Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Utolérhetetlen polgármesterünk, Bernády György Marosvásárhely felvirágzását remélte a Sármáson felfedezett földgáztól, s nem restellt Amerikába elhajózni, hogy a felhasználás mikéntjérôl tájékozódjon. A jelek szerint a XXI. század kezdetén, miközben karnyújtásnyira vannak tôlünk a leggazdagabb erdélyi gázmezôk, mi, kései utódok ebbe fogunk tönkremenni. Évek óta ugyanis egy átlagos jövedelmû család költségvetésének a legszámottevôbb részét a téli, ôszi és tavaszi hónapokban a földgázdíj emészti fel. Az egyre gyûlô felháborodást az utóbbi hetek során a bérleti díj bevezetése fokozta, amitôl robbant az elégedetlenség, s fokozódott az ellenállás. Ami úgy tûnt, hogy meghozta a gyümölcsét, s parlamenti képviselôink elérték, hogy a bérleti díjat felszámolják. Micsoda gyôzelem - hittük el az elsô napokban, hisz megmaradhat a nyári felszusszanás, amikor elvékonyodik a gázszámla, és talán egyebekre is futja a jövedelembôl. De még mielôtt felocsúdtunk volna, máris azt szajkózzák nekünk, hogy "cik-cik", rosszul jártatok. Mármint azok, akik 1.200 köbméternél több gázt fogyasztunk havonta. Az Országos Földgázügyi Hatóság ugyanis a bérlet árát belefoglalta a gáz árába, ami visszamenôleg április 1-jétôl közel 23 százalékkal emelkedett, s köbmétere az említett idôponttól több mint 6.000 lejbe kerül. Szóval megbüntettek. Ha nem kellett nekünk a bérleti díj, fizessük csak az elfogyasztott gáz megemelt árát, amit július 1-jétôl hét százalékkal újra drágítanak. Mindez összességében évi 35 százalékos áremelkedést jelent. Ezt szépen lenyomták a torkunkon, miközben a gyôzelem érzését is elhitették velünk. Önöknek nincs olyan érzése, hogy színjáték volt ez az egész bérletesdi? Aminek fenyegetése az Országos Földgázügyi Hatóság elnöke szerint nem múlt el a fejünk fölül. Egy esedékes nagyobb drágítás elôtt majd újra meglobogtatják lelki szemeink elôtt, hogy aztán kényük- kedvük szerint emeljék az árakat. Mondják, hogy sokba kerül a földgázvezetékek fenntartása, csakhogy ehhez a gázvállalat luxusépületeinek, szállodáinak, szórakoztató központjaink a fenntartását, a személyzetnek az átlagkeresetnél magasabb bérét is hozzá kell számítani, ami valóban nem kevés. Aki mindenképpen rosszul jár, mi, fogyasztók maradunk továbbra is. De azzal vigasztalnak, hogy a hideg kályhákért a jövôben sem kell bérleti díjat fizetnünk, ha mégis bevezetik. Hát nem kedves tôlük?

Romániának folytatnia kell a makrogazdasági politikákat és mielôbb alkalmaznia kell az EU szabályzait és normáit, hogy nagyobb mértékben vonzza a svéd tôkét - jelentette ki pénteken Stockholmban Göran Persson svéd miniszterelnök.

Persson hivatalában fogadta Calin Popescu Tariceanu kormányfôt, aki Svédországba látogatott.

"Romániának gyorsan alkalmaznia kell az EU- szabályokat a gazdaság területén, hogy a beruházók pontosan tudják, milyen környezetben dolgoznak" - fejtette ki a svéd miniszterelnök kérdésre válaszolva. A román-svéd kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok értéke 2004-ben 386,3 millió euró volt - 38,1 százalékkal több, mint az elôzô évben -, amelybôl 106,4 millió euró román export, 279,9 millió euró pedig import volt.

Az idei elsô negyedévben 83,7 millió euró volt a kereskedelmi kapcsolatok értéke.

Idén március 31-én Romániában 845 cég mûködött svéd tôkével, a beruházások értéke 110,7 millió dollár volt.

Pénteken Havadtôn, a Szováta irányába vezetô út mentén szemünk elé tárultak a szerda, majd a csütörtök esti felhôszakadás következményei. Az út két oldalán tûzoltó-, csendôrkatonák és tisztek, intézményképviselôk, polgárok. Rengeteg vizet szivattyúztak ki a házakból, a kiskatonák ásták a sáncokat, árkokat.

A 85 éves Sándor János meséli, hogy szerdán alig negyedóra alatt a konyhában másfél méter magasra nôtt a víz. Megtelt persze a pince, víz alá került a kert is. Alig jelezték Havadról, hogy ár indult el, olyan rövid idô alatt érkezett, hogy nem tudták megmenteni a fontosabb dolgaikat sem. Csütörtökön újból megáradt a Vadasd pataka, újra elöntötte a kerteket, házakat.

Az eltakarítási akciót irányító Chioreanu Mihai, a marosvásárhelyi tûzoltóegység ezredese adatokat sorol: összesen 60 házból 5 motoros szivattyúval és egy tûzoltókocsival távolították el a vizet. A havadi polgármesteri hivatal két motoros szivattyút bocsátott rendelkezésükre. Szerda délután óta a tûzoltóság 60 katonája, tisztje, személyzete folyamatosan a helyszínen tartózkodott, persze hathatós segítséget nyújtott a csendôrség is, 85 emberrel. Tegnapra az utolsó házból is sikerült kiszivattyúzni a vizet.

Gáll Sándor, Gyulakuta község polgármestere a havadtôi kultúrotthonban irányította a munkát, ivóvizet szereztek be és osztottak ki a település lakóinak. Az elsôdleges kárfelmérés szerint 100 ha termôföld került részben vagy teljesen víz alá. A kármegállapítás még folyamatban van.

A Maros megyét ért felhôszakadások nyomán keletkezett károk felmérése folyamatban van, ehhez szükség van még néhány napra - közölte tegnap a Népújsággal Marius Ichim, a prefektus kabinetfônöke.

A közigazgatási és belügyminisztériumhoz eljuttatott prefektusi jelentés szerint a május 25-26-i felhôszakadások következtében a Gyulakutához tartozó Havadtôn 130 háztáji gazdaságot, köztük 60 lakóházat öntött el a víz, mintegy 100 kút vált használhatatlanná és 50 hektár termôterület került víz alá. A 13A országos rangú út egy szakaszán a közlekedés idôlegesen megbénult. Nagyadorjánban egy 2004-ben épített híd rongálódott meg, de mivel garanciában van, az építô cég javítja meg. Szentháromságon 40 háztáji gazdaságot öntött el a víz, a múlt éjjel egy családot ki kellett lakoltatni az omlásveszély miatt. A Havad községhez tartozó Nyárádszentsimonban, Gegesen, Havadon és Vadasdon május 26-án 15-16 óra között jelentôsen megnôtt a Geges- és Rigmány-patakok vízhozama, 14 lakóház, 96 háztáji gazdaság, kert és udvar, 123 hektár termôterület került víz alá és 3 híd rongálódott meg. Csatófalván 15 háztáji gazdaságot, 150 hektár termôföldet, 150 méteres útszakaszt öntött el az ár, egy híd tartószerkezete megsérült. Hármas-faluban 12 háztáji gazdaság és megközelítôleg 50 hektár szántóföld került víz alá.

A héten ünneplik Szovátán a Medve-tó keletkezésének 130. évfordulóját. Szombaton és vasárnap egész napos mûsor várja az érdeklôdôket. 10 órától nyílik a kézmûves kirakóvásár és bemutató, ugyanekkor rajtol a XI. tavaszi futóverseny is. 12 órától a Tamacisza társulat bábszínházi elôadása kezdôdik, 13 órakor díjazzák a versenyek nyerteseit. 14 órától kézmûves mesterségeket lehet tanulni, a gyerekek pedig játszóházban szórakozhatnak. 15 órakor tekvando-bemutató lesz, majd erôs emberek versenye és kerékpáros ügyességi bemutató. 17 órától néptánc-elôadásokat láthatnak az érdeklôdôk. 19 órától pedig ír táncbemutatóra várják a nézôket. 20 órától koncertezik az Insect és az After Midnight együttes, míg 22-tôl fellép a magyarországi Republic. Vasárnap folytatódik a kirakóvásár, s ezzel párhuzamosan lesz hegyikerékpár-verseny. A Danubius Szállodában 15 órától helyismereti elôadások hangzanak el.

A MOL Magyarországon és Romániában egyaránt jótékonysági kampányt szervez Fény, Torontálkeresztes (Temes megye) valamint Mátrakeresztes (Magyarország) árvízkárosult lakói megsegítésére. Elsô segélyként kétmilliárd lejt adományoztak a rászorulóknak, s az akció folytatásaként az ügyfelek számára is megteremtették a lehetôséget az adakozásra. A MOL és Shell töltôállomásoknál tízezer lejes öntapadó matricákat lehet vásárolni, az így összegyûlt összeget a Vöröskereszt támogatásával juttatják el az árvízkárosultaknak. Az akció június végéig tart.

A Maros és Bács-Kiskun megyei rendôr- felügyelôségek közötti együttmûködési egyezmény alapján csütörtökön négytagú magyarországi küldöttség érkezett megyénkbe. Mint Livia Popától, a megyei rendôr-felügyelôség sajtószóvivôjétôl megtudtuk, Cabulea Ioan rendôr fôbiztos meghívására dr. Király Ferenc, a Bács-Kiskun megyei rendôr- felügyelôség parancsnoka, Vákulya Ottó hadnagy, a Kecskeméti Közrendészet vezetôje, Fékecs Dénes hadnagy és Breskó András, a Kecskeméti Lakosság- nyilvántartó Osztály vezetôje érkezett Maros megyébe. A vendégek felkeresték a segesvári és szovátai rendôr-felügyelôségeket, s ma meglátogatják Parajdot is. A együttmûködési egyezmény értelmében a két rendôr- felügyelôség küldöttsége évente meglátogatja egymást. A kiszállások célja a tapasztalatcsere, a közös gondok megbeszélése, a lehetséges megoldások feltérképezése.

Immár ötödször szerveznek nemzetközi tudományos ülésszakot a Petru Maior Egyetem humán tudományokkal foglalkozó szakán, a történelem-nemzetközi kapcsolatok katedrán. Ez évben a Román Akadémia keretén belül mûködô Gheorghe Sincai Kutatóintézettel, a Suryam Egyesülettel, valamint a Gojdu Alapítvánnyal karöltve.

Az ülésszak a hangzatos Kulturális elit, politikai prioritások - egy történelmi rekonstrukció címet viseli és a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal, valamint a Maros Megyei Tanács támogatását élvezi. A péntek reggeli nyitóünnepség után két blokkban került sor az elôadásokra, amelyeken dr. Laura Stanciu kutató és dr. Corina Teodor egyetemi elôadó, illetve dr. Anatol Petrencu egyetemi tanár és dr. Vasile Dobrescu egyetemi tanárok vállalták el a moderátor szerepét.

A vendégelôadók Közép-Európa számos országából érkeztek, a vásárhelyi, kolozsvári, bukaresti, gyulafehérvári, nagyszebeni egyetemek, intézetek képviselôi mellett Vásárhelyre érkezett dr. Constantin Ungureanu Kisinyovból, dr. Berényi Mária és Borbély Anna a magyarországi Gyuláról, dr. Ioan Botos az ukrajnai Apsából, Nadia Cristea és Ion Negrei szintén Kisinyovból, valamint Traian Cata Szerbiából.

Mint az ülésszak címébôl is kiderült, elsôsorban történelmi témákról értekeztek a meghívottak, a római birodalombeli Dácia politikai és szociális elitjétôl az 5-8. századi birodalmakon, a XV. századi moldvai és magyarországi diplomáciai kapcsolatokon, a román középkor társadalmában a nôk szerepén, a budai egyetemi nyomdán, kiadón keresztül az 1956-'62 közötti történelemszemléletig. De hallhattunk elôadásokat Andrei Saguna államtitkáráról, Vitéz János kancellárról, I. Károlyról, Novák Csaba Zoltán kutatóasszisztens pedig a magyar értelmiségnek a Romániában éppen létrejött kommunista hatóságokkal való konfliktusairól értekezett.

Politikáról, történelemrôl esett szó az ülésszakon, amelyen többek is kevésbé ismert, érdekes témákról, egykoron élt személyekrôl tartottak elôadást. Talán ezért is sajnálatos, hogy magyar részrôl elôadó, értekezô szinte csak mutatóba akadt. Szám szerint öt a harmincas létszám körüli meghívottból.

A Pro Biciclo Urbo szervezet és a Neuzer Kerékpárok egynapos biciklitúrát szervez a következô útvonalon: Marosvásárhely-Sáromberke- Sárpatak-Vajdaszentivány-Toldalag-Unoka-Körtekapu- Faragói-tó-Pusztaalmás-Mezômajos- Mezôcsávás-Mezôszabad-Marosvásárhely. Összesen 61 km, amibôl 44 km aszfaltút, 12 km köves út és 5 km földút. Szintkülönbség kb. 200 m, nehézségi fok M. Látnivalók: a sáromberki, sárpataki, vajdaszentiványi kastélyok, a faragói tó, a mezôcsávási református templom. Érintve 12 helység. A túrához megfelelô fizikai erônlét szükséges, a kerékpárok jó mûszaki állapota, megfelelô öltözet, élelem 1 napra, pénzösszeg saját szükséglet szerint. Indulás holnap, 29-én reggel 8 órakor a Bolyai líceum elôl, visszaérkezés aznap estefelé. Részletesebb felvilágosítást Both Károly túravezetô nyújt a 240-439-es telefonszámon az esti órákban.

Szeminárium a nemzeti kisebbségek jogállásáról

Vezetô RMDSZ-politikusok, tíz romániai nemzeti kisebbség képviselôi valamint magyarországi tisztségviselôk és ottani kisebbségi küldöttek részvételével pénteken kisebbségügyi szeminárium kezdôdött a marosvásárhelyi Bernády Házban. A Dr. Bernády György Közmûvelôdési Alapítvány rendezte hagyományos tanácskozáson igen idôszerû témáról, a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetrôl zajlott és folytatódik ma is az eszmecsere.

Borbély László miniszter, az alapítvány kuratóriumi elnöke házigazdaként megnyitva a munkálatokat hangsúlyozta, hogy a hónapokkal korábban kiválasztott szemináriumi téma aktualitását még inkább megerôsítette az a tény, hogy a kisebbségi törvénytervezetet a napokban fogadta el a kormány, és saját dokumentumaként terjeszti azt a parlament elé.

Jobb késôn, mint soha - kezdte köszöntôjét dr. Kelemen Atilla képviselô, az RMDSZ megyei elnöke. Egy ilyen törvényre régóta szükség van Romániában, s a mostani szeminárium politikai laboratóriumnak is tekinthetô, ahol a vitatott tervezetrôl kialakult véleményeket eredményesen lehet ütköztetni.

Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ szövetségi elnökének elôadása jó kiinduló alap volt a véleménycserére. A politikus az alkotmánnyal és a volt kormányfô, Adrian Nastase Tariceanu miniszterelnökhöz intézett nyílt levelével érkezett a rendezvényre. Elmondotta, hogy az alkotmány nemhogy tiltaná mindazt, amit a nemzeti kisebbségek jogállásáról kidolgozott törvénytervezet tartalmaz, hanem az ország alaptörvényének 73. cikkelye egyenesen elôírja, kötelezi az illetékeseket, hogy organikus törvény szabályozza a nemzeti kisebbségek státuszát.

A Nastase által megkérdôjelezett problémákkal kapcsolatban pedig kifejtette, hogy a nemzeti kisebbségek tervezett tanácsai a valós kulturális autonómia biztosítóiként nem teremtenek párhuzamosságokat, hanem kiegészítik a már létezô központi szerveket és döntéshozókat, lehetôséget adva a nemzeti közösségeknek, hogy az ôket, identitásukat érintô kérdésekben maguk határozzanak. Eljött az ideje a túlzott központosítás leépítésének, fel kell gyorsítani a decentralizációt - mondotta. Így léphetünk elôbbre a jogok - az anyanyelvhasználat, a közös döntés és a saját döntés joga - terén. A kisebbségi törvénytervezet elôzmény nélküli Romániában, emelte ki az elôadó, a kormánykoalíción belül is éles viták övezték, és a parlamentben is kemény támadásoknak lesz kitéve. A romániai demokrácia szakítópróbájává is válhat, az ország mai politikai elitjének tesztje lesz. Ha a honatyák elfogadják a törvényt, az a kisebbségi közösségek lehetôségeit alapvetôen megváltoztatja.

A vita a szenátusban kezdôdik majd, ahol Frunda György szenátornak nagy szerepe lehet az elfogadtatásában. Ô a szemináriumon kifejtette, hogy a törvénytervezet kidolgozásakor az európai törvénykezésre és gyakorlatra is alapoztak. A szenátor a napokban az Európa Tanács jogi bizottságában a nemzet fogalmáról terjesztett elô tanulmányt. Ennek kapcsán a nemzeti közösségekrôl, a kulturális autonómiáról mint a nemzeti kisebbségi jogok kvintesszenciájáról, a pozitív diszkriminációról is megfogalmazta meglátásait. Ilyen értelemben az európai gyakorlatnak befolyásolnia kell a román magatartást is, mondotta.

A továbbiakban a kisebbségi törvénytervezet egyik kidolgozója, Varga Attila képviselô, az RMDSZ parlamenti frakciójának alelnöke beszélt a kezdeményezés elôzményeirôl, azokról a folyamatokról, amelyek indokolttá és egyben lehetôvé tették, hogy ez a kerettörvény, a romániai kisebbségek számára mindeddig talán a legfontosabb törvénytervezet megszülessen.

A határon túli régiókban kidolgozott és elfogadott kisebbségi törvényekrôl Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke állított össze dolgozatot. Más hivatalos elfoglaltsága miatt nem jöhetett el a rendezvényre. Elôadását Sagyebó László, a HTMH fôosztályvezetôje ismertette.

A hozzászólások és az elôadások a nemzeti kisebbségek jogairól ma délelôtt folytatódnak.

Tegnap Marosvásárhelyre érkezett a Pénzügyminisztérium államtitkára, az országos körúton levô Nicolae Ivan, aki a prefektúra gyûléstermébe meghívott polgármestereknek arról beszélt, hogy milyen módon juthatnak könnyebben európai uniós pénzalapokhoz.

Nicolae Ivan bírálta a helyi önkormányzatokat amiatt, hogy tavaly, a Románia rendelkezésére álló EU-pénzalapok kevesebb mint egyharmadát tudták elkölteni. Pedig fontos lenne minden egyes eurót infrastruktúra-fejlesztésre fordítani, hiszen az ilyen munkálatok további komoly beruházásokat vonnak maguk után, tette hozzá, majd közölte: az ISPA, a PHARE- és a SAPARD-programok azok, amelyekre pályázatokat lehet készíteni. Az államtitkár kijelentette, nem kell várni a központi költségvetésbôl pénzre, mert ezáltal "politikafüggôvé" válnak az önkormányzatok, és különben is: az államkassza szegény. Több pályázatnak kellene készülnie, de másrészt hiába nyernek e pályázatok, ha az önkormányzatoknak nincs pénzük a rájuk esô kiadások finanszírozására. "Románia rossz hírnévre tett szert, ami a közpénzek elosztásának átláthatóságát illeti, a jelenlegi kormány pedig megpróbál ezen a javítani" - mondta.

Nicolae Ivan szerint a pályázatok száma csökkenôben van, mégpedig két okból kifolyólag: egyrészt mert az önkormányzatokban nincsenek megfelelô szakemberek, akik a pályázatírásban profik lennének, másrészt hiányzik a kellô információ, nem ismerik a pályázati lehetôségeket. És a bürokrácia sem kedvez a pályázóknak. A szakemberhiány kivédhetô, ha a polgármesterek szaktanácsadó cégekhez vagy beruházási bankokhoz fordulnak és ezekkel készíttetik el a pályázatokat, lehetôleg úgy, hogy csak akkor kelljen fizetniük, ha a pályázat nyertes lett. A gyûlésteremben levôk hitetlenkedô morajlására az államtitkár kifejtette, nem érti, ez miért nem mûködik így, hiszen Londonban például lehet ilyen szerzôdést kötni, és ô maga is korábban banki szakértôként dolgozva így járt el. Nem mûködik megfelelôen a piac ezen a téren - jelentette ki, végül pedig arra biztatta a jelenlevôket, hogy ha rendellenességre gyanakodnak egy pályázattal kapcsolatban, akár névtelenül is írhatnak a Pénzügyminisztériumnak, amely bizalmasan kezeli az információkat és kivizsgálást indít.

A kérdések-válaszok fejezetben az államtitkár többször is ellentmondásba került a kérdezô polgármesterekkel. Mivel Nicolae Ivan felháborodottan jelentette ki, hogy Csíkszeredából idejövet egyes útszakaszokon csak 20-25 km/órás sebességgel haladhatott, és azt kérdezte, hogy "mit tettek a helyi önkormányzatok?", Makfalva polgármestere felvilágosította, hogy a szóban forgó utak nem a helyi önkormányzathoz tartoznak, hanem esetenként megyei vagy országos rangú utak, emiatt a helyi tanácsok nem tudnak pénzt fordítani a megjavításukra. Ha megteszik, a számvevôszék vonja felelôsségre azon a címen, hogy törvénytelenül adták ki a pénzt. Hasonló nézeteltérések voltak még, ám Nicolae Ivan levonta a végkövetkeztetést: a költségvetés takaróját nem lehet tovább nyújtani, mint ameddig ér, a törvénymódosításokat a parlamenti képviselôk kezdeményezzék, az önkormányzatok pedig legyenek találékonyak a pénzforrások "felkutatásában".

Tegnapi sajtótájékoztatóján Eugen Nicolaescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szóvivôje követelte, hogy Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke nyilvánosan kérjen bocsánatot amiért Románia szempontjából a legnagyobb veszélynek nevezte a jelenlegi "ultraliberális" kormányzást. Nicolaescu ugyanakkor a Maros Megyei tanácstól azt kéri, hogy sürgôsen utaljon ki pénzt a Nyárádtô-Ákosfalva közötti 15 kilométeres út megjavítására.

A PNL szóvivôje a PSD elnökének, Mircea Geoananak azon nyilatkozataira reagált elsôként, melyek szerint, ha a kormány felelôsséget vállal a tulajdonjogi, illetve az igazságügyi reformot biztosító törvénykezésért, a PSD bizalmatlansági indítványt nyújt be. "Értelmetlen bejelenteni a bizalmatlansági indítványt valami ellen, ami nem is létezik. Ez a hozzáállás a PSD komolytalanságát, rosszhiszemûségét, naivitását bizonyítja" - jelentette ki Nicolaescu. Geoana azon nyilatkozatára, miszerint Románia szempontjából a legnagyobb veszélyt a jelenlegi "ultraliberális" kormányzás jelenti, Nicolaescu kijelentette, hogy a PSD elnöke "vagy nem tudja mit beszél, vagy mindenikünket hülyének néz. Nicolaescu követelte, hogy a PSD elnöke nyilvánosan kérjen bocsánatot kijelentéseiért.

Ami Dinu Patriciu elôzetes letartóztatását illeti, Nicolaescu kifejtette, hogy a PNL-nek egyelôre nincs hivatalos álláspontja, de hozzátette: bíznak az igazságügyi szervekben és "senki sem áll a törvény fölött".

A sajtótájékoztatón részt vevô Ciprian Dobre prefektus Eugen Nicolaescuval közösen bejelentette, hogy két héttel korábban Dózsagyörgy községben jártak, és azóta elemezték a község fôbb problémáit. Egyik ezek közül a Nyárádtô-Ákosfalva közötti út, amely a teherforgalom miatt tönkrement és az itt levô házak jó része is megrongálódott. Sürgôsen megoldást szeretnének találni a 15 kilométeres út felújítására. Két lehetôség van - jelentette ki Nicolaescu. Vagy a teljes felújítás, ami 15 millió euróba kerülne, vagy egy újabb terelôút megépítése Marosvásárhely déli részén, ami viszont 50 millió eurós beruházás lenne. Egyelôre nem született döntés, a megyei tanácstól ellenben azt kérik, hogy sürgôsségi eljárással utaljon ki pénzt a gödrök betömésére, hogy járhatóvá tegyék az utat.

A Hajós köz (utca) és e név változatai már négyszáz éve ismeretesek és használatosak a város történetében. Az utcanév magyarázata nem mellôzhetô. mert a vízzel (Marossal) csak olyanformán hozható kapcsolatba, hogy a nevezett köz (utca) mentén - észak felôli oldalán - lévô nagy szabad területre állati erôvel vontatták a helyszínre a Maroson leúsztatott és a Ritz-fürdô helyén kikötött és szétbontott tutajfákat (rönköket). Itt említem meg, hogy a Gyergyóalfaluban elindított és a Maroson leúsztatott tutajok elsô kikötôhelye Vásárhelyen a mai gát részen volt (lásd L. Rohbock rajzát, mely hûen mutatja be a tutajkikötôt). Kedvezô helynek ígérkezett a hajdani Ritz-fürdô bal oldalán volt szabad terület. Sok tutajos úsztatta le a megrendelt fát Gyulafehérvárra, Aradra is. A Hajós köz mentén lévô területre a hajdani honvéd (ma tûzoltósági) laktanya nagy udvarára szállított fát ott árusították az ácsoknak, az építtetôknek. De feltételezhetô, hogy az ácsok ott faragták ki és vágták le a méret szerinti fákat az építtetôknek. A város központjában épült favázas házak és azok fedélszerkezetét ott a "zsinórpadon" állították össze és szállították az építkezés színhelyére, ahol épültek a város fa- illetve "kô" házai.

Marosvásárhelyen 1879-ben megalakult a Székely Mûvelôdési és Közgazdasági Egylet, mely tervbe vette az iparmûvészeti múzeum építését. E gondolatot Geréb Béla, a város polgármestere is támogatta. 1889 nyarán Baross Gábor közlekedésügyi miniszter és Wekerle Sándor miniszterelnök erdélyi körútjuk során Marosvásárhelyt is meglátogatták. A látogatásnak tulajdonítható a múzeum létrejötte. A neves vendégeket Kovács Ferenc helyi apát-plébános fogadta és vezette a városban. A látogatás alkalmával ismertette a tervbe vett múzeum szükségességét, az építkezés anyagi helyzetét. A hallottak után elsôként Baross Gábor ajánlotta fel 6000 forintos segítségét, majd Wekerle Sándor hasonló adományát. E két összeg segítette elô az építkezés kezdetét. A város polgármesteri tanácsa építkezéshelyként a Hajós utcai szabad területet jelölte ki. Ugyanakkor az 1608-tól ismert Hajós köz (utca) nevét a város vezetôsége 1893-ban, hálából Baross Gábor névre változtatta.

A múzeum építészeti tervét a már jól ismert Kiss István mûépítész készítette, aki az ókori görög-római építészet hatása alatt klasszicizáló modorban készítette a szabadon álló egyemeletes épület tervét, mely tipikus múzeumi épületként jelent meg a város képében. Az épület fôhomlokzatának kiemelkedô timpanonmezejébe egy szoborcsoportozatot és a két falfülkébe egy-egy állószobor elhelyezését óhajtotta. A tervezett múzeum homlokzatának kiképzését jól ismert klasszicizáló épületek hatása alatt készítette; így az athéni Akropoliszon álló Parthenon, a párizsi Panthenon, a berlini Újszínház, a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum épületei.

Miként a görög-római építészet s majd a neoklasszikus kor építészei mértéktartással örökítették meg a szép iránti érzelmeiket, ugyanúgy Kiss József is mértéktartóan tervezte meg a helyi múzeum fôhomlokzatát. Az épület nagy elôcsarnoka ünnepélyes képet nyújt a belépônek, s a kiállítótermek és a dolgozószobák összessége és mérete egy kisváros méreteinek megfelelôek voltak.

A múzeum építését 1891-ben kezdték el s 1893 után már megnyitották kapuit. A kiállítótermek tárlói a helyi iparostársadalom remekmûveit mutatták be. Sajnos, a múzeum értékes szakkönyvtárának nagy része az elsô háború után eltûnt, a múzeum anyagának nagy részét a következô semmisítette meg.

Az említett szobrokat külföldön ismert szobrászmûvész, Róna József alkotta, aki sok neves személy emlékszobrát és épülethomlokzatát díszítô szobrát készítette.

A helyi múzeum fôpárkánya fölötti timpanon mezejét kitöltô szoborcsoportozat fôalakja karosszékben ülô koronás férfi, kinek jobb és bal oldalán egy-egy hódoló nô áll, míg a háromszögû mezô keskenyedô két végrészén egy-egy elnyúló nôi alakot helyezett a mûvész, valamennyi alak ruházata összekapcsolja a szoboralakokat. Az öt alak fejmagassága a fôpárkány lejtésvonalát párhuzamosan követi, a jobbról és balról álló nô tekintete a fôalakra irányul. Az álló és fekvô alakok helyzete a szimmetrikus elhelyezés ellenére sem tükörkép- beállításúak. A szoborcsoport mozgalmassága ellenére nyugalmas hatást kelt és mesterszerûen tölti ki az épületet koronázó timpanont. Sajnos, a szûkre kiépült utca nem ad jó rálátási lehetôséget az épület fôhomlokzatára, a szoborcsoportra.

Keresztes Gyula

Az orvos véleménye

A középfülgyulladás a gyermekkori nátha egyik leggyakoribb fülszövôdménye. Az éjszakai heves fülfájdalommal és lázzal járó megbetegedés felismerése nem igényel nagy gyakorlatot, de léteznek rejtett formák is, amelyek megállapítása már nem ilyen egyértelmû. A nátha fülszövôdményeinek gyakoriságát a gyermekkor anatómiai és immunológiai sajátosságai magyarázzák, ugyanis az orrüreg hátsó részén, az orrmandula közelében mindkét oldalon egy kis csatorna (az ún. Eustachio-féle kürt) indul a fülek felé, és ennek kulcsszerepe van a gyulladások kialakulásában, ugyanakkor egy életre meghatározza a hallás minôségét is. Ha bizonyos okok miatt, pl. pangó orrváladék, nyálkahártya- vagy orrmandula-duzzanat miatt tartósan elzáródik illetve rosszul mûködik a fülkürt, ez egy egész lavinát indít el a középfülben. Elôször is nem jut be levegô, csökken a légnyomás, és mivel a külsô nyomás nagyobb lesz, benyomja a dobhártyát. Így a légköri nyomás helyett vákuum képzôdik a dobüregben, ahol a hallócsontocskák vannak. A szívó hatás következtében a saját testnedvek beáramlanak a középfülbe, aminek eredményeképpen halláscsökkenés lép fel, hiszen tudjuk, hogy a hangok rosszul terjednek folyadékban.

Sajnos, a folyamat még bonyolódik, mert az elzáródott fülkürt mégis egy-egy nyelômozdulatra kinyílhat, és ilyenkor az orrüregbôl baktériumokkal teli váladék szippantódik a középfülbe. Az ott lévô, addig még gyulladásmentes folyadék fertôzôdik, és a fájdalmas, lázzal járó középfülgyulladás most már drámai gyorsasággal kialakul. Ilyenkor észleljük, hogy elôzô nap még egészségesnek véltük a dobhártyát, másnap pedig már ki is fakadt a füle a gyermeknek.

Tudnunk kell, hogyha a dobhártya magától fakadt ki, nehezen gyógyul be. Tévhit, hogy meg kell várni, hogy átszakadjon. Ha a gyermeknek magas láza, fülfájdalma van, gyors szakorvosi beavatkozást tesz szükségessé. A felszúrás elôtt lehet érzésteleníteni, sôt bódítani is, és utána a fülfájdalom azonnal megszûnik. A lényeg az, hogy a fertôzött váladék kiürüljön és ne károsítsa a középfül üregrendszerét. A váladék kiürülése akkor igazán tökéletes, ha leszívással fokozzuk az eltávolítását. Ezenkívül a további komplikációk megelôzése érdekében fontos a náthás gyermek orrváladékát is rendszeresen leszívni, illetve megtanítani a helyes orrfújásra. Az orrdugulás elhárítására és a maradványváladék oldására hatékony antibiotikumos kezelést kell alkalmazni, tabletta vagy spray formájában.

Éjszaka a gyermek fülfájdalmának csillapítására a fülkagylókra meleg borogatást lehet tenni. Ez kórházban vagy ambulanciákon rövidhullámú készülékkel és infralámpával történik, míg otthonra gyógysapkát javasolnak a szakemberek. A népgyó-gyászatban a sóval való fülmelegítést használják. Bármilyen formában is alkalmazzuk, a meleg akkor igazán hatásos, ha nem folyamatosan, hanem napközben többször ismételve végezzük. A középfül szellôzésének javulása magyarázza, hogy a középfülhurutok okozta fájdalom melegre mérséklôdik és a hallás javul. A gyógyulás pedig néhány nap alatt bekövetkezik.

Dr. Nyulas Kinga

Ide azok a fajok tartoznak, amelyeket vidékünkön nem termesztenek, távolabbi tájak, más éghajlati területek növényei, de ismerik, a növény valamelyik részét felhasználják vagy valamikor felhasználták. Az ide tartozó növények többsége fûszer, üzletbôl vásárolják vagy vásárolták meg, de van köztük olyan, ami más szempontból is jelentôs. Egyesek értékes gyógynövények.

Kámforfa Cinnamomum camphora (Kánfor)

Kérgében erôs szagú, illékony vegyületet tartalmazó, délkelet-ázsiai babérfélékhez tartozó fa. A kámforfa illóolajából elôállított kámfort jól ismerik, a népi orvoslásban régóta felhasználják. A törött testrészt rögzítés elôtt pálinkában feloldott kámforral mosták le. A reumás hátat összetört és sótlan zsírban elkevert kámforral kenték. Tüdôbaj ellen egy deci tejben fél diónyi kámfort feloldottak, tettek bele egy csepp terpentint, s ezt naponta fogyasztották. A cseppeket mindennap egyel növelték 30 cseppig, majd ugyanígy csökkentették egy cseppig. Rekedtség ellen Sóváradon egy zsinórra felfûzött kámfordarabot, mint valamilyen amulettet, a beteg nyakába akasztották. Ezt a módszert elhízás ellen is alkalmazták.

Citromfa Citrus limon (= C. medica var. limon) (Citrom)

A citromot a kereskedelembôl szerzik be, a citromfát mint szobadíszt többen is termesztik… Ha beoltják, néha még termést is hoz. Szovátán a fagyott testrészt egy deci citromlé, ugyanannyi szesz és glicerin keverékével borogatják. A keveréket használat elôtt fel kell rázni. Tüdôgyulladás esetén citromlevet gézben kicsavart lótrágya és vöröshagyma levével összekeverték, majd a beteggel megitatták. Magas vérnyomás ellen, éhgyomorra fél citrom kicsavart levének, 3 krumplicukornak és kevés porcukornak a keverékét isszák. A citromos limonádé jó a lázas betegnek és emésztési zavarokkal küszködôknek egyaránt.

Fahéj Cinnamomum zeylanicum (Fahaj)

Fûszerként használják, mindenütt ismerik, régebb darabokban, ma inkább ôrölve forgalmazzák. Ezelôtt a darabos fahéjat a gyermekek mint csemegét ették. Többféle sárgaság elleni "írat" fôztek, melynek egyik összetevôje fahéj volt.

Babérlevél Laurus nobilis

Ételízesítésre használják. "Hûlés és fojlás" ellen Korondon pergelt cukor feloldott levében megfôzött babérlevélbôl készített szirupot ittak. Más recept szerint, ugyancsak hûlés ellen a babérlevelet vízben megfôzték, megédesítették és melegen itták.

(Folytatjuk)

Gub Jenô

...és mesél, érdekesen, szellemesen, élvezetesen. Kalandos életére, "pokolbéli víg napjaira" emlékezik. A két ifjabb beszélgetôtárs, Balázs Imre József és Szôcs Géza egy-egy szava, félmondata is elég, hogy dátumokat, neveket, címeket, verseket hosszú-hosszú évtizedek távolából is pontosan idézzen, átélt, átszenvedett, humorba ágyazott eseményeket, történelmi és személyes epizódokat hiánytalanul halásszon elô páratlanul színes és gazdag élménytárából, 95 évesen is ámulatra méltó frissességgel hívjon elô mindent megôrzô memóriájából. A közönség lenyûgözve hallgatja, s még órákon át ezt tenné. Pedig verseibôl nem is olvas fel a költô. De amit mond, ha történelmi léptékkel egyik-másik sztori esetleg mellékesnek, jelentéktelenebbnek is tûnhet, az maga az irodalom. Lét- és sorstörténet, rögtönzöttségében, nyerseségében is izgalmas, közlésre érdemes, nyilvánosságra kívánkozó elbeszélés, különleges írói oral history. Hatalmas, vég nélküli vastaps jutalmazza.

A másfél órányi marosvásárhelyi visszaemlékezést hangszalagra rögzítettük. Az elkövetkezô hetekben mellékletünkben is igyekszünk leírva, megszerkesztve, lehetséges címmel ellátva részleteket bemutatni belôle.

N. M. K.

A történet csak annyi, hogy 1930-ban Berlinbe kerültem mint egyetemista. Ott akkoriban Einsteinnak volt elôadása az atomfizikáról, illetve a speciális relativitáselméletrôl. Erre beiratkoztam. Einstein nagy garral óriási négyszögeket, háromszögeket és egyenleteket, kérdôjeleket rajzolt a táblára, úgy próbálta bizonyítani az elméletét, amibôl én nem értettem egy szót se. Így hát csak ôt néztem, amint fekete csíkos nadrágban, fekete kabátban, fekete lakkcipôben lép föl a katedrára, és mindig látni lehetett, hogy nem visel zoknit. Egyébként bevallhatom, nagyon kellemetlenül éreztem magam, hogy egy egyetemi tanár elôadásait hallgatom és nem értek semmit belôle, ezért megkértem a nagybácsimat, Szilárd Leót, magyarázza el nekem a speciális relativitás elméletét, amit ô nagyszerûen meg is tett, ma is el tudom mondani nektek.

Aztán késôbb, 1941-ben az Egyesült Államokba kerültem, Einstein is ott volt és Szilárd Leó is. De nem tudtam érintkezni velük. Megérkezésemkor, 1941 szeptemberében vagy októberében írtam ugyan egy levelet Szilárd Leónak, de ô azt csak 1945 augusztusa végén kapta meg az FBI-tól, mert óvakodtak attól, hogy bárkitôl levelet kapjon. Nos tehát jóval késôbb megkértem Szilárd Leót, hogy vezessen be Einsteinhez, aki Princetonban tanított. Valóban nagyon kedvesen el is vitt hozzá. Einstein a kertjében levô üvegházban fogadott. A New York Times egyik munkatársa is velünk volt, annak magyarázta a relativitás elméletét, amit én akkor már ismertem. Azt fejtette ki, hogy elméleteken, tudományos megközelítéseken, képleteken túl ez elsôsorban ötlet volt, egy hirtelen fölvillanás, pillanatnyi megvilágosodás eredménye. Miután az újságíró elment, egyedül maradtunk, s ô mindenfélérôl érdeklôdött. Beszélgettünk a háború szerencsétlen befejezésérôl, arról, hogy legyôztük az egyik szörnyeteget, de a másik szörnyeteggel nem végeztünk, és így tovább. Aztán hirtelen megkérdeztem ôt, hogy miért nem hord zoknit, amire azt felelte, hogy azért nem, mert a zokniknak nehéz gumivégzôdésük volt, szorították a lábát és ezt egészségtelennek tartotta. Eleinte letépte a gumiszalagot, de akkor a zoknija lecsúszott a cipôjére, ezért kijelentette, hogy örökre végzett vele, és azóta zokni nélkül járja a világot, immár ötven esztendeje. Hát én már hatvan esztendeje járok így a világban. És semmi bajom. Ha megkérdezik, hogy télen miként bírom, azt válaszolom, hogy gondoljanak a ferences szerzetesekre, akik 1220 óta zokni nélkül járnak, s ez a szokásuk manapság is kitart Észak-Kaliforniában éppúgy, mint Észak-Írországban vagy Észak- Norvégiában. De az egykori rómaiak is így jöttek-mentek a világban. A zokni nem emberi kellék. Én jól érzem magam nélküle.

Recsken a büntetôtáborban se kaptunk, csak kapcát. Kettôt három esztendô alatt. Képzeljétek el, hogyan nézhetett ki. De amikor onnan kikerültem, három napig zoknit hordtam. Büszke voltam, hogy végre zokni van a lábamon. Ennyi a zoknitlanságom története.

- A Helikon-Kemény János Alapítvány öt éve -

A két világháború közötti hazai magyar írótársadalmat az Erdélyi Helikon szabad íróközösség mint a kor legszámottevôbb és legjelentôsebb irodalmi csoportosulása tömörítette. Az 1926 és 1944 között nyaranta legtöbbször Kemény János marosvécsi kastélyában vendégeskedô 55 író emlékét akarta/akarja megôrizni az öt éve, br. Kemény Miklós által alapított marosvásárhelyi Helikon - Kemény János Alapítvány.

A 2000 májusában hivatalosan bejegyzett alapítvány sok szép tervvel, elképzeléssel indult, melyek közül néhány fontosabbra emlékezünk.

A 2001-es év két jubileumi esemény - az Erdélyi Helikon írói közösség megalakulásának 75. és Kemény János halálának 30. évfordulójára való megemlékezés jegyében zajlott le.

A rendezvénysorozat az erdélyi történelmi családokat tömörítô Castellum Alapítvány - Kemény János emlékestjével kezdôdött, ahol az alapítvány elnöke, Adamovits Sándor méltatta a nagy mecénás, Kemény János életét és munkásságát. Ezt követte a budapesti bemutatkozó est a Magyarok Házában (felszólaltak: Pomogáts Béla irodalomtörténész és Adamovits Sándor, közremûködött Jancsó Adrienne budapesti és Kilyén Ilka marosvásárhelyi színmûvész.

Az Erdélyi Helikon szabad írói közösség megalakulásának 75. évfordulóját Marosvécsen ünnepeltük az év nyarán; ôsszel Kemény János halálának évfordulóján a megemlékezésekre Marosvásárhelyen és Marosvécsen került sor. Hasonló, de kisebb méretû rendezvényt szerveztünk Nagyenyeden is.

2002 eseményekben ugyan szegényebb volt, de a következô, centenáriumi évre való elôkészületek jegyében zajlott. Az év elején mutattuk be a Marosi Ildikó és Adamovits Sándor által válogatott, Nagy Miklós Kund szerkesztette A Mecénás - Kemény János és a Helikon - címû emlékalbumot. A kötetet Marosvásárhelyen és Szászrégenben ismertettük.

Az év folyamán három szerényebb rendezvényen vettünk részt: egy Castellum irodalmi esten Vita Zsigmondra emlékeztünk, részt vettünk azon az ünnepségen, melyen a marosvécsi általános iskola felvette a Kemény János nevét és Brassóban, a Brassói Lapok és Megyei Könyvtár rendezésében megtartott tárlatnyitón, ahol Csutak H. Levente képzômûvésznek az 55 helikonistáról készült grafikája került bemutatásra, az Erdélyi Helikon íróközösségrôl alapítványunk elnöke tartott elôadást.

Alapítványunk ötéves mûködése során eseményekben leggazdagabb a 2003-as centenáriumi év volt, Kemény János születésének 100. évfordulója (1903. szeptember 1.) Az eseményre éves rendezvénysorozat keretében emlékeztünk, ami a Megyei Tanfelügyelôséggel közösen - a kisiskolások számára rendezett - Kemény János- témájú megyei szavalóversennyel indult. Ezt követte a maroshévízi középiskola névadó ünnepsége, melyen a tanintézet felvette a Kemény János nevet.

Megjelent Adamovits Sándor elnöknek A Helikon házigazdája címû, Kemény Jánosról készült összeállítása (kismonográfia) Nagy Géza, Kemény János unokája kiadójának jóvoltából.

A két világháború között Marosvécsen, Kemény János vendégszeretô kastélyában került sor évente a helikoni találkozókra. A közel két évtized alatt 54 írót látott vendégül a házigazda. Közülük ma már senki sem él. Emlékük ôrzésére és felelevenítésére alapítványunk kuratóriuma elsô ízben szervezte meg a helikoni leszármazottak találkozóját Marosvécsen, ahol jelen voltak a Kemény család tagjain kívül: Gyallay Domokos, Járosi Andor, Kacsó Sándor, Kovács László, Maksay Albert, Moldován Pál, Olosz Lajos, Szentimrei Jenô, Tavaszy Sándor, Vita Zsigmond leszármazottai (gyermekek, unokák és Kacsó S. 3 éves dédunokája).

Szeptember 1-jén, Kemény János születésnapján mutatta be a Duna Televízió a mûvészetpártoló mecénás- író Kemény Jánosról készült 40 perces dokumentumfilmjét (szerkesztô: Zika Klára, operatôr Xantus Gábor, szaktanácsadó Adamovits Sándor).

A központi centenáriumi rendezvényre szeptember 6- án Marosvécsen a Kemény-várkastély parkjában álló síremléknél, majd este Marosvásárhelyen a Kultúrpalota nagytermében került sor. Az irodalomszervezô - íróra Sütô András, Pomogáts Béla és Adamovits Sándor emlékezett. Felléptek a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának mûvészei.

Hasonló emlékestekre került sor Nagyenyeden, Budapesten, Szovátán és Kolozsváron a helybeli mûvelôdési intézményekkel karöltve.

Emlékezetes mûvelôdési eseménye volt Marosvásárhelynek az említett színház In memoriam Kemény János címû összeállítása.

Említést érdemel az a könyv-, illetve CD- bemutató, melyen Adamovits Sándor már említett A Helikon házigazdája és a Brassói Lapok megyei újságban az 55 helikonista emlékét megörökítô sorozatának CD-re rögzített változatát, Csutak H. Levente brassói képzômûvésznek - az írókról készült - grafikáit használták fel illusztrációnak.

Az ifjúság bevonását az ünneplésbe, emlékezésbe a kuratórium a középiskolá- sok részére kiírt novellaelemzô pályázattal és szavalóversennyel igyekezett biztosítani.

Az év rendezvényeihez hathatós segítséget kaptunk az Illyés Közalapítványtól, az NKÖM-tôl és Communitas Alapítványtól.

2004-ben a hagyományápolás és emlékezés új formáját vezette be a kuratórium a negyedévenként megrendezett Helikon- estek sorozattal, melyeken olyan helikonistákra emlékeztünk, akiknek kerek évfordulójuk volt (születés vagy elhalálozás). Idôrendi sorrendben így került sor a Berde Mária, Tompa László, Nyirô József (Marosvásárhelyen) és Járosi Andor-estekre (ez utóbbi Szovátán és Kolozsváron). Enyedhez és a Bethlen Kollégiumhoz kötôdô 12 helikonistáról tartottunk emlékezô irodalmi estet, Lôrincz Zoltán fotómûvész Ahogy én látom Enyedet c. képkiállításával egybekötve.

Ebben az évben is megrendezésre került a helikoni leszármazottak találkozója. A másodízben megrendezett összejövetelen, az elôzô éviekhez most is jelenlevôkhöz csatlakoztak Gyallay Domokos és Császár Károly leszármazottai.

A 2005-ös évet a Kôasztal évének nyilvánítottuk; 70 éve, 1935 nyarán a nevezetes tizedik jubileumi találkozón adták át az írók Kemény Jánosnak és feleségének a ma már vécsi szimbólumnak számító, Kuncz Aladár emlékét megörökítô kôasztalt.

Ebben az évben is folytatjuk a Helikon-estek sorozatunkat. Az elsôn Gulácsy Irénre emlékeztünk halálának 60. évfordulóján, ezt követik a Makkai Sándor, Reményik Sándor és Molter Károly-emlékestek.

A nyár folyamán rendezzük meg a helikoni leszármazottak III. találkozóját, mely alkalommal a kôasztal évfordulójára is emlékezünk a marosvécsi várkertben.

Adamovits Sándor

Írhatnánk herbáriumot is, esetleg posztmodern mitológiát, mai mesevilágot, groteszk emberi színjátékot, stílusparódiát és még más sajátosságokat is, melyekkel a marosvásárhelyi Bernády Házban a mûvész múlt csütörtökön délután nyílt kiállításán találkozhatunk.

Ifjabb Molnár Dénes tíz évvel ezelôtt lépett elôször egyéni tárlattal közönség elé, azóta többször vállalkozott ilyen megmérettetésre, mostani anyagát tehát úgy válogatta, hogy fôként újabb keletû grafikáit láthassák az érdeklôdôk. Persze, régebbi alkotásaiból is falra tett néhányat emlékeztetôül. A rendezvény apropója azonban egy könyvújdonság, Tóth István Senkiföldjén címû verskötetének a megjelenése illetve bemutatása volt. Jelenlegi foglalatossága jegyében ugyanis felvállalta az Appendix Kiadó legfrissebb könyvének grafikai szerkesztését, sôt illusztrációkat is ô készített a kiadványhoz. S e kisebb méretû hét grafikai lap mellé felvonultatott még tizenöt másikat, két újabb készülô kötet illusztrációit. A könyvek sajátosságaihoz igazodva, nyilván más jellegûeket, mint amilyeneket az említett Tóth István-versek megköveteltek. Az Appendix egyik következô kiadványa A gálánskor breviáriuma, Dáné Tibor kuriózumnak is tekinthetô írásgyûjteménye, amely egy sajátos modorban elôadott történelem. Ehhez is megszülettek a rajzok, melyek, akárcsak a humorba ágyazott szöveg, szellemesen, a korra, a XVIII. századra jellemzôen - amikor a társadalom egy részének istene a kéj, ura a kéjenc, a nô pedig a férfi által istenített kéj hordozója, vagyis bálvány volt - igazodtak a már-már giccs stílushoz, egyben parodizálva is azt. Nem is hittük, hogy Molnár Dénes ilyesmit is tud - mondta egy látogató a megnyitón. Tud bizony, és egyebet is. Illusztrátorként a Franz Hodjak-verseskönyv, a Játékterek grafikáival is bizonyítja.

De érdeklôdési körének, grafikusi törekvéseinek ez csak az egyik vetülete. A kiállításon más, tematikában, technikában, méretekben igen különbözô alkotásokkal is találkozhatunk. Egyedi tollrajzok és sokszorosított grafikák, fekete-fehér munkák és színes metszetek tanúsítják, milyen sokoldalú és virtuóz grafikus. És hogy mennyire szeret kísérletezni. Maratásos eljárással kidolgozott lapok, mélynyomásos, hidegtû-munkák, vegyes technikával létrehozott kompozíciók tükrözik alkotói szándékait, szárnyaló képzeletvilágát. Nem a megragadott, de elszálló perc híve, maradandót akar alkotni. Ezért sem idegenkedik az idôigényes feladatoktól.

Az idô egyébként élénken foglalkoztatja, ezt nagy és közepes méretû mûvein is nyomon követhetjük. Akár úgy, hogy a vonalak rendkívül gazdag, mégis egységes fonalként viselkedô szövevényével, akár a foltok, árnyalatok sok tónusú összehangolásával juttatja kifejezésre. Legtöbb képén múlt és jelen, ókori mítosz és mai valóság, makro- és mikrokozmosz egybefolyva, együtt jelentkezik. A cethal például elnyelte a falut, minden valószínûség szerint Panitot, ahol Molnár Dénes évente az alkotótábor egyik szervezôje, az idôt, a történelmi korokat jelképezô épületek csigaházba kényszerültek, a nap a világûrben emberalakokra támaszkodik és így tovább. A grafikák látványos gondolathordozók, szavak nélkül is magyaráznak, beszélnek. Van éppen ilyen címû munka is a tárlaton: Szavak nélkül. Érdemes hangtalan dialógust kezdeni velük.

N. M. K.

Bölöni Domokos

Csórók voltunk, elkeserítôen lapos zsebû banda, Sztrovacsek, a tüskés, Hóri, a horgas, aki Mihály is volt és szót sem értett a nyelvünkön, és a játékmester, Péhoward rajongója, aki céhes társai segítségével hozzájutott a félig- sárga sorozathoz, úgy kaptuk a könyvet, hogy másnap már jött valaki érte, Súlyosdi és Soványosdi barátaink, ki lovon, ki milicistakordén, és nem mindég volt náluk a "váltás", a következô kötet, ellenben a Rejtôt, azt mese nélkül visszakobozták, ha el lett olvasva, ha nem, ezért kettesével faltuk, az alacsonyabb mögé beállt a magasabbik, a kicsi tartotta a kötetet, idônkint fel-felröhögtünk, a szomszédság riadalmára, azt hitték, megbolondult pap, tanító, mindenki, holott pompázatos tavasz zsongott az elárvult tájon, azt is megtettük, hogy kiösvényeztük magunkat valamelyik temetôbe a négy közül, ott folytattuk az olvasást, kajára nemigen tellett, legfeljebb sült szalonnára, akkor már kenyeret sem igen sütöttek falun, csak ha torra vagy lakodalomra kellett, kétszer érkezett hetente egy mûhelyautó, benne a nem friss mindennapi, május elsejére hoztak egyszer sört is, életemben nem ittam olyan kitûnô nedût, orromban van is az ezernyi tûszúrás, amit akkor éreztem, mikor az elsô kortyot elengedtem a maga mentére, holott meleg volt, poshadt, ki tudja, tán szavatolási idején is túl, nekünk mégis szenzáció, hogy hoztak sört, és egyszer augusztus huszonharmadikán kijött a községközpontból a büfé, nemcsak sör volt, hanem miccs is, mustáros kolbászka, és hevertünk az uraság egykori angolkertjében, és amikor elmentek a hivatalosságok, Bakter Jóska bácsi és Hidas Jóska bácsi elkezdték, hogy Árpád apánk, ne féltsd ôsi nemzeted, és attól kezdve már nem mi voltunk a világban, hanem a világ volt bennünk, voltak egészen pocsék nyaraim is, depressziós nyarak, ezeken a tájakon általában kevés a fény-óra, tudjátok, milyen az, ha nem sikerül valami, az embert nemcsak az ág is húzza, hanem már a levegô, sôt a nap is, kevés a fény-óra az életben, most nagyon meg tudom becsülni, mikor ragyogás tölti be a tájat, távolabbra látok, mintha messzelátóm volna, édes ízek torlódnak számban mosolyok és nevetések visszhangzanak a fátyolfelhôk csücskeirôl, ha nagyon lesüllyed a barométer, elkezdem az olvasási terápiát, nem mindig válik be, hogy humort a bajra, Hasek és Jerome K. Jerome nem mindig segít, Karinthy sem húz ki a bajból, akkor jelent meg az Erdélyi Szótörténeti Tár elsô kötete, azt elejétôl a végéig megolvastam s céduláztam is közben, két hét sem múlt el, és kisütött végre a nap, de ott akkor, a régi temetôben nem voltak efféle bajaim, felelôtlenek voltunk és vidorak, azt hittük, péhowardos a világ, gyakran mondogattuk egymásról, hogy edzett hulla, visszatér, Piszkos Fredünk az egyik sírgyalázó volt, aki fejszével kívánt "történelmi" igazságot tenni a kövek között, másnap lebukott, és aztán csaknem egy éven át azzal volt lekötve, hogy helyrehozassa a kárt, mosolyok és halk sikongások a fátyolfelhôk csücskérôl, egyszer kifeküdtünk a drótfüves pázsintra, néztük, mint Kósza Bandi, hogyan váltakoznak az égi mozi képei, és Sztrovacsek azt mondta, ha egyszer elmehetne itt, rézsút elôre az erdôkön átal, meg sem állna Tasmániáig, mindenkinek van ilyen tasmániája, Virág Jenô el is indult, és sohasem tért vissza, azt mondják, kivetette a Duna, kivetni Anna néni sem tudta volna kártyáján, kinek milyen sorsot szánt a teremtô, csórók voltunk és felelôtlenek, vágytuk a Szabad Európa Nyugatját, szalonnasütés közben székelyhimnuszt énekeltünk, néha azt is, hogy a zászlaja piros-fehér-zöld, és nevettünk nagyon, mert hozzá gondoltuk a kocsmai viccet, cserélgessed, komám, a színeket, mert jön a milicista, és tényleg jött, belehabarodott az egyik lányba, attól kezdve ô hordozgatta a péhowardos köteteket, becsületes susztergyerek, kiugrás volt neki a falusi rendôrködés, minden "szállítmányról" jelentést írt a feljebbvalójának, ma is él, megnôsült, persze nem Zsuzsikát vette el, mert az röppent egyet, és Kolozsvárig le sem szállt a vonatról, egy magához való tenyeres-talpas fehérnépet talált a derék rendôr, gyereket nemzett neki, urasan, egyet, mert azt ki lehet taníttatni, mesélik, kint van Spanyolhonban, ki gondolta volna, hogy egyszer még bejön a népdal, kimentem a zöld erdôbe epret, málnát szedni, elinaltam spanyolékhoz epret szamócázni, szedik a szamócát vagy epret, nem mindenki tudja, melyik a másik, kiürült a falu, persze nem mindenki eprezik, a legtöbben feketemunkán vannak, "gazdájuk" került, mint a negyvenes években volt keresztapámnak, ezek a mostani gazdák keresztapák is, nélkülük nem köt a beton sem, Sztrovacsek is odalett, valami epileptoid kalandvágy hajthatott bennünket, mikor a szabadság bûvöletében szétporlott társaságunk, úgy húztunk el titokban, mintha cubákot loptunk volna kölyökként valami mulatságban, mára sem a hosszú Mihályról nem tudok, pedig megsétáltam magam falujában, Szásznádason, ahol natürlich, éppen szászok nincsenek immár, magnak esetleg egy vagy kettô, alig van hírem Vanek úrról, aki Kanadáig vánglizott-bógenezett el, és hallani sem akar Erdélyrôl, utál mindenkit és mindent, aki és ami egykori sorsára emlékeztetné, a kis Pého pedig egy szép vagy rút napon úgy vált köddé, mint a kurucok a kesergôben, azt hiszem, és talán irigylem is kissé, egyedülálló lehetôsége nyílt átlépni egy másik dimenzióba, az Illetô fölvitte ôt is, mint sokkal korábban egy Jézus nevû fiatalembert, Erdély valamelyik hegyének tetejére (volna tippem, hogy melyikre), aztán azt mondta, no, barátom, akarsz-e úr lenni a Földön, a kis Pého nem bírt ellenállni, mert tudta, hogy az a dimenzió, amit megtapasztalhat, Jézus elôtt mindvégig nyitva állt, neki azonban csak most tárul ki, és addig tart, míg átsétál szivárványa alatt, aztán beomlik, mint a felrobbantott alagút, és Pého elment, mennyi pénz, mennyi pénz, mennyi pénz, mondtuk egy alkalommal, bejött a gondnok, asztalra borította a napi perselypénzt, mennyi pénz, mennyi pénz, örvendeztünk, és elkezdtük egymásra rakosgatni a banisokat, lejeseket, mennyi pénz, mennyi pénz, a gondnok gondolkodóba esett, tiszteletes úr és tanító urak, mondta, én inkább hozok maguknak egy korsó bort, de ehhez a pénzhez nem szabad hozzányúlni, mert ez a szebeni árvaháznak megy, megverne az Isten, ha beleturkálnánk, kifordult az ajtón, mi meg nevettünk, mennyi pénz, mennyi pénz, nemsokára valóban hozta a bort, harmatos lett a pohár fala, gyöngyözött, mint a kedvünk, aztán Pého megírta a jegyzôkönyvet, száztizenkét lej és ötven bani, és Laci bácsi aláírta, majd hunyorított a szemével, jó adakozás volt, mondta elégedetten, ilyent mind adjon az Isten, a korsót aztán majd elviszem, tiszteletes úr, fogyasszák egészséggel, csórók voltunk, kicsapottak, diplomátlanok, peremre szorultak, mennyi pénz, mennyi pénz, örvendeztünk, és hazakísértük este a lányokat, és megpróbáltuk a lehetetlent, és sikerült, mert boldogok is voltunk, csak aztán szétrebbent a banda, és mehetnék Tasmániába is akár, de bármely pontjára a Földnek, annyi pénzt úgysem találnék és olyan kedves fickókat se soha már.

Beszélgetés Barabás Olga rendezôvel

József Attila-év van, és ezen sok száz napos alkalomból rengeteg mûvészeti és nem mûvészeti intézmény szervez ünnepséget, emlékünnepélyt a költô-zseni tiszteletére. Az Ariel Színház is beállt az ünnepségszervezôk sorába, azonban az általuk megszervezett, június 3-án kezdôdô rendezvénysorozat József Attila-megközelítése minden bizonnyal egyedülálló az ünnepségsorozatok sorában. Hiszen a nézôpont rendkívül eredeti, a színház hagyományos gyermekszeretetébôl adódik. Errôl faggattuk Barabás Olga rendezôt.

- Milyen a ti József Attilátok?

- A József Attila 100 címû rendezvénysorozatról van szó, amelyet sajátos módon a gyereknapi ünnepséggel egy fedél alatt tartunk. Elsô hallásra valószínûleg furcsának tûnik a gyereknap és József Attila- szimbiózis, valójában azonban nem az, hiszen mi József Attilát ezúttal a gyerek szemszögébôl közelítjük meg. A rendezvénysorozat és a József Attila címû, általam rendezett elôadás József Jolán eléggé vitatott, A város peremén címû regényének egy igen szép motívumára épül: arra, amikor a nagy szegénységben élô gyermekek fantáziavilágot teremtenek maguknak, amelyrôl és amelyben kitalált nyelven értekeznek egymással. Mi a gyermek József Attila személyéhez közelítünk. És ezzel a ma élô, akár nála is szegényebb gyerekeken próbálunk segíteni. Ezért szervezünk tárlatot mûvészetis és más vásárhelyi líceumokbeli diákok mûveibôl, fellép a Picinige és Cinige népi együttes Sinkó András vezetésével, egy nagyon szép, forgatókönyvvel rendelkezô mûsorral - Száll a madár a címe -, valamint a Mûvészeti Líceum 3. B osztályos tanulóiból álló Kópé Kórus. Ôk könnyûzenét énekelnek Korpos Kamilla vezénylete alatt, június 4-én, szombaton délután öt órától pedig az Ariel színház mutatja be a már említett, József Attila címû elôadást, amely gyerekeknek, felnôtteknek egyaránt szól.

- Hogyan segítitek a szegény gyerekeket?

- A rendezvénysorozat gyerekeknek szól, gyerekek alkotó közremûködésével, gyerekekért. A fô cél, hogy hozzájáruljunk a moldvai csángó gyerekek magyar nyelvû oktatásához. Ezért a képzômûvészeti alkotásaikat kiállító diákok munkái megvásárolhatók lesznek, az ebbôl származó bevételt a belépôkbôl származó összeggel egyetemben, a színház teljes egészében a moldvai csángó gyerekek magyar nyelvû oktatásának segítésére ajánlja fel. Adományos ládát állítunk a bejáratnál, itt lehet belépôket fizetni, adományokkal segíteni. Június 10-12. között pedig turnéra indulunk a csángóföldre, játszóházszerû elôadással, valószínûleg a tavalyi Klézse-Somoska- Külsôrekecsin-Magyarfalu-Pusztina útvonalon. El szeretnénk jutni Dévára is, Csaba testvér válaszát várjuk, ezenkívül Szászváros, Torockó szerepel nyári turnéterveink között.

A József Attila-rendezvénysorozatra pedig, amely egyúttal évadzáró is lesz, szeretettel várunk minden gyereket, felnôttet, aki szereti a költôt, mûveit és segíteni szeretne a csángó gyerekeken. A város peremén élô gyerek József Attila várja ôket.

Nagy Botond

Fülöp Kálmán

Édesanyámnak

Fehér tavasz

gyolcs tekintet

májfoltok az

erdô alján

tûz a nap

még elmenôben

mosolyt dagaszt

anyám arcán

amint regél

el-elcsuklik

s bennem

felsejlik a távol

halkan kérdem

édesanyám

arcod ma is

engem lángol?

Szakállam dere

nyílt titok

sietnem kell

üzent a más

gyors víz

örvényen

vak habon

a csend

kicsordult

vallomás

bátran lépkedek

élvezem a

reggel

kibomló zaját

délceg parti

fûzeket

ívó lazacok

jaját

Nagy Teremtô

elfogad

mindenség

titka

lesz enyém -

lassan

mint

"kétökrös"

fogat

ballagok

Isten

tenyerén…

A változások és átmenetek korának mûfaja - a novella - kiválóan alkalmas a változó valóság drámai villanatainak megragadására ugyanúgy, mint a lírai oldottság kifejezésére; írója az élet kis eseményeiben is felfedezi a jelenségek lényegét, a törvényszerûségeket, melyek az egyén és a közösség sorsának alakulását szabályozzák. * Balladisztikus drámaiság és védekezô humorral elegyedô líraiság: ez a két alaptónus jellemzi az erdélyi magyar novella fô vonulatát Tamási Áron, Nyirô József, Sipos Domokos, Karácsony Benô, Molter Károly, Kacsó Sándor, Wass Albert, Nagy István, Asztalos István 1944 elôtti alkotásaiban éppúgy, mint a nyomaikba lépô Sütô András, Panek Zoltán, Szabó Gyula, Fodor Sándor, Szilágyi István, Bálint Tibor kisepikájában. * Gyakran egybefonódnak, szétválaszthatatlanul összekapcsolódnak a komorabb drámai elemek és a vidámság nemegyszer kesernyés ízei; a tragikomikum gyakori jelenléte (például Tamási, Nyirô, Tomcsa, Asztalos írásaiban) egy sajátos látásmód és megjelenítô készség mélyebb indokoltságát tanúsítja.
* Egymás nyomába lépô nemzedékek munkálták ki az erdélyi magyar novella - rövid próza - jellegzetes változatát, és az így formálódott összképben a balladisztikus drámaiságnak, a történelmi ihletettségnek, a hagyományokba ágyazott elbeszélô -stílusnak, a tájélménybôl kisarjadt lírai vallomásosságnak, az expresszionista vagy szürrealista kísérletezésnek - az emelkedett európai humanizmusnak és a tûzhelyoltalmazó nép-nemzeti hûségnek egyaránt megvannak a maga árnyalatai. Mondhatjuk: Benedek Elektôl, Bánffy Miklóstól egészen Bálint Tiborig, Mózes Attiláig, s még tovább...* A hagyományos elôadásmód élt tovább a húszas években Kovács Dezsô, Gyallay Domokos, Balogh Endre, Gulácsy Irén novellisztikájában; Bánffy Miklós, Kós Károly, Makkai Sándor, Tabéry Géza a történelmi múlt példáival törekedett mélyebb önismeretre nevelni az olvasókat; Markovits Rodion, Nagy Dániel az avantgárd vonzásában vállalkozott a kor életérzésének megjelenítésére; - Karácsony Benô, Berde Mária, Molter Károly, Hunyady Sándor, Jékely Zoltán fôként a város, az urbánus világ, Tamási Áron, Nyirô József, Kacsó Sándor a falu népének mindennapjait, létharcát ábrázolta. * A késôbb jelentkezôk sorában Nagy Istvánnál a munkásosztály, a külváros proletáriátusa lépett színre - osztályharcos öntudattal; nemzedéktársai közül Asztalos István a lecsúszott kispolgárság, Bözödi György, Gagyi László, Kovács György a székely parasztság, Szabédi László fôként az értelmiség kiútkeresését, gondjait szólaltatta meg; Wass Albert regényeiben és novelláiban az erdélyi arisztokráciáról, a mezôségi magyarság drámai pusztulásáról fogalmazott megrázó képet. (Részletek a szerkesztô elôszavából) * 1924-ben jelent meg Budapesten az erdélyi magyar novellisztika elsô antológiája, az Erdélyi történetek, Benedek Elek szerkesztésében; nyolcvan esztendô múltán helyezi a magyar (fôleg a magyarországi) olvasó asztalára az újabb válogatást a mûfajnak és irodalmának kiváló ismerôje, Nagy Pál. Nem elôzmények nélküli ez irányú munkálkodása, ugyanis - miután 1971- ben megjelent a Szeresd az élôket címû összeállítás Kántor Lajos gondozásában, majd 1975-ben a Hûséges Mártonka címû, kétkötetes gyûjtemény Sôni Pál szerkesztésében -, 1984-ben látott napvilágot Nagy Pál kétkötetes válogatása, az Egyszer mindenkit szólítanak címû antológia. A pontosság kedvéért írjuk ide, hogy 2002-ben Demény Péter szerkesztett hasonló kiadványt, Lassított lónézés címmel. * Ez a legújabb kötet a szerzôket születésük idôrendjében szerepelteti, a kötetzáró Függelékben találjuk a születés és elhalálozás adatait, valamint a szerzôk novellásköteteinek címét, megjelenésük idôpontját és idézeteket a méltatásokból és kritikákból. * A szerkesztô máris elkészült a folytatással, ebben a ma élô erdélyi írók novelláit olvashatjuk, illetve azokét, akik az elsô kötet elkészülte óta távoztak az élôk sorából. * (Erdélyi elbeszélôk. A kötet elbeszéléseit Nagy Pál válogatta. Palatinus, 2004, Budapest)

B.D.

Két központi helyszín

Az idén két központi helyszíne lesz Budapesten a 76. ünnepi könyvhétnek; a Szent István-bazilika elôtt és a Vörösmarty téren 83 kiadó kínálja portékáját - közölték a szervezôk szerdán a Fészek Mûvészklubban.

"Elôször fordul elô, hogy Budapest talán két legszebb terén egy idôben, azonos rangú helyszínen ünnepi könyvhetet tartunk" - mondta Zentai Péter László, a könyvhetet szervezô Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztôk Egyesülésének (MKKE) igazgatója.

Mint elmondta, az MKKE úgy döntött, hogy visszatér a hagyományhoz: a kortárs magyar irodalom ünnepén csak élô magyar szerzô elsô kiadású alkotása lehet könyvheti mû, de a standokon természetesen más kötetek is megtalálhatók majd.

"A magyar irodalom páratlan ünnepén", június 2-6. között 229 kiadó várja az olvasóközönséget; a hivatalos listán 83 könyvmûhely - 69 magyarországi és 14 határon túli kiadó - 254 új könyve szerepel - tette hozzá.

A könyvhéttel párhuzamosan rendezik a Gyermekkönyvnapok címû programot, amely negyedik alkalommal várja a fiatal olvasókat.

A gyermekeknek szóló újdonságokat a Vörösmarty téren, a kortárs szépirodalmat, továbbá a szépirodalmat is megjelentetô társadalomtudományi kiadók köteteit a Szent István téren kínálják. A két helyszín között hétvégén nosztalgiavonaton utazhatnak a könyvbarátok.

A tavalyi tapasztalok alapján kevesebb pavilonnal, de tágasabb terekkel várják a látogatókat a csaknem ezer dedikálásnak is helyet adó könyvhéten.

Tarján Tamás irodalomtörténész a könyvhét újdonságairól szólva kiemelte, az élô magyar szerzôk mûveit elôtérbe helyezô könyvünnep a kézikönyvek, antológiák, válogatások megjelenésének is kedvez. Mint mondta, a magyar írók által szerkesztett kötetekben - "kerülôutakon ugyan" - külföldi alkotók is helyet kaptak.

Könyvajánló

Mi a csoda? "Rendkívüliségével, ritkaságával ámulatba ejtô dolog" - mondja az értelmezô szótár. Könyvünk minden lapja ezt a rövid mondatot illusztrálja. Ám ennél sokkal többet is kínál: a felfedezés örömét.

Induljunk hát képzeletbeli utazásra. Európában hajózzunk a jeges északra a nagy fjordokban, majd látogassuk meg Izland forró gejzírjeit. Lépdeljünk a bazaltoszlopokkal szegélyezett Óriás útján, és tûnôdjünk Stonehenge kôtömbjei között. Senki nem tudja, hogy templomban járunk-e vagy ôsi obszervatóriumban. Élôlényekre vágyunk? Nézzünk körül a Watt-tengerben, a Duna torkolatvidékén vagy a Camargue-ban. Tegyünk idôutazást az építészet remekei között: ereszkedjünk le a Parthenónnak otthont adó Akropoliszról, és sétáljunk a reneszánsz Firenze utcáin, bámuljuk meg a Canal Grandét szegélyezô házakat, látogassuk meg a pompás brüsszeli fôteret - a Grand’ Place-t -, a szentpétervári Nagy Palotát, pihenjünk meg a barcelonai Güell-parkban, és járjuk körül a csillogó titánlapokkal borított bilbaói Guggenheim Múzeumot!

Ám elindulhatunk Ázsia, Afrika, Amerika, Ausztrália felé is - mindenhol a természeti kincsek kiapadhatatlan tárházával, az emberi zsenialitás és munka gyönyörködtetô és tiszteletet keltô alkotásaival találkozunk. Mecsetek, pagodák, sztúpák, piramisok, paloták megannyi változatát kereshetjük fel. Megcsodálhatjuk a Kék Mecsetet és a Tádzs Mahalt, a Potala palotát és a Vörös erôdöt. Kószálhatunk a sziámi királyság régi fôvárosában, Ajutthajában, elzarándokolhatunk a Smaragd Buddha templomába. Összehasonlíthatjuk az egyiptomi és a mexikói piramisokat s mai világunk égbe törô épületeit. Végigjárhatjuk Afrika vadonjait és az Amazonas medencéjét, Darwin nyomában lépdelhetünk a Galápagos-szigeteken, Cook kapitányra emlékezhetünk a Nagy-korallzátony labirintusában. Farkasszemet nézhetünk a nílusi krokodillal, megfigyelhetjük, hogyan táplálkoznak a Nakuru-tó flamingói. Odamerészkedhetünk minden zuhataghoz, gleccserhez, vulkánhoz - még a félelmetes Antarktiszt is körbehajózhatjuk.

S ha egyszer valóban útra kelünk, nem idegenként tekintünk majd világunk sok száz csodájára.

Ôrizetben a Rompetrol vezérigazgatója

Az ügyészség kezdeményezésére pénteken letartóztatták a Rompetrol olajtársaság fô tulajdonosát és vezérigazgatóját, Dinu Patriciut. Pénzmosással, adócsalással és más csalással vádolják. A cég közleményben tiltakozott vezetôjének "igazságtalan és törvényes alapot nélkülözô" fogva tartása ellen. A Rompetrol a nagyságra második olajtársaság az országban a Petrom mögött, amelynek 51 százaléka tavaly az osztrák OMV tulajdonába került. A Rompetrolt 1998-ban alapította Dinu Patriciu. A hollandiai székhelyû Rompetrol adózott eredménye az elsô negyedévben 43 millió dollárra ugrott az egy évvel korábbi 3,9 millió dollárhoz képest. A Rompetrol legfontosabb egysége, a Fekete-tenger partján lévô Petromidia olajfeldolgozó hozta a legnagyobb nyereséget, 41 millió dollárt. Most az ügyészség arra is kíváncsi, miként szerezte meg a Rompetrol a Petromidiát.

Letartóztatási parancs Omar Hajszam ellen

A bukaresti törvényszék elrendelte Omar Hajszam szíriai-román üzletembernek és üzlettársának, Mohamed Munafnak az elôzetes letartóztatását, mivel megerôsödni látszik a gyanú, hogy a román újságírók bagdadi elrablását éppen ôk tervelték ki és finanszírozták Bukarestbôl. Eközben a szerencsésen hazatért három újságíró - a 32 éves Marie- Jeanne Ion újságírónô, a Prima TV munkatársa, a 30 esztendôs Sorin Dumitru Miscoci, a Prima TV operatôre, valamint a 37 éves Ovidiu Ohanesian, a România Libera címû napilap riportere - három napig tartó karantén és kihallgatások után immár családjaikkal együtt vannak. A volt túszokat és hozzátartozóikat Traian Basescu államfô saját hivatalában, a Cotroceni-palotában fogadta. Az újságírók úgy távoztak a helyszínrôl, hogy nem adtak nyilatkozatot a sajtónak, de ígéretet tettek kollégáiknak: néhány napon belül a nyilvánosság elé állnak.

Az EU házhoz jön a bukaresti World Trade Centerben

A Magyar Köztársaság Gazdasági és Közlekedési Minisztériuma, az RMDSZ Gazdasági és Európai Integrációs Fôosztálya valamint az Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvány közös szervezésében európai uniós képzéssorozat indult, melynek célja a romániai magyar kis- és középvállalkozók felkészítése az uniós csatlakozásra. A hatékony és sikeres felkészülés érdekében szükséges, hogy a romániai kis- és középvállalkozások számára hozzáférhetôvé váljanak az uniós felkészítô programok. Ennek megfelelôen kerül sor Az EU házhoz jön konferenciára, május 31-én 10 órától Bukarestben, a World Trade Center Bucharest épületben, 10 órától a Romániai Magyar Kis- és Középvállalkozók Országos Szövetségének közremûködésével. Kerekes Gábor, az RMDSZ gazdasági ügyvezetô alelnöke a rendezvénnyel kapcsolatosan a sajtónak nyilatkozva elmondta: a konferencián, amely ez alkalommal kétnyelvû lesz, jelen lesz Markó Béla, az RMDSZ elnöke, államminiszter, dr. Terényi János, a Magyar Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Adriean Videanu, Bukarest fôpolgármestere.

A görög CosmOTÉ-é a Cosmorom 70 százaléka

A görög CosmOTE mobilcég közremûködésével indítják újra a Cosmorom mobilszolgáltatót. Pénteken aláírták a megállapodást arról, hogy a fô román távközlési vállalat, a Romtelecom 120 millió euróért eladja a Cosmorom 70 százalékát a CosmOTÉ-nak. Rendezik, illetve tôkésítik a Cosmorom adósságait, és a CosmOTE vállalja a Cosmorom átszervezésének és újraindításának 4-500 millió euróra becsült költségét is, közölte a kormány távközlési minisztere, Nagy Zsolt pénteken. A fô görög távközlési vállalaté, az OTÉ-é a Romtelecom többsége, illetve a CosmOTE 64 százaléka. A Cosmorom még az idén újra megjelenik a román mobilpiacon, mondta Nagy Zsolt.

A Fidesz Sólyom László jelölését támogatja

A Fidesz ügyvezetô elnöksége Sólyom László jelölését támogatja a köztársasági elnöki tisztségre - jelentette be Orbán Viktor pártelnök pénteken, a testület ülésének szünetében. "Arra a döntésre jutottunk, hogy (...) azt kérjük a hétfôi frakcióülésen résztvevô képviselôtársainktól, hogy támogassák hivatalosan is Sólyom László köztársaságielnök-jelöltségét, és a szavazás során voksaikkal is segítsék ôt abban, hogy erre a magas tisztségre emelkedhessen" - mondta Orbán Viktor. Áder János közölte: a hétfôi frakcióülés támogatni fogja Sólyom László jelölését.

Németország is ratifikálta az EU- alkotmányt

A német parlament felsôháza, a Bundesrat is elfogadta pénteken az európai alkotmányt. Németország a kilencedik ország, amely ratifikálta az európai alkotmányos szerzôdést. Két héttel korábban az alsóház, a Bundestag nagy többséggel hagyta jóvá az alkotmányt, a jóváhagyáshoz mindkét házban kétharmados többségre volt szükség. A ratifikációs okmányt még Horst Köhler államfônek is alá kell írnia. Németország a ratifikálási folyamat lezárásával jelzést akar küldeni Franciaországnak, ahol vasárnap tartanak döntô fontosságú népszavazást az uniós alkotmányról. Jelenleg az ellenzôk száma nagyobb, mint az igenlôké, de tetemes a bizonytalanok száma. Az alkotmány jövô évi hatályba lépéséhez mind a 25 EU-országnak ratifikálnia kell a dokumentumot.

Magyar Ház Szabadkán

Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök és Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke felavatta pénteken Szabadkán a Magyar Házat, amely a délvidéki magyarság politikai és civilszervezeteinek, illetve magyar nyelvû sajtóorgánumoknak ad majd otthont. A VMSZ jelenlegi székházának tôszomszédságban álló négyszintes üvegépület külön erre a célra szánt magyar költségvetési forrásokból épült (nem az ötszáz milliárd forintos délvidéki pénzalapból) mintegy 1,2 millió eurós ráfordítással. Az összesen 1250 négyzetméteres épület a VMSZ, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) központi irodájának, a vajdasági magyarsághoz szorosan kötôdô civil szervezeteknek, illetve sajtóorgánumoknak ad otthont. Az intézmény a vajdasági református és evangélikus egyház, illetve az MNT Szekeres László alapítványának közös tulajdonát képezi.

Nem módosult a gyógyszerár- támogatás

Hírforrások szerint nagyon leszûkül az ingyenes gyógyszerre jogosultak köre, a gyerekek, terhesek, egyes krónikus betegségben szenvedôk, a speciális törvények élvezôi számára is csak a belföldi gyógyszereket fogják 100 százalékos ártámogatással kibocsátani. Vas Iustina, a Maros Megyei Gyógyszerészkollégium elnöke tájékoztatott, hogy mindaddig, am&i