|
LVII. évfolyam 108. (15984.) sz. |
2005. május 12., csütörtök |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Hamarosan, ha minden igaz, "megmozdul" egy kicsit a város. Mozgolódás amúgy van épp elég, ám ezúttal a Marosvásárhelyre nem kimondottan jellemzô kultúratobzódásban lesz részünk, ha csak egy hétig is: vasárnap délután indul a tizedik Nemzetközi Látványszínház Fesztivál. A szervezôk ígérete szerint a lassan hagyományossá váló, évenkénti színházi szemlesorozat idén a nagy fesztiválok nyomába lép. Sok változtatás, még több produkció, külföldi társulatok a legnemesebb látványszínházi hagyományok szerint, több helyszínen játszott elôadások jellemzik majd a seregszemlét. Díjak ezúttal nem lesznek, mindenki, akit a közönség kegyeibe fogad, nyertesként térhet haza.
A kérdés csupán az: megbírja-e mindezt Marosvásárhely? Hiszen köztudott, a külföldi (kis)városokban rendezett nagy és komoly fesztiválokból befolyt összegekbôl hónapokig él még a város. Ilyen Avignon, Edinborough, Kisvárda, de ilyen a hazai Nagyszeben is. A városatyák és megyei vezetôk, úgy látszik, megértették az ügy fontosságát: komoly összeggel támogatták a rendezvénysorozatot, amely talán egyszer hasonló, (közép-)európai jelentôséggel bír majd, mint az elôbb felsoroltak. Addig azonban hosszú az út. Hiszen Marosvásárhely 160 ezer lakosú város, fele-fele összetételû nemzetiségi aránnyal. Ez társulatonként néhány tízezer potenciális nézôt jelent, leszámítva azon keveseket, akik mindkét nyelvû színházat látogatják. Mert ha kevesen is, de vannak ilyenek, mindkét részrôl szerencsére. Ám, hogy valójában hányan járnak színházba alkalomadtán, ne adj Isten, rendszeresen... azt talán csak a Fennvaló tudja. A szervezô Marosvásárhelyi Nemzeti Színház ennek ellenére bizakodó. Több mint harminc elôadás érkezik Vásárhelyre, amelyeket különbözô helyszíneken, így a várban, a nyári színpadon, de a fôtéren is játszani fognak. A megfelelô számú érdeklôdô közönség jelenléte az elôbbi számarányok fényében mégis igen kérdéses. Ám ezen jelenlétnek a megléte vagy nemléte - a szervezômunkát és megfelelô mediatizálást leszámítva - elsôsorban már nem a színház felelôssége. Hanem a miénk, a közönségé, a leendô közönségé, a marosvásárhelyi polgároké. Mert színvonalas társulatok jönnek jó elôadásokkal, játszani akarnak, átadni azt, amit szeretnek, amiért megdolgoztak. Buszokkal, talán vonattal jönnek, nem repülôvel. A legtávolabbi indulási pontok: Franciaország, Görögország. És ha egy erdélyi, közepes nagyságú, legtöbbjük számára minden bizonnyal ismeretlen város meghívását, a nem túl kényelmes utazással egyetemben elfogadták, akkor nekünk sem lehet túlságosan megterhelô besétálni a fôtérig. Tartozunk ennyivel a szervezôknek, a játszóknak, és - saját magunknak is. Talán tanulunk valamit, talán szórakozunk, talán - jövôre is eljövünk..
Ollie Rehn európai bôvítési biztos arról tájékoztatta Calin Popescu Tariceanu kormányfôt, hogy az Európai Bizottság figyelmeztetô leveleket küld majd Romániának, amelyek idôben jelzik, mely területeken szükséges fokozni a csatlakozási elôkészületeket. A leveleket május végéig adnák át a bukaresti vezetésnek.
"Az eljárás Románia érdekeit szolgálja, mivel lehetôvé teszi, hogy idôben rendezze az esetleges problémákat, hogy az EB 2005 novemberi monitorizációs jelentése pozitív legyen" - áll a kormány sajtóirodájának közleményében.
A közlemény szerint a figyelmeztetô levelek mechanizmusát az EU-hoz 2004-ben csatlakozó tíz állam esetében is alkalmazták.
Tariceanu és Rehn szerdán találkozott a kormány székházában. A bôvítési biztos a Délkelet-Európai Együttmûködési Folyamat (SEECP) csúcsértekezletére jött Bukarestbe.
Sokmilliárdos beruházás eredményeképpen nyílik meg szombaton a Marosvásárhelyi Megyei Kórházban az a gyermekszívsebészeti mûtôrészleg, amely a Gyermek Szív- érgyógyászati Központ részeként egyedüli az országban, és a legmagasabb európai követelményeknek is megfelel. A kormánypénzekbôl és szponzorálásokból elkészült beruházás megnyitóján az egyészségügyi miniszter és a kormányfô felesége mellett részt vesznek az ország gyermekszívsebészeti klinikáinak a vezetôi, valamint külföldi meghívottak is.
Amint dr. Deac Radu egyetemi tanár, a marosvásárhelyi Szív-érgyógyászati Intézet vezetôje nyilatkozta lapunknak, a megnyitóra egy nemzetközi gyermekkardiológiai szimpózium keretében kerül sor, amelynek munkálatai csütörtöktôl szombatig tartanak.
Az új mûtôrészleggel, ahol a szívátültetéses betegek is helyet kapnak, teljessé vált az intézet tevékenysége, ahol bármilyen szívmûtétet el tudnak végezni. A professzor szerint ezzel a beruházással lehetôvé vált, hogy az újszülöttek és csecsemôk ellátása különálló módon történjen. A részlegre azért volt nagy szükség, mivel országos szinten évente közel ezer gyerek születik valamilyen szívrendellenességgel. Közülük sokan az elsô életévükben meghalnak, mivel a külföldi ellátás drága és körülményes. A részleggel teljessé vált a Gyerek Szív-érgyógyászati Központ tevékenysége is, amely a megyei kórház neonatológiai osztályát, valamit a dr. Toganel Rodica adjunktus vezette gyermekkardiológiai klinikát foglalja magában, ahol a kórismézés megtörténik.
A részlegen két mûtô és tíz intenzív terápiai ágy található, amelybôl nyolcat a csecsemôk számára alakítottak ki, két kórteremben pedig a szívátültetésen átesett betegek intenzív ellátását végzik majd.
Az építkezés három évvel ezelôtt kezdôdött a kórházi mûtôknek helyet adó épületrészre húzott emelettel.
Zaklatottan fogadott tegnap reggel Morar Mihai felfalusi polgármester. Vívódott, végül elmondta: kedden délután a lövéri mezôn ismeretlen személyek több mint egy tucat kutyát lôttek agyon. A hírt a közelben levô, a lövésekre felfigyelô személy hozta szerda reggel. A község vezetôje a rendôr kíséretében szállt ki a szóban forgó legelôre. A rémtett helyszínére mi is elkísértük.
A lövéri mezei úton pár száz méter után megfeneklett az autó, így gyalog tettük meg az utat, az esô ellenére jól kivehetô keréknyomokat követve. Bokroktól védett területre érkeztünk, a Mocsár-mezôre, ahogy a helyiek nevezik. A szemtanú nyilatkozata szerint az állatokat egy teherszállító Daciával és egy mikrobusszal hozta 6-7 felfegyverzett személy. Az állattetemek egy része a bokrok, fák tövében volt, a többi szerteszét hevert. A közelükben levô vértócsák bizonyítják, hogy a sebzett állatok menekülni próbáltak. A földön mindenütt töltényhüvelyek.
Vita Róbert felfalusi rendôr véleménye szerint a helyszínen talált 12-es és 16-os töltényekkel vaddisznókra szoktak lôni. A nagyobb nehézség nélkül megtalált hüvelyeket összegyûjtötte, mert a további kivizsgálásnál kiindulópontként szolgálnak majd.
Morar Mihai polgármester a közelben levô mezei útra mutatva mondja: onnan már Marosvécshez tartozik a legelô, így az ô területükön is vannak lelôtt állatok. Értesítjük az állatorvost, aki segíteni fog a tetemek megsemmisítésében. Marószodát veszünk, s a dögkútba visszük a szerencsétlen állatokat. Jelen pillanatban csak találgatni tudjuk a tettesek kilétét. A környéken két olyan hely is van, ahova össze szokták gyûjteni a kóbor kutyákat, s kivégzik ôket. Megtörténhet, hogy ezúttal egyszerûbb eljárással akartak megszabadulni tôlük. Az sem kizárt, hogy valakik vadászzsákmánynak tartották, s sportból lôtték agyon a nagy termetû állatokat - mondja a község vezetôje aggódva, hiszen a legelôt több mint 200 szarvasmarha legeltetésére használják, s a bomlásnak induló állattetemek veszélyeztetnék a csorda, s a környéken levô vadállatok egészségét is.
Nem tartozik szorosan az ügyhöz, de a szemtanú jogos félelmének alátámasztásaként szolgál: márciusban pár száz méterrel odébb, a volt lôtérrôl ismeretlen személyek el akarták lopni a megmaradt vasakat. Egy lövéri személy megszólította ôket, mintegy kérdôre vonva, hogy hova viszik az állványként szolgáló építményt. Válaszként úgy elverték, hogy pár nap múlva belehalt sérüléseibe.
Nem csoda hát, hogy kedden délután a közelben tartózkodó szemtanú a hat-hét felfegyverkezett, menekülô állatokat célozgató személyt látva, nem mert érdeklôdni, kíváncsiskodni.
A lövéri határban agyonlôtt kutyák ügyében tegnap elkezdett kivizsgálás eredményeire visszatérünk. Reméljük, hogy a rendôrségi nyomozás mellett, azt segítve, kivizsgálást kezdeményez az állategészségügyi igazgatóság, a vadászegyesület s nem utolsósorban az állatvédôk is.
Minden nyom rendelkezésre áll (a fegyverek és tulajdonosaik azonosításához az állatokból kioperálható lövedékek) ahhoz, hogy a barbár állatgyilkolást semmilyen meggondolásból ne lehessen eltussolni. Furcsa, hogy még eddig nem történt semmi, hiszen, mint a polgármester nyilatkozatából kitûnik, a környéken "két olyan hely is van, ahová össze szokták gyûjteni a kóbor kutyákat, s kivégzik ôket". Kik, és kiknek a tudtával vált ez bevett gyakorlattá? Erre is fény kell derüljön!
Akkor szoktunk szólásszerû, tréfás szókapcsolatokban a sóhivatalra hivatkozni, ha valami olyan intézményrôl, hivatalról beszélünk, amelyben semmi érdemleges nem folyik, amelytôl hiába is várjuk ügyünk elintézését. Ha tehát valakit a sóhivatalba küldünk, tulajdonképpen azt fejezzük ki, hogy az illetônek egészen reménytelen az ügye, bárhová fordul is, nem intézik el a dolgát, nem orvosolják a sérelmét. Debrecenben és környékén, de még Göcsejben is, azonos értelmû "tanács" ezzel: eredj, vagy mehetsz a pékhez panaszra.
A sóhivataloknak és a hozzájuk tartozó sóházaknak a régi világban fontos szerepük volt. A só, melynek termelése és árulása már a XII. század elejétôl kezdve a királynak fenntartott joga volt, fizetési eszközként is szerepelt, s a sóban történô kifizetéseket a sóhivatalban végezték. Késôbb, amikor a pénz egyre inkább háttérbe szorítja más fizetési eszközök használatát, a sóhivatalok olyan utasításokat is kapnak, hogy pénzbeli kifizetéseket is végezzenek. Mátyás király például 1464-ben arra kérte a szegedi sókamarásokat, hogy szülei és testvére lelki üdvéért mondandó misék fejében egy Baranya megyei kolostornak fizessenek ki évi 150 arany forintot… I. Lipót idejében, a XVII. század legvégén a régi sóházakat átszervezték, jogkörüket megnyirbálták. Lassanként elvesztették fizetôhely jellegüket is. Szólásunk egyik magyarázója úgy véli, hogy a sóházaknak az a régebb igen fontos funkciója véglegesen csak a XIX. század elsô felében szûnt meg, és a szólás éppen ezért keletkezett, mert az emberek ekkor még emlékeztek a régi sóházak hajdani jelentôs szerepére, minthogy azonban az ezek helyére lépô sóhivatalok már nem látták el elôdeik jogkörét, olyan hivataloknak tekintették ôket, amelyekben nem számíthat az ember ügyei elintézésére. Emellett a sóhivatalok bürokratikus szervezete, lassú elintézése is hozzájárult szólásunk keletkezéséhez.
A szóban forgó kifejezésünk rövidülés és jelentéstágulással ilyenféle kapcsolatból keletkezett: mehetsz azzal a sóhivatalba, nem adnak azért sót, s ezt a só fontosságára célozva abban az értelemben használták, hogy nem sokat ér az, nem sokra mégy vele.
O. Nagy Gábor gyûjteményébôl
A hátgerincferdüléses gyerekek fûzôvel történô kezelésérôl tartanak ma szimpóziumot a Kultúrpalota kistermében. Az utóbbi idôben történt fejlôdésrôl és újdonságokról a Cheneau-fûzô elkészítôje, dr. Jacques Cheneau francia egyetemi tanár, valamint a németországi Gary Seaman, a szakterület nemzetközi tanácsadója tart elôadást. A részt vevô közel 200 sebész- és ortopéd szakorvos meghallgathatja a neves bukaresti egyetemi elôadótanárt, dr. Mihai Jianut, majd a résztvevôk dolgozata is elhangzik, amelyeket megbeszélés követ. A tanácskozást a marosvásárhelyi székhelyû Ortoprofil cég valamint az Országos Gyermekortopédiai és Traumatológiai Társaság szervezte.
Demokrácia, stabilitás és felvirágzás nélkül nem lehet szó regionális szolidaritásról - hangoztatta Traian Basescu román elnök a dél-kelet-európai együttmûködési folyamat (SEECP) állam- és kormányfôinek csúcstalálkozóján, amely szerdán ült össze a fôvárosban.
Megnyitó beszédében az államfô hangsúlyozta: a térség országainak ki kell építeniük a regionális szolidaritást és közösen ki kell kiaknázniuk erôforrásaikat, hogy jobban meg tudjanak felelni az új nemzetközi politikai környezetnek. Ez az egyik oka annak, hogy a térség országainak európai partnerei oly nagy fontosságot tulajdonítanak a balkáni regionális integráció olyan folyamatainak, mint például az egységes villamos energia piac vagy a térségbeli szabadkereskedelmi egyezmények. Ebben az összefüggésben a regionális együttmûködés elválaszthatatlanul összefügg az integráció fogalmával. Ez az európai integrációs tapasztalat nagy történelmi leckéje - magyarázta Basescu, aki kiemelte: Románia és Bulgária lezárta csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval, s két héttel ezelôtt aláírták a csatlakozási szerzôdést. Tavaly decemberben pedig az európai közösség illetékes fóruma megerôsítette: kész csatlakozási tárgyalásokat kezdeni Horvátországgal és Törökországgal, s jóváhagyta a stabilizációs és társulási szerzôdéssel kapcsolatos szerzôdésrôl szóló megbeszélések megkezdésére vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányt Szerbia és Montenegró esetében. Mindez arról tanúskodik, hogy a térség országai közös értékeket vallanak, a SEECP pedig, mint intézmény, természeténél fogva arra hivatott, hogy a demokráciának ezek az értékei a közös célokat szolgáló cselekvésben öltsenek testet - mondta a többi között.
Beszéde befejezéseképpen Traian Basescu felkérte az SEECP állam- és kormányfôit, hogy a nemzetközi terrorizmus, az embercsempészet és a szervezett bûnözés közös fenyegetésének leküzdésével nyújtsanak segítséget Romániának a március végén Bagdadban elrabolt három román újságíró kiszabadításához, hogy a román állampolgárok épségben visszatérhessenek hazájukba.
Az Albániát, Bulgáriát, Görögországot, Macedóniát, Horvátorságot, Romániát, Szerbia-Montenegrót, Bosznia-Hercegovinát, Moldovát (2004 októberétôl megfigyelôi státusú) és Törökországot tömörítô regionális tömörülés vezetôi véleményt cserélnek továbbá egy szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról, tárgyalnak integrált energiapiacuk megteremtésérôl, és áttekintik a gazdasági kapcsolataik szorosabbra fûzésének lehetôségeit. Elôzôleg a SEECP külügyminiszterei találkoztak a román fôvárosban. Ezen Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök kijelentette, hogy a délkelet-európai országoknak javaslatokat kellene elôterjeszteniük a térségbeli helyzet megszilárdítására vonatkozóan, hogy ezzel is elômozdítsák európai betagolódásukat.
Több mint 70 halálos áldozata és 120-nál több sérültje volt a szerda reggeli iraki merényletsorozatnak, amelyet Tikrítben, Hávíjában és Bagdadban követtek el öngyilkos merénylôk.
A legsúlyosabb terrorakciót Tikrítben, Szaddám Huszein volt iraki diktátor szülôvárosában hajtották végre. A helyi rendôrség szerint a kamikáze a város egy kis piacán robbantotta fel magát gépkocsijával, egy rendôrôrs közelében. Miután az ôrs ôrei megakadályozták, hogy az épülethez hajtson, belerohant a piaci tömegbe, ahol sokan várakoztak alkalmi munkára, elsôsorban síita ingázók. Összesen 31-an haltak meg a robbantásban, a halálos áldozatok egy rendôr kivételével mind civilek, és mintegy hetvenen megsérültek.
Az észak-iraki Hávíjában, a Bagdadtól 240 kilométerre fekvô kisvárosban a helyi rendôrség és az al-Arabíja televíziós csatorna egybehangzó jelentése szerint szintén gépkocsiba rejtett pokolgépet robbantott fel egy öngyilkos merénylô egy rendôr- és hadseregtoborzó központ elôtt. Itt harmincan vesztették életüket, 31-en megsérültek. Bagdadban a déli Dora kerületben ismét egy rendôrôrs volt a célpont.
82 milliárd dollár Irakba és Afganisztánba
Az amerikai szenátus kedden további 82 milliárd dolláros pótköltségvetést szavazott meg az iraki és afganisztáni háború és a terrorizmus elleni harc kiadásainak a fedezésére. A csomagot a képviselôház már a múlt héten jóváhagyta.
A száztagú szenátus száz szavazattal fogadta el a csomagnak a törvényhozás két háza között egyeztetett és a képviselôházban már jóváhagyott végsô változatát, amely George Bush elnök aláírásával várhatóan már a héten hatályba lép. Az elnök által februárban benyújtott tervezetet a törvényhozás két, egyaránt republikánus párti többségû háza alapvetôen nem változtatta meg.
Az összegbôl 75,9 milliárdot fordítanak az iraki és afganisztáni katonai mûveletekre szeptemberig, a folyó pénzügyi év végéig. Az iraki és az afganisztáni háború és az újjáépítés, valamint a terrorizmus elleni nemzetközi harc kiadásai 2001 szeptember 11. óta a mostani pótköltségvetéssel összesen 300 milliárd dollárra emelkednek.
Tegnap Veszprém megyei jogú város hivatásos tûzoltóalakulatának adományát hozta el Szovátára egy nyolcfôs küldöttség, melyet dr. Zöld János tûzoltó ezredes Veszprém megye Katasztrófavédelmi Igazgatóságának parancsnoka vezetett. Az adomány egy Csepel típusú tûzoltóautóból, valamint a hozzá tartozó, tûzoltáshoz és szakmai mentéshez szükséges teljes felszerelésbôl áll. Az adományt a szovátai önkéntes tûzoltóalakulat kapta, amely egyetlen polgári és teljesen önkormányzati fenntartású tûzoltóalakulat megyénkben, mentési körzete pedig Makfalvától Nyárádremetéig terjed.
A Szovátai Polgármesteri Hivatal parkjában tartott ünnepségen szép számban vettek részt szovátai lakosok, a meghívott megyei és helybeli intézmények, vállalkozások és egyházak képviselôi is. Péter Ferenc, Szováta polgármestere megköszönte az adományt, kifejezte a város azon szándékát, hogy a mai napon beindult fejlesztési folyamatot folytatni kell, a környezô községek és a megyei tanács támogatásával egy megfelelô szintû tûzoltási és mentési szolgálatot kell létrehozni.
Az ünnepségen részt vett Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke és Pop Dinel ezredes a Horea Maros Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetôje. A két intézményvezetô örömét fejezte ki az adomány átvétele kapcsán és további támogatásukról biztosították a város önkormányzatát a tûzoltási és mentési szolgálat fejlesztésének tekintetében.
A román rendôrség a zernyesti Tohan gyárral kötött szerzôdés alapján összesen 3000 kerékpárt vásárol, amelyeket elsôsorban a vidéki rendôrôrsöknek osztanak ki. A szerzôdés értéke több mint 9 milliárd lej. A Megyei Rendôr-felügyelôség 91 biciklit kapott, így gyakorlatilag minden községre jutott egy. Tegnap a Megyei Rendôr-felügyelôségen mutatták be a járgányokat a sajtónak.
Amint a helyszínen megtudtuk, csupán a vázat készítették Romániában. A sebességváltó japán eredetû, s a szükséges kerékpár-felszerelés mellett még fény- és hangjelzôket is felszereltek rájuk. Természetesen több helyen is megjelenik a politia- rendôrség felirat, hogy e megkülönböztetéssel jelezzék, szolgálati biciklirôl van szó. A kerékpárok ára 3,5 millió lej, s karbantartásukra a rendôrség máris szerzôdést kötött egy szakcéggel. Az új közlekedési eszközt vidéken használják, ahol a községközpontból a hozzá tartozó falvakba kell eljussanak a rendôrök, hiszen van olyan település, ahol több tíz kilométert is be kell járni. A rendôrség szóvivôje elmondta, a kerékpáros rendôrség nem helyettesíti majd a gyalogos járôröket és a gépkocsit sem, hiszen a tevékenységnek megfelelôen minden jármûre szükség van. Mielôtt a minisztérium bevezette volna, egy tanulmányt is készítettek, amelyben bebizonyították, hogy így ötször nagyobb területet járhatnak be vidéken a rendôrök, kétségtelenül olcsóbban, mint gépkocsival. A nyugati tapasztalatok is igazolják, hogy a kerékpáros rendôrök könyebben teremtenek kapcsolatot a lakosokkal, s erôsödik a hatóság és az állampolgárok egymás iránti bizalma.
A kerékpárt átvevô vidéki rendôrôrsvezetôk a sajtónak elmondták, vannak olyan nagyközségek, ahol több mint 5000 ember él, s valóban nagyok a falvak között a távolságok. Mindig gond volt a közlekedéssel, hiszen a vidéki utak nem is forgalmasak, így alkalmi sem akadt, s jóval több idôbe telt megoldani egy-egy ügyet. A rendôrök remélik, hogy a lakosság rokonszenvvel fogadja a kerékpáros "zsarukat".
Szerdai interpellációjában Kelemen Atilla RMDSZ- képviselô, a képviselôház mezôgazdasági szakbizottságának elnöke arról beszélt, hogy bár évtizedek óta beszélnek a vidék felemelésérôl, a valóság az, hogy a vidék továbbra is nélkülözi az orvosokat, tanárokat és más szakágazatok szakembereit, akik közvetlenül be tudnának kapcsolódni a közösségek életébe. Ez az állapot egyenes következménye annak, hogy nem tudták megteremteni azokat a minimális élet- és munkafeltételeket, amelyek a vidéket vonzóvá tennék.
A képviselô szerint a vidékfejlesztésen sokan csak a mezôgazdaságot értik, ami Romániában valóban elsôrendû probléma, és kezelni is kell, azonban a vidékfejlesztés ennél sokkal többet jelent. Annál inkább, mivel az Európai Unió alapelve értelmében a mezôgazdaság versenyképessége és színvonalának fejlesztése a vidékfejlesztés stratégiájába írandó. Ezek után beszélt a vidéki infrastruktúra hiányairól, a városénál alacsonyabb életszínvonalról, a fizikai és szociális infrastruktúrához való hozzáférésben tapasztalható különbségekrôl, a vidéki intézményekben a megfelelô szakmai személyzet hiányáról.
A helyzet orvoslására javaslatokat fogalmazott meg:
1. Sürgôsen létre kell hozni egy minisztériumok közötti állandó bizottságot, amely kifejezetten a nemzeti vidékfejlesztési stratégia kidolgozásával foglalkozik.
2. Sürgôsen napirendre kell tûzni a fejlesztési régiók átszervezésének a kérdését, mivel Románia régiói rendkívül változatosak és egyedi jellegûek, amelynek menedzselésére a jelenlegi strukturálás alkalmatlan.
3. A stratégia kidolgozásába szervesen be kell vonni a megyei illetékes intézményeket is, mivel ezek rendelkeznek azokkal az információkkal, amelyek a megvalósításhoz nélkülözhetetlenek.
4.A vidékfejlesztési programok nem rekedhetnek meg a minisztériumok és a különbözô ügynökségek szintjén, sokkal pregnánsabban és elérhetôbben meg kell jeleníteni az érintett vidéki lakosság körében. Támogatni és kezdeményezni kell a közösségi és kistérségi információs központok létrehozását, illetve erôteljes információs kampányt kell beindítani, olyant, amely elérhetôvé válik a vidéki ember számára.
A Megyei Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökség hivatalos felavatása "kissé" megkésett, és a hosszú vajúdás után most sem a Marasti tér 8. szám alatti új székhelyen, hanem a Megyei Tanácsnál történt meg.
A négy hónapos késésre az intézmény vezetôi magyarázattal szolgáltak, azonban az éveleji nehézkes ügyintézés a lakosság türelmének és idejének rovására történt, amiért senkit sem vonnak felelôsségre. A tegnapi sajtótájékoztatón jelen volt Alexandru Petru Fratean, a megyei tanács alelnöke, Pora Zamfira, a kormányhivatal fôjegyzôje, valamint Manisor Lucian, az intézmény igazgatója, több vezetô beosztásban lévô alkalmazott, akik újságírói kérdésekre próbáltak válaszolni.
Mint ismeretes, 2005. január elsejétôl a bíróságok mellett mûködô telekkönyvi hivatalok átkerültek a területi Kataszteri és Ingatlannyilvántartási Hivatalok alárendeltségébe. Az átszervezés alapja a 2004. évi 41-es számú sürgôsségi kormányrendelettel, illetve 499-es számú törvénnyel módosított 1996. évi 7-es számú kataszteri törvény. A telekkönyvi hivatalnak a bíróság épületébôl, míg a Kataszteri Hivatalnak a Dózsa György utca 9. szám alól kellett költöznie.
- A Marasti tér 8. szám alatti - a kisegítô iskola volt bentlakása - épületet múlt év végén vettük birtokba. Eddig a földszintet, elsô és második emeletet sikerült rendbe tetetni, a harmadik emelet félbe-szerbe van, a tetôjavítás is elmaradt, így az esôvíz befolyik az épületbe. A telekkönyvi hivatal levéltárának az átköltöztetése még folyamatban van, s körülbelül egy hét múlva kerül teljesen a helyére. Jelenleg 66 alkalmazottal dolgoznak, szükségük van még szakemberre. Többször írtak ki versenyvizsgát, de a jelentkezôk nem feleltek meg a követelményeknek - mondta Lucian Manisor igazgató.
Újságírói kérdésekre az igazgató arról is tájékoztatott, hogy Maros megyében 95-99%-ban osztották ki a birtokleveleket, s jelenleg folyik a teljes adatbázis informatizálása, amivel körülbelül 30 százaléknál tartanak. Legjobban a marosvásárhelyi és a szászrégeni hivatal áll, ahol nagyrészt már kiépítették a számítógépes rendszert, azonban gondok vannak Segesváron és Dicsôszentmártonban, ahol a két alkalmazott csak "hagyományos" módszerekkel dolgozik.
A Népújságot nem annyira a hivatal munkájának a megszervezése, az alkalmazottak bére érdekelte, hanem az ügyintézés menete. Kérdésünkre elmondták, hogy az év eleji nehézségeket, amikor egy hetet kellett várni a telekkönyvi kivonatra, lassan kiküszöbölték. (Tudni kell, hogy ha a telekkönyvi kivonat okirat-szerkesztéséhez, például adásvételhez, örökösödéshez szükséges, akkor ezt csak közjegyzô veheti ki. Ha a tulajdonos csak igazolni akarja tulajdonjogát, akkor személyesen is fordulhat a telekkönyvi hivatalhoz). Most az ingatlantulajdonos egyik napról a másikra kézhez kaphatja az okmányt. Indokolt, sürgôsségi esetben még aznap is kibocsáthatják a telekkönyvi kivonatot.
Magánszemélyek ügyfélfogadása hétfôn, kedden, szerdán és csütörtökön 9-11 óra között, kedden és csütörtökön délután 16.30-18.30 óra között van. A hét elsô négy napján 11-15 óra között a közjegyzôket, a szakértôket és az ügyvédeket fogadják. Pénteken szünetel az ügyfélfogadás. Az információs iroda (titkárság) telefonszáma: 211-338, 210-507 (fax) és 211-095.
Pora Zamfira, a prefektúra fôjegyzôje fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az új Kataszteri és Ingatlan- nyilvántartási Ügynökség szerepe az, hogy országos viszonylatban egységesen nyilván tartsák az ingatlanokat, szavatolják a tulajdonjogot, amely európai követelmény.
A Marosvásárhelyi Rádió segélyvonalat létesített a bánsági árvízkárosultak megsegítésére. A 0900.90.00.90 telefonszám tárcsázásával 2 eurós, a 0900.90.00.91 szám hívásával 6 eurós összeggel támogatják a rászorulókat. Az összegek nem tartalmazzák a héát. Amennyiben nagyobb összeggel szeretne segíteni a házaik nélkül maradt bánságiakon, rendelkezésre áll a következô bankszámlaszám: RO 05 RNCB 3600 0000 0101 0141, melyet a Román Kereskedelmi Bank marosvásárhelyi kirendeltségénél nyitott a Marosvásárhelyi Rádió. Együtt többet tehetünk!
A dicsôszentmártoni közmûvelôdési központ a múlt hét végén a harmadik osztályosok megyei regemondó versenyének adott otthont. A szervezôk a kis regemondókat az egykori fonók világába "csöppentették": a regemondás mellett olyan fonóházi munkákat kellett végezniük, mint a kukoricafejtés, dióválogatás, fonalgombolyítás vagy paszulyszemelés.
A verseny szüneteiben Kis-Küküllô menti népdalokat, táncokat, csujjogatókat és gyermekjátékokat tanulhattak a résztvevôk. A vámosgálfalvi néptánccsoport Vásárhelyi János tanár vezetésével ugyancsak ennek a vidéknek a jellegzetes táncaival teremtett egyedi hangulatot, adott ízelítôt néptánckultúrájukból. A közös ebéd érdekessége, hogy hagyományos ételeket is fogyaszthattak, mint a fôzött vagy pattogatott kukorica. A szervezô tanítóközösség csoportfoglalkozásokkal is meglepte a gyerekeket: csuszatornyot építhettek, fonalbabát, kollázst készíthettek és füzért fonhattak. A Kozsik József színmûvészbôl, Moldován Ilona, a dicsôszentmártoni Népszínház igazgatójából, Gagyi Mária magyar szakos tanárnôbôl, Tóth Katalin magyarsárosi és Bíró Anikó dicsôszentmártoni tanítónôkbôl álló zsûri a kerelôszentpáli Bakó Anna Eszternek osztotta ki a harmadik díjat. A nyárádmagyarósi Lôrinczi Imola a második díjjal térhetett haza, míg a legjobbnak a kelementelki Ravasz Tamara bizonyult.
A verseny zsûrije mellett díjakat osztott ki a szervezô iskola, a dicsôszentmártoni Traian Gimnázium, az Ébresztô diáklap, a dicsôszentmártoni kerületi RMPSZ és RMDSZ, a Maros Megyei Tanfelügyelôség, a Kis-Küküllô Alapítvány, valamint a Poliglot Rádió.
Május folyamán felgyorsultak az események a színmûvészeti egyetem környékén, hiszen több téren vannak rendezvényeink - tájékoztatott Kovács Levente, a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem Szentgyörgyi István Tagozatának vezetôje.
Sepsiszentgyörgyön az egyik rendezô szakos diák, Török Viola vizsgaelôadására került sor múlt pénteken Balassi Szép magyar komédiájából. Szombaton a negyedéves színészosztály vizsgaelôadását tekinthették meg az érdeklôdôk, Heinrich von Kleist Amphitryon címû darabját Hargitai Iván pécsi rendezô vitte színre. A színházban kedden a Cseresznyéskertet mutatták be, ebben a fôiskola három diákja játszik. A meghívott rendezô, Andreea Vulpe úgy került kapcsolatba a marosvásárhelyi színházzal, hogy elôször a színmûvészeti egyetemen dolgozott ezelôtt két évvel, és akkor indult el a Csehov-projekt a Csehov-év keretében.
A másodéven elkezdôdik egy új projekt, Béres Attila Magyarországon dolgozó rendezô tart mesterkurzust, amit megelôzött egy vizsga a Tizenhetedik baba nyara címû ausztrál darabból, és most Csehov Platonovja képezi a mûhelymunka alapját. A harmadévesek Molière-gyakorlataikkal Segesvárra utaznak hamarosan. A zene szakosok a hónap folyamán egy kis koncerttel jelentkeznek a nyilvánosság elôtt. Az Ádám és Éva címû darabbal Dicsôszentmártonban vendégszerepelnek a Kis-Küküllô Alapítvány meghívására.
- Kezdôdik a marosvásárhelyi látványszínház fesztivál, ahol szintén részt veszünk mind az Amphitryon mind az Arab éjszaka címû darabokkal - mondta Kovács Levente. Jövô héten a negyedévesek utolsó csoportja is bemutatja egyéni mûsorait. A végzôsöket most ismerik meg a különbözô színházak, néhányuknak már van ajánlata. Május 27- tôl lesznek az évadzáró elôadások, ezzel tulajdonképpen lezárul a Stúdió évada.
Az egyetem diákjai gyakran látogatnak el vidékre, a kiszállások lényege az intézet népszerûsítése és a felvételirôl szóló tájékoztatás, valamint tehetségkutatás jellegük is van. Sepsiszentgyörgyön találkoztak az ottani fiatalokkal, Segesváron is lesz hasonló találkozó.
Figyelemmel kísérték a József Attila- szavalóversenyt a Bolyai líceumban, a Bolyai-napok keretében az olasz osztály által rendezett Commedia del’ arte vetélkedôt. Fontos, hogy az intézetben folyó munka széles spektrumban kerülhessen a közönség elé, másrészt az egyetem oktatói is megismerhessék az ide felvételizni szándékozó diákokat.
Ezek a találkozók, a vasárnaponként megszervezett felvételi felkészítôkkel együtt azt a célt szolgálják, hogy minél több információ cserélôdjék az egyetemrôl. Minden vasárnap tartanak felvételi felkészítôket, amelyek iránt nem csak Marosvásárhelyrôl, hanem más erdélyi településekrôl és külföldrôl is érdeklôdnek.
"Már kora reggel megjelentek az elôörsök. Három fiatal cigánylány. A legidôsebb 15 éves lehetett. Piszkosszôke hajú, piros szoknyás, pattanásos bôrû cigányszépség. A másik kettô bátortalanul kullogott mögötte. Leültek a küszöbre és vártak. Az idôt a konyhából áradó illatok jelezték. Nem voltak türelmetlenek. Vártak. Biztatóan mosolyogtak nekünk, ha elôttük elhaladtunk. És nem voltak hálátlanok. Csak egy szót kellett szólnunk - Klopot, a jóhumorú, favágáshoz beosztott munkaszolgálatos, mint mindég, meg is tette - és táncra perdültek. Kitáncolták magukat és délben sorba álltak ôk is az ebédért, akár a többi katona.
Ám ez az idillikus kép kezdett beborulni. A koszt romlott, a jelentkezôk sokasodtak. Az ebédvárók között megjelentek a környékbeli magyarok is. A sor végén húzódtak meg, idelökdösték ôket a türelmetlen cigányok.
Elôször az öreg János jelent meg, fején hatalmas viseletes hósapkával, teste köré tekert szövetdarabokban, lábra göngyölt rongyokban. Hatalmas botot hordott. Kutyák oldalogtak mellette. Ôk szolgáltatták fabriciusi korának tekintélyét?
A szemétdombok közül bukkant fel elôször. Botjával turkált a piszokban, aztán ha felfedezett valamit, két kezébe fogta, sokáig gyönyörködött benne, míg végül nagy szalmaszatyrába süllyesztette: eldobott konzervskatulyák, üres szimfóniás dobozok, csorba üvegek. Egy nap valóságos fél papucsot lelt a szemétdombon. Talpa már el volt szakadozva, de még papucsformája volt és a szélein bôrpántlika volt körülfuttatva. Másnap már hordta. A jobb lábán a talp spárgával odakötve a vázhoz. A másik lábát még mindég rongyok takarták. A csodálatos zsákmány nem lelte meg párját.
Mikor az elsô nap feltûnt, idegenül és ellenségesen figyelt minket. Csak az ebédszagok szelídítették meg. Az egyik csorba üvegbe beletöltette magának a csontleves maradékát és elmosolyodott. Ekkor láthattam, arca valamikor szép lehetett. Különben torzonborz, egymásba folyó bajusz és szakáll uralta az egészet. De a mosoly mintha megváltoztatta volna a széles homlokot, a tatárvágású szemeket, a gunyoros szájat.
János bácsi adta meg a jelt vagy maguktól találtak ránk. Nemsokára sokan jöttek, újabb és újabb jelentkezôk. Ezek már nem voltak cigányok. Szótlan, lázadó koldusok voltak. Csapatosan jöttek, négyen-öten egyszerre, csupraikat elrejtették a hátuk mögé. Csak megálltak a sor végén vagy a barak ajtajában, s ha valaki ellépett mellettük, feléje nyújtották edényeiket. Egy szót sem szóltak. Nem kértek! És köszönetet sem mormoltak. Némajáték. És közülünk sem szólt senki. Ha véget ért az ebéd, ugyanolyan némán vonultak el. Szinte az volt az érzésem, hogy azért távoznak hátrálva, hogy akkor is lássuk a szemüket. Mert éppen az volt bennük a riasztó, amirôl eddig nem szóltam. Ezek a szemek beszéltek mindenikük helyett. Egyforma szemük volt. Kissé tompa tekintet, de rejtett villanásokkal tele. A rongyokba bújtatott test szinte uniformis volt. Ezek a rongyok, ha egymás mellett álltak, elmosták a határt közöttük, s ahogyan ott álltak csoportosan, ha lehunytad kissé a szemedet, már nem is embereknek, csak rongyoknak láttad ôket, s ha még jobban lehunytad, faltörô kosnak tûntek!
Ha már megszólaltak, akkor is csak egytagú mondatokban beszéltek. Kenyér? Fôzelék? Rizs? - kérdés és parancs volt egyszerre.
Adott mindenki, amit nélkülözni tudott. Az edények mélyén a paszulylevesben furcsán úszkáltak a sárgarépa-fôzelék darabjai és a székelygulyás káposztacafatkái."
Ui. Helyszín: az Újpest és Budapest székesfôváros közötti sík szeméttelep és munkaszolgálatos barakok. Idôpont: 1944 március vége. Írója egy állás nélküli orvos.
Történetesen az apám. Mostanában megint sokat gondolok rá.
Korábbi ígéretéhez híven, immár ez évadi harmadik bemutatójára várja a vásárhelyi színházszeretôket a várbeli, mészárosok bástyájában székelô 74-Színház.
Az új, román nyelvû premier ezúttal félig- meddig filmadaptáció: Mike Nichols nagy sikert aratott, Closer címû alkotása nyomán született meg, és a Patrick Marber által dramatizált forgatókönyv 1997- beli bemutatkozásakor rögtön meg is nyerte a Laurence Olivier / BBC-díjat, valamint a Londoni Kritikusok Díját a Legjobb új darab kategóriában. A Broadwayen pedig Tony-díjat kapott mint legjobb külföldi alkotás. Azóta harminc nyelvre (!) fordították le. Most a kortárs drámakoncepció vonalát követô 74- Színház tûzte mûsorára, Closer (Kísértés) címmel.
Mint azt a sajtótájékoztatón megtudtuk, a darabot a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem végzôs rendezô szakos hallgatója, Dan Topa rendezi, és ez jelzi a színház irányultságát is, hiszen sok olyan rendezô szakos hallgató végez, akiknek nem volt és nincs lehetôségük komoly színházi keretek között dolgozni. A bástyabeli társaság ôket kívánja felkarolni, csakúgy, mint a színésztanoncokat - az elôadásban két diáklány is játszik: Dana Lemnaru és Elena Moales. Rajtuk kívül Nicu Mihoc és Kozsik József színmûvészeket láthatjuk majd a színpadon.
A rendezô és színészei elmondták: egyszerû elôadás a Kísértés, egyszerû darab és egyszerû elôadás, amely a már felnôtt generáció problémáival foglalkozik a ma divatos tinédzsergond-dömping közepén. Fô témája a szerelem, amelynek egymás számára idegen emberek találkozása ad keretet. Egyszerûsége mellett nagy mélység jellemzi, minden ami elhangzik, nagyon egyenes, nagyon direkt, nagyon ôszinte és igaz - bárki azonosulhat vele. Olyan problémákról szól, amelyeket a valós életben kikerülünk, lekicsinylünk, elbagatellizálunk, ám amelyek itt elemi erôvel, a maguk brutális szimplicitásában törnek fel. A szöveg így néhol vulgáris (16 év alatt az elôadás nem is látogatható), ám ez a vulgaritás nem öncélú: igaz és értelme van.
A városban látható plakátokkal, óriásreklámokkal (bannerekkel) kapcsolatosan megtudtuk, agresszíven mediatizálja új elôadását a 74-Színház, szórólapokat is osztogattak, és lehet, hogy ez egyeseknek nem tetszik, ám az elsô három Closer-elôadásra már csaknem az összes jegy elkelt.
Hamarosan pedig útra kelnek: elsô turnéjuk Aradra vezet, ahol részt vesznek az idei Underground Színházak Fesztiválján.
Péntek este 7 órától tehát bemutató, a Closert pedig mûsorra tûzik szombaton és vasárnap is, este 8 órától, majd tovább játsszák az aradi vendégszereplés után. Szeretettel várnak minden színházkedvelôt, a kortárs drámairodalom iránt érdeklôdô marosvásárhelyi közönséget.
Az, amikor már volt ugyan infarktusod, de nem hivatalosan bejegyezve, halál okaként. Élsz.
Az Isten gondoskodik rólad.
Én is szavazhatok? A lelki nagylelkûen bólint. Természetesen. Tagja vagy a közgyûlésnek, mondja, és ha nincs kifogásod, lezárjuk a szavazást.
Végül nem is tudom, mit szavaztunk meg, de nem elôször járok üres templomban, hívetlen házak szomorúságában.
Ropog a csont csuklómban, tornáztatom jobb kezemet. Szeretnék írni, sokat.
Számomra kegyelmi állapot az írás.
Az Isten gondolja, amit írok. Könnyû rábízni a világot.
Voltál már temetôk magasán? Innen csak a felhôk, csak az ég. És odalent csacska maradváid.
Nézed sürgölôdésüket, és elmosolyodsz, mert az ükunokád egyszerre veszekszik a feleségével és a polgármesterrel. Közben illatoznak a jázminok.
Hát nem gyönyörû? Jönnek szembe veled a köztörvényesek az 1918. december 1. nevû utcán, és szépen sepregetnek.
A sepregetés kegyelmi állapot.
Románia is az. Szeresd hazádat.
A kis divatbolt, amelynek próbababái éjszaka cserélnek cuccot, napközben csöndes, holott exponált helyen áll, ott ül kisbuszra a lakónegyed egyharmada, kábé három és fél ezer személy.
És akkor te megállsz a divatbolt elôtt és bámulod a próbababákat vagy miket.
Épp hogy meg nem szólalnak.
Kegyelmi állapot éjfél után lesz, amikor a próbababák ledobják magukról aznapi megunt öltözéküket, hátrasurrannak a ruhatárba, kiválasztják az új darabokat, a test kis költeményeit, majd magukat csábosan illegetve és billegetve, lenge bugyiban parádézva csábítanak a boldogságra: átöltöznek a holnapi napra. Lôj már.
Isten ott áll a szemed mögött, és tetszik neki, hogy még képes vagy csodálni a babák báját.
De uram, ez mind mûanyag, veti ellen a plébánia szakácsasszonya, akit nagyon irritál a sok sovány comb.
Isten ebbe nem szól bele. A plébános út nagyot nevet, hát nem látja Karolina, hogy festett és feslett világ ez? Karolina látja, de véleménye itt és most: sem a plébános úréval, sem Istenével nem klappol.
Ennyiben maradnak.
Ha képes vagy éjjelente meglesni a bábuk átöltözését, talán még nincs veszve minden, suttogja a lelki, aki megengedte, hogy szavazzál.
Tisztelt közgyûlés, ha senki sem szól hozzá, a gyûlést berekeszteném.
A temetô magasa csomolungmás. Várod, hogy valós testiségben jelenjen meg.
Persze nem jön.
Ekkor kapnál szívedhez, hogy hagyná már a hülye dobogást. Mások is születnek, kell a levegô, az illat, a kenyér, a bor, a boldogulás.
Boldogság, hát az cikis.
Ne nézz vissza, csak írd tovább. Ropog a csont a levegôben, szétporladnak az álmaid.
Meghalsz, barátom.
A lelki azt mondja, hogy kinek-kinek szíve joga életét és halálát, istenét és megváltóját, mennyországát és poklát megválasztani.
Nincsenek pártok, nincsenek partok.
Kegyelmi állapot, ha szeretkezhetsz egy próbababával. Kilép a kirakatból, taxiba vágjátok magatokat, és.
Azt mondják aztán, hogy akármi fényeskedjék neked.
Az Isten rendelkezett. (Rólad is.)
Ne bánd.
"Köszönöm, Istenem, az édesanyámat!
Amíg ô véd engem, nem ér semmi bánat.
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel,
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restell.
Áldott teste-lelke csak értem fárad.
Köszönöm, Istenem, az édesanyámat!"
Becses, nagy értékû ajándék az édesanyánk. De vajon megbecsüljük-e ezt a legszebb ajándékot? Meg. Most és mindörökké. Mivel háláljuk meg nekik, amit értünk tettek? Mert tettek, és nem is keveset. Drága anyukák, nagymamák, ezen a napon, az anyák napján, figyeljetek ránk, mert szép verseket mondunk, szívet szorongató, lelkeket tápláló énekeket fogunk énekelni, itt, falunk templomában, Gyulakután.
Már rég készülünk erre a napra. Felkészültünk, de fel is készítettek minket. Kik? Két szeretett tanárnônk, Kovács Doina zenetanárnô és Kovács Hajnal vallástanár. Kezdôdhet az elôadás. Édes, kedves anyukák, drága nagymamák, asszonyok, hajadonok, aztán ragyogó arcokkal adjatok nekünk erôt. Csillogó szemetekbôl olvassuk ki, hogy szavaink, dalaink szívetekbe találnak. Az elôadást 50-60 percre szántuk. És hogyan látta egy édesanya tanárnô az elôadást?
Íme:
A köszöntômûsor verseit Kovács Hajnal vallástanárnô válogatta. Az összeállítás világi és vallásos költôk verseibôl való. A versek egyszerûek, érthetôek, találóak és nagyon szépek.
Már több alkalomkor volt verses összeállítása a tanárnônek, viszont a tartalomhoz illôen ez a legkimunkáltabb és leghatásosabb is egyúttal. A nagyobb igényre törekvés nagyobb eredményt hozott.
És amikor az 50 gyermek ajkáról felhangzott az elsô Brahms-dal Kovács Doina zenetanárnô vezényletével, az elôadás emelkedetté, mondhatni fenségesebbé vált. Akkor már senki sem gondolt suttogásra, mindenki a zene bûvkörébe került, és szívta magába a szebbnél szebb gyermekdalokat Brahmstól, Schuberttôl, Fliestôl, Bartóktól a klasszikus zenét.
Így kell csinálni, ahogyan Kovács Doina teszi: szinte észrevétlenül szeretteti meg a gyermekekkel a népzene, a könnyûzene mellett a nehéz zenét is.
Ily módon a tanulóink nem csak hallgatják a zenét, hanem éneklik, mûvelik is.
Kedves gyulakutaiak, legyünk büszkék arra, hogy nekünk megadatott az ilyen élményszerzés. Volt itt korábban is gyermekkórus, szép volt az énekszó. Élményt nyújtott mindig. De ez a mostani kimunkáltabb, mívesebb.
Kedves gyermekek, csökkentsétek a szabad idôtöket, és Doina tanárnô hívó szavára álljatok be a kórusba, és énekeljetek, énekeljetek. Kövessétek szüleitek énekkultúráját. Hiszen tudjátok, hogy e falucsoportok (Gyulakuta, Havadtô, Kelementelke, Kend) különösen éneklô falvak.
Szép énekszó hangzik keresztelôkön, lakodalmakban - különösen nászkíséretben -, a templomban.
Kedves Doina tanárnô! Maradj minél többet nálunk! Gyermekeink az ajándékba kapott énekszót általad tökélyre viszik.
És még nincs vége a zenei hatásnak. Az énekszót a hangszeres zene kísérte. Elôadó elektromos orgonán: Palotás Kristóf, a marosvásárhelyi mûvészeti iskola XII. osztályos tanulója.
Az elôadás sikerét még emelte a Blénessy nôvérek (Naomi X. o., Nancy VI. o.) éneklése és Palotás Kristóf orgonajátéka.
Ôk is a tanárnô "hozományai", tanítványai Marosvásárhelyrôl. Hálásak vagyunk - éljünk Csalóka Zoltán tiszteletes úr szavával -, hogy templomunkban ilyen csodálatos elôadásban volt részünk, Istentôl áldást kér további munkájukra.
Mi pedig, világiak, egy mélységesen vallásos költô, Dsida Jenô soraival kívánunk minden anyának áldást.
"Áldd meg édesanyám járását-kelését,
Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését
Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,
Áldd meg két kezeddel az édesanyámat!
Halld meg, jó Istenem, legbuzgóbb imámat:
Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!!!
Ozsváth Éva, Ozsváth Imre, Gyulakuta
1944 késô ôsze, fagyos, zimankós idô volt. A front mindenütt összeomlott. Mindenki menekült, húzódott, rejtôzött, ahová tudott. Több százan az észak-magyarországi nagybörzsönyi hegyekbe verôdtünk össze. Menekült katonák, volt munkaszolgálatosok stb. Az erdôben tanyáztunk, nagyon sivár, rideg körülmények között.
Lent a völgyben, tôlünk egynéhány kilométerre feküdt Szokola falu. Köztünk és a falu között haladt el az országút. A csatát vesztett német hadsereg visszavonulóban volt. Hatalmas egységek fegyelmezett rendben igyekeztek hazafelé, ahogy ôk mondták, tervszerû visszavonulásban. Mi fenn a hegyekben két tûz közé kerültünk, a németek és az oroszok közé. Mind a két féltôl egyformán féltünk. Az összeverôdött tömeg senkihez sem tartozott. Élelmünk fogytán, ruházatunk gyenge, fáztunk, dideregtünk. Közénk vetôdött négy munkaszolgálatos, sárga csillagos zsidó fiú és egy oroszul elég jól beszélô fiatalember. A sárga csillagosok közül még háromnak emlékszem a nevére: Hatás, Palotás és Balogh. Ôk tudták az orosz partizánindulót, annak magyar szövegét, és ismerték a dallamát is. Az biztosnak tûnt, hogy az orosz hadsereggel való találkozást nem kerülhetjük el. Az egyik sárga csillagos fiúnak az az ötlete támadt, nem ártana mindannyian megtanuljuk és nagy hangon énekeljük. Nem is tévedett, nemsokára egy hatalmas orosz csapattest vett körül. A köztünk lévô, oroszul beszélô fiú eléjük ment. A csapattestet egy magas rangú tiszt vezette. Makkai - így hívták a küldöttünket - tolmácsolta a kérésünket, mondván, hogy mi partizánok vagyunk, és haza szeretnénk menni. A katonatiszt megígérte, hogy teljesíti kérésünket, ha mi végrehajtunk egy feladatot.
T.i. tôlünk egypár száz méterre feküdt egy katlanszerû völgyecske, ahová, nagyon jó pozícióba befészkelte magát egy magyar század. Ezek körömszakadtáig védekeztek, az oroszok nem tudták onnan kiverni, esetleg csak nagy emberveszteséggel.
A magyar századnak fogalma sem volt a háborús helyzet állásáról. Mi ezt csak késôbb tudtuk meg.
A magas rangú katonatiszt azt szabta nekünk feltételnek a szabadságunkért, hogy gyôzzük meg a századot a helyzetük kilátástalanságáról, mondjuk meg nekik, ha leteszik a fegyvert, megadják magukat, velünk együtt szabadulhatnak, eltávozhatnak.
Mi felvettük velük a kapcsolatot, kisebb tárgyalás után megállapodásra jutottunk, hozzánk csatlakoztak. A magas rangú tiszt valóban betartotta a szavát, útnak engedett. Adott nekünk egy írást, "zapiskát", amivel igazolta kilétünket. Mi elbúcsúztunk és útnak indultunk. Sajnos, a szabadságunk nem sokáig tartott. Alig néhány kilométer után újra szembetalálkoztunk egy másik orosz-szovjet alakulattal.
Mi azt hittük, hogyha énekeljük a partizánindulót, ôk meghatódnak és meleg szeretettel továbbengednek.
Nagyon rideg rangon ránk kiáltottak: Stoj! Kuda igyes!
Makkai barátunk tolmácsolta a helyzetünket, átnyújtotta az orosz parancsnoknak a zapiskát és várt. Az orosz parancsnok csak annyit mondott: haraso; katonákat állíttatott mellénk és bekísértetett egy ideiglenes fogolytáborba.
Nem maradt más hátra számomra, mint az imádság és az elhatározás, hogy inkább megszököm.
Vártam a megfelelô alkalmat.
Bartis Árpád, Marosvásárhely
A Marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium Öregdiákjainak Sanctus Emericus Baráti Köre ezennel köszönetét fejezi ki a helyi tanács minden tagjának azért a határozatért, amelyet a fenti egyesület által benyújtott és 2005. április 12- én 52759. szám alatt iktatott kérést sürgôsségi eljárással április 14- én letárgyalta dr. Benedek István tanácsos úr határozott fellépésére. A jegyzôkönyvben megállapította, hogy a tanács nem hatalmazta fel dr. Dorin Florea polgármester urat arra, hogy a tanács nevében megtámadja a Marosvásárhelyi Táblabíróságon azokat a döntéseket, amelyekkel a román kormány mellett mûködô restitúciós bizottság visszautalta a református illetve a római katolikus egyházak tulajdonába a Bolyai líceumot, illetve az Unirea Nemzeti Kollégiumot. Ezeket az egyházak a saját erejükbôl építették, és a kommunista diktatúra államosította.
Amint az már köztudott, a Marosvásárhelyi Táblabíróság elfogadta dr. Dorin Florea polgármester úrnak a tanács nevében kezdeményezett közigazgatási eljárásait és a két tanintézetet visszautalta az állam tulajdonába. A döntések ellen a felekezetek fellebbezést nyújtottak be a Bukaresti Legfelsôbb Bírósághoz és Semmítôszékhez.
A helyi tanács 2005. április 14-i határozata szerint dr. Dorin Florea polgármester úrnak nem volt hatáskörében, hogy a tanács nevében a restitúciós bizottság által hozott döntéseket megtámadja. A polgármester minôségének megvizsgálását maga a táblabíróság is elmulasztotta.
A tanács által hozott határozatot a fenti vallásfelekezetek vezetôinek a figyelmébe ajánljuk és kérjük, használják fel ezt, mert az ügyben perdöntô bizonyíték, és ezt juttassák el a tárgyalás elôtt 5 nappal a Legfelsô Bírósághoz és Semmítôszékhez.
Jelen levelünkkel megnyugtatni szeretnénk a román állampolgárok kedélyeit is, akik nyilvánosan felháborodásukat fejezték ki 2005. április 17- én. A Legfelsô Bíróság és Semmítôszék meg kell semmisítse a Marosvásárhelyi Táblabíróság határozatait, hisz a peres eljárás felhatalmazás nélkül személy részérôl indult.
A Sanctus Emericus Egyesület mint bejegyzett jogi személy statútuma szerint a hit, remény, szeretet jegyében óhajt sokoldalú tevékenységét kifejteni, és hajlandó a folyamatban lévô perbe belépni a fenti vallásfelekezetek érdekvédelmében.
A Sanctus Emericus Egyesület Római Katolikus Öregdiákok köre és alapító tagjainak egy csoportja
A gernyeszegi gr. Teleki Mihályné Weér Judit Református Nôszövetség szervezésében bibliai-irodalmi, asszonyoknak szóló Ki mit tud? vetélkedô zajlott le szombaton, május 7-én. A színhely a több évszázados református templom volt, ahol a gernyeszegiekkel együtt az a hét nôszövetség mérte össze erejét, amelynek tagjai válaszoltak Veress Róbert Gyula református lelkipásztor meghívására: Marosvásárhely-Gecse utca, Sáromberke, Vajdaszentivány, Körtvélyfája, Magyarpéterlaka, Marosfelfalu.
A most elôször Gernyeszegen megrendezett találkozó célja együtt lenni, ismerkedni, beszélgetni a tipikusan nôi, anyai feladatokról, s ugyanakkor irodalmi és bibliai ismeretekrôl is tanúbizonyságot tenni.
Ez alkalommal Mikszáth Kálmán: Különös házasság címû regényét kellett elolvasni, a Szentírásból pedig a Máté evangéliuma 5., 6. 7., fejezeteket újraolvasni, értelmezni. A vendéglátók szívélyes fogadtatásban részesítették az érkezôket, teával, kávéval, üdítôvel, kaláccsal kínálván meg ôket, sôt még egy minikiállítást is rendeztek kézimunkákból, konyhai falidíszekbôl.
A találkozót Berekméri Csilla vajdasági lelkipásztornô igehirdetése nyitotta meg, majd Veress Róbert lelkipásztor, Vajda Ilona nôszövetségi elnök és Berekméri Magda nôszövetségi alelnök köszöntötte a vendégeket. Ez után következett dr. Szalkay Márta elôadása a házi beteggondozás fontosságáról, annak a reményének adva kifejezést, hogy talán megvalósulhat Gernyeszegen is régi álma: bevonni a házi gondozás folyamatába a község területén élô nôket. Rövid szünet után, nagy izgalom közepette megkezdôdött a tulajdonképpeni vetélkedô. Mindannyian jó felkészültségrôl tettek tanúbizonyságot, pontosan, a részleteket kitûnôen ismerve válaszoltak a zsûri kérdéseire. Külön pontokat is szereztek, hiszen zsoltárokat, népdalokat énekeltek, verseket szavaltak. Nagyon szoros volt a küzdelem, a zsûrinek nem volt könnyû dolga az értékelésben. Végsô soron mindenki nyertesnek bizonyult a megmérettetésben, nemcsak azért, mert a versenyzôket elválasztó pontszám oly kevés volt, hanem azért is, mert e találkozó tökéletesen elérte célját: együtt lenni, ismerkedni egymással, egymás munkájával, hitben erôsödni, s megosztani az ismereteket a magyar irodalom nagy klasszikusa által írt regényével kapcsolatosan.
A rendezvény tombolával és a helyi Grand Lion vendéglôben elfogyasztott ebéddel zárult.
E sorok írója megtiszteltetésnek érezte, hogy részt vehetett ezen a találkozón. Érdemes rájuk figyelni, tanulni lehet tôlük melegséget, irodalomszeretetet, lelkesedést, igaz hitet.
Kovács Gyöngyvér
A rovatban közölt levelek tartalmáért, a tényállítások hitelességéért a szerzôk felelôsek. Elektronikus postán is fogadjuk leveleiket. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro
(Folytatás a május 5-i lapszámunkból)
IV. A Hivatalos Közlöny 2005. évi 1-es számában tették közzé azt a kormányhatározatot, amely 2005. január 1-jétôl az országos garantált legkisebb bruttó fizetés (minimálbér) értékét 3.100.000 lejben állapítja meg. Ez a munkában eltöltött havi átlagos 171,333 óra munkaidônek felel meg, így a legkisebb órabér 2005-ben 18.093,4 lej. A költségvetésbôl fizetett alkalmazottak bruttó bére nem lehet kisebb a fenti összegnél.
Ugyancsak ezt az értéket kell figyelembe venni és bérüket növelni mindazoknak, akiknek a fizetését rangsorolt együttható (coeficient de ierarhizare) alapján állapítják meg. A minimálbér növelése nem jelent fizetésemelést azok számára, akiknek a bérét kollektív vagy egyéni munkaszerzôdésben a legkisebb fizetés nagysága alapján állapítják meg.
V. A Hivatalos Közlöny 2004. december 29-i 1270. száma három, a gyermekek felneveléséért járó szociális támogatások összegét megváltoztató kormányhatározatot tesz közzé. Ezeknek alapján 2005. január elsejétôl: az egy gyermekért járó havi állami családi pótlék értéke 225.000 lej, kihelyezettt gyermekekért járó havi támogatás 780.000 lej, kiegészítô családi pótlék: egygyermekes családok esetében havi 320.000 lej, kétgyermekes családnak 375.000 lej, háromgyermekes családnak 428.000 lej, négy vagy ennél több gyermekes családok esetében havi 480.000 lej; egy szülô által nevelt gyermekek esetében a havi többlettámogatás: egygyermekes családnak 480.000 lej, kétgyermekes családnak 556.000 lej, háromgyermekes családnak 642.000 lej, négy vagy ennél több gyermekes család esetében havi 722.000 lej. 2005. január elsejétôl a súlyosan fogyatékos, felnôtt vakok havi támogatása 1.695.000 lej, a hangsúlyosan fogyatékos felnôtt vakok szociális támogatása havi 847.500 lej.
VI. A 2004. december 30-i 1280-as számú Hivatalos Közlönyben tették közzé azt a törvényszerû sürgôsségi kormányrendeletet, amely visszaállította a munkaadók által befizetendô társadalombiztosítási járulék (CAS) 2004-ben érvényes befizetési szintjét. Így tehát 2005-ben is a szokványos munkakörülményekben dolgozók után a társadalombiztosítási hozzájárulás a béralap 31,5%-a, a különleges munkakörülmények esetében 36,5% és a sajátos munkakörülményekben dolgozók után 41,5%. A tavalyi szintre való visszatérésnek az indoka kétségkívül a bérek után fizetendô egységes 16%-os adókulcs bevezetése.
VII. A Hivatalos Közlöny 23. számában 2005. január 7-én tették közzé a Pénzügyminisztérium 2004. évi 1850-ös rendeletét a pénzügyben és a könyvelésben használt formanyomtatványok és naplók kitöltését és használatát elôíró szabályok elfogadásáról. A közlöny nem tartalmazza a szabályozás szövegét és a formanyomtatványok mintáját. Ezek külön, a 23 bis jelzésû mellékletben jelentek meg, amit a közlönyre elôfizetôk állítólag meg fognak kapni. Jelenleg meg lehet venni a Hivatalos Közlönyt árusító üzletekben.
VIII. A Hivatalos Közlöny 46., 48. és 49/2005. számaiban tették a pénzügyi-gazdasági téren dolgozó szakembereket érdeklô szabályozásokat. Ezek: Az állóalapok mûködési idôtartamát meghatározó új katalógus; A könyvelésrôl szóló törvény újonnan közzétett szövege, mely tartalmazza az eddig megjelent módosításokat; A munkaadók és az adófizetôk által évenként, illetve alkalmakként kiállítandó pénzügyi nyilvántartó lapok (fisa fiscala) formanyomtatványait és ezek kiállításának módszertanát tartalmazó szabályozást.
Mellau György
A gombákkal kapcsolatban még mindig sok babona, tévhit él a köztudatban, fôleg vidéken, ahol az emberek nem jutnak kellô ismeretekhez. Ezért van az, hogy bô gombatermô vidéken a helybeliek csak 3-4-féle ehetô gombát szednek, és így sok értékes gomba nem kerül bele a gyûjtôkosárba.
Vannak, akik azt tartják - mind falun, mind városon -, hogy az összes feltûnô színû gomba mérgezô, holott több jó ízû, ehetô gombánk igencsak élénk színû. Például a közkedvelt rizike (fenyôalja gomba) narancsvörös-zöldes színû, tejnedve is narancsvörös, a lila pereszke fiatal példányai a kalaptól a tönkig élénklilák, kékesek, az egyik legjobb ízû galambgombánk varaszöld kalapú. Ellenben az egyik legmérgezôbb gomba, a fehér gyilkos galóca minden része "békés-szelíden" fehér.
Egy másik tévhit, hogy a csigarágott, kukacosodó gombák nem mérgezôek. Ez nem mindig igaz, mert a mérges gombákat is "szeretik" a csigák és a kukacok, anélkül hogy azok hatóanyaga a legcsekélyebb mértékig is ártana nekik.
Az sem igaz, hogy a gombafôzetbe mártott ezüstkanál megfeketedik a mérgezô gombától, ugyanis a friss mérges gombából készült étel nem feketíti meg az ezüstöt. Az viszont igaz, hogy a romlott gombából készült fôzet, vagy a már erjedésnek indult, megromlott gombás ételben az ezüstkanál elszínezôdik. Ilyenkor az ételt ki kell dobni!
Az sem lehet megbízható próbatétel, ha a gombával megetetett állat (kutya, macska) egypár órán át tünetmentes marad. A gyilkos galóca mérge az állaton is csak 8-36 óra múlva érezteti hatását.
Régi, idejétmúlt felfogás az is, hogy minden gombát aznap el kell készíteni. Hûtôszekrényben +4 °C 2 napig frissen tárolható majdnem minden gomba. Kivételt képeznek azok, amire a szakkönyvek az azonnali felhasználást ajánlják (pl. rizike, tintagombák).
Helytelen az a hiedelem, hogy a gombás étel után nem szabad alkoholt fogyasztani. Ez csak a kerti tintagombára és a ráncos tintagombára vonatkozik. Az ezekbôl készült ételek elôtt sem tanácsos iszogatni!
Az sem igaz, hogy a mérgezô hatás a gomba leforrázása vagy hosszabb fôzése után minden esetben megszûnik. Vannak ugyan nyersen mérgezô étkezési gombák, amelyekben a méreganyag hô hatására lebomlik (pl. gyûrûs tuskógomba), de a gyilkos galóca forrázás, fôzés után is megôrzi méreganyagát.
Ha a gomba húsa törésre, vágásra elszínezôdik, kékül-zöldül-feketedik, nem azt jelenti feltétlenül, hogy a gomba mérgezô. Sok jó ízû, ehetô gomba rendelkezik ilyen tulajdonsággal (pl. rizike, tinórufélék).
Tévhit az is, hogy az ehetô gomba is mérgezôvé válik, ha szomszédságában mérgezô gomba vagy más méreganyag van (pl. erjedô szemét, állati rothadék). Az ehetô gombák ha fel is szívják a talajba szivárgott idegen anyagot, azt az ôket jellemzô gombatestet felépítô anyaggá alakítják át. Csak a botanikailag mérgezônek nyilvánított gombák okozhatnak mérgezést. Az ehetônek besorolt gombák soha nem lehetnek mérgezôek.
Sajnálatos, hogy országunkban az utóbbi években gombászellenes kampány észlelhetô, ami egy-egy gombamérgezéses eset után felerôsödik a mass media hangján. Ahelyett, hogy ismeretterjesztô elôadásokat szorgalmaznának, elriasztják az embereket a gombászástól, és "gombakonzerv- evôkké" kényszerítik a gombás ételek kedvelôit.
Málnási András
Az utódnyugdíjakról
K.A. olvasónk 52 éves, férje elhunyt, 17 éves fiát, aki már nem tanuló, egyedül neveli, kérdése az, hogy milyen feltételek között igényelheti az utódnyugdíjat, ha férje még aktív munkaerô volt.
Olvasónk kérdésére Morent Ilona, a Nyugdíjpénztár vezérigazgatója válaszolt, aki elmondta, hogy ha az elhunyt felesége nem érte el még a nyugdíjkorhatárt, nem jogosult az utódnyugdíjra. Ha az elhunyt gyermeke nem iskolás, akkor neki sem jár az utódnyugdíj. A halálesetet követô hat hónapra az özvegy idôleges utódnyugdíjban részesül. Ezt kérvényezni kell, szükséges iratok: társadalombiztosítást igazoló iratok (beleértve a 2001. április elsejétôl fizetett hozzájárulást is), az igénylô személyi igazolványának és keresztlevelének fénymásolata, a házasságlevél fénymásolata, valamint a munkakönyv fénymásolata.
Az elhunyt családja temetkezési segélyben is részesül, amelyet attól a cégtôl kell igényelni, ahol az elhunyt dolgozott.
Ha nyugdíjas hal meg, akkor a 9,4 millió lej temetkezési segélyt a Megyei Nyugdíjpénztártól kell igényelni. Szükséges iratok: kérés, házasságlevél és halotti bizonyítvány fénymásolata, igazolás, hogy a temetkezési költségeket a család fedezte.
A gyógykezelési jegyet csak a jogosult veheti át
Sz. D. olvasónk jelezte, hogy beteg lányának személyesen kellett jelentkeznie a Megyei Nyugdíjpénztárnál azért, hogy a gyógykezelési jegyét átvegye, a szolgálatos tisztviselô nem volt hajlandó az édesapának átadni a jegyet. - Miért ez a szigorú rendelkezés? - kérdeztük ismét Morent Ilonát, a Nyugdíjpénztár vezérigazgatóját.
- A 2001. április elsején életbe lépett társadalombiztosítási törvény alkalmazási útmutatója leszögezi, hogy a gyógykezelési jegyeket személyesen kell átvenni. Ilyen értelemben egy körlevelet is kaptunk, amely szerint csak közjegyzôi meghatalmazás alapján adhatjuk ki a gyógykezelési jegyeket a hozzátartozóknak. Amíg ezt a körlevélben nem pontosították, addig a házastársnak kiadtuk a férj vagy a feleség gyógykezelési jegyét, illetve az igazgató jóváhagyásával a nyugdíjas gyermeke is átvehette a jegyet. Most erre nincs lehetôségünk.
… a KÉT SZÔLÔ KÖZÉN, mely a Trébely és a Nagyhegyszôlô között terül el. Ezt a helyet a Verii (Nyár) utca (1964), a régi nevén a Nagyhegyre menô út (1764), Széll Kálmán (1912), Carmen Silvia (1920), valamint a Somostetô útja (1799) és a Kálvária temetô (1729) fogja közre.
A régi feljegyzések már 1648-ban említik ennek a határrésznek a nevét, melyet szántóként használtak a helyi gazdák. Egy 1820-ból származó iratból tudomást szerezhetünk, hogy e lejtôs terület egy részén kukoricát termeltek, s a felsô kopár, sovány földeken egy 1898-as bejegyzés szerint báránylegelôt tartottak fenn. Ezt az utóbbi területet dr. Bernády György polgármestersége alatt fásították a parkerdô részére.
Az 1940-es évektôl itt volt a marosvásárhelyiek kedvelt sí- és szánkópályája. A téli napokon a sportolók vidám zaja töltötte be az egész tetôt…
A XIX. század második felében itt nyitották meg a Verii (Széll Kálmán) utca 10. szám alatt az izraelita status-quo ante hitközség hívei számára a temetôt, melynek délnyugati részén mûvészi kivitelezésû sírok, sírkövek láthatók. A temetô bejáratánál az I. világháború hôsi halottjainak emlékét egy monumentális kôoszlop ôrzi, míg egy kis portikus falán az 1944-es deportálás mártírjainak a nevét olvashatjuk.
Itt van a Verii (Széll Kálmán) utca 32/A alatt az a köztemetô, melyet az 1940-es években létesítettek. Ide hantolták el a II. világháború idején a Református Kollégiumban berendezett 805-ös tábori kórházban elhunyt német katonákat, kiknek sírját eleinte egyszerû fakeresztek, majd 2004 óta márványtáblák jelölnek.
Szomszédságában létesítették az ’50-es években a Szovjet hôsök temetôjét, ahova az 1944 ôszén elesett szovjet katonákat hantolták el. Az itt elhelyezett gránitoszlop felirata is erre emlékeztet.
A KÉT SZÔLÔ KÖZÉN fenyô-, platán és más díszfákkal beültetett területen láthatjuk a Verii (Széll Kálmán) utca 4. szám alatt az 1908 és 1911 között készült I-es számú, míg a 44. szám alatt az 1908-1909 között épült II-es számú ivóvízmedencét. Mindkettôt Radó Sándor mûépítész tervei alapján készítették, szecessziós stílusban.
Az 1970-es bô esôzések miatt, hegycsuszamlás következtében a II-es számú ivóvízmedence megrepedt, s ezért helyette a Trébely felsô részén, a víztorony közelében újat építettek. A csuszamlás méreteit mutatja az útmenti fasor 2 m-es helyváltoztatása, mintegy 30 méteres szakaszon.
Ugyancsak itt láthatjuk a Szekfû utca 1. szám alatt az Ambasador szállodát és vendéglôt, mely sétányaival, sportlétesítményeivel a nyugati luxusszállodákra emlékeztet. Ezt a villát 1962-ben építették prezidenciális vendégek számára; 40 személyes étkezdével, borpincével, kerthelyiséggel és két helikopter- leszállópályával rendelkezett.
A Verii (Széll Kálmán) utca 32. szám alatti épületben lakott és alkotott Tóth István költô. Emlékét márványtábla ôrzi.
Az 1989-es események után a KÉT SZÔLÔ KÖZE teljesen beépült. Az új utak, házak és villák sajátos arculatot adnak ennek a tájnak, de kizárták azt a lehetôséget, hogy az eredeti terv szerint itt haladjon át a tervezett összekötô út a Tudor és az egyetemi negyed között. De van még egy lehetôség (amirôl nem szívesen beszélnek a városháza illetékesei), a Papiu Ilarian, Somostetô útja, az agyagbányai erdôszélen a megyei kórház felé, ami a Somostetô megmentését eredményezné. Jó lenne ezt a lehetôséget tanulmányozni!
Fodor Sándor (S.)
A múlt hét végén rendezte meg egyesületünk Udvarhelyszéki Osztálya az EKE elsô Orbán Balázs-táborát Szejkefürdôn. A gazdag programban a honismeret kapott fôszerepet és méltán. Orbán Balázs írja a Nagy- Küküllô vidékérôl: "E folyamnak termékeny terén és annak számos jobb parti völgyületeiben egymást érik a falvak, úgyhogy fôleg a Nyikó mentén a csaknem összeépült faluknak egy hosszú, szakadatlan láncolata vonul le." E falvak "szerény, tiszta házaknak kacéron ékített galambbúgos kapuinál", mûemlék templomainál, a múltunk nagyjai elôtt tisztelgô szobroknál jó megállni, de jó látni azt is, hogy a múlt tisztelete mellett a ma, a gazdasági-kulturális élet ritmusa is méltó e táj népének hagyományos szorgalmához.
Egy szép népdalrészlettel kívánunk ismerkedést e tájjal:
"Szép a Nyikó s a vidéke, jámbor székely szabad széke..."
Az Erdélyi Kárpát Egyesület Marosszéki Osztálya nevében Kerekes Ibolya
Birkózás
Megismételte tavalyi fegyvertényét Mihály Csaba, a marosvásárhelyi ISK birkózója, aki a Resicabányán szervezett egyéni országos ifjúsági szabadfogású birkózó- bajnokságon aranyérmet szerzett a 66 kg-os súlycsoportban. Ifj. Gyarmati Ferenc tanítványa (aki kettôs leigazolással a Rapid versenyzôje is) biztosan gyôzte le ellenfeleit, számára az idei legnagyobb kihívásoknak a júliusi vilniusi ifi világbajnokság és az augusztusi wroclawi Eb ígérkezik (amelyeken várhatóan 60 kg-ban indul). Addig is azonban Románia nemzetközi bajnokságán, Tg.-Jiuban bizonyíthat a jövô hónapban.
Ugyancsak részt vesznek a nemzetközi bajnokságon azok a marosvásárhelyi birkózók, aki szintén dobogóra léptek az országos bajnokságon. A 74 kg-os súlycsoportban Pop Darius (ISK-Muresul) a második helyen végzett, míg 84 kg-ban mindkét bronzérem marosvásárhelyi versenyzô nyakába került: Boeriu Vlad (ISK) és Somesan Claudiu (Muresul). Boeriu csak kis különbséggel, egy apró hiba miatt kapott ki az elôdöntôben, egyébként esélyes lett volna az aranyra. A 120 kg-osok versenyében Szabó Claudiu az 5. helyen végzett.
Külön kell szólni a lányok 51 kg-os versenyérôl, amelyben a friss kisifjúsági országos bajnok Simon Andrea (Muresul) a nagyifjúságiak között is megállta a helyét, és ezüstérmet vívott ki magának. Ôt, mint a Muresul többi versenyzôjét is, Márton József és ifj. Simon László készíti fel.
Teremlabdarúgó A-osztály, rájátszás, 6. forduló
Konstancán aratott sikerének köszönhetôen Székelyudvarhely teremlabdarúgói komoly elônyre tettek szert a második bajnoki cím megszerzéséért vívott harcban. Hétfôn a második helyezett bukaresti CS3 csapatát fogadják, s egy esetleges siker esetén tovább nôhet az elônyük a zárás elôtt alig három fordulóval. Meglepetésnek számít a Bodu és a Municipal Konstanca gyengébb teljesítménye, miután az alapszakaszban uralták a mezônyt. A rájátszás 6. fordulójának eredményei: Energo Craiova - Bodu Bukarest 6- 3; CS 3 Bukarest - CIP Déva 5-4; Municipal Konstanca - Székelyudvarhely 2-6.
D-osztály
Gliga Companies - Radnót 9-2 (5-0)
Borongós, esôs idôben, a bajnoki pontok nyomásától megszabadult Gliga Companies könnyedén gyôzte le a radnóti vendégeket. A kedvezôtlen idô dacára látványos találkozó volt, 11 góllal s egy kihagyott büntetôvel (Popa az 53. percben). A gólokat Orbán (11., 35. és 40. 11-esbôl) Moldovan Ovidiu (16., 20. és 70.), Butiu (65.), Puscarau (75. és 88.), illetve Szántó (56.) és Rusu (77.) szerezték. Jól vezette Kusztos László - Bordas Florin és Szakács János (mind Marosvásárhely).
Gliga Companies: Grama - Luca, Niculescu (Schuller), Horváth, Moldovan A., Popa, Mera (Kozma), Puscarau, Orbán, Nagy (Butiu), Moldovan Ov.
Radnót: Scridon - Bocotan (Mendrean), Lung, Boer (Haitz), Tilinca, Nemes, Sabau, Merutiu (Urdareanu), Szántó, Meghesan, Rusu.
Füleháza - Erdôszakál 4-6 (3-2)
A Szászrégen körzeti falusi labdarúgó- bajnokság visszavágóinak elsô fordulója keretében Füleházán a csoportot vezetô Erdôszakál vendégszerepelt. Mindkét csapat jól teljesített a Románia-kupa megyei szakaszán. Az elsô félidôben a házigazdák játszottak jobban, de a vízzel átitatott talajú pályán a szünet után elfáradtak, s átengedték az irányítást az éllovasnak, amely elôbb egyenlített, majd megszerezte a gyôzelmet is. Gólszerzôk voltak Bîndila S. (22. és 35.), Rosca (38. tizenegyesbôl) és Bîndila V. (75.), illetve Pantea M. (12. és 70.), Sandru A. (36. és 88.), valamint Cismas (68. és 89.).
Füleháza: Ciontea - Bîndila R., Lingurar, Stoica, Bîndila I., Cadar, Rosca, Cif, Bîndila S., Bîndila A., Bîndila F.
Erdôszakál: Ciurba - Stoica, Cengher, Cristian I., Cristian D., Pantea Gh., Rau, Pantea M., Cismas, Sandru A., Sandru I.
• Vian Bont
Megyei labdarúgó-bajnokság
Északi csoport: Lövér - Alsóidecs 3-0; Görgényszentimre - Görgénysóakna 4-2; Nagysármás - Sáromberke 1-1; Marosfelfalu - Déda 1- 1; Holtmaros - Görgényoroszfalu 1-1; Felsôidecs - Tricolorul Szászrégen 3-0 (hivatalból); Dedrádszéplak - Marosvécs 0-3 (hivatalból). Názn&aac