|
LVII. évfolyam 113. (15989.) sz. |
2005. május 18., szerda |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
A képviselôház és a szenátus mai együttes ülésén ratifikálta az Európai Unió tagállamai, valamint Románia és Bulgária közötti, 2005. április 25-én Luxemburgban aláírt egyezményrôl szóló törvény tervezetét, amely a két ország uniós csatlakozására vonatkozik.
Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök bemutatta a két Ház jogi és integrációs bizottságának közös jelentését, amelyet követôen felszólaltak az egyes parlamenti pártok képviselôi. Az RMDSZ részérôl Markó Béla szenátor, államminiszter értékelte a Románia által megtett utat, s összefogást sürgetett a teljes körû tagság elnyeréséhez szükséges teendôk elvégzésére.
A hétvégi informális, azaz szigorú napirendtôl mentes kormányülésrôl szóló tudósításokban olvasom, miszerint Tariceanu miniszterelnök elégedetlen a kormányzat második vonalával. Egyetértek vele. Azzal azonban már nem, hogy még mindig késik a felismeréssel: a második vonalban buzgólkodók (államtitkárok, fôtisztviselôk stb.) teljesítménye hû árnyéka az elsô vonalban lévôkének. Meglehet, eljutott a felismerésig, de egyszerûen tehetetlen. A koalíció ugyanis olyan egysége a különbözôségeknek, amelynek elemei csak nagy körültekintéssel mozdíthatók el. A liberális miniszterekhez nyúlva a kormányfô saját pártjában váltana ki közelégedetlenséget. A demokraták túlcsorduló hiúságukban nyomban megsértôdnének, Voiculescu vedlésben levô pártja pedig már eddig is lassan gyógyuló sérüléseket szenvedett, mint "immorális megoldás". Az RMDSZ fô és kevésbé fô tisztségviselôi eddig megkímélték magukat a szarvashibáktól, sikerült jobbára szélárnyékban maradniuk. Túlexponáltnak talán - ide-oda látogatások - Borbély László tûnhet, de "témakezelése" korrektnek mondható. Nem kapták félrebeszélésen, mint minisztertársait, legfeljebb az utak állapota ügyében ígérkezett el fölösen. Különösen, hogy a katasztrofális árvizet az útjavításra szánt költségvetés is megszenvedheti.
Mi marad hát a miniszterelnöknek, mint elégedetlenségét a második vonalra ömleszteni. Ezzel még nyerhet néhány hetet. Lassan azonban egyértelmûvé válik, hogy elsô vonalbeli tisztáldozat(ok) nélkül már a saját fejét kockáztatja. Egészségügyi miniszterétôl, aki még tûzoltóként sem képes helytállni, joggal várhatná el immár a "becsületbeli lemondást". Meglehet persze, hogy aki felváltaná, arra sem a cirkalmas, íróasztal mellett komponált egészségügyi kormányprogram végrehajtása vár, hanem a tûzoltómunka folytatása. S ez így lesz mindaddig, amíg be nem látják, hogy az egészségügy ügye nem lehet sem a gyógyszergyártók és forgalmazók, sem a legkülönbözôbb orvosmaffiák játékszere. A minisztériummal együtt.
Az igazságügynek nevezett intézmény vezetôje sem mentes a látványos kudarcoktól. Rácsodálkoznék, ha törvénykezdeményezéseit sértetlenül lenyomhatná a köz torkán. Értem persze, hogy nem szenvedheti a harmadik hatalmi ág megmerevedett állapotát és megszemélyesítôit, s gyorsan kiragadná kezükbôl az önállóság privilégiumát (pl. kinevezések), magának meg az államelnöknek vindikálva. Jogilag és gyakorlatilag egyaránt elhibázott lenne. A gyakorlatinál maradva: mibôl gondolja a miniszterasszony, hogy a Basescu-Macovei páros örök életû, s maholnap vagy késôbb nem követik ôket mások, akik preferenciáik szerint élnek majd vissza például a kinevezések jelentette hatalommal? Egyébként az állampolgárok számára is érzékelhetô reform ennél a minisztériumnál is késik. Elôbb-utóbb itt is le kell vonni a legkézenfekvôbb következtetéseket. Akárcsak a környezetvédelem (itt a sajtószóvivô lett az "árvízkárosult") vagy a mezôgazdaság háza táján, amely amolyan tanácsadó intézménnyé vált a sûrûn beszélhetnékben szenvedô miniszter alatt. A tanácsokkal azonban már tele a pince, s a padlás is rogyadozik.
A hétvégi lezser - mégis feszültnek mondott - kormányülésen minderrôl nem esett szó. Talán e mulasztás miatt lett ideges a légköre, mert maguk is érezték, hogy eljött a tisztáldozat ideje.
A kórházi ellátás jelenlegi pénzhiány miatti karcsúsítása mellett a hónapok óta tartó gyógyszerkrízis is súlyosbodott. Tegnap a legtöbb marosvásárhelyi patikában leltároztak, de azok sem bocsátottak ki ingyenes és ártámogatott gyógyszert, ahol ezt a hét végén, a munkaszüneti napon sikerült elvégezni. Vas Iustina, a Maros Megyei Gyógyszerészkollégium elnöke arról tájékoztatott, hogy a kollégium vezetôtanácsa tegnap megbeszélésre ült össze, hogy kiutat próbáljanak keresni a krízisbôl.
Sztrájkolnak a gyógyszerforgalmazók
Hétfô óta sztrájkolnak a gyógyszerforgalmazók, következésképpen a lerakatok szüneteltetik a gyógyszereladást. A beteg azonban még nem a háromnapos sztrájk hatását érzi, hanem immár a rendszer összeomlását, ami hétfôtôl azzal tetézôdött, hogy a gyógyszertárak java része leltározott. Erre azért kellett sort keríteni, mert május 16-tól módosultak a gyógyszerárak. Ezúttal az importból származó gyógyszerek ára átlagban 20 százalékkal csökkent, míg a hazai termékek ára 1-2 százalékkal nôtt. A gyógyszertárakban installálni kellett az új árakhoz igazodó új számítógépes programot. Amíg a leltározások, az új program bevezetése tart, a betegek nemigen számíthatnak ingyenes és ártámogatott gyógyszerre.
A Maros Megyei Gyógyszerészkollégium tizenegy tagú vezetôtanácsa tegnap azt is megvitatta, milyen álláspontra helyezkednek a gyógyszerforgalmazók sztrájkjával kapcsolatban. A kollégium vezetôsége beadvánnyal fordul az Országos Pénztárhoz, a minisztériumhoz amelyben arról érdeklôdnek, hogyan fizetik ki azt az 105 milliárd lejt, amelyre tavaly a keretszerzôdés fölött bocsátottak ki gyógyszert a Maros megyei gyógyszertárak.
Van még némi pénz az idei keretbôl
Dr. Csíki Zsuzsanna, a Megyei Egészségbiztosító Pénztár vezérigazgatója lapunkat tájékoztatva megerôsítette, tegnap egyetlen patika sem jelezte, hogy ingyenes vagy ártámogatott gyógyszert bocsát ki. Tudomása szerint a "nagy" patikáknak van még némi pénzük az idei keretbôl - még csak májusban tartunk! -, s aki rászorul, csak megkapja az ingyenes és ártámogatott gyógyszert.
A kispatikákban, amelyek már "elfogyasztották" a szerzôdésben rögzített összeg legnagyobb részét, azok az ismerôsöknek, "törzsbetegeknek" még kiadják a gyógyszert. Azoknak a betegek, akiknek sem ismerôsük, sem rokonuk nincs, marad az egyetlen, fájdalmas megoldás, saját pénzükbôl megvásárolják a gyógyszert.
S akkor mit is kap a biztosított a pénzéért? Nyilvánvaló, hogy semmit, vagyis azt, hogy az ô nyakába varrják az illetékes csôdös, hozzá nem értô gazdálkodásból felhalmozódó veszteséget. Ô tehát a balek. Még meddig? Mert az ábra szerint túl sokáig fokozzák.
Varsóban tartotta az Európa Tanács harmadik csúcstalálkozóját, május 16-17-én. A rendezvényen az Európa Tanács 46 tagországát államelnökök, miniszterelnökök vagy külügyminiszterek képviselték. Romániából Traian Basescu államelnök, Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter és Frunda György RMDSZ-szenátor, az Európa Tanács monitoring bizottságának az elnöke vett részt a csúcstalálkozón.
Frunda György szenátor a Népújságnak elmondta, hogy a csúcstalálkozón, amely egyebek között Európa jövôjérôl szólt politikai nyilatkozatot fogadtak el és három egyezményt írtak alá.
A politikai zárónyilatkozat a szenátor szerint három, az európai jövôépítés szempontjából fontos pillérre alapoz. Az elsô pillér az Európa Tanács alapelveinek - a demokráciának, a jogállamiságnak és az emberi jogoknak - érvényre juttatása, megerôsítése; a második az európai párbeszéd és az európai kontinens egyesítése jogi téren és az igazságszolgáltatás terén, valamint az interetnikus és interkonfeszionális, ökumenikus dialógus, mert Európában mindenkinek helye van és a megoldás nem lehet a konfrontáció.
A harmadik pillér a XXI. század kihívásainak megoldása. Itt olyan aktuális kérdésekrôl van szó, amelyek emberek és közösségek biztonságát veszélyeztetik: terrorizmusról, szervezett bûnözésrôl, rasszizmusról, antiszemitizmusról, xenofóbiáról, embercsempészetrôl. Az Európa Tanács ezekre keres megoldásokat, mondta az RMDSZ-szenátor.
Ugyanakkor fontosnak tartják a különbözô európai intézmények - Európa Tanács, Európai Parlament, EBESZ - viszonyát. Kiemelt fontosságot kapott és külön tárgyaltak az Európai Emberjogi Bíróságról. Ugyanis jelenleg több mint 80 ezer kérés van az asztalán, és nem tudnak eleget tenni ennyi kérésnek.
Frunda elmondta, hogy a statisztikák szerint a beiktatott kéréseknek körülbelül az 5 százaléka elfogadható, 15-20 százaléka procedurális okok miatt nem is kerül tárgyalásra, a többségük pedig megalapozatlan. Ezért tartják fontosnak olyan megoldásokat találni, amelyek lehetôvé teszik, hogy az emberek kérését belátható idôn belül megnyugtatóan rendezhetik. Most - jelentette ki az RMDSZ szenátora - egy ügy megoldása több mint három évig tart. Példának a Reiner Antal-Héjja Dezsô-ügyet említette, amelyet elvben elfogadott a bíróság, de még nem tûzött ki terminust. Erre a megoldásra is több mint két éve várnak. (Sz. m. A Reiner- Héjja-ügy jogi képviselôje Frunda György. Reiner Antalt és Héjja Dezsôt 1989. december 22-én Kézdivásárhelyen a megvadult tömeg által meglincselt milicista, Agache meggyilkolásáért ítélte el a romániai bíróság. Ez ellen fellebbeztek az Európai Emberjogi Bíróságnál. Az ügyrôl többször is tudósítottunk a Népújságban.)
A csúcstalálkozón, tájékoztatott Frunda, három egyezményt is elfogadtak.
Az elsô a terrorizmus megelôzésérôl, a második a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának a megelôzésérôl, a harmadik pedig az embercsempészet elleni küzdelemrôl szól.
"Köszönöm Magyarországnak"
Frunda Gyögy a "kulisszák" mögé is betekintést engedett. A hivatalos adatok mellett elmondta, hogy a román küldöttséget megkereste Bársony András, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára. Miután megtörténtek a kölcsönös bemutatkozások, mint mondta, kellemes meglepetésként érte, hogy Traian Basescu megköszönte Magyarországnak a Temes, illetve Krassó- Szörény megyében nyújtott segítségét, majd a román-magyar kapcsolatok további elmélyítésérôl beszélt. Basescu ugyanakkor megköszönte, hogy a nehéz helyzetben Románia számíthatott Magyarország segítségére és reményét fejezte ki, hogy ugyanígy az Európai Unióban is megkapják Magyarország részérôl a szükséges támogatást.
Az elnök ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy Bukarestben egyesek a magyar segítséget is politikai eszköznek használták fel. Utalt azokra az újságcikkekre és politikai nyilatkozatokra, amelyek arról szóltak, hogy "minek nekünk magyar pumpa", amikor Romániának is van.
A kérdésre, hogy miként fogadták Basescu felszólalását, a szenátor elmondta, hogy nem voltak kommentárok, a beszédeket tudomásul vették. A hangsúlyt a zárónyilatkozatra és a három egyezmény elfogadására fektették.
A tavaly megjelent 343-as törvény 6. cikkelye értelmében a szociális intézetek (országos viszonylatban több mint 150) ez év január elsejétôl elvesztették jogi személyiségüket. Ugyanakkor megyei vezérigazgatóságok alakultak (1434-es kormányrendelet), amelyek a fogyatékkal élô felnôtteket, és a gyermekeket gondozó intézeteket irányítják, néhány megyét leszámítva, amelyekben a tanácsok nem szavazták meg a törvény alkalmazását.
Leszögezhetjük, hogy mind gyakorlati, mind pedig politikai vonatkozásban határozott visszalépésnek lehetünk tanúi.
Állításom alátámasztására néhány, az elmúlt négy hónapban Maros megyében tapasztalt példát említenék.
Mivel az intézetek nem rendelkeznek többé bankszámlával, a gondozottaknak szükséges élelmiszer, ruházat, lábbeli, gyógyszer stb. kifizetése a marovásárhelyi vezérigazgatóság hatáskörébe van rendelve. Tekintettel arra, hogy az otthonok a megye különbözô területein mûködnek (Segesvár, Marosvécs, Mikháza, Mezôkapus, Szászrégen, Sárpatak, Holtmaros) a számlák kiegyenlítése állandó magyarázkodást és több száz kilométeres utat jelent, nem beszélve a megnövekedett bürokrácia miatti nehézkes ügyintézésrôl. Ily módon a legsürgôsebb kifizetések is napokat vesznek igénybe, ami, sajnos az elpocsékolt energián és fölösleges költségeken túlmenôen a szakmai tevékenység rovására történik. Másfelôl, mivel az intézetvezetôknek nincs aláírási joguk, közvetlen felelôsségük is lényegesen csökken.
Az árubeszerzési törvény értelmében a termékek licitje, amely eddig az egységek szintjén zajlott, most már központosított. Ezáltal a kisvállalkozók kizáródtak a versenybôl, mivel nincs megfelelô kapacitásuk az egész megye ellátására. Ugyanakkor a megvásárolt áru drágább és gyakran gyengébb minôségû, ami felborítja szûkös és gondosan beosztott kölségvetéseinket.
A Maros Megyei Szociális és Gyermekjogvédelmi Igazgatóságnak több mint 1800 alkalmazottja van. Fizetéseik kiszámítása komoly nehézségeket okoz a központ kis létszámú könyvelési ügyosztályának. Továbbá a személyzet esetleges kórházi ellátása, bankhitelek felvétele, iskolákban igényelt bizonylatok megszerzése miatt a dolgozók minden alkalommal Marosvásárhelyre kell utazzanak idôt és pénzt pocsékolva.
Az elmúlt évtizedben igen hasznos szakmai kapcsolatot alakítottunk ki svájci, angol, holland, norvég, német és francia nemkormányzati szervezetekkel, amelyek sokszor igen nagylelkû anyagi segítséget nyújtottak az otthonok fejlesztésére. Tekintettel arra, hogy bankszámláink megszûntek az adományok fogadása intézeti szinten lehetetlenné vált.
Ami a már említett 6. cikkely alkalmazásának politikai vonatkozásait illeti, fontos kihangsúlyozni, hogy az teljesen ellentmond az ugyancsak tavaly megjelent 339-es, a decentralizációt szorgalmazó törvény elôírásainak! Csak érdekességképpen említem meg, hogy egy másik új keletû törvény az iskoláknak biztosította az eddig meg nem adott jogi személyiséget.
A felmerült nehézségekre, illetve a törvény mondhatni, anakronizmusára számos fórumon hívtuk fel a figyelmet. Elsô lépésként javaslatunkra a megyei tanács átiratban kérte a kormánytól a helyzet normalizálását. A válasz visszautasító volt. Ezután több intézet is levelet intézett a Fogyatékosok Gondozásáért Felelôs Államtitkárságnak, ahonnan szintén negatív válaszok érkeztek. A szakminiszter személyes kihallgatáson utasította vissza kérésünket.
Néhány nappal ezelôtt alkalmam volt az Európai Tanács szociális ügyekkel foglalkozó igazgatójával találkozni Strasbourgban. Az idôseket, fogyatékkal élôket és gyermekvédelmet érintô kérdések mellett szóba került a szociális intézeteket sújtó törvénykezés is, amelyet megdöbbenéssel vett tudomásul. Ezenkívül, a Social Sans Frontiere nemzetközi szervezet szintén Strasbourgban tartott évi közgyûlésén a részt vevô országok egyöntetûen elfogadtak egy indítványt, amelyben kifejezésre juttatták ellenvéleményüket a romániai szociális hálózatot sújtó törvény kitételei ellen és leszögezték, hogy elveik a decentralizáció, a szubszidiaritás tiszteletben tartása és ezáltal a közvetlen felelôsségvállalás erôsítése. Az indítványt eljuttatják az Európai Tanácshoz és Románia kormányához is.
Dr. Pokorny László, a marosvécsi Neuropszichiátrai Rehabilitációs Központ igazgatója, megyei tanácsos
Kedden Bukarestben találkozott Markó Béla miniszterelnök-helyettes Csáky Pál szlovákiai miniszterelnök-helyettessel. A találkozóra a hazai Európai Integrációs Minisztérium által szervezett, A Visegrádi Négyek tapasztalatai egy évvel az EU-integráció után címû kétnapos konferencia adott alkalmat.
Az RMDSZ elnöke, Markó Béla miniszterelnök-helyettes üdvözölte szlovákiai kollégáját, jelezve a nap rendkívüli fontosságát az ország számára, utalva arra, hogy a parlament ratifikálta Románia csatlakozási szerzôdését. Ennek kapcsán Markó reményét fejezte ki, hogy Szlovákia az elsôk között fogja ratifikálni ugyanezt a dokumentumot. Ugyanakkor Markó Béla elmondta, a következô idôszakban Romániának komoly erôfeszítéseket kell tennie azért, hogy a csatlakozásig teljesítse az uniós feltételeket. A jövôben nagyobb hangsúlyt kapnak a regionális együttmûködések. Ez annak is tulajdonítható, hogy a középkelet-európai államok többnyire ugyanabból a rendszerbôl "szabadultak fel", ugyanazokat a feltételeket kellett teljesíteniük az EU-csatlakozási folyamatban.
Csáky Pál miniszterelnök-helyettes elmondta: valamennyi szlovákiai párt támogatja a csatlakozási szerzôdés ratifikálását, hiszen a szlovák kormánynak is érdeke Románia EU-s tagsága. A csatlakozási folyamatot illetôen Csáky Pál néhány lényeges szempontra hívta fel kollégája figyelmét. Mint mondta, rendkívül fontos az, hogy a csatlakozási jelentés mit tartalmaz majd, ezért az lenne az elônyös, hogyha a román kormány kidolgozna egy ütemtervet, amelyet a lehetô legszigorúbban követ majd.
Ugyanakkor megemlítette, Románia csatlakozásának idôpontja egybeesik az Európai Unióban elkezdôdô Gazdasági perspektívák az Európai Unióban címû program kezdetével, amely jelentôs pénzforrásokhoz juttathatja az országot. Hozzátette, a maga és a szlovák kormány nevében elmondhatja, hogy Szlovákia a továbbiakban is támogatja Románia EU-csatlakozási törekvéseit, egyrészt a felhalmozott tapasztalatok átadása, másrészt szakemberei révén.
Csáky továbbá beszámolt Bihar megyei látogatásának fontosabb eseményeirôl is, mint mondta, kellemesen érintette az a tény, hogy néhány, szlovákok által is lakott helységben a különbözô intézmények neve (pl. a helyi tanács épülete) szlovák nyelven is fel volt tüntetve. A miniszterelnök-helyettes ezzel kapcsolatosan kifejtette, dicséretes az a tény, hogy a román állam fokozott figyelmet fordít a nemzeti kisebbségek kérdésére. Csáky Pál továbbá a szlovák nyelvû tankönyvek kiadását szorgalmazta, jelezvén, hogy ez legalább a szlovák tannyelvû iskolák igényeit kellene lefedje. Markó Béla ezzel kapcsolatosan ígéretet tett arra, hogy egyeztet a tankönyvkiadás ügyében a szakminisztériummal.
Csáky Pál a találkozó hátralevô részében az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvénytervezet elfogadásának jelenlegi állapotáról kérdezte Markó Bélát, hiszen Szlovákiában nemsokára hasonló jogszabály-tervezetet terjesztenek majd elô. Markó ezzel kapcsolatosan kifejtette: a kormánykoalíción belül nem mindenki ért egyet a kerettörvény-tervezet tartalmával, ennek ellenére reméli, hogy sikerül minél elôbb a kormánnyal elfogadtatni és a parlament két háza elé terjeszteni ezt.
(MTI) Szlovákia uniós csatlakozásából következô rendelkezések nyomán enyhülnek a szlovák nyelvtörvény magyar nyelvhasználatot érintô korlátozásai - számolt be róla hétfôn a pozsonyi Új Szó.
A szlovák államnyelv védelmérôl rendelkezô - még Vladimír Meciar elsô kormányzása alatt megszületett - törvény számos esetben megtorló intézkedéseket von maga után, így például akkor is, ha a szlovák televízió magyar nyelvû reklámot közöl. Amikor az Új Szó a szlovák közszolgálati televízióban ezt megtette, a nemzeti érzelmû szlovákok heves ellenkezésével találta magát szemben. A tilalom odáig terjed, hogy a magyar nyelvû kulturális eseményeken elhangzottakat, például egy szórakoztató mûsor tartalmát röviden szlovák nyelven is ismertetni kell, még akkor is, ha az egy olyan falusi mûvelôdési házban hangzik el, melynek közönsége színmagyar anyanyelvû. A rendelkezés számos területre, egyebek között a kereskedelemben forgalmazott termékek ismertetôjére is vonatkozik.
Bíró Ágnes, a szlovák kulturális tárca Magyar Koalíció Pártja (MKP) által delegált államtitkára a lapnak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy kedvezô tárcaközi véleményezés esetében a változás "valamelyest liberalizálja" majd a szlovák nyelvtörvényt, jóllehet, "annak alapfilozófiája nem változik", csak kissé lazul, ám "egy rossz törvény a kisebb módosítások után is rossz marad."
Szakértôk már többször figyelmeztettek a jogszabály elavultságára, de a pozsonyi kormány csak az uniós csatlakozás és az Európai Bizottság sürgetése után hajlott arra, hogy a nyelvtörvényt összhangba hozza az uniós normákkal, mert belátta, hogy az unióban a kultúra és az információk áramlása sem lehet nyelvhez kötött. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a szlovák nyelvtörvény alapján például a televíziók - hacsak nem nemzetiségi mûsorról van szó (amelyet szlovákul feliratoznak) - csak államnyelven sugározhatnak. Ennek alapján a Szlovákiában fogható külföldi adókat kötelezni kellene arra, hogy szlovák nyelvre fordítsák a mûsoraikat, "ami természetesen képtelenség" - fogalmazott Bíró Ágnes, aki rámutatott: ha a törvény nem módosulna, akkor a szlovák rádiók és televíziók elméletileg nyelvleckét sem sugározhatnának, és meg kellene szüntetni a Pozsonyból külföldre sugárzott idegen nyelvû mûsorokat is.
"A módosítás a hatályos nyelvtörvény abszurdumait igyekszik megszüntetni. Furcsán hangzik, de tulajdonképpen a külföldi tévé-és rádióadók nézése, hallgatása csak most lesz Szlovákiában legalizálva" - mondta az államtitkár, aki emlékezetett rá, hogy két éve a kormány már rábólintott a módosításra, de a parlament akkor ezt elutasította. "Jobb lenne új törvényt elfogadni, amely teljes mértékben európai lenne" - jegyezte meg Bíró Ágnes.
Sulfina Barbu román és Persányi Miklós magyar környezetvédelmi miniszter kedden közös szemlét tartott a romániai, árvíz sújtotta Óteleken. A miniszterek meglátogatták a Temes és a Bega folyók áradása által leginkább sújtott területen élôket, illetve az árvízi károk felszámolásában segédkezô magyar árvízvédelmi osztagot.
A román környezetvédelmi tárca vezetôje, a Temes megyei prefektus, a megyei tanácselnök és Ótelek polgármestere köszönetét fejezte ki a gyors és hathatós magyar árvízvédelmi segítségért. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter elismerô okleveleket adott át a helyszínen szolgálatot teljesítô magyar szakembereknek, és hangsúlyozta, hogy a román sajtóban többször is kifogásolt segítségnyújtás nem rontotta, hanem tovább javította a két ország kapcsolatait.
Az osztag május 14-e óta mintegy 3 millió köbméter vizet emelt át a folyómedrekbe. Most már csak a berendezések mûködtetéséhez szükséges, 6-6 fônyi személyzet teljesít szolgálatot Romániában.
Az eszközök szállítása 10 millió forintba, telepítésük 20 millió forintba került, üzemeltetésük költsége - az üzemanyagot nem számítva - 4 millió forint naponta. Ezeket a költségeket a magyar kormány fedezi.
Vasárnap óta üzemel mind a tizenhat szivattyú a Temes megyei Óteleken.
Vasárnap óta már mind a tizenhat szivattyú üzemel, a berendezések másodpercenként 8 ezer liter vizet emelnek át Béga csatornába - közölte kirendelt védelmi osztag vezetôje.
A szivattyúk üzemeltetését és folyamatos karbantartását tizenkét Magyarországról érkezett szakember végzi, a következô váltás pénteken érkezik - közölte Both Gábor.
A Temes folyó áradása mintegy 25 ezer hektárt öntött el, négy településen mintegy ezerszáz ház van víz alatt. Becslések szerint a területet mintegy 120-125 millió köbméter víz öntötte el. A környezô falvakban a beavatkozás eredményeképpen folyamatosan csökken a vízszint. Egyre nagyobb területek kerülnek szárazra, ahol megkezdôdhetnek a fertôtlenítési munkák és újra indulhat az élet. Az elsôdleges cél az, hogy legalább a lakott települések kikerüljenek a víz alól.
A folyamatosan üzemelô tizenhat nagy teljesítményû berendezést a Béga csatorna gátjára állították föl egymás mellé hatvan-nyolcvan méter szélességben. Ameddig a szem ellát, mindent víz borít. A szakemberek jól választották meg az átemelôk helyét, mert itt nem csökken a víz szintje, az elöntött területekrôl is ide folyik az ár.
(MTI/Reuters) A mobiltelefonok nagyobb egészségügyi kockázatot jelentenek használóik számára vidéken, min a nagyvárosokban, mivel a ritkábban lakott, kevésbé beépített területeken a készülékek intenzívebben sugározzák a jeleket - állapították meg svéd kutatók.
A jelenség oka az, hogy az átjátszóállomások ezeken a területeken egymástól távolabb helyezkednek el, s a telefonok ezt a kibocsátott jelek erôsségének fokozásával kompenzálják - írta a Reuters brit hírügynökség az Occupational and Environmental Medicine címû folyóirat legfrissebb számában megjelent írást idézve.
Vizsgálataink azt bizonyították, hogy az agydaganat kialakulásának kockázata vidéken magasabb, mint a városokban. Minél erôsebbek ugyanis a jelek, a mobilkészülékek által jelentett veszély annál nagyobb - jelentette ki Lennart Hardell professzor, a svédországi Orebro egyetemének munkatársa.
Hardell professzor és kutató csoportja több mint 1400 jóindulatú, illetve rosszindulatú agydaganatban szenvedô személy egészségügyi adatait hasonlította össze ugyanennyi egészségesével.
Az elemzések nyomán egyértelmûvé vált, hogy azok a vidéken élô mobiltelefon tulajdonosok, akik három évnél hosszabb idôn át birtokoltak és használtak ilyen készüléket, háromszor nagyobb valószínûséggel betegszenek meg a késôbbiekben agydaganatban, mint a városlakók. Több mint öt éven át tartó mobilhasználat után a kockázat négyszeresére (!) nô - állapították meg.
Mint Hardell hangsúlyozta, az adatok étékelésekor megpróbáltak figyelembe venni minden egyéb, ismert kockázati tényezôt, mindazonáltal nem kizárt, hogy a vidéki életnek vannak olyan, eddig figyelembe nem vett veszélyforrásai, amelyekrôl még nem tudnak, de hatással lehetnek az agydaganat kialakulására.
A mobiltelefonok használata drámai mértékben növekszik világszerte, mindeddig azonban teljesen egyértelmû bizonyítékok nem állnak rendelkezésre arról, hogy az új technológiai okoz-e egészségi károsodást, vagy sem. Sok kutató van azon az állásponton, hogy a telefonok által létrehozott elektromágneses terek befolyásolják az élô szervezetek mûködését. Egészségügyi illetékesek számos országban szólították fel a lakosságot arra, hogy mindaddig, amíg a kockázatok elemzése egyértelmû eredményt nem hoz, lehetôség szerint korlátozzák a mobiltelefonok használatát, vagy alkalmazzanak kihangosító készüléket.
A Nemzetközi Látványszínházi Fesztivál keretében megtekinthetô magyar nyelvû elôadások:
- május 17., kedd: délután 5 órakor a Színmûvészeti Egyetem Stúdió termében - Csehov: Lakodalom - Figura Stúdió, Gyergyószentmiklós; este 8 órakor a Nemzeti Színház nagytermében
Janusz G³owacki: A negyedik nôvér - MNSZ, Tompa Miklós Társulat
- május 18., szerda: délután 5 órakor a Színmûvészeti Egyetem Stúdió termében Madách Imre: Az ember tragédiája - Csíki Játékszín, Csíkszereda; este 6 órakor a Nemzeti Színház kistermében Pilinszky János: Infinitivusz - Figura Stúdió, Gyergyószentmiklós; este 8 órakor a Nemzeti Színház Nagytermében William Shakespeare: Othello - Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy
- május 19, csütörtök: délután fél 6-kor a Színmûvészeti Egyetem Stúdió termében Euripidesz: Medeea - Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy
- május 20., péntek: délután 5 órakor a várszínpadon: Improvizációk - a Bolyai Farkas Elméleti Líceum Csepûrágók társulata
- május 22-én, vasárnap betegség miatt elmarad a Színmûvészeti Egyetem Arab éjszaka címû elôadása
Az adóbevallási nyilatkozat benyújtási határideje elôtt csak a postákon volt némi tülekedés. A Dózsa György utcai pénzügyi palota ügyfélszolgálati ablakainál tegnap délelôtt, tehát határidô után alig néhányan álltak. Dénes Irén, a Megyei Pénzügyi Igazgatóság aligazgatója lapunknak elmondta, tegnapi adatok szerint a megyei adófizetô polgárok 60%-a nyújtotta be az adóbevallási nylatkozatokat. Naponta azonban több száz borítékot kapnak postán, így ez az arány változhat. Az elkésetteket 100.000- tól 1.000.000 lejig terjedô pénzbírsággal sújthatják.
- Az a kérésünk, hogy minél elôbb juttassák el hozzánk ezeket a nyilatkozatokat, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy elszámoljunk az állammal szemben. Az elsô napokban természetesen csak a minimális bírságot helyezzük kilátásba, de aki több napot késik, azt nagyobb pénzösszeggel is büntethetjük. Ha valaki attól tart, hogy helytelenül tölti ki a nyomtatványt, jöjjön el a Dózsa György utcai székhelyünkre, ahol a 8-as és a 9-es ügyfélfogadó ablaknál dolgozók segítenek. Egyébként kollegáim a múlt szombaton és vasárnap is dolgoztak azért, hogy segítsünk azokon, akik utolsó napokra hagyták az adóbevallást - mondta az aligazgató.
A május 21-i szuperkoncert elôtt már május 19- én, csütörtökön találkozhatunk a elmúlt évtizedek legmeghatározóbb együttesével, az Omegával!
Erdélyi körútjuk elsô állomásaként a legendás zenekar csütörtökön délelôtt 11 órakor a marosvásárhelyi Kultúrpalota Tükörtermében sajtótájékoztatóval egybekötött közönségtalálkozót tart, amelyen bárki tehet fel kérdéseket az együttesnek.
A rendezvényen az RMDSZ részérôl jelen lesz Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezetô elnöke, valamint Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója, az erdélyi koncert fôszervezôje. Ezt megelôzôen az Omega tagjai reggel 10 órakor a Városházán találkoznak a Maros Megyei Tanács elnökével, Lokodi Edittel.
A polgármesteri hivatal a minap felszólította azon gépkocsi-tulajdonosokat, akiknek ócska, használhatatlan autóik vannak, hogy szállítsák el a közterületekrôl, ellenkezô esetben a hivatal alkalmazottai teszik ezt meg, természetesen bírsággal és a költségek fedezésével. A listán nevesítve 47 jármû szerepel. A kormány korábban meghirdette azt a lehetôséget, hogy akinek 12 évesnél régebbi gépkocsija van és beszolgáltatja valamely autótemetôbe, akkor új jármû vásárlására fordítható 30 milliót fizetnek érte. Az említetteken kívül pedig bármelyik autóbontó is átveszi a roncsot, hiszen vannak még olyan alkatrészek, amelyeket a kevés pénzzel és még használható, javításra szoruló autóval rendelkezô tulajdonosok megvásárolhatnának. Van tehát lehetôség arra, hogy a használhatatlanná vált járgánytól megszabaduljanak a tulajdonosok. Így érthetetlen, hogy miért hagyják ott a tömbházak, épületek mellett, elôtt ezeket. Talán a begyûjtôk is gondolhattak volna arra, hogy a mûködésképtelen gépkocsikat beszállítsák a bontóba. Arról nem is beszélve, hogy ilyetén értékesítéssel még pénzhez is jutnának a tulajdonosok. Ellenkezô esetbenôk fognak fizetni. Ha másért nem, ezért sem kellene megvárni, míg a polgármesteri hivatal illetékesei intézkednek.
Mindenütt, ahol szegény az eklézsia. Kultúrában, könyvkiadásban, sportban, egészségügyben, szociális gondoskodásban. Életelemünkké vált az elôszobázás, a szégyenteljes kunyerálás, kéregetés. Ha a fentebb említett doméniumokban el akarsz érni valamit, válladra kell venned a kukástarisznyát, fel kell öltened a fapofát és irány, Canossa. VII. Gergely pápa XXI. századbeli földi hasonmásai talán fellelhetôk még valahol. Megvezekeltetnek ugyan, de megtörténhet, hogy feloldanak egyszer és nem deszkázzák el elôtted a valamikori mennybemenetel kacskaringókkal cifrázott szûk ösvényét.
Mi célom lehet - kérdezhetné bárki, akinek szeme elé kerül, bel-, esetleg külhonban ez a kis irkafirka - a sok furfanggal megfogalmazott bevezetôvel? Töredelmesen vallok: sok handabandázás után végre pontot tehettem Marosvásárhely 102 éves futballtörténetét egységes egészbe tömörítô brosurám végére. Macskákat, kutyákat sikerült egy fedél alá összehoznom, most kár lenne kivinnem ôket a lövéri lôtérre. A baj az, hogy gyakori ifjúkori dilemmáim kérdésköre, amikor is lett volna kit, lett volna mivel, de nem volt hol megbabonázni, mára súlypontot váltott: most lenne mit, lenne hol, de nincs mivel közkinccsé tenni. Van könyv, van kiadó, egy jelentéktelen apróságon múlik csupán a ponyvásítás: az anyagi támogatáson. Azon a 300.000 forintnyi összegen, amely bármilyen valutára konvertálható. Legrosszabb esetben vatikánira is. Nemzeti pénznemûnkrôl nem is beszélve. Amibôl "egyeseknek", fôleg ha többségiek az illetôk, pillanatok alatt kikerekedik az összeg. Lelkes fiatal hobbitársam példája erre a legelokvensebb: gálaszülte kis irománya, három heti munka gyümölcseként, már rég a könyvesboltok kirakatában virít.
"A kettesek", mint jómagam is, pályáztatnak. Vak lóra tesznek. Alapítványok jóindulatát hajkurásszák. De sajnos, a szentlelkek érkezését nem rögzíti pontos menetrend. Szerencsémre a Hol vagy te vén lizsé, ti régi álmok? kézirata bírja a gyûrôdést. Fülszövege a bizonyítványmagyarázás fondorlatosan megfogalmazott prototípusa: "Ha a mélyponton lévô marosvásárhelyi sportélet reanimálását nem is tudjuk anyagilag megtámogatni, legalább írnunk kell róla. Szomorú, megcáfolhatatlan tény, hogy a rendszerváltást követôen, szerte a hazában, a szervezett testnevelés, a teljesítménysport a társadalmi élet szemmel és rációval nehezen befogható peremére sodródott, kellemetlen koloncként lóg a maga új útjait keresô politikai-gazdasági- társadalmi államképzôdményünk nyakán. A már történelemmé szublimálódó múltat felidézni lehet, szükséges is idônként, megismételni jelen körülmények között szinte megvalósíthatatlan. A város egykori kedvenc sportágának, a labdarúgásnak vonalán gyermekes, naiv álom egyelôre s talán kétkettôre is". Alázatosan ajánlja magát, emlékezésre-megismerésre buzdít, illúziómentesen konkluzionál. Tizennyolc fejezetében (I. Úgy gurul velünk a Föld, akár a labda, II. Három a magyar bajnoki igazság, III. Gálickôgyártás házi használatra, IV. Az a bizonyos Kinizsi korszak, V. Utolsó löket a divíziós rendszerig, VI. Tanulgatjuk az ABC-t s mire elsajátítanánk, újból lángba borul a világ, VII. Négy évnyi hadiguriga az NB-ben, VIII. Pont, új bekezdés, IX. Hogyan jobb, ôsztôl tavaszig..., X. ... vagy tavasztól ôszig, XI. Hét sovány esztendô, XII. Katonadolog, XIII. Derékba tört tanulóévek, XIV. Aranykorszak, aranylábak, aranycsapat, XV. Pepita, XVI. Az ABBA-szindróma, XVII. A fiúk a bányában dolgoznak, XVIII. Kritikán alul) körbejárja a jelenséget az 1902. május 18-i elsô, hivatalosan jegyzett mérkôzéstôl kezdve napjainkig. Hemzsegnek a nevek: csapatok, játékosok- pengés futballisták és szerény labdarúgók, illusztris mesterek és sikertelen kispadvadászok, jóhiszemû mecénások és merkantilis kerékkötôk követik egymást az ópusz bôven illusztrált 250 oldalán keresztül. Meccsek százai, ezrei - emlékezetes gyôzelmek és szégyenteljes "zakók", "bundák" - sorjáznak, kronológiába szedve, emlékeztetve, okulásra késztetve, olvasók után epekedve, nyomdabetûre várva az IMPRESS Kiadó (Népújság) keverôasztalán.
Hazácskánkban meghonosult úzus szerint szerzôként, szerénységemnek illik megkondítani, az állandó borongóban is, a közelben-távolban egyaránt tisztán felzengô lélekharangokat.
Ha már elkerülhetetlen, hogy a Soáh-ról (a zsidók megsemmisítését jelentô vészkorszak héber megfelelôjérôl) írjunk, erre emlékezzünk, akkor legalább a történelmi pontosságot próbáljuk erôltetni, hiszen nem volt olyan messze, mint a tatárjárás vagy Erdély benépesítése szászokkal és/vagy svábokkal. Csak 61 évvel ezelôtt történt meg Erdély hagyományos demográfiai/etnikai képének erôszakos megváltoztatása. A zsidók csupán elindították a sort, amelyet az újabb rendszer (az alig egy évvel késôbb bekövetkezô népi demokratikus és szovjetpárti) tovább vitt régebbi és újabb módszertani útmutatók alapján. Alaposan.
Olvasom az újságban, hogy "a magyarországi holokauszt akkor kezdôdött, amikor 1944. március 14-én a német csapatok megszállták az országot." Nos, megdörzsöltem a szememet és hirtelen azt gondoltam, elaludtam egy fontos történelemórát, amelyen a náci megszállás idôpontját a legfrissebb kutatás elôbbre hozta öt nappal. Azért megnéztem néhány megbízható kronológiát, és ott továbbra is azt olvastam, hogy 1944. március 19. vasárnap reggeltôl kezdték el megszállni a magyarok és nem magyarok budapesti központú országát Hitler Adolf seregei.
Böngészem a sorok között, hogy "március 22- én a Sztójay Döme által vezetett nyilas kormány vette át az ország irányítását, s azonnal hozzákezdtek a deportáláshoz". Sztójai Döme (korábbi nevén Sztojákovics Demeter horvát származású politikus) Horthy berlini követe volt. Erôsen németpárti és antiszemita, de nem volt tagja a nyilaspártnak, mint ahogyan kormánya legtöbb tagja sem. Szélsôjobboldaliak voltak. És a kormány tulajdonképpen a németek bábja volt, a német érdekek feltétlen kiszolgálója, de az ország igazi ura a szürke eminenciás, Edmund Veesenmayer volt, akit Hitler már március 19-én Magyarország teljhatalmú birodalmi biztosává nevezett ki. (A történelem különös fintora, hogy míg a magyar miniszterek, Sztójay kormányának legtöbb tagját a népbíróságok 1945-46-ban halálra ítélték, és ki is végezték, addig Edmund Veesenmayer békés és nyugodt öregségben halt meg.)
Nem a zsidó lakosság deportálása kezdôdött meg azonnal, hanem a legkiemelkedôbb és legközismertebb antifasisztákat, polgári demokratákat, ellenzéki politikusokat tartóztatták le Hain Péter egységei. (Azaz köztük éppúgy voltak keresztény katolikus és refomátus urak és elvtársak, mint jogfosztott zsidótörvényekkel sújtott izraeliták.)
Március 29-én több kormányrendelet jelent meg (az 1200-as, 1210-es, 1220-as, 1230-as és 1240-es számú), amelyek célja a zsidók teljes elszigetelése, életlehetôségeiknek drasztikus korlátozása volt, s kötelezôvé tette a sárga csillag viseletét, melyet április 4-tôl már az egész ország területén felvarrtak az érintettek. Április 1-jén jelenik meg a munkaszolgálatra történô behívást elrendelô kormánydöntés: azokat a magyar állampolgárokat sújtja, akik 1920-1923 között születtek. Ekkor már két éve a korábbi 50 alatti évjáratok (zsidók és baloldaliak) közérdekû munkaszolgálatot teljesítettek, mint fegyvertelen alakulatok a honvédség "kötelékében".
Április 16-án a zsidó "húsvét", a Peszach napján kezdôdött el a gettósítás Máramarosban. (Apám ennek szemtanúja lehetett, ugyanis éppen ebbe a térségbe vezényelték a 105/5. munkaszolgálatos századot.) A kormány tehát Máramarosban és Kárpátalján az ún. I. számú sürgôsségi zónában próbadeportálást rendelt el, gettóba szedte össze a vidék zsidóit. Korábban a rendezetlen állampolgárságú és Magyarországra menekült lengyel-galíciai és ukrán zsidókat Körösmezôre szállítják és kitoloncolják, átdobják az elsô bécsi döntés megszabta határokon túlra, ahol aztán a németek végeznek velük.
A magyarországi zsidók átköltöztetésére vonatkozó végleges szövegû rendelet csak 1944. április 26-án született meg, de a gettósítás részleteit a német és magyar szakértôk már április 4-én kidolgozták az SS megbízásából. Ebben részt vettek a Zsidó Tanács tagjai is, akik valószínûleg tisztában voltak vele, milyen sors vár a közeljövôben hitsorsosaikra. Hozzájuk eljutottak a németországi és lengyel lebonyolítás részletei is.
Az elkészült iratot április 7-rôl Baky László belügyi államtitkár aláírásával szétküldték a helyhatóságok elöljáróinak (polgármesterek, községi elöljárók), amely iratban "a zsidók gettósításában, összpontosításában és deportálásában követendô eljárásokat sorolták fel" (Braham Randolph). Irreálisan rövid határidôt szabott a rendelet a zsidók összeírására. Jellemzô a magyar hivatali pontosságra, a BM fontosnak tartotta a jövendô áldozatok anyai nevét is felvenni a névjegyzékbe. Hogy aztán semmi tévedés, lazaság, csere-bere, zsidó csalafintaság ne eshessék. Végsô határidôben május elsejét szabta meg. Eddig kellett befagyasztani a zsidó utazásokat, az élelmiszerjegyeket megvonni tôlük. Hivatalosan azt közölték a jövendô áldozatokkal, hogy azért kell a névjegyzékbe pontos adatokat feltüntetni, mert a közeljövôben, május 1-tôl a cukor- és szappanjegyek cseréjére kerül sor.
Április 12-én a minisztertanács hadmûveleti területté nyilvánította Kárpátalját és Észak-Erdélyt. Ami a mi vidékünket illeti, ez a terület, ahol korlátlanul intézkedhettek a rendôri és csendôri hatóságok, tehát a gettózást is könnyedén és akadálymentesen végrehajthatták, magába foglalta Beszterce-Naszód, Csík, Háromszék, Kolozs, Maros-Torda, Szolnok-Doboka és Udvarhely megyéket, valamint a nagyvárosok közül Vásárhelyt és Kolozsvárt. (Mint látható, Máramaros és Bihar megye más megítélés alá esett egyelôre.)
Észak-Erdély kormánybiztosául Ricsói Uhlarik Bélát nevezték ki. A hadmûveleti területekrôl Veesenmayer a Wermacht kérésére átadta a kormánynak a zsidók eltávolítására vonatkozó azonnali óhaját.
Olvasom a Népújságban továbbá, hogy "május 6-án a mai Tudor negyedben levô (sz.m. a jelenlegi Cantemir Egyetem helyén) gettóba 3500 zsidót gyûjtöttek össze a nyilasok, majd még 300 érkezett Szászrégenbôl, aztán ide hozták a Hargita megyeieket is, késôbb pedig egész Észak- Erdélybôl érkeztek deportáltak".
Ezzel szemben köztudomású (bocsánat, elôttünk, túlélôk és azok utódai elôtt világos ma már), hogy "a csaknem 160 000 észak-erdélyi zsidó - IX. (kolozsvári) és X. (marosvásárhelyi) csendôrkerület - gettóba tömörítése május 3-án, hajnali öt órakor kezdôdött. A zsidók összegyûjtése a 6163/1944 belügyminisztériumi rendelet alapján történt." (Braham Randolph). Marosvásárhelyen 5693 zsidó személy élt (a város összlakosságának 12,7%-a), Szászrégeben 1635 személyt tartottak nyilván izraelitaként azaz 16%-át a teljes lakosságnak), míg Erdôszentgyörgyön 239-en éltek (öt feletti százalékarányban). A deportálás pillanatában le kell számítanunk a 18 és 50 év közötti férfiakat, akiknek döntô többsége (szinte valamennyi) munkaszolgálaton volt, tehát nem tartózkodott a városban. Ez kb. a zsidó lakosság 1/3-át jelentette. (A Marosvásárhelyi zsidóság történetében Perry Jicchak Friedman szerint: "1944. május 3-án a kora hajnalban elrendelt kijárási tilalom életbe léptetése után csendôr- és rendôrosztagok - tehát nem nyilasok! (S. M. megjegyzése) - jártak házról házra, összeszedték a zsidó lakosságot és megkezdôdött a gettósítás. A gettó részére kijelölt három telep (tehát a koronkai téglagyár mellett, a marosszentgyörgyi téglagyár és a két zsinagóga is) három hét alatt megtelt. A németek május 6-án kiadott jelentése szerint Marosvásárhelyt már az elsô nap 3500 személyt, a további néhány nap folyamán (azaz május 4-6. között) 8649, a hét leforgása alatt (vagyis május 10-ig bezárólag 17500 helybeli és környékbeli zsidót tömörítettek össze a gettózásra kijelölt területeken."1 "A téglagyári (koronkai) gettóban körülbelül 7000 embert koncentráltak. A többi gyûjtôtelepeken kb. 10 ezernél is több embert tereltek össze és ôriztek. Tizenegyen - akik tisztában voltak a jövôvel - már itt öngyilkosságot követtek el. A többiek úgy tudták, hogy egy magyarországi, földrajzilag nem pontosított Kenyérmezô nevû helységbe viszik ôket munkára. Kolozsváron volt, aki átszökött Romániába a Feleki-tetôn át, Vásárhelyen nem hallani effélérôl, holott a határ csak amott Nyárádtônél húzódik a két ország(rész) között.
Különben a gettózás részletes észak- erdélyi terveit két szigorúan titkos értekezleten dolgozták ki a gyakorlati alkalmazás érdekében: az elsô Szatmárnémetiben ült össze április 26- án és a zsidótlanítás részleteit pontosította Bihar, Szatmár, Szilágy, Kolozs, Szolnok- Doboka és Beszterce-Naszód vármegyékben. A másodikat két nappal késôbb éppen városunkban tartották a X. Csendôrkerület, a székelyföldi járások (Maros, Csík, Udvarhely, Háromszék) gettózásának ügye került napirendre hasonló szellemben. Mindkettôn Endre László államtitkár elnökölt. (Helyesen tehát az anakronisztikus Hargita megye helyett a Székelyföldet kell használni ebben az esetben. Ugyanis a mai megyenév félrevezetô, olyan, mintha azt mondanók, hogy a büszke polgárvárost, Sztálinvárost - értsd Brassó, Kronstadt - Vlad Tepes több ízben megsarcolta.)
A végsô kidolgozott tervek úgy rendelkeztek, hogy tíz nagy gyûjtôtábort kell gyorsan felállítani éspedig Kolozsvárott, Szamosújváron, Désen, Szilágysomlyón, Szatmárnémetiben, Nagybányán, Besztercén, Szászrégenben, Marosvásárhelyt és Sepsiszentgyörgyön. Az intézkedések fô irányítója a város vagy település polgári közigazgatásának feje, a polgármester, akit az alispánok, szolgabírók, (közjegyzôk, egészségügyi szervek) a csendôrség és rendôrség segít.
A további részleteket az olvasó megtalálhatja Braham Randolph könyvében A magyar holokauszt (Bp. Gondolat Kiadó, 1988) I. kötetének 462-465. oldalán. Mint a téma legjobb kutatója úgy tudja, hogy az elsô csoportot május 27-én vagonírozták be Auschwitz felé. Mikor a harmadik és egyben utolsó szerelvény is elment június 8-án, valamivel több mint 7500 zsidót szállítottak ki összesen Marosvásárhelyrôl.
Dr. Charap Béla adatai szerint a deportálás május 25. és 27. között zajlott. Tekintetbe véve a vonatok nagy késését, az elsô marosvásárhelyi szállítmány május 27-én haladt át az észak-magyarországi Kassán 3183 személlyel, a második május 30-án 3204 fogollyal, ebben volt négy nagyszülôm és anyám, honnan csak az utóbbi tért vissza 1945 júniusában, a harmadik június 8-án érte el Kassát 1163 emberrel - itt voltak a marosvásárhelyi kórház zsidó betegei is többek között, akiket Májai polgármester erôltetett ki. A felsô- magyarországi, ma Kosicének mondott városban a szerelvényeket az SS vette át. Összesen 7550 embert. Ebbôl kb. 1500-an tértek haza. Marosvásárhelyen 1947- ben 2420 zsidó élt. (Idôközben az újraéledô városba visszatértek a túlélôk, a Dél-Erdélybôl jövôk és bukovinaiak telepedtek meg, s közben új házasságok is megköttettek, melybôl az antiszemiták bosszúságára utódok, emlékvivôk is születtek. Pl. e sorok írója.)
1 Braham Randolph a számadatok tekintetében óvatosabb, tízezernél kevesebb emberrôl tud!
A marosvásárhelyi Elektromaros Iskolaközpontba lépve a diákok által készített szemléltetô eszközök, elektronikus készülékek fogadnak, jelezve a tanintézmény profilját. A Bolyai Farkas Elméleti Líceum mellett itt indul a legtöbb magyar osztály.
A 2005/2006-os tanévtôl négy kilencedik osztályba iratkozhatnak a diákok, ebbôl három líceumi és egy ipari iskolai osztály. Az utóbbi elektromechanika szakképesítést nyújt, az ide felvételizôk a tizenegyedik osztályba különbözeti vizsga után kerülhetnek. Az ipari osztályba azokat a diákokat várják, akik a kézimunka iránt éreznek készséget.
Az Elektromarosba három párhuzamos líceumi osztályba lehet felvételizni az idén: a matematika- informatika osztály elsô ízben indul a tanintézményben. Az elektronika-automatizálás szak hetedik éve várja diákjait. Pethô Mihály mérnök-tanár tájékoztatása szerint a tavaly végzett osztályból egy diák kivételével mindenki bejutott a fôiskolára, egyetemre, sokan tanulnak a Sapientia, a Petru Maior és a Politehnica egyetemek mûszaki karain. Az itt tanuló diákok nemzetközi versenyeken is megállják helyüket, Komáromban, Budapesten bizonyították felkészültségüket. A líceum harmadik induló osztálya a könyvelés-számviteli szak, mely Maros megyében az egyedüli, ahol magyar nyelven oktatják ezt a szakot.
Az iskola jól felszerelt laboratóriumokkal rendelkezik. Iskolai testvérkapcsolatok révén diák- és tapasztalatcserékre is lehetôség nyílik. A magyar, holland, szlovák iskolák mellett egy angol tanintézménnyel is együttmûködnek. Az utóbbi kapcsolatnak köszönhetôen az Elektromarosban Európában elismert nyelvkurzust tartanak (felkészítôk az iskola nyelvtanárai), angliai kiértékeléssel. ECDL-kurzusra is lehet jelentkezni, mely ugyancsak Európában elismert számítógép-kezelôi diplomát nyújt. Azoknak a diákoknak, akik távolabbi településekrôl érkeznek, bentlakás áll a rendelkezésükre.
A játék nem ért véget, sôt, az izgalmak fokozódnak, hiszen olyan regények maradtak versenyben, amelyekért érdemes ismét ringbe szállni. Ráadásul mostantól kezdve nem csak egy, hanem tizenkét mûre szavazhatnak az olvasók, így sokak vágya teljesült: több kedvenc regényt is megnevezhetnek a százból.
A második fordulóban az olvasók már csak a TOP100-ba bekerült mûvekbôl juttathatják tovább a legkedvesebbeket a TOP 12-be. Ebben a fordulóban is szavazhatnak interneten (www.anagykonyv.hu) és szavazólapokon, de kibôvültek a lehetôségek, így - akárcsak a TOP 100 hajrájában - telefonon és sms-ben is leadhatják voksukat.
A második forduló 2005. június 11-éig tart, ám a szavazólapokat korábban, június 2- án éjfélig lehet a könyvesboltokban, iskolákban és könyvtárakban elhelyezett urnákba, illetve a postaládákba bedobni. Ezután már csak az interneten, telefonon és sms-ben érkezô szavazatokat fogadjuk.
Ebben a fordulóban, akár összesen tizenkét regényre is szavazhatunk, tekintet nélkül arra, hogy azok magyar vagy külföldi szerzôk mûvei-e. Természetesen megtehetjük azt is, hogy ennél kevesebb, vagy csak egy regényt választunk ki, de nem lehet tizenkét voksot leadni egy mûre.
Részletes tájékoztató és minden fontos információ a www.anagykonyv.hu honlapon.
Tamás Sándor felsô-háromszéki RMDSZ- képviselô hétfôn a parlamentben interpellációt intézett Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökhöz, amelyben a Romsilva, az Országos Erdészeti Hivatal illegális intézkedéseinek megakadályozását kérte, melyek egyes erdei utaknak és az ezekhez tartozó területeknek az állam köztulajdonából, valamint a Romsilva hatáskörébôl a helyi adminisztratív- területi egységek köztulajdonába, illetve a helyi tanácsok hatáskörébe való áthelyezésével kapcsolatosak.
A képviselô tájékoztatta a miniszterelnököt arról, hogy az említett hivatal cinikus kijelentésében a helyi tanácsok tulajdonába visszahelyezett erdei utakért az egyes helyi közigazgatási- területi egységek erdôs területeit kéri cserébe. Ez egyértelmûen ellentmond a törvényes elôírásoknak - 2004. évi 120. számú törvény -, nem beszélve arról, hogy a kormánykoalíció programja is elôírja az erdôs területek visszaszolgáltatását volt tulajdonosaiknak.
Több panasz érkezett szerkesztôségünkbe a gépkocsijavító mûhelyekben történt visszaélésekrôl. Olvasóink jelezték, hogy egyszerû javítás, de különösen a kötelezô mûszaki ellenôrzés esetén is többször visszafordítják a fizetô vendéget, újabb és újabb orvoslásra váró hibákat találnak az autón. Ez önmagában is bosszantó, s ráadásként minden újonnan felfedezett hiányosságért, kijavításáért újra ki kell fizetni a közel félmilliós díjat. Ugyanakkor nyílt titok, hogy sima útja van annak, aki hajlandó megfelelô baksissal megtoldani a hivatalos tarifát, s úgy akarja elintézni a mûszaki ellenôrzést, hogy akár a garázsból se kelljen kimozdulnia jármûvével.
Az iméntiekhez kapcsolható, hogy nemrég a Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal ellenôrei az autójavító mûhelyekben ellenôriztek a megyei gépjármû lajstromozási hivatal szakemberével. Vagyis - gondolhatnánk - van törôdés a fogyasztó érdekeivel. Ebbeli hitünk azonban gyorsan megfeneklik.
Emilia Leah igazgatónôvel a fogyasztóvédôk hatáskörérôl, a helyszíni terepszemle tapasztalatairól, az idén az autójavító mûhelyek kapcsán érkezett és kivizsgált panaszokról beszélgettünk. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az olvasók által jelzettekkel találkoztak-e a hivatalos ellenôrzô szervek képviselôi?
- Az április közepén, az autójavító mûhelyekben tartott, úgynevezett "tematikus" ellenôrzés során mit vizsgáltak?
- Két fontos dolgot ellenôriztünk: a szolgáltató egységek törvényesen mûködnek-e és a szolgáltatások minôségét. A 22 egységbôl kilencnek nem volt mûszaki-mûködési engedélye a Gépkocsi- lajstromozási Hivataltól, így ezek tevékenységét ideiglenesen felfüggesztettük. Megvizsgáltuk a helyszínen levô gépkocsik mellé tûzött iratokat: a javítás megrendelési lapját, a cserealkatrészek minôségét, a munkálatért vállalt garancia biztosítását. Ellenôriztük, hogy látható helyen van-e kifüggesztve az órarend, az árjegyzék (régi és új lejben).
- Marosvásárhely mellett Szászrégenbe, Segesvárra, Dicsôszentmártonba és két községi mûhelybe is kiszálltak. Milyen hiányosságokat tapasztaltak?
- A már fent említett, az engedély hiánya mellett egy mûhelyben nem volt megfelelô körülmény (gépek, felszerelések), két egységben nem állítottak ki bizonylatot a minôségi munkálatok elvégzésérôl és a garanciavállalásról, négy javítóban csak euróban adták meg az árakat. Az ellenôrzés során 121 millió lej értékû összbüntetést róttunk ki.
- Érkezett-e panasz idén az autójavító mûhelyekben végzett szolgáltatások kapcsán?
- Két panaszt kaptunk. Az egyik arra vonatkozott, hogy a szakemberek nem tartották be a kivitelezés idôpontját. A törvényes elôírások értelmében a szakemberek tíz napon belül meg kell javítsák a mûhelyekbe bevitt és elvállalt gépkocsikat, illetve, ha ezt nem tudják megtenni, akkor már a rendelés felvételekor tájékoztatniuk kell errôl a tulajdonost. A reklamáció jogos volt, az egységet 5 millió lejre büntettük, s köteleztük, hogy a határidô alatt végezze el a javítást. A második inkább észrevétel volt: egyik vásárló betelefonált, hogy az egyik autójavító mûhely bejáratánál nincs kifüggesztve az órarend.
- Van-e valamiféle tartós hatásuk az ellenôrzéseknek?
- Elôzô években számos panasz érkezett a javítás során felhasznált cserealkatrészek, a munkálat kivitelezése kapcsán, idén azonban egyelôre még nem. Véleményem szerint a szolgáltatók a cserealkatrészek kapcsán megértették, hogy mi a kötelességük. Itt a reklamációk kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy a fogyasztóvédelmi felügyelôk csak a helyszínen levô körülményeket tudják ellenôrizni, s a bejelentett panaszokat kivizsgálni. Amirôl nincs tudomásunk (pl. hogy van, akit többször visszafordítanak, csakhogy kétszer-háromszor törlessze a vizsgálati díjat), az ellen nem tudunk fellépni. S az sem mellékes, hogy mi a fogyasztót, vásárlót védjük, s nem ôt ellenôrizzük. Ha egy autójavító mûhelyben a kötelezô mûszaki ellenôrzés elvégzése nélkül bocsátják ki a jármûvek minôségét igazoló iratokat, ennek kivizsgálása a rendôrség hatáskörébe tartozik - szögezte le Emilia Leah igazgatónô.
Ezek szerint a Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatalnak nincs lehetôsége arra, hogy a szolgáltatók bizonyos visszaélései ellen hatásosan védjék a fogyasztót. Holott a bevezetôben felsorolt visszafordítások mindenki elôtt ismertek, így a fogyasztóvédôk fülébe is eljuthattak volna. A többszöri díj kifizetését visszautasító, ám a kötelezô ellenôrzést igazoló pecsétre igényt tartó gépkocsitulajdonosoknak nem marad más lehetôségük, mint bizonyítékokkal felfegyverkezve panaszt emelni a megyei fogyasztóvédôknél, s várni a kivizsgálás eredményét. Vagy más mûhelyben próbálkozni?
Az üzleti verseny kultúrájának terjesztése a román társadalomban az országos versenyhivatal egyik elsôrendû célkitûzése. Az európai integráció egyik legfontosabb feltétele olyan szabadversenyt biztosító piacgazdaság megvalósítása, amelynek már a csatlakozás elôtt mûködnie kell. Éppen ezért az országos versenyhivatal célul tûzte ki a versenytörvény megalkotását és világos szabályozások gyakorlatba ültetését az állami támogatások rendszerére vonatkozóan.
A gazdasági közegben érvényesülô üzleti versenyerkölcs fontos szerepet tölt be a megfelelô üzleti közeg megvalósításában. A versenyszabályok ismerete fontos, de legalább olyan fontos, hogy betartásuk a vállalkozók számára természetessé váljék. Ennek érdekében a versenyhivatal állandó párbeszédet kezdeményez a szabadversenyben részt vállaló vállalkozókkal, az akadémiai közeggel, helyi és központi helyhatóságok képviselôivel, civil szervezetekkel.
Ennek a célkitûzésnek a megvalósítása érdekében zajlik az a program, amely a közösségi feltételrendszer gyakorlatba ültetését célozza a szabadverseny erkölcsének biztosítása terén. A program keretében Marosvásárhelyen május 12-én német partnerek bevonásával zajlott szeminárium témája Az állami segély felügyelete román és európai szemszögbôl volt. Az eseményt európai versenyszakértôk bevonásával szervezték, meghívottként üzletemberek, jogi szakértôk, a helyhatósáok és az állami dekoncentrált intézmények képviselôi vettek részt.
A hétvégétôl Marosvásárhelyen is hozzáférhetô, az Auto Top forgalmazónál, a Volkswagen legújabb Golf modellváltozata a Golf Plus. A limuzin és a kombi típus keverékeként ható gépkocsi az Egyeseknek nagyobb térre van szükségük szlogen alatt került forgalomba. A jármû hossza gyakorlatilag ugyanakkora, mint a standard Golfé, ám magassága mintegy 10 cm-rel magasabb, ami tágasabb tér érzését kelti. A tágas tér a poggyásztérben is megvalósul, amely 1450 literig növelhetô az egyéb esetben elôre-hátra, illetve magasságban is egyénileg állítható hátsó ülések elôrehajtása révén. A számos opció közül említést érdemel a 220 voltos áramot biztosító tápegység, ami lehetôvé teszi a laptopok használatát és feltöltését út közben.
A Golf Plus egyelôre négy (1,4 és 1,6 literes) benzinmotoros és két (1,9 és 2 literes) dízelmotoros változatban kapható, manuális vagy automata sebességváltóval, a változat és a választott opciók függvényében 15 ezertôl 23 ezer euróig terjedô kiskereskedelmi árral.
Május 17-19. között a sinaiai kaszinó épületében nagyszabású nemzetközi találkozót tartanak az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) és a román Állami Találmányi és Védjegyhivatal (OSIM) közös rendezésében. A PATLIB-2005 elnevezésû évi szakmai találkozó (az elnevezés az angol Patent Library szóösszevonásból származik) egyedi lehetôségeket biztosít a több mint háromszáz európai iparjogvédelmi promóciós központ képviselôinek mind a szakterület keretén belül történt változások és fejlôdés megismerésére, mind pedig egy kölcsönösen hasznos tapasztalatcserére. (Románia területén 2001 februárja óta 14 ilyen központ létezik.) Az idei találkozó témája a találmányi szabadalmakból való tájékozódás hasznosítása, valamint e tájékoztatás minél vonzóbbá tétele a széles közönség számára.
A találkozó a kormány védnöksége alatt zajlik. A több mint 350 résztvevô többsége az európai PATLIB-központokat, a müncheni székhelyû Európai Szabadalmi Hivatalt, illetve a nemzeti szabadalmi hivatalokat, a különbözô európai (és romániai) egyetemi központokat, valamint a hazai vállalkozói szférát képviseli.
A találkozó kedd délutáni megnyitóján jelen volt Alain Pompidou, az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke, Markó Béla, Románia miniszterelnök-helyettese, Curt Edfjall, EPO-alelnök, Varga Gábor, a Találmányi és Védjegyhivatal vezérigazgatója, illetve több szomszédos ország szabadalmi hivatalának vezetôje.
Bódi István ákosfalvi lakos nemrég panasszal kereste fel szerkesztôségünket. Vaskos dossziéval bizonygatta, hogy a községközpontban a Rétremenô dûlôben 59 ár területre jogosult, ám a területbôl mára csupán 33 árt használ, mivel 26 ár egyszerûen "eltûnt". Amint mondotta, vele nagy igazságtalanság történt és sokéves panaszára sem a helyi, sem a megyei hivatalosságoknak nem sikerült megoldást találniuk. A megbeszélt idôpontban az ákosfalvi polgármesteri hivatalban találkoztunk a panaszossal, Osváth Csaba polgármesterrel, a helyi földosztó bizottság elnökével, és a hivatal agrármérnökével, Iszlai Józseffel, akik együtt próbálták tisztázni a meglehetôsen bonyolult helyzetet, amelyet, mint késôbb kiderült, éppen a panaszos tett bonyolulttá.
A találkozó, amelyrôl hangfelvétel készült, feszült hangulatban zajlott, nem volt mentes hangoskodásoktól, kölcsönös fenyegetôzésektôl. Osváth Csaba és Iszlai József ismeri a helyzetet, hiszen személyesen is jártak a szóban forgó dûlôben. Miután sorra bemutatta a többi parcella fölötti jogtulajdonát igazoló iratait, zsörtölôdve, hogy a szomszédos földek tulajdonosai is el-elszántottak földjeibôl, kiderült, hogy a panaszos a Rétremenô dûlôbeli parcellának nem is birtokosa. Illetve van arról okmány, csakhogy az Rosca nevére szóló birtoklevél. A földterületet Bódi úr ugyanis vásárolta. Sajnos, csak egy kézzel írott adásvételi szerzôdéssel rendelkezik, amelyet nem láttamozott közjegyzô. (Megjegyezzük, hogy Bódi I. már panaszt emelt a prefektúrán, más intézményeknél is, mindenhol azt a választ kapta, hogy ügye megoldásában a legilletékesebb a helyi földosztó bizottság, az ákosfalvi polgármesteri hivatal).
Osváth Csaba polgármester hiába is érvelt, hogy az adásvételi szerzôdés nem érvényes. Ennek ellenére Bódi úr használja a termôterületet, szerinte az 59 árból csak 33-at. A törvényes tulajdonjogi elôírások alapján a panaszosnak erre sem lenne joga, addig, amíg nincs hivatalos adásvételi szerzôdése. Bodi úrtól következett azonnal a replika, nem tudták intézni az adásvételi szerzôdést, mert Rosca úr, akitôl a területet vásárolta, Kolozsváron lakik és régóta kórházban van, nincs lehetôsége Ákosfalvára utazni. Bódi I. továbbra is kötötte az ebet a karóhoz, hogy neki van igaza, hogy a helyi polgármesteri hivatal egyáltalán nem segíti problémájának megoldásában, és a következôkben a törvényre adja az ügyet. Erre a polgármester sarkalatosan kijelentette:
- Bódi uram, joga van beperelni bárkit. De úgy tapasztalom, hogy nem értjük meg egymást, emiatt kijelentem: ez az utolsó megbeszélésünk. Ön már volt a prefektúrán, az újságnál, a rádiónál. Nem érti, hogy elôször önnek kell lépnie ahhoz, hogy mi segíthessünk?! Ha ön nem teszi meg azt, amire önt a törvény kötelezi, és továbbra is panaszokkal fordul a különbözô intézményekhez, vagy akár a nyilvánossághoz, akkor én jelentem fel önt zaklatásért. És ezt nagyon komolyan mondom! Ugyanis a területet mi kimértük, birtokba helyeztük. Különbözô fenyegetô leveleket is küld a polgármesteri hivatalba. Szóval, Bódi úr, miután bemutat egy hivatalos adásvételi szerzôdést, még egy alkalommal segítségére lehetek, nem tudom, hányadszor újra ellenôrizni fogjuk a területeket, hogy azok között nem keletkeztek-e eltolódások, nem változott-e meg a szélesség. Abban a fertályban 30- 40 parcella van kimérve egymás mellett, egyetlen tulajdonos sem reklamált, csak Bódi uram. Ezt a területet Bodi úr vásárolta, bizonyító aktával nem rendelkezik, de folyamatosan rágalmaz bennünket. Ha majd az ellenôrzéseink után nem lesz elégedett intézkedéseinkkel, javasolom, hogy perelje be a földosztó bizottságot, vagy éppen személyemet, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba.
Bódi Istvánt sürgeti az idô, hiszen vetômagot vásárolt, mûtrágyával rendelkezik, nincs, hol felhasználja...
- ... miután mi kimértük a területet, nem kötelességünk felülvigyázni a jogtulajdont. Ha valaki elszántotta, belement a területébe és használja, akkor az birtokháborításnak minôsül, tehát a rendôrség, bíróság dolga. Kijelentem: amint az idôjárás megengedi, felülvizsgáljuk a parcellákat, többet nem tehetünk.
Végezetül: miért írtunk az "ügyrôl"? Mert a panaszos amolyan rámenôs modorral a találkozó elôtt és után többször jött szerkesztôségünkbe, kijelentve, hogy mi a polgármesteri hivatal stb. intézmények oldalán állunk. Másodsorban: az eset jól példázza, hogyha valaki nem ismeri a törvényeket, nem feltétlenül pereskedni kell. Különben Bódi úr 8 millió lejt mutogatott a megbeszélésen és kijelentette: "...ha nem intézkednek, megyek, veszek magamhoz még nyolcmillió lejt és beperelem magukat". Kérdés: minek költeni pénzt butaságra?
U.i.: Bódi István kedden (május 17-én délelôtt hívott, hogy várja a cikk megjelenését, és hogy írjuk meg: beszélt Rosca úrral, aki nemsokára Ákosfalvára utazik rendezni az iratokat.)
Az eurózóna pénzügyminiszterei komolyan aggódnak az európai gazdasági helyzet alakulása miatt - mondta pénteken Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfô, az EU soros elnöke, aki a nagyhercegség kormányában a pénzügyminiszteri posztot is betölti, s így ô elnököl az EU- pénzügyminiszterek pénteken kezdôdött nem hivatalos luxemburgi találkozóján.
Juncker szerint a gondok egyik forrása az olajár. Ugyanakkor aggodalommal szólt az euróövezet országainak gazdasági növekedésében mutatkozó jelentôs különbségekrôl is. Mint mondta, ezzel a problémával többet kellene foglalkozni, s orvoslásához a strukturális reformok folytatására van szükség. (A csütörtökön közzétett adatok szerint az eurózóna elsô negyedéves gazdasági növekedése átlagosan 0,5 százalékos volt, de jelentôsek a különbségek: miközben Németország 1 százalékkal fejlôdött, s ezt Juncker is "optimizmusra okot adó" adatnak mondta, eközben Olaszország recesszióba esett.)
Joaquin Almunia, az EU-bizottság pénzügyi kérdésekért felelôs biztosa vegyes képet adott: szerinte vannak jó és rossz hírek. Jó hírnek ô is a német adatot mondta, amely "felülmúlja a várakozásokat", s a spanyol gazdasági növekedést - rossznak pedig az olasz helyzetet, valamint az elsô negyedéves hollandiai visszaesést. Almunia szerint összességében vegyes érzelmek jellemezték az összejövetelt: az adatok egy része optimizmusra ad okot, de ezt más adatok árnyalják.
A kétnapos pénzügyminiszteri tanácskozáson egyébként - a találkozó kötetlen jellegébôl adódóan - ezúttal a hagyományos témák, a kamatok, az infláció, a gazdasági növekedés mellett más kérdések is szóba kerülnek. Ilyen a fejlôdô országok segélyezésének ügye: már most valószínûnek látszik, hogy az EU több tagországa nem tudja majd betartani ígéretét, miszerint 2015-re GNP-jének 0,7 százalékát adja támogatásként a legszegényebb országok felzárkóztatására. Emellett szóba kerül majd egyes euróérmék kinézete, mert a kelet- közép-európai új EU-tagok sérelmezik, hogy az ezeken lévô térkép csak az eredeti 15 EU-tagot mutatja, az újakat nem. Bár az új tagállamok közül egyelôre egyik sincs benne az euróövezetben, ez elôbb-utóbb változni fog, s addigra szeretnék, ha orvosolnák ezt a szimbolikus jelentôségû problémát. (A bankjegyeken egyébként nincs ilyen probléma: azokon az egész EU, mind a 25 tagállam területe látszik, sôt még Ukrajna is.)
Az 1992 óta folyamatosan fejlôdô kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok Románia és Magyarország viszonylatában a tavaly újabb rekordot döntöttek. A december 31-én megvont mérleg szerint 2004- ben az áruforgalom elérte a 2143 millió euró szintet, ami 50,6%-os növekedést jelent az elôzô évhez képest. Míg Románia számára Magyarország a 7. legfontosabb kereskedelmi partner, Magyarországnak Románia egyike a legfontosabb tíznek.
Magyarország leginkább elektromos gépeket és felszereléseket, illetve ezek alkatrészeit, kazánokat és mechanikus berendezéseket, mûanyag árut, ásványi anyagokat, vas és acélárut szállít Romániába, míg a román export magyar viszonylatban elektromos, illetve mechanikus gépeket és ezek alkatrészeit, alumíniumból készült árut, ruházati cikkeket és tartozékokat tartalmaz leginkább.
A 2004. évi román makrogazdasági adatok, a 8,3%-os GDP- növekedés, valamint a január 1-jétôl bevezetett egységes 16%-os jövedéki adó a magyar vállalkozókat is arra sarkallhatja, hogy Romániát befektetési terveikben célországként vegyék figyelembe. 2004 végéig 5010 magyar érdekeltségû vállalkozás volt bejegyezve Romániában, 347 millió dollár jegyzett törzstôkével. Ezeknek az adatoknak a tükrében Magyarország a 12. legfontosabb beruházó az országban. Valójában azonban a behozott tôke a 800 millió dollárt is meghaladja, hisz nem minden befektetett összeget törzstôkeként könyvelnek el. Érdekes megjegyezni, hogy a román cégek 55 millió dollárt fektettek be Magyarországon 6010 bejegyzett vállalkozásban.
A Romániában jelen lévô legfontosabb magyar cég a Mol Romania Kft. 104 millió dollár tôkeapporttal, ami még nem tartalmazza a Shell- hálózat megvásárlásából származó növekedést, ezt követi az OTP Bank által megvásárolt RoBank Rt. 66 millió dolláros alaptôkével, a bukaresti Cesarom kerámiagyártó, amelyet a Zalakerámia Rt. vásárolt fel 20 millió dollárért, illetve a marosvásárhelyi Gedeon Richter Romania Kft., amely az egykori Armedica gyógyszergyár megvásárlásába 18 millió dollárt fektetett. A sorban a Profi Rom Food Kft., a Dunapack Rambox Prodimpex Kft., illetve a szovátai fürdôkomplexumot mûködtetô Salina Invest Rt. következik.
(bálint)
A tágabb értelemben vett Kelet-Európa gazdasági kilátásait az EU keleti terjeszkedése, a magas olajár és az orosz YUKOS olajipari csoport feldarabolása határozza meg, áll a Financial Times hétfôn közölt térségi áttekintésében.
A brit üzleti napilap kelet-európai mellékletének elemzése szerint a térség fô energiatermelôi - Oroszország, Kazahsztán, Azerbajdzsán, Türkmenisztán - hasznot húznak a rekordokat döntött olajárakból, a befektetési klímára azonban árnyékot vet egyes kormányok erôsödô hajlama arra, hogy belenyúljanak a gazdaságba.
Ez fôleg Oroszországban kirívó, ahol a YUKOS elleni jogi hadjárat mára annak jelképévé vált, hogy a Kreml erôsíteni akarja befolyását az üzleti életre, elsôsorban is az energiaiparra, írta a Financial Times.
A térség egészének általános gazdasági kilátásai mindazonáltal jók; a becslések 5 százalékos növekedésre szólnak, várhatóan 45 milliárd dollár lesz a külföldi tôkebefektetés, ebbôl 30 milliárd dollárnyi a mûködôtôke.
A térség 27 országa között azonban már a tervutasításos gazdasági rendszerek 15 évvel ezelôtti megszûntekor is jelentôsek voltak a különbségek, amelyek azóta még nagyobbak lettek. Szlovéniában az életszínvonal ma már az Európai Unió átlagának 75 százaléka, ugyanakkor a kaukázusi térség és Közép- Ázsia nyomorog a brit lap szerint.
Az új EU-tagok gazdasági növekedése a Financial Times szerint a tavalyi 5 százalékról az idén várhatóan 4,5 százalékra lassul, viszont ezek az országok vonzzák a külföldi befektetések zömét; tavaly 20 milliárd dollár külföldi tôke érkezett ebbe az országcsoportba.
A külföldi befektetôk közül különösen a kisebb cégek érzik magukat biztonságosabb környezetben attól, hogy ezek az országok már az EU-n belül vannak, valamint azok a portfólió-alapok, amelyek - elôírások vagy saját döntésük alapján - az uniós piacokra korlátozzák tevékenységüket.
A külföldi portfólió-befektetések zömét Lengyelország, Magyarország és Csehország vonzza. Különösen a magyar és a cseh piacon volt "szédítô" a növekedés; a budapesti és a prágai tôzsdén tavaly 57 százalékkal erôsödtek a papírok a magas olajárak gazdaságlassító hatása okozta aggodalmak ellenére, és egyes elemzôk még mindig alulértékeltnek tartják a helyi részvényeket.
A magyarázat a lapnak nyilatkozó szakértôk szerint részben az erôs hazai fogyasztásban rejlik, amely védi ezeket a gazdaságokat a globális lassulás hatásaitól.
Az elemzés szerint az EU-bôvítés fôleg az új közép-európai tagok mezôgazdaságainak tett jót. Ezeket az országokat nemhogy nem öntötték el a nyugat-európai agrártermékek, de a helyi gazdálkodók egyenesen dúskálnak a megrendelésekben. Mivel azonban az euróövezeti növekedés várhatóan az idén sem haladja meg az 1,6 százalékot, a kelet- európai exportôrök jó eséllyel nehezen tudják majd fenntartani a kivitel növekedési ütem&eacut