôbbi munkálatokat ki végzi majd.

A tervek szerint vegyes piac létesülne, ahol az élelmiszeripari cikkek mellett ruházatot és mezôgazdasági termékeket is forgalmaznának.

A polgármesteri hivatal és az egyházak képviselôi február elején tanácskozást tartottak egy közös ravatalozó felépítésének kapcsán. - A helyi tanács az idei költségvetésébôl húszmillió lejt különített el a tervrajz elkészítésére. A 2005-ös év folyamán legalább a ravatalozó alapját be szeretnénk fejezni - tájékoztatott Tar András. A tervrajz költségei mellett munkaerôvel is besegítünk - folytatta a polgármester. Az épület teljes elkészítésére másfél milliárd lejre van szükség, ezt az összeget az egyházak támogatása révén kívánják fedezni.

A halottasház a katolikus és református temetôvel szemben kap helyet. Az eredeti terv szerint egy nagyobb terem mellett - ahol a szertartást tarthatnák - három fülke állt volna, de ezt az egyházak kérésére ötre bôvítették.

Erdôszentgyörgyön jelenleg még a szovátai közüzem biztosítja a vízszolgáltatást és a szemételszállítást. Az ötéves szerzôdés márciusban jár le, a polgármesteri hivatal ezen szolgáltatások elvégzésére licitet hirdet.

A város vízhálózatának elkészítését a hatvanas évek elején kezdték el, a legtöbb csövet azóta sem cserélték ki, elrozsdásodtak, károsodtak. A tömbházak körül állandóak a csôtörések. Május elsejéig szeretnének megállapodni az új szolgáltatóval, amely reményeik szerint a csatornázás és a vízhálózat bôvítésére is több hangsúlyt fektet majd - fejtette ki Tar András.

A 136-os megyei út Erdô-szentgyörgy és Bözöd közötti szakasza a megyei tanács tulajdonából a helyi tanácséba került. Ez a rész mintegy 1,9 kilométer hosszúságú.

A megyei tanácstól ígéretet kaptak a bözödi út megjavítására.

A helyi tanács idei költségvetésébôl háromszázmillió lejt fordít az utak, utcák karbantartására.

Az ôsz folyamán megszépült az erdôszentgyörgyi kultúrotthon konyhája. Harmincmillió lej értékben (a munkadíjat is beleszámítva) padlócsempézték le.

Decemberben a volt mozitermet is átrendezték. Húszmillió lejbôl készült el egy kis színpad, mely kisebb rendezvények, próbák megszervezésére alkalmas. Avatására Szent György napján kerül sor - tájékoztatott Tar András.

Február 24-27. között öttagú csoport látogatott el Celldömölkre. A Bodor Péter Mûvelôdési Egyesület elnöke, Kovrig Magdolna, három színjátszó és Hegyi László alpolgármester a magyarországi testvértelepülés Soltis Lajos Színházának huszonöt éves évfordulója alkalmából kaptak meghívást.

Újabb találkozóra a két színtársulat között április folyamán kerül sor, az erdôszentgyörgyi színtársulat tagjai ifjúsági találkozóval egybekötött színjátszó fesztiválra hivatalosak.

Júliusban a magyarországiakat vendégelik meg egy újabb színjátszó fesztivál keretében. A bözödi francia vendégházba különféle meghívottakat, elôadótanárokat várnak még.

Az idei Szent György-napok egy napra szûkülnek - tájékoztatott Tar András - ennek az oka a szegényes költségvetés. Az április 23-i ünnepségre a magyarországi testvértelepülések, Celldömölk és Baja képviselôit is várják.

Bözödön még nagyobb az igény

Február elsején beindult a már régóta tervezett otthoni beteggondozó központ az Erdôszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal épületében. A gyulafehérvári Caritas marosvásárhelyi kirendeltsége, a helyi önkormányzat és a Kis-Küküllô Térségi Társulás összefogásából létrejött, az Európai Unió Phare programja által finanszírozott szolgáltatás jelenleg két alkalmazottal mûködik.

Lukács Júlia asszisztens és Máthé Jutka nôvér a családorvosok ajánlására hetven családhoz látogattak el, akiknél ismertették az otthoni beteggondozó szolgáltatás lényegét. A szak- és alapápolást a központ ingyenesen biztosítja. A szakápoláshoz tartozik az injekciózás, sebellátás és kötözés, vérnyomás- és vércukor-szintmérés (a szolgáltatás mûködése óta a központban több mint nyolcvan mérést igényeltek a páciensek), masszírozás - bedörzsölés, mobilizáció és gyógytorna. Ápolási tanácsadást is nyújtanak - hangsúlyozta Lukács Júlia, a betegek figyelmét felhívják az orvos által elôírt gyógyszerek rendszeres szedésére, a helyes étrend betartására, vagy hogy például azok a személyek, akiknek magas a vérnyomása, kerüljék a stresszt. A beteg otthonában végzett alapápolás a fürdetést, fehérnemû- és ágynemûcserét, borotválást, illetve a köröm- és hajvágást foglalja magába.

Az emberek részérôl még egyfajta idegenkedést észlelnek, idôre van szükség, amíg megbarátkoznak a központ gondolatával - vallják az ápolók. Minden idôs vagy beteg ember mellett vannak családtagok, hozzátartozók, ennek ellenére fontos lehet, hogy a rászorulókat szakszerûen tudják ellátni, és elsôsorban ebben kívánnak segítséget nyújtani. Másrészt a családorvosok munkáján is könnyíteni kívánnak, betegeiket meglátogatják, és az elôírások szerint ápolják ôket.

A különféle egészségügyi felszereléseket, berendezéseket, tárgyakat a Caritas biztosítja. A központból kölcsönözni lehet járókeretet, mankót, ágytálat, vécészéket, felfekvéses betegeknek ajánlott különféle méretû párnákat, vagy akár zokni- és harisnyahúzó eszközöket is.

A központ alkalmazottai hetente egyszer, szerdánként Bözödön is fogadják az orvosi rendelôben azokat, akik szolgáltatásaikat igénybe kívánják venni. Szerintük ez azért is fontos, mivel a helységben nincs állandó orvosi ügyelet, és ôk kérés szerint házhoz is mennek.

A svájci Sven Wuthrich, a Sângeorgiu de Padure - Plan les Ouates Egyesület alelnöke huszonnegyedik alkalommal tartózkodik országunkban. Amint a Népújságnak elmondta, szereti az itt élô embereket, szívesen segít nekik.

Erdôszentgyörgy közvilágítását az adományként kapott közel kétszáznegyven világítótesttel javították, szemeteskocsit küldtek. A kórház renoválására is komoly összegeket fordítanak, két Opel mentôkocsit is adományoztak, míg az otthoni beteggondozó központnak ezer eurót szántak gépkocsi- vásárlásra.

Emellett a különféle intézményeket fénymásolókkal szerelték fel. A gyerekeket is felkarolják, bicikliket, síléceket szállítottak számukra.

Kapcsolatápolás

Március elején Franciaországba utazik Tar András polgármester, Hegyi László alpolgármester ,tizenöt bözödi lakos kíséretében. Varades kanton képviselôivel találkoznak, akikhez már évek óta szoros szálak fûzik az Erdôszentgyörgyhöz tartozó Bözödöt. A látogatás célja a kapcsolatok továbbfejlesztése.

Március közepén tartandó rendkívüli tanácsülésen hoznak végleges döntést a fogyasztási szövetkezet fôépületének megvásárlásáról, amelyben az Erdôszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal új székhelye kapna otthont. A február 24-i tanácsülésen, melyen Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke is részt vett, újból felvetôdtek az említett épület körüli gondok.

Az erdôszentgyörgyi tanács és a szövetkezet vezetôi 2001-ben elôszerzôdést kötöttek, melyben 2,2 milliárd lej kifizetésérôl állapodtak meg. A tanácsnak 2003 decemberéig kellett volna több részletben kifizetnie ezt a pénzösszeget. A szerzôdésben megállapított idôpontig viszont annak csak kétharmadát törlesztették négy részletben.

A szövetkezet 2004-ben újból felértékeltette az épületet, az infláció következtében kétszeresére nôtt az értéke, mintegy 4,073 milliárd lejre. Bica Rodion, a szövetkezet elnöke és a liberális párt helyi tanácsosa azt a nézetet képviselte, hogy a tanácsnak az újraértékelt összeget kell az épületért kifizetnie, míg a polgármesteri hivatal csak a szerzôdésben megállapított összeg elmaradt egyharmadát hajlandó törleszteni.

A megyei tanács is január folyamán felértékeltette a szövetkezet épületét, amit ezen alkalommal 3,3 milliárd lejre becsültek - tájékoztatott Lokodi Edit. A megyei tanács 1,8 milliárd lejt utal ki az erdôszentgyörgyi tanácsnak az épület elmaradt részletének kifizetésére és felújítására. Bica Rodion tanácsos áthágta a 215-ös helyhatósági törvény 47-es cikkelyét, mely kimondja, hogy azon tanácsosoknak, akik bizonyos ügyekben érdekeltek, tartózkodniuk kell a határozathozatalnál. A megyei tanács elnöke úgy véli, hogy a tanácsosoknak el kell dönteniük ebben az esetben, hogy a szövetkezet vagy a köz érdekét ("történelmi felelôsséggel") védik.

Negyven éve alakult az Erdôszentgyörgyi Nyugdíjasok Önsegélyzô Pénztára, 2002 óta Both Mihály az elnöke.

- 4570 tagot számlál a pénztár, s ez a szám állandóan csökken. Az okokat taglalva elsô helyen a nagyszámú elhalálozás áll, valamint az alacsony nyugdíjak - mondja Both Mihály -, jóllehet az erdôszent-györgyi pénztárhoz 70 település nyugdíjasai tartoznak. A pénztár szabályzata szerint a nyugdíj 1 százalékát fizetik, valamint havonta 10.000 lejjel járulnak hozzá a temetkezési segélyalaphoz. A tag elhalálozása esetén a hozzátartozója visszakapja a befizetett tagsági díjat, valamint temetkezési segélyben részesül. Ha legkevesebb három hónapja tagja a pénztárnak, 700.000 lejes támogatásban részül a hozzátartozó.

A tavaly kétezren igényeltek kölcsönt a pénztártól. A befizetett tagdíj hétszeresét igényelhetik, a tíz hónapos kölcsönre havi 2,5 százalékos kamatot számolnak. Vannak viszont olyanok is, akik már hónapok, sôt évek óta nem fizették vissza kölcsönüket.

(n.a.)

Az Erdôszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal a sportteremépítésre vonatkozó kormányrendeletet továbbgondolva sportkomplexumot tervez a városba. A helyi tanintézmény a 4-es iskolaszárny mellé képzeli el, míg a polgármesteri hivatal a jelenlegi futballpálya mellett szeretné látni. A terv elkészítése mellett a területet is a tanácsnak kell biztosítania, a tornaterem felépítésének költségeit a kormány állja, míg a létesítmény az iskola adminisztrációja alá kerül. A távlati tervek közt a sportterem mellett szerepel egy huszonöt méteres úszómedence és teniszpálya elkészítése is. És most lássuk, hogyan vélekednek az erdôszentgyörgyiek errôl az ötletrôl. Miért szükséges számukra? Milyen sporttevékenységet ûznének a leginkább?

Polotca Ioan, 17 éves: Én nagyon szeretek sportolni, mindenféle sportágat szívesen kipróbálnék. De azért a szívem csücske a futball. Jelenleg több helyen is lehet Erdôszent-györgyön ezt a sportot ûzni. Fedett pálya is van, ennek ellenére jó ötletnek látom a sportkomplexumot. Úszni nyaranta a Küküllôben szoktunk, télen viszont erre nem nyílik lehetôségünk. Egy fedett uszoda mindenképpen jól jönne a városnak.

Trandafir Maria, 53 éves: A fiatalok számára igazán elônyös lenne egy sportkomplexum létesítése. A mozgás fontos mindenkinek, és talán az idôsebbek is tudnának áldozni egészségükért.

Kemenes Melinda, 25 éves: Egyértelmûen fontosnak látnám a sportkomplexum felépítését. Jelenleg semmilyen lehetôség nincs sportaktivitások folytatására. Én otthon szoktam aerobikozni. Úszni is csak nyáron tudunk menni, úgyhogy az uszodába is szívesen eljárnék, a teniszezés nem vonz. A szüleim nem érdeklôdnek a sportok iránt, azt viszont tudom, hogy a testvérem szívesen kipróbálna mindent, ha lenne rá lehetôsége.

Személy Emôke, 20 éves: Marosvásárhelyrôl költöztem ide. Furcsa érzés, nehezem szokom meg itt, hiszen kevés a szórakozási vagy akár sportolási lehetôség. Otthon kosarazni jártam, fôleg nyáron. Ha elkészülne a sportkomplexum, tovább folytatnám ezt a sportot.

Datui Gheorghe, 27 éves: Valamikor komolyan sportoltam, fôleg futballoztam. Az iskola sporttermébe még most is eljárok szombat-vasárnaponként. A fiatalságnak megfelelô hely lenne egy ilyen sportlétesítmény, ahol egyszerre több sportágat lehet kipróbálni, ahol találkozni tudnának. Okosan, hasznosan tudnák eltölteni az idôt, inkább minthogy a kocsmákban lézengjenek. Az uszodának is örvendenék, mivel nagyon szeretek úszni, de erre csak nyáron van lehetôségem a Küküllôben vagy a Bözödi-tóban, ritkán a marosvásárhelyi Víkendtelepre is eljárok.

A városi közlekedés korszerûsítésérôl

- Nyílt levél a polgármesteri hivatalhoz -

Észrevételek és javaslatok

A személyközszállítás egy korszerû, mûvelt nagyváros életének egyik fontos, szerves része. Ez vitathatatlanul érvényes Marosvásárhelyre is. A Népújságban már többször volt szó e közérdekû szolgáltatás bírálatáról, a tapasztalt hiányosságokról és a további korszerûsítéshez szükséges tennivalókról. Van sok olyan tennivaló is, melyek különösebb pénzt és anyagi befektetést nem igényelnek, csak a megvalósításhoz szükséges szándék, cselekedni akarás szükséges.

Bár több vállalat részes a közszállításban, de dicséretes, hogy megtörtént az alkalmazott vonaljelzô táblák egységesítése. A méretnagyság, és rajta a tájékoztató adatok elhelyezése nagysága és színezete megkönnyíti a vonalszám távolról (kb. 50 m) való jól felismerhetôségét. A teljességhez szükséges: egységesen - a reklámok helyett - minden jármûvön három, a garázda utasok ellen épségüket védô tartóban, könnyen cserélhetôen és este a nézô szemet nem vakítóan kivilágítható tábla elhelyezése még megvalósításra vár. Elhelyezésük: elöl a szélvédô felett, a felszállóajtó mögötti ablaknál és a hátsó ablakon, jól láthatóan, az úttesthez mérten legalább emberfej feletti magasan legyen. Az így biztosítható jól láthatósággal csökkenthetô az utasok egymás közti idôigényes kérdezôsködése és mellôzhetô az elsô táblához való versenyfutásuk. A gépkocsivezetô fényképes, jól olvasható (betûnagyságú és típusú) "kitûzô" névjegykártyája a leszállóajtónál, jól látható és olvasható helyen és helyzetben, rögzítve és nem zsinórra függesztve, ösztönzô lehet a felelôs, udvarias magatartásra. Szükséges figyelmeztetni a vezetôket, hogy az álló utasokra való tekintettel kerüljék a hirtelen, (sportos) indulást és fékezést, mert sok jármûvön nincs megfelelô fogózkodási lehetôség. Szükséges a kifüggesztett utazási szabályok kiegészítése azzal, hogy: az ülôhely nem csomagtartó! Tapasztalható, hogy egyesek csomagjaikat az ülésre is teszik. Ezzel rongálják és gyakran a várakozás ideje alatt a gyalogjáróra letett csomagokkal szennyezik is az üléseket, zsúfoltság esetén más utastársaikat állani kényszerítve.

Társadalmi jelentôségét tekintve szükséges egy, a Maros-híd kábelgyár felôli, jól áttekinthetô végénél, az útelágazást és a gyári bejárót megelôzôen, a 4, 10, 12, 32 vonalakat szolgáló megálló létesítése. Ez, a Tisza utca 29-30. számnál megszüntetett megálló jelzôtábláinak a híd végéhez való áthelyezésével, a széles (18 m) útpálya forgalmának zavarása nélkül megvalósítható. A megálló létének fontosságát növeli, hogy a Maros megosztotta városunk két része közötti híd az egyetlen központi fekvésû összekötô építmény és a jobb parti vége is fontos forgalmi elosztó csomópont. Ezzel a megállóval a Calarasilor utcai Malom (Moara) és a 8-as iskolai megállók közti, meg nem engedhetôen nagy, 1,4 km távolság megfelezôdik. Jelenleg - a megálló hiányában - a városközpontból (vagy oda) igyekvô Hídvég (Podeni) utca és környéke lakossága (több mint 120 család tagjai: gyermekek, idôsek, öregek, egészségesek, betegek stb.), hidegben, fagyban, hôségben, esôben, hóban, szélben, viharban és legtöbbször csomaggal, kénytelenek a Maros- híd elôtt, vagy a 8-as iskolánál leszállni és onnan több mint fél km-t, a 700 m hosszú hídon át, vagy az iskolától vissza, baktatni. Ennek, a lakótelep életkörülményeit megalázóan nehezítô állapotnak a megszüntetésére csak a polgármesteri hivatal döntô elhatározása és intézkedése szükséges.

A 8-as iskolánál létesített megállónál hiányoznak a betonburkolatú peronok. Ezért az utasok a füvesített sávot összetapossák és sáros lábbal felszállva szennyezik a jármûvek belsejét. A híd és a kábelgyári végénél levô forgalmi csomópont Hídvég utcai Paneuro autószervizig terjedô környéke a jobb parti városrész "be-járati kapuja" is. Ennek ellenére ez a hely jelenleg egy, a városképhez méltatlan, elhanyagolt gyalogjárókkal teli terület. A híd gyalogjáróinak hibák tömegével telt (hálósan összevissza repedezett, felhámló, gidres-gödrös, dimbes-dombos, esôben egymást érô pocsolyákkal teli) aszfaltburkolata, valamint a porladásnak indult aknafedelek kiálló fogantyúikkal nappal is, de este a gépkocsik szemvakító fénye miatti nem láthatóság folytán különösképpen balesetveszélyesek. A gyalogjárók többi, a hídon túli részét porladó és süllyedezô betonlapok "képezik". Ezek mind a "gondos városgazdálkodás kiemelkedô érdemei". Hogyan tovább? A 2004-ben forgalmipálya-burkolat felújításával megkezdett hídjavító munkálatok folytatása és befejezéseként kell rendezni a felsorolt hiányosságokat! A kábelgyári járdavégnél egy újságárusító fülkét is magába foglaló várakozóperon kialakítása lényegesen javíthatja a rendezetlen, szegényes városképet! A megyei állatorvosi központ elôtt, a Tisza utca 6. számmal szemben, a gyalogjáró fölé alacsonyan elhelyezett irányjelzô tábla ( P. Neamt - Bistrita - Reghin - Centru ) miatt a gyalogjárón nem lehet közlekedni. Szükséges a tábla megemelése!

Péter Loránt, Marosvásárhely, Podeni u. 18.

Dr. Ágoston Albert emlékére

2005. febr. 14-20. között volt az evangelizációs hét a Kistemplomban. Dr. Csiha Kálmán ny. püspök úr a 89. zsoltár 16. verse alapján prédikált a keddi istentiszteleten. Ez az igeszakasz így hangzik: "Boldog nép az, amely megérti a kürt szavát; a te orcádnak világosságánál jár ez, oh Uram!"

Az errôl szóló bizonyságtételt még hallgatta dr. Ágoston Albert (Berci bácsi). A templom bejárata elôtt megálltunk néhányan, és az elhangzott prédikációról beszélgettünk. Azokról az ezüstkürtökrôl, melyeket Isten parancsára Mózes készíttetett a gyülekezet összegyûjtésére és a táborok elindítására. Ezek a kürtök 1500 évig hívták a népet a "sátor-templomba", vagy indították a tábort, mikor Isten erre parancsot adott, mindaddig, amíg Kr. u. 70-ben Titus római császár el nem vitte Rómába.

Többé aztán nem készültek kürtök, hanem a keresztyénség elterjedése után harangokat öntettek. A késôbbi idôkben a zsoltáríró talán így írta volna: Boldog ember az, aki érti a harangok szavát…!

A kürtök által az Úr üzent, a harangok szava is ôt hirdeti. Aki a kürtök szavát érti, az tulajdonképpen Isten szavát érti, s ez juttatja boldogságra. Isten szava mindig jó tanácsot ad, az ô útjaira irányítja lépteinket, ahol boldogság terem.

A mi szívünkbôl is jönnek kürthangok, beszédünkön át. Ezeket a hangokat felhasználja Isten jelzésekre. Úgy kell szóljunk, hogy értsék az emberek a szavak jelzéseit, s induljanak el drága, szent, nemes célok felé.

Kürtjelzésünk, szavunk határozott kell legyen, mert igaz, amit Pál apostol hirdet az I. Kor. 14:8-ban: "ha a kürt bizonytalan zengést tesz, kicsoda indul harcba?"

A katonák értik a kürt szavát, tudják, hogy ébresztôt, takarodót, gyülekezôt vagy riadót fújnak.

Mi értjük a kürt szavát? Sokszor nem értjük, vagy nem akarjuk hallani. Talán ezért van annyi boldogtalanság az életünkben.

Az elhangzott prédikációnak ezeket a gondolatait tárgyalgattuk. És ekkor ezt mondta Berci bácsi: tudjátok, az úgy van, hogy Istennek sok eszköze van e világban. A sajtó is eszköze, az újságok, a folyóiratok mind eszközei. Én azért írtam cikkeimet, hogy segítsek a lapoknak biztos hangot adni, bármely területén az életünknek.

Amíg veletek jártam esperesi vizitációkra s szóltam a gyülekezethez, az isteni kürtszót (üzenetet) igyekeztem továbbadni. (Mint olyan tanú, aki tíz évig vele jártam vizitációkra, tanúsítom, hogy ilyen értelemben mondta el beszédeit, felejthetetlen - mindig leírt - intéseit.)

Beszélgetésünk vége felé hozzám fordult, és kérdôre vont: miért nem írsz mostanában az újságban?

Ôszintén feleltem: "Talán helyszûke vagy más ok miatt kimaradt írásaimnak egy-egy része, s így nem érzem magaménak az írásokat, melyek megjelentek. Mások nem jelentek meg s jelzést se kaptam, hogy miért."

Berci bácsi e felelet után arra tanított: ne vonulj vissza, írjál! Hallottad a prédikációt s az éneket: "szóljon a kürt…" (265 ének). Ez volt hozzám dr. Ágoston Albert utolsó mondata: írjál! Akkor nem gondoltam, hogy többé nem találkozunk a földi életben.

Egy hétre rá, a következô kedden a nyugalmazott lelkészek bibliaórájára mentem. A Kistemplomon fekete zászlót lobogtatott a februári szél. A templom ajtaján gyászjelentés volt. "Dr. Ágoston Albert febr. 22-én 3 órakor hirtelen elhunyt." Nem akartam hinni annak, amit olvastam. Szinte éreztem elköszönô kézszorítását és hallottam utolsó szavát: írjál!

Mégsem ez volt a tôle származó utolsó üzenet. Febr. 24-i temetésén a koporsója felett igét hirdetô lelkipásztor, ny. püspökhelyettes ezeket mondta: "Forgattam az Ágoston Albert bibliáját, s az I. Kor. 13. résznél két cédulácskát találtam. Az egyiken ez állott: "Egész életemben ezeket szerettem volna betölteni. A másikon ez volt: ez legyen temetési textusom."

Szíve óhaja teljesült. B. D. ny. lp. ez ige alapján szólta vigasztaló bizonyságtételét. Meghalva is üzent Berci bácsi. Egy utolsó hangot adott a "kürt", azt hirdetve mindannyiunk számára: "A szeretet soha el nem fogy."

Ez az ô utolsó cikke, rövid cikk, de sokatmondó és örökkévaló!

Áldott legyen közöttünk emlékezete!

Balogh Károly ref. lelkipásztor

A család a szülôk, a gyermekek és a legközelebbi hozzátartozók közössége. Falun - még ma is - egy kertes családi házban együtt lakik három nemzedék: nagyszülôk, szülôk és azok gyermekei.

A népesség növekedésével egyre kisebb lakásokat építettek, hogy mindenkinek jusson legalább egy kis tömbházlakás. Ma már egy lakásban nem fér meg három nemzedék. A régi nagy család felaprózódott. Megszakadt a meghitt együttlét a három nemzedék között. Ebben a helyzetben mindegyik nemzedék önállóan, függetlenül kell élje életét, s gondoskodjon magáról. A szétszakadás nyomán az idôsebb nemzedék magára maradt. Nagyon sokan elhagyatottan, segítség nélkül élnek.

A szülôk, amíg felnevelték gyermekeiket, minden áldozatot meghoztak értük. A gyermekek ritkán tartják kötelességüknek gondoskodni idôs szüleikrôl, gyakran megtörténik, hogy magukra hagyják ôket, messzire költöznek.

Az is nagy gondot jelent, hogy a mai nôknek a háztartási teendôk mellett dolgozniuk kell, hogy besegítsenek családjuk fenntartásába. Így nem mernek több - két- három vagy ennél több - gyermeket vállalni.

Most feltehetjük a kérdést, hogy mire számíthatnak azok a szülôk, akik a könnyebb megélhetés érdekében egyáltalán nem, vagy csak egy gyermeket vállaltak? Ugyanebben a helyzetben vannak azok is, akik bár felnevelték a gyerekeket, azok messze, külföldre költöztek.

Ha végignézek azon a negyeden, amelyben lakom, látom a sok elhagyott szülôt, akiknek gyermeke ritkán látogatja meg ôket, s akkor is csupán pár órára, egy- két napra.

Ilyenkor az idôs szülôk kétszer sírnak: egyszer, amikor a gyermekü