Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Mind sûrûbben produkál ideges - helyenként egyenesen hisztérikus - reflexeket az aktuális hatalom. Szemmel láthatóan irritálja a sajtó buzgó érdeklôdése, hogy lépten- nyomon újságírókba botlanak, akik megtudni igyekeznek minden megtudhatót, ahol meg ûrök támadnak a többé vagy kevésbé hivatalos közlések logikájában, kitöltik bô fantáziával. Ami olykor valóban ölthet zavaró mértéket. A pontos, tárgyszerû információk helyett pedig rémhírek, álhírek, szóbeszédek, "meg nem erôsített" értesülések tematizálhatják a közbeszédet.

Meglehetôsen szórakoztató számomra, ahogyan a kormányzat, az elnöki hivatal, az egyes miniszterek a mind zsúfoltabb információkavalkádban vergôdnek. Miközben - tegyem hozzá - rettegnek ujjat húzni a sajtóval, hiszen amennyire utálják lankadatlan kotnyeleskedéséért, éppen annyira világos számukra, mennyire szükségük van rá közös és egyéni érvényesülésükben. Mondhatni szuperintelligensnek kell(ene) lenni ahhoz, hogy valamely közszereplô a sajtó csapongó érdeklôdését folyamatosan a maga javára kamatoztassa. Ma már többnyire az jár jól, akit - ki tudja miért - semmirôl sem kérdeznek ki és meg, hanem csöndes hivatali magányában meghúzódva élheti mindennapjait. Többségüknek azonban ki kell menniük a napra…

Enyhénél több kárörömöt érzek, amint az egészségügyi káosz aktuális felelôsének egyik latyakból a másikba való tapicskolását nézem. Úgy halmozza a hibákat és ellentmondásokat, mintha kimondottan élvezetét lelné benne. Abban biztosan kevésbé, hogy kiderült, a gyógyszerlobbi lekötelezettje. Egyelôre következmények nélkül. Az igazságügynek nevezett intézmény vezetôjének kínlódása egyenesen sajnálatot kelt. Talán korábbi "civil" állapotából hozta, hogy azt hiszi, a valóság olyan, mint a gyurma, kedvünkre húzhatunk rá ízlésünknek megfelelô sablonokat, s aztán az úgy is marad. Rendszerint nem.

Mennyivel könnyebb volt ellenzékben, különösen a választási kampányban! - sóhajthatnak fel joggal szóban forgók egy-egy zûrzavarban gazdag hivatali napjuk után. Bizony. Bôven lehetett összehordani hetet-havat. A hatalom igézetében emelték önmagukat a "Dreptate si Adevar" magasztos piedesztáljára. Amit, alig néhány hónappal a "narancsos", amúgy kétes legitimitású gyôzelem után, már szívesebben használnak a rövidített "DA" formában, hogy ne emlékeztessenek lépten-nyomon az elmaradt "megváltásra".

Rogyadozik a piedesztál. A rajta szorongókat a sajtó nap mint nap lerángatja az anyaföldre, s szembesíti a valósággal, amelyet hónapok múltán a hatalomban maguk teremtettek. S egyre láthatóbban nem igazán tudják, mit is kezdjenek vele. A hatalomváltás decemberben, januárban még lelkes sajtója is mind nagyobb távolságot tart, s csalódottságában helyenként már agresszíven számonkérô. Aki dudás akar lenni…

A sajtóval, a nyilvánossággal ma folytatott gerillaharcból persze van kiút. Ideges reflexek helyett célravezetôbb az egyenes beszéd és a valódi transzparencia. Ezt a demokratikus luxust viszont csak az engedheti meg magának, aki nem mímeli, hanem tényleg tudja, mit lehet kezdeni az ország tartósan zilált valóságával. Vagyis hitelt érdemlôen komolyan gondolja, hogy a köz javára élni és nem visszaélni kíván a hatalommal. Bármennyire is szurkapiszka, kellemetlen, nemegyszer felszínes is ugyan a sajtó, arra jó érzékkel ráérez, hogy hol az érték és hol a hamisság. Különösen, ha a tömény hozzá nem értésrôl, a koalíciós zûrzavarról például egy váratlan árvíz rántja le a leplet.

Jelentette ki tegnap dr. Alessandro Giamberti, a milanói San Donato-kórház Szív-érgyógyászati Központjának gyermekszívsebésze azon a sajtótájékoztatón, amelyet dr. Deac Radu egyetemi tanár a Marosvásárhelyi Gyermek-szív- érgyógyászati Központ megnyitója kapcsán hívott össze.

A neves olasz szívsebész dr. Suciu Horatiu fôorvossal közösen tegnap délelôtt két mûtétet hajtott végre, egy szinte reménytelen helyzetben levô râmnicu-vâlceai három hónapos csecsemôn, aki szívfejlôdési rendellenességgel jött világra, illetve egy 13 éves árvaházi gyereken, aki számára szintén életfontosságú volt az operáció.

A beszélgetés során, amelyen Deac professzor az újonnan épített mûtôrészleggel teljessé váló gyermek-szív- érgyógyászati központ fontosságára hívta fel ezúttal is a figyelmet, a Népújság részérôl azt a kérdést tettük fel, hogy milyen remények vannak arra, hogy folyamatos lesz a központ finanszírozása, tekintettel az egészségügy jelenlegi helyzetére. Amint Suciu Monica fôkönyvelô elmondta, a Marosvásárhelyi Szív-érgyógyászati Intézetnek, amely gazdasági szempontból a megyei kórháztól független egységként mûködik, nincsenek adósságai, de a mostani konfliktus az egészségügyi segédanyagokat forgalmazó cégek és a kórházak között ôket is érinti olyan szempontból, hogy a liciteket országos szinten újra kell szervezni, ami néhány napos fennakadást okoz az ellátásban. A gazdasági kérdésekkel kapcsolatosan jelentette ki az olasz vendég, hogy a hasonó egészségügyi központokat nem szabad az ipari egységekhez hasonló mércével mérni, mivel ezekben a központokban életet "termelnek", aminek nincsen ára. Majd hozzátette, hogy egy ország fejlettségi szintjét az tükrözi a legpontosabban, hogy milyen mértékû a csecsemôhaladóság. Mivel ennek leggyakoribb oka a szívfejlôdési rendellenesség, a fejlett országokban minden 2000-3000 lakosra jut egy hasonló központ, amelynek segítségével az ezer csecsemôre jutó nyolc beteg újszülött legtöbbjének meg lehet menteni az életét. Az olasz vendég kiemelte, hogy a szombaton megnyíló korszerû gyermek-szívsebészeti és transzplantációs részlegen jól felkészült és lelkes szakemberek fognak dolgozni, továbbá, hogy öröm számukra, hogy a milanói kórháznak is része van ebben azzal, hogy a szakemberek felkészítésében segítséget nyújtottak.

Emberi együttérzésünkrôl és segítô keresztény szeretetünkrôl tettünk tanúságot az év elején, amikor a délkelet- ázsiai szökôár áldozatainak gyûjtöttünk. Akkor nem is gondoltunk arra, hogy nemsokára ehhez hasonló próbatétellel a mi vidékünkön élô testvéreink is találkoznak.

Április közepétôl kezdôdött az a nagyméretû esôzés és felhôszakadás, amelynek következtében megáradtak a folyók. Ez különösen a bánsági településeket sújtotta. Több ezer összedôlt ház, kilakoltatott és otthon nélkül maradt emberek ezrei, víz alá került több száz hektárnyi termôföld volt a természeti csapás tragikus következménye.

A bajbajutottak megsegítésére elsôk között érkeztek Caritas szervezetünk munkatársai a helyszínre, akik a legszükségesebbekkel látták el az árvízkárosultakat.

A pusztító ár visszahúzódása után az újraépítés és otthonteremtés nehéz feladata vár azokra, akik szeretnék újra saját otthonukat megalkotni a szülôföldön. Ebbôl az emberfeletti feladatból nekünk is részt kell vállalnunk.

A háború után, a Székelyföldet sújtó szárazság és éhínség idején sok gyermeket vittek és fogadtak be a Bánságba. Most rajtunk a sor, hogy szolidaritásunkat és keresztény felebaráti szeretetünket - a tôlünk telhetô adományozással is - kifejezzük.

Állami és magánintézmények, közösségek és egyének vállaltak részt a segélyezésbôl.

A Romániai Püspökkari Konferencia felhívására fôegyházmegyénkben is templomi gyûjtést tartunk folyó év május 22- én. Szeretettel kérjük híveinket, hogy lehetôségeik szerint adományozzanak és járuljanak hozzá bajba jutott testvéreink gondjainak és szenvedéseinek az enyhítéséhez.

A gyûjtésbôl származó adományok a fôegyházmegyei Caritas szervezetünk közvetítésével jutnak célba.

A Caritas folyószámlája: Caritas Arhidiecezan Romano Catolic Alba Iulia, RO42 RNCB 1100 0000 0046 0034 BCR ALBA IULIA.

Elôre is köszönjük a keresztény szolidaritásból és cselekvô szeretetbôl juttatott adományokat.

Az adományozáson túl imádkozzunk bajba jutott testvéreinkért, hogy Isten kegyelmével megerôsítve tudják vállalni a próbatétel keresztjét!

Fôpásztori áldásomat küldve - szeretettel köszöntöm fôegyházmegyénk minden jó szándékú és segíteni akaró hívét.

A Szentlélek ajándékaiban gazdag, áldott pünkösdi ünnepeket kívánok mindannyiuknak!

Gyulafehérvár, 2005. május 5.

Dr. Jakubinyi György s.k. érsek

Maros megyében a gyûjtést a CARITAS marosvásárhelyi kirendeltsége szervezi. Érdeklôdni lehet a 213-509 és 0741-077-000 telefonszámokon.

Jegyzet

Egy olvasónk (név és telefonszám a szerkesztôségben) olyan történetet mesélt el, amelyet nem hagyhatunk szó nélkül. Csütörtökön délben fél egykor a marosvásárhelyi Színház téren levô autóbuszmegállóban a Siletina társaság tulajdonában levô 28-as számú maxitaxira fel akart ülni egy idôs vidéki néni. Mielôtt azonban fellépett volna, magyarul megkérdezte, hogy a Jeddi út felé közlekedik-e a járat. A gépkocsivezetô románul válaszolt, s közölte: nem tud magyarul. Erre olvasónk tolmácsolta a kérdést. Mire a gépkocsivezetô nemet intett, becsukta az ajtót és elhajtott, majd legorombította az idôs nôt, hogy "szégyellje meg magát", amiért kora ellenére nem tud, nem tanult meg románul, hiszen ez az ország hivatalos nyelve. Még azt is közölte a jármûben levôkkel, hogy azért ért egypár szót magyarul, lám, neki sikerült elsajátítani ezt a nyelvet, azonban a néni nem volt képes megtanulni az ország nyelvét. Jóérzésû olvasónk a jelenet kapcsán megjegyezte, azért fordította le a néni kérdését, hogy amennyiben a gépkocsivezetô románul válaszol, az utas is értse meg mondatait. Erre a sofôr ismét rendre utasította a közbeszólót: miért fordított, hiszen nincs erre képzése, nem a Siletina hivatalos fordítója. Ha az lett volna, akkor talán felveszi a nénit a gépkocsiba. Aztán, amikor a jótevô utas leszállt, megkérdezte a gépkocsivezetô nevét, aki ezúttal is büszkén jelentette ki: Ardelean Claudiu, s azzal is megtûzte a bemutatkozást: "akar-e még valami információt utasunk?"

A történetrôl egy olyan felirat jut eszembe, amelyet az ’50-es években az Amerikai Egyesült Államokban közszállítási eszközökön is használtak: négereknek és kutyákkal nem szabad felszállni. Esetünkben persze nem egy rendszer szabályszerû mûködésérôl van szó. Inkább egy közszolgálatra fogott ember érzéketlenségérôl. Szegény megrekedt a ’90-es évek eleji nacionalista propaganda szólamainál, ami mára jobbára félillegalitásba vonult. A sofôr nyilván gondolhat, amit akar. Nem tehetik ugyanezt azok, akik alkalmazták. A Siletina vezetôi nem válogatták meg kellôképpen az alkalmazottakat. Igaz, más panaszokból is ítélve, igencsak jól fogna némely közszállítási jármûveken dolgozó gépkocsivezetônek az illemtant megtanítani, mert ha nem is a leírtakhoz hasonló, de az elemi emberi jóérzést sértô magatartású, az idôsebbekkel gorombáskodó gépkocsivezetô több is akad. S ha már erre nincs energiája, netán pénze a cégnek, akkor nem ártana - a miheztartás végett - kifüggeszteni egy öntapadós feliratot a gépkocsifülkében, amin nagyjából az áll, hogy a cég, a jármûvezetô, a szolgáltató van az utasokért és nem fordítva.

Szerencsére van pozitív példa is. A Tudor negyedbôl utazó kollégáim mondják: a 27-es maxitaxin dolgozik egy gépkocsivezetô, Nagy István, aki elôzékeny, az idôseket felsegíti, a csomagokat is felveszi, ha terhes kismama ül fel, megkéri a férfi utasokat, hogy adják át a helyet, mi több, az autóban klasszikus zene szól, ami az utazást kellemessé teszi. Van hát akitôl példát venni házon belül is. Persze, ehhez odafigyelés kell, hogy ne csak a díjszabás emelkedjen idôrôl idôre, hanem a szolgáltatás minôsége is.

Jonathan Scheele, az Európai Bizottság bukaresti delegációjának vezetôje egy pénteken, Temesváron tartott sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Románia hozzáférhet a tagállamoknak és a tagjelölteknek szánt szolidaritásalaphoz, de csak abban az esetben, ha az árvízkárok értéke meghaladja a 300 millió eurót.

"A román kormánynak egy formális kérvényt kell benyújtania legkésôbb tíz héttel a katasztrófa bekövetkezte után, tehát június végéig, de csak akkor, ha az okozott károk értéke legalább 302 millió euró. Ezt a két alapvetô feltételt kell teljesíteni a pénzalaphoz való hozzáféréshez" - mondta Scheele.

Az EB-delegáció vezetôje elmondta, a szolidaritásalap különbözik a PHARE-programtól, amely vissza nem térítendô hiteleket biztosít pályázatok alapján.

"A Szolidaritásalap megtéríti a kormány kiadásainak nagy részét, azonnali válaszként egy katasztrófa károsultjainak támogatására" - tette hozzá Scheele.

Az európai diplomata elmondta, jelenleg nem tudná megjósolni, hogy Brüsszelben elfogadnák-e vagy sem Románia kérését.

Jonathan Scheele azt is közölte, hogy a szolidaritásalapot 2002-ben hozták létre a Csehországot és Németországot sújtó árvizek után.

Újabb ünnepségnek adott otthont péntek délután a Bernády Ház. Ezúttal neves, esetleg leendô neves meghívottak találkoztak a Bernády Alapítványnak otthont adó épület lépcsôin: a Communitas Alapítvány immár hagyományos, évi alkotói ösztöndíjainak átadóünnepségén.

A ceremóniamester szerepét ezúttal Szép Gyula, az ösztöndíjosztó alapítvány alelnöke vállalta el, rövid beszéde után pedig Nagy Miklós Kund méltatta a tavalyi díjnyertes képzômûvészek - Jakab Noémi Abigél, Károly Sándor Áron, Kiss Iringó Márta, Léstyán Csaba és Pokorny Attila - munkáit, a nyerteseknek a ház nagytermében látható tárlatát.

Markó Béla rövid beszámolójában elmondta: az egy évig folyósított havi ötmillió lejes ösztöndíjat immár harmadik alkalommal adják át az arra érdemesnek találtatottaknak. Annyit ér ez az ösztöndíj, amennyivel könnyebbé teszi az alkotást, az alkotó életét, hiszen kötelességünk mûvészeinkkel való szolidaritásunkat kifejezni. A Communitasnak pedig az a dolga, hogy fenntartsa, bôvítse ösztöndíjainak skáláját. Az idén hat irodalmi, öt képzômûvészeti, öt zenei, öt színházmûvészeti és három filmmûvészeti ösztöndíjat folyósítottak. Irodalmi alkotói ösztöndíj kategóriában nyert László Noémi, Gergely Edit, Farkas Wellmann Endre, Király Zoltán, Páll Zita és Papp Attila Zsolt, a képzômûvészeti kategória díjában részesült Kiss Melinda, Debreczeni Botond Szilárd, Részegh Botond, Márton Katalin és Baász Orsolya, a színmûvészeti kategória díjára érdemesült Váta Loránd Mihály, Béres László, Kézdi Imola, László Csaba és Székely Melinda. A zenemûvészeti kategória nyertesei: Bene Zoltán, Tóth Ágnes és a Flauto Dolce együttes, Kulcsár Szabolcs, Gergely Bálint Ákos és Kolcsár Péter. A filmmûvészeti kategória ösztöndíjaiban Csont Zsombor, Zágoni Balázs és Bálint Arthur részesült.

Az ünnepség a tavalyi ösztöndíjasok mûsorával ért véget: énekelt a Schola Gregoriana Monostoriensis kamarakórus, majd Zayzon Zsolt színmûvész olvasta fel Farkas Wellmann Éva versét. Lászlóffy Zsolt zeneszerzô Viszonyok címû mûvét adta elô, Tompa Klára színmûvésznô pedig Gáll Attila-verset szavalt. Moldován Levente Karácsony Zsolt költeményét olvasta fel, Béres Melinda hegedûn, Horváth Zoltán zongorán játszott.

Mona Musca kulturális miniszter és az RMDSZ vezetôi megállapodtak a kisebbségi törvény elôírásai kapcsán. A tervezetet jövô heti ülésén fogadja el a kormány, majd a parlament elé kerül.

Koalíciós források azt nyilatkozták a Mediafaxnak, hogy Mona Musca csütörtökön este találkozott Markó Béla kormányfôhelyettessel, Márton Árpád képviselôvel, a törvénytervezet egyik kezdeményezôjével, valamint Kötô Józseffel, a kisebbségügyi kormányhivatal vezetôjével.

A megbeszélésen a felek megállapodtak a törvénytervezet végleges formájáról, miután az RMDSZ képviselôi beleegyeztek, hogy a szövegen bizonyos módosításokat eszközölnek, amelyeket a kulturális miniszter kért.

A módosítások a Kisebbségi Tanács hatáskörére vonatkozik, amelyrôl Mona Musca úgy értékelte, hogy "túl kedvezô" az RMDSZ számára.

Márton Árpád képviselô a Mediafaxnak pénteken adott nyilatkozatában megerôsítette: csütörtökön este találkoztak a kulturális miniszterrel.

"A megbeszélésen sikerült tisztáznunk a felek álláspontját. Megállapodtunk abban, hogy lényegében nincs véleménykülönbség köztünk és a kulturális miniszter között, de a törvénytervezet bizonyos elôírásai esetében más megfogalmazást kell találnunk, amelyet mindkét fél elfogadhat" - mondta az RMDSZ- képviselô.

Márton Árpád hozzáfûzte, a módosítás arra a módra vonatkozik, ahogy a Kisebbségi Tanács jóváhagyását adja a kisebbségeket érintô kérdésekben.

Koalíciós források szerint Mona Musca több ízben is visszautasította az RMDSZ törvénytervezetét arra hivatkozva, hogy a dokumentum túl sok kedvezményt biztosít az RMDSZ-nek a kisebbségi ügyekben. Ugyanazon források szerint Mona Musca lemondását is kilátásba helyezte abban az esetben, ha a kormány a Kulturális Minisztérium által nem támogatott formában fogadja el a jogszabálytervezetet. Így az RMDSZ képviselôi és a kulturális szaktárca vezetôje többször tárgyaltak a tervezetrôl.

A találkozók nyomán az RMDSZ vezetôi úgy vélekedtek, a kulturális miniszternek azért voltak kifogásai, mivel nem értette meg pontosan a tervezet elôírásait.

Monica Macovei jóhiszemûen és a reformálás legôszintébb szándékával, a legteljesebb transzparencia jegyében készítette el az igazságügy reformját szolgáló törvénycsomagot, s küldte el a Legfelsôbb Bírói Tanácsnak. Azonban ez az "anakronisztikus" szervezet, amely nem az igazságot és igazságosságot szolgálja, hanem még a kommunizmus idejébôl funkcióban levô magisztrátusok privilégiumait akarja megôrizni, elutasította, nyilatkozta tegnap Eugen Nicolaescu liberális képviselô.

Ezért határozott úgy a PNL, természetesen a PD- vel konzultálva, hogy a kormány felelôsségvállalásával fogadtatja el a törvénycsomagot. Ugyanezt akarja a tulajdontörvényekkel is. Ezzel - elvileg - az RMDSZ és a PUR-ból lett Konzervatív Párt is egyetértett.

Elôre bejelentette (amit már egyébként mindenki tud), hogy a PSD biztosan vádaskodni fog, és bizalmatlansági indítványt nyújt be, ami "meggyôzôdése", hogy elesik amúgy, de mindenesetre "immorális akció". Aztán arról beszélt, hogy a PSD nem törôdik a "nemzeti érdekkel", ami most az integráció, és a bizalmatlansági indítvánnyal csak az ország EU- csatlakozását hátráltatja, s miattuk lép életbe az a bizonyos védzáradék, amely ugyancsak "PSD-örökség", s Damoklész kardjaként lebeg a fejünk felett.

A képviselô igen nehezen viselte el az újságírók kényelmetlen kérdéseit. Arra a felvetésre, hogy a kormány megkésve és nagyfokú hatékonytalansággal reagált az árvízre, azt válaszolta, hogy "idôben és úgy reagáltak, ahogy kellett". Aztán azt fejtegette, hogy Romániának egyik nagy problémája a természeti katasztrófák, és a világ szolidaritását várja. Emellett van "kormányzati akarat" a károk helyreállítására, 200 millió eurót szánnak erre. Azonkívül pedig azok a házak vályogból épültek, amelyek a vízben szétmállnak. Aki meg nem így látja a dolgokat, "rosszindulatú". Egyébként óvatosan lavírozgatott: a kényes kérdések elôl kitért vagy azzal, hogy ô nem kormánytag és nem beszélhet a kormány nevében, vagy, hogy kérdezzük meg a koalíciós partnereket.

A megyei intézményvezetôk kinevezése körüli koalíciós ellentéteket sem kommentálta. Például arra, hogy a Demokrata Párt megyei elnöke tiltakozik az Energomur igazgatójának kinevezése ellen, mert azt a funkciót maguknak vindikálták, azt mondta, hogy nem tud róla, azonkívül csak és csakis a kompetencia számít. Amit a minisztériumok által végzett ellenôrzések derítenek ki. Ha meg valami nem jó, azért a minisztérium a felelôs, dobta át a felelôsséget a kerítésen.

Arra a felvetésre, miszerint nemsokára nálunk is tüntetni fognak az utak állapota miatt, fölényesen azt válaszolta: s akkor mi van? Demokrácia van, az embereknek jogában áll tüntetni. Egyébként Margaret Thatcher miniszterelnöksége idején 11 éven át sztrájkoltak a bányászok. S akkor mi a gond?

Ezek után a PNL-sek egy csoportjával és a tévésekkel kivonult a fôtérre, ahol látványosan egy borítékot dobott be a PNL által felállított urnába a Temes megyei árvízkárosultak megsegítésére.

Holnap ünnepli a keresztény világ pünkösd napját.

Pünkösd karácsony és húsvét után a kereszténység harmadik legnagyobb ünnepe, amikor a Szentlélek eljövetelét - protestáns megfogalmazásban a Szentlélek kitöltését - és a keresztény egyház megszületését ünneplik. A pünkösd a húsvét utáni ötvenedik nap, neve a görög pentecostes (ötven) szóból ered. Az ószövetségi zsidó népnél eredetileg aratási hálaadó ünnep vagy az elsô zsenge ünnepe volt, majd a sínai-hegyi törvényhozás (mózesi törvény) emléknapja lett. A választott nép ezen a napon ülte meg annak emlékét, hogy az Isten szövetségre lépett népével, Mózes törvényt hirdetett. Nevezték "hetek ünnepének" is (7×7 peszah után).

Bár pünkösdöt ünnepként csak a II. században említik keresztény írók (Tertullianus, Origenes), ünneplése egyidôs az egyházzal. Már 305-ben püspöki szinódus rendelte el a Szentlélek eljövetelének megünneplését. Az egyház születésnapjává nyilvánított pünkösd történéseit megörökítô újszövetségi Szentírás részletesen leírja, miként szállt le azon a napon a Jézus Krisztus által mennybemenetele elôtt megígért harmadik isteni személy, a Szentlélek a tanítványokra. Az elsô keresztény pünkösdkor (amely ugyanarra a napra esett, mint a zsidó hetek ünnepe), a Szentlélek kiáradt az apostolokra, betöltötte ôket megvilágosító, lelkesítô, szeretetet sugárzó kegyelmével, hogy képessé váljanak Jézus Krisztus missziós parancsának a teljesítésére.

Az apostolok különféle nyelveken kezdtek beszélni, Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, belôlük alakult meg az elsô keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ôsegyház.

A pünkösdi jelképek: a szél, a galamb és a tüzes lángnyelv. A katolikus egyházban a II. Vatikáni zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése. Korábban, a II. Vatikáni Zsinat elôtt pünkösd vigiliáját (az V. századtól) és pünkösd nyolcadát (a VII. századtól) is külön megünnepelték. Bár pünkösdhétfô a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, a nyugati országokban - és 1993 óta Magyarországon is - ünnep.

A néphit szerint ha pünkösdkor szép az idô, jó lesz a bortermés. Pünkösdhöz több népszokás is fûzôdik, ezek közül egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás. Ilyenkor a falu legényei különbözô ügyességi próbákon mérik össze tudásukat: lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás stb. A gyôztes legény egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartozott engedelmességgel a többi, viselhette a pünkösdi koronát. Uralkodásának rövid idejére utal az irodalomba is átment "pünkösdi királyság" elnevezés. A kislányok e napon tartják a pünkösdi kiránynôjárást, a pünkösdölést. A legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynônek öltöztetik, és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni. A magyar pünkösdi szokások hasonlóak a szláv, román és germán szokásokhoz.

A szerelem ára pénzben is kifejezhetô - és persze nem csupán az utcán árult testinek -: a britek átlagosan 200 fontot (mintegy 10.800.000 lejnek megfelelô összeget) költenek el egy randevúra.

Az összeg elsôsorban abból tevôdik össze, hogy a gyengébb nem kicsinosítja magát, amihez nem ritkán új holmikat is vásárol, míg a teremtés koronája állja a vacsora számláját.

A brit királyság 8,6 millió szinglijének - egyedül élôjének - évente átlagosan öt alkalommal van ígéretes randevúja, így 54 millió lejnyi a fejenkénti kiadás. A magányos szívek fôvárosa amúgy London, ahol a vidéknél 33 százalékkal több egyedülálló ember él.

A YouGov elnevezésû közvélemény-kutató által egy hitelkártyacég megbízásából végzett felmérés szerint a férfiak 60 százaléka eleve abból indul ki, hogy a romantikus vacsorát neki kell kifizetni. A hölgyek a találka elôtt átlagosan 90 fontot költenek fodrászra, kozmetikusra és új ruhanemûre.

Az alkoholnak újabb szakvélemények szerint nincs semmilyen pozitív hatása az egészségre.

"Az alkohol mérgezi a sejteket" - mondta Manfred Singer professzor, német alkoholkutató az Apotheken Umschau címû szaklapnak nyilatkozva. Singer szerint valamilyen módszertani hiba áll az elmúlt években megjelent csaknem minden olyan tanulmány hátterében, amely az egészségre hasznosnak minôsíti a mérsékelt szeszesital-fogyasztást.

Mint mondta, a legtöbb esetben a vizsgálat tárgya nem is az alkohol lehetséges pozitív hatása volt, az egyfajta "melléktermékként" bukkanhatott elô.

A münsteri egyetem társadalom-egészségüggyel és járványtannal foglalkozó professzora, Ulrich Kell is amellett tör lándzsát, hogy az alkohol káros. "Megelôzési vagy kezelési eszközként semmi esetre sem alkalmazható" - szögezte le.

Házi kövirózsa. Sempervivum tectorum. (Fülfû, kôrózsa)

Régebben sokfelé tartottak kôrózsát, most már csak szórványosan. Fülfájás esetén a növény pozsgás levelét kiszorították, s langyosan vagy étolajjal összekeverve a fülbe csepegtették, s a fülfájás elmúlt. A "fülfût" a disznópajta tetején, a cserepen tartották télen-nyáron.

Fehér orgona. Syringa vulgaris. (Fehérburusnyán, fejérburusnyán, fehérburustyán, fejérburustyán, fejérorgona)

Vidékünkön mindenütt közönséges, virágos kertekben kerítések mellé ültetik. A népi gyógyászatban is szerepe van. Fehérfolyás esetén a virág fôzetét beöntésre használták. Ugyancsak a virágból készített teát gyomorfájás ellen itták. A gyomorfekélyt a megszárított levél fôzetével kezelték: naponta étkezés elôtt, cukor nélkül decinyit ittak. Megfázás esetén a virág fôzetében fürödtek.

Törpe bársonyvirág. Tagetes patula. (Büdöske)

Gyakori virág, különbözô alak- és színváltozatban (provar. simplex, provar. ligulosa) látható. Kedvelt kerti növény. Azt tartják Szovátán a virágról, hogy az elfáradt szemet a fôzetével kell borogatni, hogy a látás javuljon. "Fôleg a sofereknek jó."

Keskenylevelû (kislevelû) hárs. Tilia cordata. (Hárs, hársfa, íneresztô popjom, zádogfa)

Virágjának kellemes illata miatt díszfának, utak mellé sorfának ültetik, de bôven él vadon is. Értékes gyógynövény. Virágjából hûlés, köhögés, "mejfájás, fojlás" elleni teát fôznek. Jó lázcsillapító és idegnyugtató. A virág fôzetét ekcémás testrész borogatására is használták. Fiatal hajtásokból vagy vastagabb ág héjából fôzött tea megszünteti a hasmenést. Sebre, kelésre, tályogra a hárs héja alatt lévô sárgás "hártyikát" (íneresztô popjomot) meglobbantva, majd rongyra kenve rákötik. Jó nyálkaoldó és köptetô hatású. Élvezeti teának is kitûnô.

Erdei pajzsika. Dryopteris filix-mas. (Ördögborda, pajzsika)

Virágtalan dísznövény. Egyre divatosabbá válik, a többi páfrányfajjal együtt. Virágoskertekben, udvarokon, házak és kerítések elôtereiben, temetôkben lehet vele gyakran találkozni. Az erdei pajzsika erdeinkben igen gyakori, onnan viszik haza és ültetik el. Gyógynövény is. Ízületi gyulladás esetén a növény fôzetével borogatták a beteg testrészt. Májmételyes állattal a megszárított és lisztté tört gyöktörzset (föld alatti szárat) etették.

Édesgyökerû páfrány. Polypodium vulgare. (Édesgyökér, édesgyökér)

Ritkábban, de ezt a fajt is szokták dísznövényként ültetni. "Gyükere jó enni, ojan cserédes (fanyarédes) íze van, mikó gyermekek vótunk, rácskátuk." Régebb cukor helyett használták. Teája gyógyítja a gyomorfekélyt.

Gub Jenô

A "városépítô" polgármester, Bernády György száz évvel ezelôtti tárgyalásai eredményeként épült a Városháza. A kezdettôl:

- 1903 ôszén a Széchenyi téri neogótikus városháza ötablakos emeleti gyûléstermében tartott tanácsülésen jelentette be Bernády az új székház építésére vonatkozó tervét. Bejelentését az építkezést megelôzô, mûszaki tanácsosokkal való tárgyalásai követték. Az építkezésre alkalmas terület kijelölése után következett a terület(ek) magánkézbôl való kisajátítása, megvásárlása és a régi kis épületek lebontásának a kérdése. Soron következett a székház leendô termeinek, dolgozószobáinak (irodáinak) szükséges és méret szerinti összeírása és az elôzetes költségvetés számításai.

- Az 1904. július 6-i közgyûlésen Bernády által ismertetett mûszaki és költségvetési adatok hallatára egyes tanácstagok méltatlankodtak ugyan, de a tanács mûszaki osztálya a székház tervezési programját összeállította.

- Az 1905. május 16-i gyûlésen Bernády György a székház építésére vonatkozóan elképzelését meggyôzôen és véglegesen fenntartotta. A tanács mûszaki osztálya a tervezési program véglegesítése után a székház tervpályázatát országos viszonylatban hirdette meg.

- 1905. május 24. és 25-én már a beérkezett pályázati tervek felülvizsgálata és osztályozása után a bírálóbizottság bontotta fel a jeligés borítékokat és vált ismertté a díjazott tervek alkotóinak a neve. A bírálóbizottság a "Székház" jeligés tervet minôsítette nyertesnek, a másodikként az "Ôrtorony" jeligés tervet bírálta és a "Bem apó", a "Tornakert" és a "Háromkör" jeligés terveket, melyekben felhasználható részleteket talált, megvásárolta.

A pályázatot nyert terv készítôje az országosan ismert Komor Marcell és Jakab Dezsô budapesti építészek közös munkája volt, akik ugyanakkor megkapták a megbízást a kiviteli tervek készítésére is, figyelembe véve a díjazott négy tervben a bírálóbizottság által kedvezônek látott részleteket is. A második helyre az "Ôrtorony" jeligés tervet ítélték, melynek készítôje Sebestyén Arthur volt. A megvásárolt "Bem apó" jeligés tervet Bobula János, a "Tornakert" jeligés tervet Sneider Iván, a "Háromkör" jeligés tervet Tóásó és Várady Árpád építészek készítették.

A tervpályázat jelentôségét bizonyítja, hogy azon neves tervezôk vettek részt. Komor Marcell és Jakab Dezsô budapesti építészek közös tervezôirodája akkor már országos tervpályázatok nyertese volt. Ôk tervezték a párizsi világkiállítás magyar pavilonját (1900), a szabadkai zsinagóga (1901), a pécsi postaigazgatóság (1901), a pozsonyi kereskedelmi és iparkamara (1902), a kecskeméti iparos otthon (1904), a nagyváradi stb. nagyméretû építkezések nyertes terveit. Sebestyén Arthur budapesti építész sok nyertes pályázata közül csak a budapesti Szent Gellér Szálló és Fürdô, a nagyváradi Fekete Sas Szálló tervét említjük meg. Bobula János budapesti építész sok nagy templom tervét készítette. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a Bernády György tervbe vett színház- tervpályázatára Bobula János csodálatosan szép tervet küldött be, de annak építését az elsô világháború meghiúsította. (A színházat a fôtér északi végén, a jelenlegi templom helyén képzelték el.) Sneider Iván és Tóásó Pál budapesti építészek voltak. Utóbbi építész munkái közül a szatmári Vigadó és szálló (1890) és a munkácsi városháza (1899) terve már ismeretes volt. Tóásó a marosvásárhelyi városháza tervpályázatára Várady Árpád marosvásárhelyi építésszel közösen készítette a megvásárolt tervet. Várady Árpád (1882-1967) tervezô építész és kivitelezô nagyvállalkozó volt (a Tisztviselô telepi villákat építette).

- 1906 júniusában a Városháza kivitelezésére kiírt árlejtési pályázatot a marosvásárhelyi Csiszár Lajos építômester-építész nyerte el és kapta a megbízást a munkálatok kezdésére, amelyet a következô év ôszén fejezett be s adott át "kulcsra készen" a város polgármesterének. (A tárgyalások menete három évet, a kivitelezése két évet vett igénybe.)

Keresztes Gyula

A Maros Megyei Kórház súlyos anyagi helyzete odavezetett, hogy tegnaptól csupán a sürgôsségi eseteket utalják be a klinikai részlegekre. A kórház fôkönyvelôje csütörtökön találkozott az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár képviselôivel, a megbeszélésen az egészségügyi fogyóanyagok és a vegyi reagensek folyamatos biztosításának lehetôségeirôl, valamint az adósságok törlesztésérôl tárgyaltak. A találkozóra az adóslistán szereplô elsô 38 kórház fôkönyvelôjét rendelték Bukarestbe, a Maros Megyei Sürgôsségi Kórház a sorban a harmadik ami az adósságok nagyságát jelenti. A kritikus helyzetrôl Buicu Florin adminisztratív igazgatót kérdeztük.

- A tárgyalások során a kórház fôkönyvelôjének javaslatát a szaktárca és az egészségbiztosító elfogadta, amely szerint a tavalyi, a vegyi reagensekre és fogyóanyagokra vonatkozó számlákat az elkövetkezô 3 hónapban kifizetnék, havi 10 milliárd lejes részletenként, a döntést pedig közlik majd a gyógyszerforgalmazó cégekkel.

- Információink szerint ezután kizárólag a sürgôsségi eseteket fogadja a megyei sürgôsségi kórház. Mi lesz a többi beteggel?

- A Maros Megyei Sürgôsségi Kórház, amint az a nevében is benne van: sürgôsségi, és úgy határozott, hogy a következô idôszakban csak a sürgôsségi eseteket kezeli. Ez a döntés nem vonatkozik például a daganatos betegekre, akik ugyan nem számítanak sürgôsségi eseteknek, de a beavatkozás elodázása megrövidítheti a páciens életét. Nem vonatkozik a speciális egészségügyi programokon keresztül kezelt betegekre sem (mint például az ortopédia protézisprogramja, a csontvelô-átültetés esetében), ahol az elôre betervezett kezeléseket elvégzik. Igyekszünk a sürgôs esetekre korlátozni a beavatkozásokat, minden klinikai részlegnek javasoltuk, alakítsa ki a várólistákat.

- Mi lesz azokkal, akiket már beutaltként kezelnek a kórházban, de nem számítanak sürgôsségi esetnek, vagy akiket elôjegyeztek éppen erre az idôszakra?

- A beutaltak kezelését folytatják. Ami az elôjegyzett személyeket illeti, a kórházi részlegek vezetôit arra kérjük, hogy a betegek megvizsgálása után döntsenek arról, hogy sürgôsségnek számít-e az eset vagy sem. Egyébként is a korlátozó intézkedés várhatóan 1-2 hétig tart majd.

- Mi a helyzet a vegyi reagensekkel, fogyóanyagokkal?

- A szaktárca kimutatást kért a raktáron levô termékmennyiségrôl, amit mi továbbítottunk. Egyelôre még rendelkezünk kellô mennyiségû fogyóanyagokkal (gumikesztyû, szondák, katéterek), hiány van viszont fecskendôkbôl. A minisztérium ezek után a kórházak rendelkezésre bocsátott az országos tartalékalapból egy bizonyos mennyiségû fecskendôt, a Maros Megyei Kórház például jövô hét elején százezer fecskendôt és tût kap. Hiány van még a kötszerbôl, ragtapaszból, de ezeket megpróbáljuk más forgalmazóktól beszerezni. A vegyi reagensek egy része is hiányzik, azonban a sürgôsségi vizsgálatokhoz minden reagens megvan. A laboratórium elvégzi a sürgôsségi vizsgálatokat, a beutalt betegek vizsgálatait, a járóbetegek esetében szintén, de utóbbiak esetében csak ha a megyei kórház valamely szakorvosának küldôpapírjával rendelkeznek.

- Hogy áll a kórház a gyógyszerekkel?

- Egyelôre csak a vegyi reagensekre és egészségügyi fogyóanyagokra vonatkozik a Gyógyszer- és Fogyóanyag-forgalmazó Cégek Egyesületének döntése. Mellesleg az egyesületnek 47 tagja van, a Maros Megyei Sürgôsségi Kórháznak közülük mintegy 20 cég biztosít árut, amelyek közül néhányan úgy döntöttek, hogy továbbra is leszállítják a rendeléseket. A gyógyszerrendelések elutasításáról egyelôre nincs szó.

- Mikorra várható a helyzet normalizálódása?

- A megoldást az egészségbiztosítási pénztár 10 százalékos tartalékalapjának kiutalása jelentené, ami átmenetileg megoldaná az anyagi problémáinkat. Ezt a szaktárca is szorgalmazza. A kórházba érkezô páciens szemszögébôl tekintve a dolgokat nem állítanám, hogy természetellenes volt a helyzet, hiszen az indokolt kezelést eddig is biztosítottuk és ezután sem lesz másként.

Sipos Domokos

Szívem, te szegény, bús madár!

Ne kérdezd, hogy hol késnek

A kettôs tüzes nyelvek.

Hiába zokogsz,

Poshadt lelkekkel csudák nem történnek!

Azért én mégis kiengedlek.

Repülj szívem!

Nem baj, ha bukdácsolsz

S kegyetlenül véresre tépnek.

Vergôdésed a biztos üzenet,

Hogy indul már sebes szél zúgása,

Isten markából felröppen

S felénk szárnyal a megváltás fehér galambja!

Csak élô magyar szerzôk mûvei

Csak élô magyar szerzôk mûvei kerülnek fel a 76. Ünnepi Könyvhét listájára - mondta Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztôk Egyesülésének (MKKE) igazgatója az MTI-nek.

Igén június 2-6. között rendezik meg a könyvhetet, a két központi helyszín a budapesti Szent István és a Vörösmarty tér lesz.

Az utóbbi években óriási viták voltak arról, milyen elvek alapján szelektáljanak, mely címek kerüljenek a listára, a kiadók ugyanis több száz kiadványt idôzítettek a rangos könyves eseményre - világította meg a döntés hátterét Zentai Péter László.

Az MKKE ezt a helyzetet tavaly úgy próbálta orvosolni, hogy eltörölte a 120-as limitet, minden könyv felkerülhetett a listára.

Ennek nyomán viszont nagyobb "könyvtömeg" jelent meg, mint a karácsonyi könyvvásárra; a majdnem ötszáz debütáló kiadványt a kereskedelem nem tudta feldolgozni és a vásárlók számára szinte lehetetlenné vált az eligazodás - mondta.

Ezért idén visszatérnek a régi, több évtizedes hagyományhoz, hogy ez a kortárs magyar irodalom ünnepe: csak élô magyar szerzô elsô kiadású mûve lehet könyvheti mû.

"Ez így is több mint kétszáz mû" - mondta.

Hangsúlyozta: nincs arról szó, hogy a külföldi szerzôk mûveit kitiltanák a könyvhétrôl, a kiadók kínálatában bármilyen könyv szerepelhet.

Az esemény módosított szabályzata szerint az is újdonság, hogy az ünnepi könyvhét szerves része a Gyermekkönyvnapok.

A Szent István-bazilika elôtt a kortárs szépirodalmat, továbbá a szépirodalmat is megjelentetô társadalomtudományi kiadók, a Vörösmarty téren a gyermek- és ifjúsági irodalmat közreadók és a könyvkereskedô cégek kapnak elhelyezést.

- A megyei múzeum legújabb kiállításának margójára -

A századforduló évei - az 1800-as évek vége és az 1900-as évek eleje - mint a
"boldog békeidôk" élnek a történelmi emlékezetben. A forradalmak és háborúk kora lejárt és az 1867-es kiegyezést követô, meg-megtorpanó, néha talán megtörô, de összességében dinamikus gazdasági, társadalmi és kulturális folyamatok 19. század végi mérlege, végsô soron pozitív: országépítés, polgári jellegû állami fejlôdés, fejlôdô kultúra. A sikeres századvég után a 20. század is ígéretesnek mutatkozik. Az ellentétek még nem jelzik a nagy és súlyos változásokat, még nem sejteni a világégés közelségét. 1907-ben még daccal és büszkén szól a költô: ".......futok a holnap elébe" (Ady Endre, 1907).

Ezek az általánosan jellemzô folyamatok Marosvásárhely esetében talán még hangsúlyosabbak, hiszen ez a hagyományôrzô, vidéki kisváros éppen ebben az idôben válik Erdély egyik jelentôs városává. A székelyek fôvárosát, amely oly késôre - az 1800-as éveknek csak a második felére lépett be az erdélyi "nagyvárosok" sorába, alig pár évtized múlva már ott találjuk a ranglista elején: Erdély legfejlettebb városai között, a negyedik helyen. És úgy látszik, fejlôdése dinamikus, lehetôségei korlátlanok. Egy sikersorozat a 19. század második fele: 1859-ben kibôvítik a marosvásárhelyi postaforgalmat - 1870-tôl a kolozsvári postakocsi naponta jár, 1863-ban felállítják a távíró- hivatalt, 1871- ben elkészül a marosvásárhelyi vasútállomás, és átadják a közforgalomnak a Gyulafehérvár-Kocsárd- Marosvásárhely vasútvonalat, 1893-ban Marosvásárhely megkapja az engedélyt a "közhasználatú távbeszélôhálózat" létesítésére, és a 20. század küszöbén, 1899. október 31-én kigyúlnak Marosvásárhelyen az elsô villanyfények.

A századforduló Marosvásárhelyén az ekkor már évszázadok óta mûködô Református Kollégium és a Római Katolikus Fôgimnázium mellett egy polgári fiúiskola és egy felsô kereskedelmi leányiskola csiszolgatta a marosvásárhelyi ifjak elméjét, 1892-ben pedig itt nyitotta meg kapuit az erdélyi ipari oktatás talán legrangosabb szakintézménye, a marosvásárhelyi Fa- és Fémipari Szakiskola. Nem csoda, hogy Marosvásárhely polgársága igényelte és áhítatosan tisztelte a kultúrát. Már a 19. század elején rendszeressé váltak a színházi elôadások, amelyeket elôbb az Apollóban, késôbb az Elba-szigeten, a Ligetben felépített színkörben láthatott a nagyérdemû közönség. De mûködött a városban számos közmûvelôdési és közhasznú egylet és társaság. A századfordulón éli második virágkorát a marosvásárhelyi kaszinó és ugyancsak ekkor élénkül meg, Petelei István író erôfeszítéseinek köszönhetôen, a Kemény Zsigmond Társaság. A városi közélet, sôt, talán túlzás nélkül állítható, a városi életforma szerves részévé vált már ekkor a Székely Közmûvelôdési és Közgazdasági Egylet, a Városi Dalegylet, az Iparos Polgári Egylet, a Marosvásárhelyi Sportegylet, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Rendezvényeik, programjaik megannyi változatos színfoltot jelentettek Marosvásárhely társasági életében. A legkedveltebbek az Apolló nagytermében rendezett farsangi bálok voltak, de szép számban rendeztek táncünnepélyeket, különbözô jótékonysági esteket egész évben. Az évad általában a legtekintélyesebbnek tartott "vármegyebállal" kezdôdött, amelyet a "jogászbál" és különbözô jótékonysági estek, táncünnepélyek követtek. Kedveltek voltak, fôleg az iparosság körében, a különbözô ipartársulatok által rendezett bálok is.

A 19. század végén egyre több nô vett részt a különbözô egyletek, társaságok életében. Délután gyakran jártak egyleti ülésekre, vagy meglátogatták egyik-másik barátnéjukat és egy-egy csésze kávé, tea vagy csokoládé mellett megbeszélték a társasági élet legújabb híreit, eseményeit. A férfiak körében ugyanakkor egyre elterjedtebb lett a kávéházak, vendéglôk látogatása, amelyek a 19. század végére a polgári életforma jellegzetes intézményeivé váltak. A jeles marosvásárhelyi kávéházak, a Transylvania, a Corso vagy a Royal állandó közönsége lapokat olvasott, politikai, közéleti hírekrôl értesült, kártyával vagy biliárddal töltötte idejét. A kevésbé tehetôsek kiskocsmákban, városszéli csárdákban felejtették bújukat, bánatukat egy-egy pohár bor vagy egy-egy deci tömény mellett.

Kiállításunk egy korszak hangulatát, egy elfelejtett világ színeit kívánta feleleveníteni, a Marosvásárhelyi Múzeum, a Kolozsvári Erdélyi Múzeum, valamint Aurelia Veronica Filimon, Keresztes Gyula, Csepreghy András és Benkô Rozália magángyûjtôk által megôrzött tárgyi emlékekre támaszkodva.

Bónis Johanna

Néztem a falon angyalaidat

gyertyaláng-lobogásban, s a zene

szárnyaival megüzent jelekkel

kibékült egymással a föld és az ég.

Ries Zoltán: Angyalok a Szamárhegyen

Ritka szép kiadvány Aknay János szentendrei festômûvész háromnyelvû albuma, az Angyalos könyv - A book of angels - Engelbuch. A Novotny Tihamér szerkesztette és Bán Miklós tervezte magyar-angol- német szövegû, számos reprodukciót tartalmazó impozáns kötet a Vajda Lajos Stúdió Kulturális Egyesület gondozásában 2004-es keltezéssel látott napvilágot az alkotómûvészeti központként is nagy megbecsülésnek örvendô városban. Ismertetônk mottóját az album elsô oldaláról másoltuk ide. A líra nem csak erre a bevezetô néhány sorra szorítkozik, a kötetben szereplô szakírók, a mûkritikusok, mûvészettörténészek is többször költôi ihletettségû mondatokra ragadtatják magukat, miközben a festô életmûvét igyekeznek megközelíteni. Figyeljük csak Novotny Tihamért: " Ha létezik a festészetben költészet (és miért ne létezne?!), akkor Aknay János mennyei városa (mert a teremtés, ha igazán igei értelmû, mindig emelkedett cselekedeteket és következményeket von maga után) mintegy ezerarcú szakrális délibáb, mintegy ékes angyali korona - minden szereplôjével egyetemben - magasan a Város felett lebeg.

Ha létezik a festészetben isteni rend, azaz egyensúlyteremtô, a diszharmóniákat is magába foglaló, egymásra épülô egyetemes harmónia (és miért ne létezne?!), akkor Aknay János esetében is ezt tapasztaljuk. Mert ha a sok egyes (rész)motívumot és motívumváltozatot, valamint mûtárgydarabot üzenetük, tartalmuk, formájuk, fajtájuk, színük, jelentésük, feladatuk, mûködésük (stb.) szerint egymás mellé helyezve tekintjük, kialakul bennünk a boldogságnak az az érzése, mely Boetius szavaival élve: "a határtalan élet egész szerinti, egyszerre való és a tökéletes birtoklása" érzéséhez hasonlítható." Na ugye, igazam volt! Nem is idézek tovább az Elôszó Aknay János "Angyalos Könyvéhez" címû szövegbôl. Emlékeztetem viszont a Múzsa olvasóit, hogy nyolc évvel ezelôtt ilyentájt a mûvésszel és festményeivel "élôben" találkozhattunk Marosvásárhelyen. Sikeres kiállításáról akkor, 1997 tavaszán mellékletünkben is írtunk. És már most örömmel jelezhetem, hogy Aknay János az idén hasonló élményben részesíti vásárhelyi híveit. Ôsszel a Bernády Házban elsôsorban mûgyûjtô barátjának, Szepessy Lászlónak köszönhetôen újra láthatjuk képeit. Ezekbôl néhányat az albumba foglaltak felhasználásával megpróbálunk a mai Múzsa oldalain reprodukálni. Sajnos, minôsíthetetlen merényletet követünk el ezáltal, hiszen a lap szürkeségével éppen legnagyobb erényük egyikétôl, a színek páratlan ragyogásától és élményhordozó erejétôl fosztjuk meg a mûveket. De nincs mit tennünk, az újság lehetôségei egyelôre még ilyenek. Ami talán enélkül is megragadhat tehát a látványban, az a formai, kompozíciós bravúr és a festô évtizedeken át kialakított, közismertté tett, jellegzetes motívumrendszere.

És amit még tehetünk: a kötetbôl újabb idézetekkel növelhetjük a várakozást, amely a tárlat hírére egyik-másik olvasónkban kialakult. Következzék egy-egy gondolat a szerzôktôl. * Aknay János angyalfigurái - akár arcukat mutatják, akár egész alakjukat - egyszerre mitikus és valódi személyek. Szemünkbe ivódva elindítanak bennünk egy mesét, pontosabban lényükben fogalmazódik meg az, amit mi készek vagyunk rejtélyességük okán fabulaként értelmezni. (Szemadám György ) * Most talán meglepett minket. Lírai, de belsô intimitásában is nyitott, megmutatkozó képeket fest. Szép angyalokat... Mint ahogyan ezt számos róla, mûvészetérôl készült tanulmányban sokan megírták - festészetének fejlôdésében pontosan nyomon követhetôk a motívumok és kifejezések jegyei, mégis ezek az egyangyalos képek: mások. (Szabó Lilla) * Aknay János angyalképei meditatív képek... Nem ragaszkodik minden angyalos képénél a figurativitáshoz, s még inkább nem a realizmushoz... Aknay mûvészete mirákulum, csoda, teofánia, megjelenés és epifánia is egyben, egyszóval jelenvalóság, a szó mindkét értelmében. (László L. Menyhért ) * Úgy tûnik, az Aknay-életmûben belsô klasszicizálódást vehetünk észre. Bizonyos mozzanatok, folyamatok idônként látszólag eltûnnek, mint hegyi patak a karsztos hegyekben, hogy aztán kicsit módosulva a felszínre törjenek újra. Ilyenek Aknay angyalai is, akik vagy a várost ôrzik, vagy a festôt, vagy azokat a barátokat, akik nincsenek már e rosszkedvû földgolyóbison, s langyos szellôvé, puha felhôvé, vagy angyallá változtak maguk is. (Hann Ferenc) * Az Aknay János festészetében mûvek hosszú során megjelenített dicsfény övezte szárnyas alak a szellemiségek birodalmában létezô, de emberarcú, az Istenhez elvezetô, de e piktúra révén mégis konkretizált, valószerûvé avatott lény. (Wehner Tibor) * Angyalsorozatán az emberi érzések stációit fogalmazza meg, a forma és szín harmonikus egységében, esztétikai szépséggel, festôi módon. Harminckét éves angyalmotívuma ma is fiatalos, megújult, ismét újjászületik vásznain, merített papírjain, néhol titokzatos, transzcendens lényként, máshol lányaként, vagy éppen rovásjelekbôl absztrahálva, jelzésértékûen lebeg a képmezôben. (Vámosi Katalin) * Nem mások ezek, mint a szimbólummá tömörített absztrakt angyalok, amelyeknek jelzésszerû szerepeltetése a figurális megfogalmazású képeken egyértelmûen egységes rendszerbe olvasztja Aknay gazdag festôi formanyelvét. (Török Katalin) * Aknay Jánost nem a Michelangelo Utolsó ítéletérôl ismert szárnyatlan, s így az ördögtôl megkülönböztethetetlen angyal érintette meg, ... hanem a hírvivô, a fényhozó, az ôrzô, úgy is, mint erkölcsi fenomén, az emberi lét gyötrelmét-kínját elviselni segítô egyenes gerinc. (Szakolczay Lajos) * Szembenéz. Glóriásan. Emberi, biblikus és szent személy. Arca a holdat idézi, a fogyó és telt, kettôbôl egybeolvadó Hold-arcot. Sok alakú, de mintha mind egyetlen személy volna, nem azonos küllemû angyalok légiója a sok portré, hogy az alkotót csenddel vegye körül. (Cukor György) * Minden kétséget kizáró biztonsággal prognosztizálható, hogy Aknay a jövôben sem hagy föl az angyalokkal. Mi több, az angyalok további, elôre nem látható vátozatokban is bizonnyal felbukkannak majd... (B. Kiss László)

Hát most ennyi. Bôvebben majd novemberben lesz alkalmunk Aknay angyalairól, magával ragadó mûvészetérôl írni.

N.M.K.

Tallózó

Visszaemlékszem, napok és hetek alatt micsoda mozgalommá terebélyesedett a Benedek Elek Emlékház létrehozása, miként hordták össze hetek- hónapok alatt a nagybaconi tájmúzeum anyagát, micsoda akarat társult a vargyasi fafaragók, bútorfestôk tehetségéhez, hogy önmagukat megmutassák, miként varázsolták újjá a vargyasi Daniel-kastélyt, hogyan állt vissza a helyére elôbb a véceri 48-as emlékmû mása, majd ennek az elpusztítása után Tornay Endre szobrászmûvész alkotása a Barót-Köpec- Ágostonfalva-Felsôrákos útkeresztezôdéshez. Mindez garancia arra, hogy nemsokára múzeumi évfordulókat ünnepelhetünk Baróton és Erdôvidéken. (Sylvester Lajos) *Johnny Weismüller, a Tarzan-filmek hôse a mai napig is elevenen él az emberek emlékezetében. A filmsztár 20 évvel ezelôtt hunyt el, 1984. január 20- án, 80. életévében a mexikói Acapulcóban, miután utolsó éveit leszegényedve, egyedül, elhagyatva élte le. (...) Ifjabb Johnny Weismüller két napra jött, édesapja születésének centenáriumi ünnepségeire. Szállása a Continental szállodában volt, amely elôtt hatalmas transzparens állt, rajta ez a szöveg: "Isten hozott, Johnny Weismüller jr.!" (Boér Jenô) * Tanítványain keresztül, akik szeretettel emlegetik egykori osztályfônöküket, a most 90. születésnapját ünneplô Árkossy Sándor bele van építve nemcsak a torockói Ifjúsági Szabadidô Központunkba, a Dónát út végén most épülô református templomba, az Erdélyi-szigethegység vízi erômûveibe, a sok hazai hôerômûbe vagy a paksi atomerômûbe, de Fokvárostól Tel Avivon át Kanadáig teremtett számos értéke kézzel foghatóan, vagy különbözô szintû iskolákban a tôle tanult emberséget továbbadva- sokszorozva. (Szabó Zsolt) * A táborlakók és lelkes vendéglátóik abban a reményben vágtathattak haza július 19-én Bálványosról, hogy a XIII. Incitato szekere rúdja továbbra is elôre mutat, s a lovak az új téma - Pegazus - költôi szellemében 2005-ben szintén Kézdivásárhely és vidéke felett fognak röpködni. (Csutak Levente) * Gratulálunk az idei kiállításhoz a mûvészeknek, mûkedvelô személyeknek és cégeknek, akik a tábor mellé álltak, és adja Isten, hogy amit Tóth Ferenc és Miholcsa József megálmodott ezelôtt tizenkét évvel, hosszú és sikeres folytatása legyen. (Vetró Bodoni Sebestyén András) * Éppen a tizenkettedik egyéni kiállítása Wéber Máriának. És közel kéttucatnyi képet sorakoztatott fel erre a bemutatkozásra. (...) Szinte kedvet kap az ember a mezítlábra vetkôzéshez, hogy úgy sétáljon át a kis falun, olyan Nádas menti: Egeres környéki, bogártelki vagy gorbói környezetben, ahonnan a gyógyító orvos ihletforrásai is eredeztethetôk. (Gábor Dénes) * Ha valaki álmában lejtôre megy, akkor sírni is fog, viszont ha hágóra megy, akkor örömben lesz része. Ha az ember tehenet vagy cigányt lát, akkor szerencse éri. A vízhez is jelentést társít, véleménye szerint, ha valaki álmában vizet lát, azt a víz elviszi, vagyis meghal. (Salló Szilárd) * Amikor unokája nyugtalan, gyakran felsír álmában, a szomszédban levô asszonyhoz fordul, hogy öntse meg az unokájának az ónt, és az unokája ezután meggyógyul. (Péter Enikô) * Csíkszentmártonban sohasem volt általánosan elterjedve a székely kapu. Itt honos volt és ma is az a kôkapu. Faragott kôbôl rakott magas oszlopai valóságos diadalívként emelkednek. (Tekse Antal) * A taláros testület a magántulajdon sérthetetlenségét garantáló alkotmányjogra hivatkozva ismerte el a Tim-Presst a temesvári Magyar Ház tulajdonosának. Lucian Mihai, a bíróság elnöke a sajtót a kétlépcsôs alternatíváról is tájékoztatta. Rávilágított, az ingatlant a kormány visszaadhatná az államnak, az állam pedig az eredeti tulajdonosnak. (Gurzó K. Enikô) * Bizony, a mi Miskánk benôtte a Kárpát-medencét, jószerivel ki is nôtt belôle, hisz híre-neve, szerénysége ellenére bejárta-bejárja a nagyvilágot, és ha valahol sérül a magyarságtudat, ott visszahelyezi a régi címerkeretbe azt, s ahol nem volt még ilyen, ott elvégzi - tanítványaival elvégezteti - az alapozást. (Sylvester Lajos) * Én tanítgatom az egyetemistákat, mondhatom, sok tehetséges fiatal van. És persze, most is nônek itt föl írók, de néha eszembe villan: minek ennyi író? Jó villanyszerelôk kellenek, nem írók. (Ilia Mihály levelébôl) * Az Erdélyi Kárpát Egyesület múltjáról egy jubileumi kiadványból - Múlt és jelen. EKE, Kolozsvár, 1996 - szerezhetünk tudomást. A kezdeti idôszakhoz szeretnék néhány kiegészítô adatot szolgáltatni. (Hints Miklós) * A krónika kézirata egyre inkább gyarapodott. Sincai a Wass grófok cegei birtokán, Váradon, Budán írta e mûvét, majd amikor vándorolni kényszerült, batyujában hordozta a kéziratot, melyrôl ezt mondta: "Ez az én fiam, aki által dicsôíteni fognak halálom után." (Kovács Ferenc)

MÛVELÔDÉS, 2005/5. április

B. D.

Könyvespolc

Rendhagyó kiadói vállalkozás hívta fel magára a figyelmet az elmúlt napokban Kolozsváron rendezett Lucian Blaga-fesztiválon. Kétnyelvû - román-magyar - versantológia vonultatja föl a kincses város költôit, mindeniküktôl több írást is közölve a közel félezer oldalas, igényes kivitelezésû kötetben.

Már az is szokatlan manapság, Kolozsvárott különösen az, hogy így, együtt jelentkezzenek a két kultúra lírikus képviselôi, az meg pláne meglepô, hogy a korábban nemzeti elfogultságáról elhíresült municípium önkormányzata és polgármesteri hivatala kiemelkedôen nagy összegekkel támogasson egy ilyen irodalmi illetve azon jóval túlmutató kezdeményezést. Bár az idôk változását az is jelzi, hogy az egész rendezvény igen komoly anyagi megbecsülésnek örvendhetett. A széles körû hazai és nemzetközi részvétel, a tudományos ülésszakok és a többi megnyilvánulás lebonyolítása nem kis pénzbe kerülhetett, nem beszélve a számos díjról, amelyet kiosztottak. A fesztivál nagydíját egyébként éppen a szóban forgó kötetnek, az Un pahar cu lumina - Pohárnyi fény címû összeállításnak ítélték oda. A Kolozsvári kortárs költôk antológiája alcímet viselô gyûjtemény anyagát Molnos Lajos válogatta és szerkesztette könyvvé a Tinivár Kiadó gondozásában. A fordítók teljesítménye sem akármilyen, s most elsôsorban a mennyiségre célzunk, mert a tolmácsolások milyenségét értékelô elemzésre ebben a jelzésszerû kis írásban nincs lehetôségünk. Tízen vállalták az átültetés nehéz, gyakorta hálátlan feladatát. A nevek: Gabriela Leoveanu, Kolozsi Katalin, Ana Maria Pop, Mircea Dinescu, Balázs Imre József, Gáll Attila, Molnos Lajos, Lövétei Lázár László, Karácsonyi Zsolt, Szonda Szabolcs.

Akik kedvelik a számokat, azoknak elmondhatjuk, hogy 67 költô szerepel a kiadványban, közülük 28 magyar. Beszédes adatok. És egy másik név is ide illesztendô: a Print Art nyomda elegáns, szép termékének borítója és illusztrációs együttese Tosa Szilágyi Katalinnak köszönhetô. Az elôszót Emil Boc, az utószót Petru Poanta és Molnos Lajos írta. Önkéntelenül is eszembe jut: talán érdemes lenne Marosvásárhelyen is kísérletezni egy hasonló próbálkozással. Egyébként a megyehatárokon ritkán lépnek át az ilyen kiadói teljesítmények, gyors tájékozódásunkat ezúttal egy szintén vásárhelyi tollforgató, Izsák Márta segítette, aki maga is kortárs irodalmi díjat kapott a Blaga-fesztiválon.

(nk)

Horváth Arany

Apám, ki a messzi végtelen vagy, most meztelenre vetkôztetett leányod didergô teste fölött árasztod a meleget. A mûtôasztalon ezüstfüstként terjed bennem a nyugalom. Félelemnek nyoma sincs. Azt mondottam néked sírva, vitát nem tûrô hangon: ne nézd rajtam a kegyetlen kínt, amit rád és rám mértek. Oktalan magamutogatók tele tüdôvel hamisságokat kürtöltek világgá. Ôk az igazságtudók, és szerencsétlenek. Ôk, a gerendának nem valók, akasztófának sem jók téged akarnak kipellengérezni és rólam is "mély igazságokat" fednek fel... Te ugye tudod, halálod óta a magyarózdi harang szavát a kicsi festett ládában ôrzöm hangszalagon. Ha megszólalna, hangja betöltené a tájat. Úgy ôrzöm, mint a rám bízott értékek minden darabját. Kedvem szerint kiengedném a leányhangú zengést ebbe az ostobán felépített világba. Hadd szóljon, hadd beszéljen.

A mûtôasztalon ha megállna a szívem, és te markodban melengetve Isten elé leteszed, harangszavunk akkor is szóljon. Ólom-öklével hatalmas ütéssel üssön a beteg-agyúak fölött.

Kitôl kapták ezek az emberek hatalmukat? S mit tehetnek ellenünk? Ellened csak akkor tehetnek valamit, ha téged bûnben találnak s ôk igazságosak. Ezért ne arra gondolj, mit mondasz elnémult szívemmel a nagy úrnak. Csak arra gondolj, hogy szabad vagy, amíg igazságos vagy és a nagy úr tehetetlen az igazságod ellen. És tudnunk kell, hogy az ellenfelek valamely érdek parancsszavára harcolnak ellenünk. Ez egy párharc, melynek nincs értelme. Ôk az életünk ellensúlya. Ôk tanítanak meg harcolni, védekezni. Magamat kell legyôznöm, hogy ôk vereséget szenvedjenek.

Apám, kenyérmorzsát sem ér az élet ebben a mocsokban, de nagy hittel várom a gyógyulást. Szemembôl kiömlött a bizalom kalárisa, sebeimbôl kihajlanak élô violák. Orvosom elé borulnak.

Hátamban csöppnyi szúrást érzek...

Nagy Attila

Hûvös virág a tulipán,

De gyorsan hullatja szirmait.

Nem várja be a gyöngyvirágot,

Aranyesôt, ibolyát vált

Itt a kertben, az almafák

S a nagy diófa árnyékában.

Még nem zümmög méh, darázs,

Csak a csiga mászik a levélen

A még szunnyadó ribizkebokrok,

De a már nyíló orgonák alatt.

A rossz idônek nyaka szakadt,

Úgy néz ki. Lapul a macska

A langyos tetôcserépen.

Az idén négy szomszédos országból tizennyolc társulat lép fel Kisvárdán, a határon túli magyar színházak fesztiválján - tájékoztatta a helyi Várszínház és Mûvészetek Háza igazgatója az MTI-t.

A június 2-án kezdôdô tíznapos program során 27 elôadást láthatnak az érdeklôdôk - mondta Nyakó Béla.

A Romániában mûködô magyar teátrumok közül a temesvári, a csíkszeredai, a nagyváradi, a marosvásárhelyi, a kolozsvári, a sepsiszentgyörgyi, a gyergyószentmiklósi, a szatmárnémeti és a székelyudvarhelyi színház, valamint a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem és a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem társulata vesz részt a fesztiválon - közölte az intézmény vezetôje.

Szerbia és Montenegróból a szabadkai Kosztolányi Színház és a Népszínház, illetve az Újvidéki Színház mûvészei, valamint a mûvészeti akadémia hallgatói érkeznek Kisvárdára.

Szlovákiából a révkomáromi Jókai Színház és a kassai Thália Színház társulata lép fel, míg Ukrajnából a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház lesz résztvevôje az eseménynek.

Nyakó Béla szólt arról is, hogy június 3- 8. között a határon túli magyar bábszínházak közül a kolozsvári, a nagyváradi és a szatmárnémeti lép fel az észak-szabolcsi városban, tizenegy elôadást tartanak délelôttönként.

A határon túli magyar színházak XVII. fesztiválja a révkomáromi teátrum elôadásával nyílik, a felvidéki mûvészek Szomory Dezsô: II. József címû színmûvét mutatják be.

FILMTETT 52

Az 52. Filmtett a film és erôszak összefonódásával foglalkozik. Ennek szellemében a tematikus részben olvashatunk többek között összeállítást a legfrappánsabb és/vagy leglátványosabb filmes halálokról, a roma kisebbséghez kapcsolódó médiaerôszakról, a Dogma-filmek lelki és fizikai terrorjáról, és egyáltalán az erôszak definíciójára tett kísérletekrôl.

A Fesztibál rovat terítékére a Rotterdami Nemzetközi Filmfesztivál, a 12. Titanic Nemzetközi Filmfesztivál, a Dán Filmhét és a sepsiszentgyörgyi Cabiria Filmklub Cseh Filmnapjai kerültek, a Sorstalanság készítôivel, Koltai Lajossal és Nagy Marcellel Elekes Szentágotai Blanka beszélgetett, Groó Diana filmrendezôvel pedig Zágoni Balázs.

A Nemzeti Filmgyártás sorozatban Oroszország filmtörténetét mutatják be, az animációs sorozat következô állomása a MOHO 5 címû szoftver kezelése.

A Kortárs Art rovatban a Park Chan-wook-féle Oldboy és Fatih Akin németországi török rendezô filmje, a Fejjel a falnak kerül kivesézésre, a magyar filmek közül meg Jeles András József és testvérei és Pejó Róbert Dallas Pashamende címû, részben Romániában forgatott és nemrég nagyobbacska külpolitikai vihart kavart filmje szerepel.

Ezenkívül bemutatásra kerül a Csillagok háborújának harmadik, befejezô része (Star Wars Episode III - Revenge of the Sith), az Átok (The Grudge) címû amerikai-japán horror és a Constantine, a démonvadász.

Könyvajánló

Tibor Fischer

Egy kis dél-londoni lakásba sumér edénynek valószínûsíthetô tárgy érkezik: az edény - agyafúrt agyag - örökáru, kerámia alapú átváltozómûvész, egy váza. Már akkor antik volt, amikor az antikot még fel sem találták. Az edény a hitelesítésére rendelt szakértô, Rosa legjobb barátja lesz; az íratlan történelem sokszínû történeteit tárja fel Rosának, aki éppen azon van, hogy egyenesbe hozza az életét és elrendezze a hívatlan vendég, Nikki okozta nehézségeket.

* Bôvérû, fanyar humorú, sziporkázóan szójátékos, boccacciói történet. *

* Tibor Fischer a legangolabb magyar, a legmagyarabb angol író. *

* Egy ördögien szórakoztató, pikáns humorú könyv Tibor Fischer tollából. *

A könyv elolvasása után rögtön arra gondolunk, bárcsak nagymamánk komódja is mesélni tudna…

"Átadák azért Jákóbnak mind az idegen isteneket,

kik nálok valának, és füleikbôl a függôket,

és elásá azokat Jákób a cserfa alatt..."

Mózes I. 35:4

Töméntelen sok volt. Világot lehetne rekeszteni velük, annyi.

A rám ácsingózó reménybeli tulaj: öreg, öblös-köbös körkörös-termetû úr. Mindössze százegy szál hajával fodrászának nem sok bajlódnivalója lehet. Tokája tripla, arcáról a kor puhította hús leffegve lóg. Akkora, mint egy hordó. Hájjal teli hordó. Nadrágszíja hosszabb, mint amilyen magas maga az ember. Dús, gazdag hústorony, hatalmas, hatalma sok. A típus legtalálóbb elnevezése sumér szó: lugal. Pénz van a bôre alatt is. Rangsoromban a tízezer-négyszázhatvankettedik.

- Smedley majd felveszi Önnel a kapcsolatot - mondja.

Aki jelenleg kézben tart: kecses, becsüs hölgy. Eladja a világnak, ami a világé. Inge indiai vörös pamut, viharvert kék tweedblézer alatt. Zokott zokni a lábán. Ajkán paradicsompiros a rúzs. Igazi szakértô, egy hasonlóképpen igazi gyermek anyja. Combja fesztelen-feszes, nagy emberek nyüszítenének elôtte ölebként, de ô még mindig társtalan.

- Azt hittem, Smedley csak arra kellett Önnek, hogy bizonyos családtagjait beperelje - feleli ô.

A humor nem erôs oldala a hatalmasoknak; ritkán értik, nem is szeretik a tréfát. Nem igazán izgatja ôket, ôket hogy bizalomgerjesztôk legyenek, bizalmuk csak magukra gerjed. Ez a lugalpéldány például úgy viselkedik, mintha lenne valami terve, ami segít elképzelnie, hogy nem becsület-becstelenítô pofás, azaz pofátlan gazdagsága, hanem sármossága és szellemes szellemisége miatt kedvelik. Mert ilyen hatalmasok is vannak.

A környezetvédelmi miniszter köszönete a magyar segítségért

Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter csütörtökön levélben fejezte ki köszönetét Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszternek azért, hogy a magyar környezetvédelmi tárca gyors segítséget nyújtott Romániának, a Temes és a Bega folyók áradása miatt katasztrófa sújtotta területek helyreállításában, az árvízi károk felszámolásában. A KVM az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében ismerteti: Sulfina Barbu levelében köszönetet mondott azokért az emberi és tárgyi erôforrásokért, amelyeket Magyarország küldött, hogy újrateremtsék az alapvetô életfeltételeket Románia középsô, északi és nyugati részén. A közlemény emlékeztet: Persányi Miklós a május 7-én, szombaton indított útnak 20 nagyteljesítményû szivattyút és árvízi szakembereket Romániába. A környezetvédelmi miniszter levelében kifejezte azt is: meg van gyôzôdve arról, hogy az együttmûködésünk hozzá fog járulni a környezet megóvásához, védelméhez. "Úgy gondoljuk, hogy Magyarország értékes partner és üdvözlünk minden erôfeszítést amellyel elmélyíthetjük a környezetvédelem terén az országaink közötti együttmûködésünket" - fogalmaz Sulfina Barbu csütörtöki üzenetében.

Hét vízszivattyú Németországból

Hét vízszivattyút küld Temes megyébe az a németországi intézmény, amely megígérte, hogy egy mozgó-laboratóriumot szállít az árvíz sújtotta térségbe, amelynek segítségével fertôtlenítik majd az ivóvízkutakat Ótelek- Jánosfölde és Fény-Torontálkeresztes térségében. Ovidiu Draganescu Temes megyei prefektus pénteken, sajtótájékoztatón elmondta, a németországi intézmény ellenszolgáltatás nélkül küldi el a szivattyúkat és az üzembe helyezésükhöz szükséges eszközöket. A prefektus szerint a németországi intézmény ellátást sem igényel a szakképesített személyzet számára, csupán a szivattyúk mûködéséhez szükséges gázolajat. Az óránként 300 köbméter vizet kiszivattyúzni képes berendezések várhatóan vasárnap érkeznek meg Temes megyébe. A prefektus azt is elmondta, hogy egy budapesti intézmény egy ivóvízszûrô és -palackozó berendezést küld az árvíz sújtotta térségbe.

Iliescu: azt kell eldöntenem, hogy tagja maradok-e vagy sem az SZDP- nek

Ion Iliescu szenátor az SZDP Országos Tanácsának ülésén, pénteken kijelentette, már nem kérdés, hogy betöltsön-e valamilyen tisztséget a pártvezetésben, a következôkben azt kell eldöntenie, hogy tagja marad-e vagy sem a Szociáldemokrata Pártnak. "Tárgytalan a vita azzal kapcsolatban, hogy legyen-e valamilyen vezetô tisztségem. Nem kértem és nem is fogok ilyen tisztséget kérni. Azt kell még eldöntenem, hogy az SZDP-ben maradok-e vagy sem, noha testileg-lelkileg kapcsolódom a párthoz" - mondta Iliescu. Beszédében Ion Iliescu keményen bírálta az SZDP jelenlegi vezetôit, akik szerinte korruptak, gyanús körülmények között gazdagodtak meg és "elintézték", hogy átvehessék a párt vezetését. "A kongresszuson alkalmazott sötét praktitkák az SZDP-ben éveken át alkalmazott klientúra-politika eredményei, amelyekért a párt eddigi vezetôit terheli felelôsség" - fogalmazott az SZDP exelnöke. Iliescu szerint a 2004 ôszi választási kudarc oka "a pártmunka gyengülése, a túlzott bürokrácia, a gyenge kommunikáció, a klientelizmus támogatása, a párt alárendelése a kormánynak és bizonyos vezetôk arrogáns viselkedése".

Megduplázódott a sertés- és szárnyashúsimport

A sertés- és szárnyashúsimport meghaladta a 68.000 tonnát az idei elsô félévben, ez kétszerese a 2004 azonos idôszakában regisztrált értéknek, ugyanakkor a hazai termelés csökkenô tendenciát mutat, derül ki a Mezôgazdasági, Erdôgazdálkodási és Vidékfejlesztési Minisztérium adataiból. A sertéshúsimport 15.000 tonnáról 33.000 tonára emelkedett, a szárnyashúsbehozatal 18.800 tonnával 35.500 tonnára növekedett. A szaktárca szerint a hazai sertéshústermelés idén mintegy 12.600 tonnával, 50.600 tonnára csökkent, a szárnyashústermelés 5.000 tonnával 55.000 tonnára nôtt. A tavalyi sertéshústermelés összesen 741.800 tonna, a szárnyashústermelés pedig 289.500 tonna volt. Románia tavaly 136.899 tonna sertéshúst importált 178 millió euró értékben. A sertéshúsexport 418,5 tonnáról (485.400 euró) 300,4 tonnára (439,700 euró) csökkent. A szárnyashús-behozatal 90.526 tonnáról (51,6 millió euró) 129.146,5 tonnára (69,7 millió euró) emelkedett. Az exportok több mint 1.100 tonnával, 3.800 tonnára növekedtek.

Méhes György az Európa Akadémia kitüntetettje

Méhes György, a 89. évét minap töltött erdélyi magyar meseíró, az Európa Akadémia ez évi díjazottjainak egyike pénteken, a Budapesti Corvinus Egyetemen vette át az osztrák elismerést. "Méhes György egymaga egy egész intézményt képviselt. Mesék özönével ajándékozta meg a gyermekeket, kacagással a nézôket, patinás ízekkel a regényolvasókat" - mondta köszöntôjében Orbán János Dénes. A József Attila-díjas költô kiemelte: "ez csak a felszín volt, de az átlagnál értôbb olvasó megláthatta a felszín alatt hemzsegô dolgokat, a rendszer, a zsarnokság maró bírálatát, a gúnnyal mérgezett nyilakat". "Nagyon örülök, hogy számtalan magyar és román kitüntetés után Méhes György megkapja az Európa Akadémia díját" - mondta beszédében Nógrádi György, az Európa Akadémia díját odaítélô zsûri elnöke, a Corvinus Egyetem tanszékvezetôje.

Tonk Sándorról nevezték el a Sapientia egyetem könyvtárát

Tonk Sándorról, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) elhunyt rektoráról nevezték el a magyar állami költségvetésbôl támogatott egyetem kolozsvári kirendeltségének könyvtárát. Szilágyi Pál rektor az avatóünnepségen elmondta: az erdélyi magyarság kultúrájának megôrzéséhez olyan tevékeny emberekre van szükség, amilyen a néhai Tonk Sándor volt. A rektor az egykori egyetemvezetô érdemei közé sorolta, hogy kiépítette az EMTE-t, és ezáltal új lendületet adott az erdélyi magyar tudományos kutatásnak. Szilágyi hangsúlyozta: Tonk Sándor tudta, hogy könyvtár nélkül nem erôsödhet meg az erdélyi magyar tudományos kutatás, ezért szorgalmazta az erdélyi magyar dokumentációs központ létrehozását. Az elképzelés szerint ennek kellene tartalmaznia az erdélyi magyarsággal kapcsolatos összes dokumentumot.

Új vezérigazgató az Energomur élén

Május elsejétôl Bauer Andrea személyében új vezérigazgatója van a távhôszolgáltató Energomur Rt.-nek. A volt vezérigazgató, Pop Tiberiu, akinek csak ideiglenes kinevezése volt, kérésre távozott a cég élérôl. Pop jelenleg a kereskedelmi igazgatói tisztséget tölti be. Az átszervezés nyomán pénzügyi igazgató lett Enachescu Nicoleta Camelia, a mûszaki igazgatói tisztséget továbbra is Bota Zoltán tölti be. Az új vezetôség az Energomur fejlesztését, a szolgáltatás javítását ígéri a távhôrendszerre csatolt lakosságnak - tájékoztatott Bota Edit, a közönségszolgálati osztály vezetôje.

Megkezdôdtek a ballagások

Csütörtökön délben a marosvásárhelyi Dimitrie Cantemir Egyetem jogi karának végzôsei nyitották meg az egyetemi ballagások sorát Marosvásárhelyen. Tegnap a földrajz- történelem és gazdaságtudományi karok diákjai vettek jelképes búcsút társaiktól, tanáraiktól a Kultúrpalota nagytermében. A pszichológia kar hallgatói jövô héten ballagnak. Az orvosi és gyógyszerészeti, a színmûvészeti és a Petru Maior Egyetem végzôsei május végén, június elején ballagnak.

Délután 3 órától Cseresznyéskert!

Vasárnap, május 15-én, a Nemzetközi Látványszínház F