|
LVII. évfolyam 121. (15997.) sz. |
2005. május 27., péntek |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
A kormány a minap felvállalta és saját tervezeteként nyújtja be a parlamentbe az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvénytervezetet. A bejelentés vihart kavart mind a politikai életben, mind a mass médiában. A román nyelvû sajtó - félretájékoztató reflexeihez híven - legkisebb hajlandóságot sem mutatott a tárgyilagosságra.
Az ellenzék vezetô pártja, a PSD belsô ügyeibôl elôbukkanva, szintén alapos kifogásokat emelt a törvénytervezet ellen. A szervezet ügyvezetô elnöke levélben vetette a Tariceanu-kabinet szemére, hogy "nem mérte fel a kisebbségi törvény következményeit". A volt kormányfô kifogásolta a kisebbségi autonómiatanácsokat, az sem tetszett neki, hogy a kabinet nem konzultált az ügyben a parlamenti pártokkal, különösen az ellenzékkel. A másik ellenzéki párt, a Nagy-Románia Néppárt álláspontját nem érdemes részletezni. Semmi sem változott, ezúttal is szokásos "formájukat hozták".
Hogy a kabinet döntésén túl a parlamentben ülô kormánypárti honatyák miként vallanak majd színt, kiderül a vita során. Azonban aligha várható, hogy ôk is "sima" formalitásnak tekintik a szóban forgó törvény elfogadását.
Ezeken túl közismert, hogy a törvénytervezet romániai magyar-magyar viszonylatban sem élvez konszenzust. Ez kiderült a törvénytervezet elôkészítése során; a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács véleménye is a legkülönbözôbb variációkban elmarasztaló.
Frissebben a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége május 21-i állásfoglalását olvashatjuk. Ôk azt állítják, hogy a tervezet nem felel meg "egy ennyire fontos törvénnyel szembeni eljárási és lényegi elvárásoknak". Ezen túl "sajnálatosnak és elfogadhatatlannak tartja, hogy az RMDSZ által a "romániai nemzeti kisebbségek szervezeteinek közös álma, közös célkitûzése" kidolgozásába nem vonták be "a civil szféra felelôs képviselôit" stb.
Amellett, hogy a "civil szféra" nem is kicsit csúsztat, hiszen volt konzultáció, és módosító javaslatait is beküldhette, aki akarta. Nem kell túl tájékozottnak lenni, hogy tudjuk, alapos szakértôi munkára épül a törvénytervezet, a többi jó néhány kisebbség egyetértésével született. Talán az idézett "civilek" az amatôrködésekkel teli össznépi locsogás elmaradását vetik most sértôdötten az RMDSZ szemére.
Világos hát, hogy bár sürgôsségi eljárást kért a kormány, a kisebbségi törvénytervezet vitája és esetleges elfogadása nem lesz diadalút. Mindent egybevetve, akárhogyan nézem, különös helyzet állhat elô: egyfelôl vannak azok, akik a tervezetben biztosított jogokat túl soknak, vagy egyenesen veszélyesnek tartják, a másik oldalon, akik túl kevésnek vagy egyenesen porhintésnek. Ha túl sok, mégsem lehet porhintés, ha meg túl kevés, aligha az államot megrendítôen veszélyes. Már csak emiatt is az a benyomásunk támadhat, hogy az RMDSZ és a többi kisebbség törvénytervezete talán a ma járható középút.
Szerdán délután újabb elemi erejû vihar tombolt a megye egyes övezeteiben. A Kis- Küküllô és a Felsô-Nyárád mentén a vihar csak tetézte az elôzô napi felhôszakadást, aminek következtében az úttestre mosott agyagos föld nehezítette a Balavásár- Szováta közötti gépkocsiforgalmat. A sáncok is felteltek vízzel, a Küküllô helyenként kilépett medrébôl, Ákosfalvánál pedig a Nyárád is tetôzött. A villámlás- dörgés kíséretében lezúduló vízmennyiség egy idôre lehetetlenné tette a gépkocsik haladását, miközben helyenként kukoricaszem nagyságú jegek hulltak. Nyárádremetén és környékén bokáig érô víz folyt az országúton, ami egy idôre megbénította a forgalmat. Az ítéletidô nem kímélte a gazdaságokat sem.
A szerda esti felhôszakadás a legnagyobb károkat Havadtôn okozta. A Prefektúra, a Katasztrófa- elhárító Felügyelôség, a Tûzoltóság, Csendôrség képviselôi szerda estétôl tegnap a délutáni órákig a helyszínen tartózkodtak. Marius Ichim, a prefektus kabinetfônöke elmondta, Havadtôn több mint 130 háztáji gazdaságban tett kárt a víz és mintegy 300 hektárnyi termôföld került víz alá. A legsúlyosabb helyzetben az a 45 havadtôi lakóház van és számos pincehelyiség, amelyeket elöntött a víz. A csendôrség és a katasztrófa-elhárító hivatal emberei már szerda estétôl elkezdték a sáncok kitakarítását, és öt szivattyúval a víz eltávolítását a házakból, pincékbôl. Havadon szintén károkat okozott az esôzés, a víz 4 házat öntött el. Ichim szerint a tegnap délutáni órákban a gazdaságok 80 százalékában már "ellenôrzés alatt volt a helyzet". Nyárádremetén a felhôszakadás nem okozott komolyabb károkat, mintegy 10 pince került víz alá, ellenben Mikházán a Peres pataka kiöntött és megrongálta a Peres-hidat - mondta a Népújságnak Gál Lajos polgármester. A Peres-híd egy része beomlott és mintegy 2 méteres rés tátong az út és a híd között. Mikházáról ezen az úton nem lehet kijutni a fôútra, a másik kivezetô út viszont járható, bár nagyon rossz állapotban van. A felhôszakadás megrongálta a mikháziak által gyakran használt "szondautat" is. A polgármester szerint Nyárádköszvényesen a felhôszakadás nyomán két kisebb híd szintén megrongálódott.
Simon István, Kerelôszentpál polgármestere kérdésünkre elmondta, hogy a községközpontban különösebb gondok nem voltak, ellenben a felhôszakadás Búzásbesenyôben okozott komoly károkat, a víz mintegy 10 gazdaságot öntött el, melléképületeket, a lehullott jég pedig leverte a kikelt kukoricát. A Búzásbesenyô és Somostelke közötti útszakasz megtelt iszappal, járhatatlanná vált jó néhány óráig. Az erôgépekkel annyira sikerült megtakarítani az utat, hogy tegnap már a délutáni órákban, ha nehezen is, de lehetett rajta közlekedni.
A vízügyi igazgatóság szóvivôje, Fokt Calin elmondta, a károkról pontos adataik még nincsenek, mára várható a felmérés eredményeinek közzététele, de hozzátette, hogy a 4-5 óra alatt a négyzetméterenként lehullott 40 liter víz komoly károkat okozott.
A szokásos helyen, a marosvásárhelyi Bernády Házban zajlott le szerda délután a nyilvános sorsolás, amelyen eldôlt, kik a Népújság- kosár és a Hûségtombola áprilisi nyertesei. A beérkezett levelek és a teremben jelenlevôk száma is jelzi, továbbra is ugyanolyan népszerû a pályázat, mint korábban. A közönség közremûködésével lebonyolított sorshúzás a távollevôknek kedvezett, egyik élelmiszeres kosár új tulajdonosa se volt jelen a teremben. A nyertesek: Szabó Rozália, Marosvásárhely, Petru Dobra u.12/10, Kerekes Ibolya, Marosvásárhely, N. Balcescu u. 10/6 és Ichim Borbála, Szászrégen, Margaretelor u.73. A kosarak szerkesztôségünk székhelyén a 72. sz. teremben vehetôk át.
Az egymillió lejes Hûségtombola nyertese Elekes Júlia, aki a helyszínen át is vette az összeget, a köszönet mellett saját versét is elmondva a rendezvény zárultakor.
Május 27-29. között különleges napok várnak a marosvásárhelyi gyerekekre, a várban kezdetét veszi a Dumbi játékvásár és kiállítás. A Bolyai-Gauss Információs Központ által elsô alkalommal megrendezett vásár nemcsak sok látnivalót kínál, hanem az egész családnak kellemes idôtöltésre ad lehetôséget. A gyerekekre kézmûves- és szabadidôs tevékenységek várnak: arc- és vászonfestés, bábkészítés, falmászás, üvegfestés, origami, különféle versenyek, bábszínház és tánccsoportok.
A programból a szülôket sem felejtik ki a szervezôk, hiszen ameddig a gyerekek játszanak, megtekinthetik a kiállítást, ahol minôségi árukínálatból vásárolhatják meg gyerekeiknek a gyermeknapi ajándékot. Az APS, LG Prodcom, Vector nyári kollekciójából sapkákat, ruhákat és cipôket lehet választani, játékokat és barkácsanyagokat a Papirus, Szavarom, Iulian Serv kínál. Újdonságként a Hont Far fajátékaiból lehet válogatni, nagyszerû gyerekkönyveket mutat be az Erdélyi Magyar Könyvklub és a Calipso. Babakocsikat és etetôszékeket az Eniking standjánál találnak, egészségügyi termékeket a Hartmann- standnál vásárolhatnak. A gyerekek kipróbálhatják az Amiva által felépített beltéri játszóteret, míg az Agfa- Profoto standjánál megörökíthetik gyerekeik mosolyát.
A délutáni, esti órákban az egész családot koncertek várják, és természetesen sok-sok nyeremény is, melyeket a szponzorok biztosítanak, a McDonald's, CD Press folyóiratai. Az egész napos élmények után az egész család megpihenhet és falatozhat a Cafe Tutun asztalainál, választhat az AtiCream fagylaltjainak bôséges kínálatából.
A bohócok a jó és szófogadó gyerekeknek Friesland- termékeket és lufikat osztogatnak - a gyerekek egész nap barkácsolhatnak a kiállítótermekben szervezett tevékenységek során. Médiapartner a Népújság.
A Dumbi játékvásár programja:
Ma 18 órakor lesz a hivatalos megnyitó, majd könnyû- és népzeneegyüttesek, tánccsoportok lépnek fel. Szombaton 13 órakor fellép a Dance Art tánccsoport, a Song moderntánc-csoport, Ritiu Cristina Ilka, lesznek játékok és vetélkedôk. Vasárnap 11 órától a Talentum, a Habakuk elôadásait tekinthetik meg az érdeklôdôk, Bodházi Attila mesél, Sandrini bûvészmutatványokkal teszi látványosabbá az eseményt, s lesz tombola is.
Az Oázis Alapítvány és az Alice játéktár szervezésében május 28- án, szombaton 11-14 óra között különbözô tevékenységek zajlanak a játék világnapján, amikor a gyerekek kedvükre játszhatnak barátaikkal és szüleikkel. Több helyszínen folynak a tevékenységek: a Rózsák terén, a virágóra mellett rekordméretû, hatnyelvû keresztrejtvény várja a megfejtôket; az állatkertben találós kérdések hangzanak el az állatokról, lesz aszfaltrajzolás, arcfestés, lufiból állatfigurák készítése, interaktív játékok gyerekeknek; míg a várban zsonglôrködés, szabadtéri játékok, tombola, ugrókötelezés, bumeránghajítás várja a szórakozni vágyókat. A program szervezôi: László Katalin és Michael Taylor.
A Marosvásárhelyi 16-os Számú Általános Iskolában kettôs ünnepségre kerül sor: a gyermeknapot a sportnap megszervezésével kötötték össze. Ma délután 4 órakor sportvetélkedôket, aszfaltrajz-versenyt, tanár-diák mérkôzést tartanak, majd diákösszejövetel lesz az iskola tornatermében.
A pikkelysömörben szenvedô betegek és neves bôrgyógyászok nemrég egy konferencián jelentették be, hogy országos egyesületet szeretnének létrehozni a betegek érdekeinek hatékonyabb képviselete érdekében. Dr. Silviu Morariu bôrgyógyász fôorvos lapunknak elmondta, hogy tavaly a megyében mintegy 400, a betegség elôrehaladott szakaszában levô beteget utaltak be kórházba, akik az egyesület potenciális tagjai lehetnének. Többen közülük már jelezték ebbéli szándékukat, de Silviu Morariu szerint az ôsz elôtt nem kerül sor az egyesület tevékenységének elkezdésére.
Utazás elôtt állsz. Sorjázod gondolatban a lehetséges közlekedési eszközöket, jó lenne a legideálisabbat kiválasztani, ami nem emészti fel a fél havi béredet, és mégis célba érsz, anélkül, hogy nyakadat szegnéd, bolhával és egyéb apró bogarakkal vagy netán egy enyhe bôrbetegséggel gazdagodnál.
A stoppolást már kinôtted, na és különben sem voltál soha ennek a híve. Megalázónak tartottad, hogy egy teljesen ismeretlen személy mellett töltsél unalmas órákat, teljesen értelmetlen és lényegtelen témákat dobva fel. Bár azért volt egy-két jópofa eseted, aminek sikerült a memóriádba berónia magát.
Buszjárat egyetlenegy van arra, amerre te szeretnél menni. De agyrázkódást kapsz, amíg megérkezel. Már kétszer próbára tetted magad, mennyire bírod a gyûrôdést, tûrôdést, de a raliszerû utazást nem neked találták ki. Csak abban reménykedhetsz, hogy amikor legközelebb (két-három év múlva) ezt az útvonalat választod, akkor már az európai uniós normáknak megfelelve minimalizálódnak a gödrök - ne adjisten eltûnnek.
Már jó ideje tanakodsz a hogyanon és a mivelen, amikor egy rég nem látott ismerôsöd csenget meg - hogy visszahívd. Ô is éppen oda készül, jobb híján személyvonattal. Kalandvágy mindig is volt benned - másképpen nem lehet egy ilyen utazást ép ésszel kibírni - így beszerzel magadnak egy jó adag tök- avagy napraforgómagot. Sokan használják az unalom ellen ezt a terápiát. Na és a vonat kellô imidzsére is gondolsz.
Kényelembe helyezkedtél - miután a rendelkezésedre álló kamillavirág illatosítású zsebkendôddel fényesre vikszoltad és lefertôtlenítetted a vonat rád esô ülését.
Csak éppen abban reménykedhetsz, hogy nem hív majd a természet, mert lehet, nem lesz olyan nagy szerencséd, mint a legutóbb, amikor az egyik illemhely ajtaját leblokálva találtad, a másik - miután boldogan magad után becsaptad, a fejedbe zuhant. Szerintem kezdj el gyûjteni egy autóra, aztán valahogy csak összeszedsz annyi bátorságot, hogy levizsgázz gépkocsivezetésbôl.
Traian Basescu államfô egy szerdai vitaesten kijelentette, a németországi választások eredménye nem befolyásolja Románia uniós csatlakozási folyamatát.
Az elnök kifejtette, Románia aláírt egy szerzôdést, amely mindkét fél - Románia, illetve az EU - számára jogokat és kötelezettségeket szab meg.
Basescu leszögezte, egyik vagy másik ország pozitív belsô folyamatai nem befolyásolhatják a csatlakozási szerzôdés alkalmazását.
"Az egyetlen tényezô, ami megakadályozhatja 2007. január 1-jei csatlakozásunkat az, ha nem teljesítjük az általunk vállalt kötelezettségeket" - tette hozzá az államfô.
A németországi CDU európai ügyekkel foglalkozó szóvivôje szerdán azt nyilatkozta a Bloomberg hírügynökségnek, hogy egy esetleges kereszténydemokrata német kormány kérni fogja, hogy az EU függessze fel Románia és Bulgária befogadását, ha Franciaországban az európai alkotmány ellen szavaznak a május 29-i népszavazáson.
"Álláspontunk egyértelmû: Bulgária és Románia csatlakozását el kell halasztani, ha Franciaország az alkotmány ellen szavaz" - nyilatkozta Peter Hintze szóvivô a Bloombergnek.
Oana Marinescu, a kormány szóvivôje szerdán közölte, hogy a kormány nem lát "közvetlen kapcsolatot" Románia csatlakozása és a franciaországi szavazás kimenetele között. "Romániát felkészültsége szerint kell megítélni", "nem az alkotmányról tartott szavazás, hanem az április 25-én, Luxemburgban aláírt csatlakozási szerzôdés" alapján, nyilatkozta Marinescu a Bloombergnek küldött válaszában.
Traian Basescu tévés vitamûsorban méltányolta a kormány tevékenységét, de arról is beszélt, hogy a kormányzat féléves mérlegének megvonása után a miniszterelnök eldönti majd, "szükség esetén" melyik szaktárcavezetôket kell lecserélni.
Kérdésre válaszolva Basescu elmondta, etikátlannak tartja, hogy jegyet adjon a kormány eddigi tevékenységére, de hozzátette, a jelenlegi kabinet már "az elsô percben" elkezdte a választási kampány során ismertetett célkitûzések megvalósítását.
"De nem beszélhetünk egységes, összeforrt kormányról. Továbbra is dolgozni kell a csapatszellemen", mondta az államfô, és megemlítette a kormánnyal szemben megfogalmazott bírálatait az árvízhelyzet kezelésével, valamint azzal kapcsolatban, hogy száz intézkedés maradt hátra az uniós csatlakozási folyamatban.
Másrészt Basescu úgy értékelte, hogy a jelenlegi kormány "rendkívüli dolgot tesz", azaz "nem ártja bele magát mindenbe".
Az államelnök megemlítette, hogy az NLP-DP Szövetség a választási kampány során megígérte, hogy ha hatalomra kerül kivonja az államot a gazdasági egységek mindennapos életébôl. Basescu hozzátette: néhány külföldi befektetô szerint máris" nincs kinek csúszópénzt adni".
Az államfô szerint a kormány hagyja a törvények alapján mûködni a gazdaságot, ô maga csak ellenôrzô szerepet gyakorol, a lehetôségek szerint.
Calin Popescu Tariceanu kormányfô újságírók kérdéseire válaszolva csütörtökön kijelentette, a kormányátalakítás a miniszterelnök hatáskörébe tartozik, de nem közölte, mikor várható ilyen lépés.
"A kormányátalakítás a miniszterelnök opciója kinevezése pillanatától mandátuma megszûnéséig. Ezt a lehetôséget akkor használom ki, amikor szükség lesz rá, és közölni fogom majd, mikor lesz rá szükség" - mondta Tariceanu.
Arra a kérdésre, hogy Traian Basescu államfôvel tárgyalt-e a kormányátalakításról, Tariceanu nem válaszolt igennel, csak annyit mondott, hogy az államelnökkel sok témáról beszélt.
A miniszterelnök kedden azt nyilatkozta, hogy a kormányátalakítás jelenleg nem lenne hasznos, noha a kormány tevékenységének bizonyos területeken hatékonyabbnak kell lennie.
Tegnap a szenátus plénuma megvitatta és elfogadta Frunda György RMDSZ-szenátornak a matricatörvény módosításáról szóló tervezetét. A módosítás nyomán a hátrányos helyzetû személyeknek ezentúl nem kell matricát vásárolniuk. A módosított szabályzó ugyanakkor megengedi a hazai gépkocsivezetôknek, hogy egynapos, hetes, három vagy hat hónapos, illetve éves matricát vásároljanak. Ez a kitétel eddig csak a külföldieknek volt érvényes. A törvény hamarosan a képviselôház plénuma elé kerül.
Az EP megszavazta Gál Kinga jelentését
Az Európai Parlament csütörtökön megszavazta nagy többséggel Gál Kinga (Fidesz-MPSZ) jelentését az alapvetô jogok elômozdításáról és védelmérôl, illetve az erre hivatott európai uniós ügynökség mûködésérôl.
A brüsszeli plenáris ülésen 437 igen szavazattal 57 ellenében elfogadott dokumentum súlyát növeli, hogy mivel megkapta a kétharmados többséget, önálló törvénykezdeményezési indítványnak számít - mondta el a képviselô asszony a magyar sajtónak a voksolást követôen.
Az EU alkotmányos szerzôdésében, illetve az alapvetô emberi jogok azt kiegészítô chartájában szereplô jogok védelmezésének és ellenôrzésének, illetve megbízható adatok szolgáltatásának céljával megalakítandó ügynökség létrehozásáról várhatóan az EU- tagországok állam- és kormányfôi döntenek júniusi brüsszeli találkozójukon.
Az alapvetô jogok európai ügynökségének mûködtetésével az a cél, hogy ezeket a jogokat minden európai uniós politika és intézkedés középpontjába állítsák, hogy Európára valóban mint az alapvetô jogok szimbólumára lehessen gondolni - szögezte le a témáról készített saját jelentésének európai parlamenti plenáris vitájában Gál Kinga szerdán Brüsszelben.
A dokumentumot ezúttal együtt vitatta a ház az indiai származású, egyesült királyságbeli Claude Moraes A kisebbségek védelme és a megkülönböztetés elleni politikák címû tervezetével.
Gál Kinga jelentése - amelyet az igazságügyi bizottság egy hónapja 46 igen, 3 ellenszavazattal, egy tartózkodás mellett hagyott jóvá - egyebek között kimondja: az ügynökségnek az legyen a fô feladata, hogy védelmezze és ellenôrizze azon jogok betartását, amelyek az EU alkotmányos szerzôdésében, illetve az alapvetô emberi jogok azt kiegészítô chartájában szerepelnek. Nagyon fontos a dokumentum szerint az is, hogy a lakosság ismerje az ezzel kapcsolatos uniós lehetôségeket és adottságokat. Az ügynökség feladata lenne az elképzelés szerint megbízható adatok szolgáltatása is az uniós intézmények felé.
A magyar képviselô asszony elképzelése szerint az ügynökség legfontosabb feladata, hogy közérthetô nyelvre fordítsa és közelebb vigye a polgárokhoz alapvetô jogaikat, hogy az emberek valóban élni tudjanak azokkal. Az ügynökségnek hálózatként, ernyôszervezetként kell mûködnie, magában foglalva más emberjogi intézményeket is.
Gál Kinga felszólalásban elmondta: az unióban lennie kell egy olyan ügynökségnek, amely figyelemmel követi, vajon valóban érvényesülnek-e a szépen megfogalmazott alapelvek. Erôs, független, hatékony és költséghatékony szervezetet kell létrehozni, hitelességet biztosító mandátummal. Az ügynökség külön részlegének a tradicionális nemzeti kisebbségekkel kell foglalkoznia - tette hozzá.
Az MSZP Nemzetpolitikai Tagozata arra kéri a kormányt, hogy az érintett szomszédos országokkal és határmenti régiókkal közösen dolgozza ki a Kárpát-medence gazdasági együttmûködésének és integrációjának komplex programját - közölte a tagozat csütörtökön közleményben az MTI-vel.
A magyar-magyar nemzeti újraegyesítés valódi és tartós kerete a kárpát-medencei közös gazdasági térség megteremtése, a kárpát-medencei dimenzió felépítése az Európai Unióban - olvasható a közleményben.
A tagozat szerint csak a kárpát-medencei dimenzióban szavatolható tartósan a határon túli magyarok szülôföldjükön való boldogulása.
Az MSZP Nemzetpolitikai Tagozata azt javasolja, hogy a II. Nemzeti Fejlesztési Tervben különös kormányzati figyelmet fordítsanak a kárpát-medencei és a magyar-magyar együttmûködésre.
A tagozat kiemelten fontosnak tartja az eurorégiók anyagi és szervezeti hátterének biztosítását, és kezdeményezi a kárpát-medencei (fejlesztési) régiók egyeztetô fórumának létrehozását, a magyarországi Területfejlesztési Régiók Egyeztetetési Tanácsának mintájára.
Adrian Nastase levelét megírta
Alapvetôen megkérdôjelezte a kormány által a múlt héten elfogadott kisebbségi törvénytervezetet Adrian Nastase, a képviselôház elnöke, a tavaly választások után ellenzékbe szorult Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvezetô elnöke.
Calin Popescu Tariceanu kormányfôhöz intézett szerdai levelében Nastase parlamenti és politikai tisztségviselôként, valamint volt kormányfôként és a nemzetközi közjog professzoraként azt írta, hogy a jelenlegi kormánynak nem sikerült "korrekt elemzést" adni a szóban forgó jogszabály lehetséges következményeirôl.
Levelében az ellenzéki politikus - miközben felsorakoztatta az általa vezetett egykori PSD-kormány belpolitikai és nemzetközi érdemeit és sikereit a nemzetiségi kérdés kezelése terén - alapvetôen megkérdôjelezte a törvénytervezetet. Kifogásolta például, hogy a tervezet elôírásai - mint írta - ellenkeznek az egységes román nemzetállam alkotmányos elveivel, a kulturális autonómiára vonatkozó elôirányzatai pedig a kisebbségek "túlságos elszigetelôdéséhez" vezetnek, megosztják a társadalmat, elismerik a kollektív jogokat. Nastase szerint a jogszabály nemcsak a román alkotmányos elvekkel, hanem a kisebbségekre vonatkozó nemzetközi normákkal is ellenkezik. Kifogásolta azt is, hogy a Tariceanu-kabinet nem konzultált a tervezetrôl az ellenzékkel és a civil társadalommal.
A kormány által elfogadott kisebbségi törvénytervezet összhangban áll az alkotmányos elvekkel, megfelel az egyetemes emberi jogok egyetemes nyilatkozatának és a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó chartának - jelentette ki csütörtökön Bukarestben Eugen Nicolaescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szóvivôje.
A szóvivô e nyilatkozatával válaszolt Adrian Nastase volt miniszterelnöknek, a képviselôház jelenlegi elnökének, az ellenzékben lévô Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvezetô elnökének a levelére.
A PNL szóvivôje szerint Nastase most "dühösen és riogatóan" lobogtatott kifogásai olyan elvekre vonatkoznak, amelyeket annak idején éppen a Nastase vezette PSD- kormány maga fogadott el. A szóvivô ennek alapján ôszintétlenséggel vádolta Nastasét, aki ráadásul - mint fogalmazott - "a PSD-re oly jellemzô" módon politikai célokra használja fel az etnikai kérdést.
Nicolaescu felszólította a PSD ügyvezetô elnökét: magyarázza el pontosan, hogy melyek a kisebbségi törvénytervezet általa alkotmányellenesnek ítélt szakaszai.
Magyar, román és szerbia-montenegrói külügyminiszteri találkozó lesz szombaton Szegeden - közölte Polgár Viktor, a magyar Külügyminisztérium szóvivôje az MTI-vel.
A szegedi Városházán zajló találkozón Somogyi Ferenc magyar, Mihai-Razvan Ungureanu román és Vuk Draskovics szerbia-montenegrói külügyminiszter a határokon átnyúló együttmûködési formák, az eurorégiók szerepét és lehetôségeit vitatja meg Románia, Szerbia és Montenegró, valamint Magyarország esetében - olvasható az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményben.
A miniszterek áttekintik a Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégióban, a Szeged-Temesvár-Újvidék által alkotott háromszögön belül megvalósuló együttmûködés alakulását, valamint azt, hogy milyen politikai és gazdasági lehetôségek nyílnak meg az együttmûködés további dinamizálása, a nemzeti fejlesztési tervek koordinációja, valamint a központi, a helyi és a rendelkezésre álló uniós források hatékonyabb kihasználása elôtt.
Polgár Viktor közlése szerint a három külügyminiszter részt vesz a határ ideiglenes megnyitásán a Kübekháza melletti magyar-román- szerb hármas határkônél, és bekapcsolódnak a Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégió szintén aznap Szegeden zajló éves közgyûlésének munkájába.
A hármas külügyminiszteri találkozó a szegedi folyamat és az európai integráció szellemében hozzájárul a térség stabilitásának erôsítéséhez, a gazdasági, a civil és a kulturális kapcsolatok fellendüléséhez.
A közlemény szerint hasonló jellegû hármas külügyminiszteri találkozó ezt megelôzôen 2003. május 30-án Belgrádban volt.
Tegnap délután közel hatórás maratoni ülést tartott a helyi tanács, amely ezúttal sem volt mentes az éles vitáktól és a parttalan véleménycseréktôl. 40 napirendi pontról és több sürgôsségi határozattervezetrôl kellett döntsenek a városatyák.
Miután a piacigazgatóság szerkezeti struktúráját módosították, a tanács kinevezte a közösségi rendôrség vezetôségét. Az új intézmény vezetôje Filip Viorel, ügyvezetô igazgató Valcauan Stefan volt csendôr, míg a lakosság- nyilvántartó hivatal vezetôje Chera Cristian lett. Ezt követôen jóváhagyták a halmozottan fogyatékosoknak és kísérôiknek szóló utazási támogatást. Már az ülés elején kirobbant a vita. A polgármesteri hivatal illetékes osztálya összeállította azt a jegyzéket, amely szerint adót fizetnek azok a cégek, illetve árusok, akik a Marosvásárhelyi Napok alatt szeretnék termékeiket forgalmazni, illetve különbözô szolgáltatást nyújtani. Ennek kapcsán leginkább az RMDSZ tanácsosai kifogásolták azt, hogy a polgármesteri hivatal még mindig nem állította össze a napok programját. Törzsök Sándor és Kolozsvári Zoltán javasolták, hogy végre költöztessék ki a fô rendezvényeket a várból. Olyan javaslatok is elhangzottak, hogy az idôpontot is meg kellene változtatni, mert ilyenkor van a vizsgaidôszak és ez zavarja a diákok felkészülését (Bálint István). Végül egyes díjak módosításával elfogadták a határozattervezetet, de abban is megegyeztek, hogy egy rendkívüli tanácsülést kellene tartani, ahol végre tisztázzák a Marosvásárhelyi Napok programját, megrendezésének feltételeit. A továbbiakban elfogadták a 2006-ra vonatkozó helyi adók és illetékek módosítását. Tekintettel a lakosság nehéz anyagi helyzetére, ezeket csak az inflációkulccsal növelték. Miután jóváhagyták az Aquaserv és az Energomur pénzügyi-könyvelési mérlegét, elfogadták a hôenergia termelési és szolgáltatói árának növelését, azzal a megjegyzéssel, hogy a gázbérletek eltörlése után a tarifákat még felül kell vizsgálja majd a szolgáltató cég. Ezentúl tehát 1.317.000 lejt kell fizetni egy Gkal hôenergiáért. Hosszabb vitát váltott ki a marosvásárhelyi Forradalom utca 1. szám alatti Köpeczi-Teleki ház adásvételére vonatkozó határozattervezet. Mivel mûemlék épületrôl van szó, a helyi tanácsnak elôvásárlási joga van, így a volt tulajdonosok képviselôje elôször felajánlotta az ingatlan megvásárlását a tanácsnak. Míg a dokumentációban 10 milliárd lejt írtak be irányárnak, addig egy másik okiratban jelezték, hogy találtak egy céget, a külföldi érdekeltségû Arex FM Kft., amely 800.000 eurót ajánlott fel. A jogszabály szerint, ha a tanács lemond elôvásárlási jogáról, illetve nem tudja az eladó által kért összeget kifizetni, akkor az ingatlan másnak eladható. Számos félreértés és jogi magyarázkodás után a tanácsosok úgy határoztak, hogy kineveznek egy bizottságot, amely tárgyal majd a tulajdonosok képviselôivel. Csegzi Sándor alpolgármester azonban megjegyezte, mérlegelni kell a dolgot, mert a tanács egy évre az összes iskola karbantartására fizet 800.000 eurónak megfelelô összeget, így értelmetlennek találta azt, hogy ennyit áldozzon a város egy épületre.
A tanácsülésen a legnagyobb vita a díszpolgárok kinevezése körül volt. A város polgárai 18 személyt javasoltak díszpolgári címre - köztük Nicolae Veres egykori megyei párttitkárt is és két Pro Urbe-díjast. A jobb- és baloldal (nevezetesen az RMDSZ-tanácsosok és a más pártok képviselôi) között történt hangos egyezkedés után végül több név került fel a listára, majd titkos szavazással válaszották ki a cím várományosait, miután abban is megegyeztek, hány post mortem díjat adományoznak. Íme a névsor: 2005- ös díszpolgárok: dr. Hollanda Dénes, a Sapientia egyetem dékánja, Kirsch Márta nyugdíjas tanárnô, Ovidiu Natea agrármérnök, volt prefektus, dr. Cornel Podar állattenyésztési mérnök, tudományos kutató. Post mortem díszpolgárok: dr. Emil Câpâlna orvos, Trozner Erkel Sarolta zongoramûvész, Grün László röplabdázó és Simon László birkózó. Pro urbe-díjas lett: Durst György dramaturg, filmproducer és Ruth Tomlinson.
Újabb vitát váltott ki az, hogy a polgármesteri hivatal három olyan tanácsi határozattervezetet tett fel a napirendre, amely különbözô igen fontos tevékenységi területeket szabályoz. Ezek a köztisztaságra, a rágcsáló- és a rovarirtársa vonatkoztak. Mivel sok olyan pont volt, amelyet nem tanulmányozhattak, és számos javaslat hangzott el, mindezeket elhalasztották egy késôbbi ülésre. Ezt követôen elfogadták az újjáépített Cugir utca 12. szám alatti tömbházba visszaköltözôk névsorát. Ennek kapcsán több tanácsos arra kérte a hivatal illetékes osztályát, hogy a szociális eseteket vizsgálják felül és olyan lakáspolitikát folytassanak, amellyel valóba a rászorulókat segítik, s nem azokat, akik eladósodnak, illetve törvénytelenül foglalnak el lakófelületeket, akkor, amikor a város igen nagy hiánnyal küzd e téren. A késôbbiekben az is kiderült, jócskán vannak olyanok, akik megengedhetik maguknak, hogy csinos villákat építsenek, hiszen kilenc építkezésre vonatkozó részletes városrendezési tervet hagytak jóvá, köztük két magántömbház felhúzását is. A végére maradt egy olyan határozattervezet, amelyet már harmadszor tûztek napirendre. Az Antena 1 televízióstúdió Víkendtelepen levô épületének bérletérôl több alkalommal vitatkoztak a tanácsosok, de mindannyiszor nem tudtak megegyezni. Egyes tanácsosok kérték, hogy kulturális tevékenységet kifejtô társaságnak tekintsék az Antena 1-et és ne a cégszékhelynek járó területbért számolják fel. Az eset kapcsán azonban többen megjegyezték, hogy teljes káosz uralkodik a Víkendtelepen. Illegálisan építkeznek, bontanak le épületeket, s hiába van egy szabályzat, a polgármesteri hivatal úgysem tartja be. Erre példa az Antena 1, amelyre vonatkozó határozattervezetet addig akarják napirendre tûzni, amíg a tanács beadja a derekát. A korábbi tanácsüléseken elhangzott pró és kontra érvek újra egymásnak csaptak, végül Benedek István frakcióvezetô javasolta, vonuljanak el a tanácsosok és ki-ki a maga csoportjával döntse el, hogyan szavaz. Tíz perc szünet után megszületett a döntés, elfogadták a polgármesteri hivatal által javasoltat, bár voltak tanácsosok, akik nem tudták, végülis mit szavaznak meg. Az Antena 1 tehát a Víkendtelepen bérelt 284 négyzetméteres területért 10 évig évi 3976 eurót kell fizessen, ami nagyjából annyi, amennyit egy kereskedelmi cég fizet a Víkenden vendéglô mûködtetéséért.
A sürgôsségileg elfogadott anyagok közül megemlítjük azt, amely alapján a költségvetésbôl 302.000.000 lejt fizetnek ki kulturális események támogatásáért, illetve 350.000.000 lejt szánnak a turisztikai iroda felszereléséért, reklámanyagok készítéséért és belsô berendezési tárgyakért. Lapzártakor a tanácsülés még tartott.
Nagyobb figyelmet kellene fordítani sírköveinkre, hogy utódainknak ne csak néhány "königsbergi töredék" maradjon - vonták le a következtetést Péterfy László Marosszék régi sírkövei címû könyvének bemutatóján, amelynek szerdán 18 órától a Deus Providebit Tanulmányi Ház adott otthont. A kötet a Mentor Kiadó gondozásában kerülhetett az olvasók kezébe, ezért a mûsorvezetô szerepét Káli Király István vállalta fel a kiadó képviselôjeként, a néprajzkutató Keszeg Vilmos által lektorált könyvet pedig Szôcs Katalin ismertette.
A paraszttemetôk sírköveinek és díszítményeinek vizsgálata szorosan összefügg Péterfy László nevével. A Küküllô és Nyárádmente temetôinek kutatásával alig foglalkozott szakirodalom, így a kötet hiánypótló tanulmány. A szerzô könyvének elején a nagykendi temetô sírjeleit vizsgálja, de nem csúszik el a település története mellett sem, valamint rávilágít a sírkövek motívumainak stílus- és alakbeli sajátosságaira is. A havadtôi temetôben tett megfigyeléseinek leírása kiegészül egy helyi kôfaragó munkásságának ismertetésével. A Marosszék régi sírkövei címû kötet a hetvenes években készült grafikák és fényképek mintegy háromszáz darabját foglalja magába, ezt másfél ezerbôl válogatták ki.
Péterfy László egy olyan mûve került kiadásra, amelyet - Káli Király István szavait idézve - "a gyökerekbôl kiindulva képzelt el, írt meg, bocsátott közkinccsé" , és amely fantasztikus élményt nyújthat olvasója számára. A temetô, a halál, elmúlás szerves része világunknak - kezdte bemutatóját Szôcs Katalin. Így talán nem is meglepô, ha a szerzô éppen a sírköveket, azok jelképeit, motívumait választotta témájául. A kutatás miértjére a kiadó kérdezett rá. Péterfy Lászlóban, akinek édesapja Kenden volt lelkész, a kolozsvári fôiskolai évek erôsítették meg a népmûvészet iránti vonzalmat, nem véletlen, hiszen olyan oktatók irányították útját, mint például Kós Károly. A hatvanas években Magyarországra áttelepült szerzô bevallása szerint mindig is kereste az alkalmat, hogy bejárhassa a szülôföldjének falvait. Gyermekkori emlékek után kutatva döbbent rá, hogy milyen kiaknázatlan vidék a "sírkövek világa", így megállíthatatlanul rajzolta egymás után a homokkôbôl készült érdekesebbnél érdekesebb sírköveket. Ráébredt fantasztikus értékükre, így a munka menetének gyorsaságáért a késôbbiekben fényképezôgéppel indult barangolásaira, eljutva mintegy hatvanöt temetôbe. Sok régi temetôt látogatott meg, amelyekben a sírköveket már benôtte a bozót, a fák.
A múlt megmentésének és az élô hagyományhoz való csatolásának szándéka hozta világra tehát a könyvet: a kövek gyorsan kopnak. A sírkövek, amelyeket a kötetben megtalálható fényképeken és grafikákon rögzített, már nagyrészt elenyésztek.
Pomogáts Béla írta róla: "Életének menete mindig rendkívüli események és baljós csillagzatok vonzásában haladt, az igazi alkotó nyugalmat, amelyre fiatal költôként egykoron vágyott, talán csak második amerikai emigrációjában, majd végleges hazatérése után sikerült megszereznie. Máskülönben szüntelen üldöztetés és menekülés volt a sorsa: zaklatott életpályája során négy kontinensen is megfordult: Európán kívül Afrikában, Észak-Amerikában és Óceániában, Budapesten kívül huzamosabb idôt töltött el Bécsben, Párizsban, Londonban, Firenzében, Málta szigetén, New Yorkban és Torontóban, emellett a kistarcsai és a recski kényszermunkatáborban, az Egyesült Államok hadseregében, volt újságíró, egyetemi tanár és munkanélküli, szembefordult a huszadik század mindkét totalitárius diktatúrájával: a fasizmussal és a kommunizmussal. Ha a modern magyar költészetnek van Odysseusa, az minden bizonnyal ô, aki nemcsak a messze tengereket járta be, hanem a huszadik századi történelem mitologikus szörnyetegeivel is találkozott." Igen, Faludy Györgyrôl van szó, a kalandos és botrányos életû, örök polgárpukkasztó és méltán világhírû költôrôl, aki szerda délután, a Korunk irodalmi folyóirat által szervezett irodalmi turné keretében Marosvásárhelyre látogatott. Zsúfoláson túli telt ház várta a találkozón a magyar Villont, aki beszélgetôtársai, Balázs Imre József és Szôcs Géza társaságában érkezett, majd jó szokásához híven rögtön mesélni kezdett. És ha valakinek van mirôl mesélni, akkor ô az. A ma embere már csak könyvekbôl olvashatja, esetleg fényképen látja azokat a dolgokat, amelyekrôl Faludy elsô kézbôl beszélt. Megtudtuk, miért nem hord hatvan éve zoknit (Albert Einstein követôjévé vált ebben a tekintetben, aki tanára volt az egyetemen), mesélt az Einstein által tartott órákról, egyetemi éveirôl, a harmincas évek fiatalságának világáról, világlátásáról, irodalmáról. Ott volt a József Attila temetésén, ahol húsznál kevesebb számú írótárs jelent meg csupán. Mint mondta, egy centis porhó esett és ragyogóan sütött a nap - az embernek ilyenkor fáj, hogy milyen gyönyörû a természet. De szó esett a recski haláltáborról is, ahol három évet ült mint politikai fogoly, és zseniális rendôrátverésérôl, amikor Péter Gábornak, az ÁVH (Államvédelmi Hatóság) rettegett fônökének írásban árulta el amerikai, ügynöki megbízóit: Edgar Allan Poe századost és Walt Whitman ôrnagyot. A cselt beszopták, megúszta per nélkül, igaz, az egyik legkeményebb magyarországi munkatáborban. És így tovább, majd' két órán keresztül. Amikor pedig elhangzott a standard kérdés, hogy mi a hosszú élet és örök fiatalság titka, frappáns választ kaptunk: ne képzelje magát az ember öregnek, de ne is törekedjen túlbuzgón arra, hogy fiatal maradjon, mert akkor elhülyül. És ami emellett a legfontosabb: próbáljon mindig, minden körülmény közepette boldog maradni. Ahogyan azt a költô is tette, amikor tél derekán, a recski sötét zárkában gatyára vetkôzött, majd beállt a kulcslyukon besütô napsugárba - és hirtelen valamelyik csendes-óceáni szigetre költözött. Hát valahogy így. Immár kilencvenöt évesen...
A média korifeusai két helyre jártak a legszívesebben eszmét cserélni az utóbbi évtizedben, az ôszi Média Hajóra, valamint a tavaszi Balaton-parti rendezvényre, a Média Hungaryre. Az elôbbi kissé megkopott, és egyébként is erôsen átszôtte a politika az életét, így az utóbbi maradt az okulás, a maradéktalan szórakozás és a találkozás helyszíne.
A tizedik születésnapját ünneplô rendezvény vezérmotívuma "a közszolgálatiság újrafogalmazása a digitális forradalom küszöbén" volt, és a jelenlevôk nem csalódtak, egy igényes elôadássorozatnak lehettek részesei. A két teremben folyamatosan pergô majd' félszáz elôadás és fórum választékát nehéz lenne felsorolni, inkább hangulatát érdemes visszaidézni.
"A szép, új világ" felé sodródunk a digitalizálás általános elterjedésével. Megváltoztatja életünket, a jelenleg is kábelen rendelkezésünkre álló több tucat csatorna meghatványozódik, és a passzív tévénézési szokásokat az interaktivitás váltja fel. Sokan aggódnak, hogy az információ tengerében mi lesz a sorsa értékeinknek, melyek közé soroljuk a közszolgálatiságot is a média világában. Általánosan elfogadott álláspont volt, hogy a versenyben a közszolgálati csatornáknak is meg kell újulniuk. Rudi Zoltán, a Magyar Televízió elnöke kissé szkeptikusan jegyezte meg, hogy a korszerûséget egy múzeumban mûködô médiumtól várják el - utalva a Szabadság téri székházban uralkodó áldatlan állapotokra. Az MTV negyedannyi pénzbôl gazdálkodik, mint lengyel társa, s az elnök vitába szállt Verebes István azon kijelentésével is, mely szerint a nézettség nem igazi fokmérôje a közszolgálati televíziózásnak.
A Nagy-Britanniából érkezô Charles Fletcher egy új gondolattal színesítette a vitát, a "közszolgálat" kifejezés elavultságát hangsúlyozva, és inkább a "közértékû" kifejezést helyezve elôtérbe. Hogy ne csak szinonimákról légyen szó, definiálta is a kifejezést, a kultúrával, a történelemmel, a közjavakért történô bátor kiállással hozta párhuzamba. A digitális korban az egyre jobban szelektálódó tévénézôk közös többszöröse lehet a közérték, egyben elismerve azt, hogy e kor nemigen kedvez a "hét szabad mûvészetnek".
Érdekes színfoltja volt a rendezvénynek Gáspárik Attilának, a Romániai Országos Audiovizuális Tanács alelnökének elôadása, és az azt követô kerekasztal- beszélgetésen való részvétele. Kicsit rímelve Rudi múzeumi hasonlatára, a televíziót köztérhez, agorához hasonlította, ami, ha betöltené funkcióját, mindannyiunk okulására szolgálna. Sajnos, a tér szép lassan beépül, bódék és üvegpaloták váltják egymást, és a levegôs tér sikátorrá válik. Érdekes gondolatot ültetett el az emberek fejében, ami egyszersmind saját hivatalának létét is megkérdôjelezte: furcsállja, hogy amíg az írott sajtó terén legfeljebb etikai szabályozás létezik, addig az elektronikus sajtót igen keményen szabályozzák törvényileg is. S ekkor még nem is beszéltünk a politikáról, ami a médiumokat saját kisded játékszerének tekinti A finanszírozás nem megoldott, a politikai nyomás mindennapivá válik a kiszolgáltatott közszolgálatban.
Mûsorváltozás a Nemzeti Színházban
Sajnálatos mûsorváltozások következtek be nemrég a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának repertoárjában, és egyelôre úgy tûnik, a változások tartósak maradnak. Kárp György színmûvészt, a színház gazdasági igazgatóját kérdeztük a repertoármódosulásokról, ezek okairól, megoldási lehetôségeirôl.
A gazdasági igazgató elmondta: a jól indult évad a végére összeomlott.
- Évadokra visszamenôleg nem indítottunk olyan sikeresen, mint a tavaly. Szeptemberben már két bemutató volt mögöttünk: a Bingó! Bingó! és a Tizenkét dühös ember. Hamarosan azonban bejöttek a szinkópák, beütött a pénzügyi krach. Többek között az átállás miatt, annak okán, hogy a megyétôl visszakerültünk a minisztériumhoz. Ezért, noha megvolt a pénz, nem tudtunk hozzányúlni. Még évad elején megígértük, hogy lesz zenés produkció is, bérletcserével szándékoztunk ezt megoldani, a szatmárnémeti színházat hívtuk a Padlás címû musicallal. Mostanra, amikor eljöhettek volna, Nagy Csongor fiatal színész, a szatmári társulat tagja, súlyosan megbetegedett. A színház bérletcserés játéka ezért ôszre marad. Legrosszabbul gyermekbérlôink jártak, két elôadással tartozunk nekik. Felmerült az is, hogy kicseréljük és más elôadást hívunk a Padlás helyett, de a nézôknek zenés darabot ígértünk, nem akarjuk ôket prózával "becsapni". Szeptemberben, ha minden a tervek szerint halad, a Padlással fogunk kezdeni, és a kolozsváriak gyerekelôadását is meg szándékozzuk hívni.
Sajnálatos módon a Tompa Miklós Társulatot is megtizedelték a betegségsorozatok. Emiatt maradt (és marad egyelôre) el a Györgyike, drága gyermek és a Zsuzsi több elôadása, a Tizenkét dühös embert sem tudjuk játszani betegség miatt.
Jövôre azonban ünnepi mûsortervet szeretnénk összeállítani, hiszen jövô évben ünnepelné hatvanéves évfordulóját a néhai Székely Színház. Tervek vannak, az anyagiak azonban itt is közbeszólhatnak, hiszen 2005-re 36 milliárd lejt kértünk és ebbôl 32-t kaptunk. Jelenleg még 100 millió lej áll rendelkezésre új produkcióra, ez szûken egy kistermi elôadásra elég. Hogy ez most a román vagy a magyar társulaté lesz, még nem tudni. Pedig nem költekezünk. Bukarestben a Lucretia Borgia díszleteire és jelmezeire 3,4 milliárd lejt (!) költöttek. Nekünk négy-öt elôadásra nem áll rendelkezésünkre ennyi, egy nagytermi produkciónk 100-150-200 millió lejbe kerül.
Visszatérve a mûsorváltozásra, Kárp György elmondta: a bérletcserés elôadásokat ôsszel mindenképpen vendégül látják, a tisztelt nézôktôl pedig elnézést kérnek az objektív okok miatti mûsorváltozásokért.
Eltakarítják a víkendtelepi "viskókat"
Az elmúlt héten lebontottak három faházat a marosvásárhelyi Víkendtelepen anélkül, hogy a tulajdonosokat errôl elôzetesen tájékoztatták volna - állítják az érintettek. Kérdésünkre, hogy írásbeli értesítés nélkül hogyan lehet a magántulajdont megsérteni, Dorin Florea azt válaszolta, hogy mind a húsz kijelölt "viskót" eltakarítják a Víkendrôl, mivel használóik, tulajdonosaik nem tettek eleget a felszólításnak, hogy a megadott minta alapján átépítsék a házukat.
A bontást követôen néhány napig azt sem lehetett tudni, hogy a személyes tárgyaik, továbbá a villanyóra, amelyre az áramszolgáltatóval szerzôdésük volt, hova került. Hosszas küldözgetés után egyik érintettnek sikerült kiderítenie, hogy a pionírok egykori víkendházának udvarára hányták be a szétszabdalt házak maradványait.
A szóban forgó víkendházak, amelyeket a marosvásárhelyi polgárok a 30-as évektôl kezdtek építeni a hétvégi kikapcsolódás céljából, mára már nem illenek bele a Víkendtelep új, más közönséget vonzó megváltozott világába.
Senki sem vonja kétségbe, hogy a szabadidôközpont korszerûsítése fontos a város számára, és a telep minden lakójának alkalmazkodni kell ehhez a szándékhoz, ha ezt egyértelmûen a tudomásukra hozzák. De azokkal szemben, akik éveken át pontos adófizetôk voltak, civilizáltan, a törvények betartásával kellene a hivatalnak és a létesítmény adminisztrációjának eljárnia.
Szász Károly, lapunk munkatársa az egykori Maros Sportklubtól kapta használatba a hétvégi faházat az adó rendszeres fizetése és a karbantartás fejében, amit meg is tett 2004-ig, amikor nem újították meg a szerzôdését. Elmondása szerint Cîrcu Ioannal, a Víkendtelep adminisztrátorával hónapokon keresztül nem sikerült szóba állnia, aki mindig máshol volt, amikor kereste, és irodai alkalmazottai nem adtak felvilágosítást. A házat egy hónappal ezelôtt lepecsételték, kollégánk pedig várta az írásbeli felszólítást a várható következményekrôl. A hivatalos irat helyett arról értesült, hogy két héttel ezelôtt a földdel tették egyenlôvé a házat.
- A múlt vasárnap még megvolt, hétfô és péntek között barbár módon szétverték a mi házunkat is - mondja feldúltan az idôs és a fiatal Koós Béla. Felháborodásuk oka, hogy a bontásról ôk sem kaptak semmilyen írásos értesítést. - Kérdésünkre a Víkend adminisztrátora azt válaszolta, hogy nem tudta a címünket. A házzal kapcsolatos dossziéból, amelyben minden irat, számla megtalálható, kiderül, hogy ez a kijelentés nem felel meg a valóságnak, ugyanis 2002-ben, amikor a villamossági vállalattal kellett új szerzôdést kötni, a polgármesteri hivatal és a Víkend- adminisztráció nevében Cîrcu Ioan aláírásával levelet kaptunk - teszik hozzá.
A ház, amelyet a Koós család használt, a Hornyák Sándor tulajdonát képezte. Az 1970-es árvíz után majdnem összedôlt, s a tulajdonos ekkor adományozta egy kézzel írott adománylevéllel az idôsebb Koós Bélának, aki a Maros Sportklub alelnökeként és kosáredzôként neves sportembereket nevelt városunkban. Fia, aki jelenleg a Megyei Testnevelési és Sportszövetségnél dolgozik, és többek között az úszósportért felel, elmondja, hogy a marosvásárhelyi úszók sikereit, ahogy az esemény során készült képek is igazolják, a Víkendháznál ünnepelték meg.
Koósék állítása szerint a házat karbantartották, rendszeresen festették és fizetési kötelezettségeiknek is eleget tettek egészen 2003-ig, amikor hiába várták, hogy a benyújtott iratcsomó alapján megújítsa velük a szerzôdést a polgármesteri hivatal. A Víkend adminisztrátorát hónapokon át hiába keresték, csak ôsszel közölte velük, hogy a dosszié hiányos, és azért nem került sor a szerzôdéskötésre. Felkeresték az adóhivatal vezetôjét is, aki a Víkend igazgatójához küldte vissza ôket.
A szóbeszéd alapján hallották ugyan, hogy át kell építeni a házat, de sem pontos szóbeli vagy írásbeli felszólítást nem kaptak erre vonatkozóan - állítják határozottan. Ahogy a hivatal a szerzôdésben vállalt azon kötelezettségének sem tett eleget, hogy "abban az esetben, ha nincs szándékukban a szerzôdés meghosszabbítása, annak lejárta elôtt 30 nappal írásban értesítik a felet, hogy minden elôzetes formaság nélkül felszabadítsa a területet".
A hivatalhoz mindössze egyszer, Dorin Florea beiktatását követôen hívatták ôket, amikor a polgármester figyelmeztette, hogy tartsák rendben a házakat és azok környékét, 2000-ben pedig az adóbevallás érdekében kaptak felszólítást.
Schönfeld Béla, a család barátja, aki sok szép nap emlékével Németországból jött haza, hogy a ház karbantartásában segítsen, megdöbbentônek tartja, hogy a magántulajdont ilyen módon semmibe veszik Marosvásárhelyen.
Ifjabb Koós Béla még hozzáteszi, hogy amikor a ház lepecsételésérôl értesültek, fônökének határozott fellépésére Cîrcu Ioan annyit közölt: ha bemutatják az eredeti iratokat, akkor igazolást kapnak a bírósági végrehajtótól (?). De mindez fölöslegessé vált, mivel a házat idôközben szétverték.
Cîrcu Ioan, a Maros Sportkomplexum igazgatója szerint minden törvényes módon történt, a panaszosok, akik nem tudták igazolni a tulajdonjogot, nem fizettek adót, és bizonyítani tudja, hogy írásban értesítették ôket a várható intézkedésekrôl. Majd hozzátette: a napokban újabb házak lebontására kerül sor, Dorin Florea ugyanis elrendelte, hogy takarítsák el a Víkendrôl mindazt, ami nem illik oda.
Három lebontott faház, amelyet, ha nem áll sarkára a tanács, a többi is követ. Aki nem érdekelt az ügyben, akár legyinthet is, hisz a régiek helyébe új emberek máris új típusházakat állítanak. Nekik kell tehát a hely, s ezért a régi lakók elhordhatják szétvert motyójukat, mert új gazdái lesznek a "cseresznyéskertnek". De azt azért mégsem lehet elfogadni, hogy éppen a városvezetés s a neki alárendelt szervek sérthessék meg kényük- kedvük szerint a magántulajdont, miközben a város lakóitól nap mint nap a törvények tiszteletben tartását kérik számon.
Száz kóbor kutya talált otthonra a Szászrégen és Alsóidecs között levô Fiducia kutyamenhelyen. A Fiducia Alapítvány lelkes elnöknôje által összegyûjtött gazdátlan állatok mellett megfelelô életteret biztosítanak itt azoknak az ebeknek, amelyeket a környezô falvak lakói éjszaka a kerítésen átdobva csempésztek be, azoknak, amelyeket a szászrégeni polgármesteri hivatal alkalmazottai hoznak, s azokat sem zárták, zárják ki, amelyek, ahogy szokás mondani, szagra jöttek, s bemerészkedtek. Nemrég számoltunk be arról, hogy pár kilométerrel távolabb, Lövéren egy tucatnyi kóbor kutyát lôttek agyon. A tettesek még mindig ismeretlenek. Az állatmészárlás után érdemesnek tartottuk bemutatni Maier Lídiát, egy olyan állatmenhely létrehozóját, ahol a gazdátlan, megunt, megvert, elkergetett állatok biztonságban vannak.
Szemerkélô esôben érünk a magas fakerítéssel körbevett menhelyre. Nem a filmekbôl, dokumentumfilmekbôl ismert külföldi menhelyekre kell gondolni, hanem egy egyszerû fakerítéssel körbevett, kisebb részekre felosztott területre. Maier Lídia szívélyesen betessékel, de csak miután figyelmeztet: a kutyák szabadon vannak, így megtörténhet, hogy egyszerre tíz-tizenkét kutya lesz kíváncsi ránk. S így is volt. Az új, ismeretlen belépôre, a villogó fényképezôgépre több tucatnyi kisebb-nagyobb állat sereglett össze. Nem haraptak, csak körbe- és ránk ugráltak, szaglásztak, találgatták, mi lehet a fekete, nehezen elérhetô, meghódításra váró területnek számító táskánkban.
A kisebbek és nemrég "beköltözöttek" el voltak különítve, így ôk a kutyaólakra felmászva, a kerítésen kikandikálva üdvözöltek. Az ôslakók inkább játékból, mint féltékenységbôl, de többször megtámadták, néha megsebesítették ôket, ezért volt szükség a válaszfalra - magyarázza Lídia, aki minden kutyát nevén szólít. Szeretem az állatokat, segíteni akartam a gazdátlan, éhezô, megvert kutyákon, s ezért hoztam létre 2000-ben az alapítványt és a menhelyet - meséli az idôs hölgy - Azt hittem, hogy sokan mellém állnak, segítnek. De nem ez történt. A szászrégeni polgármesteri hivatal csak tavaly októbertôl támogat engem az állandó ôr fizetésével és havi 15 millió lejnyi táppénzzel. Azelôtt, három évig Petan Antoaneta barátnômmel, s az állandó ôrrel etettük, gondoztuk az állatokat. Megpróbáltam támogatást szerezni, pályázni, de a külföldi szervezetek elvesztették bizalmukat a romániai állatvédôkben, így nem segítettek. Csak a BB Alapítványtól kaptam, kapok negyedévenként 500 kilogrammnyi száraz eledelt. Segítség, de csak desszertnek elég - meséli Lídia, s közben végigvezet a fél hektáron fekvô területen.
Tavaly télen egy szép, fehér, nagytermetû kutya szokott ide. Nem mert bejönni. Naphosszat a kerítés körül sétált, rendszeresen etettük. Egyik nap egy Aro gépkocsi hajtott el a kerítés mellett. Lassított, s az egyik utas, mint késôbb kiderült, vadász volt, két tölténnyel a kutyára lôtt. Az egyik telibe találta, azonnal szörnyethalt. A másik golyó a kerítésen belül levô, az állatokat etetô személy mellett süvített el. A rendôrségtôl kapott magyarázat: vadászidény volt, s ilyenkor a fegyverviselési engedéllyel rendelkezô személyeknek joguk van agyonlôni a kóbor kutyákat.
Miközben Lídia mesélte a rémfilmbe illô esetet, egy kistermetû vörös kutya jött hozzánk. Kedveskedni. Körbeszaglászott, figyelemmel kísérte minden mozdulatunk. Hazavinném, ha otthon nem lenne már egy - gondoltam magamban. Lídia mintha kitalálta volna gondolatomat, beszámolt arról, hogy az évek során közel ötven kutyát fogadtak örökbe a szászrégeniek, környékbeliek. Legtöbbször sikeres volt az állatok beilleszkedése, jó helyre kerültek, de sajnos voltak olyan esetek is, amikor pár hét múlva agyonéheztetve, megverve hozták vissza ôket.
Miközben beszélgetünk, megérkezik Petan Antoaneta is, aki azért jött, hogy Bálint István ôrnek segítsen etetni. A szemerkélô esôben kerékpárral tette meg a pár kilométernyi utat, s sem elsô alkalommal, hiszen egész téle, férjével felváltva segített Lídiának és Pistának (akirôl annyit tudunk meg, hogy hajléktalan volt, s a menhelyen levô házban talált otthonra).
Egyszerre több helyre kell tenni a fôtt élelmet, másképp marakodnak - mondja Lídia, mintha kisgyermekekrôl beszélne - Tudom, hogy sok mindent kellene még tenni: jobb körülményeket biztosítani, rendszeresen féregteleníteni, ivartalanítani ôket. De egyedül, kevés segítséggel nem megy. Legalább önkéntesek kellenének, akik segítenek etetni, újabb ólakat készíteni. A barátnôm és férje mellett csak Benkô Attila Oszkár fiatal állatorvos szokott segíteni, tanácsokat adni. A szászrégeniek inkább csak betelefonálnak, hogy a tömbházuk környékén egy kóbor dög garázdálkodik, s szedjük össze, mert ha nem... Ha a fenyegetések helyett segítô kezek lennének, akkor lehetne változtatni, lehetne elôre haladni - mondja a menhely megálmodója, létrehozója.
Hazafele menet figyelmesebben szemléltem Szászrégent. Azon gondolkoztam, amit Lídia mondott: száz kóbor, gazdátlan, éhes kutya van a városban. Legalább még egy menhelyre, egy lelkes, miért ne mondjuk ki, megszállott asszonyra lenne szükség, hogy a lakók és az állatok nagyobb biztonságban legyenek.
Május végén ünnepli fürdôvárosunk a világ legnagyobb és Európa egyetlen heliotermikus tavának születésnapját. Ilyenkor a magam csendjében én is évfordulóra emlékezem. 1995- ben a dr. Ábrám Zoltán által szervezett II. honismereti népfôiskolán mertem elôször teljes biztonsággal kijelenteni, hogy neves tavunk születésnapját szinte percnyi pontossággal ismerjük: 1875. május 27-én délelôtt 11 órakor kezdôdött kialakulási folyamata egy felhôszakadást követô víznyelô- elzáródással.
Negyedszázados helytörténeti kutatásaimnak legizgalmasabb nyomozásává vált a Medve-tó kialakulási idejének minél pontosabb meghatározása. Az új tó születésérôl hosszú éveken át szinte senki sem vett tudomást. A Szovátára látogatók az akkor fénykorát élô Géra-fürdô medencéiben fürödtek (a mai orvosi rendelôk fölötti terület). Nagyon kevesen vállalkoztak a meredek erdei ösvényen felkapaszkodni az akkor még heliotermikus (!) Fekete-tóhoz. A sósziklák közé zárt új óriás tavat csak a szovátai sóôrök ismerték, s ôk nevezték igen prózai módon "Ötödik számú" tónak a Kígyós-, a Fekete-, a Fehér- és a Bereczky-tó új testvérét. (1881)
A heliotermikus óriás tó születése után két évtizeddel került a tudományos világ érdeklôdésének középpontjába. A kor legnevesebb kutatói látogattak Szovátára s próbálták megfejteni a tó rejtélyes felmelegedésének okát. Leírásaik elsôrendû forrásaivá váltak tótörténeti kutatásaimnak. Köztük természetesen elsô helyen Lengyel Béla egyetemi tanár, vegyész jegyzôkönyveit említeném. A jeles kutatónak sikerült az akkor még élô szemtanúk: sóôrök, erdészek visszaemlékezéseit lejegyezni a tó kialakulásáról. (1897)
Lengyel Béla közjegyzô által hitelesített jegyzôkönyvei viszont önmagukban kevésnek bizonyultak a pontos születési idô tisztázásában, ugyanis a három vallomás három különbözô idôpontot rögzített, sôt a tó kialakulásmódja is különbözik a leírtakban.
1. Szôts Antal sóôr szerint 1879 áprilisának végén vagy május elején hatalmas dörejjel beszakadt a Pálné Gödrének nevezett kaszálórét és helyébe hatalmas üreg keletkezett, mely késôbb vízzel feltelve hozta létre a Medve-tavat.
2. Kiss Sándor sóôr 1875-ben Úrnapján délelôtt 11 órakor Simon András sóôr társával a szénát gyûjtötte össze a Pálné Gödrében. A hirtelen jött felhôszakadás felkapta a szénát és eldugta a réten lévô víznyelôt. Többet a víz nem folyt le, sôt, hatalmas tóvá gyûlt.
3. László János erdész jegyzôkönyve egy 1879 ôszén történt hatalmas hegycsuszamlást ír le.
A három jegyzôkönyv egybevetése után, elsô olvasatra hajlamosak lehetünk a két vallomás által is alátámasztott 1879-es keletkezési év elfogadására. A hegyomlások nyomai ma is jól látszanak az új napozó, illetve a régi kezelôrészleg és fôbejárat helyén. A második jegyzôkönyvben leírtakkal ellentmond az a tény is, hogy karsztvidékeken jól ismert a nagyobb esôzésekkor kialakuló ideiglenes tavacskák megjelenése, amelyek azonban napokon belül eltûnnek a ponorban. Kiss Sándor egy ilyen jelenséget is észlelhetett 1875-ben. Kalecsinszky Sándor, a Földtani Intézet fôvegyésze 1898-ban, majd 1901-ben vizsgálódott Szovátán. Sikerült magyarázatot találnia a tó rendellenes viselkedésére, felfedezve a heliotermia jelenségét. Magyarország legnevesebb tava titkának feltárása óriási népszerûséget, sôt, akadémiai tagságot is szerzett Kalecsinszkynek. A neves kutató a tó hômérsékletébôl visszaszámolva szintén 1879-re teszi a tó kialakulásának kezdetét. Összevetve a fentieket, Kiss Sándor vallomását leszámítva, minden az 1879- es keletkezési év mellett szólt.
Kiss Sándor vallomása mellett kezdetben csak egy érvet lehetett felhozni. Jó száz évvel ezelôtt székely falvainkban még ismeretlen fogalom volt a hazugság. Házát sosem zárta a székely. A lopás, a hazugság akkora bûnnek számított, hogy az ezen kapott személy családostól akár el is költözhetett az ôt kiközösítô rendtartó székely faluból. Igen jól tettem, hogy nem raktam félre Kiss Sándor jegyzôkönyvét. A késôbbi terepkutatások, a levéltári adatok mind-mind a ponorelzáródás mellett szóltak. A közel százéves felsôszakadáti Szabó Gyula bácsi mesélte, hogy az ô nagyapjának az elbeszélése szerint kezdetben a Medve-tó olyan sekély volt, hogy éveken át a tavon keresztül hajtották a juhokat Szakadátból a Kicsimezô irányába. A tófenék katasztrofális beszakadása után ez nem lett volna lehetséges. A tófenék térképén ma is jól látható az egykori ponor helye, ami kizárja annak hegyomlás általi befedését. Az elmúlt háromszáz év levéltári adatait átnézve Szováta tavai vagy dolinafelteléssel, vagy ponorelzáródással jöttek létre. Egyetlen levéltári adatot sem találtam katasztrofális terület-beszakadásról. Ugyanakkor ki ismerhette volna jobban a tókialakulás idejét, mint a rétet használó, azt évrôl évre lekaszáló sóôr. Kiss Sándor vallomását alátámasztó egyik fô bizonyítékra a Teleki Tékában bukkantam. Dr. Agyagási Károly, Maros-Torda vármegye tiszti fôorvosa, nagy tudású szakíró hivatásánál fogva is gyakran megfordult Szovátán, ahol késôbb nyaralóvillát is épített. Szovátafürdôrôl szóló, Marosvásárhelyen kiadott kis füzetében írja: "Én magam 1879 év nyarán láttam egy hegytetôrôl a Medve-tót, körülbelül a mostani nagysággal bírt, szélét sás és száraz nád borította; sok korhadt, bedôlt fa látszott ki belôle. Ösvények hiányában megközelíteni alig-alig lehetett."
A tudós szakíró pontos leírása szerint a tó 1879-ben már elérte mai méretét, tehát semmiképpen sem alakulhatott ki ugyanabban az évben. Partjait sás, nád borította, ami pár helyen már pusztulni kezdett a fokozatosan tömény sóssá váló vízben. A szovátai tavak megjelenésük után évek hosszú során át édesvizûek, csak késôbb válnak sóssá. (Lásd az 1980-ban kialakult Piroska-tó példáját.) A Medve-tó sóssá válása után, 1879-ben kezdôdött annak heliotermikus melegedése, ami pontosan egyezik a másik tudós kutató, Kalecsinszky Sándor adataival. 1875 Úrnapjának dátumát Oláh Domokos szovátai plébános tisztázta az évkönyvek alapján.
Végezetül így foglalhatnánk össze a Medve- tó kialakulásának eseményeit: 1875. május 27- e elôtt a mai tó helyén egy festôi környezetben megbúvó kis kaszálórét volt. A rétet két kis patak szelte keresztül és a rét közepén lévô víznyelôbe, ponorba tûntek, föld alatti búvópatakká válva. Május 27-én két sóôr, Kiss Sándor és Simon András a már megszáradt szénát gyûjtötték össze a réten. Délelôtt 11 órakor hatalmas felhôszakadás támadt. A lezúduló víz felkapta a már összegyûjtött szénát és bevitte a ponorba, eldugva azt. A lefolyását vesztett patakocskák vize hatalmas tóvá gyûlt össze. Az új tó mohón oldotta fel a környezô sósziklákat, több földcsuszamlást idézve elô, melyekbôl kettôt, az 1879-es tavaszit és ôszit Lengyel Béla jegyzôkönyvei is rögzítettek. A feloldott sótól a Medve-tó tömény sós vizûvé vált, és kezdetét vette annak heliotermikus melegedése.
Az új tó oldalnyúlványaként alakultak ki a Zöld- és Vörös-tavak. A Medve-tó feltelése után a kifolyó víz feltöltötte Nyárádmagyarós falu egykori "sóbányája" közelében lévô dolinát, létrehozva a Mogyorósi-tavat.
Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete és a Romániai Magyar Nôk Fóruma jótékonysági koncertet szervez 2005. május 30-án 19 órai kezdettel a nyári kertben. Meghívottunk Komáromi István Magyarországról. Fellépnek még: Téglagyári megálló, Koszorús Kálmán és zenekara, a Lôrinc néptánccsoport (Dózsagyörgy község). Mûsorvezetô: Nagy István. Jegyek az RMDSZ marosvásárhelyi székházában - Dózsa György u. 9. (földszint).
Értékes tombolanyeremények: görögországi út, vacsora a TIP-TOP vendéglôben vacsora a Grand Lion vendéglôben vásárlási utalványok a Terézia Kft. termékeibôl.
Támogatóink: Euro Best Travel, Masterdruck, Multiprodimpex Kft., Tip-Top vendéglô, Terézia Kft., Népújság, Ga-Ga Rádió.
A koncert teljes bevételét az óteleki árvízkárosultak megsegítésére fordítjuk.
A C-osztályos bajnokság keretében pénteken 18 órakor kezdôdnek a 24. forduló találkozói. A két "megyei rangadó" közül az Avântul 2002 Szászrégen - Nyárádtô mérkôzés kiesés elleni ki-ki csatának számít, míg a Chimica - CS Armata mérkôzés hasonló szempontból csak a házigazdák számára fontos. A kiesés elleni harcban mindhárom pontra szüksége van hazai mérkôzésén a szovátai Mobilának Predeál, illetve a Gaz Metan Marosvásárhelynek (Sziget utcai pálya) a Tractorul Brassó ellen. Marosludas számára szintén kötelezô a hazai gyôzelem a Mantrax Botfaluval a végleges biztonság megszerzése érdekében.
A D-osztály utolsó elôtti fordulójában, szombaton 11 órától: Viitorul 2002 Dicsôszentmárton - Erdôszentgyörgy; Radnót - Kerelô; Gliga Companies Szászrégen - Mezôméhes; Marosoroszfalu - Trans-Sil.
A megyei bajnokságban a hét végén a 25. forduló következik a sorrendben. Északi csoport, szombat 17 óra: Mezôbergenye - Vámosgálfalva (Mezôpaniton); Nyárádszereda - Mezôbánd; Mezôbánd - Gyulakuta; vasárnap 12 óra: Marosgezse - Mezôpanit; Mezôfele - Harasztkerék; Csittszentiván - Mezôszengyel. Déli csoport, vasárnap 12 óra: Alsóidecs - Görgénysóakna; Náznánfalva - Sáromberke; Lövér - Görgényoroszfalu; Marosfelfalu - Felsôidecs; Marosvécs - Holtmaros.
A Marosvásárhely körzeti falusi bajnokság 20. fordulójában, vasárnap 16 órától: I. csoport: Mezôménes - Marosszentanna; Uzdiszentgyörgy - Mezôszabad; Marosugra - Mezôkirályfalva; Mezôpagocsa - Mezômajos; Galambod - Mezôkapus; Körtvélyfája - Mezôdomb. II. csoport: Koronka - Teremiújfalu; Somosd - Harcó; Dózsagyörgy - Szentgerice; Jedd - Makfalva; Kibéd - Csíkfalva; Székelymoson - Cikmántor.
A nôi A-osztályos bajnokság záró fordulójának keretében a marosvásárhelyi Muresul Nagyszebenben a CSM otthonában vendégszerepel.
A férfi B-osztályos bajnokság rájátszásának döntôjét szervezik szerdától vasárnapig Nagyváradon. A marosvásárhelyi BC Mures az ötfôs mezônyben próbálja meg megszerezni az elsô két hely egyikét, s ezzel feljutni az A-divízióba.
A marosvásárhelyi Vointa-ATCOM sportklub rendezésében szombaton és vasárnap 10 órától a Víkendtelep csónakázótavának az Elektromaros- víkendház elôtti részén rendezik meg az országos rádióvezérlésû vitorlázómodellezô bajnokság elsô fordulóját. A látványos versenyen az ország legjobb hajómodellezôi vesznek részt.
Színház
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat csütörtökön 19.30 órától a kisteremben a Cseresznyéskert címû darabot viszi színre.
A Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem Szentgyörgyi István tagozatának mûsorrendjében ma 19 órától Örkény István Kulcskeresôk címû darabja szerepel. Szombaton 19 órától Mrozek Tangóját adják elô, míg vasárnap este 7 órától Kleist Amphitryon címû darabjára lehet jegyet váltani a Stúdió színház jegypénztárában.
Andrzej Wajda Nasztaszja Filippovna címû drámáját mutatja be hétfôn 20 órától a Yorick Kulturális Egyesület a Mészárosok-bástyájában. Az elôadás szereplôi: Tompa Klára, Sebestyén Aba és Veress Albert. Zene: Könczei Árpád. Tervezô: Bartha József. Dramaturg: Csép Zoltán. Mozgásmûvész: Liviu Matei. Rendezô: Kövesdy István, aki így gondolkodik az elôadásról: "A darab, ha lehet annak nevezni, Dosztojevszkij A félkegyelmû címû remekmûvének »adaptációja«. Nem mindennapi változatról van szó. Azzal kezdôdik a színpadi mû, amivel a regény véget ér. És innen, a végpontból visszafelé, flash-back technikával bontakozik ki a történet. A nem szokványos dramaturgiai bravúr nem szokványos színházi megoldásokat indukál, provokál - miközben rendkívül ökonomikusan lényegretörô. A megfelelô forma keresése izgalmas mûvészi kaland." Következô elôadás: június 1., kedd, 20 óra.
Bábszínház
Az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház József Attila 100 címmel szervez rendezvénysorozatot június 3-5. között a gyerekeknek. Június 3-án, pénteken délután 4.30 órától eladással egybekötött kiállítást nyitnak meg a bábszínház elôterében. Kiállítanak: a Mûvészpalánták csoport tagjai, a Mûvészeti Líceum VII. B osztálya, az Unirea és Papiu Ilarian kollégiumok valamint a Tudor Vladimirescu Állami Gimnázium tanulói. Ugyanaznap 5 órától a Kópé kórus koncertezik.
A szászrégeni mûvelôdési ház szervezésében az idén elôször szervezik meg a Vitéz László mûkedvelô bábos találkozót. A gyerekeknek szánt rendezvényen jelen lesznek a somosdi általános iskola, a marosvásárhelyi Habakuk, a székelykeresztúri Tanulók Klubja bábcsoportjai. Házigazda a helybéli Csim-Bumm bábcsoport. Ez alkalommal a szászrégeniek Gyôrffi Kálmán: Bûvös cilinder címû zenés bábjátékát adják elô. A rendezvény ma (péntek) 10 órától kezdôdik a mûvelôdési ház nagytermében.
Nicolae Dumitru zongoramûvész és Simonida Lupescu szopránénekes tart kamarazene-koncertet hétfôn este 7 órától a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében. Mûsoron: J. Brahms-, Enescu- és R. Strauss- darabok. Kedden 19 órától szintén a nagyteremben Székely Bálint hegedûmûvész (Anglia) és Mariko Kondo zongoramûvész (Japán) T.A.Vitali-. Mozart-, Bartók Béla-, M. Ravel-, J. Brahms-mûveket ad elô. A Marosvásárhelyi Állami Filharmónia szokásos csütörtöki szimfonikus hangversenyén este 7 órától Romeo Rambu vezényel, zongorán közremûködik Gabriel Croitoru. Mûsoron: M. Negrea: Tarantella a Nyugati-Kárpátok címû mûvébôl, L. Sioni hegedûversenye, Csajkovszkij 5., é-moll szimfóniája.
Vasárnap és hétfôn 19 órai kezdettel rendkívüli balettelôadás lesz a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban. A budapesti Magyar Táncmûvészeti Fôiskola három balettmûvet ad elô: Don Quijote, Modern balett, illetve a Rómeó és Júlia. Szervezôk az Arabesque Alapítvány és a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal. Producer: Dózsa Imre fôigazgató.
Rendezvények
Isteni visszhangok - Csöndes ellenállás a kommunizmus idején (A református egyházak és a zsarnokság) címmel szervez elôadást a Philothea Klub vasárnap délután 5 órától az Eminescu utca 28. szám alatti Diakóniai Otthon Bocskai Termében. Meghívottak: dr. Linda Welker és dr. Michael Page, az amerikai egyesült államokbeli Calvin Collage professzorai. A Calvin Collage kommunikációs és elôadómûvészeti tanszéke egy színházi elôadást készített a magyar református egyház szenvedéstörténetérôl. A darab megírását egy interjúsorozat elôzte meg azokkal a személyekkel, akiket az 50-es évek elején hitükért bebörtönöztek. A darabban olyan személyiség is szerepelt, mint Fülöp G. Dénes, a marosvásárhelyi Vártemplom egykori lelkésze.
A hét végén Szovátán a Medve-tó keletkezésének 130. évfordulóját ünneplik. Ez alkalommal a városban több rendezvényt tartanak. Ma (péntek) 13 órától a Teleki Oktatási Központban József Attila-szavalóverseny lesz, 18 órától pedig a Domokos Kázmér Mûvelôdési Házban táncházat tartanak. Szombaton és vasárnap egész napos mûsor várja az érdeklôdôket. A következô idôpon-tokban lesznek a rendezvények: 10 órától nyílik a kézmûves kirakóvásár és bemutató, ugyanekkor rajtol a XI. tavaszi futóverseny is. 12 órától a Tamacisza társulat bábszínházi elôadása kezdôdik. 14