Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

A szenátus plénuma csütörtökön elfogadta az Adótörvénykönyvet módosító és kiegészítô törvénytervezetet, amely bevezeti az egységes adókulcsot, kibôvíti az adózási alapot és módosítja az héára, a jövedelemadóra és az jövedéki adóra vonatkozó elôírásokat.

Ionut Popescu pénzügyminiszter kifejtette, az Adótörvénykönyvet módosító 2005. évi 24-es sz. rendelet legfôbb elôírásai a tôkepiaci jövedelmek adójának 1 százalékról 10 százalékra növelésére, valamint az ingatlanpiac spekulatív jövedelmeinek megadóztatására vonatkoznak.

"A jogszabály elôírja a jövedéki adó növelését április 1-tôl, az héa bevezetését a jövedelemhozó elôadások és a kábeltelevíziós társaságok esetében" - mondta a pénzügyminiszter.

Popescu hangsúlyozta, az Adótörvénykönyv módosítása a jelenlegi hatalom által támogatott "új adófilozófia" részét képezi.

"Tizenhat százalékra csökkentettük a közvetlen adókat, de növeltük a közvetlen, fogyasztási adókat. Reméljük, hogy ezekkel az intézkedésekkel felszínre hozzuk a földalatti gazdaság nagy részét és 17.000 milliárd lejjel gazdagítjuk az állami költségvetést" - mondta Ionut Popescu.

A szenátorok elfogadtak ötöt a költségvetési-pénzügyi szakbizottság által elutasított 25 módosító javaslat közül.

A tervezet vitája során a hatalom és az ellenzék szenátorai mintegy két órán át szócsatáztak az SZDP és az NRNP módosító javaslatai kapcsán, amelyeket a költségvetési-pénzügyi bizottság elutasított.

A tervezetet a képviselôháznak is meg kell vitatnia.

Aktuális

A klasszikus anekdota szerint (amelyet egyesek Hruscsov hagyatékaként emlegetnek még a szovjet érából), a frissen kinevezettre három lepecsételt levelet hagyott hátra, amelyeket akkor kell felbontania, ha bajba kerül. Az elsôben az áll: ha nem mennek a dolgok, kenj mindent rám. Ha még rosszabbra fordulna, vedd elô a második levelet, amiben az áll: csinálj mindent úgy, ahogy én. Ha ez sem segít, végórában jót tesz a harmadik tanács: írj három levelet...

A mind jobban eluralkodó zûrzavar juttatta eszembe a dióhéjban elmondott adomát. Mintha nem tudná a jobb kéz, mit tesz a bal. Az államfô, a kormányfô, a koalíciós kabinet pártvezetôi maguk keltik a bizonytalanságot. Persze, minden mulandó, az aktuális hatalom is, de önveszélyes folyamatosan lebegtetni az elôre hozott választásokat. A Demokrata Párt is egyik héten azt nyilatkozza, hogy "egyelôre nem tartozik a prioritásaik közé", a következôn pedig már lelkesen támogatja az államfôi "doleanciát". A DP szövetségese, a Liberális Párt pedig, Calin Popescu Tariceanuval az élen, hol keményen tiltakozik az elôre hozott választások ellen, mondván, hogy most a legfontosabb az uniós csatlakozásra való felkészülés, hol pedig homályosan, amolyan se nem fehér, se nem fekete kétértelmûségekkel áll elô.

Ugyanez a helyzet a kormányátalakítással: egyik nap átalakítják, másnap nem. Egyféleképpen nyilatkozik a miniszterelnök, ugyanaznap másképp a kabinet valamelyik másik tagja. Vagy hogy a mostanában a Demokrata Pártban is divatba jött, úgymond, néppártosodási lázt említsük. Nem beszélve az iraki túszdráma körüli ködösítésrôl, illetve azokról a felelôtlen államfôi nyilatkozatokról, amelyek idônként a jóérzés határát súrolják (lásd a "szerencsét hozó hajcsimbók"), vagy amelyek, komoly politikai elemzôk szerint ránk zúdíthatják a terroristák haragját. Az is kérdôjel - amit Basescu tegnapelôtt nyilatkozott -, hogy mi köze lehet az iraki választásoknak a túszok helyzetének súlyosbodásához. Ha csak nem olyan alapon, hogy a világegyetemben minden mindennel összefügg. Vagy majdnem, mert a tegnapelôtti összefüggéstelen elnöki nyilatkozatra tegnap "pontosítással" állt elô a szóvivô, miszerint Traian Basescu szavai "az iraki dolgok komplikálódásáról nem vonatkoztak az elrabolt újságírók helyzetére". Zagyvaságra zagyvaság.

Mondhatnánk, az ô bajuk. Csakhogy a tét nem az, hogy Tariceanu lesz-e továbbra is a kormányfô, vagy, hogy nem tudnak megegyezni a koalíciós partnerek még egy nyilatkozat erejéig sem. A tét húszmillió ember élete. Azt a luxust pedig, hogy ezek életével játszogasson, ne engedje meg magának sem a hajóskapitányból államfôvé avanzsált elnök, sem az autódílerbôl lett kormányfô. Inkább írják meg a három levelet...

A kisebbségi és többségi közösségek harmonikus együttélésének alapját a demokratikus párbeszéd útján kidolgozott politikai megoldások jelentik, a Kárpát- medencei magyar közösségek mind a békés utat választották jogaik kivívására - fejtette ki Markó Béla romániai miniszterelnök-helyettes, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke csütörtökön Bukarestben az Európai Népcsoportok Föderális Uniója (FUEN) ötvenedik kongresszusán.

A négynapos rendezvénynek az RMDSZ a házigazdája. Az eseményre mintegy 100 résztvevôt vártak 26 európai és közép-ázsiai országból, jelen vannak a román kormány, a romániai nemzeti kisebbségi szervezetek, az Európai Unió, az Európa Tanács, valamint a romániai civil szervezetek képviselôi is. A program részeként bemutatják a romániai nemzeti kisebbségek helyzetérôl készült jelentéseket, ugyanakkor a vendéglátó kisebbségi szervezetek kulturális programot mutatnak be.

Az európai nemzeti kisebbségek szervezeteinek független ernyôszervezete 1949-ben jött létre, ma összesen 32 államban nyilvántartott 76 tagszervezetet számlál. Alapszabályzata értelmében a FUEN az európai etnikai csoportokat segíti nemzeti önazonosságuk, anyanyelvük, kultúrájuk és történelmük kizárólag békés eszközökkel történô megôrzésében. Tevékenységével a nemzeti kisebbségi és többségi csoportok békés egymás mellett élését támogatja.

A demokrácia, a kisebbségi jogok és a békés párbeszéd következetes támogatása, valamint az etnikai csoportok védelméért folytatott kitartó munkája révén a FUEN számos európai ország és nemzetközi szervezet megbecsült tárgyalópartnerévé vált. A szervezet tanácsadói státusban vesz részt az Európa Tanács és az ENSZ munkálataiban. A FUEN jelen van az EBESZ nemzeti és etnikai kisebbségekkel foglalkozó konferenciáin is.

Markó Béla az ernyôszervezet által képviselt szellemiség jegyében beszédében kifejtette: A kisebbségi és többségi közösségek harmonikus együttélésének alapját a demokratikus párbeszéd útján kidolgozott politikai megoldások jelentik, a Kárpát- medencei magyar közösségek mind a békés utat választották jogaik kivívására.

Markó elriasztó példaként idézte fel azokat a helyzeteket (különösen utalva a Jugoszláviában történt tragédiákra), amikor Európa e részében a tolerancia helyett az erôszak határozta meg az etnikumközi viszonyt. "Éppen ezért különösen fontos számunkra az egyéni és közösségi kisebbségi jogok védelme, a közös megoldások kidolgozása, az olyan nemzetközi fórumokon való fellépés, mint az Európai Parlament, az Európa Tanács, az Egyesült Nemzetek Szövetsége vagy az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet" - mondta Markó.

A politikus szerint a kisebbségi és többségi közösségek közötti párbeszéd az az eszköz, amely meghatározta és továbbra is meghatározza az RMDSZ által folytatott érdekképviseleti tevékenység irányát.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Gerhard Schröder német kancellár "a felszabadulás napjának" minôsítette egy interjúban 1945. május 8- át, a náci Németország fölött aratott gyôzelem napját.

A Bild címû nagypéldányszámú lapban pénteken megjelenô interjúból csütörtökön közzétett részletek szerint Schröder kijelentette: "Oroszország a Hitler-ellenes koalíció szövetségeseivel együtt felszabadította Németországot és Európát a náci uralom alól. Az orosz nép hatalmas véráldozatot hozott ezért." 1945. május 8-9. "azonban az elüldözést, a menekültek nyomorúságát és az új elnyomást is jelenti."

Putyin elismerte, hogy a német lakosság is szenvedett a második világháborúban, "de ez nem a Szovjetunió, vagy a Vörös Hadsereg vétke. Nem a Szovjetunió kezdte a háborút". Az orosz elnök azt is megállapította, hogy "abban az idôben nyugati szövetségeseink sem különleges emberségükkel tûntek ki." "Számomra máig érthetetlen, hogy Drezdát miért kellett elpusztítani" - jelentette ki Putyin utalva Drezdának nem sokkal a háború vége elôtti lebombázására. A németül kiválóan beszélô Putyin Németország újraegyesítése elôtt a szovjet titkosszolgálat munkatársaként Drezdában dolgozott.

Claudia Roth, a szociáldemokratákkal együtt kormányzó zöldek elnöke a mainzi Allgemeine Zeitungnak adott interjújában azt mondta, hogy "május 8. a felszabadulás napja, ez a helyes és megfelelô nézôpont". A "kétértelmûségek és a nevezetes igen, de...-érvek" csak a szélsôjobboldal malmára hajtják a vizet.

Németországban az európai háború végének újabb kerek évfordulóján, a hatvanadikon, minden eddiginél oldottabban, görcsöktôl mentesen emlékeznek meg a náci uralom végérôl. Gerhard Schröder Moszkvában részt vesz a Gyôzelem napi ünnepségeken, de emiatt alig hallhatók bíráló hangok. Helmut Kohl volt kancellárt is meghívták tíz évvel ezelôtt Moszkvába, a náci Németország fölött aratott gyôzelem 50. évfordulójának ünnepségeire, de Kohl távol tartotta magát a katonai parádétól, vagy a szovjet veteránok felvonulásától.

Schröder a német parlament két házának együttes ülése után utazik Moszkvába. A kancellár egy korábbi alkalommal azt hangsúlyozta, hogy a szövetségesek nem Németország felett, hanem Németországért arattak gyôzelmet.

(MTI) A németországi Aachenben Carlo Azeglio Ciampi olasz államfônek tegnap adták át a nemzetközi Károly-díjat, amelyet az európai egyesítésben kiemelkedô érdemeket szerzô személynek vagy intézménynek ítélnek oda minden évben.

A Nagy Károly frank uralkodóról (747-814) elnevezett nemzetközi díjat, amelyet Kurt Pfeiffer utazó, filozófus és kereskedô alapított 1949-ben, 1950 óta ítélik oda minden évben egy olyan személyiségnek, aki az európai gondolat és egység érdekében kiemelkedôt cselekedett. A kitüntetéssel az európai változások folyamatának elômozdításában, továbbá a tartós európai békerendszer megteremtéséért és az emberi jogok megvalósításáért kifejtett erôfeszítésekkel szerzett érdemeket ismerik el. Az elsô kitüntetett gróf Richard Coudenhove-Calergi, a Nemzetközi Páneurópai Unió alapító elnöke volt.

A díjat minden évben Krisztus mennybemenetelének napján (a húsvét vasárnap utáni 40. napon) adják át Aachenben, amely a VIII-IX. században Nagy Károly székvárosaként az akkori Európa egyik központja volt. Odaítélésérôl 17 tagú testület dönt, amelynek tagja a fôpolgármester, a dómprépost és az egyetem rektora is. A kitüntetéshez, amely érembôl és oklevélbôl áll, 5 ezer euró is jár, amelyet eddig minden kitüntetett jótékonysági célra adományozott.

A korábbi években többek között Jean Monnet, az Európai Közösség egyik alapítója, Konrad Adenauer német kancellár, Robert Schuman francia kormányfô, az európai gondolat "atyja", Winston Churchill és késôbb Edward Heath brit miniszterelnökök, Simone Veil, az Európai Parlament francia elnöke, Helmut Kohl német kancellár és Francois Mitterrand francia államfô együtt, Konsztantin Karamanlisz görög kormányfô, János Károly spanyol király és Henry Kissinger amerikai külügyminiszter részesült az elismerésben. A díjat eddig három nô: a francia Simone Veil, a norvég Gro Harlem Brundtland és a holland Beatrix királynô kapta meg. A magyarok közül Horn Gyula volt külügyminiszter és kormányfô, valamint Konrád György író részesült Károly- díjban.

2004. március 24-én rendkívüli Károly- díjat adományoztak II. János Pál pápának az európai egyesülés érdekében kifejtett példamutató tevékenységéért, az európai értékek világszerte történô elômozdításáért.

A Károly-díj kitüntetettjei 1990 óta:

1990. - Horn Gyula magyar külügyminiszter

1991. - Václav Havel csehszlovák államfô

1992. - Jacques Delors, az Európai Közösség Bizottságának francia elnöke

1993. - Felipe González spanyol miniszterelnök

1994. - Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnök

1995. - Franz Vranitzky osztrák kancellár

1996. - Beatrix holland királynô

1997. - Roman Herzog német államfô

1998. - Bronislaw Geremek lengyel külügyminiszter

1999. - Tony Blair brit kormányfô

2000. - Bill Clinton amerikai elnök

2001. - Konrád György magyar író

2002. - A díjat az euró, az európai közös valuta kapta, s jelképesen Wim Duisenberg, az Európai Központi Bank elnöke vette át.

2003. - Valery Giscard d,Estaing volt francia köztársasági elnök, az európai konvent elnöke

2004. - II. János Pál pápa (rendkívüli) és Pat Cox, az Európai Parlament ír elnöke.

A Szerbiában élô magyar kisebbség kapcsolattartása az anyaországgal rosszabb, mint Magyarország uniós csatlakozása elôtt volt - jelentette ki csütörtökön Orbán Viktor.

A Fidesz elnöke, Kasza Józseffel, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hosszú távon a vajdasági magyarok is nyertesei a csatlakozásnak, mivel erôsebb az anyaországuk, de a mindennapi élet szintjén a helyzet rosszabb, mint egy évvel ezelôtt volt.

"Rövid távon, egyéves távlatban a vajdasági magyarok hazánk európai uniós csatlakozásának a vesztesei közé tartoznak" - mondta Orbán Viktor.

Utalt arra, hogy vízumkötelessé vált a vajdasági magyarok belépése Magyarországra, és különösen bántónak nevezte az egyetemisták és a fiatalok utazási nehézségeit.

Mint mondta, arról biztosították a Kasza József vezette vajdasági magyar delegációt, hogy Magyarországon támogatják Szerbia minden olyan lépését, amelynek célja az EU-tagság elnyerése. Ennek megfelelôen támogatják Szerbia azon kezdeményezéseit is, amelyek a határaikon túl élô szerb kisebbségek védelmét, identitásának, kultúrájának fenntartását szolgálják. Leszögezte: elvárják, hogy a vajdasági magyarság megmaradásának útjában ne álljon semmilyen akadály.

Orbán Viktor szerint december 5-e után nincsenek olyan közös célok, amelyek összefognák a kárpát-medencei magyarságot. Mint mondta, a Máért küldetése az, hogy idôrôl idôre megfogalmazza ezen célokat, ezért az összehívása sürgôs és indokolt volna. Hozzátette: a Máért jó fórum lenne arra is, hogy a Szülôföld Alappal kapcsolatos kérdéseket is megválaszolhassák, mert annak eddigi mûködése nem váltotta be a hozzá fûzött reményeket.

A Fidesz-elnök továbbra is indokoltnak mondta, hogy a vajdasági magyarokat ért atrocitásokat nemzetközi figyelem övezze, ezért az Európai Néppártban mûködô frakciójukon keresztül is napirenden kívánják tartani a kérdést.

Kasza József az újabb, határon túli magyarokkal kapcsolatos kormányzati kezdeményezéseket pótcselekvésnek nevezte. Leszögezte, hogy a kettôs állampolgárság intézményét nem lehet megkerülni.

Azt mondta, hogy a délvidéki magyarság helyzete komolyan romlott Magyarország EU-csatlakozása óta. A schengeni vízum bevezetése után - tette hozzá - még nehezebb lesz a kapcsolattartás, és erre véleménye szerint nem készül fel Magyarország áthidaló megoldással.

Kasza József kijelentette, hogy a magyar kormány lemondott a délvidéki magyarságról, nem veszi figyelembe véleményét és javaslatait, és december 5-e óta nem is keresi az alkalmat arra, hogy párbeszéd alakuljon ki.

"A magyar-magyar kapcsolat így nem hogy mélyponton, hanem még a mélypont alatt is van" - tette hozzá.

A délvidéki atrocitásokkal kapcsolatban elmondta: csökkent az esetek száma és súlyossága, ugyanakkor Szerbiában továbbra is nyomást gyakorolnak a kisebbségekre.

Az elkönyvelt anyagi veszteségek, a felhalmozódott nyomda- és papírköltségek miatt harmadik napja csak elektronikus formában jelenik meg s csak az interneten olvasható a Romániai Magyar Szó - olvasható a Gyarmathy János fôszerkesztô által jegyzett közleményben, amelybôl az is kiderül, hogy amíg nem találnak megoldást a pénzügyi gondokra, nem lát napvilágot a közel hatvanéves múltra visszatekintô lap. A fôszerkesztô lehetôségként említette, hogy ugyanezzel az újságírói közösséggel egy új napilapot indít.

Birtalan József, a Romániai Magyar Szót kiadó Transil Kft. fôrészvényese arról számolt be, hogy a legutóbbi részvényesi közgyûlésen nem a lap beszüntetésérôl, hanem a tevékenység folytatásáról döntöttek. "Megy vagyok gyôzôdve, hogy a lap tovább fog mûködni" - nyilatkozta Birtalan József, s biztosította az elôfizetôket, hogy visszamenôleg is megkapják a nyomtatott példányokat. Pontos idôpontot azonban nem tudott mondani.

Március 14-én lépett érvénybe a csendôrség szervezésére és mûködésére vonatkozó új szabályozás, amelynek értelmében jelentôsen csökkentették a szervezet személyi állományát. A megyénket is érintô változásokról tartott tegnap a csendôrség klubjában sajtótájékoztatót Bonteanu Stelian Marius ezredes, a megyei csendôrség fôfelügyelôje.

Az ezredes elmondta, az átszervezés elsôsorban szociális téren érinti a csendôrséget, nagyon sok szerzôdéses tisztet bocsátanak el. Elsô lépésként Rücsön, Nyárádszeredában, Kerelôszentpálon, Ákosfalván, Kutyfalván, Mezôsályon, Bándon, Sármáson, Szovátán, Erdôszentgyörgyön, Radnóton és Görgényszentimrén szüntették meg az ôrsöket. A területi alakulatok visszavonásával párhuzamosan egy mobil alakulatot hoztak létre Szászrégenben, amelynek a feladatkörébe tartozik többek között a Maros és a Görgény völgyében felügyelni a fakitermelés és - szállítás törvényességére. A másik mobil alakulat Marosvásárhelyen szolgál, itt összesen 4 tiszt, 36 altiszt és 27 szerzôdéses csendôr tevékenykedik az egész megyére kiterjedô hatáskörrel.

A korábbi gyakorlattól eltérôen nem ôrzik többé az oktatási intézményeket, s a helyi közigazgatási egységeknek kell ezentúl gondoskodniuk a közösségi rendôrség révén az iskolák védelmérôl és a helyiségek közbiztonságáról.

- Az ezredes sajnálatosnak nevezte a változtást, szerinte a csendôrség tiszteletet vívott ki a lakosság körében, sohasem volt panasz a tevékenységükre, s jelenlétük fôleg vidéken valóban a közbiztonságot erôsítette. Amióta, fôként a falvakról visszavonták ôket, országos szinten megnövekedett a bûncselekmények száma.

A mobil alakulatok feladatköre elsôsorban a különbözô köztéri rendezvényeken biztosítani a rendet. Ezenkívül nagyobb összetûzések esetén is bevethetik a csendôrséget. A rendôrséggel közösen járôrözhetnek hegyvidéki és tengerparti üdülôtelepeken, a Fekete-tenger partján és a Duna- deltában, illetve magasrangú bel-vagy külföldi hivatalnokok látogatásakor fogják ôket szolgálatra. Természeti csapás esetén segítenek a katasztrófa következményeinek elhárításában és megvédik a lakosság javait. Továbbra is fontos tevékenységük marad az értékek és a különlegesen veszélyes (robbanóanyagok, klór stb.) szállítmányok kísérése.

A Maros Megyei Csendôrség keretében a mobil alakulat mellett maradt még 7 tisztbôl, 135 altisztbôl, 47 szerzôdéses csendôrbôl és 35 sorkatonából álló ôrzô-védô különítmény is, amely továbbra is az állami intézmények védelmét biztosítja. Újdonság, hogy a csendôrök ezentúl a rendôrök helyett a törvényszéken, tárgyalótermekben is teljesítenek szolgálatot. A megyei csendôrparancsnokság együttmûködési szerzôdéseket kötött többek között az erdészeti igazgatósággal, a halász-vadász egyesülettel, a környezetvédelmi ôrséggel, a közpénzügyi igazgatósággal, a szakszervezetekkel. A sajátos tevékenységi területnek megfelelôen elsôsorban az említett hatóságok képviselôit ellenôrzéskor, vagy különbözô veszélyes feladatok teljesítésekor segítik a csendôrôk.

Visszatérve a leépítésekre Bonteanu Stelian Marius elmondta, megyénkben 174 szerzôdéses csendôrt kellett elbocsátani. Ezek közül az érettségivel rendelkezôk átigazoltak a közösségi rendôrséghez, mások pedig a megyei rendôrfelügyelôségre felvételiztek. Megyénkben így 70 csendôrbôl lett rendôr. Hargita és Beszterce-Naszód megyékben csendôrhiány van, ezért a parancsnok többnek ajánlotta, hogy teljesítsenek szolgálatot a szomszédos megyékben. Volt, aki elvállalta, mások pedig munka nélkül maradtak. Akik mégis az elköltözés mellett döntöttek, azokat a csendôrség anyagilag is támogatja, hogy az új munkahelyén albérletet találjon és ki tudja fizetni a többletköltségeket.

Népújság: - Valószínû, a törvényalkotók anyagi megfontolás miatt csökkentették a csendôrség létszámát. Az átalakulás mennyiben történik a közbiztonság rovására?

Bonteanu Stelian Marius: - Bármennyire is úgy tûnik, hogy anyagi oka volt a csökkentésnek, nem ez történt. Az Európa Unióval történô csatlakozási tárgyalások folyamán szó esett az ország közbiztonsági helyzetérôl is, amit az unió tagállamainak képviselôi szerint továbbra is erôsíteni kell. Ezért a korábbi kormány francia szakemberektôl rendelt egy tanulmányt, amelyek a csendôrség átalakulására is vonatkozott. Ebben az szerepelt, hogy a közbiztonság erôsítéséért növelni kell a létszámot. Az új kormány azonban más véleményen volt. Inkább a mobil alakulatok tevékenységére és szakszerûsítésére fektetik a hangsúlyt. Ennek alapján jelent meg 2004-ben az említett törvény. A teljes átalakulásra a kormány hat hónapos határidôt hagyott. Ez idô alatt mûködôképessé kell tenni a közösségi rendôrséget, amelyet a helyi közigazgatási egységek tartanak fenn.

A csendôrparancsnok végül elmondta, az említett törvény 19 cikkelye alapján bármilyen rendbontás, törvénysértés esetén a csendôrök is igényelhetôk, így ha bárhol valamilyen gond van, akkor a 112-es egységes sürgôsségi hívószámon, vagy a 956-os csendôrségi direkt vonalon értesíthetik ôket, s bármikor készen állnak a törvény szabta feladatuk teljesítésére.

Magyar levelek

Körön belül semmi nem egyszerû. Egyetlen esztendô után a magyar immár biztosan tudja. Hogy milyen számára Európa. Leszámolhatott illúzióival (ha egyáltalán voltak); hiszen a lehûtött gondolatokra,vegyes érzelmekre ennyi idô is elég. Szétnézhettünk. Nem önfeledten, mert ahol még a nemzeti érdek is kemény üzlet, ott nemigen lehet csodára várva bámészkodni. Mert az csak Godot, aki sosem jön.

Nyertünk vagy buktunk? Praktikus okokból huzakodhatunk, ha kedvünk tartja. A válasz ilyen is, meg olyan is. Kinek hogy. Miheztartás végett esetleg példálózhatok. Az írek, akiknek sikerein most mindenki ámuldozik, a belépéstôl számítva másfél évtized alatt csak bukdácsoltak; aztán amolyan pestiesen, hegyesre nyalták a piramisokat. Ez tény és nem kedvszegés, csupán holmi furcsa adalék a nyeréshez, és nem feltétel, hogy mással is ez történik.

Értékelni természetesen lehet(ne); amit érdemes. A társadalom minden gondját ôszinte sajnálatunkra, a rendszerváltás sem oldotta meg; de az EU-tagság sem. A lehetôség még nem orvoslás. Csak annak, aki élni tud vele. Mert annak a dolgok utólag leegyszerûsödnek, és az összefüggések rendre megvilágosodnak. Meglehet, a magyarnak volna, és van mit számon kérni Európától, de magától is. És nem azt, hogy miért nem kényeztetik jobban…

Csakhogy belül a körön mintha rosszabb lenne. Mint amikor kívülrôl vártuk, hogy hívjanak. Mi tagadás, nehezen szokjuk. A befogadás, a beilleszkedés kikerülhetetlen zavarokkal jár. Szinte magától értetôdik, nem mindig sikerül együtt gondolkodni a régiekkel; pedig ki bent van, annak szavát el nem veszik, sem jogait, ha az nem is annyi, mint mindenki másnak. Vannak helyzetek, hogy nem érezzük otthon magunkat, és elôfordul, hogy a várható eurómilliók is akadoznak. S milyen az ember, ilyenkor nem a saját mulasztásait nézi; nem a közigazgatásnak, a napi politikának bajait okolja, amikor a döntéshozók, pártok nem tudnak (mintha nem is akarnának) elodázhatatlanul fontos ügyekben közös nevezôre jutni. Amikor semmi értelme, akkor is veszekedünk önmagunkkal. Mint a koldusszegény, aki kínjait avval enyhítené.

A gazdag, a német, osztrák, holland, svéd nettó befizetô; ha nehezen is, de áldoznak arra, hogy az újonnan érkezôk mielôbb felzárkózhassanak. Hogy ôk is panaszkodnak? Miért ne tennék. Kalkulálhatnának úgy, hogy miért fizessenek többet. Persze, megengedhetik maguknak, hogy ne pénzekkel mérjenek mindent. Nekik úgy is megéri. Nem úgy, mint annak, aki kétkedve ôrli magát, s azonnal akarná a sikert, a pénzt. Érthetô, a szempont annyi, meg lesz az, kinek mi hiányzik. Kárpát-magyar hazában ma a Tescóból úgy visszük az akciós termékeket, mint a cukrot; a sonkát, ami nem is sonka, a zöldpaprikát, primôr salátát, ami túl vegyszerezett, és káros (lehet) az egészségre. Vásárolunk, fôleg olyasmit, amit más égtájakról hoznak, s ami régóta nem volt ilyen olcsó. Mitôl lenne ez olyan nagy dobás? Már nehogy ettôl lennénk boldogabbak. Valószínû, nem is állna jól nekünk. Inkább megátalkodott magyar szokás szerint sértôdöttek vagyunk. Még szép, ez nekünk könnyû helyen van. És menten hivatkozhatunk egy angol újságírónôre; bizonyos Petronella Wyatt, a brit értelmiség kedvenc hetilapjában (Spectator) csúnyán ellátja bajunk. "Nincs mit köntörfalazni, ebben az országban hiányzik az ízlés, a kultúrált ember, és a tisztességes munkamorál; kerek-perec, a helyzet reménytelen." Nos, ráfoghatjuk, hadd legyen ebben valami igaz, de álljon meg a verekedés, akkor mi ugyan mit keresünk abban a klubban? Miféle társakra leltünk? Vagy érjük be annyival, hogy csak másodrendû lehet az, aki "vadkeletrôl" érkezik?

A helyzet bizony még rossz. Valamikor szakértôk a tömeges munkaerô szabad vándorlására számítottak. Hogy ez lesz majd minden haszon elôsegítôje s maga a remény, hogy a tehetség akárhol kamatoztatható. Nyilvánvaló, a kedv megvolna, annak ellenére, hogy a munkaerôpiac még nem olyan nyitott, amilyent remélni lehetett. Ma a magyar, ha netán Brüsszelbe kívánkozik, a bürokrácia útvesztôjében nehezebben igazodhat, mint a kanadai vagy kongói. Az új tagok szolgáltatásainak igénybevétele csak papíron akadálymentes. Spanyolország (meg a többiek) szívesebben kereskedik az unión kívül, vesz kukoricát, búzát, kínai textilárut; a magyar bor, hagyma, paprika, méz és más unikum még hírmondónak sem kell. Maradjunk annyiban: egyelôre.

Elhiszem, a Spectator rosszindulatú megjegyzéseire mindez nem felelet. Nem is annak szánja az ember. Miatta miért korholnánk másokat. Ha a magyar gabonatermesztô, tejtermelô, állattenyésztô a hirtelen lemaradásban kétségekkel szemléli Európát - a fejcsóválás nem sokat ér. Zavarodottságában eszébe juthat, hogy tán a kommunizmusban jobb volt. (Már akinek.) Magunkra vessünk. Ettôl még ez az Európa az igazi. Ahol verseny van, és ahhoz, hogy valami sikerüljön, tanulni kell pályázni, és elhitetni, hogy mit érdemelsz; ahol a piac szempontja diktál, ott nincs apelláta, akkor sem, ha a bizalmatlanság még nem elhanyagolandó, amikor a felzárkóztatási alapokról dönteni illenék. Ahol némelyeknek van pénze elég, némelyeknek meg nincs; ami sok esetben válaszfalnak is megteszi. Holott immár össze vagyunk kötve, szabad akaratunkból természetesen. Csak az nem mindegy, hogyan. Európa képe lehet hibátlan vágyainkban, és nem is szenvedett torzulást; de maga a helyzet, igen.

"A mai Európát az önzés és a kölcsönös gyanakvás ’köti össze’. A kelet-európaiak az idegen tôke miatt, a nyugat- európaiak az idegen munkaerô miatt gyûlölködnek. A nyugat-európaiak szerint az olcsójános kelet-európaiak sztrájktörôk, akik lenyomják a nyugat-európai béreket; alacsony adóikkal keletre vonzzák a nyugati tôkét. Ebben a nyugat-európaiaknak igazuk van. A kelet- európaiak koldulnak a nyugat-európaiaktól, s mint minden koldus, haragszanak azokra, akiktôl kéregetnek. Az önzô nyugatiak az agrárszubvencióikkal tönkreteszik a mezôgazdaságunkat, mondják a kelet-európaiak - és igazuk van. Nyugat- és kelet- európaiak egyaránt megvetik és gyûlölik a bevándorlókat, menekülteket, vendégmunkásokat. Magyarországon annak ellenére gyûlölik az áttelepülôket, hogy alig vannak nálunk ilyenek." Ezeket a sorokat a Népszabadságban írta április 30-án Tamás Gáspár Miklós. Filozófus nyilván nem hízeleghet, és nem tehet úgy, mintha köze sem lenne Európához. Sommás ítélete magánlátlelet, de nem véletlenül választottam levelem végére epilógusnak. Olvassuk újra utolsó mondatát; ô is erdélyi, s tudja, mit beszél.

Lassan egy éve ígérik az illetékesek, hogy hamarosan felújítják a Balavásár- Szováta közötti útszakaszt. Igaz, tavaly választási év volt. A választások lejártak, az útjavítást ígérôk megkapták az áhított szavazatokat, és most, immár a hatalomból újabb ígéretet tettek, igaz, nem olyan magabiztosan, hiszen pénz nincs. Vagy csak kevés van.

A jelek szerint azonban a nyári fürdôidény közeledtével mégiscsak hozzáfogtak az említett útszakasz felújításához. Legalább toldozva-foldozva akarnak javítani az állapotokon. Így aztán folt hátán folt, amelyen eldöcög valahogy az autó. Legalább nem csattan tengelyig a gödörbe.

Kérdésünkre Hada Marin munkavezetôtôl megtudtuk, hogy a SC Drumserv Rt. magáncég az országos útügy megbízásából már lassan két hete tömögeti a foghíjas aszfaltot. Felvételünk Makfalva határában készült. Az aszfaltot Székelyudvarhelyrôl és Székelykeresztúrról szállítják. Kérdésünkre, hogy mennyire lesz tartós a javítás, Hada Marin viccesen azt válaszolta: ha mi csináljuk, akkor sokáig eltart.

Egy másik vélemény azonban csak egy kézlegyintés volt. Eszerint le kellene gyalulni az egészet, kiszélesíteni az utat, alapozni és erre legalább három réteg aszfaltszônyeget húzni. Akkor lenne olyan út, amilyent egy Szovátára igyekvô nyugati turista elvár, és amelyen simán eljuthat az üdülôtelepre.

Igaz, aláírtuk az EU-csatlakozási szerzôdést, de még sok mindent kell tennünk ahhoz, hogy 2007. január elsején az Európai Unió teljes jogú tagjává válhassunk. Amit a képen láthatunk, mindennek nevezhetô, csak uniós felzárkózásnak nem. Hiszen az egyik vitatott csatlakozási fejezet, amely miatt akár a védzáradék is életbe léphet, éppen a környezetvédelem. Ha el akarjuk érni, hogy a nyugati civilzált világhoz tartozzunk, elsôsorban a magunk szemétdombján kell rendet teremtenünk. Még Gyulakutának is. A felvételünkön látható szeméttelep ugyanis a köszég határában bûzlik füstölögve. A kutya sem törôdik vele.

Azaz, hogy mi igen, már csak azért is, mert friss kormányrendelet fenyegeti drasztikus szankciókkal a hulladékkezelés képünkön bemutatott módját.

Szigorodnak a hulladéktárolás feltételei, ide értve az erre kijelölt terület engedélyeztetését is. (A Bordos felé vezetô útra aligha adtak ki ilyent.) A létesítendô hulladék-telepek terveinek szerepelnie kell a megyei vagy a regionális hulladéktároló- stratégiában. A rendelet szerint csak az országos hulladéklistán megjelölt anyagokat tárolhatják a szeméttelepeken. Különbséget kell tenni az ipari és a városi hulladék között, az új telepek létesítésével párhuzamosan pedig fel kell számolni és környezetkímélô módszerekkel le kell zárni azokat a tárolókat, amelyek nem felelnek meg az EU-s követelményeknek. Erre pénzügyi garanciát is vállal a kormány, amennyiben a mûködtetô betartja a lezárási követelményeket. A nem EU-konform hulladéktárolókat a csatlakozási tárgyalások 22, a környezetvédelemre vonatkozó fejezetében foglalt határidôkön belül fel kell számolni.

Lehet egy rendelettel több? - kérdezhetjük jogos szkepticizmussal, hiszen rendnek és tisztaság-
nak egész környezetünkben, legke-vésbé sem az EU-mumus hatására kell(ene) lennie. S az is csak hosszas noszogatásra?

Az esélyegyenlôség jegyében immár harmadik alkalommal szervezték meg a Havasi gyopár elnevezésû tehetségkutató vetélkedôt az elhelyezési központokban élô árva és elhagyott gyerekek és fiatalok számára.

Az országos szintû megmérettetés megyei szakaszát tegnap húsz 14-18 éves fiatal részvételével tartották a Népi Mûvészeti Iskolában és a Papiu Ilarian Nemzeti Kollégiumban. Mint Magda Colceriu, a megyei gyermekjogvédelmi és szociális védelmi vezérigazgatóság sajtószóvivôje elmondta, az elôválogatásokat központonként tartották meg, így ide, a megyei szakaszra már a legjobb sportolók, táncosok, kis elôadómûvészek, matematikusok jöttek. Az elsô helyezettek képviselik majd megyénket a nyáron tartandó országos Havasi gyopár tehetségkutató versenyen.

A Havasi gyopár vetélkedô célja lehetôséget adni a tehetséges árva és elhagyott gyerekeknek és fiataloknak a fellépésre, tehetségük fejlesztésére. Az elmúlt két év tapasztalatai alapján a nagyméretû elhelyezési központokban és családi jellegû otthonokban élô gyerekek és fiatalok örömmel készülnek a megmérettetésre, rendszeresen gyakorolnak s biztatják egymást.

Az országos díjazottaknak ösztöndíjat biztosítanak.

Jegyzet

A város egyik legszebb, legnyugodtabb, legtisztább és zöldebb része ez - hangzott a már szinte reklámszerû szöveg, amikor lakást változtattam. A május eleji késô tavasz kibontotta a fák rügyeit, a tömbházak körül néhol kidugta a fejét egy-egy gyöngyvirág, tulipán, máshol az orgona bódítja illatával az arra járókat. És talán éppen egy ilyen nyugodt környék lehet a legnagyobb szörnyûségek színhelye…

Éjfél táján, enyhén alkoholmámorosan indult haza a fiú, de csak három hét után érhetett célhoz, amibôl másfél hetet kómában, öntudatlan állapotban a kórházban töltött. A jókora ütés hátulról érte, egyelôre ismeretlen körülmények között lendült feléje a súlyos tárgy, ami földre is döntötte. Az már csak mellékes, hogy az elagyabugyálói leléptek pénztárcájával, irataival és a két mobiltelefonnal. A fiú eszméletlenül feküdhetett órákig a földön, míg valaki rátalált, és azonnal hívta a mentôt. Talán azért csak vele volt a szerencse, mivel koponyája nem sérült annyira, hogy mûteni kelljen. A vérömlenyek is idôvel visszahúzódtak, viszont enyhe agyrázkódásából adódóan epilepsziás rohamokra számíthat, amit erôs gyógyszerekkel kezelnek orvosai. A tanulástól pedig egy idôre búcsúzhat.

Ne mindennapos esemény ez, de annál elgondolkodtatóbb. Mert akár mi is lehettünk volna az áldozat helyében… Azon már nem morgolódunk, hogy minden utcasarkon azért mégsem állhat a rend egy-egy figyelmes ôrszeme, de azért azt már elvárnánk, hogy a csirkefogók nyomára bukkanjanak, ha már megtörtént a gaztett.

Akik olvasták, bizonyára emlékeznek még arra az ankétra, amely ez év elején jelent meg lapunk hasábjain, és amelynek témája a kultúrpalota- beli, elrejtett, elfelejtett, majd a szó szoros értelmében felszínre hozott, eredeti bronzrelief volt. A Ferenc József császár magyar királlyá koronázását megörökítô pazar munka elôkerülését egyes médiák hajlamosak nagyvonalúan és egyszerûen "felbukkanásnak" minôsíteni, holott ez a legteljesebb mértékig sincsen így. Történt ugyanis, hogy e sorok írója szerzett tudomást a dombormûrôl egy szakavatott, már idôs és annak idején bennfentes úrtól (aki a relief egyik elrejtôje, megmentôje volt), majd titokban alászállt a sötét pincébe, ahol a megadott helyen megtalálta és lefényképezte a viszonylag jó állapotban megmaradt mûalkotást. Ankétjában a legrövidebb idôn belül megszólaltatott egy sor, a témában illetékes személyt, közöttük Lokodi Edit megyei tanácselnököt, aki a cikk megjelenésének napján tanácsos kollégáival megtekintette az elrejtett reliefet. A döntés ellenvélemény nélkül született meg: föltétlenül vissza kell állítani eredeti helyére - az elôcsarnokba, a nagyterem bejárata fölé.

A megyei tanács és a múzeum Pokorny Attila szobrászmûvészt bízta meg a mûremek restaurálási munkálataival. A mûvész azóta többször járt Budapesten, fölvette a kapcsolatot az ottani kollegákkal, eredeti tervek, rajzok után kutatott (Vásárhelyen mindeddig egy korabeli fénykép, rajz sem került elô), és természetesen: restaurált. Vele beszélgettünk.

- Hogyan haladsz a munkával?

- Jól. Február közepétôl dolgozom a reliefen, és még egy évet számítok a restuarálás befejezéséig, körülbelül jövô ilyenkorra lesz kész. Nagyon jó lenne, ha elôkerülnének a leszedett díszminták (a dombormûvet ötvösmunkába foglalt féldrágakövek díszítették, ám ezek eltûntek, ma már csak a helyük látszik - a szerz.), habár erre kevés az esély. A restaurálási munka nem a határidôkrôl szól. Semmilyen esetleges kampány miatt nem lehet elsietni azt. A relief egyébként Sidló Ferenc gödöllôi szobrászmûvész munkája, 1907 körül készült, ám a mûvész háza a késôbbiekben sajnálatos módon leégett, és minden terv, rajz, fénykép odaveszett, feltehetôen a vásárhelyi reliefet ábrázolóak is.

- Több felújítási, állagmegóvási munkafolyamat létezik. Te milyen módszerrel restaurálsz?

- Mechanikus tisztítást végzek, ami elég jól beválik, vegyszert még nem alkalmaztam. Az aranyozott részeknél talán szükség lesz rá, hogy visszaadják az eredeti csillogásnak legalább töredékét. A mû régi patináját, levegôjét meghagyom, ez kötelezô, hiszen restaurálok, nem új mûvet készítek a régibôl. Annyira szép ez a dombormû, hogy ha az ötvösmunkák terveit nem találjuk meg, és így nem készítünk és helyezünk fel róluk másolatot, akkor sem fognak azok hiányozni. A szecessziós dekorativitás ritka szép példája a relief, nagyon rangos dolog, tökéletes munka.

Sajnos, a saját felszerelésemmel dolgozom, kis, kézi mikromotorokkal, csiszolószerszámokkal. De most egy kicsit leállok.

- Mi okból?

- Belefáradtam, kell egy kicsi szünet. Ám a legfôbb ok, hogy várom az új felszereléseket. Németországból rendeltem a mikromotorgépeket, a hetekben, remélem napokban meg kell érkezzenek. Azokkal sokkal eredményesebben folytathatom a munkát.

- Sokszor utaztál Magyarországra. Kimondottan a dombormûvel kapcsolatos utak voltak ezek?

- Igen. Felvettem a kapcsolatot a Magyar Nemzeti Múzeummal, azon belül az igazgatóval és pár ottani restaurátor kollégával, velük azóta is konzultálok, megbeszéljük a felmerülô szakmai problémákat. Hasznos volt, rengeteget láttam, tanultam.

- Szerinted minek köszönhetô, hogy jelenlegi munkád tárgya ilyen jó állapotban fönnmaradt?

- Az okok? Nos, elsôsorban az, hogy jó helyre volt eldugva, ahol nem érte nedvesség, leszámítva a kényszerbôl rálapátoltatott homokot, hiszen száraz a levegô. Másodsorban az, hogy igen jól megcsinálták, az öntés tökéletes. Profi munka, ha megnézed, nincs egy centiméter a fal vastagsága. Ma már sehol sem tudnak ennyire jól önteni. Mestermunka! Az elsô részrôl finom kalapácsütésekkel tüntették el az öntés hátramaradt nyomait, majd csavarozással fogták össze az egészet, hiszen akkor még nem volt hegesztôgép. Ezeket a csavarokat, és természetesen az egész hátlapot is meg kell tisztítani, ezért fog elhúzódni az egész folyamat. Az elsô rész csaknem teljesen elkészült. Az is érdekes, hogy a dombormûvön ábrázolt személyek közül több felismerhetô: Ferenc József, az esztergomi érsek és Andrássy gróf alakja egyértelmûen azonosítható. A többiek még "körözött személyek"...

Befejezésképpen hadd tegyünk közzé néhány látszólag nem ide illô, valójában azonban a témával legszorosabb kapcsolatban lévô nevet. Nemrég Hankó Gábor, a Kultúrpalota volt igazgatója keresett meg: nem kis meglepetésünkre elmondta, hogy az RMDSZ vezetôsége már 2002-ben értesült a relief meglétérôl és történetérôl, ám semmit sem tettek, semmit sem szóltak. Ezenkívül egy listát adott át, azon emberek nevének listáját, akik szívügyüknek tekintették a Kultúrpalotát, és akik közül páran annak idején elrejtették a szóban forgó bronzreliefet. Nekik köszönhetô, hogy egyrészt a Palota jelenleg is ilyen jó állapotban van, kis részüknek pedig az, hogy dacolva a korabeli hatalommal, lelkiismeretüknek és szívüknek engedve, a jobb idôk eljövetelének reményében pincébe, homokhalom alá rejtették az elsôként eltávolított gyönyörû dombormûvet, az elveszettnek hitt, ám megtalált mûalkotást: Körössy Béla volt igazgató, Nagy Sándor kellékes, Veres Nicolae megyei elsô titkár, Benkô János gazdasági titkár, Cârpeleanu közgazdász, Darabán Ottó akkor a Közüzemek fômérnök-igazgatója és szakemberei. Reméljük, hogy egykori erôfeszítéseik nem voltak hiábavalók, a Kultúrpalota állapota a továbbiakban is jó marad, a megtalált dombormû pedig hamarosan eredeti helyén várja majd az örök látogatókat.

A Marossárpatakért Egyesület, a községi polgármesteri hivatal közremûködésével, a tegnapra meglehetôsen gazdag programú ünnepséget szervezett. Simon András, az egyesület elnöke, a kultúrotthon igazgatója elmondta, hogy délelôtt a sportpályára elsôsorban a gyerekeket hívták meg, akik betekinthettek régi kézmûves mesterségek titkaiba. A rendezvény irányítója a Folk Center Alapítvány volt, amelynek képviselôi dalokra, táncokra, játékokra is tanították a kisebb-nagyobb tanulókat. Déli 12 órakor a kultúrotthonban Gáspár Sándor, a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztôje - a helyi hivatalosságok, tanárok, látogatók jelenlétében - megnyitotta Balázs József festészeti kiállítását, bemutatva a mûvészt, méltatva munkáit.

A kultúrotthon nagytermének egy másik részében Marossárpatakon készült népmûvészeti és használati tárgyakat, varrottasokat, hímzéseket, csipkéket, szôtteseket, osztovátát, cserépbögréket és egy teljes marossárpataki vetett ágyat (régi derékaljjal, párnákkal) láthattunk, amelyek a falu egykori lakóinak életmódjáról tanúskodtak.

Az áldozócsütörtöki ünnep látványossága mindenképpen a lovasfelvonulás volt, amelyen a marossárpataki hagyományôrzô Mátyás-huszárezred, a gyergyószentmiklósi 11- es Székely határôr huszárezred, és a magyarországi Radetzky-huszárezred képviselôi vonultak fel a község központjában és a Kakasdomb környékén megszervezett kirakóvásáron összegyûlt népes közönség elôtt. Az ünnepi hangulatba egy kis üröm is vegyült, amikor a Manó névre hallgató 4 éves lipicai két lábra állva dobta le hátáról a Budáról érkezett Szilágyi Pétert, a Radetzky hagyományôrzô huszárezred tagját. Szerencsére különösebben nem sérült meg, mondván, hogy a huszároknál sosem a ló a hibás, hanem a lovas.

A lovasbemutató után a központi parkban bemutatták Bocskai István fejedelem mellszobrát, Miholcsa József alkotását. A délutáni órákban az ünnepség hagyományôrzô néptánctalálkozóval, futballmérkôzéssel, bográcsgulyás- fôzéssel folyatódott a program. Este tábortûz mellett élô zenével szabadtéri mulatságon vettek részt a jelenlévôk.

Április 28-30. között zajlott a Budapest melletti Veresegyházon a XV. Anyám fekete rózsa elnevezésû vers- és prózamondó verseny. A háromfordulós vetélkedô döntôjébe 87 versenyzô jutott, Erdélybôl 14-en. Közülük gyermek kategóriában elsô lett a gyergyóditrói Kolozsi Zsófia, második Szebeni Hunor Csíkszenttamásról. Az ifjúsági korcsoportban a sepsiszentgyörgyi Balogh Attila, a felnôttek közül a zetelaki Gagyi Ella és a csíkszeredai Turós Eszter különdíjat érdemelt. A szépkorúak korcsoportjában harmadik helyre került a nagybányai Asztalos Gábor, és elsô díjjal tért haza Kiskend közismert versmondója: Rüsz Károly.

- Régi álmom vált valóra azzal, hogy meghívtak erre a rangos megmérettetésre. Dédelgetett Weöres Sándor-versemet mondtam el, címe: Anyámnak: "Termô ág, te / jó anya, / életemnek elsô / asszonya, // nagy meleg virág- ágy, / párnahely, / hajnal harmatával / telt kehely, // benned kaptam elsô / fészkemet, / szívem a szíveddel / lüktetett..."

Gazdag mûvelôdési programmal is kedveskedtek házigazdáink. Az Átrium Galériában 29- én nyílt meg a marosvásárhelyi születésû Kopacz Mária festômûvész tárlata. Köszöntôt Pásztor Béla polgármester mondott, a munkákat dr. Hann Ferenc akadémikus, Munkácsy-díjas mûvészettörténész méltatta. Miután értesült róla, hogy szülôföldjérôl is érkezett látogató, a mûvésznô hozzám lépett, és kedvesen elbeszélgettünk.

Rátoni Csaba református lelkész és felesége, Rátoni Ella nôvér 1989. novemberében költözött Dedrádszéplakra. Az eltelt 15 év alatt nemcsak az egyházi, de a kulturális életet és egészségügyi nevelést is igyekeztek fellendíteni.

Sokasodnak a találkozók Széplakon

A harmadik alkalommal megszervezett Református Világtalálkozón fogalmazódott meg az ötlet, hogy a Széplak nevû gyülekezetek találkozzanak. 1996 augusztus elsô vasárnapján szervezték meg az elsô találkozót, a másodiknak már Dedrádszéplak adott otthont. A magyarországi kezdeményezôk meghívót küldtek szerte a világba, így szerzett tudomást Berettyószéplak, Küküllô-széplak, Fertôszéplak lakossága is. A szlovén határ mentén épült Mikosszéplak a tavalyi fertôszéplaki találkozó alkalmával kapcsolódott hozzájuk. A hagyományokhoz híven az idén is augusztus második vasárnapján szervezik meg a Széplakok találkozóját, házigazda ez alkalommal Berettyószéplak, ahol Balaton-széplak tagságával bôvül a csoport. Szlovákiában is létezik egy Széplak, de még nem sikerült felvenni velük a kapcsolatot. Bár Kárpátaljára is küldtek meghívót, innen semmiféle visszajelzés nem érkezett. "Igaz, tartós barátságok szövôdnek az összejöveteleken, a látogatóknak ezenkívül maradandó élményben van részük" - fogalmazott Rátoni Csaba lelkész.

Összefogni a fiatalságot

1940-ben épült újjá a református egyház tulajdonát képezô tanítói lakás. Az államosítás után évtizedekig kollektívirodák, internátus, míg végül kocsma mûködött benne. Bár még a tulajdonjoga rendezetlen volt, a helyi önkormányzat megengedte, hogy a bérleti díj ellenében a dedrádszéplaki egyház javítási munkálatokat folytasson. "Az eddigi beruházás értékével a következô tíz évre elôre fizettük a bért" - mondja a lelkész. Ám nem csak javítottak: az ötszobás épületet társadalmi, egészségügyi és lelki gondozóközponttá alakították. Két terem összevonásával gyülekezeti termet létesítettek, ahol tél idején az istentiszteleteket és az ifjúsági összejöveteleket tartják. A tágas terem már kicsinek bizonyul. A fiatalok filmeket vetítenek, összejöveteleket szerveznek. A tornácot megszélesítették, pingpong-asztalt állítanak fel. "A célunk, hogy az eddig a bárba és egyéb szórakozóhelyekre járó fiatalokat összefogjuk, s biztosítsuk a feltételeket ahhoz, hogy szabadidejüket hasznos tevékenységekkel töltsék" - mondja a lelkész.

Újraindul az egészségügyi pont

Az épületben valamikor egészségügyi pont mûködött, ám '89-ben az is megszûnt. A községben Bátoson és Dedrádon rendel családorvos, akik az orvosi ellátáshoz megfelelô helyiség hiányában kizárólag a súlyos betegekhez szállnak ki. A járóbetegek a községközponti és dedrádi rendelôig kell menjenek, ami idô- és pénzbefektetést jelent. Az egészségügyi pont felújításával a rendeléshez megfelelô körülményeket tudnak biztosítani, s a két családorvos hetente egy-egy napot a faluban tölthet majd. A holland testvérgyülekezet korszerû fekvôágyat, rendelôi szekrényeket, vérnyomásmérôt hozott. Addig is (immár 15 éve) a széplaki betegeket Rátoni Ella
"önkéntes egészségügyi asszisztens" (ahogyan férje nevezi tréfásan) látja el. Volt olyan, hogy téli hónapokban naponta huszonöt beteget injekciózott, s a vérnyomásmérés is napirenden van. Dedrádról is többen jönnek át a szomszédos faluba a kedves nôvérhez.

Igény az anyanyelven való tanulásra

A Rátoni család Oláhdellôrôl költözött Dedrádszéplakra, hogy elsô osztályos fiuk anyanyelvén tanulhasson. Azonban itt is megszûnt a magyar nyelvû oktatás, s a kicsik Bátosra voltak kénytelenek ingázni. Húszéves kimaradás után 1995-ben indult újra a magyar nyelvû oktatás - négy gyerekkel. Azóta folyamatosan van utánpótlás. Rátoni Ella két éve helyettesítô tanítóként oktat az összevont iskolában. "Tíz gyerek jár az összevont elemi iskolába. Hárman fejezik be elemi tanulmányaikat, mindannyian Szászrégent választották, ahol anyanyelvükön tanulhatnak tovább. Jó képességû gyerekek, a szülôk is pozitívan állnak a gyerekek oktatásához, neveléséhez. Négy óvodás kezdi tanulmányait, s a következô évekre is biztosított az utánpótlás" - mondja a mindig mosolygó lelkészné, nôvér, tanítónô.

Új könyv

Koszovó, Baszkföld, Székelyföld, Felvidék és még számtalan kisebbségben élô nép akaratának figyelmen kívül hagyása példa arra, hogy sorsuk a többségi nép kénye- kedvétôl függ. Pedig nincs olyan népe Európának, a néhány ezertôl a több millióig, amelybôl valahol ne élnének kisebbségben. Nem járok messze a valóságtól, ha kijelentem, hogy Mikes óta ebben a tekintetben semmit sem változott a világ.

Rodostó és Zágon hallatán II. Rákóczi Ferenc és Mikes Kelemen jut az eszébe minden magyarnak: Rodostóban a Rákóczi-múzeum, Zágonban a két terebélyes tölgyfa, melyek közelében Mikes Kelemen szülôháza állt egykor. Azt már kevesen tudják, hogy a Franciaországból Törökországba érkezô bujdosók elôször nem Rodostóban, hanem a Dardanellák európai partján fekvô Gallipoliban (ma Gelibolu) értek partot. Innen két és fél évig tartott az a szárazföldi út, melyet lovas szekerekkel és lóháton tettek meg Yeniköyig, ahonnan aztán ismét hajóval folytatták útjukat Rodostóig, ahol 1720. április 21-én értek partot. * A trákiai út állomásai: Gelibolu (11 nap) - Edirne (291 nap) - Büyükdere (28 nap) - Yeniköy (323 nap), majd Kis-Ázsiában Beykoz (189 nap), és végül ismét Yeniköy (189 nap). Ezen a 926 nap alatt megtett úton szegôdtünk a bujdosók mellé, 287 év múltán, Mikes levelei nyomán. (A szerzô bevezetôjébôl) * Beder Tibor folyvást azon fáradozik, hogy amit csak lehet, meg lehessen menteni, újjá lehessen varázsolni a bujdosók egykori emlékei közül, és Rodostó valóban a magyar történelmi emlékezet egyik eleven kegyhelye legyen. Ezért állít székely kopjafát a török városban, ezért tesz újra és újra építô szándékú javaslatokat a budapesti kulturális minisztérium asztalára, ezért utazik minden esztendôben Törökországba, ha lehet, viszi magával barátait, ezért ápolja fáradhatatlanul a magyar-török, a csíkszeredai- rodostói kulturális és személyes kapcsolatokat. Ebben a tekintetben ugyanolyan hûséges "kamarása" a fejedelemnek (és
"kamarása" a Törökországi levelek írójának), mint egykoron a bujdosó magyarok krónikása: Mikes Kelemen. * Jelen könyve maga is krónika, méghozzá több értelemben. Elôször is a bujdosók életének krónikája, attól az 1717. október 10-i naptól kezdve, hogy a kuruc emigráció tagjai megérkeztek Gallipoli kikötôjébe, addig, amíg Mikes Kelemen levélformában írott feljegyzései véget érnek. Ennek a krónikának elsôsorban a Törökországi levelek a forrásai, ezeket bôven idézi Beder Tibor, s mellettük alaposan kiaknázta a korszakkal és a törökországi magyar emigráció történetével foglalkozó történeti és irodalomkritikai szakirodalmat. A krónikaírásnak emellett van egy második rétege, ez a bujdosók törökországi és erdélyi hagyományvilágát tárja fel, azaz azt a képet mutatja be, amelyet az utókor alakított ki a Rákóczi-emigrációról. Egy további krónika a történelmi, politikai és kulturális kommentárokból bontakozik ki elôttünk, ennek során a szerzô számot vet az erdélyi magyarság zaklatott huszadik századi történetével. Több alkalommal is összehasonlítja egymással az elsô világháború utáni magyar és török históriát, nem kevés elismeréssel említve fel annak a sikeres honvédô háborúnak a történetét, amelyet Kemál pasa vezérletével vívott a háborúban vereséget szenvedett török hadsereg avégett, hogy az egykori oszmán birodalomból legalább a török etnikum által lakott területeket ôrizze meg az új állam határai között. * Beder Tibor fájdalmas nosztalgiával beszél arról, hogy ami a törökök elszánt honvédô harcának sikerült, azt a magyar államvezetésnek és hadseregnek nem sikerült elérnie, hiszen a trianoni kényszerszerzôdés nem csak a nem magyar vidékeket választotta le a történelmi magyar állam testérôl, hanem nagy magyar többségû területeket (például Észak-Erdélyt és a Székelyföldet) is. * Végül van ennek a törökországi krónikának egy igen személyes rétege. Persze, már az is személyes jellegû, ahogyan Beder Tibor az idegen uralomnak kiszolgáltatott erdélyi magyarság és ebben a székely nép keserves tapasztalatairól beszél, hiszen számára ezek a tapasztalatok a mindennapi élet részei. Mindezen túl a krónikában megjelenik magának a szerzônek a története is, azoknak az utazásoknak a leírása, amelyeket Beder Tibor magányosan és baráti közösségben, gyalogosan és gépkocsiban tett a bujdosók nyomában, hogy felderítse ezeknek a bujdosóknak a történetét, a köznapi sorsát és utókorát. * A bujdosók nyomában ebben a tekintetben is igen gazdag, személyességében is rendkívül izgalmas történeti, mûvelôdéstörténeti és kulturális beszámoló. (Pomogáts Béla elôszavából) * Lassan-lassan összegyûjtögetjük történelmünk tárgyi emlékeinek mozaikjait, de össze kellene még szednünk történelmi tudatunk és identitásunk tört cserepeit is. (Kálmán István, 1983) * Ha minden emlékünkre így vigyáznánk, s nem tûrnénk a történelmi hamisítást, büszkén állhatnánk Európa ítélôszéke elôtt. (Ismeretlen, 1986) * Be messze van Rodostótól Zágon. A nemzeti szellem ébren tartói, a nemzeti öntudat és egység erôsítôi ott élnek elménkben, szívünkben. (Molnár Sándor, szentkeresztbányai magyartanár, 1984 - bejegyzések a rodostói Rákóczi-ház évkönyveibe) * A könyv oldalszáma eggyel vagy kettôvel haladja csak meg az esztendô napjainak számát. Elôzô két kötetében is ez a témakör foglalkoztatta a szerzôt: a Gyalogosan Törökországban (2000, 2001) mintegy elôfutára ennek a mostaninak, A szék (2003) pedig voltaképpen magyarságismereti kézikönyv, melyben a történeti ismereteket és eszmefuttatásokat a tájainkon ritka madárnak számító szatirikus politikai kisesszék, kommentárok, epés szösszenetek szakítanak meg vagy éppen fognak össze. Új munkája ôstörténet, világtörténelem, földrajz, mûvelôdéstörténet, szociológia, politika színes kaleidoszkópja, benne impozáns szakirodalmat (114 mûvet) felvonultatva a pedagógus módszerességével halad lépésrôl lépésre, majd a mesélô spontaneitásával
"kapcsol át" múltból jelenbe, egyik korból a másikba, és akárcsak Mikes, maga sem állhatja meg, hogy ne kommentálja a feltárt valóságot, megátalkodott makacssággal mindenrôl és mindenkirôl saját kora, népének sorsa jut az eszébe. Nem tesz lakatot a nyelvére, szenvedélyes szókimondása akkor is rokonszenves, ha olvasója nem mindenben és nem feltétlenül ért egyet vele. Ez a nagy tudású és nagyálmú tanárember nyugdíjas éveiben is nevel, és milyen megnyerô a személyisége: az információk bôségének zavarában biztos kézzel vezeti olvasóját történelmünk nagy személyiségeinek és bujdosóinak útján, s az csak az utolsó oldal után döbben rá, hogy tulajdonképpen kétezer évet tett meg a Tanár úrral, anélkül hogy idô-, tér-, vagy valóságérzékét elveszítette volna. Hanem emberségében, magyarságában gazdagodott. Egyenesedett a gerince. * (Beder Tibor: A bujdosók nyomában, Csíkszereda, 2005)

Kosárlabda

A férfi B-osztályos bajnokság rájátszása elôdöntôjét rendezik Nagyváradon ezekben a napokban. A hatcsapatos torna szerdán kezdôdött és vasárnap ér véget. A Marosvásárhelyi BC Mures ellenfelei a házigazda CSM Nagyvárad mellett a Sportul Studentesc, a BC Râmnicu-Vâlcea, az Energia Rovinari és az ISK Ploiesti. Az elsô három helyezett jut a rájátszás döntôjébe.

Labdarúgás

A C-osztályos bajnokság keretében pénteken 18 órától kezdôdnek a 21. forduló mérkôzései. Nyárádtôn (Nyárádtô - Chimica) és a Sziget utcában (Gaz Metan - Avântul Szászrégen) megyei rangadókat játszanak, amely az egyik félnek a kiesés elleni harc részét képezik. Három további Maros megyei csapat idegenben szerepel. A CS Armata Sepsiszentgyörgyre látogat, Szováta Brassóban, a Tractorullal játszik, míg Marosludas Fogarason lép pályára.

A D-osztályban szombaton 11 órától a 9. tavaszi forduló következik az alábbi mérkôzésekkel: Gliga Companies - Radnót; Trans-Sil - Viitorul 2002; Mezôméhes - Erdôszentgyörgy; Kerelô - Marosoroszfalu.

A megyei bajnokság hétvégi, 21. forduló programja. Északi csoport, vasárnap 12 óra: Lövér - Alsóidecs; Görgényszentimre - Görgénysóakna; Nagysármás - Sáromberke; Marosfelfalu - Déda; Holtmaros - Görgénysoroszfalu. Déli csoport, szombat 17 óra: Nyárádszereda - Mezôpanit; Mezôzáh - Mezôbánd; vasárnap 12 óra: Mezôfele - Marosgezse; Csittszentiván - Harasztkerék; Gyulakuta - Búzásbesenyô; Mezôszengyel - Vámosgálfalva; Mezôzáh - Mezôbánd.

A Marosvásárhely körzeti falusi bajnokságban, vasárnap 16 órától, I. csoport: Mezôkirályfalva - Mezôszabad; Mezômajos - Mezôménes; Mezôkapus - Uzdiszentgyörgy; Mezôdomb - Marosugra; Körtvélyfája - Mezôpagocsa; Marosszentanna - Galambod. II. csoport: Harcó - Teremiújfalu; Szentgerice - Székelymoson; Makfalva - Koronka; Csíkfalva - Somosd; Kibéd - Dózsagyörgy; Cikmántor - Jedd.

Kézilabda

A férfi A-osztályos bajnokság 27. fordulója keretében a HC Segesvár szombaton Szatmárnémetiben lép pályára.

Úszás

Szombaton 10 és 16 órától rendezik a Mircea Birau uszodában a hagyományos Marosvásárhely-kupa és Tóth-Pál József nemzetközi úszó emlékversenyt.

Színház

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának mûsorán újra bemutató szerepel. Anton Pavlovics Csehov Cseresznyéskert címû színmûvét a Kisteremben mutatja be a társulat. Ljubov Andrejevna Ranyevszkaja szerepében Tompa Klára lép színre, a szereposztás további tagjai Ruszuly Éva e.h., Fülöp Beáta, Ördög Miklós Levente, Zayzon Zsolt, László Csaba, Szélyes Ferenc, B.Fülöp Erzsébet, Henn János, Porzsolt Erzsébet e.h., Veress Albert m.v., Bodolai Balázs és Korpos András e.h. Rendezô és zenei illusztráció: Andreea Vulpe m.v., díszlet- és jelmeztervezô: Iuliana Vîlsan m.v., a rendezô asszisztense, dramaturg: Patkó Éva e.h. A bemutató elôadásra 2005. május 10- én, kedden este fél 8-kor kerül sor a Nemzeti Színház Kistermében. Következô elôadások: csütörtök este fél 8, és vasárnap délután 5 óra.

Negyedik nôvér

A Marosvásárhelyi Színház Tompa Miklós Társulata Janusz Glowacki Negyedik nôvér címû vígjátékát május 13- án pénteken este 7 órától viszik színre. A Csorba András bérlet érvényes.

Bemutató a színin

Heinrich von Kleist: Amphitron címû darabját mutatják be szombaton 19 órától a Stúdió-színházban a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem Szentgyörgyi István tagozatának végzôs diákjai. Rendezte: Hargitai Iván. Díszlet és jelmeztervezô: László Ildikó. Szereplôk: Péter Zsolt, Kroó Ádám, Abadi Csilla, Meszesi Oszkár, Lôrincz Rita, Balla Szabolcs, Tollas Gábor. A rendezô így vall a darabról: Kleist hôsei átlagemberek. Átlagemberek, mint mi, még akkor is, ha királyi címet, görög harci díszt vagy lovagi ruhát viselnek. Kleist olyan sorsfilozófiát vall, amely az emberi érzelmek kiszámíthatatlanságát és kezelhetetlenségét hangsúlyozza. További elôadások: kedden és csütörtökön 19 órától a Stúdió-színházban.

74Színház

Anca Loghin és Rares Budileanu fôszereplésével mutatják be vasárnap 20 órától a marosvásárhelyi várban mûködô 74Színházban a Hazárd címû színházi elôadást. Rendezte: Mihai Ardelen.

Nemcsak gyermekeknek

A marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház magyar tagozata vasárnap délelôtt 11 órától A halhatatlanságra vágyó királyfi címû gyerekelôadást játssza. A Tûmese címû bábdarabbal hétfôn 10.30 és 12 órától Nyárádszeredában, kedden 10 és 11.30 órától Szászrégenben vendégszerepelnek, míg a marosvásárhelyi gyerekek csütörtökön és május 13-án, pénteken 9.30, 11 és 12.30 órától válthatnak jegyet az elôadásra. Az Álomfestô történetét szerdán 9.30 és 10.30 órától ismerhetik meg gyerekek, felnôttek.

Hangversenyek

Énekes-hangszeres koncert

A Marosvásárhelyi Állami Filharmónia csütörtökön 19 órától énekes hangszeres hangversennyel várja a közönséget a Kultúrpalota nagytermében. Fellép a filharmónia vegyes kara, vezényel: Vasile Cazan, karvezetô asszisztens: Sikó Szidónia, közremûködnek a filharmónia harsonaegyüttesének tagjai: Molnár Géza, Fábián András, Dávid János és Cosmin Botan. Mûsoron: Monteverdi-, Palestrina-, A. Corelli-, Bach-, Brahms-, Bruckner-, Dvorak-., Kodály-, Fl. Comisel-, F. Donceanu-, Ligeti- mûvek.

Jazzpression

Kedden 19 órai kezdettel a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében a dzsessz mûfajt képviselô Jazzpression magyarországi együttes koncertezik. A Jazzpression indulásakor a 40-es, 50-es, 60-as évek dzsessz-sztenderdjei adták repertoárjuk zömét, de az elmúlt 5 évben számos saját kompozíciójuk is született.

Rendezvények

Irodalmi est

Humor-vers-zene-ének vagyis H.V.Z.É. címmel tart kávéházi hangulatú, néha vidám, irodalmi szórakoztató estet a Tamacisza társulat szombaton este 7 órától a Mészárosok bástyájában. Meghívott: Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke. Jegyeket a helyszínen (a várban) lehet váltani.

Gyermeki szorongások

A támaszcsoport pedagógusoknak újabb találkozót hirdet szombaton délután 5 órától a Philothea Klubban. Téma: felül tudnak- e kerekedni gyermekeink mindennapi félelmeiken, szorongásaikon? Csoportvezetô: Gede Imola pszichológus.

Tánc- és játszóház

A marosvásárhelyi Folk Center Alapítvány csütörtökön délután 6 órától 3-6 évesek számára, míg 7 órától 6-10 évesek számára szervez gyermektáncházat. Kedden délután 6 órától 3-6 évesek számára, szerdán 6 órától pedig 6-10 évesek számára játszóházat szerveznek. Helyszín a Forradalom utca 8. szám alatti székház.

Kiállítások

Az élet napos oldala

A Maros Megyei Múzeum, a Kolozsvári Erdélyi Történelmi Múzeum és a marosvásárhelyi mûgyûjtôk Az élet napos oldala - Társasági élet Marosvásárhelyen a boldog békeidôkben címmel szerveznek kiállítást, amelyen régi vásárhelyi fényképeket mutatnak be. A tárlatot ma (péntek) 11 órától nyitják meg a marosvásárhelyi Kultúrpalota III. emeletén levô Történelmi Múzeum egyik termében.

Két kínálat

Még mindig látogatható a Népújság és a Perpetuum Mobile Természetvédelmi Szervezet által szervezett Foto Natura 4. természetfotó- kiállítás a marosvásárhelyi Bernády Ház emeleti kiállítótermében. Az Aquaserv által támogatott tárlat idei témája: Humor a természetben.

A Bernády Ház földszinti termei Sz. Kovács Géza segesvári mûvész pasztelljeit és fekete- fehér grafikáit bemutató tárlatnak adnak otthont.

Fotóesszék a Vár Galériában

A marosvásárhelyi Vár Galéria idei évadjának második kiállításán Juhász Miklós miskolci EFIAP-fotómûvész képei, fotóesszéi láthatók. Az alkotások naponta 11-19 óra között tekinthetôk meg, hétfôn zárva.

Olajfestmények

Herman Levente marosvásárhelyi fiatal alkotó nyolc nagyméretû olajfestményét bemutató tárlat nyílt nemrég a Diakóniai Otthon Bocskai Termében (Eminescu utca 28. szám).

Festmények Marossárpatakon

Balázs József gyergyóalfalusi festômûvész kiállítását nyitották meg a marossárpataki mûvelôdési házban. Ugyanott sárpataki népmûvészeti alkotások is láthatók.

Mit láthatunk a mozikban?

A marosvásárhelyi Mûvész moziban május 6 - 12. között az XXX 2. - A következô fokozat címû sci-fit tûzték mûsorra. Szereplôk: Ice Cube, Samuel L. Jackson, Willem Dafoe, Peter Strauss. Rendezte: Lee Tamahori. Vetítési idôpontok: 15, 17.30, 20. Kedvezményes árú jegyek hétvégén a 22.30 órai, ill. a hétfôi elôadásokra válthatók. Az Ifjúsági moziban 14.30, 17, 19.30, hétvégén 22 órától A motoros naplója címû, a legjobb filmzenéért járó Oscar-díjat elnyerô koprodukciós filmet tûzték mûsorra. Rendezte: Walter Sallers, szereplôk: Gael Garcia Bernal, Rodrigo De La Serna. Kedvezményes árú jegyeket a hétvégi 22 órás és a keddi vetítésekre lehet váltani.

A kvóta felé tart a cukortermelés

Romániában az idén a cukortermelés elérheti a 75 ezer tonnát a tavalyi 51 ezer tonna után - közölték román cukoripari illetékesek. Romániai 2007-tôl évi 110 ezer tonnás kvótára számíthat az EU-tól. A termelés növekedését a vetésterület több mint 5 ezer hektáros növelése teszi lehetôvé, az idén az közel lesz a 20 ezer hektárhoz.

Birkenauban megkezdôdött a központi megemlékezés

A dél-lengyelországi Birkenauban (Brzezinka), az egykori megsemmisítôtábor helyszínén megkezdôdött csütörtök délután az Élet menetének központi megemlékezése. Az elsôként felszólaló Ariel Saron izraeli kormányfô felszólította a holokauszt- emlékgyûlés résztvevôit: emlékezzenek arra, hogy a világ hallgatott, amikor hatmilló zsidót megöltek. "Emlékezzetek az áldozatokra és a gyilkosokra - mondta. - Emlékezzetek, hogyan küldték a halálba zsidók millióit, miközben a világ hallgatott."

A Transgold nem adja fel

A Transgold S.A. ausztrál-román bányászati társaság folytatja tevékenységét annak ellenére, hogy a magyar bíróság a környezeti veszélyekre hivatkozva a termelés 85 százalékra való csökkentésérôl hozott a minap döntést. Gheorghe Achim alprefektus a Rompress hírügynökségnek nyilatkozva közölte, hogy a Transgold S.A. a román környezetvédelmi törvényeknek tesz eleget, és nem fogja befejezni tevékenységét. Közölte még, hogy a vállalat az elmúlt években jelentôs fejlesztéseket hajtott végre a szennyezés visszafogása érdekében. A hírt közlô AP hírügynökség emlékeztet arra, hogy a magyar bíróság hétfôi döntése a társaság kitermelésének visszafogásáról annak a törekvésnek a része, hogy Magyarország hozzájusson a 28,6 milliárd forintos kártérítéshez, amit a Tisza élôvilágában az öt évvel ezelôtti Transgold- ciánszennyzés miatt keletkezett károk alapján követel. A két ország közötti megállapodások értelmében a román hatóságok végrehajthatják a magyar bírósági döntést - emlékeztet az AP Szecskay Andrásra, aki az ügyben a magyar érdekeket képviseli.

Az orosz kormány benyújtotta az alsóháznak a sárospataki könyvek visszaadására vonatkozó törvénytervezetet

Az orosz kormány benyújtotta az alsóháznak a sárospataki református kollégium 1945-ben a Szovjetunióba vitt könyveinek visszaadására vonatkozó törvénytervezetet. A kormányt Alekszandr Szokolov kulturális miniszter képviseli majd a törvénytervezet tárgyalásánál mindkét házban - közölte a kabinet sajtószolgálata szerdán. Az orosz kormány múlt heti ülésén hagyta jóvá a tervezetet, s Mihail Fradkov miniszterelnök aláírta az alsóháznak való megküldésérôl szóló rendelkezést. Az orosz lépés elôzménye, hogy a budapesti Országgyûlés nemrég külön határozatban nyilvánította ki: Magyarország soron kívül visszaszolgáltat Oroszországnak minden olyan magyar területen elôkerülô kulturális értéket, amely a második világháború következtében jutott oda, és az orosz kulturális örökség részét alkotja. Ezt a viszonossági deklarációt az orosz restitúciós törvény támasztja bármiféle visszaadási igény kielégítésének feltételéül. A törvény szerint Magyarország mint volt ellenséges állam csak az egyházi és jótékonysági szervezetek, illetve a nácizmus áldozatai és az aktív ellenállók értékeit kaphatják vissza a Szovjetunióba vitt mûtárgyak ezrei közül. A sárospataki könyvek egyértelmûen az elsô kategóriába tartoznak. A törvény végül kompenzációt ír elô annak az intézménynek, jelen esetben a Nyizsnyij Novogorod-i Lenin- könyvtárnak a javára, amely a visszaadandó mûkincset gondozta. Enélkül a duma aligha hagyná jóvá a visszaadásról szóló törvényt - vélték megfigyelôk.

Nemzetközi operakarmester-verseny Kolozsváron

Kolozsváron rendezik meg május 30. és június 14. között a világpremiernek számító elsô nemzetközi operakarmester-versenyt és fesztivált A Bartók Béla nevét viselô fesztiválon 23 európai, dél-amerikai és ázsiai ország 40 karmestere vesz részt. "Olaszországi, németországi, franciaországi, brazíliai, tajvani, japán karmesterek iratkoztak be a versenyre. Nemzetközi szinten csak szimfonikus zenekarokat vezénylô karmesterek számára rendeznek versenyeket. Operazenekart vezényelni teljesen más dolog, eddig sehol nem rendeztek ilyen versenyt" - közölte Anthony Armore fesztiváligazgató egy szerdán, Kolozsváron tartott sajtótájékoztatón. Armore szerint a versenyen csak olyan karmesterek vesznek részt, akik nem kötöttek szerzôdést operazenekarokkal, vagy nem fôállásban dolgoznak különbözô operaházaknál, és díjazás esetén lehetôségük lesz szerzôdéseket kötni operákkal. Simon Gábor, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója elmondta, a részvételi díj 450 euró, a zsûri tagjai Hary Béla (Románia), Klaus Kornell (Svájc) és Emmanuel Siffert (Olaszország) lesznek.

Feledékeny külföldiek Magyarországon

Huszonnyolc feledékeny külföldi bukott le egy hét alatt a keleti határállomásokon; az ukrán és a román állampolgárok elfelejtettek hazamenni Magyarországról, amikor lejárt a 90 napra szóló turista tartózkodási engedélyük - tájékoztatta a Nyírbátori Határôr Igazgatóság sajtóreferense szerdán az MTI-t. A határrendészeti szabálysértést elkövetô külföldiek együttesen közel három évvel, egészen pontosan 1.010 nappal tovább tartózkodtak Magyarországon, mint amennyire engedélyük szólt - közölte Tanyik József. A határôr alezredes elmondta: a legkisebb mértékben, nyolc nappal egy ukrán állampolgár, a leghosszabb idôvel - 158 nappal - tovább pedig egy román maradt az országban. A sajtóreferens megjegyezte, hogy a néhány napos feledékenységért a szabálysértôkre pénzbüntetést róttak ki, a több hónapos túltartózkodókkal szemben viszont egytôl öt évig tartó beutazási tilalmat rendeltek el.

Maros-part tisztítás

A Rotaract Téka, a Rotary Téka Klub ifjúsági csoportja május 7-én 9 órától Marosvásárhelyen, a Maros-part gát és komp közötti szakaszán takarítást szervez. A szemétgyûjtést az Aquaserv és a polgármesteri hivatal eszközökkel segíti. A Rotary szervezetek elsôdleges célja a baráti kéznyújtás, a közösség érdekeit szolgáló segítségnyújtás, a természet és a környezet védelme. A szervezet önkéntes akciójával a lakosság figyelmét szeretné felhívni arra, hogy ne hanyagolják el környezetüket.

Az ivóvíz ára a megyeközpontban

A marosvásárhelyi vízüzem ISPA-program alapján történô korszerûsítése - amelynek költségeibôl 25% az Aquaservre hárul - szükségessé teszi az ivóvíz idôszakonkénti drágítását: késôbb busásan megtérülô befektetés, amelyhez a lakosságnak is hozzá kell járulnia. A helyi tanács múlt heti ülésén jóváhagyta, hogy május elsejétôl az addigi 16.628 lejrôl 18.658 lejre (15.679 héa nélkül) drágult az ivóvíz köbmétere. Az új ár a júniusban kézbesítésre kerülô számlákon lesz feltüntetve.

Iskolanapok a Traian Vuia Szakközépiskolában

A marosvásárhelyi Traian Vuia Szakközépiskola május 4-9. között az Európai értékek és interferencia nevet viselô középiskolai napokra várja diákjait. Ma 11 órától Hogyan valósíthatom meg álmaimat? címmel a líceum volt diákjaival tartanak találkozót, míg 13 órától az iskolaközpont dísztermében megtekinthetô egy kulturális mûsor. Szombaton Autóvezetés hozzáértéssel címmel szerveznek vetélkedôt, valamint tematikai kirándulásokon is részt vehetnek az érdeklôdô diákok. Hétfôn, május 9- én 16 órától a nagykorúsítási bálra kerül sor. Állandó kiállítások (bélyeg, fénykép, festészeti, numizmatikai, préselt virágok stb.) is megtekinthetôk. Bemutatkozik a székesfehérvári Árpád Szakiskola és Kollégium.

Kerékpártúra

A Pro Biciclo Urbo szervezet és a Neuzer Kerékpárok egynapos biciklitúrát szervez a következô útiránnyal: Marosvásárhely-Mezôbánd- Mezôgerebenes-Mez&oci