Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Végre, csakhogy tudni fogjuk, mire van jogunk pénzünkért! Évekig csak fizettünk, anélkül azonban, hogy egészen pontosan tisztában lettünk volna, milyen alapvetô egészségügyi szolgáltatások járnak az egészségbiztosítási díj címén havonta lefizetett nem kevés pénzért. Most az egészségügyi miniszter parancsba adta a szakbizottságoknak, hogy május 23-ig állítsák össze a jegyzéket e szolgáltatáscsomagról.

Többször is feltettük a kérdést az elmúlt években az illetékeseknek: melyek azok az alapvetô egészségügyi szolgáltatások, amelyeket az egészségbiztosító finanszíroz? Egyenes és érdemi választ egyetlenegyszer sem kaptunk, hivatkozást a törvényekre és kerülô válaszokat viszont annál inkább. A valóságban az történt, hogy számos "bonyolultabb" és természetesen költségesebb kezelésmódot, vizsgálatot "csak" magánlaboratóriumban végezhetnek el, vagy orvosi magánkabinetben, és természetesen jó pénzért. A "keretfüggô" gyógyszerkibocsátást már nem is említem!

Ezenközben a minisztérium honlapja közli: "jelenleg az összes egészségügyi szolgáltatást elszámolják, a költségvetés függvényében". Ez aztán a diplomácia! Szóval minden ingyenes, és mégsem! Mert elfogyhat a pénz és akkor nem érvényes már a törvény! Ezek után csak azt kérdezzük: mi a garancia arra, hogy az alapszolgáltatásokat a következôkben majd biztosítják? Hogy mindig lesz pénz rá? De az is lehet, hogy annyira szûkre szabják a listát, hogy nem lesznek pénzgondok...(a hírek szerint elsôsorban a sürgôsségi eljárások, az életbevágó orvosi beavatkozások szerepelnek majd az alapszolgáltatási csomagban).

A minisztérium közleménye szerint a magas színvonalú kezeléseket, a csúcstechnológiát igénylô költséges gyógymódokat az állami biztosító mellett kiegészítô szereppel létesítendô magán egészségbiztosító társaságok fedezik majd, ami természetesen biztosítási szerzôdést feltételez a polgár és a társaság között. Vagyis ha többre tartunk igényt, mint adott esetben egy sürgôsségi beavatkozás, akkor magánbizosítást is kell kötnünk, jó pénzért. Az illetékesek teszik mindezt a magán egészségbiztosítási rendszer bevezetése érdekében. Kilóg a lóláb.

Tény, hogy az egészségügyi szolgáltatások rendszerezésének, felosztásának, finanszírozásának a befizetett összegek függvényében már régen meg kellett volna születnie, mint ahogyan az minden civilizált országban megtörtént. A krónikus pénzhiány és az egészségügyben gyökeret vert maffia miatt azonban egyetlen kormánynak sem volt érdeke meghúzni a vonalat és világossá tenni a jogokat. Kifizetôdôbb számunkra a hiányos és szövevényes törvénykezés bozótjában lavírozni, emberi jogokat sérteni, betegeket megalázni, mert ugyan kit lehetne felelôsségre vonni emiatt?

Jó lenne, ha a május 23-ig összeállítandó listát komoly gazdasági elemzések, de ugyanakkor humánus elvek találkozása nyomán alakítanák ki, hogy ne kerüljön sor újabb botrányra, mint történt nemrégiben a gyógyszerlista jóváhagyása miatt!

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat meghívására Nyíregyházára utazott a Maros megyei önkormányzat küldöttsége. A testületet Lokodi Edit Emôke tanács-elnök asszony vezeti. A két önkormányzat mintegy két éve hivatalos testvérkapcsolatot tart fenn, melynek keretében eddig két alárendelt intézmény - a megyei múzeumok és az iparkamarák - együttmûködését sikerült megvalósítani. A küldöttség újabb együttmûködési megállapodások tárgyalását tûzi napirendre. Ennek megfelelôen a tárgyalások tárgyát képezik a két megyei alárendeltségû szociális intézmények, a marosvásárhelyi és a nyíregyházi színházak, a levéltárak, a mezôgazdasági iparkamarák együttmûködése.

Közös pályázatot nyújt be az Európai Unió Interreg-programja keretében Szabolcs-Szatmár-Bereg, az írországi Fingal és Maros megyei önkormányzata - közölték a magyar és a román térségi helyhatósági vezetôk szerdán nyíregyházi sajtótájékoztatójukon.

A három ország együttmûködô régiói humán erôforrás fejlesztésre, a szakemberképzés korszerûsítésére kívánnak közösen vállalkozni - mondta Gazda László, a szabolcsi önkormányzat elnöke.

Hozzátette: a korábbi uniós tag Írország az oktatás modernizálása területén kiváló eredményeket ért el, s az ottani tapasztalatokat az ír fôváros, Dublin környéki Fingal megye bevonásával szeretnék hasznosítani Szabolcs és Maros megyében.

Lokodi Edit Emôke, a Maros Megyei Tanács elnöke hangsúlyozta: szeretnék, ha a két megye iparkamarája mellett az agrárkamarák, valamint a múzeumok és a levéltárak is együttmûködési megállapodást kötnének az idén.

Szorgalmazzák, hogy szoros kapcsolatot alakítsanak ki egymással a két térség idegenforgalmi vállalkozásai is.

Fontosnak tartják, hogy a két megye színháza, pedagógiai, közmûvelôdési, illetve képzési intézete, gyermekvédelmi intézménye, kórháza, valamint a nyíregyházi egészségügyi fôiskolai kar és a Marosvásárhelyi Orvostudományi Egyetem között is jöjjön létre együttmûködés.

Holnap Debrecenbe utazik a küldöttség, ahol részt vesz egy román-magyar üzletember találkozón, melynek meghívottja Borbély László területrendezési miniszter is.

A lakás- és építésügy, a regionális fejlesztés, valamint a területfejlesztés terén való együttmûködésérôl tárgyalt szerdán Budapesten Borbély László a területrendezésér és közmunkaügyekért és felzárkóztatásért felelôs miniszter magyarországi kollégájával Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelôs miniszterrel.

Borbély László elmondta: a megbeszélésen a 2000 novemberében kötött kétoldalú együttmûködési megállapodás újjáélesztésére került sor. A felújított megállapodást a felek szerda délután írják alá Budapesten.

Kolber István közölte: a gazdasági és a politikai érdekeken túl a történelmi múlt is a kétoldalú kapcsolatok elmélyítését indokolja, nem csak bilaterális szinten, de az Európai Unión belül is. Hangsúlyozta: az újonnan csatlakozott tagállamokban és Romániában is ugyanolyan típusú gondok jelentkeztek a lakásfelújítások területén. A közös cél, hogy egyes uniós támogatásokat lehessen ezekre a rekonstrukciós projektekre is fordítani, így például a lakások energiatakarékos felújítására.

Borbély László hozzátette: amennyiben nem kapnak megfelelô támogatást a felújításokhoz, a panelházak 8-10 év múlva lakhatatlanná válnak.

Magyarországon az idén csaknem 8 milliárd forint szerepel a panelprogramban, ez mintegy 30 ezer lakás felújítására elég. Országszerte azonban 730-780 ezer lakás szorul felújításra - mondta Kolber István.

Borbély László az infrastruktúra fejlesztésekkel kapcsolatban közölte: folyamatosan épül az észak-erdélyi autópálya. Mint mondta, a magyar gazdasági tárca képviselôjével folytatott megbeszélésen a magyar fél arról tájékoztatta, hogy a magyar kormány

Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerdán sajtótájékoztatón kifejtette, a koalíció mûködése tekintetében nem jelent "nagy akadályt" az, hogy a parlament élén ellenzéki politikusok vannak, az elôre hozott választások viszont veszélyeztethetik Románia integrációját az EU-ba.

Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ módosította-e álláspontját az elôrehozott választásokkal kapcsolatban, Markó elmondta, ez veszélyeztetné Románia 2007. január 1-jei uniós csatlakozását.

"Nem látok semmiféle jelentôsebb okot arra, hogy elôre hozott választásokat tartsunk. Van egy stabil kormány, ha szükség van rá, átalakíthatjuk ezt a kabinetet, és várhatóan így is történik majd késôbb. Egy kis fegyelemre és szervezettségre van szükség" - mondta Markó Béla.

Az RMDSZ elnöke nem tagadta, hogy a kormánypártokat képviselô elnökök kinevezése a képviselôház és a szenátus élére segítené a kormánykoalíció mûködését. "Jobb lenne, de ez nem nagy akadály a koalíció mûködése tekintetében. És ne keressük a felelôsöket a koalíción kívül, ha valamit nem sikerül elérnünk a parlamentben", fogalmazott Markó Béla.

Románia azt szeretné, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa újra napirendre tûzné az ENSZ és a regionális szervezetek együttmûködésének kérdését, jelentette ki Mihai Ungureanu külügyminiszter szerdán az Amerikai Egyesült Államokban.

Ungureanu az ENSZ székházában találkozott a Biztonsági Tanács soros elnökével, Ellen Margrethe Loj dán nagykövettel, valamint a tagállamok küldöttségeinek vezetôivel.

"A partnerek értékelték Románia következetességét, amellyel hozzájárult a Biztonsági Tanács figyelmében levô válságállapotok tartós megoldásához: Irak, Afganisztán, a Közép-Kelet, Szudán, Haiti" - tájékoztat közleményben a Külügyminisztérium.

Románia októberben átveszi az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnöki tisztségét.

A román külügyminiszter szerdai programján újabb találkozók szerepeltek, így Kofi Annan ENSZ- fôtitkárral, valamint Jean Pinggel, a szervezet Közgyûlésének elnökével. Ungureanu ezt követôen Washingtonban találkozik Condoleezza Rice amerikai külügyminiszterrel és az állami adminisztráció több képviselôjével.

Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint a kisebbségi kérdés rendezése nélkül Szerbia nem csatlakozhat az Európai Unióhoz, a politikus szerdai lapnyilatkozatában ezért együttmûködésre hívja a belgrádi vezetést.

Kasza az újvidéki Dnevnik címû napilapnak adott interjújában reményét fejezte ki, hogy az állami vezetés komolyan veszi a dolgot. Szerinte a majdani új szerbiai alkotmány keretében megfelelô megoldást kell találni a nemzeti kisebbségek helyzetére, mert anélkül semmi sem lesz az uniós csatlakozásból. "Ez nem fenyegetés, hanem mindazon országok gyakorlatáról van szó, amelyek zöld fényt kaptak az unióhoz való csatlakozásra. Ezért megragadom az alkalmat, s felszólítom az állami vezetést, hogy együttmûködjünk, és közösen rendezzük ezt a kérdést, hogy megfeleljünk az európai követelményeknek. Nehogy a végén meglepetés érjen bennünket, s minden megakadjon a nemzeti kisebbségek rendezetlen státusán" - mondja Kasza, aki szerint a múltban nem volt szándék effajta együttmûködésre.

Kasza szerint a radikalizmus térnyerésével az elmúlt egy-két évben a kisebbségek tanúi a megszerzett kisebbségi jogok állandó megnyirbálásának. "Állandóan támadják nemcsak megszerzett jogainkat, hanem természetes, emberi és polgári jogainkat is, amelyek az egész világban elfogadottak, kivéve Szerbiát" - mondja.

A VMSZ elsimította helyi szinten kialakult nézeteltéréseit a Demokrata Párttal. A VMSZ elnöke nem bánja, hogy pártját kifelejtették a nemrég alakult 5. Október nevû vajdasági mozgalomból. Azt mondja, hogy a VMSZ-nek erôs szövetségesekre van szükség a belgrádi központú demokrata pártok körében, mert máskülönban egy regionális párt bezártságra és mindenkivel szembeni ellenzékiségbe van ítélve.

A határon túli magyarok ügyét ki kellene vonni a magyar belpolitika erôterébôl, a többi közt ezzel lehetne a magyar-magyar kapcsolatokat kimozdítani a december 5-e utáni mélypontról - errôl Bunyik Zoltán vajdasági miniszter beszélt egy budapesti rendezvényen.

A vajdasági magyar politikus szerint az eddigi magyar kormányok hozzáállása a határon túli magyarsághoz túlzottan költség-centrikus volt, ez pedig a magyar társadalom egy részében negatív kép kialakulásához vezetett.

Át kellene gondolni a magyar kormány és a határon túli magyar közösségek közötti viszonyt - hívta fel a figyelmet a Közép-Európai Club Pannónia Egyesület (KEP) rendezvényén.

Álláspontja szerint a nemzetben való gondolkodás, például közös projektek kidolgozása, növelhetné Magyarország súlyát az Európai Unióban.

Bunyik Zoltán a nemzeti kérdéskör egy másik problémájaként az "unifikálást" említette, azt, hogy a mindenkori magyar kormány nincs tekintettel arra, hogy az egyes szomszédos országokban élô magyar közösségeknek egyedi, speciális problémáik vannak.

A rendezvényen a KEP vezetôi a szervezetrôl elnevezett szenátori címet adományoztak Schiffer János fôpolgármester-helyettesnek "a közép- európai térség nemzetei közötti baráti kapcsolatok ápolásáért".

A dél-lengyelországi Oswiecimben, az egykori auschwitz- birkenaui náci munka- és megsemmisítô táborban tizennegyedik alkalommal rendezik meg az Élet menetét a holokauszt emléknapján, csütörtökön. Idén minden eddiginél többen vesznek részt a megemlékezésen, több mint ötven országból 18-20 ezer embert várnak.

Lengyel források szerint 1940 és 1945 között legalább 1,1 millió ember, túlnyomó többségükben különbözô országokból deportált zsidók (megközelítôleg 960 ezren) pusztultak el a náci Németország által létrehozott legnagyobb haláltáborban. Minden harmadik áldozat magyar volt, ôket 1944. május 15-e és 1944. július 9-e között deportálták Magyarországról.

Auschwitzban ölték meg a lengyel politikai és szellemi elit 85 ezer, nem zsidó képviselôjét, 20 ezer romát, 15 ezer szovjet hadifoglyot és 12 ezer, különbözô országokból származott, nem zsidó foglyot is.

Az európai zsidó közösség 11 millió tagjának több mint felét, mintegy hatmilliót öltek meg a nácik. Az áldozatok fele lengyel zsidó volt; 1939-ben Lengyelországban élt a legnagyobb lélekszámú zsidó közösség. Oswiecim akkori 14 ezer lakosának 60 százaléka volt zsidó, közülük mindössze kétszázan élték túl a világégést.

Az egykori auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban csütörtökön tartandó nemzetközi megemlékezésen jelen lesz Marek Belka lengyel kormányfô és a tervek szerint Ariel Saron izraeli miniszterelnök is. A magyar küldöttség elôbb megemlékezést tart a 18. számú magyar barakknál, majd csatlakozik az Élet menetéhez, amelynek résztvevôi hagyományosan gyalog teszik meg az auschwitzi koncentrációs táborból (Auschwitz I) a szomszédos birkenaui (Brzezinka) megsemmisítô táborba vezetô három kilométeres utat.

Idén számos túlélô, köztük Elie Wiesel Nobel-békedíjas író is részt vesz a megemlékezésen a fiatalok oldalán. "Úgy döntöttünk, hogy elhozzuk a lehetô legtöbb túlélôt erre a menetre, hiszen az évek gyorsan elröppennek, és a túlélôk nem lesznek mindig velünk" - mondta el Aaron Tamir, a menet megszervezésének egyik felelôse. Hozzátette, hogy mintegy hetven német parlamenti képviselô és a franciaországi zsidó közösség vezetôi is ott lesznek az auschwitzi megemlékezésen.

Az izraeli oktatási minisztérium és az Élet menete nemzetközi szervezet elsô ízben 1988-ban szervezte meg az Élet menetét, akkor, amikor egyesek elkezdték nyilvánosan kétségbe vonni és tagadni a holokausztot. Ennek egyik ellenszerét, a viták rövidre zárásának legjobb eszközét abban látta a szervezet, hogy a világ fiataljait a helyszínre hívja, hadd gyôzôdjenek meg saját szemükkel arról, mi is történt valójában. 1996 óta már minden évben, a holokauszt emléknapjához idôzítve megszervezik az eseményt.

Megkezdôdtek a Bolyai-napok

Május 4-7. között a Bolyai Farkas Líceum öreg falai sportversenyekkel, öko-, kémiai-, informatikai ki mit tuddal, történelmi, földrajzi témakörû, valamint nyelvvetélkedôkkel, kiállításokkal, filmvetítéssel, tánccal, szavalatokkal és anyák napi mûsorral várják az ünneplô tanárokat és diákokat.

Az eseménysorozat nyitó ünnepségén Bálint István igazgató és Horváth Gabriella aligazgatónô díjazták az országos és nemzetközi versenyek nyerteseit, valamint az ôket felkészítô tanárokat.

Országos tantárgyversenyek, a Curie környezetvédelmi verseny, a Pécsett tartott Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája, a Kecskeméten rendezett Zrínyi Ilona nemzetközi matematikai verseny, a nemzetközi történelmi vetélkedô döntôseinek, a Természet Világa pályázat nyerteseinek, a Bolyai nevet viselô iskolák nemzetközi találkozóján a Bolyai-kupa vetélkedô elsô díjat nyert csapat tagjainak, a Pécsett szervezett Gordiusz matematikaverseny nemzetközi döntôjén, a XIV. nemzetközi matematika (Miskolc), a Nemes Tihamér informatikaversenyen (Budapest), az alkalmazott gazdaságtan európai bajnokságának elôdöntôjén, a Vályi Gyula élete és munkássága csapatverseny erdélyi döntôjén, a pécsi IV. Kémikus Diák-szimpóziumon, a Mosonmagyaróváron megszervezett Kitaibel Pál biológiai és környezetvédelmi verseny nemzetközi döntôjén, a Hegyi Lajos matematikai verseny erdélyi döntôjén, az országos szavalóversenyen, a Diákköltôk és írók regionális találkozóján részt vett diákoknak szólt a taps. A Bolyai szellemiségét nemcsak erdélyi és anyaországi vetélkedôkön bizonyították, hanem a tanintézmény jó néhány diákja európai vagy akár óceánon túli országokba is eljutott. Az országos elsô helyezett Nagy-György Borbála a Public Speaking Competition nevû angol versenyen Romániát képviseli a londoni döntôn, Komáromi Loránd az Alkalmazott gazdaságtan 2004 Texasban megszervezett világbajnokságáról a hatodik helyezéssel tért haza. Kádár Andrea Beáta, miután a német országos tantárgyversenyen elsô díjat szerzett, Lengyelországban képviseli iskoláját.

Oklevelet vehettek át a Csíkszeredában megszervezett megyeközi sakkbajnokság elsô helyezettjei, valamint a Csepûrágók színjátszó csoport tagjai, akik a tavaly megszervezett Országos Diákszínjátszó Fesztivál nyertesei lettek. A díjazott diákokat felkészítô pedagógusokat is oklevéllel tüntette ki a tanintézet vezetôsége.

A megyei és erdélyi tantárgyversenyek dobogósait a pénteki záróünnepségen díjazzák.

Döntött a Diszkrimináció-ellenes Tanács

A marosvásárhelyi helyi tanács 2004/75-ös, az Egyesülés negyedbeli, a központosított fûtésrendszerrôl leváló tömbházlakókra vonatkozó határozata jogtalan, diszkrimináló jellegû - döntött az országos Diszkrimináció-ellenes Tanács, miután megvizsgálta a marosvásárhelyi Pro Európa Liga panaszát. Az egyelôre telefonon közölt döntésrôl tegnap Haller István, a Pro Európa Liga Emberjogi Irodájának vezetôje tájékoztatott. Mint ismeretes, a szóban forgó helyi tanácsi határozat értelmében azok a személyek, akik az Egyesülés negyedben élnek, s egyéni hôközpontot akarnak szereltetni, csak 48 millió lejes leválási díj kifizetése után tehetik meg. A tanács ezen intézkedése diszkriminálja a lakókat, s ez törvénytelen. Az országos tanács úgy döntött, hogy azok a személyek, akik kifizették a fent említett díjat, visszaigényelhetik, s visszakapják azt, akik pedig ezután szeretnének leválni a rendszerrôl, megtehetik, a horribilis összeg törlesztése nélkül.

A fent említett beszámoló mellett a tegnapi sajtótájékoztatón Szokoly Elek, az Interkulturális Központ vezetôje kifejtette: a nemrég lezárult székházgondok (mint ismeretes a polgármester azzal fenyegette a Pro Európa Ligát, hogy nem hosszabbítja meg a bérleti szerzôdést, vagy csökkenti a helyiségek számát) megoldódtak, ám ezek kapcsán megfogalmazódott egy kérés: a helyi tanács hosszú távú, s nem minden évben meghosszabbítandó bérleti szerzôdést kössön a civil szervezetekkel. Az évrôl évre megismétlôdô székházelvesztési gond beárnyékolja a szervezetek, egyesületek tevékenységét, tervezési gondokat támaszthat - vélekedett Szokoly Elek.

Ma 10 órától a marosvásárhelyi népmûvészeti iskolában és az Alexandru Papiu Ilarian Nemzeti Kollégiumban tartják a bukaresti Országos Gyermekjogvédô Hatóság kezdeményezésére az Európai Unió Phare- programja által támogatott Havasi gyopár verseny megyei szakaszát. A versenyen a gyerekvédelmi rendszerben nevelt 14-18 év közötti gyerekek vehetnek részt. A vetélkedô célja irodalomban, zenében, táncban, színészetben, képzômûvészetben, humán és reál tudományágakban, valamint sportban jeleskedô tehetséges gyerekek felkutatása. Jelenleg az említett szakterületekre 20 gyerek iratkozott fel. A díjkiosztás 13 órakor a megyei tanács kis gyûléstermében lesz.

Hiszen nem tanítottak annyiszor édesnek becézett anyanyelvünkre sem az elemiben, sem a középiskolában, sem az egyetemen. Hogy tudhatnánk magyarul?

Napról napra olyan mondatokat hallunk élôszóban, olyanokat olvasunk napilapokban, folyóiratokban, szépirodalmi és ismeretterjesztô munkákban, hogy a hajunk éppen nem is áll az égnek tôlük, de a gyomrunk fölémelyedik. Kivétel az olyan szöveg, amelyben nem bukkanunk szószörnyetegekre, untig ismételt divatszavakra. S ráadásul a rossz szövegeket nem mondják, hanem éneklik, nincs fonetikus, aki meg tudná állapítani, hány melódiában.

Tárgyilagos mérték is van, bárki könnyen megállapíthatja, honnan hova "fejlôdött" nyelvünk, ha megnézi a negyvenes évek közepe táján forgatott filmek egyikét-másikát. A Valahol Európában, a Talpalatnyi föld színészei nem úgy beszélnek magyarul, mint a mai filmek színészei: a párbeszéd élô s a hangsúly magyar. Mai filmjeink nagy részében a párbeszédek mesterkéltek, s a hangsúly idegen.

A III. Anyanyelvi konferencia megnyitóján a többi közt ez a mondat hangzott el: "Nyilvánvaló, hogy az etnikumoknak létezésük és törekvéseik jellegébôl eredendôen valóságos és konkrét problémáik vannak, és a cél azok megközelítése, könnyítése vagy megoldása és nem a különbözô okokból eredô politikai felelôsségek következményrendszerének azokra történô áthárítása."

Londonból küldték ezt a mondatot, nyomtatásban. Ha az anyanyelvi konferencián így beszélnek, nincs mit csodálkoznunk, hogy a nyelvi mûveletlenség úgy vesz körül valamennyiünket, természetes közegként, mint a levegô. Sokáig tûnôdtem, mi lehet az oka nyelvünk rohamos romlásának, míg ráeszméltem, hogy a világ változik körülöttünk, mi viszont nem változunk, azaz nem változtatunk anyanyelvi oktatásunkon. Szilárd anyanyelvi mûveltség híján ki-ki úgy vágja ki magát az információ áradásából, ahogy éppen tudja: fütyül a jó hangzásra, a nyelv szellemére, az értelemre, sôt a nyelv hivatására.

Nemcsak az én véleményem ez, két kitûnô magyartanár nyilatkozott a kérdésrôl a Kritikában. Ugyanott találták meg a betegség végsô okát, ahol én. Pásztor Gézáról és Mizser Lajosról van szó. Bárczy Gézát idézve rámutattak, közoktatásunk súlyos fogyatékossága, hogy a gimnáziumokból számûzték a magyar nyelvtörténetet és a nyelvfejlôdés elemi elveinek tanítását. Más nyelvek tekintetében más a helyzet. Van mit tanulnunk másoktól! Ha egyáltalán akarunk tanulni.

Kolozsvári Grandpierre Emil észrevételei nyomán

A legfontosabb, hogy a tiszai ciánszennyezéssel kapcsolatos peres eljárásnak pozitív hozadéka legyen, és a környezetvédelem fontos és kiemelt szerepet töltsön be a térségben - jelentette ki Korodi Attila, a környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztérium államtitkára szerdán.

A környezetvédelmi tárca államtitkára az MTI-nek elmondta, hogy a román minisztérium álláspontja szerint "ez a per a magyar állam és a Transgold között zajlik". A per kihatásairól szólva pedig hangoztatta: a Transgoldra vonatkozólag vannak szabályozó államközi egyezmények és eljárási szabályzatok, amelyeket az igazságszolgáltatásban figyelembe vesznek. "Ezért nem gondoljuk, hogy szükség lenne beavatkozásra. Viszont, hogyha majd hivatalos formában valamilyen részrôl felkérés érkezik minisztériumunkhoz, akkor azt elemezni fogjuk, hogy hogyan válaszoljunk és miként kapcsolódjunk be".

A román szaktárca teendôi környezetvédelmi szempontból egyértelmûek - hangoztatta Korodi Attila, aki szerint jelenleg a Transgoldnak van egy környezetvédelmi engedélye, amelyet be kell tartania. De a vállalatnak 2007-ig fel kell újítania környezetvédelmi engedélyét. Ekkor a tárca egy integrált, az európai követelményeknek megfelelô környezetvédelmi engedélyt fog kibocsátani. Ez az eddigi követelményeknél sokkal szigorúbb környezetvédelmi feltételekhez köti majd a vállalat mûködését. Ez az integrált engedély feltünteti majd azokat az alkalmazkodási periódusokat is, amelyek az Európai Unióhoz való csatlakozási szerzôdés 22. fejezetében szerepelnek a Transgold különbözô termelési eljárásaira vonatkozóan - mondta az államtitkár.

Korodi Attila szavaiból ítélve a román környezetvédelmi tárca visszafogottan kezeli az ügyet, mert - mint mondta - "a mostani bírósági ítéleten túl és attól függetlenül, a legfontosabb hogy a peres eljárásnak pozitív környezetvédelmi hozadéka legyen a térségben". Ami pedig az egész ügybôl a román környezetvédelmi minisztériumra hárul, annak kapcsán az államtitkár leszögezte: a szaktárca "szigorúan, kôkeményen betartatja a jelenlegi mûködési engedélyben szereplô környezetvédelmi feltételeket". A következô mûködési engedély kibocsátásakor viszont már egy új típusú környezetvédelmi tárgyalási folyamat fog következni - utalt a további környezetvédelmi követelményekre az államtitkára .

A közigazgatás decentralizációjáról tanácskoztak az RMDSZ központi és megyei kormányzati tisztségviselôi a képviselôházban kedden.

A kormány RMDSZ minisztereinek, illetôleg a bukaresti kormányzati szervek magyar tisztségviselôinek a magyar érdekvédelmi szervezet megyei prefektusaival (kormány- megbizottaival), alprefektusaival, megyei tanácselnökeivel és alelnökeivel lezajlott találkozóján áttekintették a tavaly decemberi választások után létre jött koalíciós kormány elsô négy hónapjának eredményeit, a megvalósuló terveket és az elkövetkezô programokat.

A tanácskozáson mondott beszédében Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, kormány miniszterelnök-helyettese emlékeztetett rá, hogy választási programjában az RMDSZ elkötelezte magát a közigazgatás decentralizációja mellett. Kormányzati pozicióit felhasználva a szövetség most következetesen síkra száll a decentralizáció megvalósításáért. Markó tájékoztatta a jelenlévô önkormányzati tisztségviselôket arról, hogy folyamatban van egy törvénycsomag kidolgozása a decentralizáció megvalósításáról. Ennek kapcsán felkérte az RMDSZ önkormányzati tisztségviselôit, hogy dolgozzák ki saját javaslataikat a készülô decentralizációs jogszabályokhoz.

Miután szólt a költségvetés napirenden levô kiigazításával összefüggô kormányzati gondokról, Markó Béla a készülô kisebbségi törvény kormány elé terjesztett tervezetével kapcsolatban elmondta: nagyon nehezen megy a jogszabály elfogadtatása. Jelenleg azon dolgoznak, hogy konszenzus alakuljon ki a koalíciós partnerek között a törvényzetrôl. Markó ugyanakkor hangoztatta: bízik abban, hogy a kormány mielôbb elfogadja a jogszabály-tervezetet.

A találkozón az RMDSZ központi, illetôleg megyei kormányzati tisztségviselôi az általuk vezetett intézmények gondjairól, javaslataikról és a jövôre vonatkozó programokról tájékoztatták miniszterelnök-helyettest, a minisztereket és államtitkárokat, valamint a magyar vezetés alatt álló központi kormányzati szervek vezetô tisztségviselôit.

Gyalog Erdélyben

- Tavaly december 5-e után határoztam el, hogy zarándokútra megyek Erdélybe. Be szeretném bizonyítani határon innen és túl, hogy vannak még olyan magyarok, akik a szavazás végeredményétôl eltekintve, továbbra is szükségét érzik annak, hogy szoros kapcsolatban maradjanak egymással. Mindehhez pedig Isten segítségét kérem a csíksomlyói pünkösdi búcsún, utam végsô céljának helyszínén - nyilatkozta lapunknak Bencsik János, Tatabánya polgármestere, aki április 9- én indult el városából és gyalog teszi meg a Csíksomlyóig kijelölt utat. Naponta általában mintegy 25-30 km-t gyalogol.

A helyi egyházaknál kap szállást, s eddig nem fordult elô, hogyha valahova bekopogott, nem fogadták be. Mindenhol barátságos, vendégszeretô emberekkel találkozott, akik támogatták kezdeményezését. Ahol szállást kapott, ott étellel is kínálták, így eddig különös gond nélkül ért el Székelyvajába, ahol tegnap sikerült mobiltelefonon kapcsolatba lépnünk vele.

Kollegái közül voltak, akik bátorították, de olyanok is, akik tudtára adták, mással kellene foglalkoznia. Szabadságát áldozta e körútra, úgyhogy ilyen szempontból nem érheti támadás. A család is támogatta, hiszen felesége gyergyócsomafalvi. Együtt voltak Kolozsváron, s Székelyudvarhelyen találkoznak újra, majd együtt lesznek a búcsún is. Egyébként, árulta el a polgármester, tavaly feleségével együtt zarándokoltak Santiago de Compostellára, ahol összesen 800 km-t gyalogoltak.

Bencsik János Nyárádkarácsonfalvát és Ákosfalát érintve Erdôszentgyörgy felé gyalogol, onnan pedig Székelykeresztúrra és Székelyudvarhelyre megy, végül a Hargitán keresztül Csíkszeredába és innen Csíksomlyóra érkezik.

További jó utat, szép idôt!

A Romániában fellelhetô hamisítványokat nem kis részt a nagyvárosok központjában lévô elegáns üzletekben forgalmazzák, de nem csak luxuscikkek forognak ebben a körben, hanem gyógyszerek, mindennapos fogyasztási cikkek és számítógépes szoftverek is.

A Ziarul Financiar üzleti lap a romániai hamisító és másoló ipar éves termelési értékét 600-700 millió euróra becsüli, és az üzletre szakosodott maffiáról beszél. A lap szerint már 2003-ban az illegális másolatok a hazai szoftveriparnak csaknem 50 millió dollárral felérô veszteséget okoztak. Az igazságszolgáltatás már foglalkozik az egyik ismert vérnyomáscsökkentô, a Norvasc, illetve a Domestos tisztítószer hamisításának ügyével is. A hamisítványok tekintetében azonban Románia elsôsorban tranzitország, és az üzletben forgó áruk mintegy 90 százaléka Kínából származik, lett légyen szó parfümrôl, óráról vagy prémkabátról.

A címben szereplô kijelentés tegnap, a Pro Európa Liga soros havi sajtótájékoztatóján hangzott el. Haller István az Emberjogi Iroda vezetôje újra kitért a polgármesteri hivatal, nevezetesen a polgármester és a civil szervezetek, egyesületek közötti puskaporos kapcsolatra.

Ennek a történetnek az újabb fejezete a legutóbbi tanácsülésen zajlott le, ahol Dorin Florea újra becsmérlô szavakkal illette a nemkormányzati szervezeteket. Az incidens kapcsán Haller István úgy vélekedett: a város vezetôje valódi partnere kellene legyen a civil társadalom képviselôinek. Ehelyett a polgármester nemcsak szóval bántja a nem-kormányzati szervezeteket, hanem rendszeresen megnyirbálja a helyi tanács által számukra jóváhagyott támogatásokat is. Példaként említette, hogy a Pro Európa Liga tavaly 50 millió lejt igényelt az Európa-napi futóversenyre, a helyi tanácsülésen ebbôl 15 millió lejt hagytak jóvá. A tanácsosok beleegyezése ellenére Dorin Florea polgármester csak 3 millió lej átutalását írta alá, s engedélyezte. Hasonló intézkedés miatt vannak olyan egyesületek, sérült személyeket segítô szervezetek, amelyek nem tudják törleszteni számláikat, s az elmúlt télen nem tudták fûteni székházaikat.

A fakivágásokkal kapcsolatosan Haller István elmondta: a liga nem ért egyet a fakivágással, de elismeri, hogy vannak olyan esetek, mint például a város szempontjából fontos vízüzem bôvítése, amikor indokolt a terület szabaddá tétele. Az sem elhanyagolható, hogy a vízszolgáltató cég vállalta, 900 facsemetét ültet a kivágott 450 fa helyett.

Május 2-án az RMDSZ Maros megyei szervezetének új ügyvezetô Elnöksége megtartotta alakuló ülését. Dr. Kelemen Atilla, a szervezet elnöke hangsúlyozta, hogy az újonnan kinevezett testületre komoly feladat hárul, amit csak nagyon felelôsségteljes vállalással lehet ellátni. "Az RMDSZ választási sikere új helyzetet teremtett a Maros megyei magyarság számára is, amit ennek a csapatnak kell a következôkben úgy kamatoztatni, hogy abból a képviselt lakosság is profitáljon" - hangoztatta az elnök. Az elmúlt négy év tapasztalatait mérlegelve megállapította, hogy az új testület sikeres munkájának elôfeltétele az, hogy összehangolt csapatként tudjon megnyilvánulni. Ez elsôsorban úgy tud megvalósulni, ha minden alelnök nagyon komolyan felvállalja a munka rá esô részét.

E szempontnak megfelelôen az alelnökök leosztották egymás között a munkát. Dávid Csaba és Gál Éva - a marosvásárhelyi szervezet elnöke és ügyvezetô elnöke - a marosvásárhelyi szervezettel való kapcsolattartásért felel. Kerekes Károly - parlamenti képviselô -, mint a szociális ügyek egyik tapasztalt szakértôje, a hátrányos helyzetûek és a nyugdíjasok gondjaival fog foglalkozni. Albertini Zoltán - a Maros megyei Tanfelügyelôség fôtanfelügyelô-helyettese - az oktatásügyi problémákat hivatott kezelni. Szabó Árpád - mezôgazdasági és vidékfejlesztési szakértô - a vidékfejlesztési programok ösztönzéséért felel. Brassai Zsombor - megyei tanácsos - az önkormányzatok munkáját fogja monitorizálni, illetve a szervezet PR-felelôse lesz. Tatár Béla a szervezet gazdasági helyzetéért felel. Péter Ferenc - Szováta polgármestere - és Balogh József - megyei tanácsos a megye különbözô régióiért vállalnak felelôsséget. Csép Éva Andrea, a szervezet új ügyvezetô elnöke az ügyvezetô elnökség munkájának összehangolását kell biztosítsa, valamint felelôsséget vállal a szervezet apparátusának a tevékenységéért is. Ugyanakkor ô lesz az, aki az ifjúsági ügyekkel is foglalkozik.

Miután a szövegíró boldogan állapította meg, hogy kedvenc és általa megjelölt könyvei benne foglaltattak a százas legnépszerûbb regények jegyzékében, egy percre elégedetten hátradôlt és azt mondta, szereti ôt az olvasás istene.

Öröme azonban csak e néhány pillanatra volt felhôtlen, ugyanis mûködésbe lépett nála a jól ismert undok kifogásolási szerkezet, a szôrözés, hímezés és hámozás. Másként: elkezdett vadul szociologizálni. Az olvasás természetét boncolgatni.

Mindjárt az jutott eszébe, hogy ezeket a könyveket a beküldôk - a teljes derûlátás, szavahihetôség és hitelesség feltételezésével - valóban olvasta az a közel félmilliónyi magyar olvasó. Vagyis nem állítottak valótlant. Ám felfigyelt az olvasás ige múlt idejére. Ugyanis kedvenc könyvünkké egy-egy szöveg úgy lesz, ha a számunkra igen tetszô könyvet, írást már elolvastuk. Sôt, újra és újra olvastuk. A legtöbb ember ezzel így van. Vagyis nem tudjuk, mikor vált kedvenc könyvünkké, s azt sem, ha olvastunk-e ezt követôen még valamit, avagy megmaradtunk homo unius librinek, egykönyves embernek, akitôl azt hiszem már Rotterdámi Rázmán (közismertebb formában - Erasmus) is óvott félezer évvel ezelôtt.

Ezért támad fel az a látszólag kézenfekvô gyanú, hogy a vezetô sikerkönyveket az olvasó gyerekek vagy a jó pedagógusok juttatták a topra. Holott, szól belôlem az undok, sokkal inkább arra enged következtetni, hogy a legtöbb felnôttre az elsô regény volt döntô hatással - akár kötelezô, akár önszorgalmi volt - vagyis Molnár Ferenc és Gárdonyi klasszikus regénye még a távoli gyermekkorból. Régebben azt mondtuk volna, tipikus fiús regények, mára azonban az efféle nemi korlátok széttöredeztek. Amit tényleg elhiszek, hogy a Gyûrûk urát azok járatták csúcsra, akik most ismerkednek a hosszabb betûtengerrel.

A klasszicitás mindenesetre tovább folytatta diadalútját, hiszen Jókai megôrizte elôkelô helyét, Móricz, Rejtô és Mikszáth is benne vannak a magyarok preferenciáiban, éppen úgy, mint Tolsztoj, Hemingway vagy Sienkiewicz és persze, Gabriel Garcia Márquez.

Hiányzik viszont Maupassant és Zola, Roger Martin du Gard, R. Rolland, hogy csak a franciákat fájlaljam. Azt gondolom, ôk annak a huszadik századi nemzedéknek voltak kedvencei, amely már kint olvas az ibolyák és bárányfelhôk között a Kerepesiben.

Beszélik, hogy erôs fû alatti propagandával a polgári körök a közönségre akarták tukmálni gróf Wass Albertet, aki tényleg kiütötte, mondjuk Móricz Zsigmond több remekmûvét, Sütô Andrást vagy Karinthy Ferencet, Kolozsvári Grandpierre Emilt vagy éppen Simonffy Andrást.

Sôt, az egyik gyermekkönyv szerzôje, akinek saját antikváriuma van a Pannónia utcában (dedikált könyvek), bolti jövedelmének tetemes hányadát költötte telefonszámlára hasonló célzattal. Bejött neki. (Megjegyzendô: ô a másik oldal!)

Habent fata sua libelli - mondogatták a bölcs rómaiak. A könyvlisták pillanatnyi állapotot rögzítenek. Ha megismételnôk 5 évvel késôbb, a listavezetôk mögött a sorrend és a nevek összetétele más lenne. Benne a pillanatnyi divatregények és fellobbanások. Akárcsak most.

Ünnepelt kedd délután a Református Kollégium - Bolyai Farkas Líceum tanár- és diákközössége. A tegnap kezdôdött Bolyai Napok elôestéjén az iskola öregdiákjainak baráti köre hívott meg minden érdeklôdôt évi, hagyományos emlékünnepségére, amelyen az idén az intézmény fôiskolává válásának 287-ik (!) évfordulóját ünnepelték meg az egybegyûltek.

Az iskola dísztermében Teleki Andrea és Paizs József diák ceremóniamesterek köszöntötték a publikumot, majd Kirsch Attila, a kollégista, valamint bolyais öregdiákok baráti körének elnöke mondott nyitóbeszédet, amelynek véget értével a jelenlevôk egyperces néma csenddel adóztak a nemrég elhunyt dr. Ágoston Albert, mindenki Berci bácsija emlékének.

A Református Kollégium kórusának intermezzója után Barabási Tivadar és Császár Adél szavalatát hallhatta az érdeklôdô közönség, majd a szintén hagyományos tanárismertetô vette kezdetét. Ennek lényege, hogy 1993-tól kezdôdôen, az évenkénti emlékünnepségen az iskola egy-egy kimagasló, egykori pedagógusáról, annak életérôl, munkásságáról hallhatunk rövid elôadást. Idén az idônap elôtt elhunyt dr. Kozma Béla, egykori igazgató volt soron, akinek személyét Kiss József nyugalmazott pedagógus méltatta. "Dr. Kozma Béla a város bármelyik iskolájában taníthat, kivéve a Bolyait." - kezdte az egykori párthatározat szövegével az elôadó, amibôl már sejthettük a továbbiakat. És valóban: az egykori tanintézmény-vezetô Bolyai Farkas aforizmáiból 1700-at gyûjtött össze, számos dolgozatot, tanulmányt írt a polihisztorról, a Bolyaiakról írta doktori dolgozatát, neki köszönheti az iskola, hogy felvehette Bolyai Farkas nevét, Kozma Béla írta meg az intézmény monográfiáját, és így tovább. Nem csoda, ha a szálka a korabeli hatalom szemében gerendává szélesedett, amelyet elôbbi "bûnei" okán el kellett mihamarabb távolítani. Megaláztatások sorozata éri, eltávolítják, és késôbb, doktorátusa és érdemei ellenére is csak versenyvizsgával kerülhet vissza a Bolyaiba. De addigra már megtört emberré, bizalmatlanná vált. Tönkretették.

Mátyás Zoltán Kozma Béla "üzenetét" tolmácsolta a jelen lévô ifjúságnak, majd az iskola Kájoni János furulyazenekara (vezetô tanár: László József) adott elô reneszánsz korabeli, illetve Mozart-darabokat.

Befejezô elôadásként Sebestyén Mihály történész tartott elôadást az iskola 1718-as rangemelésérôl, a Schola Particula státusról, a gyulafehérvári fejedelmi kollégiumról, a sárospataki Református Kollégium marosvásárhelyi, kényszerû zarándoklatáról, a korabeli tanítási rendrôl, rendszerrôl és vakációkról, a diákokról és tanárokról, a most is meglévô (Teleki Tékában) gazdag kollégiumi könyvtárról.

Befejezô mozzanatként a Tamacisza Társulat - Kozsik József és Ildikó - József Attila- emlékmûsorából hallhatott részleteket a nagyérdemû, a kollegista énekkar pedig méltóképp zárta a megemlékezést.

Az iskola ily nagy múltja részeinek felelevenítése bizonyára hasznos, és igen információdús - történelemben, igaz emberi értékekben. Ennek kapcsán önkéntelenül is, de felvetôdik a kérdés: ugyan tudnak-e vagy legalább sejtenek-e valamit minderrôl azok, akik annyira vissza akarják szerezni az úgymond igencsak idézôjeles "város tulajdonát?"

A gyógyító munka szépségei és buktatói

Végzésetek óta tíz év telt el. Nektek ma már nem kell beszélnünk a gyógyító munka szépségérôl vagy buktatóiról. Egy évtized tapasztalata van mögöttetek betegekrôl, betegségekrôl, kudarcokról, sikerekrôl, véleményt alkothattatok idôsebb munkatársaitokról, orvosokról, történésekrôl, amelyeket valahogy el kellett helyeznetek magatokban - voltak talán már nem szolgálati álmatlan éjszakáitok is, és tudjátok már, mit jelenthet a betegágy mellett egy simogató jó szó. Felmérhettétek, mennyire futotta annak a tarisznyának a tartalmából, amelyet mi akasztottunk a vállatokra. Tudjátok már, hogy az igazi gyógyító munka lélek nélkül nem megy.

Az iskola barangolása (templom, Sportiskola, Bolyai) 2000 tavaszán szûnt meg, amikor az akkori egyházkerületi vezetôség - Csiha Kálmán püspök gondoskodása nyomán - szép, impozáns épületet emeltetett az Erdô utcában azért, hogy nekünk otthonunk legyen. Ott értük meg az iskola akkreditálását és az ún. "reprezentatív" iskolák közé sorolását. De voltak komoly aggodalmaink is: kétszer értesített a minisztérium arról, hogy mert ezután az asszisztensképzés az egyetemen szervezett kollégiumban történik, az ilyenfajta »posztliceális« iskolákban az oktatás a jövô iskolai évtôl megszûnik. Ez végül nem következett be. Sikerült az évek alatt a legjobb viszonyt kialakítani és megtartani a tanfelügyelôséggel, megôrizni fôiskolánk állami státusát, államvizsgáztatási joggal. Nehéz volt viszont bírni ideggel és erôvel az új egyházkerületi vezetôség állandó zaklatását, bizalmatlanságát velünk szemben, az új püspök beavatkozását szakmai munkánk végzésébe, ami végül az oktatás "mindenesének" (titkári, fôasszisztensi feladatok), Mezei Ilonának (Ica néni) a lemondásához és az én lemondásomhoz vezetett az igazgatói és oktató munkáról a múlt év januárjában.

A tavalyi év végéig a ti 54-es létszámotokkal együtt 324 asszisztens végzett. Az 1998-ban beindított laboratóriumi osztályban 19-en végeztek.. (...)Régi aggodalmam ma is megvan: az asszisztensképzés mai formájában nem sokáig tartható fenn. Az Európai Unióban az egyetemeken szervezett kollégiumokban képzik az asszisztenseket. Ilyen kollégium nálunk is van, de csak román nyelven (ez iskolai évtôl bábaképzés magyarul is). Sokszor ismételt kérésem, hogy az egyetemen magyar nyelvû asszisztensképzés is induljon be, az egyház vezetésében is, az RMDSZ-nél is süket fülekre talált, pedig ezt megvalósítani csak összefogással, politikai akarat kivívásával lehet. És ma senki sincs, aki ezeket a süket füleket piszkálja. (...)

Kedves volt diákjaink, ti voltatok azok, akik még diákéveitek alatt megalapoztátok iskolátok jó hírnevét felkészültségetekkel, és munkátokhoz illô jó magatartásotokkal, minden klinikán, minden munkahelyen, ahol megfordultatok. Gondolom, így volt ez az elmúlt tíz év alatt is és így lesz a jövôben is. Szétszóródtatok - amint meghívótokban írjátok - a szélrózsa minden irányába. És ez a szélrózsa az országhatárokon belüliséget jelenti. Lehet, hogy megszámolhatom egyik kezem ujjain, hogy errôl az évfolyamról hányan távoztak idegenbe. Köszönöm iskolátok szelleméhez való hûségeteket. Hûségeteket bizonyítja az is, hogy itt, a templomban kívántatok ünnepelni. Köszönöm tanáraitok munkáját. Sajnos, az életbôl már hárman távoztak (Ander Zoltán, Orbán János, Szabó István).

Kívánom, hogy további munkátok során se hitbeli, se érzelmi válságba ne kerüljetek, hogy legyen mindig, nagyon sokáig erôtök, kitartásotok segíteni mindenkin, aki a ti munkátokra szorul."

Ahogy teltek az évek, gyermekkorom emlékei meghatványozódtak. Fél évszázad távlatára tekintek vissza, amikor rádöbbenek, hogy a hagyományos falukép a homályba veszett. Ennek dacára idôszerûnek találtam az alkalmat szülôfalum, Vadad néprajzi adatainak összegyûjtésére - olvasható Kilyén Irén frissen megjelent monográfiájában, amely a Vadad, Erdély gyermeke címet viseli.

A szerzô, akit a múlt iránti tisztelet, sajátos népi kultúránk, nemzetiségünk, identitásunk megôrzésének célja vezérelt, a még élô dédapák, nagyanyák, nagyapák, a múltról mesélô emberek segítségével kezdte el keresni azt a régi falut, ahol a dûlôk még hajdani nevüket viselik, s ahol minden fa ismerôs. Tette ezt abban a mai faluban, ahol egyre több az üres porta, mivel tulajdonosaik távoztak az élôk sorából. Az utánpótlás pedig minimális, jobbára roma családokból észlelhetô népességszaporulat. Elhagyott istállók, düledezô gazdasági épületek árulkodnak a jelenrôl. A nem túl derûs helyzetkép ellenére a szerzô, aki szülôfaluja régi és mai lakóinak állít emléket, mégis elsôsorban azt a bensôséges, meleg hangulatot szeretné tolmácsolni, amely az elnéptelenedô település lakóinak kapcsolatát jellemzi, s amelynek alapja az egymás iránti érdeklôdés és a segíteni akarás.

A könyv nem a teljesség igényével készült, s nem célja a régmúltat feltárni. A szerzô a második tatárjárásig tekint vissza az idôben, amikor a vadadiak ôsei már a mai falu helyén éltek. S utódaik ott élnek ma is a harmadik évezred küszöbén, tatárjárás, törökvész, háborúk és egyéb veszedelmek ellenére, amelyek közepette sikerült megmaradni, és egyedi, jellegzetes kultúrát kialakítani - olvasható Bakó Zoltán elôszavában.

A szerzô pedig, akit a ragaszkodás, a tisztelet és a szeretet vezérel, megpróbál minél több adatot számba venni a Nyárádmentén elterülô, 283 lelket számláló faluról, amely a bekecsalji széles dombhátak völgyében fekszik, s közigazgatásilag Csíkfalvához tartozik.

Milyen nyomot hagyott a történelem Vadad életében? Hogyan alakult az unitárius egyházközség élete? Milyen volt kívül és belül a vadadi porta? Milyen szájhagyományok élnek a faluban? Mit tettek annak lakói a bölcsôtôl a koporsóig? Miképpen alakult a helyi társadalom és milyen szerepe volt a tanítóknak, lelkészeknek a mûvelôdési élet alakításában? Hogyan mûvelték a földet, hogyan oszlottak meg a háztáji teendôk a család tagjai között? Melyek voltak a jeles napok, milyen volt a falu hiedelemvilága, hogyan történt a népi gyógyászat? - olvashatjuk fejezetrôl fejezete. A szerzô a vadadi jellegzetes népdalokat, szólásokat, közmondásokat s a tájszavakat is összegyûjtötte, s közli a falu lakóinak névsorát a monográfiában, amelyet nemcsak a helybeliek, de bárki haszonnal forgathat, aki népi kultúránk, a székely falu egykori és még élô hagyományai iránt érdeklôdik.

Hároméves hagyományra tekint vissza a Felsô- Küküllômente általános és középiskolásainak anyanyelvi vetélkedôje, melyet a magyartanárok szerveznek. Idén május 7-én, szombaton 9 órakor találkoznak a diákok az erdôszentgyörgyi iskolaközpont fô épületében, a Rhédey-palotában: Erdôszentgyörgy, Nyárádszereda, Segesvár és Szováta középiskolásai, Balavásár, Kend, Kelementelke, Gyulakuta, Havad, Erdôszentgyörgy, Nyárádszereda, Hármasfalu, Makfalva, Kibéd, Sóvárad, Szováta és Szakadát gimnazistái szavalásban, prózamondásban és szövegalkotásban (fogalmazásban) mérik össze tudásukat, tehetségüket.

Kôrösi Csoma Sándor anyanyelvi vetélkedô Brassóban

A Kôrösi Csoma Sándor anyanyelvi vetélkedôn Maros megyét a marosvásárhelyi volt 10-es iskola (jelenleg Dacia Gimnázium) Szópelyhek csapata és a szászrégeni Alexandru Ceusianu Általános Iskola Csipet csapata képviselte, akik Brassóban április 15-17. között apácai, brassói, csernátoni, csíkménasági, gyergyó- szentmiklósi, kolozsvári, magyar-lapádi, székelyudvarhelyi, zabolai és zilahi negyedikesekkel mérték össze anyanyelvi ismereteiket. A megyeszékhelyi csapat tagjai a Fekete-templom városából elsô díjjal tértek haza.

Pop Ilona tanítónô diákjai, Jánosi Kriszta, Kiss Anna és Márton András örömmel számolnak be a vetélkedôrôl, annak nehézségeirôl és a meglepetésrôl, hogy ôk kapták az elsô díjat. Sokat gyakoroltak a versenyre, vallották be, hiszen a tanító néni minden héten felkészítôt tartott, amire mindig hangyaszorgalommal készültek. A Szópelyhek csapat valósággal "beedzôdött" az országos anyanyelvi vetélkedôre, miután már túl voltak a városi, körzeti és megyei szakaszon is. A nyertesek az országos megmérettetésen sokkal nehezebb kérdésekre számítottak, és hiányolták a versenyszámok közti játékos perceket. A Napsugár címû gyermeklap és az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének szervezésében létrejött vetélkedô legizgalmasabb versenypontjának azt tekintették, amelynél lóval kapcsolatos közmondásokat kellett gyûjteniük, viszont az is igen megmozgatta fantáziájukat, amikor az úr szavunkból eredô szavakat kellett felsorolniuk. A tíz anyanyelvi játék után dramatizálási képességeiket mutathatták be a zsûri tagjainak. A Szópelyhek csapatnak egy rövid, tréfás szöveget kellett rögtönöznie arról, hogy hogyan reklámozná magát a tévében a Piroska és a farkas címû mese vadász bácsija. Rátermettségük, kreativitásuk bizonyítékául hamar felelevenítették rövid elôadásukat az osztálytársak elôtt is.

Az anyanyelvi vetélkedô a magyar nyelv napjai keretén belül zajlott, a diákok és a felkészítô tanárok a verseny izgalmai mellett Napsugár- találkozón ismerkedhettek, nagy élmény volt számukra Márk Attila József Attila megzenésített verseibôl összeállított elôadása is. A Szópelyhek ügyes nyelvészei a második és harmadik díjas zilahi Hepehupa és a gyergyószentmiklósi Égszínkék csapattal a már hagyományos illyefalvi Napsugár-táborban kezdhetik a nyári vakációjukat.

* Ádámos község mezôgazdasági összterülete 5.800 ha, ebbôl szántó 2.700 hektár * 630 ha legelô a községé, míg 700 ha magántulajdonban van * a gazdák 30 hektáron termesztenek nemes szôlôt, emellett a beltelkeken nyilvántartanak még 6 hektárt * a szarvasmarha- állomány 950, ebbôl 450 fejôstehén, naponta 2.800 liter tejet szállít el a feldolgozó * jelenleg 2500 sertést, 100 kocát, 4.300 juhot, 260 lovat, 30.000 szárnyast tartanak * a méhcsaládok száma 400 * a községben hat mezôgazdasági társulás mûködik.

Az adatokat Miklós Sándor, a polgármesteri hivatal mezôgazdasági mérnöke és Patru Viorel, a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság agrárszakembere bocsátotta rendelkezésünkre. Mi rejlik a számok mögött? A két szakember egyöntetûen biztatónak minôsíti azokat, de azt is hozzáteszi, hogy az állatállomány például növekedik, de nem a lehetôségekhez mérten. A legelôterületek ugyanis sokkal több állatnak biztosíthatnak takarmányt. A jelek arra mutatnak, hogy az állomány ez évben is növekedni fog. Amit viszont a statisztikai adatok nem tükröznek: az elmúlt években az állatlétszám lassú növekedésével párhuzamosan egyre több gazda cserélte ki állatát fajtiszta, nagy tejhozmú egyedekre. A tejhozamok növekedését nem csupán a létszám gyarapodása, az egyre több fajtiszta állat tartása idézte elô, hanem az is, hogy egyre több gazda értette meg, társulva könnyebben valósítható meg a jövedelmezô termelés az állattenyésztésben, a növénytermesztésben. Ádámos községben 6 mezôgazdasági profilú társulás mûködik. Megalakult a szarvasmarha- tenyésztôk egyesülete is Flact elnevezéssel, amely társult tagja a Megyei Állattenyésztôk Egyesületének. Társulva sokkal könnyebben érhetôk el azok a célkitûzések, amelyek az EU- csatlakozáshoz való feltételeket biztosítják (hûtôtartályok, tejminôség-ellenôrzô felszerelések, berendezések beszerzése stb.). A gabonatermesztôk zöme is belátta: a kis apró parcellákat mûvelô gazda semmilyen szempontból (hatékony növényvédelem, hozamok, értékesítés stb.) sem veheti fel a versenyt például a Sövényfalvi Mezôgazdasági Társulással. Damian Virgil adminisztrátortól tudtuk meg, hogy a társulás összesen 845 hektáron termeszt szalmásgabonákat, kukoricát, napraforgót. A múlt évben mindenik haszonnövény az országos átlagos hozamok fölötti mennyiséget termett. A Damian Virgil által menedzselt társulás a múlt évben a 44 hektáros cukorrépa-területrôl hektáronként 64 tonna (!) cukorrépagyökeret takarított be. Damian a saját 10 ár nagyságú területén termesztett cukorrépa-mennyiség után 8 zsák (egyenként 50 kg) cukrot vitt haza. Különben a társulás tagjai elégedettek, hiszen hektáronként 1.400 kg búzát osztottak ki közöttük. Mindezek után a társulás jelentôs profittal zárta az elmúlt mezôgazdasági évet. Idei célkitûzéseik között szerepel a géppark bôvítése, a társulás összvagyonának gyarapítása. - Ahol van munkakedv, megértés, együttmûködés, egymás iránti bizalom, ott jó hozamok valosíthatók meg. Sajnos, még sok gazdálkodó nem érti meg, vagy nem akarja megérteni, hogy ugyanaz a magántulajdonban lévô terület értéke társas mûvelésben növekedik, mert nagyobb hozamok takaríthatók be - mondotta Damian Virgil.

Egymilliárd lej kiutalását ígérte a megyei tanács, melybôl az egykori az Állami Mezôgazdasági Vállalat (IAS) épületét újítják fel Bátos központjában.

- Elkészítettük a tervet az egyemeletes épület felújítására, tanintézetté való átalakítására. Az ígéretek szerint a megyei tanács legkésôbb két héten belül folyósítja az összeget - mondta Harsan Ilie polgármester. Mint arról már többször hírt adtunk, a volt IAS épületének állapota három éve folyamatosan romlik. Az iskola és a tornaterem mögött, a mûvelôdési otthonnal és a községi könyvtárral szembeni épületben valamikor az almát szedô középiskolásokat szállásolták el az emeleten kialakított hálótermekben, míg a földszinten az étkezde volt. Utóbb az emeleti termeket roma családok foglalták el, s mindenféle bérleti szerzôdés nélkül lakják évek óta. Mivel nincs mellékhelyiség, az egyik termet használják közvécének, így leírhatatlan a bûz és fertô. A helyi önkormányzat a földszinten két tantermet rendezett be, ahol az óvoda mûködik. Mindössze annyit tehettek a földszinti óvodába járó kisgyerekek biztonsága érdekében, hogy az emeletre vezetô lépcsôket lezárták, falat emeltek, s az emeleten lakók azóta az oldalfeljárón közelítik meg lakásaikat. Továbbra is gondot okoz viszont, hogy az udvarra leérve, az óvoda játszóterén zavarják a gyerekek tevékenységét, játékát.

Harsan Ilie polgármester elmondta, néhány napon belül kiköltöztetik az épületben törvénytelenül lakó roma családokat. Fontolgatják, hogy a prefektúrához forduljanak támogatásért, amelybôl szociális házakat építsenek a kilakoltatott és más, nehéz helyzetben levô családok számára. A tervek szerint az épületet tanintézetté alakítják. Három napja érkezett meg a határozat, mely szerint a 200 éve épített, jelenleg általános iskolának otthont adó épületet visszakapta az evangélikus egyház. Annak ellenére, hogy még öt évig mûködhet itt az iskola, a polgármester a hat osztályt az új épületbe szándékszik költöztetni. Az emeleten 8-10 tantermet, tanári szobát alakítanak ki, a földszint továbbra is az óvodásoké lesz. Elképzelések szerint az új tanévet már a felújított épületben kezdik az iskolások, összegzett a polgármester.

I. A globális jövedelembevallást idén utoljára kell megejteniük azoknak a hazai adóköteles személyeknek, akiknek 2004 folyamán egynél több munkahelyük, illetve jövedelmi forrásuk volt. Jövôtôl erre már nem lesz szükség, mivel valamennyi jövedelemre a 2005. január elsejétôl bevezetett egységes, 16 százalékos adókulcs lesz érvényben. A jövedelembevallási nyomtatványokat az idén is postán küldik el az adófizetôkhöz. A Pénzügyminisztérium a 2004-re fizetendô globális jövedelemadóra vonatkozó adózási határszinteket már elfogadta. Eszerint a legalacsonyabb 18 százalékos adókulcsot az évi 30,2 millió lej alatti összjövedelmekre alkalmazzák, ez évi legtöbb 5,436 millió lej adót jelent.

A 23 százalékos adószintnek a 30,2 és 73 millió lej közötti évi jövedelmek felelnek meg, az ebbe a kategóriába tartozók 5,436 millió lejt fizetnek majd adóként 30,2 millió lej jövedelem után, a fennmaradó összegre pedig 23% adót fizetnek.

A 73 és 117 millió lej között keresôk 15,28 millió lej adót fizetnek 73 millió lej után, valamint 28 százalékot a jövedelmük többi része után.

A 117 és 163,5 millió lej közötti jövedelemmel rendelkezô személyek 27,6 milliót kötelesek kifizetni, a 117 millió lejes bevétel fölött az adó 34 százalék.

Végül az évi 163,5 millió lejnél is többet keresôk 43,41 millió lejt kötelesek fizetni, amihez hozzáadódik a 163,5 millió lejt meghaladó összegre számolt 40 százalék is. Valamennyi adóköteles személynek joga van havi 2,1 millió lej jövedelemre adómentességhez, amihez további adómentes összegek adódhatnak annak függvényében, hogy az illetô személy eltartásában hányan vannak.

II. A Hivatalos Közlöny 2005. január 17-i 54. számában jelent meg a Pénzügyminisztérium szabályozása, amely értelmében a 2004-es évi jövedelemadóból levonható a lakás/ingatlan biztosítására fordított összeg. Ennek alapján mindazok a romániai lakhellyel rendelkezô természetes személyek, akik jövedelmi adót fizetnek, adóbevallásuk alkalmával levonhatják a kifizetendô vagy év közben kifizetett adójukból a lakhelyül szolgáló ingatlanra fordított, legtöbb 200 eurónyi biztosítás összegét. Ennek érdekében az adóbevalláshoz csatolni kell a következô okmányokat: a lakásbiztosítást igazoló szerzôdést, a biztosítási díjak befizetését igazoló nyugtákat, a lakástulajdont igazoló iratokat, a személyazonosságot igazoló okmányokat.

Ugyancsak a 2004. évi adóbevallás benyújtása alkalmával lehet jövedelmi adónk 1%- át valamely civil szervezet számára felajánlani. Valószínûleg a közeljövôben megjelenik majd azoknak a civil szervezeteknek a listája, amelyek számára ezt a felajánlást meg lehet majd tenni. Egy személy csak egy szervezetet támogathat.

III. A Hivatalos Közlönyben 2005. január 12-én tették közzé (39. szám) a személyhez kötött jóváírások értékét, amelyet 2005 januárjától alkalmaznak. Ez év elejétôl megváltozik az eddig alkalmazott rendszer, ezután a teljes összegû jóváírásokra csak azoknak lesz joguk, akiknek havi bruttó fizetése kisebb, mint 10 millió lej. A 10 és 30 millió lej közötti jövedelmek esetében a fizetés mértéke szerint fokozatosan kisebb a jóváírás összege, míg a 30 millió lej fölötti fizetésûeknek ezután már nem jár személyhez kötött jóváírás.

(Folytatjuk)

Mellau György

A májusi pereszkével és a tövisalja gombával az alábbiakban ismerkedhetnek meg a kedves olvasók.

1. Májusi pereszke (Tricholoma georgii vagy Calocybe gambosa)

Egyike a legízletesebb és legkiadósabb tavaszi gombáinknak, aminek megjelenése rendszerint György napjához (április 24.) kötôdik. Innen származik közismert népi elnevezése, a Szentgyörgy gomba. György pereszkének, illetve latinul T. georgiinak nevezi már Clusius, a magyar mikológiai tudomány megteremtôje is. Nagyrészt csak májusban terem, de ritkán ôsszel is megjelenhet. Erdôszéleken, bokrosokban, füves, mohás helyeken, általában csoportosan, úgynevezett "boszorkánykörökben" fordul elô.

Vaskos kalapja sima felületû; krémszínû, szürkés-fehéres, enyhén sárgás árnyalatú. Fiatalon a kalap domború, begöngyölt szélû, késôbb kiterülô, hullámos. Átmérôje 8-10 cm-t is elérhet. Lemezei fehéresek, lehetnek a kalappal megegyezô színûek is. Sûrûn állók, keskenyek, tönkhöz nôttek, néha kissé lefutnak a tönkre, morzsalékonyak. Hengeres tönkje zömök, rostos, 4-8 cm magas, 1-3 cm vastag. Színe általában a kalapéval megegyezô. Húsa a kalapban vastag, tömör, a tönkben rostos, fehéres krémszínû, kellemesen lisztszagú.

Minden gombás ételnek elkészíthetô. Szárításra is alkalmas.

Összetéveszthetô a hozzá kissé hasonló, mérgezô téglavörös susulykával, de ez a gomba nem olyan zömök, mint a májusi pereszke, kalapja csúcsos és vékony húsú, szélén sugarasan szálas, behasadozó. Legfontosabb ismertetôjele, hogy nyomásra, törésre vörösödik. Figyelmes gombász nem tévesztheti össze ôket.

2. Tövisalja gomba (Entoloma clypeatum vagy Rhodophillus clypeatus).

Kora tavasszal, de fôleg májusban termô "kedves", jó ízû, ehetô gomba, ami tövises bokrok (galagonya, kökény) és fák (szilva, barack) alatt fordul elô, általában többedmagával.

Kalapja kissé púpos, majd szabálytalanul ellaposodó. Szárazon selymesen fénylô, szürkésbarnás, esôben koromszínû. Széle gyakran behasadozó, sugarasan szálas. Legfeljebb 12 cm magas és 1-2 cm vastag. Lemezei kezdetben fehéresek, késôbb rózsaszínûek, hússzínûek lesznek, majd megbarnulnak. Közepesen sûrûn állók, szélesek, tönkhöz nôttek. Tönkje szálas, puhán rostos, sima, hengeres, lehet felfelé vékonyodó és megcsavarodó is. A fejlett gomba magassága eléri a 12 cm-t. Színe fehéres, piszkosfehér, halványsárgás árnyalatú. Húsa a kalapban vékony, puha, esôben vizenyôs, a tönkben rostos. Lisztszagú.

Tojásosan vagy rizses gombának, körítésként elkészítve ajánljuk.

Alakjánál, valamint a kalapbôr és a lemezek színénél fogva összetéveszthetô a hozzá nagyon hasonló, mérgezô nagy döggombával és a kis döggombával. Ezek viszont késôbb jelennek meg, nem lisztszagúak. Szagjuk inkább vegyszerhez hasonlít.

Tehát a mérgezések megelôzése érdekében tanácsos, hogy a tövisalja gombát a májust követô hónapokban ne szedjük, illetve aki a döggombákat nem ismeri, az ne szedjen tövisalja gombát sem. Inkább mind a kettôt hagyja a helyükön!!!

Málnási András

Halász Gyula egyik írásának ez a címe, az író az 1910-es években az EKE brassói fiókjának elnöke, majd a BTE vezetôje volt, és érdekes tudni, hogy az ô fia volt a Brassai mûvésznéven ismert ifj. Halász Gyula, Párizsban élô fotómûvész.

A múltkoriban Brassóban sétálva arra gondoltunk, mennyire idôszerûek ma is gondolatai. Nem véletlenül vonz oly sok turistát a város. A régi városháza elôtti rendezett tér, a Fekete templom, az ódon zegzugos utcácskák mellett jó látni a rendezett mai városképet. A városi park virágos képe eszünkbe juttatta, hogy a Brassói Lapok egyik 1910-es számában az író ajánlotta, hogy a Fellegvár alatti téren, ahol megálltak a falusi szekerek, szép park lehetne. A Pojána felé menve, hol a Postarétnek nevezett helyen volt kertje az írónak, ma a szép kilátás mellett megcsodálhatjuk a szépen gondozott kertes házakat.

Érdemes elmenni a Bolgárszeg nevû kerületbe is, ahol Kôváry László szerint Erdély legszebb görögkeleti temploma van, "elsô alapja fakápolna volt, amit a bolgárok 1385-ben építenek". A soknemzetiségû Brassóhoz és a nemrég múlt ortodox húsvéthoz találó Kerekes Péter Pál fotója egy, a sok új épület közt üde színfoltot jelentô újabb kori görögkeleti templomról.

A hosszú életkort megélt Halász Gyula fent említett írásából idézünk: "Szükséges-e vajon e történeti valóság felmérésekor a tegnap és ma ellentétét bizonygatni?… Kegyeletes szívvel emlékezve ifjúságom Brassójára s felemelô érzéssel tevékeny jelenére, magas színvonalú kultúrájára, boldog vagyok, hogy aggon, s a sír küszöbén már a MA Brassójában élhetek." Kívánjuk, hogy bármely korú látogató lelkét érintse meg e városnak régi-új hangulata.

Az Erdélyi Kárpát Egyesület Marosszéki Osztálya nevében

Kerekes Ibolya

Továbbra is a minimálbérrel számolnak

B. I. E. szászrégeni olvasónk több, a nyugdíjátszámítással kapcsolatos kérdéssel fordult szerkesztôségünkhöz. 1945-ben állt szolgálatba és 1978-ban vonult nyugdíjba. Munkakönyvébe csak 1960 szeptember elsejétôl van bevezetve a fizetés, méghozzá az osztályfônöki pótlék nélkül. A tanügyi szervek által kibocsátott fizetést igazoló eredeti bizonyítványok birtokában van, de ezeket a pénztár visszautasította azzal, hogy idôszerûsíteni kell, mert csak így érvényesek. A szászrégeni tanács elfogadta a kérést, s a hölgy megkapta az igazolást úgy, hogy az 1945-1948, valamint az 1948-1952 közötti idôszak hiányzik belôle. Mi a teendô ilyen esetben, teszi fel a kérdést olvasónk? Meddig lehet benyújtani az igazolásokat?

A kérdésre Morent Ilona, a Megyei Nyugdíjpénztár vezér-igazgatója válaszolt: - Azokra az idôszakokra, amelyekre a nyugdíjas nem tudja beszerezni az igazolásokat, továbbra is az adott idôszak minimálbérével számolunk, és nem az átlagkeresettel, hiszen erre még csak javaslat van, határozat nem született. Ami a benyújtási határidôt illeti, a nyugdíjasoknak 3 év áll rendelkezésükre az igazolásokat beszerezni és eljuttatni a nyugdíjpénztárhoz.

Mikorra várható az "özvegységi nyugdíj"?

tette fel a kérdést T. O. olvasónk.

A kérdésre szintén Morent Ilona vezérigazgató válaszolt.

- A jogszabály létezik, de minden valószínûség szerint idén még nem alkalmazzák. Mint ismeretes, az elhunyt házastárs nyugdíjának 25 százalékára jogosult a nyugdíjas házastárs, ha a nyugdíja kisebb az átlagnyugdíjnál.

A kalászos kultúrákban tetemes károkat okozhat a kártevô (Lema melanopa). A kifejlôdött rovarok közvetlen károkat nem okoznak, viszont a petékbôl létrejövô lárvák nagyon veszélyesek. A védekezô kezeléseket a tömeges vándorlásukkor, petelerakás elôtt kell végezni

- szerves alapú foszfor vegyszerekkel: EFDACON 40 EC - 3,5 l/ha; SINORATOX 35 és 40 EC - 3,5 l/ha; DIGRAIN 4 - 0,1 l/ha. További ajánlott termékek: CIPERTRIN 10 EC - 0,1 l/ha; FASTAC 10 EC - 0,1 l/ha; BULLDOCK 025 EC - 0,2 l/ha; CHINMIX 5 EC - 0,3 l/ha; EFCYMETRIN 10 EC - 0,1 l/ha; FURY 10 EC - 0,1 l/ha; KARATE ZEON - 0,15 l/ha; POLYTRIN 200 EC - 0,1 l/ha; SUMI-ALPHA 2,5 CE - 0,4 l/ha; DECIS 2,5 EC - 0,3 l/ha.

- különbözô termékek keverékeivel: SINORATOX PLUS - 1,6 l/ha; ALPHA COMBI 26,25 - 0,5 l/ha.

Az ajánlott rovarölô szerek: REGENT 200 SC - 0,09 l/ha; RELDAN 40 EC - 1,25 l/ha.

A kifejlôdött rovarok irtásának idôszaka megegyezik a szalmásgabona kultúrák gyomirtásának idôszakával. A különbözô vegyszerek elegyíthetôk egy oldatban, de azelôtt ajánlatos elvégezni az összeférhetôségi (kompatibilitás) próbáját. A lárvák ellen olyan más szerek használhatók, amelyek táplálékfelvétellel együtt kerülnek a rovarok szervezetébe.

A munkavédelmi, környezetvédelmi, állatvédelmi elôírások szigorú tiszteletben tartása mindenki számára kötelezô.

Dr. Pogacian Marian mérnök,
a Megyei Növényvédelmi Felügyelôség igazgatója

… a vár nyugati oldalán lévô falak mentén, ahol a templom régi bejárata és a Kapubástya között a XIX. században a Darvas allé húzódott. Létrehozója a várban állomásozó katonaság Darvas nevû parancsnoka volt, aki erre a kopár domboldalra sétányokat építtetett, amelyeket díszfákkal, bokrokkal telepített be. Ezekbôl a fákból néhány még ma is látható…

Itt volt a Vártemplomhoz vezetô, fából készült fedett feljáró, amely hasonló volt a segesvári Vár-hegyen lévô evangélikus templom feljárójához. 1857-ben a várparancsnokság ezt a fából készült feljáró fedélzetét önhatalmúlag,
"stratégiai okokra" hivatkozva levétette, ami az építmény pusztulásához vezetett.

1883-ban felvetôdött egy új, kôbôl készült lépcsôfeljáró felépítésének a gondolata. Ottendorfer Gáspár mérnököt bízták meg a terv elkészítésével, aki három változatot terjesztett a Vártemplom presbitériuma elé jóváhagyásra. 1890. augusztus 20- án szerzôdést kötöttek Borin Wolfgang gödemesterházi vállalkozóval 40 db trachitlépcsô és 41 méter fedôkô szállítására, ugyanakkor Soós Pál építômesterre bízták a kômûvesmunkálatok elvégzését, aki 1892. március 5-én átadta használatra az impozáns lépcsôsort.

1962-ben a Mûemlékek Országos Igazgatósága hozzákezdett a vár helyreállításához s ekkor lebontották ezt a lépcsôsort, helyébe a Vargák bástyája mellett, a régi anyagából újat építettek.

1989 után a Városi Tanács átrendeztette a várfal melletti parkot, majd 2000. június 24-én a Kapubástya elôtti részen leleplezték Borsos Tamás (1566-1634) a város fôbírájának, a várépítés kezdeményezôjének szobrát, Kiss Levente szobrászmûvész alkotását.

Szükségesnek látnám, hogy a várfalat kijavítsák és egy román, magyar és német nyelvû márványtáblán emlékeztetnék az utókort a vár és a Darvas allé históriájára.

Fodor Sándor (S.)

Részben megnyugtatónak tûnik a Nagy Könyv nevû akció eddigi eredménye, ti. bebizonyosodott, hogy még mindig sokan olvasnak, ugyanakkor a százas listát szemlélve meggyôzôdhetünk, hogy kevés kivételtôl eltekintve a színvonalas irodalmat részesítik elônyben. Kétségtelen azonban, hogy ma már kevesebben olvasnak, mint néhány évtizeddel ezelôtt, de újólag bebizonyosodott, hogy az olvasás élményét nem lehet mással helyettesíteni, pótolni. Nincs szó tehát arról, hogy az irodalom kiszorul életünkbôl. Más kérdés, hogy egyre kevesebb a szabad idô, benne pedig több a csábítás, pl. tévé, számítógép stb. Hogy mennyire lehet megtartani, netán gyarapítani az olvasók táborát, az elsôsorban az íróktól függ, attól, hogy mit, milyen mûveket tesznek le az asztalra. Függ azonban mástól is: attól, hogy az erre hivatottak hogyan tudják kinyomtatni, terjeszteni, uram bocsá’ reklámozni a könyvet! Tetszik, nem tetszik, a könyv nemcsak mûvészet, hanem áru is, amit el kell adni, nem mindegy, hogy milyen áron és milyen kivitelben.

Engedtessék meg néhány szót magáról a "listáról", annak magyar íróiról. Örömmel tölt el, hogy szép számmal találunk mûveket a gyermek- és ifjúsági irodalom mûfajából. Hogy ez sok vagy kevés, azon lehet vitatkozni, de négy könyvvel csak egy író szerepel, Fekete István (Bogáncs, Téli berek, Tüskevár, Vuk), de itt van Móra Ferenc (Kincskeresô kisködmön), és itt van a két "örökzöld" alkotás, a Légy jó mindhalálig és A Pál utcai fiúk.

Továbbra is a klasszikusok a legnépszerûbbek: Jókai, Mikszáth, Gárdonyi, Móricz Zs., Karinthy Frigyes, Rejtô, Szerb Antal, Márai, legalább két könyvvel szerepelnek, de jelen vannak Molnár Ferenc, Kosztolányi, Tamási, Németh László, Ottlik Géza, Örkény stb.

Az 1945 utáni magyarországi irodalomnál már árnyaltabb a kép: itt van természetesen a Nobel- díjas Kertész Imre, Eszterházy, Szabó Magda és Jókai Anna, de nekem hiányzik: Kodolányi János, Déry Tibor, Fejes Endre, Gion Nándor, Fekete Gyula neve.

Nincs a listán az egykor divatos írónak számító Moldova György (Negyven prédikátor, Malom a pokolban), Kertész Ákos (Makra), Szilvási Lajos vagy Berkesi András. Minderrôl az jut az eszembe, hogy a divat mulandó, az utóbbi kettôt nem is tartom jelentôs írónak, de valamikor falták ôket a fiatal olvasók.

Sokak meglepetésére nincs az elsô száz között Konrád György &eacut