Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Hétfô este, a hírmûsorok között válogatva az elsô pillanatban azt hittem, hogy az ünnepre való tekintettel mûsorváltozás állt be: a soros, egyesek által humorosnak tartott idétlenkedésekkel szerencséltettek a nap hírei helyett. A két vezetô adón, az öntömjénezô reklámból ki nem fogyó Antennán és PRO Tv-n ugyanis az árvízhelyzet, az elrabolt újságírók sorsa meg sok egyéb ezúttal háttérbe szorult. A bemondók perceken át a Traian Basescu világgá híresült hajtincsérôl értekeztek bô képsorok kíséretében. Emeletes szerkesztôi teljesítmény! Lássuk be, igaza van Ion Iliescunak. Persze, a tévés hajtincsügylet messze túlmutat a köznapi újságírói agyalágyultságon, tömény szervilizmus az országos méretû átverésben, a közvélemény folyamatos megtévesztésében. Szép teljesítmény, éppen a sajtószabadság világnapjának elôes-téjén.

Flotta nélküli hajóskapitányunk sem ártatlan azonban. Láthatóan élvezettel vállalta a "sómen" szerepét. Megtudhattuk tôle, hogy az ország elsô és fôméltóságának személyes és a nemzet tekintélyére is kiható hajtincse a feleség unszolására tûnt el. Fontos döntés volt, hiszen az államelnök nem válhat senki gúnytárgyává a mindenkori széljárás kénye-kedve szerint. Meg aztán, egy ide-oda lógó hajfürt közvetlenebbül is rosszat tesz az államelnöki mûködésnek. A közvélemény odaadó figyelmét terelheti el az értékes útmutatásokról, a megnyilatkozások veleje sikkadhat el a hajtincs rakoncátlankodása miatt.

Az új frizura már most megtette jótékony hatását. Immár zavartalanul odafigyelve hallhattuk a sajtósokkal lezajlott kedélypartin, hogy az elnök szerint az elrabolt újságírók sorsának végkifejletére nézve is szerencsés fejlemény a hajtincskérdés radikális megoldása. Eme elmésséget fokozatokkal tette hatásosabbá, hogy elnökünk produkálta lassan klasszikussá váló röhincsélését is. A túszok és a röhincsélés, így együtt, ha villanásnyira is, de rávilágít a túszügy kezelésének komolyságára. Avagy az egész rablássztori komolyságára.

Az elnöki hajtincsügy médiaeseménnyé avatását azonban - gondolom tovább - nem feltétlenül kell az újságírói hülyeség termékének látnunk. Akkor sem, ha a vizuális médiában eluralkodott ízléstelenségek mellett ez látszik kézenfekvônek. Meglehet, a bemutatott jelenetsor a közvélemény elôtti lejáratás kifinomultabb módja. Vagyis nem az elnök és a ténykedése iránti odaadó figyelem jele, hanem az ellenkezôje. Ki tudja. Szerintem még az Audiovizuális Tanács sem tudna dûlôre jutni. Lám, milyen dilemmákat szülhet egy hajtincs. Remélem, az elnöki mûködést méltató, rövidnek ígérkezô lexikon szócikk is kitér majdan a "történelmi" fejleményre.

(MTI) A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésének mielôbbi összehívását szorgalmazták a határon túli magyarok képviselôi az Országgyûlés külügyi bizottságának keddi budapesti ülésén. A képviselôk mindegyike, pártállástól függetlenül konszenzus megteremtését szorgalmazta.

Az ülésen a kormány határon túli magyarságot érintô politikájáról számolt be a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. Szabó Vilmos elmondta, a magyar kormány határon túli politikája nem változott, továbbra is a szülôföldön való boldogulást akarja segíteni. Véleménye szerint Magyarország, valamint a szomszédos magyarlakta országok uniós csatlakozása korszakváltást jelenthet a magyarságpolitikában. Közölte: már kezdeményezték a Máért ülését elôkészítô szakértôi bizottságok összehívását.

Szabó Vilmos szerint a Fidesz felelôs azért, hogy a határon túlra kerültek a magyar belpolitikai csatározások.

Németh Zsolt (Fidesz), a testület elnöke az ülésen elmondta, hogy az államtitkártól levelet kapott, miszerint a következô Máért-re "az év közepén" kerülne sor.

A fideszes politikus közölte: "válságösszefogást" javasol a határon túli magyarság ügyében. Mint mondta, úgy látja, holtponton vannak a kapcsolatok a magyar kormány és a határon túli szervezetek között.

Kocsi László (MSZP) Csapody Miklós (MDF) javaslatára reagálva kijelentette, hogy több társával együtt nyitott egy állandó, határon túli országgyûlési bizottság felállítására.

A vita során felmerült a december 5-i népszavazás megítélése. A hozzászólók többsége arra kereste a választ, hogyan oldható fel az azóta tartó "másnaposság".

Dudás Károly, a Vajdasági Magyarok Szövetségének alelnöke szomorúnak nevezte a december 5-én történteket, de - mint mondta - most nincs mire várni, a Délvidék kritikus pillanatban van, ezért fontos lenne a kormány határozott kiállása az ott élô magyarok mellett. Úgy látja, Magyarország schengeni állammá válásával a Vajdaság körül bezáródhat a "balkáni kalitka". Álláspontja szerint mára állami szintre emelkedett a magyarellenesség. "Reményt várunk az összefogásra" - összegezte a vajdaságiak várakozását Dudás Károly.

Bárdos Gyula, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának frakcióvezetôje december 5-ét az egész magyar politika csôdjeként értékelte, az azt követô kormányzati tevékenységet pedig a tûzoltáshoz hasonlította.

Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke élesen bírálta a magyar kormány politikáját, mert véleménye szerint beavatkozik a Kárpátaljai magyar szervezetek életébe, amikor az "ellenKMKSZ-t" támogatja. "A magyar kormány miért nem tud visszavonulni", miután az általa támogatott szervezet vereséget szenvedett a választáson - kérdezte.

Szabó Vilmos válaszában azt mondta, nem tudja mirôl beszél Kovács Miklós, mint mondta, "nincs ilyen helyzet".

A határon túli politikusok sérelmezték azt is, hogy az ôket érintô döntések elôtt a magyar kormány nem kéri ki a véleményüket.

Avarkeszi Dezsô kormánymegbízott képviselôi kérdésekre nem kívánt a határon túli magyarokat érintô "alkotmányos státusz" megteremtésérôl beszélni. Türelmet kért, és azt ígérte, olyan javaslatot próbál elôterjeszteni, ami valamennyi parlamenti párt támogatását bírhatja.

Felelôsek az amerikai katonák Nicola Calipari olasz titkosszolgálati ügynök haláláért - mondta ki a márciusi iraki esetrôl hétfôn közzétett hivatalos olasz jelentés, cáfolva ezzel a pár nappal ezelôtt Washingtonban nyilvánosságra hozott, az ügynök megölôit minden felelôsség alól felmentô amerikai megállapításokat.

Az olasz vizsgálat nem állapított meg ugyan szándékosságot, de tapasztalatlanságban, az önkontroll elvesztésében elmarasztalta azokat az amerikai katonákat, akik március 4-én egy bagdadi ellenôrzôpontnál lelôtték Nicola Caliparit. "Valószínû, hogy a feszültség... a tapasztalatlanság és a stressz miatt néhány amerikai katona ösztönösen, kevés önkontrollal cselekedett" - állapította meg a dokumentum.

Az olasz titkos ügynök a túszejtôk fogságából kiszabadult Giuliana Sgrena olasz újságírónôt kísérte a repülôtérre, amikor amerikai katonák tüzet nyitottak rájuk. Calipari testével védte Sgrenát, aki így csak megsebesült.

A Washingtonban pénteken nyilvánosságra hozott amerikai megállapítások szerint a katonákat nem terheli felelôsség, a szokásos szabályok szerint jártak el, és egyikük se követett el mulasztást. A jelentés az olaszokat tette felelôssé azért, hogy az ellenôrzô pontnál nem tudták, kik ülnek a gépkocsiban. Róma ezt most cáfolta azzal, hogy az amerikai hatóságok
"kétségtelenül" tudtak Calipari és egy másik olasz ügynök bagdadi jelenlétérôl, bár "az valószínû, hogy küldetésük részleteivel nem voltak tisztában.

A hétfôi római jelentés szerint hamisak azok az amerikai állítások, hogy a katonai ellenôrzô pontot figyelmeztetô táblák elôre jelezték.

Kommentár

Víz alatt a Bánság. Az utak akár a csatornák, a mezô tenger, a falvak egy része leomlott, eltûnt a víz alatt. Még ma is, annak ellenére, hogy ötödik napja nem esett, Jánosfölde, Torontálkeresztes, Ótelek, Fény, Ivánda akár a tengerszem. Az április közepe óta tartó árvíz miatt több mint 500 lakóház dôlt össze, 4000 embert kellett kimenteni, mert a Temes gátja két helyen is átszakadt és 32 ezer hektár termôföldet árasztott el a kb. 200 millió köbméternyi víz. Az ember összeszoruló szívvel lesi a híradásokat. A víz azonban egyelôre nem nagyon apad, a kétségbeesett, elkínzott, ázott-átfázott embereket nem igazán vigasztalja a csónakon érkezô ásványvíz és élelemsegély. Nem csoda, hiszen egy élet keserves munkája veszett oda az árba.

Ugyanez a helyzet a Bánság szerbiai részén is. Mindkét országban a lakosság - magyarok, románok, szerbek - segítik egymást: menedéket nyújtanak a hajléktalanoknak, megosztják a károsultakkal ruhájukat, ételüket-italukat. Emellett szinte az egész országból folyamatosan érkeznek a segélyszállítmányok.

Eközben mit tesznek a hatóságok? Ezúttal is "hozzák a formájukat". A környezetvédelmi miniszter például vizsgálatot rendelt el, hogy miként gazdálkodott az elôzô kormány az árvíz sújtotta térségben a vízügyi rendszer javítására kiutalt pénzekkel, ugyanis Sulfina Barbu szerint "visszaélésekre gyanakszik". Erre "tercelt" rá az Országos Vízügyi Igazgatóság vezetôje, de Calin Popescu Tariceanu kormányfô is. Vagyis az emberek nyomorúságából politikai tôkét akarnak maguknak kovácsolni, illetve lejáratni politikai ellenfelüket. Pedig most nincs is választási kampány!

A Temes megyei prefektúrát "meglepetésként" érte az árhullám: semmiféle tartalék nem volt a
"kincstárban". Így "természetes", hogy a katasztrófa sújtotta falvakba csak két nap után jutott el az elsô élelmiszerszállítmány. Nem állt jobban a válságstáb sem: ôk - egy héttel a gát beomlása után - a lakosságtól és a katonaságtól kértek gumicsónakokat. Rejtély, hogy miért vártak egy hetet. Gondolom, korábban is tudták, hogy nincs nekik. A polgári védelemnek is egyetlen csónakja van... abba befolyik a víz.

Az is a tudomásunkra jutott, hogy az árhullám elôestéjén az országos katasztrófavédelem egyik tábornoka, Liviu Nemes és Mihai Benga ezredes, a megyei felügyelôség fônöke egy temesvári kocsmában mulatott. (Másnap a tábornokot részegen kapta lencsevégre egy újságíró kamerája.)

Pár nappal az ár után jött Tariceanu. Aki Calin és Popescu is egy személyben. Hiszen úgy illik, hogy egy miniszterelnök ellátogasson a katasztrófa sújtotta vidékekre, hogy a szakemberekkel felmérje a károkat, illetve a szükséges kormánytámogatás nagyságát. S nem utolsósorban, hogy lelket öntsön azokba a kétségbeesett választópolgárokba, akik percek alatt váltak földönfutókká. Ehelyett mi történt? Szeretett kormányfônket szemmel láthatóan idegesítette az emberek sírása, panasza. A maga száraz stílusában megígérte, hogy egy hét alatt (!!) újraépítik a gátakat. Igaz, késôbb kiderült, hogy a szakemberek szerint inkább szélesíteni kellene a rést, hogy a felgyülemlett víz tudjon lefolyni. Ugyanakkor biztosította az embereket afelôl, hogy "senki sem fog meghalni", és megteszik a szükséges lépéseket a károsultak megsegítésére. "Meglátják, így lesz", biztosította az árvízkárosultakat, majd kijelentette: "az volna a normális, ha mindenki biztosítaná a saját gazdaságát".

Mikor látta, hogy nem arat igazán sikert, felmérgelôdött és az emberekre reccsent: "Mit akarnak? Nem építhetünk maguknak hotelt! Nem biztosíthatjuk az otthoni komfortot. Elégedjenek meg azzal, amit kapnak, késôbb megjönnek az építôanyagok és újraépíthetik a házaikat". Ennekutána, mint aki jól végezte dolgát, helikopterbe ült, és, ahogy a nóta mondja, úgy elszállt, mint a fecske...

Nos, úgy gondolom, nem szükséges különösebb kommentárt fûzni a történtekhez. Még egyszer bebizonyosodott, hogy a hatalmat nem érdeklik az emberek. Csak akkor tesznek valamit, ha muszáj. Egyébként szinte irtóznak a "nép közé" vegyülni, ez világosan meglátszott Tariceanu viselkedésén. Mentegethetnénk, hogy talán a szerencsétlenség látványa kavarta fel annyira. Csakhogy, miután spontán módon kibuggyant belôle az ôszinteség, hogy "mit akartok, hotelt"? - egyetlen szavát sem hisszük el. Sem neki, sem a csapatának. Az sem erôsíti a bizalmat, hogy amint visszatért Bukarestbe, nem az emberek volt a gondja, hanem azonnal egy bizottságot hozott létre, amely kivizsgálja, mire költötte a PSD-kormány a bánsági régió vízmunkálataira kiutalt összegeket. Amíg a hatalom bizottságosdit játszik, addig azonban az emberek elkeseredettsége egyenes arányban nô a hiábavaló segélyvárással. A falvak továbbra is víz alatt vannak, az emberek, állatok a mások kegyelmébôl tengôdnek. Pedig nem "hotelt" vártak a miniszterelnöktôl, csak valamennyi segítséget, és legalább egy-két együttérzô szót. Ehelyett gorombaságot és (ismét) üres ígéretet kaptak.

Persze, a víz is elapad egyszer, az élet megy tovább. Majd jön az újabb választási kampány, s akkor Tariceanu is újabb ígéretekkel jön a szavazatok, illetve annak reményében, hogy az emberek elfelejtik a 2005 áprilisában kimutatott "szolidaritását", és ismét rá adják a voksukat.

(MTI) Pazarlók a britek. Minden évben kidobják a szigetországban elôállított élelmiszernek a 30-40 százalékát, ami kb. 30 milliárd eurós veszteséget jelent. Ez az összeg az ENSZ-statisztikák szerint elég lenne 150 millió afrikai éhezésének megszüntetésére. Az átlag brit évente 600 eurónyi élelmet dob ki a szemétbe. Az átlag olasz sem marad el sokkal tôle a maga 584 eurós pazarlásával - írja a Corriere della Sera címû olasz napilap.

Az elemzôk szerint ez abból adódik, hogy az emberek többet vásárolnak, mint amennyire szükségük van, engednek a különbözô akciók csábításának, kipróbálnak újdonságokat, amelyet aztán nem válnak be és olyasmit is megvesznek, amire nincs szükségük. A rossz gazdálkodás az elôállított termékekkel azonban már elkezdôdik: a termelôk panaszkodnak, hogy például nem vesznek át tôlük olyan termékeket, amelyeknek mérete nem felel meg valamilyen oktalanul megszabott normának, így az eleve nem kerülhet a fogyasztóhoz, holott csak formai hibája van. A csomagolással is hasonlóak a gondok.

Mindkét országban sok élelmiszer kerül kidobásra a szupermarketekbôl, amelynek oka éppen a bevásárló helyek egyik vonzereje, hogy gyümölcstôl zöldségig mindent maga választhat ki a vásárló. Angliában ez 500 ezer tonnát jelent évente, Olaszországban 53 411-et. Ez utóbbiban azonban a 12 városban mûködô Last Minute Marketek igyekeznek mérsékelni a kárt. A különbözô jótékonysági intézmények ezekben juthatnak hozzá közvetítôk nélkül az éhezôknek nyújtandó adományokhoz.

Az Egyesült Államokban ételt kidobni halálos véteknek számít. Így gondolják ezt az éttermek is, ahol a vendég által meghagyott ételt akkurátusan becsomagolják és a számla rendezése után a kezébe nyomják. Ez a szokás a második világháború után terjedt el és "doggy bag"-nek, a "kutya csomagjának" nevezik. Bizonyára vannak esetek, amikor valóban a kutya kapja meg, de nem szégyen, ha a maradékot otthon a gazdi eszi meg. A felmérések szerint az amerikaiak 91 százaléka ragaszkodik a maga "doggy bagjéhez".

Május 27-29. a marosvásárhelyi gyerekeknek izgalmas napokat ígér, ugyanis a vár játékvásárnak és - kiállításnak ad otthont. A szervezôk ezzel a rendezvénnyel szeretnék színesebbé tenni a gyermeknapot.

A kiállításra játék-, babaápoló szerek, meséskönyvek, babaruhák gyártóinak és forgalmazóinak jelentkezését várják. A játékvásár és -kiállítás egy olyan fórumot kíván biztosítani a cégek számára, amely lehetôséget ad az üzleti kapcsolatok építésére, illetve új kapcsolatok létrehozására. A forgalmazó és gyártó cégek bemutathatják és népszerûsíthetik termékeiket a marosvásárhelyi szülôk, gyerekek és potenciális partnerek körében. A kiállítás mellett az érdeklôdôk elôadásokat tekinthetnek meg, lesznek versenyek gyerekeknek, óvodásoknak és iskolásoknak egyaránt.

A rendezvény szervezôi lehetôséget biztosítanak a jelentkezô cégeknek a megfelelô kiállítási tér bérlésére. Bôvebb információt az eseményrôl a 0265-262- 475-ös, 0788-138-359-es telefonszámokon, vagy a www.bginfo.ro honlapon szerezhetnek.

Tegnap délben a marosvásárhelyi vár udvaráról két, adománnyal rakott teherautó segítség indult el Temes megyébe. A szállítmány magánszemélyektôl gyûlt össze. Eddig összesen mintegy 150 megyeközponti lakos vitt Marosvásárhelyrôl különbözô ruhanemût, lábbelit, takarókat, sátrat, hálózsákot a várban levô gyûjtôközpontba. Volt, aki hûtôszekrényt, mosógépet, sokan olajat, törökbúzát és más javakat is adományoztak a rászorulóknak. Míg az egyik gépkocsit a hadsereg, a másikat Szabó János, a marosvásárhelyi Agroflorimpex cég vezetôje ajánlotta fel, aki lapunknak elmondta, hogy a szállítási költség közel 10 millió lej, ezzel a pénzösszeggel és azzal, hogy saját maga vezeti a teherautót, segíti a Temes megyeieket. Marius Ichim, a prefektúra kabinetfônöke tájékoztatott, hogy kormány felkérte az adományozókat, ne vigyenek több ruhanemût, hiszen ebbôl jutott a legtöbb az árvíz sújtotta övezetbe. Bármi mást viszont péntekig még elfogadnak, akkor zárulnak ugyanis a gyûjtôhelyek.

A kormány április 21-i ülésén a távfûtési rendszerek korszerûsítésének és fejlesztésének idei támogatásáról döntött. A 2005. évi költségvetési törvény 27. cikkelyének 2. bekezdése értelmében a héából leosztott 2.450,4 milliárd lejt kormányhatározat által a megyék között szétosztják. Az összegeket csak indokolt esetben, megvalósíthatósági terv alapján utalják ki a távfûtés-szolgáltató cégeknek.

A fejlesztésre kiutalt elsô összeg 1.804 milliárd lej, amelybôl Maros megyének 40 milliárd lej jut. Vannak megyék, amelyek lényegesen nagyobb tételhez jutottak. Arges és Temes megye például 100, Suceava 110, Konstanca 106, Bukarest 300, Bákó 80, Dolj 77, Brassó és Arad 60, Buzau 58, Galac 55, Vâlcea 50, Hunyad 48 milliárd lejben részesül. A többi megyének viszont a Maros megyeinél is kevesebbet osztottak.

Mit tesz a marosvásárhelyi távhôszolgáltató, az Energomur a Maros megyének szánt 40 milliárd lejjel? - kérdeztük Bauer Andreát, a beruházási osztály vezetôjét.

- Semmi pontosat nem mondhatok még, mert ez a kormány honlapján megjelent sajtóinformáció csupán. Az Energomur még 1998-ban több fejlesztési, korszerûsítési tervet dolgozott ki, ezekbôl azt valósítja meg, amire elegendô lesz a pénz. Valószínû, hogy a legsûrûbben lakott lakónegyedekben cseréljük ki a kazánházakat.

A kormány nemrégiben akciótervet fogadott el a vízszennyezés csökkentésére, az európai uniós vízgazdálkodási keretirányelvhez való felzárkózás jegyében.

Az új szabályozás megfelelô jogi keretet teremt, aminek alapján megszüntethetô vagy csökkenthetô az ipari tevékenységbôl, valamint a városi szeméttelepek talaszennyezésébôl, a mezôgazdálkodásból, illetve a szállításból szármázó környezeti kártétel. Kötelezôen fel kell leltározni a szennyezô forrásokat, s szigorú feltételekkel engedélyezik majd a szennyezô- forrásként számba jöhetô ipari egységek mûködését. Fokozzák az ellenôrzést, ugyanakkor az érintett cégeknek programokat kell kidolgozniuk a szennyezôforrások megszüntetésére.

A kormányprogram végrehajtását a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium koordinálja, míg a megvalósításért a Román Vizek Országos Adminisztrációja felel. A kormányrendelet arra kötelezi az ipari vizet használó gazdasági egységeket, hogy felújítsák a szennyvíztisztító berendezéseiket, attól függetlenül, hogy az elhasznált vizet a városi csatornahálózatba vagy máshova ürítik. A rendelet szennyezésre érzékeny területté nyilvánítja Romániát, a 10.000 lakosnál nagyobb települések helyhatóságait arra kötelezi, hogy a szennyvíztelepeken elôtisztítást végezzenek, elsôsorban a foszfor és a nitrogén vegyületek eltávolítása végett.

A kormányrendelet türelmi idôt szab a városi szennyvíztisztító állomások korszerûsítésére az európai normákhoz való felzárkózásra: a szennyvíztisztító állomásoknak 2018-ig, míg a csatornahálózatoknak 2015-ig kell az EU-s elvárásokhoz felzárkózniuk. A törvény arra is kötelezi a szenyvíztisztítók mûködtetôit, hogy saját maguk is monitorizálják a szennyvíz állapotát. Havonta, illetve összegezve, évente közölniük kell a mért adatokat a környezetvédelmi hatóságokkal, ezek pedig kötelezôen kétévente állítanak össze jelentést a városi szennyvizek minôségérôl.

Jegyzet

Mit eszünk ma? - hangzik el nap mint nap falusi óvodákban nem egy gyermek szájából. Kicsik s nem tudják felfogni, miért esznek egy héten csak egy alkalommal kenyeret. A válasz egyszerû: kenyérre nincs pénzük a szülôknek, mert annál fontosabb dolog is van, mint hogy gyereküknek ilyesmit biztosítsanak. A lényeg, hogy legyen cigarettára, mert ha nem, akkor az anya ideges, és ha a gyerek sokat lábatlankodik azzal, hogy ételt követel, akkor verést is kaphat. Mit érezhet ilyenkor a gyerek? Mivel magyarázza önmagának ezeket? Sok választ kérdéseire biztos, hogy nem kap. Esetleg ideges ordítást a felbôszült szülôtôl: "Ma nincs kenyér! Nem érted?" Így aztán a gyerek önmagába zárkózik, s többet egy szót sem szólva jobbnak tartja, ha az óvodában, mikor társai esznek, meghúzódik egy sarokban, hogy ne is lássa az ételt. Majd megpróbálja elhitetni magával, hogy nem éhes. Szerencse, hogy egy-egy nap akad olyan személy, aki ad kenyeret ezeknek a gyerekeknek, és jólesik látnia, a kis éhesek mennyire tudják értékelni minden apró morzsáját a kenyérnek.

A magyar integrációs tapasztalatokból tanulhatnak romániai szakemberek az Európai Unió ikerintézményi programja keretében - közölte a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) kedden az MTI-vel.

A közlemény szerint az összesen 800 ezer euró költségvetésû román-magyar projekt irányítására az NFH keretein belül mûködô Központi Pénzügyi és Szerzôdéskötô Egység (CFCU) kapott felhatalmazást az EU kapcsolódó ikerintézményi pályázatát elnyerve. A projekt keretében a CFCU-n kívül más magyarországi intézmények szakértôi is átadják a bukaresti székhelyû szervezetnek a csatlakozási folyamat során szerzett tapasztalataikat.

Az Európai Bizottság 1998-ban az integráció megkönnyítése céljából hozta létre az ikerintézményi, úgynevezett twinning programját. A kezdeményezés a közösségi vívmányok teljes körû átvételének és alkalmazásának elôsegítését tûzte ki céljául az akkor még tagjelölt országokban.

Tavaly május óta megváltozott Magyarország twinning-programban betöltött szerepe, hiszen már nem a korábbi EU-15-öktôl fogad el segítséget, hanem immár "donor" országként tanácsot ad egy tagjelöltnek a közigazgatási szerkezet fejlesztésével kapcsolatban - tudatja az NFH.

A CFCU az EU elôcsatlakozási programjaiban résztvevô országokéhoz hasonlóan létrehozott olyan központi intézmény, amely a magyarországi Phare-projektek szolgáltatási, beszerzési és építési tendereivel kapcsolatos pénzügyi és adminisztratív feladatokat látja el.

"A döntés meghozatala, hogy anyává válj, semmihez sem mérhetô: örök idôre vállalod, hogy a szíved szüntelenül a testeden kívül ôrködjön valaki fölött." - idézem Elisabeth Stone-t.

Minden anya büszke a gyermekére, Ilon néni - Bölöni Laci és István édesanyja - is az, hiszen olyanok lettek fiai, ahogyan ô megálmodta. A Bölöni Futball-show rendezvényen le nem vette szemét kicsi fiáról, újból és újból elkönyvelte, hogyha kegyetlen is volt néha a sors - hiszen egyedül nevelte gyermekeit - mégis érdemes volt küzdeni, vigyázni minden léptükre.

- A Bölöni családban két fiúgyermek született...

- Igen, pedig a férjem imádta a lánygyerekeket és már Istvánt is lánynak vártuk. Laci helyett is Katit reméltünk. Kárpótlásképpen kaptam egy babát a férjemtôl, amit Katinak neveztünk el.

- Nagyon féltette fiait...

- A férjem nagyon sokat foglalkozott velük. Lacival titokban el- elmentek délutánonként focizni. Úszni sem tanultak volna meg, mert a víz közelébe sem engedtem, de a férjem vitte és megtanította. Ha én kellett volna menjek velük, akkor a világon semmit sem sportoltak volna.

- Gondolta-e valaha, hogy Laci fia ennyire népszerû focista lesz?

- Én örvendtem, hogy szeret focizni, de féltettem, nehogy rossz társaságba kerüljön. Ellenôrizni akartam minden léptét.

- A szerencsés anyák közé tartozik...

- Igyekeztünk jóknak nevelni és sikerült. Lacinak nem kellett soha a fenekére csapni, szorgalmas, szófogadó volt. Nekem nem voltak gondjaim a gyerekekkel, hogy ne cigarettázzanak, ne igyanak. Jól tanultak, nem kellett hajtsam ôket. Mindketten nagyon jók, aranyosak, szeretik családjukat.

- Anyai tanácsra Lacinak van-e még szüksége?

- Van, amiben meghallgat, és van, amiben nem fogadja el tanácsomat, azt mondja, anya, már más világot élünk.

- Egy maratoni, fiát ünneplô rendezvény után mit érez:

- Boldog, nagyon boldog vagyok, hogy egy ilyen szép ünnepély jött össze a vásárhelyi sportélet fellendítésére. Nagyon bánt, hogy a férjem nem érhette meg ezeket a pillanatokat.

Anyák napja van...

Felköszöntenek, meglepnek valamivel. Laci, ha nincs is itthon, akkor is virágot küld valakivel, telefonon is felköszönt, sosem feledkezik meg rólam.

Pirospozsgás, sima bôrû arc. Nyílt tekintet. Életerôs mozdulatok. A hivatalos okmányok aláírásakor a betûk határozott vonalvezetéssel kerülnek a papírra. A kéz azonban a hosszú évek munkájáról árulkodik. Talán csak azokról lehetne következtetni arra, hogy az idôs férfi túl van talán a hetvenen is. Tévedtem. Szabó Sándor 92 éves. Mezôcsávásról személyesen jött a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési igazgatósághoz, hogy átvegye az üzemanyag- támogatást. Másodszor akkor lepôdtem meg, amikor beszélgetni kezdtünk. Rácsodálkoztam, mennyire élénk az emlékezete, hogy milyen egyszerûen, de szépen fûzi gondolatait mondatokba.

Szabó Sándor 1913. június 3-án született Mezôcsáváson, nyolc gyerek közül elsôként. A négy lányból és négy fiúból ma már csak ô van életben. A Szabó család apraja-nagyja a mezôgazdaságból élt, hiszen akkoriban 40 hold (valamivel több mint 23 ha) termôföldterülettel rendelkeztek. A szülôk a legnagyobb fiút iskoláztatták. Szabó Sándor fiatalemberként így került Csíkszeredába a mezôgazdasági iskolába. A gazdásztanulók, ahogy akkoriban nevezték magukat, az iskolában nem csupán egy szakmát tanultak. A mezôgazdasági munkához szükséges szakismereteket sajátították el, a gabona-, szôlôtermesztéstôl az állattenyésztésig. Gépismeretekbôl is vizsgázniuk kellett a négy év után. Nem volt könnyû a négy év. 1928 ôszén iratkozott be az iskolába. A tanítás egész évben zajlott. Az elsô- és másodévesek húsvétban és karácsonyban kaptak két-két hét vakációt. Részt vettek a gyakorlati munkákon is, szántottak, vetettek, kaszáltak, kapáltak, arattak. Aztán 1931-ben megszerezte a mezôgazdálkodói oklevelet. Hazatért Mezôcsávásra, sajnos, nem sikerült munkát találnia. Sándor bácsi két éven át Mikefalván hasznosította szaktudását. 1934 ôszén besorozták katonának, de néhány hónap után, 1935 tavaszán leszerelték, mert abban az évben tették közzé a törvényt, amely értelmében a magyar és zsidó nemzetiségûek nem hadkötelesek. Újra hazatért, nem sokáig, mert Braila megyében került munkahely. Ott dolgozott két évig, késôbb egy évet Konstanca megyében.

Sanyi bácsi elhallgatott, arcán olyasmit fedeztem fel, mint amikor valaki azon gondolkodik, mondja-e vagy sem. Aztán arca mosolyra fordult és mondta, hogy szaktudását, munkáját megbecsülték a regátban. Személyesen ôt tisztelték, becsülték, csak egy kifogásuk volt, hogy a magyarok igen igényesek az étrendek összeállításában. Az akkor fiatal gazdásznak sok dolga volt, hiszen Konstanca megyében 4000 hold földterületen dolgoztak. Nagy gazdaság volt, már akkor kombájnt használtak. Aztán a háború kitörése Szabó Sándort hazakényszerítette. Mezôcsáváson akkoriban nem volt agrármérnök, így a községházán elfogadta a gazdasági elôadói munkakört. A háborús években is dolgoztak a földeken, gabonát, zöldséget, szôlôt termesztettek. A gabona egy részét beszolgáltatták, másik részét a piacon értékesítették. Elteltek a háborús évek. Következett az államosítás. Szabó Sándor nem lépett be a kollektívbe. Ezért nem merték bántani, talán mert a szakemberre szükség volt. A család földjeit viszont bekebelezte a kollektív. Mivel nem volt mire használnia a lovakat, szekereket, a néhány gépet, az akkori gazda eladta azokat.

Válaszút elé került. Marosvásárhelyen az Elektromaros üzem kertészetének irányítását vállalta el. Keveset fizettek. A sors arra kényszerítette, hogy szakmát váltson. Tanult és vizsgázott, megszerezte a víz, gázszerelôi, toronydarus, kazánfûtôi képesítéseket. A Constructorulnál dolgozott egészen 1988-ig, nyugdíjazásáig. Persze, mindvégig Mezôcsáváson lakott.

Újabb váltás következett 1990 után. Sándor bácsi hathektáros földterület tulajdonosa lett. Elsô dolga volt, hogy traktort, ekét, tárcsát vásárolt, késôbb egy kombinátort, gyomirtó- és mûtrágyaszóró gépet. Arra egyáltalán nem gondolt, hogy az évek bizony elteltek. Bízott önmagában, egészségében. Megdolgozta a földeket és jövedelmezôséggel, mert sikerült újabb hat hektár földet vásárolnia. Ma 12 hektáron gazdálkodik. A traktort szakképzett gépész vezeti, de a gépek karbantartását a ma már 92 éves Sándor bácsi végzi és a vetésszerkezet kidolgozását is. Ô irányítja a növényvédelmi munkákat. A hozamokkal elégedett. Jelenleg is két vagon búzát tárol. Meg van gyôzôdve, hogy egy késôbbi idôszakban növekedni fog a tavalyi búza kilogrammonkénti ára. És ha nem, takarmánybúzaként értékesíti majd.

Sándor bácsi 92 évesen is bírja a munkatempót, hiszen ha nem esik az esô, reggeltôl estig a földeken van. Ha az idôjárás a házba kényszeríti, akkor a televízót nézi, olvas, rendezi gazdasági papírjait. A faluban többen irigyek, de ez nem bántja ôt, nem a meggazdagodásért dolgozik, hanem azért, hogy a gyerekeinek hagyjon valamit.

Mi a hosszú életének titka? Íme, miként válaszolt: - Nincs itt titokról szó. Rengeteget dolgoztam. Fiatalkoromban is nagy munkás voltam. Az egyik öcsémmel kaszával arattunk. Egy nap kaszával levágtuk fél hektárról a búzát, 20-25 kalangyát raktam fel. A mostani házunknak mi csináltuk a téglát, építettük. Nem szenvedtem betegségben, kivéve a combtörésemet. Amikor megoperáltak, 80 éves voltam, a hatos vas most is a lábamban van. Nem fáj, annyi, hogy nem tudok úgy hajolni, mint régebben. Az étrendben sincs titok. Mindent elfogyasztok a kövér húson kívül. Amikor gyerek voltam, a csirkehúsról mindig lehámoztam a bôrt. A szalonnát csak úgy eszem, ha késfokára van vágva. Nézze, édesapám 96 éves korában, halála elôtt azt mondta, fiam, én meg kell érjem a százat. Na, én ezt nem mondom! Addig dolgozom, amíg élek - mondotta Sándor bácsi mosolygó arccal.

Beszélgetésünk ideje alatt elkészültek az iratok. Felvételünk akkor készült, amikor Kedves Domokos, a mezôgazdasági igazgatóság gépészmérnöke átadta Szabó Sándornak az 1.530.000 lejes üzemanyag- támogatásról szóló elismervényt.

(MTI) A kormány leghatározottabb szándéka, hogy minden lehetséges módon támogassa a határon túli magyarság szülôföldön való boldogulását és az akadálymentes kapcsolattartást az anyaországgal - mondta a magyar belügyminiszter kedden a parlamentben.

A kabinet ennek figyelembe vételével fogalmazta meg januárban nemzetpolitikai koncepcióját, amelynek fontos célja, hogy a határon túl élô magyar nemzetiségûek részére a magyarországi belépés, tartózkodás, letelepedés és az állampolgárság megszerzése könnyebb legyen - közölte Lamperth Mónika expozéjában, a magyar állampolgárságról szóló törvény és az idegenrendészeti törvény módosításáról szóló javaslat általános vitájának kezdetén. Az elôterjesztés az ezekhez szükséges jogi normákat tartalmazza - fûzte hozzá.

Hangsúlyozta, hogy a javaslat nem a vízumkiadási feltételek felpuhítását jelenti, hanem a többször ismétlôdô, hosszú procedúrák egyszerûsítését célozza.

A tárcavezetô elmondta: az idegenrendészeti törvény módosításával bevezetik a nemzeti vízum új intézményét, amely legfeljebb öt évre biztosít folyamatos tartózkodási lehetôséget, ezzel megszüntetve az eddigi hosszadalmas eljárási rendet. Ugyanakkor nem jogosítja fel a munkavállalásra, tanulásra és a családegyesítésre az igénylôt - közölte.

Mint mondta, a sokak által kifogásolt és igen költséges hatósági orvosi vizsgálat kötelezettségét is megszüntetik. Az idegenrendészeti törvény módosítása jogharmonizációs célokat is szolgál a családegyesítésrôl szóló uniós irányelv átültetésével - tette hozzá.

Lamperth Mónika szerint az állampolgársági törvény módosítása az állampolgárság megszerzését megkönnyítô rendelkezésekkel, a várakozási idô megszüntetésével, az alkotmányos alapismereti vizsga alá esôk körének szûkítésével, az ügyintézési határidô csökkentésével az áttelepülni szándékozók számára felgyorsítja a folyamatokat.

Hangsúlyozta: a törvénycsomag elfogadásához széles körû politikai egyetértés kell. A javaslatot az egyeztetések során a határon túli magyar szervezetek és az ellenzék is támogatta - mondta.

A parlamenti pártok vezérszónokai támogatásukról biztosították az elôterjesztést. Avarkeszi Dezsô (MSZP) összefoglalva a javaslat legfontosabb elemeit elmondta: a jelenlegi 42 hónapról 19-20 hónapra csökkenti a határon túl élô magyarok állampolgárságának megszerzését. A módosítás értelmében a letelepedési engedély megszerzése után rögtön kérhetô a honosítás, és a belügyminiszternek 12 hónapja van arra, hogy az államfô elé terjessze. Visszahonosítás esetén ez hat hónap - tette hozzá.

Mint mondta, további könnyítést jelent a kötelezô hatósági egészségügyi vizsgálat megszüntetése mellett az is, hogy az állampolgári vizsga díja 28 ezer forintról ötezer forintra csökken, és vizsgamentességet kapnának mindazok, akik magyar nyelven érettségiztek, akár külföldön. Korábban a vizsga alól csak azok mentesültek, akik Magyarországon szereztek diplomát - fûzte hozzá.

Szentgyörgyvölgyi Péter (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a nagyobbik ellenzéki párt minden olyan javaslatot támogat, amely megkönnyíti a határon túli magyarok életét. A képviselô szerint az elôterjesztés pótcselekvés, "a bûntudat megnyilvánulása", amiért a kormánypártok "nemtelen eszközökkel" kampányoltak a kettôs állampolgárság ellen a decemberi népszavazást megelôzôen.

A javaslat bizonyos részeit érthetetlen nevezte, így például azt, hogy öt év múlva megszûnik a tartózkodási engedélye annak, aki a családegyesítés keretében került Magyarországra, de házastársa meghalt.

Pozitívumként beszélt a nemzeti vízum bevezetésérôl, amely azért jelentôs, mert megkönnyíti a határon túliak közlekedését a már EU-tag Magyarországra.

Fodor Gábor (SZDSZ) szintén a javaslat támogathatóságáról beszélt. Ugyanakkor igazat adott az ellenzék szónokának abban, hogy a határon túli magyarság helyzetének rendezése a népszavazás kapcsán került napirendre.

Hangsúlyozta, hogy ennek rendezésében minden parlamenti párt elkötelezett, vita csupán a módszerben van. A kettôs állampolgárságról szóló felvetés téves irány volt, bevezetése komoly bajokat okozott volna - mondta, hozzátéve, hogy a magyarok külföldön kiharcolt jogai kérdésessé váltak volna.

Jó javaslatnak nevezte a jelenlegi módosító csomagot, mert az meghagyja a határon túliak számára a döntés lehetôségét: aki Magyarországon akar boldogulni, azt ott, aki pedig a szülôföldjén, azt meg ott segíti.

Csapody Miklós (MDF) kiemelte, hogy pártja támogat minden olyan megközelítést, amely nem növeli a határon túli magyar területek elhagyását, a Kárpát-medence kiürítését és a magyarországi demográfiai deficit pótlását.

Megjegyezte, hogy ha a parlament elfogadta volna az MDF még december 5. elôtt beterjesztett javaslatát, akkor nem lett volna népszavazás, és nem lenne szükség erre az elôterjesztésre sem.

Hangsúlyozta: ha a pártok képesek megállapodni olyan döntô technikai részletek beépítésérôl, mint például a családnév, illetve a születési hely magyarul írására vonatkozóak, akkor az MDF támogatni fogja a javaslatot. Ugyanakkor ez javaslat sem tudja ideálissá tenni a helyzetet - fûzte hozzá.

Juhász Gábor belügyi államtitkár kérte a javaslat bírálóit, hogy ôk is támogassák az elôterjesztés elfogadását, hiszen az érintettek egy részének könnyebbséget jelent.

A vitát az országgyûlés folytatja.

Stációk az álomkeresôn

Becsületes munkában megôszült, elszürkehályogosodott, leérszûkült iparos barátom ismételgeti alkalmi lugasbeli borozgatásaink során, figyelmet érdemlô állhatatossággal: "tulajdonképpen én, zsenge ifjú koromtól kezdve, mindig miniszter szerettem volna lenni, de pechemre, a posztokon sosem volt üresedés, így hát becsületes szakmát kellett választanom s abban letudnom egész aktív életemet". Rendszerint nem reagálom le a kinyilatkozást, rányomok egy karcot a kadarkára és témát váltok. Nem fogom fel viccpoénként a bejelentést, reflekcióimnak megszavazom a kellô kifutási idôt. Csak magamra maradva küldöm analízisbe az ideát. Próbálom magamra szabni. Neheztelek is kissé amiatt, hogy nem nekem ugrott be anno dacumál az écesz. Hisz a mesterség nem rossz, jó pénzt, számtalan tisztelôt, barátot, kapcsolatot csôdít a házhoz. Mértékkel van csupán észre szükség hozzá, a mellébeszélést, a parttalan blabla tudományát, a fontoskodást, a sokrétûség mímelését közepes szívóssággal el lehet sajátítani. Ennyi stafírunggal bármely történelmi korszakban meg lehet élni. Ülhet Sanatescu, dr. Petru Groza, Dascalescu, Petre Roman, Victor Ciorbea vagy Calin Popescu Tariceanu a kormánykeréknél. Egyre megy. Az elvbarátok szerint a kiválasztott útvonal mindig optimális, az elégedetlenkedôk, ellenkezôk sirámaira hallgatni meg nem érdemes. Az emberi társadalom velük- nélkülük úgyis elôre megy. Persze, az elsô eshetôség van inkább ínyükre. Gürizhetett a felsô polcokon bárki, egyszer csak leszálltunk a fáról, és íme, kellô türelemmel csak elértük azt, hogy EU-konformokként kezdjenek már itt- ott kezelni. Mindenfajta szolgáltatásaink, ha színvonalban nem is, de a ránk kiszabott költségeikben lassan megközelítik a világnívót. Kórházainkban készségesen meggyógyítanak, ha a tiszta lepedôtôl a fecskendôig, az infúziós löttytôl a szivárvány minden színében megjelenített "gombokig" bemenekíted magaddal házi gyógyszertáradat. Ügyes-bajos dolgaid rögtön sínre kerülnek, ha nem vetsz gátat paraszolvenciás hajlamaidnak. Ha kedved támad, egy maroknyi euróért Thaiföldön, Timbuktuban vagy akár Grönlandon is várhatod a feltámadást, félpanzióban. Akinek nem jutna havi 100 EU-pénzegységre taksált átlagjövedelmébôl ilyenfajta turisztikai ínyencségekre, szabadjára engedett fantáziával furikázhat a térképen, elkísérheti választottjaink színe-javát Luxemburgba, csatlakozási szerzôdésünk aláfirkantására. Miniszterek és miniszternék, illusztris kámfuterek társaságában. Aki nem éri be hasonló szurogátumokkal, az saját szórakoztatására herélhet prücsköt, nyüzsöghet meggyôzôdéssel személyi elvû autónomiánk kikényszerítése érdekében, sztrájkolgathat visszafogottan és ügyefogyottan, nyelhet varangyot vagy igény szerint nagyobb méretû kétéltûeket, szidhat fût- fát, elvégre olajozottan mûködô demokráciánkban mindent szabad, amit kifejezetten nem tiltanak infantilisan koncepiált és megszövegezett törvényeink.

Föltételezhetôen másképpen szövegelnék, ha miniszter lennék, esetleg államtitkár, netán tán kétkamarás parlamentünk legjelentéktelenebb tagja, vízhordója. Lényegesen több lenne a fonnivalóm is. Állandóan
"harminchat fokos lázban" kellene égnem önfeláldozó tevékenységemmel kiérdemelt jövedékem szinten tartása érdekében, kis összekuporgatott vagyonkám védelmében feszes "en garde" állásban kellene hárítanom a toleranciahiányban szenvedô katipilák egyre szaporodó támadásait, állandóan szalmáznom kéne magam és megbízóim részsikerekként elkönyvelt részkudarcaiért. És aztán a költô szerint "elhull a virág, eliramlik a mandátum". Azt is be kellene betonozni. Illendô lenne kiharcolni az országházi menopauzát, a kellemetlenkedô ciklusok eliminálását. Ilyen felfogásban nyilván egyre csökken az üresedések esélye. Vesztemre a ráérzéseim is sorra cserben hagynak. Ha idôben léptem volna, talán a PSD elnökségét megpályázhattam volna. Saját, házi használatú hiszekegyem: "hiszek Jézus Krisztusban, Isten egyszülött fiában és Iliescuban, annak hazai helytartójában..." ezúttal könnyfakasztóan megtréfált, s a szemfüles Geoana kifogta elôlem az aranyhalacskát. Most ki kell várnom, amíg ô is eléri politikai érettségének 45. évét. S az bizony sokára lesz.

Minden bizonnyal a továbbiakban be kell érnem annyival, hogy becsületes szakmám saját halottjának tekint majd egykoron.

A József Attila-centenárium alkalmából szervezett rendezvények újabb fejezete zajlott szombaton a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceumban. Tavasz van! Gyönyörû! címmel tartották meg a költô emlékének szentelt szavalóverseny megyei szakaszát, ahol az V-VIII. osztályosok körzeti vetélkedôin tovább jutott tanulók és a legjobb középiskolás diákok mérték össze versmondó tehetségüket.

A versenyt a megyei tanfelügyelôség, Soós Katalin tanfelügyelô magyar szakos tanárok segítségével szervezte. A rendezvényt Albertini Zoltán helyettes fôtanfelügyelô is megtisztelte jelenlétével.

A verseny bevezetôjeként Selyem Zsuzsa irodalomkritikus József Attila-verseket értelmezett a nagyszámú hallgatóság elôtt. Ezt követôen két csoportban, két helyszínen, a díszteremben, illetve az amfiteátrumban megkezdôdött a verseny, amelyen 41 általános iskolás és 34 líceumi tanuló vett részt. A versenyzôknek két - kötelezô és szabadon választott - verset kellett elszavalni. Az ismertebbek közül elhangzott a Kész a leltár, Flóra, Levegôt!, Ars poetica, Tudod, hogy nincs bocsánat, Szeretném, ha vadalmafa lennék, Harag, Kertész leszek, Tél, Gyöngy, s anyák napja elôtt az éppen találó: Anyám és a Mama.

A színis növendékekbôl álló zsûri döntése alapján a versmondókat a következôképpen díjazták: az V-VI. osztályosok közül a gyulakutai László Noémi lett az elsô, ôt követte az erdôszentgyörgyi Popa Margit, harmadik helyre a marosszentgyörgyi Iszlai Brigitta került. Dicséretben részesült Szász Norbert (Görgény- üvegcsûr) és László Beáta (Erdôszentgyörgy).

A VII-VIII. osztályosok mezônyében Magos Orsolya (maros-vásárhelyi 17-es iskola) elsô díjas, Kercsák Julianna (marosvásárhelyi Dacia Gimnázium) második díjas, míg Forika Kinga Szászrégenbôl harmadik díjas lett. Dicséretben részesült Cserei Irmuska (Nyárád-szereda) és Fekete Boglárka (Szászrégen).

A középiskolásoknál is két csoportba osztották a versenyzôket. A IX-X. osztályos diákok közül Suhányi Katalin (marosvásárhelyi Bolyai líceum) elsô helyen, Koszorús Krisztina (Marosvásárhelyi Mûvészeti Líceum) második helyen, míg Ritiu Ilka Krisztina (Bolyai líceum) harmadik helyen végzett. Dicséretet kapott Mezei Sándor (Nyárádszereda), Baricz Xénia (Bolyai líceum) és Fazekas Izabella (Nyárádszereda).

A XI-XII. osztályos diákok csoportjából Albert Júlia (Mûvészeti Líceum) elsô díjas, Erdei Beáta (szászrégeni Petru Maior Líceum) második díjas és Kecskés Levente (Marosvásárhelyi Sportlíceum) harmadik díjas lett. Dicséretet kapott Csegedi Éva (szászrégeni Lucian Blaga Líceum), Cocu Krisztina (Bolyai líceum) és Keszegh Emese (dicsôszentmártoni Bârseanu Elméleti Líceum).

Szia Ágnes szervezô tanár úgy értékelte, hogy a vetélkedô szép színesre sikerült, a gyerekek jól felkészülve, kimûvelt versekkel jelentkeztek. - Ahány gyerek, annyi értelmezésben hangzott el egy-egy költemény. A díjazásban azonban - mint az elôadómûvészetben általában - közbeszólt a szubjektivizmus is - mondta.

A nyerteseket a szovátai Teleki Oktatási Központ és a Calipso Kft. könyvadományából díjazták.

A múlt héten örömhírrel kereste fel szerkesztôségünket Simó Ágnes, aki az Ügyes Kezek Alapítvány oszlopos tagja. Meglett, szép lett, s kedden hivatalosan is felavatjuk az új házunkat - mondta. Úgy beszélt az elmúlt években épített új nappali foglalkoztató központról, mintha saját háza, otthona lenne. S valahogy így is van, hiszen az a 25 család, amelynek szellemi és/vagy mozgássérült gyereke részt vesz az alapítvány tevékenységében, sajátjaként építette, sajátjának érzi a tegnap felavatott központot.

A sérült és halmozottan sérült gyerekeket összefogó Ügyes Kezek Alapítvány 1996-ban alakult, addig tagjai a Hit és Fény mozgalomhoz tartoztak. A franciaországi Európa-Románia Szervezet és a Joy Alapítvány segítségével vásároltak meg az Oituzului utcában egy házat és a holland Roemenie-Hulp Alapítvány segítségével bôvítették ki. Az eddigi egy terem helyett ma már hat helyiség áll a gyerekek és fiatalok rendelkezésére, van tornaterem, agyagozó- és szövômûhely. Az Ügyes Kezek Alapítvány szeptembertôl foglalkozik az autista csoporttal, megpróbálva elsôként felkarolni a városban élô autista gyerekeket.

A tegnap délelôtti megnyitón Magdó Orsolya, a központ igazgatója köszöntötte az egybegyûlteket, kiemelve: a nappali foglalkoztató központ védett környezetet biztosít a fiatalok számára. Az itt szervezett tevékenységekkel fejlesztik, felszínre hozzák képességeiket, ugyanakkor a közös együttlétek jó hatással vannak mind a sérült személyekre, mind családjaikra. Az alapítvány nyitott a társadalom felé is, hiszen a kézmûvesmûhelyekben készített alkotásokat a Marosvásárhelyi Napokon állítják ki, adják el. Az új központ nemzetközi összefogással készült, s az elmúlt évek munkája során nem felejtettük el: Isten az, aki a házat építi s megôrzi - mondta az igazgató.

A felszólalások során Adri Gideonse, a támogató holland alapítvány vezetôje azt hangsúlyozta, hogy ahogy hazájában a tengerrel harcolnak, úgy vívták meg a harcot az építéshez szükséges pénzalap összegyûjtéséhez. - Én csak egy tégla vagyok ebben az épületben, egy a sok segítôkész személy mellett - mondta.

Patrick Beau, a francia segélyszervezet képviselôje beszédében azt emelte ki, hogy ha az Ügyes Kezek Alapítványnál nem találkozott volna lelkes, kitartó, önfeláldozó emberekkel - mint az alapítványt létrehozó Hochmal Magda, Pethô Mária orvosnô vagy Simó Ágnes - akkor az évek során sokszor meghátrált volna a nehézségek elôtt.

Az új központ felavatásával befejezôdött az Ügyes Kezek Alapítvány életének egy fontos szakasza. De a lelki építkezés, a sérült gyermekek és fiatalok képességeinek fejlesztése, a társadalomba való beilleszkedést célzó tevékenységsorozat folytatódik, bôvül. Az ügyes kezek továbbra sem tétlenkednek.

A Mûvészeti Líceum diákjai április folyamán több országos olimpián mutatták be tehetségüket. A harmadik-nyolcadik osztályosok Suceaván, a kilenc-tizenkettedikesek Konstancán vettek részt az országos zeneolimpián, míg a tíz-tizenkettedikeseknek Jászvásáron tartották az országos képzômûvészeti olimpiát.

Szônyi Zsuzsa tanárnô tizenegyedikes diákja, Popa Vlad Konstancáról elsô díjat hozott haza, Kovács János tizedikes tanítványa, Iudean Daniel pedig másodikát. Dicséretben részesült Cristea Adrian (V. osztály), Kecskés Ávéd Csilla (VI. osztály), Konstancán a tizenkettedikes Moldovan Cristian és Csegzi Zsuzsanna, a tizedikes László Krisztina is dicséretet kapott. Jászvásáron a tizedikes László Beáta, Puscasiu Voica, a tizenegyedikes Muresan Raluca és a tizenkettedikes Sebestyén Tímea szerzett dicséretet. Láng Orsolya (X. osztály) az országos magyarolimpián a második díjat érdemelte ki, akárcsak Bakos Emília az országos hittanolimpián.

A kolozsvári Bach-versenyen az ötödik osztályos zongora szakos Simó László a második díja mellett Ecce Homo-különdíjat is kapott, míg a gordonka szakos, hatodik osztályos Varga Csongor ugyancsak második díjat hozott haza.

Május folyamán a Mûvészeti Líceum diákjai Zilahon, Besztercén, Nagyváradon és Târgovistén különbözô országos versenyeken vesznek részt - tájékoztatott Péter Mária, az iskola aligazgatónôje.

Mindentudás Egyeteme

Vizi E. Szilveszter

A Magyar Tudományos Akadémia volt, és tegnap újabb három évre újraválasztott elnöke, a MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben a Gyógyszerkutatási osztály vezetôje, a Semmelweis Egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Tanszékének egyetemi tanára, a New York-i Albert Einstein College of Medicine egyetem professzora.

Az ember szinte mindig, minden kultúrában alkalmazott olyan szereket, amelyek átmenetileg oldották szorongásait, serkentették teljesítôképességét, fokozták örömérzetét - és ennek nyomai maradtak mûvészetében, kultúrájában is. E szereket, amennyiben ismételt fogyasztását lelki vagy testi "kényszer" váltja ki vagy segíti elô, összefoglaló jelleggel drogoknak nevezzük. Korunk legtöbbet tárgyalt és legfontosabb társadalmi kérdései közé tartozik a kábítószerezés globalizálódása, mivel a drogfogyasztás mára olyan népbetegség lett, amely elsôsorban a fiatalok közül szedi áldozatait, és egyre gyakrabban lesz bûncselekmények okozója.

A varázsló táncától a diszkóôrületig

Amióta ember él a földön, bajára, bánatára orvoslást keres. A népi gyógyászat a tapasztalatra hagyatkozva ismerte fel az egyes növények gyógyító hatását. A gyógyító hatás ismerete generációról generációra öröklôdött, és a varázslók, kuruzslók, sámánok, füves asszonyok számára ez a tudás nemegyszer a törzsbôl, a falu közösségébôl való kiemelkedést jelentette. A törzsek felett uralkodó személy a túlvilág segítségét megidézô táncok mellett különbözô révületet keltô varázsitalok fogyasztásával került a misztikus extázis (transz) olyan állapotába, hogy "hitelesen" tudott közvetíteni például a Napisten, a nagy Manitou és a törzs tagjai között.

Különféle kultúrák különféle drogokat részesítettek elônyben: vannak tudósok, akik történeti kutatásokra hivatkozva azt állítják, hogy egy-egy kultúrát egy- két drogféleség dominanciája jellemez. Európára például az alkohol elfogadottsága jellemzô, ami azt is jelenti, hogy az alkoholfogyasztásnak itt az évezredek folyamán kialakult bizonyos "kultúrája", egyéni és társas formái, normái, szabályozásai és kezelésmódjai - sôt mitológiája és kanonizált mûvészi ábrázolása is.

Mivel Mohamed próféta az igaz hivôknek megtiltotta a bor fogyasztását, iszlám területeken értelemszerûen nem fejlôdhetett ki ennek kultúrája. Ehelyett itt inkább az ázsiai eredetû kender, a hasis (kannabisz) fogyasztása, illetve az ópium szívása terjedt el. De a mi alkoholunkéhoz hasonló szerepet töltött be például a dél- amerikai indiánok gyarmatosítás elôtti kultúrájában a kokacserje teaillatú levelének rágcsálása is, amely kokaint tartalmaz.

Elôször ezeket a szereket kultikus szerként, sôt gyógyszerként használták. A család, a törzs, a nemzetség kohéziós ereje, a helyiek évszázados kultúrája biztosíték volt, hogy felhasználásuk ne lépje túl azokat a kereteket, amely veszélyeztette volna a népesség egészségét. A hódítók megjelenése új típusú kábítószerekkel, például az alkohollal, a "tüzes vízzel" ismerteti meg a helyi lakosokat, ami mint tudjuk a történelembôl, súlyos morális és gazdasági károkat okoz. Az ópiumot Kínába is idegenek viszik be, és szívása olyan mértékben terjed el, hogy veszélyezteti a lakosság munkamorálját, sôt egészségét, amit a császár felismer és betiltatja. Válaszul a britek expedíciós hadtestet küldenek Kínába. Kína elveszti az elsô ópiumháborút, és Hongkong ekkor kerül a brit korona fennhatósága alá. Csak 1919-ben szüntetik be az angolok a Kínába irányuló és nagy anyagi hasznot hozó ópiumkereskedelmet. Európába pedig felfedezése után Amerikából és az iszlám országokból az inkvizíció megszûnése után kerül csak kábítószer (kokain, ópium stb.). A gyarmatbirodalom kialakulása, a globalizáció kezdete további kedvezô lehetôségeket biztosít az egyes kultúrák számára ismeretlen kábítószerek gyógyszerként, majd élvezeti cikként való fogyasztására.

Kultúrtörténeti érdekesség, hogy Shakespeare számos drámájában, például Rómeó és Júlia történetében tünettanilag nagyon pontosan leírja a kábítószert tartalmazó "varázsital" hatását. A leírásai alapján nyugodtan állíthatjuk, Lôrinc barát ópiumot (!) adott a lánynak, amely nagyon sok alkaloida mellett morfint, kodeint és heroint is tartalmaz.

De nézzük meg a morfin hatását állatkísérletben is.

Patkánynak morfint, az ópium legfontosabb alkotórészét adunk intravénásan és azt látjuk, hogy az állat megmerevedik, alig lélegzik, testhômérséklete lecsökken, érintésre nem reagál, tetszhalottnak látszik. Amikor naloxont adunk, tehát egy morfin antagonistát, akkor a morfin hatása egyik pillanatról a másikra elmúlik és az állat teljesen jól van. Az sem véletlen, hogy az ópium egyik életmentô és fontos fájdalomcsillapítóként mai napig is használt hatóanyagát Morpheuszról, az álom görög istenérôl nevezték el morfinnak.

A Kábítószer és Kábítószer- függôség Európai Megfigyelô Központja 2004. évi jelentése a kábítószerkérdéssel világméretû problémaként foglalkozik.

Jelenleg a világon kb. 1 milliárdra tehetô a kábítószer-fogyasztók száma. Ez azt jelenti, hogy durván minden hatodik-hetedik ember szed valamilyen függôviszonyt okozó szert. Ezért is használja az angol szakmai irodalom a "drug abuse" kifejezést, amely kizárólag az illegális drogokra vonatkozik, nem vonatkozik tehát az alkoholra vagy az orvosi receptre felírt, tehát legális, de a kábítószerek közé sorolható gyógyszerekre. Több száz millió ember rabja az ópiumnak és az ópium származékainak (heroin, morfin és kokain). Háromszázmillió ember rágja a kokaintartalmú kokalevelet vagy az ephedrin tartalmú kat-ot (Kelet-Afrika, Etiópia, Jemen), mely egyébként jelenleg is gyógyszerkincsünk része.

A kemény drogok általában azok, amelyek tartós használata súlyosan veszélyezteti az egyén szellemi integritását, és nagyfokú pszichés és fizikális függôséget, kötôdést okozva képtelenné teszi a társadalomba, családba való beilleszkedésre, illetve elvonja a tanulástól, munkától.

Miért szedik, miért fogyasztják az emberek ezeket a szereket?

A drog kellemes közérzetet, hangulatot biztosít, segít elszakadni a realitástól, a környezettôl, megszabadulni a gondoktól, hatására az egyén gondolatai csaponganak, gátlásai oldódnak, bizonyos drogok hatására látási és hallási téveszmék, hallucinációk jelentkeznek. Egyes kábítószereket fogyasztóik szeretik csoportosan élvezni, annak ellenére, hogy hatásukra az egyén visszavonul belsô világába és igyekszik elkülönülni a társaitól. A drogfogyasztóban legyôzhetetlen vágy fejlôdik ki, s nemegyszer - részben az elvonási tünetektôl való félelem hatására - testi és lelki kényszer hajtja, hogy ismételten kábítószert vegyen magához. Ez azt is jelenti, hogy újra és újra hozzá kell jutnia a droghoz, azaz meg kell vásárolnia, ami nemegyszer megoldhatatlan anyagi terhet is jelent, és amit
nemegyszer csak bûncselekmény (csalás, lopás, rablás stb.) segítségével tud megoldani. Így válik a bûnözés forrásává a kábítószer beszerzése. A droggal élôk nagyon gyakran különbözô bûnözô bandák befolyása alá kerülhetnek, mert csak a bandákon keresztül tudják megszerezni a számukra szükséges adagokat.

Korunk divatos kábítószere, az ecstasy az álmok hamis világába repíti az embert mentesítve a külvilág komor valóságától - így próbálva azonos nevû tablettával helyettesíteni a valódi, pl. a szerelmi szárnyalást.

A dopamin, a boldogság "hormonja"

Az emberi agy 1010 bit kapacitással rendelkezik. A fejlôdés során kialakult ideghálózatának kb. 300 milliárd idegsejtje kémiai ingerületátvivô anyagok segítségével létesít kapcsolatot, "beszélget" egymással. A külvilágból érkezô kognitív és nem kognitív ingereket, illetôleg az ember belsô énjébôl, illetôleg a testében jelenlévô jelfogókon keresztül érkezô üzeneteket ez a hatalmas ideghálózat dolgozza fel és raktározza el, nemegyszer társítva korábban elraktározott élményekkel.

Az agyban jelen lévô kémiai ingerületátvivô anyagok, köztük a glutaminsav és a gamma-aminovajsav (GABA) fôleg szinaptikus és nem szinaptikus kapcsolatokban biztosítják az ingerület átvitelét az egyik idegsejtrôl a másikra. A középagy egyik területérôl, a ventrális tegmentális áreából (VTA) kiinduló dopamint termelô és felszabadító pályák eljutnak a limbikus rendszerhez (nucleus accumbens), az elülsô homloklebeny- kéreghez, a bazális ganglionokhoz. A legújabb kutatások szerint a limbikus rendszerben, tehát az érzelmi életért és reakciókért felelôs agyterületen a felszabaduló dopamin elégedettség-, boldogságérzetet vált ki. Ezt a központot boldogságközpontnak nevezhetjük.

Az itt felszabaduló dopamin más ideghálózatokra, az ott jelenlévô dopaminra érzékeny jelfogókra, D2-receptorokra hatva váltja ki ezt az érzetet. Tehát ezen ideghálózatok mûködését a dopamin úgy befolyásolja, hogy az ember belsô énjében az elégedettségérzés, a nyugalom, a boldogságérzet kerekedik felül. Ezért nevezhetjük a dopamint boldogsághormonnak.

Tehát a középagy egyik területérôl olyan idegpálya fut az agy érzelmi életet (pl. n. accumbens) a megértést (pl. agykéreg) szolgáló és döntést hozó agyterületekhez, amely dopamint mint ingerületátvivô anyagot tartalmaz. Fiziológiás körülmények között idegi akciós potenciál hatására dopamin szabadul fel az ideg végkészülékébôl, ahol hólyagocskákban van tárolva. Az esetek döntô többségében a sejtek közötti térben messzire diffundálva hatást fejt ki azokon az idegsejteken, amelyek dopaminra érzékeny jelfogókkal vannak felszerelve. Ez a pálya izgalomba jön, ha:

1. finom ételeket eszünk. A nyelven lévô ízérzékelô sejteken keresztül jut az inger a VTA-ba. Ahol az, ha kellô intenzitású izgalomba tudja hozni a VTA-t, akkor az inger továbbfut, és a limbikus rendszerben dopamint szabadít fel, ami örömszerzést okoz.

2. Az érzéki örömök, például a szexuális izgalom szintén izgalomba hozza ezt a "jutalmazási hálózatot", dopamint szabadít fel és valódi boldogságot érzünk.

Ez a mechanizmus azt a célt is szolgálja, hogy ismételt vágy keletkezzen a táplálkozásra és a szaporodásra. Az elôbbi a létfenntartás, az utóbbi a fajfenntartás elemi feltétele. Mily csodálatos az emberi agy, az emberi teremtmény: saját létének és fajának fenntartását egy jutalmazási rendszerrel kapcsolta össze. Ez az élet igenlésének neurokémiai magyarázata.

Kábítószerek: az álboldogság forrásai

A drogok többsége a mesocortico-limbicus dopaminerg rendszert aktiválja, dopamint szabadít fel a nucleus accumbensben, a limbikus rendszerben, az érzelem központjában, a boldogságközpontban, ami kellemes érzéshez vezet. Vagy úgy, hogy az idegbôl direkt módon dopamint szabadítanak fel (ecstasy, nikotin, amfetamin). Vagy az idegpálya aktivitását gátló ingerületátvivô anyaggal, a GABA-val mûködô idegek aktivitását gátolják (morfin, enkephalin, kannabisz), aminek eredményeképpen a gátlás alól felszabaduló, dopamint termelô idegpálya fokozottabban tud mûködni. Ma már azt is tudjuk, hogy ez a boldogságközpont felelôs a különbözô kábítószerekkel kapcsolatos függô viszony és hozzászokás kialakításáért is. Az egyén leküzdhetetlen vágyat érez, hogy a kábítószerrel elért kellemes érzéseket ismételten elérje, de ehhez egyre nagyobb dózis szükséges.

A szervezeten belül nagy mennyiségben jelen levô endorfinok tartós megterhelés (hosszútávfutás, tenisz, fizikai munka stb.) hatására is elégedettségérzést, örömet okoznak, a GABA-val mûködô, a dopamin-felszabadulást gátló idegpályát gátolva. A magányos hosszútávfutó, a joggingoló futó agyában ezek az endogén, opioid peptidek (enkephalin, â- endorphin) szabadulnak fel, és az agyban jelen levô morfinra érzékeny jelfogókon ì-receptorok) fejtik ki hatásukat, amely a VTA-ban nagy mennyiségben jelen levô jelfogókon keresztül fokozza a dopamin felszabadulását, és kellemes érzést okoz a tartós edzésben lévôk számára.

Az 1868-as Gyógyszerészeti Törvény (Pharmacy Act) vetett véget az ópium- és ópiumtartalmú készítmények gyógyszertáron kívüli árusításának Európában is. A század végére elôírták az ópium- és morfintartalmú gyógyszerek méregként való kezelését, így nagyon megnehezült a hozzájutás, viszont megjelent az illegális beszerzés. Az ópium és a morfin forrása ugyanaz a növény, amelynek mákszemeibôl a magyar háziasszonyok a karácsonyi mákos bejglit sütik. A morfin a legfontosabb fájdalomcsillapítók egyike. Egyes esetekben életmentô a stresszt kivédô hatása miatt.

A legszélesebb körben használt illegális opiát a félszintetikus morfinszármazék heroin (diacetilmorfin). A heroin voltaképpen "prodrug", ugyanis belôle a szervezetben aktív metabolitként morfin képzôdik. A heroin használata a 60-as években terjedt el. Ezt részben a viszonylag könnyû hozzáférhetôséggel, részben a II. világháborút követô demográfiai robbanással magyarázzák. 1971-ben a Vietnamban harcoló amerikai katonák 42 %-a élt heroinnal. A 60-as években Törökországból a nyers ópiumot a korzikaiak Marseilles-be vitték, és itt heroint készítettek belôle, majd a szert Amerikába szállították ("French connection"). 1970-re az USA-ban 750 ezret ér el a heroinfüggôk száma. Az AIDS- tôl való félelemre vezethetô vissza, hogy ma a heroinszippantás és -inhalálás (szívás) népszerûsége nô. A heroin inhalálás útján is 1-2 percen belül megjelenik a vérben. Tehát a hatása nem sokkal lassúbb így, mint intravénás adása esetén.

A kábítószerezés egy sajátos területe az amfetamin és származékainak használata. Amerikai orvosok a II. világháború után publikálták, hogy a német Luftwaffe amfetamint használó pilótái között jelentôsen megnövekedett a pszichózisok száma. Az amfetamint a pilóták repülési idejének megnövelésére használták - így próbálták az emberveszteségek miatt kiesô személyzetet pótolni.

Az ecstasy is fokozza a dopamin-felszabadulást a boldogságközpontból, a nucleus accumbensbôl. A nikotin és az amfetamin hasonló hatású. Tartós szedése súlyos károsodást okoz az agyban. Károsítja azt a neuronhálózatot, amely egy szerotonin nevû kémiai ingerületátvivô anyaggal mûködik. Ez pedig memóriazavarokhoz vezet. További káros hatásai: tág pupilla, vérnyomásemelkedés, pánikszerû szorongásos állapot, közlekedési baleset.

Az álboldogságot kiváltó drogok hatásmechanizmusára tehát az a jellemzô, hogy a boldogságpályát izgalomba tudja hozni, de ennek nem lesz olyan emléknyoma, amely segítségével újra és újra az emlék felelevenítésével pozitív érzések lennének úrrá az egyénen. Újra és újra a droghoz kell nyúlnia, hogy igen rövid idôre örömérzése legyen. Ami a hozzászokás mechanizmusát illeti, egy circulus vitiosus, ördögi kör keletkezik. A kokaint többféleképpen fogyasztják. Vannak, akik csak alkalomszerûen, például összejöveteleken, koncerteken. Elôfordul, hogy a hatás fokozása érdekében egyszerre több kábítószert használnak, s a kokain csak a keverék egyik eleme. Ilyen keverék például a
"speedball8 (kokain és heroin), melyet intravénásan adnak be, hogy fokozzák a "rush" érzését.

Korábban már szóltunk róla, hogy a hallucinációkat elôidézô drogok sok nép vallási rituáléjához hozzátartoztak. Az ôsi "varázsitalok" legtöbbjérôl ma már tudjuk, hogy milyen hatású pszichoto-mimetikumokat tartalmazott. A mexikói indiánok egy kaktusz, a meszkal gyökerének fôzetét, a meszkalint használták vallási szertartásaikban.

A kábítószer-ôrület új hulláma

A 20. század 60-as éveiben az európai és amerikai társadalom a világháború borzalmai és a holokauszt tragédiája után elkezdte élvezni a békeévek elônyeit, s gyarapítani kezdte vagyonát. Az ifjúság körében viszont elégedetlenség lett úrrá: utcára vonultak, tüntettek, egyetemeket foglaltak el; mások akartak lenni, mint ôseik. A hippik körében elharapódzott a drogfogyasztás. Az az ember, akit tartósan megérint a kábítószerezés világa, már nem az az ember, aki elôtte volt; aki egyszer az irracionális világba látogatott és így szerzett magának, még ha rövid ideig tartó boldogságot is, az már egy "másik" ember, mert ismételten abba a másik világba vágyik. Annak az embernek nehéz döntést kell hoznia, hogy a boldogságszerzés melyik útját választja. A nehezebbet, de valódi emberi értékekkel együtt járót, vagy a könnyebbet, a mesterséges úton elôidézettet, de értéktelent. Ez egy erkölcsi döntés, amit ráadásul fiatalon kell meghozni. Ezért van szükség a mi segítségünkre. A megelôzés mindenkinek a feladata, aki csak egy csöppnyi felelôsséget érez a másik ember iránt.

Miközben Temes, Arad és Krassó-Szörény megyékben eddig még nem tapasztalt méretû árvíz volt, megyénkben a folyók és a patakok medrükben maradtak. Hogyan úsztuk meg? - kérdeztük Chisiu Nicolae mérnököt, az árvízvédelmi iroda vezetôjét, aki Calin Fokt, a megyei vízügyi igazgatóság szóvivôje társaságában magyarázta el, miért került el bennünket az árvíz.

A Bánságban két nap alatt 160 liter csapadék hullott négyzetméterenként az átlag 25 - 30 l/m2-hez viszonyítva. S míg nálunk a földrajzi adottságok miatt a víz hamarabb lefolyik a dombokról, így a folyómedrekben is sebesebb az áramlás, addig a síkságon felgyûl, lassan halad az árhullám, ami jobban próbára teszi a gátakat, töltéseket. Temes megyében gátszakadás volt, ezért árasztott el a víz olyan nagy területet. Egy másik kedvezô meteorológiai jelenség az volt, hogy míg az elmúlt idôszakban az ország délnyugati felében esôzések voltak, nálunk a magasabb hegyekben havazott, így a csapadék lekötôdött. Az is segített bennünket, hogy a hegyekben még volt hó, ez is szivacsként fogta fel az utólag lehulló esôt. Az idô sem melegedett fel hirtelen, így a hó nem egyszerre, hanem fokozatosan olvadt. Áprilisban átlagban megnôtt a vízhozam, de nem érte el az árvízveszély szintet. A Maros hozama nyáron 130 köbméter másodpercenként, hóolvadáskor a 180 - 200 köbmétert is elérte, de a folyó nem lépett ki medrébôl. Márciusban volt kisebb áradás Maroscsapón, Kerelôszentpálon, Marosugrán, de a víz csak árterületet öntött el.

Az említett okok mellett megyénkben "jól viselkedtek" az árvízvédelmi gátak, létesítmények. A zetelaki és a bözödi tavakban nagy mennyiségû vizet fogtak fel és ellenôrzés alatt engedték tovább a Kis-, illetve a Nagy-Küküllôbe. Három nap alatt zetelakán 4, Bözödön 6 millió köbméter vizet tartottak vissza. Hasonlóképpen mûködésbe helyezték a jobbágyfalvi gátat is, s így a Nyárád mentét is megóvták a nagyobb árhullámtól.

A tavaly programozottan árvízmegelôzô munkálatokat is végeztek. Több mint 10 patak medrét takarították ki.

Megyénkben öt, a tavaly elkezdett nagyobb árvízvédelmi munkálatot folytatnak, két építôtelepet pedig az idén nyitnak meg. Értékben a legnagyobb a Nyárád 8,1 km hosszúságú mederrendezése. Ezáltal 6100 hektár területet védnek meg. A beruházás értéke 874 milliárd lej, s a tervek szerint 2010-ig készülnek el. Folytatódik a maroscsapói vízüzem ellátását szolgáló vízkivitel kiképezése is. Az idén erre 154 milliárd lejt fordítanak. Még 9 km töltést építenek Radnóton, s ezáltal a várost megvédik az árvíztôl. Erre 93 milliárdot fordít a vízügyi igazgatóság. Mezôkirályfalván az idén még 2,2 km töltést építenek, az itteni munkálatok 145 milliárd lejbe kerülnek, s folytatják Ratosnyán a Jódtelepen megkezdett betontöltést is, ahol összesen 5,14 km-t építenek ki, erre is 145 milliárd lejt szánnak.

Néhány hete egy olaszországi cég hozzáfogott a marosvásárhelyi kombinátnál a vízkiemelési rendszer kialakításához, s 6,5 km-en mederrendezést is végeznek. A 164 milliárd lejes befektetés egy részét az Európai Fejlesztési Bank hitelébôl fedezik. Az idén sor kerül a Görgény patakának a rendezésére is. Összesen 43,5 km-en erôsítik meg a partot, ebbôl az idén 4,4 km-t készítenek el, 2,3 km betonfalat is építenek. A munkálatok értéke összesen 280 milliárd lej.

Visszatérve a közvetlen árvízveszély kérdésköréhez, megtudtuk, hogy a vízügyi igazgatóság szakemberei rendszeresen monitorizálják a vízszintet, naponta kétszer jelentik a vízállást. Szükség esetén akár óránként is jelentést tesznek. Így jó eséllyel sikerül elôre jelezni az árvízveszélyt, van idô mûködésbe hozni az árvízvédelmi rendszert. Persze, az idôjárás kiszámíthatatlan, bármikor okozhat meglepetést - állítják a szakemberek.

Mihai Eminescu Ifjúsági Ház? Egyetemisták Kultúrháza? Ifjúsági Szálloda? Adóhivatal? - tehetjük fel a kérdést, ha elolvassuk a marosvásárhelyi Kornisa negyedben, a parkok által övezett épületen levô táblákat. Az ifjúsági ház és az egyetemisták kultúrháza különálló intézmények vagy sem? Kié ez a többrendeltetésû épület és milyen célt szánt neki? - ezekre a kérdésekre próbáltunk választ kapni.

A KISZ-nek (Kommunista Ifjak Szövetsége) épített, szállodát, kis éttermet, 400 férôhelyes konferenciatermet, az elsô emeleten több kis elôadótermet magában foglaló épület a ’90-es évek elején a senki földjére került. 1994-ben kormányhatározattal az épület ügykezelését a marosvásárhelyi tanács vette át, de tulajdonjoga ezzel nem tisztázódott. Jelenleg tevékenységét a háromtagú igazgatótanács: Dorel Vasile, Csegzi Sándor és Dan Gliga hangolja össze. A tulajdonképpeni tevékenység három területet kellene lefedjen: a 44 szobás szálloda mûködtetését; a közélelmezési egység (vendéglô) fenntartását; kulturális tevékenységek szervezését.

- 1997-ben a Mihai Eminescu Ifjúsági Házat, az egész komplexumot adminisztráló helyi tanács határozatot fogadott el, melynek értelmében az elsô emeletet bérbe adja az Egyetemisták Kultúrházának (a havi bérleti díj 2.900 lej/négyzetméter) - számol be Dorel Vasile igazgató. A 620 négyzetméternyi, kisebb-nagyobb termekbôl álló elsô emelet elvesztése után nekünk elsôsorban helyszûke és anyagi alapok hiánya miatt nem volt lehetôségünk kulturális programokat, tanfolyamokat szervezni. Így kulturális tevékenységünk kimerül a földszinti nagy és két kis elôadóterem bérlésében. A kisebb termek órabére 300.000 lej, ezeket többnyire engedéllyel rendelkezô, szakmai továbbképzéseket szervezô cég használja. Fontos hangsúlyozni, hogy bár a helyi tanács az ügykezelônk, anyagi támogatást nem kapunk. Önfenntartó intézményként mûködünk, bevételeinkbôl fedezzük a 32 alkalmazott fizetését, s az épület fenntartásával járó kiadásokat. A bevételeknél sokat nyom a latban az alagsorban, 800 négyzetméteren mûködô diszkó tulajdonosa által fizetett bér, ami, a 2007-ig érvényes szerzôdés alapján, havi 1.400 dollár.

Nincs gazda, nincs fejlôdés?

Bár évek óta fel-felröppen a hír, hogy megalkotják és szavazásra bocsátják, még nem született meg az a törvény, amely tisztázza a volt KISZ-vagyon sorsát, az épületek tulajdonjogát. Amíg nincs tulajdonosa az épületnek, addig a nagylélegzetû befektetésekben érdekelt turisztikai társaságok sem jelentkeznek.

- A igazgatótanács legutóbbi ülésén ismét szóba került, hogy milyen lehetôségekkel lehetne fejleszteni, a turisztikai irodák, konferenciaszervezôk számára vonzóvá tenni a komplexumot. Jelenleg fôként orvosi konferenciák esetén bérlik mind a nagytermet (3.000.000 lej órabér), mind a szállodai szobákat. A gond csak az, hogy míg 400 férôhelyes a nagyterem, csak 88 személynek tudunk szállást biztosítani, s az étterem szûk, 40 férôhelyes. Teljes átalakításra, bôvítésre, a konferenciaterem korszerûsítésére, felszerelésére lenne szükség. A helyi tanács nem tud ekkora befektet&