Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Igencsak rájár a rúd - idôjárásilag - az utóbbi idôben Romániára. Ha azt hittük, hogy csupán a Bánság esett áldozatául a "nyitva felejtett" égi csapoknak, hamarosan kiderült, hogy a bôséges esôzések következtében más vidékek is megsínylik az idén tavaszi szélsôséges idôjárást. Mielôtt azonban a sorsszerûségbe beletörôdve panaszkodnánk a ránk szakadt csapás miatt, nem árt megvizsgálni, hogy csupán egyedül az átlagon felüli csapadékmennyiség tehetô-e felelôssé a súlyos anyagi károkért, földönfutóvá vált emberek sorsáért.

Maros megyében, különösen a Nyárád mentén, az utóbbi években már hozzászoktunk, hogy alig esik néhány cseppel több csapadék, a folyó melletti falvakat kisebb-nagyobb mértékben eléri a víz. Éppen ezért volt feltûnô a katasztrófáról szóló híradásokban a korábban rakoncátlan Nyárád nevének hiánya. Pedig ennek a folyónak a vízgyûjtôterületén is legalább akkora mennyiségû csapadék esett! Az idén azonban elôször nyílt lehetôség arra, hogy a még teljes mértékben be sem fejezett csíkfalvi víztározóban felfogják a lezúdulni kész vízmennyiséget, s ezzel megmentsék a völgyben sorakozó településeket az ártól.

A Kis-Küküllô mente szintén nem szerepel az árvízkárosult övezetek között, pedig valamikor e folyó mentén is gyakoriak voltak az áradások. Amióta azonban a Bözödi-tó felfogja a fölös vízhozamot, már itt sem kell nagyobb veszélytôl tartani. (Az más kérdés, hogy mi indokolta egy falu eltüntetését a tó létesítése érdekében!)

Ami pedig a Marost és árterületét illeti, az ár csupán a (többnyire a ’70-es nagy árvíz után épült) gátak által nem, vagy kismértékben védett területeket érte el, s könnyen megjósolható, hogy amikor végre állni fog a ratosnyai víztározó, már ekkora mértékû áradástól sem fog kelleni tartani.

A Bánságot ért katasztrófa esetében viszont valami fordított történt. Az oly sokat szidott K.u.K. monarchia idején épült gát- és csatornarendszer elöregedett, karbantartásával keveset foglalkoztak, sôt az is kiderülni látszik, hogy az árvízvédelemre szánt összegeket elsikkasztották, így nem csoda, hogy az öreg gát felmondta a szolgálatot.

Anélkül, hogy minden sajátos esetre vonatkozó általános következtetést vonnánk le, nyilvánvalónak tûnik, hogy ha nem is iktatható ki teljes egészében, az árvizek veszélye számos folyó menti terület esetében lényeges mértékben csökkenthetô. Igaz, ehhez költséges beruházások kellenek, s minden bizonnyal hosszú évekbe, évtizedekbe telne így is, hogy minden folyó mentén tökéletesen mûködô árvízvédelmi rendszer épüljön ki.

Mindeddig ez nem tûnt sürgôs beruházási prioritásnak. A klímaváltozás egyre nyilvánvalóbb jelenség, s az ezzel járó szélsôséges idôjárás gyakoribbá válása mellett azonban még mindig olcsóbbnak tûnik erre jobban odafigyelni, mint utóbb utakat, vasutakat, hidakat teljes egészében újjáépíteni. Mint ahogy több helyen a mostani ár levonulása után elkerülhetetlenül szükséges lesz.

Holnap délelôttre hívták össze az Egészség- és Családügyi Minisztérium költségvetési igazgatóságára annak a 19 megyei kórháznak a gazdasági igazgatóját, amely intézmények a legtöbb adósságot halmozták fel. Mint ismeretes, a nagy gyógyszer- és egészségügyi segédanyagokat forgalmazó cégek közleményt hoztak nyilvánosságra, amelynek értelmében beszüntetik az eladósodott kórházak ellátását.

Ezt követôen rendelte el a szaktárca a csütörtöki megbeszélést, amelyen az adósságokról, a kifizetetlen számlák rendezésének lehetôségérôl lesz szó. Kérdésünkre dr. Buicu Florin, a Megyei Kórház adminisztratív igazgatója elmondta: a tartozások onnan erednek, hogy a központi költségvetésbôl leosztott összegekbôl a megyei biztosítási pénztár a szükséges évi 84.000 kórházi beutalás helyett 55.800-nak a fedezésére kötött szerzôdést a kórházzal. Így a havi átlagos 7.000 beutalás helyett mindössze 4.700 személy kezelési költségeit tudják fedezni a biztosító által kiutalt összegbôl. A különbözet miatt felgyûlt adósság törlesztésére a megoldás az országos pénztár 10 százalékos tartalékalapjának a felszabadítása lehet. Ez lehetôvé tenné, hogy a 2004-es tartozásainak egy részét rendezni tudja a kórház - vélekedett az igazgató a csütörtöki megbeszélés elôtt.

A Bözödújfalusi tó és az elsô alkalommal használt jobbágyfalvi víztároló mentette meg az elmúlt hétvégén az árvíztôl a nyárád- és küküllômenti településeket. A Csíkfalva és Jobbágyfalva határába épített tárolóban négymillió köbméter vizet tartottak vissza - nyilatkozta tegnap kérdésünkre Fokt Calin, a Megyei Vízügyi Igazgatóság sajtószóvivôje. Az összesített adatok alapján tegnap délig a megáradt Maros és Kis- Küküllô csak ár- és mezôgazdasági területeket, valamint egy útszakaszt öntött el. Néhány ház pincéjét, udvarát a belvizek árasztották el.

A szombati, vasárnapi esôzések nyomán a Maros elérte az árvízvédelmi szintet, Radnót és Maroslekence között elárasztotta az utat, Kutyfalván, Kerelôszentpálon és Marosugrán mezôgazdasági területeket borított el. A Kis- Küküllô Kóródszentmártonnál és Ádámoson lépett ki medrébôl, de csak mezôgazdasági területekben tett kárt. Ádámos községben 70 hektár terület került víz alá, néhány udvart a sáncból kifolyó esôvíz borított el. A polgármesteri hivatal 94 millió lejért vásárolt egy motoros szivattyút, amellyel a községközpontban levô patak vizét átpumpálják a Küküllôbe.

Fokt Calin sajtószóvivô arról is beszámolt, hogy jelenleg Gödemesterházán és Kerelôszent- pálon, Balavásáron és Fintaházán érte el a Maros, Küküllô illetve a Nyárád az árvízvédelmi szintet. A következô napokban nem számíthatunk jelentôs esôzésekre, így elôreláthatólag a folyók nem okoznak nagyobb károkat.

* az utóbbi napokban négyzetméterenként 45-70 liter csapadék esett, a meteorológusok péntekig még esôs napokat jósolnak; * a májusi esôzések ez évben nem aranyat jelentettek, hanem károkat okoztak, a kukoricatermesztôket valóságos idôkrízisbe sodorták, hiszen a kukorica vetésének optimális idôszaka május 1., rosszabb esetben május 15.; * a mezôgazdasági nyilvántartások szerint a tegnapig 1102 ha különbözô kultúrákkal bevetett mezôgazdasági területet öntött el a víz.

Náznán Jenô, a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezérigazgatója szerint az 1970-es, 1975-ös években keletkezett árvizek sem állították a gazdákat olyan nehéz feladatok elé, mint az idei esôzések. A termôföldeken az eddig felmért károk (ezek bármikor változhatnak) összértéke 2,6 milliárd lej, amely a következôképpen oszlott meg: 68 hektár cukorrépa-terület - a kár 570 millió lej; 103 ha búzavetés károsult - 588 millió lej; 244 ha kukoricaföld - a kár 1,1 milliárd lej, ehhez adódnak még krumpli-, sörárpa-, takarmánytermô és kaszálóterületeken keletkezett károk. A legnagyobb veszteségeket Mikefalva, Bonyha, Ádámos, Kóródszentmárton községekben jegyezték.

A károkon túlmenôen valóságos krízis állt elô, hiszen a nagy felületû termôtalajok felszínét víz borítja, ami megakadályozza a soron lévô növényvédelmi munkálatok elvégzését, mivel a lágy talajú területek gépekkel megközelíthetetlenek lesznek még jó néhány napig. Május 10-ig a kalászos gabonaterületek alig 20%-án sikerült gyomirtást végezni.

A programba foglalt 70.000 hektáros kukoricaterületbôl alig 14.000 hektáron került földbe a mag. Náznán Jenô nyomatékosan felhívta a termesztôk figyelmét, hogy aki még kukoricát akar termelni, korai és nagyon korai hibrideket használjon, hogy a begyûjtésig beérjenek a szemek. Másik tanácsa: amint a gépekkel a szalmásgabonákat termô parcellákra lehet hajtani, a gyomirtással egy idôben végezzenek el egy kezelést is a betegségek ellen.

Állásbörze roma nemzetiségûeknek

A Megyei Munkaerô-foglalkoztatási és - átképzési Ügynökség május 13- án immár harmadik alkalommal szervez állásbörzét roma nemzetiségûek számára. Az állásbörze célja, hogy az 1.841 nyilvántartott roma nemzetiségû munkanélkülinek munkát találva beilleszkedésüket segítsék a társadalomba. Ami a roma etnikumnak szánt állásbörzék hatékonyságát illeti, az igazgató bevallotta: sem a gazdasági egységek, sem a romák részérôl nincs megfelelô érdeklôdés, következésképpen az eredmény sem felel meg az elvárásoknak.

Reghina Farcas, a Munkaerô-foglalkoztatási és - átképzési Ügynökség igazgatója lapunk kérdésére elmondta, hogy ez alkalommal összesen 348 céget kerestek meg, amelybôl csupán 9 jelentkezett összesen 62 munkahelyet ajánlva. Nem rózsás a helyzet, ha figyelembe vesszük, hogy Dicsôszentmártonban egyetlen munkahelyet sem ajánlottak, Marosludason is csak egyet, míg Marosvásárhelyen kettôt. Valamivel jobban áll Szováta, ahol 4 roma személyt alkalmaznának. Ezért minden valószínûség szerint a megyeközpontban - hacsak péntekig nem jelentkeznek újabb cégek - meg sem tartják a börzét. Erre csak Szászrégenben és Segesváron kerül sor, ahol 30, illetve 25 helyet kínáltak a cégek. Szászrégenben például szakképzetlen útkarbantartó munkásokat, rakodókat, faipari munkásokat vennének fel, Segesváron öntômunkásokra, marósra, esztergályosra volna szükség.

Ami az elôzô évek statisztikáját illeti, lehangoló: 2003-ban és tavaly összesen 114 személyt alkalmaztak. A szám elenyészôen kicsi a nyilvántartott munkanélküliek számához képest! Az arány még rosszabb, ha figyelembe vesszük, hogy sok munkanélküli még csak nyilvántartásban sincs.

- Megszoktuk, hogy mindig számadatokat hasonlítunk össze, ami nem minden esetben mérvadó, azonban, ha a börzék alkalmával tíz embernek találunk munkát, akkor úgy tekintjük, hogy tíz családnak adtunk kenyeret, s ez már valami - mondta az igazgató, aki ismételten felhívta a gazdasági egységek figyelmét, hogy nagyobb toleranciával álljanak hozzá a kérdéshez és adjanak esélyt a szegényebb sorsú embertársaiknak.

Jegyzet

Igazi balkáni hangulat volt s lesz ezután egyre gyakrabban a marosvásárhelyiek közkedvelt kirándulóhelyén, a Somostetôn. S jelenleg nem a miccssütés, sörivás, tökmagköpködés, a fülsiketítô, zenének nevezett ricsaj, hanem civilizált körülmények legalapvetôbb elemeinek hiánya ellen szeretnék - egészen halkan - tiltakozni.

Azt, hogy a tetôn levô, kerthelyiséggel ellátott vendéglô kapuján nagy lakat éktelenkedik, rá lehet fogni a sántikáló piacgazdaságra. A mellékhelyiségek, kézmosási lehetôségek hiánya azonban csak a városgazdálkodás nyakába varrható. Az is lehet, hogy csak kérésre, írott kérvényre biztosítanak természetbarát, mozgatható mellékhelyiségeket, ivóvizet. S mivel a bóvliárusok, közétkeztetési célokra használt bódék tulajdonosai nem tartottak igényt ezekre, senkinek nem volt gondja rá. Az igény csak késôbb született meg.

S a Somostetôre kiözönlött tömeg, ha étkezése elôtt nem is érzekelte a folyó víz hiányát, de pár sör, üdítô elfogyasztása után már fürgén nézett szerteszét, keresve a Marosvásárhelyi Napokról, nagyobb rendezvényekrôl jól ismert kék színû mobil WC-t. S mivel ilyen nem mutatkozott semerre, kénytelenek voltak megelégedni a legközelebbi, a közepesnél vastagabb fatörzzsel, éppen zöldellô bokorral.

Egészen vicces - amúgy inkább szorongatott - helyzetbe kerültek azok a személyek, akik a kisvasút sínpárjának közelében sütötték a miccset: egy- egy spicces állapotban levô egyén a tôlük telhetô erôteljes igyekezet ellenére is veszélyeztette az ebédre elôkészített falatokat.

Hogy szegény lenne az "ek-lézsia"? Inkább gondatlanságnak tudnám be. A város polgárai több törôdést, odafigyelést várnának illetékesektôl, akár majáliskor is…

SZDSZ-küldöttség járt Bukarestben

A román-magyar kapcsolatok fejlesztése, a liberális pártközi együttmûködés bôvítése, az észak-erdélyi autópálya, a csíkszeredai fôkonzulátus, valamint az integrációs tapasztalatok átadásának a kérdése szerepelt a Kuncze Gábor pártelnök vezette SZDSZ-es küldöttség és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök között Bukarestben hétfôn lezajlott megbeszélésen.

A tárgyalások után a Victoria-palotában tartott sajtóértekezleten a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeit képviselô Tariceanu elmondta: ez a találkozó jó alkalmat adott arra, hogy liberális politikusokként áttekinthessék a két ország és a két párt közös problémáit. A kormányfô rendkívül jónak ítélte a román-magyar kapcsolatokat. Megemlítette, hogy Kuncze Gábor levelet hozott neki Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktôl, aki gratulált Romániának a csatlakozási szerzôdés aláírásához.

A megbeszéléseken az ôszi magyar-román közös kormányülésrôl beszéltek, akárcsak azokról a határokon átnyúló programtervekrôl, amelyekhez európai pénzeket lehet lehívni. Olyan programokról van szó, amelyek a határ menti román és magyar közösségek érdekeit szolgálják - mondta Tariceanu.

Megvitatták a pártközi kapcsolatokat érintô közös problémákat is, meghatároztak egy közös akciótervet. A kormányfô utalt arra, hogy a hétvégén Szófiában sor kerül a Liberális Internacionálé találkozójára. A két fél ôszre és a jövô év elejére különféle egyéb találkozókat is tervezett.

Kuncze Gábor az újságírók elôtt maga is úgy értékelte, hogy kedvezô irányban fejlôdnek a két ország kapcsolatai, nagyon pozitívnak nevezte a csatlakozási szerzôdés aláírását. Emlékeztetett rá, hogy Magyarország az elsôk között adta parlamenti hozzájárulást ehhez. Az SZDSZ elnöke szerint az egységesülô Európa lehet az, amely a jövôre nézve eloszlatja a múltban felhalmozódott feszültségeket.

A tárgyalásokon a magyar résztvevôk felvetették az észak-erdélyi autópálya kérdését is. A magyar delegáció fontosnak tartotta e terv megvalósítását mind az érintett terület gazdasági fejlôdése, mind pedig a magyar-román gazdasági kapcsolatok fejlôdése szempontjából. Mint arról Kuncze beszámolt a magyar sajtó képviselôinek, Tariceanu a tárgyalásokon szintén szükségesnek ítélte az autópálya megépítését, ugyanakkor hangoztatta, hogy az meghaladja anyagi lehetôségeiket. A román kormány most erôsen keresi azokat a megoldásokat, amelyek tehermentesítik a költségvetést, de lehetôvé teszik az autópálya megépítését. Szóba jöhetnek európai uniós források, az Európai Beruházási Bank hitelei, és nem zárkóznak el attól sem, hogy magántôkét vonjanak be - jelezte partnereinek a román miniszterelnök.

A magyar szabaddemokrata delegáció felvetette a csíkszeredai fôkonzulátus létrehozásának kérdését is, amelyet rendkívül fontosnak tart a térségben élô emberek szempontjából. Szóba került az elfogadásra váró kisebbségi törvénytervezet, valamint a fejlesztési régiók létrehozásának és erôsítésének kérdése.

Az SZDSZ és a román Nemzeti Liberális Párt a jövôben szorosabbra kívánja fûzni a kapcsolatait - állapodtak meg a felek a bukaresti találkozón.

Markó-Kuncze találkozó

Az elkövetkezô idôszak "magyar-magyar" megbeszélésein egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a regionális együttmûködésre, illetve a közös tervek kidolgozására - fejtette ki egyebek között Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke, aki pártdelegáció élén hétfôn este a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) bukaresti elnöki hivatalában tett látogatást.

A küldöttség tagja volt Eörsi Mátyás, az európai ügyek bizottságának szabaddemokrata elnöke, a Liberális Internacionálé alelnöke is.

Markó Béla röviden tájékoztatta a magyarországi vendégeket az aktuális politikai helyzetrôl, hangsúlyozva: az RMDSZ súlyának megfelelôen van jelen a román kormányban. Mint mondta, elôrelépésnek, sôt áttörésnek számít, hogy az RMDSZ által javasolt személyek olyan, mindeddig "tabunak" számító intézményekben, minisztériumokban viselnek tisztségeket, mint például a külügyminisztérium, a távközlési és a pénzügyminisztérium. Markó ugyanakkor emlékeztette vendégeit, hogy a Szövetség által javasolt államtitkárok jelentôs hányada az EU- integrációval foglakozó területekért felel.

Az észak-erdélyi autópályával kapcsolatban az RMDSZ elnöke kifejtette: az autópálya megépítése rendkívül fontos, Erdély gazdasági, sôt stratégiai helyzetét több évtizedre meghatározná, összekötô kapcsot jelentene Románia és Magyarország, illetve az Európai Unió között. Markó szerint nagy segítség lenne, ha a magyar fél kiépítené az autópálya magyarországi szakaszát Debrecenig, mert az összekapcsolódhatna az észak-erdélyi autópályával. A sztráda kiépítése a Székelyföldet is érintené, ez pedig a régió infrastrukturális, gazdasági fejlôdése szempontjából nagy jelentôséggel bír.

A Szülôföld Alap programról szólva a szövetségi elnök kifejtette, hogy konkrét tervekre van szükség. Ezek között említette a dévai szórványkollégium mielôbbi befejezésének fontosságát, rámutatva: jó lenne, ha már szeptemberben sor kerülhetne ennek felavatására.

Az ôszre tervezett közös román-magyar kormányülésekrôl értekezve Kuncze Gábor kifejtette: ezek során tárgyalni lehetne az észak- erdélyi autópálya megépítésének ügyérôl is a más, közös infrastrukturális beruházásokat érintô tervek mellett, mint amilyen a határmenti együttmûködések kérdése.

A tárgyalásokat követô rövid sajtótájékoztató keretében Kuncze Gábor elmondta: a magyarság szempontjából Románia európai uniós csatlakozása számos, a történelem során felgyülemlett problémát, sérelmet megoldana, hiszen az EU struktúráiban megszûnne a határ magyar és magyar között. Kuncze ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy az elkövetkezô idôszak "magyar-magyar" megbeszélésein egyre inkább hangsúlyt kapjon a regionális együttmûködés, a közös tervek kidolgozásának kérdése.

Mindennapos téma, olykor bulvárlapok címlapsztorija lett a klónozás. Miközben az emberiség egyik fele a génkezelt élelmiszerek forgalmazása ellen tiltakozik, mások kedvenc háziállatuk reprodukálásáért sem sajnálnák a pénzt. A technikai lehetôségek már jelenidôbe hozzák azt, ami eddig csak a sci-fi szerzôk álmaiban volt valóság, s mindinkább az a kérdés: az üzleti érvekkel szemben meddig bírják a harcot a jogi, etikai, vallási alapon tiltakozók.

Hiába hívják fel a figyelmet az ember, s általában a fejlett élôlények klónozásának valós veszélyére a biológusok, a jogászok, az egyházak, minden jel arra mutat, hogy az ember-klónozás ügye immár a "nyolcadik hónapban van", - az ellenôrizetlen hírek után bizonyítható megvalósítására is sor kerül - talán nem is sokára.

Erre utal az is, hogy a szerb származású, de 12 éve egy müncheni klinikán tanuló-kutató Miodrag Sztojkovics átköltözik Angliába. Ember- klónozási kísérletei miatt ugyanis Németországban börtön fenyegeti, a szigetországban viszont az ígéretek alapján szeptemberre egy kísérleti engedély várja. Csakúgy, mint a híressé vált Dolly bárány - az elsô fölnevelt klónozott emlôs - életrehívóit egy újabb klónozás engedélyezése. Az angolok engedékenységének oka, hogy szeretnék tisztázni: valóban lehet-e klóntechnikával betegségeket gyógyítani, megelôzni, ehhez pedig a kísérletek továbbvitele szükséges.

Egy másik, idevágó esemény hatalmas nyilvánosságot kapott: két, klónozással világra jött szereplôjét, Baba Ganoush-t és Tabouli-t Kaliforniából privát repülôgép szállította a New York-i sajtóbemutatóra és vörös kárpiton sétáltak be a zsúfolt terembe. Ôk azonban "még" nem emberek, csupán aranyos kiscicák. A casualto-i Genetic Savings and Clone vállalat klónozta ôket,- rendelésre, darabonként 50 ezer dollárért.

Lou Hawthorne igazgató a bemutatón az ügy üzleti oldalát sem titkolta: "Máris óriási kereslet van újabb mesterségesen létrehozott háziállatok iránt, s miért ne elégítenénk ki, ha van akinek ennyit is megér?". Tervezik a közelmúltban kimúlt Missy nevû kutya klónozását, mert gazdája kívánságára már életében tároltak tôle sejteket, amelyekbôl a gazdi reménye szerint egykor Missy pontos másolatát fogják életre kelteni.

Mindezek ismeretében gondolhatják-e komolyan a lelkiismeretes tudósok, hogy örökre meg lehet gátolni az emberek klónozását? A tények arra utalnak: jobb, ha felkészülnek arra, hogy amikor majd szembe találkoznak önmagukkal, miként üdvözöljék ôt.

Az Európai Népcsoportok Föderális Uniójának (FUEN) Bukarestben zajló kongresszusa idején a sajtó képviselôinek külön programként találkozót szerveztek Markó Béla miniszterelnök-helyettessel. A kötetlen beszélgetésen a romániai magyar sajtó képviselôi többek között a kisebbségi törvénytervezetrôl, az elôre hozott választásokról, a Markó-Tôkés találkozóról és az RMDSZ megreformálásáról kérdezték Markó Bélát.

Markó Béla rövid, munkájával kapcsolatos tájékoztatója után válaszolt az újságírói kérdésekre. Az elôre hozott választásokkal kapcsolatban az RMDSZ elnöke kifejtette: ezek megszervezése elodázná a 2007. évi EU-csatlakozást és cirkusszal járna. A megyékben még meg sem történt jóformán az intézményvezetôk cseréje, az elôre hozott választásokat követôen kezdôdhetne minden elölrôl, hónapokig tartana a huzavona - mondta.

A kisebbségi törvénytervezet kapcsán az RMDSZ elnöke kijelentette, hogy nincs szó olyan kormányalkuról, miszerint a kisebbségi statútum jóváhagyása ellenében az RMDSZ hozzájárulna a parlament két házelnökének leváltásához. "Ha a koalíciós kollégáink nem hajlandók kompromisszumot kötni, mi sem leszünk hajlandók kompromissszumot kötni, de attól még együtt dolgozunk, csak furcsán fog kinézni" - hangoztatta Markó.

A kisebbségi törvényt bírálókról szólva a miniszterelnök- helyettes elmondta, hogy tudomása van olyan kritikákról, melyek szerint "a kisebbségi törvénytervezet semmit sem ér". "A püspöki és másfajta kisebbségi szakértôk egyfolytában kérik, hogy halasszuk el és azt állítják, hogy nem kell ez a törvény. Eközben olyan durva konfliktusban vagyunk a kisebbségi törvénytervezet miatt koalíciós partnereinkkel, hogy a koalíció recseg-ropog." Az elnök szerint a statútumtervezet, miután egy korábbi kormányülésen nem sikerült elfogadtatni, akár az e heti kormányülés napirendjére kerülhet, jóváhagyása esetén következik a parlamenti vita, amire még a parlamenti szünidô elôtt sor kerülhet.

Az eddig sikertelennek bizonyult Markó-Tôkés találkozó kapcsán az RMDSZ elnöke újságírói kérdésre válaszolva elmondta, nem ezen a találkozón múlik az erdélyi magyarság jövôje, és ami az utóbbi idôben vitát gerjesztett kisebbségi törvényt illeti, emiatt nem Tôkés Lászlóval, hanem Mona Musca kulturális miniszterrel van nézeteltérése. "A kisebbségi törvény áttörés jellegû tervezet, a kérdés, hogy el tudjuk-e fogadtatni román partnereinkkel vagy nem. Ha valaki ebben segíteni akar, jónéven vesszük a segítséget. A kritikák hallatán valami zavaró van a dologban: ha igaz, amit néhányan mondanak, hogy ez egy kirakat- törvénytervezet, akkor miért ellenkezik vele a román politika? Ha ellenkezik a román politika, akkor miért mondják egyesek, hogy a törvény nem ér semmit?" - tette fel a kérdést Markó. Lapunk érdeklôdésére, hogy miért nem került sor Marosvásárhelyen mintegy három hete a Tôkés- Markó megbeszélésre, hiszen mindkét fél a városban tartózkodott, Markó Béla kijelentette: meghívta a püspököt, de nem fogadhatja el azt a tényt, hogy Tôkés László elutasítja az elnöki hivatalba szóló meghívást. "Amíg az RMDSZ elnöke vagyok, ezt a szervezetet védenem kell, hiszen itt mindenkinek helye van. Ez nem lehet egy gyûlöletes hely, ahol nem lehet leülni, ahol billeg az asztal, vagy mérgezett a kávé. Mindenkivel kell beszélni, Tôkés püspök úrral is kell beszélni, de a nagy erdélyi dilemma nem ez. Tôkés Lászlóval és mással is egy dologról vagyok hajlandó politikailag tárgyalni: tessék jönni az RMDSZ-be! Arról tárgyalni, hogy hogyan rendezzük következô alkalommal a belsô választásokat, hogy a püspök úrnak vagy másnak helye legyen a szervezetben, arról, hogy az RMDSZ-t hogyan alakítsuk, gyúrjuk át". Markó Béla szerint az RMDSZ számára az értékrendben elsô helyen a politikai egység, másodikon a pluralizmus áll. Az RMDSZ elnöke úgy véli, reformra, generációváltásra van szükség a szervezetben, erre a belsô választások adhatnak lehetôséget, és akár az SZNT-t, EMNT-t is politikai partnerré lehet tenni - az RMDSZ-en belül természetesen.

"Országos premier", hogy a Korrupcióellenes Ügyészség a bûnügyi perek vádlottainak a szokásaival él, és húzza az idôt, arra számítva, hogy az elhalasztott per nincsen még elveszítve - jelentette ki tegnapi sajtóértekezletén Ciuca Andreea. A Marosvásárhelyi Táblabíróság állásából felfüggesztett bírája ugyanakkor kijelentette, hogy válaszképpen ô sem fog megjelenni a Korrupcióellenes Ügyészségen az elkövetkezô három hét során, mivel több mint száz oldalas védôbeszédét kell elôkészítenie.

A Megyei Törvényszék volt elnöknôje ellen megvesztegetés, közokirat eltulajdonítása, a statisztika meghamisítása, hamisításra való felbujtás vádjával folyik eljárás. A bizonyítékok bemutatására vonatkozó utolsó tárgyalás hétfôn lett volna a Legfelsôbb Törvényszéken és Semmítôszéken. Ezúttal a tanúk kihallgatását követôen a Korrupcióellenes Ügyészségnek azt a kazettát kellett volna bemutatnia, amelynek alapján Ciucat letartóztatták, bebörtönözték és megvesztegetéssel megvádolták. Ez lett volna az utolsó bizonyítéka a PNA-nak, amelyet követôen a Legfelsôbb Törvényszék ítéletet hozott volna. Csakhogy a hétfôi tárgyaláson kiderült, hogy a Korrupcióellenes Ügyészség nem tudta biztosítani azt a személyt, aki a videolejátszó gombját megnyomta volna. Mivel számítottak hasonló fordulatra, tévé- és videokészülékkel, hosszabbítóval felszerelkezve mentek Bukarestbe - mondotta a bírónô. A legfelsôbb igazságügyi fórumon azonban úgy vélekedtek, hogy nem avatkoznak a PNA dolgába, és büntetni fogják azt a személyt, aki nem tett eleget kötelességének. A tárgyalást május 30-ra halasztották.

A Korrupcióellenes Ügyészségnek ez a megnyilvánulása, amellyel láthatóan az a céjuk, hogy az esetleges felmentô ítélet kimondását késleltessék, a Legfelsôbb Törvényszék semmibe vételét jelenti, és ugyanakkor arról a félelemrôl árulkodik, hogy a bírónô felmentése a PNA vezetôinek az állásába kerülhet - vélekedett Ciuca. Az a szándékuk, hogy ez idô alatt az újabb vádakat tartalmazó periratot benyújtsák, s ezzel próbáljanak hangulatot teremteni ellene. Mint ismeretes, a készülô vádiratban az áll, hogy a volt elnöknô a leváltását követô idôszakban illegálisan hatolt be a törvényszék számítógépes adatbázisába, továbbá bizalommal való visszaéléssel, leltári hiánnyal, valamint a pénzügyi szervek tevékenységének bojkottálásával vádolják.

Kérdésre válaszolva a bírónô elmondta, hogy elfogadja a videokazetta bemutatását, viszont egy sor egyéb bizonyíték arra utal, hogy hamisításról van szó. Maga a feljelentô ugyanis hét tanúvallomásban ismerte el (ebbôl három a Legfelsôbb Törvényszék elôtt hangzott el), hogy valójában nem megvesztegetésrôl, hanem kölcsönrôl van szó.

A bírónô szerint továbbra is az a céljuk, hogy megtörjék, de nem hagyja magát, és addig fog küzdeni, amíg sikerül bizonyítani, hogy hamis vádpontokkal akarták tönkretenni - hangzott el a tegnapi sajtótájékoztatón.

A megyei tanács tegnapi sajtótájékoztatóján Lokodi Edit tanácselnök kijelentette: a turisztikai információs iroda május elejére tervezett megnyitása Dorin Florea polgármester akadékoskodása miatt húzódik, de a megyei tanács egyedül is hajlandó megnyitni, ha nem talál partnerre a városi önkormányzatban.

Kérdésünkre a tanácselnök kifejtette, hogy "nem tôle függ" az iroda megnyitása, hiszen a két önkormányzat közötti partneri szerzôdést már két hete eljuttatta Marosvásárhely polgármesteréhez, aki azóta sem írta alá. A megyei és a városi tanács jóváhagyta a partneri szerzôdés megkötését a Kultúrpalota sarkán levô, a Képzômûvészeti Alap volt termében helyet kapó turisztikai iroda megalakítására, elvileg megegyeztek abban, hogy melyik önkormányzat mivel járul hozzá az iroda felszereléséhez, illetve hány alkalmazottat foglalkoztat, de a polgármester akadékoskodása miatt eddig nem kerülhetett sor az iroda felavatására. Lokodi Edit szerint Dorin Florea azt kifogásolja, hogy az információs irodában a Rodipet lapterjesztô társaság is helyet kap (még három évig van szerzôdése a megyei önkormányzattal), és a polgármester ahhoz is ragaszkodik, hogy külön alkalmazott biztosítsa a megyeszékhellyel illetve a megyével kapcsolatos információkat, ami az elnök szerint furcsán nézne ki. Lokodi Edit kijelentette: tegnap kérte Csegzi Sándor alpolgármestert, hogy még a nap folyamán adjon választ: érdekelt-e a marosvásárhelyi önkormányzat a turisztikai információs iroda mûködtetésében vagy sem, mert utóbbi esetben a megyei tanács egyedül nyitja meg. Az ultimátumra a sajtótájékoztató idején az elnök még nem kapott választ és Csegzi Sándor lapzártakor nem volt elérhetô telefonon. Lokodi Edit kijelentette: legkésôbb június elsején, a polgármesteri hivatallal vagy nélküle, de megnyitják a turisztikai irodát.

A magánkabinettel is rendelkezô szakorvosok távozhatnak

A 2-es poliklinika ügye végül megoldódni látszik. Miután hónapokon át nem tudtak egyezségre jutni az itt rendelô szakorvosok és családorvosok helyzetét illetôen (emiatt számos per is folyamatban van a megyei tanácselnök ellen), az épület tulajdonosa, a megyei tanács, valamint a ügykezelési joggal rendelkezô megyei sürgôsségi kórház képviselôi a napokban megegyezésre jutottak: csak azoknak a családorvosoknak illetve szakorvosoknak a szerzôdéseit hosszabbítják meg, akik nem rendelkeznek egyidejûleg a 2-es poliklinika keretében rendelôvel illetve magánrendelôvel. Kérdésére Lokodi Edit elmondta, azok az orvosok, akiknek a haszonbérleti szerzôdéses rendelôjük mellett magánrendelôjük is van, nem várhatja el, hogy a megyei tanács meghosszabbítsa szerzôdését, nekik távozniuk kell a 2-es poliklinikáról. A tanácselnök szerint nem áll fenn a kártérítések biztosítása, mert egyetlen orvos sem végzett beruházást a poliklinikán. Lokodi Edit kijelentette, hogy a megyei tanács visszavonja az ügykezelési jogot a megyei sürgôsségi kórháztól, és a 2-es járóbeteg-rendelô orvosainak helyzetérôl készülô határozattervezet valószínûleg a júniusi tanácsülés napirendjére kerül. A szakorvosok távozását követôen a megüresedô rendelôket várhatóan a megyei kórházzal szerzôdéses viszonyban levô orvosok foglalják el, és bôvülni fog a gyerekfogászat is.

A helyszínen tájékozódott a miniszter

Rövid idôn belül elkezdôdik az árvízkárosultak házának újjáépítése Temes megyében - nyilatkozta Borbély László területrendezési miniszter. A miniszter kedden a Temes megyei önkormányzat és a helyhatóságok képviselôivel folytatott megbeszélései után azt is közölte, hogy a kormány tárgyalásokat folytat egy 60 millió euró értékû hitel folyósításáról, amelybôl helyreállítják majd az árvíz által tönkretett vasúti infrastruktúrát is.

- Tragédia, ami történt a magyarok által lakott térségekben, Óteleken és a környezô falvakban. Egészen másképp éli meg az ember a katasztrófát, ha ott van a helyszínen. Még mindig áll a víz, és nagyon nehezen húzódik vissza. Itt hozzávetôlegesen 1053 ház dôlt össze eddig, és ezek mellett 250-300 olyan állapotban van, hogy valószínûleg az emberek nem tudnak visszaköltözni - mondta a középítkezési és területrendezési tárca vezetôje.

Borbély László az elhangzottakhoz hozzátette, hogy a délelôtti megbeszélések során sikerült véglegesíteni egy ütemtervet, amelynek értelmében május 18-ig véglegesítik a tervezést, és szerdán a bukaresti Construct Expón egy pályázatot hirdetnek meg a házak újjáépítésére.

- Június 20-án megkezdôdik a házak építése. Ótelek határában elkezdték szivattyúzni a vizet, és remélhetôleg július elején itt is elkezdôdik az újjáépítés azért, hogy minden károsult feje fölött tetô legyen legkésôbb ôszig - jelentette ki Borbély László miniszter. A lakások újjáépítéséhez szükséges 20 millió euró a privatizációs alapból származik, a kabinet által jóváhagyott sürgôsségi rendelet értelmében.

Temes megye szintjén az árvíz eddig összesen 2.359 házat tett tönkre, kárt tett továbbá 3.213 gazdasági épületben, és elborított több mint 92.000 hektárnyi szántóföldet és legelôt.

A látogatás során elhangzott az is, hogy nagy szükség van a magyar kormány által felajánlott nagy teljesítményû szivattyúkra.

- Ilyen jól felszerelt és mindennel ellátott szivattyú nincs az országban. Senki sem gátol meg senkit abban, hogy Romániából is hozzanak ebbe a térségbe szivattyúkat. Egyelôre az biztos, hogy a magyarok jól és profi módon végzik a dolgukat - szögezte le Borbély László területrendezési miniszter kedden Temes megyében.

A Marosvásárhelyi Rádió segélyvonalat létesített a bánsági árvízkárosultak megsegítésére. A 0900.90.00.90 telefonszám tárcsázásával 2 eurós, a 0900.90.00.91 szám hívásával 6 eurós összeggel támogatják a rászorulókat. Az összegek nem tartalmazzák a héát. Amennyiben nagyobb összeggel szeretne segíteni a házaik nélkül maradt bánságiakon, rendelkezésre áll a következô bankszámla: RO 05 RNCB 3600 0000 0101 0141, melyet a Román Kereskedelmi Bank marosvásárhelyi kirendeltségénél nyitott a Marosvásárhelyi Rádió. Együtt többet tehetünk!

Hagymásbodont csupán néhány kilométer választja el Marosvásárhelytôl, mégis úgy tûnik, hogy sosem érünk oda már ezen a kátyús, döcögôs úton. "Hogy milyen elhanyagolt állapotban van az iskolánk, az szinte már elviselhetetlen!" - sóhajt fel a bennünket kalauzoló két tanítónô, mintegy elôkészítve a vendéget az áldatlan állapotok látványára.

A közel félszáz kisgyerek bizony szebb környezetet érdemelne. Látszik, hogy sosem jutott elegendô pénz erre az épületre és az udvarára, még a legjobb idôkben sem. Pedig szükség van az iskolára, annál is inkább, hogy hetente egy alkalommal itt rendel az orvos, havonta egy alkalommal pedig a postásnak van szüksége egyik tanteremre. Ilyenkor úgy tanulnak, ahogy lehet: összezsúfolódnak egy terembe, mindannyian.

Sóhajtva lépünk a befejezettség állapotát soha meg nem ért betonküszöbön át a folyosóra. Részben osztott módon történik itt a tanítás, együtt tanul az I.-III., illetve a II.-IV. osztály, összesen több mint 30 elemi iskolás, Máthé Réka és Tóth Gyöngyvér tanító nénik irányításával. Óvoda is van az épületben, ahol 15 kisgyereket tanít Dániel Eszter óvónô.

Ünnepnap ez, hisz a karácsonfalvi körzet összes tanító nénije eljött ide, hogy együtt megtarthassák a II. félévi közös módszertani tevékenységet. "Jöttek Somosdról, Szentmiklósról, Fintaházáról és Karácsonyfalváról" - sorolja lelkesen Ozsváth Éva karácsonyfalvi tanítónô, a módszertani kör vezetôje.

Ahogy belépünk a tanterembe, már el is feledkezünk a meszelésrôl, fûtésrôl és más egyéb hétköznapi dolgokról, varázslatos mesevilág tárul elénk: a legszebb városi tantermet sem lehetne ennél szebben, érdekesebben, otthonosabban kidíszíteni. Elkezdôdnek a nyílt tevékenységek. Meglepôdve veszem tudomásul, hogy ide kizárólag roma gyerekek járnak. A néhány magyar gyereket beviszik a szülôk a városi iskolákba.

Néhány perc és ámulatba ejtenek bennünket a lelkes, hálás és tisztelettudó kis nebulók. A tisztelet és a szeretet itt kölcsönös. A roma gyerekek tudják, hogy itt vitathatatlan értéknek tekintik otthonról hozott sajátos kultúrájukat. Sosem baj az, ha néha anyanyelvükön is tisztáznak néhány alapfogalmat a tanulás során. Persze,úgy egymás között, egyik a másiknak magyarázva. A tanító nénik itt a gyerekekhez mérik a tananyagot és a módszereket. Ezért olyan a lecke, mint egy remekbe szabott ruha. A mindennapi élethelyzetekbôl kiindulva a tananyag érthetôbb, és a magyar nyelven még tán keveset jelentô szavak gyorsabban megtelnek értelemmel. Óra végére már szilárd, használható fogalmakká válnak. A hosszúság mérésérôl beszélnek, és a tanító néni felkéri Terézkét, becsülje fel, vajon hány méter selyembôl készülhetett a saját szoknyája. Nagy a jókedv, amikor kiderül a mérés után, hogy csak 5 centimétert tévedett, mert a szoknya pont három méter és 5 centiméter. Kedvenc tantárgyuk a kézimunkázás. Nemcsak egyéni, hanem közös alkotásaik is vannak: a legfrissebb egy csodaszép, ötletes, tojástartókból készült állatfarm.

A gyerekek szünetben elmesélik, hogy Réka tanító néni idônként idecipeli saját számítógépét, és olykor a falu minden roma gyereke ott nyüzsög a tanteremben, hogy játszhasson, filmet nézhessen. Végignézzük a fotóalbumot, és látjuk, hogy milyen jókedvûen telnek ebben az iskolában a napok: Nagyszerû élmény lehet az idôközönként megrendezett Nagy Pudingevés! Télen szánkózódomb az iskolaudvar, tavasszal pedig virágos rét. Gyakran szervez a két lelkes tanítónô "berándulást" a városba, és ilyenkor mindig szakítanak idôt egy kis jó csúszdázásra, hintázásra. Hisz nincs remény arra, hogy a bodoni iskola udvarán hinta lengedezzen egyhamar. Pedig a két tanító néni minden követ megmozgat. A napokban épp vízbeszerelésre nyújtottak be pályázati kérelmet. Segítettek a roma szülôknek számítógép- igénylési, illetve a magyar kormány által meghirdetett "Szülôföldön, magyarul" oktatási-, nevelési és taneszköz- támogatásra vonatkozó pályázatok benyújtásában.

"Viszontlátásra, köszönjük a látogatást!" - búcsúznak tôlünk a maguk spontán módján a gyerekek és mosolyogva távoznak. Viszik magukkal a mai ismeret-, jártasság- és szeretetadagot. A vendég tanító nénik pedig, akik hasonló körülmények között dolgoznak, hitben megerôsödve, szakmai tapasztalatokkal gazdagodva térnek haza.

A bodoni romák szemében az iskola fogalma pozitív tartalommal telt meg az utóbbi néhány év alatt. Az iskolarendszer számukra ebben a háromszobás, háromszemélyes intézményben konkretizálódik. Nagybajúszú mosolyok, hálás tekintetek, magasba lendülô, integetô karok látványa kísér ki bennünket a faluból, ahogy az autóval lassan elhaladunk. És mondanom se kell, hogy ez nem nekem, városi idegennek, hanem a tanító néniknek szól.

"A nemzeti kisebbség érték a többség számára" - ízlelgetem a mondatot, amelyet oly sokan használnak tartalom nélkül a nyilvánosságban, tûzik zászlajukra szlogenként, érdekbôl vagy áleurópaiaskodásból. És azt, hogy a roma kisebbség érték, és nem nyûgként, hanem valóban értékként lehet értelmezni, azt ebben a kis intézményben bárki könnyedén megtapasztalhatja.

Hazafele menet az út is rövidebbnek tûnik már, és van egy olyan érzésem, mintha a kátyúkból is kevesebb lenne.

Nagyszeben lesz egy évre Európa kulturális fôvárosa, de hamarosan - ha csak egy hétig is - erdélyi-romániai viszonylatban mi, marosvásárhelyiek is kulturális fôvárosként tekinthetünk a jó öreg Novum Forum Siculorumra. Május 15-én, vasárnap ugyanis megkezdôdik a Szatmárnémetibôl pár éve ránk hagyományozódott Nemzetközi Látványszínház Fesztivál, amely a szervezô Marosvásárhelyi Nemzeti Színház ígérete szerint sokkal látványosabb, minôségibb, gazdagabb lesz minden eddiginél.

A hétfô délelôtti sajtótájékoztatón Cristian Ioan vezérigazgató és Kárp György gazdasági igazgató elmondták: a tizedik alkalommal megrendezett színházi szemle végre kellô mértékû (ha nem is teljes mértékben elegendô) támogatást kapott. Egymilliárd- hétszázmillió lejbôl gazdálkodhattak, amelynek jelentôs részét (félmilliárd lejt) a Maros Megyei Tanács biztosította, a polgármesteri hivatal pedig 320 millió lejjel támogatta a fesztivál megszervezését, és Bukarestbôl is jelentkeztek médiatámogatók. Cristian Ioan elmondta, az avignoni és edinborough-i híres színházi fesztiválokból fél évig élnek a szóbanforgó városok, hagyománnyá vált a színházi kultúra szeretete és igénylése, szeretné, ha mindez Marosvásárhelyre is valamikor jellemzô lenne. Idô és akarat kérdése, a fesztivál folyamatos gazdagítása pedig a legjobb út a cél felé. Igaz, egy külföldi fesztiválon csupán egy társulat meghívása, elszállásolása 30- 40 ezer euróba kerül. A vilniusi Meno Fortas Társulat például 24 ezer eurót kér az általuk játszott Hamlet "utaz-tatásáért".

Honi viszonylatban azonban mindent megtettek a szervezôk egy valóban színvonalas fesztivál létrehozásáért. Az igen gazdag mûsortervet számos díjnyertes elôadás tarkítja, és vannak külföldi meghívottak is: jön az athéni Diachrono Színház a görög nyelvû Phaedrával, az olaszországi Teatro dei Riuniti, Roselletti Balera címû darabjával, de vendégszerepel a párizsi Influenscenes és MTC Társulat a Nôk címû Rullier-mûvel, a szintén franciaországi L'Athanor Színház egy Rimbaud-darabbal és olyan kuróziumok is láthatók, mint például a bukaresti Teatrul Masca, az Odeon Színház vagy a gyulafehérvári Prichindel Bábszínház. Ezúttal magyar nyelvû elôadásokban sem lesz hiány. Noha magyarországi társulatot nem sikerült meghívni (így is négy hazai színház öt társulatát kénytelenek mellôzni pénzhiány miatt), jelen lesz a Stúdió Színház, a gyergyószentmiklósi Figura, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a csíkszeredai társulat, a Bolyai Farkas Líceum diákszínjátszó csapata és természetesen a vendéglátó, vásárhelyi társulatok.

Újdonság, hogy ezúttal nem korlátozódik szûk színházi térre a fesztivál, hanem a komoly seregszemlékhez méltó módon, több helyszínen zajlanak majd az elôadások: a színházi nagyterem mellett a kisteremben, a Stúdió Színház színpadán, a Nemzeti elôcsarnokában, a Színház téren, a várban, a Rózsák terén és a nyári színpadon, természetesen nem ugyanazon idôpontokban. A május 15-étôl 22-éig tartó fesztiválon pedig minden este nyolc órakor kezdôdik a napi "nagy" elôadás, a Nemzeti Színház nagytermében.

A szervezôk elmondták, városszerte hamarosan megjelennek a plakátok is, egy jegy ára pedig hatvantól kettôszázezer lejig terjed majd, társulat függvényében. A nyugdíjasok, diákok és tanulók természetesen kedvezményben részesülnek, a szervezô Marosvásárhelyi Nemzeti Színház elôadásaira, valamint azokra a produkciókra, amelyek nem szokványos színházi térben zajlanak, a belépés ingyenes.

Szintén újdonság, hogy ezúttal - ugyancsak a nagy fesztiválokhoz hasonlóan - nem lesz zsûrizés, nem lesznek díjak. Mindenki jön, lát és gyôz, a szervezôk pedig remélik: a nagy szeretettel várt színházkedvelô közönség megtölti a játszóhelyek padjait.

A fesztiválra természetesen visszatérünk, a programot naprakészen ismertetjük, elôlegként pedig: május 15-én, vasárnap 15 órakor indul a szemle a Tompa Miklós Társulat új bemutatójával (A.P. Csehov: Cseresznyéskert, rendezô Andreea Vulpe m.v.), fél nyolctól megnyitóünnepség, nyolctól pedig H. Ibsen Peer Gynt címû remekmûvét láthatjuk a jászvásári Vasile Alecsandri Színház elôadásában (nagyterem), amelyet este kilenctôl a Stúdió teremben Kleist Amphitryonja követ (a Színmûvészeti Egyetem magyar nyelven tanuló negyedévének elôadásában). Óra - hamarosan - indul...

Az RMDSZ által létrehozott Communitas Alapítvány május 13-án délután 4 órakor a marosvásárhelyi Bernády Házban rendezi meg 2005. évi alkotói ösztöndíjainak átadási ünnepségét. A rendezvény keretében az alapítvány tavalyi díjazottjai, Jakab Noémi Abigél, Károly Sándor Áron, Kiss Iringó Márta, Léstyán Csaba és Pokorny Attila képzômûvészek alkotásaiból nyílik kiállítás. A tárlatot Nagy Miklós Kund mûkritikus nyitja meg. Farkas Wellman Éva, Gáll Attila és Karácsonyi Zsolt verseit Zayzon Zsolt, Tompa Klára és Molnár Levente színmûvészek adják elô. Az eseményen fellépnek: a Schola Gregoriana Monostoriensis együttes, valamint Béres Melinda, Béres Zoltán és Lászlóffy Zsolt zenemûvészek.

A Communitas Alapítvány ez évben 23 tehetséges írót, zenészt, filmest, képzômûvészt és színészt részesít egy évre szóló támogatásban. Az errôl szóló okleveleket átadja és köszöntôbeszédet mond Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke.

Május 12-én, csütörtökön 18 órától a Bernády Házban Az én világom címmel sajtófotó- kiállítás nyílik. A tárlaton 80 sajtó- és mûvészfotót, valamint portrét állít ki a munkatársunk, Vajda György. A kiállítás május 13. és június 2. között látogatható a második emeleti galériában.

Irgalmas szamaritánus napjainkban

Az erdélyi Caritas szervezetek irodalmi versenyt hirdetnek önkéntesség témakörben. Pályázni lehet 2-3 oldalas, saját, témához kapcsolódó, szabadon választott irodalmi mûvel. A beküldési határidô: 2005. június 15-e. A pályázatokat június 30-ig bíráljuk el. Az elsô és a második helyezett ingyen részt vehet az Együtt a szeretetszolgálatban címû marosfôi táborban, amelyet július 25-31. között rendeznek erdélyi önkénteseknek. A 3-5. helyezett ajándékcsomagban részesül. A nyertes pályamûveket a CARITAS megjelenteti.

A pályázatokat a következô címre várjuk: CARITAS Alba Iulia, Filiala Tîrgu Mures , RO-540328 Tîrgu Mures, str. Marasti 13. A borítékra kérjük ráírni: Irodalmi verseny.

Kínai exportdömping

Az Európai Unió fenntartja magának a jogot, hogy bizonyos kínai exporttermékekkel szemben adott esetben azonnali intézkedéseket léptessen életbe.

Peter Mandelson, az Európai Unió kereskedelmi ügyekben illetékes bizottságának tagja annak kapcsán nyilatkozott, hogy az EU vizsgálatot indított kilenc terméket érintôen az unióba irányuló kínai textil- és ruházati termékkivitel ügyében.

Kínának az unióba irányuló textil- és ruházati termékkivitele ez év elsô negyedévében 19 százalékkal bôvült az egy évvel korábbi szinthez képest annak hatására, hogy január 1-jétôl megszûnt e termékcsoportra vonatkozó globális uniós kvótarendszer.

Peking az unió esetleges importkorlátozó intézkedését diszkriminatív lépésnek tekintené. Kína még fejlôdô ország és a textíliáktól eltekintve számos iparágban még nem versenyképes. Kína és az EU közötti kereskedelem tavaly 170 milliárd dollárt tett ki, és ebbôl a textilágazatra mindössze 12,5 milliárd dollár jutott. Ez év elsô negyedében a textilkereskedelem 4 milliárd dollárt tett ki, tehát ennek jelentôségét nem szabadna eltúlozni.

Mandelson viszont megjegyezte: "az EU vizsgálatát júniusban zárja le, de ha addig bizonyos terméket érintôen a helyzet sürgôs megoldást kíván..., azonnali intézkedést hoznak." Ugyanakkor szemben a döntést sürgetô Franciaországgal, Olaszországgal, Spanyolországgal és Görögországgal, Mandelson az alapos elemzés szükségességét hangsúlyozta, mondván, hogy bármely intézkedésnek a tényeken kell alapulnia.

Az EU házhoz jön rendezvénysorozat immár két éve rendszeresen felkeresi a Magyarország határain túl élô magyar vállalkozói közösségeket, hogy olyan információkat osszon meg velük, amelyek hasznosak lehetnek abban a gazdasági környezetben, ami az anyaország uniós csatlakozásával, illetve a szomszédos államok - várható vagy már bekövetkezett - csatlakozásával teremtôdött meg. A leggyakrabban felkeresett anyaországon kívüli terület Erdély, ahol a konferenciák szervezését az RMDSZ ügyvezetô alelnöke, Kerekes Gábor vállalta magára. Legutóbb a Szászrégenben rendezett konferencián kérdeztük.

- Ez a konferenciasorozat már két éve zajlik, de mindig valami újat is tudnak nyújtani az érdeklôdôknek. Mi az, ami most újdonságnak számít?

- Elsôsorban az, hogy most már Románia biztosan uniós tag lesz, míg tavaly még csak ígérhettük ezt, ám le kellett gyôzni a szkepticizmust. Az elôadások egy része korábban arról szólt, hogy tényleg higgyék el az emberek, hogy a csatlakozási folyamat visszafordíthatatlan. Most már ez evidencia, akár 2007, akár 2008 az idôpont, azaz két, legfeljebb három év. Egy vállalkozás életében pedig, ha egy beruházáson gondolkodunk, akkor legkevesebb három évre elôre kell tervezni. Aki tehát ma beruház, annak számolnia kell azzal, hogy három éven belül ezt a beruházást az unióban kell használnia. Hogy csak egy egyszerû példát említsek: aki élelmiszer- feldolgozással, -kereskedelemmel foglalkozik, oda kell figyelnie, hogy a termelôhelyiségben ne legyen éles szög a padlócsempe és a falicsempe között, mert a penészgomba és a baktériumok potenciális megtelepedése miatt ezt az EU-szabványok nem engedik meg. Ha ezt most nem veszi figyelembe, öt év múlva (a belépés utáni kötelezô határidôig) fölöslegesen fog pénzt költeni az illesztések legömbölyítésére. Ezek a szabványok a vevô érdekeit szolgálják, s erre kell a kereskedelemben felkészülni. Én beruházásnak tartom a munkatársak képzését is, hogy milyen képzést nyújtok az alkalmazottaknak. Ez is pénzt és jövôképet igényel, s fontos elôre látni, hogy ezek az alkalmazottak már az unió keretében fognak dolgozni.

- Tapasztalható az érdeklôdés megnövekedése a csatlakozási szerzôdés aláírását követôen?

- Nagyon rövid idôszak telt el azóta, így még korai ezt megítélni, de talán jelzésként értékelhetô, hogy a tegnapi (sz. megj.: múlt csütörtöki) székelykeresztúri találkozón egy roppant érdekes és izgalmas, sok kérdéssel tarkított, színvonalas megbeszélést folytattunk.

- Egy felmérés szerint a kis és közepes vállalkozások mintegy 4%-a van tisztában az európai uniós követelményekkel…

- Ez így igaz, s ennek az eloszlása is egyenlôtlen. Sokkal többet tudnak a nagyvárosiak és nagyobb vállalkozásokat mûködtetôk, hisz könnyebben jutnak hozzá az információkhoz. Vidéken, kisvárosban nehezebb a tudáshoz hozzáférni. Ez magyarázza, hogy arra törekedünk, hogy eljussunk a kisebb közösségekhez is, nem csak kisvárosokba, hanem nagyobb községekbe is, mint például Nyárádszereda, Székelykeresztúr, Kraszna stb. Helybe akarjuk vinni azt az információt, amivel rendelkezünk, s ott ahol igény van rá, s kimondottan szakmaspecifikus dolgok iránt érdeklôdnek, oda akár visszamegyünk. Ilyen eset volt Székelyudvarhely, ahol a faipar ökológiai vonatkozásairól tettek fel nagyon sok kérdést, s Krasznára szintén visszamentünk, ahol gyümölcstermesztéssel kapcsolatos kiegészítô képzést tartottunk. Igyekszünk mindig a helyi igényeknek megfelelni.

(bálint)

Az osztrák és a német menedzserek jutnak Európában a legmagasabb fizetésekhez, ôket ennél lényegesen kisebb keresettel a franciaországi, a holland vállalatvezetôi fizetések követik - derül ki a német Kienbaum tanácsadócég felmérésébôl. Az 500-1000 dolgozót foglalkoztató vállalatok körében a német vezetôk éves fizetésének átlaga 285 ezer euró, Ausztriában 288 ezer. A francia vállalatvezetôk 118 ezer, a hollandok 185 ezer eurót keresnek évente. Az intézet tíz országban 2514 cég adatait, a menedzserfizetéseknek a vállalatok mérete szerinti nagyságát elemezte és mutatta ki, hogy minél nagyobb, minél több embert foglalkoztat egy cég, annál nagyobbak a vezetôi keresetek. Ami a vezetôi fizetések növekedését illeti, tavaly Belgiumban 3,6, Olaszországban 4,5 százalékkal, Németországban 2,9 Ausztriában 3,3 százalékkal nôttek a keresetek. Az idén viszont az írországi cégvezetôk számíthatnak a leggyorsabb ütemû, 7 százalékos keresetnövekedésre.

Április közepén közel két hetet tartózkodott Marosvásárhelyen Gustaaf K. Otto, a Holland Külügyminisztérium mellett mûködô Menedzsment- Együttmûködési Program, az NMCP tanácsadója. A 68 éves, nyugdíjas, az NMCP önkénteseként dolgozó turisztikai szakember a 45. alkalommal van ún. "misszióban" és ötödször Romániában. Kereskedelmi oklevéllel rendelkezik, karrierjét a turizmusban 1970-ben kezdte el a portugáliai, írországi turisztikai útvonalak fejlesztése terén. Húsz évet dolgozott a Hollandiai Utazási Ügynökségek Egyesületének, kormánytevékenységet is vállalt. A romániai turizmus lehetôségeirôl a Hotel Everest protokolltermében folytattunk rövid beszélgetést, amelynek során Gustaaf K. Otto meggyôzôdéssel állította: a gondot nem a látványosságok, vagy szolgáltatások hiánya jelenti, hanem inkább az, hogy nem tudjuk "eladni" ezeket, nem tudjuk kihasználni a turizmusban rejlô lehetôségeket, nincsenek komoly turisztikai szakembereink.

- Mi célból Marosvásárhelyen?

- A Hotel Everest menedzsmentjén szeretnék javítani. A szálloda jól megy, a hét folyamán nincsenek gondok, sok turistát, üzletembert fogad, de hétvégeken ez már nem így van. A szálloda szolgáltatásait viszont hétvégenként is el kell adni! Itt- tartózkodásom alatt kiszimatolom a város és a környék turisztikai hangulatát, megosztom a tapasztalataimat a hotel menedzserével, hiszen Hollandiában évekkel ezelôtt hasonló problémákkal küszködtek a szállodatulajdonosok. Nem kioktatni jöttem, hanem segíteni.

- A segítségnyújtásnak van valamilyen hivatalos háttere?

- Létezik egy szerzôdés az NMCP és az Everest Szálló között. Engem a holland kormány küldött, fedezte a szállítási költségeimet, az itt-tartózkodásommal járó kiadásokat viszont az Everest Szálló vezetése állja.

Barabás Ferenc, a szálloda menedzsere kérdésünkre hozzáteszi, hogy a holland turisztikai szakemberrel azt követôen került kapcsolatba, hogy tavaly november végén a marosvásárhelyi kereskedelmi kamara egy holland kormányküldöttséget fogadott, a találkozóra pedig ôket is meghívták. Felajánlották az együttmûködést, amit elfogadtak. Több cég közül választották ki a Hotel Everestet, hiszen számos feltételnek kellett megfelelni, például annak, hogy teljes mértékben hazai tôkével mûködjön a társaság, minimum tíz alkalmazottat foglalkoztasson stb. Ezt követôen az NMCP tanácsadót küldött, aki felméri a helyzetet, rövid idôn belül a szálloda is küld 1-2 alkalmazottat Hollandiába.

Gustaaf K. Otto elsô benyomásai Marosvásárhelyrôl: "kicsit sík", de a környéke nagyon szép!

- Ötödik alkalommal vagyok Romániában, és ez az alkalom is megerôsíti elôzô benyomásaimat: Románia szép ország, minden része igen érdekes a maga nemében. Tetszett Szováta, Kovászna, de az ország minden része vonzó.

- Mégsem tülekednek a turisták...

- Ennek a magyarázata egyszerû. Ülni és ölbe tett kézzel várni a turistát sehol a világon nem eredményez sikert. Tenni kell, meg kell találni a lehetôségeket, idecsalogatni a turistákat a világ minden részérôl.

- A jelenlegi infrastruktúra hátrányt jelent, de ezt Szováta felé menet Ön is tapasztalhatta. Az utak helyenként szinte járhatatlanok!

- Rosszak az utak, ezt számos országban tudják, de ez is mehet turisztikai attrakciószámba! Szováta felé az út borzalmas, de a környék csodálatos. A gödröket kerülgetve lassan haladhattunk, de jó alkalom volt arra, hogy alaposan körülnézzek. Ceausescu idejében mindenki azt mondta, a kormány dolga cselekedni. Ennek vége. Most már minden az egyén dolga. A rossz utakat említi: van-e valaki, aki tesz valamit a háza elôtt elvezetô út javításáért? Hollandiában az egyéni kezdeményezésekre számos példa van. Vagy ott van az agrárturizmus. A holland, a német gazdálkodók idejöhetnének, hogy megnézzék, hogyan gazdálkodik a romániai farmer. Persze, hogy feltevôdik a kérdés: mit ajánlhatnának itt a holland gazdálkodónak, hiszen annak tehene több tejet ad, földje több kukoricát terem, de így is vonzó lehet a külföldi farmer számára, ahogy a román kollégája dolgozik, improvizál. Meg kell tanulni kihasználni a turizmusban rejlô lehetôségeket, eladni ezeket a turistáknak. A romániai turizmus nem eléggé ismert, sok a turisztikai iroda külföldön, de senki nem tud semmit Romániáról. Például ott van a gazdasági minisztérium alárendeltségében levô Országos Román Turisztikai Hivatal. Van pénze, irodái New Yorkban, Amszterdamban, Frankfurtban és más világvárosokban. De nem történik semmi. Mindig, mielôtt misszióba megyek, felkeresem a megfelelô turisztikai irodát Amszterdamban, mint ahogy ezúttal is tettem. Megkértem, mondjanak valamit Marosvásárhelyrôl. A válasz: egy nagy város Romániában. Ennyi és nem több. Egy szállodai telefonszámot azonban már nem tudtak adni. Nincs megfelelô módon struktúrálva az információs rendszer, ez a probléma. Visszatérve a "feladatokra", ha a kormány példát nyújt, az emberek követik. Ha semmit nem tesz, nagyon nehéz mozgósítani a magánszférát. Remélem, hogy idén találkozom a román gazdasági minisztérium és az Országos Román Turisztikai Hivatal képviselôivel, mert a jelenlegi helyzetnek meg kell változnia. Jelenleg ugyanis az európai országok viszonylatában Romániában a legalacsonyabb a turisztikai beruházások értéke.

- Mi a véleménye a szolgáltatások színvonaláról?

- Nem panaszkodhatom. Románia fejlôdési irama hihetetlenül gyors, és az az érzésem, hogy az itteniek nem is fogják fel ezt a ritmust.

- A mi benyomásunk, hogy túl lassú...

- 1991-ben, amikor itt jártam, úgy véltem, legalább 20-25 évre van szükség, hogy európai szintre kerüljön a turizmus. A kommunizmus 50 éve romokba döntötte az országot, nem lehet pár év alatt helyre tenni a dolgokat.

- Ön milyen turisztikai ágazatban lát fantáziát?

- Ha Marosvásárhelyre, a régióra gondolok, a rövid, 4-5 napos túrákat tartom jónak. Elônyt jelent, hogy több sporttevékenységre is van lehetôség: sétára, kocogásra, biciklizésre, motorozásra, talán kenuzásra is a Maroson, a folyó egyes szakaszain vadvízi evezésre. Még a gyárak is érdekesek lehetnek bizonyos célcsoportoknak. Nagy jövôt látok turisztikai szempontból fôleg a célcsoportoknak: farmereknek, egészségügyi asszisztenseknek, vállalkozóknak, ott van az orvosi egyetem, ugyanakkor a konferenciaturizmus is jövedelmezô lehet.

- Sajnos, alig van olyan szálloda Marosvásárhelyen, amely megfelelôen nagy konferenciateremmel rendelkezne!

- Még nincs, de lassan elkezdôdik a konferencia-turizmus. Van rá igény, és a válasznak is meg kell érkeznie. Specializált személyzetre van szükség az értékesítésre, marketingre. Az ökoturizmus, az üzleti turizmus is siker lehet. Az üzletemberek szeretnek utazni, szeretik kellemesen eltölteni az estét. A Continental Szállóban például van egy bár, ami fontos, de nincs semmi más éjszakai szórakozási lehetôség. Az üzletemberek nagyon sok pénzzel a zsebükben érkeznek, és megfizetik a színvonalas szolgáltatásokat, csak tudni kell nekik ilyet ajánlani. Röviddel azután, hogy Románia EU-tag lesz, Brüsszel diktálja a turizmusfejlesztés feltételeit.

- Beszámol a kormányának az itteni tevékenységérôl?

- Igen, tervet készítek és követjük a gyakorlatba ültetését. A szervezetünknek van képviselete Marosvásárhelyen, amely ellenôrzi, hogyan hasznosítja a Hotel Everest a tanácsainkat, és eldöntik, vissza kell-e jönnöm még segíteni vagy sem.

Antalfi Imola

Mint a világban szinte mindenütt, nálunk is voltak-vannak próbálkozások a helyi lakosság internetezési szokásainak vizsgálatára.

Egy hazai internetes lap közvélemény- kutatásának eredményeibôl érdekes következtetésekre lehet jutni, még ha a felmérés nem tekinthetô is szükségszerûen reprezentatívnak.

Arra a kérdésre, hogy milyen idôközönként internetezik, a válaszadók 70%-a nyilatkozott úgy, hogy szinte mindennap, 18%-uk pedig hetente több mint egyszer. Nagyon ritkán csak 3% kapcsolódik rá a világhálóra. 41% elsôsorban informálódási célokkal indítja el a böngészôt, 29% levelezik, 20% az internetes beszélgetést (chat) részesíti elônyben, 6% a weben keresztül telefonál, 4% vásárol. 34% saját számítógépérôl, otthonról látogatja kedvenc weblapjait, 20% a munkahelyérôl, 16% internetkávézóból teszi ugyanezt. Iskolából, egyetemrôl a válaszadók 10%-a lépett fel az internetre legalább egyszer.

A különbözô weblapokon elhelyezett reklámok hatékonyságát illetôen érdekesen oszlanak meg a vélemények: 46% tartja igencsak célratörônek az ilyen típusú hirdetést, 47% szerint ugyanolyan hatékony, mint bármelyik másféle reklám, és 7% gondolja úgy, hogy az ablakon kidobott pénz, amit erre költenek.

Olyan levelezôféreg jelent meg, amelynek büntetôrutinja népszerû román cigányzenéket töröl a merevlemezrôl.

Az Antiman.A névre keresztelt kártevô hamar elterjedt, különféle emberi hiszékenységre alapozott trükkökkel sikerülvén rávenni a címzetteket, hogy nyissák meg, és futtassák le a csatolt fájlt.

A fertôzött e-mailek tárgya és szövegezése román nyelvû, többek közt ilyen figyelemfelhívó üzenetekkel próbálja átverni a féreg a gyanútlan felhasználót:

Voteaza azi! (Szavazz ma!)

Antivirus Antimanele (A cigányzene ellen)

Cum a murit Papa? (Hogyan halt meg a pápa?)

Maga a levél a nemrég Irakban elrabolt három romániai újságíróról tartalmaz egy történetet, és az iraki kivonulásról szóló virtuális szavazásra buzdítja a címzetteket, amelyben a csatolt fájl elindításával lehet részt venni. Egy másik esetben antivírus-segédprogramként álcázza magát a kártevô.

A mellékelt fájl indítása után a Delphi programnyelven megírt féreg telepít egy képernyôvédôt, és az indítópultba helyezi magát, ezzel biztosítva, hogy a Windows minden egyes indításakor saját maga is lefusson. Terjedéséhez a fertôzött számítógépen található fájlokból szerez e-mail címeket, majd vagy a felhasználó által beállított alapértelmezett SMTP-szerver, vagy egy "beégetett listán" található levelezôszerver segítségével küldi tovább magát. Végül az Antiman.A olyan fájlokat keres a merevlemezen, amelyek Romániában jól ismert cigány együttesek neveit tartalmazzák. A kártevô kódja hibás, ezért a .avi és .wav kiterjesztésû fájlokat egyáltalán nem távolítja el, viszont bármilyen más képet, zenét, videót és tömörített állományt, amely megfelel a feltételeknek, töröl.

A tradicionális cigányzene elektronikus, és mostanság népszerûbb változatával, a "manelével" szemben bizonyára ellenérzésekkel viseltetô víruskészítô írhatta a férget, vélekedtek biztonságtechnikai szakértôk, talán így akarta kinyilvánítani a mûfajjal kapcsolatos véleményét. Annak ellenére, hogy a kártevô kódja roppant egyszerû, elképesztô mértékben terjedt el az elmúlt két nap során.

Egy népszerû maneleénekes, Hóvihar Vali (Vali Vijelie) elmondta: nem hiszi, hogy ez egy ellenük irányuló fenyegetés lenne. - Sôt, épp ellenkezôleg, a vírus készítôje szívességet is tett nekünk. Hiszen ezek után a rajongóink inkább a CD- inket fogják megvenni, nem pedig az internetrôl fogják letölteni a dalainkat - örvendezett.

Az F-Secure és Kasperksy Labs víruskeresô programok már megfelelô védelmet nyújtanak az Antiman.A féreg ellen.

Nemrégiben országosan egységesítették a sürgôsségi diszpécserszolgálatot. A Marosvásárhelyen már évek óta mûködô, 112-es segélykérô szám az országban mindenütt, minden telefonhálózatból ingyenesen hívható.

A rendszer legfôbb ismérveinek ismertetésére a diszpécserszolgálattal kapcsolatos tudnivalók interneten is elérhetôk. "Az Európai Unió összes tagállamában egyformán a 112-es számon hívható segélykérô kézzelfogható bizonyítéka a távközlés területén született európai megegyezéseknek", olvasható a romániai egységesített diszpécserszolgálat www.112.ro címen elérhetô honlapjának nyitóoldalán.

Már több mint 50 millió internetezô töltötte le a Firefox-böngészôt, bár amióta a Mozilla alapítvány nyilvánosan hozzáférhetôvé tette a programot, alig telt el öt hónap.

A Firefox-felhasználók száma hónapról hónapra nôtt. Már januárban több mint 19 millióan igényelték a programot. Akkoriban a tanulmányok azt mutatták, hogy az Internet Explorert a weben szörfözôk 90%-a használta, a Mozilla részesedése ekkor kb. 5%-ra nôtt. Február végére viszont, amikor letelt az elsô 100 nap a böngészô indítása óta, már 25 millióra növekedett a felhasználók száma.

Romániában az internetezôk 11%-a Firefox segítségével kapcsolódott rá a világhálóra április 24-én, derült ki a XiTi Monitor (www.xitimonitor.com) kimutatásaiból. Ez a cég 24 európai ország internetezôinek a "mozgását" vizsgálta az említett napon. Megállapítást nyert ugyanakkor, hogy Finnországban 30%-os, Németországban 23%-os, Magyarországon 20%-os volt a Fire-fox-böngészô-felhasználók aránya.

Megszületett a Szabadalmi Világszervezet bíróságának elsô idei döntése egy .ro végzôdésû domain-név esetében.

Az Auchan hipermarketláncot üzemeltetô társaság fordult jogorvoslatért a szervezethez, miután kiderült, hogy egy romániai jogi személy regisztrálta a www.auchan.ro domaint. A keresetben az eljárás kezdeményezôi kérték a webcím használatának a térítésmentes átengedését.

A szervezet megalapozottnak találta és helyben is hagyta a kérést. Kötelezte a regisztrálót, hogy mondjon le a névrôl a francia áruházlánc tulajdonosának javára.

Forrás: http://home.iae.nl/users/nickl/mikrosz.html

offline (off-line): kikapcsoltan, letöltve, tárolva, a hálózattól függetlenül - közvetett együttmûködés, hálózati összeköttetés nélkül: a munkánkhoz szükséges anyag gépünk tárolóiban letöltve, tárolva, "hely-ben" található;

online (on-line): 1.) (táv)kapcsoltan, forráskapcsoltan, élô kapcsolatban, élôben, a hálózathoz csatlakoztatva; újszerû, de pontosabb: (jel)vonalban 2.) kapcsolt, hálózatos, hálózati, élô, táv-...; újszerû, de pontosabb: (jel)vonalas - a kifejezés több értelemben használatos; az információt például egy magazin esetében kapcsoltan (online) szerezzük be, de gyakran szétkapcsoltan (offline), azaz letöltve, tárolva olvassuk; (ellentmondásos és magyartalan például a Magyar Nemzet Online divatkifejezés; feladatából alig veszítene a cím, ha ehelyett inkább Magyar Nemzet Élôben vagy Magyar Nemzet Gyorshíradó lenne);

open source (software): nyílt/szabad forráskódú (szoftver) - olyan program, amelynek a forrásszövege (kódja) nyilvános; híres példája a LINUX operációs rendszer; szoftverfejlesztô cégek érthetô üzleti okokból védik programjaik forrásszövegét, ugyanakkor a nem nyilvános forráskódú programoknál fennáll az ellenôrizhetetlen adatgyûjtés lehetôsége (akár hatóságok részérôl is); nyílt forráskódú programok elônye, hogy azokat elvben bárki továbbfejlesztheti; hátrányuk a velük járó nehézkes szabványosítási viták;

Opera (browser): Opera böngészô (program) - norvég fejlesztésû böngészô program; egyszerû változata a webrôl ingyen letölthetô; van tenyérszámítógépekre szerkesztett változata is, amely a WAP és i-Mode megoldásokat feleslegessé téve, részletekben ugyan de teljes méretû weboldalak megtekintését is lehetôvé teszi kis méretû kijelzôkön (például PDA-kon);

operating system: operációs rendszer - számítógépek mûködtetéséhez szükséges alapprogram; az operációs rendszer felelôs a központi mikroprocesszor és a gép hardver- elemeinek (monitor, tárolók, billentyûzet, nyomtató, stb.) egymásra hangolt mûködtetéséért; lényeges az operációs rendszert mint programot megkülönböztetni a sokfajta célt szolgáló alkalmazásoktól (levelezô, böngészô, szerkesztô stb. programok), amelyeket egy-egy operációs rendszerre adaptálva fejlesztenek, de gyakorta más szoftvercégek, mint az operációs rendszert fejlesztô cégek; az operációs rendszer megválasztásánál szerepet játszik, hogy mennyi alkalmazást lehet hozzá kapni és fordítva, az alkalmazás megválasztásánál, hogy kompatibilis-e az egy bizonyos operációs rendszerrel; asztali számítógépeknél elvétve még a régebbi DOS, de ma fôleg a Windows, Mac-OS és az ingyenes Linux használatosak, míg kiszolgáló- gépeknél a UNIX, a Windows NT/2000 és újabban a Linux is, hálózati operációs rendszer pl. a NetWare; tenyérszámítógépek (PDA) kezdetben egyszerû, saját fejlesztésû operációs rendszert használtak (PalmOS); a Microsoft javaslata erre a célra a Pocket PC; idôközben linuxos tenyérszámítógépek is megjelentek; intelligens mobiltelefonok egyik sikeres operációs rendszere Symbion terméke, míg az Operasoftware a Smart Phone készülékekhez fejlesztett operációs rendszert;

OSP (Online Service Provider): hálózati szolgáltató, (kapcsolatot, alkalmazásokat és tartalmat szolgáltató cég) - hálózati tartalmat és kapcsolatot szolgáltató üzleti vállalkozás (ellentétben az ISP-cégekkel, amelyek kizárólag internet-kapcsolatot szolgáltatnak); példák: AOL, CompuServe, Oracle, T-Online stb.; ezek eredetileg egy saját, zárt hálózat mellett terjedelmes, rendezett adatbázisaikkal, önálló kommerciális tartalomszolgáltatást nyújtottak elôfizetôiknek, de internetkapcsolat nélkül; elôfizetôik nyomására azonban végül kilépôkön (gateway) keresztül nyitni kényszerültek a még sokkal nagyobb (de rendezetlen) internethálózat felé; az internet- szolgáltatások terén Európában még kevésbé, de az USA-ban óriási hatalmi koncentráció folyik: az AOL megvette a CompuServet 15 millió elôfizetôjével (késôbb a Netscape- et), majd a Microsoft részvényese lett az AOL-nek.

www.eurotv.com - Sokszor nem egyszerû eligazodni a tévémûsorok rengetegében - különösen a mûholdas csatornák esetében -, még akkor is, ha számos újság igyekszik ebben eligazítani bennünket, és a teletext is a segítségünkre van. Az EuroTV internetes oldal segítségével több mint 180 európai (francia, angol, német stb.) tévéadó mûsorát pásztázhatjuk át, akár idôrendben, akár a csatornák között böngészve, sôt még témakörök és mûsor szerinti keresésre is lehetôség nyílik. A rendszeres felhasználók számára igen hasznos szolgáltatás a testre szabható mûsorfüzet, ahol csak az általunk beállított csatornák mûsoráról kapunk tájékoztatást, természetesen valamelyik világnyelven.

foia.fbi.gov - Ha igazán búvárkodni van kedvünk, felkereshetjük ezt a honlapot. Tudni kell, hogy az 1975- ös információs szabadság törvény érvénybe lépése óta az FBI kérésre aktáinak legtöbbjébe bepillantást enged. Azóta rengeteg amerikai polgár érdeklôdött számtalan eset után, amelyek anyagai sokszor rossz minôségû, az idô vasfoga által megtépett, írógéppel írt jelentésekbôl álltak, gigászi archívumokban. Vannak híres esetek, korszakok, amelyeket különösen nagy érdeklôdés övez. Ezek anyagait, amellett, hogy az FBI- olvasótermekben meg lehet tekinteni eredetijük fénymásolatait, az interneten is fellelhetjük. Megismerhetjük a gengszter-éra leghíresebb személyisége, Al Capone FBI-aktáit, elolvashatjuk Bonnie és Clyde igaz történetét, találkozhatunk szokatlan esetekkel és sorozatgyilkosokkal. De átnyálazhatjuk Albert Einstein 1.427 oldalas FBI- aktáját is, ha éppen ahhoz van kedvünk.

www.taszar.com - Ritkaságszámba megy a katonai bázisokról szóló honlap, viszont a magyarországi Taszárról, az alig 2.300 lélekszámú falucskáról, pontosabban a település mellett épült légibázisról sok minden megtudható ezen a címen. Az eredetileg csupán Délnyugat-Magyar-ország légterének a védelmére szolgáló bázis feladatainak a köre 1995-ben bôvült ki, a délszláv válság idején, és azóta is többször a figyelem középpontjába került, a különbözô nemzetközi krízisek kapcsán. Az információs portál ezenkívül fotógalériával, sajtóközleményekkel, meteorológiai információkkal és egyéb érdekességekkel szolgál.

www.kvizpart.hu - Ha szereti a kvízjátékokat, ide kattintson! 25 témakörben több mint 100.000 kérdés várja az egyik legnagyobb magyar kvízportálon. A honlapon általános, geo-bio, irodalom, történelem, zene, film, informatika, opera, sport, ero